Közérthető összefoglaló a 21-es út 4-sávosításáról (Kisterenye) N-IX. 13 Nógrád V. előkészítési szakasz 41+500 48+100 Jogerős építési engedély Helyszínrajzi vonalvezetés N-IX. szakasz 41+500 – 48+100 km sz. A tervezési szakasz kezdetén és végén csatlakozik a már megépült 2x2 sávos előzési szakaszokhoz. A jelenlegi pályaszerkezet elbontásra kerül, de a meglévő töltést a tervezett osztott pálya jobb oldali részéhez felhasználjuk. Az útszakasz Mátraverebély és Bátonyterenye közigazgatási területén halad. Az út a 44+585 km szelvényig külterületen, a 6. számú körforgalomig belterületen, majd a körfogalom utántól a 46+605 km szelvénytől ismét külterületen halad. A belterületi szakasz Kisterenye városrészt, valamint Bátonyterenyén vágja ketté. A szakasz kiemelt szegélyekkel, járdával épül, a gyalogos átvezetését akadálymentesített aluljárók biztosítják. Keresztmetszeti kialakítás Belterület: Tervezési sebesség: vt=60 km/h Koronaszélesség: 20,00 m Forgalmi sáv szélessége: 3,50 m Forgalmi sáv száma: 2x2 Padka szélesség: 1,50 m Belső biztonsági sáv: 0,50 m kiemelt szegélyek előtt Külső biztonsági sáv: 0,50 m kiemelt szegélyek előtti Középső elválasztó sáv: 3,00 m Járda szélesség: 2,00 m Műszaki tartalom leírása tervezési szakaszonként N-IX. szakasz 41+500 – 48+100 km sz. A meglévő 2x1 sávos főút 2x2 sávra való bővítése. Szintbeni csomópontok átépítése kétsávos turbó típusú körforgalmakra. Építés és forgalomba helyezés várható időpontja A Kormány a 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozatában döntött a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről. Ebben a 21. sz. főút fejlesztése két programciklusban szerepel, 2016-ig megvalósulóan az I. ütem, a 2017-2020 programciklusban a II. ütem elemei.
–2– N-IX. szakasz 41+500 – 48+100 km sz. Tervezett útszakasz leírása A tervezési szakasz kezdetén és végén csatlakozik a már megépült 2x2 sávos előzési szakaszokhoz. A jelenlegi pályaszerkezet elbontásra kerül, de a meglévő töltést a tervezett osztott pálya jobb oldali részéhez felhasználjuk. Az útszakasz Mátraverebély és Bátonyterenye közigazgatási területén halad. Az út a 44+585 km szelvényig külterületen, a 6. számú körforgalomig belterületen, majd a körfogalom utántól a 46+605 km szelvénytől ismét külterületen halad. A belterületi szakasz Kisterenye városrészt, valamint Bátonyterenyén vágja ketté. A szakasz kiemelt szegélyekkel, járdával épül, a gyalogos átvezetését akadálymentesített aluljárók biztosítják. Csomópontok 41+817,10 km sz. 2409 jelű út csatlakozása („T” típusú csomópont) 43+314,06 km sz. Szintbeni kétsávos turbó típusú körforgalom (Ipari park és Téglagyári út) 44+710,20 km sz. MOL üzemanyagtöltő állomás bejárata 44+936,19 km sz. Szintbeni kétsávos turbó típusú körforgalom (23. számú főút és 21116 jelű út) 45+867,75 km sz. Szintbeni kétsávos turbó típusú körforgalom (Jászai Mari út – Gyermekek útja) 46+563,20 km sz. Szintbeni kétsávos turbó típusú körforgalom (Köztársaság út) Műtárgyak A tervezési szakaszon az alábbi tervezett műtárgyak találhatóak: áthidalt akadály belterület / külterület 21. sz. főút szelvénye 21 sz. főút felüljáró kerékpárút felett külterület 41+676,97 km sz. 21 sz. főút felüljáró Bükkvölgyi-patak felett belterület 42+901 km sz. Szervízút felüljáró Bükkvölgyi-patak felett belterület 42+901 km sz. 21 sz. főút felüljáró Bükkvölgyi-patak felett bontása belterület 42+901 km sz. 21 sz. főút felüljáró gyalogút felett belterület 45+146 km sz. 21 sz. főút felüljáró gyalogút felett belterület 45+831,20 km sz. 21 sz. főút felüljáró gyalogút felett belterület 46+430 km sz. 21 sz. főút felüljáró Kisterenye bányatelepi időszakos vízfolyás felett bontása belterület 46+562 km sz. Környezetvédelmi műtárgyak: Zajárnyékoló falak építése nem szükséges a vizsgált szakaszon. A vadátjárók helyét fenti táblázat tartalmazza. Védőkerítés A tervezett főút mindkét oldalán a nyomvonal teljes hosszában, beleértve a már megépült szakaszokat is, kerítés építése szükséges az e-UT 03.07.52 Útügyi műszaki előírásnak megfelelően.
–3– A Szuha pataktól északra 2,4 m, a pataktól délre 1,8 m a vadvédő kerítés javasolt magassága. Pihenők javasolt helyei A 21 út vizsgált szakaszán pihenő nem került tervezésre. A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁS ISMERTETÉSE Levegőminőségi alapállapot jellemzése A környezeti levegő alapállapotának meghatározása céljából az KDV-KTVF Környezetvédelmi Laboratóriuma végzett helyszíni méréseket a 21. gyorsforgalmi út mellett. Az alapállapot meghatározására az alábbi mérési pontokon került sor: A P1 mérési ponton – Bátonyterenye Zrínyi út A P2 mérési ponton – Zagyvaszántó Jókai Mór utca A fenti méréseket a P1 ponton 2012. október 6. – 2012. október. 17. között ill. a P2 ponton 2012. október 21. – 2012. október. 30. között végezték el a KDV-KTVF munkatársai. A mérési program a szén-monoxid (CO), nitrogén-dioxid (NO2), nitrogén-oxidok (NOX), és szállópor (PM10) komponensekre terjedt ki. A mérési eredmények összefoglalása A 21. számú út nyomvonala közelében folytatott vizsgálatok tapasztalatai alapján a környezeti levegőre vonatkozóan az alábbi megállapítások kerültek a szakvéleménybe A környezeti levegő szén-monoxid, nitrogén-dioxid és nitrogén-oxid szennyezettsége a vizsgáltok helyszínén alacsony volt. A PM10 koncentráció a vizsgált napokon nem érte el az egészségügyi határérték 56 %-át. Összegezve a vizsgálatok időtartama alatt a vizsgálati helyszíneken a levegőminőség környezet-egészségügyi szempontból CO, NO2, NOX, O3, és szálló por esetében megfelelő volt, egészségügyi határérték túllépés nem történt. A mérési eredmények lényegesen alacsonyabb értékeket mutatnak NO2 komponensre, mint a bátonyterenyei állomás éves átlaga. A nyomvonal menti területekre nagyrészt a zagyvaszántói mérőpontok eredményei vehetők alapul. A tervezési terület alap légszennyezettsége alacsony, a vizsgált napokon lényegében az OMSZ háttérszennyezettséget mérő állomásainak értékéhez hasonlót mutatott A 3-1 sz. táblázat. Közepes természetességi állapotú élőhelyek előfordulási helye és leírása a nyomvonal közvetett hatásterületén. (Magyarázat: sorszám: az É4. melléklet foltjainak sorszáma, ÁNÉR – besorolás az ÁNÉR-rendszer szerint főtípus szinten). Egyes élőhelyfoltok km szelvény értékei átfedhetnek, ha azok mozaikosan helyezkednek el 303, 381 OA, bolygatott másodlagos nádas-sásos élőhely 38+000 – 39+100 km sz. között, az út bal oldalán, a szélesítés miatt az út 10-20 m szélességben érinti 325 OC, regenerálódó másodlagos száraz gyep 41+700 – 41+900 km sz. között, az út bal oldalán, a szélesítés miatt az út 10-20 m szélességben érinti (de az érintett sáv erősen degradált)
-4A jelenlegi zajhelyzet Figyelembe véve, hogy a beruházás célja egy meglevő másodrendű főút átépítése, annak során új hatótényező nem jön létre, így a beruházás hatásai kizárólag meglevő hatótényezők által érvényesülnek. Ezért a jelenlegi állapot vizsgálata kiemelt fontosságú, hiszen a beruházás megvalósulása, illetve meg nem valósulása esetén várható állapot csak a jelenlegi állapothoz viszonyítva értelmezhető. Az eredmények összehasonlíthatósága érdekében ezért a három állapot (jelenlegi, megvalósulás, meg nem valósulás) számításos vizsgálatát minden esetben (fókuszterület, modellterület, külső terület) azonos módszerekkel végeztük. A számítások kalibrálása érdekében elvégeztük a jelenlegi állapot részletes méréses vizsgálatát is. A helyszíni vizsgálathoz a 21-es út mentén található 10 jelentős lakóterület mindegyikén kiválasztottunk egy az úthoz közel eső védendő épületet, melynek a homlokzata előtti mérési pontot jelöltünk ki. Összefoglaló értékelése A beruházás a 21-es számú másodrendű főút jelenlegi 2x1 sávos szakaszainak 2x2 sávosra történő bővítését valamint az útburkolat felújítását célozza. A beruházás több olyan közútra is hatással van, amelyek az általuk érintett településeken jelentős zaj- és rezgésvédelmi hatást gyakorolnak. A beruházás hatásaként ezen utak közül többnek kismértékben megnövekszik a forgalma, míg egy közútnak kismértékben csökken, ezáltal a beruházás kismértékű közvetett hatást gyakorol a közvetett települések védendő területeire. A beruházás megvalósításának építési terhelése a 21-es út mentén fekvő településeken okoz várhatóan jelentős zaj- és rezgésvédelmi hatást, amely zaj- és rezgésvédelmi intézkedések alkalmazását teszi indokolttá Tájvédelem A négynyomúsítás által érintett területek bel- és külterületen vegyesen találhatók. A nyomvonal szélesítése nem érint országos és helyi jelentőségő védett természeti területet. A nyomvonal-szélesítés kis területen érinti a Szentkúti Meszes-tető kiemelt jelentőségő természet megőrzési területet. Tervezési területünk nem érint tájképvédelmi területet és egyedi tájértéket. A kisajátított területen szükség lehet biológiailag aktív felületek kialakítására. A javasolt intézkedések betartása mellett tájvédelmi szempontból a beruházás megvalósítható. Mivel a tervezett beruházás nem új nyomvonalas létesítményként jelenik meg a tájban, hanem a meglévő nyomvonal szélesítése történik, így tájképvédelmi szempontból is megvalósítható a négynyomúsítás. Zaj- és rezgésvédelem A tervezett négynyomúsítás külterületeket és lakott területeket egyaránt érint. A referencia állapotban (beruházás elmaradása esetén) a közvetlen hatásterületen a számítások szerint a 21. sz. főút mellett távlatban 1,6-2,1 dB zajszint növekedésre kellene számítani, ami a jelenlegi zajterhelést tovább növelné, illetőleg több vizsgálati pontban okozna határérték feletti zajterhelést, azaz még nagyobb zajnak tenné ki az itt élőket, ezért különösen indokoltnak tartjuk a tervezett beruházás megvalósítását. Megállapíthatjuk, hogy a 21 sz. főút 2x2 sávos átépítése nélkül további mértékben növekedne a megnövekedett zajterheléssel érintett lakott területek aránya a térségben.
-5A 21. sz. főút tervezett kiépítése zajvédelmi szempontból kedvező hatású, mivel a főút tárgyi szakasza melletti települések környezetében a zajterhelés mértéke a beruházás hatására a referencia állapothoz képest csökken. Ahol a főút nem érint lakott bel-, illetve külterületeket, ott a tervezett kiépítés zajvédelem szempontjából igen kismértékű, hatását semleges hatásnak minősítjük. A fentiek alapján megállapítható, hogy a 21. sz. főútvonal átépítésének hatása zajvédelmi szempontból előnyös, mivel a sűrűn beépített magas zajterhelésű területek zajhelyzetét jelentősen javítja. A mérési eredményeknek nem csak a SO2, NO2 és az ülepedő por adatait kell tartalmaznia. Vannak más mérgező anyagok a belsőégésű motorok üzemeltetése során. Szennyező anyag a széndioxid (CO2), mérgező anyag a szénmonoxid (CO) Kifejezetten mérgező és rákkeltő anyagok a nitrogénoxidok (NOx), alifás szénhidrogének (CmHm), az aldehidek (RCHO) és igen rákkeltő a poliaromás szénhidrogének csoportjából a benz(a)pirén valamint a 2 µm-nél kisebb méretű diesel-korom is. A városlakók óriási veszélyben vannak. A levegőben lévő gumipor, fékbetétek és gépkocsik kopásából eredő szennyeződések rákkeltők, gyengítik az immunrendszert. Ezek az anyagok minden esetben jelen vannak az utak mentén a levegőben, csak nem mérik… A környezetterhelő hatás erőssége attól is függ, hogy a gázok milyen magasságban kerülnek a légtérbe. Sajnos jelen esetben a lakóházak ablakainak szintjével azonos magasságban. Ebből a szempontból a közúti közlekedés a leginkább negatív hatású. Megjegyzem, hogy a gyalogos aluljárók üzemeltetése a beruházó véleménye szerint az Önkormányzat feladata lesz, ami további terheket ró a pénzügyileg amúgy is romokban heverő Önkormányzatra. Amennyiben ez a beruházás megvalósul számolni kell azzal, hogy a lakosság egészségi állapota rohamosan romlani fog. Megjegyzem, hogy a gyalogos aluljárók üzemeltetése a beruházó véleménye szerint az Önkormányzat feladata lesz, ami további terheket ró a pénzügyileg amúgy is romokban heverő Önkormányzatra. Amennyiben ez a beruházás megvalósul számolni kell azzal, hogy a lakosság egészségi állapota rohamosan romlani fog. A fenti útszakasz tervezett megépítésekor több útmenti fát kell kivágni. A 21-es 23-as Ózd-i elágazásától a Köztársaság útig az alábbi fafajták találhatók meg: - akác 90 db., - platán 9 db., - hárs 7 db., - kőris 30 db., - szil 1 db., - juhar 37 db., - nyír 7 db., - nyár 1 db., - lucfenyő 3 db., - tuja 2 db., - vörösfenyő 5 db., - celtisz 2 db., - dió 1 db., - vadgesztenye 1 db., - fűz 33 db., - gyümölcs 6 db. Összesen: 235 db.
-6A fák pedig kihatnak a mikroklímára, mérséklik a szél sebességét, hatással van a talaj és a levegő nedvességére, a hőmérsékletre. Egészségügyi hatása is van. Szűri a levegőt. Megköti a szálló port, csillapítja a zajterhelést. Pozitívan hat a napi hőingadozásra. És nem utolsósorban esztétikai hatása is van. A városokban vagy forgalmas utak mellett élő embert semmi sem képes olyan hathatósan védeni a zaj ellen, mint a növényzet. A zaj főleg a mai kor ártalma, amelyhez a szervezet nem szokhatott hozzá. A közlekedés zaja, a hangkeltő eszközök tömeges elterjedése, a gépek lármája fokozódó támadást jelent az ember ellen. Műszeres mérések igazolják, hogy a fák, cserjék – lombos állapotban - jobban védenek a zajtól, mint a téglafal. A szennyező anyagok egy részét képes lekötni a fák lombtömege. A szűrő úgy működik, hogy a szilárd szennyező anyagok (porszemcsék a hozzájuk tapadó nehézfémekkel, a korom, olajszármazékok, azbeszt stb.) megülepednek a leveleken. Az esővíz a szennyezést időnként lemossa és a szűrő levélfelület újra üzemképes. Kimutatások szerint 1 lombköbméter levélfelület 4500 gramm szennyezőanyagot képes kiszűrni a levegőből egy vegetációs időszak alatt. A tervezett út megvalósítása jelentősen rontani fogja az itt élők életminőségét nem csak a környezeti hatások miatt. A korlátokkal védett négy nyomsávos út kettévágja hosszában Kisterenyét, a tervezett gyalogos és kerékpáros átkelők miatt nagy kerülőket kell tenni. Ugyanakkor a helyi forgalmat olyan kis belső utcákra terelik, amelyek alkalmatlanok erre. Így az úttól távolabb élőkre is kedvezőtlen hatása lesz. Forgalmas üzletek fognak megszűnni a jelenlegi terv szerint, mely nem csak az itt élők ellátása miatt rontja az életkörülményeket, hanem munkahelyek megszűnésével is. Az út melletti ingatlanok megközelítése nehézkes és veszélyes lesz mind az itt élők, mind az áthaladó forgalom számára. Na akkor még amiről nem beszélnek, de létezik. 15 város közöttük Salgótarján is részt vett abban a kutatásban, ami a szálló por és a talaj közeli ózon okozta halálozási adatokat vizsgálta. Megállapítást nyert, hogy 2010-ben a szálló por miatt 3487 ember, míg a talaj közeli ózon miatt 304 ember halt meg idő előtt. A vizsgált térségekben további 75 személynél tapasztaltak keringési összeomlást, 64-nél az akut infarktus hozható összefüggésbe a magas nitrogén-dioxid értékkel. A szálló por felelős még 3044 krónikus hörghurutért is. Az orvosok a legveszedelmesebbnek a 2,5 mikronnál kisebb szálló por részecskéket tartják, mert ez a méret lejut a léghólyagocskákba, sőt bekerül a véráramba is ahol vérrögképző hatású. Így nemcsak tüdő, hanem szív- és érrendszeri kockázatot is jelent. Magyarországon másfél-kétszer többen halnak meg szívbántalmi megbetegedésekben és tüdőrákban, mint hasonló történelmi gazdasági adottságú Szlovákiában, Csehországban – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján. A szmog irritálja a légzőszervek nyálkahártyáját, a szemet, súlyosbítja a krónikus hörghurutot, asztmát. „ A por, kén-dioxid, ózon, nitridek lelassítják a csillószőrök működését, amelyek a nyálkahártyák kisöpréséért felelősek. Ezért a bejutó részecskék hosszabban időznek a légutakban”- mondja dr. Bohács Anikó, a Semmelweis Egyetem tüdőgyógyász, kilinikai immonológus és allergológus szakorvosa.
-7A doktornő szerint a krónikusan gyulladt, irritált nyálkahártyán jobban megtapadnak az allergiát okozó pollenek. További veszélyforrás nyáron, hogy a kipufogó gázok felerősítik az allergén hatást. A szmog és az allergének együtt gyakran okoznak asztmás fulladásos tüneteket. A települések nagy forgalmú átvezető útjai mentén a levegő szennyezettsége az egészségügyi határérték 50 – 80 %-a körül mozog, de egyes településeken ez gyakran mutat 24 órás határérték túllépést. Ebből főleg a nitrogénoxidok és a szilárd részecskék súlya veszélyes. Nem véletlen az az európai uniós törekvés, hogy a nagyforgalmú utak kerüljék ki a településeket. Örülünk annak, hogy ezt a csomagot kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítették. De miért nem veszik figyelembe a lakosság véleményét a beruházással kapcsolatban. Nem zárkózunk el az elől, hogy korszerűsítsék az utakat. Gyorsítaná a forgalmat – különösen a nagyteherbírású járművek esetén – ha Kisterenyét elkerülő utat építenének. Nem kell, hogy 4 sávos legyen. Erre meg vannak az alternatívák. Egyébként nem lenne kizárva a nagyteherbírású járműforgalom. De csak célforgalom esetén közlekedhetnének a településen belül. És mi van a 81-es sz. vasútvonallal? Azt miért nem lehet korszerűsíteni. Nevetséges az eljutási idő Aszódra, Gödöllőre. A napi Budapestre való ingázás valóban „gáz”. Lehet, hogy vonaton kényelmesebb lenne. De ez egy másik történet.
