K Ő Z E T T A N I ÉS F Ö L D T A N I V I Z S G Á L A T O K A D U N A Z U G HEGYSÉG D N Y - I R É S Z É N ZEITEN K A TIBOR (VII. táblával) Összefoglalás: A vizsgált terület alaphegységi képződménye a D-i részen feltárt nóri dachsteini mészkő. A mészkő töbreiben vörösagyag található. A fedőhegység legidősebb rétegeit a D-en összefüggő vonulatot alkotó oligocén rétegek képviselik. A vulkánizrnus valószínűleg már a helvéti emelet elején megindult, gránátos biotitdácit láva benyomulás és lávaömlés alakjában. E közben a Peres-hegyen kissé differenciáltabb hiperszténes biotitdácit képződött. A felsőhelvéti tenger előnyomulásával a dácit-vulkánizmus fokozatosan csökkent, végül egészen ellanyhult. A helvéti homokosagyag és osztreás konglomerátumnak csak foszlányai találhatók még a Tornyos-hegy oldalában. A tortónai emeletben újjáéledő vulkánizmus főleg piroklasztitból álló hiperszténes amfibólandezitet szolgáltatott. A vulkánizmus a tortónai tenger előnyomulásával zárul le. A kőzetzárványok, ill. a konglomerátum kavicsok a felszínen nem ismert vulkáni kőzetek egykori nagyobb elterjedésére utalnak. A savanyú dácitos kőzetek sávosak. Elsődleges és másodtagos sávosság különíthető el. A másodlagos folyamatok hatására az ép vulkáni kőzetekben különböző változások mennek végbe. Tektonizmus és vulkánizmus egymással szoros összefüggésben van.
Földtani felépítés Dachsteini
m é s z k ő
( N ó r i e m e l e t ) Pilisszentkereszt D - i v é g é n és a Dera-patak S z u r d o k - v ö l g y é b e n található. Sárgásfehér, t ö m ö t t , kissé kagylóstörésű, vastagpados k ő z e t . T ö b b helyen v é k o n y l e m e z e s mészkő-, dolomitos m é s z k ő p a d o k k a l v á l t a k o z i k . G y a k o r i a breccsiás m é s z a n y a g g a l összecementált ö v . A morzsolási zónák, csúszási lapok, litoklázisok v é g i g kalcitkitöltésűek. A z egész rétegösszlet É — É K / 5 0 — 6 0 ° - k a l dől. A dachsteini m é s z k ő a terület alaphegység keretét adja, m e l y n e k folytatása K - r e a Duna-balparti r ö g ö k b e n v a n felszínen. A k é t triászpillér k ö z ö t t lépcsőzetesen lezökkent területen indult m e g a harmadidőszaki v u l k á n i t e v é k e n y s é g . Pilisszentkereszt D - i részén a mészégetőknél a dachsteini m é s z k ő karsztos fel színére t ö b ö r - és hasadékkitöltésként bauxitos v ö r ö s a g y a g és fehér t ű z á l l ó a g y a g települ. A bauxitos v ö r ö s a g y a g törésekkel átjárva parallelepipedonos elválást m u t a t . K e m é n y , h e l y e n k é n t apró pizolitos, törése kissé k a g y l ó s , n e m higroszkópos, n e m k é p lékeny. A D T A - v i z s g á l a t alapján a k ő z e t fő a g y a g á s v á n y a kaolinit ( 1 . á b r a ) . A fehér t ű z á l l ó a g y a g zsíros tapintású, k ö n n y e n morzsolható, erősen higroszkópos, v í z z e l e l e g y í t v e képlékeny, g y ú r h a t ó anyag. K ö z v e t l e n ü l a dachsteini mészkőre települ a v ö r ö s a g y a g mellett. D T A - g ö r b é j e a kaolinitásványra j e l l e m z ő ( 1 . á b r a ) . A fehér tűzálló a g y a g és a v ö r ö s a g y a g k ö z ö t t i kapcsolat az i t t l e v ő települési v i s z o n y o k b ó l nem állapít h a t ó m e g . K é p z ő d é s e valószínűleg krétaidőszaki, hosszú szárazföldi időszakra tehető. Jelenleg a fedőjében felsőoligocén sárga a g y a g és n ö v é n y m a r a d v á n y o s h o m o k k ő található.
6*
84
Földtani
Közlöny,
90. kötet,
1. füzet
E o c é n k é p z ő d m é n y e k e t a felszínen n e m találtam. Említésre m é l t ó , h o g y a K ö z é p m a j o r feletti v ö l g y b e n a k a t t i agyagban amfibólandezit kavicsot, a helvéti konglo m e r á t u m b a n biotitos amfibólandezit és piroxénandezit kavicsokat találtam. A legidő sebb vulkáni képződményben a gránátos biotitdácitban amfibólandezit-zárvány van, ami az egész Dunazug-hegységben ismeretlen a felszínen.
I. ábra. Bauxitos vörösagyag és fehéragyag DTA-görbéi. 1. Bauxitos vörösagyag, Pilisszentkereszt (Felv. Z e l e n k a T . ) , 2. Fehér bauxit-kaolin, Nézsa (felv. F ö l d v á r i n é ) , 3. Fehér tűzállóagyag, Pilis szentkereszt (felv. Z e l e n k a ) Fig. 1. DTA-Kurven bauxitischer weisser und roter Tone. 1. Bauxitischer roter Ton. Pilisszentkereszt (Aufnahme Z e l e n k a ) , 2. Weisser Bauxitkaolin, Nézsa (Aufnahme Frau F ö l d v á r i ) , 3. Weisser feuerfester Ton, Pilisszentkereszt (Aufnahme Z e l e n k a )
A S z u r d o k - v ö l g g y e l párhuzamosan az országúti Hajtűkanyarnál a dachstein' m é s z k ő egyenetlen felszínére diszkordánsan meredek dőléssel durvaszemű kvarckavicsos k v a r c h o m o k k ő , aprószemű táblás h o m o k k ő és finomszemű kovás k ö t ő a n y a g ú h o m o k k ő települ. F ö l d t a n i korát rögzíteni fauna- és részletes üledékföldtani, kőzettani vizsgálat h i á n y á b a n nem lehet. A k ő z e t a n y a g jellege az ún. ,,hárshegyi h o m o k k ő é h e z " hasonló.
K a t t i e m e l e t Alsó csökkentsós vízi rétegek: A vizsgált terület D-i részén összefüggően, É K - e n pedig foszlányokban található zöldesszürke, levelesen elváló agyag, sárgászöld csillámos homokos agyag, okkersávos csillámos agyag, szenesedéit növényi m a r a d v á n y o k k a l , helyenként barnakőszenes (0,5 cm) csíkokkal. A K a n y a r g ó s - p a t a k v ö l g y é b e n rossz megtartású fauna található benne: Ampullina crassatina L a m., Cerithium sp., Tympanotonos margaritaceus B r o c c , Turritella sp., Ostrea cfr. cyathula L a m . , Ostrea sp. (2. ábra). K ö z é p m a j o r t ó l É-ra l e v ő p a t a k v ö l g y b e n sárgásszürke, homokos a g y a g b a n fauna g a z d a g homokkőlencse található. Ősmaradványai : Tympanotonos margaritaceusB rocc, Turritella beyrichi H o f т . , Ostrea cfr. cyathula L а т . , Cyrena sp. A z elsőre kavicsos a g y a g és aprószemű limoniteres homokkő, az utóbbira meszes k v a r c k o n g l o m e r á t u m települ. (3. ábra). A j ó l osztályozott, sekélyvizű partközeli homokos a g y a g uralkodó szem nagysága 0,063—0,20 m m . Á s v á n y o s összetétele víztiszta és m a t t kvarc, táblás biotit, m u s z k o v i t és klorit, turmalin, amfiból, magnetit, töredezett gránát és limonit.
Z e l в п к a : Földtani
vizsgálatok
a
Dunazug-hegységben
85
Pilisszentkereszt környéki földtani képződmények áttekintő táblázata
IHolocén
Kori
/. táblázat Emelet
Vastagság méter
Fauna—Flóra
Vulkáni forma
Kifejlődés! terület
Barna erdei talaj és nyirok
0—1
I<ösz
0—2
! Kanyargós és Dera; patak-völgy ' a terület D-i részén J foltokban
Patakhordalék, kavics
0—1
Dera-patak-völgy
1
Szarmata
1
Plei;
о
Képződmény
felső
я
lyithothamnium sp.
0,0—0,1
Sikárosi-puszta
0,0—0,3
Sikáros-puszta Kerekes-hegy D-i oldal
15—250
Rétegvulkán
Kakas-hegy, Zsivány barlang, Öregvágás (655 m ) . Fekete hegy, Hársas hegy, Ispán-hegy.B ükkös és Királypatak, Salabasinai-árok
Réteg vulkán Áttörés
Zsiványbarlang Kerekes-hegy
1
I^ajta mészkő
Hiperszténes amfibolandezit
alsó
Tortónai
[ felső
Horzsaköves tufit
Tufa, tufit, agglomerátum pszeudoagglomerátum
SzürkeOxi-
Faunás meszes kon glomerátum, mész kő, mészmárga, zöldesszürke homokos agyag
Crassostrea gryphoides Chlamys sp. Balanus sp. Turritella sp.
о
IAvatakarós lávaár alakú rétegvulkán
X
о
felső sósvízi 1
katti
Oligoçén
I
Akvitani
Grárlatos biotitda
Oxi-
>
Szürke- és pszeudoagglomerátum
Tufa, tufit agglomerátum
Tornyos-hegy D-i . oldal
0—4
Szentkút, Morgó-hegy É-i oldal Kerekes-hegy—Tor nyoshegy nyereg, Bükkös patak. Salabasinai árok
50—200
i j
Tornyos-hegy (508 m), Kerekes-hegy, Morgó-hegy, Öreg vágás (584,4 m)
Rétegvulkán
Peres-hegy, Bükkös patak Tornyos-hegy D-i oldal, Salabasinai árok
Hiperszténes biotitdacit (sávos dacit)
60—150
Hasadék vulkán Dagadókúp ?
Peres-hegy Kakas-hegy D-i oldal
Gránátos biotitleukoés hidrodacit
70
Hasadékrulkán Lakkolit?
Régi Kálvária-hegy
Meszes konglomerá tum Sárga csillámos kvarchomokkő (apró Növényi szár és durvaszemü) maradványok Sárga csillámos agyagmárga
J
0-J0
0—30
\ Tornyos-hegy D-i I Kanyargós és Deraj patak. Mészégetők. Bükköspatak ! terület D-i részen i foltokban j Dera-patak
Földtani
86
Közlöny,
90. kötet, 1. füzet
Kori
Képződmény
Fauna—Flóra
Vastagság méter
Oligocén
katti Alsó csökkentsósvízi
I. táblázat folytatása Emelet
Okkersávos csillámos agyag Sárgászöld csillámos homokos agyag Zöldesszürke leveles agyag
Ampullina crassatina Tympanotonos margaritaceus Turritella beyrichi Ostrea cyathula Szenesedéit növ.
0—100
1
I^attorfi ?
Finomszemű kovás homokkő, Kvarc homokkő
0—3
! Szurdok-völgymellett
Bauxitos vörösagyag Vörösagyag Fehér tűzállóagyag
0—2
Dolomit, dolomitos mészkőpadok Dachsteini mészkő
100—
Vulkáni forma
I
Kifej lődési terület
Pilisszentkereszt és környéke ! Kanyargós-patak,, Háromforrás-völ gye. Bükki-puszta j A terület D-i részén j összefüggő sávban
Mészégetők (Falu D-i végén)
Szurdok-völgy Mészégetők
A R é g i K á l v á r i a - h e g y e n t ö b b feltárásban érintkezik a gránátos biotit-dácit az oligocén a g y a g g a l . A h e g y D - i oldalán a kontaktus igen erős, az a g y a g a g y a g p a l á v á alakult át, az összetöredezett lapokon kalcit- és limonitbevonat található. A kőzetet átjáró kvarciterek a palásságra merőlegesen, a kvarcos betelepülések a palásság irányában helyezkednek el. A z agyagpala D T A - f e l v é t e l é n montmorillonit a g y a g á s v á n y görbéje
2. ábra. Katti rétegek és hiperszténes biotitdacit érintkezése a Kanyargós-patak völgyében. 1. Hiperszténessávos biotitdacit lávapadjai, 2. Dörzsbreccsiás hiperszténes biotitdacit, 3. Sárga, aprószemű csillámos kvarchomokkő, 4. Zöldesszürke kavicsos homokos agyag, 5. Zöldesszürke faunás agyag Fig. 2. Berührung ehattischer Schichten mit hypersthenhaltigem Biptitdazit im Tale des KanyargósBaches. 1. I,avabänke von hypersthenführendem gebändertem Biotitdazit, 2. Reibungsbrekzie aus hypersthenführendem Biotitdazit, 4. Grüngrauer schottrig-sandiger Ton, 5. Grüngrauer fossilienrührender Ton
jelentkezik (5. ábra). A z a g y a g p a l a a l á v a hőhatására leadja v i z é t és a v í z g ő z S z á d e с zk y - K a r d o s s B . szerint a nyomáslejtő t ö r v é n y é n e k megfelelően behatol a lávába és a h i d r o x i d o s ásványok n a g y o b b m é r t é k ű képződésének kedvez, ezért az érintkezésnél a dácit biotitosabb, a b i o t i t o k is m e g n ö v e k e d n e k [18] (3—4 m m ) . A k é p z ő d m é n y e k lankásan dőlnek, a falunál É - É K / 7 — 1 5 ° , K - e n É N y / 1 7 — 3 5 ° , Sikárospusztánál É K / 1 2 ° . F e l s ő s ó s v í z i r é t e g e k . Sárga csillámos agyagmárga, sárga, szürkésfehér h o m o k , apró és durvaszemű csillámos k v a r c h o m o k k ő . E z e k a rétegek az alsó t a g o z a t t ó l nehezen különíthetők el ; egyes helyeken, í g y pl. a K a n y a r g ó s - p a t a k v ö l g y é b e n foko zatos üledékfolytonosság (agyag, homokos a g y a g , kavicsos agyag, h o m o k k ő ) állapítható m e g (2. á b r a ) . Csak n ö v é n y m a r a d v á n y o k találhatók benne ; fő ásványa k v a r c és musz-
Z в l e n k a : Földtani
vizsgálatok
a
Dunazug-hegységben
87
3. ábra. Katti —• alsómiocén rétegek és az ezeket áttörő biotitdacit települése Középmajortól északra. 1. LÖszös, lejtőtörmelékes talaj, 2. Gránátos biotitdacit (mészkő, vörösagyag zárványokkal), 3. Meszes kvarckonglomerátum. 4. Zöldesszürke agyag, 5. Faunás homokkő lencse Fig. 3. Die Lagerung der chattisch-untermiozänen Schichten und der durchbrechenden Biotitdazite N von Középmajor. 1. Lössiger Boden und Gehängesehutt, 2. Granatführender Biotitdazit (mit Einschlüs sen > o n Kalk und rotem Ton), 3. Kalkiger Quarzkonglomerat, 4. Grüngrauer Ton, 5. Faunaführende Sandsteinlinse
%
4. ábra. Katti homokkő és agyag szemcseeloszlási görbéi Fig. 4. Kornverteilungskurven von chattischem Sand und Ton
Szemcseméret mm-ben
1. Kontakt homokkő Régi Kálvária-hegy
2. Csillámos homokkő Peres-hegy D-i előtér
Szemcseméret mm-ben
3. Homokos agyag Kanyargós patak mennyiség %-ban
Mennyiség %-ban 1,40
0,3
0,1
>0,14
4,4
1,40—1,00
0,9
0,5
0,14 —0,10
51,6
1,00—0,63
2,2
35,5
0,10 —0,063
15,0
0,63—0,32
74,5
34,0
0,063—0,032
9,4
0,32—0,20
18,6
19,6
0,032—0,020
5,4
0,20—0,10
1,3
7,2
0,020—0,010
3,9
0,10—0,06
1,1
4,0
0,010—0,006
2,6
0,06>
0,9
0,2
0,006 >
99,8%
99,8%
8,0 100,3%
88
Földtani
Közlöny,
90. kötet,
7. füzet
k o v i t . A h o m o k k ö v e k szemnagysági diagramjaiból kitűnik, h o g y azok j ó l osztályozottak, partközeiben keletkeztek (4. ábra). A z uralkodó szemnagyság 0,32—0,63 m m , ill. 0,20— 0,63 m m . A sárga csillámos, levelesen e l v á l ó a g y a g m á r g a a terület legkülönbözőbb pontjain csak kis feltárásokban v a n m e g . A k é p z ő d m é n y e k N y - D N y / 5 — 1 5 ° dőléssel települnek.
0
100
200
300 400
500
600
700
800
900 1000 С
5. ábra. Gránátos biotitdácit és változatainak DTA-görbéi. Régi Kálvária-hegy (Felv. Z e l é n k a). 1. Kontakt leukodacit, 2. Kontakt agyag, 3. Hidrodacit, 4. Zöld, montmorillonitos bevonat Fig. 5. DTA-Kurven der Varianten des granatführenden Biotitdazits. Alter Kalvaria-Hügel (Aufnahme Z e i e n k a ) . 1. Kontakt-I^eukodazit, 2. Kontaktton, 3. Hydrodazit, 4. Grüner, montmorillonitischer Ü berzug
A k v i t á n i - b u r d i g a l a i
emelet
K ö z é p m a j o r t ó l É-ra a T o r n y o s - h e g y oldalában felsőoligocén faunás, homokos a g y a g r a kvarckavicsos, meszes konglomerátum települ. K v a r c k a v i c s a i kissé görgetettek. F e d ő j é b e n közvetlenül a gránátos biotitdácit található. Ennek korát fauna hiányában feltételesen az irodalmi adatok analógiája alapján [24] alsómiocénnek v e t t e m . A k a t t i h o m o k k ö v e k t ő l különbözik (meszes kötőanyagú, csillámmentes).
H e l v é t i
emelet
A stájer mozgási fázissal b e k ö v e t k e z i k az alaphegység röglépcsőkre és váltós törésekkel szétbillenő szerkezetekre tagolódása. A mozgási ö v peremén ezzel egyidőben a s a v a n y ú m a g m a felnyomul. Ennek első terméke a gránátos biotitdácit. Gránátos biotitdácit. A terület D - i részén a R é g i K á l v á r i a - h e g y t ő l a T o r n y o s - h e g y vonaláig v é g i g megtalálható ez a kőzettípus. A R é g i K á l v á r i a - h e g y fehér színű, gránátos biotitdácitja a terület legidősebb, szálban álló vulkáni kőzete. Padossága feltűnő ; a világos színű kőzetben a 3—4 mm-es biotittáblák, s a barnásvörös almandin gránátszemek erősen feltűnnek. M á l l o t t felületén a biotitlapok aranyasárga színűek. Mikroszkóposán az alapanyag uralkodik. A m a g m a t e s t szélein erősen folyásos, porfíros p i l o t a x i t o s a szövet, m í g a k ö z e p e felé kevésbé k i v e h e t ő a folyásos s z ö v e t (7. ábra). Á s v á n y o s összetételét a I I . sz. táblázat mutatja, A földpát bontott, l e g g y a k o r i b b a földpát belső bázisos magjának agyagásványos bontása, r i t k á b b a porfírok körüli m i n t e g y koszorúszerű kvarcosodás. A R é g i K á l v á r i a h e g y kőzete a metavulkanitok közé sorolható [ 1 8 ] . A z alapanyag finom ércanyaga a fel szálló oldatok hatására csaknem teljesen k i o l d ó d o t t . A kőzet elválási lapjait, litoklázisait
Z e l e n k a : Földtani
vizsgálatok
a
Dunazug-hegységben
89
zöld zsíros fényű montmorillonitos b e v o n a t borítja (5. ábra). A vastartalom lecsökken, a v í z t a r t a l o m n ö v e k e d i k a szürke, ép v á l t o z a t o k h o z képest ( I I I . sz. t á b l á z a t ) . A kőzetből t o v á b b i endogén v a g y exogén hatásra a k o v a s a v kioldódik : „ m i á l t a l a leukovulkánit á t m e g y az agyagosodó különféle hidrovulkanitokba [ 1 8 ] . K e s k e n y sávban az andezit-homokkő érintkezésénél is v a n hidrodácit. A falu v é g é n a K a n y a r g ó s p a t a k n á l j ó l látszik az érintkezés. A l á v a hatalmas h o m o k k ő t ö m b ö t f o g közre, ill. e g y részén rá is ömlik. A z érintkezésnél 3 cm-es hidrotermális kalcitér található, t e l é r a g y a g g a l e g y ü t t (hidrodácit ? ) . Mikroszkóppal megállapítható, h o g y a láva belenyúlik a homokkőbe, helyenként a kis darabokat körülfolyva. A R é g i K á l v á r i a - h e g y n é l a padosságot a morfológia megszakítja, elvágja. A folyási irány átlagban 50—230° csapással a padossággal azonos, a kőzetrések ezt az irányt k b . merőlegesen metszik. A k é t irány húzó i g é n y b e v é t e l r e utal, m e l y nagyjából É - D irányú lehetett. A szegélyen keletkezett törések mentén n y o m u l t fel a l á v a . A h e g y N y - i részén h e l y i jellegű kis boltozódás látszik, a boltozódás tengelyiránya k ö z e l egybeesik a hasadék, ill. a padossági iránnyal. A Csódi-hegy lakkolitjánál is ismert ,,a lakkolitkúp szerkezetével párhuzamos hasadékosság" [ 2 1 ] . A koncentrikus f ő elválás mellett a K á l v á r i a - h e g y e n csak párhuzamos hasadékosság, padosság figyelhető meg. A padosság a l e g n a g y o b b hő mérsékleti lejtőre merőleges kihűlési repedezettség. A morfológiailag 3—4 részre szabdalt hegy, esetleg eredetileg is 3—4 e g y m á s melletti kisebb kúp, részben hasadékvulkán, részben lakkolit lehetett. H i p e r s z t é n e s b i o t i t d á c i t . I d ő r e n d b e n a R é g i K á l v á r i a - h e g y dácitja után k ö v e t k e z ő második legidősebb k é p z ő d m é n y . A Peres-hegy csaknem teljesen e b b ő l a k ő z e t b ő l áll, de a K a k a s - h e g y és F e k e t e - h e g y D - i lejtőjén is megtalálható. A z ép, üde k ő z e t zöldesszürke, t ö m ö t t s z ö v e t ű , m a t t v a g y zsíros fényű, világosabb, és sötétebb sávos. A fekete biotitlapok és piroxénlécek a m á l l o t t felületen j ó l látszanak. E g y e s helyeken a repedések mentén zöld montmorillonitos b e v o n a t v a n . Mikroszkóposán az alapanyag uralkodik, s z ö v e t e irányított, a folyásos jelleg g y e n g é n látszik. Porfíros, pilotaxitos szövetű. A z alapanyag agyagásványosan, üvegesen b o n t o t t . O x i v á l t o z a t á b a n a hidrohematitos és a limonitos festés az egész kőzetet behinti. A Peres-hegy D - i részén 1,5 k m hosszban 137—317 csapásban érintkezik az olígocén üledékekkel (2. á b r a ) . A homokkő erősen muszkovitos, m a j d 2 c m zöld a g y a g (hidrodácit), ezután erősen elbontott, összetöredezett, oxisávos breccsia k ö v e t k e z i k . 10 m-rel t o v á b b ép pados elválású a kőzet. A z érintkezési irány a terület fő törésirányának felel m e g ( É N y — D K ) . E törés valószínűleg többször kiújult és í g y keletkezett a 10 m széles breccsia. A Peres h e g y k é t egymás melletti dagadókúpként is felfogható. E z t a feltevést a padosság mere deksége, irányának n a g y v á l t o z é k o n y s á g a is alátámasztja. A z oligocén rétegek dőlése, a v u l k á n felé növekszik, a nógrádi V á r - h e g y dagadó-kúpjához hasonlóan. A Peres-hegyi kőzetek érdekessége a sávosság, a szalagos megjelenés. Szinte min den kőzetdarab többé-kevésbé sávos. A sávosság a padossággal egyirányú, főleg a h e g y peremi részein g y a k o r i . Peres-hegy f ő t ö m e g é t l á v a k ő z e t alkotja. A z o x i v u l k á n i t o k sárgásbarna, v a g y lilás vörös színeződésűek. Mikroszkóposán az első esetben g y e n g e opacitosodás, másodiknál teljes hematitos-limonitos bomlás látszik a színes elegyrészeknél. E z utóbbinál a hipersztén is hematitos szegélyű. A Szentkút feletti kis pihenőn gömbös, perlithez hasonló kissé gömbhéjas megjele nésű vörös-zöld, fehér foltos k ő z e t található. Mikroszkóposán egységes folyásos s z ö v e t látszik, a n a g y o b b porfírok körül sötétebb foltokkal. G r á n á t o s b i o t i t d á c i t I I . A hegység D - i peremén t ö b b ciklusban t ö r t a felszínre. A z ép k ő z e t világosszürke, kemény, m e g ü t v e csengő hangot ad. E g y e s v á l -
90
Földtani
Közlöny,
90. kötet, 1. füzet
tozata csaknem szurokkőszerű. A vérpiros almandingránátok, a barnásfekete biotitlemezek és a fehér ü v e g f é n y ű v a g y kissé m á l l o t t földpátok szabad szemmel is felismer hetők. Mikroszkóposán az alapanyag túlsúlyban van, feltűnő a folyásos porfíros pilotaxitos s z ö v e t ( V I I . tábla, 1.). A z elegyrészek jellemzését lásd a I I . táblázatban. Gránátos o x i b i o t i t d a c i t . A szürke v á l t o z a t n á l a felszínen j o b b a n elterjedt. A T o r n y o s - h e g y , a Morgó-hegy, Kerekes-hegy és az Öregvágás oldalában láva táblái kőfolyas alakjában ismertek. A legkiemelkedőbb részeken és az amfibólandezittel érintkező peremeken a l e g g y a k o r i b b . G r á n á t o s b i o t i t d a c i t t u f a é s a g g l o m e r á t u m . A Peres-hegy K - i részén a hiperszténes biotitdácitra diszkordánsan települ K / l — 1 7 ° dőléssel. A z agglo merátum főleg üde, szürke, alárendelten gránátos oxibiotitdácitból, v a l a m i n t fehér és vörösesszürke sávos dácitdarabokból áll. A N a g y - v ö l g y b e n a gránátos biotitdacit tufitja ismert. Iszapolási maradékában szivacstű és fehér üreges csövecske (Bryozoa ?) található. Á s v á n y o s összetétel : m a t t és víztiszta k v a r c , biotit, kloritos biotit, piroxen, gránát, földpát, magnetit és mészszemcsék. A vulkáni k é p z ő d m é n y e k e t törések, litoklázisok járják át. Ennek k ö v e t k e z t é b e n a v í z hatására m e g g y o r s u l a kimosás, az oxidáció, a bomlás. í g y keletkezik fokozatos át menetekkel a pszeudoagglomerátum [ 1 8 ] . Megfigyeléseim szerint k é t fő csoport különít h e t ő el. 1. A l á v a k ő z e t pszeudoagglomerátumosodik : főleg a tömbös, n a g y o b b összefüggő darabok esetében látszik j ó l a törések m e n t i feldarabolódás. I t t indul m e g a lávabreccsia, m a j d ebből a pszeudoagglomerátum képződése. A T o r n y o s - h e g y alatti N a g y - v ö l g y b e n és a Bükkös-patak v ö l g y é b e n j ó l látszik ez a folyamat. A jellegzetesen pados elválású k ő z e t e k esetében ez a jelenség n e m tapasztalható. 2. A g g l o m e r á t u m elbomlik : a vizsgálati területen ez a g y a k o r i b b jelenség. T ö b b f é l e k é p p e n j ö h e t létre : a) Tektonikusán igen erősen összetöredezett összletben, a n a g y o b b agglomerátum o s darabok t o v á b b aprózódnak. I t t a tektonikus zónán k í v ü l a tufarétegek ép agglo merátumban f o l y t a t ó d n a k . b) Hőhatásra, ha m é g izzón f o l y ó lávára agglomerátum és tufa, v a g y fordítva, agglomerátumra és tufára l á v a ömlik rá. E z t a jelenséget a Peres-hegyen és Salabasinaiárokban kis helyen csekély vastagságban lehet megfigyelni. O x i t u f i t . Sajátságos képződésű, eredetileg folyásos szövetű teljesen eloxidált l á v a d a r a b o k v a n n a k összecementálva, limonitos, agyagos kötőanyaggal. Iszapolási maradékában üledékes kvarc, muszkovit, szeriéit, mikroklin és összemosott cirkonszemek ismerhetők fel. A dácitvulkánosság a h e l v é t i emelet alján indult m e g és t ö b b kitörési fázissal nagyjából egységesen k i t ö l t i a helvéti emelet alsó részét. A helvéti emelet felső részében D-ről, D K - r ő l az általános tengerelöntés fokozatosan előrenyomul. Ennek a tengernek e g y i k É , É N y - i n y ú l v á n y a lehetett a T o r n y o s - h e g y D - D K - i oldalában l e v ő kis vastag ságú üledékes összlet, m e l y a gránátos biotitdácitra közvetlenül rátelepül zöldesszürke agyagos h o m o k alakjában. A z időnkénti tufaszórással finomodó szemnagysággal agyagos, márgás, mészmárgás üledékekben f o l y t a t ó d i k . ( C a C 0 = 72,82%). V é g ü l fehér, t ö m ö t t mészkő k ö v e t k e z i k . A tenger visszahúzódásával, ill. partingadozásával aprószemű, majd durvaszemű faunás k o n g l o m e r á t u m k ö v e t k e z i k . A z ősmaradványok közül a n a g y osztreák uralkodnak : Crassostrea gryphoides ( S c h l o t h . ) , szinte teljesen ezek mészanyaga adja a k ö t ő a n y a g o t . E z e n k í v ü l Chlamys sp., Baianus sp., Turritella sp. és Gastropoda kőbelek gyakoriak. A fauna jellege a k ő z e t kifejlődésével összhangban a parti, partközeli üledék3
Zelenka:
Földtani
vizsgálatok
a
Dunazug-hegységben
91
k é p z ő d é s t jelzi. A konglomerátum anyagában szürke és gránátos oxibiotitdácit, v a l a m i n t a területen n e m ismert biotitos amfibólandezit és piroxénandezit kavicsai kvarckavicsokk a l e g y ü t t találhatók. A kvarckavicsok és a m e t a m o r f kőzetkavicsok laposak, a dácités andezitkavicsok l e g ö m b ö l y í t e t t e k . A konglomerátumra közvetlenül finomszemű, a g y a g o s o d o t t amfibolos tufa települ (6. ábra). E z a feltárás n a g y jelentőségű, m e r t a dácit- és a fiatal andezit-vulkanizmust e g y m á s t ó l i d ő b e n elválasztja és a h e l v é t i ősföldrajzi k é p adatait e területen kiegészíti. A z a g y a g o s - h o m o k és kavicsanyag a T o r n y o s - h e g y D K - i oldalában t ö b b h e l y e n is m e g t a l á l h a t ó , rossz feltárásokban, v a g y m á r a talajba áthalmozva. Mindezek azt b i z o n y í t j á k , h o g y a felsőhelvéti partszegély üledékképződése a hegység déli peremén n a g y területre terjedt ki.
6. ábra. A felsőhelvéti üledékes összlet települése a gránátos biotitdacitra. Tornyos-hegy déli oldala. 1. Barna erdei talaj, 2. Agyagos amfibolos tufa, 3. Aprószemű tufás konglomerátum, 4. Aprószemű kvarc konglomerátum, 5. Durva, faunás, meszes konglomerátum, 6. Fehér tömött mészkő, 7. Zöldesfehér márga (márgás tufit?), 8. Agyagos tufit, 9. Agyagos-homokos tufit, 10. Fehér vékony tufacsík, 11. Zöldesszürke csillámos homokos agyag, 12. Gránátos biotitdácit Fig. 6. Tagerung des oberhelvetischen Komplexes über dem granatführenden Biotitdazit. Südflanke des Tornyosberges. Erklärung: 1. Brauner Waldboden, 2. Toniger amphibolführender Tuff, 3. Feinkörniges tufführendes Konglomerat. 4. Feinkörniges Quarzkonglomerat, 5. Grobes, faunaführendes, kalkiges Konglomerat, 6. Weisser massiger Kalk, 7. GrünlichweisserMergel (mergeliger Tuffit?), 8. Tonigër Tuffit, 9 .'Tonig-sandiger Tuffit, 10. Weisse schmale Tuff schnür, 11. Grünlichgrauer glimmerführender sandiger Ton, 12. Granatführender Biotitdazit M e g kell említeni, h o g y a fenti rétegsorhoz hasonló kifejlődés található a Garancsh e g y e n (Csobánka) és a p o m á z i Mesélő-hegyen. A garancsi szelvényben a helvéti faunás m é s z k ő és szürke h o m o k alatt gránátos biotitdácittufa van, m e l y n e k anyagát teljesen azonosnak t a l á l t a m a területen l e v ő dácittufával. A Mesélő-hegyen a h e l v é t i kavicsos b r y o z o á s mészkőben szabad szemmel is látható biotitlemezkék, az oldási maradékban t ö r e d e z e t t gránátszemek vannak. H o r u s i t z k y F . [29] a k ő h e g y i helvéti mészkőből tufacsíkokat e m l í t . В á 1 d i T . v é l e m é n y e szerint, ez a területen l e v ő rossz megtartású fauna a fóti, törökbálinti, v á r p a l o t a i j ó megtartású faunával összehasonlítva azonosnak vehető. -
M i n d e z e k az adatok a területen v é g z e t t kutatással egybehangzóan a dácit-vulkánosság felsőhelvétinél idősebb v o l t á t bizonyítják.
T o r t ó n a i
emelet
A s a v a n y ú dácitvulkánosságot a stájer mozgások megerősödésével a neutrális a n d e z i t - v u l k á n o s s á g v á l t j a fel. A terület É - i részén összefüggő vonulatban, D K - e n kisebb k ú p o k b a n található az andezit. H i p e r s z t é n e s amfibólandezit. A z ép, üde k ő z e t világosszürke, v a g y s ö t é t s z ü r k e alapanyagú, makroszkóposán nagy, zsíros fényű földpátszemekkel és
Földtani
92
Közlöny,
90. kötet, 7. füzet
fekete amfibóltűkkel. Mikroszkóposán az alapanyag üveges, s z ö v e t e hialopilites porfíros. ( V I I I . tábla, 2.) A fenokristályok leírását a I I . táblázat tartalmazza. L á v a k ő z e t e t szálban a Z s i v á n y - h e g y e n és K o p a s z - h e g y i áttörésnél, valamint apró kis feltárásokban találtam, hatalmas t ö m b ö k b e n összetöredezve. A m f i b ó l a n d e z i t - a g g l o m e r á t u m é s t u f a . A Zsivány-barlangnál, a Bükkös-patak v ö l g y é b e n , a Salabasinai-árokban és a N a g y - v ö l g y b e n j ó feltárásokban látszik. A n y a g a főleg ép, szürke, o x i - és kloroandezites darabokból áll. A K e r e k e s - h e g y D-i oldalában és a Kőtáró-forrásnál az agglomerátumban feltűnően sok hiperszténes biotitdácit lapilli található. A z agglomerátum és a tufa egymással váltakozik. T ö b b helyen v í z b e hullott. A Salabasinai-völgyben n ö v é n y m a r a d v á n y o s , a N a g y - v ö l g y b e n pizolitos tufit van. E z e k a k é p z ő d m é n y e k valószínűleg s e k é l y v í z b e n ülepedtek le. A z iszapolási maradékban a magmás ásványok mellett (matt és v í z t i s z t a kvarc, földpát, hasadozott amfiból, magnetit, limonit) szivacstű és fehér mészcsövecskék találhatók. Peres-hegy É-i nyergénél az amfibólandezittufa földpátot, biotitot, amfibólt, limonitot, epidotot, rutilt, gránátot, magnetitet és csillámos katti homokkődarabokat tartalmaz. A pszeudoagglomerátum képződésére az előzőkben leírt csoportosítás érvényes. I t t azonban a l á v á b ó l k é p z ő d ö t t pszeudoagglomerátumok és az agglomerátum bomlásá ból keletkezett kőzetek elkülönítése nehéz, mert : 1. a vulkánizmus fő t ö m e g é t az agglo merátum adja, 2. a lávakőzetek teljesen összetöredeztek. Mikroszkóposán a bontott kőzetben az egyes ép lapillik k ö z ö t t a k ö t ő a n y a g teljesen elbontott. A z oxidációs és szürke csomópontok b o n t o t t ásványainak ellentétes orientációjából lehet felismerni az eredeti agglomerátum jelleget. A meghatározást nehezíti, h o g y az eredeti agglomerátum darab jainál k v a r c i t z á r v á n y o k és repedést k i t ö l t ő k v a r c o k vannak, m í g a pszeudoagglomerátumoknál az egyes földpátok üveges bomlása mellett, utólagos elkvarcosodása is meg figyelhető . Hiperszténes o x i - a m f i b ó l a n d e z i t láva és a g g l o m e r á t u m . A z oxi-vulkánitok ritkábbak, m i n t a dácitoknál, bár az agglomerátum t ö m e gekben a szürke és oxi-darabok egyaránt n a g y számban szerepelnek. A hiperszténes amfibólandezit-vulkánosság főleg a rétegvulkánok alakjában jelentkezik. A K o p a s z - h e g y áttörésén az agglomerátumrétegek lankásan ( 10—15° dőléssel) települnek. A településből e g y D-i ( K o p a s z - h e g y , Hársas-hegy) és e g y É-i fő kitörési köz pontra lehet k ö v e t k e z t e t n i . I g e n valószínű, h o g y t ö b b apró kis parazita rétegvulkán (Tornyos-hegy D-i oldal, Zsivány-barlang) is m ű k ö d ö t t . L a j t a m é s z k ő . A tortónai emelet felső részén a vulkánizmus csökkent és a transzgresszió eléri a hegységperemet. A lajtamészkő a területen k é t kis foltban Sikárospusztánál és ' a K e r e k e s - h e g y D N y - i oldalában található meg. Sikáros-pusztán à fedő agyagos, ezután fehér porózus kis fajsúlyú, horzsaköves tufit, alatta fehér, lithothamniumos mészkő k ö v e t k e z i k . A talp zöldesfehér agyagmárga ( C a C 0 = 5 0 % ) . A horzsakő korát településből megállapítani nem lehet, esetleg szarmata, de kétségtelenül bizonyítja, h o g y a lajtamészkő képződés után is v o l t g y e n g e tufaszórás. A K e r e k e s - h e g y oldalában összetöredezett gránátos biotitdácit egyenetlen felszínére települ a lajtamészkő. ( C a C 0 = 6 8 , 3 1 % ) . Felismerhető ősmaradvány csak Lithothamnium sp. Dőlése D N y / 2 9 ° . 3
3
P l e i s z t o c é n A terület D - i részén a S z u r d o k - v ö l g y i kőfejtőnél a patakmederben k é t k a v i c s található löszös a g y a g g a l elválasztva. L ö s z . E r e d e t i településben csak a p a t a k v ö l g y e k b e n látszik kis vastagságban. N a g y k o v á c s i - p u s z t a m ö g ö t t w ü r m i vályogszintes löszfeltárás v a n . szint
Z e l e n k a : Földtani
vizsgálatok
a
Dunazug-hegységben
93
H o l o c é n . A v ö l g y e k alján andezit és mészkőkavicsos, v a l a m i n t táblás dácitdarabokból álló patakhordalék található. A terület képződményeinek l e g n a g y o b b részét erdei talaj borítja. A Peres-hegy és a M o r g ó - h e g y oldalában oxidácitos kőzetek felett vörös nyiroktalaj települ.
Földtani, kőzettani és geokémiai összefoglalás A folyamatok értelmezése 1. K ő z e t z á r v á n y o k A Dunazúg-hegység k ő z e t z á r v á n y a i v a l részletesen L e n g y e l E . foglalkozott [ 9 ] . Pilisszentkereszt környékéről kvarcit, mészkő, d o l o m i t z á r v á n y o k a t említ. M a g a m a k ö v e t k e z ő k b e n felsorolt z á r v á n y o k a t találtam [ I I . t á b l á z a t ) : aj D á c i t o s kőzetek zárványai. A T o r n y o s - h e g y D-i oldalában gránátos biotitdácitban 3 cm-es bauxitos vörösagyag, kissé átkristályosodott dachsteini mészkő, oligocén h o m o k k ő és konglomerátum z á r v á n y o k vannak. A Peres-hegy D - i oldalában hiperszténes oxi-biotitdácitban m o g y o r ó n a g y s á g ú b i o t i t o s hiperszténes amfibólandezit-zárványok találhatók. E z a kőzettípus sehol sem található m e g a felszínen. S z ö v e t e intergranularis. b) A n d e z i t e s k ő z e t e k zárványai. A T o r n y o s - h e g y K - i oldalán a Zsivány-barlangnál sötétszürke, t ö m ö t t , 15—20 cm-es amfibólandezit-zárványok g y a k o r i a k . S z ö v e t e holokristályos porfíros. A fenokristályok leírását lásd I I . táblázatban. A Hársas-hegy N y - i oldalában pszeudoagglomerátumban piroxénes amfibólandezit-zárváhy található. S z ö v e t e szintén holokristályos porfíros. A magmás rezorpció, v a l a m i n t a pszeudoagglomerátosodás ennél a kőzetnél észlelhető a legerősebben. A feno kristályok leírását lásd a I I . táblázatban. A Peres-hegyről D o b o g ó k ő r e v e z e t ő gerincen hiperszténes amfibólandezitben andaluzitszirt v a n . Szabad szemmel j ó l látható a világos és sötét csíkos-slires összeszövődés. Mikroszkóposán fő ásványa a színtelen, sárga, oszlopos, egymásra merőleges hasadású, optikailag negatív, igen g y e n g é n pleokroós andaluzit. A csiszolat egyik felén átalakult csillámhalmazzá. A z oszlopos ásványok egymás melletti elhelyezkedése adja a palásságot, a m i v e l párhuzamos grafitos csíkok látszanak. A z ép, még csillámhahnazzá át nem alakult részen a palásságra merőleges kvarcos (kevés földpát) erecskék látszanak. E z a kőzet valószínűleg eredetileg agyagpalából alakult át, mert a palás elrendeződés eredeti struk túrára utal. A Zsivány-barlang oldalában agglomerátum-darabként g y a k o r i a piroxénes biotitdácit-lapilli. E z a k ő z e t a peres-hegyi hiperszténes biotitdácit m é l y b e n m e g r e k e d t szubvijlkáni v á l t o z a t a . K o n g l o m e r á t u m - k a v i c s o k . A helvéti konglomerátumban a hegység D - i részén felszínen n e m ismert biotitos amfibólandezit és piroxénandezit-kavicsok talál hatók. E z e k anyaga a fiatal andezit-vulkanizmussal elfedett területről származhat. Mindezek a k ő z e t z á r v á n y o k a m é l y b e n f e k v ő , számunkra nehezen hozzáférhető kőzetekről adnak felvilágosítást és az erre v o n a t k o z ó eddigi adatokat gyarapítják. A kainozoós vulkáni k ő z e t e k gyakorisága a vulkáni k é p z ő d m é n y e k eddig ismertnél n a g y o b b sokrétűségét bizonyítja. 2. D á c i t
és
andezit
ásványos
és
kémiai
összetétele.
A terület k ő z e t e i t kezdetben trachitnak ( K o c h , P e t e r s , S z a b ó ) , m a j d k é s ő b b andezitnek ( S c h a f a r z i k , V e n d l , T a k á c s , L e n g y e l ) nevezték. K o c h A . azt írja az általa gránátos biotittrachitnak nevezett kőzetről : , , N a g y sava-
Földtani
94
Közlöny,
90. kötet, 7. füzet
nyúsága túltesz a szabad kvarctartalmú d á c i t o k o n . " A gránátos biotitdácit és a hiper szténes b i o t i t d á c i t v a l ó b a n dácitos jellegét a k ö v e t k e z ő k igazolják : a) Á s v á n y o s összetétel és s z ö v e t : A gránátos biotitdácit ásványos összetétele integrációs asztallal k i m é r v e : A l a p a n y a g : 7 3 % , (ebből ü v e g 1 2 % ) , földpát 16,4%, biotit 7,4%, gránát 2,8%, apatit 0,2%. A kevés káliföldpát ( 1 % ) , a 70—80% alapanyag t ú l n y o m ó részét alkotó A b A n i — A b A n oligoklászlécek, az 5—15% üveges alap anyag, v a l a m i n t a porfírok k ö z ö t t uralkodó A b A n — A b A n oligoklász és A b A n — Ab An oligoklász-andezin a típusos dácit és riodácit alkotórészei. A kőzetben porfíros k v a r c csak néhol található. H i á n y a azzal magyarázható, h o g y az alapanyag m e g m e r e vedése k ö z v e t l e n ü l a földpát porfírok kikristályosodása után azonnal v é g b e m e n t ; í g y a szabad k o v a s a v az alapanyagban m a r a d t . 8 5
5
7 5
2 5
7 5
6 0
2 6
7 0
3 0
7 0
3 0
4 0
Színes elegyrész kevés : kb. 4—8% (főleg biotit és kevés hipersztén), m í g opakásvány csak a m a g n e t i t ( 1 — 4 % ) . A k ő z e t szövete fluidális. b) K é m i a i összetétel : A z elemzési táblázatból ( I I I . táblázat) kitűnik, h o g y a terület dácitos k ő z e t e kisebb F e 0 , F e O , CaO, M g O , T i 0 tartalmával, n a g y o b b S i 0 , N a 0 , K 0 t a r t a l m á v a l az andezitektől, de m é g a kvarcandezitektől is különbözik, és a Daly-féle dácitátlagértékekhez, a nógrádi V á r - h e g y biotitdácitjához és más típusos dácitelemzésekhez teljesen hasonló. A trachitokhoz csak a kb. azonos N a - és K - t a r t a l o m ban hasonlít. A gránátos dácitnál a v i s z o n y l a g magasabb A l 0 % - o s érték ásványtanilag a g r á n á t t a r t a l o m m a l m a g y a r á z h a t ó . F e l t ű n ő a kőzetek n a g y Mn-tartahna. A dácitoknál kisebb átlagos M g - t a r t a l o m riolitos jellegre utal. A kémiai összetétel tehát egyértelműén a dácitos jelleget igazolja. 2
2
3
2
2
2
2
3
Ö s s z e f o g l a l v a : a k ő z e t szövete, ásványos összetétele alapján nem n e v e z hető andezitnek, de m é g kvarcandezitnek sem, sőt a folyásos szövet és a k é m i a i elem zési értékek alapján a dácitokhoz és az ún. riodácitokhoz hasonló. A terület D - i részén v é g i g h ú z ó d ó savanyú dácit vulkáni sor legnyugatibb és leg idősebb tagjainak a R é g i K á l v á r i a - h e g y és a Peres-hegy kőzeteinek kémiai elemzését készítettem el. ( I I I . táblázat) A K - i részek (Morgó-hegy, Kerekes-hegy és T o r n y o s - h e g y ) kőzeteiről csak mikroszkópiai vizsgálatot v é g e z t e m és ennek alapján az előzőekkel azo nosnak t a l á l t a m azokat. A rendelkezésemre álló irodalom s az elemzési adatok alapján [3—6—7—21—23] feltehető, h o g y a t ö b b ciklusú, mindinkább É - É K - r e t o l ó d ó dácitvulkánosság (az egész hegységre v o n a t k o z ó a n ) a későbbi kitörési fázisokban m á r kissé differenciáltabb biotitos kvarcandezitet és biotitos amfibólandezitet hozott létre (Csódihegy és C s á k - h e g y ) . A n d e z i t . A hiperszténes amfibólos kőzet típusos andezit. A z ásványos össze tétel, a s z ö v e t és a kémiai elemzés e g y a r á n t andezites jellegét bizonyítja. A Dunazug hegység f ő t ö m e g é t adó amfibólandezitekkel azonos ( I I I . t á b l á z a t ) .
3. K r i s t á l y o s s á g i
fok
A kristályossági fokot S z á d e c z k y - K a r d о s s E . professzor szerint [ 16, 17] elsősorban a lehűlési v i s z o n y o k szabják m e g . E z t t ö b b vizsgálati eredmény is bizonyítja : A R é g i K á l v á r i a - h e g y kontaktusánál a k ő z e t szövete erősen folyásos, pilotaxitos, porfíros, m í g a belsőbb részeken m á r mikroholokristályos porfíros. T e h á t már kis t á v o l s á g o n belül (200 m ) jelentős v á l t o z á s m u t a t k o z i k az azonos összetételű, de különböző körülmények k ö z ö t t m e g m e r e v e d e t t l á v a k ő z e t b e n . ( A mellékkőzet homokos a g y a g és homokkő). A dácitos k ő z e t e k a kristályossági diagramok alapján fő tömegükben az irodalom ból ismert [5, 16] pilotaxitos porfíros ( 5 — 1 5 % ü v e g ) csoportba tartoznak. G y e n g é n két-
Z e l e n k a : Földtani
vizsgálatok
a
Dunazug-hegységben
95
m a x i m u m o s görbéjük a kristályossági sebesség időnként n ö v e k v ő , i l l e t v e csökkenő v o l t á r a utal [ 5 ] . A dunabogdányi Csódi-hegy kristályossági diagramjaival összehason l í t v a [ 2 0 ] az látszik, h o g y főleg az alapanyagban v a n (100 mikron alatt) jelentős k ü l ö n b ség. A csódi-hegyi kőzetek kristályossági szemnagysága sokkal egyenletesebb, m i n t a Peres-hegyi és a R é g i K á l v á r i a - h e g y i kőzeteké (7. á b r a ) .
Ю
100
1000
1000/j
7. ábra. Kristályossági diagramok. la.Savos, gránátos biotitdacit (oxisáv). Peres-hegy, 1. Sávos gránátos biotitdacit (szürke sáv). Peres-hegy, 2. Gránátos biotitdacit. Nagy-völgy, 3. Hiperszténes biotitdacit. Cser-forrás, Peres-hegy, 4. Hiperszténes amfibólandezit. Kanyargós-patak, 5. Hiperszténes amfibólandezit zárvány Peres-hegy. 6. Piroxénes amfibólandezit zárvány. Hársas-hegy, 7. Amfibólandezit. Tornyoshegy délkeleti oldala Fig. 7. Kristallinitätsdiagramme. la. Gebänderter, granatführender Biotitdazit (Qxy-Band). Peres-Berg. 1. Gebänderter granitischer Biotitdazit (grauer Band). Peres-Berg. 2. Granatführender Biotitdazit. Nagy.Tal. 3. Hypersthenführender Biotitdazit. Cser-Quelle, Peres-Berg. 4. Hypersthenführender Amphibolandesit, Kanyargós-Bach. 5. Hypersthenischer Amphibolandesit-Einsprengling. Peres-Berg. 6. Pyroxenischer Amphibolandesit-Einsprengling. Hársas-Berg. 7. Amphibolandesit. Südostflanke des Tornyos-Berges
A vulkáni k ő z e t z á r v á n y o k kristályossági görbéje m i n d típusos e g y m a x i m u m o s görbe (7. ábra). 4. S á v o s
d á c i t k é p z ő d é s
A sávosság savanyú, folyásos szövetű k ő z e t e k tulajdonsága. A v i z s g á l t területen a d á c i t o k mindenütt kisebb-nagyobb mértékben sávosak. A z andeziteknél sávosság nem tapasztalható. S z á d e c z k y - K a r d o s s E . a sávosságot transzvaporizációsan azzal m a g y a r á z z a , h o g y a m a g m a nagy mennyiségű vízfelvételénél egymásban oldhatatlan fázisok keletkeznek, m e l y e k irányított nyomás hatására szinerézishez hasonlóan sávosan külö nülnek el [ 1 8 — 2 1 ] . A Peres-hegyen a jelenlegi rossz feltárási v i s z o n y o k m e l l e t t az anyag v i z s g á l a t alapján arra a megállapításra j u t o t t a m , h o g y itt az e l ő b b i v e l azonos okra vissza v e z e t h e t ő sávosságról v a n szó. K é t f é l e : elsődleges és másodlagos sávosságot t u d t a m megkülönböztetni. E l s ő d l e g e s s á v o s s á g . E z ritkábban található, jellemzését a k ö v e t k e z ő k ben f o g l a l o m össze : a) A s á v o k a padossággal egybeesnek. Elkülöníthető a szürke-szürke, vörös-vörös és a szürke-vörös sávosság. E z utóbbi észlelhető a legjobban ( V I I . tábla, 3.). b) A g g l o m e r á t u m b a n sávos dácit lapilli található. c) Makro-, illetve mikrosávosság. Mikroszkóposán az egyes s á v o k a folyásirány nak megfelelően különülnek el. d) A sávok k ö z ö t t ásványi összetételben jelentős különbség nincsen. A szürke sávban a fenokristályok átlagosan n a g y o b b méretűek, - m i n t az o x i s á v b a n .
Földtani
96
Közlöny,
90. kötet,
7. füzet
e) A szürke sáv m i k r o s z k ó p alatt sötétebb, az o x i s á v világosabb színű, porózus. A k é t sáv fajsúlya, térfogatsúlya és porozitása e g y m á s t ó l különbözik (8. ábra). /J A z oxisávban a porfíros elegyrészek (földpát, b i o t i t ) rezorbeált szélűek. K é t gránátos és k é t hiperszténes biotitdácit m i n d k é t sávját k i m é r t e m . E z e k kristályossági diagramjából kitűnik, h o g y az o x i s á v b a n az alapanyag mennyisége (12%-kal) n a g y o b b , m i n t a szürke sávban. E z részben az o x i s á v b a n t ö r t é n t felemésztésre, részben a finoman hintett limonitos pikkelyekre v e z e t h e t ő vissza. g) A z elsődlegesen sávos k ő z e t sávjai utólagos o x i d á c i ó és nedvesség hatására különbözőképpen viselkednek. A szürke sávban a színes elegyrész opacitos szegélyű, a magnetitszemek ' „ k o r o m m á esnek szét és a k ő z e t m e g s ö t é t e d i k " [ 1 8 ] . E z a nietavulkanitos opacitosodás jellege. A v ö r ö s sávban a magnetitszemek hidrohematittá, majd
í
9cm
Oxi sáv
Szürke
sáv
% 4
2,82 2,57 2,56
2,39
\0,77
. ábra. Sávos kőzetek porozitás, fajsúly és térfogatsúly diagramja. Peres-hegv. 1. Porozitás %, 2. Fajsúly g/cm , 3. Térfogatsúly g/cm . 'ig. 8. Porosität-, Raumgewicht- und spez. Gewichtsdiagramm gebänderter Gesteine. 1. Porosität in %, 2. Spez. Gewicht g/cm , 3. Raumgewicht g/cm . 3
1
3
3
később részben limonittá alakulnak és a színes elegyrészek teljesen hematitosodnak. E z típusos o x i v u l k a n i t állapot. A k é t különböző állapotot csak eredeti porozitáskülönbséggel t u d o m m a g y a r á z n i . Elképzelésem szerint a nagy porfírok kikristályosodása után a m é g folyékony viszkózus állapotú szilikátolvadékban a v i s z o n y l a g felhalmozódott könnyen-illók valóban k é t egymásban oldhatatlan fázis létrejöttét segítik elő. A z alapanyag megmerevedése o l y gyorsan b e k ö v e t k e z i k , h o g y lényeges fajsúly szerinti elkülönülés (magnetit) nem jöhetett létre. A hirtelen m e g m e r e v e d é s k ö v e t k e z t é b e n a k o v a s a v t a r t a l o m nem v á l t ki porfíros kvarcként, hanem az alapanyagban m a r a d t . A viszonylagosan felhalmozódott könnyenillók e g y része a g y o r s lehűléskor e l t á v o z o t t és í g y létrejött a sávok k ö z ö t t i eredeti porozitáskülönbség. M i n d e z e k mikroméretben történtek meg. M á s o d l a g o s sávosság. A padossággal párhuzamosan többé-kevésbé egyenletes vastagságban mutatkozik. A z elsődleges sávosságtól legtöbbször csak mikrosz kóposán lehet elválasztani. a) A mikroszkópban nem látszik összefüggő, folyásiránytól megszabott mikrosávosság, csak a nagy porfírok (földpát, biotit, hipersztén) körül oxidációs csomópontok. b) A k é t sáv k ö z ö t t oxidációbeli különbség csak egyoldalú. A z oxisávban főleg limonitosodás az uralkodó. A szürke sávban m é g a b i o t i t o k is épek. c) A z o x i - és szürke sávok v i s z o n y l a g szélesek, de k ö z ö t t ü k fokozatos oxidációs, á t m e n e t mutatkozik.
Zelenka:
Földtani
vizsgálatok
a
Dunazug-hegységben
97
d) A k é t sáv k ö z ö t t i porozitáskülönbség mikroszkóposán alig észrevehető. e) A z o x i s á v a felszínen általában a l á v a p a d felső részén jelentkezik. A s á v o k k ö z ö t t i különbséget a k é m i a i elemzési értékek számszerűen mutatják. A világosabb pórusos oxisávban a F e 0 , A 1 0 , M n O , N a 0 , H 0 , H 0 ~ - t a r t a l o m emelkedik, m í g a S i 0 , CaO, M g O - t a r t a l o m csökken. M i n d e z a fenti f o l y a m a t o k a t igazolja, bár az eredeti endogén különbséget exogén hatások jelentős mértékben fokozhatják és m e g változtatják. +
2
3
2
3
2
2
2
2
5.
M e t a v u l k a n i t o k
O x i v u l k a n i t o k : K é t ellentétes f o l y a m a t útján keletkezett o x i k ő z e t típust ismertem m e g . a) Elsősorban az oxidácitoknál mikroszkóposán az látszik, h o g y a földpátok belső bázisosabb m a g j a igen g y a k r a n agyagásványosan, ritkábban üvegesen b o n t o t t . A földpátbomlásból részben a Ca, részben az alkália k e z d k i o l d ó d n i és í g y lúgos oldat
0
100
200 300
400
500
600
700
800
900 1000 С
9. ábra. Montmorillonitosan bontott hiperszténes biotitdacit DTA-görbéi (Felv. Z e l e n k a T . ) . 1. Oxisáv, 2. Oxi-pszeudoagglomerátum Fig. 9. DTA-Diagramme von montmorillonitisch zersetztem hypersthenführendem Biotitdazit (Aufnahme Z e l e n k a ) . 1. Oxy-Band, 2. Oxy-Pseudoagglomerat 2
3
2
keletkezik. Á s v á n y o k F e - j e feloxidálódik F e - v é , ezzel e g y ü t t valószínűleg az M n és M n - g y é , m e l y az összmangántartalom növekedésében mutatkozik. A Peres-hegy lilás színeződésű o x i v u l k a n i t j a i n á l az M n - n e k jelentős szerepe j u t a lilás szín létrehozásában. A z i r o d a l o m b ó l ismert M n 0 aq és M n O aq alakjában v a n jelen, m e l y hidrohematithoz hasonló k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t 6—7 £ és —0,2 — + 0,4 E redoxpotenciálérték k ö z ö t t stabilis a természetben. T e h á t a magnetit, biotit, kisebb mértékben a hipersztén hidrohematitosodik, m a j d később limonitosodik. E z e k a f o l y a m a t o k a v í z t a r t a l o m n ö v e k e d é s é v e l járnak. A f ö l d p á t o k előbb e m l í t e t t bomlásánál a lúgos oldat hatására az S i 0 - , P 0 - t a r t a l o m csökken, m í g az A l 0 - t a r t a l o m viszonylagosan növekedik. A montmorillonit-tartalom a v í z t a r t a l o m növelését v o n j a m a g a után. E z a f o l y a m a t endogén és e x o g é n hatásokra e g y a r á n t létrejöhet (9. ábra). 4
4
2
3
3
á
H
2
3
5
2
3
b) A z andezites k ő z e t e k n é l főleg az ü v e g z á r v á n y o s zónás földpátokban egységes üveges zónákká alakulás f i g y e l h e t ő m e g . í g y a viszonylagos S i 0 - t a r t a l o m növekedése é r t h e t ő . A színeselegyrészek opacitosak, helyenként fekete opak, ,,magnetitkorom"szerű [ 18] látszik. A 1 0 , F e O és a v í z t a r t a l o m lecsökken, m í g az F e 0 és M n O n ö v e kedik. E b b e n az esetben e g y „ s z á r a z o x i d á c i ó r ó l " lehet szó, m e l y hőhatásra (magmás rezorpció), de egyszerű felszíni redox-, ill. / > változásra visszavezethető. A g y a g á s v á nyosodás nincs. 2
2
3
2
3
н
L e u k o v u l k a n i t és h i d r o d á c i t . A R é g i K á l v á r i a - h e g y gránátos biotitdácitja egész t ö m e g é b e n leukovulkanit. E z t a kőzetet endoleukovulkanitnak tartom. P s z e u d o a g g l o m e r á t u m . E g y amfibólandezit agglomerátum, e g y am fibólandezit pszeudoagglomerátum és e g y o x i (sávos) hiperszténes biotitdacit pszeudo-
7 Földtani Közlöny
Földtani
Közlöny,
90. kötet, 7. füzet
a g g l o m e r á t u m kémiai elemzését hasonlítom össze ( I I I . t á b l á z a t ) ; d ö n t ő különbség a víztartalomváltozásban van. Legtöbb H 0 és H 0 ~ az agglomerátumban v a n . A pszeudoagglomerátumoknál a H 0 - t a r t a l o m csökken, m í g a H 0 ~ n ö v e k e d i k . A dácitoknál a montmorillonitos bomlás is szerepel, m e l l y e l az alkálitartalom csökkenése is e g y ü t t jár. +
2
2
+
2
2
M i n d e z e k b ő l kitűnik a víznek d ö n t ő szerepe a pszeudoagglomerátum képződésében.
6.
T e k t o n i z m u s
A tektonizmusnak jelentős szerepe v o l t m i n d a vulkanizmus elindulásában, a vulkáni f o r m á k kialakulásában, mind a későbbi átalakító hatásokban. A terület főtörésvónala É N y - D K - i csapásirányú. E mellett határolódik el a Pilis hegység, a Szentendre—Visegrád—Esztergom-i hegycsoporttól. A fő v ö l g y e k iránya is ezzel azonos (Dera, Bükkös-patak felsőrésze. K a n y a r g ó s - p a t a k ) . E r r e merőlegesen g y e n g é b b e n az É K - D N y - i csapású, valamint közel К — N y irányú törésrendszer is kialakultő A területen v é g z e t t kőzetmérésekből általánosan arra lehet k ö v e t k e z t e t n i , h o g y a helvét, emeletben a m é l y e b b kéregszerkezetben közel E — D - i irányú húzóerő lépett fel. A húzóeri a m e z o z ó o s alaphegységet váltós töréses rendszerével feldarabolta és í g y j ö t t létre az alaphegység szétbillenő szerkezetalakulása. E z e n töréses zóna m e l l e t t indult m e g a neogén vulkanizmus. A terület legidősebb vulkáni k é p z ő d m é n y é n e k a R é g i K á l v á r i a - h e g y dácitjának padossága közel É N y — D K - i csapású. A Peres-hegy D-i oldalában j ó l k i m u t a t h a t ó a főtörés és az általa m e g h a t á r o z o t t vulkanizmus. A Salabasinai-árokban és a Bükkös-patak v ö l g y é b e n t ö b b helyen felismer hetők a fő és haránttörés-irányok. Feltehető, h o g y a T o r n y o s - , Kerekes-hegy, Öregvágás (584 m ) d á c i t l á v á i ebben a vonalban-nyomultak fel, ugyanez a törésvonal szolgáltathatta később a Hársas-hegy, Fekete-hegy, Öregvágás (655 m ) andezitvulkánosságát is. M i n d e z e k b ő l látszik, h o g y a stájer mozgási fázis többszörös megismétlődő ütemé nél a régi főtörések kiújultak és ezzel újabb vulkáni tevékenység megindulását ered m é n y e z t é k . A z is valószínű, h o g y a töréses m o z g é k o n y zóna D N y - r ó l É K - r e időben el t o l ó d o t t . A fiatal mozgások igen jelentősek, sőt nagyméretűek lehettek. A Zsivány-barlang a Peres-hegy D - i oldalában húzódó tektonikai ö v É N y - i folytatásában hatalmas 15—30 m-es andezit a g g l o m e r á t u m falaival helyezkedik el. I t t az É N y — D K - i főtörés-iránynak megfelelően tapasztalható a l e g n a g y o b b vízszintes és függőleges elmozdulás. A vulkáni k ő z e t e k erős összetöredezettsége azt igazolja, h o g y a vulkáni koszorú p e r e m e hosszú ideig m o z g é k o n y ö v v o l t .
7.
V u l k a n i z m u s
A terület vulkanizmusa térben, és időben két fő fázisra osztható összhangban a stájer mozgásokkal. Elsőként a terület D N y - i oldalán legközelebb az alaphegység felszíni pilléreihez d á c i t l á v a n y o m u l t fel, lakkoUt hasadékvulkán alakjában. E z e n l á v a k ő z e t m a a R é g i K á l v á r i a - h e g y e n v a n felszínen. K o r a valószínűleg az alsóhelvéti emelet aljára tehető. E t t ő l É-ra a Peres-hegyi kissé differenciáltabb hiperszténes b i o t i t d a c i t található. Feltörése az alaphegység t o v á b b i rögökre tagolódásával az É K — D N y - i törésvonal kiújulásával áll kapcsolatban. A vulkáni forma i t t hasadékvulkán és dagadókúp. A n a g y o b b m é r v ű regionáUsan elterjedt dácitvulkánosság a D - i hegység-peremen v é g i g m e g t a l á l h a t ó . A z előzőkhöz képest t ö b b a piroklasztit, de m é g túlsúlyban v a n a l á v a . A f ő v u l k á n i forma lávaáralakú rétegvulkán. K é p z ő d é s e az alsó h e l v é t i emelet
Z e l e n k a-: Földtani
vizsgálatok
a
Dunazug-hegységben
99
egészét kitölti. E z z e l bezárul a dácitvulkánosság és a felső h e l v é t i tenger transzgressziója következik. A második főciklus a hegység f ő t ö m e g é t adó amfibólandezit és p i r o x e n andezit (ez u t ó b b i a vizsgált terület felszínén n e m található m e g ) vulkánosság m á r a t o r t ó n a i emelet t ú l n y o m ó részét tölti ki, kevés l á v á t és n a g y t ö m e g ű p i r o k l a s z t i t o t s z o l g á l t a t ó r é t e g v u l k á n o k alakjában. Ö s s z e f o g l a l v a a vulkanizmus, amint a fentiekből k ö v e t k e z i k térben és időben D N y - r ó l É - É K - r e tolódik el, az alsó h e l v é t i emelet aljától k i s e b b - n a g y o b b m e g szakításokkal a tortónai emelet felső részéig. E z z e l összhangban v á l t o z i k a m a g m a össze-
70. ábra. Pilisszentkereszt környékének vázlatos földtani térképe. 1. Pleisztocén: patakhordalék és lösz, 2. Szarmatát?): horzsaköves tufit, 3. Felsőtortónai: lajtamészkő, 4. Alsó—középsótortonai: a) hiperszté nes amfibólandezit, b) oxi hiperszténes amfibólandezit, c) hiperszténes amfibólandezit agglomerátum, 5. Felsőhelvéti: homok, mészkő, konglomerátum, 6. Alsó-középsőhelvéti: a) hiperszténes biotitdácit, b) oxi hiperszténes biotitdácit, c) hiperszténes biotitdácit agglomerátum, d) sávos hiperszténes biotitdácit, 7. Alsó-középsőhelvéti: a) gránátos biotitdácit, b) oxi gránátos biotitdácit, c) gránátos biotitdácit agglo merátum és tufa, d) gránátos biotitleukodacit, e) gránátos biotitdácit pszeudoagglomerátum, 8. Akvitáni-burdigalai: meszes konglomerátum, 9. Katti: a) csillámos homokkő, b) zöldesszürke agyag, c) lattorfi(?) kovás homokkő, 10. Kréta: vörös és fehér agyag, 11. Nóri: dachsteini mészkő, 12. Dőlés és padosság, 13. Törés és törésvonal Fig. 10. Kartenskizze der Umgebung von Pilisszentkereszt. Erklärung: 1. Pleistozän: Alluvium und I/öss, 2- Sarmat(?): bimssteinführender Tuffit, 3. Obertorton: Iyeithakalk, 4. Unter-Mitteltorton: a) hypersthenführender Amphibolandesit, b) hypersthenführender Oxyamphibolandesit, c) hypersthenführendes Amphibolandesitagglomerat, 5. Oberhelvetisch: Sand, Kalk, Konglomerat, 6. Unter-Mittelhelvetisch: a) hyper sthenführender Biotitdazit, b) hypersthenführender Oxybiotitdazit, c) hypersthenführendes Biotitdazitagglomerat d) gebänderter hypersthenführender Biotitdazit, 7. Unter-Mittelhelvetiseh: a) granatfüh render Biotitdazit, b) granatführender Oxybiotitdazit, c) granatführender Biotitdazittuff und Agglome rat, d) granatführender Biotitleukodazit, e) granatführendes Biotitdazit-Pseudoagglomerat, 8. AquitanBurdigal: Kalkiges Konglomerat, 9. Chattisch: a) glimmerführender Sandstein, b) grüngrauer Ton, c) kieseliger Sandstein (Hattorf(?)) 10. Kreide: roter und weisser Ton, 11. Nor: Dachsteinkalk, 12. Einfallen und Bankung, 13. Brüche und Bruchlinien.
о о
77. aura. Földtani szelvények. A—В : A Régi Kálvária-hegy és Sikáros-puszta között, С—D : A Kakas-hegy és Salabasinai-árok között, F,—F : A Szurdok patak és Király-patak között. Jelmagyarázat megegyezik a földtani térképével (1. 10. ábra) Fig. 11. Geologische Profile. A—В: Zwischen altem Kalvaria-Hügel und Sikáros-Gehöft, С—D: zwischen Kakas-Berg und Salabasina-Graben, E—F: zwischen Szurdok-Bach und Király-Bach. Zeichenerklärung wie in Fig. 10
Z e l e n к a : Földtani
vizsgálatok
a
Dunazug-hegységben
101
tétele (savanyútól a bázisos felé), növekszik a vulkáni anyagszolgáltatás m é r t é k e , a kitörés hevessége, a v u l k á n i formák fő jellege, lakkolit, hasadékvulkán, lávaáralakú rétegvulkán, áttörés-rétegvulkán.
TÁBLAMAGYARÁZAT — TAFELERKLÄRUNG V I I . Tábla — Tafel V I I . 1. Folyásos szövetű gránátos biotitdácit, Tornyos-hegy déli oldal. Nikol + , 45 x Granatführender Biotitdazit mit Fluidaltextur, Südflanke des Tornyos-Berges. + Niçois, 45 x 2. Zónás földpátok hiperszténes amfibolandezitben, Kanyargós-patak völgye. N i k o l + , 22,5 x Zonale Feldspäte in hypersthenführendemAmphibolandezit. Tal des Kanyargós-Baches. + Niçois, 22,5 x 3. Mikrosávos hiperszténes biotitdácit. Peres-hegy keleti kocsiút. Nikol ||, 22,5x Hypersthenführender BiotitdazitmitMikrobänderung. Fuhrweg, Peres-Berg, Ostflanke. Niçois ||, 22,5 x 4. Makrosávos hiperszténes biotitdácit. Peres-hegy keleti kocsiút. Hypersthenführender Biotitdazit mit Makrobänderung. Fuhrweg, Peres-Berg, Ostflanke IRODALOM — L I T E R A T U R 1. B á r d o s s y G y . - n é : Pilisvörösvár környékének tűzállóagyag előfordulásai. Szakdolgozat. Budapest, 1952. — 2. В e u d a n t, F. S.: Voyage mineralogique en Hongrie pendant l'année 1818. Paris chez Verdiére 1822. — 3. C s e s z k ó M.: A szobi Csákhegy környékének kőzet-földtani jellemzése. Földt. Közi. 1958. — 4. G u l y á s I . : Szentendre—Csikóvár környékének kőzettani viszonyai. Szeged. Acta 1935. — 5 . H e r r m a n n M.: A magmás kőzetek szövetének mennyiségi értelmezése. Földt. Közi. 1953. — 6. К о с h A.: A Szentendre—Visegrád-i és a Pilishegység földtani leírása. Földt. Int. Évk. I . 1877. — 7. L e n g y e l В.: Petrogenetikai megfigyelések a Pilisszentlászló környéki andeziteken. Földt. Közi. 1925. — 8. L e n g y e l E . : A Szentendre és Pilisszentlászló közötti terület ándezites kőzetei. Bány. és Koh. Lap. L V I I I . évf. — 9. L e n g y e l E.: A Dunazúg-hegységi andezitek zárványai és magmatektonikai jelentő ségük. Földt. Közi. 1951. — 10. S c h a f a r z i k F.: Budapest és Szentendre vidéke. Földtani Intézet kiadványa. Budapest, 1902. — l l . S o m m a r u g a , F. E.: Chemische Studien über die Gesteine der ung. — Siebenbürg. Trachyt u. Basalt-Gebirge. Jahrb. der к. k. geol. Reichsants. 1866. — 12. S t ä c h e G.: Die geologischen Verhältnisse der Umgebungen von Waitzen in Ungarn. Jahrb. d. kk. geol. Breicht— Sants. 1866. — 13. S z a b ó J.: Típuskeveredések a Dunai trachitcsoportban. Földt. Közi. 1894. •— 14. S z a b ó J.: Jelentés a Dunai trachitcsoport balparti részébe 1871-ben tett kirándulásokról. Földt. Közi. 1872. •— 15. S z a 1 a i T.: Űj adatok Pomáz- és környékének geológiájához. Földt. Közi. 1924. — 16. S z á d e c z k y - K a r d o s s E-: Vorläufiges über denKristallinitätsgrad der Eruptivgesteine und seine Beziehungen zur Erzvefteilung. Soproni Közi. X V I . 1944—47. •— 17. S z á d e c z k y - K a r d o s s E.: Erzverteilung und Kristallinität der Magmagesteine im innerkarpathischen Vulkanbogen. Soproni Közi. X V I . 1944—47. —• 18. S z á d e c z k y - K a r d o s s E.: A vulkáni hegységek kutatásának néhány alap kérdéséről. Földt. Közi. 1958. — 19. S z á d e c z k y - K a r d o s s E.: Kőzettan. Jegyzet. Budapest, 1956. — 20. S z á d e c z k y - K a r d o s s E.: Geokémia. Budapest, 1955. •— 2 1 . S z á d e c z k y - K a r d o s s E . — K u b o v i c s I . — P e s t h y L . — R a v a s z С s.: A Dunabogdányi Csódihegy lakkolitja. Kézirat. — 22. S z ű с s M.: Adatok Pilismarót környékének kőzettani ismeretéhez. Földt. Közi. 1937. — 23. T a k á c s T.: Adatok a Szentendre—Visegrádi hegycsoport andezitjeinek ismeretéhez. Budapest, 1928. — 24. V a d á s z E.: Magyarország földtana. Budapest, 1953. — 25. V a d á s z E.: Elemző földtan. Budapest, 1955. —• 26. V e n d 1 A . : Szentendre, Leányfalu, Dunabogdány, Pomáz környéke. Földt. Int. Évi Jel. 1924-ről Bp. 1928. — 27. S c h a f a r z i k F . — V e n d l A . : Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest, 1929. — 28. W e i n G y.: Szentendre környékének földtani viszonyai. Földt. Közi. 1939. — 29. P é с s i M.: Budapest természeti képe. Budapest, 1958. - 30. F ö l d v á r i n é V o g l M . : Nézsai és Iszkaszentgyörgyi bauxitszelvények termikus vizsgálata. Földt. Közi. 1953. — 31. P e t e r s, К . Geologische Studien aus Ungarn 2. Die Umgebung von Visegrád, Totis und Zsámbék. Jahrb. d. к. к . geol. Reichsanst. 1859.
102
Földtani
Közlöny,
90. kötet, 1. füzet
Petrologische und geologische Untersuchungen im S W des Dunazug-Gebirges T. Z E № X K A (Mit Tafel V I I ) D a s G r a n d g e b i r g e besteht i m besprochenen G e b i e t ans norischem Dachsteinkalk, d e r i m Süden des Gebietes zutage tritt. I n den Karstdepressionen des K a l k e s befindet sich roter T o n . D i e ältesten Bildungen des Deckgebirges sind oligozän, die i m Süden einen zusammenhängenden Z u g bilden. D e r Vulkanismus fing allem Anschein nach bereits i n der helvetischen Stufe an, i n der F o r m v o n Intrusionen und Ergüssen eines granatführenden Biotitdazitmagmas. D e r w e i l entstand a m Peres-Berg ein etwas intensiver differenziierter hypersthenführender Biotitdazit. M i t d e m Vorwärtsdrängen des oberhelvetischen Meeres nahm der Dazitvulkanismus allmählich ab, und blieb dann ganz aus. V o n den helvetischen Bildungen konnten nur F e t z e n v o n sandigem T o n und v o n O s t r e e n - K o n g l o m e r a t an der F l a n k e des T o r n y o s Berges nachgewiesen werden. D e r in der Tortonstufe neubelebte Vulkanismus lieferte den grösstenteils aus P y r o k lastit bestehenden hypersthenführenden Amhpibolandesit. D e m Vulkanismus w i r d durch die V o r d r ä n g u n g des tortonischen Meeres ein E n d e bereitet. D i e Gesteinseinschlüsse b z w . die in den K o n g l o m e r a t e n v o r k o m m e n d e n Gesteins arten lassen auf eine ehemalige grössere Verbreitung heute nicht aufgeschlossener vulkani scher Gesteine schhessen. D i e sauren dazitischen Gesteine führen eine kennzeichnende Bänderung. Es kann eine primäre und eine sekundäre Bänderung unterschieden werden. D i e sekundären Prozesse bedingen in den frischen vulkanischen Gesteinen U m w a n d l u n g e n mannigfacher Art. Tektonismus und Vulkanismus sind einander eng verbunden.
