Közérthető összefoglaló N-IX. 13 Nógrád V. előkészítési szakasz 41+500 48+100 Jogerős építési engedély Helyszínrajzi vonalvezetés N-IX. szakasz 41+500 – 48+100 km sz. A tervezési szakasz kezdetén és végén csatlakozik a már megépült 2x2 sávos előzési szakaszokhoz. A jelenlegi pályaszerkezet elbontásra kerül, de a meglévő töltést a tervezett osztott pálya jobb oldali részéhez felhasználjuk. Az útszakasz Mátraverebély és Bátonyterenye közigazgatási területén halad. Az út a 44+585 km szelvényig külterületen, a 6. számú körforgalomig belterületen, majd a körfogalom utántól a 46+605 km szelvénytől ismét külterületen halad. A belterületi szakasz Kisterenye városrészt, valamint Bátonyterenyén vágja ketté. A szakasz kiemelt szegélyekkel, járdával épül, a gyalogos átvezetését akadálymentesített aluljárók biztosítják. Keresztmetszeti kialakítás Belterület: Tervezési sebesség: vt=60 km/h Koronaszélesség: 20,00 m Forgalmi sáv szélessége: 3,50 m Forgalmi sáv száma: 2x2 Padka szélesség: 1,50 m Belső biztonsági sáv: 0,50 m kiemelt szegélyek előtt Külső biztonsági sáv: 0,50 m kiemelt szegélyek előtti Középső elválasztó sáv: 3,00 m Járda szélesség: 2,00 m Műszaki tartalom leírása tervezési szakaszonként N-IX. szakasz 41+500 – 48+100 km sz. A meglévő 2x1 sávos főút 2x2 sávra való bővítése. Szintbeni csomópontok átépítése kétsávos turbó típusú körforgalmakra. Építés és forgalomba helyezés várható időpontja A Kormány a 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozatában döntött a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről. Ebben a 21. sz. főút fejlesztése két programciklusban szerepel, 2016-ig megvalósulóan az I. ütem, a 2017-2020 programciklusban a II. ütem elemei.
-2– N-IX. szakasz 41+500 – 48+100 km sz. Tervezett útszakasz leírása A tervezési szakasz kezdetén és végén csatlakozik a már megépült 2x2 sávos előzési szakaszokhoz. A jelenlegi pályaszerkezet elbontásra kerül, de a meglévő töltést a tervezett osztott pálya jobb oldali részéhez felhasználjuk. Az útszakasz Mátraverebély és Bátonyterenye közigazgatási területén halad. Az út a 44+585 km szelvényig külterületen, a 6. számú körforgalomig belterületen, majd a körfogalom utántól a 46+605 km szelvénytől ismét külterületen halad. A belterületi szakasz Kisterenye városrészt, valamint Bátonyterenyén vágja ketté. A szakasz kiemelt szegélyekkel, járdával épül, a gyalogos átvezetését akadálymentesített aluljárók biztosítják. Csomópontok 41+817,10 km sz. 2409 jelű út csatlakozása („T” típusú csomópont) 43+314,06 km sz. Szintbeni kétsávos turbó típusú körforgalom (Ipari park és Téglagyári út) 44+710,20 km sz. MOL üzemanyagtöltő állomás bejárata 44+936,19 km sz. Szintbeni kétsávos turbó típusú körforgalom (23. számú főút és 21116 jelű út) 45+867,75 km sz. Szintbeni kétsávos turbó típusú körforgalom (Jászai Mari út – Gyermekek útja) 46+563,20 km sz. Szintbeni kétsávos turbó típusú körforgalom (Köztársaság út) Műtárgyak A tervezési szakaszon az alábbi tervezett műtárgyak találhatóak: áthidalt akadály belterület / külterület 21. sz. főút szelvénye 21 sz. főút felüljáró kerékpárút felett külterület 41+676,97 km sz. 21 sz. főút felüljáró Bükkvölgyi-patak felett belterület 42+901 km sz. Szervízút felüljáró Bükkvölgyi-patak felett belterület 42+901 km sz. 21 sz. főút felüljáró Bükkvölgyi-patak felett bontása belterület 42+901 km sz. 21 sz. főút felüljáró gyalogút felett belterület 45+146 km sz. 21 sz. főút felüljáró gyalogút felett belterület 45+831,20 km sz. 21 sz. főút felüljáró gyalogút felett belterület 46+430 km sz. 21 sz. főút felüljáró Kisterenye bányatelepi időszakos vízfolyás felett bontása belterület 46+562 km sz. Környezetvédelmi műtárgyak: Zajárnyékoló falak építése nem szükséges a vizsgált szakaszon. A vadátjárók helyét fenti táblázat tartalmazza. Védőkerítés A tervezett főút mindkét oldalán a nyomvonal teljes hosszában, beleértve a már megépült szakaszokat is, kerítés építése szükséges az e-UT 03.07.52 Útügyi műszaki előírásnak megfelelően.
-2– A Szuha pataktól északra 2,4 m, a pataktól délre 1,8 m a vadvédő kerítés javasolt magassága. Pihenők javasolt helyei A 21 út vizsgált szakaszán pihenő nem került tervezésre. A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁS ISMERTETÉSE Levegőminőségi alapállapot jellemzése A környezeti levegő alapállapotának meghatározása céljából az KDV-KTVF Környezetvédelmi Laboratóriuma végzett helyszíni méréseket a 21. gyorsforgalmi út mellett. Az alapállapot meghatározására az alábbi mérési pontokon került sor: A P1 mérési ponton – Bátonyterenye Zrínyi út A P2 mérési ponton – Zagyvaszántó Jókai Mór utca A fenti méréseket a P1 ponton 2012. október 6. – 2012. október. 17. között ill. a P2 ponton 2012. október 21. – 2012. október. 30. között végezték el a KDV-KTVF munkatársai. A mérési program a szén-monoxid (CO), nitrogén-dioxid (NO2), nitrogén-oxidok (NOX), és szállópor (PM10) komponensekre terjedt ki. A mérési eredmények összefoglalása A 21. számú út nyomvonala közelében folytatott vizsgálatok tapasztalatai alapján a környezeti levegőre vonatkozóan az alábbi megállapítások kerültek a szakvéleménybe A környezeti levegő szén-monoxid, nitrogén-dioxid és nitrogén-oxid szennyezettsége a vizsgáltok helyszínén alacsony volt. A PM10 koncentráció a vizsgált napokon nem érte el az egészségügyi határérték 56 %-át. Összegezve a vizsgálatok időtartama alatt a vizsgálati helyszíneken a levegőminőség környezet-egészségügyi szempontból CO, NO2, NOX, O3, és szálló por esetében megfelelő volt, egészségügyi határérték túllépés nem történt. A mérési eredmények lényegesen alacsonyabb értékeket mutatnak NO2 komponensre, mint a bátonyterenyei állomás éves átlaga. A nyomvonal menti területekre nagyrészt a zagyvaszántói mérőpontok eredményei vehetők alapul. A tervezési terület alap légszennyezettsége alacsony, a vizsgált napokon lényegében az OMSZ háttérszennyezettséget mérő állomásainak értékéhez hasonlót mutatott A 3-1 sz. táblázat. Közepes természetességi állapotú élőhelyek előfordulási helye és leírása a nyomvonal közvetett hatásterületén. (Magyarázat: sorszám: az É4. melléklet foltjainak sorszáma, ÁNÉR – besorolás az ÁNÉR-rendszer szerint főtípus szinten). Egyes élőhelyfoltok km szelvény értékei átfedhetnek, ha azok mozaikosan helyezkednek el 303, 381 OA, bolygatott másodlagos nádas-sásos élőhely 38+000 – 39+100 km sz. között, az út bal oldalán, a szélesítés miatt az út 10-20 m szélességben érinti 325 OC, regenerálódó másodlagos száraz gyep 41+700 – 41+900 km sz. között, az út bal oldalán, a szélesítés miatt az út 10-20 m szélességben érinti (de az érintett sáv erősen degradált)
-3A jelenlegi zajhelyzet Figyelembe véve, hogy a beruházás célja egy meglevő másodrendű főút átépítése, annak során új hatótényező nem jön létre, így a beruházás hatásai kizárólag meglevő hatótényezők által érvényesülnek. Ezért a jelenlegi állapot vizsgálata kiemelt fontosságú, hiszen a beruházás megvalósulása, illetve meg nem valósulása esetén várható állapot csak a jelenlegi állapothoz viszonyítva értelmezhető. Az eredmények összehasonlíthatósága érdekében ezért a három állapot (jelenlegi, megvalósulás, meg nem valósulás) számításos vizsgálatát minden esetben (fókuszterület, modellterület, külső terület) azonos módszerekkel végeztük. A számítások kalibrálása érdekében elvégeztük a jelenlegi állapot részletes méréses vizsgálatát is. A helyszíni vizsgálathoz a 21-es út mentén található 10 jelentős lakóterület mindegyikén kiválasztottunk egy az úthoz közel eső védendő épületet, melynek a homlokzata előtti mérési pontot jelöltünk ki. Összefoglaló értékelése A beruházás a 21-es számú másodrendű főút jelenlegi 2x1 sávos szakaszainak 2x2 sávosra történő bővítését valamint az útburkolat felújítását célozza. A beruházás több olyan közútra is hatással van, amelyek az általuk érintett településeken jelentős zaj- és rezgésvédelmi hatást gyakorolnak. A beruházás hatásaként ezen utak közül többnek kismértékben megnövekszik a forgalma, míg egy közútnak kismértékben csökken, ezáltal a beruházás kismértékű közvetett hatást gyakorol a közvetett települések védendő területeire. A beruházás megvalósításának építési terhelése a 21-es út mentén fekvő településeken okoz várhatóan jelentős zaj- és rezgésvédelmi hatást, amely zaj- és rezgésvédelmi intézkedések alkalmazását teszi indokolttá Tájvédelem A négynyomúsítás által érintett területek bel- és külterületen vegyesen találhatók. A nyomvonal szélesítése nem érint országos és helyi jelentőségő védett természeti területet. A nyomvonal-szélesítés kis területen érinti a Szentkúti Meszes-tető kiemelt jelentőségő természet megőrzési területet. Tervezési területünk nem érint tájképvédelmi területet és egyedi tájértéket. A kisajátított területen szükség lehet biológiailag aktív felületek kialakítására. A javasolt intézkedések betartása mellett tájvédelmi szempontból a beruházás megvalósítható. Mivel a tervezett beruházás nem új nyomvonalas létesítményként jelenik meg a tájban, hanem a meglévő nyomvonal szélesítése történik, így tájképvédelmi szempontból is megvalósítható a négynyomúsítás. Zaj- és rezgésvédelem A tervezett négynyomúsítás külterületeket és lakott területeket egyaránt érint. A referencia állapotban (beruházás elmaradása esetén) a közvetlen hatásterületen a számítások szerint a 21. sz. főút mellett távlatban 1,6-2,1 dB zajszint növekedésre kellene számítani, ami a jelenlegi zajterhelést tovább növelné, illetőleg több vizsgálati pontban okozna határérték feletti zajterhelést, azaz még nagyobb zajnak tenné ki az itt élőket, ezért különösen indokoltnak tartjuk a tervezett beruházás megvalósítását. Megállapíthatjuk, hogy a 21 sz. főút 2x2 sávos átépítése nélkül további mértékben növekedne a megnövekedett zajterheléssel érintett lakott területek aránya a térségben.
-4A 21. sz. főút tervezett kiépítése zajvédelmi szempontból kedvező hatású, mivel a főút tárgyi szakasza melletti települések környezetében a zajterhelés mértéke a beruházás hatására a referencia állapothoz képest csökken. Ahol a főút nem érint lakott bel-, illetve külterületeket, ott a tervezett kiépítés zajvédelem szempontjából igen kismértékű, hatását semleges hatásnak minősítjük. A fentiek alapján megállapítható, hogy a 21. sz. főútvonal átépítésének hatása zajvédelmi szempontból előnyös, mivel a sűrűn beépített magas zajterhelésű területek zajhelyzetét jelentősen javítja.
