Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Alkalmassági vizsga a tanárképzésben műhelykonferencia 2013.10.16.
Előzmények Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
• • •
•
•
Pedagógus: az oktatás minőségének meghatározója A tanári munka minőségének összetevői közül az egyik legfontosabb: rekrutáció, azaz kik válnak tanárrá 2013: a hazai tanárképzés átalakítása (képesítési követelmények felülvizsgálata, osztatlan képzés bevezetése), a kiválasztás mechanizmusa is megváltozott Felsőoktatási tv. 102/4; 423/2013. kormányrendelet: új kiválasztási mechanizmus: kötelező szóbeli alkalmassági vizsga az osztatlan képzésre jelentkezőknek Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató: Az alkalmassági vizsga elemei: 1. egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, 2. a jelölt által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról szóló beszámoló értékelése, 3. a jelentkező által előzetesen megküldött motivációs levél alapján beszélgetés a felvételiző pályaelképzeléseiről, karriertervéről, egyéni életút fejlődési terveiről, arról, hogy miért kíván tanár lenni. Egészségügyi nyilatkozat is szükséges
A kutatás célja Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
• Célcsoport: közismereti, művészeti és szakmai tanárképzés • Az alapkoncepcióval kapcsolatos percepciók, attitűdök, szakmai vélemények feltárása, gyűjtése (előzmények) • Az intézmények szervezési feladatai és azok megoldási módjai az alkalmassági vizsgával kapcsolatosan (intézményeken belüli és intézményközi együttműködések feltárása)
• Az alkalmassági vizsgák lebonyolításának vizsgálata (hogyan valósították meg, milyen előzetes tapasztalatokra tudtak építeni, milyen minimális kritériumok alapján tud eleget tenni a jelölt a vizsga követelményeinek, hogyan születtek a döntések, milyen esetekben utasították el a jelölteket)
• A jelenlegi rendszer értékelése (intézmények) • Javaslatok gyűjtése (intézmények) • Statisztikai adatok gyűjtése az alkalmassági vizsgákon megjelenőkről (intézmények és felvi.hu)
A kutatás módszerei, eszközei Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
• Nemzetközi kitekintés: desk research kutatás az EU-országok, különösen Finnország gyakorlatáról • Kitekintés az óvó- és tanítóképző intézmények alkalmassági vizsgájára • Sajtófigyelés: 2013. június-júliusban az elektromos sajtóban megjelenő cikkek gyűjtése, elemzése (PKM) • Intézményi szintű vizsgálat: – – – – – –
Az intézmények oktatási rektorhelyetteseitől információgyűjtés Az alkalmassági vizsgák felelőseivel interjú (teljes körű lekérdezés) Az alkalmassági vizsgák felelőseivel online kérdőív Bizottsági tagokkal online kérdőív (az interjúk tapasztalatai alapján) Intézményi dokumentumok vizsgálata Intézményi önértékelés (4 intézmény)
A kutatásban résztvevő munkatársak: Derényi András, Ercsei Kálmán, Fehérvári Anikó, Györgyi Zoltán, Imre Anna, Kállai Gabriella, Kocsis Mihály, Kurucz Orsolya Ágnes, Nikitscher Péter, Pálvölgyi Krisztián,Sági Matild, Széll Krisztián, Szabó Zoltán, Szemerszki Marianna
Interjúk elemzése Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Interjúk: teljes körű lekérdezés, 17 intézmény, 24 interjúalany: • 8 fő dékán vagy dékánhelyettes • 8 fő tanárképző intézet vagy központ vezetője • 4 fő tanszékvezető • 2 fő oktatási hivatal vezetője • 2 fő oktató Ebből 16 közismereti, 5 szakmai, 3 művészeti vagy sport területen Fenntartó szerint: 2 nem állami, 15 állami Intézményi előzmények: alkalmassági vizsga vagy kutatás 10 intézménynél (művészeti, sport, mesterképzés, más területek) eltérő eredmények: a módszerek közül a motivációs beszélgetés bizonyult megfelelőnek Általános tapasztalat: a valóban alkalmatlan jelentkezők száma nagyon kicsi
A vizsgák megvalósítása Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Az alkalmassági vizsgálat általános megítélése • Egyetértés: alkalmatlan pedagógus ne kerüljön a pályára • Eltérések: milyen eszközökkel, módszerekkel lehet mérni, és mikor kerüljön erre sor? • Mi a vizsgálat célja? Alkalmasság (fejlesztés) vs. alkalmatlanság (kizárás) Mitől függött a megvalósítás? • Intézménybe, képzésre jelentkezők száma • Előzetes tapasztalatok • Eltérő jogi értelmezések • Az alkalmassági vizsga és a kapcsolódó feladatok eltérő megítélése • Intézményi döntéshozók hozzáállása • Intézmények szakmai műhelyei, személyi tényezők
A vizsgák megvalósítása Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
FFT szerint: 3 fős bizottságokban; de intézményenként eltérő módon alakították ki a vizsga menetét, helyi lehetőségekhez és igényekhez igazítva Mit vizsgáltak? Főként: motiváció, kommunikáció, mentális állapot, pályakép, pedagógiai elképzelések; kis mértékben: megjelenés, fogyatékosság A vizsgálat eszközei: szubjektív eszközök • A jelentkező motivációja (motivációs levél/teszt/saját élmények/ elvárások a tanári pályával szemben…) minden intézményben • Pedagógiai helyzetek értelmezési képessége (saját gyűjtésű vagy példatári példák alapján) több intézményben • Olvasmányról beszámoló: csak néhány intézményben
A vizsgálat eredménye Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Értékelési szempontok: az intézmények szabadságot élveztek (sokszínű megoldások, pl. pontozás) a) Alkalmatlanok kiszűrésére törekvő intézmények b) A kötelezően előírt feladat teljesítésére törekvő intézmények c) Az alkalmasság kritériumainak meghatározására törekvő intézmények Eredmény: 7 intézményben, országosan kevesebb mint 20 fő elutasítása (okok: halláskárosodás, mentális-pszichés zavartság, zavaros jövőkép)
Kockázatok és pozitívumok Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Kockázatok: • A motivációs beszélgetés, mint módszer nem teszi lehetővé az alkalmatlan jelentkezők kiszűrését, csak a feltűnően sarkított elképzelésekkel rendelkezőket lehet kiszűrni • A 20-30 perces beszélgetés alatt szubjektív kép rajzolódik ki a jelentkezőről, ami alapján nehéz felelős döntést hozni • A jelentkezőtől még nem várhatóak el pedagógiai képességek, ismeretek • Gondot jelent a fogyatékosságok, betegségek megítélése, mérlegelése, az esélyegyenlőségi szempontok betartása (eü. nyilatkozat) Pozitívumok: • Az intézmény és a jelentkező személyes találkozása • Az alkalmas jelölt pozitív megerősítést kap • A vizsga arra készteti a jelentkezőt, hogy saját maga számára is megfogalmazza pályaválasztását • Lehetőséget ad a jelentkezőnek, hogy esetleg korrigáljon • Az eljárás továbbfejleszthető bemeneti méréssé
Összegzés Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
• A vizsga bevezetése ellentmondásos módon történt, ellentmondásos tapasztalatokat eredményezett • Az intézmények igyekeztek az elvárásokat teljesíteni, sokszínű megoldások születtek • A feladatot általában konstruktívan oldották meg • Az átmeneti, kísérleti jelleg kapott kiemelt hangsúlyt, hiányok: kellő előkészítettség, az egységes, kidolgozott kritériumok • Fő hozama a vizsgának inkább részeredmény: pl. a jelentkezők és az oktatók találkozása, előszűrés • Most inkább kényszer, mint lehetőség, de a jövővel kapcsolatban pozitív várakozás is a legtöbb helyen (pl. a vizsga fejlesztése, tapasztalatok beépítése a munkába) • Az egészségügyi nyilatkozat szükségessége nagyon erősen megosztotta a vizsgáztatókat • Akkor hozhat komoly eredményt, ha a képzésben is nagy teret kap a pedagógiai alkalmasság fejlesztése
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
www.ofi.hu
