KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 Kedves Felvételiző! A feladatlap két részből áll. Az első rész mikroökonómiai ismereteire, a második rész a makroökonómiai tananyagra vonatkozik. Kövesse a feladatok utasításait! Minden feltett kérdésre igyekezzen választ adni! Az egyes feladattípusoknál szerezhető pontszámok a feladatoknál vannak feltüntetve. Részpontok kaphatók. Maximális pontszám: 100. Ábrák készítésekor javasoljuk, hogy a kidolgozásnál használjon ceruzát, de a végső megoldást tollal kell rögzítenie. Használjon vonalzót a pontos ábrázolás érdekében! A számítási feladatoknál nem elegendő az eredmények felírása; számításait, az alkalmazott képleteket is rögzítse a feladatlapon! (Természetesen nem kérjük az összes próbaszámítást, az esetleges többszöri próbálkozás eredményeit, csak a letisztázott, végső válasznak szánt megoldási menetet kérjük leírni.) A feladatok megoldásához zsebszámológép használata engedélyezett. Ha nem elegendő a hely a megoldáshoz, a teremfelügyelőtől kapott hivatalos lap használható, de ezt jelezni kell a feladatlapon az adott példánál! Munkájához sok sikert kívánunk! FELADAT SORSZÁMA
FELADAT TÍPUSA
MAXIMÁLIS PONTSZÁM
I.
TESZTFELADATOK
12
II.
IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK
12 11
III.1. III.2.
SZÁMÍTÁSI ÉS GEOMETRIAI
10
III.3.
FELADATOK
5
IV.
TESZTFELADATOK
12
V.
IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK
12 6
VI.1. VI.2.
SZÁMÍTÁSI ÉS GEOMETRIAI
10
FELADATOK
VI.3.
10
Összes dolgozatpont:
100
Javító aláírása:
1
ELÉRT PONTSZÁM
MIKROÖKONÓMIA I. TESZTFELADATOK: Jelölje meg az egyetlen, Ön szerint helyes választ! Nem egyértelmű vagy egynél több jelölés esetén nem jár pont. (6 × 2 = 12 pont) 1. Ha a tökéletesen versenyző banánpiacon a banán ára csökkent, akkor ennek a következő oka lehet a) b) c) d)
a banán kínálata változatlan kereslet mellett nőtt. a banán kereslete változatlan kínálat mellett nőtt. a banán kínálata csökkent, miközben kereslete nőtt. a banán kínálata változatlan kereslet mellett csökkent.
2. Ha a benzin keresletének árrugalmassága –2, akkor ebből az következik, hogy a) havi 10 literrel kevesebbet vásárolnak a fogyasztók, ha 5 Ft-tal nő a benzin ára. b) havi 2,5 literrel kevesebbet vásárolnak a fogyasztók, ha 5 Ft-tal nő a benzin ára. c) havi 10%-kal kevesebbet vásárolnak a fogyasztók, ha 5%-kal nő a benzin ára. d) 2,5 %-kal kevesebbet vásárolnak a fogyasztók, ha 5%-kal nő a benzin ára.
3. Ha egy tökéletesen versenyző, profitmaximalizáló vállalat az üzemszüneti pontban termel, akkor a) veszteséges, és vesztesége megegyezik a fix költséggel. b) veszteséges, és vesztesége megegyezik a változó költséggel. c) éppen normálprofitot realizál. d) a piaci ár kisebb, mint a határbevétele.
4. Ha egy vállalat fix költsége megnő, akkor a) b) c) d)
átlagos változó költsége is megnő. átlagköltsége is megnő. határköltsége is megnő. Mindegyik fenti válasz helyes.
5. Rövid távon a tiszta monopólium profitmaximum helyzetében a) az ár nagyobb a határköltségnél. b) a határbevétel megegyezik a határköltséggel. c) az ár nem lehet kisebb az átlagos változó költségnél. d) Mindegyik fenti válasz helyes. 6. Egy adott termék piacán a társadalmilag optimális termelés biztosan nagyobb, mint a piaci optimum, ha a) a társadalmi határköltség nagyobb, mint az egyéni határköltség, miközben a társadalmi és egyéni határhaszon azonos.
b) a társadalmi határhaszon nagyobb, mint az egyéni határhaszon, miközben a társadalmi és egyéni határköltség azonos. c) a társadalmi határhaszon kisebb, mint az egyéni határhaszon, miközben a társadalmi határköltség nagyobb, mint az egyéni határköltség. d) a társadalmi határhaszon ugyanakkora, mint az egyéni határhaszon, miközben a társadalmi határköltség nagyobb, mint az egyéni határköltség.
2
II. IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK, INDOKLÁSSAL: Az állítások elé írt I (igaz), illetve H (hamis) betűvel jelezze döntését! Figyelem! Válaszait indokolnia is kell! (helyes válasz megfelelő indoklással: 1 + 1 pont; helyes válasz nem megfelelő indoklással, vagy indoklás nélkül: 1 + 0 pont; hibás válasz: 0 + 0 pont) (6 × 2 = 12 pont) 1. Ha a költségvetési egyenes párhuzamosan kifelé tolódik, akkor ennek oka csak az lehet, hogy a fogyasztó nominális jövedelme megnőtt.
2. Ha a fogyasztó úgy költötte el jövedelmét, hogy az utolsónak vásárolt termékek határhasznai különböznek, akkor ez a jövedelemelköltés nem lehet optimális.
3. Egy vállalat gazdasági értelemben akkor is veszteséges lehet, ha árbevétele nagyobb, mint a számviteli költsége.
4. Ha egy profitmaximalizáló monopólium optimális kibocsátás esetén is csak nulla gazdasági profitot realizál, akkor ennél a termelési mennyiségnél az átlagköltsége biztosan csökkenő.
5. Az egyéni munkakínálati görbének nem lehet negatív meredekségű szakasza.
6. Ha egy tőkebefektetés belső kamatlába pozitív, akkor a tőkebefektetést biztosan érdemes megvalósítani.
3
III. SZÁMÍTÁSI ÉS GEOMETRIAI FELADATOK 1. Péter havi zsebpénzét mindig a következő három dologra költi: mozijegyre, üdítőre és pizzára. A mozijegy ára 900 Ft, egy pohár üdítő ára 150 Ft, egy szelet pizza ára 360 Ft. Júniusban kedvenc helyén, a Don Pizzában akciót hirdetettek, egy szelet pizza árát 300 Ft-ra csökkentették. A következő táblázat Péter vásárlásait tartalmazza májusban (az akció előtt) és júniusban. Péter zsebpénze, valamint a mozijegy és az üdítő ára az adott időszakban nem változott. Időszak Május Június
Mozijegy (db) x 12 10
Vásárolt mennyiség Üdítő (pohár) y 24 30
Pizza (szelet) z 10 15
(A)
Milyen keresletrugalmassági mutatók számíthatók a táblázat adatai alapján? Számítsa ki az összes lehetséges rugalmassági mutatót!
(B)
Értelmezze a kapott számokat, és segítségükkel jellemezze a pizza keresletét, valamint a másik két termék és a pizza kapcsolatát!
(C)
Péternek júniusban sikerült elérnie, hogy pizza fogyasztását szülei külön finanszírozzák, így zsebpénzét, ami továbbra is változatlan, már csak mozijegyre és üdítőre költi. Írja fel a költségvetési egyenesének egyenletét ebben az esetben! (6+3+2=11pont)
4
2. A következő táblázat – hiányos − adatai egy tökéletesen versenyző vállalat rövid távú termelésére, ill. költségeinek alakulására vonatkoznak. Ismert, hogy a vállalat egyetlen változó inputja a munka (L). Tudjuk még, hogy a vállalat termékének piaci ára: P = 80 Ft/db. Input (L) Output (Q) MPL AVC AC 0 0 – – – 10 50 20 250 16 28,8 30 500 40 17,5 50 750 60 780 70 2 (A táblázat pusztán adatközlésre és segítségként szolgál, üres rovatait nem kötelező kitölteni. Az üres oszlop esetleges saját adatok feltüntetésére használható.) Válaszoljon az alábbi kérdésekre a táblázat adatait felhasználva, a megfelelő hiányzó adatok kiszámításával! ♦ Mekkora a fix költség nagysága? ♦ Mekkora a munkabér (PL) nagysága? ♦ Mennyit termel a vállalat, ha a felhasznált munkamennyiség L = 40? ♦ Mennyi lesz a vállalat által alkalmazott optimális munkamennyiség? (Tegyük fel, hogy csak a táblázat első oszlopában szereplő munkamennyiségek közül választhat!) ♦ Mekkora profitot realizál ekkor a vállalat? (5 × 2 = 10 pont)
5
3. Egy mezőgazdasági termék piacán a keresleti és kínálati görbe egyaránt lineáris. Tudjuk, hogy a fogyasztók 5400 Ft/q vagy annál magasabb áron egyáltalán nem vásárolnak, 3400 Ft/q áron a keresett mennyiség 500q lenne. A termelők 500 Ft-os vagy annál alacsonyabb áron nem hajlandók terméküket piacra vinni. Ha a termék ára 500Ft/q fölött van, és 30 Ft/q-val emelkedik, akkor a termelők mindig 10 q-val többet hajlandók piacra vinni. (A)
Írja fel a keresleti és kínálati görbe egyenletét!
(B)
Határozza meg a piaci egyensúlyi árat és mennyiséget!
(C)
Milyen helyzet alakul ki a piacon, ha a kormányzat 2000 Ft/q-ban maximálja a termék árát? Mekkora lesz az értékesített mennyiség? (2+1+2=5 pont)
6
MAKROÖKONÓMIA IV. TESZTFELADATOK: Jelölje meg az egyetlen, Ön szerint helyes választ! Nem egyértelmű vagy egynél több jelölés esetén nem jár pont. (6 × 2=12 pont) 1. A fogyasztási határhajlandóság a) megmutatja, hogy a fogyasztók összjövedelmük hány százalékát fordítják fogyasztásra. b) megmutatja, hogy a fogyasztók többletjövedelmük hány százalékát fordítják fogyasztásra. c) megmutatja, hogy a fogyasztás egységnyi növekménye az egyensúlyi jövedelem mekkora emelkedését eredményezi. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 2. Ha a beruházási kereslet emelkedése miatt nő az egyensúlyi jövedelem, akkor ceteris paribus a) a fogyasztás nő, de a magánmegtakarítás csökken. b) a fogyasztás és a magánmegtakarítás is nő. c) a fogyasztás csökken, de a magánmegtakarítás nő. d) a fogyasztás és a magánmegtakarítás is csökken. 3. Egy gazdaságban a fogyasztási függvény lineáris. Ismert továbbá, hogy ha a rendelkezésre álló jövedelem YDI = 4000, akkor a fogyasztás C = 3500, és ha a rendelkezésre álló jövedelem YDI = 5000, akkor a magánmegtakarítás S = 600. Ebben a gazdaságban a) a megtakarítási határhajlandóság értéke 0,2. b) a megtakarítási határhajlandóság 0,25 c) a megtakarítási határhajlandóság 0,1. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 4. Ha határidős betétünkből 100 000 Ft-ot kiveszünk, és folyószámlánkon látra szóló betétként helyezünk el, akkor (a bank további lépéseitől eltekintve) a) az M2 pénzmennyiség 100 000 Ft-tal csökken, és az M1 pénzmennyiség 100 000 Ft-tal nő. b) az M2 pénzmennyiség nem változik, és az M1 pénzmennyiség 100 000 Ft-tal nő. c) az M2 pénzmennyiség és az M1 pénzmennyiség sem változik. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 5. A nominális pénzkínálat bővül, ha ceteris paribus a) a központi bank a hazai magánszektortól államkötvényeket vásárol. b) a központi bank a hazai magánszektornak államkötvényeket ad el. c) a költségvetési deficitet kötvénykibocsátással fedezik. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 6. Egy kis nyitott gazdaságban az import növekedésére vezet ceteris paribus a) a beruházási fellendülés, amennyiben növeli az egyensúlyi jövedelmet. b) a hazai valuta leértékelődése. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. V. IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK, INDOKLÁSSAL: Az állítások elé írt I (igaz), illetve H (hamis) betűvel jelezze döntését! Figyelem! Válaszait indokolnia is kell! (helyes válasz 7
megfelelő indoklással: 1+1 pont, helyes válasz nem megfelelő indoklással vagy indoklás nélkül: 1+0 pont, hibás válasz 0+0 pont) (6 × 2=12 pont) 1. Ha rögzített nominálbérek mellett a reálbér a munkapiaci egyensúlyi szint fölött van, akkor az árszínvonal emelkedése növeli a kibocsátást.
2. Ha kétszereplős gazdaságban a jelenlegi kibocsátási (Y) szint mellett a szándékolt megtakarítás (S) meghaladja a szándékolt beruházást (I), akkor az árupiacon túlkínálat van.
3. Ha zárt gazdaságban a kormányzat a fennálló kényszerű munkanélküliség csökkentésére törekszik, akkor ennek orvoslására célszerű felszámolnia a költségvetési hiányt.
4. A hazai valuta leértékelődése változatlan hazai és külföldi árszínvonal mellett ösztönzi az áruexportot, és visszafogja az áruimportot.
5. Ha egy zárt tőkepiacú gazdaságban a beruházások fellendülése miatt nő az egyensúlyi jövedelem és az árszínvonal, de a központi bank nem változtat a nominális pénzkínálaton, akkor a kamatláb csökkenni fog.
6. Ha a kormányzat a transzferek növelését ugyanakkora mértékű adóemeléssel finanszírozza, akkor ezzel növeli a gazdaság összkeresletét.
8
VI. SZÁMÍTÁSI ÉS GEOMETRIAI FELADATOK 1. Az alábbi ábra egy kétszereplős gazdaság beruházási függvényét és az árupiac egyensúlyi helyzetét mutatja. A kiinduló helyzetben i1 a kamatláb és Y1 az egyensúlyi jövedelem értéke. Mutassa meg az ábrán, hogy milyen változások történnek, ha az árszínvonal kínálati okoknál fogva emelkedik! A megváltozott görbéket és a változók új egyensúlyi értékeit jelölje 2-es indexszel! Fűzzön magyarázatot az ábrázolt változásokhoz! (Mi az oka az egyes változók módosulásának?)
I
S, I S(Y)
I1
0
I1
i1
i
0
Y1
Y
(6 pont)
9
2. Az alábbi ábrán egy gazdaság hiányosan kitöltött folyótétel-számláit láthatja. Egészítse ki a folyótétel-számlákat a hiányzó adatokkal!
Háztartás C = 1500
Vállalat
W = 2000 TrH = 200
TrV = 300
SH = 100
Állam
Külföld IM = 2300
TrV = 300
TV = 800
G = 1000
Tőkeszámla
Hazai össztermék
I = 500
Y = 2700
(10 pont)
10
3. Egy háromszereplős gazdaságban ismertek az alábbi adatok és összefüggések: ♦ autonóm fogyasztás: C0 = 200 ♦ fogyasztási határhajlandóság: ĉ = 0,75 ♦ beruházási függvény: I = 2000 – 100i ♦ kormányzati kereslet: G = 2500 ♦ adófüggvény: T = 400 + 0,2Y ♦ transzferek nincsenek ♦ reálpénzkeresleti függvény: MD = 0,8Y – 200i ♦ nominális pénzkínálat: MS = 8400 ♦ az áru- és pénzpiaci egyensúly mellett az árszínvonal értéke P = 1,5 (A)
Határozza meg az egyensúlyi jövedelem és az egyensúlyi kamatláb értékét!
Tudjuk, hogy a nominális pénzkínálat növelésének hatására az egyensúlyi jövedelem ∆Y = 100 egységgel nőtt, ugyanakkor az árszínvonal P’ = 1,6-re emelkedett. (B)
Határozza meg mennyivel változott a beruházási kereslet, a kamatláb és a nominális pénzkínálat! (4+6 = 10 pont)
11
