Közétkeztetésre alapozott, közfoglalkoztatást is biztosító mezőgazdasági termelés lehetőségeinek felmérése három hátrányos helyzetű kistérségben

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság-‐ és Környezettudományi Kar Környezet-‐ és Tájgazdálkodási Intézet 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

Közétkeztetésre alapozott, közfoglalkoztatást is biztosító mezőgazdasági termelés lehetőségeinek felmérése három hátrányos helyzetű kistérségben Kutatási zárójelentés I. fázis (javított változat)

Készítette:

Cserneczky Tamás Emődi Andrea Fejes Ágnes Kőrös Éva Sipos Balázs Skutai Julianna Szabó Árpád Tóth Péter

Témafelelős:

Podmaniczky László

Megbízó: Vidékfejlesztési Minisztérium

Készült a VM-NEFMI-SZIE megállapodás keretében

Gödöllő 2012

TARTALOM 1. BEVEZETÉS, A MUNKA CÉLJA .............................................................................................. 3 2. HELYZETÉRTÉKELÉS ............................................................................................................. 6 2.1. FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK ................................................................................................. 6 2.2. MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS ...................................................................................... 8 2.3. KÖZÉTKEZTETÉS ............................................................................................................................... 9 3. A KÖZÉTKEZTETÉS FELMÉRÉSE A VIZSGÁLT KISTÉRSÉGEKBEN ......................... 12 3.1. A FELMÉRÉS MÓDSZERTANA .................................................................................................... 12 3.2. A FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI ................................................................................................... 12 3.3. A BERETTYÓÚJFALUI KISTÉRSÉGBEN SZERZETT TAPASZTALATOK ......................... 14 3.4. A SELLYEI KISTÉRSÉGBEN SZERZETT TAPASZTALATOK ............................................... 15 4. AZ ÉLELMISZER-‐TERMÉK KALKULÁTOR MŰKÖDÉSE .............................................. 21 5. AZ ÉLELMISZER-‐TERMÉK MODELL EREDMÉNYEI ..................................................... 24 5.1. A BERETTYÓÚJFALUI KISTÉRSÉG EREDMÉNYEI ................................................................ 24 5.2. A PÉTERVÁSÁRI KISTÉRSÉG EREDMÉNYEI .......................................................................... 26 5.3. A SELLYEI KISTÉRSÉG EREDMÉNYEI ...................................................................................... 28 6. SZERVEZETFEJLESZTÉSI JAVASLAT A PROGRAM MŰKÖDÉSI MÓDJÁRA ........... 30 6.1. A JAVASOLT SZERVEZÉSI MEGOLDÁS ÁTFOGÓ BEMUTATÁSA ................................... 32 6.2. A JAVASOLT SZERVEZÉSI MEGOLDÁS RÉSZLETES BEMUTATÁSA ............................. 33 6.3. GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOK ........................................................................................................... 37 6.4. VÁRHATÓ HATÁSOK ..................................................................................................................... 40 6.5. TOVÁBBI SZÜKSÉGES ELŐKÉSZÍTŐ LÉPÉSEK .................................................................... 40 6.6. TOVÁBBI KUTATÁSI IGÉNYEK .................................................................................................... 42 7. IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................................. 43 8. MELLÉKLETEK ....................................................................................................................... 44 8.1. A FELMÉRÉSHEZ HASZNÁLT KÉRDŐÍV .................................................................................. 44 8.2. A FELMÉRÉS INTÉZMÉNYI ADATAI (MINTA) .......................................................................... 44 8.3. A FELMÉRÉSEK KISTÉRSÉGI ÖSSZESÍTÉSEI ........................................................................ 44 8.4. AZ ÉLELMISZER-KALKULÁTOR KISTÉRSÉGI TÁBLÁZATAI ............................................. 44 8.4.1. A BERETTYÓÚJFALUI KISTÉRSÉG TÁBLÁZATAI ............................................................. 44 8.4.2. A PÉTERVÁSÁRI KISTÉRSÉG TÁBLÁZATAI ....................................................................... 44 8.4.3. A SELLYEI KISTÉRSÉG TÁBLÁZATAI ................................................................................... 44

2

1. Bevezetés, a munka célja A foglalkoztatás bővítésére a jelenlegi gazdasági válságban korlátozott lehetőségük van az európai kormányoknak. A külföldi magánbefektetések elkerülik ezt a térséget, és az európai gazdaságok sok tekintetben elégtelen versenyképessége miatt az exportra alapozó növekedés lehetősége is visszafogott. Ez a helyzet Magyarországon is. Ezért munkahelyek nagy volumenben rövid távon akkor hozhatók létre, ha a kormányzat az általa befolyásolható belföldi keresletre alapozó szektorokban növeli a magyar hozzáadott értéket, ezzel a munkaerő igényt. Az elmúlt évtizedek növekedési periódusaiban -‐ a technológiai fejlesztésekre alapozva -‐ a tőke (eszköz) és a munkaerő aránya az előbbi javára tolódott el, ezáltal kiszorítva a kevésbé kvalifikált munkaerő nagy részét a munkaerő piacról. Ez a trend kiemelten igaz a magyar mezőgazdaságra is. Az államnak természetesen nincs beavatkozási lehetősége a gazdaság jelentős részében, illetve a nemzetközi szinten versenyre kényszerített gazdasági területeken. Ez nem is lenne szerencsés. Megvalósítható viszont a munkaerő arány növelése úgy, hogy az állam szinte kizárólagos megrendelő, és a termelők/szolgáltatók nincsenek kitéve a nemzetközi versenytársak kihívásának. Ilyen terület az alapfokú oktatási intézményeket ellátó közétkeztetés. A jogszabályi változások kapcsán ugyanis 2012 szeptemberétől az alapfokú iskolák működtetését a kormányzat veszi át, így a közétkeztetés egyedüli megrendelőjévé válik ebben a szegmensben. A közétkeztetés élelmiszerrel való ellátásához Magyarország megfelelő földtani és éghajlati adottságokkal rendelkezik, így elméletileg nincs szükség jelentős mértékű importra. Vagyis ezen a téren megvalósítható az új munkahelyek létrehozása a munkaerő-‐intenzív termelés ösztönzésén keresztül. Némileg leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy munkahelyek fenntartható módon akkor jöhetnek létre, ha Ø sikerül növelni az export volumenét, vagy Ø növekszik a magyar fogyasztás, illetve Ø az import egy részét belföldi termelés váltja ki, vagy Ø munkaintenzív termelési módszerek terjednek el. Az export növeléséhez vagy az import egy részének kiváltásához befektethető tőkére van szükség, amiből ma Magyarországon kevés van. A pénzügyi válság miatt a vállalatok hitelfelvételi lehetőségei beszűkültek, így csak a legjobb, stabil piacokkal rendelkező cégek kapnak hitelt, magas kamattal. A fentiekre tekintettel a munkahely teremtésre az egyik kiemelt lehetőséget a termelési módszerek átalakítása jelentheti, hiszen munka-‐intenzív technológia alkalmazásával növelhető a munkaerő felhasználás. Ez természetesen -‐ a magyarhoz hasonló nyitott gazdaságban -‐ csak azokon a területeken képzelhető el, ahol nincs közvetlen nemzetközi verseny. A közétkeztetési piac méretéről több szám is kering, de mindenképpen nemzetgazdasági szinten jelentős méretű szolgáltatói szegmensről van szó. Ha csak a köznevelési intézményekkel számolunk, – ahogy jelen tanulmány is ezt teszi – a közétkeztetés akkor is évi 85-‐89 mrd Ft-‐os nettó forgalmat generál. Ez olyan mértékű kiadás), ami -‐

3

megfelelő irányítás mellett -‐ már a gazdasági szerkezet befolyásolására is lehetőséget kínál a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar komoly potenciált jelent a munkahely teremtés számára. Ebben a két gazdasági szegmensben százezrek vesztették el munkájukat a kieső termelési volumen, illetve a technológiai fejlesztések kapcsán. Érdemes kiemelni, hogy a munkahelyüket elvesztők többsége vidéken él, alacsony végzettséggel rendelkezik. Ezeket a rétegeket a legnehezebb újra munkához juttatni, mert egyrészt az alacsony végzettség ezt megnehezíti, másrészt a vidéki térségekbe kevesebb tőke érkezik. Bár a munkaerő leépítése (például a mezőgazdaságban) az egyes vállalkozások számára reális, hatékonyságjavító lépésnek is tekinthető, a társadalom számára negatív hatású volt. Mivel a gazdaság egyéb szegmensei nem tudták a vidéki területeken kiváltani a megszűnt munkahelyek egy részét, a megnövekvő munkanélküliség az önkormányzatok helyzetének romlásához és társadalmi feszültségekhez vezetetett. A társadalom a segélyezésen keresztül próbálta kezelni a helyzetet, ez azonban a probléma alapjának rendezésére nem volt alkalmas. Ezt felismerve a 2010-‐ben felállt új kormányzat 2012-‐ től átalakította a segélyezés és a közmunka rendszerét, létrehozva a START munkaprogramot. Ennek keretében lehetővé vált, hogy a munkából kiszorultak bekapcsolódjanak a termelő munkába, hogy a segélyezést felváltsa a bérezés. Az agrobiznisz jelentősen átalakult Magyarországon a rendszerváltás után. Némileg sarkosan fogalmazva a magyar mezőgazdaság elsősorban alapanyagokat termel, melyek nagy részét exportálja, majd a feldolgozott termékek egy részét importáljuk saját fogyasztás céljára. Az élelmiszeriparunk jelentős mértékben leépült, a megmaradt kapacitás egy része külföldi tulajdonosok kezébe került. Ezek a változások nagymértékben okozói a mezőgazdaságra építő vidéki területeken jellemző munkanélküliségnek, és hozzájárultak ahhoz, hogy az import aránya megnőtt a lakossági és közületi fogyasztásban, így a közétkezésben is. A közétkeztetésben és a lakossági fogyasztásban is visszaszorult a helyi termékek szerepe. A rendszerváltás előtt jellemző helyi ellátási láncok többsége szétesett, elterjedt a nagy kereskedelmi láncokra jellemző hosszú ellátási láncok használata. Eközben a közétkeztetésre fordítható összegek reálértéke évről évre csökkent, ami -‐ a nem megfelelő minőségellenőrzéssel együtt -‐ az ételek minőségének romlásához vezetett. Ezt a folyamatot egyes településeken súlyosbította a közétkeztetésért felelős szolgáltatók/fenntartók felkészületlensége, rossz hozzáállása, kényelemszeretete, és az élelmiszerbiztonságért felelős hatóságok fellépése is. Ez mind, mind a kereskedelmi láncok szerepét erősítette. A közneveléssel kapcsolatos kormányzati törekvések mellékhatásaként 2013-‐tól az állam lesz a fenntartója az összes -‐ eddig önkormányzatok által fenntartott -‐ óvodának, alapfokú-‐ és középiskolának. Ez egyben azt is jelenti, hogy az állam lesz a megrendelője a közétkeztetési szolgáltatásoknak. Az esetek többségében tulajdonába kerül az iskolák konyhai technológiája, és állami alkalmazottak lesznek az iskolák konyhai dolgozói. Ezáltal a piac és a termelési kapacitás tekintetében olyan gazdasági potenciál kerül az állam kezébe, ami egyrészt alkalmas lehet a közétkeztetés minőségének, másrészt az agrobiznisz szerkezetének a befolyásolására, jó lehetőséget adva a munkahelyteremtésre.

4

A fentiek alapján jelen tanulmány célja az, hogy a közétkeztetés rendszerének mintaterületeken történő felmérésével kísérletet tegyen arra, hogy megvizsgálja és felbecsülje: Ø A közétkeztetés alapanyagigénye kielégítéséhez szükséges termőterületek nagyságát; Ø A közétkeztetés alapanyagellátásában mezőgazdasági foglalkoztatottak számát;

potenciálisan

alkalmazható

Ø A közétkeztetés alapanyagellátásában a közfoglalkoztatottak alkalmazásának lehetőségeit, kritériumait és korlátait; Ø A közétkeztetés közfoglalkozatottakra alapozott önellátó rendszerének kialakítási lehetőségét.

5

2. Helyzetértékelés A közfoglalkoztatás rendszerének megreformálása -‐ és jelen tanulmány kidolgozása -‐ nem történhet meg a hazai foglalkoztatási körülmények hátterének rövid áttekintése, az összefüggések feltárása nélkül. Az áttekintésnek ki kell térnie a munkanélküliség hazai jellemzőire, valamint a mezőgazdasággal való összefüggésekre, különös tekintettel a területi kapcsolódásokra. 2.1.

Foglalkoztatási viszonyok

2011. IV. negyedévében Magyarországon a munkanélküliek száma 459 ezer fő volt, ami lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A munkanélküliségi ráta 10,7% volt. A férfiak munkanélkülisége az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,5%-‐kal, 10,5%-‐ ra mérséklődött, míg a női munkanélküliség 0,2%-‐kal, 10,8%-‐ra emelkedett. A nők munkanélkülisége tehát – hasonlóan a válság előtti időszakhoz – meghaladja a férfiakét. Továbbra is magas a legfiatalabb, 15–24 éves korcsoportba tartozók munkanélküliségi rátája, 2011. IV. negyedévében elérte a 26,3%-‐ot. Az idősebbek (54 év felettiek) munkakeresési aktivitása kis mértékben nőtt. A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerinti összetétele lényegében nem változott. (Továbbra is az alacsony iskolai – legfeljebb szakiskolai – végzettségűek közel kétharmados aránya a legmagasabb.) Az előző év azonos időszakához képest jelentősen nőtt a legfeljebb 3 hónapja munkát keresők aránya (17,2%-‐ról 22,9%-‐ra). Az újonnan belépő munkanélküliek között azonban 4,0%-‐kal, 19,8%-‐ra csökkent a 15–24 évesek aránya. A IV. negyedévben munkanélkülivé váltak 30,5%-‐a érettségivel, 12,4%-‐a pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az egy éve vagy annál régebben munkát keresők aránya 47,3%, ugyanakkor az idősebb (55–74 éves) korosztályokban arányuk ennél több mint 10%-‐kal magasabb, ami igazolja azt a feltevést, hogy az idősebb munkanélkülieknek az idő elteltével egyre nehezebb visszakerülniük a munka világába. Az adatok azt tükrözik, hogy a munkaerőpiacról való tartós kényszerű távolmaradásban sokszor kisebb szerepet játszik az iskolai végzettség, mint az életkor. A munkaerő-‐felmérés szerint 2011. IV. negyedévében a munkanélküliség által érintett háztartások száma 396 ezer volt. Az összes háztartás 10,5%-‐a tartozott ide. Az érintett háztartások 13,4%-‐ában több mint egy munkanélküli személy élt; a munkanélküliség által érintett háztartások közel egyharmadában (128 ezer háztartásban) élt 15 éven aluli gyermek, 52 ezer háztartásban egynél több gyermeket neveltek.

6

Foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyok Magyarországon 2008-‐2011 (forrás: KSH, 2012)

Magyarország különböző térségei más-‐más pozícióból indulva, nagyon eltérően reagáltak a piacgazdasági átmenet különféle társadalmi-‐gazdasági kihívásaira. Ez erőteljesen kiélezte az országon belüli regionális egyenlőtlenségeket. Míg a korábbi időszakban a területi egyenlőtlenségek elsősorban az életkörülményekben – például a lakossági infrastruktúra színvonalában, a közszolgáltatások elérhetőségében – nyilvánultak meg, addig a közelmúlt differenciáit már egyértelműen piacgazdasági tényezők okozzák. Mára már átalakult az életkörülmények területi differenciáit célzó vizsgálatok eszközrendszere; a piacgazdaság kiépülése következtében a regionális különbségek alapvetően a jövedelmek és a foglalkoztatás terén mérhetők. (Enyedi, 1996) A munkaerőpiaci viszonyok hazánkon belüli területi eloszlásait vizsgálva az alábbi következtetések vonhatók le (Németh, 2002): A hazai regionális tagoltság két legalapvetőbb szegmense, a jövedelmek és a foglalkoztatás területi differenciáltsága, nagyon jól magyarázható az iskolázottság és az elérhetőség települési-‐területi tagoltságával. A munkanélküliség területi heterogenitását főleg a települések-‐térségek nyugat-‐kelet viszonyrendszerben elfoglalt helyével lehet magyarázni, de a városok és a kistérségek esetében igen fontosnak bizonyult a képzettség szerepe is. A lakossági jövedelmek területi szóródását -‐ minden szinten -‐ főleg a képzettség különbségei magyarázzák, de rohamosan erősödik a nyugat-‐kelet pozíció magyarázó ereje is. Nem lehet tehát kijelenteni, hogy a jövedelmi differenciákat elsősorban a területi elhelyezkedés, az elérhetőség befolyásolja. A nyugat-‐kelet tagoltság súlya legfeljebb egyenrangú a képzettségével.

7

A munkanélküliség területi eloszlását jól szemlélteti az alábbi térkép (http1).

2.2.

Mezőgazdasági foglalkoztatás

A mezőgazdasági munkaerő-‐felhasználás sajátossága, hogy a gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok esetében a munkaerő-‐felhasználás eltérő módon valósul meg. Míg a gazdasági szervezetekben rendszerint folyamatosan -‐ napi 8 órában -‐ történik a foglalkoztatás, addig az egyéni gazdaságokban jelentős a részmunkaidős és az időszakos munkát végzők aránya. Az összes munkaerő ráfordítás értéke az éves munkaerőegységgel (ÉME) fejezhető ki, amelynek segítségével a néhány órás, illetve időszakos munkavégzés teljes munkaidős munkavégzésre (évi 1800 óra) számítható át. Megkülönböztetjük a fizetett és a nem fizetett munkavégzést is, utóbbi az egyéni gazdaságokban a háztartások tagjai által végzett mezőgazdasági munkát jelenti.

8

A nem fizetett és az időszakos munkavégzést is figyelembe véve 2010-‐ben annyi időt kötött le a mezőgazdasági tevékenység végzése, mintha 414 ezren teljes munkaidőben dolgoztak volna egész évben. A 2009. évi mérsékelt növekedés után a mezőgazdaság munkaerő-‐ráfordításának nagysága a hosszú távú trendnek megfelelően tovább csökkent, 2,4%-‐kal maradt el a 2009. évitől. A nem fizetett munkaerő felhasználása 2,3%-‐kal, a fizetett munkaerőé 2,8%-‐kal volt alacsonyabb, mint 2009-‐ben. A mezőgazdasági munkaerő ráfordítás nagysága öt év alatt 18%-‐kal csökkent, ezen belül a nem fizetett munkaerő erőteljesebben, 20%-‐kal, a fizetett munkaerő pedig 9%-‐kal lett kevesebb 2006-‐hoz képest. A munkaerő és egyúttal a nem fizetett mezőgazdasági munkaerő ráfordítás nagyarányú csökkenése elsősorban az egyéni gazdaságok számának gyors ütemű fogyatkozására vezethető vissza. A munkaerő ráfordítás szerkezete 2009-‐hez képest nem változott számottevően, a fizetett munka az összes munkaerő-‐ráfordításnak egynegyedét tette ki 2010-‐ben is. Az éves munkaerőegység jól használható a mezőgazdaság munkaszerkezetének vizsgálatára, azonban nem alkalmas a nemzetgazdaság más ágaival való összehasonlításra. Erre a valamennyi nemzetgazdasági ágra kiterjedő munkaerő-‐ felmérés és az intézményi munkaügyi statisztika ad lehetőséget. Az intézményi munkaügyi statisztika az 5 és annál több főt foglalkoztató vállalkozások, a teljes körű költségvetési-‐ és társadalombiztosítási szervezetek, valamint a kijelölt non-‐profit szervezetek megfigyelésén alapul, és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat gazdasági ágba sorolt gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állókra terjed ki. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint 2010-‐ben a nemzetgazdaságban alkalmazottak 2,8%-‐a, 76,7 ezer fő dolgozott a mező-‐, vad-‐ és erdőgazdálkodásban valamint a halászatban. Ezen nemzetgazdasági ág munkaerő-‐kereslete az összes üres álláshely számából csak 1%-‐os arányt képviselt. A lakossági munkaerő-‐felmérés a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, ami a 15-‐74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Figyelembe kell azonban venni, hogy ez a statisztika a munkavállalókat a fő jövedelemszerző tevékenység alapján sorolja be, vagyis kimaradnak a kiegészítő tevékenységek. A mezőgazdaságban viszont jelentős az ilyen módon, a fő tevékenység mellett kiegészítő jelleggel végzett munka. A lakossági munkaerő felmérés adatai szerint 2010-‐ben országosan 3,781 millió főt foglalkoztattak, megegyezően az előző évivel. Ezen belül a mezőgazdaságban, a vad-‐ és erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban a foglalkoztatottak 4,5%-‐a, 171,8 ezer fő dolgozott. A mezőgazdaság súlya a foglalkoztatásban – alapvetően a kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés következtében – 2010-‐ben csökkent (Vidékfejlesztési Minisztérium, 2011). 2.3.

Közétkeztetés

A közétkeztetés közfoglalkoztatottak által megtermelt helyi élelmiszer alapanyagokkal történő ellátása sok esetben segíthet annak általános és cselekvési tervben is megjelenített problémáin. Az Országos Élelmezés-‐ és Táplálkozástudományi Intézet 2009. évi felmérései alapján megállapítható, hogy a közétkeztetésben a nyersanyag felhasználás nem megfelelő, az ételkészítési eljárások sok esetben korszerűtlenek. Sem az étrend tápanyag-‐tartalma, sem annak jellege nem felel meg a korcsoport szerinti ajánlásoknak. A napi friss zöldséget, gyümölcsöt a közétkeztetőknek csak egy része tudja biztosítani. A napi

9

folyadékpótlást nem az egészséges táplálkozásnak megfelelő italokkal biztosítják. Az ételek sótartalma rendkívül nagy, több mint háromszorosa a korcsoport szerinti ajánlásnak. Az étrendek kalcium-‐tartalma nem éri el a korcsoport szerinti ajánlás 70%-‐ át sem. Ezen felül a diétás étkeztetést a közétkeztetők jelentős része nem tudja biztosítani. Az élelmezésvezetők képzettsége az esetek egy részében nem megfelelő. A napi nettó nyersanyag norma nem elegendő a korszerű és egészséges táplálkozás elveinek megfelelő étkeztetés biztosításához. Az óvodai és iskolai közétkeztetés tehát sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg a táplálkozás-‐egészségügyi követelményeknek. Mindezek alapján megállapítható, hogy a közétkeztetés által biztosított ételek táplálkozási kockázatot jelentenek már a vizsgált korcsoportokban is, így a közétkeztetés átalakítása nélkül a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata nem csökkenthető. (NEFMI, 2010.) A közétkeztetés hatalmas felvevő piaca az élelmiszer alapanyagoknak, melyek előállításához 2012-‐től a közszereplők a kormány által elindított START munkaprogramot is igénybe vehetik. Emellett a kormányzat 2013. január 1-‐től átveszi a köznevelési intézményeket (óvoda, általános és középfokú iskolák) az önkormányzati kezelésből, ami megkönnyíti a közétkeztetés egységes kezelését. A fenti lehetőségekkel a kormányzat jelentős mértékben hozhat létre új munkahelyeket, miközben egyéb társadalmi hasznok is elérhetővé válnak. Koncepciónk szerint a közétkeztetés megfelelő kezelése jelentős hatással lehet az agrobiznisz foglalkoztatási szerkezetére, így a szektor foglalkoztatási potenciáljára is. Mivel a fejlesztés a közétkeztetés átalakításával történne, érdemes először a közétkeztetés helyzetét röviden ismertetni. A közétkeztetés bemutatását a 2011. végén a Vidékfejlesztési Minisztérium által megrendelt és a Szent István Egyetem által elvégzett kutatás eredményeire alapozzuk. A kutatás három kistérségre terjedt ki, és elsősorban a közétkeztetési szolgáltatók és a helyi termelők kapcsolatát kutatta. A felmérés során szerzett információk alapján -‐ tanulmányunk súlypontjai szempontjából -‐ a közétkeztetés az alábbi megállapításokkal jellemezhető. A közétkeztetésben is elterjedtté vált a kereskedelmi láncokból való beszerzés, míg a helyi termelőktől való átvétel jelentősen visszaszorult. Ennek több oka is van. Elsődlegesen ki kell emelni az élelmiszerbiztonságért felelős szabályozók szigorodását és a jogalkalmazó hatóságok fellépését. Az erős szabályozás, az aránytévesztő módon szigorú jogalkalmazással kombinálva, a közétkeztetési vezetőknél folyamatos kockázatérzést okoz, ami eltántorítja őket a nem „konvencionális” beszerzési formák kipróbálásától. Ma már a kereskedelmi láncoktól való beszerzés számít inkább konvencionálisnak a közétkeztetésben is. Ennek szintén több oka van. A kereskedelmi láncoktól egy helyen beszerezhető szinte minden alapanyag, a láncoknál átutalással vagy kártyával lehet fizetni, bizonyos mennyiség felett házhoz viszik az árut, továbbá az alapanyagok dokumentáltsága minden esetben megfelelő. Ez utóbbi ok miatt a hatósági elmarasztalás kockázata kisebb. Mivel a közétkeztetésben már nincs meg a megfelelő kapacitás a helyi termékek felkutatására, átvételére, illetve a kapcsolódó logisztikára, a kényelem mellett sokszor már a kényszer is a kereskedelmi láncok felé orientálja a közétkeztetési szolgáltatókat.

10

A fenti jelenséggel párhuzamosan megfigyelhető volt a közétkeztetés minőségének csökkenése is. Az évről évre reálértéken csökkenő normatíva sokszor a közétkeztetési szolgáltatás kiszervezéséhez, újra tendereztetéséhez vezetetett. Ilyen körülmények között azok a szolgáltatók tudtak talpon maradni, melyek csökkentették a költségeiket, hol az alapanyagok, hol a személyzet rovására. A degradáció jó jele, hogy sok helyen a menük nélkülözik a szezonális jelleget, a gyümölcsök visszaszorultak, és az olcsóbb alapanyagok (rizs, krumpli) kaptak nagyobb szerepet. A helyi termelők bekapcsolódásának aránya leginkább a település méretével és a közétkeztetési szervezet felkészültségével függ össze. Míg a nagyvárosokban alig, addig a kifejezetten kicsi és szegény kistelepüléseken több jó példa is van erre. Itt egyrészt a pénzügyi kényszer, másrészt a helyben még létező kapcsolati háló vezetett oda, hogy a kényelmesebb, de drága kereskedelmi láncok mellett más beszerzési forrás felé is nyitottak. Ugyanakkor az anyagi kényszer annyira erős volt már az elmúlt években is, hogy több önkormányzat elkezdte az alapanyagokat a helyi termelőktől vásárolni, illetve saját termelésbe kezdett. Utóbbit 2012-‐től a START munkaprogram alapján tehetik. A program kínálta lehetőség egyes önkormányzatokat az élelmiszerfeldolgozási kapacitás megteremtését célzó fejlesztésekre is sarkallt. A kormány több módon is igyekszik erősíteni a helyi ellátási láncok szerepét. Egyrészt módosításra került a jogi háttér, csökkentve a helyi termékek adminisztrációs követelményeit, és megkönnyítve a helyi termékek beszerzéseit (közbeszerzési törvény), másrészt a hivatalos kommunikáció is erősíti ezt az irányt. A szándék a helyi termelők preferálására, a munkahelyteremtésre és a cselekvés lehetősége a közétkeztetési piac egységes befolyásolására, továbbá a forrás (START munka program) és a jogi háttér biztosítása az előrelépés komoly lehetőségét jelenti. Felmerülhet a kérdés, hogy a csökkenő mezőgazdasági foglalkoztatottsági viszonyok mellett van-‐e reális esély a közfoglalkoztatottak nagy mértékű mezőgazdasági alkalmazására. A mezőgazdaság nemzeti össztermékben való szerepe, valamint a bejelentett foglalkoztatottak aránya a statisztikák alapján nem jelentős, mégis bizonyos térségekben az egyedüli potenciális munkalehetőség. A térségi lehetőségek és igények megfelelő felmérése, az állami szereplők összehangolt működése és a szabályozó rendszerek alkalmassá tétele megteremtheti a mezőgazdasági közfoglalkoztatás alapjait, ami hosszú távon mind a benne résztvevő személyeknek, mind pedig a térségeknek előnyére válhat.

11

3. A közétkeztetés felmérése a vizsgált kistérségekben 3.1.

A felmérés módszertana

A vizsgált három kistérségben (Berettyóújfalui, Pétervásári, Sellyei) 2011 októberében és novemberében kérdőíves felmérést végeztünk a közétkeztetés helyzetéről elsősorban az élelmiszer igények feltárása (számszerűsítése) érdekében. A felmérés az erre a célra kialakított kérdőív segítségével, a kistérségek összes (51 db), közétkeztetéssel foglalkozó intézményének felkeresésével, személyes interjúk keretében történt. A felmérés során felkeresett települések és intézmények számát az alábbi táblázat mutatja: Kistérség neve

Berettyóújfalui

Pétervásári

Sellyei

Települések száma (db)

29

22

35

Közétkeztetést végző intézmények száma a kistérségben (db)

28

12

11

A felmérésekhez használt kérdőívet a 8.1. melléklet tartalmazza. 3.2.

A felmérések eredményei

A felmérések intézményenkénti adatait a 8.2. melléklet (egy minta formájában), ezek vizsgált kistérségekre összesített eredményeit pedig a 8.3. melléklet tartalmazza. A közétkeztetésben részesülők száma a vizsgált kistérségekben

Kistérség neve

Berettyóújfalui

egésznapos ellátás (átl. fő/nap)

Pétervásári

Sellyei

358

1 945

140

tízórai, ebéd, uzsonna szolgáltatás (átl. fő/nap)

1 015

4 833

1 049

csak ebéd szolgáltatás (átl. fő/nap)

1 039

2 755

874

Összesen (átl. fő/nap):

2 412

9 533

2 063

Összesen (fő/év):

880 380

3 479 545

752 995

12

12

hús (baromfi)

13

Sellyei kist.

Élelmiszer

Berettyóújfalui kist.

Sorsz.

Pétervásárai kist.

Az egy főre jutó élelmiszer igények (felhasználások) alakulása (kg/év):

7.52

5.00

3.70

hús (sertés)

16.07

10.50

8.78

14

hús (marha)

1.20

1.14

0.90

15

húskészítmény, húskészítmény-‐konzerv

16

belsőség, belsőségkészítmény

160.56

232.21

18.93

17

hal, halkonzerv

138.17

183.93

31.03

18

tej, savanyított tejtermék (kefir, joghurt, aludttej)

19

tejtermékek (sajt, túró)

166.89

20

egyéb tejkészítmény (tejföl, tejszín)

294.50 1108.09 112.77

21

főzőzsiradék (sertészsír, baromfizsír, olaj, fözőmargarin)

0.91

1.10

1.24

22

kenőzsiradék (margarin, vaj, vajkrém)

0.11

0.10

0.08

23

0.29

0.37

0.29

0.47

0.59

0.53

25

cukor, méz cereáliák (liszt, rizs, gabonamagvak, gabonapelyhek, egyéb gabonakészítmények) kenyérfélék, péksütemények

2.51

6.20

3.56

26

száraztészta

0.87

0.87

0.93

27

burgonya

1.14

1.16

0.98

28

zöldségfélék (friss, lásd részletező mellékletet)

0.54

0.27

0.64

29

zöldségfélék (mirelit, konzerv, szárított)

0.48

0.32

0.54

30

gyümölcsök (friss, lásd részletező mellékletet)

0.50

0.34

1.14

31

gyümölcsök (mirelit, befőtt, kompót, aszalt)

0.26

0.18

0.13

32

száraz hüvelyes

0.10

0.06

0.25

33

tojás

3.27

2.42

2.38

34

rostos üdítő

0.04

0.06

0.04

35

lekvár

0.02

0.02

0.03

36

olajos mag

0.00

0.00

0.00

24

1808.17 1351.44 426.72

2650.91 3697.38 327.86 466.37

65.64

A fenti táblázat jól mutatja az egyes kistérségek gazdasági helyzete közötti különbséget, hiszen a sellyei kistérségben sokkal kevesebb húst/halat/tejterméket, ugyanakkor több zsíradékot, tésztát, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint a másik két kistérségben.

13

3.3.

A berettyóújfalui kistérségben szerzett tapasztalatok

A közmunka és közétkeztetés összekapcsolását célzó programhoz szükséges adatgyűjtés során a tapasztalatok rendkívül pozitívak voltak. A települések döntő többségében mind az önkormányzat, mind a konyhák szívesen részt vennének a programban, mindemellett vannak települések, ahol ez a rendszer már – különböző mértékben – működik is. Berettyóújfaluban a KÖSZI látja el a közétkeztetés döntő részét. Itt úgy vélik, hogy mivel igen nagy mennyiségű élelmiszer alapanyagot használnak fel, ezt a helyi termelők nem lennének képesek biztosítani. Emellett számukra aggodalomra adna okot az is, hogy mivel sok ember étkeztetését végzik, egy esetleges helyi terméskiesés túl nagy kockázatot jelentene, veszélyeztetné az általuk végzett közétkeztetést. Ezeket a problémákat több más településen is megemlítették. A tervezés során mindenképpen érdemes ezekre megnyugtató választ kidolgozni. Esztár település konyháján munkaerővel kapcsolatos problémák merültek fel. A konyha – nagy mennyiségű ellátott ember ellenére – 3 embert foglalkoztat teljes munkaidőben. Közmunkások ugyan jelenleg is segítenek, de a 4 órás munkaidő túl kevés, a feladatokat ennyi idő alatt nem lehet ellátni. Optimális lenne, ha teljes állásként, vagy több óraszámú közmunkában tudnának embert foglalkoztatni. Erre azonban nincs elegendő keret. Kismarján a program már jelenleg is működik, a települést az esetleges későbbi részletes tervezés során érdemes lehet felkeresni. Itt már megoldott a tartós élelmiszerek tárolásának problémája is, ami a program egyik kulcskérdése. Ártándon is termelnek az óvoda konyhája számára zöldséget, de itt még voltak problémák a növények kiválasztásával. Olyan növényeket is termeltek nagyobb mennyiségben, amire nem volt igény, a gyakran használt terményekből, mint pl. a hagyma, hiány volt. Ennek ellenére bizakodóak a kezdeményezéssel kapcsolatban. Nagy problémát jelent azonban, hogy a konyha fenntartása meglehetősen költséges, és bár szükség van rá, a település szeretné is, ha megmaradna, félő, hogy bezárják, és az ételt Biharkeresztesről fogják a településre szállítani. Váncsodon is a szűkös források jelentenek problémát. Emiatt az étkeztetésben túl sok burgonya kerül felhasználásra, és az alapanyagok többsége fagyasztott áru. Friss zöldségre és gyümölcsre nincs lehetőség. A konyha dolgozóinak fizetése a sok elvégzendő feladat ellenére is minimális. A településen nagy a munkanélküliség, ennek problémáját a közmunkával minimálisan lehet orvosolni. Teljes állásokra lenne szükség. Mezősason a zöldségellátást már helyi termelők és a közmunka segítségével biztosítják. Ezt szeretnék a húsárura is kiterjeszteni, aminek a törvényi hátterét hiányolták. A közmunkások segítségével az önkormányzat baromfitartásba kezdett, melyet a közétkeztetésben szeretnének hasznosítani. Anyagilag szinte megoldhatatlan, hogy egy távoli vágóhidat használjanak, viszont nincs jogszabályi háttere annak, hogy az önkormányzat létrehozzon egy saját, vágásra alkalmas, hatóság által ellenőrzött helyiséget. Mivel az őstermelők is értékesíthetnek házi vágásból származó húst, a település bízik benne, hogy ez a kérdés is megoldódhat. Kőrösszakálon is fontos lehet az előző probléma, a település ugyanis részt vesz a nyúltenyésztési programban. Sok hátrányos helyzetű család kezdett nyulat tartani, és ehhez a lucernát helyben, közmunkával termelik meg. A helyi önkormányzatnak vannak szabad területei, melyeken a takarmánytermesztést bővíteni lehetne. A nyúlhús így bekerülhetne a közétkeztetésbe, ami – mivel rendkívül egészséges – a program

14

szempontjából kulcskérdés lehetne. A nyúltartás javított a helyi közmunkások munkamorálján is. Korábban sok volt a lopás a közmunkák során. Komádiban 80 ha önkormányzati földterület van, amellyel a település be tudna szállni a programba. Csökmő önkormányzata is szívesen részt venne a programban. A településen található egy régi vágóhíd, amelyet korábban bezártak, de a gépek és a hűtők a még mindig az épületben vannak. Ez az üzem minimális ráfordítással újra használható állapotba hozható, ami akár az állatok levágásával kapcsolatos kérdést is megoldhatná. A település szeretne a környező falvakkal szorosabb mezőgazdasági kapcsolatot kialakítani, és részt venni a programban. Told egy elszigeteltebb zsáktelepülés. A konyha az év végén bezárni. Burgonyát már ebben az évben is termeltek közmunkával a konyha számára. Ezt a továbbiakban is szeretnék folytatni, amennyiben a terményt hajlandó felvásárolni a többi település konyhája. Tépe konyhája a szűkös források ellenére úgy próbál gyümölcsöt adni a gyereknek, hogy ún. „gyümölcsnapokat” tartanak, melyeken a szülők ingyen visznek gyümölcsöt a konyára. Ez a gyakorlat több településen – többek között Ártándon – is működik. Összességében elmondható, hogy a települések számára a közmunka és a közétkeztetés összekapcsolása nem új dolog, egyszeri beruházásokkal el lehetne egy komplex programot indítani, ami sokat segíthetne a közétkeztetés színvonalának javításában, a közmunkában, és végső célként új, teljes munkahelyeket is teremthetne. 3.4.

A sellyei kistérségben szerzett tapasztalatok

A kistérségről röviden

A sellyei kistérség az ország leghátrányosabb helyzetű térségei közé tartozik. A kedvező természeti adottságokra alapozva hagyományosan erős a mezőgazdaság szerepe a területen, míg a rendszerváltás előtt betelepített ipar (jellemzően élelmiszeripar) az elmúlt évekre szinte teljesen leépült. A szolgáltatási szektor mutat némi fejlődést, elsősorban a turizmus területén, de nem tudta átvenni a foglalkoztatás terén a megszűnő ipar és a csökkenő munkaerő-‐igényű agrárium szerepét. A gazdasági, tulajdoni viszonyokat is érintő átalakulások miatt a térségben jelentős munkanélküliség alakult ki, ami együtt járt az elszegényedéssel. A 2010-‐es adatok szerint a kistérségben a munkanélküliségi ráta 28,31%, míg a foglalkoztatási ráta 40,3% volt. Mindkét érték a legrosszabb a megyében. A kistérségben 14.023 fő lakik 35 településen. A közétkeztetés szervezeti, szervezési háttere

A közétkeztetést elsősorban a köznevelési intézmények igényei tekintetében vizsgáltuk. Ezen intézmények fenntartói 2013. január 1-‐ig az önkormányzatok, illetve önkormányzati társulások. A Sellyei Többcélú Kistérségi Társulástól kapott adatok alapján 11 köznevelési intézmény található a kistérségben 8 településen.

15

Intézmény

Település

1

Kiss Géza Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Sellye

2

Csányoszrói Napsugár Óvoda

Csányoszró

3

Kodolányi János Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda (Iskola)

Vajszló

4

Bogádmindszenti Általános Iskola

5

Bogádmindszenti Óvoda

6

Drávafoki Általános Iskola

7

Drávafoki Óvoda

8

Drávasztárai Általános iskola

9

Felsőszentmártoni Általános Iskola

10

Felsőszentmártoni Óvoda

11

Magyarmecskei Általános Iskola és Óvoda

Bogádmindszent

Drávafok Drávasztára Felsőszentmárton Magyarmecske

Szintén a kistérségben található a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó sellyei VM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, amely a VM DASzk Szakképző Iskola tagiskolája. Közétkeztetés szempontjából még meghatározó a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft., amely a kistérség egyes önkormányzatainak megbízásából szociális intézményeket működtet, illetve szociális étkeztetést biztosít. A felmérésben a fenti intézmények vettek részt. Az intézmények többségében még a helyszínen található konyhában főznek. Kivételt képez a drávasztárai általános iskola, ahova a helyi étterem szállítja az ételt, illetve a felsőszentmártoni általános iskola és óvoda, ahova a barcsi kistérségben található Darányból szállítják az ételt. A kisebb intézmények, mint a gilvánfai, illetve a zalátai óvoda, a szomszédos települések nagyobb intézményeiben működő konyhákra támaszkodnak. Egyéb téren együttműködés az intézmények, konyhák között nem tapasztalható. A bodágmindszenti polgármester elmondása szerint, felajánlkozásukra, miszerint szállítanának helyi termelésű zöldségeket, a többi konyha negatívan reagált.

A felmérés kapcsán megszervezett fórumon a közétkeztetési vezetők örömmel hallgatták egymás tapasztalatait, beszámolóit, ami viszont arra is rámutat, hogy a tapasztalat-‐ és információcsere nem rendszeres. A közétkeztetés számokban

A felmért intézmények összesen 2063 fő számára biztosítanak közétkeztetést. Ennek csaknem harmadát a sellyei általános iskola és az óvodák szolgálják ki. A korcsoportok létszáma szerint első a 6-‐13 éves általános iskolások csoportja, majd a nyugdíjasok, óvodások, felnőttek, végül a 14-‐18 évesek korosztálya következik. A közétkeztetés jelentős felvevő piacot jelent akkor is, ha csak a helyben könnyen előállítható termékeket nézzük. A helyi közétkeztetés évenként felhasznál:

16

•

több mint 54.000 db tojást;

•

több mint 23 tonna burgonyát;

•

több mint 16 tonna zöldséget;

•

több mint 17 tonna gyümölcsöt.

A feldolgozott termékek közül leginkább a kenyérfélékre, péksüteményekre van igény (több mint 33 tonna). Tejből és tejtermékekből több mint 20.000 liter a fogyasztás, a különböző húsokból, húskészítményekből pedig több mint 32 tonna. A közétkeztetés és a helyi termelés viszonya

A közétkeztetés és a helyi termelők viszonya jó leképeződése a Nemzeti Vidékstratégiában is megfogalmazott állításoknak. A közétkeztetésért felelős vezetők (élelmezési vezető) hozzáállása a helyi termelésből származó alapanyagok alkalmazásához pozitív. Senki nem említett ezzel kapcsolatos minőségi, vagy szerződésből adódó problémát. Minden vezető jelezte igényét az ilyen termékek iránt. Ezzel szemben a kérdőívekben meglepően magas a nagykereskedőktől beszerzett termékek aránya, különösen a kistérség kedvező mezőgazdasági adottságaira és az önkormányzatok rossz anyagi helyzetére tekintettel. 143 esetben említették a nagykereskedőt beszerzési forrásként, míg a termelőket csak 14 esetben. A nagykereskedő kategória valójában jellemzően a METRO áruházat jelenti, melynek Pécsett van a legközelebbi üzlete. A nagykereskedő igénybevételének több oka is van. Az élelmezési vezetők első helyen említették az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó hatóságok fellépését, mint a helyi termékek ellen dolgozó hatást. A korábban az ÁNTSZ, ma az állatorvosok által képviselt hatósági vonal legfőbb elvárása, hogy a termékeket dokumentált forrásból kell beszerezni, és ha ez indokolt a hűtési láncolatot nem megszakítva kell szállítani. Ez az elveiben indokolt gyakorlat oda vezet, hogy a helyi termelőktől átvett termékek mellé jelentős adminisztráció társul, hiszen minden termék külön dokumentálást igényel, míg a nagyáruházból egyben megszerezhetők a papírok. Az élelmezési vezetők emellett úgy érzik, hogy a helyi termékek befogadásával ellenőrzési kockázatot vállalnak. Ezt az érzést erősíti a hatóság (jelenleg az állatorvos) nem következetes és megfellebbezhetetlen fellépése, illetve gyanakvása a helyi termelőkkel szemben. Így az élelmezési vezetőket nem is feltétlenül a racionális kockázat, hanem a kiszámíthatatlan konzekvenciák tartják vissza a helyi beszállítás bővítésétől. A fentiek kiemelten igazak a feldolgozott termékekre (pl.: hús, húskészítmény, tejkészítmények), melyeknél a kistérségben nem is sikerült a helyi beszállítást megoldani. További -‐ bár nem bevallott -‐ szempont a nagykereskedők mellett, az általuk kínált szolgáltatások kényelme. A METRO 50.000 Ft feletti megrendelés esetén vállalja a házhozszállítást, akár hűtőautóval is. Ezt az értéket a közétkeztetési intézmények többsége gond nélkül eléri. A METRO azt is vállalja, hogy előre egyeztetett

17

időintervallumban szállít, és a tehergépkocsiból a raktárba kirakodást is megoldja. A METRO-‐ban bankkártyás fizetésre is lehetőség van. Evidens előny a nagykereskedőnél történő rendelésnél, hogy akár egyetlen forrásból be tudják szerezni az alapanyagokat az intézmények. Ezzel az élelmezési vezető még akkor is időt spórol, ha a METRO áruházba be kell utaznia Pécsre. Mivel a METRO rendszeresen katalógusokkal látja el a megrendelőket, a vásárlólista előre összeállítható, a beszerzés valamelyik munkatársa rábízható. A fenti okok miatt nem nagykereskedőtől elsősorban olyan árukat szereznek be az intézmények, melyeknél az ár kedvezőbb az áruházinál, és a beszállítás nem különösebben problémás, Ez elsősorban a pékárukat, tojást, a zöldségek egy részét, illetve gyümölcsök egy részét jelenti. A péksüteményeket jellemzően helyi pékektől szerzik be, akik viszont szintén nagykereskedőtől beszerzett alapanyagokból dolgoznak. A helyi pékek azonban a nagykereskedőnél kedvezőbb árat tudnak biztosítani, és vállalják a beszállítást is az intézménybe. A tojásnál szintén magas a helyi beszerzés aránya, elsősorban azért, mert az intézmények jobb árat tudnak elérni, mint az áruházban, továbbá tojásra gyakrabban van szükség, mint amilyen rendszerességgel vásárolnak a nagykereskedőtől. Zöldségből és gyümölcsből elsősorban a jól eltartható termékeknél (burgonya, alma) tapasztalható helyi felvásárlás. Ennek az is oka, hogy az intézményeknek nincsenek szerződéses kapcsolataik a termelőkkel, így a gyorsabban romló termékeknél a termelő nem számíthat arra, hogy a terméket biztosan átveszik az intézmények. Megfigyelhető az is, hogy a konyha méretének csökkenése és az önkormányzat „szegénysége” növeli a helyi beszállítás arányát. Minél kisebb a beszerzendő mennyiség és minél kevesebb pénz áll rendelkezésre, annál inkább jellemző a helyi termelés preferálása. Jó példa erre Bogádmindszent település, ahol saját vágásból származó húst, az önkormányzat által bérelt területeken termelt zöldségeket, és a településről felvásárolt gyümölcsökből, zöldségekből készített befőtteket illesztettek a közétkeztetés alapanyagai közé. Ehhez persze kellett a polgármester elkötelezettsége is, aki a témával kapcsolatos ars poetica-‐ját úgy fogalmazta meg, hogy „azért vagyok polgármester, hogy ha kell, áthágjam a szabályokat”. Ez a fajta hozzáállás kellett ahhoz, hogy az élelmezési vezető – maga mögött tudva a falu első emberét – belevágjon az ellenőrzési szempontból „kockázatos” beszerzési gyakorlatba. Összefüggés látszik a szerződések megléte és a konyha mérete között is. Szerződést kötni a beszállítóval a nagyobb konyháknál gyakorlat, ahol ehhez kapcsolódóan elvárás a beszállítóval szemben a házhozszállítás is. A kisebb konyháknál azonban nem jellemző a szerződéskötés (kivéve a pékárut), így a helyi termelők igénybevételekor a beszállításáról az intézmény maga gondoskodik. Jövőbeli tervek

A közétkeztetés és a START munka témaköre jelentős mértékben foglalkoztatja a helyi önkormányzatok vezetőit. Több település is tervez fejlesztést ezen a téren.

18

Bogádmindszent Bogádmindszent a START munkaprogram segítségével egyrészt egy savanyító üzemet szeretne megvalósítani, másrészt 2 ha területen a termelést szeretné folytatni. Az üzemhez egy meglévő épület felújítására és korlátozott mértékben eszközvásárlásra lenne szükség, összesen kb. 10 m Ft összegben. Bogádmindszent esetében bebizonyosodott, hogy a foglalkoztatás támogatása mellett már megéri helyi termelésből fedezni az alapanyagigényt még úgy is, hogy a földterületet piaci alapon bérlik, mivel szabad állami vagy önkormányzati föld nincs a környéken. Drávasztára A településen egy tésztaüzem elindítását fontolgatták a START munka program segítségével. Sellye Sellye, mint a kistérség központja, nagyszabású terveket dédelget a START munka programra alapozva. A településen sokáig meghatározó volt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, utóbbi egy MIZO üzem formájában Eredetileg a START programra alapozva a település egy 10.000 adagos konyhában gondolkozott, melyet aztán az anyagi támogatási lehetőségeket felmérve 1.000 adagos kapacitásra csökkentett. A 10.000 adagos konyha elképzeléshez egy előterv is készült egy építész iroda bevonásával. Ez az „ételgyár” 60-‐65 embernek biztosított volna munkalehetőséget a sellyei ipari park egy új épületében. Az ételgyár produktumának piacát nem mérték fel, a terv előkészítésének fő motivációja a START munkaprogramon való sikeres szereplés volt. Az 1.000 adagos konyha kapcsán már reálisabb tervek születtek, melyekben a MIZO által felhagyott üzem újraélesztésével számoltak. Ehhez a kapott árajánlatok alapján összesen nettó 65.660.627 Ft-‐os eszközvásárlás és az épület felújítása lenne szükséges. Ennél a verziónál felvevő piacként a szociális étkeztetés merült fel. Az önkormányzat egyelőre csak részben kidolgozott tervei szerint a kistérségben az új törvényi lehetőségekkel élve a szociális segélyt részben természetben adnák. Ezt a tervek szerint 50%-‐os részt biztosítaná az „ételgyár” produktuma. A terv társadalmi hatásait egyelőre nem mérték fel, ahogy azt sem, hogy az ételgyár elindítása más konyhák létszámára (pl.: iskola) hogyan hatna. Összefoglalás

A kistérségi felmérés alapján a következő konklúziókat lehet megfogalmazni:

•

A kistérségben is jelentős alapanyag igényt támaszt a közétkeztetés, bár ennek mértéke meg sem közelíti egy nagyváros igényét. A kistérségben kb. 2000 adag ételt készítenek el, míg például Pécsett kb. 10.000 adagot.

•

A közétkeztetés rendszere a kistérségben tagolt, az intézmények nem működnek együtt, nem végeznek közös beszerzést, feldolgozást.

•

Sajnos a vidéki közösségek széthullása ezen a területen is nyomot hagyott. A közétkeztetést végző intézmények már nem támaszkodnak a helyi termelőkre, ehelyett a kényelmesebb nagykereskedői beszerzést választják. A helyi termelők 19

nem látják biztosnak a helyi felhasználásra termelést, ezért inkább eladják termékeiket az integrátornak, vagy elviszik a nagybani piacra. •

Az élelmiszerbiztonsági hatóságok erőteljes és nem következetes fellépése irracionális ellenérzéseket alakított ki a helyi élelmezési vezetőkben a helyi forrásból történő beszerzéssel szemben.

•

A START munkaprogram kínálta lehetőség megmozgatta a helyi önkormányzati vezetők fantáziáját, és több település is fejlesztéseket tervez a közétkeztetésre alapozva. Ugyanakkor nem mindegyik terv kellően kidolgozott. Nagy a veszélye annak is, hogy a START munka támogatásával létrehozott kapacitások helyi vállalkozásokat, munkahelyeket (étterem, pék vagy a helyi iskola konyhája) is veszélyeztetnek.

20

4. Az élelmiszer-termék kalkulátor működése A modell annak a kérdésnek a megválaszolására készült, hogy milyen mezőgazdasági termelési és fogalkoztatási lehetőségek rejlenek a vidéki lakosság (vagy annak egy meghatározott, pl. a közétkeztetésben résztvevő hányada) élelmiszer szükségletének helyben (a szükségletek felmerülésének környezetében) történő előállításában. A kalkulátor tehát egy olyan számítógépes (excel-‐es) modell, mely meghatározott számú -‐ 19-‐60 év közötti korú -‐ lakosság élelmiszerigényéből kiindulva, a kielégítéshez szükséges mezőgazdasági termékek mennyiségét, illetve azok előállításához szükséges terület-‐ és állatállomány méretét, valamint a munkaerő létszámát adja meg az adott körülményekhez igazított változók esetén. A modell az alábbi, egymásra épülő táblázatok rendszeréből áll: Élelmiszerszükséglet és forrása

• • • • • • • •

Élelmiszer Összes éves szükséglet (kg) Mezőgazdasági termék Termék részesedése a kategórián belül (%) Átváltási arány Szükséges éves mennyiség (kg) Mértékegység Megjegyzés

A szükséges mezőgazdasági termékek összesített mennyisége és forrása

• • • • • •

Mezőgazdasági termék Szükséges éves összes mennyiség Mértékegység Termék forrása és mennyisége/év Mennyiség (db) Hozam

A szükséges növényi eredetű mezőgazdasági termékek

• • • • • • • •

A növényi eredetű mezőgazdasági termékek forrása és mennyisége Fajösszetétel Arány (%) Kategória arány (%) Termelendő mennyiség (kg) Termésátlag (t/ha) Szükséges terület (ha) Kategória terület (ha)

Összesített takarmányszükséglet - Legeltetési időszakban

• • •

Állatfajok Mennyiség (db, kg) Takarmány-‐szalma (kg/nap)

21

• • • •

Legelőfű (kg/nap) Füves lucerna (kg/nap) Abrak (kg/nap) Konyhasó (g/nap)

Összesített takarmányszükséglet - Legeltetési időszakon kívül

• • • • • • • • •

Állatfajok Mennyiség (db, kg) Takarmányszalma (kg/nap) Réti széna (kg/nap) Murokrépa (kg/nap) Füves lucerna széna (kg/nap) Abrak (kg/nap) Konyhasó (g/nap) Alomszalma (kg/nap)

Vízszükséglet

• • • •

Állatfaj Mennyiség (db, kg) Víz (l/nap) Összes (l/év)

Területigény

• • • • •

Takarmánynövények Termelendő mennyiség (kg) Termésátlag (t/ha) Terület igény (ha) Kategóriánként (ha)

Növénytermesztés munkaerő szükséglete

• • • •

Növénytermesztési tevékenységek Összterület (ha) Munkaerő igény* (munkaóra/ha/év) Összes munkaerő igény (m.ó./év)

Állattenyésztés munkaerő szükséglete

• • • •

Állattartási tevékenységek Állatlétszám (db) Munkaerő igény (munkaóra/ha/év) Összes munkaerő igény (m.ó./év)

Összes munkaerő szükséglete

•

Összes munkaerő igény (munkaóra/év)

A modell működtetése az előzőekben felsorolt táblázatok input-‐változóinak beállításával történik (aláhúzással jelzett változók).

22

A modell eredményeinek értelmezéséhez az alábbi szempontokat feltétlenül figyelmbe kell venni: Ø Az alapváltozatban (lásd fenti eredmények) szereplő értékek gyenge termőhelyi adottságokra érvényesek, ami azt jelenti, hogy mind a terület-‐, mind a munkaerő igény – országos viszonylatban – maximális értéknek tekinthető. Kedvezőbb termőhelyi adottságok esetén a szükséges terület és ez alapján a munkaerő igénye jelentősen csökkenhet. Ø Az élelmiszertermő területet igaerővel, viszont a takarmánytermő területet nem állatokkal, hanem “hagyományosan” géppel művelik. Ø A kiszámított élelmiszertermelő és takarmánytermelő területek nagysága csak tájékoztató jellegű, a megfelelő vetésforgók kialakításával a területük valószínűleg valamelyest növekedni fog. Ø A növénytermesztésnél nem számoltunk a vetőmagtermesztés területigényével. Ø A kalkulátor eredmény-‐adatai csak a helyi adottságoknak megfelelően beállított változók esetén tekinthetők elfogadhatóknak. Ø A munkaerő szükséglet számításnál a zöldséghajtatás munkaerő igényével nem számoltunk. Ø A mezőgazdasági munkák többsége nem egyenletesen oszlik el az év során, így a szükséges teljes foglalkoztatású munkaerőn kívül jelentős lehet az időszaki munkások száma is. Ø A munkaerő szükséglet-‐számításnál használt értékek intenzív, gépesített gazdálkodáshoz tartoznak. A munkaerő szükséglet a kisméretű gazdaságokban a gépesítést nagyrészt állati és emberi munkával helyettesítő termelés nyomán egyre növekszik. Ø A munkaerőn kívül jelentős pénzügyi forrásigénye van a gazdaságok létrehozásának (infrastruktúra, eszközök, bizonyos gépek, forgóeszközök stb.) A kalkulátor kistérségekre vonatkozó számítási táblázatai a 8.4. mellékletben találhatók.

23

5. Az élelmiszer-termék modell eredményei A modellszámítások legfontosabb eredményeit kistérségenként mutatjuk be. A részletes számításokat a 8.4. melléklet tartalmazza. 5.1.

A berettyóújfalui kistérség eredményei

Az élelmiszer termelés területigénye Megnevezés napraforgómag gabonafélék jelenlegi és régen használt fajai és tájfajtái burgonyagumó többféle zöldségfaj és tájfajta többféle gyümölcsfaj és tájfajta többféle száraz hüvelyes faj és tájfajta dió, mogyoró, mák, napraforgómag, tökmag Összesen:

Területigény (ha) 43.1 99.8 14.8 5.5 32.7 2.8 1.1 199.8

A takarmány termelés területigénye

búzaszalma zabszalma árpaszalma legelőfű réti széna füves lucerna füves lucerna széna árpa búza zab szemes kukorica murokrépa

terület igény (ha)

Termelendő mennyiség (kg)

Takarmánynövények

329 004

96.8

102 608 460 471 1 796 168 504 180 288 585 657 332 1 151 176 1 142 398 574 125 2 844 293

38.0 131.6 179.6 201.7 14.4 109.6 328.9 285.6 191.4 568.9

219 224

18.3

Összesen:

1898.3

Kategó-‐ riánként (ha)

381.3

1517.0

1898.3

A szükséges állatok száma Állatok

Mennyiség (db)

magyar nemesített tyúk (húsnak)

45 055

gyöngytyúk magyar kacsa mangalica

15 144 5 149 856

24

Állatok őshonos folyami és tavi halfajok magyar tarka méhcsalád magyar nemesített tyúk (tojástermelés)

Mennyiség (db) 6 039 160 242 45 776

Munkaerő szükséglet Növénytermesztési tevékenységek szántóföldi élelmiszernövények termesztése

Összterület (ha)

Munkaerő igény* (m.ó./ha/év)

Összes munkaerőigény (m.ó./év)

142.9

17.7

2 527

zöldségtermesztés (burgonyával és hüvelyesekkel együtt)

23.1

638.3

14 720

gyümölcstermesztés (dióval és mogyoróval együtt)

33.8

429

14 508

1517.0

17.1

25 947

381.3

12 Összesen:

4 568 62 270

szántóföldi takarmánynövények termesztése gyepművelés

Állattartási tevékenységek

Állatlétszám (db)

Munkaerő igény)* (m.ó./ha/év



45 055

0.44

19 824

gyöngytyúk magyar kacsa mangalica sertés őshonos folyami és tavi halfajok magyar tarka szarvasmarha méhcsalád magyar nemesített tyúk (tojástermelés) magyar hidegvérű ló

15 144 5 149 856 6 039 160 242 45 776 -‐

0.44 1.23 20.29

1.91 146.6 Összesen:

6 664 6 333 17 372 0 23 504 0 87 432 0 161 129

Növényterm. + állatteny. összesen:

223 399

146.6

25

5.2.

A pétervásári kistérség eredményei

Az élelmiszer termelés területigénye Megnevezés napraforgómag gabonafélék jelenlegi és régen használt fajai és tájfajtái burgonyagumó többféle zöldségfaj és tájfajta többféle gyümölcsfaj és tájfajta többféle száraz hüvelyes faj és tájfajta dió, mogyoró, mák, napraforgómag, tökmag Összesen:

Területigény (ha) 13.7 27.7 4.8 2.8 12.6 1.5 0.1 63.1





búzaszalma zabszalma árpaszalma legelőfű réti széna füves lucerna füves lucerna széna árpa búza zab szemes kukorica murokrépa

111 746

32.9

38 432 160 987 654 832 181 186 108 090 246 205 471 903 468 615 235 403 1 167 153

14.2 46.0 65.5 72.5 5.4 41.0 134.8 117.2 78.5 233.4

78 283

6.5

Öszesen:

754.8


138.0

616.8

754.8


Mennyiség (db)


17 152

gyöngytyúk magyar kacsa mangalica őshonos folyami és tavi halfajok magyar tarka méhcsalád

5 765 1 960 283 2 002 60 75

magyar nemesített tyúk (tojástermelés)

22 196

26


Összterület (ha)



41.4

17.7

732

9.0

638.3

5 776


12.7

429

5 448

szántóföldi takarmánynövények termesztése

616.8

17.1

10 550

gyepművelés

138.0

12 Összesen:

1 653 24 159







17 152

0.44

7 547

gyöngytyúk magyar kacsa Mangalica sertés őshonos folyami és tavi halfajok magyar tarka szarvasmarha méhcsalád magyar nemesített tyúk (tojástermelés) magyar hidegvérű ló

5 765 1 960 283 2 002 60 75 22 196 -‐

0.44 1.23 20.29


2 537 2 411 5 749 0 8 803 0 42 394 0 69 441


93 600

146.6

27

5.3.

A sellyei kistérség eredményei

Az élelmiszer termelés területigénye Megnevezés

Területigény (ha)

napraforgómag gabonafélék jelenlegi és régen használt fajai és tájfajtái burgonyagumó többféle zöldségfaj és tájfajta többféle gyümölcsfaj és tájfajta többféle száraz hüvelyes faj és tájfajta dió, mogyoró, mák, napraforgómag, tökmag Összesen:

7.8 15.7 1.7 1.5 11.6 2.1 0.1 40.5




búzaszalma zabszalma ápaszalma legelőfű réti széna füves lucerna füves lucerna széna árpa búza zab szemes kukorica murokrépa


38 247

11.2

14 263 56 521 237 984 65 091 40 113 91 369 184 964 183 744 92 278 457 732

5.3 16.1 23.8 26.0 2.0 15.2 52.8 45.9 30.8 91.5

27 977

2.3

Összesen:

290.5


49.8

240.7

290.5


Mennyi-‐ség (db)


7 210

gyöngytyúk magyar kacsa mangalica őshonos folyami és tavi halfajok magyar tarka méhcsalád

2 424 824 95 1 401 22 37

magyar nemesített tyúk (tojástermelés)

8 285

28


Összterület (ha)



23.6

17.7

416

5.3

638.3

3 359


11.7

429

5 025

szántóföldi takarmánynövények termesztése

240.7

17.1

4 116

49.8

12 Összesen:

597 13 513


gyepművelés






7 210

0.44

3 173

gyöngytyúk magyar kacsa mangalica sertés őshonos folyami és tavi halfajok magyar tarka szarvasmarha méhcsalád magyar nemesített tyúk (tojástermelés) magyar hidegvérű ló

2 424 824 95 1 401 22 37 8 285 -‐

0.44 1.23 20.29


1 066 1 014 1 921 0 3 267 0 15 824 0 26 265


39 778

146.6

29

6. Szervezetfejlesztési javaslat a program működési módjára Ez a fejezet a közétkeztetés piacára és az új START munkaprogram lehetőségeire alapozó gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési célú fejlesztések lehetőségét vizsgálja. Javaslatunk szerint a munkahelyteremtés érdekében a köznevelési intézmények közétkeztetési szolgáltatását úgy kell megszervezni, hogy a következő célok teljesüljenek: Ø A közétkeztetés minél inkább rövid ellátási láncok mentén, helyi termelésű alapanyagokból dolgozzon, helyben képezve ezzel megrendelést és munkahelyeket. Ø A közétkeztetés minél inkább Magyarországon előállított alapanyagokból dolgozzon, a magyar vállalkozások bevételét és a munkaerőigényt növelve. Ø A közétkeztetés minél inkább magas munkaintenzitású termelési módszerekkel előállított alapanyagokból dolgozzon, ezáltal növelve a fajlagos munkaerő-‐ ráfordítást. Ø A termelőktől átvett, vagy közvetlenül a közétkeztetés céljára termelt alapanyagok feldolgozása is Magyarországon történjen. A fenti célok mellett természetesen azt is rögzíteni kell, – főleg a jelen költségvetési helyzetben – hogy a közétkeztetésre fordított költségek nem lehetnek magasabbak e célok érvényesítése után, mint előtte. A fentiek érvényesítése révén azt várjuk, hogy Ø Az importhányad rovására növekedni fog a magyar termelésű alapanyagok aránya a közétkeztetésben. Ennek következményeként növekszik a családi gazdaságok által előállított árualap, főleg a munkaintenzív terményeknél (zöldség, gyümölcs, állattenyésztés). Ø A munkaintenzív saját termelés és a feldolgozás megszervezése révén növekszik a munkalehetőségek száma, főleg a vidéki térségekben, és az alacsony képzettségű rétegek számára. Ø A kereskedelmi láncok árrése helyett a közétkeztetésre szánt forrást a minőség javítására lehet fordítani. A kitűzött célrendszert meglátásunk szerint akkor lehet elérni, ha az állam a közétkeztetési szolgáltatást egy állami befolyás alatt álló országos szolgáltatóval biztosítja a köznevelési intézményeknél. Ez a szolgáltató pedig tevékenysége során kötelezve lenne arra, hogy: Ø A lehető legnagyobb mértékben helyben (a felhasználás 40 km-‐es körzetéből, vagy legalább megyén belülről) szerezze be az alapanyagokat a közétkeztetéshez. Ø A lehető legnagyobb mértékben állítsa elő a helyi termelőktől nem beszerezhető, de szükséges alapanyagokat. Ø A lehető legnagyobb mértékben gondoskodjon a felvásárolt alapanyagoknak a közétkeztetés igényeinek megfelelő feldolgozásáról (az alapanyagok és a feldolgozott termékek iránti kereslet növelése egyébként foglalkoztatást bővítő hatást is eredményezhet).

30

Ø Biztosítsa a közétkeztetés egységes minőségét az összes köznevelési intézményben. Ø Tevékenysége során biztosítsa a kapcsolódó szakpolitikák érvényesülését mind az egészségvédelem, mind a vidékfejlesztés, környezetvédelem területéről. Természetesen még a tervezett vállalatra hárulna az átvett iskolai konyhák, illetve a létrehozott feldolgozó, illetve termelő kapacitások üzemeltetése is. Az iskolai konyhákkal azért nem foglalkoztunk részletesen, mert ezeket működő egységként teljes személyzettel, felszerelve veszi át a vállalat, így „csak” a felügyeletüket kell ellátnia. Az újonnan létrehozandó termelési, feldolgozói kapacitásokat pedig eleve úgy kell kialakítani, hogy a szükséges operatív irányító személyzet is rendelkezésre álljon. Ezeket a kapacitásokat szintén „csak” felügyeli a megyei és központi szint. További szervezési alapelvek: Ø A vállalat beszerzési gyakorlata nem érintheti hátrányosan a már kialakult helyi beszállítói láncokat. A már kialakult beszállítói kapcsolatokat a szervezetnek meg kell őriznie, és tovább kell fejlesztenie. Ennek érdekében a szervezetnek úgy kell kialakítania a beszerzési politikáját, hogy preferálja a helyi szervezetek által, helyi termelt alapanyagokat (amennyiben megfelelő érték-‐áraránnyal elérhetők és a minőségi kritériumokat teljesítik). Amennyiben egy adott körzetben nem lehet ilyen alapanyagot beszerezni, akkor azt a lehetőség szerint szintén az adott körzeten belül START munkaprogram keretében kell az elérhető földterületeken termeltetni. Amit így sem tud a szervezet beszerezni, azt kell továbbra is a kereskedelemből vásárolni. Ø Sajnos a helyi termékek jelenlegi helyzetéből1 (kínálat, minőség, árszínvonal) kiindulva nem várható, hogy jelentős volumenben lehetne a közétkeztetésbe alapanyagokat befogadni ebből a körből. Ezért jelentős mértékben várható, hogy START munkaprogram keretében termelt alapanyagokra kell majd támaszkodni és az első időszakokban csak fokozatosan lehet a kereskedelmi beszerzési forrás arányát csökkenteni. Ugyanakkor a helyi termelők piachoz jutattása még akkor is fontos cél, ha vélhetően a fajlagos költségeket tekintve nem ez lesz a leghatékonyabb beszerzési forrás, mert a megerösödő helyi termelők képezhetik csak egy fenntartható helyi gazdaság alapját. Ø A vállalatnak továbbá nem szabad a termékeket semmilyen formában a szabadpiacra vinnie, mert az előállításhoz állami támogatást venne igénybe a START munkaprogram formájában. A termékek kereskedelmi forgalomba hozása egyrészt etikátlan is lenne, másrészt az Európai Bizottság versenyfelügyeleti vizsgálatát indukálhatná. Ø Ugyanakkor a vállalat lehetőséget adhat arra, hogy a létrehozott élelmiszer-‐ feldolgozó kapacitásokat a helyi termelők bérleti díj ellenében időszakosan használhassák, így növelve termékeik hozzáadott értékét.

1 A helyi termékek piacának helyzetét terjedelmi okokból itt nem tudjuk részletesen bemutatni,

de ebben a tárgyban számos kutatás, helyi termék program eredménye már elérhető.

31

6.1.

A javasolt szervezési megoldás átfogó bemutatása

Az előző fejezetben leírt célok teljesítése meglátásunk szerint akkor biztosítható, ha az állam létrehoz egy olyan gazdasági társaságot, amely ellátja az országos köznevelési közétkeztetési rendszer szervezési feladatait, és gondoskodik a közétkeztetési szolgáltatás biztosításáról. Ehhez jogszabályi úton kell biztosítani azt, hogy az intézmények ettől a gazdasági társaságtól igényeljék a szolgáltatást, továbbá, hogy a konyhai infrastruktúra és személyzet a társasághoz kerüljön. Ezáltal olyan jelentős piac és vagyon kerül a társasághoz, ami már alapja lehet a további fejlesztésekhez szükséges hitelfelvételhez. A társaság működését a társasági szerződésen és még inkább az éves üzleti terven, illetve az ahhoz kötött prémium rendszeren keresztül tudná az állam befolyásolni. A társaság számára elő kell írni: Ø a helyi termelésből átvett árumennyiség minimális mértékét, Ø a saját termelésben, a START munkaprogram segítségével előállított árumennyiség minimális mértékét, Ø a saját kapacitásokkal, a START munkaprogram keretében történő feldolgozás arányát, Ø a közétkeztetésre kötelezettségét.

rendelkezésre

álló

pénzügyi

keret

betartásának

A cég piaca biztosítva lenne, hiszen a közétkeztetési szolgáltatást a kijelölt intézményi kör (óvodák, alapfokú-‐ és középiskolák) jogszabályi kötelezvénnyel csak ettől a cégtől vehetné igénybe. A biztos piac és a cég vagyona (az átvett konyhák) már lehetőséget adnának arra, hogy a cég hitelképes legyen, így a szükséges fejlesztésekre akár állami garanciavállalás nélkül is forrást kapjon. A vállalat első körben a már létező beszerzési forrásokra koncentrálva, a beszerzési döntéseket nagymértékben decentralizálva kezdené meg működését. Egy alapos felmérést követően minden intézmény környezetében megkezdené a kereskedelmi láncokból beszerzett termékek helyi termékekkel való kiváltását, koncentrálva a jellemzően importból beszerzett termékekre. A vállalat továbbá a megszerzett forrásból az átvett konyhák célzott fejlesztésével, illetve zöldmezős beruházásokkal megkezdené kisléptékű élelmiszer-‐feldolgozó kapacitások kialakítását, melyek révén további, feldolgozott termékeket válthat ki. Ezáltal lehetőséget adna a helyi termelőknek (pl.: hús, tej, tojás) a beszállításra. Ahol erre az adottságok (földterület, munkaerő) rendelkezésre állnak, ott a vállalat a START munkára alapozva saját termelést is elindítana a helyi termelőktől nem beszerezhető termékek előállítására. Ezt elsősorban munkaintenzív termények esetében, és munkaintenzív módszerekkel tenné, így a képzetlenebb (a START munkaprogram célcsoportjába tartozó) munkaerőt is alkalmazva. Ehhez az állami és önkormányzati földterületek – legalábbis méretüket tekintve – kellő hátteret biztosíthatnának, miképpen erre tanulmányunk korábbi fejezeteiben rámutattunk. A komplex célrendszer megvalósítására és a tevékenység koordinálására egy országos koordinációs szervezet jönne létre, erősen decentralizált kirendeltségi rendszerrel. A

32

helyi termelők helyzetbe hozása érdekében a szervezetnek kellene gondoskodnia azokról a logisztikai szolgáltatásokról (szállítás, raktározás, minőség-‐ellenőrzés), melyeket ma – árrésük keretén belül -‐ a kereskedelmi láncok biztosítanak a közétkeztetés részére. 6.2.

A javasolt szervezési megoldás részletes bemutatása

Ahogy az előző fejezetben már utaltunk rá, a tervezett célok eléréséhez meglehetősen komplex szervezési megoldásra lenne szükség. Ebben a fejezetben a szervezési megoldás egyes elemeit mutatjuk be részletesen. A rendszer tervezését a szükséges funkciók mentén végeztük el. A tervezett feladatokhoz meglátásunk szerint a következő funkciók kellenek: Ø Központi koordináció, Ø Back office, Ø Megyei szintű koordináció, Ø Termelésirányítási hálózat, Ø Járási szintű felvásárló hálózat, Ø Logisztikai hálózat, Ø Finanszírozás. A továbbiakban az egyes funkciókat fejtjük ki részletesen.

33

Funkció megnevezése Funkció szerepe

Szükséges kapacitások

Egyéb

Funkció megnevezése Funkció szerepe


Központi koordináció A központi koordináció ellátja: • a szervezet központi szakmai és gazdasági irányítását, • az országos szintű tervezési feladatokat, ami kiterjed a kereslet és a kínálat magas léptékű tervezésére, és a szükséges termelési kapacitás fejlesztés generálására. Továbbá: • felügyeli a back office funkciót, • központi minőségbiztosítást lát el, • kidolgozza/kidolgoztatja a szervezet és a beszállítók (helyi termelők) által betartandó minőségi standardokat, • ellátja a vagyongazdálkodás feladatát, • kapcsolatot tart a szakpolitikával (vidékfejlesztés, környezetvédelem, egészségvédelem), • kapcsolatot tart az állami tulajdonos képviseletét ellátó szervezettel, • kapcsolatot tart az élelmiszerbiztonságért felelős hatóságokkal. Tekintettel arra, hogy a központi koordináció ténylegesen is csak koordinációt végez, az alaptevékenységben nem vállal részt, meglátásunk szerint nem szükséges nagy szervezetben gondolkodni. Humán erőforrás: 10 felsőfokú végzettségű szakember (pl.: élelmiszermérnők, beszerző, közgazdász stb.) Járművek: három személygépkocsi. Eszközök: a munkavégzéshez szükséges IT eszközök. Az irodához tartozó IT eszközök az irodával együtt bérleti konstrukcióban kerülnek a szervezethez. A hálózat egységes és hatékony működéséhez, továbbá az élelmiszerbiztonság garantálásához elengedhetetlen a minőség és az élelmiszerbiztonsági szabályok magas szinten tartása. Ezért a központi koordináció feladata a belső szabályozás kialakítása, amelyhez külső szakértelmet is igénybe vehet. A központ további feladata a termelési és logisztikai kapacitás fejlesztés megtervezése, elindítása. Ehhez is szükséges lehet külső szolgáltatások igénybevételére. Back office A back office ellátja: • az operatív gazdasági tervezési feladatokat, • a pénzügyi, számviteli adminisztratív feladatokat, • a személyzetügyi feladatokat, • a jogi felügyeletet, • az informatikai háttér működtetését. A szervezet meglehetősen nagy lesz, így a back office is jelentős feladatokkal szembesülhet. Humán erőforrás: 10 felsőfokú végzettségű szakember (pl.: pénzügyes, HR-es, informatikus) 34

Egyéb Funkció megnevezése Funkció szerepe

Szükséges kapacitások Egyéb Funkció megnevezése Funkció szerepe

Járművek: -. Eszközök: a munkavégzéshez szükséges IT eszközök. Az irodához tartozó IT eszközök az irodával együtt bérleti konstrukcióban kerülnek a szervezethez. A sok munkavállalóra és a nagy számban megkötött szerződésre való tekintettel, a back office feladatok informatikai és külső szolgáltatók (pl.: bérszámfejtés) általi támogatása válhat szükségessé. Megyei szintű koordináció A megyei szint szerepe kettős. Kapcsolatot tart az országos és a járási szint között, másrészt egyes termékek esetében operatív szervezési feladatokat is ellát. Ez azért szükséges, mert egyes termékeknél járási léptékben nem található feltétlenül beszerzési forrás, vagy nem szervezhető meg hatékonyan a termelés, illetve a szállítás, raktározás, feldolgozás. Ilyen termékek elsősorban a hús- és tejtermékek. Az ilyen termékek szállításának, raktározásának érdekében a megyei koordináció diszponál megyénként egy hűthető tehergépkocsi, két hűtőkonténer felett. A megyei szint munkatársai rendszeres látogatásokkal, ellenőrzési terv mentén ellenőrzik a járási szinten dolgozók munkáját, illetve a beszállítások minőségét. Ehhez egy személygépkocsi áll rendelkezésre. A megyei koordináció ellátja: • a megyéhez tartozó járási szintek közötti koordinációt, • közvetíti az országos szint előírásait a járási szintre, • ellenőrzi a közétkeztetés és az alapanyagok minőségét, • ellátja a vagyongazdálkodás, a munkáltatói teendők operatív feladatait, • logisztikai koordinációt biztosít egyes termékcsoportoknál (pl.: hús, tej). Humán erőforrás: három felsőfokú végzettségű munkatárs Járművek: egy személygépkocsi. Eszközök: a személyes munkavégzéshez szükséges IT eszközök. Járási szintű felvásárló, koordinációs hálózat A felvásárló hálózat legfontosabb feladata a helyi termelők felkutatása, a beszállítások megszervezése, az áruk átvétele és a közétkeztetési szolgáltató helyekre történő kiszállíttatása. Operatív szinten a járási szint látja el a konyhák felügyeletét, koordinációját is. A munkaerőt elsősorban az iskolák közétkeztetési vezetői közül lenne célszerű biztosítani félmunkaidős munkaviszonnyal. Ennek a megoldásnak előnye, hogy ezek a szakemberek egyben helyismerettel is rendelkeznek, és értik is a közétkeztetés diktálta minőségi, mennyiségi követelményeket. A járási szintű szakemberek megadott időpontokban biztosítanák a

35

Szükséges kapacitások Egyéb Funkció megnevezése Funkció szerepe


Egyéb

termékek átvételét, így a termelők számára elérhető közelségre kellene csak a szállítást megoldani. További előny lehet a helyi szint helyismerete és elfogadottsága. A termelők és a felvásárlók közötti kapcsolat az agrobiznisz területén nem puszta racionalitás kérdése. A termelők részéről fontos a bizalom, a hosszabb távra visszavezethető ismeretség, ami a helyben élő szakemberekkel biztosítható. Humán erőforrás: 2 fő, félmunkaidős szakember. Járművek: Eszközök: személyes kommunikációra alkalmas IT eszközök. Logisztika A logisztikai funkció szerepe biztosítani a helyi termékek és a közétkeztetési szolgáltató helyek számára azt a logisztikai szolgáltatást, ami a kereskedelmi láncok/nagykereskedők részéről biztosított. Ezáltal elérhető, hogy a termelőknek ne kelljen befektetést megvalósítaniuk a szállítási kapacitás érdekében, de a konyhák számára is megoldottt legyen a házhozszállítás. Továbbá azt is biztosítani kell, hogy az áruk ideiglenesen tárolhatók legyenek a beszállítás és a felhasználás közötti időszakban. A logisztikai kapacitások irányítását részben a megyei szint (hűthető tehergépkocsi, hűtőkonténerek), részben a járási szint (tehergépkocsik, raktárkonténerek) látja el. Humán erőforrás: két járást egy sofőr szolgálna ki, illetve megyénként egy sofőr a hűthető tehergépkocsihoz. Járművek: • két járásonként egy, rövidtengelytávú, zárt kisteherautó (max. 3,5 tonna) • megyénként egy, rövidtengelytávú, hűthető kisteherautó (max. 3,5 tonna). Járásonként egy raktárkonténer. Megyénkétn egy hűthető konténer. Eszközök: személyes kapcsolattartáshoz szükséges IT eszközök és flottakövetési megoldás. A gépjárművek karbantartásának, üzemeltetésének további feladatait külső szolgáltató biztosítja.

További funkciók: A tervezett vállalatra hárulna természetesen az átvett iskolai konyhák, illetve a létrehozott feldolgozó, termelő kapacitások üzemeltetése is. Az iskolai konyhákkal azért nem foglalkoztunk részletesen, mert ezeket működő egységként teljes személyzettel, felszerelve veszi át a vállalat, így „csak” a felügyeletüket kell ellátnia. Az újonnan létrehozandó termelési, feldolgozói kapacitásokat pedig eleve úgy kell kialakítani, hogy a szükséges operatív irányító személyzet is rendelkezésre álljon. Ezeket a kapacitásokat szintén „csak” felügyeli a megyei és központi szint.

36

További szervezési alapelvek: Fontos még megjegyezni, hogy a vállalat beszerzési gyakorlata nem érintheti hátrányosan a már kialakult helyi beszállítói láncokat. A már kialakult beszállítói kapcsolatokat a vállalatnak meg kell őriznie, és tovább kell fejlesztenie. A vállalatnak továbbá nem szabad a termékeket semmilyen formában a szabadpiacra vinnie, mert az előállításhoz állami támogatást venne igénybe a START munkaprogram formájában. A termékek kereskedelmi forgalomba hozása egyrészt etikátlan lenne, másrészt az Európai Bizottság versenyfelügyeleti vizsgálatát indukálhatná. A vállalatnak ugyanakkor lehetőséget adhat arra, hogy a létrehozott élelmiszer-‐ feldolgozó kapacitásokat a helyi termelők bérleti díj ellenében időszakosan használhassák, így növelve termékeik hozzáadott értékét. 6.3.

Gazdasági számítások

A koncepció egyik sarokköve az, hogy sikerül-‐e a javaslatot úgy átültetni a gyakorlatba, hogy az többlet költségvetési forrást ne igényeljen. Bár a közétkeztetés javuló minősége, illetve a helyi termelők helyzetbe hozása indokolhatná többlet költségvetési forrás felhasználását, erre a jelen gazdasági helyzetbe nincs lehetőség. Így a koncepció életképességének eldöntéséhez elsősorban azt szükséges vizsgálni, hogy a START munkaprogram lehetőségeivel élve tudja-‐e a tervezett gazdasági társaság a tervezett funkciókat biztosítani a jelenlegi költségvetési forrásból. Erre az adhat módot, hogy a START munkaprogramból megtéríthető a „pályázó” szervezetek munkaerőköltsége, sőt bizonyos mértékű eszközbeszerzési és dologi költség térítésére is van lehetőség. Egy ilyen méretű gazdasági tevékenység előzetes üzleti modellezése meglehetősen komplex módon lehetséges, felhasználva az átveendő kapacitások, illetve a közétkeztetési igények pontos paramétereit. Erre jelen vizsgálat keretében nem volt lehetőség, ezért egy olyan modellt készítettünk, amely szükségszerűen egyszerűsítésekkel él. A modell alapfeltevése az, hogy a rendszer működése érdekében létrehozott koordinációs, felvásárlói, termeltető, logisztikai és back office kapacitások költségét a „megspórolt” kereskedelmi árrésből és a termelés szintén „megspórolt” munkaerő költségéből kell fedezni. Amennyiben ez lehetséges, akkor a rendszer működtethető. A kereskedelmi árrést a helyi termékek felvásárlása és logisztikai kiszolgálása váltja ki, míg a termelés munkaerő költségét a START munkaprogram támogatása fedezi. Az átvett konyhák, a létrehozott termelői, illetve feldolgozói kapacitások működtetését önmagukban önfenntartónak tekintettük, hiszen részben már működő kapacitásokról van szó, amelyek vélhetően teljesítették ezt a kritériumot, részben pedig zöldmezős beruházásokról, ahol ezt feltételként kell kezelni.

6.3.1. A potenciális bevételekről Elsőként a potenciális bevételeket vettük számba. Kiindulásként több megyei jogú város alapanyag normájából képeztünk átlagot, mind az óvodai, mind az alapfokú, mind a középfokú iskolatípusokra.

37

Az alapanyag normáknak a 2009-‐es értékét vettük figyelembe, mert a válság évei alatt a normák több helyen irreális mértékre csökkentek. Az átlagértéket az inflációval növelve képeztük a 2012-‐re, illetve a további évekre érvényes értékeket. Azért a megyei jogú városokat vettük figyelembe, mert jó középútnak véltük azokat a jól szituált budapesti kerületek és a szegényebb vidéki települések anyagi helyzete között, továbbá a megyei jogú települések tanulói jelentős arányt képeznek a közétkeztetést felhasználók között. A bevétel számításánál figyelembe vettük a gyermeklétszám várható csökkenését is. A fenti megfontolásokkal az éves nettó árbevétel 86-‐88 mrd Ft között várható.

6.3.2. A költségstruktúráról A költségek becslését a már korábban vázolt funkciók mentén végeztük el. A központi koordináció kapcsán számoltunk: Ø munkaerőköltséggel, Ø rezsivel (amely kiterjed az irodabérletre és a kommunikációs költségekre is), Ø általános cégfenntartási költségekkel, Ø központi informatikai költséggel, amely a központi szoftverek licenszköltségét és az IT eszközök amortizációját fedezik, Ø a helyi képviseletekhez történő utazás költségével, Ø külső szolgáltatók költségeivel, melyek a fejlesztési tevékenységet támogatják tervezési, felmérési szolgáltatásokkal. A back office kapcsán számoltunk: Ø a munkaerő költséggel, Ø rezsivel (amely kiterjed az irodabérletre és a kommunikációs költségekre is), A megyei koordináció, továbbá a felvásárló, illetve termeltető hálózatok kapcsán számoltunk: Ø a munkaerő költséggel, Ø rezsivel (amely kiterjed az irodabérletre és a kommunikációs költségekre is), Ø az utazási költségekkel, Külön számoltunk a logisztika költségeivel: Ø munkaerő költség (sofőrök) Ø futásteljesítmény költsége, amelybe beépítettük a fenntartási költségeket is, Ø amortizációs költség, Ø a hűtőkonténerek energiaköltsége. A finanszírozás kapcsán számoltunk: Ø az induló beruházás tőke-‐ és kamatköltségeivel. Azt feltételeztük, hogy a rendszer kiépítéséhez igénybe vehető a Magyar Fejlesztési Bank vállalatfinanszírozási hitelkonstrukciója, ami jelenleg 6,7%-‐os kamatszintet jelent.

38

Ø az előfinanszírozás költségével. Ezzel szintén egy olyan funkciót valósítana meg a rendszer, melyet a kereskedelmi láncok kínálnak. A beszállított árut legfeljebb 30 nap alatt ki kell fizetni, függetlenül attól, hogy a közétkeztetés ellenértéke már megérkezett-‐e, illetve az alapanyagot aktuálisan felhasználták-‐e már. Ez jelentős mértékű előfinanszírozást tesz szükségessé, amelyet korábban az önkormányzatok végeztek. Az előfinanszírozás költségét a „forgalom” 3%-‐ára becsültük. Ø jelentős fejlesztési kerettel számoltunk, mert csak a fejlesztések révén növekedhet a rendszer hozzáadott értéke, munkahely teremtő képessége. Ezért elvárás lenne a rendszerrel szemben, hogy minél több termék esetében teremtse meg a feldolgozó kapacitásokat. Az ehhez szükséges tőkét is feltüntettük az éves költségek között. A költségek a következők szerint oszlanak meg a különböző funkciók között: Funkció központi koordináció back office megyei koordináció termeltető hálózat felvásárló hálózat logisztikai szolgáltatás

Éves költség keret 148 m Ft. 48 m Ft. 406 m Ft. 180 m Ft. 692 m Ft. 1 322 m Ft. Összesen 2 796 m Ft.

finanszírozás induló beruházás kamatköltsége induló beruházás tőkeköltsége előfinanszírozás költsége éves fejlesztési keret Mindösszesen

183 m Ft. 546 m Ft. 2 619 m Ft. 1 000 m Ft. 7 146 m Ft.

Meglátásunk szerint a szervezet akkor tekinthető fenntarthatónak, ha a START munka programból kapott támogatás, illetve a kereskedelmi árrés együttesen fedezi a szervezet működési költségét. A közétkeztetés alapanyag kiadása véleményünk szerint kb. 30%-‐ban fedezi a kereskedelmi struktúrák árrését, 20%-‐ban a feldolgozó árrését és 50%-‐ban az alapanyagok költségét. Amennyiben azzal számolunk, hogy a korábban kereskedelemtől beszerzett alapanyagoknak csak 25%-‐át váltja ki a szervezet helyi termékekkel, még akkor is több mint 13 mrd Ft a kereskedelmi, feldolgozói árrés. Ezt növelheti még a feldolgozási tevékenység, ami további saját bevételt jelenthet. Amennyiben a beszerzett alapanyagok kb. 25%-‐át váltja ki saját termékekkel a szervezet, és a munkaerő költségnek csak 80%-‐a esetében tudja igénybe venni a START munkaprogram támogatását (szükség van magasabb képzettségű munkaerőre is), akkor még kb. 4 mrd Ft „megtakarítás” keletkezik, ami a működésre fordítható.

39

Ez összesen kb. 17 mrd Ft.-‐os mozgástér, miközben kb. 7,14 mrd Ft-‐nál több nem szükséges a működtetésre. A különbözet a fejlesztésekhez, illetve a minőség emeléséhez felhasználható. A fentieket összefoglalva az állapítható meg, hogy bár pontos számítások még nem végezhetők, a közétkeztetési piacot ellátó állami, országos gazdasági társaság valószínűleg gazdaságilag fenntartható módon tudna tevékenykedni. 6.4.

Várható hatások

A javasolt fejlesztés várhatóan a következő hatásokkal jár: Ø a munkaintenzív termelési technológiák alkalmazásával kb. 5000-‐27.000 állás hozható létre, függően a közétkeztetés fogyasztásában kiváltható termékek arányától. A kisebb szám a közétkeztetés igényén belül 25%-‐os saját termelésű termékkel számol, a nagyobb szám a teljes termék portfólió saját termelésű termékkel való kiváltását jelenti. Mindkét esetben a START munkaprogramból finanszírozott álláshelyekkel számoltunk a munkaerő költség 80%-‐ánál, továbbá a létszámokat is a START munkaprogramban fizetett munkaerő költség alapján határoztuk meg. Ø további munkahelyteremtés várható a megnövekvő helyi termelés miatt, amennyiben a biztos igényt látva a helyiek új földterületeket vonnak a termelésbe. Ø a program költségvetési támogatást igényel, ami azonban lehet a START munkaprogram keretében most nyújtott támogatási forma is. Az első évben majdnem 3 mrd Ft szükséges az induló beruházásokhoz, továbbá 3 mrd Ft az első féléves (még bevétel nélküli) működéshez. Ø nem számszerűsíthető pozitív hatást várunk a közétkeztetés minőségének javulásától. Ø További, egyelőre nem számszerűsíthető pozitív hatást remélünk a kisléptékű feldolgozó üzemek felállításától. Ezek a létesítmények a munkahelyek mellett bérelhető feldolgozási kapacitást is jelentenének a vidéki területeken, segítve a helyi termelőket a magasabb hozzáadott érték elérésében. Ø számolni kell kiszivárgó, negatív hatással is. A START munkaprogram támogatásával termelt termékek kiszoríthatnak régi, magyar beszállítókat, akiknek így új piacok után kell nézniük. Amennyiben ez nem sikerül, munkahelyek kerülhetnek veszélybe. 6.5.

További szükséges előkészítő lépések

A javasolt koncepció megvalósításához aktív kormányzati cselekvéssorozat lenne szükséges: Tevékenység Időszak Kormányhatározat előkészítése, a közétkeztetési 2012. II. n.év szolgáltatás átalakításáról: a határozat kötelezővé tenné a köznevelési intézmények fenntartói számára (valószínűleg a kormányhivatalok), hogy a megalakítandó gazdasági társaságtól vegyék igénybe a közétkeztetési szolgáltatást.

Végrehajtó VM

40

Tevékenység Gazdasági társaság létrehozása További kutatások elvégzése: lásd javaslatunkat külön fejezetben Részletes üzleti terv elkészítése, mely figyelembe veszi az elérhető földterületeket, az átveendő infrastruktúrát. A gazdasági társaság üzleti céljainak rögzítése. Központi koordináció kialakítása: személyzet feltöltése, infrastruktúra biztosítása. A megyei és járási szint részleges feltöltése: személyzet feltöltése, infrastruktúra biztosítása. Első körben nincs még szükség a teljes létszámra, azt a volumen felfutásával együtt kell feltölteni. Folyamatfejlesztés: belső szabályozások, kézikönyvek kidolgozása. Felmérési projekt: a potenciális termelők és a feldolgozási kapacitások felmérése. Oktatási projekt: a személyzet oktatása. Szerződéskötések a beszállítókkal.

Időszak 2012.II. n.év 2012.II-III. n.év 2012.II. n.év

Végrehajtó VM VM

2012.II. n.év

VM

2012.III. n.év

Központi koordináció

2012.III. n.év

Központi koordináció Központi koordináció Központi koordináció Megyei koordináció Központi koordináció Központi koordináció Központi koordináció

2012.III. n.év 2012.III.-IV n.év 2012.III. n.év

Logisztikai kapacitás kialakítása: jármű és konténer 2012.III. n.év beszerzések, telepítések. Szállítások beindítása. 2012.IV. n.év Továbbfejlesztés előkészítése.

2013-tól

VM

41

6.6.

További kutatási igények

A koncepció véglegesítéséhez még több területen kell vizsgálatokat elvégezni: Ø Szükséges elemezni a tervezett gazdasági társaság üzleti tervét korlátozó tényezőket. Ennek keretében kiemelten kell vizsgálni azt, hogy mennyi földterület szabadítható fel termelés céljára. Mivel a földterületek többségén jelenleg is gazdálkodnak, ezért elsősorban a „parlagon” hagyott és az állami, önkormányzati földterületekre tud számítani a tervezett szervezet a termeltetés megszervezésekor. Az elérhető földterületek mértéke a termelés korlátját fogja jelenteni, ezért ezt érdemes előre meghatározni. Ehhez a FÖMI adatai alapján elvégzett térinformatikai elemzésre van szükség. Ø Célszerű lenne felmérni az import termékek és a feldolgozott termékek arányát a közétkeztetés alapanyag felhasználásában. Mivel az import termékek kiváltása és a saját feldolgozói kapacitások létrehozása lenne a munkahely teremtés alapja, érdemes tudni a fejlesztésben ilyen téren rejlő potenciál pontos mértékét. Ø Minél hamarabb szükséges lenne megismerni az átveendő közétkeztetési konyhák állapotát, lehetőségeit, fejlesztési szükségleteit. Ez ugyanis egyszerre jelent lehetőségeket és kockázatokat az új szervezet számára. A konyhák infrastruktúrája részben rekonstruálható a hatósági nyilvántartásokból, részben pedig egy kérdőíves felméréssel kutatható. Fontos elemezni a különböző jogállású konyhák (privatizált, bérbe adott stb.) átvételének lehetőségeit is. Ø Szükséges elemezni a kiszivárgó hatásokat, elsősorban annak a kockázatát, hogy jól működő, régi beszállítói múlttal rendelkező vállalkozásokat hoz nehéz helyzetbe a START munkával finanszírozott „konkurencia” megjelenése. Vizsgálni kell azt is, hogy milyen mértékben tudnak ezek a cégek átállni új piacokra.

42

7. Irodalomjegyzék Enyedi Gy. (1996): Regionális folyamatok Magyarországon. Budapest. Németh N. (2002): A fekvés és a szellemi tőke szerepe Magyarország regionális tagoltságában -‐ rs1.szif.hu/~pmark/publikacio/Net/nemeth.doc Központi Statisztikai Hivatal (2012): Munkaerő-‐piaci jellemzők, 2011. IV. negyedév, Statisztikai Tükör VI. évf. 10. Vidékfejlesztési Minisztérium (2011): Jelentés az agrárgazdaság 2010. évi helyzetéről Nemzeti Erőforrás Minisztérium (2010): Magyarország Nemzeti Táplálkozáspolitikájának 2010-‐2013 évekre szóló Cselekvési Tervének végrehajtásáról http1: http://terkepem.blogspot.com/2012/01/munkanelkuliseg-‐2011-‐november.html http2: http://static.saxon.hu/websys/datafiles/N/21/21777_berettyoujfalu.pdf

43

8. Mellékletek 8.1.

A felméréshez használt kérdőív

8.2.

A felmérés intézményi adatai (minta)

8.3.

A felmérések kistérségi összesítései

8.4.

Az élelmiszer-kalkulátor kistérségi táblázatai

8.4.1.

A berettyóújfalui kistérség táblázatai

8.4.2.

A pétervásári kistérség táblázatai

8.4.3.

A sellyei kistérség táblázatai

44

Közétkeztetésre alapozott, közfoglalkoztatást is biztosító mezőgazdasági termelés lehetőségeinek felmérése három hátrányos helyzetű kistérségben

Recommend Documents