BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány
A KISTÉRSÉGEK SZEREPE (A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN), A KISTÉRSÉGI PROGRAMOK HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓJA
Készítette: Dancs Balázs Budapest, 2007
TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék .................................................................................................................3 Bevezetés ............................................................................................................................5 1. A kistérségek szerepe a közigazgatás rendszerek korszerűsítésében .............................7 1.1 Közigazgatási reform..............................................................................................7 1.2 Történelmi előzmények ..........................................................................................9 1.3 A kistérség jelentősége ........................................................................................ 10 2. A kistérség funkciói..................................................................................................... 13 2.1 A kistérség fogalma ............................................................................................ 13 2.2 Önkormányzati, közszolgáltatási funkció............................................................ 15 2.3 Területfejlesztési funkció .................................................................................... 18 2.4 Államigazgatási funkció ...................................................................................... 18 3. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) 2007-2013 ........ 19 3.1 A második Nemzeti Fejlesztési Terv................................................................... 20 3.2 Operatív programok............................................................................................. 23 3.2.1 Környezet és Energia Operatív Program .................................................... 25 3.2.2 Társadalmi Megújulás Operatív Program................................................... 27 3.2.3 Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program ............................................. 29 3.2.4 Regionális Operatív Programok ................................................................. 30 4. Kistérségi kommunikáció ............................................................................................ 31 4.1 A kistérségek kommunikációs gyakorlata ........................................................... 31 4.2 A kistérségek külső kommunikációja: A Sümegi modell ................................... 33 4.3 Belső kommunikáció – A Sárvíz kistérség és Aba nagyközség közös modellje. 39 4.3.1 Elméleti bevezetés ...................................................................................... 39 4.3.2 Aba és a Sárvíz kistérség helyzetképének bemutatása ............................... 42 4.3.3 A ”kistérségi parlament” és a helyi társadalmi szerződés .......................... 48 4.4 Kérdőíves kutatás ................................................................................................ 54 3
4.4.1 Kutatási terv................................................................................................ 54 4.4.2 Kérdőívek összesítése, eredmények elemzése............................................ 58 Összegzés, javaslatok ...................................................................................................... 68 Ábrák, diagramok és táblázatok jegyzéke ....................................................................... 71 A felhasznált irodalom jegyzéke ..................................................................................... 72 1. melléklet ...................................................................................................................... 74 2. melléklet ...................................................................................................................... 76
4
BEVEZETÉS Magyarország 2004 május 1-je óta tagja az Európai Uniónak. Az ország integrálódása az Európai Közösségbe az egyik legfontosabb elérendő célt jelentette a harmadik köztársaság kormányai számára. Az unióba való belépés okai: a páneurópai eszmék szem előtt tartása, Magyarország kulturális, történelmi hagyományainak európaisága, de legfőbbek: Országunk gazdasági versenyképességének javítása, a „Nyugathoz” való felzárkózás, nyugat-európai életszínvonal elérése lettek. A gazdasági versenyképesség-javítás az unió által kiírt támogatások és pályázatokon elérhető források megszerzésével realizálódhat. Ezek a keretek az unióhoz újonnan csatlakozó országokat – így Magyarországot is – új irányelvek, rendszerek kidolgozására, vagy a meglévők átalakítására, megreformálására kényszerítik. Magyarország és az Európai Unió közti társfinanszírozás lebonyolítására a kormány létrehozta a Nemzeti Fejlesztési Tervet, melyben meghatározó pont a közigazgatási rendszer reformja. Ennek is integráns része a kistérségi társulások kialakítása. A kistérség egy új közigazgatási egység, melynek megszületése a fejlődés rugója lehet az ország legelmaradottabb területein is. A magyar emberek történelmünk kevésbé szerencsés alakulása révén sokszor szkeptikusak Magyarország fejlődésével, felemelkedésével kapcsolatban. Pedig a lehetőség az ország előtt áll. A magyaroknak azonban tudniuk kell, hogy az EU nem fog „pénzzel tömni” minket. Tudniuk kell, hogy projekteket kell kidolgozni, pályázatokat kell írni és a Közösség a projekteket finanszírozza. Jelenleg a magyar gazdaság növekedése lassuló tendenciát mutat és úgy tűnik, a kormány nem tud elegendő önerőt biztosítani a projektek megvalósításához. Erre lehet következtetni a 2007- 2009 közötti időszak első évének pályázati kiírásaiból. Kiutat az jelenthet, ha ez a helyzet hamarosan megváltozik. A változás kulcsa a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), az Új Magyarország Fejlesztési Terv sikere. Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy milyen szerepe lehet a kistérségeknek a megvalósításban, illetve miként valósulhat meg az NFT- hez kapcsolódó programok eredményes kistérségi kommunikációja. Ez a témakör azért is nagyon jelentős, mert a fejlesztési programok hatékony kommunikációja – amellett, hogy alapfeltétele a partnerséget eleve feltételező projektek megvalósíthatóságának – elősegítheti a többcélú kistérségi 5
társulások
tevékenységének
társadalmi
megismerését,
elfogadását,
elismerését,
az
államreform erre a területre irányuló részének helyes értelmezését. A kistérségek lakosságában a sikeres fejlesztések megvalósításában vállalt kistérségi szerepkör ismeretében tudatosulhat, hogy -
a kistelepülési önkormányzatok működése drága és nem képesek a szolgáltatások szükséges színvonalát sem biztosítani
-
kistérségi összefogással hatékonyabb és olcsóbb a feladatellátás és a fejlesztés, ezért a több települést érintő projekteket ezen a szinten kell realizálni.
-
a kistérségi társulás nem valami „ördögi találmány”, hanem a korszerű, magasabb színvonalú közigazgatási szolgáltatások megvalósítását szolgáló szervezet
-
a kistérségi feladatellátás nem a kistelepülések „halálát” okozza, hanem az ott élők életszínvonalának emelkedését, egy magasabb életminőség elérésének lehetőségét jelenti.
1.sz. ábra: Magyarország kistérségi beosztása 6
1. A KISTÉRSÉGEK SZEREPE A KÖZIGAZGATÁSI RENDSZEREK KORSZERŰSÍTÉSÉBEN
1.1 Közigazgatási reform Magyarország jelenlegi közigazgatási rendszerének sajátosságai azok az ellentmondásos vonások, melyek jellemzőek egy formálódó, új típusú közigazgatásra. A 2002-ben hivatalba lépő kormány programja magában foglalta a magyar közigazgatás reformját. A kormányprogram az alábbiakat rögzíti: „A Kormány egyik alapvető feladata a decentralizáció, a túlzottan központosított kormányzati hatalom ésszerű lebontása. Ebből a szempontból alapvető feladat a települési önkormányzatok hatásköreinek a bővítése és a hatáskörök pénzügyi alátámasztása önkormányzati finanszírozási reform útján. Az Európai Uniós csatlakozás határozottan megköveteli – az egyébként is szükséges, de politikai okokból rendre elhalasztott – önkormányzati reform végrehajtását. A Kormány elképzelése szerint a reform három részből áll. Az alap a községi és városi, azaz a lakossághoz közelebb álló önkormányzatok autonómiájának megerősítése, ezt követi az ún. „kistérségek” – alapvetően az önkormányzatok társulásával való – kialakítása, végül pedig a regionális közigazgatás létrehozása. Így a kormányzati periódus végére a jelenlegi megyei önkormányzatok helyett kiépíthető a választott regionális önkormányzatok rendszere. A Kormány ezzel összhangban álló önkormányzati finanszírozási reformot dolgoz ki.”
A Kormány 2003. augusztus 6-ai ülésén fogadta el a közigazgatási rendszer korszerűsítéséről szóló 2198/2003. (IX.1.) Korm. határozatot. Ebben a közigazgatás korszerűsítésének legfőbb céljaiként jelölte meg a következőket: • minden állampolgár számára legyenek elérhetők a minőségi szolgáltatások; • mérséklődjenek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek;
7
• a
társadalmi
erőforrások
fejlesztése
segítsen
megalapozni
európai
uniós
versenyképességünket; • legyenek meg az uniós források maximális kihasználásának feltételei; • a szolgáltatások színvonala gazdasági szempontok érvényesítésével lényeges többletráfordítás nélkül javuljon. Kulcsfontosságú iránynak ítélte meg a Kormány a célok elérésének érdekében: • a központi kormányzati feladatok lehetőségek szerinti decentralizációját; • a jogilag lehatárolt kistérségi szint létrehozását; • az olyan fejlesztési régiók kialakítását, amelyek alkalmasak a területfejlesztési és egyéb ágazati fejlesztési programok megvalósítására, az európai uniós támogatások fogadásának hatékony előkészítésére, koordinálására, egyes döntések decentralizált meghozatalára; • az elektronikus ügyintézés bevezetése és elterjesztése. A Kormány közigazgatási korszerűsítési programja a következő négy pillérre épül: 1. A közszolgáltatások és a közszolgáltatás területi rendszerének korszerűsítése (ezen belül a kistérség intézményesítése, a finanszírozási rendszer átalakítása) 2. A területfejlesztés modernizálása 3. A szolgáltató állam kiépítése (ezen belül az elektronikus kormányzás megalkotása központi
közigazgatás
korszerűsítése;
a
közigazgatási
hatósági
eljárás
újraszabályozása). 4. A közszolgálat emberi erőforrásainak fejlesztése.
A magyar önkormányzati rendszer jogi szabályozása, szervezetrendszere, a kormányzathoz való viszonya, autonómiaszintje megfelel az EU elvárásoknak. Működése törvényes. Nem 8
megfelelő viszont az önkormányzatok pályázati aktivitása. Kevés a saját erő, valamint a projektmenedzsment kapacitás elégtelen. Az önkormányzatok többsége nincs felkészülve a strukturális alapok forrásainak megpályázására (hiányosságok a humánerőforrásban, valamint a technikai feltételekben). A működés hatékonyságának növelése teremtheti meg azt a pénzügyi forrást, amely az EU-s támogatások megszerzését, ezáltal az életminőség fejlődését megalapozó fejlesztéseket lehetővé teszi a települések számára. A kistérségek sikere, szerepe a Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósításában tehát kiemelkedő és meghatározó. Ezért fontos a jogilag lehatárolt és szabályozott kistérségi szint léte, mely a régiók mellett a területfejlesztési döntéshozatalnak is a színhelye. Együttműködik az önkormányzatokkal (főleg az egyes települések által hatékonyan el nem látható közszolgáltatások esetében), színtere a magasabb szaktudást igénylő elsőfokú igazgatási feladatoknak. Ezek mellett meghatározza központi alárendeltségű területi államigazgatási szervek illetékességi területeit is. (Bujdosó, 2004)
1.2 Történelmi előzmények A kistérség nem előzmény nélküli a magyar közigazgatás történetében. A tizenkilencedik században a kiegyezés után létrejöttek a járások, mint közigazgatási egységek. Ezek a második világháborúig lényegében zavartalanul funkcionáltak. Bibó István úgy vélekedett a közigazgatási reformról: „ Az önkormányzati életnek éppen az az egyik jelentősége, hogy a kisközségi egységeken és azok vicinális látókörén túlmenő politikai, művelődési, gazdasági és kulturális távlatokat nyisson meg. Ezt a távlatot a falusi és tanyai lakosság egy olyan egységben találhatja meg, amely elég kicsi ahhoz, hogy politikai, gazdasági és kulturális síkon szélesebb kitekintésű közösségi vállalkozások színhelye legyen. Ilyen színhelyként nyilvánvalóan az a legközelebbi városias, vagy azzá fejleszthető központ kínálkozik, ahová a környék lakossága mindennapi életből való túlságos kiszakadás nélküli egynapi fordulóval bejár vagy bejárhat, hivatalos ügyeit intézni.” A Bibó nevével fémjelzett közigazgatás városkörnyéki alapú reform nem került megvalósításra. 1950-ig a régi közigazgatás szervezeti rendszere nagyrészben érintetlen 9
maradt. Változást alapvetően az 1949.-ik évi Alkotmány majd az első tanácstörvény hozott. Az alkotmány a járásokat a demokratikus centralizmus jegyében beillesztette a tanácsi hierarchiába. Ám a gazdaságtalanság jegyei már az ötvenes években jelentkeztek. 1971-ben a járási tanácsok megszűntek, helyüket a járási hivatalok vették át. A járási hivatalok 1984. január 1.-jétől ugyancsak megszűntek, s ezzel megszűnt a járás is, mint közigazgatási egység. A megszűnt járási igazgatást a városkörnyéki igazgatás váltotta fel, mint átmeneti megoldás. A városkörnyéki igazgatás a rendszerváltásig működött.
1.3 A kistérség jelentősége A kistérségek három tényező miatt kerültek a figyelem középpontjába napjainkban:
1990-ben alakultak meg az önkormányzatok, melyek hosszabb ideig saját belső problémáikkal voltak elfoglalva. Eufória és bizonyos területeken - elsősorban a hatalmas lemaradásokkal küzdő infrastruktúra terén - látványos fejlődés volt tapasztalható,
de
egy
égető
probléma
ezekkel
együtt
feledésbe
merült.
Dezintegrálódás volt megfigyelhető a területi igazgatás viszonylatában, a túlzott települési autonómiát támogató jogalkotás miatt. Kiderült, hogy a szétaprózódott önkormányzati rendszer az ellentétes érdekek miatt hosszú távon nem tartható fent. A rendszerváltás után ezért folyamatosan bővültek az önkormányzati együttműködések különböző formái.
A másik ok az uniós csatlakozással függ össze, mely megerősítette a régiók létrehozásának szándékát. A csatlakozás a kistérségi együttműködésnek kiemelt jelentőséget ad, nem beszélve az intézményrendszer korszerűsítéséről. Fontos még megemlíteni, hogy a forrásoknak a közösségi követelményekkel szinkronban kell lenniük, ily módon kell azokat hasznosítani.
A
harmadik:
az
önkormányzatok
által
elsősorban
területfejlesztési
céllal,
másodsorban pedig egyes meghatározott célok elérésére, feladatok ellátására létrehozott társulások rendszere áttekinthetetlenné vált. Nem tudták már szolgálni a gazdaságosságot, az eredményességet, hatékonyságot és szakszerűséget; a rendszer 10
kezelhetetlenné vált a kormányzat számára. Az ok: a párhuzamosságok megléte és a koordináció
hiánya.
Problémát
jelentettek
például
az
önkormányzatok
területfejlesztési társulásai is, melyek néha megyehatárokon is átnyúltnak; tagjaik több, hasonló célú társulásnak is a tagjai voltak.
Ezen problémák megoldására született meg a kistérségi rendszer intézményesítése. Így a kistérségek alkalmasak lettek arra, hogy közszolgáltatásokat térségi szinten biztosítsanak. Valamint hatékony keretet biztosítanak a területfejlesztési és államigazgatási feladatok összehangolásához.
A kistérség az Európai Unióban Az EU-ba való belépés megkívánta a fejlődés irányának újragondolását. Azt, hogy megújítsák a jogi szabályozást, azért, hogy a térségi feladatellátás biztosított legyen. Hiszen az Európai Unió csak áttekinthető rendszereket tud fejlesztési, támogatási politikájába bekapcsolni (bár a nemzeti önállóságot nem kívánja megsérteni.). Az unió ugyanis alapelveiből adódóan nagy önállósággal ruházza fel a tagországokat a területi közigazgatás és a települési együttműködések terén.
A támogatási jogosultságok meghatározása szükségessé tette az egységes statisztikai rendszer alkalmazását. Ez a Területi Statisztikai Egységek Nomenklatúráján, az ún. NUTS rendszeren nyugszik. A NUTS öt szintet különböztet meg, ezekből az első három szint a regionális szint. A tagországonként nagyon színes képet mutatnak megnevezésben, méretben, számban, valamint hatáskörben.
11
Magyarországon az 1. szint maga az ország, a NUTS 2. a jelenlegi hét tervezési statisztikai régió, a 3. szint pedig a tizenkilenc megye, valamint maga a főváros. Az Unióban a NUTS 4. szint felel meg a magyar kistérségi rendszernek. Ez utóbbi nem minden tagországban létezik. Végül a NUTS 5. a települések szintje, minden tagállamban egyaránt. Az Unió tagállamaiban a kistérségi együttműködési formák nagyon széles spektrumon mozognak. Legyen szó akár a feszesen szabályozott francia modellről, vagy az alulról szerveződő összefogásokon alapuló spanyolról.
12
2. A KISTÉRSÉG FUNKCIÓI
2.1 A kistérség fogalma A kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, régióhatárokat (megyehatárokat) át nem lépő rendszer. A földrajzilag is összefüggő települések olyan együttese, melyek között többirányú, valós kapcsolatok funkcionálnak. A kistérség, mint közigazgatási egység meghatározott térségi, településközi funkciókat lát el, térségi tervezést végez. A kistérség centruma város, kivételesen nagyközség. A központ szerepét betöltő város mellett a többi város társközponti, mikrotérségi központi szerepet tölthet be. A kistérségi határok viszonylag stabilak, megváltoztatásukra csak feltétlenül indokolt esetben kerülhet sor. A kistérségek lehatárolását jogszabály rögzíti. Az államigazgatási körzetek a kistérségen belül alakíthatók ki. A kistérségen belül több államigazgatási körzet is kialakítható. A KSH megfogalmazta a következő alapelveket a statisztikai kistérségekről (2003): •
A statisztikai kistérségi rendszer meghatározó sajátossága, hogy teljesen lefedi az ország, a régió (megye) területét; minden település tartozik egy, és csak egy kistérséghez. Ebből következik az, hogy nem azonos a statisztikai kistérségi rendszer, illetve
a területfejlesztési önkormányzati társulások területe, bár a két rendszer
harmonizálására van lehetőség. •
A statisztikai kistérségi rendszerben többközpontú vonzáskörzetek is léteznek. Itt a központi funkciókat egynél több centrumtelepülés gyakorolja.
•
A statisztikai kistérségek száma kisebb, mint a városoké, hiszen közülük némelyik nem rendelkezik valós vonzáskörzettel és nem képesek a környező településekre kiterjedő szolgáltatásokat biztosítani. A városok száma folyamatosan növekszik, ám a városi cím odaítélése már csak kis népességszámú, hiányos intézményrendszerű településeket érint. Ezek pedig nincsenek abban a helyzetben, hogy egyedül ellássák a
13
kistérség lakosságát olyan szolgáltatásokkal, melyek meghaladják az alapfokú ellátást. Így előfordul néhány kisebb kistérség megszűntetése, összevonása. •
A statisztikai kistérségi rendszernek a területfejlesztési törvényből, a támogatási rendszer működtetéséből, valamint a statisztikai alkalmazásából adódó funkciói teljesítéséhez, stabilnak kell lennie.
•
A statisztikai kistérségi rendszer a lakosság alap- és középfokú ellátásának kapcsolatrendszerét kifejező vonzáskörzet; az együtt élő, egymásra utalt települések területi egysége. Tehát „centrum–periféria” elvén meghatározott területi egységek. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek a kistérségek különböző méretűek lehetnek. Egy nagyméretű központ és környéke természetesen nagyobb területet, nagyobb népességszámot jelent, mint egy kisebb település környéke.
•
A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, a régióhatárokat (megyehatárokat) át nem lépő rendszer.
A kistérség önmagában földrajzi-területi egység. Más kérdés az, hogy a kistérségen belül milyen szervezetek, társulások, intézmények stb. működnek, és ezek milyen kapcsolatban állnak egymással, mi a szerepük, feladat- és hatáskörük. Az ettől eltérő módon létrehozott szerveződések – mint például a területfejlesztési, önkormányzati társulások rendszere – nem kistérségek, hiszen a statisztikai kistérségre jellemző egyetlen alapkövetelménynek sem felelnek meg. Nem lettek kistérségek az önkéntes társulási rendszert követő egykori területi egységek sem – melyek a SAPARD támogatások elnyerésére közösen pályázó településeket foglalták magukba.
Az önkormányzati rendszer modernizációjának fontos eleme a hatékonyság fokozása, az önkormányzati alapértékek, az önállóság megőrzése mellett. Ennek egyik legcélszerűbb módja a térségi vonatkozású feladatok kistérségben történő ellátása. Azok a funkciók, feladatok sorolhatók ebbe a körbe, amelyek térségi megoldást igényelnek, amelyek kistérségi léptékben, szakszerűbben, hatékonyabban oldhatók meg. Amelyek növelik az alapellátás színvonalát, koncentrált, koordinált közszolgáltatás biztosítását teszik 14
lehetővé. A funkciók tárgyalása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a város szerves része a kistérségnek, a városnak a térségre kiterjedő önálló feladat- és hatáskörei is vannak, ezért a város és a kistérség együtt alkot olyan rendszert, amely a lakosság számára közszolgáltatást biztosít.
A kistérségeket komplex funkcióval ruházták fel. A szolgáltatásokban, a helyi gazdaság- és infrastruktúra fejlesztésben, mind pedig az államigazgatásban szerepet kellett kapniuk. A közvetlen közszolgáltatási, intézmény-fenntartási feladatok mellett a kistérség segítő, összehangoló feladatokat is ellátnak a települési önkormányzatok irányában. Különösen fontos a településfejlesztési döntések és rendezési célok tervezése, összehangolása, a beruházások lebonyolítása, érdekképviselet, nemzetközi kapcsolatok támogatása.
A kistérségi, közigazgatási rendszer kialakítása három funkció köré képzelhető el, amelyek az intézményrendszer kiegészítését is meghatározzák: -
önkormányzati, közszolgáltatási funkció
-
területfejlesztési funkció
-
államigazgatási funkció
2.2 Önkormányzati, közszolgáltatási funkció A kistérségi önkormányzati – közszolgáltatási feladatainak három csoportját különböztetjük meg. Egyik részük a törvény által alkotott, sui generis, azaz egyedi hatáskörökből, illetve a település önkormányzatok által átruházott feladatok kés hatáskörök közöl kerülhet ki. A kistérségi szintre telepíthető önkormányzati feladatok azok lehetnek, amelyeket egységesen, a kistérséget átfogóan kell megoldani. Ezek a feladatok a komplex kistérségi társulás útján láthatók el.
15
Ide sorolhatók például: •
a környezetvédelem,
•
az ivóvízbázis-védelem,
•
a hulladékkezelés,
•
a szennyvíztisztítás,
•
az út- üzemeltelési és útügyi igazgatási feladatok,
•
a gazdaság és turizmusfejlesztés,
•
a kistérségi tervezés,
•
a kistérségi főépítészi feladatok,
•
az önkormányzati belső ellenőrzés,
•
a tűzvédelem,
•
a munkavédelem,
•
a szakosított ellátást nyújtó intézmények fenntartása,
•
a sportfeladatok,
•
a mezőőri szolgálat,
•
a természetvédelmi őrszolgálat,
•
az egészséges ivóvíz biztosítása,
•
a helyi vízrendezés, vízkárelhárítás,
•
az árvíz és belvízelvezetés,
•
a helyi közforgalmi vasút fenntartása,
•
alapfokú művészeti oktatás,
•
a könyvtári ellátás,
•
a hétvégi orvosi ügyelet,
•
a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok,
•
az idősgondozási feladatok.
16
A feladatok másik csoportja a megyei önkormányzat, illetve a megyei területfejlesztési tanács feladataiból származik. Ez a feladat és hatáskör telepítési irány attól függően alakul, hogy milyen formában és funkciókkal él tovább a megyei szint. Ilyen feladatok lehetnek: • középfokú oktatási intézmények fenntartása, (a megyei középfokú intézmények egy részét a kistérségi társulásnak, másik részét az intézmény székhely város önkormányzatának célszerű átadni), • idegenforgalmi feladatok, • a megyei környezetvédelmi feladatok egy része, (egyeztetett környezetvédelmi program készítése, környezeti ismeretek terjesztése, stb.), • természetvédelmi feladatok összehangolása, • kollégiumi ellátás, • pedagógiai szakszolgálat működtetése, stb. • az alapfokú zenei vagy művészeti oktatási intézmények, stb. A feladatok harmadik csoportját a városi vonzáskörzeti szerepkörök adják. A kistérségi önkormányzati feladatokat az önkormányzati törvényben nevesített új társulási forma, a többcélú kistérségi társulás látja el. Tagjai a kistérséghez tartozó települési önkormányzatok. Egy települési önkormányzat csak egy kistérségi társulás tagja lehet. A társulás jogi személy, feladatai ellátásához alanyi jogon normatív támogatásra jogosult. A társulás feladat- és hatásköre kétirányú. 1. A társulásra az önkormányzatokra vonatkozó törvényi előírások szerint feladatokat, hatásköröket ruháznak át. 2. A társulás általános és közvetlen hatásköri felhatalmazást kap, azaz sui generis önkormányzati hatáskörök címzettje lehet. A társulás térségi szemlélettel, a hozzátartozó önkormányzatok érdekeit képviselve működik. 17
2.3 Területfejlesztési funkció A területfejlesztés tipikus kistérségi szerepkörré vált. Közös pénzügyi források révén összekötő eleme a települések együttműködésének. Az önkormányzatok korábbi területfejlesztési társulásai áttekinthetetlen, koordinálatlan, finanszírozhatatlan rendszert alkottak. Nem volt minden önkormányzat tagja fejlesztési társulásnak, egyes kistérségekben több társulás működött. A rendezés úgy történt, hogy az általános hatáskörű többcélú kistérségi társulásokat alkalmassá tették a kistérségi infrastrukturális fejlesztések összehangolására, programok kidolgozására is.
2.4 Államigazgatási funkció A közigazgatási reform érinti a területi, kistérségi, települési szintű államigazgatást, ennek az önkormányzati rendszerrel történő összehangolását. A kistérségi államigazgatási feladatok részben az államigazgatás/hatósági igazgatás, részben az igazgatási szolgáltatás körébe tartoznak. A feladatokat kétféle szervezetrendszer látja el. A település szintű államigazgatási feladatok és hatáskörök általános címzettje a jegyző. Az ágazati feladatokat, hatásköröket különböző nem-koncentrált egységek gyakorolják. Az államigazgatási alrendszerben a változatos szervezeti megoldások mellett az illetékességi területek eltérése is szembetűnő. (Bekényi; Bércesi; Németh 2003)
18
3. A II. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV (ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV) 2007- 2013 Nemzeti Fejlesztési Terv az a stratégiai dokumentum, amely hazánk Strukturális Alapokból és Kohéziós Alapból való részesedésének alapjául szolgál. A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása ugyanis feltétele annak, hogy Magyarország részesedhessen az Európai Unió azon pénzügyi támogatásaiból, melyek kimondottan a tagállamok, illetve azok egyes régiói közötti fejlettségbeli különbségek kiegyenlítésére szolgálnak. Nemzeti Fejlesztési Tervet minden olyan országnak készítenie kell, amelynek egy főre eső GDP-je az EU-átlag 75%-a alatt van. Magyarország ebbe a kategóriába tartozik. A Nemzeti Fejlesztési Terv az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköz az ország kezében arra, hogy az ország hosszú távú stratégiáját az Unióval megismertesse és elfogadtassa. A Nemzeti Fejlesztési Tervnek tartalmaznia kell mindazokat a fejlesztési elképzeléseket és célkitűzéseket, amelyek megvalósítása érdekében hazánk a Strukturális és Kohéziós Alapok támogatását igénybe óhajtja venni.
2.sz. ábra: Nemzeti Fejlesztési Terv logo 1. 19
3.1 A második Nemzeti Fejlesztési Terv 2007 és 2013 között Magyarország 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forintot tesz ki. A második nemzeti fejlesztési terv azaz az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben.
Magyarország 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében 2004-es árakon számolva 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Halászati Alapból még mintegy 3,4 milliárd euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre.
A második nemzeti fejlesztési terv: •
megfogalmazza a foglalkoztatás bővülését és a gazdaság növekedését biztosító fejlesztési stratégiát;
•
kijelöli azokat a legfontosabb fejlesztési feladatokat, amelyek fenntartható módon biztosítják társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyaink jobbá tételét;
•
olyan fejlesztési programokat jelöl ki, amelyek a hatékonyság érdekében alkalmazkodnak a társadalom és a gazdaság várakozásaihoz és változásaihoz, valamint felszabadítják az emberek és vállalkozásaik fejlesztési, újítási energiáit;
•
célul tűzi ki, hogy az országos és regionális programok egészítsék ki és támogassák egymást, hogy együttes és szinergikus hatásuk összességében mutasson túl a részcélok sikeres megvalósításán;
20
•
fő vonalakban vázolja a programok hatékony megvalósítására képes, a források felhasználását és széleskörű hozzáférhetőségét biztosító, átlátható, egyszerű és gyors intézményrendszert.
Az átfogó célok
1. A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések: •
a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása;
•
a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés;
•
a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása.
2. A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések: •
a versenyképesség növelése;
•
a gazdaság bázisának a szélesítése;
•
az üzleti környezet fejlesztése, azon belül o
az elérhetőség javítása,
o
a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése.
21
A horizontális politikák A fejlesztési célok megvalósítása során kiemelt figyelmet fordítanak a fenti két általános szempont érvényesülésére. Az ágazati és regionális programokat át kell hatnia:
•
a környezeti, a makrogazdasági és a társadalmi fenntarthatóság elvének, valamint
•
a területi és társadalmi összetartozás (kohézió) biztosításának.
Prioritások A fenti célok eléréséhez a fejlesztési erőfeszítések hat területre összpontosulnak, melyek köré az operatív programok is szerveződnek. A tematikus operatív programokat regonális operatív programok foglalják keretbe.
A fejlesztési célok a következők:
•
gazdaságfejlesztés,
•
közlekedésfejlesztés,
•
társadalom megújulása,
•
környezeti és energetikai fejlesztés,
•
területfejlesztés,
•
államreform.
3 .sz. ábra: Nemzeti Fejlesztési Terv logo 2.
22
A prioritások sok eleme összefügg és hat egymásra. A prioritások tartalmának meghatározásakor a nagy társadalmi kérdések megoldására, a közigazgatás átfogó reformjából fakadó feladatokra helyezték a hangsúlyt, amelyek integrált megközelítést igényelnek. E feladatokra több operatív programban megjelenő ún. zászlóshajó projekteket dolgoztak ki.
A területfejlesztéssel kapcsolatos célok megvalósítását hét regionális operatív program foglalja keretbe (Dél-alföldi OP; Dél-dunántúli OP; Észak-alföldi OP; Észak magyarországi OP; Közép-dunántúli OP; Közép-magyarországi OP; Nyugat-dunántúli OP)
3.2 Operatív programok Az egyes operatív programok forrásleosztását gondos előkészítő munka és társadalmi egyeztetés előzte meg. A következő táblázat az operatív programokhoz rendelt keretösszegeket tartalmazza 265 Ft- os euro árfolyamot alapul véve. Operatív programok
Összesen milliárd forint
Gazdaságfejlesztés OP
674,03
Közlekedés OP
1721,47
Társadalmi megújulás OP
933,29
Társadalmi infrastruktúra OP
538,95
Környezet és energia OP
1053,56
Nyugat-dunántúli OP
128,25
23
Közép-dunántúli OP
140,46
Dél-dunántúli OP
194,99
Dél-alföldi OP
207,05
Észak-alföldi OP
269,64
Észak-magyarországi OP
249,91
Közép-magyarországi OP
430,29
Államreform OP
40,61
Elektronikus közigazgatás OP
99,49
Végrehajtás OP
94,88
Nemzeti Teljesítmény Tartalék
98,38
Új Magyarország Fejlesztési Terv
6875,27
összesen Európai területi együttműködés
106,81
1.sz. táblázat: Az NFT operatív programokhoz rendelt keretösszegek
A Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív programjainak megvalósításában kiemelt szerep jut az önkormányzatoknak, kistérségi társulásoknak. A következő összefoglaló az egyes operatív programok azon fejlesztési lehetőségeit tartalmazza az elfogadott akciótervek alapján, melyek megvalósításában az önkormányzatoknak, önkormányzati feladatot ellátó többcélú kistérségi társulásoknak meghatározó szerepe lehet.
24
3.2.1 KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM
KEOP 1. Egészséges, tiszta települések •
Települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése Térségi szintű, települési hulladékgazdálkodási rendszerek létrehozása és bővítése a következő kapacitások kiépítésével:.
•
Önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati eredetű hulladék gyűjtő-, begyűjtő-és szállítórendszerének kialakítása
•
Szennyvízelvezetés és -tisztítás
•
Ivóvízminőség javítása
KEOP 2 Vizeink jó kezelése •
Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések
•
Tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése
•
Ivóvízbázis- védelem
•
A települési szilárd hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése
25
KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése •
Élőhelyvédelem, -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése
•
Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása
•
Élőhely-megőrző mező-és erdőgazdálkodás infrastrukturális fejlesztése
•
Az erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése
KEOP 4. A megújuló energiaforrás felhasználás növelése KEOP 5. Hatékony energia-felhasználás KEOP 6 Fenntartható életmód és fogyasztás •
Fenntartható
életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző
kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) •
Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek, beruházások
•
Környezet-védelmi
célú
informatikai
fejlesztések
a
közigazgatásban
(e-
környezetvédelem)
26
3.2.2 TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM
3. prioritás: A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek •
Új tartalomfejlesztések a közoktatásban
•
Innovatív iskolák
•
Infrastrukturális fejlesztés tartalmi támogatása
•
Pedagógiai kultúra korszerűsítése
•
Pedagógusok új szerepben
•
Új tanulási formák és rendszerek
•
Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás
•
Az oktatási esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása
•
Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása
•
Lemorzsolódás kezelését célzó programok működtetése, Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai pályafutásának nyomon követése
•
Nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának segítése
•
Sajátos nevelési igényű tanulók integrációja
•
Tehetséggondozás 27
5. prioritás: A társadalmi befogadás, részvétel erősítése •
A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet program a leghátrányosabb helyzetű térségekben
•
Integrált helyi programok a gyerekszegénység csökkentésére
•
Biztos Kezdet program országos elterjesztése
•
Gyermekek és fiatalok integrációs programjai
•
Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai
•
Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok
•
Házi segítségnyújtás fejlesztése
•
Szociális
képzések
fejlesztése,
szakemberek
képzése,
továbbképzése
és
készségfejlesztése valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése •
A társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal
6. Prioritás Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés
•
Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok
•
Koragyermekkori (0-7 év) program
•
Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés 28
3.2.3 TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 1. prioritás: Az oktatási infrastruktúra fejlesztése A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése – intézményi pályázatok
2. prioritás Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése
Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése
Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése
3. prioritás: A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése
Bentlakásos intézmények kiváltása
Bentlakásos intézmények korszerűsítése
29
3.2.4 REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK 1. Regionális gazdaságfejlesztés 2. Humán infrastruktúra fejlesztés 3. Turizmusfejlesztés 4. Környezetvédelmi fejlesztések 5. Közlekedési fejlesztések – város és térségfejlesztés Az Európai Unió támogatási politikájának egyik sarokköve, hogy a széles partneri együttműködéssel megvalósuló fejlesztéseket támogatja. Különösen igaz ez a közösségi célú projektek esetén. Éppen ezért az önkormányzati feladatok ellátásában résztvevő kistérségek fejlesztési programjának eredményes és hatékony kommunikációja alapfeltétele az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott célok teljesülésének. Nem mellékes körülmény az sem, hogy az EU nagyon kemény feltételeket szab támogatási rendszerében a források felhasználásával kapcsolatos nyilvánosság biztosítása és tájékoztatás tekintetében. Ilyenformán saját programjaik megismertetésén keresztül a kistérségi társulások a Nemzeti Fejlesztési Terv hatékonyabb kommunikációjához is hozzájárulnak.
30
4. KISTÉRSÉGI KOMMUNIKÁCIÓ
4.1 A kistérségek kommunikációs gyakorlata A Kommunikáció és a kistérségi gazdálkodás, valamint a kistérségi fejlődés összefüggő fogalmak. A kistérségek fejlődésének egyik alapkövetelménye, hogy megfelelő külső és belső kommunikációs eszközöket alkalmazzanak a különböző programok, stratégiák, tervek kivitelezése, megvalósítása érdekében. Az országos tapasztalatok viszont azt igazolják, hogy nincsenek a kistérségeknél kommunikációhoz, Public Relations-höz értő szakemberek; a kistérségek, önkormányzatok – elsősorban forráshiányra hivatkozva, de valójában a kommunikáció jelentőségének fel nem ismerése miatt – nem fordítanak figyelmet az előbbiekre. Ezek a tényezők azt eredményezik, hogy napjainkban a kistérségi kommunikáció – ezen belül a kistérségi programok kommunikációja – gyerekcipőben jár. Problémát jelent, hogy sokszor a kistérségi társulások vezetői – lévén politikai és nem szakmai okokból kerültek vezető pozícióba – nem érzik sajátjuknak és szívügyüknek a kistérségek fejlődésének sorsát, a többcélú kistérségi társulások tevékenységének eredményét a kiegészítő normatívák nagyságán keresztül mérik. A kistérségi társulás tevékenységéről gyakorta a résztvevő önkormányzatok képviselőtestületei sem rendelkeznek elegendő információval. A települések lakossága pedig minimális ismeretekkel rendelkezik. Megfelelő tájékoztatás híján maguk a kistérségi feladatot ellátó intézmények dolgozói sincsenek tisztában a tevékenység lényegével, így azok sem tudnak tájékoztatást adni, akik közvetlen módon részt vesznek a feladatellátásban. A kistérségi fejlesztési programok esetében hasonló a helyzet. A projektek lényegét gyakorta csak a társulási tanácsok tagjai ismerik, a települési önkormányzatok képviselő- testületei legtöbbször csak abban az esetben kapnak megfelelő tájékoztatást, ha a program megvalósításához saját erőre van szükség. Nincs kialakult gyakorlat a kistérség lakosságának rendszeres tájékoztatására, a kistérségi feladatellátás hasznosságára és hatékonyságára vonatkozóan.
31
Papír alapú kistérségi tájékoztatók a legtöbb helyen nem készülnek, s a kistérségi honlapok – már ahol van – többsége is statikus, ritkán aktualizált információkat tartalmaz. A társulási tanácsok határozatai sok helyen hozzáférhetetlenek. A kistérségi társulások munkaszervezetében marketinghez, kommunikációhoz értő munkatárs csak véletlenül akad. A kommunikációs feladatokat legtöbb esetben a társulás székhelyének önkormányzati hivatala látja el, óhatatlanul azon a szemüvegen keresztül szemlélve a történéseket, hogy mi kedvező a székhelytelepülés számára. Vannak természetesen kivételek is. A dolgozatom további részében vizsgált sümegi és sárvíz kistérség
vezetősége
politikailag
független.
Arra
törekszenek,
hogy
térségüket
felvirágoztassák. Sümeg a külső-, míg Aba a belső kommunikációs eszközök alkalmazásának hatékonyságával hívta fel a figyelmet magára, szerzett országos hírnevet a kistérségek és minisztériumok körében.
32
4.2 Kistérségek külső kommunikációja: A Sümegi modell
A sümegi kistérség külső kommunikációja példaértékű. Ebben a részben a sümegi kistérség fejlesztési programjainak bemutatásával hívom fel a figyelmet a kistérségi külső kommunikáció fejlettségére. Külső kommunikáció fogalomkörébe értem a kistérségi kapcsolatrendszert az önkormányzatokkal, minisztériumokkal, EU-val, testvérvárosokkal és vállalkozókkal; valamint ide kapcsolódik még a térségi turizmus kérdése is.
4.sz. ábra: A sümegi kistérség térképe
A kistérség települései: Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Dabronc, Gógánfa, Gyepükaján, Hetyefő, Hosztót, Káptalanfa, Megyer, Nemeshany, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentimrefalva, Ukk, Veszprémgalsa, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár.
33
Testvérvárosok: Koscian (Lengyelország), Aichtal (Németország), Güssing (Ausztria), Szováta (Erdély, Románia), Tapolca (érdekesség: magyar városok más magyar városokkal nem szoktak testvérvárosi kapcsolatot létesíteni. A partnerség célja a városok közti turisztikai, kulturális, igazgatási és sport területeken történő együttműködés kölcsönös kiterjesztése).
Három térségi szintű szervezet foglalkozik kistérségi fejlesztési programokkal. A FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület, a Sümegi Többcélú Kistérségi Társulás és a Sümegi Kistérségért Közalapítvány. A FAMULUS Egyesület és a Sümegi Kistérségért Közalapítvány elnöke, Szabados Zsuzsanna nyújtott információkat a tevékenységet illetően. A sümegi kistérség egyik legbravúrosabb eredménye a LEADER program megnyerése. A LEADER akciócsoport munkaszervezetként a FAMULUS egyesületet jelölte meg, amely így nagyvolumenű marketingmunkát végez. A FAMULUS 2005-ben alakult 22 lelkes fiatal összefogásával, akiknek szívügyük volt az, hogy tegyenek a térség fejlesztéséért. Az egyesület célja a vidékfejlesztés; épített és természetes értékek, kulturális értékek megőrzése.
Az Európai Unió LEADER programjáról Az EU mezőgazdasági politikája (Közös Agrárpolitika, KAP) 1957 óta folyamatos átalakuláson megy keresztül. Napjainkra előtérbe került a környezet védelme, az élelmiszeripari termékek iránti minőségi igény, a vidéki táj képének, és az adott vidéki térség kulturális identitásának, értékeinek és örökségének a megőrzése. A vidéki térségek fejlesztése végett készült különböző programok a nyolcvanas évek végéig elkülönült,
ágazatonkénti
(mezőgazdasági,
oktatási,
kulturális,
egészségügyi,
infrastrukturális, vállalkozás-fejlesztési stb.) támogatásra koncentráltak, s nem jelentek meg koncentrált formában, egymást segítve a kistérségekben.
34
A kilencvenes évektől kezdve felismerték a növekedés helyett a fenntartható helyi fejlődés jelentőségét. Így született meg – a „hagyományos” politika átalakítása végett - az Európai Unió LEADER programja. A rövidítés a program francia elnevezésének kezdő betűiből származik: Liaison Entre Actions pour le Development de ł'Economie Rurale. Magyarul: Közösségi Kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. A vidékfejlesztés a program által új alapokra helyeződik: Egy terület fejlesztési stratégiáját, az abban részt vevő önkormányzatokból, a térség vállalkozóiból és civil szerveződéseiből megalakult Helyi Akciócsoport és az ott élők bevonásával állítja össze. Az elkészült stratégia alapján, a döntéshozó egy keretösszeget határoz meg az Akciócsoport / Munkacsoport számára. A keretösszeget helyi pályáztatás útján kell a végső kedvezményezettek számára biztosítani, az elfogadott program megvalósítása érdekében. A helyi pályáztatás lebonyolításáért a Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport a felelős.
A LEADER-ről azt tartják, ez az Európai Unió egyik legsikeresebb Közösségi Kezdeményezése. Ezt az is mutatja, hogy a program első szakában 1991-1994 között 217 vidéki térségben, 25 ezer munkahely teremtődött, míg második szakaszában, 1994-1999 között ez a szám 1000 vidéki térségben 100 ezerre tehető.
A Sümegi Kistérségért Közalapítvány fejlesztési programjai:
Turisztikai program: parkosítás Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának és a Sümegi Többcélú Kistérségi Társulás közös pályázata: Megújuló energiaforrás modell kialakítására. Jelenleg is folyik a Güssingben - az osztrák testvérvárosban történő programok szervezése, melynek során Sümeg térségének vállalkozói megismerkednek a kinti megújuló energiaforrás programmal.
35
Güssing, a határtól öt kilométerre fekszik, Burgenland része. Ez a tartomány egykor Ausztria legelmaradottabb régiója volt, mára azonban Güssing Ökováros lett; középeurópai régiós energiacentrummá vált. Energiagazdálkodásban vezető pozíciót birtokol Ausztrián belül, energiai szempontból teljesen önellátó. A város számos energiaprogram résztvevője, emellett a kutatásban is az élmezőnyhöz tartozik (Güssing és Sümeg tesvér várak is).
Folyamatban van a beruházás ösztönzési program lebonyolítása (LEADER-program keretein belül). Ez magába foglalja a kistérségi terület-feltérképezést és az önkormányati tulajdonban levő - beruházás céljából történő területértékesítést; promóciós anyagok elkészítését. A Sümegi Kistérségért Közalapítvány három „üzletember találkozót” szervez. Első körben a térség jelentősebb üzletembereit, majd a nemzeti szint képviselőt, végül – ha már nincs más lehetőség – a nemzetközi szféra vállalkozóit keresi meg a beruházási ösztönzési programmal kapcsolatban.
5.sz. ábra: A FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület logója
A FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület programjai:
Az előbbiekben említett LEADER program, mely az egyesület kapacitásának nagyrészét lefoglalja.
A
programnak
köszönhetően
nyolcvanöt millió Forint pályázati pénz került kiosztásra. A kistérségben előtte 2004 és 2006 között csak tizenöt vállalkozó pályázott, lévén ilyen hátrányos helyzetű a kistérség. A térség összefogásának
és
a
hatékony
külső
kommunikációnak köszönhetően a LEADER program
nyolcvanötmillió forintos 36
támogatására a következő hat hónap alatt negyvenhárom vállalkozó és önkormányzat pályázott a FAMULUS-nál. Ráadásul a pályázatok elbírálásakor alapkövetelménynek számított, hogy a pályázó önkormányzatnak vagy vállalkozásnak az adott témában marketingtevékenységet kellett felvállalnia:
Civil fejlesztő programok
Civil fórumok – ahol közelebb hozzák a lakosságot és a vállalkozókat; képzések
Térségi gazdaságfejlesztő hálózati projekt: Itt Güssinggel is kapcsolatban állnak. Fejlesztéseket kívánnak elérni a turizmus, oktatás (gimnáziumi szakoktatás) területén is.
Megnyílt a térségi kézművesbolt, amely a kistérség kézműveseinek összefogása. Ez biztosítja, hogy a nehéz helyzetű kézművesek egzisztenciája stabilizálódjon.
Folyamatban van a sümegi piac üzemeltetésének visszaszerzése.
Gazdasági bemutatkozó program zajlott le a német testvérvárosban, aichtali és magyar vállalkozók részvételével.
A FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület minden eseményen képviseli a Sümeg kistérséget, amelyen meg tud jelenni. Prospektusokat, kiadványokat, plakátokat készít, hogy így öregbíthesse Sümeg és a kistérség hírnevét.
Szabados Zsuzsanna azt vallja: egy olyan kistérség, amely ennyire hátrányos helyzetű, nem engedheti meg magának, hogy a politika befolyásoló tényező legyen. A kormányzat balliberális, a városvezetés jobboldali, a FAMULUS pedig középen áll. Mindegyik oldallal megfelelő viszonyt ápol. Jó a kapcsolat az önkormányzattal, de kifogástalan a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal – ezzel a minisztériummal állnak a legközelebbi kapcsolatban. Az FVM a LEADER-program miatt felnéz az országosan is ismert és elismert sümegi akciócsoportra. 37
A LEADER-program miatt az EU-s kapcsolatok alakulása is pozitív irányba mutat.
Érdekességképpen meg kell említeni, ha a LEADER-programot nem nyerték volna meg, semmilyen program nem indulhatott volna el a térségben. A LEADER-en kívül nincsenek lehetőségeik.
A sümegi kistérség külső kommunikációja a fentiek alapján tehát elsősorban azért sikeres, mert eredményesen kísérelték meg a programok társadalmasítását. A fejlesztésben érdekelt civil szervezet tevékenysége a garancia arra, hogy a programok megfelelő nyilvánosságot kapnak, aminek eredményeként annak megvalósításában hatékonyabban vesznek részt az érintettek. A helyi gazdaság fejlesztésében érdekelt vállalkozások számára fontos a térség „eladhatósága”, ezért a projektek megvalósítása során nagy figyelmet fordítanak a marketing eszközök, a kommunikációs technikák használatára. Ebben a formában valósul meg legjobban a helyi társadalom széleskörű – önkormányzatokat, gazdasági szereplőket és civil szervezeteket összefogó – együttműködése, ami nagyobb nyilvánosságot, hatékonyabb kommunikációt eredményez. A turizmusfejlesztés jelentőségének felismerése is hozzájárult a külső kommunikációs tevékenység sikeréhez. A térség turisztikai értékeit népszerűsítő kiadványok, prospektusok jól demonstrálják a kistérség közös törekvéseit. A programok finanszírozásához igénybe vett pályázatok ugyancsak a kommunikációt erősítik, hiszen azok többségében kifejezett kötelezettségek vannak a nyilvánossággal kapcsolatosan.
38
4.3 Belső kommunikáció - A Sárvíz kistérség és Aba nagyközség közös modellje
4.3.1 Elméleti bevezetés: Belső kommunikáción a kistérség lakossággal folytatott kapcsolatrendszerét értem. Belső kommunikációs eszközök lehetnek: nyomtatott vagy elektronikus médiumok (internet, televízió, rádió, hírlevelek, szóróanyagok, újságok, brossúrák), fórumok (internetes-, vagy lakossági-, testületi ülések). Abán
felértékelődött
a
public
relations
és
a
kommunikáció
szerepe.
Aba
Székesfehérvárhoz közel fekszik, emiatt az esetleges és elvárható magyarországi gazdasági fellendülés egyik gócpontjában lehet a térség – Fejér és Székesfehérvár lehetőségeit felmérve. Ám a jelenlegi gazdasági pangás Abát is érzékenyen érinti. A gazdasági problémák az élet minden területére kihatnak az egész országban, nem kímélve a Sárvíz kistérséget sem. A gazdasági recessziót a kistérség minden szereplője érzékeli. Ha hiányos információkkal rendelkeznek, akadozik az információáramlás, a lakosságban, a vállalatokban, negatív jövőkép alakul ki és elvándorolnak Budapestre, vagy külföldre. Ez akkor is bekövetkezhet, ha a valóságban a kistérség fejlődésnek indult és kezd gazdaságilag kilábalni a hátrányos helyzetből. Amennyiben az érintetteknek erről nem áll rendelkezésükre információ, a jövőképük változatlanul negatív marad. Bár a kommunikáció nem helyettesítheti a valós gazdasági fejlődést, csak segítheti, felgyorsíthatja
a
folyamatot
azáltal,
hogy
javítja
az
együttműködést,
az
információáramlást a felek között. Ugyanígy a tudatos public relations tevékenység is nagyban hozzájárulhat a gazdasági fejlődéshez. Félő viszont, hogy az emberek és/vagy vállalkozások annyiadjára érzik becsapva magukat a kormányzat által, hogy már nincs az a kommunikáció és PR, ami pozitív jövőképet generálhatna.
39
Egy kistérség (mint szervezet) a következő magatartási formákat követheti:
1. Inaktív 2. Reaktív 3. Proaktív
Az inaktív magatartás egyenlő az információ visszatartásával, az információhiánnyal. Ebben az esetben a szervezetnek szűk a mozgástere, nem tud reagálni a környezet változásaira, csak elszenvedi azokat. Reaktív magatartás esetén a szervezet mindig utólag védekezik csak, magyarázkodik, mentegetőzik és emiatt a környezete negatívan ítéli meg. A proaktív magatartás a legcélravezetőbb, ha a szervezet nem csak beletörődni szeretne a történésekbe, hanem tudatosan kívánja alakítani az eseményeket. A kezdeményező magatartás pozitív megítélést nyer a köztudatban, így minden szervezetnek (egy kistérségnek is) erre célszerű törekednie. (Nyárády; Szeles, 2004.) Ezért érdemes kommunikációs stratégiával rendelkezniük a kistérségeknek. A kistérségek között folyamatos verseny folyik a lakosságért, a vállalkozókért, a forrásokért, a turistákért. Ebben a versengésben hatékony kommunikációval ki lehet tűnni, A public relations nem tartozik Aba és a kistérség, valamint az önkormányzatok kötelező feladati közé, alkalmazása fakultatív jellegű, de a fentebb említett érvek miatt erősen javasolt. A Sárvíz kistérség, nemhogy proaktív magatartású, hanem úttörője Magyarországon a kistérségi kommunikációnak, ez a kistérség új utakat nyitott meg a polgárokkal folytatott kapcsolattartás terén.
40
6.sz. ábra: Aba és környékének térképe
Habár Fejér megyében az M7-es autópálya vonala „gazdasági demarkációs vonal”, azaz a dél-fejéri területek nem tudják kihasználni az autópálya nyújtotta gazdasági lehetőségeket, a Sárvíz kistérség és Aba földrajzi helyzete az elmúlt tíz évben ígéretessé vált, mert nincs túl közel a megyeszékhelyhez és nincs túl távol Székesfehérvártól, ami jelenleg éppen prosperáló alközponttá válik. Ha ez a nagyváros tartósan jó helyzetben marad, akkor az egyrészt a zöldövezeti Aba számára egy természetközpontú lakóparki szerepet kínál, másrészt a repülőtér és a hozzákapcsolódó ipari-technológiai park létrejötte Abát is (a kistérség központjaként is) bevonhatja a tudásalapú gazdaságba (a repülőtér fejlesztéséről és annak értelméről megoszlanak a vélemények). Abát más sikeres településsel összehasonlítva is sajátos, egyéni arculattal látják el a rá jellemző egyediségek. Ilyen például a regionális szerepet is betöltő művészeti iskola, a vonzó falusi turizmus kínálat és turizmus park terv, a helyi társadalmi szerződés és demokráciakísérlet, a kistérségi szerepet ellátó teleház és információs központ, a vállalkozói ház, a tervezett kézműves park, a most megszülető faluközpont, agrárklaszter, a tervezett intelligens 41
családi házak csoportja, a helyi Internet és televíziós szolgáltatás, stb. Aba halad az intelligens várossá válási úton. Hasonló helyzetben van a Sárvíz kistérség, amely 2004-ben önállósult. A települések részben a székesfehérvári, részben a sárbogárdi és enyingi kistérségből váltak ki. Fontos arról szólni, hogy a Sárvíz kistérség létrejöttét alapvetően előkészítette és elfogadhatóvá tette a tervezési-programozási modell. 2003 elején készült el az intelligens (információs társadalom) sárvíz kistérségi stratégiája, amely önmagában azért is feltűnést keltett, mert egyrészt az országban az elsők között született meg, másrészt akkor még nem lehetett tudni, hogy önálló statisztikai kistérséggé válhatnak-e. Egy olyan vízió él az abaiak előtt, hogy településüket a kétezertízes évekre az egyik legvonzóbb (tudásvezérelte) kisvárossá, a Sárvíz kistérséget pedig az egyik dinamikusan fejlődő (hagyomány és jövőközpontú) kistérséggé teheti.
4.3.2 Aba és a Sárvíz kistérség helyzetképének bemutatása Aba nevét senki nem is igazán ismerné a megyén kívül, ha az elmúlt években nem tűnt volna ki stratégiai szándékaival és kreatív magatartásával. Ezzel sikerült például kivívnia a csatornázáshoz szükséges állami támogatást. Aba 2004-től az önállóvá vált Sárvíz kistérség központja. Aba helyzetét földrajzi fekvése, a megyeszékhely közelsége és a község közigazgatásilag hármas tagoltsága határozza meg. A község három, területileg egymástól jól elhatárolható településcsoportból áll: Aba, Belsőbáránd és Bodakajtor. Lakóinak száma 4600. Aba nagyközség és a Sárvíz kistérség népességének alakulására Székesfehérvár közelsége pozitívan hat. A kistérség településein a negatív szaporulatot a bevándorlások száma ellensúlyozza. Mindemellett pozitív irányt mutat a természetes szaporulat is. A népesség folyamatos mozgásban van. Az elmúlt öt évben a lakosság 12 százaléka cserélődött le. Aba népességmegtartó ereje jónak mondható. Aba nagyközség a 63-as számú főútvonal mentén, Székesfehérvár és Sárbogárd között terül el, a Sárvíz völgyében. A térség úthálózata jó. A térség vasúti úton a Székesfehérvárt Sárbogárddal összekötő vonalon is megközelíthető. Bár a jelenlegi tömegközlekedés elsősorban a rendszeres autóbusz járatokra terelődött át, a vasútvonal jelenléte értékes adottság Aba és a térség gazdasági fejlesztése szempontjából. Különös tekintettel a 42
börgöndi repülőtérre. A térség közúthálózatának fejlesztése szempontjából sokat javíthat a Fejér megyét nyugat-kelet irányból átszelő transzeurópai autópálya megépítése. Az elmúlt évtizedben a legnagyobb fejlődést a közműrendszer kiépítésében érte el a térség. Ma már a község 98 százalékos kiépítettségű vezetékes vízhálózattal, valamint vezetékes földgázzal rendelkezik. A vezetékes vízellátásba bekapcsolt
háztartások
számát illetően az ellátottság messze meghaladja a megyei és székesfehérvári kistérség (63,4%) átlagát. Viharos előzmények után áttörést hozott, hogy Aba, Kálóz, Soponya és Sárszentágota
2,5
milliárd
Ft-ot
nyert
csatornázásra,
amelyet
2006
végéig
megvalósítottak. A vezetékes telefonhálózat a Sárvíz kistérség minden településén kiépült. Ezer lakosra kétszáznegyvenhárom fővonal jut. Ám a mobil telefonok széleskörű elterjedése következtében általánosan megállapítható, hogy országszerte csökken a vezetékes vonalak utáni igény. Az internettel összeolvadó kábeltévé rendszer , a település minden lakója számára hozzáférést biztosít a helyi információkhoz és a világhálóhoz. Abán a helyi televíziózás kezdete a kilencvenes évek elejére nyúlik vissza. A Sárvíz TV (helyi televízió) 1999-ben indult újra. A műsorszórás heti rendszerességgel történik. Abán a kábeltévé tulajdonosa száz százalékban az önkormányzat. Az előfizetésből befolyó pénzekkel az önkormányzat gazdálkodik. Aba saját stúdióval is rendelkezik. A kábel tv jelenleg 626 lakott ingatlanba van bekötve. Az intelligens sárvíz kistérség stratégia keretein belül uniós támogatásból éppen jelenleg épül ki egy szélessávú hálózat (internet, kábeltévé, telefon), mely hamarosan lehetővé teszi az igazi kistérségi televízió megszületését. A Sárvíz TV jelenleg csak Abán fogható. A nagyközség saját honlappal rendelkezik, amelynek gondozása a helyi teleház feladata: www.aba.hu. A község minden lakójának van e-mail címe. Azoknak is, akik ma még nem rendelkeznek saját internet hozzáféréssel. Az abai teleház civil kezdeményezésre született meg és működtetését ma is a Vitalitás Egyesület látja el. A teleházak feladat az Internethozzáférés és az elektronikus levelezés. Ezen túl szolgáltatásaik többnyire tanácsadással, az oktatással, pályázati figyeléssel, valamint irodatechnikai szolgáltatásokkal egészülnek ki. Az Abán működő vállalkozásokat az aránytalanul magas egyéni vállalkozók és őstermelők száma (82%) jellemzi. Ez az arány az egész Sárvíz kistérségre jellemző (80%). A gazdasági élet két meghatározó területe a kereskedelmi és szolgáltatói szféra 43
valamint a mezőgazdaság. Abán jelentősebb ipari tevékenység nem folyik. A helyi gazdaság legfontosabb szektora a mezőgazdaság. A kistérségben működik a megyei mezőgazdasági vállalkozások fele és az élelmiszerfeldolgozó kapacitások egynegyede. A térségre ma a szántóföldi művelés jellemző. A térségre ma a szárazföldi művelés jellemző. A térségben megközelítőleg 20.000 ha termőföld van, amelynek 64 százalékán gabonát, elsősorban kukoricát és búzát termelnek. A rendszerváltást követő privatizációs folyamat következtében a térségben a magántulajdon vált meghatározóvá. Aba és Sárvíz kistérség turisztikai értékekben gazdag terület, kihasználtsága adottságainál jóval gyengébb. A megyei és regionális idegenforgalmi mozgásokat figyelembe véve a térség elsősorban a Székesfehérvárra érkező turisták rövid, célprogramokra érkező csoportjaira számíthat. A hagyományos üdülést és pihenést napjainkra felváltotta az „élményturizmus”. Ennek köszönhető a falusi turizmus
terjedése. Aba és a Sárvíz kistérség a következő
kategoriákban lehet versenyképes: a kulturális turizmus, a gyógyturizmus, a kongresszusi turizmus, valamint a gasztronómiai érdekességekre építő turizmus tekintetében, egyre nagyobb az érdeklődés a sporttevékenységgel és kulturális rendezvényekekkel összekötött néhány napos programok iránt és az újszerű, ismereteket bővítő, tudást fejlesztő turizmus. A kistérség egyik legjelentősebb turisztikai értékét képezi a Sárvíz völgye Tájvédelmi Körzet, amely elsősorban az ökoturizmus és az oktató, vagy tudásfejlesztő turizmus fejlesztését teszi lehetővé, kiegészítve a Sárrét és a szomszédos sárbogárdi kistérségben fekvő Rétszilasi tavakhoz vezető programokkal. A Sárvíz melléken elhelyezkedő települések együttműködésére létrejött szövetség így a rendszerváltást követő másfél évtizedben fokozatosan , a közös táji, gazdasági és társadalmi adottságokra és kulturális hagyományokra alapozva jött létre. A kistérség területi egységét a „víz” határozza meg. A mocsarak lecsapolást követően a térségben a mezőgazdasági termelés vált meghatározóvá: állattartás (birka, szarvasmarha, valamint a halgazdálkodás), a csatornák pedig az öntözéses földművelés kialakulásának kedveztek. A Malom-, a Nádor- és a Dinnyés-Kajtor csatornák nem csupán az öntözéses gazdálkodás alapját képezik, hanem a térség nagyszámú halastavainak, mesterséges víztározóinak vízellátását is biztosítják. A kistérség jelentős ivóvíz és termálvízbázissal 44
rendelkezik. Ez az adottság potenciális gazdasági lehetőségeket rejt magában mind a mezőgazdasági termelés, mind pedig a turizmus fejlesztése területén. A Sárvíz völgyének egyik legnagyobb értéke a víz, amelynek tisztasága, védelme alapvetően határozza meg a térségben élő emberek jövőjét. A közeljövő egyik legégetőbb feladata a korszerű vízgazdálkodási program kialakítása: vízhasználat racionalizálása, a csatornák
térségen
kívülről
érkező
szennyeződésének
megszüntetése,
szennyezettségének (nitrát szennyezés) megoldása és elvezetése,
talajvíz
csatornázás,
szennyvíztisztítás, ivóvízbázis védelme, termálvíz hasznosítás stb. A turisztikai fejlesztések központi eleme a faluturizmus és az Aba területén feltárt hévíz élményfürdővé fejlesztése, valamint az ehhez kapcsolódó sportcentrum kialakítása. A projekt megvalósítása Aba gazdasági és turisztikai fejlődésének egyik kiugrási lehetősége. Jelenleg az egyik legfontosabb turisztikai célpont a kistérségben Tác, és kiemelkedő program a háromnapos Aba napok rendezvénye. A Sárvíz nap egész kistérségre kiterjedő programja továbbfejlesztést igényel. Hosszabb tartózkodást lehet elérni a falusi turizmus erősítésével. Ennek legfőbb akadálya viszont, hogy kevés a színvonalas vendégfogadásra berendezkedett magánerős szálláshely. Székesfehérvár gazdasági fejlődése rányomja bélyegét a térség foglalkoztatottságára is. A kistérségben élő aktív keresők 56,7 százaléka ingázó. Ez a fogyasztói erő megközelítőleg 50 százalékának kiáramlását jelenti a helyi gazdaságból és visszafogó erő a szolgáltatások minőségi fejlesztésében. De negatívan hat a települések belső társadalmi kohéziójára is. A kistérség aktív felnőtt lakosságának mintegy 10 százaléka munkanélküli, ami elsősorban a szakképzetlenségnek tudható be, hiszen Székesfehérvár munkaerőfelszívó képessége nagy, és az utóbbi években munkaerőhiány alakult ki. Aba nagyközség költségvetési céljait az oktatás és a kultúra kiemelt támogatása mellett az orvosi és szociális ellátásra helyezik. A községben családjóléti és szociális gondozó szolgálat is működik. A kistérség oktatási struktúrájára a Székesfehérvár centrikusság a jellemző. A Sárvíz kistérség településein a tanulási lehetőségek ma még az általános iskolára korlátozódnak. Közép- és felsőfokú oktatás legközelebb Székesfehérváron van. Az Aba Sámuel Általános Iskola 550 diákjával és harmincfős nevelőtestületével a Sárvíz kistérség legnagyobb oktatási intézménye. 45
Aba kulturális életének legfontosabb központja a Kultúr Közösségi Ház. Épületében kap helyet a Tanka János Könyvtár és mint bérlő, nyolc éve itt működik a Sárvíz Művészeti Alapiskola, a Sárvíz TV stúdiója és a helyi kábeltévé központ. Mindez az épület zsúfoltságát eredményezi és a kulturális rendezvények szervezését megnehezíti. Az épület egy 250 férőhelyes színházteremmel rendelkezik. Kiállítási helységként a színházterem előterét használják. A kulturális rendezvényeket a Sárvíz TV közvetíti.
Aba civilszervezetei aktívan jelen vannak a község és a térség életében. A rendszerváltást követően a már korábban is működő egyesületek mellett a sok civilszervezet alakult: 22 egyesület. Civil kezdeményezésre indult meg 1994-ben a Sárvíz menti együttműködés. A település hátrányai között meg kell említenem Aba nagyközség egységes arculatának teljes hiányát, ami a várossá válás komoly hiányossága. A legnagyobb problémát az okozza, hogy egyelőre részben hiányoznak azok a településrendezési szempontból nélkülözhetetlen elemek – városközpont, parkok, kereskedelmi és kulturális központ, a főútvonal hangsúlyozott szerepe, az utcafrontok építészetileg megtervezett összképe, stb. – amelyek az idelátohatókban mély nyomot hagynának. A most folyó fejlesztések viszont lehetővé teszik, hogy Aba 2009-ben kérhesse várossá nyilvánítását. A település igen sok energiát szán arra, hogy kidolgozza jövőképét. Ennek centrumában az áll, hogy Aba intelligens kisváros akar lenni, amely él a tudásközpontú kor adta lehetőségekkel. A programnak számos eleme van a gyógyfürdőtől az e-közigazgatásig, a technológiai parktól az intelligens lakóparkig. A Sárvíz kistérségbe jelenleg kilenc település tartozik: Aba, Csősz, Kálóz, Sárkeresztúr, Sárosd, Sárszentágota, Soponya és Tác. A kistérség területe 467,61 km2 meghaladja az enyingi, móri és gárdonyi kistérségek
területét. Népessége (22.042 fő) jelentősen
megnövekedett, s eléri a kistérségek országos átlagát (20-30.000 fő).
A közös hagyomány mellett a Sárvíz kistérségben a közös a jövőkép. Az információs társadalom megvalósítása érdekében 2002-ben a települések elkezdték a közös intelligens fejlesztései stratégiájuk kidolgozását, amelynek központi kérdése a kistérség információs 46
közműrendszerének kiépítése, az elektronikus közigazgatás rendszerének kialakítása, a helyi társadalom és gazdaság felkészítése az információs korszakváltásra, valamint a térség környezetvédelmi problémáinak egységes megoldása. A stratégia célja egy hét-tíz évre szóló, az Európai Unió követelményeinek megfelelő cselekvési program kialakítása volt. Bár a Sárvíz kistérségnek konkrét kommunikációs stratégiája nincs, az intelligens sárvíz kistérség fejlesztési stratégiában ennek elemei megtalálhatóak. Az információs társadalom gyors és hatékony megvalósítása, valamint a térség gazdasági, környezeti és kulturális fejlődése érdekében a Sárvíz mentén fekvő települések érdeke, hogy korábbi, a települések együttműködésén alapuló laza kapcsolataikat szorosabbra fűzzék és önálló kistérséget hozzanak létre. Ez a Sárvíz kistérség ma tehát az egyik olyan kistérség Magyarországon, amely a települések és az önkormányzataik közös akaratából jött létre, s ami talán még ennél is fontosabb: a közös jövőkép alapján hosszú távon is együtt akarnak dolgozni. (Kossa; Varga 2004) Ez a lelkesedés és a sárvízi egyedülálló összefogás a politikai acsarkodás hiányára is visszavezethető. A sárvízi vezetőség, Aba és a nagyobb települések polgármesterei a Polgármesterek Fejér Megyéért Egyesület tagjai. Az egyesületi tagok nem elkötelezettek egyik politikai oldal felé sem, „mérleg nyelve” szerepet töltenek (illetve töltöttek) be a Fejér Megyei Közgyűlésben, ahol az 1998-2002-es időszakban az egyesület képviselőivel alkotott többséget a Fidesz, a 2002-2006-os időszakban pedig a Magyar Szocialista Párt. Napjaink legfontosabb sárvízi programjai: •
Kiemelt helyen szerepel az e-közigazatás megalakítása (így a lakosság könnyebben intézheti hivatalos ügyeit, elektronikus népszavazás).
•
Kistérségi rendőrörs program (nagy nyilvánosságot kapott).
•
A kistérségi „életiskola” az egyik legfontosabb 2008-as program. Tanárok, szülők részvételével folynak a lakossági fórumok a 2008 szeptemberében elinduló abai középiskoláról.
•
A komplex jóléti stratégia még egy friss program. Ennek keretében alakulhat meg a kistérségi járóbeteg-központ. Ezzel kapcsolatban is élénk belső kommunikációt folytatnak.
•
Kistérségi turizmus-fejlesztési stratégia megalkotása. 47
•
Kistérségi szociális szolgáltató központ kialakítása.
•
PPP eljárás keretében 2008 őszén elkezdődik a kistérségi tanuszoda felépítése Abán.
A Sárvíz kistérség a 2004-2006-os LEADER program nyertesei közt volt, Kossa Lajos polgármester bevallása szerint pedig most ismét jó esélyük van a program megnyerésére. A Sárvíz kistérség a legfontosabb - fentebb említett – programjait a következő módon kommunikálja a lakosság felé: A Sárvíz Tükör kistérségi lapon (amely fejlesztésre szorul), a Fejér Megyei Hírlapon (amely a legfontosabb nyomtatott médium a kistérségi információközlése), lakossági fórumokon, kistérségi parlamenti és önkormányzati üléseken keresztül. Évente megrendezik a kistérségi Sárvíz napot, amely szintén helye az információátadásnak.
4.3.3 A kistérségi „parlament” és a helyi társadalmi szerződés Aba és a Sárvíz kistérség tervezési gyakorlatából és eredményéből most néhány fontos elemet részletesen ismertetek. Még egyszer visszatérek arra, hogy ez a kistérség soha nem tartozott a fejlett, vagy sikeresen felzárkózott kistérségek közé, így a fejlett kistérségek közé éppen azzal szeretnének felkerülni, hogy először is az új szemlélettel és módszertannal terveztek és terveznek. A Sárvíz tervezési és a helyi társadalmi innováló stratégiának először két egyedi (máshol még nem vagy csak később kezdeményezett) modelljét mutatom be: a kistérségi parlamentet és az abai helyi társadalmi szerződés programját. Elsőként röviden összefoglalom a kistérségi parlament (vagy kistérségi alkotmányozó gyűlés) tervét és gyakorlatát.
A Sárvíz kistérség területén 1994-ben kezdtek el arról gondolkodni, hogy a sárvízi településeket hogyan fogják össze, a közösségek hogyan erősítsék egymást. Már akkor evidens volt a települések és vezetőik előtt, hogy együttgondolkodás, együttlét, együttcselekvés szükséges a boldoguláshoz. Akkor még a mikéntet nem tudták a 48
településvezetők. Először is a kistérségi identitás, aztán közös szimbólumok (címer, zászló, stb.), amelyek az előzőt növelik, végül közös önkép és jövőtudat (ezért indult el például a Sárvíz Tükör című lap). Az ezredforduló után nyilvánvalóvá vált és egyre inkább bebizonyosodott, hogy a kistérségek megerősödése kifejezetten tervezésszervezéses probléma is. Ekkor vált közös felismeréssé, hogy önmagában nem elég, ha a polgármesterek találkoznak rendszeresen, ezért azt a megoldást választották, hogy 2003tól évente egyszer-kétszer összehívták a kistérség minden önkormányzatának helyi képviselőit is. Az önkormányzati testületek tehát együtt üléseznek, együtt terveznek és döntenek (az első ilyen alkotmányozó gyűlést, avagy parlamentet 2003. április 26-án tartották). Kialakult a kistérségi parlamentek két típusa: a munkavégző és az ünnepi kistérségi együttes testületi ülés. A munkavégző parlamenten döntöttek például a Sárvíz Önkormányzati
Társulás
megalakulásáról,
vagy
az
önálló
kistérségi
státusz
megpályázásáról, valamint a különböző (külföldi és hazai) partnerekkel történő együttműködési szerződés megkötéséről. Ennek a társulásnak az volt elsődlegesen a feladata, hogy dolgozza ki az együttműködés koncepcionális alapjait, tárja fel az együttműködés elsődleges célterületeit és állítson össze egy megalapozó program és projekt portfóliót a lehetséges támogatási források elérhetőségének megalapozására. A 2004. május 12-ei ünnepi együttes testületi ülésen felavatták a Sárvíz zászlót, ugyanakkor bemutatták és megvitatták a kistérség jövőképét. Ez a kistérségi parlament egyrészt úttörő politikai-társadalmi elképzelés, amelyet nem felülről (országos parlamentből) kezdeményeztek, másrészt ezt az alulról induló kezdeményezést higgadtan, konzekvensen végigvitték, harmadrészt pedig azért is sikert hozott, mert ez a megoldás „benne volt a levegőben”. Hiszen ki kellett valamilyen kooperációs-kohéziós önkormányzati formát találni. A kistérségi alkotmányozó gyűlés kitalálása már közelebb vitt a részvételi demokráciához, amelyet a társadalmi szerződés kapcsán mutatok be.
Második modell: a társadalmi szerződés és a Magisztrátus létrehozása – annak folyamata. „Az egész világon a részvételi demokrácia, a helyi demokrácia vagy a közösségi demokrácia kiszélesítésének programja már minimum több mint tizenöt éves múltra tekint vissza. Összességében mégis megállapíthatjuk, hogy megvalósításának egységes 49
rendszere még nem alakult ki, annak ellenére, hogy szinte nincs egyetlenegy olyan ország, kontinens vagy nemzetközi szervezet sem, amelynek politikai célkitűzései között ne szerepelne a demokrácia demokratizálásának programja.” (Kossa; Varga, 2004 p.186) A részvételi demokrácia eszméjének gyors terjedését mindenek előtt az teszi indokolttá, hogy napjainkra a globalizációs folyamatok egyre erősödnek, s a gazdaság területén kívül, az információs rendszerek terjedésével elérte a szociális és kulturális szférát is. Ebben az összefüggésben a részvételi demokrácia programja: a lokális világ védekező mechanizmusának a helyi társadalmi, gazdasági és környezeti érdekek, valamint identitás megőrzése érdekében. Ez a tény lehetővé teszi a megvalósításban tapasztalható különbségeket is. Hiszen a világ különböző pontjai nemcsak más és más mértékben érintettek a globalizációtól. A változatosság okainak másik forrása a helyi demokratikus hagyományokban keresendő.
Amelyet nagymértékben befolyásol egy adott terület
gazdasági és szociális állapota, a meglevő intézményrendszer működőképessége, stb.
Aba regionális és országos figyelmet, sőt érdeklődést akkor váltott ki, amikor 2004 nyarán megkezdődött a részvételi demokrácia fejlesztésének kísérlete, amit a helyiek röviden demokráciakísérletnek, vagy társadalmi szerződés programnak neveznek. Ennek az elképzelésnek van, vagy inkább lesz egy harmadik eleme, az e-demokrácia és az eközigazgatás fejlesztése, ám ehhez Aba nem nyerte meg 2004-ben az e-közigazgatási NFT GVOP pályázatot, ami így csak később kezdődhet. Abán és környékén két lépésben szeretnének a demokrácia működésén javítani. Először az önkormányzatok között, aztán az önkormányzatok és a helyi (civil) társadalmak között. Egy angol politológus, Gordon White négy pontban foglalta össze a civil társadalomnak a demokratizálás folyamatában betöltött szerepét: o „A civil társadalom megváltoztathatja a hatalom egyensúlyát az állam és a társadalom között az utóbbi javára. o A civil társadalom ellenőrzi és felügyeli az államot a közélet erkölcsének, a politikai döntéseik indokoltságának nyilvános megítélése révén.
50
o A civil társadalom fontos közvetítő szerepet játszhat az állam és a társadalom között. o A civil társadalom önmagában gyarapíthatja azon folyamatok, illetve intézmények számát, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a demokratikus intézmények és folyamatok legitim módon és kiszámíthatóan válaszoljanak az új kihívásokra.”
Az abai társadalmi szerződés és egyben demokráciakísérlet a következő programot fogadta el:
A társadalmi szerződés deklarálja Abán, hogy a részvételi demokrácia kiépítése megkezdődött. Ezt maga az önkormányzat döntötte el, amikor testületi határozattal elindította a társadalmi szerződés létrehozásának folyamatát.
A társadalmi szerződés Abán minden állampolgárnak, minden családnak és minden utcaközösségnek intézményesített formában lehetővé teszi, hogy a mai nagyközség s a közeljövő városában részt vehessen a jelen és a jövő formálásában.
A társadalmi szerződés azt akarja elérni, hogy a helyi részvételi demokrácia megvalósuljon, és ennek a jóvoltából a helyi társadalmat a szétesettség helyett az egymáshoz fűzöttség jellemezze.
A társadalmi szerződés legfontosabb célja, hogy az abaiak egymásra figyelve és egymást segítve megvalósítsák messzire tekintő jövőképüket.
Ez a szerződés tíz évre szól, mert maga a program is a tízes évek közepéig fogalmazódott meg, de a szerződés hosszabbítható, ha eredményes lesz. A társadalmi szerződés lényege az, hogy létrejövő megállapodás és a részvételi demokrácia segítségével Abán mindenkinek javulhasson az életminősége.
Az életminőség emelését szolgáló program elkészült. Ennek magjában az áll, hogy Aba az európai és a magyar információs- és tudástársadalom 51
korszakában nem egyszerűen város, hanem intelligens (tudásszerető és tudást alkalmazó) város lehessen.
Fontos távlatpont a Dél kapuja program, amely Abának konkrét civilizációs és kulturális fejlődést kínál: a gazdaság fejlesztésben technológia parkot, gyógyvizes turisztikai élményparkot, intelligens lakótelepet, valódi és kulturált városközpontot, természeti és környezeti rekonstrukciót, a hagyományokhoz való visszatalálást, kölcsönös emberi tiszteletre építő világot, az emberek és intézmények közötti értelmes dialógust, és egyáltalán olyan városi környezetet és klímát, amelyben a település szélén élők sem érzik azt, hogy ki vannak rekesztve.
Aba a legnehezebb lépésen már túl van. Az önkormányzat által elfogadott fejlesztési programmal 2004. őszén a teljes lakosságot képviselő és sokak részvételével megtartott falugyűlés azonosult.
A társadalmi szerződés célja, hogy a helyi polgárok lelkileg és szellemileg azonosulhassanak a közösségjövőképével, és ennek következményeként ki-ki személyesen, vagy közösségi fellépések keretében folyamatosan részt vehessen a jövő kis városának létrehozásában. Ebből az is következik, hogy a tervek valóra váltásáért nem csak a döntéshozók, vagy az intézmények, hanem minden egyes ember és család is felelős. Jelképesen mondva: mindenkinek újra rendet kell tartania háza kertjében és a háza előtt, az utcán.
Megalakult
a
strukturált
utcaközösségek tagjai
párbeszéd
rendszere,
hiszen
az
abai
megválasztották képviselőiket és a képviselők
pedig létrehozták saját civil közös intézményüket, amivel megteremtették a tényleges párbeszéd hiteles feltételét.
Az intézményes párbeszéd fóruma ugyanakkor vállalja, hogy a régi idők módján, a régi idők technikáival nem tolja háttérbe az állampolgárt, a következő tíz évben folyamatosan lehetőséget teremt minden cselekedi akaró helyi polgár és család személyes részvételére a döntésekben és cselekvésekben.
52
Valamint, hogy ezt az új demokratikus ügymenetet és közösségi együttműködési hálózatot hosszú távon is működőképessé teszi, hogy támogatóként és ösztönzőként ott áll mögötte a helyi önkormányzat.
A részvételi demokrácia intézményesítése: A huszonnégy, majd összesen harminc választott civil képviselő (utcaközösségek képviselői) létrehozza a saját civil fórumát. Az abai civil szervezetek (vállalkozói szervezetek, egyházközségek) képviselői szintén megszervezték saját községi koordináló testületüket. Az abai önkormányzati testület változatlanul hivatalban marad és ellátja minden törvényileg szabályozott feladatát. A három testület megszervezte a csúcsszervezetet, amely az Abai Magisztrátus nevet kapta. Ez tekinthető helyi parlamentnek is, avagy a helyi polgármesteri hivatal felfogható helyi kormánynak is. Annyi bizonyos, hogy a részvételi demokrácia akkor lesz teljes és lényeges, amikor az abai e-önkormányzás és e-közigazgatás létrejön, hiszen attól kezdve az Abai Magisztrátus bármilyen kérdésben bármikor digitális népszavazást is tarthat.
53
4.4 Kérdőíves kutatás 4.4.1 Kutatási terv
0. Igény felmerülése: A kérdőíves kutatás világít majd rá arra, mennyiben lett eredménye a Sárvíz kistérség kommunikációjának; valamint, hogy a kistérség hogyan kommunikálja programjait. Ez lehet az alapja kistérségi kommunikáció kritikájának.
1. Alapkérdés, a kutatás célja: Cél, hogy megismerjük a kistérségi lakosság véleményét és a fejekben kialakult imázst a kistérségről, lakóhelyükről, megtudjuk mennyire hatékony a külső kommunikáció.
2. Konceptualizálás Az alapvető fogalmak tisztázása: Kistérség szó alatt a Sárvíz kistérséget értem, melynek központja Aba. A kistérségbe még nyolc település tartozik. Megfelelőnek tartható a kommunikáció, amennyiben a legfontosabb, leglényegesebb információk eljutnak a lakossághoz, a lakosság nagyrésze ismeri a kistérséget, tisztában van feladatkörével, hallott már kistérségi fejlesztésekről, vagy fejlesztési tervekről. Hatékony kommunikáció esetén szívesen és aktívan részt vesz a közösség életében, hisz a kistérségben, a felzárkózásban és fejlődésben. Pozitív jövőkép lebeg a szeme előtt. A kommunikáció nem megfelelő, ha a lakosság nagyrésze tájékozatlan a fent érintett kérdéskörökkel kapcsolatban.
3. Operacionalizálás A kutatás elején olyan adatokra kérdezek rá, mint a megkérdezett illető életkora, lakhelye, iskolai végzettsége, foglalkozása. Mindezekre az információkra azért van szükség, hogy
54
az értékelés során meg lehessen állapítani, hogy van-e kapcsolat a kutatási alanyok fenti jellemzői és a többi kérdésre adott válaszuk között. Ezután a kitöltők ismereteiről szerzek információt a következő kérdéskörökből: ismeri-e az alany a kistérséget, mennyire van tisztába a kistérségek feladatkörével, lakóhelyét milyen fejlettségűnek minősítené, véleménye szerint hogy alakul lakóhelyének fejlődése tíz év múlva, milyen konkrét kistérségi fejlesztésekről, vagy fejlesztési tervekről hallott, honnan tájékozódik a kistérségben történő eseményekről, kihez fordulna kistérséggel kapcsolatos kérdéseivel, problémáival, olvassa-e a megyei lapot, van-e internetes elérhetősége?
4. Kutatási módszer kiválasztása Reprezentatívabbá válik a kutatási minta, ha a kistérségen belül több településről eltérő korú embereket szólaltatok meg. Az emberek foglalkozásuk, végzettségük is más, ezáltal a kutatás hatékonyan tud tükrözni egy átfogó véleményt. A kutatást survey-módszerrel végzem.
5. Mintavétel A valóság hű tükrözése érdekében egyszerű véletlen mintavételt használok. Első lépcsőben azok a települések szerepelnek, ahol magát a kutatást végzem. Aba a kistérség legnagyobb települése, így Abát mindenképpen bevonom a kutatásba. Aba adja a kistérség legnagyobb lélekszámát, így az ott élők véleménye nagyban eltérhet a kis falvakban élőkétől. A minta nagysága száz fő. Ötven abait és ötven más kistelepülésen élő sárvízit kérdezek meg.
6. Adatfelvétel Az adatfelvétel jelentette a legkomplikáltabb feladatot. Tekintve, hogy nem akartam engedni a százfős mintanagyságból. Telefonos, internetes valamint személyes megkereséssel kértem fel az embereket, hogy válaszoljanak kérdéseimre. A személyes megkereséskor különösen nagy segítségemre voltak abai énekkaros társaim és barátaim, 55
ők a telefonos megkeresésekkor is sokat segítettek. Az iwiw-rendszert hívtam segítségül az internetes felkeresésekhez.
7. Idő és költségterv A kérdőív elkészítése egy nap. Utána következik a sokszorosítás. Egy kérdőív kitöltése maximum három nap. Az adatfelvétel első két napja Abán zajlik, barátaim pedig Tácra és Soponyára látogatnak el ugyanebből az okból kifolyólag. A kutatások ezeken a településeken két-három nap alatt lezajlanak. A válaszokat öt nap alatt összegyűjtöm, kiértékelem. A kutatás – a csúszásokat beleszámítva - 11-14 napot vehet igénybe.
Hetven kérdőívet fénymásoltattam, a fénymásolás ára 700 Ft. Költséget jelent még a leutazás: 520 Ft oda-vissza autóbusszal az Aba-Budapest viszonylaton. Barátaim meg tudták oldani, hogy autóval érték el Tácot és Soponyát. Valamint felajánlották, hogy szállást biztosítanak számomra. Költségként szerepelt még a telefonszámla, amely körülbelül 14.000 Ft lett volna, de egy barátom vállalkozásának két céges telefonját is felhasználtuk. Így nekem a kutatás miatt 3200 Ft telefonszámlát kellett kifizetnem. Az összköltség ötezer forint környékén volt.
8. Ellenőrzés: Ha sikerül a száz személyt elérni, akkor a minta megfelelően reprezentatív lesz ahhoz, hogy következtetéseket vonhassak le belőle. Ha a kutatást az előzőek alapján végzem el, választ kaphatok a lakosság informáltságával, a kistérség kommunikációjával kapcsolatos kérdéseimre. Rávilágítok arra, hogy mennyire hatékony a kistérség és a programok kommunikációja. A rávilágítás után javaslatokat fogok megalkotni,, hogy a kistérségi kommunikációban hogyan lehetne a hiányosságokat pótolni, mit lehetne másképp csinálni.
56
A kutatási terv megvalósítása: A terv nagyban megvalósult. Hat barátom segítségével kezdtünk bele Abán, Tácon és Soponyán az adatfelmérésbe. A tizenhárom napos munka, az adatok feldolgozása és a tanulságok levonása után meg tudom ítélni a kistérség és a kistérségi programok kommunikációjának hatékonyságát. A válaszadások megoszlása (összesen 100 db): kérdőíves: 41 db; telefonos: 34 db; internetes 25 db.
57
4.4.2 Kérdőívek összesítése, eredmények elemzése: 1.) ÉLETKOR
Életkor szerinti megoszlás 16-30 év 30%
6111%
46-60 év 27% 31-45 év 32%
1. diagram: Életkor szerinti megoszlás
A felmérésben szereplő alanyok életkorára a válaszok között tapasztalható esetleges összefüggések elemzéséhez volt szükségem. Fontos még, hogy kiderüljön, mennyire lett reprezentatív a kutatás. A kitöltők közül a 16-30 éves korcsoportból 30 személy, a 31-45 éves korcsoportból 32 személy, a 46-60 éves korcsoportból 27 személy, a hatvannál idősebb korcsoportból 11 személy válaszolt. Magyarországon mindenütt – a falvakban pedig különösen – tapasztalható az elöregedő a népesség. Az idősebb korosztálynál feltételezhető, hogy nem naprakészek a helyi ügyekben, ezért az esetleges alulinformáltságuk ronthatja a teljes lakosságra vetített átlagot.
58
2.) LAKHELY
Abán és a két faluban ötven-ötven személyt kerestem meg kérdéseimmel. Aba lakossága 4600 fő. A település a tizenhétezer fős lélekszámú Sárvíz kistérség lakosságának a harmadát adja. Bár az ötven-ötven százalékos kérdésmegoszlás nem tekinthető reprezentatívnak, az eredmények torzulása mégsem várható. Aba a kistérség központja, nagy hatással van a többi településre gazdasági, társadalmi, kulturális vonatkozásban.
3.) LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉG
Iskolai végzettség szerinti megoszlás általános iskola 16%
szakmunkás 34%
felsőfokú 20% középiskola 30%
2. diagram: Iskolai végzettség szerinti megoszlás
59
Az iskolázottság számadatai nem okoztak meglepetést. Általános iskolai végzettséggel 16-an (vélhetőleg az idősebbek), szakmunkás végzettséggel 34-en, középiskolai végzettséggel 30-an rendelkeznek. Csak 20 megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy továbbtanult. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek döntő szerepük lehet a térség jövőbeli fejlődése szempontjából. Ám
félő, hogy
e felsőfokú végzettségűek
elvándorolnak. 4.) FOGLALKOZÁS
Foglalkozás szerinti megoszlás
vezető 4%
beosztott 39%
nyugdíjas 22% munkanélküli 13%
tanuló 22%
3. diagram: Foglalkozás szerinti megoszlás
A mintából 39 fő beosztottként dolgozik. A megkérdezettek 13%-a munkanélküli. A rokkant és korszerinti nyugdíjasok aránya 22%, tanuló 22%, az elenyésző 4% a vezetők rétege.
60
5.) TUDJA-E ÖN, HOGY LAKÓHELYE MELYIK KISTÉRSÉG TAGJA?
Ez a kérdés alapfontosságú. Az eredmény pedig pozitív. A megkérdezettek közül 81-en tudták, hogy településük a Sárvíz kistérséghez tartozik. Ez a kedvező eredmény részben a Sárvíz kistérség tevékenységének érdeme. A másik részről: Ezen kistelepülések szinte egyetlen kitörési lehetősége és sikere a Sárvíz kistérség működésének hatékonyságán múlik. Ezért nagy valószínűséggel többen ismerhetik Abán és környékén a kistérségüket (legalább a létét és nevét), mint nagyobb települések a sajátjukat az ország más tájain.
6.) HOVÁ SOROLNÁ ÖN LAKHELYÉT?
Hová sorolná lakhelyét?
58
27
11
4 re ndk ívül e lm aradott
0 e lm aradott
k öze pe s
fe jle tt
re ndk ívül fe jle tt
4. diagram: Hová sorolná lakhelyét?
61
A közgondolkodás jól jellemzi a kistérség jelenlegi helyzetét. A megkérdezettek több mint fele közepesen fejlettnek titulálja lakhelyét, majd sokak szerint elmaradott a lakóhely. Mindössze tizenegyen gondolják úgy, hogy fejlett lakóhellyel rendelkeznek. Valószínűsíthető, hogy a „közepes” és „fejlett” titulusokat inkább az Abaiak írták, hiszen ez a legfejlettebb település a kistérségben.
7.) ÖN SZERINT LAKHELYE AZ ELKÖVETKEZENDŐ TÍZ ÉVBEN…
Véleménye szerint lakóhelye az elkövetkezendő tíz évben...
38
38
22
0 roham os an fe jlődik
2 fe jlődik
azonos s zinte n m arad
hanyatlik
roham os an hanyatlik
5. diagram: Véleménye szerint lakóhelye az elkövetkezendő tíz évben…
A válaszadók ugyanakkora aránya 38-38 százalék gondolja úgy, hogy lakóhelye azonos fejlettségű szinten marad, valamint hogy fejlődik. Hogy rohamosan fejlődik, azt senki nem hiszi, de szomorú tény, hogy a hanyatlást 22 személy jelölte meg. Szintén negatív,
62
hogy a rohamosan hanyatlást ketten megjelölték a rohamosan fejlődés nullájával szemben. Összességében nem túl pozitív ez az eredmény. Az emberek nem optimisták. De a negatív hangulat kialakulása nem biztos, hogy a kistérség hibájának eredménye. A magyar népesség pesszimizmusa, valamint a jelenlegi magyar nemzetgazdasági helyzet is nagyban okozhatja ezt a negatív hozzáállást a kérdéshez. Ám örömmel látható, hogy a fejlődésben is sokan bíznak, ez tény pedig egyértelműen a kistérség erőfeszítéseire vezethető vissza.
8.) MILYEN
KONKRÉT
KISTÉRSÉGI
FEJLESZTÉSEKRŐL,
VAGY
TERVEKRŐL HALLOTT?
Válaszlehetőségek
Válaszadók %ban
1. Kistérségi Tanuszoda megépítése
39
2. Intelligens Sárvíz kistérség stratégiai program
27
3. Turisztikai fejlesztések lehetőségei a Sárvíz kistérségben
14
4. Kistérségi középiskola
58
5. Kistérségi Járóbeteg-központ kialakítása
26
6. Kistérségi rendőrörs program
38
7. Abai Technológiai Park stratégiája I-II
28
8. Kistérségi parlament kialakítása
68
2.sz. táblázat: Milyen konkrét kistérségi fejlesztésekről, vagy tervekről hallott?
Ez az egyik legfontosabb kérdés a kérdőíven. Itt derül ki, milyen a lakosság informáltsága. A reprezentatív mintának sajátja, hogy a lakosság minden rétegéből szólít meg alanyokat. Ám figyelembe kell vennünk, azt a tényt, hogy az idősek és a 63
nagyon fiatalok már- és még nincsenek tisztában a kistérségi keretek között folyó programokkal. A lakosok több válaszlehetőséget is megjelölhettek. A programok ismertsége összességében jónak mondható. Különösen elismerésre méltó a kistérség belső kommunikációja, ha Magyarország más kistérségeit és azok kommunikációját tekintjük. Ha hazánk más kistérségeiben született volna ehhez hasonló közvéleménykutatás, valószínűleg a kistérségi programok ismertsége nagyon alacsony lett volna. Még érdekesebb lenne az a kérdés, hogy a sárvízi vállalkozók és a fejlesztésekben érdekeltek mennyire lehetnek informáltak. Sajnos az ő felkeresésükre nem volt kapacitásom (a külső kommunikációt pedig a Sümeg kistérség esetében vizsgáltam).
9.) HONNAN
TÁJÉKOZÓDIK
A
KISTÉRSÉGÉBEN
TÖRTÉNŐ
ESEMÉNYEKRŐL? A kérdésnél több válaszlehetőséget is elfogadtam. A válaszadók fele ismerőseitől és újságokból értesül a kistérségben zajló eseményekről. Nem meglepő, hogy az internetről többen szereznek információt a kistérségről, mint magából A Sárvíz TV-ből, amely így a negyedik helyen állt a rangsorban. A száz emberből mindössze tizenhat vallotta magát nézőjének. Ez a Sárvíz TV kritikája is.
64
10.)
OLVASSA-E ÖN A FEJÉR MEGYEI HÍRLAPOT?
Olvassa-e Ön a Fejér Megyei Hírlapot?
alkalm anként 28%
soha 22% m indig 48%
nem ism eri 2%
6.sz. diagram: Olvassa-e Ön a Fejér Megyei Hírlapot?
A diagramról leolvasható, hogy a lakosság 76% rendszeresen, vagy alkalom adtán kezébe veszi a megyei napilapot. A Fejér Megyei Hírlap így a Sárvíz kistérség egyik legfontosabb hírmondója – annak ellenére, hogy a lap nem a kistérség lapja, hanem a megyéjé. Így a kistérség érdeke, hogy jó viszonyt ápoljon a napilap vezetőivel.
65
11.)
VAN-E ÖNNEK INTERNETES ELÉRHETŐSÉGE?
Van Önnek internetes hozzáférése?
nem 46%
igen 54%
7.sz. diagram: Van Önnek internetes hozzáférése?
Bíztató, hogy a válaszadók több, mint felének otthonában, iskolájában vagy munkahelyén van internetes hozzáférés. Bár Magyarország lemaradása az egy főre eső internetes hozzáférés viszonylatában jelentős a nyugati országokhoz képest, deficitjét folyamatosan dolgozza le. Az internet a jövőben a kistérség számára az egyik legfontosabb információközvetítő közeg lehet a lakosság felé. A dolgozatban már említésre került, hogy minden sárvízi lakosnak saját e-mailes postafiókja létezik, tervezik az elektronikus közigazgatás és népszavazás rendszerének bevezetését.
66
12.) MIT TUD ARRÓL, HOGY A SÁRVÍZ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS MILYEN FELADATOKAT LÁT EL:
Válaszok
Válaszadók fő
1. Oktatási
15
2. Egészségügyi
21
3. Szociális
19
4. Területfejlesztési
27
5. Egyéb
48
6. Egyik sem
38
3.sz. táblázat: Mit tud arról, hogy a Sárvíz Kistérségi Társulás milyen feladatokat lát el?
Itt a válaszadóknak kellett megemlíteniük, hogy milyen kistérségi feladatellátásról tudnak. Természetesen több feladatot is meg lehetett említeni. A dolgozat címe szempontjából ez, valamint a kistérségi programokról szóló kérdés a legfontosabb és kapja a legnagyobb súlyozást az egész közvéleménykutatás során. Elégedettek lehetünk a kistérségi belső kommunikációval. Elgondolkodtató, hogy míg a programok ismertsége viszonylag jónak mondható – országos átlagban pedig valószínűleg kiváló - a válszadók nagyrésze nincs tisztában a kistérségi feladatellátással. 38 lakos egy kistérségi feladatot sem tudott megemlíteni. A kistérségnek tudatosabban kell felépíteni a kommunikációját (nagyobb hangsúlyt fektetni a feladatokra). Meg kell tanítani az embereket arra, mi az, hogy mi az a kistérség.
67
ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK A többcélú kistérségi társulás nagyon fiatal közigazgatási rendszer az országban. Kidolgozásának legfőbb oka nem az, hogy az Európai Unió megköveteli ezt Magyarországtól, hanem hogy gazdaságosabban tudjanak az önkormányzatok működni. Hazánk kisebb településeinek önkormányzatai képtelenek hatékonyan és gazdaságosan ellátni bizonyos feladatokat. Ám ez nemcsak magyarországi ismérv. Egy példa: az amerikai filmekből ismerjük a jelenetet, mikor a farmokról az iskolabusz összeszedi a gyerekeket. Hamarosan ez Magyarországon is bevált szokás lesz. A tíz fős falusi iskolák helyett kistérségi iskolába fognak a diákok járni és a kistérségi iskolabusz fuvarozza majd őket. Szükséges volt kiépíteni egy olyan rendszert, amely összefogásra kényszeríti a településeket. A kistérségi feladatellátás gazdaságosabb működést jelent, így az önkormányzatoknál megmaradt összegeket fejlesztésekre lehet költeni. Ez az új rendszer így a kistérségek illetve azokon belül a települések számára fejlődést ígér. A pályázatokon nyerhető pénzeknek köszönhetően, a magyarországi kistérségek – ha ott elhivatott és megfelelő szakemberek dolgoznak – olyan támogatásokat tudnak nyerni, melyeket a rendszer léte nélkül a jelenleg pangó nemzetgazdasági helyzetben az önkormányzatok nem tudnának megszerezni. Minden kistérség előtt nyitva a kapu, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Ám ne feledjük, a kistérségi társulásra politikai nyomás nehezedik. Ez a politikai nyomás pedig sokszor összeférhetetlen a jó szakemberek akaratával. A magyar kistérségi társulások nagyrészének vezetősége politikai alapon szerveződött és nem hozzáértési alapon. Ez megnehezíti, sokszor pedig ellehetetleníti kistérség fejlődését. Nagy probléma, hogy Magyarországon a kistérségeknél nem fordítanak hangsúlyt a kommunikációra sem. Bár próbálkozások vannak, a legnagyobb gond, hogy a kommunikációra nincsen pénz és nem értenek hozzá a kistérségeknél. Üdítő kivétel a sümegi kistérség, ahol a külső kommunikáció igen fejlett. De meg kell említeni, hogy ott sem a kistérségi társulás, hanem a FAMULUS egyesület képviseli ezt.
A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy egy hátrányos helyzetű, Székesfehérvár közelében levő Sárvíz kistérség (amelyet belső kommunikációja és a kistérségi parlament 68
tett híressé) lakói a kistérségi programokról megfelelő mértékben, országos szinten pedig kiválóan értesültek. Ám a kistérségi feladatellátásról ugyanez már nem mondható el. Az emberek nem tudják mit jelent, hogy kistérség, nem tudják milyen előnyökkel jár a rendszer léte. Belső kommunikációján így még van mit javítani. Az emberek tudatába kell beépíteni, mi az a kistérség. Meg kell őket erre tanítani. Ezekre számos eszköz áll rendelkezésre.
Ilyen lehetne például a Kistérségi Híradó, amely a Sárvíz TV-ben hetente, nyomtatott sajtóban pedig havonta jelenhetne meg. Meg lehetne oldani, hogy a Fejér Megyei Hírlap sárvízi településein kapható vagy a sárvízi élőfizetőknek kézbesített újságokba bekerülhessen a Kistérségei Híradó. Emellett különösen fontosnak tartom a Sárvíz Tükör kistérségi lap népszerűsítését, lakossággal való további megkedveltetését. A legjobb megoldást az jelentené, ha a Kistérségi Híradó mindkét médiumban megjelenhetne. Ezekben a híradókban nemcsak a jelenlegi fejlesztésekről, érdekességekről lehetne hallani, amelyek a kistérség területén zajlanak (és amelyek a kistérség érdemei), hanem ki lehetne alakítani egy állandó rovatot is, az ún. „kistérségi szótárt”. Itt megismertethetnék a lakosságot az alapfogalmakkal, a kistérségi feladatellátással, ok-, okozatokkal. Nagyon fontos lenne a kistérségi internetes oldal továbbfejlesztése, hiszen az internet a jövő (és a jelen) nagy szócsöve. A jelenlegi honlapot több, mint fél éve nem frissítették. Kialakítása puritán, nem naprakész. Néhány menüpont még fel sincs töltve. Az előbb említett Sárvíz Tv fejlesztése is szükséges. Legfontosabb lépésként ki kellene terjeszteni a műsorszórást Abán kívül a kistérségi területekre. Kistérségi családi napok, gyermeknapok és sportnapok szervezésével, általános iskolások számára kistérségi tanulmányi versenyek meghirdetésével játékos információközlés zajlana (pl. Aba és Sárvíz napok keretein belül). A felnőttek, gyerekek és fiatalok megismernék a rendszert, feladatellátást, működést és programokat, később pedig családtagjaiknak, ismerőseiknek mesélnének élményeikről. Ezeken kívül sok ötlettel lehetne még előállni. Kreativitás és pénz ez a két tényező szükséges a jó belső kommunikáció kialakításához.
69
Javaslatok: A kistérségi társulásoknak sokkal nagyobb energiát kell fektetniük a hatékony kommunikáció kialakítása érdekében. Éppen ezért - szükség van professzionális kommunikációs szakemberek bevonására a feladatellátás, a programok megismertetése érdekében - kistérségi kommunikációs stratégiát kell kidolgozni minden társulásnak - meg kell teremteni a kistérségi fejlesztési programok társadalmasításának lehetőségét a civil szervezetek és a gazdasági élet szereplőinek fokozottabb bevonásával a fejlesztések előkészítésébe, megvalósításába - kormányzati program kidolgozása szükséges a hatékony kistérségi kommunikációs modellprojektek kidolgozására, elterjesztésére - meg kell teremteni a kistérségi kommunikáció finanszírozási hátterét
70
ÁBRÁK, DIAGRAMOK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
5. oldal; 1.sz. ábra: Magyarország kistérségi beosztása; Országos Területfejlesztési Hivatal http://www.oth.gov.hu/u/map/27/attach/ksh_04.jpg 18. oldal; 2.sz. ábra: Nemzeti Fejlesztési Terv logo 1.; http://www.derynekarcag.hu/nftlogo.jpg 21. oldal; 3.sz. ábra: Nemzeti Fejlesztési Terv logo 2.; http://www.rec.hu/rop/pict/nft_logo.gif 23. oldal; 1.sz. táblázat: Az NFT operatív programokhoz rendelt keretösszegek; http://www.eu2004.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=7 32. oldal; 4.sz. ábra: A sümegi kistérség térképe; Sümegi Kistérség honlapja http://www.sumegterseg.hu/site/index.php?pid=2 35. oldal; 5.sz. ábra: A FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület logója http://www.sumegterseg.hu/upload/File/helyi_videkfejlesztesi_terv.pdf 40. oldal; 6.sz. ábra: Aba és környékének térképe http://www.aba.hu/images/Kozseg/terkep.jpg 57. oldal; 1. diagram: Életkor szerinti megoszlás (saját készítésű) 58. oldal; 2. diagram: Iskolai végzettség szerinti megoszlás (saját készítésű) 59. oldal; 3. diagram: Foglalkozás szerinti megoszlás (saját készítésű) 60. oldal; 4. diagram: Hová sorolná lakhelyét? (saját készítésű) 61. oldal; 5. diagram: Véleménye szerint lakóhelye az elkövetkezendő tíz évben…? (saját készítésű) 62. oldal; 2.sz. táblázat: Milyen konkrét kistérségi fejlesztésekről, vagy tervekről hallott? (saját készítésű) 64. oldal; 6.sz. diagram: Olvassa-e Ön a Fejér Megyei Hírlapot? (saját készítésű) 65. oldal; 7.sz. diagram: Van-e Önnek internetes hozzáférése? (saját készítésű) 66. oldal; 3.sz. táblázat: Mit tud arról, hogy a Sárvíz Kistérségi Társulás milyen feladatokat lát el? (saját készítésű)
71
A FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE dr. Bekényi József – dr. Bércesi Ferenc – Dr. Németh Jenő (2003): A kistérségi közigazgatás; Kistérség fogalma, funkciói, intézményrendszere – Koncepció – Kistérségi Közigazgatás (Szakértői tanulmányok). Budapest, Magyar Közigazgatási Intézet dr. Bujdosó Sándor (2004): A Kistérségi közigazgatás rendeltetése a közigazgatási rendszer korszerűsítésében - Kistérségi Közigazgatási Modellek és Fejlődési Minták – A 20032004.évi kistérségi modellkísérletek összegző tanulmánya. Budapest, Magyar Közigazgatási Intézet Kossa Lajos – Varga Csaba (2004): Kezdeményező kistérség és demokráciakísérlet – A Sárvíz kistérség és Aba nagyközség közös modellje – Kistérségi Tervezési Módszertan. Budapest, Mackensen Kft. Dr. Nyárády Gáborné – Dr. Szeles Péter (2004.): Public Relations I-II., Budapest, Perfekt Kiadó Dr. Szeles Péter (1998.): A hírnév ereje: Image és arculat, Budapest, Star PR Ügynökség
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.nfu.hu http://www.nfu.hu/download/705/v._operativ_programok.pdf; Letöltés ideje: 2007. november 2. 14:58 EU Tájékoztató Szolgálat http://www.eu2004.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=7; Letöltés ideje: 2007. november 27. 19:22 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium http://www.fvm.hu/main.php?folderID=908; Letöltés ideje: 2007. november 27. 20:07
Sümeg város honlapja: www.sumeg.hu Sümegi kistérség honlapja: www.sumegterseg.hu Aba nagyközség honlapja: www.aba.hu 72
Interjú Szabados Zsuzsannával (FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület - elnök; Sümegi Kistérségért Közalapítvány - elnök) 2007. november 22.
Interjú Kossa Lajossal (Aba - polgármester; Sárvíz Kistérségi Tanács – elnök) 2007. november 30.
73
1. MELLÉKLET
Kérdőív
1. Életkora: 16-30 év felett
31-45 év
46-60 év
60 év
2. Lakhelye: .......................................................................................................................... 3. Legmagasabb iskolai végzettsége: általános iskola
4. Foglalkozása:
szakmunkásképző
középiskola
felsőfokú
tanuló
beosztott
vezető/középvezető
nyugdíjas
munkanélküli 5. Tudja-e Ön, hogy lakóhelye melyik kistérség tagja? igen: ...........................................
nem
6. Hová sorolná Ön lakhelyét: rendkívül elmaradott
elmaradott
közepes fejlettségű
fejlett
rendkívül fejlett 7. Ön szerint lakóhelye az elkövetkezendő tíz évben: rohamosan fejlődni fog marad
fejlődni fog
azonos fejlettségi szinten
hanyatlani fog
rohamosan hanyatlani fog
74
8. Milyen konkrét kistérségi fejlesztésekről vagy tervekről hallott? (többet is megjelölhet) 1. Kistérségi Tanuszoda megépítése 2. Intelligens Sárvíz kistérség stratégiai program (e-közigazgatás) 3. Turisztikai fejlesztések lehetőségei a Sárvíz kistérségben 4. Kistérségi középiskola 5. Kistérségi Járóbeteg-központ kialakítása 6. Kistérségi rendőrörs program 7. Abai Technológiai Park stratégiája I-II 8. Kistérségi parlament kialakítása 9. Honnan tájékozódik a kistérségében történő eseményekről? (több lehetőséget is írhat) .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. 10. Olvassa-e Ön a Fejér megyei Hírlapot? igen
nem
11. Van-e Önnek internetes elérhetősége? (otthon, iskolában, munkahelyen) igen
nem
12. Mit tud arról, hogy a Sárvíz kistérségi társulás milyen feladatokat lát el? Sorolja fel, amennyit ismer! .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................
Köszönöm válaszait!
75
2. MELLÉKLET
FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület Alapszabálya
Az egyesület neve: Rövid neve:
FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület
FAMULUS Egyesület
A szervezet székhelye: 8330 Sümeg Széchenyi Gy. u. 6. A szervezet alapításának időpontja: 2005. március 19.. A szervezet működési területe: sümegi kistérség (Sümeg, Csabrendek, Hosztót, Veszprémgalsa, Zalaszegvár, Szentimrefalva, Káptalanfa, Nemeshany, Bodorfa, Gyepükaján, Bazsi, Sümegprága, Gógánfa, Zalagyömörő, Dabronc, Hetyefő, Zalaerdőd, Ukk, Zalameggyes, Rigács, Megyer)
A szervezet önálló jogi személy, saját alapszabállyal, képviselettel, elkülönült gazdálkodással rendelkező, közhasznú társadalmi szervezet.
Az egyesület célja A sümegi kistérség épített, természeti és szellemi örökségének megóvása, fejlesztése, új értékek feltárása és megőrzése. A sümegi kistérség társadalmi, gazdasági, kulturális, turisztikai, környezeti és szociológiai helyzetének javítása, a térség gazdaságának fejlesztése, a gazdasági kohézió megteremtése.
76
Az egyesület feladatai és közhasznú tevékenysége •
A sümegi kistérség 21 településének épített, természeti és szellemi örökségének feltárása, megőrzése, felújítása A szervezet ennek érdekében o adatbázist hoz létre, azt folyamatosan felülvizsgálva működteti o szakmai, gazdasági és jogi segítséget nyújt a tulajdonosoknak a helyi védelem megoldása érdekében o szükség esetén megszervezi az előkészítő munkálatokat, felújítást, állagmegóvást, karbantartást, tisztítást, építmények, létesítmények felállítását, egyeztet a szakhatóságokkal, felkutatja a forrásokat, együttműködést kezdeményez a szükséges szakvállalkozókkal, felügyeli a kivitelezést, eljár a garanciális ügyekben, stb.
•
A sümegi kistérség társadalmi, gazdasági, kulturális, turisztikai, környezeti és szociális helyzetének javítása, a térség gazdaságának fejlesztése, a gazdasági kohézió megteremtése. Ennek érdekében o Aktívan közreműködik a kistérség területfejlesztésének összehangolásában, a térségfejlesztési programok, stratégiák elkészítésében, megvalósításában, felülvizsgálatában o Segíti a humán-erőforrások összehangolt fejlesztését o Segíti a térség vállalkozóinak erősödését, érdekképviseletét o A térség településein közösségi PRés marketingtevékenységet folytat, tájékoztató, szórakoztató, reklámcélú, stb. rendezvényeket szervez
• • • • • • •
Kapcsolatokat kezdeményez és épít ki a tevékenységben érdekelt hazai és nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel, szövetségekkel, önkormányzati, vállalkozói és magánszektorral Ellátja az érdekképviseletet a térségi, megyei, regionális, nemzeti és nemzetközi szervezetek között Helyi és térségi jellegű közösségépítő, -fejlesztő, humánerőforrásfejlesztő tevékenységet végez Kiadványokat, publikációkat jelentet meg, tapasztalatcserét kezdeményez, szervez Célja megvalósítása érdekében az érdekeltségi körébe tartozó területeken forrásokat, támogatásokat gyűjt Képviseli a szervezet tagjainak érdekeit A szervezet tevékenységeit állandó telephelyen, mobil és/vagy állandó iroda létrehozásával látja el, kiépíti a feladata ellátásához szükséges infrastruktúrát, amely érdekében saját vagyont is felhalmozhat
Az Egyesület működése során a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVL törvény (Khsztv.) 26.§ c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbiakat végzi: 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, 2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, 3. tudományos tevékenység, kutatás,
77
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 6. kulturális örökség megóvása, 7. műemlékvédelem, 8. természetvédelem, állatvédelem, 9. környezetvédelem, 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, 12. emberi és állampolgári jogok védelme, 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, 15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, 17. rehabilitációs foglalkoztatás, 18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások, 19. euroatlanti integráció elősegítése, 20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások; Egyéb, az egyesületi tevékenység végzésével kapcsolatos rendelkezések
-
Az egyesület fentebb meghatározott közhasznú tevékenységeit a tagokon kívül, mindenki igénybe veheti, azokban részesülhet. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységeire fordítja. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az egyesület szervezete
Tagság
A szervezetnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai vannak. A szervezet rendes tagja lehet az a magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társulás, amely/aki az alapszabályt magára nézve kötelezően elfogadja, vállalja, hogy a szervezet munkájában tevékenyen részt vesz és az évi tagdíjat befizeti. A szervezet pártoló tagja lehet az a magánszemély, jogi személy, illetve jogi személlyel nem rendelkező társulás, amely/aki vállalja a szervezet célkitűzéseinek anyagi és erkölcsi támogatását. A szervezetnek lehet tiszteletbeli tagja is, aki kiemelkedő tevékenységével elsősorban erkölcsileg támogatja a szervezetet. Anyagi kötelezettség őt nem terheli. 78
A szervezetbe való belépés önkéntes, de feltétel a belépés írásos kinyilvánítása. A pártoló tag belépése a szervezetbe úgy történik, hogy kitölti az erre vonatkozó belépési nyilatkozatot.
A szervezeti tagság megszűnik: a. Kilépéssel b. A tagdíj, illetve a vállalt támogatás befizetésének 6 hónapnál hosszabb ideig tartó elmulasztásával c. Elhalálozással azzal a kiegészítő feltétellel, hogy a b.) pont esetén a tagdíj befizetésére legalább két alkalommal írásban, minimum 30 nap időközzel fel kell hívni a tag figyelmét, oly’ módon, hogy az első esetben utalni kell arra, hogy a mulasztás a tagság megszűnévésvel járhat, míg második esetben végső határidőt kell kitűzni, amely nem lehet kevesebb, mint az értesítés kézhezvételét követő 35 nap.
A tagok jogai és kötelességei
A tagok jogai
o o o o o o o o
Részt vehet a szervezet feladatainak meghatározásában, az alapszabály megfogalmazásában, a szervezet kialakításában Választhat, illetve választható a szervezet tisztségeire Igényelheti a szervezet közreműködését érdekképviseleti, érdekvédelmi ügyekben Kedvezményesen részt vehet az ügyvivő testület által szervezett tanfolyamokon és rendezvényeken Teljes joggal képviseli a szervezetben önmaga, illetve az általa képviseltek érdekeit Javaslatot tehet a szervezetet érintő bármely kérdésben és kifogást emelhet a szervezet alapszabályt sértő határozata ellen. Felvilágosítást kérhet a szervezet bármely tevékenységéről, amelyre annak tisztviselői érdemben válaszolni kötelesek Részesülhet a különböző kapcsolatokból származó előnyökből
79
A tagok kötelességei
o o o o o o
Az alapszabályban foglaltak betartása Rendszeres és tevékeny részvétel a szervezet munkájában, elősegítve a szervezet céljának megvalósítását Az önként vállalt feladatok maradéktalan teljesítése A szervezet határozatainak végrehajtása A tagdíj első felének minden év március 31-ig, második felének minden év június 30-ig történő megfizetése A tagdíj mértékét az alapszabály melléklete tartalmazza A pártoló tagok jogai
o o o
Tanácskozási joggal részt vehet a szervezet közgyűlésén Javaslatokat, észrevételeket tehet a szervezet működésével kapcsolatban Igénybe veheti a szervezet szolgáltatásait, kedvezményeit A pártoló tagok kötelességei
o o o o
Az alapszabály betartása A szervezet célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása, az önként vállalt feladatok maradéktalan végrehajtása A tagdíj első felének minden év március 31-ig, második felének minden év június 30-ig történő megfizetése A tagdíj mértékét az alapszabály melléklete tartalmazza A tiszteletbeli tag jogai
Megegyeznek a pártoló tag jogaival.
A tiszteletbeli tag kötelességei
o o
Az alapszabály betartása A szervezet céljainak erkölcsi támogatása
80
Az egyesület szervei
1.
Az egyesület szervei: Taggyűlés, elnökség, elnök, alelnök, titkár
2.
Az egyesület legfőbb szerve a taggyűlés. A taggyűlés az egyesület rendes tagjainak összessége. Az egyesület taggyűlései nyilvánosak.
3.
A taggyűlést szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni. A taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a tagság egyharmada írásban, a cél megjelölésével kéri. A taggyűlést az egyesület elnöke hívja össze. Az írásbeli meghívó tartalmazza a taggyűlés napirendi pontjait, és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv (Etv.)6.§. (1) bekezdésében meghatározott demokratikus önkormányzatiság elve szerint azt, hogy abban az esetben, ha a taggyűlés nem határozatképes, akkor a megismételt közgyűlés mikor kerül megtartásra, ahol a napirend változatlan és függetlenül a megjelentek számától, a taggyűlés határozatképessé válik. Ezt az egyesület minden rendes tagjának meg kell küldeni postai úton, kézbesítő által, vagy e-mailben.
4.
5.
A taggyűlés határozatképes, ha a tagok vagy azok képviselőinek több, mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott taggyűlést ugyanazon napirendi javaslattal, 15 napon belül ismételten össze kell hívni. Ekkor a taggyűlés – függetlenül a megjelentek számától – határozatképes. Erre a tényre az előző pontnak megfelelően az eredeti taggyűlési meghívóban fel kell hívni a tagok figyelmét. A taggyűlés ajánlást és határozatot hoz. Az ajánlást nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Kétharmados többség szükséges az egyesület feloszlatásának kimondásához, az éves beszámoló jóváhagyásához, valamint az alapszabály elfogadásához, módosításához.
6.
7. 8.
A taggyűlés választja meg többségi szavazattal 5 éves időtartamra az elnököt, az alelnököket, az elnökséget a felügyelő-bizottságot és a titkárt. A tagok bármikor visszahívhatók és a megbízatásuk lejárta után újra választhatók. Jogi személy tag esetén a képviseleti jog bármely okból történő megszűnése esetén a képviselőnek az egyesületben ellátott tisztsége is megszűnik, kivéve, ha az egyesületbe tagként belép és tisztségében az arra jogosult megerősíti. Jogi személy tag képviseletére, a rá vonatkozó szerinti képviselő, valamint a képviselőtől kapott meghatalmazás alapján a meghatalmazott jogosult. A taggyűlésen szavazategyenlőség esetén újbóli szavazás elrendelésére kerül sor. Abban az esetben, ha a másodszori szavazás során ismét szavazategyenlőség állna fenn, az elnök szavazata dönt. A taggyűlés hatáskörébe tartozik: a) Az alapszabály megalkotása és módosítása b) Az egyesület szerveinek működésével, állásfoglalásainak kialakításával kapcsolatos alapvető irányok meghatározása c) Az egyesület, mint közhasznú szervezet gazdálkodásáról szóló éves beszámoló jóváhagyása. 81
9.
d) Az egyesület megalakulásának, feloszlásának, valamint más társadalmi, érdekvédelmi szervezettel való szövetség megkötésének, egyesülésének kimondása. e) Az egyesület éves költségvetésének elfogadása f) Az egyesület, mint közhasznú szervezet szervezeti és működési szabályzatának elfogadása Az elnökség az egyesület képviseleti és irányító szerve a) Tagjai: az egyesület elnöke, alelnöke, a taggyűlés további 2 tagja és a titkár b) Az elnökség szükség szerint, de legalább 4 havonta ülést tart. Az elnökség határozatot hoz és ajánlást tesz. Határozatképes az elnökség, ha tagjainak több, mint fele megjelent. Határozatit egyszerű szótöbbséggel hozza.
10.
11.
12. 13.
Az egyesület elnökségének feladat- és hatásköre a) Az egyesület tevékenységének szervezése és irányítása b) Az egyesület éves programjának, éves munkatervének kidolgozása az egyesületi ülésen meghatározottak szerint c) A tagok, az esetlegesen alakuló munkacsoportok közötti koordináció és kooperáció elősegítése d) Az egyesület költségvetésének kidolgozása, az éves program, munkaés ülésterv jóváhagyása e) Az éves tagdíj összegének meghatározása, a tagok javaslata alapján. f) Az egyesület működéséhez szükséges feltételek megteremtésének elősegítése g) A taggyűlés saját hatáskörébe utalt feladatok ellátása h) A taggyűlés ülései között tett intézkedésekről rendszeres beszámoló készítése i) Az elnök, alelnök két elnökségi ülés közötti munkarendjének elfogadása j) Határozathozatal a taggyűlés, illetve a rendkívüli taggyűlés időpontjáról napirendjéről k) Döntés az egyesületbe való felvételről, a tagsági viszony megszűnéséről, illetve felfüggesztéséről l) Javaslat a tisztségből megvált elnökségi tagok helyére az egyesület tagjai sorából új személyek választására m) Az elnökség jogosult a taggyűlés által elfogadott éves költségvetése egyes tételei között átcsoportosítást végezni, az átcsoportosítás azonban a költségvetés kiadási, bevételi főösszegeit nem érintheti. Az elnökség jogosult az éves költségvetésben nem szereplő többletbevételek felhasználásáról dönteni. n) Az elnökség dönt az egyesület által meghirdetett pályázatok kiírásáról, annak rendszeréről Az egyesület elnöke: a) Vezeti a taggyűlés, illetve az elnökség üléseit b) Ellátja az egyesület képviseletét c) Kapcsolatot tart más egyesületekkel, illetőleg más társadalmi, állami, gazdálkodó szervekkel d) Intézkedik és dönt a taggyűlés vagy az elnökség hatáskörébe utalt ügyekben Az alelnök feladatai: a) Az elnök távollétében és akadályoztatása esetén helyettesíti az egyesület elnökét, ellátja a hatáskörébe utalt feladatokat A titkár feladatai 82
a) Az egyesület tagnyilvántartásának vezetése b) Taggyűléseken, elnökségi üléseken való részvétel, ezeken szavazati joggal rendelkezik c) Gondoskodik a taggyűlés és az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről d) Ellátja az iratkezelési feladatokat (iktatás, irattározás) A Khsztv. 8.§. (1) bekezdése alapján az egyesület vezetőszervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa /a továbbiakban együtt: hozzátartozó/ a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A Khsztv. 9.§. (1) bekezdése alapján a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A bizottságok és feladataik:
14.
Felügyelő bizottság A felügyelő bizottság 3 tagból áll, tagjait a közgyűlés 5 évre választja. A tagok bármikor visszahívhatók és a megbízatásuk lejárta után újra választhatók.
A felügyelő bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irattáraiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
83
A felügyelő bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal vehet részt. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő bizottság feladata továbbá az egyesület pénzügyi, számviteli, gazdálkodási tevékenységének ellenőrzése, az egyesület mérlegének jóváhagyása, az elnökség pénzügyi vonatkozású döntéseinek előkészítése, véleményezése.
Nem lehet felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezetőszerv elnöke vagy tagja b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást- , illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
15. 16.
Utalványozásra az elnök, a titkár, illetve az alelnök jogosult. Mindhárom személy aláírása mellett az egyesület könyvelőjének aláírása szükséges. Pénzfelvételre, átutalásra és átvételre az elnök, a titkár és az alelnök jogosult két fő együttes aláírásával. Elsőként mindig az elnök ír alá, akadályoztatása esetén az alelnök, másodikként az elnökön kívül aláírásra jogosultak rangsor nélkül írnak alá.
Az egyesület anyagi forrásai és gazdálkodása
1. Az egyesület bevételei: a. Tagdíj b. Jogi személyek és természetes személyek támogatásai, felajánlásai, hozzájárulásai c. Állami szervek normatív jellegű hozzájárulásai d. Rendezvények és egyéb bevételek 2. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. 3. Az egyesület folyószámlát nyit. A pénzügyi mozgást az arra hatáskörrel rendelkezők irányítják, a korábbi pontoknak megfelelően, akik ezért felelősséget vállalnak. 84
4. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíjat kötelesek befizetni, az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 5. Az éves tagdíj mértékét az elnökség jogosult megállapítani. Az elnökség a tagdíj mértékét az alábbiakban megfelelően, differenciáltan állapítja meg: -
felsorolt
csoportosításnak
Nyugdíjas, önálló jövedelemmel nem rendelkező egyéni tag Egyéni tag Jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek Önkormányzatok (lakosságszám arányosan) Önkormányzatok intézményei, szervezetei
6. Az egyesület egyes célok megvalósítása érdekében, jogosult egyedi támogatások igénybevételére. Ez utóbbinál, a pályázatok esetében a pályázati önerő biztosítása az egyesület költségvetésének átcsoportosításával megvalósulhat. A külön az adott cél megvalósulása érdekében, illetve adott feladat ellátása, program megvalósítása céljából az egyesület számlájára átutalt pénzösszegeket az egyesület köteles minden esetben elkülönítetten könyvelni. 7. Az egyesület tisztségviselői tiszteletdíjban részesíthetők, amely mértékét az illetékes egyesületi szervezet javaslatára az elnök és egy elnökségi tag hagy jóvá. Pályázati és egyéb sajátos programban való részvétel esetén a tiszteletdíjat az egyesület elnöksége, illetve annak meghatalmazása alapján az elnök és még legalább egy elnökségi tag hagyja jóvá. 8. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kaphat, országgyűlési képviselőt nem állíthat és nem is támogathat.
Az egyesület ügyrendje
Az egyesületet, az elnökséget, a tisztségviselőket érintő, feladatukat és működésüket az alapszabályban részletesen nem szabályozó kérdéseket ügyrendben kell meghatározni. Az ügyrend nem állhat ellentétben az egyesület alapszabályával. Az egyesület ügyrendjét a taggyűlés fogadja el.
Az egyesület megszűnése
Az egyesület megszűnik: -
Ha feloszlását a taggyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja Ha a bíróság feloszlatja 85
- Megszűnésének bíróság általi megállapításával Az egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítési utáni vagyonról a taggyűlés rendelkezik. Ezt az alapszabályt az egyesület 2005. év március hó 19. napján megtartott alakuló taggyűlésén elfogadta.
Sümeg, 2005. 03. 19.
…………………………………. Szabados Zsuzsanna elnök
Alapítók az 1. sz. Melléklet alapján. Tisztségviselők: 2. sz. Melléklet alapján.
86
1. sz. Melléklet
Alapító tagok
Név
Település
Utca, házszám
Ir.szám
Sz.ig. szám
Apáti Zoltán
Sümegprága Rákóczi u. 2.
8330 AF206627
Csizmadia Zoltán
Nemeshany
Petőfi u. 39.
8471 AF819316
Csurgó Rafael
Csabrendek
Nagytárkány 88.
8474
AN838871
Csurgó Veronika
Sümeg
Simon I. u. 20.
8330
685754BA
Dörnyei László
Sümeg
Táncsics M. u. 19/2
8330 AN272959
Holczer Gábor
Sümeg
Simon I. u. 8.
8330 AN276871
Kovács András
Sümeg
Ifjúság u. 31.
8330 AJ784080
Magyar Tamás
Sümeg
Vázsonyi u. 16.
8330 539269AA
Máté Zoltán
Sümeg
Széchenyi Gy. u. 6.
8330 AN276956
Miklósi-Sikes Levente
Csabrendek
Hunyadi u. 13.
8474 AP198293
Oszkai Péter
Sümeg
Lukonics u. 30.
8330 AH078185
Oszkai Réka
Sümeg
Lukonics u. 30.
8330 AJ785694
Papp Henrietta
Sümeg
Simon I. u. 15.
8330 AH076834
Réfi János
Sümeg
Kálvária t 1.
8330 VN-II.054348
Szabados Zsuzsanna
Sümeg
Széchenyi Gy. u. 6.
8330 AN768560
Kovács Szilveszterné
Sümeg
Szept. 6. u. 7.
8330 AN273800
Handler Ákos
Sümeg
Lukonich u. 16.
8330 AN276812
Dátum: Sümeg, 2005.03.19.
87
2. sz. Melléklet
Tisztségviselők
Elnök: Szabados Zsuzsanna, 8330 Sümeg, Széchenyi Gy. u. 6. Alelnök: Apáti Zoltán, 8330 Sümegprága, Rákóczi u. 2. Titkár: Papp Henrietta, 8330 Sümeg, Simon I. u. 15. Elnökségi tag: Oszkai Réka, 8330 Sümeg, Lukonich u. 30. Kovács András, 8330 Sümeg, Ifjúság u. 31. Felügyelő bizottság elnöke: Handler Ákos, 8330 Sümeg, Lukonich u. 16. Felügyelő bizottság tagja: Miklósi-Sikes Levente, 8474 Csabrendek, Hunyadi u. 13. Dörnyei László, 8330 Sümeg, Táncsics M. u. 19/2
88
