FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.6
Közhasznú tevékenységi program kedvező hatása tartósan munkanélküliek pszichés egészségi állapotára Tárgyszavak: munkanélküliség; lelki egészség; tevékenység; közhasznú munka.
Németországban a munkanélküliek száma 2002 januárjában elérte a 4,29 milliót, aránya a keresőképes lakosságból 10, a keleti tartományokban 19%. Ezen belül különösen aggasztó a tartós munkanélkülieknek (Langzeitarbeitslose, LZA), vagyis azoknak – a régóta állandósult – 35%-os (Szászországban 40%-os) hányada, akiknek 12 hónapnál hosszabb ideje nincs állásuk. Az iparilag fejlett országokban a műszaki fejlődés által szükségképpen csökkent élőmunka helyettesítése a szolgáltatások keretében és a polgári elkötelezettség jegyében végzett tevékenységekkel megkívánja a munka fogalmának – amely a közfelfogásban egyenlő a függő helyzetű kereső foglalkozással – politikailag közvetítendő nagyfokú kibővítését. Az új munkafogalomnak fel kell ölelnie minden társadalmi hasznot hajtó tevékenységet (bármely kereső és saját gondozási és közhasznú munkát).
A TAURIS munkaprogram A szász tartományi kormány 1999-ben elindított, új feladatok elvégzését kezdeményező regionális TAURIS programja (Tätigkeiten und Aufgaben. Regionale Initiativen in Sachsen) 50 évnél idősebb tartós munkanélkülieknek és szociális segélyre szoruló munkaképteleneknek önkéntes alapon lehetőséget nyújt ésszerű tevékenységre közhasznú területen, állandó jövedelmük megtartása mellett. A program szervezői továbbra is ajánlatokat várnak ilyen, a „harmadik szektor”-hoz tartozó tevékenységekre. A TAURIS felfogható olyan „szociális konvojok” egyikének, amelyekre egy 2001. évi német közlemény felvetése szerint a hivatásos tevékenységek kíséretében szükség van mint az LZA-állapotot az aktív élettel időszakosan összekötő „hídra”. Ilyen programok kiemelkedő szociálpolitikai jelentősége a kockázatkiegyenlítésben jut érvényre, amennyiben az idősebb, csekély kép
zettségű és egészségileg korlátozott munkavállalók viselik a legnagyobb egzisztenciális kockázatokat.
A munkanélküliség hatásai az egészségre A munkanélküliek közt az átlagosnál gyakoribb – a depresszióba hajló kedélyállapot, – a szorongás és ingerlékenység, – az álmatlanság, valamint – az alkoholizmus és erős dohányzás, számos országban pedig – az öngyilkosok megnövekedett arányát tanúsítja a statisztika. Egy 1997-ben készült felmérés a munkanélküliek körében az állásban levőkkel összehasonlítva a szív és érrendszeri, valamint májmegbetegedések fokozott veszélyét állapította meg (1. táblázat). 1. táblázat Dolgozó és munkanélküli menopauzás nők veszélyeztetettségi mutatói Mutató Életkor Testtömegindex, BMI Nagy sűrűségű lipoproteinkoleszterin (HDL-C) Szabad zsírsavak Gamma-glutamintranszferáz Klímakterális panaszok Kritikus események Koherenciaélmények
Dolgozó nők középérték szórás 50,1 4,0 24,1 4,1 1,69 0,38 589 0,40 2,3 1,5 5,2
Munkanélküli nők középérték eltérés 51,0 1,5 27,2 5,1 1,56 0,26
293 0,26 0,5 0,3 0,7
453 0,52 2,5 1,6 4,8
186 0,52 0,5 0,4 0,7
Érdekes megfigyelés (1999), hogy az állás elvesztésének gyengébb negatív hatása van az egészségre, mint amennyire az újabb munkába lépés kedvezően változtatja meg a lelkiállapoton keresztül az egészségi mutatókat. Egy újabb metaanalízis (2001) megerősíti azt az eredményt, egy másik közlemény szerint azonban nem zárható ki a visszacsatolás sem (drift-effect), ti., hogy a pszichésen terheltek inkább „kerülnek az utcára”, bár az effektuserősség ez esetben kisebb.
A vizsgálati módszer adatai és eredményei A TAURIS-program munkafiziológiai értékelése során (1999–2001) megvizsgálták közhasznú tevékenységek egészségmegőrző hatásait tartós munkanélküliekre és szociális segélyben részesülőkre. Egy kontrollcsoportban elle
nőrizték a szúrópróbák szelekciós, valamint az intézkedések nettó hatásait is. A TAURIS-felmérés 312 résztvevője közül I. az 54 éves átlagéletkorú LZA-csoport átlagosan 42, az 52 éves átlagéletkorú kontrollcsoport 56 hónapja volt munkanélküli, II. a másik TAURIS-csoport átlagosan 67 hónapja, a kontrollcsoport 42 hónapja részesült szociális segélyben. A kérdőíveket a TAURIS-program résztvevőinek 91%-a, a kontrollcsoportbelieknek 86%-a küldte vissza kitöltve. Összehasonlításképpen megvizsgálták az 1. munkapiac 24 hasonló foglalkozású, 49 éves átlagéletkorú tagját. Az eredmények meglepő módon arról tanúskodnak, hogy a kereső foglalkozásokkal összehasonlítva, az ezeken kívüli hasonló tevékenységek pszichikai munkakövetelményei magasabbak, ennek megfelelően a munkaerőpiacon foglalkoztatottak munkájuk motivációs potenciálját a TAURISrésztvevőknél alacsonyabbra becsülik. A közhasznú szervezetek keretében felkínált tanulás és a személyiséget erősítő feladatok kimutathatóan javítják az ezeket elfogadók pszichés egészségi állapotát. Így egy rövid kérdőív válaszainak segítségével meghatározott jó pszichoszociális közérzet értékvarianciáiból – a szervezési feladatok mennyisége 26, – a meglevő képesítések felhasználása 30, – a munkára vonatkozó visszajelzések minősége 9%-ról szolgál magyarázattal. A felsoroltak a munkavégzés olyan, a kivitelt meghatározó alapjegyei, amelyek a közhasznú tevékenységek területén is megőrzik érvényüket (2. táblázat).
Az eredmények időbeli alakulása A megismételt vizsgálatok alapján a TAURIS-program egészségstabilizáló hatásai nem tartósak (3. táblázat). A foglalkoztatás pozitív hatásai után valószínűleg a megszokás állítja vissza egy év alatt a „status quo”-t. Megjegyzendő azonban, hogy ez a szubjektív egészségi állapot még mindig megegyezik a hasonló szintű munkakövetelményekkel jellemezhető kereső foglalkozásúakéval. A munkaszervezésnek a munkavégzés és a munka kialakítása szempontjából releváns jellemzői: – a feladatok teljes (befejezhető, önálló) jellege, – szervezési funkciók átvétele, – eredmények visszajelzése, – szabad időeltolások és – fizikai-testi változatosság pszichés hatásai mindenképpen mérhetők, sőt szembetűnők, ami azt bizonyítja, hogy mind a közhasznú, mind a sajátmunka területén van létjogosultsága a lelki egészséget gondozó tudományos munkakoncepciók gyakorlati
megvalósításának. Ezek elemei teljes összhangban vannak a 10075-2. számú ISO DIN EN-szabvány optimális terhelésre, igénybevételre és munkakörülményekre vonatkozó javaslatával. 2. táblázat 1 A kezdeti TAURIS-munkakövetelmények szignifikáns tényezőinek hatása a pszichés egészségre négy hónap után Követelményjellemzők (mérés)
Jó pszichoszociális közérzet
Koherenciaélmény2
↑3
↑
Szervezőfunkciók
Önkifejtési igény
Depreszsziók
↑
Teljesség (önálló munka)
↑
Tanulási követelmény Előzetes képzettség használata
↑
Visszajelentés
↑
↑ ↓3
↑
Előreláthatóság
↓
Mozgási lehetőség
↓
↓
↑
Változatosság, fizikai A mérőskála belső állandósága (egyneműsége) 1
Szorongások
0,818
0,834
0,812
0,763
0,887
∆R2 lineáris regressziós elemzésekből, 2 koherencia = összefüggés, összetartozás, 3 ↑ növekedés, ↓ csökkenés 3. táblázat A pszichikai egészségre jellemző paraméterek időbeli alakulása az egyes vizsgálati csoportokban
Paraméter
I. csoport1 1 hónap
Közérzet – TAURIS – Kontroll5 – Munkapiac Koherenciaélmény – TAURIS – Kontroll – Munkapiac 1 4
4 hónap
II. csoport2 12 hónap
1 hónap
4 hónap
ké.3
sd.4
ké.
sd.
ké.
sd.
ké.
sd.
ké.
sd.
3,6 3,2 –
0,62 0,66 –
3,5 3,2 –
0,53 0,72 –
2,9 – –
0,46 – –
2,9 2,7 2,9
0,51 0,57 0,51
3,1 2,5 –
0,44 0,54 –
65,3 59,9 –
12,0 10,8 –
67,7 59,1 –
10,1 12,9 –
62,9 – –
10,5 – –
64,5 60,5 63,3
11,0 11,2 10,3
66,8 58,3 –
10,6 12,0 –
rövidebb ideje munkanélküliek; 2 hosszabb ideje munkanélküliek, szociális segélyen élők; szórás; 5 nem vettek részt a TAURIS-programban
3
középérték;
A TAURIS-program eredményeként könyvelhető el, hogy – a résztvevők 4,3%-a „elkelt” az 1. munkapiacon (a kontrollcsoportból az arány 0,9), – 15,7%-uk 4 hónap után átképzésre jelentkezett (szemben a kontrolltagok 4,6%-ával). Az utóvizsgálatokból az kiderül, hogy illúzió volna hasonló programoknak hosszú távú motiváltsági és egészségmegőrző hatást tulajdonítani. Ezek inkább valóban a munkanélküliségből a kereső foglalkozásba való átmenetet megkönnyítő és kitöltő „pontonhidak” lehetnek, és arra is felhívják a figyelmet, hogy a passzív szociális háló mellett erősíteni kell kockázatkiegyenlítő munkapiaci és szociálpolitikai szerepüket. (Dr. Boros Tiborné) Richter, P.; Nitsche, J.: Langzeiterwerbslosigkeit und Gesundheit – stabilisierende Effekte durch Tätigkeiten ausserhalb der Erwerbsarbeit. = Zentralblatt für Arbeitsmedizin, Arbeitsschutz und Ergonomie, 52. k. 7. sz. 2002. p. 194–198. Nickel, P.; Eilers, K. stb.: Zur Reliabilität, Validität, Sensitivität und Diagnostizität von Herzfrequenzund Herzfrequenzvaribilitätsmassen als Indikatoren psychisher Beanspruchung. = Zeitschrift für Arbeitswissenschaft, 56. k. 1–2. sz. 2000. ápr. p. 22–36.
HÍR A passzív dohányzás egészségi következményei A levegőben lévő izgató hatású gázok és porok, a külső levegőben mért konkurenciájuknak mintegy a fele, a dízelkorom és a finom porok kétharmada jut a belső helyiségekbe, ugyanakkor a dohányzás hatására a belső terhelés sokkal nagyobb. Még jó szellőztetés esetén is egyetlen cigaretta elszívásakor a részecskekoncentráció 1000-szeresére nő. A szén-monoxid és a formaldehid koncentrációja tízszeresére-százszorosára nőhet a dohányzás során, és a gáz alakú nikotin koncentrációja a 10 µg/m3-t is elérheti. A füst tartalmaz még dimetil-nitrozamint, benzolt, Po-t, Ra-t, Th-ot és policiklusos aromás szénhidrogéneket mint rákkeltő anyagokat. A dohányfüstös helyiségekben több a mutagén anyag, mint a nagyforgalmú városközpontok levegőjében. A gyermekek különösen veszélyeztetettek Az újszülöttek vérében kétszer akkora volt a CO-koncentráció, mint az anyáknál, de az apák dohányzása sokszor okozott hirtelen halált, nehéz légúti fertőzéseket, középfülgyulladást és asztmát. A kisgyermekek vérében a do
hányzó családokban rákkeltő anyagokat is találtak. Ausztriában 20 000 tanulót vizsgáltak és megállapították, hogy a passzív dohányzás ugyanúgy zavarja a tüdő működését, mint az ipari és közlekedési gázok. A passzív dohányzás a felnőttek számára is egészségi kockázat, a rákkeltő anyagok és a finom porok miatt. Egy svájci tanulmány szerint felnőtteknél a passzív dohányzás 50%-ban okozott hörghurutot, és a betegség tünetei a dohányzó kollégák számával és a tartózkodási idővel nőttek. A tüdőrák kockázata a passzív dohányzás következtében kb. 30%, ami Európában évi 2000 tüdőrákos megbetegedést jelent. A szív és érrendszeri betegségek 20%-os emelkedése plusz 20 000 halálesetet jelent évente. Felnőtt korban a passzív dohányzás hatására, a szív és keringési megbetegedések okozta halálesetek dominálnak. Nőknél a munkahelyi passzív dohányzás megduplázza a szívinfarktus előfordulást. Férfiaknál a szélütések száma kétszeresére nő a nemkívánatos együttdohányzás hatására. Jelenleg még nem tisztázott, hogy az aktív dohányosoknál talált munkahelyi és környezeti kedvezőtlen kombinált hatások a passzív dohányosoknál is jelentkeznek-e. (Sichere Arbeit, 2002. 2–3. sz. p. 5.)
