KOREOGRÁFIA KISTERENYE

KOREOGRÁFIA KISTERENYE NÉPTÁNC SZAKKÖR (6/A ÉS 6/B ) FOGLALKOZÁSSOROZAT ELŐADÓMŰVÉSZETI KREATÍV TERÜLET

Készült "Múlt, jelen és jövő a palócföldi Szurdokpüspökiben” (TÁMOP 3.2.3.A-11/1-2012-0090) című projekt keretében Szurdokpüspöki Község Önkormányzata megbízásából.

Kisterenyei csárdás tanításának előkészítése Kisterenyei koreográfia leírása Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3. oldal II. Néprajzi áttekintés 4. oldal II.1. A palócokról 4. oldal II.2. Kisterenye története, földrajzi elhelyezkedése 5. oldal II.3. A verbunk kialakulása és stílusjegyei 6. oldal II.4. A tréfás verbuválás 7. oldal II.5. A csárdás kialakulása és stílusjegyei 9. oldal III. Útmutató a modulvázlat használatához 11. oldal IV. Modulvázlatok a tanításhoz 11. oldal V. Koreográfialeírás 21. oldal

2

A koreográfia megrendelője: Szurdokpüspöki Község Önkormányzata.

A koreográfiát készítette: Husvéth Csaba táncpedagógus

I. Bevezetés Jelen

leírás

tartalmi

felosztása

és

formai

megvalósításának

mikéntje több szempontból is megindokolható. Az írásom tartalmának kiválasztását részben érzelmi indokok is motiválták. A palócok néprajza mindig is foglalkoztatott, zenei és táncos hagyományának sokszínűsége sosem

hagyhat

pihenőt

az

azt

tanulmányozó

szakemberek,

műkedvelők, laikusok számára. A palóc táj természeti adottságai, az itt élő emberek habitusa első látásra magával ragadott. A ma még közöttünk lévő, és az általunk oly becsesnek tartott múltra átlagos hétköznapokként visszaemlékező parasztemberek megnyilvánulásaiból még süt az erő, a magával ragadó határozottság. Az a vad energia amely mégis a legőszintébb emberi tisztasággal és büszkeséggel párosulva példát mutathat a mai világ emberének. Az ő történeteiken, nótáikon és táncaikon keresztül könnyebben megérthetjük kultúránkat. És

talán

belőlük

lelki

energiákat

merítve

minden

szempontból

egészségesebben élhetünk. Talán ez a plusz melyet tanítványainknak adhatunk. Ami nem kézzelfogható, de talán a legfontosabb. Ami által a munkából hivatás lehet, a hobbiból életforma alakulhat. Ez lehet az a szellemi táplálék, amely hatására a pozitív életminőség változás nem csak egy távolinak tűnő célként lebeghet előttünk, hanem a művészettel foglalkozó iskolák, műhelyek közösségformáló, szocializáló, tudatos

3

munkájának,

kultúraátörökítő

szerepének

köszönhetően

az

onnan

kikerülő kreatív növendékek természetes és valós életcéljává válhat. A formai megvalósítás pedig a praktikusság és a közérthetőség jegyében zajlott. Dolgozatomban a bevezetés és a néprajzi ismertetők után

a

szurdokpüspöki

csárdás

legjellemzőbb

formáinak

tanítási

lehetőségeit, az általam gyakorlatban is kipróbált módszereket modul óravázlatokban dolgoztam fel. A modulkeret segíti a foglalkozástervek követhetőségét, megvalósítását, mert magába foglalja a szakmaipedagógiai folyamat részletes leírását. A foglalkozás tényleges leírását a modulvázlat tartalmazza. Táblázatos formában, egységes rendszerben írja

le

a

foglalkozás

kompetenciákat,

lépéseit,

valamint

a

a

célokat

és

a

munkaformákat,

fejlesztendő alkalmazandó

módszereket és az eszközrendszert. A modulvázlaton végighaladva, némi

képzelőerővel

magunk

előtt

láthatjuk

a

megvalósuló

foglalkozásokat. A következő fejezett találhatjuk a koreográfia részletes leírását.

II. Néprajzi áttekintés II.1. A palócokról A

Palóc-vidék tánckultúrájának összefoglaló jellegzetessége az új

stílusú tánc- és zeneanyag egyeduralma, valamint a leánykörtánc általános

elterjedése.

A

nyugati

és

keleti

vidékek

tánckultúrája

részletvonásokban különbözik s jobban kapcsolódik a dunántúli, ill. alföldi táncdialektusokhoz, mint egymáshoz. A nyugati palócok pl. a régies dudazene emlékeit s a menyasszonyfektető

gyertyás tánc

divatját a Dunántúlhoz hasonlóan őrzik, míg a keletiek táncaiban sok az alföldi vonás. A pásztortáncok maradványai több helyütt feltűnnek: nyugaton a kétbotos kanásztánc és söprűtánc, keleten pedig a

4

botforgatós, olykor baltás pásztortáncokat járják a jellegzetes felföldi kanász- és dudanótákra. A palóc karikázó legegyszerűbb, általános formája a kört állandóan napirányba forgató nyitó-záró lépés és az ezt követő gyors sergés. A karikázó nyugaton olykor gazdagabb, több részes, keleten pedig az Alföldre is jellemző körcsárdással vegyül. A sallai verbunk a nyugati, a

vasvári verbunk a keleti vidékek jellemző

férfitánca. Az utóbbi páros változatban is gyakori. A nyugati lassú csárdást igen egyszerű, végig zárt fogásmóddal járják. A lenthangsúlyos friss csárdás viszont gazdag. Legjellemzőbb mozzanatai a páros forgás, a lippentős-bukós motívum s a párelengedős csalogatás. Korábban a tánckezdő verbunkot itt a friss követte, a lassú csárdás csak később került

a

táncrendbe.

A

keleti

lassú

csárdás

gazdagabb

s

a

fenthangsúlyos frissel egybeolvad éppúgy, mint a Tiszántúlon; a nyílt fogásmódok, a félfordulós motívum és a férfi csapásoló figurázása jellemzi. A menyasszonyfektető gyertyás tánc különböző – osztó, vonuló páros és kígyó – formái a nyugati vidékre jellemzőek, kelet felé ritkul a használatuk. II. 2. Kisterenye története, földrajzi elhelyezkedése Kisterenye

(szlovákul

Malá

Tereňa)

a

Mátra

hegységtől

északnyugatra, a Cserháttól keletre található Bátonyterenye városrésze, korábban önálló község volt. 180-250 méterrel fekszik a tengerszint felett. A környék már a bronzkor óta folyamatosan lakott terület. A terület gazdaságának meghatározó része volt a szénbányászat, amely azonban mára letűnt a térségben. Helyét a mezőgazdaság és a turizmus vette át. Kisterenye számos kulturális és természeti értékkel rendelkezik. Ezek legfontosabbika a Gyürky-Solymossy kastély, amely barokk stílusban épült a 18. század végén. A felújítás alatt álló épület novembertől áprilisig látogatható, a nyári időszakban a helyrehozása folyik. A

5

kétszintes épület felső szintjét hozták helyre, ahol állandó kiállítás működik. Az épület két zömök saroktornyán fából épült hagymakupolák találhatók,

amelyek

sajátosnak,

jellegzetesnek

mondhatók.

Az

épületben kicsiny ablakai ellenére is kiválóan oszlik el a fény, és belülről magasztos, tágas helységekre tagolódik. A kastély előtt található egy ősfákkal dús park, amely 1975 óta természetvédelmi terület, és lehetőséget kínál hosszas sétákra a kastély környékén. Több helyütt padok is találhatók benne. A park ritka növényekkel is büszkélkedhet. A Gyürky-Solymossy kastélytól délre található a palóc tájház, amely a falusi életet mutatja be az előző évszázad elejéről. A tájház egy régi parasztházból lett kialakítva, és egybegyűjtötték a korabeli használati és dísztárgyakat, így egy igen gazdag bemutatót van lehetőség megtekinteni.

II.3. A verbunk kialakulása és stílusjegyei Új

táncstílusunk

szólóban

(szóló

verbunk)

és

csoportosan

(körverbunk) járt férfitánc típusa. Névadója a 18. sz. közepétől szokásos táncos verbuválás, bár történetének e korai periódusában még nem

beszélhetünk

a

mai

értelemben

vett

verbunk

stílusról.

Előtörténetét és kialakulását tükrözik a 18. sz. tánczenei emlékei, a múlt hagyományát őrző, ungareszka típusú dallamok és a verbunkot ígérő, korai stílusjegyek. S ez a fejlődési folyamat, a verbunknak a magyar néptánc régi rétegében, az ugrós, legényes típuscsaládban gyökerező múltja rajzolódik elénk a tánchagyomány alapján is. A hajdútánc formáinak is jelentős szerepe volt a verbunk kialakulásában. A 18–19. sz.-i történeti leírások összevetése egyúttal a fejlődés fokozatosságára hívja fel a figyelmet, és arra, hogy a 18–19. sz. fordulóján

már

kirajzolódnak

a

verbunknak 6

a

19.

sz.

történeti

emlékeiben és a közelmúlt tánchagyományaiban is tovább élő vonásai. Múlt

századi

története

elválaszthatatlan

a

tánckultúránk

megújhodásában és nemzeti táncstílusunk kialakulásában jelentős szerepet játszó reformkori törekvésektől és attól a néptáncot is átalakító változástól, amely parasztságunk korszerű formanyelveként teremtette meg a verbunkot és csárdást magába foglaló új táncstílust. Ennek s ezen belül a verbunknak egyik legjellemzőbb vonása, hogy a régi stílus

- os alaplüktetésével szemben a szélesebb ívelésű

-es

mozgás az uralkodó. A táncnak ezt a méltóságteljesebb, patetikusabb karakterét hangsúlyozza a zene is (

= 120–160) pontozott ritmusával

és a lassú düvő kísérettel.

II.4. A tréfás verbuválás A tréfás verbuválás a palócföldön

még gazdagon élő lakodalmi

szokások közé tartozik. A játékot a násznép férfi tagjai és a legények játszották egy táncvezető, avagy a káplár irányításával. Mint a szokás elnevezéséből is látszik maga a cselekmény a valamikori katonai toborzás szórakoztató paródiája. A káplár tréfás rigmusokkal szólítja seregébe a násznép férfiembereit, majd a versszakok végeztével a már besorozottak mulatságos táncot járnak a káplár táncának mintájára. Mikor

a

sereg

a

táncvezető

megítélése

szerint

megfelelő

létszámúra duzzadt és a hangulat is kezdett a tetőfokára hágni, nem volt más hátra, mint a „katonai eskütétel”. A

féltérdre

ereszkedett

katonák

a

káplár

szövegét

ismételve

felesküdnek a szolgálatra. A tréfás jelenet után a férfiak párt választanak maguknak és a játékot egy rövid csárdás zárja. Az általam tanított osztályokban a vasvári verbunk elsajátítása után mindig kitérünk a tréfás verbuválás szokására is. A gyermekek kedvelik, és szívesen játsszák, táncolják.

7

A káplár szerepét pedagógiai szempontból is érdemes több tanulóval is eljátszatni. Az

iskolai

bemutatók

során

is

kedvelt

jelenet

változatossá

élményszerűbbé teszi a produkciót. Az alábbiakban leírom az általam ismert tréfás verbuválás szövegét. Szép Ifjak! Egy újságot mondok, jól meghallgassátok! Új királytok támadt, amint láthatjátok, De nincs katonája, amint tudhatjátok, Ennek keze alá magatok adjátok! Csapj fel hát te pajtás, add ide a kezed, Jó katona leszel, látom személyedet, Ne gondolkozz tovább, ne törd a fejedet, Megrakom lénunggal mindjárt a zsebedet! Húzd rá! Hát te pajtás látom elég nagy vagy, Olyan a fejed, mint egy jó kerékagy, Csapj fel hát te pajtás, ha van bátorságod, Csak mond el szaporán, mi a kívánságod! Húzd rá! Tanuló legény vagy, de azt sem ismered, Jó erővel bírsz, hallottam híredet, Verebek árnyékát mind a földhöz vered, Kerekedj a táncra, az lészen a tied! Húzd rá! Derék legény vagy te ékes termetedbe, Fűzfakard illenék látom a kezedbe, Zöld lapuból csinált süveg a fejedre, De régen kereslek, most jutsz az eszembe! Húzd rá! Bizony katonának, vitéznek teremtél,

8

Zellert látom bizony sok gombóccal ettél, Nyáron a legyekkel sokat vitézkedtél, Kövess hát engemet, ha meg nem vesztél! Húzd rá! Most már minden legény essen a térdére, Tartsa fel az ujját, esküdjön fejére, Hogy lesz káplárjának hű segítségére, Mondjon násznagy uram Áment a végére! Az erdőben, a mezőben, Valamennyi makkfa van, Ugyanannyi tölgyfa van, A szarkában, a tarkában, Valamennyi fehér toll, Ugyanannyi fekete van, Egy nagy kerek erdőben, Egy nagy-nagy fa, Abban a nagy-nagy fában, Egy nagy-nagy oduj, Abban a nagy-nagy odujban, Egy nagy-nagy madár, Csak ugyanaz a madár, Ássa ki a szemetek világát, Ha ezen főkáplárnak, Szavát nem fogadjátok! Becsületes Ifjak, nincsen egyéb hátra, Készen van a verbunk, indulhatunk táncba, Csakhogy minden legény vigyázzon magára, Engedelmes legyen hű szolgálatába! Húzd rá! II.5. A csárdás kialakulása és stílusjegyei „Új táncstílusunk rögtönzött, individuális páros tánca, táncstílusunk

megtestesítője.

A

romantika

korára

oly

nemzeti jellemző

elnevezése csak fokozatosan terjedt el a népi szóhasználatban, s mellette az egyes részek tempójára vagy a jellemző mozgásokra utaló névadás volt az általánosabb. Ilyen, a csárdást jelölő gyakoribb elnevezések: lassú, csendes, friss, sebes, szapora, rezgő, sétálós, jártatós, kettős, forgós, ugrós, libbenő, bukós, mártogatós, szökős, és a

9

csárdásnak két nővel járt változata, a

hármas csárdás stb. Általában

két részből, a düvővel kísért lassúból és az esztam kíséretű frissből áll, de néhány változata megőrizte a korábbi páros táncok jellemző hármas tagozódását (három a tánc). Egységes stílusjegyei ellenére is jól elhatárolhatók

egymástól

az

egyes

táncdialektusokra

jellemző

csárdástípusok. A tiszai dialektus fent hangsúlyos csárdásában nincs éles határ a lassú és friss között. Ez a szerkesztési elv érvényesül a tempó fokozatos gyorsulásában, valamint a két rész motívumkincsének viszonylagos egységében is. A K-mo.-i csárdás karakterét döntően meghatározza a külön táncolás és a nyílt összefogódzások uralkodó szerepe, ami nagyobb lehetőséget biztosít a férfi erőteljesebb figurázására, s a táncfolyamat

rapszodikusabb

felépítésére,

a

csalogatás

oldottabb

megfogalmazására. E csárdásfajta legjellemzőbb motívumai a cifra, hátravágó, hegyező, kisharang, a kopogó és bokázó változatok és a sűrű csapásolás. Az ugrós forgók mellett az átvetős, a félfordulós lippentő s a kiforgatás is jellemző még e vidék csárdásaira. Előtörténetéhez tartozik a zárt összefogódzással párosult, forgós, forgatós karakterű páros táncoknak a reneszánsz jegyében kibontakozó divatja és térhódítása. A csárdásban ugyanis összegeződnek azok a legjellemzőbb

formák

és

mozzanatok,

amelyek

az

európai

táncáramlatokkal jutottak a Kárpát-medencébe, s élő hagyományként ismerhetők fel a régies vonásokat őrző K-európai páros táncokban. A tiszai dialektus típusa képviseli azt az oldottabb szerkezetű, a verbunk és csárdás jegyeit organikus egységbe ötvöző formát, amelyben a nemzeti romantika táncstílusának jellemző vonásaira ismerhetünk.”

10

III. Útmutató a modulvázlat használatához A modulvázlat egy egységes szerkezetű leírás a tartalmi elemek felsorolásával,

pontos

időbeosztással,

tevékenységformákkal,

módszerekkel, szervezési teendőkkel, mellékletekkel. A

modulkeret

megvalósítását,

segíti

mert

a

foglalkozástervek

tartalmazza

a

követhetőségét,

szakmai-pedagógiai

folyamat

részletes leírását. Ez azért is fontos szempont, mert a felhasználó pedagógusnak nem mindig könnyű belehelyezkednie egy másik tanár gondolatmenetébe, pedagógiai eljárásrendszerébe. Azért is kedvező a moduláris felépítettség, mert az egységek elemei bármikor, más kontextusban is felhasználhatók. Gyakorló tanárként magunk is tapasztaljuk, hogy mekkora különbség lehet osztály és osztály, gyerek és gyerek között, a tanuláshoz való viszony, a motiváció, a tanulási technikák fejlettsége, de még a tanulók pillanatnyi állapota is mennyire befolyásolja egy-egy program sikerességét. A hely és körülmények, valamint a tanulócsoport ismerete alapján nagyon sok olyan változtatás hajtható végre a foglalkozáson akár előzetesen, akár már a folyamat közben, amitől az alapgondolat, szándék nem sérül, hiszen ha a tartalom, tevékenységek, módszerek sokszínűsége megmarad, elérjük célunkat. A

foglalkozás

tényleges

leírását

a

modulvázlat

tartalmazza.

Táblázatos formában, egységes rendszerben írja le a foglalkozás lépéseit, a célokat és a fejlesztendő kompetenciákat, valamint a munkaformákat, alkalmazandó módszereket és az eszközrendszert. A modulvázlaton végighaladva, némi képzelőerővel magunk előtt láthatjuk a megvalósuló foglalkozásokat. A foglalkozás leírását áttekinthető rendben, megfelelő számozással, a táblázatban is könnyen azonosítható módon a mellékletek (szövegek, képek, feladatok) követik.

11

Változat

Modulvázlat Tevékenységek, az idő megjelölésével (a mellékletben részletezve)

Kiemelt készségek, képességek

Célcsoport, a differenciálás lehetőségei

Tanulásszervezés Munkaformák

Módszerek

Eszköz és melléklet

A kisterenyei csárdásban található mozgásformák tanulása és az azokhoz szükséges képességek fejlesztése Ráhangolás (bevezető rész) 1

Páros fogó Időtartam:

Fegyelem 5 felkeltése, hangolódás,

perc.

és

figyelem A pályázati

Nagycsoportos foglalkozás, Tanári

csoportmunkára leírásban szereplő szabálykövetés, tanulók

Szórt alakzatban ülés

Közvetett

magyarázat. Lásd és

közvetlen Melléklet

tanári irányítás

1. sz.

szabálytisztelet, kudarcélmény elfogadása

Az óra tartalmának feldolgozása 2. Játékos

gyakorlatok

Tartás-ellentartás képességének A pályázati a fejlesztésére,

tartás-ellentartás

szabálytisztelet,

képességének

tájékozódás

fejlesztésére

fejlesztése

Időtartam:

Nagycsoportos foglalkozás. Közvetett tanári irányítás.

szabálykövetés, leírásban szereplő téri- tanulók

Lásd melléklet 2. sz.

képességének

6

12

Változat



Tanulásszervezés


Munkaformák

Módszerek


perc. 3. Játékos

Tartás-ellentartás képességének A pályázati

gyakorlatok

a fejlesztésére,

szabálykövetés, leírásban szereplő

tartás-ellentartás

szabálytisztelet, szabálykövetés, tanulók

képességének

szabálytisztelet,

fejlesztésére

létrehozása,

Időtartam:

Nagycsoportos foglalkozás, Közvetlen párban

és

tanári irányítás.

közvetett Lásd melléklet 3. sz.

bizalom megfelelő

4 egyensúlyérzék fejlesztése

perc.

4. Játékos

Tartás-ellentartás képességének A pályázati

gyakorlatok páros

szabálykövetés, leírásban szereplő

forgás szabálytisztelet, szabálykövetés, tanulók

előkészítéséhez Időtartam: perc

fejlesztésére,

Nagycsoportos foglalkozás. Közvetlen

szabálytisztelet, 6 létrehozása,

és



bizalom megfelelő

egyensúlyérzék fejlesztése

13

Változat



5. Zenei hangsúlyok Ritmuskészség

érzékeltetése Időtartam:


és

képesség A pályázati

Munkaformák

Módszerek

Nagycsoportos foglalkozás. Közvetlen

fejlesztés, zenei ritmikai formák leírásban szereplő 4 tudatosítása.

Tanulásszervezés

Körben helyezkedünk el.

és


tanulók



perc. 6. Összekapaszkodá Szabálykövetés,

si

A pályázati

módok szabálytisztelet,

gyakorlása

,

mozgáskogníció

perc.

5 tájékozódás Szabálykövetés,

Pányvázás.

szabálytisztelet.

perc.

Szórt alakzat

tanári irányítás

és

közvetlen Lásd melléklet 6. sz.

téri-

képességének

fejlesztése.

7. Levezetés:

Időtartam:

a leírásban szereplő

és

erősítése. tanulók

játékos formában. Mozgásszabályozás Időtartam:

Nagycsoportos foglalkozás. Közvetett

5 elrugaszkodás,

A pályázati

Nagycsoportos foglalkozás. Tanári

Az leírásban szereplő talajfogás tanulók

Körben helyezkedünk el.

közvetett irányítás

képességének kialakítása.

14

magyarázat, Lásd és

közvetlen melléklet 7. sz.

Változat


8. Értékelés,

Az

összegzés Időtartam


értékelés

csoportos


és A pályázati


Nagycsoportos foglalkozás, Közvetett

egyéni formája képességének leírásban szereplő

szórt alakzat

5 kialakítása, a csoportnorma és tanulók

perc

az

egyéni

Módszerek

és

tanári irányítás, megfigyelés,

megítélés


közvetlen Lásd melléklet magyarázat, 9. sz.

értékelés

képességének fejlesztése Értékelés, összegzés A tanulóknak az óra végére képesnek kell lenniük az órán tanult játékos feladatok felidézésére és végrehajtására. Ismerniük kell a csárdásban előforduló összekapaszkodási formákat. Továbbá cél a zenei lüktetés verbális és mozgásos tudatosodása, az elméleti és a gyakorlati információk összekötése, beépítése és felhasználása a mozgáskoordinációs feladatokba.

15

Változat





Módszerek


Melléklet: 1. Páros fogó, a gyerekek párba áll összekapaszkodva kergetik a többieket. Akit utolérnek, azt mind a két fogónak meg kell fogni, ezután hárman futnak tovább. Mikor már négyen lesznek, ketté válhatnak és ismét párosával folytathatják. Az lesz a győztes, akit legutoljára fognak el. 2. A legfontosabb szempont a csárdások tanításánál, hogy a párok között legyen meg a tartás-ellentartás. Ezt nem csak akkor tudjuk beilleszteni tanítási folyamatunkba, amikor közvetlen a páros táncok oktatására kerül sor, hanem már a kezdeteknél is, mikor a gyermekek a népi játékokkal ismerkednek. A például kocsizásba a gyermek észrevétlenül tanulja meg ezt a tartás-ellentartást, ami a csárdásokban elengedhetetlen. Más játékos feladatokkal is rá lehet vezetni a gyerekeket ezen erőhatás létrejöttéhez: A párok két kézfogással szemben állnak egymással. Az egyikük behunyja a szemét, mialatt a másik különböző irányokba vezetgeti. A játék folyamán a másikat vezető tanuló feladata a többi pár kikerülése, párjának pontos irányítása. A következő ilyen játék elején a pedagógus tetszőlegesen megváltoztathatja az összekapaszkodás módját. 3 A párok két kézfogással szemben állnak egymással, úgy, hogy a cipőjük orra összeérjen. Mindkettőjük hátra felé dől egész testből addig, amíg a karjaikat teljesen ki nem nyújtják. Ezt követően vissza állhatnak az alaphelyzetbe. E gyakorlatot lehet úgy nehezíteni, hogy a hátra dőlés után mindkét pár leereszkedik guggolásba, majd a guggoló helyzetből karhajlítás nélkül vissza kell emelkedniük álló helyzetbe.

16

Változat





Módszerek


4. Az előképző évfolyamokból számos körjátékra emlékeznek a gyerekek. Ezeket a játékokat felhasználva kezdem megtanítani a páros forgást, az ellentartást, s a párjuk súlyának érzékeltetését. A gyermekjátékok közül sokban már alkalmazták a páros forgást a gyerekek, így csak rá kell vezetni őket. Például: - Borsót főztem - Szarkatánc - Szédibabázás - A párválasztó játékok ismétlésére történő forgás, amikor a kör középen lévő pár kettős kézfogással (hátradőlve, megérezve a másik súlyát és az ellentartást) forog. - Igásló: Egy-egy fiú összekapaszkodik két lánnyal, s a lányok forognak körülöttük, mint a lovas malomban a tengely körül a lovak. Ez kicsit eltúlzása a forgásviszonynak, viszont jól szemlélteti, hogy ne a fiúk fussanak a lányok körül a páros forgásban. 5. Általában elmondható a táncok tanítása során, hogy a különböző lábhangsúlyos táncok tanítása az egyik legnagyobb feladat. A nehézség a fenthangsúly tanításában jelentkezik, az ütemelőző, mozgás-előkészítő szerepének tudatosításában és e szerep gyakorlati, mozgással történő megvalósításában. Mielőtt hozzákezdenénk az ütemelőző érzékeltetését, tudatosítását szolgáló gyakorlatokhoz, fontos, hogy tisztázzuk a zenei főhangsúly és mellékhangsúly fogalmát, szerepét a zenében. Ezt megtehetjük egyszerű ritmusgyakorlatokkal, például: visszhang, futótűz játékkal, vagy járás közbeni tapsolással, kettes csárdás közbeni tapsolással kihangsúlyozva a főhangsúlyra történő mozdulatokat.

17

Változat





Módszerek


Az ütemelőző tudatosítása szintén nagyon fontos, ezt a számolásra végzett feladatoknál a megfelelő módon való számolással (1, 2, 3, és) a tanítás első pillanatától kezdve alakíthatjuk. A bemelegítésbe beillesztett ritmusgyakorlatokkal és játékokkal ki lehet alakítani az előzetes ismeretet, mozgás-sémát, ami megkönnyíti a táncok tanítását, hiszen később egy már létező mechanizmust kell alkalmazniuk. Különböző tempójú csárdás zenékre tapsolunk negyedeket, majd ezután csak főhangsúlyokra, utána pedig csak mellékhangsúlyokra tapsolunk. Ugyanezt a gyakorlatot elvégezhetjük taps helyett lépéssel vagy az ugrások különböző típusaival. Különböző tempójú csárdás zenékre helyben vagy körbe sétálunk. A járás alatt vagy a főhangsúlyokra vagy a mellékhangsúlyokra tapsolunk. 6. A tanulók csárdás zenére tetszőlegesen improvizálnak az előzőleg már tanult verbunk motívumokból. A zenelejátszót a tanár irányítja. Amikor a zene elhallgat, a tanulóknak a pedagógus által meghatározott módon kell kettesével összekapaszkodniuk. Izgalmasabbá tehető a feladat, ha időkorlátot szabunk. Tehetjük ezt úgy, hogy mire a pedagógus háromig számol, a tanulóknak a kért helyzetbe kell helyezkedniük.. Zárt összekapaszkodások közül alkalmazhatjuk a váll-váll, váll-lapocka, váll-derék, váll-felkar, felkar-lapocka, lapocka-lapocka, derék-derék fogásmódokat, a nyitott összekapaszkodási formák közül az egy kézfogást, két kézfogást és a kereszt kézfogást. Az gyakorlat élményszerűvé tételének érdekében meghatározhatunk ettől eltérő érintkezési pontokat. Például a fülek, az orr, a homlok, a könyök, a térd vagy a talpak összeérintése is lehet feladat. Így a gyermekek önkéntelenül is rögzítik azokat az összekapaszkodási formák, melyek a tánc folyamán valójában is megjelennek.

18

Változat





Összekapaszkodási formák a csárdásban

19

Módszerek


Változat





Módszerek


7. Az órai munka levezéseként igyekezzünk az előzőektől eltérő típusú játékot, gyakorlatot alkalmazni. A legtöbb csoportban ahol tanítok, évek óta a legközkedveltebb játék a pányvázás. A gyerekek körben állnak. A pedagógus a kör közepén állva közvetlenül a talaj fölött forgat egy ugrókötelet. A tanulók feladata a kötél átugrása. Akibe beleakad, az forgat következőnek. A tanár megszabhatja, hogy a tanulók milyen támasztékkal ugorják át a kötelet, esetleg lehet folyamatosan a kör ívén haladva. Így is élményszerűbbé tehető a játék. 8. Értékelés, összegzés: Az értékelés csoportos és egyéni formája képességének kialakítása, a csoportnorma és az egyéni megítélés képességének fejlesztése. A pedagógus áltál ismertetett szempontok alapján a tanulók közösen értékeljék az órát, egymás munkáját és a saját teljesítményüket.

20

Változat




Tanulássz Munkaformák

A koreográfia leírása:

A koreográfia három részre osztható: tréfás verbuválás, lassú és frisscsárdás. A tréfás verbuválást az előzőkben vázoltam. A lassú és a friss csárdásban több kötött folyamat lelhető fel egy vagy két szólamban, különböző térformákban szóló formákkal gazdagítva a folyamatokat. A utolsó dallamra minden pár uniszónót táncol.

A koreográfia elemzése: A koreográfia három jól elkülöníthető részből áll: - Tréfás verbuválás - Lassú csárdás - Friss csárdás

1. A koreográfia hossza:

5 perc

2. A koreográfia táncos létszáma:

7

3. Zenekar létszáma és összetétele: 5

lány

7

fiú

fő (2 hegedű, 1 brácsa, 1 cimbalom, 1 bőgő)

4. Kegészítő színpadi kellék, díszlet: nincs Nyelvi eszközök: Az énekek a palóc nyelvjárásnak megfelelően, a helyett á magánhangzók ejtésével hangzanak el.

Jelmez: A táncosok népviseletben táncolnak. A lányokon az életkoruknak megfelelő viselet látható. A fiúk az általánosan viselt csizmanadrágban, ingben és mellényben táncolnak. A jelmez az autentikus stílust erősíti a változatossággal és eredetiséggel.

21

Változat




Tanulássz Munkaformák

A koreográfia szerkezete A csárdás rész szerkezetének elemzését táblázatban foglalom össze az alábbiak szerint: Szempontok (a táblázat sorai) 1. Tételek, vagyis az egymás után bemutatott tánctípusok 2. Dallamok A különböző dallamokat különböző betűk jelölik. Azonos betűk a dallamok különböző versszakait jelölik, így megfigyelhető, hogy egy dallamot hányszor hallhatunk, visszatér-e a koreográfia során, illetve melyik tételekben hangzik fel. 3. Énekkíséret van-e? L = Lányok F = Fiúk M = Mindenki 4. Szimmetrikus vagy aszimmetrikus színpadkép A = Szimmetria B = Asszimetria 5. Improvizatív vagy kötött táncolás K = Kötött folyamat I = Improvizáció Lassú cs. Dallamok I J J Ének M - M Szimmetria B B B Folyamat I I I

Friss csárdás K K L L - M M M A A A A K K K K

M M B K

M B I

22

KOREOGRÁFIA KISTERENYE

Recommend Documents