Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól a Költségvetési Tanács részére 2015. szeptember
© Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmány a Költségvetési Tanács megbízásából készült. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés egyes részeit készítette: Isépy Tamás, Mándli Marinetta, Pálvölgyi Zsigmond, Quittner Péter és Virovácz Péter. A felhasznált adatbázis szeptember 8-án zárult le. A kiadványban megjelenő előrejelzés módszertana: Baksa D. – Horváth Á. – Kovács M. – Motyovszki G. – Virovácz P. (2015): Középtávú modell Magyarország fiskális fenntarthatóságának értékelésére. Kézirat, 2015. szeptember
Tartalomjegyzék Előszó ............................................................................................................................... 3 Vezetői összefoglaló ......................................................................................................... 4 Nemzetközi kitekintés....................................................................................................... 7 Globális konjunktúra .............................................................................................................. 7 Munkaerőpiac ........................................................................................................................ 8 A monetáris politika és a pénzpiacok alakulása .................................................................... 9 Inflációs folyamatok ............................................................................................................. 13 Fiskális politika ..................................................................................................................... 14 Stabilizálódhatnak a horvát fiskális folyamatok .................................................................. 18 A magyar gazdaság helyzetértékelése ............................................................................. 20 Növekedés ............................................................................................................................ 20 Munkaerőpiac ...................................................................................................................... 24 Infláció .................................................................................................................................. 26 Monetáris és pénzpiaci kondíciók......................................................................................... 28 A 2015. évi költségvetés alakulása – tények és kockázatok ................................................ 33 Bevételek .......................................................................................................................... 34 Kiadások ........................................................................................................................... 35 Az egyenleg és az államadósság várható alakulása ......................................................... 37 A hiánycélt veszélyeztető kockázatok .............................................................................. 39 A középtávú makro-fiskális előrejelző modell (MFM) rövid bemutatása .......................... 41 A modellstruktúra ................................................................................................................. 41 Makroblokk ...................................................................................................................... 42 Fiskális blokk ..................................................................................................................... 43 Hozamgörbe és adósság ................................................................................................... 44 Adatok és kalibrálás ............................................................................................................. 45 Középtávú makrogazdasági és államháztartási folyamatok (2015–2018) .......................... 47 Konjunktúra .......................................................................................................................... 47
i
Fiskális helyzet ...................................................................................................................... 54 A 2016. évi költségvetési kilátások................................................................................... 54 A 2017–2018. évi fiskális prognózis ................................................................................. 56 Középtávú kockázati forgatókönyvek .............................................................................. 60 A középtávú előrejelzés összefoglaló táblázata................................................................ 64
ii
Előszó A tanulmány a Költségvetési Tanács megbízásából készült azzal a céllal, hogy a költségvetési folyamatok tervezése szempontjából releváns makrogazdasági környezet jelenlegi állapotát és középtávon várható alakulását bemutassa. Elemzésünk és előrejelzésünk célja, hogy érdemben támogassa a Költségvetési Tanács munkáját, segítse az optimális döntések kialakítását, és ezzel hozzájáruljon a megfelelő költségvetési politika kialakításához, a várakozások horgonyzásához és a makrostabilitás megteremtéséhez. A kutatás során azonosítjuk az előrejelzést övező legfőbb kockázatokat, továbbá a fiskális politika irányultságától függő alternatív szcenáriókat is bemutatunk. Mindemellett kiemelt figyelmet fordítunk az Áht. 13/B §-ában, valamint a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 18/A §-ában foglaltakra. Ezek alapján értékeljük a Kormány gazdasági és költségvetési várakozásait, összevetve a Századvég Gazdaságkutató Zrt. előrejelzésével, elemezve az eltérések okait. A tanulmány elemzési adatbázisa 2015. szeptember 8-án zárult le, míg az előrejelzéshez felhasznált adatbázist szeptember 4-én zároltuk, így elemzésünk, valamint előrejelzésünk alappályája az addig beérkezett statisztikai adatokra támaszkodik. Ebből fakadóan a 2015. szeptember 4-e óta megjelent információkat és azok várható hatását az alappálya nem tartalmazza. A tanulmány készítésekor a Kormány – a korábban megszokott gyakorlattól eltérően – már 2015 tavaszán benyújtotta, az Országgyűlés pedig 2015 júniusában elfogadta a 2016. évi költségvetésről szóló törvényt.1 Az elemzés így érdemben segítheti a Költségvetési Tanács munkáját a jövő évi költségvetést övező kockázatok folyamatos értékelésében. Anyagunkban a középtávon várható makrogazdasági folyamatok és a már megismert intézkedések költségvetésre gyakorolt hatásait is megpróbáltuk számszerűsíteni. A középtávú (technikai) kivetítésünket a Századvég Gazdaságkutató Zrt. az OGResearch közreműködésével kidolgozott makro-fiskális modelljének (MFM) segítségével készítettük el.2 A költségvetési kockázatok vizsgálatát a modellhez társított szakértői rendszer segítségével végeztük el. A kormányzat középtávú várakozásait illetően a 2015. évi T/4730., Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatban szereplő, 2019-ig tartó kitekintésre támaszkodtunk. A költségvetés tervezése szempontjából a növekedés, annak összetétele, a foglalkoztatás, az infláció, a kamatkörnyezet és az árfolyam alakulása a legfontosabb makrogazdasági változók.
1
2015. évi C. törvény Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről. Az MFM a Költségvetési Tanács felkérésére és részére 2014 októberében készített Középtávú makrogazdasági, költségvetési (államháztartási) előrejelző modell – Módszertani előtanulmányban bemutatott modell. 2
3
Vezetői összefoglaló A tanulmány a Költségvetési Tanács megbízásából készült azzal a céllal, hogy a költségvetési folyamatok tervezése szempontjából releváns makrogazdasági környezet középtávon várható alakulását bemutassa. A tanulmány készítésekor az Országgyűlés már elfogadta a 2016. évi költségvetési törvényt, így az elemzés érdemben segítheti a Költségvetési Tanács munkáját a jövő évi költségvetést övező kockázatok folyamatos értékelésében. Anyagunkban a középtávon várható makrogazdasági folyamatok és a már megismert intézkedések költségvetésre gyakorolt hatásait számszerűsítettük. A középtávú (technikai) kivetítésünket a Századvég Gazdaságkutató Zrt. az OGResearch közreműködésével kidolgozott makro-fiskális modelljének (MFM) és az ahhoz társított szakértői rendszer segítségével készítettük el. Az elmúlt hónapok globális gazdasági folyamait áttekintve tovább gyorsult az Európai Unió növekedése, miközben a gyenge exportteljesítmény miatt enyhén apadt az USA GDPbővülési üteme. Mind az unióban, mind az amerikai gazdaságban folytatódott a foglalkoztatottak állománybővülése, az USA 5,1 százalékra csökkenő munkanélküliségi rátája 7 éves mélypont. A defláció egyik gazdaságot sem veszélyezteti, ám az árupiaci árak csökkenése miatt középtávon is fennmaradhat az alacsony inflációs környezet, ami laza monetáris politikát vetít előre. A korábbinál gyengébb uniós kilátások hatására az EKB mennyiségi lazításának bővítését helyezte kilátásba, miközben a Fed hónapokon belül emelheti irányadó rátáját. A globális pénzpiacot a kínai tőzsde összeomlása uralta, a pénzügyi fertőzés hatására estek a fejlett tőzsdék és gyengült a dollár. Idén tovább folytatódhat a fiskális konszolidáció az EU-ban, stabilitási és konvergenciajelentéseikben a tagállamok a költségvetési hiány jelentős mértékű leszorítását vetítik előre. A magyar gazdaság növekedési üteme 2015 II. negyedévében lassult. A 2,7 százalékos, visszafogottabb teljesítmény elsősorban egyedi tényezők következménye, a növekedés fundamentumai nincsenek veszélyben. Az április–júniusi időszak GDP-bővülését ismét a kiegyensúlyozottság jellemezte: a nettó export 1,4, míg a belső felhasználás 1,3 százalékponttal járult hozzá a gazdaság éves teljesítményéhez. A külkereskedelem előző negyedévinél mérsékeltebb hozzájárulása az export és az import egyaránt lassuló növekedése mellett valósult meg. A belföldi felhasználást elsősorban a háztartások fogyasztási kiadásának 3 százalékos növekedése húzta, amit továbbra is visszafog az adósságállományok leépítése és az óvatossági motívum. A beruházások az első negyedév negatív teljesítménye után több mint 5 százalékkal bővültek, ami kedvező jelnek tekinthető az idei év egészére nézve. A beruházásokat továbbra is az uniós forrásokkal összefüggő projektek segítik leginkább. A termelési oldalon a termelőágazatok növekedési üteme általánosságban lassult, míg a tercier szektor némi élénkülést mutatott a II. negyedév folyamán. A mezőgazdaság közel 17 százalékos visszaesése az előző évi magas bázis és az idei aszály következménye, mely az idei év hátralévő részére is rányomhatja bélyegét, rontva a 4
gazdasági kilátásokat. Az ipar és az építőipar lassuló ütemben, de továbbra is bővült, előbbit az export, utóbbit pedig az infrastrukturális beruházások vezérelték. Az ipar után a szolgáltatások területe volt a második legnagyobb GDP-hozzájáruló, rendre 1,4 és 1,3 százalékponttal. A hazai munkaerőpiac helyzetének javulása a gazdasági növekedés lassulása ellenére folytatódott: a foglalkoztatás és az aktivitás is nőtt. Mivel a versenyszférában a munkaintenzív ágazatok dinamikusan növekedtek, így a munkanélküliségi ráta 7 százalékra mérséklődött. A bruttó keresetek éves szinten 2,9 százalékkal emelkedtek a versenyszféra növekvő munkakeresletének köszönhetően, miközben az állami szektorban az átlagbér mindössze 0,7 százalékkal nőtt a bővülő közfoglalkoztatás miatt. A hazai fogyasztói árak 2015 II. negyedévében éves összevetésben 0,2 százalékkal emelkedtek, de a nyár folyamán tapasztalt újabb negatív olajársokk mérsékeltebb inflációt hozott. Emellett a szabályozott árak csökkentése és a még negatív, de hamarosan záruló kibocsátási rés is visszafogta az inflációt. Ezenkívül széles körben tapasztalható az árak emelkedése, főként a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek drágulása jelentős. A középtávú trendmutatók alátámasztják a laza kamatkörnyezet hosszabb távú fenntartását. A globálisan felerősödött kockázatkerülés következtében a hazai kockázati környezet az elmúlt negyedévben enyhén romlott. A hazai fizetőeszköz gyengült az euróval szemben, a CDS-felár nőtt, és a 10 éves állampapír hozama is emelkedett. A hazai jegybank nyáron két lépésben összesen 30 bázisponttal, 1,35 százalékra csökkentette az alapkamatot, valamint bejelentette a második kamatvágási ciklus végét. A nagy nemzetközi hitelminősítő intézményeknél hazánk besorolása a befektetésre nem ajánlott szint legmagasabbján maradt. Az MNB két új mutatót jelentett be a hazai banki szabályozás szigorítására. A likviditásfedezeti ráta hamarabb és magasabb értékkel történő bevezetése az állampapír-vásárlások irányába tereli a bankokat. A devizaegyensúly-mutató pedig a mérlegen belüli devizális eltéréseket maximálja, elősegítve a bankrendszer külső eladósodottságának csökkentését. Legfrissebb előrejelzésünk szerint a magyar gazdaság 2015-ben is elérheti a 3 százalékos növekedési ütemet, ám a kilátások romlottak a korábbi hónapokhoz képest. Mivel a kedvezőtlenebb konjunktúra egyedi tényezőkhöz köthető, ezért fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország növekedési potenciálját ezek nem érintik. Az előrejelzési horizont további szakaszán mérsékeltebb, 2,5 százalék körüli növekedést várunk. A belső és külső tényezők a teljes előrejelzési horizonton pozitívan járulnak hozzá a GDP-növekedéshez. Idén és jövőre a nettó export és a belső kereslet közel azonos mértékben segítheti a gazdaság teljesítményét, míg 2017–2018-ban a hangsúly a belső motorokra helyeződik át. A nettó exportot a lassan felépülő külső kereslet segíti, középtávon azonban a cserearány romlására számítunk, így az előrejelzési horizont utolsó két évében az import növekedése meghaladja az exportét. A fogyasztás tartós növekedését a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése biztosítja, melyet 5
piaci és gazdaságpolitikai intézkedések egyaránt segítenek. A beruházás alakulását az uniós források beáramlása mozgatja: jövőre visszaesésre számítunk a szimultán lehívási időszak véget érésével. A magyar gazdaság az idei év végére már a potenciálisnak megfelelő szinten teljesíthet, vagyis bezáruló kibocsátási résre számítunk. Előrejelzésünk alapján a munkaerőpiac helyzete 2016 végéig jelentősen javul, a foglalkoztatottak száma az állami és a versenyszférában egyaránt bővül a teljes előrejelzési horizonton. A munkanélküliségi ráta trendszerűen csökken, értéke 2015-ben 6,9, míg 2016ban 6,1 százalék körül alakul, majd ezt követően ezen a szinten stabilizálódik. A bérek növekedési ütemét idén és jövőre felfelé hajtják a gazdaságpolitikai intézkedések, ám az egyedi sokkok elmúlásával is magas, 4–4,5 százalék körüli rátára számítunk a feszes munkaerőpiac és a célszintre emelkedő infláció miatt. Az infláció tehát az idei évben elért mélypontja után fokozatosan erősödhet az inflációs cél közelébe, melyet várhatóan 2016 végén ér el. A pénzromlási ütem tartós emelkedését a jelentős béremelkedésből fakadó másodkörös hatások és az erősödő keresleti oldali árnyomás vezérli. Az olajárak mérsékelt, de tartós emelkedése is ebbe az irányba mutat, míg az előrejelzési horizont végén az erősödő árfolyam mérsékli az erősödő importált infláció hatását. Mindez előrevetíti, hogy az alapkamat akár a jövő év közepéig a jelenlegi szinten maradhat, ám ezt követően a jegybank reagál az erősödő inflációs nyomásra, és szigorításra kényszerül. Várakozásunk szerint azonban a teljes előrejelzési horizonton az egyensúlyi kamatlábnál alacsonyabb lesz az irányadó ráta, vagyis laza marad a monetáris politika. Várakozásunk szerint az államháztartás egyenlege és a bruttó államadósság változatlan áron számolt értéke a teljes előrejelzési horizonton kedvezően alakul. A 2015. évi költségvetést övező kockázatok (költségvetési tartalékok, felfüggesztett adónemek, uniós források késése) ellenére tartható az idei hiánycél. A következő években a pedagógusi életpályamodell következő lépcsője, az új életpályamodellek, a családi adókedvezmények növelése, a pénzügyi szervezetek különadójának ismételt csökkenése játszik majd szerepet a költségvetés egyenlegének alakulása szempontjából. Előrejelzésünk szerint a következő három évben is tartható a Kormány által kitűzött hiánycél, sőt a legtöbb esetben némileg kedvezőbb képet látunk, miközben az adósságráta folyamatosan csökken, megfelelve minden uniós és hazai törvényi követelménynek. Alternatív forgatókönyveink esetében megvizsgáltuk a kiegyensúlyozott és a maastrichti deficitcélt épp teljesítő költségvetési politika makrogazdasági és költségvetési hatásait. A szigorú fiskális politika rövid távú növekedési áldozata ellenére hosszabb távon jelentősen emelkedik a gazdaság potenciális és tényleges teljesítőképessége. Ezzel szemben a megengedőbb költségvetés az adósságállomány jóval lassabb leépítését teszi lehetővé, mivel hosszabb távon rontja a gazdaság tényleges és potenciális növekedési ütemét.
6
Nemzetközi kitekintés Globális konjunktúra A második negyedév során folytatódott az Európai Unió gazdaságának gyorsuló bővülése, az 1,9 százalékos éves növekedési ráta 0,2 százalékponttal haladja meg az első negyedév teljesítményét (1. ábra). A bővülés motorja továbbra is az emelkedő fogyasztás, ami egymaga a növekedési ráta közel kétharmadát magyarázza. A Juncker-terv ellenére a beruházások növekedést támogató szerepe negyedére csökkent az első negyedévihez képest, a bővüléshez való szűk 0,1 százalékpontos hozzájárulása elenyészőnek tekinthető. A kormányzati költések 0,3 százalékponttal növelték a GDP-bővülés ütemét, míg a nettó export bővülést támogató szerepe 0,25 százalékpontra nőtt, amiben komoly szerepet kaphatott a kínai import csökkenése. 1. Á B R A : A Z EU É S A Z USA É V ES NÖV E K E D É S I Ü T E M E ( SZ Á Z AL É K ) 3.5
1.7 1.3
1.1
0.8
Európai Unió
2015. II.
-0.6 III.
IV.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
-1.0
-0.7 -0.5 III.
-0.4
2013. I.
-0.1
2011. I.
1.3
0.4
0.0
-0.5
1.3
0.9
0.5 0.0
1.7
1.5
2015. I.
1.2
1.9
1.7
IV.
1.0
1.4
1.5
1.1
III.
1.5 1.7
2.7 2.5
2014. I.
1.9
2.5
II.
1.5
2.5
1.9
2.0
2.4
2.6
II.
2.5
2.9
2.9
2.8
2.8
IV.
3.0
Egyesült Államok
Forrás: Eurostat
Az előző negyedévihez hasonlóan az uniós átlag feletti növekedést produkáltak a keletközép-európai tagállamok, melyek közül kimagaslik a 4,4 százalékkal bővülő cseh gazdaság. Az unió nagyobb gazdaságai közül erős negyedévet zárt a növekedési ütemét folyamatosan bővítő Spanyolország, aminek kibocsátása éves alapon 3,1 százalékkal nőtt. Hazánk legnagyobb felvevőpiaca, a német gazdaság 1,6 százalékkal bővült, ami az elmúlt három év második legkedvezőbb teljesítménye. Éves alapon változatlan volt a finn gazdasági kibocsátás, ami a legalacsonyabb ráta az unióban, így 2007 decembere óta az idei második negyedév az első, melyben éves alapon egyik uniós tagállam gazdasága sem zsugorodott. Az Egyesült Államok 2,7 százalékkal bővült a második negyedévben, ami enyhén elmarad a január és április közötti 2,9 százalékos teljesítménytől. Az unióval ellentétben az amerikai gazdaságban a 3,1 százalékkal bővülő fogyasztáson túl az 5,8 százalékkal emelkedő 7
beruházásoknak is komoly növekedést támogató szerepük volt. A beruházásokon belül a növekedés főként a lakáscélú építéseknek köszönhető, mivel az ipari épületek építési volumene második negyedéve apad, miközben a gépekre és berendezésekre költött források növekedési üteme is erősen visszaesett. Főként a helyi kiadások bővülése miatt a kormányzati kiadások öt éve nem látott mértékben, 0,7 százalékkal nőttek. Ezzel szemben az előző negyedévhez hasonlóan a nettó export növekedést támogató szerepe tovább mérséklődött. Az alacsony olajár, az erős dollár és a fejlődő piacok lassulása következtében az amerikai kivitel mindössze 1,5 százalékkal bővült, miközben az import növekedési üteme 4,8 százalékot tett ki. Az IMF legfrissebb előrejelzése szerint idén 3,3 százalékkal bővülhet a világgazdaság, ami enyhén elmarad a 2014-es és 2013-as bővülési ütemtől is. A kismértékű lassulás mögött főként a fejlődő államok lanyhább növekedése áll: ezt egyrészt a kínai gazdaság bővülésének mérséklődése, másrészt az olajexportáló gazdaságok lassulása okozza. A valutaalap várakozása szerint az Egyesült Államok gazdasága 2,5, míg az eurózónáé 1,5 százalékkal bővülhet idén, főként a javuló munkaerő-piaci folyamatok és az alacsony olajárak indukálta fogyasztásbővülés következtében. Az előrejelzés szerint jövőre 3,8 százalékkal nőhet a világgazdaság, többek között az USA 3 százalékos GDP-bővülésének köszönhetően. 2016-ban fennmaradhat az eurózóna jó teljesítménye is, ám a növekedés üteme továbbra is mérsékelt, 1,7 százalékos lehet. Még előrébb tekintve, az IMF várakozásai szerint a világgazdaság növekedése 2017–2018 folyamán tovább gyorsulhat, elérve a 3,9 százalékot. Ennek elsődleges hajtóereje a fejlődő gazdaságok 5 százalék feletti növekedése, miközben a fejlett régió bővülési üteme némileg csökkenhet. Az eurózóna középtávú teljesítménye 1,6, míg az Egyesült Államoké 2,5 százalék körül stabilizálódhat középtávon.
Munkaerőpiac Az elmúlt hónapokban igen vegyes képet mutatott az Egyesült Államok munkaerőpiaca: bár augusztusban 5,1 százalékra, hétéves mélypontra csökkent a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak állománybővülése a vártnál kedvezőtlenebbül alakult. Az előre jelzett 220 ezer fős állománybővülés helyett 173 ezer fővel növekedett a foglalkoztatás, főként a feldolgozó- és bányaiparban esett vissza a létszámbővítés üteme. Az amerikai gazdaságban továbbra is magas a tartósan munkanélküliek és a nem önszántukból részmunkaidőben foglalkoztatottak állománya, miközben a 16 évnél idősebb lakosság körében mért aktivitási ráta 62,6 százalékon állt, ami négy évtizedes mélypontnak tekinthető. Európában is folyamatosan bővül a foglalkoztatottak állománya, 2014 és 2015 első negyedéve között az eurózónában 0,8, míg az unióban 1,1 százalékkal nőtt a munkaerőállomány. A kedvező folyamatok mindkét régióban a szolgáltató szektornak köszönhetőek, ami egy év alatt rendre 1,3 és 1 százalékkal növelte foglalkoztatását az unióban és az euróövezetben. Uniós szinten enyhén csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztattak 8
állománya, miközben főként az eurózónán kívüli államokban kiépülő új kapacitások következtében az iparban foglalkoztattak száma 0,7 százalékkal nőtt. Eközben azért az eurózónában megállt az ipar foglalkoztatotti létszámának 2008 harmadik negyedéve óta tartó folyamatos csökkenése. A javuló foglalkoztatási folyamatokkal párhuzamosan a munkanélküliek aránya is csökkent mind uniós, mind euróövezeti szinten: a ráta előbbiben 0,1, míg utóbbiban 0,2 százalékponttal mérséklődött április és július között. Az Európai Központi Bank legfrissebb, szeptemberi előrejelzése szerint tovább folytatódnak a kedvező munkaerő-piaci folyamatok az eurózónában, ám a júniusban vártnál lassabb ütemben nőhet a munkavállalók száma. A foglalkoztatás növekedése idén 0,7, míg a következő két évben egyaránt 0,8 százalékot tehet ki, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb a júniusban előre jelzett bővülésnél. A foglalkoztatottak állománybővülése nagyrészt az eurózóna további gazdasági bővülésének következménye, amit a néhány tagállamban bevezetett munkaerő-piaci reformok hatása erősít. A munkanélküliek aránya közel egy százalékponttal csökkenhet az elkövetkező két évben: az EKB idén átlagosan 11, míg 2016 és 2017 során rendre 10,6 és 10,1 százalékos munkanélküliségi rátát valószínűsít.
A monetáris politika és a pénzpiacok alakulása Szeptember 3-ai ülésén sem változtatott irányadó rátáján az Európai Központi Bank, így az továbbra is a technikailag nullának tekinthető 0,05 százalékos szinten áll. Az elmúlt hónapok gazdasági folyamatai alapján Mario Draghi jegybankelnök a korábban vártnál lassabb gazdasági növekedésre számít az eurózónában, ami az alacsony árupiaci árakkal együttvéve továbbra is a nyomott inflációs környezet fennmaradását vetíti előre. Ebben az esetben az EKB kormányzótanácsa kész kibővíteni mennyiségi lazításának jelenleg havi 60 milliárd eurós felvásárlási keretét, ám Draghi szerint ennek a technikai részleteit nem vitatták meg az ülésen. Az Egyesült Államok jegybanki feladatait betöltő Fed kamatdöntő szerve, a Nyílt Piaci Bizottság (FOMC) júliusi ülésén is változatlanul hagyta 0–0,25 százalékos irányadó rátáját. A megbeszélést követő közlemény alapján a monetáris kondíciók szigorításához elengedhetetlen a munkaerő-piaci folyamatok „további enyhe javulása”, aminek értelmezésében megosztott a piac. A szeptemberi ülés előtti utolsó, augusztusi munkaerőpiaci adatok nem mutatnak egyértelműen az erős munkaerőpiac irányába. Az 5,1 százalékra csökkenő munkanélküliségi ráta a szigorítás felé terelheti a döntéshozókat, ám az új foglalkoztatottak visszaeső száma és a fennálló strukturális problémák továbbra is a laza monetáris politika fenntartását vetítik előre. Az Egyesült Államok gyenge exportteljesítménye és nem kellően stabil gazdasági növekedése miatt az amerikai monetáris kondíciók szigorítását később, leginkább decemberben várjuk, amikor a Fed a harmadik negyedéves gazdasági teljesítmény tudatában hozhatja meg döntését.
9
A befektetői hangulat változását jól tükröző, a kockázati megítélés mutatójaként használt 5 éves CDS-felárak érdemben nem változtak május és augusztus vége között, viszont nagy volatilitás jellemezte őket. Az eurózóna déli tagállamainak kockázati felárai magas, több tíz bázispontos heti változást mutattak a görög mentőcsomag július elején történő tárgyalása során. A vizsgált időszakban a legalacsonyabb és legmagasabb CDS-felárak közötti különbség Portugália esetén 70, míg Spanyolország és Olaszország viszonylatában rendre 40 és 44 bázispontot tett ki: valamennyi periferiális állam esetében ez az augusztus végi felár közel fele. Továbbra is nagy volatilitás jellemzi az orosz kockázati felárat, ami 60 bázisponttal nőtt a vizsgált időszakban, vélhetően a költségvetés stabilitását garantáló olaj árának további csökkenése következtében. Az európai állampapír-piaci hozamok alakulását leginkább a harmadik görög mentőcsomag tárgyalása körüli bizonytalanság vezérelte, ami miatt jelentősen ingadoztak a kötvényhozamok. A legnagyobb hozamváltozás Görögországot sújtotta, az elmúlt három hónap legmagasabb és legalacsonyabb 10 éves referenciahozama között több mint 10 százalékpont volt az eltérés, valamint többször előfordult, hogy két egymás utáni kereskedés átlaghozamának különbsége meghaladta a 3 százalékpontot. A görög 10 éves hozam július elején felülmúlta a 19 százalékot is, ám a július 10-én, a mentőcsomag tárgyalását megelőző kritériumok elfogadásának hatására 13,7 százalékra csökkent a hozam. A német 10 éves kamatok júniusi emelkedő trendje a görög tárgyalások felgyorsulásakor megállt, sőt, a görög állampapír-piaci hozammal ellentétesen mozgott: a görög kötvények eladása miatt felszabadult likviditás jelentősebb részét a befektetők német államkötvénybe fektethették. Május és augusztus vége között a francia 30, míg a spanyol és a brit hozamok rendre 20 és 11 bázisponttal nőttek. Augusztus utolsó heteiben, a tőzsdeindexek esésének hatására a globális szinten jelentős parkettel rendelkező európai államokban és az USA-ban is nőttek a 10 éves hozamok, míg Kínában a részvénytőzsdéből kötvénypiacra való tőkeátcsoportosítás hatására estek a referenciahozamok. A valutapiac június óta tartó viszonylagos stabilitása megszűnt, augusztus végén az amerikai tőzsdék esésének hatására a dollár minden eddiginél jobban megközelítette az euróval szembeni év eleji értékét (2. ábra). Június és augusztus közepe között a dollár enyhén erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, ami negatív hatással lehet a növekvő importbevitelen keresztül az USA nettó exportjára. Az elmúlt három hónapban a japán jen és a brit font is viszonylag szűk sávban mozgott a dollárhoz viszonyítva, utóbbi valuta dollárral szembeni értékét nem változtatta meg jelentősen az augusztus végi tőzsdepánik.
10
2. Á B R A : A D O L L Á R FŐ B B D E V I Z ÁK K AL S Z E M B E NI I D E I Á R FO LYAM VÁLTOZ ÁSA 1.15 1.10 1.05 1.00 0.95 0.90
Jüan
Euró
Frank
Jen
2015.08.27.
2015.08.13.
2015.07.30.
2015.07.16.
2015.07.02.
2015.06.18.
2015.06.04.
2015.05.21.
2015.05.07.
2015.04.23.
2015.04.09.
2015.03.26.
2015.03.12.
2015.02.26.
2015.02.12.
2015.01.29.
2015.01.15.
2015.01.01.
0.85
Font
Forrás: Thomson Reuters
Augusztus 11-én a kínai jegybank mesterségesen gyengítette a jüant, így az több mint két évtizede nem látott mértékben értékelődött le a dollárhoz képest. A lépést a Kínai Népi Bank a jüan liberalizációjának részeként jelentette be, ám a kínai fizetőeszközzel való kereskedés továbbra is szigorú korlátozások alatt áll. A jegybank továbbra is csak egy szűk sávban engedi lebegni a valutát, ráadásul a sávok közepét is maga határozza meg, bár ígérete szerint ebben a jövőben jobban figyelembe veszik a piaci folyamatokat. A lépéssel Kína közelebb került ahhoz, hogy a jüan novembertől a dollár, az euró, a jen és a font után ötödik valutaként bekerülhessen az IMF valutakosarába, ami tovább bővíthetné a kínai fizetőeszköz nemzetközi tranzakciókban való használatát. Bár kínai szempontból a jüan leértékelése a pénzpiac liberalizációjának tűnhet, a lépésben komoly motiváló szerepet kaphatott a reálgazdaság élénkítése is. Kína gazdasági szerkezete eddig nem tudott a márciusban meghirdetett Új norma elnevezésű programnak megfelelően a belső tételek és főként a fogyasztás felé eltolódni, így a növekedésben még mindig kiemelt szerepet játszik az exportszektor. A jüan gyengülése lendületet adhat a kínai kivitelnek, amire égető szüksége van a gazdaságnak: az Európába tartó exportvolumen júliusban éves szinten több mint 8 százalékkal csökkent. A kínai fizetőeszköz leértékelése ellenben csökkenti a Kínába exportáló amerikai, japán és európai vállalatok versenyképességét, ami miatt egyre több támadás éri a kínai valutapolitikát: több kongresszusi képviselő is tiltott exporttámogatásnak tartja a leértékelést. Az ez ellen való fellépéssel, akár az európai vagy japán mennyiségi lazítási program kiszélesítésével, könnyen fellángolhat a valuták egymással való versengése, ami komoly stabilitási kockázatot hordoz a globális pénzügyi rendszer számára. Június és szeptember között a részvénypiaci folyamatokat főként a kínai tőzsde mélyrepülése határozta meg. A vezető kínai tőzsdeindex, a Shanghai Composite június 12-én
11
érte el tetőpontját, az index 4610 pontos értéke szinte duplája volt a tavalyi év 2340 pontos átlagértékének. A kezdeti visszaesés a túlárazott kínai kötvények korrekciójának volt köszönhető, amit később támogatott a gyenge kínai növekedési adatok hatása is. A részvénypiac túlfűtöttségét jól példázza, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező cégeket tömörítő ChiNext index P/E mutatója a 95-ös értéket is elérte, ami közel duplája a hasonló profilú nyugati tőzsdeindexek árfolyam/nyereség mutatójának. A visszaesést a kínai kormányzat kezdetben az állami tulajdonú pénzintézetek között bevezetett részvényeladási stoppal, később az új tőzsdére lépő vállalatok számának korlátozásával kívánta kezelni, ám a sanghaji tőzsdeindex értéke szeptemberre az év eleji szintre esett. 3. Á B R A : V E Z E TŐ TŐZ S D E I N D E X E K É RT É K É NE K AL AKU L Á SA 2015. J A N . 1 - J É H E Z K É P E ST ( SZ Á Z AL É K ) 25
75
20
60
15
45
10
30
5
15
0
0
Dow Jones Ind.
Stoxx Europe 600
Nikkei 225
2015.08.27.
2015.08.13.
2015.07.30.
2015.07.16.
2015.07.02.
2015.06.18.
2015.06.04.
2015.05.21.
2015.05.07.
2015.04.23.
2015.04.09.
2015.03.26.
2015.03.12.
2015.02.26.
-45 2015.02.12.
-15 2015.01.29.
-30 2015.01.15.
-15
2015.01.01.
-5 -10
Shanghai Comp. (jobb t.)
Forrás: Thomson Reuters
Augusztus 24-én másfél éves mélypontra zuhant az amerikai tőzsde, amiben komoly szerepet játszhatott a kínai parkett fertőző hatása is. Aznap az előző kereskedési naphoz viszonyítva 1000 pontot zuhant a Dow Jones Industrial részvényindex, ám a napon belüli korrekciót követően a záróár 600 pontos csökkenést mutatott. Az eladási hullámot a nagyobb befektetők indították, melyek az Egyesült Államokon kívüli kitettségeik fedezése és likviditásuk fenntartása érdekében csökkentették az általuk birtokolt amerikai részvények mennyiségét. Ennek hatását erősítették fel a korábban nagy számban kötött stop-loss opciós ügyletek, amik miatt az árak csökkenésének hatására folyamatosan nőtt az eladni kívánt részvények volumene. Ezek fundamentumokat torzító hatását mutatja, hogy a 25-ei mélypontot követően 26-án 600 ponttal nőtt a Dow Jones index, így stabilizálódott az amerikai tőzsde. A tengerentúli tőzsdék visszaesése érzékenyen érintette a többi, globális szinten is meghatározó indexet: a vezető európai részvényeket tömörítő Stoxx Europe 600 és a japán Nikkei 225 tőzsdeindex is év eleji értékére esett vissza. A jelentős zuhanást mindkét részvényindex esetében komoly korrekció követte, ám egyik sem nyerte vissza augusztus
12
végéig a beszakadás előtti értékét. Az augusztus végi események hatására év eleji szintjére süllyedt a vezető közép-európai részvényeket tömörítő CETOP 20 index, miközben a visszaesés ellenére is a BUX értéke közel 30 százalékkal magasabb, mint 2015 első napjaiban.
Inflációs folyamatok Az európai államok többségében az inflációs folyamatokat továbbra is az alacsony olajár határozza meg. Az olaj világpiaci ára április és június közepe között 60 dollár körül ingadozott, ám az Irán atomprogramjával kapcsolatos megállapodás felgyorsulásának hatására június végétől az olajár további csökkenésbe kezdett. Augusztus végére a hordónkénti ár 40 dollár alá is benézett: az elmúlt tíz évben mindössze 31 alkalommal volt arra példa, hogy a napi záróár ilyen alacsony legyen, ami az összes kereskedési nap mindössze 1 százalékát érinti. Az elkövetkező hónapokban azonban az olaj árának fogyasztói árakat mérséklő hatása várhatóan egyre inkább veszít lendületéből, mivel a tavalyi árcsökkenés a bázisba épül. Ennek ellenére várakozásunk szerint a mérsékelt inflációs folyamatok több negyedéven keresztül fennmaradhatnak, a legtöbb fejlett ország inflációs célját legkorábban 2016 közepén érheti el. 4. Á B R A : N Y E R S A N YAG ÁR I ND E X E K (2005 = 100 SZ ÁZ A L É K ) 210 190 170 150
130 110
Olajárindex
VII.
V.
VI.
IV.
II.
III.
2015. I.
XII.
X.
XI.
IX.
VII.
VIII.
V.
Élelmiszerár-index
VI.
IV.
II.
III.
2014. I.
XI.
XII.
X.
IX.
VIII.
VII.
V.
VI.
III.
IV.
II.
2013. I.
90
Ipari inputok árindexe
Forrás: IMF Primary Commodity Prices
Májusban megállt a fogyasztói árak január óta tartó csökkenése az Egyesült Államokban, ám a legfrissebb, júliusi adat szerint is mindössze 0,2 százalék az éves pénzromlási ütem az amerikai gazdaságban. A nyomott inflációs környezet jórészt az energiahordozók árának 14,8 százalékos mérséklődésének eredménye, amit támogat a rezsiköltségek 3,7 százalékos átlagos csökkenése is. A maginflációs mutató február óta 1,7–1,8 százalék között mozog, az USA gazdaságának inflációs alapfolyamatai így stabilnak tekinthetőek, és megközelítik a Fed 2 százalékos inflációs célját.
13
Mind az unióban, mind az euróövezetben megszűnt a defláció veszélye: a változatlan áprilisi éves fogyasztóiár-indexet követően májustól már mindkét régióban pozitív pénzromlást regisztráltak. Az EKB mennyiségi lazítása ellenére még mindig rendkívül alacsony az infláció, főként az alacsony olajár hatására: az unióban 0,1, míg az eurózónában 0,2 százalékot tett ki június folyamán. A maginflációs mutatók alapján a nyomott inflációs környezet az olajár stabilizálódása esetén is fennállhat, az inflációs alapfolyamatok az unióban és az euróövezetben rendre 0,8 és 0,9 százalékos pénzromlást mutatnak. A maginflációs mutatók így elmozdultak a májusban mért historikus mélyponttól, ám az EKB által egészségesnek tartott 2 százalékos fogyasztóiár-változáshoz képest még mindig alacsonynak tekinthetőek. Az Európai Központi Bank előrejelzése szerint 2015-ben az átlagos infláció 0,1 százalékot tehet ki az eurózónában, ami 2016 és 2017 során rendre 1,1 és 1,7 százalékra gyorsulhat. Az emelkedő infláció egyrészt a várt olajár-emelkedés hatása, ami a bázishatáson keresztül 2016 utolsó negyedévétől kezdve élénkítheti az inflációt. Másrészt az EKB folyamatosan növekvő maginflációt valószínűsít az euróövezetben, ami a növekvő bérek és profitok árakat növelő hatását tükrözi.
Fiskális politika Az Európai Unió Stabilitási és Növekedési Paktuma alapján a tagországoknak kötelességük középtávú gazdasági előrejelzésüket stabilitási vagy konvergenciajelentéseken keresztül évente közzétenniük. A legutóbbi, tavaszi jelentések alapján várhatóan mindössze négy tagállamban nem teljesül idén a 3 százalékos hiánycél, és 2018-ban teljesítheti mindegyik tagállam a maastrichti kritériumot. A jelentések alapján az egyik legrosszabb helyzetben a finn költségvetés van, melyben a hiány 2017-ig enyhén 3 százalék fölött maradhat. 2015-ben a legmagasabb költségvetési hiánya várhatóan Horvátországnak lesz, míg mindössze két tagállamban, Észtországban és Luxemburgban lehet szufficites a költségvetés. A jelentések alapján így 2018-ban kerülhet ki minden állam a túlzottdeficit-eljárás (EDP) alól, ám megítélésünk szerint több kormány is túlzottan optimista képet vázolt fel középtávú gazdasági terveiben. Jelenleg 9 ország ellen folyik túlzottdeficit-eljárás, mivel májusban Lengyelország és Málta került ki a programból, ám várhatóan év végén Finnország növeli az eljárás alatt lévő államok számát. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén Szlovénia és Írország ellen szűnhet meg az EDP, mivel várhatóan Portugália költségvetési hiánya enyhén 3 százalék fölött maradhat. A jelentésekben felvázolt 2015–2016. évi növekedési és fiskális pálya a legtöbb állam esetében alig különbözik a bizottság legutóbbi, júniusi előrejelzésétől, ám több túlzottdeficiteljárás alatt lévő állam esetében jelentős eltérés mutatkozik. Portugália, Írország és Horvátország a bizottságnál 0,4–0,6 százalékponttal alacsonyabb költségvetési hiányt valószínűsít idén, míg a 2016-os becslések közötti eltérés Portugália esetében 1, Írországnál
14
1,2, míg Horvátországnál 1,8 százalékpontot tesz ki. Még ennél is nagyobb eltérés mutatkozik Románia esetében, ahol a kormány a GDP arányában mérve 2,3 százalékkal kedvezőbbnek látja a jövő évi hiányadatot, mint a bizottság. Az eltérés a román áfacsökkentés fiskális hatásának eltérő megítéléséből adódik: a román kormány szerint a növekvő forgalomból származó fiskális bevétel képes ellensúlyozni az adócsökkentés hatását, ezzel szemben a bizottság szerint az intézkedés 1,9 százalékponttal növeli a hiányt. 5. Á B R A : S TA B I L I TÁ S I É S KO N V E R G E N C I A J E L E NT ÉSE K FI S K ÁL I S PÁLYÁ I ( A GDP SZ Á Z AL É K ÁB AN )
2018-ban várt költségvetési hiány
1.0
LU
LT
0.5 IT
0.0
IE
BE
ES
-0.5
PT BG
-1.0
EE
SE CZ SK
DE
MT NL
AT
RO
PL
-1.5
HU
SI
LV
FR
-2.0
DK
HR
-2.5
FI
-3.0 -6
-5
-4
-3
-2
-1
0
1
2015-ben várt költségvetési hiány
Forrás: Európai Bizottság, Századvég-számítás
Több kormány is a költségvetési hiány nagyarányú mérséklésével számol: az előrejelzések szerint 2018-ban 16 államban lehet a hiány kisebb, mint a GDP 1 százaléka, valamint négy állam költségvetésében haladhatja meg a bevételi oldal a kiadásit (5. ábra). 2014 és 2018 között a legnagyobb mértékű hiánycsökkenést a spanyol költségvetés kívánja végrehajtani, ami 5,8 százalékról 0,3 százalékra mérsékelné a deficitet. Három százalékpontot meghaladó ütemben csökkenhet a spanyol mellett az ír, a portugál, a szlovén, a horvát, a belga és a magyar költségvetési hiány is, ám meglátásunk szerint komoly, főként politikai kockázatok övezik valamennyi fiskális pályát. A tagállamok többségében a javuló fiskális folyamatok következtében idén tovább csökkenhet az eurózóna költségvetési hiánya, várhatóan 2 és 2,3 százalék között lehet 2015 egészében. A csökkenő hiányszám egyaránt köszönhető a költségvetés bővülő bevételi oldalának és a kiadások csökkentésének is. Az emelkedő állami bevételeket főként a konjunktúra hatására növekvő adóbevételek generálják: az eurózóna bővülő munkaerőállománya egyaránt növeli a munkát terhelő adóbevételeket, valamint a növekvő foglalkoztatás hatására emelkedő fogyasztás a forgalmi adókon keresztül emeli a költségvetés bevételeit. A kiadási oldal zsugorodásában is jelentős szerepet játszanak a kedvező foglalkoztatási folyamatok, a munkanélküliek számának csökkenése mérsékli a szociális kiadások szükségességét. A tagállamok többsége emellett nagyszabású
15
kiadáscsökkentő intézkedéseket helyezett kilátásba, melyek legtöbbje működésének racionalizálásán keresztül csökkentené az állami bérköltséget.
az
állam
6. Á B R A : A Z E U RÓZÓ N A KÖ LT S ÉG V E T É SI H I Á N YÁ N AK ÉS AD Ó S SÁG ÁL LO M Á NYÁ NA K E L Ő R E J E L Z É SE ( A GDP SZ ÁZ AL É K ÁB A N ) 96
2.50 2.3
95 94
2.25
2.0
2.00
1.7
93
1.75
1.7
92 91 90 89
93.5
92.6
92.4
1.25
1.1 0.9
0.9
92.2 90.9
88
1.50
1.3
1.3
0.75
91.3 90.1 89.0
87
1.00
0.50
0.5 88.6
0.25
86.7
86 2015 2016 IMF-adósságállomány
2017 OE-adósságállomány
2018 IMF-hiányszám
0.00 2019 OE-hiányszám
Forrás: IMF, Oxford Economics, Századvég-számítás
A következő években tovább folytatódhat a költségvetési hiány és az adósságállomány mérséklése, az előrejelzések alapján kedvező külső környezet mellett 2019-ben 1 százalék alá eshet az euróövezet hiánymutatója (6. ábra). A valutaalap előrejelzése szerint a következő években meredeken eshet mind a költségvetési hiány, mind az adósságállomány: 2019-re előbbi a GDP 0,5, utóbbi 86,7 százalékára csökkenhet. Az Oxford Economics (OE) előrejelzése is folyamatos fiskális javulást vetít előre, ám annak mértéke jóval lassabb, mint a valutaalap várakozása. Az OE szerint 2015-ben 2 százalék lehet a költségvetési hiány, ami négy év alatt 0,2–0,3 százalékpontos évek közötti javulással 0,9 százalékra eshet. A két előrejelzés közötti eltérés főként a GDP-bővülés eltérő előrejelzéséből fakad: az IMF enyhén jobb gazdasági teljesítménnyel számol, ami egyrészt a növekvő adóbevételeken, másrészt az emelkedő vetítési alapon keresztül csökkenti gyorsabban mindkét mutatót. Az OE előrejelzése szerint Csehország kivételével valamennyi visegrádi ország csökkentheti költségvetési hiányát a következő években, ám várhatóan az előrejelzési horizont második felében mind a négy mutató az eurózóna hiányszámánál nagyobb lehet. A négy államból hazánkban lehet a legmagasabb a költségvetési hiány, aminek nagymértékű csökkenését a többi visegrádi államhoz képest komoly adósságteher hátráltatja. Idén a katonai kiadások csökkenése miatt a cseh költségvetési hiány 0,9 százalékra eshet, ami az állami alkalmazottak fizetésemelése és a nyugdíjak bővítése miatt 2016-ban 1,7 százalékra nőhet. A tavalyi 2,9 százalék után idén 2,6 százalékra csökkenhet a hiánymutató Szlovákiában, mivel a korábbi elképzelésekkel szemben a kormányzat nem csökkentette a jelenleg 20 százalékos forgalmi adót. Északi szomszédunk 2016-os költségvetési hiánya 1,8 százalékra eshet, főként
16
a még mindig magas, 10 százalékot meghaladó munkanélküliségi ráta mérséklődése miatt: ezt a kormányzat az alacsony keresetűek körében bevezetett, egészségügyi hozzájárulást csökkentő intézkedése támogathatja (7. ábra). 7. Á B R A : A Z E U RÓZÓ N A É S A V4 KÖ LT S ÉG V E T É SI H I ÁN YÁ N A K E LŐ R E J E L Z É SE (GDP SZ ÁZ AL É K ÁB AN ) 10
Előrejelzés
9 8 7 6 5 4 3 2 1
Eurózóna
Szlovákia
Cseho.
Lengyelo.
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
0
Magyaro.
Forrás: Oxford Economics, Századvég-számítás
Lengyelországban 2014-ről 2015-re 0,7 százalékponttal zsugorodhat a hiánymutató, amit egyrészt a magánnyugdíjpénztári befizetések állami ellátórendszerbe történő csoportosítása, másrészt az új lengyel fiskális szabály támogat. Előbbit tekintve a kétpilléres lengyel állami nyugdíjrendszerben a második, piaci biztosítókra épülő pillérből a felhalmozott vagyon felét a lengyel kormány állami kezelésbe vette, míg a megtakarításaiknak biztosítóknál maradó másik felét a biztosítottak 80 százaléka a későbbi kedvezmények fejében áthelyezte az állami kasszába. A fiskális szabályt 2013-ban fogadták el, ám csak idén lép életbe. A szabály értelmében a kormány nem emelheti kiadásait egy képlet alapján számolt nominális szint fölé, így a gazdasági növekedéssel párhuzamosan várhatóan nem ugrik meg a költségvetés kiadási oldala sem. Az Európai Bizottság szakértői szerint az előrejelzési horizonton ez évente közel 1 százalékponttal csökkenti a lengyel költségvetési hiányt, ami 2018-tól kezdve a legalacsonyabb lehet a visegrádi államokban. A válság kezelése miatt megnövekedett államadósság a visegrádi államok között Magyarországon csökkenhet a leggyorsabb ütemben (8. ábra). Az OE becslése szerint 2020ra a GDP 67,7 százalékra mérséklődhet a felhalmozott adósságállomány, ami több mint 10 százalékponttal kedvezőbb az idei évre várt 78,1 százalékos értéknél. A válság hatására duplájára emelkedő szlovák államadósság 5,7 százalékponttal eshet a következő öt évben, míg a jelenleg legalacsonyabb GDP-arányos adósságot felhalmozó Csehországban mindössze 3,1 százalékponttal csökkenhet a mutató. Ennél alig magasabb a várható lengyel adósságcsökkentés mértéke, a 3,4 százalékpontos mérséklődés hatására 50 százalék alá csökkenhet az adósság GDP-hez viszonyított aránya.
17
8. Á B R A : A Z E U RÓZÓ N A É S A V4 A D Ó S SÁG ÁL LO M ÁN YÁ N AK E LŐ R E J E L Z É SE (GDP SZ ÁZ AL É K Á B AN ) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 Előrejelzés
10
Szlovákia
Cseho.
Lengyelo.
Eurózóna
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
0
Magyaro.
Forrás: Oxford Economics, Századvég-számítás
Stabilizálódhatnak a horvát fiskális folyamatok A görög államcsődveszély júliusi elhárulását követően egyre több figyelem helyeződött a finn és főként a horvát fiskális folyamatokra. Görögország és Horvátország gazdasága között rengeteg a párhuzam, az elmúlt tíz év gazdasági folyamatai igen hasonló képet mutattak. A válság hatására mindkét gazdaságban élesen visszaesett a kibocsátás, és az elmúlt években drasztikusan emelkedett az adósságállomány. Mindkét államban szignifikánsan nőtt a munkanélküliség, a szociális védőháló megnövekedett költségei miatt a költségvetések messze kerültek a 3 százalékos maastrichti hiánycéltól. Görögország mellett Horvátország is erősen függ turisztikai szektorától, utóbbi államban az idegenforgalmon és az élelmiszeriparon kívül nincs másik olyan gazdasági alág, ami globális szinten is versenyképes lenne. A horvát gazdasági visszaesést a pénzügyi szektor gyengélkedése is kísérte: Magyarországhoz hasonlóan a horvát bankrendszernek is komoly, főként a lakáshitelezésben felépülő frankkitettsége volt, ami a gyengülő kuna miatt megnövelte a háztartások törlesztési terheit. Hazánkkal ellentétben a horvát gazdaság exportkivitele nem jelentős, a válság előtti gazdasági növekedés inkább a belső tételekre támaszkodott – a megnövekedett törlesztőrészletek miatt visszaeső fogyasztást így nem tudta kiváltani a felgyorsuló kivitel, ami magyarázatot adhat a horvát gazdasági visszaesés elhúzódására is. A horvát válságkezelés sikertelenségét talán az szemlélteti a legjobban, hogy az ország kibocsátása 2008 és 2014 között folyamatosan, összességében a GDP több mint tizedével zsugorodott. Az IMF előrejelzése szerint 2015-ben már növekedésnek indulhat a horvát gazdaság, ám az éves átlagos bővülés várhatóan mindössze 0,4–0,5 százalékot tehet ki, ami a következő években sem gyorsul 2 százalék fölé. Mivel ez közel 1 százalékponttal alacsonyabb a feltörekvő európai államok 2,9–3,4 százalékos átlagos bővülési ütemétől, várhatóan a horvát gazdaság középtávon sem tudja megközelíteni a kelet-közép-európai államok gazdasági fejlettségi szintjét (9. ábra).
18
9.
ÁBRA:
A H O RVÁT N ÖV E K E D É S I É S F I S K Á L I S F O LYA M ATO K ( A G DP S Z Á Z A L É K Á BA N )
100
10
80
8
60
6
40
4
20
2
0
0
-20
-2
-40
-4
-60
-6
-80
-8
Előrejelzés
Államadósság
Költségvetési egyenleg (jobb t.)
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
-10 2002
-100
GDP növekedés (jobb t.)
Forrás: IMF, Századvég-számítás
A horvát válságkezelés komoly fiskális költségeket vont maga után, 2009 és 2014 között a költségvetési hiány átlagosan a GDP 5,9 százalékát tette ki. Bár a kormányzat 2011 óta folyamatosan csökkenti a hiánymutatót, a 2015-ös horvát költségvetési egyenleg –4,8 százalék, az egyik legmagasabb lehet az Európai Unióban. A következő években a gazdasági növekedés megindulása tovább csökkentheti a hiányt, ami legkorábban 2018-ban süllyedhet 3 százalék alá: a maastrichti hiánycélnál szignifikánsan alacsonyabb költségvetési egyenleg a magas kamatkiadások miatt nem várható. A mérsékelt növekedési ütem és a 3 százalék körüli költségvetési hiány viszonylag szűk teret enged a 2008 és 2013 között megduplázódó adósságállomány csökkentésének. A valutalap előrejelzése szerint 2015 végén 85 százalékra rúghat a horvát GDP-arányos államadósság, ami több mint 4 százalékpontos növekedést jelent tavalyhoz képest. Az adósságállomány emelkedése várhatóan 2017-ig fennmaradhat, a fordulópontot követően az államadósság mérsékelt, 0,7–0,4 százalékpontos éves csökkenése várható.
19
A magyar gazdaság helyzetértékelése Növekedés A magyar gazdaság 2015 II. negyedévében a korábbiakhoz képest mérsékeltebb növekedést regisztrált. A lassulás ténye önmagában nem jelent meglepetést, mivel az elemzők jelentős része számított erre. A KSH által regisztrált 2,7 százalékos éves bázisú GDP-növekedés ugyanakkor jelentősen alacsonyabb a várakozásoknál, ami rontja az idei évre vonatkozó kilátásokat. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított negyedéves teljesítmény 0,5 százalék volt, ami szintén a gazdasági teljesítmény lassulását jelzi. A magyar gazdaság a második negyedévben mutatott teljesítménye alapján továbbra is az uniós rangsor első felében található, ugyanakkor a régiós versenytársak mind dinamikusabban bővültek. A GDP felhasználási oldalán a külső tételekben a korábbi várakozásunkhoz képest az import esetében dinamikusabb, míg a kivitel tekintetében lassabb növekedést regisztrált a KSH a II. negyedévben. Az exportvolumen emelkedése továbbra is felülmúlta az importét, mivel rendre 7,5, valamint 6,5 százalékot tett ki a bővülés az előző év azonos időszakának bázisán. Ezzel mindkét külső tétel esetében lassulásról számolnak be a mutatók. Az export teljesítménye mögötti egyik fő tényező a leértékelődő forint miatt kialakult cserearányjavulás. A részletes adatok alapján a szolgáltatások kivitele (beleértve az idegenforgalmat is) dinamikusabban bővült, mint a termékexport. Termékcsoportok szerint vizsgálva a kivitel bővülése főként a gépek és szállítóeszközök kereskedelmére vezethető vissza: a járműgyártás kiviteli teljesítménye negyedével erősödött a személygépkocsik iránti világpiaci kereslet emelkedésének következtében. Szintén ehhez köthető az autóipari beszállítói ágazatok jó kiviteli teljesítménye. A feldolgozott termékek esetében tapasztalt bővülés is nagyban köszönhető a járműipari alkatrészek exportjának, de dinamikusan nőtt a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek kivitele is. Az élelmiszeripar gyorsuló kiviteli üteme főként a gabonakereskedelemhez köthető. A hazai import volumenének II. negyedévben tapasztalt lassuló ütemű növekedése az árufőcsoportok széles skáláján megmutatkozó lanyhább teljesítmény eredője. Mindez összhangban van az exportteljesítmények alakulásával. Az energiahordozók behozatala továbbra is visszaesést mutat éves összevetésben, főként a gázimport csökkenése nyomán. A gépek és szállítóeszközök importjának növekedését továbbra is a járműalkatrészek behozatala vezérelte. A feldolgozott termékek között a gyógyszerek és az autóipari termékek importja élénkült jelentősen. A vas és acél csökkenő behozatala az ukrán feladású import visszaesését tükrözi. A nettó export változása 2015 II. negyedévében összességében 1,4 százalékponttal emelte az éves GDP-növekedés ütemét, amely közel a fele az I. negyedévben mért hozzájárulásnak. Ezzel a külkereskedelmi forgalom volt a hazai gazdasági teljesítmény második legnagyobb hozzájárulója a fogyasztás után.
20
A belföldi felhasználás összességében 1,3 százalékponttal segítette a magyar GDP növekedését, vagyis ismét kiegyensúlyozottá vált a gazdaság szerkezete, szemben az első negyedévi, erősen exportorientált növekedéssel. 10. Á B R A : A F E L H A S Z N Á L Á S I T É T E L E K H O Z Z Á J ÁR U L Á SA A GDP NÖV E K E D ÉSÉ H E Z ( S Z Á Z A L É K , A Z E LŐZŐ É V A ZO NO S I D Ő S Z AK ÁN A K B ÁZ I SÁ N ) 6 5 4 3 2 1 0
-1 -2 -3 2013. I.
II.
III.
IV.
2014. I.
II.
Háztartások fogyasztási kiadása
Közösségi fogyasztási kiadás*
Nettó export
GDP-növekedés
III.
IV.
2015. I.
II.
Bruttó felhalmozás
* Tartalmazza a természetbeni társadalmi juttatást, függetlenül annak forrásától. Forrás: KSH
A háztartások fogyasztási kiadása 2015 II. negyedévében 3 százalékkal bővült éves szinten. Negyedéves összevetésben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított ráta 0,6 százalékos bővülést mutatott. A kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése ugyanakkor nem jelent meg teljes egészében a háztartások fogyasztásában, ami arra utalhat, hogy előbbi mutatóban továbbra is jelentős lehet az online pénztárgépek miatti „fehéredés” hatása. A fogyasztás bővülése emellett vélhetően elmarad a rendelkezésre álló jövedelem bővülési ütemétől. A családi adókedvezményekkel számított nettó reálbér ugyanis kalkulációnk szerint 2,7 százalékkal bővült a II. negyedév folyamán. Azonban az elkölthető jövedelem a forintosítás és a banki elszámolás miatt ennél nagyobb mértékben növekedhetett. Mindez azt feltételezi, hogy a háztartások adósságállományának leépítése és az óvatossági megtakarítások még korlátozzák a fogyasztási kiadásokat. Idén április–júniusban a nemzetgazdaság beruházási volumene 5,2 százalékkal emelkedett éves viszonylatban, így ismét pozitívan (1,1 százalékponttal) járult hozzá a gazdasági növekedéshez. Az első negyedéves visszaesés így valóban az egyszeri magas bázis, és nem a trend következménye. A negyedév/negyedév növekedés – szezonálisan kiigazítva – 2,3 százalékot tett ki a második negyedévben. A teljes első fél év szaldója ezzel már pozitívba is fordult. A költségvetés és a versenyszféra beruházásainak volumene 2015. április–júniusban rendre 15,7 és 13,6 százalékos éves emelkedést mutatott. Összességében a nemzetgazdaság beruházási tevékenysége 5,7 százalékkal növekedett. A statisztikákból arra lehet
21
következtetni, hogy a beruházások újbóli felpörgésében az uniós források lehívása meghatározó szerepet játszott. Ezt magyarázza egyrészt a költségvetési szféra teljesítménye, másrészt pedig a versenyszféra egyes ágazataiban tapasztalt beruházási teljesítmények alakulása. Erre utalhat továbbá az is, hogy az építési beruházások 10,1, míg a gép- és berendezésberuházások mindössze 0,5 százalékkal növekedtek. Utóbbi esetben a pozitív index a Növekedési Hitelprogram további felfutásával magyarázható, mivel a program igénybevétele enyhén meghaladta az előző év azonos időszakában tapasztaltat. A beruházások II. negyedévi alakulása iparáganként szintén alátámasztja az a képet, miszerint az uniós forrásokból megvalósuló teljesítmény a meghatározó. A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 45 százalékkal emelkedett, köszönhetően a közlekedési hálózatot érintő infrastrukturális fejlesztéseknek. Jelentősen nőttek a beruházások a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, továbbá a vízellátás, szennyvíz- és hulladékgazdálkodás, illetve az oktatás ágazatokban, melyek szintén érintettek az uniós források hajtotta beruházásokban. Jelentősen visszaestek a beruházások ugyanakkor a mezőgazdaság és a kereskedelem területén, melyek az NHP legfőbb felhasználói voltak, így itt a magas bázis játszhat meghatározó szerepet. A feldolgozóipar esetében közel 7 százalékos volt az év/év visszaesés, főként a gyógyszeripar, a járműgyártás és a hozzá köthető beszállító ágak visszaeső teljesítménye nyomán, ami az egy évvel korábbi nagyberuházások technikai hatását tükrözi. A hazai gazdaság 2015 II. negyedévi teljesítménye a termelési oldalon jelentős negatív meglepetést tartogatott a mezőgazdaság tekintetében. Az agrárium mellett a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a közigazgatás ágak mutattak visszaesést. Ezeket leszámítva mindenhol nőtt az ágazati bruttó hozzáadott érték, bár az előző negyedévhez képest jellemzően mérséklődtek a növekedési ütemek. A mezőgazdaság teljesítménye a II. negyedévben közel 17 százalékkal zuhant éves összevetésben. Ennek oka egyrészt a rendkívüli nyári forróság és aszály, valamint a tavalyi jó mezőgazdasági év biztosította magas bázis. Mindezen negatív tényezők az idei harmadik negyedévben is éreztethetik majd hatásukat, így a mezőgazdaság teljesítménye jelentősen rontja az idei gazdasági kilátásokat. Az építőipar hozzáadott értékének volumene a II. negyedévben 6,5 százalékkal bővült éves összevetésben, míg az előző negyedévhez képest, szezonálisan kiigazítva mindössze 0,2 százalék volt a növekedés. Az építőipar így az előző negyedévihez hasonlóan 0,2 százalékponttal járult hozzá az éves GDP-növekedés rátájához április–június folyamán. Az ágazat előző negyedévhez képest lassuló, de továbbra is pozitív teljesítménye tükrözi a havi termelési statisztikák eredményeit, így nem nevezhető meglepetésnek. Az ágazat rendelésállományának zsugorodása azonban tovább folytatódott, de az idei évre még biztosított annyi megrendelés, ami pozitívban tarthatja az ágazat gazdasági teljesítményhez való hozzájárulását. Az idei első negyedévben mindkét építményfőcsoport, vagyis az 22
épületek és az egyéb építmények építése is bővülni tudott. Utóbbi mutatta fel a dinamikusabb növekedést, amit továbbra is az infrastrukturális fejlesztések vezérelnek. A hatodik hónapban kötött új szerződések volumene bő 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg a 2015. június végi szerződésállomány 48,5 százalékos elmaradást mutat. Ezzel párhuzamosan az építőipar rövid távú kilátásait jelző bizalmi index is romlott az év elejéhez képest. 11. Á B R A : A Z E GY ES Á G A Z ATO K H OZ Z Á J ÁR U L Á SA A GDP NÖV E K E D ÉSÉ H E Z ( S Z Á Z A L É K , A Z E LŐZŐ É V A ZO NO S I D Ő SZ AK ÁN A K B ÁZ I SÁ N ) 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 2013. I.
II.
Mezőgazdaság
III. Ipar
IV. Építőipar
2014. I.
II.
Szolgáltatások
III.
IV.
Termékadók egyenlege
2015. I.
II.
GDP-növekedés
Forrás: KSH
Az ipar hozzáadott értéke szintén lassuló ütemben növekedett 2015 II. negyedévében. Az előző év azonos időszakának bázisán 6,1 százalékkal bővült az ipari volumen, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 1,2 százalékos növekedést mutatnak negyedéves összevetésben. Mindkét indikátor a teljesítménybővülés lassulását jelzi. Az ipar növekedését ágazati szempontból a 7 százalékkal bővülő feldolgozóipar, míg az értékesítés tekintetében a külső megrendelésre történő termelés vezérelte. Az exportértékesítés 8,3 százalékos növekedése mellett ugyanis a belföldi értékesítés 0,7 százalékkal csökkent. A belső ipari kereslet visszaesése a tavalyi évi magas bázis miatt alakult ki. A feldolgozóipari alágak közül átlagon felüli növekedést mértek a járműgyártásban és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok közül a gumigyártásban. Emellett dinamikusan bővült a gyógyszeripar is. Összességében az ipar a II. negyedévben – legnagyobb hozzájárulóként – 1,4 százalékponttal emelte az éves GDP-növekedés ütemét. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke éves összevetésben 2,4 százalékkal növekedett a II. negyedévben, ami egy mérsékelt, 0,1 százalékpontos gyorsulásnak felel meg az előző negyedévi adathoz viszonyítva. A tercier szektor egésze második legnagyobb hozzájárulóként 1,3 százalékponttal emelte az éves GDP-növekedés ütemét. Két kivétellel az összes szolgáltató ágban bővülést regisztráltak: az egyik a közigazgatás, a másik a pénzügyi,
23
biztosítási tevékenység. Utóbbi ágazat 0,4 százalékos visszaesését a háztartások és a vállalatok folytatódó hitelleépítése magyarázza. Az ingatlanügyletek már harmadik negyedéve pozitív teljesítményt mutatnak, összhangban a lakáspiac élénkülésével. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás mint a legnagyobb súlyú szolgáltatói ágak 5 százalékos bővülést tudtak felmutatni április–június folyamán. A jó teljesítmény főként a turizmushoz köthető. Meglátásunk szerint ugyanakkor a III. negyedév kevésbé kecsegtet ilyen jó teljesítménnyel, mivel a menekülthelyzet rányomhatja bélyegét az idegenforgalomra.
Munkaerőpiac A munkaerőpiac helyzetének javulása a gazdasági növekedés lassulása ellenére 2015 II. negyedévében folytatódott. A nagyobb munkaerő-igényű szolgáltatási ágazatok továbbra is dinamikus bővülést mutattak, ami növekvő munkakeresletet eredményezett. Ebből adódóan a foglalkoztatottak száma a szezonálisan kiigazított adatok alapján a vizsgált három hónapban 36 ezer fővel nőtt, és a foglalkoztatottak aránya meghaladta az 55,6 százalékot. A nagyobb kereslet a munkaerőpiacra való belépést is ösztönözte, így a 19 ezer új belépőnek köszönhetően az aktivitási ráta meghaladta az 59,8 százalékot. 12. Á B R A : A Z A K T I V I TÁ S , A FO G L A L KOZ TATOT T SÁG ÉS A M U NK ANÉ L KÜ L I SÉ G NE GY E D É V ES A L A KU L Á S A ( S Z E ZO N ÁL I SA N K I I G A Z Í TOT T A D ATO K , 2 010. I. = 0) 500 400
Ezer fő
300 200 100 0 -100
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
II.
2015. I.
IV.
III.
II.
2014. I.
IV.
III.
II.
2013. I.
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
-200
Aktívak
Megjegyzés: Az adatok a 15–74 éves népességre vonatkoznak. Forrás: KSH, Századvég-számítás
A bővülő foglalkoztatás elsősorban a nagyobb önfoglalkoztatásnak és az 5 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező vállalkozásoknak köszönhető, ugyanis az ezeket figyelmen kívül hagyó intézményi statisztikák szezonálisan kiigazított adatai szerint az alkalmazottak száma nem nőtt számottevően. Április és június között a létszám mindössze 2 ezer fővel emelkedett, annak ellenére, hogy a versenyszférában dolgozók száma mintegy 4 ezer fővel nőtt, és a közfoglalkoztatottak száma elérte a 195 ezret. Azaz a lassuló, ugyanakkor a
24
munkaerőpiac alakulásának szempontjából továbbra is kedvező konjunktúra és a tavasztól újra beindult nagyobb volumenű közfoglalkoztatás nem járt az alkalmazottak számának szignifikáns bővülésével, amely a nem közfoglalkoztatott költségvetési dolgozók számának csökkenésével magyarázható. Az intézményi statisztikákban megjelenő változatlan alkalmazotti létszám ellenére a szezonálisan kiigazított ledolgozott munkaórák száma három hónap alatt 0,6 százalékkal nőtt a felmért szervezetek körében. A növekedés a teljes munkaidőben dolgozók által ledolgozott munkaórák számának emelkedéséből ered, miközben a részmunkaidőben foglalkoztatottakhoz köthető munkaórák száma csökkent. Tehát 2015 II. negyedévében tovább mérséklődött a részmunkaidős foglalkoztatás súlya a magyar munkaerőpiacon, ami a munkaadók tartós konjunktúrába vetett bizalmát jelzi. 13. Á B R A : A L E G FŐ B B M U N K A E RŐ - P I AC I AD ATO K ( S Z E ZO NÁL I SAN K I I G AZ Í T VA )
Munkanélküliségi ráta
Tartós munkanélküliségi ráta
Aktivitási ráta (jobb tengely)
Foglalkoztatási ráta (jobb tengely)
II.
2015. I.
IV.
III.
II.
2014. I.
IV.
III.
25% II.
30%
0.0% 2013. I.
2.5% IV.
35%
III.
40%
5.0%
II.
7.5%
2012. I.
45%
IV.
10.0%
III.
50%
II.
55%
12.5%
2011. I.
15.0%
IV.
60%
III.
17.5%
II.
65%
2010. I.
20.0%
Forrás: KSH, Századvég-számítás
Tekintve, hogy a munkaerőpiacra belépők számát meghaladta a gazdaság munkaerőigénye, így a munkanélküliek száma 16 ezer fővel csökkent, és a munkanélküliségi ráta 7 százalékra mérséklődött 2015. április–június között. A visszafogottabb gazdasági növekedés mellett csökkenő állástalanság arra utalhat, hogy a lassulás elsősorban a kisebb munkaerő-igényű ágazatokat érintette. A kedvező munkaerő-piaci folyamatok – szemben az előző negyedévvel – kevésbé érintik a tartósan munkanélkülieket: azok száma a vizsgált három hónapban mindössze 3 ezer fővel csökkent, így összességében a legalább egy éve állástalanok aránya nőtt. A KSH adataival ellentétben az NFSZ adatfelvétele a pozitív munkaerő-piaci tendenciák megtorpanását jelzi, tekintve, hogy a szezonálisan kiigazított adatok alapján a regisztrált munkanélküliek száma lényegében nem csökkent, míg a nem támogatott új álláshelyek száma 44 ezerre mérséklődött. Mindezek miatt a munkaerőpiac feszességét jellemző Beveridge-görbe alapján a munkaerőpiac lazábbá vált. Másfél éves távlatban a mutató
25
értéke csak kismértékben ingadozott, így kijelenthető, hogy a munkaerőpiac feszessége stabilizálódott, ami az aktivitás bővülésének lassulását is eredményezheti a jövőben. 14. Á B R A : A M U N K A E RŐ P I AC FE SZ ES S É G E ( SZ E ZO N ÁL I SA N K I I G A Z Í T VA ) 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2%
Új, nem támogatott álláshelyek/Regisztrált munkanélküliek
II.
2015. I.
IV.
III.
II.
2014. I.
IV.
III.
II.
2013. I.
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
0%
Átlag
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Századvég-számítás
A munkaerőpiac lazábbá válása a bérek alakulására is negatívan hathat, ugyanakkor ez 2015 II. negyedévében még nem jelentkezett a bérek ragadósságából fakadóan. Ennek ellenére április és június között a bérek növekedési üteme jelentősen lelassult, a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset mindössze 2,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A lassuló növekedés az állami szektorhoz köthető, ahol a bővülő közfoglalkoztatás okozta összetételhatás következtében az átlagkereset mindössze 0,7 százalékkal nőtt egy év alatt. Az összetételhatást némileg ellensúlyozza az év elején végrehajtott minimálbér-emelés és a szociális területen dolgozók bérkompenzációja, amely azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy a közszféra bérnövekedési üteme megközelítse a versenyszféráét. Utóbbi szektorban az átlagkereset a lassuló, ugyanakkor még továbbra is kedvező konjunkturális helyzetben 4 százalékkal emelkedett a II. negyedévben, amely kétéves távlatban átlagosnak tekinthető. Mivel az adózási környezet az év elején nem változott számottevő mértékben, ezért a nettó bérek alakulása a bruttó keresetekével megegyezően alakult. Ha figyelembe vesszük a fogyasztói árak alakulását, akkor a munkavállalók nettó reálbérei átlagosan 2,6 százalékkal emelkedtek az év első három hónapjában.
Infláció Az infláció 2015 II. negyedévében már a pozitív tartományban tartózkodott: éves bázison a fogyasztói árak 0,2 százalékos emelkedését regisztrálta a KSH. A tényadatok alapján az év második három hónapjában végig erősödött az árnyomás a gazdaságban, míg végül hosszú idő után májusban volt először érdemben pozitív az éves árváltozás mértéke. Ez a tendencia július–augusztus folyamán azonban megtört, mivel újból csökkent a pénzromlás növekedési
26
üteme. Az említett két hónapban rendre 0,4 és 0 százalék volt az infláció mértéke. A mérsékeltebb áremelkedés elsősorban az olajárak alakulásával és azok hazai begyűrűzésével hozható párhuzamba, ugyanis nyáron több mint hat éve nem látott mélypontra zuhant az energiahordozó hordónkénti ára a világpiacon. A II. negyedévre visszatekintve az áremelkedés ütemét továbbra is visszafogta a rezsicsökkentés utolsó üteme, valamint az üzemanyagárak éves bázison mért csökkenése. Mindezektől eltekintve az árnyomás erősödése általános, minden termékkörre kiterjedő volt. Összességében az inflációs folyamatok messze elmaradnak a jegybank 3 százalék ±1 százalékpontos célsávjának aljától. Idén augusztusban a háztartási energia ára 2,7 százalékkal csökkent éves szinten, mivel már csak az áram és a távhő árát érintő rezsicsökkentés érezteti hatását. Emellett a járműüzemanyagok árának éves szintű 11,9 százalékos esése bírt érdemi árleszorító hatással. Az élelmiszerek 0,9 százalékos inflációját elsősorban az idényre jellemző zöldségek és gyümölcsök 15 százalék körüli drágulása indukálta. A szeszes italok, dohányáruk áremelkedését továbbra is a jövedéki adó változása okozza. A tartós fogyasztási cikkek esetében több mint öt éve nem látott áremelkedés (1,3 százalék) oka az erősödő külső infláció és belső kereslet, valamint a forint leértékelődésének kombinációja. Ezek a tényezők főként a járművek drágulásában jelentek meg. Továbbra is 2 százalék körüli a szolgáltatások áremelkedése, ami az egészségügyi és az üdülési szolgáltatások mellett – összhangban az élénkülő lakáspiaccal – a lakbér 3,2 százalékos növekedését is magába foglalja. Az emelkedő árnyomás ellenére a lakossági és a vállalati inflációs várakozások azt mutatják, hogy a gazdasági szereplők az alacsony inflációs környezet rövid távú fennmaradását várják. Az MNB számításai szerint az elmúlt hónapokban a magyar lakosság várakozásai valamivel 2 százalék alatt stabilizálódtak. Ez az inflációs céllal konzisztens várakozásoknak felelhet meg, így mindez a visszafogott árazási és bérezési viselkedésen keresztül elősegíti a középtávú inflációs céllal összhangban lévő inflációs környezet középtávú fennmaradását. 15. Á B R A : A F O GYA S Z TÓ I Á R - I N D E X É S AZ I NFL ÁC I Ó S T R E N D M U TATÓ K ( É V / É V , SZ ÁZ AL É K )
Indirekt adóktól szűrt maginfláció
Keresletérzékeny infláció
Ritkán változó árú termékek inflációja
Fogyasztóiár-index
* Csak a július–augusztusi adatot tartalmazza. Forrás: MNB, Századvég-számítás
27
III.*
II.
2015. I.
IV.
III.
II.
2014. I.
IV.
III.
II.
2013. I.
3.5 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0 -0.5 -1.0 -1.5
Az MNB által kalkulált inflációs trendmutatók a II. negyedévben emelkedtek az idei év nyitó negyedévéhez képest, míg a július–augusztusi adatok újabb enyhe csökkenésről számolnak be. Az egyes indikátorok szintjei így továbbra is mérsékelt inflációs környezetet jeleznek, minden mutató elmarad az inflációs célsáv közepét jelentő 3 százaléktól. A ritkán változó árú termékek inflációja visszatért a lakossági várakozásoknak megfelelő 2 százalék körüli szintre. A középtávú trendmutatók alapján egyelőre kijelenthető, hogy a hazai rendkívül laza, a gazdasági növekedést ösztönző kamatkörnyezet valóban hosszabb ideig fenntartható marad.
Monetáris és pénzpiaci kondíciók A nyári időszakban elsősorban a görögországi hitelmegállapodás elhúzódása, továbbá a kínai részvény- és devizapiacon kialakult események okoztak turbulenciát a globális pénzügyi környezetben. Az EKB júliusi és szeptember elejei ülésein nem változtatott irányadó kamatlábain. Habár az EKB deklarálta, hogy nincs árfolyamcélja, az infláció szempontjából azonban nem közömbös számára az árfolyam alakulása. Az euró pedig erősödött az utóbbi időben a dollárral szemben, jelezve azt, hogy az európai közös valuta a kínai események határa kezd egyre inkább menedékvalutává válni. A döntéshozók mindenesetre kiemelték a negatív kockázatokat az eurózónára nézve, és a mennyiségi lazítás 2016. szeptemberi lejáratának meghosszabbítási, kibővítési lehetőségét vetették fel. A hazai jegybank júniusi–júliusi kamatdöntő ülésein 15 bázispontos lépésekkel, összesen 30 bázisponttal 1,35 százalékra mérsékelte az irányadó rátáját. Továbbá bejelentette a kamatvágási ciklus lezárását. A Monetáris Tanács jegyzőkönyve alapján a júliusi ülésen a 9 fős grémiumból 8 fő 15 bázispontos csökkentésre, míg 1 fő a kamat tartására szavazott. A Monetáris Tanács véleménye szerint a második kamatcsökkentési ciklus lezárásával az alapkamat arra a stabil, az egyensúly eléréséhez szükséges szintre került, amelynek a tartós fenntartása a Monetáris Tanács megítélése szerint biztosítja az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését. A jegybank döntött a likviditásfedezeti ráta (LCR – liquidity coverage ratio) 2016. április 30-ra előre hozott bevezetéséről. A szabályozás jóval szigorúbb a Basel III-ban leírtaknál. Ott ugyanis a bankoknak csak fokozatosan kell bevezetnie és csak 2018-tól kezdődően 100 százalékra emelnie a mutatót. A szabályozás értelmében a jegybank a nála elhelyezett betétekkel szemben előnyben részesíti az állampapírokat likviditási szempontból. A döntés a továbbiakban is azt a célt szolgálja, hogy a bankokat az állampapírpiacra terelje. A jegybank bevezette a Deviza Egyensúly Mutatót, amely szabályozás lévén a mérlegen belüli devizális eltéréseket maximálja a mérlegfőösszeg 15 százalékában. Ez csökkenti a bankrendszer túlzott ráutaltságát a devizaswappiacra. A szabályozás ugyanakkor nemcsak megakadályozza a bankok külföldi adósságának drasztikus felfutását, hanem hatására a bankok külső adóssága 2–3 milliárd euróval is csökkenhet 2016 végéig.
28
A nagy nemzetközi hitelminősítő intézményeknél hazánk besorolása a befektetésre nem ajánlott szint legmagasabbján maradt. Az elmúlt negyedévben csak a Moody’snál lett volna lehetőség Magyarország szuverén adósságának besorolásán javítást elérni, azonban ez a nemzetközi hitelminősítő intézet július 10-én nem frissítette az adósbesorolást. A legközelebbi minősítési időpontok a következő negyedévben: S&P: szeptember 18., Moody’s: november 6., és Fitch: november 20. Várakozásunk szerint az előbbi két hitelminősítő stabilról pozitívra változtathatja a kilátásokat, míg a Fitch lehet az első, amely visszaemeli Magyarországot a befektetésre ajánlott kategóriába. A kedvező folyó fizetési mérleg erősítette, míg a jegybank kamatcsökkentése és a görögországi hitelmegállapodás elhúzódása, továbbá a kínai részvénypiaci események nyomán kialakult feszültség gyengítette a vizsgált időszakban a hazai valuta árfolyamát. A forint kurzusa az euróval szemben a június eleji 310-ről szeptember elejére 314 forintra emelkedett, 1,6 százalékkal gyengült. A régió devizái közül a cseh korona 1,5 százalékot erősödött, míg a lengyel zloty 2,6 százalékot gyengült az euróval szemben. 16. Á B R A : B A L : A Z 5 É V E S CDS- FE L ÁR AK VÁLTOZ ÁSA A R ÉG I Ó B A N ( BÁ Z I SP O NT ) J O B B : A 10 É V ES Á L L A M KÖT V É NY E K H OZ A M A A R É G I Ó BA N ( SZ ÁZ AL É K ) 4.5
180
4.0
160
3.5
140
3.0
120
2.5
100
2.0 1.5
80
Cseh
Lengyel
Magyar
Cseh
Lengyel
2015. aug. 21.
2015. aug. 11.
2015. aug. 1.
2015. júl. 22.
2015. júl. 12.
2015. júl. 2.
2015. jún. 22.
2015. jún. 2.
2015. aug. 31.
2015. aug. 21.
2015. aug. 11.
2015. aug. 1.
2015. júl. 22.
2015. júl. 12.
2015. júl. 2.
2015. jún. 22.
2015. jún. 12.
0.0 2015. jún. 2.
0.5
40
2015. jún. 12.
1.0
60
Magyar
Forrás: Thomson Reuters
A 10 éves állampapírok piacán június végén a görögországi hitelmegállapodás elhúzódása érzékelhető volt, majd augusztus végére a hozamok gyakorlatilag visszaálltak június eleji értékükhöz. Cseh- és Lengyelországban a 10 éves futamidejű állampapírok hozamai 5 és 8 bázisponttal csökkentek, míg Magyarországon a hozamnövekedés mértéke 0,15 százalékpontot tett ki. Az országkockázatot kifejező ötéves magyar CDS értéke 24 egységgel emelkedett az elmúlt három hónap folyamán, amely így 164 bázisponton áll. Az emelkedés a görögországi bizonytalanságokkal magyarázható. Mindeközben Csehországban és Lengyelországban a kockázati megítélés e mutatója kisebb mértékben emelkedett.
29
A jegybank szerint 2015 II. negyedévében a kedvező kamatkörnyezetben a pénzügyi közvetítőrendszer gazdasági teljesítményt fékező hatása – az előző negyedéves semlegességhez képest – kismértékben erősödött. A bankszektor teljes hatása bő – 0,1 százalékpontnak felelt meg, vagyis egy egészséges banki hitelezés esetén ennyivel magasabb reál-GDP-vel számolhattunk volna 2015 II. negyedévére vonatkozóan. Továbbá a bankrendszer a vállalati hitelezésen keresztül az előző negyedév negatív hatása után kismértékben pozitív hatást gyakorolt a növekedésre, azaz minimális mértékben, de erősítette a vállalati hitelezés a reál-GDP növekedését. Ennek oka, hogy a II. negyedévben élénkebb volt az NHP-n keresztüli hitelezés. 17. Á B R A : A H I T E L E Z É S GDP- R E GYA KO RO LT H ATÁ SA ( SZ ÁZ AL É K ) 5 4
3 2 1 0 -1 -2
Bankszektor PKI
GDP a bankszektor hatása nélkül
II.
2015. I.
IV.
III.
II.
2014. I.
IV.
III.
II.
2013. I.
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
-3
Reál-GDP
Forrás: MNB
A vállalatoknál 2015 II. negyedévében a szezonálisan szűrt számok alapján a banki nettó forinthitelfelvét 46,4 milliárd forintnak felelt meg. A devizahitelek tranzakcióinak nettó értéke –274,1 milliárd forintot tett ki. A kettő eredőjeként 2015 második negyedévében a teljes nettó hiteltörlesztés (szezonálisan kiigazítva) 227,6 milliárd forintnak felelt meg. A vállalati hitelezést egyrészt a kkv-knak nyújtott hitelek felfutásával, másrészt pedig a nagyvállalati hitelállomány jelentős csökkenésével jellemezhetjük. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a nem pénzügyi vállalatok jellemzően forintban hitelfelvevők és devizában hiteltörlesztők. A devizahitel-törlesztések az év II. negyedévében is a még erősebb forintárfolyam következményei. A vállalatok egy része úgy gondolhatta, hogy kedvező lehetőség ebben az árfolyamkörnyezetben a hitel visszafizetése vagy forintra váltása. 2015 júliusában a vállalati szektor teljes nettó hitelfelvétele (szezonálisan kiigazítva) 18 milliárd forint volt.
30
18. Á B R A : A VÁ L L A L ATO K K A L L E B O N Y O L Í TOT T H I T E LT R AN Z AK C I Ó K S Z E ZO NÁL I SA N K I I G AZ Í TOT T N E T TÓ É RT É K E ( M I L L I ÁR D F T É S M I L L I ÁR D E U RÓ )
-32
Forinthitel
IX.
VII.
Devizahitel
Nettó hitel
VII.
-200 VI.
-24 V.
-150 IV.
-16
III.
-100
II.
-8
2015. I.
-50
XII.
0
XI.
0
X.
8
VIII.
50
VI.
16
V.
100
IV.
24
III.
150
II.
32
2014. I.
200
Eurózóna (jobb tengely, Mrd €)
Forrás: MNB, EKB
Az MNB hitelintézeti szektorról szóló negyedéves idősora alapján 2015 II. negyedévében csak enyhén csökkent a 90 napon túl késedelemben lévő (nem teljesítő) hitelek aránya. Az elszámolás következtében a bankok visszafizetései csökkentették a hiteladós tartozását az I. negyedévben, így kisebb állomány tartozott a nem fizető adós kategóriájába, továbbá az alacsonyabb törlesztőrészletek is a fizetési képesség javulását feltételezték. Ugyanakkor a II. negyedév folyamán ez már nem éreztette hatását. Ez azzal magyarázható, hogy az elszámolás során a kapott jóváírás a legrégebbi hátralékokat kezelte, így statisztikailag az ügyfelek automatikusan teljesítővé váltak. Az ügyfelek tartozásainak egy jelentős része – további befizetések nélkül – fokozatosan visszakerülhet a nem teljesítő hitelek kategóriájába. Az autóhitelek forintosításánál is ilyen lefutás várható. 19. Á B R A : A N E M T E L J E S Í TŐ H I T E L E K A R Á NYA A VÁL L AL AT I ÉS L A KO S SÁG I S Z E K TO R BA N ( SZ ÁZ AL É K ) 17 16 15 14 13 12 11 10 9
Hitelek összesen
Devizahitelek összesen
Forrás: MNB, Századvég-számítás
31
Forinthitelek összesen
II.
2015. I.
IV.
III.
II.
2014. I.
IV.
III.
II.
2013. I.
IV.
III.
II.
2012. I.
8
2015. augusztus 24-én rögzítették az MNB, a Kormány és a Magyar Bankszövetség megállapodása révén a devizában denominált autóhitelek devizaárfolyamát, amely szerint december 1-jétől megszűnik az adósok további forintárfolyam-gyengülésből származó árfolyamkockázata. 2015. december 1-jén a hitelösszegeket a svájci franknál 287,2, míg az eurónál 309,2 forintos árfolyamon váltják át forintra. Az autóhitelesek számára december közepén érkezik meg az a kedvezmény, ami az árfolyamrögzítés és a jelzáloghitelek forintosításánál használt árfolyamok közötti különbözetet jelenti. Ez az összeg 31 milliárd forintot tesz ki a közel 200 ezer szerződésnél, amely 1 milliárd eurós, devizában denominált autóhiteles állományt érint. Az adósok számára az árfolyam-különbözetet fele-fele részben a Kormány és a bankok állják. A forintosításhoz szükséges devizát a jegybank a devizában denominált jelzáloghitelek forintosításánál megszokott módon a bankok rendelkezésére bocsátotta devizatartalékaiból, tender formájában. A lakossági devizahitelek forintosítása után a bankrendszer mérlegében jelentősen megnőtt a forinthitelek lejárati különbsége. A kinyíló lejárati eltérésből fakadó kockázatokat, azaz abból, hogy a hosszú forinthiteleket az adott bank rövidebb forintforrásokból finanszírozza, csökkentheti a 2015. június 10-én bejelentett és 2016. október 1-jétől bevezetendő jelzáloghitel-megfelelési szabályozás. Ennek keretében a szabályozási hatóság a lejárati összhang megteremtésére ösztönözheti a bankokat. A szabályozás keretében egy jelzáloghitelfinanszírozás-megfelelési mutatót (JMM) vezetnek be, amely 15 százalékos minimumot írna elő az éven túli lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont hosszú források és az éven túli forint-jelzáloghitelek arányára. A jelzáloghiteleket tehát legalább 15 százalékban hosszú forrásokkal kell majd finanszírozni a likviditási és a kamatkockázat csökkentése érdekében. A jegybank szándékai szerint elegendő felkészülést biztosít a bankok számára, és előzetes becslése szerint 300 milliárd forint összegű új jelzáloglevél kibocsátását várja. A nyári hónapokban az NHP keretében a hitelezés felfutott: az NHP II havi igénybevétele érdemben meghaladja az előző év azonos időszaki értékét. A program kihasználtsága a június–augusztusban kötött új szerződésekkel (208 milliárd) együtt összesen 947 milliárd forintot tett ki. Az eddig leszerződött hitelösszeg 96 százaléka új hitelként került az igénylőkhöz. Ezen belül a beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 59, az új forgóeszközhiteleké 29, az új EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított arány 12 százalék. Az elmúlt időszakhoz képest 4 százalékponttal csökkent a beruházási hitelek részaránya, míg 3 és 1 százalékponttal nőtt az új forgóeszközhitelek és az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hitelek részaránya. Vállalatméret szerint vizsgálva megállapítható, hogy a mikrovállalkozások hitelfelvétele 76 százalékban új beruházási hitelekre irányul. A kis- és közepes vállalkozásoknál ez az arány 50 százalék alatti.
32
20. Á B R A : A Z NHP II. K E R E T É B E N I G É NY E LT H I T E L E K KU M U L ÁLT É RT É K E ( M I L L I ÁR D FO R I NT )
61
826 26
121
2015. aug. 28
800
2015. júl. 31
694 34
2015. ápr. 30.
75
660 36
739 45
Előző állomány
Növekmény
2015. jún.
2015. máj.31.
2014. dec. 31.
87
2014. nov. 28.
2014. okt. 31.
58
2014. szept. 30.
2014. júl. 31.
48
72
337 42
2014. aug. 29.
295 223
422 27
624 23
2015. márc. 31.
509 395
601 17
2015. febr. 27.
584
2015. jan. 30.
947
2014. jún. 27.
1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
Forrás: MNB
Véleményünk szerint az NHP II. 1000 milliárd forintos (a maradvány jelenleg 53 milliárd Ft), hitelkerete a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve akár a következő hónapban elfogyhat. A Monetáris Tanács augusztusi végi döntése értelmében, az NHP+ akadozása miatt, az 500 milliárd forintos keret fele a normál NHP II. keretében is felhasználható. Pontosabban az egyes hitelintézetekre az NHP+ keretében allokált hitelkeret legfeljebb 50 százalékát az NHP II. feltételei szerint is felhasználhatják. Véleményünk szerint ez egyfajta implicit kiterjesztése a programnak. Az MNB szerint az NHP kivezetése azonban a jövő év elején megkezdődik.
A 2015. évi költségvetés alakulása – tények és kockázatok 2015 első hét hónapjában az államháztartás központi alrendszerének hiánya 894,1 milliárd forintot, az éves módosított előirányzat 100,2 százalékát tette ki. Az időarányos teljesülés vizsgálata nem feltétlenül irányadó, tekintve, hogy a kiadások és a bevételek év közbeni megoszlása egyenetlen. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 953,7 milliárd forint hiánnyal, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,7, az elkülönített állami pénzalapok pedig 22,9 milliárd forint többlettel zártak.
33
21. Á B R A : A Z Á L L A M H Á Z TA RTÁ S E L SŐ H É T H AV I E GY E NL EG É NE K AL A KU L Á S A ( M I L L I ÁR D FO R I N T B A N , I L L E T V E A Z É V ES T E L J E S Ü L ÉS SZ ÁZ AL É K ÁB A N ) 2000
160%
1750
140%
1500
120%
1250
100%
1000
80%
750
60%
500
40%
250
20%
0
0% 2007
2008
2009
I-VII. havi hiány
2010
2011
I-XII. havi hiány
2012
2013
2014
2015
Hiánycél teljesülése a VII. hónapban (j.t.)
Megjegyzés: pénzforgalmi elszámolás. A 2015-ös éves hiány a módosított törvényi előirányzat. Forrás: NGM, MÁK
A következőkben megvizsgáljuk a költségvetés egyes tételeit külön-külön abból a szempontból, hogy az adott tétel hogyan alakult az előirányzathoz, illetve az elmúlt évek megegyező időszakához képest, és ebből következtetéseket vonunk le arra vonatkozóan, hogy hol várható érdemi felülteljesülés, illetve elmaradás. Mindezek alapján becslést adunk a 2015. évi – uniós módszertan szerinti – költségvetési deficitre vonatkozóan. Az előrejelzés elkészítéséhez az államháztartás első hét hónapjának részletes adatait használjuk fel.3
Bevételek A központi alrendszer bevételi oldalán a növekvő bérkiáramlás és a gazdasági növekedés adóbefizetésekre tett markáns hatása figyelhető meg. A pozitív folyamat a központi költségvetés első hét havi halmozott adóbevétele 260,3 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi évi azonos időszakit. A tavalyiról az idei évre az adóbevételek a gazdálkodószervek befizetései esetében 14,5, a fogyasztáshoz kapcsolt adók esetén 4,5, a lakosságtól származó befizetések pedig 4,5 százalékkal nőttek. A gazdálkodószervek befizetéseit főként a társaságiadó-befizetések megnövekedett volumene (29,2 százalék) alakította. A bázisévhez képest emelkedtek a befizetések a kisadózók tételes adója mérlegsoron, az eltérés oka az adónemet választó adóalanyok számának 28 ezer fős emelkedése. Paralel folyamatként csökkent az egyszerűsített vállalkozói adó és a kisvállalati adó során befolyt összeg, amit az adózók számának csökkenése indokolt, ez egybeesik a kormányzat kisadózói adónemekre vonatkozó szándékával. Kedvezően alakultak az egyéb központosított bevételek is, a tavalyi év azonos időszakhoz képest közel 38 milliárd forinttal növekedtek a befizetések. Ugyan a mérlegsor 3
A részletes augusztusi adatokat csak szeptember második felében publikálják.
34
adóalapja szerteágazó, de a növekedés első számú oka a 2015 januárjától jelentkező időalapú útdíj. Előrejelzésünk szerint a gazdálkodói szervezetek befizetései az előirányzathoz képest 32 milliárd forinttal alulteljesülhetnek. A társasági adóból származó bevételek tartósan a tervezett felett teljesülnek, ami miatt 33 milliárd forintos felülteljesülésre számítunk. Ugyanakkor a növekedési adóhitel kedvezmény keretében az idei év decemberétől igénybe vehető részletfizetési lehetőség 19 milliárd forint kiesést okozhat az idei költségvetésben. A kisadózó adónemeknél az év eleji tendencia folytatását várjuk, ezért a tervezettnél összesen 8 milliárd forinttal alacsonyabb teljesüléssel kalkuláltunk. A kőolaj árának tartósan alacsony szinten maradása miatt a bányajáradék soron 15 milliárd forint deficitet becslünk. Ezeken felül még az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékekre kivetett egészségügyi hozzájárulás uniós befagyasztása miatt 23 milliárd forint bevételkiesésre számítunk. A fogyasztási befizetések jelentős növekedése mögött az általános forgalmi adó 6,8 százalékos és a jövedéki adó 6,2 százalékos bevételnövekedése áll, továbbá emelkedett a lakosság által befizetett személyi jövedelemadó (5,5 százalék) is. A gazdasági növekedés a vállalatok nyereségességének növekedését serkenti, ami mellett a megnövekedett bértömeg-kiáramlás hatására a lakosság megemelte fogyasztásra fordított kiadásait. Megemlítjük még a regisztrációs adó (13,2 százalék), a biztosítási adó (3,7 százalék), az illetékbefizetések (12,6 százalék) és a gépjárműadó (4,4 százalék) sorain a nagyobb bevételbeáramlást, amely a gazdasági szereplők gépjárművásárlásainak emelkedését támasztja alá. Ezt magyarázhatja a megnövekedett kereseteken túl a Brent kőolaj árának tartósan alacsony szintje, amihez másrészt a január–július közötti időszakban a bányajáradék után befolyt összeg drasztikus csökkenése is hozzákapcsolódik. Az év első hét hónapjára jellemző kedvező gazdasági folyamatok fennmaradását várjuk, aminek eredményeképp becsléseink a kormányzati célt meghaladóak a fogyasztáshoz kapcsolt adók és a lakossági befizetések tekintetében. Az általános forgalmi adó során 50, a jövedéki adó során 60 milliárd forint felülteljesüléssel, továbbá a kedvező foglalkoztatási és bérkiáramlási adatok miatt a személyi jövedelemadó 18 milliárd forintos többletével kalkulálunk az év végi teljesüléskor.
Kiadások A központi alrendszer július végi halmozott kiadásai 137,2 milliárd forinttal teljesültek alacsonyabban, mint az elmúlt év azonos időszakában. A csökkenés mögött ellentétes irányú változások együttes hatása húzódik meg. Az egyedi és normatív támogatások soron történt kifizetések emelkedtek meg a bázisidőszakokhoz képest. Ez a helyközi személyszállítási szolgáltatások korábbi költségtérítéseinek elszámolásához és az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítéséhez kapcsolódó magasabb mértékű kifizetésekre vezethető vissza. 35
Csökkentek a lakásépítési támogatásra fordított kiadások, ezt a devizahitel-adósok tartozásállományának forintosítása és az árfolyamgát rendszerének folyamatos kivezetése okozta. A folyamatot megfordíthatja a Családi Otthonteremtési Kedvezményben igényelhető támogatások beindulása. A két év összehasonlítását befolyásolja, hogy a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációjára 2014 májusában került sor, amikor 68,6 milliárd forint törlesztési célú támogatást utaltak át, egyszeri rendhagyó tételként torzítva az összevetést. A központi alrendszer szakmai fejezeti kezelésű előirányzatainak uniós kiadásait és bevételeit nettó módon szemlélve vizsgáljuk meg. A mérlegsoron jelentkező bevétel 2015 első hét hónapjában 396,9 milliárd forint volt, szemben a tavalyi év azonos időszakában befolyt 673,8 milliárd forinttal. Az elmaradás oka, hogy a várt bevételeket az Európai Unió még nem folyósította. A kiadási oldalon szintén nagymértékű – 170,2 milliárd forintos – többletkiadás jelentkezett a bázisidőszak azonos időszakához viszonyítva. A jelentős eltérés oka, hogy a 2007–2013-as programozási időszak operatív programjai esetében 2015 végéig be kell fejezni a még folyó projekteket, ami miatt az erre az időszakra szóló források lehívásának utolsó lehetséges időpontja az idei év. A forrásfelhasználás gyorsított üteme miatt megnövekedett a támogatáshoz kapcsolódó önrész mértéke is, megemelve a kapcsolódó kiadásokat. A fejezeti kezelésű előirányzatok uniós egyenlege az ellentétes irányú erők eredőjeként a tavalyi év azonos időszakához képes 447,1 milliárd forintos hiányt produkált. A legnagyobb kiadási tételnek számító költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok nettó kiadásai várakozásaink szerint akár 70 milliárd forinttal az előirányzat felett alakulhatnak. Az idén még tovább növekvő európai uniós támogatások miatt a hazai költségvetési társfinanszírozási rész egyidejű megemelkedését várjuk. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret 2015. évre vonatkozó kifizetési tervéről szóló 1118/2015. (III. 6.) kormányhatározat szerint a 2007–2013-as tervezési ciklus operatív programjai kapcsán 2015-ben kifizetendő támogatások értéke mintegy 390 milliárd forinttal meghaladja a költségvetésben szerepelő összeget, az ehhez kapcsolódó additív költségvetési társfinanszírozási rész pedig eléri a 100 milliárd forintot. Ezt némiképp ellensúlyozza, hogy véleményünk szerint az új hétéves ciklus pályázataihoz kapcsolódó kifizetések jelentősen elmaradhatnak a költségvetésben tervezett mintegy 280 milliárd forinttól, e téren az egyenleget csaknem 40 milliárd forinttal javító hatással számolunk. 2017-ig további mintegy 21 milliárd forintos többletterhet jelenthet a költségvetés számára a magyar szerepvállalás az Iszlám Állam elleni nemzetközi katonai fellépésben, az idei évre ebből 10 milliárd forint többletkiadással kalkulálunk. A kamatbevételek az év első hét hónapjában 169,0 milliárd forintos szintet értek el, a kamatkiadások pedig 744,1 milliárd forintot tettek ki, így a nettó kamatkiadás összességében 4,9 milliárd forinttal lett kevesebb az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva.
36
A nettó kamatkiadások érdemben elmaradhatnak az előirányzattól. Az 1,35 százalékos irányadó kamatlábnak köszönhetően az adósságszolgálattal kapcsolatos nettó kamatkiadások mintegy 65 milliárd forinttal elmaradhatnak az előirányzattól. Társadalombiztosítási alapok A társadalombiztosítási alapok július végi 36,7 milliárd forintos halmozott szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 29,9 milliárd forintos és az Egészségbiztosítási Alap 6,8 milliárd forintos többletéből áll. Az idei évi többlet közel 100 milliárd forinttal marad el az egy évvel korábbi időszakban regisztrálttól, ami a csökkenő bevétel és a növekvő kiadás kombinációjaként állt elő. Az alapok együttes bevétele 38,6 milliárd forinttal elmaradt a 2014. évitől, ami a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból befolyt bevételek megnövekedése miatt az előző év azonos időszakához képest lecsökkent központi költségvetési támogatás következménye. Az alapok kiadásai a bázisévhez viszonyítva 59,0 milliárd forinttal megnövekedtek, ami a 2015. január 1-jétől érvényes magasabb nyugdíjösszeggel magyarázható. Ezen túl megnövekedtek még a gyógyszerár-támogatásra, gyermekgondozási díjra és a táppénzre fordított összegek is. Elkülönített állami pénzalapok Az alapok összes bevételei 16,9, kiadásai 39,5 milliárd forinttal magasabban alakultak az előző évihez képest, így egyenlegük 22,6 milliárd forinttal alulmúlta a megelőző évet. Az egyenleg mindkét oldali eltérése a Nemzeti Foglalkoztatási Alaphoz köthető – magasabbak lettek az alapot megillető egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékok, valamint a Start munkaprogram kiadásai is. Az előző év azonos időszakához képest magasabbak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap kiadásai is. Az elkülönített pénzügyi alapok, a társadalombiztosítás alapjai, valamint az önkormányzatok gazdálkodása terén egyelőre nem azonosítottunk további konkrét, számszerűsíthető többlet kiadási tételt. Mindazonáltal a korábbi negyedéves kiadványunkban említett, az egészségügyi szektor szerkezetátalakításából fakadó kiadási hatások továbbra is kilátásban vannak, amik a 2015. évi költségvetést negatívan érinthetik.
Az egyenleg és az államadósság várható alakulása Legutóbbi negyedéves prognózisunkat fenntartva, elemzéseink szerint a pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiány közötti kapcsolatot megteremtő ESA-híd a költségvetési tervezéskori értékénél akár 20 milliárd forinttal is alacsonyabb lehet. Mindent egybevetve a költségvetési törvényben előirányzott 2,4 százalékos GDP-arányos deficittel szemben kismértékű eltéréssel számolunk, prognózisunk valamivel kedvezőbb, 2,2 százalékos hiányt tartalmaz.
37
1. táblázat: A 2015-ös költségvetést övező kockázatok (eltérés az egyenlegtől) Kockázat
Mrd Ft
A GDP arányában (%)
Gazdálkodói befizetések
–32
–0,10%
Fogyasztási adók
110
0,33%
Lakossági befizetések
18
0,05%
Bevételi oldali kockázatok
96
0,29%
Költségvetési szervek és fej. kez. előirányzatok
70
0,21%
Nettó kamatkiadások
–65
–0,19%
5
0,01%
ESA-híd
–20
–0,06%
Összesen
71
0,21%
Kiadási oldali kockázatok
Forrás: Századvég-számítás
A költségvetési törvény alapján a központi költségvetés 2015. december 31-ére tervezett adóssága (310,1 HUF/EUR, 255,2 HUF/CHF és 230,1 HUF/USD árfolyam mellett) 25 100,4 milliárd forint. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. adatai alapján a központi költségvetés adóssága 2015 júliusában 24 996,7 milliárd forintot tett ki, ami a 2014. év végi adósságállományhoz képest 4,76 százalékos növekedést jelent, megközelítve az év végére kitűzött teljes állománynagyságot. A legfrissebb júniusi adat szerint 2015 első hat hónapjában a bruttó GDP-arányos államadósság 79,6 százalékot tett ki. A központi költségvetés adósságának megemelkedése mögött a következő tényezők állnak:
a forint árfolyamának a 2014. év végi értékhez képest bekövetkezett kismértékű gyengülése miatt az adósság devizában fennálló részének forintban nyilvántartott értéke emelkedett;
a Budapest Bank megvásárlása adósságnövelő tételként lépett fel;
a még meg nem érkezett európai uniós források előfinanszírozását állampapírkibocsátással fedezték.
A 2015. évi államadósság esetében továbbra is a változatlan árfolyamon számolt GDParányos állomány csökkenése az elsődleges kritérium. A 2014. év végi árfolyamon számolt bruttó konszolidált államadósság – tekintettel a nominális GDP-re vonatkozó előrejelzésünkre, és fenntartva várakozásainkat az év végi KESZ-állomány növekedésére – akár 1,8 százalékponttal, a GDP 75,1 százalékára csökkenhet. Ez a költségvetési törvényben szereplő 0,9 százalékpontos adósságcsökkentési ütemnél nagyobb javulást jelentene.
38
A hiánycélt veszélyeztető kockázatok 1. Európai uniós források Ahogy azt a központi alrendszer elemzésekor már bemutattuk, a 2014-es évhez képest idén a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós támogatásai mérlegsor nettó 447,1 milliárd forinttal rosszabb egyenleget produkált. A hiány a felfutó lehívások után fizetendő megnövekedett önrészből és a még meg nem érkezett támogatások előfinanszírozásából fakad. A Kormány a jelenséget átmeneti jellegűnek tekinti, ami a megítélt források éven belüli eltérő folyósítása miatt alakult ki. A közösségi elszámolási szabályok értelmében a jelenleg nélkülözött összeg egyedül a pénzforgalmi hiányt emeli a tervezett szint fölé, azonban a hiánycél kalkulációjakor bevételként számolják el. A 2015-re kitűzött bruttó GDParányos államháztartási hiány ezért továbbra is 2,4 százalék marad, az eddig be nem folyt források egyedül az államadósság szintjére gyakorolhatnak (ideiglenes) hatást. 2. Alacsony tartalék A költségvetés tervezésekor az előre nem látott kiadásokra tartalékot kell képezni, amely rugalmasságot és ellenálló képességet biztosít a váratlan eseményekkel szemben. A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvény hatályos állapota szerint az idei évi költségvetés 100 milliárd forint általános és 30 milliárd forint további tartalékot tartalmaz (Országvédelmi Alap) ilyen hatások kivédésére. Az Országvédelmi Alapot még nem költötték el, azonban az általános tartalékból összesen 8,8 milliárd forint maradt. Ezért az idei költségvetés számára kockázatot jelenthet bármely előre nem látott sokk, ami nagyobb kiadásra kényszeríti a kormányzatot. 3. Felfüggesztett adóbevételek Júliusban az Európai Bizottság új vizsgálatot indított az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékekre kivetett egészségügyi hozzájárulás (eho) ügyében. A bizottság indoklása szerint az adómértékek progresszív jellege szelektív előnyt biztosíthat az alacsony árbevételű vállalkozásoknak a versenytársakkal szemben, megsértve az uniós jogszabályokat. A vizsgálat ideje alatt az adótételek behajtását felfüggesztették. A két adónem esetében ez számításaink szerint idén 23 milliárd, jövőre 38 milliárd forint bevételkiesést jelenthet. 4. Vagyonértékesítés Az állami vagyon értékesítésével kapcsolatos bevételek kilétét egészen augusztusig homály fedte, védve a Kormány mint a csereügyletben érdekelt fél érdekeit a cserelehetőségeket rontó információk elterjedésétől. A hét hónapig tartó diszkréciónak véget vetve nyilvánosságra hozták, hogy a várt 169,0 milliárd forintos tételt az állami földek árusításától várják. A kormánydöntés értelmében – előreláthatólag – 300–380 ezer hektár állami földet értékesítenek, amely szántóterületeket, gyümölcsösöket és legelőket is érint.
39
5. Menekültügy Az ideiglenes műszaki határzár építése és a hazánkba érkezett migránsok elhelyezése megközelítőleg 29 milliárd forinttal terhelte mindeddig az általános kormányzati tartalékot. Az Európai Bizottság augusztusi közleménye szerint az elmúlt hetekben 23, többéves nemzeti programot hagyott jóvá az intézmény, a jóváhagyott programok teljes finanszírozására a 2014–2020 közötti időszakra összesen 2,4 milliárd euró forrást ítéltek meg. A megítélt támogatásokat két keret öleli fel, amelyből az egyik a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF), ami a tagállamok közös migrációs és menekültügyi politikájának kialakításához, a folyamatok hatékony menedzseléséhez biztosít forrást. A másik a Belső Biztonsági Alap (ISF), ami a magas szintű biztonságot és a bűnmegelőzést szem előtt tartva igyekszik megbízható kereteket kialakítani a jogszerű utazáshoz. Magyarország az ISF két alprogramján keresztül juthat forráshoz, összesen 61,5 millió euró összegben. A közel 19 milliárd forintos összeg még nem éri el az eddig Magyarország részéről a menekültügy keretében mozgósított összeget, ezért a Kormány további 8 millió euró (25 Mrd Ft) gyorssegélyre nyújtotta be igényét, amit a bevándorlók befogadásához szükséges kapacitásbővítés indokol. A többletkiadás idén még nem jelent számszerűsíthető kockázatot, mivel a jelenlegi 29 milliárd forint megtérítését az Európai Uniótól várhatjuk, a későbbiekben azonban felmerülhet olyan kiadás, amit Magyarországnak önállóan kell finanszíroznia. 6. További kockázatok Egyéb kockázatok és többletkiadások jelentkezhetnek a kórházi intézményrendszer és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kapcsán. A kórházi intézményrendszer adósságrendezése ugyan megtörtént, azonban a strukturális átalakításokra még nem került sor, így a korábbi rendezetlen mechanizmusok ismét adósságfelhalmozással fenyegetnek. Az augusztusi Kormányinfo4 során a KLIK számára folyósítandó 10 milliárd forintos többlettámogatásról hangzott el ígéret az intézmény zavartalan működésének fenntartásáért. A kiigazítás ugyan még nem lépett életbe, azonban hosszú távon ennél az intézményrendszernél is jelentkezhet igény az átstrukturálásra.
4
Március 26-ától a kormányüléseket követő csütörtökönként rendszeresen tartanak sajtótájékoztatót, ahol a Kormány döntéseiről tájékoztatják a közvéleményt.
40
A középtávú makro-fiskális előrejelző modell (MFM) rövid bemutatása A fejezetben azt a középtávú fiskális politikai fókuszú makrogazdasági modellt mutatjuk be, melyet felhasználtunk a tanulmány következő fejezeteiben szereplő kitekintésekhez. A Századvég Makro-Fiskális Modell (MFM) konzisztens keretben teszi lehetővé a költségvetési politikák makrogazdasági hatásainak számszerűsítését. Emellett arra is alkalmas, hogy bemutassuk, a makrogazdaság változásai hogyan befolyásolják a költségvetés alakulását. Ugyanakkor az eszköz – alapvetően középtávú jellegéből fakadóan – az aggregált szintű elemzésre és az államháztartással kapcsolatos fenntarthatósági vizsgálatokra fókuszál. Bár az alapmodell közvetlenül nem alkalmas rövid távú költségvetési kockázatok vizsgálatára, a modellhez társított szakértői rendszerünk alkalmazásával ez is lehetséges.
A modellstruktúra A modell az újkeynesi modellek családjába tartozik, amelyekben a reálváltozókat közép/hosszú távon a kínálati oldal határozza meg, amitől rövid távon átmeneti (többek között keresleti) sokkok eltéríthetik a gazdaságot. Mint a későbbiekben bemutatjuk, a modell annyiban speciális, hogy a költségvetési politika nemcsak rövid, hanem hosszú távon is hat a gazdaságra, így lehetővé válik a fiskális konszolidációk különböző időtávú hatásainak vizsgálata és az ehhez kapcsolódó átváltások értékelése. A rövid és középtáv eltérése miatt a modell a Kálmán-szűrővel az idősorokat trendekre és résekre (gapekre) bontja, emiatt három időtávot érdemes megkülönböztetni:
rövid táv vagy üzleti ciklus frekvencia: a gapek nem záródtak, a gazdaság nincs egyensúlyban;
középtáv: a gapek záródtak, de a változók nem a hosszú távú egyensúlyi értéküknél állnak;
hosszú táv: a változók beálltak a hosszú távú stabil egyensúlyi értékükre.
A modell egy úgynevezett félstrukturális makroblokk és egy fiskális blokk összekapcsolásából áll össze, a kettő közötti kapcsolatot pedig részben egy viszonylag részletes hozamgörbeszerkezet biztosítja. A rendszer alapvetően olyan középtávú kérdések vizsgálatára alkalmas, mint például a fiskális politika vagy az államadósság fenntarthatósága, a fiskális konszolidáció ütemének hatása a makrogazdaságra vagy a konvergenciaprogram makro-fiskális összefüggéseinek értékelése. Az eszköz önmagában ugyanakkor nem alkalmas a részletes költségvetési szakpolitikák hatásvizsgálatára, vagyis ennek segítségével nem tudjuk elemezni az átváltási hatásokat az
41
adóstruktúra belső áthangolása esetében. Ehhez a modellt kiegészítő szatellitmodellek alkalmazására van szükség.5 22. Á B R A : A M O D E L L K A P C SO L AT I H Á LÓJ A
Forrás: Századvég-szerkesztés
A modell három kulcsblokkból áll, melyek a következők: makroblokk, fiskális blokk és hozamgörbe. A következőkben ezeket tekintjük át röviden, vázlatszerűen, az egyenletek bemutatása nélkül.
Makroblokk A makroblokk négy kulcsösszefüggésre épül: az IS-görbére, a Phillips-görbére, a tőkepiaci egyenletre és a monetáris politikai szabályra. Az IS-görbe a kibocsátási rés alakulását magyarázza a saját vissza- és előretekintő (lead and lag) struktúra mellett a külföldi kereslet, a monetáris kondíciók (reálárfolyam és reálkamat), a fiskális impulzusok, valamint a keresleti sokkok függvényeként. A GDP trendjét egy autoregresszív struktúra írja le, ahol a potenciális kibocsátás a hosszú távú trendjéhez
5
A szatellitmodellek olyan modellek, amelyek jellemzően a gazdaság egy-egy speciális blokkját jelenítik meg. A szatellitmodell változóinak alakulását döntően az alapmodell folyamatai határozzák meg, ugyanakkor nincsenek szimultán, erős visszacsatolások, amelyek alapvetően megváltoztatnák az alapmodellben kialakuló megoldást, egyensúlyt. Néhány esetben be lehet építeni körkörös visszacsatolásokat, de ekkor is az alapmodell és a szatellitmodell közötti interakció inkább iteratív jellegű, mint szimultán.
42
fokozatosan közelít. A hosszú távú kamatok szintje azonban hat a potenciális növekedés ütemére, amíg a kamat el nem éri hosszú távú egyensúlyi értékét. A Phillips-görbe az indirekt adóktól szűrt infláció alakulását magyarázza az importált infláció és a reálhatárköltségek (kibocsátási rés és reálárfolyamrés) függvényeként. Az egyenlet az inflációs céltól vett eltérésként lett felírva. Az inflációs cél exogén ugyanúgy, mint az indirekt adó változó, ami a teljes fogyasztóiár-index meghatározásához szükséges. A policy kamat – éves modell lévén – az egyéves állampapírhozam, ahol a monetáris politika az indirekt adószűrt infláció céltól vett eltérésére és a kibocsátási résre reagál. A tőkepiaci egyenletből – az arbitrázsmentességi feltétel szerint – az árfolyam (a várható leértékelődés) a külföldi kamatok és a kockázati prémium összegeként határozódik meg.
Fiskális blokk A fiskális politika alapesetben egy strukturális deficitcélt követ, ahol egy autoregresszív sémának megfelelően közeledik a strukturális deficit cél a hosszú távú egyensúlyi értékéhez (középtávú cél, azaz MTO). Ettől a szabálytól a fiskális politika eltérhet, ami egy tervezett fiskális impulzusként jelenik meg (pl. nem az MTO-hoz tart a politika). A kormányzat adósságcélja a strukturális egyenleg céllal konzisztens módon számolódik. Emellett lehetőség van arra, hogy a modellben ne a strukturális egyenleg szabály érvényesüljön, hanem a stabilitási törvény szerinti adósságszabályt kövesse a fiskális politika.6 A tényleges strukturális egyenleg az egyenlegcélhoz fokozatosan konvergál. Azonban az aktuális strukturális deficit eltérhet ettől a szisztematikus pályától, ami egy tartós fiskális impulzus (ezért számítjuk be a strukturális egyenlegbe), pl. közalkalmazotti bérek emelése diszkrecionális döntés alapján, ami bekerül a következő évi bázisba. A tényleges deficit a strukturális deficit és a ciklikus költségvetési hatások összegeként adódik. A fiskális politika ezen a szinten is sokkolhatja a gazdaságot egyszeri intézkedésekkel, pl. árvíz esetén átmenetileg nagyobb költségvetési költés lehet. 6
A stabilitási törvény jelenleg érvényes verziója egy meglehetősen összetett fiskális szabályrendszert eredményezett. Egyrészt érvényben van az eredeti adósságképlet abban az esetben, ha mind a GDP-növekedés, mind az infláció szintje több mint 3 százalék. Abban az esetben, ha ez nem teljesül, az adósságnak GDParányosan legalább 0,1 százalékponttal kell csökkennie évente. Emellett érvényben maradt az EUszabályrendszerből (2011-es hatos törvénycsomag) adódó fiskális keretrendszer, mely szerint (1) a deficit a GDP arányában 3 százalék alatt kell, hogy maradjon, és (2) az 1,7 százalékos középtávú célkitűzés irányába kell, hogy tartson, illetve (3) az adósság 60 százalék feletti részének évente 1/20-dal kell csökkennie. A modellben ezeket a kritériumokat egyszerre nem tudjuk megjeleníteni, hanem két opcióra van lehetőség. (1) A fiskális politika strukturális egyenleg célt követ. Ha ez a cél megegyezik a középtávú célkitűzéssel, úgy a jelenlegi feltételrendszerben teljesülnek az EU előírásai. Emellett, mivel, mint látni fogjuk, az előrejelzési horizonton nem lesz olyan év, amikor a GDP-növekedés és az infláció is 3 százalék felett lesz, ezért az adósságképlet eredeti része nem lesz meghatározó, a legalább 0,1 százalékpontos adósságcsökkentés pedig teljesül. (2) Ennek ellenére lehetőség van az eredeti adósságképlet beélesítésére, ami szigorúbb fiskális politikát és gyorsabb adósságcsökkentést tesz lehetővé.
43
A fentiek következtében a költségvetési politika három szinten hathat a gazdaságra az üzleti ciklus frekvencián: tervszerű policy sokkok, nem tervszerű, tartós policy sokkok és nem tervszerű, egyszeri sokkokkal. 23. Á B R A : A F I S K Á L I S B LO K K K A P C S O L AT R E N D SZ E R E A M AK RO VÁLTOZÓ K K AL ÉS A F I SK ÁL I S SO K KO K SZ E R E P E A M O D E L L B E N
Forrás: Századvég-szerkesztés
A költségvetés azonban nem kizárólag az üzleti ciklus frekvencián hat a gazdaságra. A modell ugyanis középtávon a kínálati oldalt is befolyásolja. Az államadósság szintje hatással van a kockázati prémiumok alakulására, ami tovagyűrűzik a hozamszintre és így a potenciális kibocsátásra, ahogy azt a korábbiakban bemutattuk.
Hozamgörbe és adósság A modellben egy viszonylag összetett hozamgörbe-struktúrát feltételeztünk: megkülönböztetünk forint- és euró-állampapírokat. A forintállampapírok 1, 3 és 10 éves futamidejűek, míg a deviza-állampapír 7 éves futamidejű. Ami a forinthozamgörbét illeti, mint korábban említettük, az egyéves kamatot a monetáris politikai szabály határozza meg. A hosszabb futamidejű hozamok a várakozási hipotézisnek megfelelően képződnek, és tartalmaznak egy lejárati prémiumot. A devizahozam szintén a várakozási hipotézisnek megfelelően számolódik, de a lejárati prémiumon túlmenően tartalmaz egy kockázati prémiumot is, mivel közvetlenül a külföldi kamatok felett számolódik. Azt feltételezzük, hogy minden, a modellben szereplő állampapírtípust a futamidő végén egy összegben visszatörlesztenek, illetve a teljes lejáró állomány megújul. Ezenfelül a deficitet időben változó arányban (autoregresszív folyamat segítségével meghatározva) finanszírozzák a különböző típusú instrumentumok. Hosszú távon azonban a fenti arányok állandósult
44
állapotához (steady state) tart az adósság azon hányada, amit az adott típusú instrumentummal finanszírozunk.
Adatok és kalibrálás A modell a KSH, az Eurostat és az ÁKK adatain alapul. Az adósság lejárati szerkezetének becslésekor feltevésekkel kellett élnünk, mivel nem állnak rendelkezésre az eredeti futamidő szerinti adatok. Mivel a forint–deviza megbontásra vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, ezért ezek elkülönítése nem jelentett problémát. A forintadósság megbontásánál a feltevések szerint az egyéves instrumentumok aránya a központi költségvetés teljes adósságállományán belül megegyezik az ÁKK kincstárjegyekre vonatkozó adatainak arányával. A 3 és 10 éves instrumentumok arányát úgy állítottuk be, hogy az adósság hátralevő átlagos futamideje megegyezzen az MNB által számított adatokkal.7 2. táblázat: A modellben felhasznált adatok Makro változók
Fiskális változók
Reál-GDP
ESA költségvetési egyenleg
GDP-deflátor
Elsődleges költségvetési egyenleg
CPI (hagyományos és adószűrt egyaránt)
Forint-állampapírhozamok (1, 3 és 10 éves)
Inflációs cél
Devizakötvény-hozam (kibocsátások átlaga)
Nominális árfolyam (HUF/EUR)
Államadósság
Eurózóna, kibocsátási rés
Teljes adósságállomány
Eurózóna, CPI
1, 3 és 10 éves lejáratú forintadósság
Eurózóna, kamat Forrás: Századvég
A modell kalibrálásának kiindulópontját a Kamenik és szerzőtársai (2011) által Csehországra kifejlesztett modell biztosította. Ezen túlmenően az impulzusválasz-függvények kalibrálásánál az MNB MPM modelljének tulajdonságait is felhasználtuk. 8 A potenciális növekedés és az adósság kapcsolatának bekalibrálásához Pescatori és szerzőtársai (2014) tanulmányát használtuk.
7
Az adatok forrása az MNB havi ábrakészlete, ahol 2010-ig állnak rendelkezésre az adatok. A 2010 előtti időszakra rögzítettük a 2010. évi súlyokat. Fontos megjegyezni, hogy feltételezésünk szerint az adósságot a futamidő végén törlesztik, ami miatt a hátralevő átlagos futamidő megegyezik a névleges futamidővel. 8 Lásd bővebben: Szilágyi és szerzőtársai (2013).
45
A modellben alkalmazott hosszú távú egyensúlyi feltevéseinket az alábbi táblázat tartalmazza. 3. táblázat: Hosszú távú egyensúlyi (steady state) feltevések a modellben Külső feltevések Euróövezet, infláció
2 százalék
Euróövezet, reálkamat
1,5 százalék Makrováltozók
Inflációs cél
3 százalék
GDP-növekedés
2,5 százalék Hozamkörnyezet és adósság
Kockázati prémium
1 százalék
Lejárati prémium (3 éves)
0,5 százalék
Lejárati prémium (10 éves)
1 százalék
Adósságfinanszírozási arányok
1 éves – 10 százalék 3 éves – 35 százalék 10 éves – 30 százalék Deviza – 25 százalék
Forrás: Századvég
Az impulzusválasz-függvények kalibrálása mellett fontos szempont volt, hogy a modell visszaadja-e azokat a történeti elemeket, amelyeket más tanulmányok találtak a magyar gazdaság vonatkozásában. Egyrészt a monetáris politika irányultságának (a kamatszint eltérése a semleges kamattól) megítéléséhez támaszkodtunk Baksa és szerzőtársai (2013) eredményeire. A kibocsátási rés értelmezéséhez az MNB Inflációs jelentéseit vettük alapul. A modell által adott strukturális egyenleg alakulását pedig az Európai Bizottság strukturálisegyenleg-számításaihoz viszonyítottuk. Mindezeken túlmenően azt is értékeltük, hogy a modell mintán kívüli előrejelzést futtatva mennyiben volt képes megragadni a magyar gazdaság fordulópontjait.
46
Középtávú makrogazdasági és államháztartási folyamatok (2015–2018) Konjunktúra A magyar export iránt megnyilvánuló, GDP-alapú külső kereslet az idei első fél évben folyamatosan erősödött. A főbb külkereskedelmi partnereink – elsősorban Németország és a régiós országok – esetében mutatkozó kedvező gazdasági kilátások miatt úgy véljük, hogy 2015 egészében erősödhet a legnagyobb exportpartnereink súlyozott gazdasági növekedése. Az országok kedvezőbb fiskális helyzete és a támogató monetáris politika is tovább segítheti a külső konjunktúra élénkülését. Mindezeket figyelembe véve őszi alappályánkon az aggregált külső kereslet 2 százalékos növekedését várjuk 2015-ben. 24. Á B R A : B A L : A GDP- A L A P Ú M AGYAR KÜ L SŐ K E R ESL E T AL AKU L Á SA ( É V / É V , %) J O B B : A B R E N T T Í P U S Ú O L A J H O R D Ó N K É NT I É V E S ÁT L AG ÁR Á N AK AL AKU L Á SA (USD) 5
120
4 100
3 2
80
1 0
60
-1 40
-2 -3
20
-4
GDP-alapú külső kereslet
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
-5
Előrejelzés
Olajár (Brent)
Előrejelzés
Forrás: Thomson Reuters Datastream, Eurostat, Századvég-számítás
A külső kereslet pályája feltevésünk szerint a teljes előrejelzési horizonton folytathatja az idei évben megkezdett felívelését. Ennek magyarázata a munkaerőpiac tartós javulása és a hitelezési helyzet konszolidációja. Utóbbi folyamatot egy ideig segítheti az EKB mennyiségi lazítása, de középtávon már szigorúbb monetáris politikára számítunk. Főbb partnereink belső keresletének fellendülését a rendelkezésre álló jövedelem bővülése segíti, melyben többek között a jövőre is mérsékelt inflációs környezet pozitív szerepet játszik. A fejlett országok gazdasági aktivitásának fellendülése így némileg kiválthatja a fejlődő régiók, elsősorban Kína lassuló növekedését. Hosszabb távon a geopolitikai feszültségek oldódására számítunk, ami kedvezően hat a világkereskedelem alakulására. Mindezeket figyelembe véve azt feltételezzük, hogy a magyar termékek iránt megnyilvánuló külső kereslet 2018-ig 2,8 százalékra erősödhet. 47
A Brent típusú nyersolaj árában 2015. július–augusztusa újabb nem várt, masszív áresést hozott. Ebben döntő szerepet játszott az olaj világpiaci túlkínálata, miközben keresleti oldalon mérséklődött az élénkülés, összhangban a jelentős energiaimportra szoruló fejlődő országok lassabb növekedésével. Továbbá az iráni atomprogramról szóló tárgyalások kedvező kimenetele is bővítheti a világpiaci kínálatot. Mindezeket figyelembe véve 2015 egészében átlagosan 57 dollár körüli hordónkénti ár várható, ami 43 százalékkal alacsonyabb, mint 2014-ben. Középtávon a határidős árak iránymutatása szerint tartós, ám mérsékelt növekedés jelezhető előre. Keresleti oldalon a növekedés visszafogott maradhat rövid távon, középtávon azonban a világgazdaság élénkülése emelheti a keresletet és az olaj árát. Mindezek fényében 2016-ban 60, 2017–2018-ban pedig rendre 62–65 dolláros hordónkénti olajárral kalkulálunk. A magyar export idei kilátásaira kedvező hatást gyakorol a fokozatosan erősödő uniós gazdasági teljesítmény, valamint a kiemelkedően erős régiós növekedés. A kiviteli volumen bővüléséhez hozzájárulhat a forint előző évhez képesti leértékelődése, vagyis a cserearányunk javulása is. Mindezen pozitív hatásokat árnyalja az Egyesült Államok visszafogottabb teljesítménye és a keleti fejlődő országokban várt lassuló gazdasági növekedési ütem. Rendkívül nagyban befolyásolhatja továbbá a világkereskedelmet az esetleges „valutaháború” kirobbanása, amit a jüan esetleges további leértékelése indíthat be. A geopolitikai konfliktusok elhúzódása már közvetlenül is érintheti hazánkat, elsősorban a menekülthelyzeten keresztül, ami a hazai turizmus eddig kedvező teljesítményét ronthatja. Mindezek és a tavalyi év kiemelkedő exportteljesítménye a hazai exportnövekedés lassuló dinamikáját vetítik előre 2015-re. 25. Á B R A : A Z E X P O RT É S A Z I M P O R T AL A KU L Á SÁR A VO N AT KOZÓ E LŐ R E J E L Z É S ( S Z Á Z AL É K , AZ E LŐZŐ É V B ÁZ I SÁ N ) 12
10.0
10 7.8 8
8.7
6
7.5
7.9 7.1
8.1
7.4
7.5 7.1
4 2 0 -2
Export
Előrejelzés
Forrás: KSH, Századvég-számítás
48
Import
Előrejelzés
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
-4
A globális konjunktúra fokozatos erősödése 2016-ban stabilizálhatja a magyar termékek iránti kereslet emelkedését, amit a konfliktusok enyhülése támogathat. Ezt követően 2017– 2018 folyamán a külső konjunktúra további mérsékelt élénkülése ellenére az exportdinamika lassulását várjuk, melynek elsődleges magyarázata az erősödő forintárfolyam, a felgyorsuló hazai infláció és az ezek miatt bekövetkező cserearányromlás, ami végső soron visszafogja hazánk versenyképességének további javulását. Az import növekedése esetében az első fél év adatai lassuló dinamikát jeleznek, ám a második fél évben várható belső élénkülés pozitív hatást fejthet ki. Mindazonáltal a tavalyi év kiemelkedően magas bázisa mellett biztosra vehető az importvolumen bővülési ütemének lassulása 2015-ben. Az idei 7,5 százalékos növekedés után jövőre további lassulásra számítunk, melynek elsődleges oka a belső kereslet mérsékeltebb élénkülése. Utóbbit elsősorban a beruházások visszaesése magyarázza, tekintettel az uniós forráslehívás jelentős visszaesésére (a korábbi tervezési időszak lezárul). Ugyanakkor az idei évben a fogyasztást is érik egyedi pozitív sokkok (pl. banki elszámolás), amelyek szintén magas bázist biztosítanak. 2017–2018-ban újból élénkülő importnövekedéssel számolunk, sőt ennek üteme meghaladhatja az export rátáját is. A dinamizálódó behozatal legfőbb oka, hogy újból beindul a beruházás és a fogyasztás, melyet nagyban támogathat a mérlegalkalmazkodás lezárulása. Továbbá az árfolyam várt erősödése is inkább az importfolyamatoknak kedvez. A fenti folyamatok fényében tehát a külkereskedelmi aktívum a teljes előrejelzési horizonton pozitív marad, sőt folyamatosan bővülhet. Az idei és a jövő évben a nettó export dinamikusabb növekedésére számítunk, tekintettel a behozatalt meghaladó kiviteli növekedési ütemre, míg 2017–2018-ban már mérsékeltebb lehet a külkereskedelem hozzájárulása a GDP-növekedéshez. A háztartások fogyasztási kiadása az idén jelentősen bővülhet, köszönhetően az összességében kedvező konjunktúrának és néhány gazdaságpolitikai intézkedésnek, amik bővítik a lakosság elkölthető jövedelmét. Utóbbi csoportba tartozik például a különböző bérrendezések, a banki elszámolás és a forintosítás, amik mind élénkítik a fogyasztási hajlandóságot. Mindezt támogatja a folyamatosan javuló munkaerő-piaci helyzet és az emelkedő reálbérek. Az alacsony olajár szintén ebben az irányban fejti ki hatását. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy a fogyasztás élénkülése elmarad a kiskereskedelmi statisztikák alapján várhatótól, ami arra utalhat, hogy abban jelentős a gazdaságfehéredés által kimutatható bővülés. Várakozásainkat számszerűsítve idén 3,2 százalékkal emelkedő fogyasztással számolunk. A jövő évben enyhén lassulhat a fogyasztási kiadások növekedésének üteme, melyre magyarázatot az idei évi magas bázis adhat. Ebben pedig olyan egyedi tényezők is szerephez jutottak, mint a reál-nyugdíjemelés. Mivel a jelenlegi szabályozás értelmében a következő évi becsült inflációhoz igazítják a nyugdíjemelést, így a túltervezett infláció jelentősen emelte a nyugdíjak reálértékét 2015-ben is. Ezzel szemben a 2016. évi költségvetés – szakítva a 49
korábbi években megszokottal – meglátásunk szerint túlzottan óvatosan becsüli az inflációt (1,8 százalék, szemben a Századvég 2,4 százalékos várakozásával). Mindazonáltal a törvény értelmében a nyugdíjak reálértéke nem csökkenhet, vagyis az alultervezett infláció esetében az év második felében kaphatnak kompenzációt a nyugdíjasok. Mindez a fogyasztás mérsékeltebb növekedésében is érzékelhető lesz, hiszen a reálértelemben változatlan nyugdíj nem jelenti a vásárlóerő érdemi emelkedését, szemben a korábbi években tapasztalttal. Előrejelzésünkben továbbá azzal kalkulálunk, hogy még jövőre is érzékelhető lesz a mérlegalkalmazkodás folyamata, amely csak 2017-re szűnhet meg. A negatív statisztikai hatásokat ugyanakkor közel egészében ellensúlyozhatja a jövő évben várható jelentős reálbér-emelkedés. Az elkölthető reáljövedelmet bővíti ugyanis a tartósan alacsony olajár, valamint a minimálbér emelése, a rendvédelmi és közszolgálati dolgozók bérrendezése és a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése és a családi adókedvezmény kiterjesztése. A 2017–2018-as időszakban a célra emelkedő infláció és a szigorúbb monetáris politika visszafogja a fogyasztási hajlandóságot. Ebbe az irányba hat, hogy az előző két év folyamán a rendelkezésre álló jövedelem egyszeri hatások miatti bővülése többletfogyasztást generált: a korábban elhalasztott lakossági fogyasztást ekkorra már pótolhatják. 26. Á B R A : A F O GYA S Z TÁ S ÉS A B E R U H Á Z Á S AL AK U L Á SÁR A VO N AT KOZÓ E LŐ R E J E L Z É S ( SZ ÁZ AL É K , AZ E LŐZŐ É V B ÁZ I SÁN ) 11.7
12 10 8 6
3.2
4
1.7
2
3.1
2.9
3.6 2.7
0
4.9
2.4
-2 -4
-2.8
-6 -8
Fogyasztás
Előrejelzés
Beruházás
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
-10
Előrejelzés
Forrás: KSH, Századvég-számítás
A beruházások 2014. évi kimagasló növekedési üteme magas bázist jelent a felgyorsított uniós forráslehívás következtében. Az idei I. negyedévi jelentős visszaesést azonban már a II. negyedévben sikerült ledolgozni és az első hat hónap egészében pozitív a növekedés. Mivel az idei év végén lezárulnak a korábbi uniós időszak forrásaiból finanszírozott projektek, így jelentős hajrára számítunk az év második felében. Míg ez a folyamat az állami szférában támogathatja a beruházások bővülését, addig a versenyszférában az NHP iránti élénkülő
50
kereslet játszhat meghatározó szerepet. Mindezeket figyelembe véve még idén is pozitív lehet a bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedési üteme. Jövőre a beruházási dinamikára a versenyszféra oldaláról érdemi negatív hatást gyakorolhat a Növekedési Hitelprogram fokozatos kivezetése, mivel ennek hiányában erősen kérdéses a hitelkereslet jövő évi növekedése. Az állami beruházások esetében a szimultán forráslehívás megszűnése és az új projektek lassú felfutása miatt visszaesésre számítunk, ami kihat a teljes beruházási teljesítményre. A 2017–2018-as időszakban a bruttó állóeszköz-felhalmozás erősödő növekedésére számítunk. Az uniós források lehívását biztosító operatív programok beindulása lassan érezteti hatását az állami szféra beruházási teljesítményében, amelynek újabb lökést adhat a 2018. évi parlamenti választás. A stabil gazdaság és a normalizálódó hitelezés a versenyszféra oldaláról jelent ösztönzőt az előrejelzési horizont végén. A GDP-növekedés 2015 II. negyedévében mutatott lassulása előrevetíti, hogy az idei évben a tavalyinál kedvezőtlenebb gazdasági teljesítményre számíthatunk. Ebben meghatározó szerepet játszik a mezőgazdaság visszaesése, illetve a nettó export vártnál csekélyebb bővülése. Ugyanakkor a külkereskedelmi aktívum továbbra is pozitív hatást gyakorol majd a növekedésre. A belső felhasználási tételek esetében elsősorban a fogyasztás lesz a meghatározó. Összességében a belső és a külső forrásokra egyaránt támaszkodó, 3,1 százalékos GDP-növekedést várunk. 27. Á B R A : A KÖZ É P TÁV Ú GDP - E LŐ R E J E L Z É S L E GY E ZŐ Á B R Á JA 5 4 3
2 1 0 -1 -2 2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
Forrás: KSH, Századvég-számítás
Jövőre a gazdasági kilátások némileg kedvezőtlenebb képet festenek. Ennek elsődleges oka a beruházások nagyobb mértékű visszaesése, valamint a nettó export gazdaságélénkítő szerepének csökkenése. Várakozásunk szerint jövőre a belső felhasználás így is pozitívan járul hozzá a növekedéshez, melynek mértéke nagyjából megegyezhet a külkereskedelem szerepével, de továbbra is utóbbi lesz a főbb hajtóerő. A Fed kamatemelése, kombinálva a
51
hazai monetáris politika alakulásával, az FDI-áramlásra fejthet ki visszafogó hatást. A magyar gazdaság növekedési üteme így 2016-ban 2,5 százalékos lehet. A 2017–2018-as időszakban a korábbi pozitív sokkok lecsengése miatt a növekedési ütem további mérséklődésére, 2,3 százalék körüli teljesítményre számítunk. Várakozásunk szerint a növekedés elmaradhat a potenciális növekedés ütemétől, melyet a korábbi évek kiemelkedő teljesítménye felfelé hajt, azonban a kibocsátási rés továbbra is pozitív marad. A növekedés szerkezetét illetően ismét a belső kereslet élénkülése vezérelheti a növekedést a nettó export csekélyebb hozzájárulása mellett. Előrejelzésünk alapján az idei és a jövő évet a munkaerő-piaci helyzet folyamatos javulása jellemzi, ezt követően 2017–2018-ban a helyzet stabilizálódása várható. A foglalkoztatottak száma 2015-ben 2,6 százalékkal, 2016-ban 1,9 százalékkal emelkedik. Ezután a növekedési ütem 1,5 százalék körülire tehető az előrejelzési időhorizont végére, így az országban dolgozók száma 2018-ra meghaladhatja a 4,4 millió főt. Figyelembe véve a demográfiai folyamatok alakulását, a 15–74 éves lakosság csökkenése és a több munkavállaló következtében a foglalkoztatási ráta a teljes előre jelzett időtávon emelkedik: 2018 végére az 58,4 százalékot is elérheti. A feszesebb munkaerőpiac okozta jobb elhelyezkedési esélyek és a magas munkakereslet az aktivitás további növekedését is ösztönzi. Az elkövetkező három és fél évben a munkaerőpiacra belépők száma megközelítheti a 200 ezer főt. Míg 2015-ben és 2016-ban a létrejövő munkahelyek száma meghaladja az új belépőkét, addig 2017–2018-ban a foglalkoztatottak és az aktívak számának közel megegyező ütemben való emelkedését prognosztizáljuk. Ebből adódóan a munkanélküliségi ráta 2016-ig 6,1 százalékra csökken, majd ezen érték körül stabilizálódik középtávon. A telítődő munkaerőpiac és a gazdaságpolitikai döntések következtében a bruttó bérek gyors, 3–6 százalékos emelkedésére számítunk 2015–2016-ban. Utóbbi kiemelkedő értékben jelentős szerepet játszik a minimálbér-emelés és az állami szféra egyes területeit érintő bérrendezés. Ezt követően az inflációs cél körüli árnövekedés a bértárgyalásokban is megjelenik, de az előző évi magas bázis miatt 4 százalék körüli éves emelkedést várunk az előrejelzési időhorizont második felében. Az éves bázisú fogyasztóiár-index a középtávú kivetítésünk szerint 2015-ben még jelentősen alatta marad az inflációs célnak, 0,1 százalék körül alakulhat. Ennek elsődleges oka, hogy az idei évben a szabályozott árak csökkentése, az alacsony olajár és a globálisan is mérsékelt árnyomás visszafogják a hazai inflációt. 2016 folyamán e hatások bázisba kerülésével már a pénzromlási ütem fokozatos erősödésére számítunk. Szintén ebben az irányban hat a mérsékelten emelkedő olajár, valamint a pozitív kibocsátási rés miatt megjelenő keresleti oldali árnyomás. Előrejelzésünk 2,4 százalékra teszi a várt infláció mértékét, amely ugyanakkor jelentősen felülmúlja a kormányzat legutóbbi előrejelzését. Várakozásunk szerint 2017-ben emelkedhet az infláció a jegybanki célra és ezt követően ott stabilizálódik. Ebben 52
jelentős szerepet játszhat a forint fokozatos erősödése, amely tompítja az erősödő külső infláció begyűrűzését. 28. Á B R A : A KÖZ É P TÁV Ú I N FL ÁC I Ó S E LŐ R E J E L Z ÉS L EGY E Z ŐÁ B R Á JA 6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
Forrás: KSH, Századvég-számítás
A hazai monetáris politika hosszabb ideig tartó változatlan alapkamatot jelentett be. Meglátásunk szerint amennyiben a nemzetközi piaci helyzet megengedi, úgy erre valóban lehetőség nyílik. A globálisan és a hazai gazdaságban fennmaradó, mérsékelt inflációs környezet, a gazdaság ciklikus pozíciója, az alacsony inflációs várakozások is elősegíthetik az alapkamat 1,35 százalékon tartását. Érdemi veszélyt erre csak a Fed kamatemelése jelenthet, amit azonban ellensúlyozhat hazánk adóskockázati besorolásának várt javítása. A rendkívül alacsony kamatszint kitarthat a jövő év közepéig, azonban 2016-ban a jegybank már megkezdheti a kamatemelést, mivel a monetáris politika számára releváns időhorizonton érdemi inflációs nyomás keletkezik a gazdaságban. A szigorítás hatására 2016 végére 1,75 százalékon állhat az irányadó ráta. Tekintettel a gazdasági növekedés törékenységére, valamint az inflációs célsáv rugalmasságára, várakozásunk szerint a jegybank középtávon a hosszú távú egyensúlyi kamatrátához (4,5 százalék) képest laza monetáris politikát folytat majd, ezzel is támogatva a gazdasági növekedést.
53
Fiskális helyzet A 2015. évi költségvetési kilátásokkal már korábban részletesen foglalkoztunk, így jelen fejezetben a 2016 és 2018 közötti fiskális helyzetet értékeljük.
A 2016. évi költségvetési kilátások Az idei évben rendhagyó módon a Kormány már májusban benyújtotta a következő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amit az Országgyűlés júniusban elfogadott. A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény az államháztartás központi alrendszerének bevételi főösszegét 15 800,4, kiadási főösszegét 16 562,0, hiányát 761,6 milliárd forintban határozta meg. Az államháztartás 2016. december 31-ére tervezett adósságaként (303,7 HUF/EUR, 289,4 HUF/CHF és 276,3 HUF/USD árfolyam mellett) 25 898,5 milliárd forintot, államadósság-mutató mértékeként 73,3 százalékot határozott meg. A benyújtott törvényjavaslat és az elfogadott törvény között jellemzően kisebb horderejű eltéréseket találunk. Az átvezetett főbb változtatás az Országvédelmi Alap 100-ról 70 milliárd forintra való lecsökkentése, amely az idei 30 milliárd forintos tartaléknál még mindig nagyobb. Az egyenleget javító változtatásként az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek mérlegsoron 17,9 milliárd forintos növekedést és a vegyes kiadásoknál 19,0 milliárd forintos csökkenést láthatunk. Az egyenleget rontó intézkedések között szerepel a hitelintézetektől várt bevétel csökkenése, ami a pénzügyi szervezetek különadója soron 10 milliárd forintos csökkenésként jelenik meg, továbbá a beruházási célú kiadások 30 és az egyéb vegyes célú kiadások 32,4 milliárd forinttal megnövelt nagysága. Kockázatok A kockázatok első csoportját azok a tényezők alkotják, amiket már a törvényjavaslatban foglaltak alapján is számszerűsítettünk. A másik csoportba tartoznak azok a kockázatok, amik már az idei évben is jelentkeznek, és áthúzódnak a következő évre is. Ide tartozik többek között az Európai Unió és Magyarország között húzódó két adónem beszedésével kapcsolatos ellentét, az egészségügyi intézményrendszer és a KLIK halogatott strukturális átalakításaiból következő adósságtermelés is. Ilyen a menekültügyi helyzet, amit idén az Európai Unió forrásaiból finanszírozunk, azonban a jövő évben további következmények is felléphetnek. A menekülthelyzet kiéleződése ronthatja a turizmus teljesítményét, ami miatt csökken az export és a hozzá kapcsolódó költségvetési bevételek is. A bevételi oldalon a gazdálkodószervezetek befizetéseire vonatkozó előrejelzésünkben az előirányzatnál kisebb összeg szerepel, az idei költségvetés vonatkozásában már említett növekedési adóhitel kedvezmény és az Európai Unió vizsgálat alá vont két adónemének (várható) kiesése miatt. Az idei év decemberétől igénybe vehető részletfizetési lehetőség a
54
következő évben 10, a két adónem pedig további 38 milliárd forintnyi kiesést okozhat, ami az egyenleg alakulását végül negatív tartományba tolja el. A fogyasztási adókat az idei év bevételei fényében alultervezettnek találtuk, a tervezettnél 55 milliárd forinttal több bevételre számítunk. Korábbi becslésünk az olajár lassú emelkedésével számolt, ennek bekövetkezése azonban időben kitolódni látszik. Becslésünk szerint a legnagyobb befizetési tétel, az áfa során 18 milliárd forintnyi többlet folyhat be. A lakossági befizetéseket kismértékben felültervezettnek találtuk, vagyis negatív kockázatot azonosítottunk. Ugyan az idei évben – az áfához hasonlóan – ezen befizetések dinamikusan növekednek, de meglátásaink szerint önmagában ez a trendszerű növekedés nem képes fedezni a következő évben életbe lépő kedvezményeket. Összességében tehát továbbra is úgy látjuk, hogy az erősödő munkaerőpiac és a növekvő bérek együttese nem képes teljes mértékben fedezni az adókiengedést, ami így negatív irányban módosítja az egyenleget. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok nettó kiadásain az idei évhez képest jövőre a Kormány lefelé korrigált. A változás irányát megfelelőnek tartottuk, azonban a 2007–2013-as európai uniós költségvetési időszak lefutásából arra következtethetünk, hogy a jelenlegi időszakban a forráslehívások ismét az utolsó évekre koncentrálódhatnak. Erre utal az is, hogy a 2014-ben indult új tervezési időszakhoz kötődő projektek érdemi beindulása csak 2016 második felében várható. Ebből következően az előirányzatnál alacsonyabb forrásbevonásra számítunk, amihez alacsonyabb önrészbefizetési kötelezettség adódik, így összesen az előirányzatnál 57 milliárd forinttal kevesebbre számítunk ezen a soron. Az elmúlt negyedévvel megegyezően a nettó kamatkiadásokra vonatkozó becslésünk és a kormányzati előirányzat között 50 milliárd forintos eltérést várunk. Az eltérés oka vélhetően az általunk alacsonyabb szinten várt kamatpálya és hozamkörnyezet pozitív hatása. A társadalombiztosítási alapok kiadását kicsivel feljebb korrigáltuk, összesen 26 milliárd forintot kitevő mértékben. Ebből közel 20 milliárd forintot magyaráz az a kiadási többlet, ami prognózisunk szerint a nyugdíjkifizetéseknél jelentkezik. Ennek oka intézetünk és a költségvetésitörvény-tervezetben megfogalmazott makropálya közötti különbség, különösen az inflációra vonatkozó előrejelzés, melyet intézetünk magasabb szinten vár, mint a kormányzat. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy az előirányzathoz képest előrejelzésünk 12 milliárd forinttal kevesebb bevételt, míg 56 milliárd forinttal kevesebb kiadást tartalmaz, melyek eredője 44 milliárd forintot kitevő pozitív eltérést gyakorol a kitűzött pénzforgalmi hiánycélra.
55
Egyenleg és államadósság Figyelembe véve a bruttó hazai termék alakulására vonatkozó várakozásunkat, ez a GDP 0,13 százalékára rúgó pozitív kockázatot jelent a 2016. évi költségvetés tervezetében. Mivel előrejelzésünk átveszi a kormányzat ESA-hídra, valamint az önkormányzatokat érintő kiadásokra vonatkozó előirányzatait, ezért várakozásunk szerint a jövő évi GDP-arányos ESAhiány a kormányzati tervszám alatt, 1,9 százalék körül alakulhat. 4. táblázat: A 2016-os költségvetést övező kockázatok (eltérés az egyenlegtől) Kockázat Gazdálkodói befizetések Fogyasztási adók Lakossági befizetések Járulékok Bevételi oldali kockázatok Lakásépítési támogatások Költségvetési szervek és fej. kez. előirányzatok nettó kiadásai Nettó kamatkiadások Tb-alapok Kiadási oldali kockázatok ESA-híd Összesen Forrás: Századvég-számítás
Mrd Ft –57 55 –10 0 –12 25 –57 –50 26 –56 0 44
A GDP arányában (%) –0,16% 0,16% –0,03% 0,00% –0,03% 0,07% –0,16% –0,14% 0,07% –0,16% 0,00% 0,13%
Intézetünk szerint a 2015. év végi árfolyamon számolt bruttó konszolidált államadósság – tekintettel a nominális GDP-re vonatkozó előrejelzésünkre, és fenntartva várakozásainkat az év végi KESZ-állomány növekedésére – a GDP 73,1 százalékára csökkenhet, teljesítve a költségvetési törvényben foglaltakat.
A 2017–2018. évi fiskális prognózis A középtávú költségvetési kivetítés során Intézetünk makro-fiskális modelljét használtuk fel, melyet egy korábbi fejezetben már bemutattunk. Az előrejelzés készítése során az idén benyújtott konvergenciaprogramra és a jövő évi költségvetési törvényre támaszkodtunk. Ezek tartalmazzák azokat a legfőbb gazdasági intézkedéseket, amelyek közvetve vagy közvetlenül, de kihatnak az államháztartási deficitre és az államadósságra. A 2016. évi költségvetés és az azt megalapozó adótörvények ismeretében elmondhatjuk, hogy előrejelzésünk időhorizontján továbbra is a kormányzat 2010-ben prioritásként kitűzött, családokat támogató gazdaságpolitikája marad fenn. Ennek értelmében a családi adókedvezmény kiterjesztése 2019-ig évente, lépcsősen emelkedik majd. A családi adókedvezmények egyenletes, évenkénti emelkedésének eredményeként a kétgyermekes családok esetében 2015-ben 10 000 Ft kedvezmény 2019-ig 20 000 forintra növekszik.
56
Az intézkedés eredményeként a költségvetésitörvény-tervezet évente 14 milliárd forint közvetlen bevételkieséssel számol, ugyanakkor a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentése a családi adókedvezmény igénybevételét mérsékelheti, így tehát számításaink szerint évenkénti 10 milliárd forint bevételkiesést eredményez. Az intézkedés bevételi oldalra gyakorolt negatív hatása mellett a családoknál maradó jövedelem növeli a háztartások jövedelmét, mely a fogyasztás növekedésén keresztül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók növekedését, így a bevételi oldal egyidejű javulását biztosítják. A Kormány EBRD-vel kötött megállapodásának értelmében a következő három évben két lépcsőben csökken a hitelintézetekre kivetett különadó kulcsa. A bankadó mértéke a korábbi 0,53-ról 2006-ban 0,31, majd 2017-ben 0,21 százalékra csökken. Továbbá változás, hogy az eddigi adófizetési kötelezettség alapját a hitelintézetek 2009. évi mérlegfőösszege képezte, mely a 2015. évtől a 2014. évi mérlegfőösszegre módosul. Ezek eredményeképp a pénzügyi szervezetek különadójából származó bevétel a jövő évi 60 milliárd forintos csökkenés után 2017-ben számításaink szerint további 24 milliárddal lesz alacsonyabb. Az egyik legkorábban bevezetett, pedagógusi életpályamodellnek köszönhetően az érintettek a 2013–2014-es tanévben megígért bérnövekedésük 60 százalékát kapták meg, ami a 2018–2019-es tanévig évenként lépcsőzetesen, további 10-10 százalékkal növekszik. Prognózisunk alapján 2017-ben ez megközelítőleg 30, 2018-ban pedig további 25 milliárd forintot kitevő többlet személyi juttatást jelent a költségvetés számára. A 2016. évi költségvetéshez hasonlóan az azt követő esztendőben is számítani kell a honvédség Iszlám Állam elleni katonai szerepvállalásából adódó többletkiadásra. A tétel becslésének nehézsége miatt – két év alatt a konfliktus több szempontból is változhat – a jelenlegi helyzet változatlanságát feltételezve tudunk csak becsülni, ez alapján 10 milliárd forint többletkiadással számolunk. A fentebb részletezett adókiengedés fiskális impulzusként fejti ki hatását, ami rövidtávon némiképp rontja a ciklikus hatásoktól megtisztított strukturális egyenleget, azonban összességében pozitív hatást gyakorol az elsődleges egyenleg alakulására a gazdaságösztönző hatáson keresztül. Az előrejelzési horizontunk végén ugyanakkor már ez a kedvező folyamat a visszájára fordul és az elsődleges egyenleg enyhe romlására számítunk, de továbbra is a GDP 2 százaléka körül marad. Az elsődleges hiány időszakos csökkenése mellett így a teljes deficit mutatója 2017-ig gyors ütemben csökken, elérve a GDP-arányos 1,5 százalékos értéket, majd 0,1–0,2 százalékpont emelkedéssel stabilan beáll az 1,6–1,7 százalékos szintre, vagyis a középtávú hiánycélnak (MTO) megfelelő értékre. Mindez tehát azt jelenti, hogy a magyar deficit alakulása jelenlegi kivetítésünk alapján összhangban van a középtávú céllal és a konvergenciaprogrammal, továbbá teljesíti azon maastrichti kritériumot is, amely a GDP 3 százalékában maximálja a költségvetési deficit mértékét.
57
29. Á B R A : A KÖ LT S ÉG V E T É S I H I Á NY VÁR H ATÓ AL A KU L Á SA A GDP SZ ÁZ AL É K Á B AN 6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 2008
2009
2010
2011
2012
Elsődleges egyenleg
2013
2014
Kamatkiadás
2015
2016
2017
2018
Költségvetési hiány
Forrás: Századvég-számítás
A teljes deficit stabilan alacsony szinten tartása a kamatkiadások egyenletes csökkentésével érhető el. A kamatkiadások alakulását befolyásolja az adóállomány nagysága és szerkezete, továbbá az ország külső megítélése. A kedvező gazdasági folyamatoknak és a következetes fiskális politikának köszönhetően belátható időn belül Magyarországnak nem lesz szüksége további pótlólagos forrásbevonásra, így kamatkiadásainkat az adósság forint–deviza megbontása és az ország kockázati megítélése alakítja. Az ország megítélése a belső folyamatok kiszámíthatósága és tervezhetősége miatt pozitív irányba tart, amire kedvező hatást gyakorolhat a nemzetközi hitelminősítők megítélésének további javulása. 30. Á B R A : A GDP- A R Á N YO S B R U T TÓ ÁL L AM AD Ó S SÁG E LŐ R E J E L Z É SÉ NE K L EGY E Z ŐÁ B R Á JA 85
80
75
70
65
60 2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
Forrás: Századvég-számítás
Számításaink alapján az adósságpálya a teljes előrejelzési horizonton megfelel a jelenleg érvényben levő összes uniós kötelezettségünkből fakadó, valamint hazai költségvetési szabálynak. A 2011-ben elfogadott hatos EU-s törvénycsomag alapján ugyanis túlzottdeficit58
eljárás indulhat adósságalapon is, azaz ha nem csökken az adósság 60 százalék feletti része évente legalább az eltérés 1/20-ával. Ez a szabályozás 2016-tól lép hatályba Magyarországra nézve. Számításaink alapján a bruttó államadósság GDP-arányos rátája minden előre jelzett évben 1,8–2,6 százalékponttal csökken, miközben az uniós direktíva ennél lényegesen alacsonyabb (0,8–0,5 százalékpont körüli) adósságcsökkentést ír elő. A stabilitási törvény adósságképletének módosítása esetében az adósságképletet csak akkor kell alkalmazni, amikor a jegybank 3 százalékos inflációs célját meghaladó pénzromlás és 3 százalék feletti gazdasági növekedés van. Jelenlegi középtávú kivetítésünk során ilyen helyzet egyszer sem áll elő, így ez esetben a hivatalos törvényi előírás szerint 0,1 százalékponttal kell csökkenteni az adósságmutatót, ami egybecseng az Alaptörvényben foglalt adósságcsökkentési kritériummal is. Ahogyan azt a fenti legyezőábra jelzi, a legjelentősebb kockázatokat, bizonytalanságot figyelembe véve is ennek a szabálynak 90 százalékos valószínűséggel minden egyes évben megfelelhet az adósságpálya alakulása.
59
Középtávú kockázati forgatókönyvek A fejezetben olyan középtávú alternatív forgatókönyvek hatását vizsgáljuk meg, amelyek érdemben befolyásolják a gazdaság minden szegmensét és a fiskális politika alakulását. A következőkben bemutatandó két alternatív szcenárió a költségvetési politika két egymástól teljesen eltérő irányultságának hatásait vázolja fel: a kiegyensúlyozott költségvetést, valamint a 3 százalékos hiánycélt. A kiegyensúlyozott költségvetés lényege, hogy olyan szigorú fiskális politikát vezetünk be, amelynek során 2018-ig a büdzsé bevételi és kiadási oldala egyensúlyba kerül. Erre vonatkozóan már korábban lehetett hallani olyan felvetéseket, melyek alapján ez a forgatókönyv reális alternatíva lehet a gazdaságpolitikai döntéshozók számára. A középtávú makro-fiskális modellünk segítségével áttekintjük egy ilyen költségvetés rövid és hosszú távú előnyeit és hátrányait. 31. Á B R A : A GDP- A R Á N YO S KÖ LT S ÉG V E T ÉS I H I Á NY AZ A LT E R NAT Í V FO RG ATÓ KÖ NY V E K ESE T É N 6 5 4
3 2 1
Alappálya
Kiegyensúlyozott költségvetés
2025
2024
2023
2022
2021
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
0
3 százalékos deficit
Forrás: Századvég-számítás
A másik alternatív forgatókönyvben a fiskális politika lazítására kerül sor, méghozzá olyan szempontok alapján, hogy Magyarország ne sértse meg a vonatkozós uniós szabályozást, vagyis ne kerüljön az ország túlzottdeficit-eljárás alá. Ennek érdekében 2018-ig egészen a 3 százalékos felső határig lazítják a büdzsét, majd ezt követően ezen a szinten tartják. Egy ilyen forgatókönyv segítségével megvizsgálható egy rendkívüli kormányzati kiadásokat igénylő időszak makrogazdasági és költségvetési hatása (gondoljunk például az olimpiára).9 A kiegyensúlyozott költségvetés jelentős növekedési áldozattal jár rövid távon, amit jól mutat, hogy az alappályától eltérően a GDP-bővülés éves üteme egészen 1,4 százalékra esne 9
Hangsúlyozzuk, hogy az alternatív forgatókönyv nem az olimpia megrendezésének hatásvizsgálata, az eseményt csupán példaként említettük.
60
vissza. Ugyanakkor a kiigazítás hatására hazánk kockázati megítélése rendkívüli mértékben javulna, ami végső soron lecsapódik a kockázati prémiumok csökkenésében. Ennek hatására jóval kedvezőbb kamatok mellett tudnánk finanszírozni a lejáró államadósságot, ami már középtávon is a kamatkiadások jelentős csökkenését vonja maga után. A kockázati megítélésünk javulása a forint árfolyamát is nagyban erősítené, ami a rövid távon visszaeső belső kereslettel párhuzamosan tartósan alacsony szintre lökné az inflációt. Ilyen esetben a jegybank számára lehetőség nyílik az alapkamat mérséklésén keresztül ösztönözni a gazdaságot. Mindezen hatások eredőjeként a GDP-növekedés üteme már 2018-ban eléri az alappályán mutatott mértéket, és ezt követően tartósan magasabban, 3,5 százalék körül alakul. Ezzel szemben a megengedőbb fiskális politika, bár rövid távon jelentős impulzust ad a gazdaság növekedésének, a kockázati prémiumon és az árfolyamcsatornán keresztül jelentősen rontaná az adósság finanszírozhatóságát, még úgy is, hogy a devizaadósság aránya a teljes államadósságban csökkenő mértékű. Mindezek következtében tehát rövid távon elérhetővé válik a 4 százalékot is megközelítő növekedés. Ugyanakkor az elszaladó inflációt és a gyengülő árfolyamot féken tartó szigorúbb monetáris politika is negatív hatást fejt ki. Mindennek következtében a laza költségvetéssel elért növekedési többlet 2018-ra lecseng, és ezt követően tartósan alacsonyabb növekedési pályára áll a gazdaság. 32. Á B R A : A GDP- N ÖV E K E D É S ÉS A Z I N FL ÁC I Ó AL AK U L Á S A AZ ALT E R N AT Í V FO R G ATÓ KÖ NY V E K ESE T É N ( SZ ÁZ AL É K ) 4
6
3
5
Infláció
4
2
3
1
2
0
1
-1
0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025
-1
2025
2024
2023
2022
2021
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
-2
2020
GDP-növekedés
Alappálya
Alappálya
Kiegyensúlyozott költségvetés
Kiegyensúlyozott költségvetés
3 százalékos deficit
3 százalékos deficit
Forrás: Századvég-számítás
A kiegyensúlyozott és a laza költségvetés a tényleges növekedés mellett jelentősen befolyásolja a gazdaság potenciális teljesítőképességét is. A 3 százalékos hiányt célzó költségvetési politika mellett a hazai és a működőtőke-beruházások is visszaesnek az alappályához képest, ami meghatározó mértékben befolyásolja egy gazdaság potenciális
61
kibocsátását. A szigorúbb költségvetési politika ezzel szemben tartósan megemeli a gazdaság teljes kapacitás mellett elérhető növekedését. 33. Á B R A : A P OT E N C I Á L I S N ÖV E K E D É S É S A K I B O C SÁTÁ SI R ÉS AL AKU L Á SA AZ ALT E R N AT Í V PÁLYÁ KO N ( SZ ÁZ AL É K ) 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0
0.5
Potenciális növekedés 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025
0.0
4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5
Kibocsátási rés
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025
3.5
Alappálya
Alappálya
Kiegyensúlyozott költségvetés
Kiegyensúlyozott költségvetés
3 százalékos deficit
3 százalékos deficit
Forrás: Századvég-számítás
A kiegyensúlyozott költségvetés esetében a magasabb potenciális növekedés és a rövid távon alacsonyabb tényleges kibocsátásbővülés az output gapet negatív irányban befolyásolja, vagyis keresletkorlátossá válik a gazdaság, tehát itt jelenik meg a lanyhább belső kereslet inflációt visszafogó hatása. Ezzel szemben a megengedőbb fiskális politika mellett masszívan pozitív lesz a kibocsátási rés, ami jelentős áremelkedést indít be, kiváltva a szigorúbb monetáris politikát. 34. Á B R A : A Z E L S Ő D L E G E S E G Y E N L E G É S A K AM AT K I A DÁ S A L A KU L Á SA AZ ALT E R N AT Í V PÁLYÁKO N ( A GDP SZ Á Z AL É K Á BA N )
3 2 1 0 -1
Elsődleges egyenleg 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025
-2
5.0 4.5 4.0 3.5 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0
Kamatkiadás
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025
4
Alappálya
Alappálya
Kiegyensúlyozott költségvetés
Kiegyensúlyozott költségvetés
3 százalékos deficit
3 százalékos deficit
Forrás: Századvég-számítás
62
A szigorúbb fiskális politika hatására tehát az elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton kedvezőbb lesz, mint az alappályán. Rövidtávon a strukturális hiány nagymértékű lefaragása ellensúlyozni tudja a gazdaság lassulásának elsődleges egyenlegre gyakorolt hatását. A szigorral az alappályához képest az előrejelzési horizont végére a GDP 1 százalékának megfelelő mértékű összeg takarítható meg a kamatkiadásokon. Ezzel szemben a 3 százalékot célzó költségvetési politika bár romló, de még mindig pozitív elsődleges egyenleget képes elérni, ezzel szemben az alappályához képest jóval jelentősebbek lesznek a kamatkiadások. 35. Á B R A : A GDP- A R Á N YO S B R U T TÓ ÁL L AM AD Ó S SÁG - R ÁTA AL A KU L Á SA AZ ALT E R N AT Í V FO R G ATÓ KÖ NY V E K E SE T É N ( SZ ÁZ AL É K ) 85 80 75 70 65 60 55 50 45
Alappálya
Kiegyensúlyozott költségvetés
2025
2024
2023
2022
2021
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
40
3 százalékos deficit
Forrás: Századvég-számítás
Végeredményben a fentiekből következően a kiegyensúlyozott költségvetés hatására a GDParányos államadósság mértéke 2020-ra lecsökken a maastrichti kritériumnak számító 60 százalék alá. Ezzel szemben a lazább költségvetési politika az adósságállomány mérsékeltebb ütemű csökkentését teszi csak lehetővé, amely azonban még teljesíti az EU „egyhuszados” adósságszabályát. Az Alaptörvényben rögzített adósságszabálynak is megfelel mindkét adósságpálya, miközben a lazább fiskális politika esetén még éppen sikerül elkerülni a stabilitási törvényben szereplő képlet életbelépését.
63
A középtávú előrejelzés összefoglaló táblázata 5. táblázat: Középtávú előrejelzés Bruttó hazai termék (volumenindex) A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) Fogyasztóiár-index (%) A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) Munkanélküliségi ráta (%) A bruttó átlagkereset alakulása (%) Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában A bruttó államadósság-ráta a GDP százalékában GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex) Brent típusú olaj hordónkénti ára (USD) Euróárfolyam (HUF) Forrás: KSH, MNB,Thomson Reuters, Századvég-számítás
64
2014
2015
2016
2017
2018
3,6 1,7 11,7 8,7 10,0 –0,2 2,10 7,7 3,0 –2,6 76,9 1,6 99,3 309
3,1 3,2 2,9 7,8 7,5 0,1 1,35 6,9 3,1 –2,2 75,1 2,0 56,6 310
2,5 3,1 –2,8 7,9 7,1 2,4 1,75 6,1 5,9 –1,9 73,1 2,5 59,3 312
2,3 2,7 3,6 7,4 8,1 2,7 3,50 6,0 4,5 –1,5 70,5 2,7 61,6 309
2,3 2,4 4,9 7,1 7,5 2,9 3,50 6,0 4,1 –1,6 68,4 2,8 65,0 308
