vizsga

Ember és evolúció

Vizsgák 



1. Évközi munka alapján megajánlott jegy: 3 esszé+dosszié Megajánlott jegy megkapásának feltétele: hozott 20 feladatból egy szúrópróbaszerűen kiválasztott feladat megoldásának elmagyarázása. 2. írásbeli/szóbeli/vizsga: írásbeli:10 fogalom magyarázat+egy feladat jegy: 1, 2, 3 Aki ennél jobb jegyet szeretne: 1 tétel + adaptációs magyarázat

Neandervölgyi genomja  

Múlt héten publikálták Úgy tűnik keveredett az Eurázsiai modern emberrel

Tartalomból        

A bennünk élő hal Ez egy más világ A csupasz majom Feketén - fehéren Háborúk, járványok, technikák A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása Darwini adósság - Lehalászás Evolúció a jövőben

A bennünk élő hal

A bennünk élő hal 



 

Szervezetünk megőrzött olyan tulajdonságokat, amelyek még a halakban alakultak ki. Miért a vagus idegzi be a tüdőt? Nagyon messze van tőle, lenne közelben gerincvelői idegkimeneti lehetőség. Csuklás Ágyéksérv

Ez már egy más világ Az evolúció nem állt le az emberben sem

Ez már egy más világ!  

Nem ehhez a világhoz vagyunk adaptálódva A jelenkor embere (alig pár évtizede az emberiség történelmében) sok olyan betegségben szenved, ami korábban nem létezett

C vitamin 



 

Az állatok többsége képes C vitamint előállítani. A bioszintetikus folyamat glükózból állítja elő a C vitamint pár lépésben. A szintézis emlősökben a májban történik. Az emlősök közül az orrtükör nélküli majmok alrendjében (Haplorrhini), tengeri malacban és a denevérek összes fontosabb családjában veszett el a C vitamin előállítás képessége Ezen élőlényekben az L-glükolakton-oxidáz enzim génje hibás. A legtöbb orrtükör nélküli majom az emberi fogyasztásra előírt mérték 10-20-szorosát fogyasztják C-vitaminból.

C vitamin bioszintézis

Visszér     

Aktív élőlények voltunk A vérnyomás nem elég nagy, hogy a lábunkból a vért visszapumpálja a szívbe. A vénák billentyűi megakadályozzák a visszafolyást Izommozgás segít a visszapumpálásban. Nem mozgunk...

Sófogyasztás   

Vesénk sómegtartásra (NaCl) van berendezkedve A só a középkorban fizetőeszköz volt Ér és szívrendszeri problémát okoz, hogy most túl sok sót eszünk.

A csupasz majom Desmond Morris : A csupasz majom Az ember egy zoológus szemével

Az egyike a főemlősöknek



A csimpánzokkal 98% -ban azonos a genomunk

Életmód 

 

A harmadik csimpánz kiszorult a szavannára, ahol a többi ragadozóval kellett felvennie a versenyt. Nagyvadra vadászni azért még minden bizonnyal nem tudott Állandóbb jellegű tábora lett

Eszközhasználat    

Állatokban is van Pattintott kőeszközök egészen a modern emberig Nagyvadakat kőeszközzel elejteni legalábbis nagyon veszélyes Neandervölgyi nem talált fel új eszközöket, de átvette a modern embertől

Felegyenesedve járás    

Kisebb kitettség a napnak (de miért nincs árnyékban délben?) Messzebb ellát (őt is meglátják) Ember csoportok messziről meglátják egymást, és elkerülhetik a konfrontációt Gyaloglás energiahatékony mozgás

Felegyenesedve járás következménye   

Kéz felszabadul eszközt használni Gátrészre nagy nyomás nehezedik Vékonyabb nyakizommal megússzuk

Egyedfejlődés  



Az emberi csecsemő egy méhen kívüli embrió. Nagyon fejletlen. Sokkal előbb jövünk világra, mint optimális lenne, csakhogy túl nagy a fejünk. A szülés amúgy is problémás az embernél.

Gyermekkor  

Nagyon hosszú gyermekkorunk van. Sok idő kell megtanulni mindent, ami a felnőtt léthez szükséges.

Vizimajom     

Csupasz bőr Szubkután zsírréteg Akaratlagos lélegzetvisszatartás Majmok közt egyedüliként szeretjük a vízpartokat, vizet Gyermeksírás

Társadalmi szerveződés  



Monogám párokba állunk (ellentétben a csimpánzokkal) Szexuális életünk teljesen más a csimpánzokéhoz – sőt a legtöbb majomhoz - képest Nagy közösségekbe szerveződünk, nem kötelezően rokoni alapon

Kommunikáció - nyelv    

Anatómiai változások (félrenyelés) Szabálytanulás képessége Szavakra az állatok is megtaníthatók (nem a kiejtésre, az anatómia függő) Strukturált nyelvtanra csak az ember

Feketén - fehéren Az emberi sokszínűség okai

A szokszínűség környezeti okai    

Napfény, UV sugárzás Meleges egyformán jól tűrjük Hidegtűrés (zsír, testalak) Magassági levegő tolerancia

A szokszínűség belső okai   

Idegengyűlölők vagyunk Hozzánk hasonlóval házasodunk (tehát azt tartjuk szépnek) Az idegenektől magunkat nyelvvel, kultúrával és kinézettel különböztetjük meg.

Háborúk, járványok, technikák Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák,. Bp., Typotex, 2001

A környezet kényszerei és a kulturális evolúció 



Yali kérdése: „Miért van az, hogy ti fehér emberek annyi árut állítottatok elő és idehoztátok Új Guineára, míg mi fekete emberek kevés áruval rendelkezünk?” Elveti azt a választ, hogy „Mert okosabbak vagyunk.”

A környezet kényszerei és a kulturális evolúció 

A történelem más utat írt le más-más népcsoportoknak, nem a köztük levő biológiai, hanem az élőhelyeik közötti környezeti különbségek következtében.

Ember elterjedése

Mezőgazdaság előnyei    

Élelemfelesleg Állattartás: szállítás, élelem, trágya, katonai erő, bőr, szántás, kórokozók Feltalálók, katonák Fegyverek és betegségek

Mezőgazdaság hátulütői     

Alultápláltság (főleg fehérjehiány) Szuvas fogak a szénhidrátbő étkezéstől (fő étel szénhidrátgazdag növény) Betegségek Rétegzett társadalom Nem igaz, hogy több szabadidő lenne

Különbségek a földrészek között   

Nagy magvú fűfélék: főleg Eurázsiában Háziasítható állatok főleg Eurázsiában K-Ny tengely / É-K tengely

Háziasítás        

Némelyik kisebb, pár nagyobb lett Butábbak Mit esznek? Ezért nincs nagy ragadozó Gyorsan nőjenek (elefánt kiesett) Szaporodás fogságban Gonosz természet (zebrák, grizli medve) Pánikreakció Szociális struktúra

Háziasított állatok – egész világon 1. 2. 3. 4. 5.

Juh Kecske Szarvasmarha Disznó Ló

Háziasított állatok – helyiek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Egypúpú teve Kétpúpú teve Láma / alpaka Szamár Rénszarvas Vizibivaly Yak Bali szarvasmarha / banteng Mithan / gaur

Mezőgazdaság     

Ehető Vethető Gyors csírázás A mag nem válik el a növénytől Könnyen tárolható

DK Ázsia

Búza, borsó, oliva

Juh, kecske

i.e 8500

Kína

rizs, köles

Disznó, selyemhernyó

i.e 7500

Közép-Amerika

Bab, kukorica, tök

Pulyka

i.e 3500

Andok és Amazónia

Krumpli, manióka

láma, tengeri malac

i.e 3500

Kelet USA

Napraforgó, goosefoot

-

i.e 2500

?Sahel

Cirok, afrikai rizs

gyöngytyúk

i.e 5000

?Trópusi Ny-Afrika

Olaj pálma, afrikai yam

-

i.e. 3000

Etiópia

Kávé, teff

-

?

Új Guinea

Cukornád, banán

-

i.e. 7000

Ny Európa

Mák, zab

-

i.e. 6000-3500

Indus völgy

Sezám, padlizsán

szarvasmarha

i.e. 7000

Egyiptom

Füge, chufa

Macska, szamár

i.e. 6000

IDÁIG ADTAM LE! Kérték hagyjam benne a többit is. Benthagyom. De ugye azt nem kérdezem vissza.

A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása

Jared Diamond: A harmadik csimpánz Jared Diamond: Összeomlás

Az ember evolúciós hatása más élőlényekre   

Kihalások A környezetváltozás nyomán kialakult új környezetek Vadászat/halászat (gyors szelekció)

Kihalás 



Nagytestű állatok recens (elmúlt 15-50 ezer évben) kihalása, pedig a nagy testű állatok a háttér kihalással szemben védettebbek 1600 óta minimum 113 madár és 83 emlősfaj halt ki.

Észak-Amerikai nagytestű állatok 

masztodon, mamut, gomphotheres, földi lajhár, glyptodon, 10 lófaj, 2 tapír, 2 pekkari, teve, 2 láma, Amerikai gepárd, kardfogú tigris, floridai barlangi medve, stb. 73%

Más földrészek 

 

Az ember Ausztráliában 35-50 ezer éve van jelen. A nagytestű állatok 20-30 ezer éve kihaltak onnan. Elmúlt 100E évben 86% kihalt Dél-Amerikában 15-20 ezer évvel ezelőtt haltak ki a nagy testű állatok. 79% Afrika jól vészelte ezt át, „csak” 17% halt ki.

Behurcolások, inváziók  



Az utazás egyszerűbbé válásával a világ újból egy kontinensnek számít A behurcolt állatok többször teljesen tönkretették a helyi élővilágot: pl. Ragadózó nélküli szigeteken macska megjelenése Viktória tóban a Nílusi sügér

A környezetváltozás nyomán kialakult új környezetek  

Városok mint új környezet Mezőgazdasági környezet mint új környezet (az elmúlt 10 ezer évben rengeteg új rágcsáló és rovarfaj jelent meg)

Darwini adósság - Lehalászás Gyors, nehezen megfordítható evolúciós folyamatok

Halászat    

Gazdaságilag fontos tevékenység Méretszelektív Nem fajszelektív Viszonylag jól dokumentált (kifogás, kifogási intenzitás, halászat helye, méreteloszlás)

Túlhalászás 





A nem megfelelő modellek, az előírások be nem tartása és csak a rövidtávú gazdasági haszon szem előtt tartásának következtében több halállomány a közelmúltban összeomlott a nagy ragadozóhalak 90% már eltűnt az óceánokból, és így a trofikus szinteken egyre lejjebb levő csoportok intenzív kizsákmányolása folyik kifogott, de nem hasznosítható hulladék zsákmány egész fajokat taszíthat a kihalás szélére (például a legnagyobb ráják egyikét a pajtaajtó ráját (Raja laevis)

Túlhalászás

Túlhalászás – csökkenő fogás

Észak-atlanti tőkehal (Gadus morhua) 

A tőkehal populáció összeomlott Észak-atlanti tőkehal (Gadus morhua) (Myers et al. 1997) esetében a kilencvenes évek elején, lásd még Hutchings 2000 és Pauly et al. 2002),

Tőkehal populáció összeomlása Tőkehal lehalászás 1000 tonnában. Jól látható, hogy a kilencvenes évek elején lényegében 0-ra csökkent a kifogható állomány mérete. Erre válaszul 10 éves moratoriumot vezettek be a halászatra, de az állomány mérete rendkívül lassan nő.

Herring (Clupea harengus) Norvégiai populációjának összeomlása 

Ez az állomány rendkívül szépen visszanyerte korábbi méretét. A fiatalok lehalászását tiltják, a legkisebb kifogható hal 25 cm-es.

Halászat miatti mortalitás     

2-4-szorosa a természetes mortalitásnak méret szelektív Természetes mortalitás csökken a mérettel Lehalászási mortalitás nő a mérettel (háló lukméret) Mérettel nő a fekunditás

Hal életmenet   

Szexuális érésükig viszonylag gyorsan nőnek Utána sokkal lassabban Szexuális érés kora és mérete – gazdaságilag is – fontos életmenet jellemző

Atlanti ezüstoldalú hal (Menidia menidia) 



Halászatot szimuláló kísérlet, amiben (1) véltetlenszerűen, (2) nagyokat, (3) kicsiket halászták le. 4 generáció múlva már látható az eredmény

Evolúciós változás? 

Például közösség szinten az Északi tengeri tengerfenéki halászatban a kifogott zsákmányban a maximális hossz körülbelül 55 cm-ről körülbelül 45 cm-re csökkent 1925-1996 között, ugyanekkor az átlagos ivarérés kora 2.6 évről 2.4 évre csökkent, az ivaréréskori hossz 30 cm-ről 24 cm-re, az átlagos testtömeg pedig 200 grammról 100 grammra csökkent.

Halak életmenet változása halfaj

ivarérés kora (év) XX. század eleje

XX. század vége

tőkehal

8-11 év

6-8

hering

5-7

3-4 (70’-as évek)

sima lepényhal

5-6

3-4

pénzes pér

6

4 (80’-as évek)

Tőkehal 

1930-as években még 8-11 évesen váltak ivaréretté, addig ez a XXI. század elejére 68 évre csökkent

Kanadai vadjuh (Ovis canadensis)

Trófeáért vadásszák

Amerikai ginzeng (Panax quinquefolius) •A levél méret és szárhossz alapján •Idővel mind a levélméret, mind a szárhossz csökkent

Evolúció a jövőben Peter Ward: Future Evolution

Evolúció a jövőben  

Van-e evolúció az emberi populációban? Kihal-e az ember?

Ember evolúciója – a jelen 



A modern orvostudománynak köszönhetően az emberiség génállománya romlik Nem minden negatív hatást „lát” az evolúció

Evolúció a jövőben - kihalások   

Adaptáció az új környezethez (szennyezett, mérgező, emberi) A kihalást követően a trópusokról nem tud majd újratermelődni a diverzitás Az új fajok keletkezésének időléptéke, a diverzitás újratermelődése 10 millió év lehet

„Ember után”

„Ember után”

Ember evolúciója – a jövő   

Az emberi nem homogenizációja Géntechnológiák Cyborgok

Vizivilág

Cybertechnológia

Köszönöm a figyelmet!