KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2013. május 27.

Név: ........................................................... osztály:......

TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 27. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Természettudomány

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

középszint — írásbeli vizsga 1311

Természettudomány — középszint

Név: ........................................................... osztály:......

Fontos tudnivalók Mielőtt munkához lát, olvassa el figyelmesen ezt a tájékoztatót! A középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldásához 120 perc áll a rendelkezésére. A feladatok zárt vagy nyílt végűek. A zárt végű kérdések megoldásaként egy vagy több NAGYBETŰT kell beírnia az üresen hagyott helyre. Ezek a helyes válasz vagy válaszok betűjelei. Ügyeljen arra, hogy a betű egyértelmű legyen, mert kétes esetben nem fogadható el a válasz! Ha javítani kíván, a hibás betűt egyértelműen húzza át, és írja mellé a helyes válasz betűjelét!

A

C

helyes

A

DC

elfogadható

BD

nem fogadható el

A nyílt végű kérdések megoldásaként szakkifejezéseket, egy-két szavas választ, egész mondatot vagy több mondatból álló választ kell adnia. A nyílt végű kérdésekre adott válaszokat a pontozott vonalra (……..) írja. Ügyeljen a nyelvhelyességre! Ha válasza nyelvi okból nem egyértelmű vagy értelmetlen – például egy mondatban nem világos, mi az alany –, nem fogadható el akkor sem, ha egyébként tartalmazza a helyes kifejezést. Nem fogadhatók el az ugyanazon kérdésre adott, egymásnak ellentmondó válaszok sem. Fekete vagy kék színű tollal írjon! A szürke hátterű mezőkbe ne írjon!

Jó munkát kívánunk!

írásbeli vizsga 1311

2 / 16

2013. május 27.


Név: ........................................................... osztály:......

I. Léggömbök

6 pont Kisgyermekek kedvelt játékszere a léggömb. Felfújás után a lufi „száját” spárgával elkötik. 1. A felfújt léggömb belsejében vagy a külvilágban magasabb a légnyomás? Írjon „M” betűt az ábra megfelelő négyzetébe! Az ábrán látható lufit a kisgyermek fújta fel egy szeles nyári napon. 2. Milyen úton hagyta el a levegő a tüdejét? A felsorolt szervek közül válassza ki és állítsa sorrendbe a megfelelőket! (Nem minden szót kell felhasználnia!) légcső, nyelőcső, garat, gége, szájnyílás, gyomor ……………………………………………………

3. A léggömbbe fújt és a környező közeg levegőjének összetétele eltérő. Mi a különbség oka? A helyes válaszok betűjeleit írja a négyzetekbe! (2 pont) A) B) C) D) E)

Az emberi sejtekben biológiai oxidáció zajlik. A tüdőben vízpárával telítődik a levegő. Az emberi szervezet légköri nitrogént használ fel. A tápanyagok emésztése (hidrolízise) oxigénigényes. A tüdőben a kilégzés során a légkörinél magasabb nyomás uralkodik.

4. Ha egy merev falú és alulról nyitott léggömb alatt tüzet gyújtunk, hőlégballont kapunk, mely fölemelkedik. Miért? A) B) C) D) E)

Az égés hatására elfogy benne az oxigén. A meleg hatására megváltozik benne a gázok összetétele. A ballon térfogata megnő, ezért nagyobb felhajtóerő hat rá. A fölmelegített levegő sűrűsége kisebb lesz, mint a környező levegőé. A lángok keltette légáramlat emeli magasba.

5. Vidámparkban, búcsúkban gyakran lehet hidrogénnel vagy héliummal töltött léggömböket vásárolni. Ezek elengedve gyorsan felemelkednek. Magyarázza meg, hogy miért! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 1.


2.

3.

4.

3 / 16

5.

összesen

2013. május 27.


Név: ........................................................... osztály:......

II. Mindennapi ivóvizünk

7 pont

Az ivóvíz iránt támasztott egyik legfontosabb követelmény, hogy ne legyen benne az emberi egészségre káros baktérium. A víz csírátlanítását UV (ultraibolya) fénnyel már ma is számos vízmű végzi, de ez nem jelent garanciát arra, hogy a hosszú vízvezetékben olyan helyeken, ahol az átöblítés viszonylag lassú, esetleg ne szaporodjanak el újra káros baktériumok. Ezt a tudomány mai állása szerint elsősorban klór hozzáadásával tudják a vízművek megelőzni. (…) A vízművek szavatolják, hogy a klór mennyisége az egészségügyi határérték alatt maradjon. (…) A klóros íz és szag távozik a csapvízből, ha kitöltjük, és várunk vele néhány percet fogyasztása előtt. A (klórból és szerves vegyületekből) keletkező trihalometánok (THM) csoportja az, amely bizonyos mennyiség felett másfél-kétszeresére emeli a rákos megbetegedések kockázatát. Ezért szigorú a határérték, és 50 mikrogramm/liter fölött nem lehet szolgáltatni az ivóvizet. A Magyar Vízközmű Szövetség kiadványából (részletek) 1.

Mi az a közös jellemzője az UV-fénynek és a klórnak, ami miatt a vízművekben mindkettőt alkalmazzák? ...…………………………………………………………………………………………

2.

A klór a vízben fizikailag is oldódik, és kémiai reakcióba is lép vele. Utóbbi folyamatot a következő egyenlet írja le: Cl2

+

H2O

HCl + HOCl

Fogalmazza meg a lényegi különbséget a fizikai oldódás és a kémiai reakció között! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 3.

Magyarázza meg, hogy az oldott klór miért teszi kissé savasabbá a víz kémhatását! Válaszát egyenlet felírásával támassza alá! ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

4.

Hogyan változtatja meg a felírt egyensúlyi folyamatot, ha a kitöltött csapvizet állni hagyjuk, vagy teafőzéshez felforraljuk? ………………………………………………………………………………………………

5.

A szövegben említett trihalometánok (THM) lehetséges képződési útját (egyszerűsítve) az alábbi egyenlettel írhatjuk föl: CH4 +

Cl2 =

HCCl3 +

HCl

Rendezze az egyenletet!


4 / 16

2013. május 27.


6.

Név: ........................................................... osztály:......

Mi magyarázza, hogy – azonos klórtartalom esetén is – bizonyos vizekben magas, másokban alacsonyabb a mért THM-tartalom? ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

7.

A THM-hez hasonló halogénezett szénhidrogéneket szándékosan is sokféle célból hoz vagy hozott létre a vegyipar. Nevezzen meg egy anyagot (vagy egy abból előállított terméket, termékcsoportot), mely ide sorolható! …………………………………………………………………………………………….. 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

összesen

III. Hang és fény

8 pont

A külvilágról alkotott tudásunk két alapvető forrása a hang és a fény. Vesse össze tulajdonságaikat: a megfelelő betűjeleket írja az állítások melletti üres négyzetekbe! A) B) C) D)

A hangra jellemző. A fényre jellemző. Mindkettőre igaz. Egyikre sem igaz.

1.

Feltételes reflex ingerforrása lehet.

2.

A levegő részecskéinek tovaterjedő rezgése.

3.

Légüres térben is terjed.

4.

Rezgésszámától (frekvenciájától) függően más-más érzetet kelthet bennünk.

5.

Tovaterjedéséhez idő szükséges.

6.

Energia terjed benne.

7.

Egyik típusa a radioaktív (alfa- és béta-) sugárzás.

8.

Információ továbbítására alkalmas.

1.


2.

3.

4.

5.

5 / 16

6.

7.

8.

összesen

2013. május 27.


Név: ........................................................... osztály:......

IV. Élet a jégen

10 pont Az alábbi fényképen szereplő jegesmedvék az emlősök közé tartoznak. 1. Nevezzen meg egy, a képen is látható testfelépítésbeli sajátosságot, amely alátámasztja a fenti állítást! ………………………………………..

2. A jegesmedvék elterjedési területe (areája) az Északi-sarkvidék déli térségeire korlátozódik (az ábrán a sötéttel jelzett területek). Nevezze meg az alábbi ábra segítségével, hogy mely kontinenseken fordulhat elő ez a faj! (2 pont) ………………………………………… ………………………………………… 3. A faj élőhelyén rendkívül mostoha körülmények uralkodnak. Gyakori a táplálékhiány, és egyetlen hónap középhőmérséklete sem haladja meg a 0 °C-ot. Melyik anyagcsoport aránya magas az ilyen viszonyok között élő állatok kültakarójában? A helyes válasz betűjelét írja a négyzetbe! A) fehérjék B) szénhidrátok C) nukleinsavak D) lipidek E) szénhidrogének 4. Mely kémiai elemek fordulnak elő az előző pontban szereplő vegyületek mindegyikében? A helyes válaszok betűjeleit írja a négyzetekbe! (3 pont) A) szén B) oxigén C) nitrogén D) foszfor E) hidrogén


6 / 16

2013. május 27.


Név: ........................................................... osztály:......

5. Az Északi-sarkvidék térségében sokkal kevesebb állandó kutatóállomás található, mint hasonló éghajlati körülmények közt a Déli-sarkvidéken. Magyarázza meg, hogy miért! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 6. A Jeges-tenger kanadai partvidékén és Grönlandon kevés a fa és a fém, ezért az itt élő, halászó-vadászó életmódot folytató eszkimók hagyományos építőanyaga a jég. A jég mely tulajdonsága teszi lehetővé, hogy a belőle készült kunyhókban… (2 pont) a) magasabb a levegő hőmérséklete, mint a külvilágban? ……………………………………………………………………………………………… b) tüzet is lehet rakni anélkül, hogy faluk szétolvadna? ……………………………………………………………………………………………… 1.

2.

3.

4.

V. Az üvegházhatás

5.

6.

összesen

9 pont

A klímaváltozás problémakörének izgalmas kérdése, hogy a tapasztalt változások antropogén eredetűek-e, azaz ezekért az emberi tevékenység felelős-e. Az IPCC* szerint „nagyon valószínű, hogy a globális átlaghőmérsékletben a 20. század közepe óta megfigyelt növekedés nagy részét az antropogén üvegházhatású gázok koncentrációnövekedése okozza.” A légköri üvegházhatás antropogén eredetű erősödése miatt a jövő század közepére a Föld hőmérséklete magasabbra emelkedhet, mint a történelem során valaha. Ezért elsősorban az ún. üvegházgázok bizonyítottan emelkedő tendenciája a felelős. A táblázat a XX. század második felében bekövetkező extrém időjárási események trendjeit**, az emberi tevékenység szerepének értékelését és a trendek előrejelzéseit tartalmazza (IPCC, 2007): *Intergovermental Panel of Climate Change (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) **trend = irányvonal, irányulás


7 / 16

2013. május 27.


A jelenség és a trend iránya Melegebb és kevésbé hideg nappalok és éjszakák a szárazföldi területek nagy részén Melegebb és gyakoribb forró nappalok és éjszakák a szárazföldi területek nagy részén Meleg időszakok / hőhullámok. Gyakoriságuk a szárazföldi területek nagy részén növekszik. Az aszály által sújtott terület növekszik.

Név: ........................................................... osztály:......

A trend előfordulásának valószínűsége a 20. század második felében (jellemzően 1960 után)

Emberi tényezők hozzájárulásának valószínűsége a megfigyelt trendhez

A jövőbeli trendek valószínűsége a 21. századi előrebecslések alapján

Nagyon valószínű

Valószínű

Gyakorlatilag bizonyos

Nagyon valószínű

Valószínű (éjszakák)

Gyakorlatilag bizonyos

Valószínű

Inkább valószínű, mint nem

Nagyon valószínű

Az 1970-es évek óta Inkább valószínű, mint sok régióban nem valószínű

Valószínű

1. Soroljon fel két olyan emberi tevékenységet, amely során a légkörbe jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz kerül! (2 pont) • ……………………………………………………………………………………… • ……………………………………………………………………………………… 2. A fenti táblázatban megnevezett jelenségeken túl milyen környezeti problémákat okoz a fokozódó üvegházhatás? Írjon egy példát! ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 3. Nevezzen meg a szén-dioxidon kívül egy másik, jelenős üvegházhatású gázt! ………….. 4. Fogalmazza meg, hogyan fejtik ki hatásukat az üvegházhatású gázok! Magyarázatában szerepeljen a gázok által elnyelt, illetve kibocsájtott sugárzás hullámhossza! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………….


8 / 16

2013. május 27.


Név: ........................................................... osztály:......

5. A globális éghajlatváltozás elleni harcban szerepe van az erdőtelepítéseknek. Mi ennek a fő oka? A helyes válasz betűjelét írja a négyzetbe! A) A felnövekvő fák több szén-dioxidot kötnek meg, mint amennyit termelnek légzésük során. B) A felnövekvő fák nem termelnek szén-dioxidot, de táplálkozásuk során megkötik azt a légkörből. C) A felnövekvő fák légzésük során oxigént termelnek. D) A fák nem juttatnak a légkörbe üvegházhatású gázokat. 6. Nevezze meg azt a biokémiai folyamatot, amelynek során a növények csökkentik a levegő üvegházhatását! ……………………………………………………………………………………………… 7. Írja fel a folyamat bruttó egyenletét! ……………………………………………………….. 8. Írjon egy példát arra, hogyan csökkentheti a szén-dioxid kibocsátását egy átlagos lehetőségekkel rendelkező hazai állampolgár! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 1.


2.

3.

4.

5.

9 / 16

6.

7.

8.

összesen

2013. május 27.


Név: ........................................................... osztály:......

VI. Apály és dagály

10 pont

Az alábbi táblázat a 2012 novemberi árapályt mutatja a nagybritanniai Walesben (Ceredigion régió). NOVEMBER 2012 Dátum

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Magas vízszint

Alacsony vízszint

de.

Magasság (méter)

du.

Magasság (méter)

de.

Magasság (méter)

du.

Magasság (méter)

08.57 09.28 10.00 10.34 11.15 00.45 02.01 03.21 04.29 05.23 06.10 06.54 07.38 08.22 09.06 09.52 10.41 11.33 00.02 01.04 02.15 03.31 04.42 05.37 06.21 07.00 07.36 08.09 08.39

4,8 4,7 4,5 4,3 4,1 3,5 3,4 3,6 3,9 4,3 4,7 5,0 5,3 5,4 5,3 5,2 5,0 4,7 4,1 3,9 3,7 3,8 3,9 4,2 4,4 4,5 4,6 4,7 4,7

21.16 21.48 22.21 22.59 23.45 12.06 13.11 14.27 15.42 16.45 17.39 18.27 19.12 19.57 20.43 21.29 22.16 23.06 12.31 13.36 14.48 16.00 17.05 17.56 18.39 19.18 19.54 20.27 20.58

4,6 4,4 4,2 4,0 3,7 3,9 3,7 3,8 4,0 4,3 4,7 5,0 5,2 5,3 5,2 5,1 4,8 4,5 4,4 4,2 4,1 4,1 4,3 4,4 4,5 4,6 4,6 4,6 4,5

03.33 04.02 04.30 05.00 05.35 06.30 07.48 09.08 10.21 11.27 00.07 00.57 01.43 02.27 03.11 03.55 04.40 05.27 06.17 07.12 08.10 09.15 10.25 11.33 00.04 00.51 01.33 02.09 02.43 03.15

1,1 1,2 1,3 1,5 1,7 1,8 1,9 1,8 1,6 1,3 0,9 0,7 0,5 0,4 0,4 0,5 0,7 1,0 1,2 1,5 1,6 1,7 1,7 1,6 1,3 1,2 1,1 1,1 1,1 1,1

15.54 16.25 16.57 17.33 18.21 19.32 20.51 22.06 23.12 12.23 13.14 14.01 14.48 15.33 16.20 17.08 17.59 18.53 19.51 20.52 21.59 23.06 12.28 13.15 13.55 14.33 15.08 15.41

1,1 1,2 1,4 1,6 1,7 1,8 1,7 1,5 1,2 0,9 0,7 0,5 0.4 0,4 0,5 0,7 0,9 1,1 1,3 1,5 1,5 1,4 1,4 1,2 1,1 1,1 1,1 1,1

1. Ismertesse az árapály jelenség létrejöttének, és a dagályhullám „vándorlásának” okait! (3 pont) ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………….


10 / 16

2013. május 27.


Név: ........................................................... osztály:......

A táblázat elemzésével válaszoljon a következő kérdésekre! 2. Mennyi idővel követi a magas vízszintet az alacsony vízszint? …………………………. 3. Hány dagályhullám figyelhető meg átlagosan 24 óra alatt? ……………………………… 4. Mekkora a legkisebb és a legnagyobb különbség a dagálykor és apálykor mért tengerszintben a vizsgált hónapban? ……………………………………………………………. 5. Mennyi idő telik el átlagosan egy nagy és egy kicsi dagály között? ……………………… 6. Mi a magyarázata annak, hogy a dagálykor mérhető vízszintmaximumok időben szabályosan, ciklikusan változnak? A helyes válasz betűjelét írja a négyzetbe! A) B) C) D)

Az évszakok szabályos váltakozása a Földön. A Nap és a Hold változó helyzete a Földhöz képest. A Nap és a Hold távolságának szabályos váltakozása. Az éghajlatváltozás.

A vizsgált területen található az alábbi folyótorkolat (Google Earth).

7. Milyen torkolattípusról van szó? ………………………………………………………… 8. Hogyan függ össze létrejötte az árapállyal? ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

1.


2.

3.

4.

5.

11 / 16

6.

7.

8.

összesen

2013. május 27.


Név: ........................................................... osztály:......

VII. Vonalak a napfényben

9 pont

A Nap folytonos színképében Wollaston brit fizikus 1802-ben sötét vonalakat fedezett fel, amelyeket színhatároknak vélt. A vonalak részletesebb leírása Joseph von Fraunhofer (1787-1826) német fizikus nevéhez kötődik, aki 1814-ben 574 sötét vonalat azonosított a Nap színképében, ezeket latin betűkkel jelölte. A mellékelt fekete-fehér ábrán a színeket feliratokkal jelöltük. ibolya sárga vörös

700 500 600 A hullámhosszat nanométerben mérjük, 1 nm = 10 -9m 1. Milyen atomfizikai folyamattal indokolható a folytonos színképben megfigyelhető fekete vonalak sorozata? A jelenséget magyarázza a Bohr-modell segítségével! (2 pont) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2. Hol találhatóak azok az anyagok, melyek létéről a vonalak árulkodnak? A helyes válasz betűjelét írja a négyzetbe! A) B) C) D)

A Nap belsejében. A csillagok közti térben. A Nap gázkörnyezetében vagy a Föld légkörében. A Fraunhofer-féle színképelemző készülékben.

3. Az F (hidrogén) vagy az E (vas) vonal keletkezése során nyelődött el nagyobb energiájú foton? Válaszát indokolja! (1 pont) …………………………………………………………………………………………………. 4. Mekkora a C vonalhoz tartozó hullámhossz és frekvencia? Rögzítse a számítás menetét is! (2 pont)


12 / 16

2013. május 27.


Név: ........................................................... osztály:......

5. A 750 nm-nél nagyobb hullámhosszú sugárzás nem látható. Mi a neve, és mi módon érzékelheti mégis az ember (műszerek nélkül is)? (2 pont) ……………………………………………………………………………………………… 6. Fogalmazza meg, milyen általános jelentősége van a Fraunhofer által felfedezett spektroszkópiának a csillagászat, illetve az anyagtudomány szempontjából! ……………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………….. 1.

2.

3.

4.

5.

6.

összesen

VIII. Elemek összehasonlítása

10 pont

Hasonlítsa össze a periódusos rendszer első és hetedik oszlopának elemeit! Az állítások utáni négyzetekbe írja a megfelelő betűjeleket! A) B) C) D)

Az alkálifémekre igaz. A halogénekre igaz. Mindkét csoportra igaz. Egyik csoportra sem igaz.

1.

Reakcióképes elemek.

2.

Vegyületeik az ózonpajzs károsodásáért jelentős mértékben felelősek.

3.

Vízzel való reakciójukban hidrogéngáz keletkezik.

4.

Sötét színű elemeinek magyarázata a könnyen gerjeszthető elektronok nagy száma, amely a fény több hullámhosszának elnyelését teszi lehetővé.

5.

A kősó vizes oldatának elektrolízisekor ebbe a csoportba tartozó elem keletkezik.

6.

A peszticidek (növényvédő szerek) gyártásának jellemző alapanyagai.

7.

A műanyagok gyártásának fontos alapanyagai.

8.

Elektronfelvétellel negatív töltésű ionná alakulnak.

9.

Hidrogénnel alkotott vegyületeik savas tulajdonságúak, amelyek közül a legnagyobb gyakorlati jelentősége a sósavnak van.

10. Redoxifolyamatokban elemeik mindig oxidálódnak. 1.

2.


3.

4.

5.

6.

13 / 16

7.

8.

9.

10.

összesen

2013. május 27.


Név: ........................................................... osztály:......

IX. Szökőkútkísérlet

6 pont

Az alábbi kísérletet végezzük el: Egy száraz lombikot megtöltünk hidrogén-klorid gázzal. A lombikot kihúzott üvegcsövet tartalmazó gumidugóval lezárjuk, az üvegcső nyílását befogjuk. A lombikba pár csepp vizet fecskendezünk, majd alaposan összerázzuk. Ezután a fenolftaleint tartalmazó, híg ammónia-oldattal teli üvegkádba fordítjuk az üvegcsővel lefelé, és annak nyílását a folyadékban elengedjük. Azt tapasztaljuk, hogy az üvegkádból az ammónia vizes oldata nagy sebességgel, „szökőkútszerűen” feláramlik a gömblombikba, miközben a folyadék rózsaszínűből színtelenné válik. 1.

Milyen szerepet töltött be a fenolftalein a fenti kísérletben? ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

2. A hidrogén-klorid gáz jól oldódik vízben. Írja fel az oldódás során lezajló sav-bázis reakció egyenletét! ……………………………………………………………………………………………… 3. A savas kémhatású csapadék (savas eső) a természetben is előfordul, és sokféle káros következménye lehet. Írjon le ezekből egy példát! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 4. Az ammónia gáz jól oldódik vízben. Írja fel az oldódás során lezajló sav-bázis reakció egyenletét! ……………………………………………………………………………………………… 5. Írja fel a hidrogén-klorid és az ammónia között lejátszódó átalakulás egyenletét! ………………………………………………………………………………………………


14 / 16

2013. május 27.


Név: ........................................................... osztály:......

6. Miért áramlott be az ammóniaoldat a lombikba? A helyes válasz betűjelét írja a négyzetbe! A) Mert a HCl molekulák jelentős része a vízbe oldódott, ezért a lombikban a nyomás csökkent. B) Mert a HCl molekulák reagáltak az ammóniával, így a lombikban nem maradt gáz. C) Mert a HCl erősen savas kémhatású. D) Mert a gázok összenyomhatóak, így bármilyen folyadék feláramlott volna a lombikba. E) Mert a reakció miatt az ammóniaoldat sűrűsége csökkent.

1.


2.

3.

4.

15 / 16

5.

6.

összesen

2013. május 27.


Név: ........................................................... osztály:......

I. Léggömbök II. Mindennapi ivóvizünk III. Hang és fény IV. Élet a jégen V. Az üvegházhatás VI. Apály és dagály VII. Vonalak a napfényben VIII. Elemek összehasonlítása IX. Szökőkútkísérlet Az írásbeli vizsgarész pontszáma

maximális pontszám 6 7 8 10 9 10 9 10 6 75

elért pontszám

javító tanár Dátum

__________________________________________________________________________

elért pontszám egész számra kerekítve

programba beírt egész pontszám

Feladatsor (az írásbeli vizsgarész pontszáma)

javító tanár

Dátum: ......................................


jegyző

Dátum: ..........................................

16 / 16

2013. május 27.

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Recommend Documents