KÖZHASZNÁLATÚ TEREK A VÍZPARTON - A VÍZPART KÖZHASZNÁLATÚ TÉRRÉ ALAKÍTÁSÁNAK LEHET SÉGEI KOLOZSVÁR BELVÁROSÁBAN
Ilyés- Fekete Zsuzsa konzulens: Dr. Kerékgyártó Béla témavezet : Sugár Péter DLA BME Épít vészeti Doktori Iskola 2015. május 04., vázlat
1. A közhasználatú tér és a folyó 2. Párhuzamos utak? (Kolozsvár- Ljubljana) 2.1. Átfogó koncepciók, lehet ségek 2.4.a. Kolozsvár 2.4.b. Ljubljana 2.2. A vízparti térrendszer fejl dése 2.2.a. Kolozsvár 2.2.b. Ljubljana 2.3. Hidak 2.3.a. Kolozsvár 2.3.b. Ljubljana 2.4. Konklúziók 3. Megoldási stratégiák Kolozsvár esetében 3.1. Átfogó stratégia 3.2. Elfogadó magatartás a belvárosban
// Mikrokörnyezet 3.3. Eszköztár (a híd, a rézsü, a támfal fellazítása, a vízre tett sétány/stég, a hajó, a közhasználatú tér leengedése illetve megkett zése, az akció) 4. A híd és a hídf , gyalogos hidak (a híd átértelmezése)
"A víz a szárazföldnek nem egyszer en ellentettje, de kiegészít épületekkel szemben a víz minden részlete szüntelenül változik." 1
párja is. (...) A mozdulatlan
ABSZTRAKT Kolozsváron a közhasználatú terek (a városi zöldeket is beleérte) száma, mérete, min sége redukált más európai városokhoz képest. A várost átszel Kis- Szamos ezzel szemben egy olyan kiaknázatlan terület (elveszett hely), mely enyhíthetné a kolozsváriak közhasználatú tér iránti igényét anélkül, hogy a folyamatosan terjeszked várost még tovább duzzasztaná. A folyó hosszanti közlekedés szempontjából is kiemelt potenciállal bír. A város ugyanis ma - részben morfológiai adottságainak köszönhet en is - a folyó tengelyére szervez dik. Egy átfogó koncepció révén nem csupán zöld folyosóvá, hanem gyalogos és biciklis átközleked vé is válhatna. Amennyiben elfogadjuk a zöld folyosó koncepciót, ennek megvalósításában a legnagyobb problémát a belváros jelenti. A "végekkel" ellentében ugyanis itt a város mintegy ráfeszül a vízpartra; nem áll rendelkezésre megfelel méret szabad terület a folyó újraértelmezéséhez. A helyszíni vizsgálat után az is kiderült: a várost jellemz alapvet infrastrukturális problémák nyomják rá bélyegüket a KisSzamos partjára is. Így válik a vízpart parkolóvá, kerül úttá, megszakítva a város kontinuitását, a város vízzel való kapcsolódási lehet ségeit. A jelenlegi anomáliák elfogadásával hogyan lehet mégis a vízpartra is kiterjeszteni a közhasználatú terek rendszerét? Milyen eszközrendszer vonultatható fel a probléma orvosolására? Mi az, amit Ljubljanától tanulhatunk? Mi az, ami az általános hasonlóságokon túl a hely sajátja? Mennyiben írhatóak tovább a hely adottságai? Milyen szerepük lehet ilyen körülmények között a hidaknak?
1
Vízi városok- városi vizek, Batár Attila: Az emberi tér. Válogatott tanulmányok, Terc, Budapest, 2010., 203. old.
1. A közhasználatú tér és a folyó A köz(használatú) tér eredetileg egy kollektív tér, mely nyitott különböz interpretációk el tt. Közhasználatúak azok a terek, amelyek szabad terek kombinált rendszerét hozzák létre. A kapcsolatai az egészhez sokkal fontosabbak, mint a saját identitásuk. Ezek a terek inkább a mobilitás, együttélés és konfliktus reprezentatív színterei mintsem gondosan "megoldott" tájak.2 A köz(használatú) terek rendszerét utak, terek, sétányok, parkok, nyitott terek, folyópartok, tengerpartok alkotják.3 Karakterük léptékükt l, méretükt l, formájuktól függ, attól, hogy ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz, milyen aktivitásokat tesznek lehet vé, illetve hogyan képesek kezelni a közlekedés különböz típusait. Szoros a kapcsolat az egyes terek jellege, min sége és az ott végbemen szociális folyamatok között is.4 A terek min sége befolyásolhatja azt, hogy mennyi ember használ egy adott teret, milyen hosszú id t töltenek ott, valamint hogy melyek azok az aktivitások, amelyek az adott helyen létrejönnek. Jan Gehl szerint minél jobbak a terek, annál több az opcionális aktivitások száma (Az opcionális aktivitások olyan tevékenységek, melyeket akkor végzünk, amikor a küls körülmények optimálisak. Ilyen a sétálás, a gyerekek játéka a játszótéren stb. ). Minél több az opcionális aktivitások száma, annál több kapcsolat jön létre az emberek között, tehát annál jobban er södhet egy város közössége is.5 Francis Tibbalds szerint a városi helyek (urban places)6 olyan köz(használatú) tereket jelölnek, melyek személyességük, közvetlenségük, emberi léptékük által válnak megkülönböztetetté. Ezek a területek tesznek egy várost szerethet vé, ezek által jöhet létre az emberek személyes kapcsolata a várossal. Ezzel ellentétben az elveszett terek struktúrálatlanok, rendezetlenek, kihasználatlanok, formátlanok. Antiterek, melyek jellemz en megszakítják a város kontinuitását. 7 Ilyen elveszett, meghatározatlan terek például az elhagyatott vízpartok is. Az elveszett terekben különös potenciál van a városközpontok átalakítását illet en. Visszaállíthatják a központok fontosságát, koherensen köthetik össze a város egyes pontjait több embert vonzva oda és ellensúlyozva a további városi terjeszkedést, szuburbanizációt. Kérdés tehát, hogy a vízpart mint elveszett tér hogyan lakítható városi hellyé egy olyan környezetben, mint a kolozsvári Kis- Szamos partja, ahol 1990. után a közhasználatú terek használata széls séges privatizációba fordult át, ahol az amúgy is kis számú közhasználatú terek között nincsen kapcsolat,
2
http://www.publicspace.org/en/text-library/eng/c006-l-impossible-projecte-de-l-espai-public (Manuel de Solà-Morales, 2010, The Impossible Project of Public Space) 3 Tibbald, Francis: "Places" Matter Most, 1992, Carmona, Matthew/ Tiesdell, Steve (szerk.): Urban Design Reader, Architectural Press, Oxford, 2007, 9.-11. old. 4 Madanipoud, Ali: Ambiguities of Urban Design, 1997, Carmona, Matthew/ Tiesdell, Steve (szerk.): Urban Design Reader, Architectural Press, Oxford, 2007, 16. old. 5 Gehl, Jan: Three Types of Outdoor Activities; Outdoor Activities and Quality of Outdoor Space., Carmona, Matthew/ Tiesdell, Steve (szerk.): Urban Design Reader, Architectural Press, Oxford, 2007, 144. old. 6 Tibbald, Francis: "Places" Matter Most, 1992, Carmona, Matthew/ Tiesdell, Steve (szerk.): Urban Design Reader, Architectural Press, Oxford, 2007, 9.-11. old. 7 Trancik, Roger: What is Lost Space?, 1986, Carmona, Matthew/ Tiesdell, Steve (szerk.): Urban Design Reader, Architectural Press, Oxford, 2007, 63-69. old
ahol az emberek "ki vannak éhezve" a közös terekre8. Képes lehet-e a folyópart összekapcsolni, kib víteni a város egyes részeit? Egy zöld folyosó és köz(használatú) terek kombinált rendszere élhet bbé, fenntarthatóbbá tehetné a folyamatosan, a közösség számára fenntartott terek nélkül vül várost? 2. Párhuzamos utak (Kolozsvár- Ljubljana) A két város nem csupán mérete és lakossága9, hanem a a várost átszel folyó mérete és a víznek a városban elfoglalt pozícióját tekintve is hasonló (a belvároson áthaladó folyó, fellegvár a vízparton) (ÁBRA). Bár az adottságok hasonlóak, a Ljubljanica és a Kis- Szamos partja ma mégis nagyon különböz képet mutat. Ljubljana belvárosában a folyópart - és a vízfelület maga - egy nagyon intenzíven használt terület, egy összefügg közhasználatú tér- rendszer, Kolozsváron viszont a vízpart kihalt tér, melyet - holott a városnak szüksége lenne közhasználatú terekre - szinte egyáltalán nem használnak. Az amúgy is besz kült Szamos- menti közhasználatú terek helyét autóutak, parkolók birtokolják. A két folyópart fejl dését, jelenlegi helyzetét végigkövetve talán felfedezhet ek olyan pontok, melyek tanulságként szolgálhatnak Kolozsvár számára. Mindkét esetben a belvárosi partvonal alakulását követem végig. Átfogóbban egy 4 km hosszú, részletesebben egy 2 km hosszú partszakaszt vizsgálok. A belvárosi szakaszon a Kis- Szamos mentén található közhasználatú tereknek - habár léteznek -alig, vagy egyáltalán nincs kapcsolatuk a vízzel. (ÁBRA) A vízparton parkolók, autóutak találhatóak, hátsó kertek, hátsó homlokzatok kapcsolódnak a vízhez. Ehhez képest Ljubljanában egy egész promenád fogja össze a Ljubljanica belvárosi részét közterekkel, köztér- szer hidakkal, vízparti lépcs kkel, stb. (ÁBRA) A vizet önmagát pedig - Kolozsvárral ellentétben - hajózhatóvá tették. Látható, hogy az önmagukban is összefügg vízparti terek nagyobb, közeli terekhez illeszkednek, beilleszkedve a városi közhasználatú terek rendszerébe. 2.4. Átfogó koncepciók, lehet ségek Ljubljana folyópartja néhány éve esett át egy jelent s átalakításon (egyes alakítások még most is tartanak), melynek következtében sikerült újraéleszteni a Ljubljanica partjait. Ilyen értelemben átfogó koncepcióként már egy közelmúltbeli eseményt vizsgálunk. Ehhez képest Kolozsváron egyel re csak víziókról, régóta húzódó vágyakról, lehet ségekr l beszélhetünk. 2.b. Kolozsvár Kolozsvár egy alapvet en lineárisan fejl város. Kertvárosaival együtt 50 km hosszú, 6.5 km széles. A tarnicai víztározótól Jucu de Sus-ig terjed. A város lineárisan, a Kis- Szamos menti, kelet- nyugat irányú völgyben húzódik. Északról és délr l erd k szegélyezik. Jelenlegi fejl dési irányai közül a legfontosabb megegyezik a Kis- Szamos folyásának irányával.
8
Vintil Mih ilescu antropológus véleménye, Spa iul public în ora ele din România (http://www.igloo.ro/articole/spatiul-public-in-orasele-din-romania/, az Igloo építészeti folyóirat honlapja, megnézve: 2014. nov. 30.) 9 2 Kolozsvár területe 197.5 km , lakossága 32000 f a 2011-es adatok szerint. Ljubljana területe ehhez képest 2 163.8 km , lakossága pedig 283.000 f (2013-as adatok alapján).
Amennyiben megfigyeljük a város közhasználatú területei közül a zöldterületeket, láthatjuk, hogy azon felül, hogy kevés van bel lük, és nagy részüknek rossz az állapota (Pillanatnyilag az egy f re es zöldterület 7m2, mely fele az európai 14 m2/f s átlagnak.), az egyes területek között nincsen kapcsolat. Megfigyelhet viszont egy zöldfelület- s södés a folyóparton a város nyugati részén (a városközponttól kifelé haladva: Fellegvár, Sétatér, Iuliu Ha ieganu park stb.). Viszont ezek a felületek is - bár a vízparton találhatóak - mintegy le vannak választva a vízpartról. (ÁBRA) Hogyha a várost a szabad területek szempontjából vizsgáljuk (a felhasznált adatok a 2010- es általános városrendezési terv adatai), látható, hogy a folyóparton a belvárostól keletre, a Vasutasok parkjától (Parcul Feroviarilor) kezd en is meglehet sen sok szabad terület található. (ÁBRA) Amennyiben ezt összenézzük a Planwerk építésziroda által 2002- ben készített f bb fejlesztési területek térképével, jól látszik, hogy a belvárostól keletre a folyóparton, a volt ipari zónák területén jelent s méret potenciális fejlesztési területek találhatóak. Ezekre a területekre a Planwerk iroda által készített, 2010- ben közzétett általános városrendezési terv f ként közfunkciókat (kórházakat, egyetemeket, kollégiumokat stb.) és zöldterületeket javasol. (ÁBRA) A Kis- Szamos mente tehát nagy potenciállal bír. A város a víz mentén fejl dik, a keleti részén nagy fejlesztési illetve nem használt területek vannak, a nyugati részén pedig zöld területek. A Kis- Szamos fontosságát már az 1980-as években is felismerték. (Hivatkozás Mitrea tanulmányára). A városi zöldekkel foglalkozó 1981-es tanulmány azonban a folyót nem egyetlen tengelyként értelmezi. A nagyobb összefügg zöldfelületeket inkább a létez erd khöz kapcsolná a helyett, hogy ezeket inkább összef zné (ÁBRA). Ezzel szemben a Planwerk iroda strégiája (év!) a folyópart mentén keresi a kapcsolatot. A zöld koncepciót a vízpart mentén (is) végig próbálja vinni (ÁBRA). Az ETH diákjai által 2009- ben publikált dinamikus folyamat-elemzésb l10 (magyar megfelel je?...) is kit nik, hogy a már meglév és potenciális s södések következtében a víz összeköt elemmé, találkozó felületté válhatna a városban. (ÁBRA) Amennyiben elfogadjuk a Kis- Szamos zöldfolyosó- koncepcióját, mely kelet- nyugat irányban is összekötheti a várost (bicikliúttal stb.), a legproblémásabb terület ennek megvalósításában a belváros és annak közvetlen környezete. Itt van ugyanis az a terület, ahol a város leginkább ráfeszül a vízre. Ugyanakkor ez az a terület, ahová a legkisebb eséllyel irányítható befeketet i érdek. Viszont itt van a legnagyobb szükség a közösség számára fenntartott terekre is. Dolgozatom ezért f ként ezzel a területtel foglalkozik. 2.4.b. Ljubljana A 21. század elejére a Ljubljanica partja elvesztette jelent ségét. A part az autós forgalom, a parkolás helyévé alakult. Ennek következtében 2004-ben Ljubljana elkezdi újrastruktúrálni és visszaadni a közösségnek a Ljubljanica két partját, továbbírva az eredetileg Plecnik által megálmodott humanista térrendszert. A cél az volt, hogy megújítsák, növeljék és restrukturálják a város közhasználatú tereit. A beavatkozás által sikerült a város közhasználatú tereinek kapcsolatát is szorosabbra f zni (Például egy gyalogoshíd építése által sikerült a botanikus ertet is bekapcsolni a vízparti promenád
10
Ennek keretén belül a néps séget, a nem használt területeket, az egyetemek elhelyezkedését, a tömegközlekedést, a városi programok helyszínét, az embereket vonzó terek és a sportolási lehet ségek pozícióját vizsgálták egy dinamikus folyamat- térkép segítségével (dynamic process map).
rendszerébe.) Azt remélték, hogy így majd mérsékelni tudják a város folyamatos növekedését a városszéleken. A pontszer megoldásokon túl a terv er ssége, hogy egy átfogó rendszerbe illeszkedik. A belváros megtartása a gyalogosok számára (erre válaszok a belvárosi gyalogos hidak is) alapvet , város szint infrastrukturális problémák megoldását is feltételezte. A 8 építészirodából álló csapat célja a lehet legjobb térkapcsolatok kialakítása volt a folyóval, keresve a folyó megérintésének, megfigyelésének különböz módozatait. Érdekes, hogy a közös iskolán és az érzékeny kapcsolat keresésen túl más átfogó koncepció nem volt. Ennek ellenére az egyes terek képesek az egységbe szervez désre olyannyira, hogy a 2 km hosszú partszakasz rendezése 2012-ben megkapta a Közhasználatú Terek Európai Díját (European Prize for Urban Public Space). Habár a beavatkozás alapvet en sikeresnek mondható, vannak bizonyos vetületei, melyek javíthatóak lennének. Ilyen a túlépítettség a belvárosban illetve a növények használata, mely nem képes a mikroklíma enyhítésére. Ilyen szempontból Plecnik terveihez képest a kortárs beavatkozás alulmarad. 2.2. A vízparti térrendszer fejl dése 2.2.a. Kolozsvár //Folyamatban - annotált bibiliográfia a tanulmány végén Magasfeszültség vezetékek: 1931 - a víz mint infrastruktúra 2.2.b. Ljubljana Kezdetek: városfalat átszel víz (!) (ÁBRA) Az 1895- ös földrengés és a provinciális Ljubljana Szlovén f várossá alakulásának szükségessége az els világháború után új helyzeteket teremtett. Joze Plecnik (1872- 1957) szerint Ljubljanának közterekre és adminisztrációs épületekre, központra volt szüksége, mely köré a város szervez dhet ahhoz, hogy Ljubljana f városként m ködhessen. Plecnik munkássága a mostani városkép szempontjából nagyon is meghatározó (1925-1950). Több városrendezési tervet is készít (1928-29, 1943-44) Meghatározó el képe volt Wagner munkássága illetve többször merítkezett a Prágában látottakból. Az építész összefüggésekben, tengelyekben tervezett. Követte Sitte doktrínáját arra vonatkozóan, hogy jó, ha a terek egymásra f dnek fel, ha mintegy átfolynak egymásba. Ezt olyan szinten sikerült véghezvinnie11, hogy az akkori rendszer adja a mostani város gerincét is. Nem csak a részeket, hanem az egészet tekintve is Plecnik stratégiája mindig ugyanaz: új hozzáadásával értelmezi újra a létez szövetet anélkül, hogy annak szubsztanciáját megsértené. Néhány elem átalakításával képes átitatni egy régi teret a Ljubljanára vizionált elképzeléseivel. Amit
11
Alacsony költségvetés megbízásait Matko Prelovsek mérnök és France Stele m vészettörténész barátai révén kapta, akik aktív szerepet vállaltak az akkori politikai életben.
lehetett, újrahasznosít, feler sít nem csak létez terek, térkapcsolatok, hanem épít anyagok terén is. Drága k burkolatok helyett például homokot, kavicsot, betont használ. Átfogó szemléletére és újrahasznosító jellemére jó példa a Gerber passzázs, mely akkoriban egy elhagyatott hely volt. Ez a F teret (Mesni trg) köthette volna össze a Halpiacon át (Ribji trg) a Csillagparkkal és a Tivoli parkkal. A lépcs t azokból a kövekb l rakták ki, melyek a Suszterek hídjának kiszélesítése következtében a támfalból maradtak. Korlátként a Ferences híd régi elemeit használta. A vízpart tekintetében a XVIII. század közepéig, ameddig a Gruber kanálist ki nem ásták a várdomb és a Golovec domb között, a város déli részét gyakran öntötte el a víz. Ennek ellenére a vízzel szorosan együtt él város mediterrán hangulatát csorbította az els világháború el tt elkezdett vízparti szabályozás. Mivel a kanális kiépítését nem sikerült befejezni (a folyómeder mélyítése elmaradt), a száraz évszakokban a meder nagy részében nem volt víz. A kanálisba kényszerített folyó támfalait Alfer Keller osztrák építész kezdte bécsi mintára "fellazítani". Az 1915- ben befejezett "díszítés" azonban lényegi változást nem hozott- csak növelte a város és folyója között a szakadékot. Ezt a rendszert alakította át Plecnik. Célja az volt, hogy fellazítsa a vízpartot (Els sorban fák ültetését javasolja a vízpartra), valamint hogy a folyót hajózhatóvá tegye. A Poljanai zsilip 1939- ben készül el szintén Plecnik tervei alapján, mellyel megoldották a folyó vízszintjének szabályozását. Az építész "beszálló szintet" is kialakított a zsilip mellett, ezzel a gesztussal is mintegy alátámasztva a folyó hajózhatóságát. Az 1939- 41 között elkészült Vásárcsarnok velencei hangulatot áraszt. Az épület árkádsorral kapcsolódik a piactérhez. Az épület fontos eleme a megkett zött közhasználatú tér (a fogyasztóterek a vízhez közel, az alsó szinten helyezkednek el), formai szempontból pedig különösen érdekes az oszlopf k használata.12 Az épület központi elemeként tervezett híd csak 70 évvel kés bb készül el. A Gradascica és Ljubljanica találkozásától délre es partszakaszon (1932-33) Plecniknek - ha csak kicsiben is, de - sikerült megvalósítania azt, amit a Ljubljanica partjára tervezett. Teraszos sétányokat hozott létre, padokat, f zeket telepíttetett, már- már poétikussá alakítva a partszakaszt. A terület a nyári fürd helyben végz dött. Hasonlóan alakította ki a Grasadcica partját is: sétányt helyezett el a bokros vízparton, széles lépcs ket hozott létre a mosóasszonyoknak, a víz jobb partján a gesztenyefákat nyírfákkal egészítette ki. A Plecnik által kényszeresen építettebbnek hagyott partrészt illetve a szabadabban kialakított területeket a 2004.- 2012. között beavatkozás saját karakterükben írta tovább. A Vásárcsarnokkal ellentétes oldalon kialakított Petkoskovo part fogyasztótérré alakult, a Dvorni tér pedig (melyet Plecnik eredetileg szintén lépcs sre tervezett), lépcs sen kialakított kiül k sorával kapcsolja össze a Kongresszus teret (szlovén neve) a vízparttal. Habár a Breg illetve a Keller partnál a Plecnik által átalakított vasbeton csatornát elbontották, az Atelje Vozic által tervezett új vízparti promenád által szintén egy kontrollált városi tér alakult ki. Az elbontott partvonal- alakítással ellentétben ez utóbbi közelebb enged a vízhez. A Krakovo hídtól délre azonban ez a rendszer fellazul. A gesztenyefák miatt a víz csak néha látható. A Trije Arhitekti által tervezett platfomok segítségével lehet közelebb kerülni a vízhez. Az ellentétes oldalon út vezet végig 12
Plecnik fontosnak tartotta az oszlopf k használatát a városépítészetben. Ez az attit d a teljes ljubljanai munkásságát áthatja.
a vízparton, melyeknek vonalvezetése ritmikusan hullámzik a hídf knek köszönhet en. Délen a beavatkozások sorát a plecniki lépcs s rendszer továbbírása, fellazítása, végül a Spica lépcs s kialakítása zárja le (Atelier Arhitekti), mely tágas kiül t biztosít a vízparton. A kortárs beavatkozások sora a hajózás promoválását is továbbírja. Erre válasz a BB Arhitekti által a Gabona hídf jére tervezett rézsüs elem és móló. Konklúzió: A vízpart a két város esetében történetileg is különböz jelleg volt. Már a középkori városfal is Kolozsvár esetében csak a folyó egyik parján, Ljubljana esetében viszont a víz mindkét partján húzódott. A XIX.- XX. század fordulójának Kis- Szamosáról mint szemetes, kitakarítandó helyr l írnak (Kolozsvári kertek, hivatkozni). Ehhez képest Plecnik élettel teli, mediterrán vízparti hangulatot emleget. (Arhitectura perennis, hivatkozni). Bár mindkét partvonal kialakítására nagy hatással volt az osztrák- magyar monarchiabeli id szak, úgy t nik, Kolozsvárt jótékonyan rendezték, Ljubljanát túlságosan bemerevítették a beavatkozások. Mindkét városban akkor kezd dött a folyópart szabályozása, a medrek kiépítése. Talán mert Ljubljanával ellentétben Kolozsváron a folyó addig sem foglalt el központi szerepet, a monarchiai fejlesztést nem követte egy átfogó koncepció megvalósítása. Bár rendezési kezdeményezések Kolozsváron is megjelentek (Hangyásberek "kitakarítása", évszám), ezek f ként pontszer ek voltak, nem alakultak átfogó koncepcióvá. Érdekes például megfigyelni a két piactér alakulását (román és szlovén név), melyeknek kezdeti pozíciója nagyon hasonló: hosszanti tér a vízpart mentén az egyik legfontosabb századfordulós híd szomszédságában. Ljubljanica és a piactér közé Vásárcsarnok ékel dött, melyet aztán egy közhasználatú térként m köd híd által kötöttek össze a másik parttal, mely szintén közhasználatú térként m ködik. Ehhez képest a Kis- Szamos és a piactér közötti teret a vízre feszül bérházak foglalták el. A túloldalon szintén bérházak feszülnek a vízre. A másik nagy átalakulási id szakot Kolozsváron a kommunizmus id szaka jelentette, egy összefogó térrendszer azonban ekkor sem alakulhatott ki. 2.3. Hidak 2.3.a. Kolozsvár //Folyamatban - történeti képek összegy jtve, annotált bibiliográfia a tanulmány végén A kolozsvári hidak állapota nagyon rossz, egyet most állítanak helyre, a Garibaldi hidat régóta tervezik átalakítani. (a belvároshoz legközelebb es 5 hídból 2 nagyon rossz állapotban van, 1 pedig jellegtelen és gyalogos szempontból használhatatlan). 2.3.b. Ljubljana A XVI.- XVII. század fordulóján készült térképen illetve az 1744-es térképen is látszik, hogy a város a folyó két oldalán terült el. A két partot két híd kapcsolta össze: a mostani Hármas híd, melyet akkoriban Alsó hídnak, illetve a Cipészek hídja, melyet valamikor Fels hídnak neveztek. Ezen felül láthatjuk a plecniki Trnovo híd el djét is.
Az 1827- es térképen megjelenik két új híd is. A Kakas híd fahíd- el dje illetve egy építmény a Sárkányok hídja helyén (Akkor a Hentesek hídja nevét viselte.) Az Alsó hidat 1842- ben építik újra Giovanni Picco olasz építész tervei alapján. Ekkortól a Ferences híd nevet viseli. A Suszterek hídja, mely eredetileg fahíd volt, 1867- ben alakul öntöttvas híddá.13 leg autós forgalom céljából készül el a mai a Sárkányok hídja14 1901- ben. Ez Szlovénia els aszfaltozott hídja, valamint a monarchia területén a szecessziós vasbeton hidak egyik legkiemelked bb példánya. A híd négy sarkán elhelyezett sárkányok a város szimbólumává váltak. A hidak átértelmezésében Plecnik hoz jelent s változást. Velencei és firenzei mintára a Ljubljanica széles hidakkal való átkötését javasolja a közhasználatú terek b vítése és a város- víz kapcsolatának meger sítése érdekében. Az 1930- 32 között megvalósult Hármas híd b vítésénél, mellyel méltó keretet ad a Sz zmária térnek (Presernov trg), megoldva annak régen húzódó problémáját, a XIX. századi ferences k hidat írja tovább. A híd meglév korlátait elbontja, és a két oldalsó szárnnyal egységesen hengeres balusztrádokat helyez el. A gyalogos tér vízre való kiterjesztése által a közhasználatú tér a vízre telepedik. A híd velencei karaktert kap. A két oldalára tervezett alsó promenád végül nem készül el teljesen, a köztér azonban így is monumentális. Az 1931- ben Plecnik által a Gradascicára tervezett Trnovo illetve Kakas gyalogoshíd (Petelinji most) teljesen más karakter . Mindkett létez híd helyére épül. A Trnovo híd érdekessége, hogy a szintén közhasználatú térként elképzelt, a templom terét növelni akaró 20 méter széles hídon a gyalogosokat szegélyk vel valamint fával védi az autós forgalomtól. Az ugyanebben az évben újratervezett Suszterek hídjának szintén köztérnövel szerep jut. Megjelenés szempontjából ez a híd azonban Plecnik oszlopf - imádatára utal. Mindkét oldalát beton világítótestek szegélyezik. Ezt a világot írták aztán tovább, egészítették ki a 2004.- 2010. közötti kortárs beavatkozás hídjai. Alapvet en mindegyik esetben tiszteletben tartották és továbbírták a plecniki híd- definíciót (híd mint közhasználatú tér). Az eredetileg Plecnik által a Vásárcsarnokból kinyúló, fedettnek tervezett híd végül 2010-ben lefedés nélkül készült el. Az Atelier Arhitekti által tervezett közhasználatú tér két oldalt üvegezett padlót kapott. Az acélsodronyból kialakított korlát kellemes rálátást biztosít a vízre. Habár formavilágában a plecniki elképzelésnek mintegy ellentettje, méreteit és a tér jellegét tekintve (a híd szélessége 17,3 méter, hosszúsága 33 méter) mégiscsak tiszteletben tartja és továbbírja a plecniki gondolatot. Hasonló alázatról tanúskodik az Arhitektura d.o.o. által 2010-ben tervezett Ribja Brv gyalogoshíd is, mely a Gerber lépcs t köti össze a Halpiaccal, és amelyet szintén Plecnik rajzolt le el ször. A híd szélességét a partrendezés által Plecnik meghatározta már, a híd hosszát a folyó szélessége adja (3.4/ 34 méter). A Plecnik- tervezte híd kinézetér l azonban nem voltak adatok. Építészhallgatók kezdeményezésére a híd helyére 1991-ben egy ideiglenes fahidat tettek le. A szerkezet igazolta a híd szükségességét, és ideiglenes jellegének köszönhet en nem bántotta a Plecnik- féle örökséget. 13
Mai nevén Hradecky híd (Hradackeva most) - A világ els csuklós hídja és az egyedüli fennmaradt szlovén öntöttvas híd. Plecnik a Suszterek hídjának újratervezésekor áthelyezi a Zoisova utca meghosszabbításába, majd 2010- ben ismét áthelyezik a Gradascica torkolatához. 14 Építész: az osztrák Pittel+ Brausewetter iroda
Hasonló tiszteletadás volt a célja az új építménynek is. Mivel Plecnik jelenléte nagyon er sen érezhet ezen a részen (Makalonca építmény pont a híd alatt található), a válasz egy átlátszó, elegáns gyalogoshíd volt, minimalista design- nal, mely nem zavarja az átláthatóságot, mégis összeköt. A híd a maga rejtett alapozásával, üvegkorlátjával és széles fa fogódzójával végül olyanná vált, mint egy repül sz nyeg, melyen egy pocszer fogódzó nyugszik. A híd kellemes kilátóhelyet biztosít a városra, a "könyökl nek" köszönhet en pedig érdekes találkozási helyet is teremt. Az északi részen, a Sárkányok hídjától keletre elhelyezked Gabona híd (Zitni híd, építész: Boris Podrecca) is illeszkedik a plecniki hídértelmezések sorába. Habár ennek a hídnak nincsen plecniki el képe, a megtört híd két töréspontjában leül k alakulnak ki, melyek szintén közhasználatú teret generálnak. Az építémény méreteit tekintve nem hasonlítható a belvárosi hidakhoz; saját környezetére ad léptékhelyes választ egy olyan térkombinációval, mely a hídf knél vertikálisan is mozogni enged (közelebb enged a vízhez), és amely találkozásra, nézel désre, a víz más szint megismerésére késztet. //Híd megkett zése (lenn gyalogos, fenn autós) Konklúzió: //Következtetés a történeti áttekintésb l - még hiányzik Kolozsváron a hidak közötti legkisebb távolság a belvárosban 400 méter a ljubljanai 150 méteres távolsághoz képest. Ljubljana belvárosában tehát a vízpartot a gyalogosok számára tartják fenn. Ennek következtében a hidak is f ként gyalogos hidak. Ehhez képest Kolozsvár egyetlen belvárosi gyalogos hídját a víz mindkét oldalán autóút vágja el a város többi részét l. Számszer en kifejezve a két város gyalogos hídjainak rendszerét megfigyelhet , hogy egy körülbelül 4 km hosszú szakaszon Kolozsváron összesen 9 darab híd van (ebb l 3 darab csak gyalogos, és 1- en még viszonylag könnyen lehet gyalogosan közlekedni) Ljubljana 20 hídjához képest (ebb l esetükben 12 gyalogos). Látható tehát, hogy az autós forgalom szempontjából nagyjából azonos mennyiség híd van (6 Kolozsváron, 8 Ljubljanában), a gyalogos forgalom átközlekedési lehet ségei Ljubljanában azonban sokkal gazdagabbak. Amennyiben csak a belvároshoz legközelebb es 2 km-es szakaszt vizsgáljuk, Kolozsváron egyetlen, Ljubljanában 7 darab kifejezetten gyalogosok számára fenntartott híd található, melyek mindegyike intenzíven használt. A hidak közhasználatú térként való megfogalmazása Ljubljanában Plecnik újítása, melyet aztán a kortárs beavatkozások továbbírtak. A híd mellett azonban fontos elem a hídf is. Ljubljana esetében a híd mindig kiindulópont is, mely nem csak kereszt- hanem függ leges irányban is összekapcsol, a vízpartra biztosítva lejutást. (lásd az függ legesen, Plecnik által kialakított közhasználatú tereket a Hármas híd lábánál vagy a Gabona híd két oldalán kialakított kiül ket) 2.4. Konklúziók Láthatjuk tehát, hogy Ljubljana is Kolozsvárhoz hasonló problémákkal küszködött. A besz kült folyópart, a folyóra ráfeszül autóút, a vízparti parkolók mind- mind közös problémák voltak a történelem bizonyos id szakaiban. A Ljubljanica esetében ezeket azonban átfogó koncepció következtében sikerült orvosolni (mindez az infrastruktúra teljes átszervezését is jelentette), melyet az 1930-as években rendbe tettek, az ezredfordulón pedig újragondoltak. Ljubljana viszont annyival
jobb helyzetben volt, hogy egyrészt a vízzel való kapcsolata történetileg is beleivódott a város életébe, másrészt az els világháború után f várossá kellett válnia. 80 évvel kés bb Kolozsvár kulturális f várossá szeretne válni. Talán esetében most vált id szer vé a vízpart problémájának el térbe helyezése. Ljubljana példájából azonban az is kiderül: jelent s átalakulás f ként akkor várható, hogyha a problémát globálisan kezeljük. El bb a város infrastrukturális problémáit kell megoldanunk ahhoz, hogy a vízpartot tehermentesíthessük. A szlovén f város jó példa egy alapvet en sz k vízparti környezet minél intenzívebb közhasználatú térré alakítására is. A szlovén folyó mentén egész eszköztárat találunk különböz vízparti szituációk megoldására (lásd 3.2 fejezet), melyek közül a hidak kiemelten érdekesek. 3. Megoldási stratégiák Kolozsvár esetében 3.1. Átfogó stratégia és elfogadó magatartás Kolozsvár esetében különböz megoldási lehet ségeket vázolhatunk fel. A vizsgálatok tükrében, és ként mivel még nem készült ilyen, az egyik szükségszer megoldás egy átfogó stratégia kidolgozása, megtervezése volna, mely a város alapvet infrastruktúrájának újragondolásától indul és a vízpart alakulását a környez települések mentén is összefogja, együttesen tárgyalja. (január óta húzódó pályázati kiírás) A másik út egy alapvet en elfogadó magatartás. Ennek lényege megkeresni azokat a pontokat, ahol a jelenlegi infrastrukturális körülmények között, a jelenlegi szituációban is értelme van/ lehetséges beavatkozni. Bár hatása valószín leg kisebb, mint egy átfogó kezdeményezésé, arra viszont elég lehet, hogy új értéket teremtsen a városban (szünetet a városi szövetben, közhasználatú teret, új átkötést a partok között), valamint hogy a városlakók figyelmét a problémára felhívja. Kérdés továbbá az: hogyan lehet, hol érdemes ilyen hozzáállással lerakni elemeket. Lehet-e ezt úgy, hogy ezek utólag felhasználhatóak, beépíthet ek legyenek egy nagyobb beavatkozásba. 3.2. Elfogadó magatartás a belvárosban Mivel a városszéleken nagyobb szabad terület található, melyek nagyobb beavatkozások, nagyobb átalakítások színterei lehetnek, talán érdemes a figyelmet a belvárosra koncentrálni. Mivel az épített környezet nagyon er sen ráfeszül a városra, ezen a területen valószín leg úgyis csak kisebb lépték , megenged bb magatartás lehetséges. Lényeges szempont viszont az, hogy az adott elem a jelenlegi infrastrukturális korlátok ellenére is m ködhessen. A belvárosban szabadon, közvetlenül a vízparthoz kapcsolódó vízszintes terület pillanatnyilag alig létezik. Ilyenek keletr l nyugatva haladva a Traian utcai hídf nél található, viszonylag kis méret területek, a volt Szent Erzsébet Ispotály és malom területe, az Erzsébet híd északkeleti hídf je (a mai buszmegálló területe), a Cedek- féle zsinagóga el tti, közvetlenül a vízpart mentén található, magánkézben lev szabad terület, a mai Napoca szálló melletti tér, illetve a Dico i ig na iroda által tervezett sportcsarnok (év) elhagyatott parkolója. A rézsüt és a támfalat meg a vízfelületet magát azonban szinte sehol nem használják. Az ábrán (ÁBRA) azonban látható, hogy a víz közvetlen környezete viszonylag sok helyen hasznosítható
lehetne. A hidak is rossz állapotban vannak. A belvároshoz legközelebb es 5 hídból 2 nagyon rossz állapotban van, 1 pedig jellegtelen és gyalogos szempontból használhatatlan. A sok hiányon túl bizonyos szempontból többlet is jelentkezik. Az 1930-as évek elején épült magasfeszültség vezetékek15, melyek nagyjából 150 méterre helyezkednek el egymástól, olyan szerkezeteket képeznek a víz felett, melyek akár újrahasznosíthatóak, átértelmezhet ek is lehetnének. (ÁBRA) // Mikrokörnyezet Amennyiben megvizsgáljuk az adott terület mikrokörnyezetét is, látható, hogy az emberek vízhez való közeledésének igénye ma is megvan. Ezt igazolják a támfalnak támasztott létrák illetve a különböz helyeken álldogáló halászok, a támfal spontán fellazulásainak használata. A halászok jellemz helye a Garibaldi híd, ahol viszont nincsen megfelel helyük a vízhez való közeledésre. (párhuzamok) 3.3. Eszköztár (a híd, a hídf , a rézsü, a támfal fellazítása, a vízre tett sétány/stég, a hajó, a közhasználatú tér leengedése illetve megkett zése, az akció (Somes Delivery)) A ljubljanai példák esetének elég nagy százalékában a vízpart és a "háta mögött" történ események bizonyos szinten elválnak egymásról. A Breg- nél található rézsüs kialakítás például korlátozott látogatói számmal ugyan, de akkor is élhetne, hogyha fölötte néhány méterrel az úton autók járnának. Vannak tehát olyan, kifejezetten vízparti átalakítási szituációk, ahol az átalakítás akkor sem válik értelmetlenné, hogyha a háta mögött található terület korlátozott mértékben ugyan, de alakul. A hídf , a rézsü, a támfal fellazítása, a vízre tett sétány/stég, a hajó, a közhasználatú tér leengedése illetve megkett zése ilyen beavatkozások. Ljubljana példáján számos olyan párhuzam vonható, ahol ezek a beavatkozások értelmet nyerhetnek. //Ljubljana- Kolozsvár párhuzam - fotógy jtemény Az eszköztárból a híd az egyetlen elem, mely er teljesen függ a környez infrastrukturális adottságoktól. Amennyiben azonban a hidat a víz fölé tett közhasználatú térként értelmezzük, a már meglév hidak átalakíthatóvá/ átértelmezhet vé, bizonyos, új elemek pedig beiktathatóvá válnak (akár a létez magasfeszültség vezetékek mentén is, melyek egymás közötti távolsága megegyezik a Ljubljanában található belvárosi hidak távolságával.) //Ljubljana- Kolozsvár párhuzam - fotógy jtemény Az Erzsébet híd és a Garibaldi híd közötti szakaszon például az amúgy túzsúfolt park helyzete javítható lenne a közhasználatú tér kiterjesztésével a Szamos irányába. A rézsüs kialakításon, a támfal fellazításán és egyes hajó-elemek összekapcsolásán túl a két part hidak általi összekapcsolása, a hídf k megfelel kezelése és vízszintes közhasználatú terek létrehozása is segíthetne. Ezen a területen már létez kezdemények: a hídf - kezdemény, a rézsü- menti sétány és a támfal fellazítása.
15
A fémszerkezeten megjelen dátum: 1931. Összesen 11 darab található a vizsgált területen, és a vizet áthidaló típusból csak ezen a területen találhatóak. A vízbe beépültekb l még két darab található a Garibaldi hídtól nyugatra
4. A híd (a híd átértelmezése) //Milyen lehet az említett területen egy híd? Hogyan b vítheti a közhasználatú terek rendszerét? //Közlekedés: A híd mint az átközlekedés helye: Ljubljana futóhíd A híd mint víz és út áthidalója: Rafting Bridge, Celje, Szlovénia //Köztér: A híd mint köztér: Ljubljana: mészárosok hídja A híd mint játéktér: Ugráló híd, Franciaország A híd mint kulturális események színtere: Kett zött híd, Görögország A híd mint rekreációs tér: Szászrégen (Hármas híd átirat) //Intimitás, védelem, merengés, kilátás: A híd mint kilátó: Ljubljana: üveghíd A híd mint a merengés és vízhez való közeledés helye: Gabona híd, Ljubljana A híd mint védelem: Festina Lente híd, Bosznia //Akció: A híd mint akció: Németek pallója léggömbökb l- AtelierMass //Identitás: A híd mint identitás kifejez je: La Lira színház, Ripoll
ANNOTÁLT BIBLIOGRÁFIA (a még meg-nem-írt részekhez): A kolozsvári helyzetr l: Prof. Christiaanse, Kees/ Dr. Baum, Martina/ Kiss, Daniel/ Kertz, Simon: Patterns of Continuity Cluj- Napoca, Swiss Federal Institute of Technology, ETH Zürich, 2009 13- 15. old. 50 km hosszú, 6.5 km széles, és a tarnicai víztározótól (Gyalutól keletre ) Jucu de Sus-ig terjed. A város lineárisan, a Kis- Szamos menti, kelet- nyugat irány völgyben húzódik. Északról és délr l erd k szegélyezik. A város ként keleti és déli irányba, a f utak mentén fejl dik. 231. old: Kolozsváron a zöldterületek nagyon fragmentáltak és differenciáltak. Általában a zöld területek nincsenek rendbe tartva. Pillanatnyilag az egy f re es zöldterület 7m2, mely fele az európai 14 m2/f s átlagnak. 272- 283. old. Fóliák (egyetemek, sport, vonzó helyek) Átfogó zöld Szamos - pillanatnyilag egy gyenge elem Nyugaton: Olimpiai úszómedence, Erdélyi sportközpont, Hatieganu park. A vizek le vannak választva ezekr l a területekr l. Víz: összeköt elem és találkozó felület Kolozsvár története Fekete, Albert: Kolozsvári kertek, M vel dés, Kolozsvár, 2004 21. old. - Kolozsváron a tudatos városszerkezet- alakításra és -tervezésre is csak az 1820- as évekt l kezd en, az immár rendeltetés hiányában terhessé vált városfalak részleges lebontásával egyid ben került sor. Kolozsváron a városfalak lebontasa következtében nem történt meg a "ring" kiépítése. Ekkortájt a kolozsvári zöldfelületek egy szigetszer , többnyire díszkertekb l, parkokból és városi szabad terekb l álló együttest képeztek, amelynek fontos városképi és -szerkezeti szerep jutott. A városkörnyéki táj - a domborzati adottságok hatására - beépült a városképbe, a vizuális tengelyek, átlátások a várost a táj szerves részévé tették. 23.-41. old. - 1884- ben Város Szépít Egylet alakul, melynek utca és térrendezésekkel kapcsolatos munkálkodása - a folyó építkezésekkel párhuzamosan - nagy mértékben hozzájárul Kolozsvár igazi nagyvárosi arculatának kialakulásához: "tervezzük Trencsintér parkírozását, a F tér díszessé tételét, a f utak kikövezését, a fásítás további fejlesztését, a várfalak lebontását, az így nyert terek szépítését, a ronda utcák eltüntetését, új utcák nyitását, a Fellegvárnak a nagy városhoz méltó sétáló hellyé varázslását, a Bornyumál alatti útnak mintegy sétatér folytatásául befásítását, a mezei utaknak hasonlóképpen árnyékossá tételét, a Házsongárd illet pontjainak a nagyobb közönség részére megnyitását, ül padokkal ellátását, a Szamos menti rondaságok eltakarítását, annak parti meger sítését... A Fellegvár díszesebbé tételére nézve ügyletünk a térparancsnok Povolni rnagy úrtól azon lekötelez ígéretet nyerte, hogy a katonafegyenceket az egylet által szándékba vett munkálatoknál felhasználásra átengedi."(Heged s 48) 30. old. - A kolozsvári sétatér története 1812-ben kezd dik - a város 6 éves szerz dést köt Meleg János sz csmesterrel, hogy a Hangyásberekben "bort, sert, méhsert, pálinkát és élelmet árulhasson" (K váry 7) A szerz dés külön pontban kikötötte, hogy a bérl a füzest és az eperfákat nem bánthatja! - Hangyásberek (Hangásberek - hangás növénytársulásról kapta a nevét) - A sétatér helyén elterül valamikori mocsaras terület, hónapokig vízben állt - ennek ellenére kertészkedésre használták egy részét. - A szerz dés nyomán megpezsdül az élet a Hangyásberekben - Kolozsvár középrétegeinek találkozóhelyévé válik. - Amiért egy ideig nem figyeltek fel a Hangyásberekben jelz lehet ségekre, és a szerz dés lejártával majdnem tíz évig parlagon hevert, az azért lehet, mert a f urak, akik el remozdíthatták volna a terület helyzetét, mind jelent s magánkertekkel rendelkeztek. - 1827 - Asszonyi Jótékony Egyesület - Jósika Jánosné felfedezi a Hangyásberekben rejl lehet séget - A bérl nek a Hangyásberket a Népkerttel (mai fellegvár egy része)össze kellett kötnie (régi nevén Haller kert) - így épült meg az Erzsébet híd - Ebben az id szakban komoly csatornaépítési és folyóvíz- szabályozási munkálatok folynak, nehogy lemaradjanak az ekkortájt ugyancsak rohamosan fejl erdélyi város mögött.
- 1838 - a gubernium újra Kolozsvárra költözik - a Sétatér problémája el térbe kerül (Sétahely Bizottság alakul) - Hermann Sámuel (a bonchidai Bánffy kastély kertjének rendezése f dik a nevéhez). A teret hossztengelye mentén kialakított, vedgesztenyefákkal szegélyezett sétányok szelik át. A két széls sétány a gyalogosoké, a közbels pedig eredetileg a járm forgalomé volt. lényeges változtatás azóta nem történt - Id közben a Szamos szabályozása befejez dik - b vülhet a park - Kiegyenesítették a sétatér széleit, a végébe pedig arénát építettek, lovardát nyitottak. "A Sétatér kin tte magát, Kolozsvár kedves mulatóhelyévé lett" (Heged s 18). - 1860- 1860 Kargergbauer Antal megtervezi a sétatéri tavat. A tóra utólag sziget is létesül, partján felépül a Kioszk vendégl . -1872- t l: céllövölde, nyári színház stb. - Kolozsvár korabeli promenádja a F térr l a Híd utcán kiindulva a Malomárkot átszelve a Malom utcán keresztül vezetett a Sétatérre, majd azt körbejárva az óvári piacon át tért vissza a F térre. - 19. század második fele: zenepavilon - 1886- 1897 között megépül a Kaszinó, a szök kút és a zenepavilon Gaal, György: Kolozsvár, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2001 63. - 70. old. - Magyar Színház és az Állami Magyar Opera közös épülete: Ide el ször 1874-ben épült Zimmermann Henrik tervei szerint egy "nyári színkör" néven emlegetett favázas, kétemeletes, urnákkal és közbül kereszttel lezárt homlokzatú épület, melyben melegebb hónapokban tartottak el adásokat. Ezt Janovics Jen kezdeményezésére 1909-1910-ben betonvázas, szecessziós épülettel helyettesítik, tervez i Márkus Géza és Spiegel Frigyes. Az oszlopos, sávozott homlokzatot 1961-ben teljesen átépítik, megnagyítva az el csarnokot. - A Sétatér színháztól induló sétányaitól balra terült el valamikor a Bánffy- kert (a mostani vegyészkar épülete). Ezt a múlt század végén megvásárolta az állam, s ide húzták fel a Fels bb Leányiskola Alpár Ignác tervezte kétemeletes épületet. 1900l folyik itt az oktatás. - A sétatéri korcsolyapavilont Pákey Lajos tervei szerint építik fel (Kioszk). A Kaszinó épületét Maetz Frigyes tervezi, Pákey Lajos dolgozza át. 150.- 158. old. - A mai vásárcsarnok az 1980- as években épül. Mögötte a múlt századból való Erzsébet g z- és kádfürd m ködött. Helyén 1873 és 1930 között tornavívóda m ködött. A Széchenyi tér 1960-as évekig volt a város piaca, úgyhogy Kolozsváron a "Széchenyi tér" máig a piac szimbolikája. A Széchenyi tér (piactér) kiépülését az 1870- es évekt l a századfordulóig a vasútnak köszönheti. Azel tt a várfalak és a Szamos között rendezetlen terület volt, els házsora épp a várfal és a Malomárok mentén alakult ki. A szemben lev oldal azért nem párhuzamos, mert a Szamos vonalához igazodott. - a vasút döntötte el, hogy ide tev dött át a F térr l a nagypiac. - Az 1960- as években alakítják ki a mai Republica épületnégyszöget a közrezárt mozival. Akkortól megsz nik a piac, a térb l dísztér lesz. - A Kolozsvár címerét hordozó 6-os számú díszes épület helyén valamikor utca volt, mögötte állt a régi, vörösre festett Szamos- híd, folytatásában, a hídon túl a Nagyhíd (Teleki, ma Einstein) utca vezetett. Csak a század végén épült az a vashíd, ami a Nagy utca, Zsidó utca vonalát összekötve a a Híd utcával így nagyjából egyenessé téve a F térr l az állomás felé viv vonalat. - A XIX. sz- ban épül az a vashíd, mely összeköti az állomást a központtal. Ezen 1892- t l 1902- ig g zmozdonnyal vontatott közúti vasút közlekedett. Mivel nehézkés volt, és túl sok balesetet okozott- felszámolták. Utolsó teherként a Mátyás szobor darabjait szállította a F térig. - a vashíd négy sarkán egy- egy világvárosi bérház épült: 1893, neogótikus Széky palota (alul a gyógyszertárral), Babospalota (szintén az 1890-es évek elején épül) - 1910 - Uránia palota szecessziós tömbje, ugyanekkor épül az Astoria Szálló is. - A Szamos- parton még nem is olyan régen malmok voltak, s az itt húzódó utat pedig Fellegvári (ma Dragalina) útnak nevezték el. Az 1950-es évekig ez a domboldal putrikkal, lebujokkal volt tele, a köznyelv Sáncoldal vagy Sáncalja néven ismerte. 1960 körül bontották le ket, akkoriban épültek a mai tömbházak. Ugyanakkor az oldalt is parkosították. - E domboldal rendezése már a századfordulón foglalkoztatta a város polgárságát. Haller Károly volt polgármester er feszítésének köszönhet en 1900-ban katonai segédlettel szerpentines sétautat alakítottak ki a Sétatér és a Fellegvár teteje között. Ezt Erzsébet királyn l nevezték el, majd díszes (ma is meglév ), Pákey Lajos tervezte talapzatra helyezték. Stróbl Alajos készítette mellszobrát. Hogy a Sétatérr l kerül nélkül lehessen eljutni e sétányra, 1902-ben a Schlick cég
tervei szerint felépítették az 1,5 méter széles, 35 méter hosszú vashidat, közismert nevén Erzsébet hidat. A második világháború alatt felrobbantják. - A Fellegvár tetején egy csillagvár nyomait és három kapuépületét figyelhetjük meg (valószín leg Giovanni Murando olasz építész tervei alapján épült 1715-1723 között.) Az 1960-as évekig laktanya és börtön volt benne. - 1969- 1974 között épül a Transilvania nev luxusszálloda (el tte egy Belvedere nev kisvendégl állt itt.) - A Nagymalom helyére épült 1999-2000 között a telefonpalota. - A Szamos- Parti Zsinagógát Poale Cedek tervei alapján építették 1921-ben. Sokáig raktárnak használták, 1997. óta pedig alkalmi el adásokat szerveznek benne. - A németek pallóját, ezt a fedett gyalogjáró hidat 1735-ben építették, hogy a Fellegváron állomásozó németek könnyebben megközelíthessék a várost. A víz többször elvitte, utoljára 1872-ben építették át, fedele is volt. Aztán az 1925 decemberi árvíz véglegesen elpusztította. - A M egyetem épülete az út két oldalán Pákey Lajos tervei alapján épült. - 1970.-es évek: posta épülete Híd utcai torony - 1477-1868 (wikipédia) Clujul istorico- artistic 222. old. 1972. - 7 év után átadják a Grigorescu lakónegyedet (11000 lakás, 5-11 szintesek) - Augustin Presecan, V. Mitrea, D. Litvin, Aurelian Buzuloiu, Ioan Mocanu Asztalos Lajos 44. old. - Alsóispotály(Szent Lélek- ispotály) - a K mál keleti oldalán, a Szamostól nem messze épült - Fels ispotály: Szent Erzsébet Ispotály (kórház) (1571-es feljegyzés) 45. old. - 1692. - Alsó K mál nev sz hegy (K mál= Sáncalja, Sáncoldal, Fellegvár) 52. old. - Báthori utca 9. szám (a mostani Arhimar épület helyén) - 1930.- 1948. - az els kolozsvári távolsági autóbuszpályaudvar 55. old. - Állatvásár tér (Parcul Ferioviarilor): a vágóhíd és a Szénavásártér közötti puszta tér a XIX. század végét l. 19501960 között: cirkuszok helye. Az 1960-as évek elején Vasutas Park néven sétatérré alakították. 57. old. - a Traian (Árpád út) és a Széchenyi tér közötti vasbeton híd 1930.-1931. között épül. Ez volt az els híd, amelyik a két partot itt összekötötte. A második világháborúban felrobbantották, majd az 1940-es évek végén új vasbeton hidat építtettek itt, melyet az 1960- as évek elején kiszélesítettek. 61. old. - Barompiac - A Hídkapun kívül a mai Széchenyi tér helyén állt. A XIX. század közepe tájáig baromvásárok tere volt. 1718- ban már tartottak ilyet. 62. old. - az 1890- es évek és 2003. között a közvágóhíd el tti tér az állatvásárok heye. Neve: Baromvásár tér. A Baromvásár térre vezet híd eredetileg egy, a szamoson átvezet fahíd volt (els feljegyzés: 1896.). Az 1960- as években a megnövekedett forgalom miatt új, korszer hídra volt szükség. Ekkor lebontották, helyébe vasbeton hidat építettek. 73. old. - Berek: a sétatért l nyugatra - a XIX. század els felében ide építették a hvasról lecsúsztatott t zifa kifogására a kisés nagygereblyét, itt volt a csúszda és a fatelep, itt raktározták a kifogott fát. (Kolozsmonostor) 86. old. - Borjúmáli híd (Rákóczi út végén) - a mai Rákóczi úti híd helyén álló egykori fahíd (1865- ben már megvan). (1886 hol most e híd áll, régebben palló volt) 88. old. - Bornyúmálalji út (a Rákóczi út régi neve) - csak a XIX. század végén kezdett kiépülni. Addig a Szamos felé szántóföldek, a hegy fel l pedig gyümölcsösök voltak ott. 117. old. - Két csúszda volt a városban. A XIX. század végén a Sétatért l nyugatra a ma réginek és újnak mondott sporttelep között - falerakat. A fákat a Szamoson úsztatták le egy vályúszer csatornán a Gyalui- havasokból. Körülötte pázsitos, bokros víztáj volt. 123. old. - Diána fürd - a sétatér bejáratától bal oldalra állt a város els közfürd je (1843- ban alapítják). El bb csak nyári használatra építették. 1852- ben épül fel az els állandó g z- és kádfürd . 1869- ben leég. Az 1930- as évek végén bérházépítés céljából lebontották. (helyén a Kakaó- palota épült fel. A szabadon maradt területet parkosították.) Régen a Sétatérn átfolyt, a színház mögött pedig a Szamosba torkollt egy zúgó amit id vel betömtek, csatornába bújtatták. (említés róla: 1896.) - Elba- sziget- a Hangyásberek vízt l határolt területét nevezték így (el kép Marosvásárhelyen). 1862- es említés - Elián- palota: a vashíd állomás fel li részént - 135. old.- Erzsébet sétaút - 1900- ban építik meg - 146. old. - Fásberek - A Szamos melletti részen, a mai sporttelep végén volt a kolozsváriak céllöv helye, a Lövölde. Korábban 1869 táján Városi faraktár. A Fásberek a Sétatérig nyúlt.
- 149. old. - Fellegvár- K mál - mert mállott a k , - A Fellegvár déli oldalán 1920 tájáig puha homokk sziklába vájt kunyhókban, barlangokban, nyomorúságos körülményke között szegények laktak. XIX. század végén ezek helyén alakítják ki az Erzsébet sétautat. 1928- ban cementtel kevert malterrel er sítik meg (alant prostituáltak laknak). 1962-63- ban bontják le az összes kunyhót és parkosítják a hegyoldalt. Két sétányt létesítenek rajta. 1970-es évek közepe: Belvedere építése, mely el tt a helyén álló vendégl t lebontották (Fellegvár - K mál) - 153. old: 2 gát: Fels gát: valószín leg a Szamost elkrekeszt monostori gát (1577-t l), Alsógát: Ispotály gátja - 166. old. - Garibaldi utca - az 1910-es évek elején kezd kialakulni - 168. old. - Gát - Alsógát - itt állt az egykori ispotály malma, kés bb más malon. A nagyobb betongát az 1900-as évek elején készült el. 1985 körül a folyó által alámosott építmény a mederbe borult. Újat építettek helyébe, s bár a malmot az 1960-as évek elején lebontották, a gát ma is áll. (1592-t l volt) - 186. old. - Hangyásberek - A XIX. század közepe tájáig annak a területnek a neve, melyen ma a Sétatér, a sportpálya, a városi uszoda és a villamosm van. 1812 - fás- füves, a Kisszamost a Szamossal összeköt árkokkal, zúgókkal, vízjárásokkal szabdalt, részben mocsaras, tavasz terület, 1798 körül a város lakóinak legkedvesebb kirándulóhelye - 197. old. - Hídelvi ispotály - 1634- b l is van adat róla - 199. old. - Híd - (XVII. század elejét l) a Szamos fölötti Óhíd, majd a XVII. század elejét l ett l lennebb, a Baromvásártér és a a Nagyhíd utca közötti, ma már nem létez Nagyhíd nevének egyszer bb változata. (1580-ból - említés) - 200. old. - a Híd utca vonala ugyanez volt a XV. században is már - 2020. old. - Hídkaputorony - 1400(1405)- ban épült, az 1869. évi térképen még rajta van (1870-1872-ben bontják le) - 208. old. - Hóhérok hídja? (1908-tól, a Téglás utca egykori végén). A sintéreknek itt, a város egykori határán volt a lakóhelyük. - 220. old. - Ispotály említése: 1568-tól. Ispotály hídja - a Németek pallója lehet - 1573-as említés Ispotály malma - 1366- ból van említés (liszt) - 269. old. - Közvágóhíd - 1876 táján a Széchenyi tér északi részén, a mai nagyhíd táján volt. Csak a XIX. század végén került a Dézsmacs r (vágóhíd térre). 1887-ben Pákej Lajos terve szerint épül föl, 1922-ben majd 1936-ban b vítették, 1990-ben bezárták, 2003-ban lenontották. Helyén Opel és Chevrolet bemutatóüzlet áll. El tte a mostani Vágóhíd helyén Dézsmacs r állt (XVII. sz. eleje)- tizedadókat raktak ide. - 272.old. - K mál - 50 méter magas, K mál alatt való palló (1587-es említés) - 337. old. - Ispotály malma - utóda az 1960-as évekig áll - 341. old. - Nagyhíd - 1570-es említés (Vashíd). Az 1713-1718- as katonai térkép arrébb tünteti fel, lennebb (lennebb építik fel azt a hidat, mely az 1880- as évek végéig létezett). A vashidat akkor a forgalom szempontjából sokkal megfelel bb régi, XVII. századi helyen építették föl. A vörösre festett hidat a XIX. század végén Vereshídnak nevezték. Az Einstein utcába vezet Nagyhíd helyén ma is láthatók a híd régi cölöpjeinek csonkjai. Ez a két híd volt a Szamos legnagyobb, legforgalmasabb hídja. - 343. old. - A Kis- szamos malma helyén 1948- ban virágágyást létesítenek alul illemhellyel, 1998-2001 között új épületszárnyat építenek ide a posta számára. - 356. old. - Németek pallója - fahíd, a fellegvár felépítése (1716) után a katonaságnak szolgált arra, hogy a városba lejöjjön. 1734- t l, 1801- t l: fedeles gyalogoshíd. (1872-ben újraépítik) 1925-ben a jeges ár elviszi. - 374. old. - Papírmalom (Kolozsmonostor) - 417. old. - Sáncalja út - 1961-ben bontják le az Erzsébet hídig terjed szakaszon a kunyhókat - négyemeletes tömbházak. A fellegvár lejt jét parkosítják. - 421. old. - 1855- uszoda megépülése a Sétatérnél, 1896-1897- Pákej Lajos tervei alapján felépül a korcsolyapavilon és a kaszinó a szök kúttal - 429. old. - 1911- t l: sporttelep (a Villamosm utcáig): lelátóval ellátott labdarúgópálya, több teniszpálta stb. - 445. old. Szegények háza (ispotály helye) - el zménye - 1300-as évek - az épület az 1870-es (átköltöztetésének id szaka is ez) években nyeri el mai alakját - az elköltöztetett! helyén - 452. old. - a Cukorgyár utca végén épült gyalogoshíd - 469. old. - Szénatér - a vágóhíd mögött, ett l északra, a Szamos jobb partjáj elterül puszta helyen kialakult álltavásártér és szénapiac. A XIX. század végén, a XX. század elején a vágóhíd létesítées után, ezzel összefügg en alakult ki - 493. old. - Tornavivoda - (XIX. század második fele) 1984- ben épül helyére az új piac épülete/ Torna förd - a XIX. és XX. század fordulóján az Erzsébet fürd nek nevezett városi g z- és kádfürd helyén álló közfürd - 509. old. - a mai f posta háta mögötti tér - 1950-es évekig cirkuszok, panoptikumok helye, 1950-es évek elején rendezik a teret, parkosítják (utána: cselédpiac) - majd áttelepítik a Széchenyi térre, a hídf höz, de itt is építkeznek 1958-59 között (lakások). Végül átkerül a mozi helyére. 1961-ben megsz ntetik, mert ott is elkezdenek építkezni.
- 512. old. - Uránia palota - 1910., szecessziós, Kappeter Géza építész - 513.- old. - Uszoda - a régi uszoda helye - 1854-t l 1911-ig (ekkor létesítik a sporttelepet) - 519. old. -Vashíd - 1889. (Ekkor épül a Széki és Babos palota). 1892 és 1902 között a városi vasút átment a hídon (a II. világháborúban felrobbantják, és 1951-ben fejezik be a mai hidat) - 527. old. - az Erzsébet fürd t az 1990-es évek elején bontják le - 565. old- Kétvízközi vashíd - 1934 - gyalogos forgalom számára. Helyébe az 1960-as évek elején, a Dónát- negyedi lakótelep építésekor széles, jelent sen megn tt közúti forgalomnak megfelel vasbetot hidat építettek. - 576. old. - Papírmalom - A kolozsmonostori domb mögött, 1718-tól 1910-ig, maradványai még állnak Kolozsvári régi képek gy jteménye Rákóczi út 2-4 - a Napoca szállodával szemben - 1908-ban az egyetemi hallgatón k részére létesült „Teleki Blanka Leányotthon"; 1919-ben ez is idegen vezetés alá került, napjainkban az UMF szállodája. Cluj Napoca in proiecte - 14. old. - XIX. század- els folyószabályozások. A vízszint szabályozása a gy jt tavaknak köszönhet en oldódott végül meg. A századforduló óta nem figyelnek a vízre. - 30-45 méter széles (kanális vs. szabadon), a malomárkot 1558-ban ássák ki. - ami feléje fordul: sportpark, sportcsarnok, Grigorescu negyed, Napoca szálló, Közvágóhíd, Vasutasok parkja - 1960-62 - ing Zeno Miculescu - a sáncalji tömbházak megépülnek (a lakóházak oldalán már megvan a támfal a XX. század elején is) - A Szamos- partot a park mentén 1960-62-ben rendezik, az 1960-as évek elején (1964) készül el a Republica mozi és a lakótömbök körülötte, a piac épületét 1984-ben építik fel (arh. Nicolae Neam u) - Scuarul Horia, Clo ca i Cri an (1974- Napoca szálló) - 1932-38 - Sportpark el tti tér, sportcsarnok (1968, arh. Mircea Enescu), uszoda (1965 - Nicolae Livtin, Vasile Mitrea) - 1981 - Analiza re ele de spa ii verzi a minicipiului Cluj- Mapoca (Vasile Mitea) - a 2000-es tanulmányhoz csatolnák - nem készült el - bekötni a városi zöldeket a környez hegyekbe! - A Szamos- part zöld folyosóként történ értelmezése újkelet - 1975- ös vizsgálatokon még híre- pora sincs - Vasile Mitrea: 2. pont - állítsák meg a Szamos és Malomárok menti fejlesztéseket - a mikroklíma és a rekreáció fontos eleme a folyópart - 1990- t l 2008-ig a 7,5 m2/f s zöldterület mutató 6m2/f -re csökken - Grigorescu negyed- 60-70-es évek: központja a vízparton - 1964 - Zoltan Balazs és Carmen Pavel - az 5 Belvedere alatti tömbház - 1966- ban már megvan a stadion és a Csengéék tömbházai - Volt papírmalom 1587 - Strand a Grigorescu végén: 1970-es évek - A m szaki egyetem új épülete: Tudor Matei és Adriana Matei - 2001- a Romtelecom épülete, ami ma a Transilvania banké - Planwerk - a központ kiterjesztése keletre a Szamosparton - zöld folyosó Clujul eclectic - 1905 - Teleki Blanka lánykollégium - 1893- Széky Palota (gyógyszertáras) - 1893: Babos Palota - átellenben - 1900 körül: Elián palota - az üres hely mellett, Bénig palota (Roland Garos) - 1910- Astoria szálló - 1891-98- Postahivatal - 1896-98- Pákej Lajos, mai m szaki egyetem f épülete - Állami ipari szakiskola - átellenben: múzeum - 1901- 03- I. Ferenc József Ipari Múzeum, Pákej Lajos Kolozsvár - morfológiai fejl dés XVII. sz.-i térkép - már a II. városfalat látjuk 1810-es térkép - Sétatér - Hangyásberek - 1840-ben készül el a sétatér rajza (erre majd visszatérek) 1840-ben készül el a Sétatér terve 1897- es térkép - beépítik a várfal körüli területeket.
Ekkor 3 híd van: a mai Napoca szálló el tt álló híd el dje, a Németek Pallója és a vashíd Széchényi tér szegletén. Látható egyfajta köztérrendszer a vízparton: sétatér (sétány, tó)- piactér - állatvásár- tér (erre is visszatérek részletesebben) ETH: Középkori település (900-1316), Település a Monarchia idején (1316-1919), Kertvárosok (családi házak és sorházak elterjedése), Ipar és munkáslakások (1960-ig, a munkahely és az otthon szétválasztása, lineáris fejl dés), Szocialista épületek ('60-as '70-es évek - munkáslakótelepek saját központottal), 1990 óta (Kelet- nyugati és déli fejl dés) Kolozsvár fejl dési koncepciója - 2002, Planwerk A 2002-2003- ban készült városfejlesztési koncepció szolgált alapul a 2010-2012 között elkészült PUG (Általános városrendezési terv)-nek is. - Zöld- és köztérrendszer a vízpart mentén. Iskola, kórház, zöldterület, terek, sport+kollégiumok Próbálkozások a folyó megünneplésére: A Monarchia idején - Horea út + sétatér A kommunizmus idején: tömbházak a vízparton
BIBLIOGRÁFIA Közterekr l általában: - http://www.publicspace.org/en/text-library/eng/c006-l-impossible-projecte-de-l-espai-public (Manuel de Solà-Morales, 2010, The Impossible Project of Public Space) - http://futurecapetown.com/2014/04/watch-how-public-spaces-make-cities-work/#.VIYlmYvF-Sp (Burden, Amanda: How Public Spaces Make Cities Work, megnézve: 2014. dec.) - http://www.onthecommons.org/magazine/fall-and-rise-great-public-spaces-0 (Walljasper, Jay: How Public Spaces Revive Cities, megnézve: 2014. dec.) - Carmona, Matthew/ Tiesdell, Steve (szerk.): Urban Design Reader, Architectural Press, Oxford, 2007 - Carmona, Matthew/ de Magalhaes, Claudio/ Hammond, Leo: Public Space. The Management Dimension, Routledge, Abingdon, 2008 A romániai helyzetr l: - http://www.igloo.ro/articole/spatiul-public-in-orasele-din-romania/ (Igloo - építészeti folyóirat hivatalos honalpja, Spa iul public în ora ele din românia, megnézve: 2014. nov.) A kolozsvári helyzetr l: - Arhitectura de Cluj, folyóirat, különszám, ISSN- 1220- 3254, Funda ia Arhitext Design, Bukarest, 2012, 133137. old., 160- 171. old. - Prof. Christiaanse, Kees/ Dr. Baum, Martina/ Kiss, Daniel/ Kertz, Simon: Patterns of Continuity Cluj- Napoca, Swiss Federal Institute of Technology, ETH Zürich, 2009 - ed. Goagea, Cosmina/ Goagea, Constantin/ Ghenciulescu, tefan/ Caciuc, Cosmin: Dincolo de ora , Ed. Universitar "Ion Mincu", Bukarest, 2013 - Some Sommerschool, a Planwerk építésziroda kiadványa, Tóttelek, 2010 - a 2014- es Kolozsvári Nyári Egyetem keretén belül készült tablók a Szamos partvonalának elemzésér l, szervez : Romániai Éptész Kamara Erdélyi Fiókja Kolozsvár történetér l: - Gaal, György: Kolozsvár, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2001 - Fekete, Albert: Kolozsvári kertek, M vel dés, Kolozsvár, 2004 - Asztalos, Lajos: Kolozsvár (Helynév- és településtörténeti adattár), Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2004 - P nescu, Eugeniu: Cluj- Napoca în proiecte (50 de ani: 1960-2010), Imprimeria Ardealul, Kolozsvár, 2011 - Vais, Gheorghe: Clujul eclectic (Programe de arhitectur în perioada dualist (1867-1918)), UT Press, Kolozsvár, 2009 - A kolozsvári Erzsébet híd a régi sajtóban: http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/cikk_nyomtatas.php?id_cikk=2520 (Erdélyi Napló, XV. évfolyam, 9. (700.) szám 2005. március 1., megnézve: 2014. nov.) - Erzsébet sétaút: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/ id/61179 (Szabadság, 2011. július 30., megnézve: 2014. nov.) - Kolozsvár: http://hu.wikipedia.org/wiki/Erzs%C3%A9bet_h%C3%ADd_(Kolozsv%C3%A1r) (megnézve: 2014. nov.) Átfogó kezdeményezés: Ljubljana: - Topos Magazin, Water Lanscapes, 81/2012, Georg D.W. Callwey GmbH& Co. , München, p. 70-76, The Reinvention of Public Space - http://www.publicspace.org/en/works/g072-preureditve-nabrezij-in-mostovi-na-ljubljanici (Public Space köztértervezéssel foglalkozó honlap, Preureditve nabrežij in mostovi na Ljubljanici, Ljubljana (Slovenia), 2011, megnézve: 2014. nov.)
- A megépített vízparti pavilonról: http://www.bba.si/ponudba/pavilion-on-ljubljanica-c-ljubljana-slovenia.html (megnézve: 2015. jan.) - Térmetszetek: http://www.plecnikprojects.com/follow/ (megnézve: 2015. ápr.) - Üvekorlátos híd: http://www.archdaily.com/284608/footbridge-in-ljubljana-arhitektura-d-o-o/ (megnézve: 2015. ápr.) http://www.dezeen.com/2014/10/05/arhitektura-d-o-o-ribja-brv-footbridge-ljubljanaminimalist/ (megnézve: 2015. ápr.) - Hentesek hídja: http://en.wikipedia.org/wiki/Butchers'_Bridge (megnézve: 2015. ápr.) Ljubljana történetér l: Prelovsek, Damian, Joze Plecnik 1872- 1957 (Architectura Perennis),Yale University Press, London, 1997 Régi térképek: http://www.oldmap.si/en/maps/slovenia_adriatic/ (megnézve: 2015. ápr. ) Régi térképek: http://krakovo.dijaski.net/?stran=na_kartah (megnézve: 2015. ápr. ) Régi képek: http://www.ljubljanske-slike.si/regulacija-ljubljanice/ (megnézve: 2015. ápr. ) Adatok a hidakról: http://en.wikipedia.org/wiki/Ljubljana (megnézve: 2015. ápr. ) http://en.wikipedia.org/wiki/Dragon_Bridge_(Ljubljana) (megnézve: 2015. ápr. ) http://en.wikipedia.org/wiki/Triple_Bridge (megnézve: 2015. ápr. ) http://en.wikipedia.org/wiki/Rooster_Bridge (megnézve: 2015. ápr. ) http://en.wikipedia.org/wiki/Cobblers%27_Bridge (megnézve: 2015. ápr. ) http://en.wikipedia.org/wiki/Hradecky_Bridge (megnézve: 2015. ápr. ) Hidak átértelmezése: Birthler, Klaus/, Nagy András/ Mil an , Nicolae: A régeni malomárok átalakítása: https://www.facebook.com/klaus.birthler/media_set?set=a.2791006700749.2110809.1425823149&type=3 (megnézve: 2014. nov.) - Birthler, Klaus/, Nagy András/ Mil an , Nicolae: Cum s ajungi de la voluntariat la proiect urban. Amenajarea de spa ii publice, Canalul Morii, Reghin, Zeppelin, 121 szám, Bukarest, 2014. február - Párizs, Franciaország: Az ugráló híd: - http://architizer.com/projects/bridge-bounce/#.URmwuLvLiD4 (megnézve: 2014. nov.) - http://www.theguardian.com/artanddesign/architecture-design-blog/2012/oct/22/trampoline-bridgebounce-river-seine-paris (megnézve: 2015. jan.) Ripoll, Spanyolország: - http://www.publicspace.org/en/works/h310-teatre-la-lira/prize:2014 (megnézve: 2014. nov.) Feldolgozandó: http://www.archdaily.com/578473/rafting-bridge-arhitektura-d-o-o/ -http://www.dezeen.com/2012/12/12/festina-lente-looping-bridge-in-sarajevo-by-adnan-alagic-bojan-kanlicand-amila-hrustic/ (megnézve: 2015. ápr.) http://www.archdaily.com/88679/duplicated-bridge-aristide-antonas/ http://www.archdaily.com/31593/more-images-for-the-quingpu-pedestrian-bridge/ http://www.publicspace.org/en/works/g290-memorial-de-l-abolition-de-l-esclavage/prize:2012 közhasználatú tér megkett zése
