BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga célja A középszintű érettségi feladatainak megadásakor az a cél, hogy a feladatsor képet adjon a jelölt általános, és a mindennapi élettel kapcsolatos biológiai műveltségéről.
A vizsga szerkezete A középszintű vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 120 perces, központilag összeállított kérdésekből és javítási útmutatóból áll. Az útmutató alapján a felkészítő tanár értékeli. A szóbeli –30 perces felkészülési idő után – 15 perces feleletből áll. A szóbeli tételsort a megadott szempontok alapján a felkészítő tanár ill. iskolai szakmai munkaközösség állítja össze. A témakörök nyilvánosak, a konkrét kérdések nem. Az írásbeli vizsgán 100, a szóbelin 50 pont szerezhető. A két pontszám összeadódik. A vizsgaeredményt az összesített pontszám alapján az általános vizsgaszabályzatban rögzítettnek megfelelően kell megadni: A szaktanár a jelölt korábbi teljesítménye alapján indokoltan maximum 3 ponttal növelheti a jelölt írásbeli feladatsorának pontszámát.
Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga célja Az általános, ill. részletes követelményekben megfogalmazott fejlesztési célok közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt: biológiai tények és elvek felidézésének képessége, a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége, a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének készsége, szakmai szövegek, ill. ábrák értelmezésének a képessége. Az írásbeli vizsga leírása Tartalmi szerkezet A vizsga tematikája a középszintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érintheti. Feladattípusok A feladattípusok formai szempontból a következők: a) Feleletválasztó feladatok
igaz/ hamis állítás egyszerű választás többszörös választás (betűkombináció felsorolásával): a, b, c variációk négyféle asszociáció struktúra-funkció ill. ábraelemzés illesztés (párosítás)
b) Feleletalkotó feladatok
rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen) ábrakészítés vagy kiegészítés A feladatsor felépítése A középszintű írásbeli vizsgán 100 pont szerezhető. Egy-egy részfeladat (item) 1 pontos. A feladatok 50%-a egyszerű zárt végű feladattípus. A feladatok javításakor a megadott javítókulcshoz kell ragaszkodni.
Szóbeli vizsga A középszintű szóbeli vizsga az eddigi gyakorlatnak megfelelően az iskolában rendezhető meg. Segédeszközként az Állat- és Növényismeret c. tankönyvek és a kísérletekhez szükséges eszközök vehetők igénybe. Amennyiben a jelölt terepmunkájáról jegyzőkönyvet készített és az A) altételként ennek ismertetését választotta, jegyzőkönyvét az elnök előzetes ellenőrzése után használhatja. A tételek száma minimum 20. Valamennyi két altételt tartalmaz. Az A) altétel lehet önálló terepmunkát bemutató felelet (projekt), ha a jelölt ilyet készített és ezt választja. Amennyiben nem terepmunkát választ: laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat (ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepelnek az altételek között). A B) altételek egy-egy életközeli témafelvetést fogalmaznak meg. A szóbeli vizsga célja Az általános ill. részletes követelményekben megfogalmazott fejlesztési célok közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt: a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének készsége, az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége, a helyi ill.regionális problémák ismerete a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjaik ismeretének összefüggésében. A szóbeli vizsga leírása Tartalmi szerkezet Mivel a szóbeli vizsgán nem a vizsgakövetelményekben megfogalmazott lexikális ismeretek teljes körű felidézése a cél, a témaköröknek sem kell ezek mindegyikére kiterjednie. Feladattípusok
A vizsga két altételből áll. A) Gyakorlati rész: célja a jelölt laboratóriumi vizsgálatokban és/vagy terepmunkában való jártasságának bemutatása. Két lehetőség nyílik:
Ha a jelölt önálló terepmunkát végzett, és erről projektmunkát (jegyzőkönyvet, szakdolgozatot) készített, vállalkozhat ennek bemutatására. Ez fakultatív lehetőség, melyről a diák a vizsgára jelentkezés időpontjáig dönt. Ha a jelölt úgy dönt, hogy az A) altételt húzni fogja, feladata vagy laboratóriumi vizsgálat elvégzése, vagy növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret könyv segítségével vagy nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (képanyag – video, dia, fénykép) alapján. B) Elméleti rész: A jelölt véleményalkotásának, önálló előadásmódjának próbája a B) altételben fölvetett téma kapcsán fölmerülő egészségtani, környezetvédelmi problémáról.
A két altételre 25-25 pont adható. A szóbeli vizsgán elérhető maximális pontszám tehát 50. A szóbeli vizsga felépítése és értékelése A) altétel. A jelölt a felkészülési idő alatt elvégzi a vizsgálatot, ill. elemzést, majd röviden – kb. 5 perc alatt – értékeli eredményeit. A felelet megkönnyítésére vázlatot készíthet és használhat (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A kifejtést önállóan végzi, a tanár a felelet végén segítő, kiegészítő kérdéseket tehet föl. Az értékelést a szaktanár az előre elkészített értékelési útmutató alapján pontozással értékeli. Az útmutató alapfölépítése a következő: A feladat megértése és helyes elvégzése Az értékelés tartalmi helyessége A felelet fölépítése, nyelvi kritériumok Összesen:
10 pont 10 pont 5 pont 25 pont
A nyelvi kritériumok értékelésének szempontjai: Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és egész gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően adta elő, 5p Ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállók (például a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz) 4 pont Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári kérdésekre pótlólag sikeresen megválaszolta 3 pont Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült. 2 pont Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés. 0 pont Ezek a szempontok a B) altétel értékelésénél is irányadók. B) altétel. A jelölt a felkészülési idő alatt végiggondolja – esetleg lejegyzi – mondandójának lényegét. Az értékelést a szaktanár az előre elkészített értékelési útmutató alapján pontozással értékeli. Az útmutató alapfölépítése a következő: Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete 15 pont
A véleményalkotás képessége, ellentétes vélemények összevetésének képessége 5 pont Nyelvi kifejezőkészség 5 pont Összesen 25 pont
EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga célja Az emelt szintű érettségi vizsga speciális célja az, hogy a jelölt továbbtanulásra való alkalmasságát bizonyítsa.
A vizsga szerkezete Az emelt szintű vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Mindkettőre központilag kijelölt helyen kerül sor. Az írásbelire 240 perc áll rendelkezésre, és 100 pontos. Feladatai, valamint javítási kulcsa központi és javítása is központilag történik. A feladatlapon az egyes feladatok pontszámait föl kell tüntetni. A szóbeli vizsgabizottság előtt történik, témakörei nyilvánosak, a tételek nem. A szóbeli –30 perces felkészülési idő után – 20 perces feleletből áll A szóbelin 50 pont szerezhető, a két pontszám összeadódik, így emelt szinten összesen 150 pont szerezhető. A pontszámokat az általános vizsgaszabályzat alapján kell értékelni.
Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgán zsebszámológép használható. Az írásbeli vizsga leírása Tartalmi szerkezet Az emelt szintű írásos érettséginek lehetőséget kell adnia arra, hogy a jelölt általános biológiai műveltségén túl egy általa választott szakterületben való elmélyült tudását is bizonyítsa. Mivel ez feltehetően egybeesik a választott felsőfokú oktatási intézmény profiljával, a vizsga olyan kötelezően választható egységet is tartalmaz, amely az egyetemek, főiskolák igényeinek is megfelel, ugyanakkor nem bontja meg az érettségi egységes formáját. Feladattípusok A fentiek figyelembe vételével a javasolt feladattípusok formai szempontból a következők: a) Feleletválasztó feladatok igaz/ hamis állítás egyszerű választás többszörös választás (betűkombináció felsorolásával): a, b, c variációk négyféle asszociáció struktúra-funkció ill. ábraelemzés illesztés (párosítás) b) Feleletalkotó feladatok
rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen) számolásos feladat (számológép használható) ábrakészítés vagy kiegészítés irányított esszé (a szempontok - nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történő – pontos megadásával, valamint a tartalomra és a szerkesztésre kapható részpontszámok feltüntetésével). A fontosabb készségek, képességek: egyszerű ismeretfelidézés (reproduktív feladat) adatértés és értelmezés, szabályfelismerés (grafikonok, táblázatok) szövegértés példamegoldás problémafeladat (a probléma, a választott módszer, az eredmények érvényessége és a hibalehetőségek felismerése, elemzése) halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével) ill. fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével) képek sorba rendezése, kiegészítése, magyarázata A feladatsor felépítése A vizsga három részből áll. a) A témakör egészét lefedő, egyszerűbb feladatok. b) Kísérletek eredményeinek értékelése (problémafeladat) c) A jelölt által választható esszé Összesen:
50 pont 30 pont 20 pont 100 pont
A jelölt által szabadon választható esszé (c.) minden évben az alábbi két témakörből kerül ki (mindkét változat azonos feladattípusú, pontszámú és nehézségű): a) Embertan (élettan és szervezettan, egészséges életmód) b) Ökológia, környezet- és természetvédelem, növényélettan
Szóbeli vizsga Szóbeli vizsgán 30 perc felkészülési idő adott. A központilag kiadott szöveggyűjtemény használható. A szóbeli vizsga célja A szóbeli vizsga célja, hogy a felsőoktatásban (is) szükséges készségek, képességek meglétét bizonyítsa, önálló ismeretszerzésre és feldolgozásra serkentsen, elősegítse a lényegretörő, pontos fogalmazást. Cél, hogy elkerülve a fölösleges ismétlődést ne az írásbelin már bizonyított lexikális tudásáról, hanem kifejezőkészségéről, problémaérzékenységéről, olvasottságáról tegyen bizonyságot. A vizsgázónak olyan feladatokat kell kapnia, melyek részleges egységességet biztosítanak (tematikailag és értékelésben is), ugyanakkor a különböző képzési irányoknak megfelelő sajátos igényeket is képesek kielégíteni.
A szóbeli vizsga leírása Tartalmi szerkezet A szóbeli érettségi vizsga lehetséges témáinak köre az érettségi követelmények teljes anyaga. Feladattípusok a) Kísérlet, megfigyelés elemzése megadott szempontok alapján b) Problémamegoldás adott szöveg fölhasználásával A szóbeli vizsga felépítése A tétel két altételből áll A) altétel: Egy kísérlet megtervezése vagy egy elvégzett biológiai vizsgálat leírása alapján annak értelmezése. B) altétel: Valamely gyakorlati probléma megoldása, kifejtése egy (megadott) szöveg ismeretében, alapján. A szöveget (mely lehet például egy újságcikk is, az ahhoz tartozó grafikonokkal, ábrákkal stb.) egy, az OM által jóváhagyott szöveggyűjtemény tartalmazza illetve az ebben szereplőkhöz hasonló nehézségű, mélységű és összetettségű szövegek adhatók. A jelölt vázlatot készíthet, az A) részt önállóan fejti ki (10 perc), a B) rész megbeszélés (disputa) jellegű (10 perc). Teljesítményét a bizottság pontszámmal értékeli az alábbi módon: A) altétel: 25 pont B) altétel: 25 pont Összesen: 50 pont Az értékelés szempontjai: A) altétel Tartalmi elemekre összesen: Kifejezőkészség, forma: Nyelvhelyesség, kifejezőkészség Koherencia (a beszámoló fölépítése, a mondatok összefüggései). Szakkifejezések helyes használata. Lényeglátás, tömörség. Az A) altételre adható maximális pontszám:
15 pont
10 pont 25 pont
B) altétel Tartalmi elemekre összesen 15 pont Kifejezőkészség, forma: Nyelvhelyesség, kifejezőkészség, lényeglátás, tömörség. Szakkifejezések helyes használata. Vitakultúra (az érvek és ellenérvek megértésének és összevetésének képessége) 10 pont A B) altételre adható maximális pontszám:
25 pont
