Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Nemzetközi előzmények (WHO, EU)
Európai Elhízás-ellenes Charta
WHO Európai Miniszteriális Konferencia (2006. november, Isztambul) - célkitűzés, alapelvek, együttes fellépés keretei - járványszerű terjedés visszafordítható (gyermekek és serdülők elhízása !) - nemzeti programok bevezetése (következő 4-5 évben elérhető cél) 2015-re a növekvő trend megfordulása Védegylet Konferencia Budapest, 2011. január 18.
Nemzetközi előzmények (WHO, EU)
Fehér Könyv a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról (Európai Bizottság 2007. május) egészséges táplálkozásra vonatkozó részletes ajánlások
- lakosság tájékoztatása, oktatása (egészségnevelés + címkén feltüntetett információ, tápérték-jelölés) - egészségesebb élelmiszer kínálat (reformuláció, pl. só-, zsír, cukor-tartalom ) - stratégia eredményeinek indikátora: elhízás elterjedtsége az EU-ban 2010-ben előrehaladási felülvizsgálat (Európai Bizottság) Védegylet Konferencia Budapest, 2011. január 18.
Nemzetközi előzmények (WHO, EU)
WHO-EU Élelmezés- és Táplálkozáspolitika 2. Cselekvési Terv
(WHO Európai Regionális Bizottsága, 2007. szeptember) - táplálkozással összefüggő nem-fertőző betegségek gyakorisága - gyermekek, serdülők növekvő elhízási trend - mikro-tápanyaghiány előfordulása - lakossági táplálkozási akciók
☻telített-, transz-zsírsavak, cukor ☺élelmi rostbevitel ☺ min. 400 g/nap mennyiségű Z-GY fogyasztás ☺ egészséges táplálkozást segítő élelmiszerek (Z-GY) elérhetősége ☻ magas energia-tartalmú, tápanyagban szegény élelmiszerekkel való ellátottság Védegylet Konferencia Budapest, 2011. január 18.
Nemzetközi előzmények (WHO, EU) Közösségi
Sócsökkentő Keretprogram (2007. november HLG)
cselekvési területek meghatározása
nemzeti szintű intézkedések ösztönzése
tagállami intézkedések koordinációja, monitoring
végrehajtott nemzeti intézkedések jelentése
jó gyakorlatok megosztása
Fehér Könyv reformuláció 1. lépés: sócsökkentő keretprogram (WHO 5 g/nap/fő fokozatos elérése)
STOPSÓ! Nemzeti Sócsökkentő Program Védegylet Konferencia Budapest, 2011. január 18.
Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Terv alapelvei 2004 „Magyarország Nemzeti Táplálkozáspolitikája” dokumentum (célok, de ezek eléréséhez szükséges cselekvési terv )
az egészséges táplálkozáshoz való emberi jog, az egészség megtartása, a betegségek megelőzése a helyes táplálkozás révén
betegségek 80 %-a táplálkozásfüggő (hazai mortalitási statisztika: szív-és érrendszeri, daganatos betegségek, közös kockázati tényezője (elhízás, cukorbetegség)
prioritás: gyermek- és serdülőkori elhízás fokozatos csökkentése, ezzel összefüggésben azon nem fertőző, krónikus betegségek (elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések) előfordulásának visszaszorítása, amelyek kialakulásában a túlsúly/elhízás kockázati tényezőként szerepel
Védegylet Konferencia Budapest, 2011. január 18.
Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Terv alapelvei Sikeres végrehajtás feltétele:
- magas szintű kormányzati akarat, elkötelezettség kinyilvánítása - egészségügyi tárca által történő kezdeményezés és koordináció - interszektoriális együttműködés a magánszféra – elsődlegesen az élelmiszeripar és a civil társadalom – szereplőinek, illetve a helyi szereplőknek (önkormányzatok, iskolák, közösségi szervezetek) hozzájárulása, részvétele
- folyamatos monitorozás Védegylet Konferencia Budapest, 2011. január 18.
Cselekvési területek 1. Közétkeztetés központi terület reformja nélkül a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata nem csökkenthető -
-
szoros kapcsolódás a további cselekvési területekkel
2. A fogyasztói döntés, választás 3. A fogyasztók tájékoztatása
4. Monitorozás és értékelés Védegylet Konferencia Budapest, 2011. január 18.
A közétkeztetés egészségessé tétele
OTÁP 2009 - felnőtt magyar lakosság 61,8 % BMI alapján túlsúlyos vagy elhízott (minden harmadik felnőtt túlsúlyos, további 28,5 % elhízott)
- gyermekkori elhízás minden korosztályban nő, az elmúlt 10 év alatt 3x
Sóbevitel
- felnőttek 3-4x a WHO ajánlásnak - gyermekek (bölcsőde-óvoda-iskola) többszöröse a WHO ajánlásnak
Z-GY fogyasztás - felnőttek alacsony, EU viszonylatban is - iskolás gyermekek Z: 28%, GY: 55% Védegylet Konferencia Budapest, 2011. január 18.
A közétkeztetés egészségessé tétele
Iskolai táplálkozás-egészségügyi környezet (2008) - iskolabüfék kínálatában fokozatos javulás, de régiónként jelentős eltérések - cukros üdítő, csokoládé, sós snack iskolások 50-30%-ánál naponta - kávé! 15-18 éveseknél naponta - reggeli iskolások 30% - iskolák 30%-ában étel-ital-automaták (csokoládé, kóla 20%, energiaital 3%, GY csak 2%) - ingyenes vízfogyasztás csak az illemhelyen iskolák 60%ában Védegylet Konferencia Budapest, 2011. január 18.
A közétkeztetés egészségessé tétele
Közétkeztetés - étrend tápanyag-tartalma, jellege nem felel meg a korcsoport szerinti ajánlásoknak - napi friss Z-GY biztosítása problémás - napi folyadékpótlás - diétás étkeztetés nem megoldott a közétkeztetés által biztosított ételek táplálkozási kockázatot jelentenek a vizsgált korcsoportokban (már gyerekkorban) is, így a közétkeztetés átalakítása nélkül a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata nem csökkenthető Védegylet Konferencia Budapest, 2011. január 18.
A közétkeztetés egészségessé tétele
szükséges a közétkeztetés keretében szolgáltatott élelmiszerekre, étrendekre vonatkozó táplálkozásegészségügyi jogi szabályozás megalkotása
korábban a vendéglátó termékek előállításának feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet mellékletében a csoportos étkeztetésre vonatkozó ajánlások (E- és tápanyag-bevitel, élelmiszer-nyersanyagfelhasználás egész napos, napi 3x, vagy csak ebéd szolgáltatásakor)
nem kötelező, az óvodák-iskolák eltérő mértékben vették figyelembe Védegylet Konferencia Budapest, 2011. január 18.
A közétkeztetés egészségessé tétele
nem elegendő a meglévő ajánlások korszerűsítése, a korcsoportonkénti energiaszükségletnek kötelező formában való egyedüli előírása, – mert az önmagában az egészséges közétkeztetést nem oldja meg –, hanem élelmiszer felhasználási gyakoriságon alapuló előírások bevezetése is + a diétás étkeztetés megoldása és a WHO-EU követelményeknek való megfelelés (pl. sóbevitel)
egyéb szabályozási és gazdálkodási kérdések – pl. közbeszerzési eljárásban az egészséges táplálkozás fő szemponttá válhasson, nyersanyag norma, rezsi meghatározása, gazdaságos üzemeltetés – megoldása, amelyek teljesítése túlmutat az egészségügyi ágazat kompetenciáján Védegylet Konferencia Budapest, 2011. január 18.
A közétkeztetés egészségessé tétele
jelentős előrelépés - helyi termelés és fogyasztás összekapcsolását szolgáló kormányzati célkitűzés
a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet, azt módosító 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet a helyben megtermelt és feldolgozott élelmiszereket a helyi termelők a helyi boltokban, vendéglátóhelyeken és a közétkeztetésben is értékesíthetik
a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása 2010. szeptember 15-étől a közétkeztetést végző intézmények – bölcsődék, óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények – közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől megvásárolhatják a nyers húst, a tejet és tejterméket, a mézet, a tojást és a gabonát Védegylet Konferencia Budapest, 2011. január 18.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
