KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2012. október 25.

Név: ........................................................... osztály:......

TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. október 25. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Természettudomány

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

középszint — írásbeli vizsga 1211

Természettudomány — középszint

Név: ........................................................... osztály:......

Fontos tudnivalók Mielőtt munkához lát, figyelmesen olvassa el ezt a tájékoztatót! A középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldásához 120 perc áll rendelkezésére. A feladatok zárt vagy nyílt végűek. A zárt végű kérdések megoldásaként egy vagy több nagybetűt kell beírnia az üresen hagyott helyre. Ezek a helyes válasz vagy válaszok betűjelei. Ügyeljen arra, hogy a betű egyértelmű legyen, mert kétes esetben nem fogadható el válasza! Ha javítani kíván, a hibás betűt egyértelműen húzza át, és írja mellé a helyes válasz betűjelét!

A

D

helyes

A

DC

BD

elfogadható

rossz

A nyílt végű kérdések megoldásaként szakkifejezéseket, egy-két szavas választ, egész mondatot vagy több mondatból álló válaszokat kell alkotnia. Ügyeljen a nyelvhelyességre! Ha válasza nyelvi okból nem egyértelmű vagy értelmetlen – például egy mondatban nem világos, mi az alany – nem fogadható el akkor sem, ha egyébként tartalmazza a helyes kifejezést. Minden helyes válasz 1 pont, csak az ettől eltérő eseteket jelezzük. Fekete vagy kék színű tollal írjon! A szürke hátterű mezőkbe ne írjon!

Jó munkát kívánunk!

írásbeli vizsga 1211

2 / 16

2012. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......

I. Tüdő és vese

11 pont

Hasonlítsa össze a két emberi szerv feladatait! Az állítások utáni négyzetekbe írja a megfelelő betűjeleket! A) B) C) D)

A tüdőre jellemző. A vesére jellemző. Mindkettőre jellemző. Egyikre sem jellemző.

1. Saját izomzata mozgatja. 2. Rajta keresztül víz távozik a szervezetből. 3. A mellkasban helyezkedik el. 4. Vérerek hálózzák be. 5. Szerepet játszik a szervezet homeosztázisának fenntartásában. 6. A benne áramló folyadékból energiabefektetéssel szívja vissza a szervezet számára szükséges anyagokat. 7. Immunszerv. 8. Ezt a szervet elhagyó véna oxigéndús vért szállít. 9. Sejtjeinek működése oxigénigényes. A szervek működésének magyarázata során a működés okára (mechanizmusára) és céljára (biológiai funkciójára) is kíváncsiak lehetünk. Mindkettő a „miért” kérdésre válaszol, de eltérő módon. 10. Válassza ki a lehetőségek közül a helyes magyarázatot, és írja be az üresen hagyott helyre! (2 pont) a tüdőben uralkodó nyomás kisebb, mint a külső légnyomás. a tüdőben uralkodó nyomás nagyobb, mint a külső légnyomás. energiaigényes életműködéseink oxigént termelnek. energiaigényes életműködéseink oxigént igényelnek. A) Ok (mechanizmus): A tüdőbe levegő áramlik be, mert …………………………………………………….... B) Cél (biológiai funkció): A tüdőbe levegő áramlik be, mert ……………………………………………………… 1.

2.

3.


4.

5.

6.

3 / 16

7.

8.

9.

10.

összesen

2012. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......

II. A víziló

9 pont

Az ábra a nílusi víziló szervezetét és mozgását mutatja be a víz felszínén és merülés közben, összehasonlítva a búvárok által használt felszerelésekkel. Az ábra tanulmányozása után válaszoljon a kérdésekre!

A

B

C

D

E

F

1. Fogalmazza meg, hogy a betűkkel jelzett búvárfelszerelések miben hasonlítanak a víziló testrészeihez, és az adott testrészek hogyan szolgálják az állat alkalmazkodását környezetéhez! A: …………………………………………………………………………………………. B: …………………………………………………………………………………………. C: …………………………………………………………………………………………. F: ………………………………………………………………………………………….. 2. A „D” jel a vízhatlan bőrre utal. Melyik molekulacsoport játszik nagy szerepet a bőr víztaszító tulajdonságainak kialakításában? ...………………………………………………………………………………………… 3. Az „E” jel a tüdő nagy légzőfelületére utal. Részben ez teszi lehetővé, hogy a kifejlett víziló akár 4 percig is a víz alatt maradhasson. Tüdejének légterén kívül vérében is jelentős mennyiségű molekuláris oxigént tárolhat a víziló. Pontosan a vér melyik alkotórészében? ………………………………………………………………………………………………. 4. Az alámerülés végére megváltozik a víziló vérének kémhatása (pH-ja), akárcsak a búvárban. Milyen irányban és mi okból? (2 pont) ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… írásbeli vizsga 1211

4 / 16

2012. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......

5. Mi a fizikai feltétele annak, hogy az alámerült víziló lebegjen a folyóvízben? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. 1.

2.

3.

4.

III. Üvegház

5.

összesen

10 pont Alfréd egy kora tavaszi, napsütéses napon a fűtetlen üvegház belsejében dolgozott. Barátja, Béla ezalatt a kertben ásott. Mindketten kimelegedtek, Béla a nap végére szépen lebarnult, Alfréd bőrén azonban nem hagyott nyomot a Nap.

Béla Alfréd

1. A fenti tapasztalatok és ismeretei alapján döntse el, melyik állítás igaz! A helyes válaszok betűjeleit írja a négyzetekbe! (2 pont) A) B) C) D) E)

Az üvegház üvege megszűrte a nap infravörös sugarait. Az üvegház növényeinek életműködéseihez nem szükséges az ultraibolya sugárzás. A lebarnuláshoz infravörös sugarakra van szükség. Az ultraibolya sugárzás barnítja a bőrt. Az üvegház növényeit ugyanazon típusú sugárzás élteti, ami Béla bőrét lebarnította.

2. Béla a munka szünetében eltöprengett azon, hogy kint a levegő hőmérséklete csak 8 oC volt, az üvegházban pedig 15 oC, holott az üvegházat nem fűtötték és szélcsönd volt. Mi magyarázhatja a különbséget? (2 pont) A) Az üvegház üvege elnyelte az ultraibolya sugárzást. B) Az üvegház üvege átengedte a napfényt, de elnyelte az üvegház talaja által kisugárzott infravörös sugarakat. C) Az üvegház üvege átengedte az infravörös sugárzást, de elnyelte az üvegház talaja által kisugárzott ultraibolya sugarakat. D) Az üvegház üvege minden típusú sugárzásból azonos mértékben nyelt el, így fölmelegedett. E) Az üvegház üvege megakadályozta a fölmelegedett levegő távozását.


5 / 16

2012. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......

Svante Arrhenius svéd természettudós kimutatta, hogy több gáz is az üveghez hasonló módon viselkedik, ezért jelenlétük befolyásolhatja a Föld éghajlatát. Ezt a hatást nevezték el üvegházhatásnak. 3. Jelölje a megfelelő betűjelekkel, hogy a felsoroltak közül melyek üvegházhatású gázok (vagy gőzök)! (2 pont) B) CO2

A) N2

C) H2O

D) O2

E) Ne

4. A kertben e kora tavaszi napokon gyakoriak voltak a hajnali talaj menti fagyok: a fák alsóbb ágain a rügyek elfagytak, a magasabban lévők épen maradtak. Hogyan magyarázható ez a jelenség? A) Minél magasabban fejlődnek ki a rügyek, annál kevésbé érzékenyek a fagyra. B) Éjszaka a talaj lehűl, mert már nem melegíti a levegő. C) A földfelszín éjszaka kisugározza a nappal fölvett energia egy részét, ezért lehűl, és lehűti a vele közvetlenül érintkező légréteget is. D) A szelek legerősebben közvetlenül a talaj felszíne fölött fújnak. E) A talaj közelében mindig hidegebb van, mint magasabban, mert a hideg levegő sűrűsége nagyobb, mint a melegé. 5. Az égbolt derült volt, a Nap melegen sütött. A soron következő éjszakára különösen erős fagyot jelzett a meteorológia. Mi az összefüggés e két jelenség között? A) B) C) D) E)

A derült égbolt a közelgő hidegfront jele. Az erős besugárzás következménye a még erősebb kisugárzás. A felhők üvegházhatása nem érvényesül, a kisugárzás éjszaka különösen erős lesz. A fokozott párolgás miatt a párás levegő lehűti a talajt. Az üvegházhatás csak nappal érvényesül.

6. Az üvegházhatás globális (az egész Földre kiterjedő) fokozódása sokféle következménnyel járhat. Nevezzen meg egy emberi tevékenységet, ami ezeket okozhatja! ……………………………………………………………………………………………… ….…………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 7. Az ember képes az üvegházhatás csökkentésére is, vagy legalább mérsékelheti a növekedés ütemét. Nevezzen meg egy hazánkban is alkalmazható módszert, amely erre az eredményre vezet (anélkül, hogy a gazdaság teljesítőképességét csökkentené)! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 1.


2.

3.

4.

5.

6 / 16

6.

7.

összesen

2012. október 25.


IV.

Név: ........................................................... osztály:......

Folyamatok mindenütt

10 pont

Mely kémiai reakciótípusok közé tartoznak a felsorolt folyamatok? A megfelelő betűk beírásával válaszoljon! A) B) C) D) E)

redukció és oxidáció (redoxi reakció) sav-bázis reakció hidrolízis kondenzáció a felsoroltak közül egyik sem

1. Korrózió során a vastárgyak felületén rozsda képződik. 2. A lisztből készült táplálékot emésztőnedveink szőlőcukorrá bontják. 3. A kőolaj finomítása során a kőolaj alkotórészeit forráspontkülönbség alapján választják szét benzinre, kerozinra és más frakciókra. 4. A fotoszintézis sötét szakaszában a szén-dioxidból hidrogénben gazdag szerves molekulák képződnek. 5. A bőrünkön maradt ribizlilé kémhatása verejtékünk miatt megváltozik, ezt piros színének megkékülése jelzi. 6. A „mészégetés” a kalcium-karbonát hőbontása, a név tehát megtévesztő, hiszen a mészkövet nem lehet elégetni. 7. A vörösiszap-katasztrófa során kiömlött lúgos folyadékot részben ecettel semlegesítették. 8. A burgonyagumóban a levelekből származó cukrok keményítőmolekulákká kapcsolódnak össze. 9. A mosószerek a ruhára tapadt zsírokat apró cseppekké oszlatják, így azok lemoshatóvá válnak. 10. A felsorolt folyamatok közül az egyik nem kémiai változás. Indokolja, hogy miért nem nevezhető annak! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

1.

2.

3.


4.

5.

6.

7 / 16

7.

8.

9.

10.

összesen

2012. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......

V. Mennyei társalgás

11 pont

Az alábbi képzeletbeli párbeszéd az anyag szerkezetét vizsgáló kutatók között zajlik. Rutherford, Démokritosz és Arisztotelész mellett jelen van az elektron tartózkodási valószínűségének eloszlását leíró Werner Heisenberg, a periódusos rendszert megalkotó Dimitrij Mengyelejev és a radioaktív sugárzást elemző Marie Curie is. E tudósok a valóságban soha nem ülhettek egy asztalnál, nézeteik azonban összevethetők, és ezek alapján azonosíthatók is. A:

Minden test apró, oszthatatlan atomokból és az azokat körülvevő vákuumból áll. Csak így magyarázhatjuk változásaikat, egyúttal tulajdonságaik állandóságát is.

B:

Nem értek egyet veled! Hogyan létezhetne vákuum, ha a nehéz testek a Föld középpontja felé, a könnyűek pedig fölfelé törekednek? Mindegyik őselem a maga körét, szféráját igyekszik elfoglalni. Az anyag fölépítése nem atomos, hanem folyamatos eloszlású.

C:

Kedves kollégámnak, A-nak igaza van abban, hogy az anyag atomos, ezek az atomok azonban korántsem oszthatatlanok, hiszen tömör magból és elektronburokból állnak. Ezt én magam mutattam ki kísérleti úton. A magban pedig protonok és semleges neutronok vannak.

D:

Egyetértek C-vel, de hozzáteszem, hogy bizonyító erejű kísérletéhez szükség volt az alfa-részecskékre, melyeket én fedeztem föl az alfa-sugárzás tanulmányozása során.

E:

Ne legyünk igaztalanok B-vel szemben sem! Vannak ugyan atomok és elektronok is, de korántsem apró testecskék, ahogyan azt A elképzelte. Ha azt vizsgáljuk, hogy hol van egy elektron, inkább egy B elképzeléséhez hasonló, folytonos valószínűségi eloszlást kapunk.

F:

Kedves kollégámat, C-t hallgatva végre megértem, hogy mi magyarázza az elemek rendszámát és tömegét, melynek alapján rájöttem a kémiai tulajdonságok egységes magyarázatára. Kár, hogy nem beszélgethettem vele a valóságban…

1. Azonosítsa a leírtak alapján a tudósokat! A megfelelő betűjelet írja a négyzetekbe! (5 pont) Arisztotelész Curie Démokritosz Heisenberg Mengyelejev Rutherford 2. Állítsa időbeli sorrendbe a fenti kutatókat, összevetve fontos felismeréseik, elméleteik időpontjait! A legkorábbi kutató betűjelét megadtuk. (2 pont) A


8 / 16

2012. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......

3. Írja le röviden, hogyan sikerült C-nek kísérleti úton igazolnia az atommagok létét! Leírásában különböztesse meg világosan a tényeket (tapasztalatokat) és az azt magyarázó elméletet (modellt)! (2 pont) ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 4. A képzeletbeli párbeszédben F tudós utólag értette meg a kémiai elemek rendszámának és tömegszámának magyarázatát. Írja le, hogy mai tudásunk szerint mi határozza meg az egyiket és a másikat! (2 pont) Rendszám: ………………………………………………………………………………….. Tömegszám: ………………………………………………………………………………... 1.

2.

3.

4.

összesen

VI. Mélytengeri oázisok

12 pont

A második világháború után az óceánok mélyén sajátos domborzati alakzatokat, óceáni hátságokat térképeztek fel. Elsőként az amerikai Hess adott magyarázatot az óceáni kéreg és a hátságok kapcsolatára. Elmélete szerint az óceáni hátságok a földköpenyben zajló magmaáramlások fölszálló ágánál keletkeznek. A föltörő bazaltos magma az óceáni kérget széthasítja, és a kialakult hasadékvölgyet tágítja. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak! Előbbieket I, utóbbiakat H betűvel jelölje! 1. Az óceáni hátságok kialakulását sekély fészkű földrengések kísérik. 2. A hasadékvölgytől távolodva egyre idősebb és egyre vastagodó üledéktakaró borítja a tengeraljzatot. 3. Az óceáni kéreg átlagos kora jóval nagyobb, mint a szárazföldi kéregé. 4. A óceáni hátság két oldalán elhelyezkedő vulkáni szigetek annál idősebbek, minél messzebb fekszenek a hátság középvonalától. 5. A földkéreg anyaga a földköpenyénél nagyobb sűrűségű.


9 / 16

2012. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......

Az óceáni hátságok tanulmányozása során a kutatók különleges élővilágot fedeztek föl. A fényképen Calyptogena magnifica kagyló és Riftia pachyptilia csőlakó féreg telepének gipszmásolata látható (Természettudományi Múzeum, London). Ezek a közel 1,5 méteres gyűrűsférgek óriási méretükön kívül azzal is fölhívták magukra a figyelmet, hogy nincs szájnyílásuk, és testükben nyüzsögnek a baktériumok. Telepeik olyan közegben élnek, melyben a mérgező kén-hidrogéngáz koncentrációja sokszorosa annak, amit a legtöbb élőlény elviselne. E különös tények kapcsolatára egy amerikai biológus talált magyarázatot, amikor arról értesült, hogy az óriásférgek testében elemi kénkristályokat találtak. „Értem már! – kiáltott föl. – A baktériumok oxidálják a kén-hidrogént kénné!” 6. Mi a biológiai funkciója a kén-hidrogén oxidációjának a féreg szervezetében? ………………………………………………………………………………………………. 7. Nevezze meg a Riftia féreg és a benne élő baktériumok közötti ökológiai kapcsolat típusát! …………………………………………………………………………………….. 8. Hogyan különbözették meg a kutatók a baktériumsejteket a féreg saját sejtjeitől? Nevezzen meg egy jól látható eltérést! ………………………………………………………………………………………….…… 9. A Riftia óriásféreg két év alatt eléri kifejlett méretét. Hasonló mélységben, de vulkanikusan nem aktív tengerfenéken élő rokon féregfajoknak ehhez több, mint száz év szükséges. Nevezze meg azt a két környezeti tényezőt, melyek lehetővé teszik a Riftia gyors növekedését! (2 pont) ………………………………………………………………………………………….…… ………………………………………………………………………………………….…… A részletesebb vizsgálat kiderítette, hogy a területen sokféle fajból álló „mélytengeri oázis” tenyészik. Ez az életközösség teljes energiaigényét a vulkáni működésből nyeri, ezzel alapvetően különbözik a legtöbb más élőlénytársulástól. 10. Mi a legtöbb életközösség végső energiaforrása? ………………………………………… 11. A kén-hidrogén kellemetlen záptojásszagát a mindennapi életben is érezhetjük, ha bomló szerves anyag van a közelben. A ként főként egyes aminosavak tartalmazzák. Mely óriásmolekulák bomlási terméke a kén-hidrogén? ……………………………………………………………………………………………… 1.

2.

3.


4.

5.

6.

7.

10 / 16

8.

9.

10.

11.

összesen

2012. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......

VII. Hull a hó

12 pont

A hó fagyott víz. Kristályosodása valamilyen gócpont (kondenzációs mag), például porszemcse körül indul meg. 1. Ha minden más körülmény egyezik, szennyezett vagy tiszta levegőjű helyen számíthatunk nagyobb hópelyhek hullására? Indokolja állítását! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Egy novemberi reggelen arra ébredtünk, hogy 20 cm vastag porhó borít be mindent. kg kg kg A porhó sűrűsége 50 3 ; a jég sűrűsége 900 3 ; a víz sűrűsége 1000 3 . m m m 2. Az adatok alapján adja meg, hogy a porhó hány százalékát alkotja a hókristályok közötti levegő! (2 pont)

3. Hány milliméter esőnek felel meg ez a hómennyiség, ha elolvad?

4. Hány liter víz keletkezik 10 m2-en ebből az olvadt hómennyiségből?


11 / 16

2012. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......

5. A lehullott hóréteg vastagsága akkor is csökken, ha a hőmérséklet mélyen fagypont alatt marad. Miért? Írja a négyzetekbe a megfelelő indoklások betűjeleit! (2 pont) A) B) C) D)

A hó szublimál, azaz szilárdból közvetlenül légneművé alakul. A hó saját súlya alatt összetömörödik, tömege nem változik, de magassága igen. A hó elnyeli az energiát, s így idővel akkor is megolvad, ha alacsony a hőmérséklete. A hó olvadáspontja sokkal alacsonyabb, mint a vízé, így az a nagy hidegben is elolvad. E) A hó olvadása energiát szabadít fel, így részben megolvasztja önmagát.

6. A hó a fák törzse körül hamarabb elolvadt, mint másutt. Miért?

(2 pont)

A) B) C) D)

A fotoszintézis energiafelszabadítása miatt olvadt meg a hó. A fák anyagcseréje megváltoztatta a hó olvadáshőjét. A jó hővezető fatörzs elvonta az energiát a hótakarótól. A sötét fatörzsek több fényt nyeltek el és több energiát sugároztak ki, mint a hó. E) A növényi anyagcsere energiát adott le a környezetnek.

7. A déli fekvésű háztetőkön hamarabb elolvadt a hó, mint az északin. Magyarázza meg a jelenséget! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 8. A gazdák örültek, hogy a téli nagy hideg beköszönte előtt hó borítja az ősszel kikelt gabonavetést. Magyarázza meg, miért jelent védelmet a kicsírázott növény számára a hóréteg! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 9.

A kristályosodás energiaváltozással jár, amiről a fagyáshő értéke tájékoztat. Energiatermelő vagy energiaigényes folyamat a hópelyhek kialakulása? ……………………………………………………………………………………………… 1.

2.


3.

4.

5.

6.

12 / 16

7.

8.

9.

összesen

2012. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......


13 / 16

2012. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......


14 / 16

2012. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......


15 / 16

2012. október 25.


Név: ........................................................... osztály:......

Maximális pontszám 11 9 10 10 11 12 12 75

I. Tüdő és vese II. A víziló III. Üvegház IV. Folyamatok mindenütt V. Mennyei társalgás VI. Mélytengeri oázisok VII. Hull a hó Az írásbeli vizsgarész pontszáma

Elért pontszám

javító tanár

Dátum: ......................................

__________________________________________________________________________

elért pontszám programba beírt egész egész számra pontszám kerekítve Feladatsor (az írásbeli vizsgarész pontszáma)

javító tanár

Dátum: ..........................................


jegyző

Dátum: ......................................

16 / 16

2012. október 25.

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Recommend Documents