KÖZÉPSZINTŰ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI SZÓBELI TÉTELEK

KÖZÉPSZINTŰ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI SZÓBELI TÉTELEK 2008

Készítette: Kovács Tibor 11.N

1/52

2008. április 10.

I. Jelek, jelrendszerek, információ. o Az információ: új ismeretet jelent. Az informatikában: az információ egy hír újdonság-értéke, váratlanságának tartalma. Az információ mérésének alapegysége a bit. Az információt önmagában nem lehet továbbítani, előtte jellé, jelekké kell alakítani. Az így kapott jelsorozatot közleménynek nevezzük. A közleménynek van információtartalma (milyen információt hordoz) és információmennyisége (mennyi információt hordoz). Legfőbb információforrások: TV, rádió, számítógép, újság, könyv, kép, fotó, film… stb. A lehető legtömörebben megfogalmazott közlemény a hír. A hír jelek sorozata, közölt, továbbított, mozgásban lévő ismeret. o Adat: a rögzített jeleket (vagy közleményt) adatnak nevezzük. Az adat adatmennyiségének mértékegysége a bit (binary digit). Tehát egy bináris jel adatmennyisége 1 bit. 8 bit = 1 bájt (byte). Egy karakter tárolására 1 bájtra van szükség. A bájt többszörözésére az alábbi váltószámokat vezették be: 1 kilobájt (Kb) = 1024 bájt 1 megabájt (Mb) = 1024 kilobájt 1 gigabájt (Gb) = 1024 megabájt 1 terabájt (Tb) = 1024 gigabájt 1 petabájt (Pb) = 1024 terabájt 1 exabájt (Eb) = 1024 petabájt (A bit és a bájt nem összekeverendő, mert 1 Mbit = 8 ⋅ 1; míg 1 Mbájt = 8 ⋅ 1024 ⋅ 1024 (=8388608) bájt. o Jelek, jelrendszerek: az információ továbbítására előállított közlemény jelekből áll. A jel jelölőből (érzékszervünkkel felfogható jelenségek) és jelöltből (amire gondolunk) áll. Tehát a jelölő egy érzékszervünkkel felfogható jelenség pl. hangsor vagy betűsor, a jelölt pedig az, amire ennek kapcsán gondolunk, tehát a jel jelentése. A jelölő és jelölt kapcsolata legtöbbször megállapodás eredményeként alakult ki; pl. a csengőszó az iskolában az óra elejét vagy végét jelenti, itt jelölő a hang, jelölt pedig a jelentése, tehát hogy vége az órának. Elemi jel: a jeleket általában felbonthatjuk kisebb elemi jelekre. Pl. a jelrendszer: a magyar nyelv a jel: a szó az elemi jel: a hang, betű. Az olyan jelrendszert, amely csak két elemi jelet tartalmaz, bináris jelrendszernek nevezzük. Jelrendszer: az információ továbbításához használt jelek a használati szabályokkal együtt. Információhoz csak akkor juthatunk, ha ismerjük azt a jelrendszert, amelyen továbbítják felénk azt. Kapcsolat a jelölő és a jelölt között: országonként esetenként különböző lehet. Az ember számára legfontosabb, leggyakrabban használt jelrendszer az anyanyelv. Egyéb jelrendszerek: a karmester által továbbított jelek, térkép alapján történő tájékoztatás, útszéli jelzőtáblák általi tájékozódás stb. o Az információátadás folyamata Adó  Kódoló  Csatorna (zaj)  Dekódoló  Vevő Példa: Telefonálás. Ági felhívja Bélát. Ági lesz az adó. Ági hangját a telefonkészülék kódolja elektromos jelekké, majd a telefonvezetéken, mint csatornán, Béla telefonkészülékéhez juttatja, mely dekódolja az elektromos jeleket hangokká. Ezt Béla, mint vevő hallja. Zaj lehet itt például a recsegős vonal, szakadozó térerő mobiltelefon esetén. Adónak nevezzük az információ forrását. Az adó az információt jelekké alakítja és továbbítja. Kódolásról beszélünk, amikor egyik jelrendszer jeleit egy másik jelrendszer jeleivé alakítjuk át. Pl. rádiós bemondó hangjeleit először át kell alakítani elektromos jelekké. A csatorna az a közeg, amelyen keresztül a jelek eljutnak az adótól a vevőig. Ilyen csatorna pl. a levegő. A zaj a csatornát zavaró külső tényezők. Pl. nagy zsivaj, vagy írott szöveg esetén a szöveg vízcsepp miatt rosszul olvashatóvá válik. Dekódolás: a kódolással más rendszerbe átalakított jelek visszaalakítása az eredeti jelrendszerére. Pl. az elektromos jeleket a hangszóró visszaalakítja hangjelekké. A vevő az, aki észleli ezeket a jeleket és visszaalakítja információvá. A kódolás és dekódolás során jelátalakítást végzünk. Ez alapján a jeleket két nagy csoportba soroljuk: • Ha a jel folytonos, bizonyos határok között tetszőleges értéket felvehet, akkor analóg jelről beszélünk. Pl. hang, ahogyan a levegőben terjed. • Ha a jel csak meghatározott értéket vehet fel, akkor diszkrét jelnek nevezzük. (pl. iskolai osztályzatok jelölése: 1, 2, 3, 4, 5 diszkrét jelek, közöttük nincs felvehető érték.) Az olyan diszkrét jeleket, amelyeket számokkal is leírhatunk, digitális jelnek nevezzük.


2/52

2008. április 10.

II. A számítástechnika fejlődése a XX. század közepéig. o Abakusz Az egyik első eszköz, amely lehetővé tette az egyszerűbb műveletvégzést. Némileg módosítva napjainkig használják. Összeadásra és a kivonás egyszerűen, gyorsan (szorzás és osztás már nehezebben) elvégezhető vele. Egyik ma is használt változata a szorobán. o John Napier (1500-1617) Hozzá köthető a logaritmus megjelenése. Leírta a logaritmusfüggvényt a szorzás összeadásra való visszavezetésének módszerét és eszközét (ezt hívjuk logarlécnek). Létrehozta a Napier-pálcákat, ahol tíz számjegynek egy-egy pálca felelt meg, és a rajtuk lévő rovások azok többszöröseit jelentették. o Wilhelm Schickard (1592-1635) Csillagász volt. Nevéhez fűződik a fogaskerekes számológép tervének felvázolása Kepler csillagászati számításainak segítségére. Elvégezhető volt rajta mind a négy alapművelet. Schickard meghalt és a félkész gép egy tűzben elpusztult. Tervei alapján a 20. században elkészítették a gépet, mely működőképesnek bizonyult. o Blaise Pascal (1623-1662) Óraalkatrészekből állított elő összeadást és kivonást végző mechanikus szerkezetet apja adóbérlő munkájának megkönnyítésére. Ezt a gépet kortársai igen nagyra tartották. A gépből több is készült, fennmaradt példányai ma is működőképesek. o Goffried Wilhelm von Leibnitz (1646-1717) Szorzás, osztás, kivonás, összeadás sőt gyökvonás elvégzésére is alkalmas mechanikus berendezést készített. Valamint írt a kettes számrendszerről. o Kempelen Farkas Magyar feltaláló volt és feltalálta a sakkozógépet. o Joseph Maire Jackard (1751-1834) Feltalálta a lyukkártya vezérlésű szövőszéket. A szövőszék vezérlésére megfelelően lyuggatott fémszalagok összekapcsolt sorozatát használta. Ezzel megteremtette a lyukkártya használatának alapjait. o Charles Babage (1792-1871) Két gép terve is fűződik a nevéhez, de egyiket sem ő készítette el. • Differenciagép (Difference Engine): Mechanikus számológép. • Analitikus gép (Analytical Engine): Általánosabb számolásra alkalmas berendezés volt. o Ada Byron (1815-1852) Babage terveihez a gép működéséhez kapcsolatos utasítássorozatokat készített el. Ezt tekintjük az első ismert programnak. Ő volt az első női programozó. o Geogre Boole (1815-1864) Ő volt a matematikai logika megalapozója. Róla nevezték el a Boole-algebrát. Célja, hogy egyesítse a matematikát a logikával. Ezt a logikát alkalmazzuk a jelenben is. o Hermann Holeritz (1860-1929) Hozzá fűződik a lyukkártyás adatfeldolgozó feltalálása. Ezt az 1890-es USA-beli népszámlálás adatainak (55 millió ember) feldolgozásához készítette. Ezzel az évekig tartó munkát hónapokra rövidítette le. Ennek sikerére céget alapított, amely a mai IBM elődje lett. o Kornad Zuse (1910-1985) Programozható digitális számológépeket tervezett és épített. • Z-1: mechanikus, igen/nem kapcsolókat használó bináris gép. • Z-2: már jelfogókat használt. • Z-3: világ első programvezérelt gépe (1941) Csak sokkal később, 1955-ben tervezett elektroncsöves számítógépet, ezt meg is építették. Későbbi gépei már tranzisztorra épültek (Z23-Z24) o


3/52

2008. április 10.

o Alan Mathison Turing (1912-1954) Angol matematikus, az azóta róla elnevezett Turing gép megfogalmazója. Eszerint, megfelelően programozva a számítógép bármilyen (algoritmizálható) feladat elvégzésére képes. (Univerzális gép). Maga a Turing gép nem fizikai gép volt, hanem csak matematikailag megfogalmazott műveletek alapján dolgozó elméleti gép. Csak egyszerű, elemi műveletek elvégzésére képes. Ami Turing géppel nem megoldható probléma, arra nem is létezhet számítógépes algoritmus. (Turing tétel). Nevéhez fűződik még a Collossus (1944) elektroncsöves gép (5 Khz órajel) gép megépítése, mellyel a németek Enigma nevű rejtjeleit törték fel. o Howard Hathaway Aiken A számítógépek fejlődésének meghatározó személye. Aiken növelte a lyukkártyás gépek hatékonyságát. Az IBM-mel megalkotta az elektromechanikus elven működő Mark-I-t. A gépet egy papírszalagra felvitt utasítássorral lehetett vezérelni. 100-szor gyorsabb volt a kézi számolókészülékeknél, egy nap alatt egy hónapnyi munkát elvégzett. Első teljesen automatikusan működő általános célú digitális számítógép. A tengeri tüzérség részére készítettek vele lőtáblázatokat. 1959-ig használták.

Számítógépes generációk A számítógépes fejlődés áttekintését segíti az, ha a fejlődését generációkra osztjuk. A következő generációkat szokás megkülönböztetni: 0. Generáció (1943 előtti) Elektromechanikus megoldások, például relék jellemzik. Az adattárolás eszköze a lyukkártya vagy lyukszalag. Ilyen gépek pl.: Zuse jelfogós Z-1 és Z-2 gépei. 1. Generáció (1943-kb. 1958) Az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számítjuk ezt a szakaszt. Ezek a gépek már elektroncsöveket tartalmaznak. Az elektroncső sokkal gyorsabb, mint a relé, de sokkal hamarabb meghibásodik, illetve az energia-felvétele is sokkal nagyobb. A gépek programozása kizárólag gépi kódban történt. 1951-ben megépített UNIVAC volt az első, kereskedelmi forgalomban megjelent számítógép. Az ENIAC 30 egységből állt, minden egység meghatározott funkciót végzett. Főleg aritmetikai műveleteket hajtott végre. Összeadott, kivont, szorzott, osztott és négyzetgyököt vont. Az eredményeket kártyalyukasztóval kártyára lyukasztva adta ki. Szintén ehhez a generációhoz soroljuk az EDVAC gépet. Az ENIAC alapján Neumann János közreműködésével készült el. A mai értelemben vett számítógépek működési elveit Neumann János, magyar származású tudós dolgozta ki. 1945-ben jelent meg az EDVAC-jelentés első változata, amely teljes elemzését adta az EDVAC szerkesztésének. Tartalmazta a számítógép javasolt felépítését, a logikai áramköröket és a gép kódját. A legtöbb számítógépet ma is a jelentésben megfogalmazott elvek alapján készítik el. (Neumann-elvek). 2. Generáció (1958-1965) Félvezetők (tranzisztorok) alkalmazása jellemzi ezt a szakaszt. Lehetővé tette az energiafogyasztás és a méret csökkentését, olcsóbb lett, emellett, sokkal üzembiztosabb építőelemnek bizonyult. Megjelentek a magasszintű programnyelvek pl.: FORTRAN. 3. Generáció (1965-1972) Integrált áramkörök (IC) alkalmazása. Radikálisan csökkent az energiafogyasztás és a méret is. Megjelentek a magasszintű programnyelvek, pl.: COBOL, AGOL. A gépek operációs rendszert – használtak. Megjelentek az első grafikus monitorok, melyek kezdetben vektorgrafikusak voltak. 4. Generáció (1972-1990) Egy egységben megvalósított igen sok áramköri elem, a chip jellemzi ezt a szakaszt. Tovább csökkent az energiafogyasztás és a méret is. Megjelennek a számítógépes hálózatok (Internet is). Irodai termékké válik a mágneslemezes háttértárolók (merevlemez). Megjelennek a számítógépvírusok. 5. Generáció (1990-napjainkig) A számítógépes hálózat használata általánossá válik. Megjelennek a PDA-k.


4/52

2008. április 10.

III. Az adat és az adatmennyiség egysége, mérése. Átváltás a számrendszerek között. Adat, adatmennyiség Ha az információt hosszú időn keresztül szeretnénk megőrizni, akkor az információt hordozó jeleket valamilyen formában rögzíteni kell. A szöveget leírhatjuk, kinyomtathatjuk, a beszédet felvehetjük magnószalagra, a mozgóképet rögzíthetjük videoszalagra, az állóképet pedig megőrizhetjük fénykép, rajz formájában. A rögzített jeleket adatnak nevezzük. Egyre nagyobb a számítógép segítségével rögzített adatok mennyisége. Erre alkalmasak a háttértárolók. A jeleket a gép először bináris jelekké kódolja, majd a bináris jeleket mágneses vagy optikai jelekké alakítja át. Az adat adatmennyiségének mértékegysége a bit (binary digit). Tehát egy bináris jel adatmennyisége 1 bit. 8 bit = 1 bájt (byte). Egy karakter tárolására 1 bájtra van szükség. A bájt többszörözésére az alábbi váltószámokat vezették be: 1 kilobájt (Kb) = 1024 bájt 1 megabájt (Mb) = 1024 kilobájt 1 gigabájt (Gb) = 1024 megabájt 1 terabájt (Tb) = 1024 gigabájt 1 petabájt (Pb) = 1024 terabájt 1 exabájt (Eb) = 1024 petabájt (A bit és a bájt nem összekeverendő, mert 1 Mbit = 8 ⋅ 1; míg 1 Mbájt = 8 ⋅ 1024 ⋅ 1024 (=8388608) bájt. Egy jelsorozat adatmennyiségét megkapjuk, ha bináris jelekké kódoljuk és megnézzük, hogy hány bináris jel alkotja a jelsorozatot.

Számrendszerek jellemzői o A számrendszernek van egy alapszáma (= számrendszer alapja). Jele: r (radix). r > 2 (tehát kettes számrendszertől nincs kisebb). o A számrendszerben használatos jelek száma megegyezik az r-rel. Pl.: r=2 esetén jelek: 0 és 1. r=3 esetén jelek: 0, 1 és 2. o A jelek jelölése mindig 0-val kezdődik, és (r-1)-ig „tart”. 10-es számrendszer felett pedig az angol ABC nagybetűit használjuk. Példák a számrendszerekre: • 2-es (Bináris) számrendszer esetén: 0, 1. • 8-as (Oktális) számrendszer esetén: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7. • 16-os (Hexadecimális) számrendszer esetén: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, A, B, C, D, E, F.

Átváltás számrendszerek között AB alapú számrendszerek közötti átváltás esetén először 10-es számrendszerbe váltjuk át az A számot, majd pedig ezt a számot váltjuk tovább B alapúra. (A közvetlen átváltáshoz az adott számrendszerbeli négy alapműveletére lenne szükség, mely igen bonyolult művelet) o Bármely számrendszerből 10-esbe való átváltás Az egyes helyiértékeket megszorozzuk a számjegy értékével, majd összegezzük a szorzatot. Legyen r a számrendszer alapja. Ekkor: (A számjegyek felé írjuk a helyiértékét) rt

rt-1

r0 …

at

at-1

t

=

Σ

a0

a i ⋅ ri

i=0

Konkrét példa: r=2 a szám: 110011 25

25

23

22

21

20

t

= 1

1

0

0

1

1


2

Σ

ai ⋅ 2i = 1 ⋅ 32 + 1 ⋅ 16 + 0 ⋅ 8 + 0 ⋅ 4 + 1 ⋅ 2 + 1 ⋅ 1 = 5110

i=0

5/52

2008. április 10.

10-es számrendszerből bármelyikbe való átváltás Maradékos osztást végzünk a számrendszer alapjával. Majd a maradékokat, a legutolsó maradékkal kezdve balról jobbra egymás mellé írjuk. Például: 10-esből 2-esbe: 5110 = 1100112 51 2 25 1 12 1 6 0 3 0 1 1 0 1 o Speciális esetek • 2-esből 8-asba: ekkor, mivel 23 = 8, ezért elegendő jobbról balra, 3-sával csoportosítani a biteket, és ezeket a csoportokat, mint önálló, 2-es számrendszerű számot átalakítani. Példa: 1111000102 = 1111000102 = 7428 1112 = 78 1002 = 48 1012 = 28 •

8-asból 2-esbe: az előző fordított esete: balról jobbra haladva az egyes számjegyeket írjuk fel 3 bites alakban, majd egymás mellé írjuk a kapott csoportokat. Példa: 7428 = 1111000102 78 = 1112 48 = 1002 28 = 0102

•

2-esből 16-osba: ekkor, mivel 24 = 16, ezért elegendő jobbról balra, 4-esével csoportosítani a biteket, és ezeket a csoportokat, mint önálló, 2-es számrendszerű számot átalakítani. Példa: 1111000102 = 1111000102 = 1E216 12 = 116 11102 = 1416 = E16 00102 = 216

•

16-osból 2-esbe: az előző fordított esete: balról jobbra haladva az egyes számjegyeket írjuk fel 4 bites alakban, majd egymás mellé írjuk a kapott csoportokat. Példa: 1E216 = 1111000102 116 = 00102 E16 = 11102 216 = 00102


6/52

2008. április 10.

IV. A Neumann-elv. A személyi számítógép részei. Neumann János elvei (Neumann-elvek): • • • • • • •

Aritmetikai és logikai műveletek elvégzése Tárolt program alapján működjön Adatok, programok közös tárolása Soros feldolgozás (Ez megsérült!) Kettes (bináris) számrendszer használata (0, 1) Rendelkezzen beviteli és kiviteli eszközökkel Univerzális legyen.

o A számítógép elvi felépítése: Háttértárolók Beviteli (input) eszközök

Központi feldolgozó egység (CPU)

Kiviteli (output) eszközök

Memória Beviteli eszközünk segítségével parancsot adunk gépünknek, ami eljut a központi feldolgozó egységig. Ott „megnézi” mi kell neki hozzá, és betölti a háttértárolókról a memóriába. A memóriából betölti a központi feldolgozó egység regisztereibe. A központi feldolgozó egység másik része az aritmetikai és logikai egység elvégzi a számításokat. Ezután ha az a parancs, hogy mentse el az eredményt, akkor menti a háttértárolókra, ha az a parancs, hogy küldje ki a kiviteli eszközökre, akkor kiküldi. o Tárolási egységek: • Bináris jelrendszer: 2 jelet használunk • Bináris számrendszer: 2 szám (0, 1) • Bit (Binary Digit): az adatok mennyiségének egysége 1 bájt = 8 bit 1 KB = 1024 bájt 1 MB = 1024 KB 1 GB = 1024 MB 1 TB = 1024 GM 1 karakter = 1 bájt

A számítógép belseje o Alaplap Ez tartalmazza a számítógép működéséhez szükséges áramköröket, és ezen helyezkednek el a legfontosabb egységek. Két típusa = AT ATX régebbi újabb Integrált alaplap: az alaplap tartalmazza a hangkártyát és videó kártyát vagy egyebet (pl.: hálózatikártya) o Processzor Működés szerint 3 részre tagolható: • Vezérlő egység (irányít) • Regiszterek (átmeneti tár) • Aritmetikai és logikai egység (számok) Fontos jellemzője az órajel (MHz, GMz) Pl.: 550 MHz: egy másodperc alatt 550 millió műveletet végez el. Készítette: Kovács Tibor 11.N

7/52

2008. április 10.

o Memória: • RAM (Random Access Memory): írható, olvasható memória, a gép kikapcsolásakor a tartalma törlődik. • ROM (Read Only Memory): csak olvasható memória, a gép kikapcsolásakor a tartalma nem törlődik. • PROM: egyszer programozható memória, a gép kikapcsolásakor a tartalma nem törlődik. • EPROM: többször programozható memória, a gép kikapcsolásakor a tartalma nem törlődik. Tartalma UV fénnyel törölhető. • EEPROM: többször programozható memória, a gép kikapcsolásakor a tartalma nem törlődik. Tartalma elektromos árammal törölhető. o Illesztő egységek: Csatlakozó helyek szerint lehet: • ISA (fekete színű legrégebbi) • PCI (fehér színű újabb) • AGP (barna színű újabb) • PCI Express (legújabb) Illesztőkártyák: • Videó kártya (monitorvezérlő kártya) • Hangkártya • Hálózati kártya…

Beviteli (input) egységek o Billentyűzet (klaviatúra, keyboard) Osztályozása: • Billentyűk száma szerint: pl.:103… stb. • Nyelv szerint: pl.: angol, magyar, angol-magyar, japán, kínai, ciril… stb. Részei: IV. I.

II.

III.

I. Írógép billentyűzet II. Kurzorvezérlő billentyűzet III. Numerikus billentyűzet IV. Funkció billentyűzet o Egér (mouse) Osztályozása: • működési elve szerint: - mechanikus - optikai • gombjainak száma szerint: - 1 gombos (apple gépeknél használják) - 2 gombos - 3 gombos - görgős (• csatlakozása szerint: - PS2 port - USB port - vezeték nélküli)


8/52

2008. április 10.

o Szkenner: kép- illetve szövegdigitalizáló berendezés Típusai: • Kézi szkenner • Lapolvasó A beolvasáshoz a számítógépen és a szkenneren kívül egy program is szükséges, melyet általában a szkennerrel együtt adják. Ha szöveget szkennereztünk be, és azt szeretnénk, hogy nem mint képet, hanem mint szöveget kezelje karakterfelismerő program (pl.: Recognita) szükséges. A kézi szkenner a régebbi, olyan volt, hogy kézzel húztuk az olvasófejet a szövegen, és ha nem egyenletes tempóban, vagy egyenletesen gyorsan, vagy egyenletesen lassan húztuk akkor nem volt jó minőségű a beolvasott kép vagy szöveg. A lapolvasó az már újabb és automatikusan működik. Beteszem a képet vagy szöveget, ráhajtom a tetejét, elindítom a beolvasást, és egy motor egyenletesen, közepes tempóval húzza az olvasófejet. Felbontásának mértékegysége a DPI (Dot per Inch), ez azt jelenti, hogy inchenként (kb. 2,54 cm – ként) hány pontot különböztet meg. o Egyéb beviteli (input) eszközök: • Digitális fényképezőgép • TV tuner • Videó digitalizáló • Hangkártya

Kiviteli (output) egységek o Monitor Csoportosítása: • Működési elv szerint: - Katódsugár-csöves - Folyadékkristályos •

Képátló szerint: - 14’ - 15’ - 17’ - 19’ - 21’

•

Felbontás szerint: - 640 x 480 - 800 x 600 - 848 x 480 - 1024 x 768 - 1152 x 864 - 1280 x 720 - 1280 x 768 - 1280 x 960 - 1280 x 1024… Pixel: (képpont): azt jelenti, hogy hány pontból állítja össze a monitor a látott képet. Kiszámítása: összeszorozzuk a két számot (sor x pont) pl.:800 ⋅ 600 = 480000. •

Színkészlet, színhasználat szerint: - High Colour (16-bit-es) - True Colour (24 bit-es, 32 bit-es)


9/52

2008. április 10.

o Nyomtatók: Típusai: - Mártix nyomtató - Tintasugaras nyomtató - Lézernyomtató Mátrix nyomtató: általában fekete – fehér, de van csak nem igazán elterjedve a színes mátrix nyomtató. Viszonylag olcsó üzemeltetni, hangos, mivel tűkkel pontokból „üti ki” a betűket a papírra egy festékszalagon keresztül ezért képes a több példányos (azonnali) nyomtatásra (egyszerre és nem egymás után nyomtatja ki a példányokat), a 3 nyomtatófajta közül a legrosszabb a nyomtatási képminőssége, leghangosabb. Tintasugaras nyomtató: színes és fekete – fehér egyaránt elterjedt (bár inkább a színes). Nem képes úgy a többpéldányos nyomtatásra, mint a mátrix nyomtató, csak egymás után nyomtatja ki a példányokat. Halk. Maga a nyomtató „olcsó” de üzemeltetése drága, gyors, szép képminőségű nyomtatásra képes. Festékszalag helyett festékparton van benne. A festékpatronból nyomás hatására „kilő” a festék a papírra. A patron általában kétféle: fekete és színes (kék, piros és citromsárga), és az a rossz ha a színes patronból csak egy szín kopik ki, mert akkor is újat kell venni, vagy után kell töltetni. A korszerűbb színes tintasugaras nyomtatók 4 patront (feketét, kéket, pirosat, citromsárgát) tartalmaz és így színenként cserélhető. Lézernyomtató: drága a nyomtató is és az üzemeltetése is. Van színes és fekete – fehér is (a színes rendkívül magas ára miatt még nem terjedt el). Halk, gyors, jó képminőség nyomtatására képes. Úgy működik, hogy tartájban festékbort tárol, amit a papírra „tesz”, majd a lapot két, egyenként 180°C-os henger között viszi át és a festékpor beleég a papírba. Sornyomtató: Csak karakterek nyomtatására alkalmas. Az összes kinyomtatható karakter egy betűláncon vagy egy betűhengeren foglal helyet. A forgó henger vagy lánc megfelelő karaktere a leütő kalapács hatására egy festékszalagon keresztül íródik fel a papírra. Általában perforált szélű papírral használják. Hőnyomtató: Otthoni használatra nem jellemző a hőnyomató. Itt a képet egy speciális hőérzékeny lapra „égetik” rá. Hőnyomtatókkal pénztárgépekben és faxkészülékekben találkozhatunk, mivel gyors és csöndes nyomtatást tesznek lehetővé. A nyomtatási módszer hátránya, hogy a hőérzékeny papíron kialakított kép nem nagyon időtálló. Ha napsütötte asztalon hagyjuk a lapot, akár néhány hét alatt olvashatatlanná válhat a nyomat. Plotter: a plotter, más néven rajzgép nagyméretű műszaki rajzlapok készítésére alkalmas. Ebben a rajzolást cserélhető tollakkal végzik. Sok esetben a nagyméretű műszaki dokumentációk készítésére alkalmas tintasugaras nyomtatót is plotternek nevezik. Multifunkciós nyomtatók: egy irodában sokszor van szükség a nyomtató mellett lapolvasóra, faxra, modemre. Kaphatók olyan helytakarékos eszközök, amelyek ezeket a funkciókat egy készüléken belül valósítják meg. Ezek a multifunckiós nyomtatók. Működési elvükben eltérőek lehetnek egymástól. A nyomtatórész lehet tintasugaras, lézer vagy hőnyomtató is. Számítógép nélkül fénymásolóként, faxként képesek működni. Számítógéppel összekapcsolva használható külön nyomtatóként, lapolvasóként. Alkalmas papírmentes fax küldésére és fogadására. Ekkor a fax szoftverét, a küldött és fogadott anyagokat a számítógép tárolja. Nyomtatómárka: Mátrix nyomtató pl.: Epson, OKI… stb. Tintasugaras nyomtató pl.: Cannon, HP, Lexmark… stb. Nyomtatók közös jellemzője:  DPI (Dot per Inch) a képfelbontás egysége, A DPI azt jelenti, hogy inchenként (kb. 2,54 cm – ként) hány pontot különböztet meg.  Sor/perc, lap/perc a nyomtató nyomtatási sebességének egysége.


10/52

2008. április 10.

A háttértárolók o Mágnesszalag (streamer cassette) A mágneses elvű háttárakhoz tartozik a szalagos háttértár is (streamer cassette). Előnye a nagy adattároló kapacitás. Létezik 600 GB-os változata is. Jellemzően a néhány 10 GB-os változatokat használják a leggyakrabban. A szalagos adattárolás hátránya, hogy az adatok sorfolytonosan érhetők el, azaz a véletlenszerű elérés nagyon lassú. Ezt az eszközt adatmentésre használják. Például bankokban a napi zárás után az aznapi tranzakciókat rögzítik, és biztonságos helyre szállítják. o Hajlékony mágneslemez (FLOPPY) FDD (Floppy Disc Driver). Mágneses háttértároló bináris jelei mágneses vagy nem mágneses az adott szektor. 3,5’ floppy 1,44MB-os. Meghajtója általában az A:\ Belülről: Sáv: koncenrtikus körterület Szektor: sáv része 1 sáv = 18 szektor Cilinder: azonos sugárhoz tartozó körök a lemez 2 oldalán 1 floppy 2 oldalán összesen 160 db sáv van. Tartalma mágneses úton törölhető (mágnes közelében a rajta lévő adat törlődik vagy módosul, sérül). Kívülről: Mágnes “karika” (Védő) ablak Címke Ezzel az ablakkal írásvédetté lehet tenni a lemezt, ha úgy toljuk, hogy át lehet rajta látni. Régebbi floppy 5,25’ 1,2MB teljes mértékben hajlékony, könnyen sérül. Meghajtója általában a B:\ o Merevlemez (winchester) Mágneses háttértároló, bináris jelei mágneses vagy nem mágneses az adott szektor. HDD (Hard Disc Driver)  Biztonságosabb, mint a floppy  Fém tokban található  Kapacitása jóval nagyobb, mint a floppyé pl.: 40Gb, 80GB, 120GB… stb.  Klaszter: szektorok csoportja  RACK winchester: hordozhatóságát teszi lehetővé (mobil rack) o CD (Compact Disc) Optikai háttértároló. Írásához, olvasásához lézerfény szükséges. Típusai:  AUDIO CD: hanganyag tárolása  CD-ROM: program, adat tárolása, csak olvasható, nem módosítható, törölhető a tartalma  CD-R: program, adat tárolása, egyszer írható meg, nem módosítható, törölhető a tartalma  CD-RW: program, adat tárolása, többször írható meg, módosítható, törölhető a tartalma Kapacitása: pl.: 650MB, 700MB, 800MB Sebessége: első CD olvasó 150KB/s sebességgel írt, ehhez viszonyítunk, ezt szorozzuk annyival amennyi rá van írva. Pl.: 52X-es ez azt jelenti: 150 ⋅ 52 KB/s, vagyis sebessége: 7800 KB/s Készítette: Kovács Tibor 11.N

11/52

2008. április 10.

o DVD (Digital Versatile Disc) Olyan mint a CD csak a kapacitása nagyobb 4,7-17GB. Főleg filmek tárolására használják, bár ugyanúgy alkalmas zenék, programok, adatok tárolására is. o Microdrive (és Pendrive) A merevlemezek fejlődésének egy „gyöngyszeme” a Microdrive. Ebben a lemez egy nagyobb méretű fémpénznyi. A meghajtó egy fél névjegykártya alapterületén elfér, vastagsága 5 mm. Kapacitása jelenleg 1 GB-ig terjed, de fejlesztés alatt áll a 6 GB-os változata. Ez a meghajtó csatlakoztatása szempontjából megegyezik a CompactFlash memóriabővítőkkel. Szinte minden PC-n megtalálható az USB-csatlakozó. Az ehhez kapcsolt flash memóriák (Pendrive) az operációs rendszerekben, mint újabb meghajtók jelennek meg. A programokból kezelésük a merevlemezekkel azonos módon történik.


12/52

2008. április 10.

V. Memóriák és háttértárolók. Memória:     

RAM (Random Access Memory): írható, olvasható memória, a gép kikapcsolásakor a tartalma törlődik. ROM (Read Only Memory): csak olvasható memória, a gép kikapcsolásakor a tartalma nem törlődik. PROM: egyszer programozható memória, a gép kikapcsolásakor a tartalma nem törlődik. EPROM: többször programozható memória, a gép kikapcsolásakor a tartalma nem törlődik. Tartalma UV fénnyel törölhető. EEPROM: többször programozható memória, a gép kikapcsolásakor a tartalma nem törlődik. Tartalma elektromos árammal törölhető.

A háttértárolók o Mágnesszalag (streamer cassette) A mágneses elvű háttárakhoz tartozik a szalagos háttértár is (streamer cassette). Előnye a nagy adattároló kapacitás. Létezik 600 GB-os változata is. Jellemzően a néhány 10 GB-os változatokat használják a leggyakrabban. A szalagos adattárolás hátránya, hogy az adatok sorfolytonosan érhetők el, azaz a véletlenszerű elérés nagyon lassú. Ezt az eszközt adatmentésre használják. Például bankokban a napi zárás után az aznapi tranzakciókat rögzítik, és biztonságos helyre szállítják. o Hajlékony mágneslemez (FLOPPY) FDD (Floppy Disc Driver). Mágneses háttértároló bináris jelei mágneses vagy nem mágneses az adott szektor. 3,5’ floppy 1,44MB-os. Meghajtója általában az A:\ Belülről: Sáv: koncenrtikus körterület Szektor: sáv része 1 sáv = 18 szektor Cilinder: azonos sugárhoz tartozó körök a lemez 2 oldalán 1 floppy 2 oldalán összesen 160 db sáv van. Tartalma mágneses úton törölhető (mágnes közelében a rajta lévő adat törlődik vagy módosul, sérül). Kívülről: Mágnes “karika” (Védő) ablak Címke Ezzel az ablakkal írásvédetté lehet tenni a lemezt, ha úgy toljuk, hogy át lehet rajta látni. Régebbi floppy 5,25’ 1,2MB teljes mértékben hajlékony, könnyen sérül. Meghajtója általában a B:\ o Merevlemez (winchester) Mágneses háttértároló, bináris jelei mágneses vagy nem mágneses az adott szektor. HDD (Hard Disc Driver)  Biztonságosabb, mint a floppy  Fém tokban található  Kapacitása jóval nagyobb, mint a floppyé pl.: 40Gb, 80GB, 120GB… stb.  Klaszter: szektorok csoportja  RACK winchester: hordozhatóságát teszi lehetővé (mobil rack)


13/52

2008. április 10.

o CD (Compact Disc) Optikai háttértároló. Írásához, olvasásához lézerfény szükséges. Típusai:  AUDIO CD: hanganyag tárolása  CD-ROM: program, adat tárolása, csak olvasható, nem módosítható, törölhető a tartalma  CD-R: program, adat tárolása, egyszer írható meg, nem módosítható, törölhető a tartalma  CD-RW: program, adat tárolása, többször írható meg, módosítható, törölhető a tartalma Kapacitása: pl.: 650MB, 700MB, 800MB Sebessége: első CD olvasó 150KB/s sebességgel írt, ehhez viszonyítunk, ezt szorozzuk annyival amennyi rá van írva. Pl.: 52X-es ez azt jelenti: 150 ⋅ 52 KB/s, vagyis sebessége: 7800 KB/s o DVD (Digital Versatile Disc) Olyan mint a CD csak a kapacitása nagyobb 4,7-17GB. Főleg filmek tárolására használják, bár ugyanúgy alkalmas zenék, programok, adatok tárolására is. o Microdrive (és Pendrive) A merevlemezek fejlődésének egy „gyöngyszeme” a Microdrive. Ebben a lemez egy nagyobb méretű fémpénznyi. A meghajtó egy fél névjegykártya alapterületén elfér, vastagsága 5 mm. Kapacitása jelenleg 1 GB-ig terjed, de fejlesztés alatt áll a 6 GB-os változata. Ez a meghajtó csatlakoztatása szempontjából megegyezik a CompactFlash memóriabővítőkkel. Szinte minden PC-n megtalálható az USB-csatlakozó. Az ehhez kapcsolt flash memóriák (Pendrive) az operációs rendszerekben, mint újabb meghajtók jelennek meg. A programokból kezelésük a merevlemezekkel azonos módon történik.


14/52

2008. április 10.

VI. Monitorok és nyomtatók. Monitor Csoportosítása: • Működési elv szerint: - Katódsugár-csöves - Folyadékkristályos •

Képátló szerint: - 14’ - 15’ - 17’ - 19’ - 21’

•

Felbontás szerint: - 640 x 480 - 800 x 600 - 848 x 480 - 1024 x 768 - 1152 x 864 - 1280 x 720 - 1280 x 768 - 1280 x 960 - 1280 x 1024… Pixel: (képpont): azt jelenti, hogy hány pontból állítja össze a monitor a látott képet. Kiszámítása: összeszorozzuk a két számot (sor x pont) pl.:800 ⋅ 600 = 480000. •

Színkészlet, színhasználat szerint: - High Colour (16-bit-es) - True Colour (24 bit-es, 32 bit-es)

Nyomtatók: Típusai: - Mártix nyomtató - Tintasugaras nyomtató - Lézernyomtató Mátrix nyomtató: általában fekete – fehér, de van csak nem igazán elterjedve a színes mátrix nyomtató. Viszonylag olcsó üzemeltetni, hangos, mivel tűkkel pontokból „üti ki” a betűket a papírra egy festékszalagon keresztül ezért képes a több példányos (azonnali) nyomtatásra (egyszerre és nem egymás után nyomtatja ki a példányokat), a 3 nyomtatófajta közül a legrosszabb a nyomtatási képminőssége, leghangosabb. Tintasugaras nyomtató: színes és fekete – fehér egyaránt elterjedt (bár inkább a színes). Nem képes úgy a többpéldányos nyomtatásra, mint a mátrix nyomtató, csak egymás után nyomtatja ki a példányokat. Halk. Maga a nyomtató „olcsó” de üzemeltetése drága, gyors, szép képminőségű nyomtatásra képes. Festékszalag helyett festékparton van benne. A festékpatronból nyomás hatására „kilő” a festék a papírra. A patron általában kétféle: fekete és színes (kék, piros és citromsárga), és az a rossz ha a színes patronból csak egy szín kopik ki, mert akkor is újat kell venni, vagy után kell töltetni. A korszerűbb színes tintasugaras nyomtatók 4 patront (feketét, kéket, pirosat, citromsárgát) tartalmaz és így színenként cserélhető. Lézernyomtató: drága a nyomtató is és az üzemeltetése is. Van színes és fekete – fehér is (a színes rendkívül magas ára miatt még nem terjedt el). Halk, gyors, jó képminőség nyomtatására képes. Úgy működik, hogy tartájban festékbort tárol, amit a papírra „tesz”, majd a lapot két, egyenként 180°C-os henger között viszi át és a festékpor beleég a papírba. Sornyomtató: Csak karakterek nyomtatására alkalmas. Az összes kinyomtatható karakter egy betűláncon vagy egy betűhengeren foglal helyet. A forgó henger vagy lánc megfelelő karaktere a leütő kalapács hatására egy festékszalagon keresztül íródik fel a papírra. Általában perforált szélű papírral használják. Készítette: Kovács Tibor 11.N

15/52

2008. április 10.

Hőnyomtató: Otthoni használatra nem jellemző a hőnyomató. Itt a képet egy speciális hőérzékeny lapra „égetik” rá. Hőnyomtatókkal pénztárgépekben és faxkészülékekben találkozhatunk, mivel gyors és csöndes nyomtatást tesznek lehetővé. A nyomtatási módszer hátránya, hogy a hőérzékeny papíron kialakított kép nem nagyon időtálló. Ha napsütötte asztalon hagyjuk a lapot, akár néhány hét alatt olvashatatlanná válhat a nyomat. Plotter: a plotter, más néven rajzgép nagyméretű műszaki rajzlapok készítésére alkalmas. Ebben a rajzolást cserélhető tollakkal végzik. Sok esetben a nagyméretű műszaki dokumentációk készítésére alkalmas tintasugaras nyomtatót is plotternek nevezik. Multifunkciós nyomtatók: egy irodában sokszor van szükség a nyomtató mellett lapolvasóra, faxra, modemre. Kaphatók olyan helytakarékos eszközök, amelyek ezeket a funkciókat egy készüléken belül valósítják meg. Ezek a multifunckiós nyomtatók. Működési elvükben eltérőek lehetnek egymástól. A nyomtatórész lehet tintasugaras, lézer vagy hőnyomtató is. Számítógép nélkül fénymásolóként, faxként képesek működni. Számítógéppel összekapcsolva használható külön nyomtatóként, lapolvasóként. Alkalmas papírmentes fax küldésére és fogadására. Ekkor a fax szoftverét, a küldött és fogadott anyagokat a számítógép tárolja. Nyomtatómárka: Mátrix nyomtató pl.: Epson, OKI… stb. Tintasugaras nyomtató pl.: Cannon, HP, Lexmark… stb. Nyomtatók közös jellemzője:  DPI (Dot per Inch) a képfelbontás egysége, A DPI azt jelenti, hogy inchenként (kb. 2,54 cm – ként) hány pontot különböztet meg.  Sor/perc, lap/perc a nyomtató nyomtatási sebességének egysége.


16/52

2008. április 10.

VII. Az alábbi hardvereszközök közül válasszon ki négyet és jellemezze: szkenner, digitális kamera, billentyűzet, egér, vonalkód olvasó, digitális fényképező, botkormány, digitalizáló tábla, fényceruza. Szkenner (Beviteli vagy Input egység) Kép- illetve szövegdigitalizáló berendezés Típusai: • Kézi szkenner • Lapolvasó A beolvasáshoz a számítógépen és a szkenneren kívül egy program is szükséges, melyet általában a szkennerrel együtt adják. Ha szöveget szkennereztünk be, és azt szeretnénk, hogy nem mint képet, hanem mint szöveget kezelje karakterfelismerő program (pl.: Recognita) szükséges. A kézi szkenner a régebbi, olyan volt, hogy kézzel húztuk az olvasófejet a szövegen, és ha nem egyenletes tempóban, vagy egyenletesen gyorsan, vagy egyenletesen lassan húztuk akkor nem volt jó minőségű a beolvasott kép vagy szöveg. A lapolvasó az már újabb és automatikusan működik. Beteszem a képet vagy szöveget, ráhajtom a tetejét, elindítom a beolvasást, és egy motor egyenletesen, közepes tempóval húzza az olvasófejet. Felbontásának mértékegysége a DPI (Dot per Inch), ez azt jelenti, hogy inchenként (kb. 2,54 cm – ként) hány pontot különböztet meg.

Digitális kamera (Beviteli vagy Input egység) Az árak drasztikus csökkenésének eredménye, hogy egyre többen vásárolnak digitális videokamerát. A rögzített videót ezekben a készülékekben leggyakrabban miniDV kazettán digitális formában tárolják. Néhány készülék 8 cm-es újraírható DVD-lemezt használ a rögzítésre. A lemezes változat előnye, hogy tetszőleges DVD-lejátszóban a felvétel megnézhető, sőt az egyszerűbb vágási műveletek a videokamerán belül elvégezhetők. Amennyiben szeretnénk a rögzített felvételeinkből egy kis filmet összeállítani, a kameráról a számítógépre tölthető a felvétel. Erre leggyakrabban a FireWire csatolót, ritkábban az USB portot használják. A számítógépen megszerkesztett anyag DVD-lemezre írható, vagy a kamerára (lényegében minőségromlás nélkül) visszatölthető.

Billentyűzet (klaviatúra, keyboard) (Beviteli vagy Input egység) Osztályozása: • Billentyűk száma szerint: pl.: 103… stb. • Nyelv szerint: pl.: angol, magyar, angol-magyar, japán, kínai, ciril… stb. Részei: IV. I.

II.

III.

I. Írógép billentyűzet II. Kurzorvezérlő billentyűzet III. Numerikus billentyűzet IV. Funkció billentyűzet


17/52

2008. április 10.

Egér (mouse) (Beviteli vagy Input egység) Osztályozása: • működési elve szerint: - mechanikus - optikai • gombjainak száma szerint: - 1 gombos (apple gépeknél használják) - 2 gombos - 3 gombos - görgős (• csatlakozása szerint: - PS2 port - USB port - vezeték nélküli)

Vonalkód olvasó (Beviteli vagy Input egység) Kinyomtatott vonalkódok ellenőrzésére, általános adatbevitelre nagyon hasznos segítség a kézi vonalkódolvasó. Korábban az egyszerűbb típusok CCD elven működtek, a nagyobb tudásúak lézersugárral. Mára a lézeres vonalkódolvasók olcsóbbak lettek, ill. a mai CCD-sek távolabbról is olvasnak, általános felhasználásra mindkét típus alkalmas. A számítógép-billentyűzethez csatlakoztatva a vonalkód beolvasása egyenértékű azzal, mintha a billentyűzeten beütnénk a vonalkód számait, jeleit. Létezik vezeték nélküli kivitel ezzel sokkal kényelmesebb a munka.

Digitális fényképező (Beviteli vagy Input egység) Lehetőségünk van már a képek digitális létrehozására is. Ehhez két elterjedt készüléket használhatunk. A digitális fényképezőgépek általában valamilyen Flash memóriát használnak a képek tárolására. A fényképezéskor a jobb gépek 5-8 millió képpontra bontják a képet. Ez a felbontás már jól megközelíti a hagyományos, normál méretű papírképeknél megszokott minőséget. A digitális fényképezésnek nagy előnye a filmre történő fényképezéssel szemben, hogy egy képet csak akkor kell a gépben megtartani, ha úgy gondoljuk, szükségünk van rá. A nagyméretű memóriakártyák lehetőséget biztosítanak arra is, hogy akár egész nap készítsük az újabb és újabb és képeket, a memória betelése nélkül.

Botkormány (Beviteli vagy Input egység) A játékoknál végezhetjük az irányítást az egér helyett botkormánnyal (joystick) is. Rengeteg változata létezik a méret, a gombok száma tekintetében. A botkormányhoz hasonló a szerepe, és hasonló elven is működik a gamepad is. Az autóversenyes játékok kedvelői használják a kormányt és a pedálokat. Ezeknek a beviteli eszközöknek már vannak olyan változatai, melyek visszacsatolással rendelkeznek. Például a játék szerint göröngyös úton haladva rángatni kezd a kormány. Ha leáll a játékban a repülőgép egyik motorja, a botkormányt nehezebb egyenesben tartani.

Digitalizáló tábla (Beviteli vagy Input egység) A grafikus vagy digitalizáló tábla általában A4 vagy A5 méretű érzékelő-tábla, amihez egy szálkereszttel ellátott egér és/vagy műanyag „toll" tartozik. Ezek segítségével lehet pontosan pozícionálni. Mérnöki munkában tervrajzok beviteléhez, digitalizálásához használják.

Fényceruza (Beviteli vagy Input egység) A fényceruza segítségével a képernyő egyes pontjait érintve lehet vezérelni a számítógép működését. Ez napjainkban már ritkábban használt eszköz.


18/52

2008. április 10.

VIII. Az alábbi hardvereszközök közül válasszon ki négyet és jellemezze: plotter, sornyomtató, hangszóró, mágnesszalag, hangkártya, VGA kártya, hálózati kártya, modem. Plotter (Kiviteli vagy Output egység) A plotter, más néven rajzgép nagyméretű műszaki rajzlapok készítésére alkalmas. Ebben a rajzolást cserélhető tollakkal végzik. Sok esetben a nagyméretű műszaki dokumentációk készítésére alkalmas tintasugaras nyomtatót is plotternek nevezik.

Sornyomtató (Kiviteli vagy Output egység) Csak karakterek nyomtatására alkalmas. Az összes kinyomtatható karakter egy betűláncon vagy egy betűhengeren foglal helyet. A forgó henger vagy lánc megfelelő karaktere a leütő kalapács hatására egy festékszalagon keresztül íródik fel a papírra. Általában perforált szélű papírral használják.

Hangszóró (Kiviteli vagy Output egység) A hangkártya egyik csatlakozási lehetősége a hangszóró. Ez a kiviteli perifériák közé tartozik, mivel ezen keresztül a számítógép által feldolgozott adatokat (zenét, szöveget,...) kapjuk meg. A DVD terjedésével egyre inkább terjed a térhatású hangzás iránti igény is. Ezt 5-8 jól elhelyezett hangszóróval lehet megoldani. Természetesen ebben az esetben olyan hangkártyára van szükség, ami képes ennyi hangszórót megfelelően kiszolgálni. A hangszórókat sok esetben a monitorra is fel lehet szerelni, sőt egyes monitorokba be is építik.

Mágnesszalag (Háttértároló) A mágneses elvű háttárakhoz tartozik a szalagos háttértár is (streamer cassette). Előnye a nagy adattároló kapacitás. Létezik 600 GB-os változata is. Jellemzően a néhány 10 GB-os változatokat használják a leggyakrabban. A szalagos adattárolás hátránya, hogy az adatok sorfolytonosan érhetők el, azaz a véletlenszerű elérés nagyon lassú. Ezt az eszközt adatmentésre használják. Például bankokban a napi zárás után az aznapi tranzakciókat rögzítik, és biztonságos helyre szállítják.

Hangkártya (Be- és kiviteli egység) A hangkártya egy számítógép-bővítőkártya, ami hangot fogad és ad ki, számítógépes programok utasítására. Tipikus felhasználási területei: multimédiás alkalmazások, hang és videószerkesztések, és szórakozás (filmnézés, zenehallgatás, játékok). A legtöbb mai számítógépben ez az eszköz az alaplapra van építve (integrálva), de egyes korábbi gépekhez még külön kell beszerelni. A professzionális felhasználók szintén külön szoktak hangkártyát vásárolni, sokkal jobb minősége és teljesítménye miatt.

VGA kártya (Be- és kiviteli egység) A videokártyák nem csak a számítógép képének előállítására lehetnek alkalmasak. Vannak, amelyek külső forrásból, például tévéadásból, videomagnóból, érkező jeleket képesek fogadni, majd azokat digitalizálni. Ennek segítségével megoldható analóg mozgóképek digitális tárolása, feldolgozása.


19/52

2008. április 10.

Hálózati kártya (Be- és kiviteli egység) A helyi számítógépes hálózatokhoz hálózati csatolókártya segítségével kapcsolhatjuk számítógépünket. Ilyenkor fontos tudni, hogy a jelenlegi számítógépes hálózatban milyen eszközöket használnak, mert csak azzal kompatibilis csatolóval hozható létre kapcsolat. Napjainkban a legelterjedtebb technológia az ethernet. Ebbe a szabványcsaládba különböző topológiák és kábelezések tartoznak. Az adatátvitel sebessége helyi hálózatok esetében leggyakrabban 10 Mbps vagy 100 Mbps. Az ethernet újabb szabványai lehetőséget biztosítanak az l vagy 10 Gbps-os adatátvitelre is. A 10 Gbps-os sebesség csak optikai kábelen lehetséges, ezért napjainkban még elég költséges megoldás.

Modem (Beviteli vagy Input egység) A telefonos modem (modulátor, demodulátor) segítségével két számítógép között hagyományos telefonvonalon keresztül hozható létre kapcsolat. Ez az eszköz a számítógép digitális jeleit alakítja analóg hanggá, ami a telefonvonalon továbbítható, majd a fogadó számítógépben található modem visszaalakítja digitális jellé. Az analóg telefonvonalak mellett egyre szélesebb körben jelenik meg a digitális vonal. Ilyen digitális lehetőségeket nyújt az ISDN (Integrated Services Digital Network: integrált szolgáltatású digitális hálózat). Itt a hangot és az adatot is digitális módon továbbítják. Ennek használatához a számítógépbe ISDNmodemre van szükség. Mivel ekkor nincs szükség a digitális jelek analóggá alakítására, nagyobb adatátviteli sebesség érhető el a két végberendezés között.


20/52

2008. április 10.

IX. Hálózati alapismeretek. Miért érdemes hálózatot kialakítani? o Azért, mert így bizonyos hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni. Például egy winchester tartalmát többen elérik. o Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, költséget lehet megtakarítani. Egy nyomtató is elég lehet a hálózatban, nem kell minden géphez külön. o A gyorsabb információáramlás a mai piacon rengeteg pénzt jelent egy cégnek. A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között. Illetve a kommunikáció új formái nyílnak meg. o A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.

Átviteli közeg Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Több fajtája van. Lehet vezetékes vagy vezeték nélküli. o Vezetékes A vezeték fizikai felépítése alapján több fajtát különböztetünk meg. Ezek fizikai tulajdonságai erőteljesen befolyásolják alkalmazhatóságukat. Elektromos jelek továbbítására leggyakrabban a koaxiális kábelt és a sodort érpárú kábelt használják. Általában nagyobb adatátvitelt lehet elérni az optikai kábelek segítségével, de ezek kiépítése sokkal költségesebb. o Vezeték nélküli Ezt az átviteli közeget sokan csak a mobil eszközökhöz kötik. Sokszor azonban csak ez az átviteli közeg lehet megoldás egy hálózat kialakításához. Például: egy olyan természeti közeg, ami megakadályozza vagy túl költségessé teszi a vezetékes közeg telepítését. Idetartozik a rádiófrekvenciás átvitel, mikrohullámú átvitel, infravörös átvitel.

A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint o A helyi hálózatok (LAN: Local Area Network) adatátviteli sebessége nagy, kiterjedtsége viszonylag kicsi. Általában egy vagy néhány épületet magában foglaló, legfeljebb néhány száz méter kiterjedésű. o A nagyvárosi hálózat (MAN: Metropolitan Area Network) kiterjedtsége elérheti, illetve meghaladhatja egy város méretét. Megvalósításában hasonló a LAN-hoz, de kiterjedése miatt másmilyen fizikai megvalósítást alkalmaznak. Magyarországon már több település önkormányzata fogott olyan fejlesztésekbe, amelyekkel a település összes közintézményét egy egységes hálózatba lehet kapcsolni. o A nagy kiterjedésű hálózat (WAN: Wide Area Network) mérete egy ország területétől egészen a Föld teljes felszínéig terjedhet. A kiterjedtség nagysága meghatározza az átviteli közegeket. Általában nagy sebességű, szélessávú átviteli közegeket használnak. A távolságok áthidalására, a nehezen megközelíthető helyek elérésére itt már a műholdas adatátvitel is megjelenik. Az Internet az egész Földet átfogó hálózat. Mint ilyen, a WAN-ok közé tartozik. Átviteli közege és sebessége változatos. Mindez a felépítésének alapgondolatából következik. Az internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű (általában vállalati) hálózatokat Intranetnek nevezik. Az Extranet olyan hálózat, ami az Intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.

A hálózat topológiája A hálózatokat nem csak kiterjedésük szerint lehet osztályozni. Az a mód, ahogyan a hálózat elemeit összekötjük, szintén sokféle lehet. Ezeket az összekötési módokat nevezzük a hálózat topológiájának. Ez lehet sín, gyűrű, csillag, fa, teljes, vegyes, celluláris.


21/52

2008. április 10.

o A sín (busz) topológia esetén a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze. Ehhez kapcsolódnak az egyes gépek. Amennyiben ezt koaxkábeles kialakítással valósítjuk meg, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.

o A gyűrű hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja össze van kötve.

o A csillag topológiában a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez. Ha bármelyik kapcsolat megsérül, akkor csak egy gép esik ki a kommunikációból. A hálózat a többi gép számára elérhető.

o A fa topológia a busz topológiához hasonló, azzal a különbséggel, hogy a fa topológiájú hálózat több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.

o Teljes hálózatról akkor beszélünk, ha minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. A legbiztonságosabb elrendezés. Ennek csak néhány eszköz esetében lehet létjogosultsága, mivel nagy kiterjedésű, sok eszközt tartalmazó hálózatban mind gazdaságossági szempontból, mind fizikailag kivitelezhetetlen.

o A mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet celluláris hálózat. A mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget. o Napjainkban, a legtöbb hálózatban nem tudjuk egyértelműen megmondani, hogy a fentiek közül melyik topológia lett kialakítva. A fent említett technológiák keverékeként létrejött hálózatot nevezik vegyes topológiájú hálózatnak.


22/52

2008. április 10.

A hálózat logikai felépítése A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre. o Szerver-kliens modell A szerver-kliens felépítésű hálózatnál van egy kitüntetett szerepű számítógép. Ez a kiszolgáló vagy szerver. Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket klienseknek vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT, 2000 és 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy, a hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell. A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigénye sokkal nagyobb, mint egy kliensé. Előny a hálózati erőforrások megosztása. o Egyenrangú hálózatok Itt nincs kitüntetett szerepű számítógép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. A hátránya, hogy a hálózatban részt vevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése, működtetése.

A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni. Ezeket a „szabálygyűjteményeket" nevezzük protokollnak. A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az Internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.  POP3 (Post Office Protocol): A postaládánkban tárolt üzenetek letöltésére használt protokoll. A letöltés során jellemzően a kiszolgálóról az üzenetek a felhasználót gépére kerülnek. 

IMAP (Interactive Mail Access Protocol): Szintén letöltésre használt protokoll. Az üzenetek letöltésre során másolja a leveleket a felhasználó gépére. Ezért a felhasználó más gépről bejelentkezve is le tudja tölteni a leveleit, és tudja olvasni őket.



SMTP (Simple Mail Transfer Protocol): Egyszerű levéltovábbító protokoll. Az elektronikus levelek továbbítását szabályozza a Mail Serveren.



TCP/IP protokollt az Internet használja. Valójában két protokollt egyesít: a TCP (Transfer Control Protocol) felelős az üzenetek feldarabolásárért, szükség szerint azok újraadásáért, illetve a fogadónál helyes sorrendben történő egybeszerkesztéséért. Az IP (Internet Protocol) végzi a csomagok címzését, és gondoskodik a címzetthez való eljuttatásukról. Ezrét a címet IP címnek nevezik.

Egyéb fogalmak 

IP cím: A címeket úgy építették fel, hogy azok egy része megmutatja, melyik hálózatba tartozik az eszköz, a másik része pedig a hálózaton belüli gépet címzi. A cím 4-szer 8 bitből áll. A 8 bitnyi egységet oktettnek hívják. A négy oktettet ponttal különítik el. Ez a módszer elvileg 4 milliárd eszköz összekapcsolását teszi lehetővé.



DNS (Domain Name System) egy szolgáltatás. Az IP címek még tízes számrendszerben felírt számokkal is nehezen megjegyezhetőek. Ezért az IP címekkel rendelkező szervereknek úgynevezett domainneveket adtak. Pl.: CNN.Com; vagy ntk.hu. A DNS tárolja az IP cím domainnév párosokat így tudni fogja a hálózatban lévő gép, hogy melyik IP címhez, melyik domainnév tartozik. A domainnév felépítése: Szervernév.részegység.szervezetnév.elsődlegesdomainnév


23/52

2008. április 10.



URL (Universal Resource Locator: egységes erőforrás-meghatározó): Az URL cím három részből áll. A címben balról jobbra haladva a protokoll neve, a gép domainneve és végül az állomány neve található, egymástól írásjelekkel elválasztva. A következő példa egy weboldal megnyitásához szükséges: http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/index.html A http: egy protokoll kiválasztását jelöli. A //www.magyarorszag.hu a számítógép neve, amin az információt keressük. A /hirek/kozelet/ mutatja, hogy az adott gép melyik könyvtárából kérünk adatokat. Az index.html a letöltendő fájl neve.



HTTP protokoll (HyperText Transfer Protocol: hiperszöveg-átviteli protokoll): A http a web protokollja. A protokollnak két feladata van. Amikor mi a böngészőben beírjuk egy weboldal címét, kérést intézünk a webkiszolgálóhoz. A kiszolgáló pedig válaszol a böngészőnknek, vagyis elküldi a kért weboldalt.



E-mail cím: A cím első része a felhasználót azonosítja, a másik része a postafiók helyét adja meg, az elválasztójel pedig a „@”. felhasználónév@szervernév.részegység.szervezetnév.elsődlegesdomainnév Például: [email protected]



FTP (File Transfer Protocol): lehetővé teszi, hogy a távoli számítógép és a saját gépünk között állományokat másolhassunk, továbbá, hogy a távoli gépen fájl- és könyvtárműveleteket hajtsunk vére (természetesen csak akkor, ha van hozzá jogosultságunk).



IRC (Internet Relay Chat): valós idejű (on-line) beszélgetést biztosít ez a szolgáltatás. Ebben az esetben két vagy több ember írásban beszélgethet egymással. Az IRC szervereken különböző témákban folyik a társalgás. A szerverre való bejelentkezés után egy témát, vagyis csatornát kell választanunk, s máris látjuk a beszélgetést, illetve mi magunk is hozzászólhatunk.


24/52

2008. április 10.

X. Az operációs rendszerek fő feladatai. Egy grafikus operációs rendszer felhasználói felülete, a fontosabb hardver- és szoftveregységek tulajdonságainak beállítása. Az operációs rendszer fogalma: Olyan egymással együttműködő programok rendszere, amelynek feladata a számítógép hardver elemeinek összehangolása és a felhasználóval történő kommunikáció biztosítása. Feladatai: o o o o o o o

a perifériák tesztelése, a gépi erőforrások kezelése programok indítása, működtetése a feldolgozás ütemezése vagyis a gépi erőforrás-megosztás a futó programok között adatok kezelése programok és adatok biztonságos megőrzése a működési zavarok jelzése párbeszédes kapcsolattartás a gép kezelőjével Csoportosításuk:

o

Kezelői felület szerint: • szöveges (MS DOS, UNIX) • grafikus (Windows 95, Windows NT, OS/2)

o

A felhasználók száma szerint: • egyfelhasználós (MS DOS) • többfelhasználós (NOVELL, UNIX)

o

Az egyidőben futtatható programok száma szerint: • monoprogramozott (MS DOS) • multiprogramozott (Windows, UNIX)

Az Asztal részei

Asztal

Ikonok

Óra Start menü

Gyorsindító


Alkalmazásikon 25/52

Tálca

Értesítési terület 2008. április 10.

Alkalmazásablak részei Ablak menü

A dokumentum neve

Az alkalmazás neve

Menüsor

Címsor

Méretező gombok

Bezáró-gomb

Eszközsor Függőleges gördítősáv

Keret Kliens terület Vízszintes gördítősáv Állapotsor

Párbeszédablak részei Rádiógombok

Szövegdoboz

Kiválasztó gombok

Listadoboz

Legördülő menü

Nyomó-gombok

A párbeszédablakok különböző vezérlőelemeket tartalmaznak a program és a felhasználó párbeszédére. Ilyenek:  A szövegdobozba adatokat tudunk beírni, ha villog benne a kurzor.  A listadoboz teszi lehetővé, hogy a benne felsorolt elemek közül választhassunk. Ha több elem van benne, mint amennyit meg tud jeleníteni, akkor a szélén görgetősáv jelenik meg. Ha egy listaelemre duplán kattintunk, akkor ezzel elfogadtatjuk a kiválasztást.  Ennek helytakarékos megjelenése a legördülő lista. A nyílra kattintva megjelenik a választási lehetőségeket tartalmazó lista, melynek egyik elemét úgy tudjuk kiválasztani, ha arra rákattintunk.  Egy-egy lehetőség ki- és bekapcsolását teszi lehetővé a kiválasztó gombok. A négyzetre kattintva tudunk váltani a ki- és bekapcsolás között.  A rádiógombokkal több lehetőség közül pontosan egy elemet tudunk kiválasztani, vagyis egyet kötelező választanunk, de többet nem lehet. Bármelyik elemre kattintunk, a fekete pont jelzi a választásunkat.  Az ablakban megjelenő nyomógombok adnak lehetőséget a beállítások elmentésére, elvetésére, illetve a nyomógombok használatával újabb ablakokat tudunk megnyitni.


26/52

2008. április 10.

A Windows beállításai Különböző számítógépen futó Windows operációs rendszer megjelenése egymástól eltérő lehet. Más színeket használhatnak az ablakok, a képernyővédő is különböző lehet stb. Ezeket és még sok más beállítási lehetőséget kínál a Vezérlőpult. Ez a Start menü Beállítások almenüjéből kiválasztható programgyűjtemény a Windows működésének, a használt hardverek jellemzőinek beállítását teszi lehetővé. o Megjelenés  A megjelenés ikont kiválasztva lehetőségünk nyílik arra, hogy megváltoztassuk a legfontosabb megjelenítési beállításokat. Az Asztal lapon módosíthatjuk az Asztal alapértelmezett hátterét és kitölthetjük kis mintákkal vagy egy képpel. Háttérként használhatunk bmp, jpg, jpeg, gif, dib, png kiterjesztésű képeket, vagy weblapot is, amit a Windows közös néven tapétának nevez. A kép megjelenítése lehet mozik, ami azt jelenti, hogy vízszintesen és függőlegesen annyi példányát helyezi el a képnek, hogy az egész képernyőt lefedje. Másik megjelenítési mód a nyújtás, ami azt jelenti, hogy a képet vízszintesen és függőlegesen is addig nyújtja, amíg az egész képernyőt le nem fedi (nem arányosan nyújtja a képet az eredeti méretei szerint). A képet igazíthatjuk középre is, ezzel a kisméretű kép a képernyő közepén jelenik meg és ekkor van lehetőségünk arra hogy a fennmaradt üres rész színét megváltoztassuk. A listában felsorolt képek a rendszermeghajtó Windows mappájában található képek, de ezekhez bármelyik mappa bármely képét felvehetjük a Tallózás gombbal. 

Ha a képernyőn sokáig ugyanaz az állókép látható, akkor ez árthat a monitorunknak. Ezért képernyőkímélőt használunk, amely beállítástól függően bekapcsol, ha nem dolgozunk a géppel, vagyis ha nem használjuk az egeret és a billentyűzetet. Ha megmozdítjuk az egeret, vagy lenyomunk egy billentyűt, akkor a képernyőkímélő eltűnik. A Képernyőkímélő lapon tudjuk beállítani, hogy milyen típusú kímélő jelenjen meg, illetve hogy hány perc múlva kapcsoljon be. Az egyes típusoknál további beállításokat tehetünk a BEÁLLÍTÁSOK… gombbal, és a VILLÁMNÉZET gombbal kipróbálhatjuk azt. Lehetőségünk van még jelszó megadására is. Ebben az esetben a képernyőkímélőt csak az tudja kikapcsolni, aki ismeri a jelszót. Ne használjuk ezt a beállítást olyan gépeknél, amelyen többen is dolgoznak! Az Energiagazdálkodás gomb kiválasztásával megjelenő párbeszédablakban további beállításokat tehetünk, például beállíthatjuk azt, hogy mennyi idő múlva kapcsoljon ki a monitor vagy a merevlemez illetve mennyi idő elteltével álljon a gép készenléti állapotba.



Nemcsak az Asztal megjelenését változtathatjuk meg ebben az ablakban, hanem az ablakaink egyes részeinek a színét is. Ezeket a beállításokat a Megjelenés lapon tudjuk elvégezni. Kiválaszthatunk egy sémát, amely előre beállított színeket és méreteket használ. Az SPECIÁLIS gombra kattintva részenként módosíthatjuk a kiválasztott séma színét és a betűk méretét.



A Beállítások lapon tudjuk meghatározni, hogy a monitorunk milyen felbontásban dolgozzon, és egyszerre hány szín megjelenítését tegye lehetővé. Ezen értékek beállítása nem mindig lehet tetszőleges, mert a videokártyánk memóriája határozza meg azt, hogy a kiválasztott felbontás esetén legfeljebb hány szín használható.

 Billentyűzet A Billentyűzet program nyújt lehetőség arra, hogy különböző billentyűzetkiosztásokat használjunk a Windowsban. A billentyűzetkiosztás azt határozza meg, hogy a lenyomott gomb milyen karaktert jelenítsen meg. Fontos, hogy az ékezetes betűk használatához a magyar kiosztást használjuk. A Windows telepítésekor ezt szoktuk beállítani, de ettől eltérő kiosztásokat is be lehet állítani.

o Egér Az egér beállításai közül a legfontosabbakat a GOMBOK lapon találjuk meg. Itt állíthatjuk át az egerünket balkezessé, melynek hatására a két gomb szerepe felcserélődik. Ha nem vagy csak nehezen tudjuk elvégezni a dupla kattintást, akkor ezen a lapon tudjuk a sebességét csökkenteni, s ezáltal kényelmesebbé tenni. A MUTATÓK lapon lehetőségünk van különböző animációs egérmutatók közüli választásra. Az EGÉRMUTATÓK BEÁLLÍTÁSAI lapon lehetőségünk van az egér sebességének, ugrásának, láthatóságának beállítására. A KERÉK lap csak görgős egerek esetében van, ugyanis itt lehet beállítani, hogy a görgő egyszeri megmozdításával hány sort ugorjon a szöveg. A HARDVER lapon az egér illesztőprogramjáról kaphatunk információt.


27/52

2008. április 10.

o Dátum és idő Ezzel a programmal nézhetjük meg, illetve módosíthatjuk a dátumot, az időt, az időzónát, az automatikus frissítéseket állíthatjuk be, illetve az időszámítást (nyári, téli) . Ennek kijelzését láthatjuk a Tálcán is. Ha nem látható, akkor a tálca tulajdonságainál bekapcsolhatjuk az óra megjelenítését.

o Betűtípusok A Windows a szövegek megjelenítésére különböző betűtípusokat használ. Ezzel a programmal megnézhetjük a gépünkön található betűtípusokat, és újakat is telepíthetünk vele. A listában felsorolt betűtípus valamelyikére duplán rákattintva megtekinthetjük a betűkészletben lévő betűket, írásjeleket és különböző szimbólumokat, illetve azok formáját.

o Új hardvereszköz telepítése Ha a számítógépünkbe egy új eszközt helyezünk, akkor azt fel kell telepíteni a rendszerünkbe, ahhoz, hogy használni tudjuk. A művelet elvégzéséhez általában szükség van a Windows telepítőlemezére és az eszközhöz adott lemezre, amelyen a működését vezérlő állományok találhatók.

o Nyomtató tulajdonságainak beállítása A nyomtató tulajdonságait is itt lehet beállítani, de ez a nyomtató típusától és csatlakozási módjától függően más és más ezért célszerű a nyomtatóval kapott kézikönyvben utánanézni.


28/52

2008. április 10.

XI. Egy operációs rendszerben az állományok kezelésének műveletei és különböző módjai (könyvtár és állományműveletek). Állományok és mappák 1. Számítógép

harver (a számítógép fizikailag érzékelhető részei) szofver (eljárások és programok összessége)

2. Szoftver típusai: - Operációs rendszer pl.: Microsoft Windows 95, 98, ME, NT, 2000, Xp… Linux Novell - Szerviz (rendszer közeli) programok pl.: Windows Commander - Felhasználói programok (pl.:) Office - Fordítóprogramok: (pl.:) BASIC, TURBO PASCAL, C 3. Fájlok és mappák - Fájl = állomány név . kiterjesztés Windows maximum 255 karakter (név Maximum 251, kiterjesztés maximum 4) Dos maximum 11 karakter (név Maximum 8, kiterjesztés maximum 3) - Mappa = könyvtár (directory) A fájlnévben nem használhatjuk a /, \, :, ?, *, <, > karaktereket. DBF MDB BAT COM EXE MID MP3 SND WAV WMA TMP BAK BMP GIF

Adatbázis állomány Adatbázis állomány Futtatható fájl (alkalmazás) Futtatható fájl (alkalmazás) Futtatható fájl (alkalmazás) Hangállomány Hangállomány Hangállomány Hangállomány Hangállomány Ideiglenes állomány Ideiglenes vagy biztonsági állomány Képállomány Képállomány

mentés

PPS PPT PDF DOC RTF TXT XLC XLS WQ1 WKS ARJ

Prezentációs állomány Prezentációs állomány Szöveges dokumentum Szöveges dokumentum Szöveges dokumentum Szöveges dokumentum Táblázatkezelővel készült fájl Táblázatkezelővel készült fájl Táblázatkezelővel készült fájl Táblázatkezelővel készült fájl Tömörített állomány

LHA

Tömörített állomány

Tömörített állomány Tömörített állomány Játékfájl, vagy forrásnyelvű JPEG Képállomány LGT program JPG Képállomány AVI Videó állomány TGA Képállomány WMV Videó állomány TIF Képállomány Windows vágólap állomány vagy CLP EPS Nyomtatásleíró forrásnyelvű program Minden lemezen van egy fő könyvtár (más néven ROOT, vagy gyökér, gyökér könyvtár). Ebben hozhatunk létre alkönyvtárakat, és ezekben is lehet alkönyvtárakat létre hozni… Ezekből alakul ki a könyvtárszerkezet / könyvtárfa. A lemezek azonosítása az angol abc nagy nyomtatott betűivel történik. (3,5’ 5,25’) A:\ B:\ C:\ D:\ … Floppy

RAR ZIP

Beállítás kérdése Winchester


29/52

2008. április 10.

4. Fájlok elhelyezése a lemezen FAT (File Allocution Table magyarul Fájl Allukációs Tábla) Nyilvántartás a lemezről. Index cilinder (felső cilinder): FAT helye

Műveletek állományokkal o Windows Intéző helye: START\ Minden program\ Kellékek\ Windows Intéző o Mappa (könyvtár) létrehozása  Fájl\ Új\ Mappa  Jobb egér gomb\ Új\ Mappa o Fájl (állomány) létrehozása  Fájl\ Új\ … (kiválasztjuk, hogy milyet szeretnénk létrehozni, pl.: szöveges dokumentum, bitkép…)  Jobb egér gomb\ Új\ … (kiválasztjuk, hogy milyet szeretnénk létrehozni, pl.: szöveges dokumentum, bitkép…) o Másolás  Belépés a Windows Intézőbe  Rákattintok az egér bal gombjával a másolandó fájl(ok)ra vagy mappá(k)ra  Megnyomom az egér jobb gombját, majd a másolás gombra kattintok az egér bal gombjával, vagy rákattintok az egér bal gombjával a Szerkesztés menüre, és ott kattintok rá az egér bal gombjával a másolás gombra, vagy megnyomom a CTRL + C billentyűkombinációt.  Belépek abba a mappába, ahova be szeretném a fájl(ok)at, vagy mappá(k)at másolni  Megnyomom az egér jobb gombját, majd a beillesztés gombra kattintok az egér bal gombjával, vagy rákattintok az egér bal gombjával a Szerkesztés menüre, és ott kattintok rá az egér bal gombjával a beillesztés gombra, vagy megnyomom a CTRL + V billentyűkombinációt. o Áthelyezés:  Belépés a Windows Intézőbe  Rákattintok az egér bal gombjával a másolandó fájl(ok)ra vagy mappá(k)ra  Megnyomom az egér jobb gombját, majd a kivágás gombra kattintok az egér bal gombjával, vagy rákattintok az egér bal gombjával a Szerkesztés menüre, és ott kattintok rá az egér bal gombjával a kivágás gombra, vagy megnyomom a CTRL + X billentyűkombinációt.  Belépek abba a mappába, ahova át szeretném helyezni a fájl(ok)at, vagy mappá(k)at.  Megnyomom az egér jobb gombját, majd a beillesztés gombra kattintok az egér bal gombjával, vagy rákattintok az egér bal gombjával a Szerkesztés menüre, és ott kattintok rá az egér bal gombjával a beillesztés gombra, vagy megnyomom a CTRL + V billentyűkombinációt. o Átnevezés  Belépés a Windows Intézőbe  Rákattintok az egér ball gombjával az átnevezendő fájlra vagy mappára  Megnyomom az egér jobb gombját, majd az átnevezés gombra kattintok az egér bal gombjával, vagy kattintok az egér bal gombjával kettőt, de nem gyorsan egymás után, hanem egy kis szünetet tartva.  Átírom a nevét a kijelölt állománynak, vagy mappának  Megnyomom az ENTER gombot. o Törlés  Belépek a Windows Intézőbe.  Rákattintok az egér bal gombjával a törlendő állom(ok)ra, vagy mappá(k)ra Készítette: Kovács Tibor 11.N

30/52

2008. április 10.



Megnyomom a DELETE vagy a DEL gombot, vagy rákattintok az egér jobb gombjával a kijelölt fájl(ok)ra vagy mappá(k)ra, és ott kattintok a törlés gombra, vagy rákattintok az eszköztárban lévő gombra. o Lomtár (rendszermappa) Tartalma megtekinthető:  Windows Intézőben Asztal\Lomtár vagy Asztal\C:\Lomtár  Duplán kattintok az asztalon elhelyezett ikonra (már amennyiben van) A lomtárból vissza lehet állítani a törölt fájl(ok)ra vagy mappá(k)ra a következő módon: a) Ha a Windows Intézőben vagyok, akkor…  Belépek a Lomtárba  Megnyomom az egér jobb gombját, majd a Helyreállítás gombra kattintok az egér bal gombjával. b) Ha az asztalon lévő ikonra kattintok duplán, akkor…  Belépek a Lomtárba  Megnyomom az egér jobb gombját, majd a Helyreállítás gombra kattintok az egér ball gombjával. A Lomtár tartalmának törlése: a) Ha a Windows Intézőben vagyok, akkor…  Belépek a Lomtárba  Megnyomom az egér jobb gombját, majd a Törlés gombra kattintok az egér bal gombjával, vagy megnyomom a DELETE vagy a DEL billentyűt, vagy rákattintok az eszköztárban lévő gombra. b) Ha az asztalon lévő ikonra kattintok duplán, akkor…  Belépek a Lomtárba  Megnyomom az egér jobb gombját, majd a Törlés gombra kattintok az egér bal gombjával, vagy megnyomom a DELETE vagy a DEL billentyűt, vagy a Fájl menüben a Lomtár ürítése gombra kattintok egyszer az egér bal gombjával. Ha azonnal úgy szeretnék törölni, hogy ne kerüljön a Lomtárba, hanem egyből véglegesen törlődjön, akkor a CRTL + DEL vagy a CTRL + DELETE billentyűkombinációt használom. o Jellemző beállítások (Atirbútum ok)  Belépek a Windows Intézőbe  Rákattintok az egér jobb gombjával arra az állom(ok)ra, amelynek jellemző beállítását meg akarom változtatni.  A tulajdonságok gombra kattintok  A megjelenő ablaknak majdnem a legalján található beállító gombok (Írásvédett, Rejtett, Archivalandó)  A megfelelő jellemző neve előtt lévő kis négyzetre kattintok az egér bal gombjával  (Rákattintok az egér bal gombjával az Alkalmaz feliratú gombra)  Rákattintok az egér bal gombjával az OK feliratú gombra. Írásvédett: A fájl tartalmát nem lehet módosítani. Rejtett: Az ilyen tulajdonságú fájlokat csak akkor tudjuk használni a különböző alkalmazásokban, ha tudjuk a nevüket, Az Intéző, beállítástól függően, megjeleníti vagy eltünteti ezeket a fájlokat. Archiválandó: Azt jelenti, hogy a fájl megváltozott-e az utolsó biztonsági mentés óta. o Keresés A kereső helye: Start\Keresés\Fájl vagy mappa Beírom a keresendő fájl vagy mappa nevét, vagy nevének egy részét. Ha a nevének csak egy részét adom meg, akkor használnom kell a helyettesítő karaktereket. Helyettesítő karakterek: *: Bármilyen és bármennyi karaktert helyettesít. ?: Bármilyen de csak egy karaktert helyettesít. o Tulajdonságok lekérdezése A Windows Intézőben megoldható. Az egér jobb gombjával rákattintok arra a fájlra, vagy mappára, amelynek a tulajdonságaira kíváncsi vagyok, ott a helyi menüben a Tulajdonságok gombra kattintok egyszer az egér bal gombjával.


31/52

2008. április 10.

XII. Fájlok, adatok tömörítése és kicsomagolása. A tömörítés fontosabb típusai, lehetőségei a különböző állományok esetében. A tömörítés fogalma Az adathordozón lévő állományok méretének csökkentése (az adathordozón való tároláskor). A forrásállomány méretét adatvesztés nélkül lecsökkenti, miközben elkészít belőle egy archív állományt. Az archív állomány nem futtatható. A tömörítés során két műveletet hajthatunk végre:  Becsomagolás: Az archív állomány létrehozása.  Kicsomagolás: Az archív (becsomagolt) állomány visszaállítása eredeti állapotába.

A tömörítési eljárást többféle szempontú csoportosítása 

A tömörítő típusa szerint pl.: LHA, PKZIP, PKARC, ARJ, YAC, RAR, ZOO, UC2, AIN, ICE, HYPER, SQZ, AMG stb.



Adattípus szerint pl.: szöveges, grafikus programállományok stb.



Felhasználók szerint pl.: kezdő, haladó, profi



Rendeltetés szerint pl.: biztonsági másolat, adattovábbítás, a munkaterület bővítése stb.

A tömörítőket általában az adott fájl méretének csökkentésére vagy a háttértároló kapacitásának növelésére használják:

A tömörítés fajtái   

Kódolt tárolási mód: ---- > Az adathordozón Redudancia kiszűrése (pl. képtömörítés): -----> csökken a tárolt “Jobb tárolási kód” -----> adatmennyiség MÉRETE !

A kódolt tárolási módnál az adatok tárolása adatveszteség nélkül történik, míg a redudancia (fölös információ) kiszűrésénél az adatok elhagyása lehetséges úgy, hogy az információ vesztéssel nem jár. A “jobb” tárolási kód: a kódolt tárolási mód méretének optimálissá való csökkentését értjük. A tömörítésnél különböző dolgok kerülhetnek előtérbe:  A méret csökkenése fontosabb a kezelhetőségnél: Ilyenkor használat előtt az eredeti formába vissza kell állítani az állományt (dekódolás).  A kezelhetőség fontosabb a méretcsökkenésnél: Ilyenkor vagy egy rezidens program állandó működésének segítségével vagy egy futtatható állomány kódjának módosításával történik a használata. Itt létezik automatikus ki- és bekapcsolás segédprogramok segítségével.

Kétfile-os tömörítők használata: Tömörítés: segédprogram (kódoló), (hová) mit (honnan/miből) (+kapcsolók). Kibontás: segédprogram (dekódoló), (honnan/) miből (hová) (+kapcsolók). Kódolás - dekódolás esetén a tömörített állománynak speciális, tömörítőprogramtól függő kiterjesztése van.

Egyfile-os tömörítők használata: parancs (kódolás) (hová)/mit (honnan/miből) (+kapcsolók) segédprogram: parancs (dekódolás) (honnan)/miből (hová) (+kapcsolók) kapcsoló jelek: “-“ vagy “/”


32/52

2008. április 10.

A különböző tömörítő programok kiterjesztései: .arj .lzh .rar .uc2 .ain .yc .ice .zoo .hyp .sqz .amg

A tömörítésnél előforduló hibaüzenetek:  

CRC error Bad Huffman code

Az SFX állományok (ezek futtatható állományok) két részből tevődnek össze, egy dekódoló részből és egy tömörített részből. Az SFX állományok indítás után a dekódoló rész a tömörített rész állományait a háttértárra kibontja (esetleg valamelyik állományt automatikusan elindítja). Tehát kibontó állományra nincs szükség. Felépítése: Dekódolt rész Tömörített rész SFX állomány létrehozása: arj a fájlnév# .exe /je : fájlnév# .exe névre való betömörítés önkibontó állományra (je) Az önkibontó állományok nevében érdemes feltüntetni egy jelet pl.: # hogy a felhasználót felismerje, hogy sfx állományról van szó. Az arj Self Extract funkciójánál a tömörítőprogram 14 kbájttal növeli meg a tömörített állományt. Az arj-nél a /jh65535 kapcsolóval tovább javíthatjuk a tömörítést. Röptömörítők: a nem tömörített állományokat egy rezidens program vagy egy segédprogram segítségével tömörített formában tároljuk. A tömörített állományok kibontása AUTOMATIKUSAN (esetleg rezidens program segítségével) történik. Fájl tömörítés A fájltömörítés az általunk kiválasztott állományokat (esetleg könyvtárszerkezettel együtt) tömöríti be egy archív állományba. o Előnye:  jó a tömörítési hatásfok  Könnyen utaztathatók (lemezen v. kommunikációs csatornán(pl. telefonvonal)) o Hátránya:  Használat előtt mindig ki kell csomagolni kicsomagoláskor átmenetileg dupla helyet foglal el.

Alapvető parancsok és funkciók tömörítésnél:         

ADD : becsomagolás tömörítéssel FRESHEN : frissítés (újat nem visz be) UPDATE : aktualizálás (újat is visz be) DELETE : FILE törlése az aktívból EXTRACT : kicsomagolás, visszaállítás TEST : az aktív épségének tesztelése LIST : az archívkatalógus kiírása CONSOLE : megjelenítés képernyőn PRINT : megjelenítés printeren

Veszteséges tömörítés: A veszteséges tömörítés során a kibontott állomány nem fog bitről bitre megegyezni az eredetivel (a JPEG képformátumok, MPEG mozgókép- és hangformátumok előállításánál használjuk). Veszteség nélküli tömörítés: A veszteség nélküli tömörítés során a kibontott állomány bitről bitre megegyezik az eredetivel ilyen programok a ZIP, ARJ, RAR (egyes állókép formátumok (TIF), vagy például a DVD-Audio esetében alkalmazható MLP).


33/52

2008. április 10.

XIII. A vírusok és más károkozók jellemzése, kategorizálása. Védekezés ellenük. Vírusok fogalma A számítógépvírusok olyan rosszindulatú programok, amelyek viselkedése, tulajdonságai hasonlítanak a valódi vírusokhoz. Nagyon sokféle változatuk létezik, sokszor nem is sorolhatók egyértelműen egyik vagy másik csoportba.

Közös jellemzőik:   

A vírust tartalmazó, fertőzött program futásakor a vírusprogram is lefut. Ekkor reprodukálja, megsokszorozza önmagát, és minden új példánya egy további fájlt fertőzhet meg. Valamilyen közvetlenül vagy közvetve futtatható bináris programfájlhoz vagy makróhoz, forráskódú szkripthez csatolja magát, miközben módosítja annak kódját úgy, hogy futtatásakor az ő saját kódja is lefusson. A vírusprogram futásakor valamilyen feltétel igaz vagy hamis voltát is figyeli. Ennek logikai értékétől függően aktivizálhatja az objektív rutinját. Azt a programrészt, amely törölheti a lemezes állományokat, formázhatja a merevlemezeket, vagy csak játékos üzeneteket, reklámszöveget jelenít meg a képernyőn.

Honnan kaphatunk vírust? Vírust kaphatunk megbízhatatlan forrásból származó hajlékonylemezekről, CD-ről, flash-memóriákból, de elektronikus levelekhez csatolva is.

Csoportosításuk Három, egymástól a célfájlokban különböző változatukat különböztetjük meg: a fájl-, a rendszer- vagy bootés a makrovírusokat. o A fájlvírusok a katalógusokba bejegyzett állományokat fertőzik meg. A közvetlenül futtatható fájlok com vagy exe kiterjesztésűek. A közvetve, egy futó program által aktivizálható programrészek, mint például a dll, bin, sys, ovi kiterjesztésűek szintén tartalmazhatnak vírusokat. Más vírusok e-mail üzenetekhez csatolt programokba vagy értelmezők (inter-preterek) által végrehajtandó forráskódokba, szkriptekbe épülnek be. A beépülés helye és módja nagyon sokféle lehet, valamennyire jellemző, hogy a vírus igyekszik rejtve maradni. o A rendszer- vagy bootvírusok a lemezek rendszerterületeibe, a bootrekordba és a partíciótáblába rejthetik el magukat. Ezeken a helyeken ugyanis olyan programok vannak, amelyek már az operációs rendszer indításakor lefutnak. Léteznek olyan változataik, amelyek a katalógusok üres helyeire vagy más lemezterületekre épülnek be, és a végrehajtható programfájlok címeit magukra állítják át. o A makrók olyan műveletsorok, amelyek az alkalmazói programok dokumentumaiba építve egyetlen névvel azonosíthatók és végrehajtásra hívhatók. A műveletek lehetnek akár egymást követő billentyűkódok, de egy programnyelv utasításai is. Ilyenkor a makrót hívó programba, a hívás helyére a kért utasítások beépülnek. Sok alkalmazás adatállományaihoz, dokumentumaihoz csatolhatunk makrókat, így vírusokat is. A makróvírusok fontos jellemzője, hogy operációs rendszertől függetlenek. Csak a makrónyelvtől függnek, ami ma már gyakran egy magas szintű programnyelv. A makróvírusok a fertőzött dokumentum megnyitásakor aktivizálódnak, szaporodásuk és rombolásuk filozófiája a fájlvírusokéval azonos. o Egyéb vírusok: • Férgek (Worms): A férgek az operációs rendszerek védelmi hiányosságait, réseit kihasználva okoznak kárt. Nem kapcsolják magukat fájlokhoz, más programokhoz. Ok maguk is teljes programnak tekinthetők. Olyan számítógépes hálózatokban terjednek, amelyek operációs rendszerei egymással kapcsolatban vannak. A féregprogram tehát egy gépen lefutva megvizsgálja, hogy talál-e másik elérhető és fertőzhető operációs rendszert. Ha igen, a biztonsági rést kihasználva oda is beépíti magát. A sok helyre beépült, elszaporodott férgek azután képesek helyi rombolásra, vagy összehangolt támadásra valamilyen távoli célpont ellen. A féregprogramok a rendszerfájlokba épülve megmaradhatnak a fertőzött gépen, hogy minden rendszertöltéskor az operatív memóriába kerüljenek. Bár a vírusirtók többnyire felismerik és eltávolítják a programférgeket is, az igazi Készítette: Kovács Tibor 11.N

34/52

2008. április 10.

védekezés ellenük az operációs rendszer védelmi hiányosságainak a megszüntetése. Ha ez utólag történik, azt a rendszer foltozásának hívjuk (patch). •

Trójai programok: A trójai programok annyiban a vírusokra hasonlítanak, hogy valamilyen hordozóprogramra van szükségük. A szaporító rész azonban hiányzik belőlük, így terjedésüket csak a hordozóprogramnak köszönhetik. A rombolás, amit okozhatnak, ugyanolyan lehet, mint a vírusoké. Trójai programnak nevezzük azokat a szoftvereket is, amelyek a programlopások megtorlásaként büntetik meg a jogtalan használókat és másolatkészítőket. Mások bizonyos időközönként tönkreteszik magukat, hogy a felhasználót új vásárlásra kényszerítsék. Az igazi számítógépvírusokat is gyakran trójai programok „engedik szabadon".

•

Kémprogramok (Spyware): A kémprogramok célja, hogy adatokat gyűjtsenek személyekről vagy szervezetekről azok tudta nélkül a számítógép-hálózatokon. Az információszerzés célja lehet békésebb, például reklámanyagok eljuttatása a kikémlelt címekre, de ellophatják számlaszámainkat, jelszavainkat, vagy más személyes adatainkat rosszindulatú akciók céljából is. A vírusokhoz hasonlóan lehet őket „beszerezni". Természetesen azok a programok, amelyek a felhasználó tudtával és beleegyezésével kérnek adatot, nem tekinthetők kémprogramoknak, ha a megszerzett ismereteket nem adják át harmadik félnek. Az internetes kapcsolatokban azonban a harmadik fél nem mindig kérdezi meg a párbeszédet folytatókat. Ezért jó, ha ilyenkor vagy az egyik vagy a másik fél megfelelően titkosítja az adatátvitelt. Az internetes programok cookie-technikája egy általánosan használt eljárás arra, hogy más felhasználó gépén adatokat tároljunk. Bár a gép tulajdonosa vagy kezelője megtilthatja ezek elhelyezését vagy törölheti őket, nem tekinthető barátságos kontaktusnak, ha külön tájékoztatás és engedély nélkül teszünk cookie-t más gépére.

Védekezés a vírusok ellen A számítógépes változatban is fontos szerepe lehet a megelőzésnek, amint ez a valódi kártevő organizmusok elleni védekezésben is kiemelt fontosságú. Ne tegyünk fel ismeretlen forrásból származó programokat a gépünkre! Legyünk óvatosak, ha hajlékonylemezt vagy CD-t helyezünk a meghajtókba! Ne bontsunk ki ismeretlen feladótól származó, gyanús dokumentumokat ellenőrzés nélkül! Sokszor sajnos minden óvatosság eredménytelen lehet. Szerencsére a számítógépvírusok megjelenésével egyidejűleg a védőszoftverek is megjelentek. Ennek a rabló-pandúr harcnak az eredménye a vírusok és a védőszoftverek különböző generációi. A folyamatot röviden érzékeltetem az alábbi példával: Az első vírusok még akárhányszor beépültek a fájlokba, növelve azok méretét. A növekvő fájlméret hamarosan gyanús lett, a vírust leleplezték és kiirtották. Hogy a gyors felismerést elkerüljék, a vírusprogramok ma már csak egyszer fertőznek, a fertőzött fájt megjelölik, hogy több vírust ne kapjon, a méretét a katalógusokban visszaállítják az eredetire. Ezt a generációt ezért lopakodónak nevezik. A védőprogramok pedig kihasználva, hogy a már fertőzöttnek megjelölt állományokat a vírus nem bántja, maguk teszik rá a jelet a fájlra, mintegy védőoltásként. A következő lépést megint a vírusírók teszik meg, és így tovább... A mai víruskereső és -mentesítő programok folyamatosan bővülő adatbázisokat tartanak karban a már ismert vírusok felismeréséhez. A célfájlokat átolvasva olyan kódsorozatot keresnek, amelyek a vírusokra jellemzőek. Ha fertőzött fájlt találnak, a felhasználó választásától függően vagy eltávolítják a vírust, vagy törlik a fertőzött fájlt a vírussal együtt, vagy „elzárják", megakadályozva a megnyitását. A keresést mintavagy szignatú-rakeresésnek nevezik. Jellemzője, hogy gyors, és a fertőzött állományokat gyakran meg tudja gyógyítani. Hátránya, hogy a legújabb vírusokat nem ismeri fel, és a gyógyítás néha a fájl sérülésével jár együtt. A heurisztikus módszer nem keres vírusmintákat, hanem a lehetséges célfájlokhoz olyan szituációkat teremt, hogy a vírus aktivizálja magát, és a rá jellemző műveletek felismerhetőek legyenek. Nagy előnye, hogy azokat a vírusokat is felismerheti, amelyekről még nem tudnak a keresőprogramok. Hátránya a gyakori téves riasztás, amivel elbizonytalaníthatja a felhasználót. Bár a víruskeresők a programférgeket is képesek felismerni, hiszen valamelyik rendszerfájlban megtalálhatók a lemezen is, ellenük a legtöbbet az operációs rendszerek gyártói tehetnek a védelmi rések betömésével. Az antivírusprogramok egy figyelőrendszert is szoktak biztosítani, válaszható módon. Ez az operációs rendszer betöltésétől a leállításig figyeli a környezetét. Sajnos lassíthatja a rendszert, különösen rossz beállítás esetén. A gyors működés érdekében sokszor csak részellenőrzést végeznek, amit időnként ki kell egészíteni egy-egy teljes körű ellenőrzéssel. Készítette: Kovács Tibor 11.N

35/52

2008. április 10.

XIV. Szoftverek etikus használata, telepítése és eltávolítása. Szoftverek etikus használata A szoftver egy ember vagy egy csoport által létrehozott szellemi termék, amelyet a törvény véd. Szoftverek jogosult felhasználói többféleképpen lehetünk. Megvásárolhatjuk a szoftver teljes vagy frissített (upgrade) változatát. A frissített változat általában olcsóbb a teljes változatnál, de csak akkor használhatjuk jogosultan, ha a program előző változatát már megvásároltuk. Egyes termékek esetén lehetőség van csak a szoftver licenszét megvásárolni, ebben az esetben a licensz szerződésben leírtak szerint használhatjuk a szoftvert. Új hardvereszköz beszerzésével jogosulttá válhatunk OEM szoftverek vásárlására is, például egy gép vásárlásával az operációs rendszer OEM változatát is megvehetjük. Ez lényegesen olcsóbb az eredeti árnál, de csak a hardver egyidejű vásárlásával vehetjük meg ezt a terméket. Vannak programok, amelyekhez az interneten vagy számítástechnikai folyóiratok CD mellékletein is hozzáférhetünk, és azokat telepíthetjük a gépünkre. A programok mellé általában a felhasználás módjára utaló szavakat írnak. Egy program lehet freeware, ebben az esetben ingyenesen is használhatjuk a szoftvert. Előfordulhat, hogy egy program freeware változata nem tartalmaz minden funkciót. A programok demo változatában a teljes programból csak néhány művelet használható. Ezeket a programokat is jogtisztán használhatjuk, ugyanúgy, mint az adware programokat, amelyeknél azonban el kell viselni a programban megjelenő reklámokat is. Ha kifizetjük a regisztrációs díjat, akkor a reklámok eltűnnek. A shareware programokat általában csak egy ideig használhatjuk, és ezután vagy nem működik tovább a program, vagy ha igen, akkor már jogosulatlanul használjuk. Fontos megjegyezni azt, hogy a weblapokon vagy a CD-n található ismertetőn nem ezek a szavak a döntőek, hanem a szoftverhez tartozó licensz szerződés. Ez határozza meg a szerzői jog tulajdonosa által megengedett szoftverhasználat feltételeit. A szoftverhez adott licensz szerződésre külön utalás történik a szoftver dokumentációjában, vagy a program telepítésekor is. A szoftver ára tartalmazza a szoftver licenszét, és megfizetése kötelezi a vevőt, hogy a szoftvert kizárólag a licensz szerződésben leírt feltételek szerint használja. A szoftverek beszerzése és használata során figyelembe kell venni a Büntető Törvénykönyv szerzői jogra vonatkozó rendelkezéseit, és a szoftvert kísérő licensz szerződés feltételeit. Ezért tudni kell, hogy a licensz szerződés megsértésével törvénysértést követ el az  aki a szoftvert, vagy annak dokumentációját, beleértve a programokat, alkalmazásokat, adatokat, kódokat és kézikönyveket a szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül lemásolja vagy terjeszti,  aki szerzői jog által védett szoftvert egyidejűleg két vagy több gépen futtat, hacsak ezt a szoftver licensz szerződése külön nem engedélyezi.

Programok hozzáadása, eltávolítása A Windows operációs rendszer alatt futó programok többségét nem tudjuk úgy használni, hogy hajlékonylemezről vagy CD-ről rámásoljuk a merevlemezünkre. Ezért a programokat telepíteni (installálni) szoktuk, ami azt jelenti, hogy általában egy setup vagy install nevű alkalmazást elindítunk, amely a program működéséhez szükséges állományokat felmásolja a gépünkre, és közben különböző rendszerbeállításokat is elvégez. Menet közben több kérdést is feltehet a telepítőprogram, amelyre válaszolnunk kell. Sikeres telepítés után használhatóvá válik a programunk. Ha egy programot többé nem akarunk használni, akkor azt általában el szoktuk távolítani a gépünkről. Mivel a programok telepítése közben több helyre is kerülnek állományok, ezért az összes helyről el kellene távolítanunk azokat. Ha ismernénk a pontos helyüket, akkor egy fájlkezelő programmal letörölhetnénk, de legtöbb esetben nem tudjuk, hogy hol vannak az egyes összetevők. Ezért a programok eltávolítását a Vezérlőpult Programok hozzáadásával szoktuk elvégezni. A TELEPÍTÉS/ELTÁVOLÍTÁS lapon egy listában láthatjuk azokat a programokat, melyeket eltávolíthatunk. Az eltávolítást a TELEPÍTÉS/ELTÁVOLÍTÁS gomb megnyomásával kezdhetjük el, ha ezek közül valamelyiket kiválasztjuk. Néhány kérdésre válaszolva a kijelölt programot teljes egészében eltávolíthatjuk a rendszerünkből. A WINDOWS TELEPÍTŐ lapon adhatjuk hozzá a rendszerünkhöz a Windows hiányzó összetevőit is. Ugyanezen a lapon el is távolíthatunk a rendszerünkből különböző összetevőket. A harmadik, INDÍTÓLEMEZ lapon tudunk készíteni rendszerlemezt (boot lemezt). Ez egy olyan hajlékonylemez, amely tartalmazza a rendszer indításához szükséges állományokat, így, ha a merevlemezen lévő operációs rendszer megsérül, akkor ezzel lehet elindítani a számítógépet, és helyreállítani a sérült állományokat. Készítette: Kovács Tibor 11.N

36/52

2008. április 10.

XV. Az Internet kommunikációs szolgáltatásai. A Web felépítése és sokszínűsége. Az internetszolgáltatások Az internet többféle szolgáltatást nyújt a hálózatot használóknak. Ezek egy része a kommunikációra irányul. Más része pedig az információk átadására, illetve számítógépek távoli elérésére.  WWW (World Wide Web) Az internet egyik legnépszerűbb szolgáltatása. Lehetőséget biztosít információk közlésére, szórakoztatásra és üzleti tevékenységre, mindezt ma már teljes multimédiás megvalósításban. Az egész történet 1989-ben kezdődött. Európai országok tudósainak kommunikációjának, munkájának megkönnyítésére szerettek volna valamilyen kapcsolatot kialakítani. 1993-ban megjelent az első grafikus megjelenítő, a Mosaic. A Mosaic szerzője Marc Andreessen, a későbbi Netscape Communication Corporation alapítója. 

Elektronikus levelezés (e-mail) Az egyik legkedveltebb szolgáltatás. Levelezőprogramok segítségével szövegeket küldhetünk egy vagy több címre. A levelek mellé csatolhatóak állományok is.



Hírcsoportok (news) Egy speciális szolgáltatás. Lehetővé teszi egy fórum létrehozását. Itt azonos érdeklődésű emberek oszthatják meg egymással véleményüket. Ezekre a hírcsoportokra a jelentkezés után olyan szöveges üzeneteket írhatunk, melyeket mindegyik, a hírcsoportra „előfizetett" felhasználó olvashat, és természetesen reagálhat is rá.



Távoli bejelentkezés (telnet, ssh, tsc) Segítségével fizikailag is távol lévő számítógépre tudunk bejelentkezni, és azon munkát végezni. Ehhez csak egy terminálra van szükség. A bejelentkezés után olyan, mintha a távoli gép előtt ülnénk.



Állományok másolása és mozgatása (ftp, scp) Lehetőség van távoli gépeken tárolt állományok másolására és mozgatására, és mindezt leggyakrabban az FTP protokoll segítségével érhetjük el.



IRC (Internet Relay Chat): valós idejű (on-line) beszélgetést biztosít ez a szolgáltatás. Ebben az esetben két vagy több ember írásban beszélgethet egymással. Az IRC szervereken különböző témákban folyik a társalgás. A szerverre való bejelentkezés után egy témát, vagyis csatornát kell választanunk, s máris látjuk a beszélgetést, illetve mi magunk is hozzászólhatunk.

Az internet felépítése A hálózathoz rengeteg számítógép kapcsolódik. A felépítésnél két dologról beszélhetünk: a fizikai felépítésről és a logikai felépítésről. A fizikai felépítése vegyes topológia. Logikai felépítése az adatok továbbításáról szól. A logikai felépítést a már említett TCP/IP protokollcsalád szabályozza. Ez gondoskodik arról, hogy az üzeneteink csomagokra bontva haladjanak a forrástól a célig. Az, hogy melyik csomag, milyen úton megy, nem fontos. A célnál a csomagokból újra üzenet lesz. Az internet másik fontos eleme a címzés. Ahhoz, hogy a csomagok haladni tudjanak, szükség van arra, hogy minden gépet egyedien azonosítsunk. Két egyforma cím nem lehet, mert ekkor nem lenne biztonságos az átvitel.

Word Wide Web (WWW vagy W3 WEB) 1992-ben indult hódító útjára, hogy behálózza a világot. Leírása • A különböző erőforrások (szöveg, kép, hang) egyszerű és egységes kezelése a hypertext technológiára épül. • A szövegben megkülönböztető jelzéssel (aláhúzás, eltérő szín, eltérő betűtípus)ellátott szövegrészek mögött újabb dokumentumok rejlenek melyek mentén újabb részeket járhatunk be, függetlenül attól hogy az internet hálózat mely gépén vannak a világon. • Hypermédia a hypertext szövegről a multimédiára (kép, hang, animáció, videó) történő általánosítás.


37/52

2008. április 10.

A WWW működése 1. Kliens-szerver modell alapján működik. A kliensprogram, - mely a saját gépünkön fut,- gondoskodik az egér és billentyűkezelésről, a keresett információt a szerverben visszakeresi és a képernyőn megjeleníti.A szerverprogram azon a számítógépen fut, amely a web információt biztosítja. 2. A kliens/szerver dialógus szabályai a Hyper Text Transfer Protocol (HTTP) használatára épülnek. 3. A hypertext dukumentum a Hyper Text Marcup Language (HTML) speciális nyelven készül (.html kiterjesztésű). A nyelv lehetővé teszi olyan mutatók (hyperlink) elhelyezését egy dokumentumban amely más dukumentumok elejére vagy belsejébe mutat. 4. A hálózati erőforrások egyedi azonosítása az előfeltétele annak hogy ezek a hyperlink hivatkozások az egész internet hálózaton használhatók legyenek. Az egyedi azonosítást az Uniform Resource Loocator (URL) segítségével végzik.


38/52

2008. április 10.

XVI. Adatkeresés az Interneten - tematikus és kulcsszavas keresés. Ahhoz, hogy az Interneten barangoljunk, ismernünk kell a weboldalak címeit. Sajnos a memóriánk véges. Túl sok címet nem tudunk megjegyezni. Persze a kereskedelmi cégek, az állami intézmények és még sok intézmény a nevével egyező domainnevet regisztráltatott be. Az Internetezők játékok és zenei fájlok letöltése mellett - információt keres.

A keresőszerverek típusai 

A témakör szerinti keresésnél az üzemeltetők kategóriákba rendezik a weboldalak címeit. Itt a keresés során egyre szűkülő kategóriákon keresztülhaladva találhatjuk meg a nekünk megfelelő információt tartalmazó oldalakat. Általában a weboldal üzemeltetőjének kell feljelentkeznie a keresőszerverre, és meg kell mondania, hogy a weblapja milyen kategóriába sorolható. Hátránya, hogy kevesebb eredményt ad a keresés. Előnye viszont, hogy a keresések eredménye pontosabb.



A tartalom szerinti keresésnél a nagy teljesítményű szervereken lévő, un. keresőrobotok pásztázzák a szervereken lévő weblapok tartalmát, és kigyűjtik belőle a szavakat. Ezt rendezik és tárolják. Keresésnél eredményként adja az adatbázisában lévő összes olyan weboldal címét, amely tartalmazza a keresett szót vagy szavakat. Hátránya, hogy néha több ezer oldalt is adhat eredményként. Ezek közül rengeteg lehet olyan, amely nem megfelelő számunkra. Az ilyen szervereknek drága az üzemeltetése. Előnye, hogy gyors és nem kell bejelentkezni rá.



A metakeresők tulajdonképpen olyan keresők, amelyek a keresendő dolgot több keresőnek elküldik, majd a beérkező eredményeket rendszerezik, és így jelenítik meg a felhasználó számára.

Keresőszerverek Sok keresőszerver van a világon. Ezek közül vannak ,/nagy múlttal" rendelkező keresők is. Ilyen például a Yahoo vagy a Lycos. A külföldiek elsősorban az idegen nyelvű oldalak keresésében segíthetnek. De szerencsére vannak magyar nyelvű keresők is, illetve néhány külföldi kereső lehetőséget ad a magyar nyelvű oldalak keresésére is. A keresésnél érdemes több keresőt használni, mert az egyes szervereknek más-más adatbázisa van. Néhány keresőoldal kombinálja a témakör és tartalom szerinti keresést, például a magyar Index vagy Origó oldal. A keresőket gyűjti össze a kereso.lap.hu oldal. Itt egyrészt országonkénti csoportosításban találhatók keresők, másrészt rengeteg speciális keresőt gyűjtöttek össze. A kezdő internetező legnagyobb problémája, hogy nem tudja a nagy információhalmaz előtt állva, merre induljon el. Az interneten rengeteg olyan oldal van, ahonnan érdemes elindulni. Ezeket az oldalakat nevezzük startoldalaknak vagy indulóoldalaknak. A startoldalak tematikusán gyűjtik össze a weblapokat. Az egyik ilyen a Startlap (www.startlap.com). Az, hogy mivel és hogyan keresünk, nagymértékben függ a keresendő információtól. Ha valamilyen általánosabb információt keresünk, akkor érdemes a lap.hu oldalakról elindulni. Ezeken az oldalakon az adott témakörhöz kapcsolódó oldalakat gyűjtötték össze. Például menetrend.lap.hu; mozi.lap.hu; etterem.lap.hu; muzeum.lap.hu. A keresőprogramok rengeteg lehetőséget kínálnak nekünk az információk minél pontosabb megtalálásához. A kereséshez a keresőmezőbe írjuk be a kifejezést, amelyre keresni akarunk. Majd nyomjuk le az ENTER billentyűt, vagy kattintsunk a Keresés (Search) gombra. Ha nem a megfelelő eredményt kapjuk, finomíthatjuk a keresés eredményét. Az operátorok használatát a következő táblázat foglalja össze. Témakör szerinti kereső Magyar Külföldi www.hudir.hu www.yahoo.com www.goliat.hu www.msn.co.hu www.index.hu www.lifestyle.co.uk www.origo.hu Tartalom szerinti kereső Magyar Külföldi www.google.co.hu www.google.com www.heureka.hu www.lycos.com www.altavizsla.hu www.altavizsla.com www.index.hu www.origo.hu Metakereső Magyar Külföldi www.ariadnet.hu www.hulabaloo.com www.net.hu/search www.mamma.com


39/52

2008. április 10.

Operátor * operátor + operátor - operátor „kifejezés” AND (logikai ÉS) OR (logikai VAGY) NOT

Funkciója Tetszőleges számú karaktert helyettesít. Pl.: ablak* az összes olyan oldalt eredményül adja, amiben az ablak kezdetű szavak benne vannak. Akkor használjuk, ha több szó van a keresendő kifejezésben. Amelyik szó elé írjuk, annak mindenképpen szerepelnie kell az eredményoldalon. Akkor használjuk, ha több szó van a keresendő kifejezésben. Amelyik szó elé írjuk, az nem szerepelhet az eredményoldalakon. Ha egy kifejezésre keresünk, akkor tegyük idézőjelek közé. Pl. „mézeskalács házikó" Akkor használjuk, ha több szó van a keresendő kifejezésben. Ha két szó közé illesztjük, akkor az eredményoldalakon mindkét szónak szerepelnie kell. Akkor használjuk, ha több szó van a keresendő kifejezésben. Ha két szó közé illesztjük, eredményként azokat az oldalakat kapjuk, amelyeken legalább az egyik szó szerepel. Akkor használjuk, ha több szó van a keresendő kifejezésben. Amelyik szó elé írjuk, nem szerepelhet az eredményoldalakon.

Ezeken az operátorokon kívül lehetőség van speciális beállításokra is. A keresőoldalakon ezeket Részletes keresésnek, Speciális keresésnek vagy Advanced-nek nevezik. Itt olyanokat állíthatunk be, mint az eredményoldalak nyelve, frissítési ideje, a kifejezés előfordulásának helye, illetve fájlformátumok.

Képek, zenei fájlok, videók keresése Bár ezekre vannak specializált keresők, de ettől függetlenül a legtöbb keresőben van lehetőség ilyen állományok keresésére. Külön „fülek" állnak rendelkezésre (általában a keresőmező felett), amelyekre átlépve már képeket, zenei fájlokat vagy videókat kereshetünk.


40/52

2008. április 10.

XVII. Elektronikus levelezés. Az Outlook Express használata. Az elektronikus levelezés az internet alapszolgáltatása. Alapjaiban hasonló a hagyományos levelezéshez. De rengeteg pluszszolgáltatást is tartalmaz. A legnagyobb előnye, hogy gyors. Nem csak szöveget, de fájlokat is küldhetünk a leveleinkkel. S persze a leglényegesebb, hogy ingyenes. Ahhoz, hogy elektronikus levelezést folytassunk, szükség van egy elektronikus levélcímre vagy röviden e-mail címre, egy levelezőprogramra és internetelérésre.

E-mail cím Az e-mail címet a saját levelezési címünkhöz lehet hasonlítani. A hagyományos levelezésnél is meg kell adnunk egy nevet és a helyet, ahová a levelet küldjük, az e-mail címnél is ugyanígy van. A cím első része a felhasználót azonosítja, a másik része a postafiók helyét adja meg, az elválasztójel pedig a „@". Felhasznalonev@szervernév.részegység.szervezetnév.elsődlegesdomainnév [email protected] A felhasználói azonosító nem tartalmazhat speciális karaktereket, s egyedinek kell lenni a postafiókon belül. Az „@" jel az angol „át" szót jelöli, itthon leginkább a „kukac" névvel illetjük. A cím második része egy domainnév. Ez a domainnév a postafiók címe. E-mail címhez többféleképpen juthatunk.

Magyar web alapú levelezők Mailbox www.mailbox.hu Freemail www.freemail.hu Prímposta www.primposta.hu Egon egon.gyaloglo.hu Külföldi web alapú levelezők Hotmail www.hotmail.com Ezeken az oldalakon első lépésként regisztráltatni kell magunkat. A regisztráció során meg kell adnunk egy felhasználónevet (User name). Ez lesz az e-mail címünk első része. A második része a szolgáltató neve. Például [email protected]. Ha regisztráltuk magunkat, akkor be kell jelentkeznünk. A bejelentkezés után olvashatjuk a leveleinket, illetve küldhetünk leveleket. A postaládánk méretét szabályozzák. Általában 6-10 MB helyet biztosítanak. Több ingyenes levelezőt az ingyenmail.lap.hu címen találunk. A levelek küldését és fogadását egy speciális program, a Mail Server (levelezőszerver) végzi. Ez egy állandó internetes kapcsolattal rendelkező, számítógépen lévő program. A leveleket ezek a programok küldik és fogadják. A beérkezett leveleket is a Mail Server tárolja az egyes felhasználók postafiókjában.

Levelezőprogram A levelezőprogramok a kliensprogramok. Az ő feladatuk a levelek letöltése a postafiókból. Másrészt az elküldött levelek feltöltése a Mail Server-re. S persze a felhasználók számára felületet biztosít a levelek kezelésére. Mit kell tudnia a levelezőprogramoknak?  A beérkezett levelek listázása  Levelek írása egy adott címre vagy egy címlistában szereplő címre  Levél írása több címre  Válasz a beérkezett levélre  Továbbküldése a beérkezett levélnek  Mellékletek csatolása a levélhez  Levelek tárolása különböző mappákban  Levelek törlése A levelezőprogramok mindegyike képes ezeket a szolgáltatásokat megvalósítani. Vannak, amelyek ezen felül pluszszolgáltatásokat is nyújtanak. Microsoft Outlook Microsoft Outlook Express Netscape mail Pegazus mail Eudora The Bat!


A Windows operációs rendszerekbe beépített levelezőprogram. A Netscape programcsomag része a levelezőprogram is. Ingyenes levelezőkliens. Ingyenes levelezőkliens. Ingyenes levelezőkliens.

41/52

2008. április 10.

Ezekben a programokban az egyik közös dolog, hogy grafikusak. De természetesen vannak olyan programok, főleg Linux operációs rendszer alatt, amelyek karakteres felületűek. Ezek használata első pillanatra talán bonyolultnak vagy nehézkesnek tűnhet, de sokkal gyorsabbak, mint grafikus társaik. S persze az alapszolgáltatásokat ugyanúgy biztosítják a felhasználók számára. Ilyen levelező például a pine.

A levelezőprogram használata (Outlook Express) A program indítása után a már megszokott ablakban jelenik meg a program. Az ablak felépítésében az egyetlen újdonság, hogy a munkaterület is részekre van osztva. Levélmappák: Itt láthatóak a szolgáltatókhoz kapcsolódó mappák. Ezen a részen választhatjuk ki azt a mappát, aminek a tartalmát meg szeretnénk a munkaterületen jeleníteni. Itt hozhatunk létre újabb mappákat a leveleink tárolására. Partnerek listája: Ez a lista olyan, mint a telefonregiszter, de itt nem telefonszámok vannak, hanem e-mail címek. Persze ez a címjegyzék lehetőséget ad a partner minden adatának tárolására, így mikor levelet akarunk küldeni, egyszerűen kiválasztjuk a nevét a listából, és már írhatjuk is a levelet. Munkaterület: A munkaterületen jelenik meg a levélmappáknál kiválasztott mappa tartalma. A munkaterületen általában a mappában lévő levelek fejléce látható. Ilyenkor a munkaterület két részre osztódik, és az alsó részen a kiválasztott levél tartalmát láthatjuk.

Felhasználói fiók létrehozása Ahhoz, hogy a programunkkal ténylegesen levelezni tudjunk, be kell állítanunk a postafiók és a Mail Server adatait. Továbbá meg kell adni, hogy melyik protokollt használjuk a levelezésnél. Eszközök/ Fiókok / Hozzáadás / Levelezés... menüpontban juthatunk el az internetcsatlakozás varázslóhoz. Az Eszközök / Fiókok / Levelezés fül panelen megtekinthetjük, hogy be van-e már állítva levelezőszerver.  Név megadása. A kimenő üzeneteinknél ez fog megjelenni a feladó helyén. Például: Gipsz Jakab  E-mail cím megadása. Például: [email protected]  Kiszolgáló, vagyis a Mail Server beállítása. Itt kell megadni a kiszolgáló típusát. A bejövő és kimenő levelek kiszolgálóját. Általában ez egyforma szokott lenni.  Bejelentkezési név és jelszó. POP3 (Post Office Protocol): A postaládánkban tárolt üzenetek letöltésére használt protokoll. A letöltés során jellemzően a kiszolgálóról az üzenetek a felhasználó gépére töltődnek. IMAP (Interactive Mail Access Protocol): Szintén letöltésre használt protokoll. Az üzenetek letöltése során másolja a leveleket a felhasználó gépére. Ezért a felhasználó más gépről bejelentkezve is le tudja tölteni a leveleit, és tudja olvasni őket. SMTP (Simple Mail Transfer Protocol): Egyszerű levéltovábbító protokoll. Az elektronikus levelek továbbítását szabályozza a Mail Serveren.

Levelek olvasása Ha beállítottuk a postafiókot, akkor töltsük le a leveleinket a levelezőszerverről. Kattintsunk az eszköztár Küldés / Fogadás gombjára, vagy az Eszközök l Küldés és fogadás l Összes fogadása menüpontjára. Ezzel letöltöttük a leveleinket. A levélmappák ablakban kattintsunk a Beérkezett Üzenetek mappára Ekkor a munkaterület ablakban láthatóak lesznek a beérkezett levelek fejlécei. Az ablak felső részén az egyes oszlopok fejléceinek segítségével rendezhetjük a levelek fejléceinek megjelenési sorrendjét. Az oszlop fejlécre kattintva megadhatjuk, hogy a leveleinket mi szerint rendezzük, és milyen sorrendben (növekvő, csökkenő). Megadhatjuk azt is, hogy milyen oszlopfejléc információk jelenjenek meg az ablakban. Jobb gombbal kattintva az oszlopfejlécre válasszuk az Oszlopok... menüpontot, és állítsuk be, mely fejléceket kívánjuk látni és milyen sorrendben. Az olvasatlan levelek fejlécei vastagon szedettek, és egy zárt boríték ikon van előttük. Az olvasott levelek normál megjelenésűek és egy nyitott boríték ikonja van mellettük. Az üzenet fejlécére jobb gombbal kattintva választhatjuk a gyorsmenüből a Megjelölés olvasottként vagy a Megjelölés olvasatlanként menüpontot. Ezzel lehet állítani egy levél állapotát. Az üzenetek fejlécére kattintva az alsó ablakrészben olvashatjuk a levelet. Ha szeretnénk, akkor külön ablakban is olvashatjuk a leveleket. Ehhez kattintsunk kétszer a levél fejlécére, vagy a gyorsmenüt előhívva válasszuk a Megnyitás menüpontot A leveleinket


42/52

2008. április 10.

megjelölhetjük, ezzel is kiemelve a többi üzenet közül. Ha a levél külön ablakban van, akkor ott az Üzenet / Üzenet megjelölése menüpontra kattintva jelölhetjük meg. Ekkor a külön ablakban a feladómező felett egy „Ez az üzenet megjelölt." felirat lesz látható, és a munkaterületen, a levelek fejlécénél pedig egy zászló ikon jelenik meg a fejlécben.

Levelek írása Levelet írni a legegyszerűbb módon úgy lehet, hogy az eszköztáron a megfelelő gombra kattintunk, a Levél létrehozása gombra. A másik lehetőség a menüpontokon keresztül, a Fájl / Új / E-mail menüpontban. A levél részei  Feladó: A küldő e-mail címe.  Címzett: A címzett e-mail címe.  Másolatot kap: Ha több személynek akarjuk elküldeni a levelet, megadhatjuk a további e-mail címeket.  Titkos másolat: A levélről másolatot küldünk egy személynek, de az eredeti címzett nem fogja látni, hogy más is megkapta a levelet.  Tárgy: A levél témájának rövid megnevezése.  Csatolás: A csatolandó fájlokat adhatjuk itt meg.  Levél törzse: Ide írhatjuk vagy itt olvashatjuk a levél tartalmát. A levél írásakor a feladórész automatikusan a mi e-mail címünket fogja tartalmazni. A Címzett mezőt nekünk kell kitölteni. Itt több nevet is felsorolhatunk, de ezeket pontosvesszővel kell elválasztanunk egymástól. A másolatot kap mezőnél ugyanúgy több címet is megadhatunk. A címzettek látni fogják, ki kapott másolatot a levélről. A titkos másolatnál ugyanúgy adhatjuk meg a címeket, de a Címzett nem fogja látni, hogy rajta kívül ki kapta meg még a levelet. Kattintsunk a Nézet / Minden fejléc menüpontra. Ekkor már megjelenik a Titkos másolat mező is. Ha megadtuk levelünk tárgyát (Subject), a levéltörzsben elkezdhetjük írni a levelet. A levél formázása A levél megírása közben vagy után formázhatjuk a levelünket. A formázás során stílusokat adhatunk meg, betűtípust, méretet stb. Ezen felül a levél háttérszínét és a betű színét is megváltoztathatjuk. Fontos, hogy nem mindegyik levelezőprogram képes kezelni a stílusokat. Mindezt a Formátum menüpontban találjuk meg. Ha az eszköztárak nem látszanak, akkor a Nézet / Eszköztárak menüpontban bekapcsolható. Csatolás Az elektronikus levelekben nemcsak az a jó, hogy gyorsan kommunikálhatunk a másik féllel, hanem kisebb fájlokat át is tudunk küldeni számukra. Túl nagy fájlokat nem érdemes átküldeni, hiszen a postafiók mérete mindenki számára korlátozott. Másrészt, aki otthonról tölti le a leveleit, annak sok időbe telik egy nagyobb fájl letöltése. Ezért a csatolt fájloknál inkább kisebb méretű fájlokat küldjünk csak, vagy tömörítsük össze az elküldeni kívánt fájlokat. A Beszúrás / fájlmelléklet menüpontot választva adhatjuk meg a csatolandó fájlokat, vagy az eszköztárról a Melléklet gombot megnyomva. Prioritás A levél küldésekor jelezhetjük a címzettnek a levelünk fontosságát. Hisz vannak olyanok, akik rengeteg levelet kapnak naponta. Ilyenkor jól jöhet, ha látja, hogy melyik levél fontos és melyik kevésbé az. A levél fontossági szintjét nevezik prioritásnak. Az eszköztár Prioritás gombjára kattintva kiválaszthatjuk a levelünk fontossági szintjét. Az Üzenet / Prioritás beállítása menüpontban ugyanezt tehetjük meg. A levél küldése Amikor befejeztük a levél írását, a levelet el kell küldeni. Két lehetőségünk van. Az egyik, hogy a levelet azonnal elküldjük, a másik pedig, hogy csak később küldjük el. A később küldésnek akkor van értelme, ha nem állandó internetes kapcsolattal rendelkezünk. Hiszen arra, hogy egy levelet megírjunk, nem kell az internetre kapcsolódni. Amikor az összes levelet megírtuk, akkor csatlakozunk az internetre, és elküldjük a leveleinket. Ilyenkor a később küldést választva a leveleink egy speciális mappába kerülnek. S amikor kapcsolódunk az internéihez, ebből a mappából automatikusan elmennek a címzetteknek.


43/52

2008. április 10.

Azonnali küldést valósíthatunk meg az eszköztár Küldés gombjára kattintva, vagy a fájl / Üzenet küldése menüpontban. Az üzenetet később küldeni a Fájl / Küldés később menüponttal lehet. Ekkor a levél a Postázandó üzenetek mappába kerül. A főablakba visszatérve a levélmappák ablakban a helyi mappák Postázandó üzenetek mappájában találjuk meg a levelünk. A be nem fejezett leveleket elmenthetjük, ezek a Piszkozatok mappába kerülnek. Helyesírás-ellenőrzés A levelezők többsége lehetőséget ad arra, hogy a levél elküldése előtt helyesírás-ellenőrzést hajtsunk végre. Az Eszközök / Helyesírás-ellenőrzés menüpontra kattintva hajthatjuk végre az ellenőrzést. Az Eszközök/ Beállítások / Helyesírás-ellenőrzés fülön beállítható, hogy a levél küldése előtt automatikusan legyen ellenőrzés. Visszaigazolás küldése Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy a címzett elolvasta a levelünket, kérjünk visszaigazolást erről. Az Eszközök / Olvasási visszaigazolás kérése menüponttal érhetjük el ezt a küldendő levélnél. Illetve beállíthatjuk, hogy az összes kimenő levelünknél kérjen ilyen visszaigazolást. Ez az Eszközök / Beállítások / Visszaigazolás fülön állítható be.

Válasz és továbbküldés A beérkezett leveleinkre, hasonlóan a mobilos SMS-ekhez, válaszolhatunk, illetve továbbküldhetjük őket. Ez rendkívül kényelmes lehetőség. Főleg, ha a válaszunkban az eredeti szövegből szeretnénk idézni. Válasz Válaszolni lehet csak a feladónak és lehet mindenkinek. A mindenki itt azokat jelöli, akik esetleg másolatot kaptak a nekünk érkező levélről. Az is beállítható, hogy a válaszkor az eredeti üzenetet tartalmazza-e a levél. Válaszkor a levél tárgyának automatikusan a következőképpen néz ki, „Re:" + az eredeti levél tárgya. Kattintsunk az eszköztár Válasz vagy Válasz mindenkinek gombjára. Aki a menüsort szívesebben használja, az válassza az Üzenet / Válasz a feladónak vagy a Válasz mindenkinek menüpontot. Azt, hogy az eredeti üzenetet is tartalmazza a válaszlevél, az Eszközök/ Beállítások... / Küldés fülön lehet a Küldés részben. Továbbküldés Leveleinket továbbküldhetjük más személyek számára is. Ezekből lesznek általában a lánclevelek. Ilyenkor fordulhat elő, hogy olyan levelet kapunk, amely mellékletként tartalmazza az eredeti levelet. A mellékletet kinyitva látjuk, hogy ez is egy továbbított levél, s ez is mellékletként tartalmazza az eredetit. S ez így megy tovább, még kétszer vagy háromszor is akár. Néha ez bosszantó lehet, mert nem tudhatjuk, melyik melléklet tartalmaz vírust is. Továbbküldésnél a levél tárgya automatikusan a következőképpen néz ki, „Fw:" + az eredeti levél tárgya. Amennyiben az eredeti levél mellékletet tartalmazott, de azt nem kívánjuk továbbküldeni, akkor egyszerűen töröljük a csatolandó fájl nevét. Ezt a műveletet az Eszköztár / Továbbítás gombjával lehet elérni vagy az Üzenetek / Továbbítás vagy Üzenetek / Továbbítás mellékletként helyen.

Levelek kezelése Amint eddig is láthattuk, leveleinkkel sok mindent tehetünk. Rendszerezhetjük, válaszolhatunk rájuk és továbbküldhetjük őket. A leveleinket kezelni kell, mert ha nem tesszük, hamar betelhet a postaládánk. Ha pedig betelik a postaláda, nem tudunk több levelet fogadni. Ezért szükség van a rendszerezésre és a szortírozásra. Mappák A beérkezett levelek csoportosításához létrehozhatunk mappákat, melyekbe elmenthetjük a leveleinket. A levelezőkben már eleve vannak mappák. Ezek:  Beérkezett üzenetek: A postaládánkba érkezett leveleket tartalmazza.  Portázandó üzenetek: Az el nem küldött leveleket tartalmazza.  Elküldött üzenetek: Az elküldött leveleknek menti egy másolatát ebbe a mappába. A beállításoknál a részletek megadhatók.  Törölt elemek: A kitörölt levelek ide kerülnek.  Piszkozatok: Az elmentett, be nem fejezett levelek kerülnek ide. Mappákat és almappákat mi magunk is létrehozhatunk, a Levélmappák ablakrészben a jobb gombbal kattintva vagy a menüsorból. A létrehozás során megadhatjuk, hogy hová szeretnénk létrehozni a mappát. A létrehozott mappába másolhatjuk vagy mozgathatjuk a leveleinket. S a mappákat átnevezhetjük vagy törölhetjük, ugyanúgy mint a fájlkezelőnél. Lehetőség van még a mappák tömörítésére is.


44/52

2008. április 10.

Néhány mappaművelet: Feladat Eszköztári gomb Menüben Új mappa létrehozása Új mappa… Fájl / Új mappa… Átnevezés Átnevezés Fájl / Mappa / Átnevezés… Áthelyezés Fájl / Mappa / Áthelyezés… Törlés Törlés Fájl / Mappa / Törlés Tömörítés Fájl / Mappa / Tömörítés A levelet törölni az eszköztár Törlés gombjával lehet. Ha IMAP protokoll lett a levelező beállításakor megjelölve, akkor a törölt elemre jobb gombbal kattintva a gyorsmenüből válasszuk ki a Törölt elem visszaállítása menüpontot. A törölt elemek véglegesen az eszköztár Eltávolítás gombjára kattintva távolíthatók el. A törölt elemek mappára vonatkozó beállításokat az Eszközök / Beállítások... / Karbantartás fülön tehetjük meg. Címjegyzék A levelezőprogramokban lehetőség van egy címjegyzék létrehozására. A címjegyzékben tárolhatjuk levelezőpartnereink adatait. Sőt partnerekből csoportokat is létrehozhatunk, így ha az egész csoportnak küldenénk levelet, az nagyon könnyen megoldható. A címjegyzék a Partnerek ablakrészben látható, vagy az Eszközök l Címjegyzék menüpontból hívható elő. Az eszköztáron pedig a Címek gombra kell kattintani. Egy címet felvenni a címjegyzékbe a Partnerek ablakrészben a Partnerek gombra kattintva az Új partner... pontban lehet. A megjelenő panelen adjuk meg a partner adatait, és az e-mail cím mezőbe írjuk be a partner e-mail címét, majd kattintsunk a Hozzáadás gombra. Címlista létrehozása Címlista létrehozásához a partnerek ablakban jobb gombbal válasszuk ki a Címjegyzék... menüpontot, vagy a menüsorból az Eszközök/Címjegyzék... menüpontot. Az új ablakban kattintsunk az eszköztáron az Új gombra, majd válasszuk ki az új csoport opciót. A megjelenő ablakban adjuk meg a csoport nevét, és vegyük hozzá a tagokat a csoporthoz. A tagok lehetnek olyanok is, akik nem szerepelnek a címjegyzékben. A beérkezett levelekből felvehetjük a feladót a címjegyzékbe. Álljunk a levélre, melynek fel akarjuk venni feladóját a címjegyzékbe. Jobb gombbal kattintva a gyorsmenüből válasszuk a Feladó felvétek a címjegyzékbe menüpontot. A levél írásakor a Címzett, a Másolatot kap és a Titkos Másolatot kap feliratokra kattintva egy panelen beállíthatjuk, hogy a címjegyzékből kinek kívánunk levelet küldeni. A kiválasztott neveket áttesszük a megfelelő mezőbe. Nyomtatás Elektronikus leveleinket papíron is olvashatjuk, ha kinyomtatjuk őket. Ehhez az Outlooknál válasszuk a Fájl / Nyomtatás... menüpontot, vagy kattintsunk az eszköztáron a Nyomtatás gombra. A nyomtatás párbeszédpanelen beállíthatjuk, hogy a teljes levelet vagy csak egy részét kívánjuk kinyomtatni.


45/52

2008. április 10.

XVIII. A levelek és a címlista kezelése. Finomhangolás az Outlook Expressben. Levelek olvasása Ha beállítottuk a postafiókot, akkor töltsük le a leveleinket a levelezőszerverről. Kattintsunk az eszköztár Küldés / Fogadás gombjára, vagy az Eszközök l Küldés és fogadás l Összes fogadása menüpontjára. Ezzel letöltöttük a leveleinket. A levélmappák ablakban kattintsunk a Beérkezett Üzenetek mappára Ekkor a munkaterület ablakban láthatóak lesznek a beérkezett levelek fejlécei. Az ablak felső részén az egyes oszlopok fejléceinek segítségével rendezhetjük a levelek fejléceinek megjelenési sorrendjét. Az oszlop fejlécre kattintva megadhatjuk, hogy a leveleinket mi szerint rendezzük, és milyen sorrendben (növekvő, csökkenő). Megadhatjuk azt is, hogy milyen oszlopfejléc információk jelenjenek meg az ablakban. Jobb gombbal kattintva az oszlopfejlécre válasszuk az Oszlopok... menüpontot, és állítsuk be, mely fejléceket kívánjuk látni és milyen sorrendben. Az olvasatlan levelek fejlécei vastagon szedettek, és egy zárt boríték ikon van előttük. Az olvasott levelek normál megjelenésűek és egy nyitott boríték ikonja van mellettük. Az üzenet fejlécére jobb gombbal kattintva választhatjuk a gyorsmenüből a Megjelölés olvasottként vagy a Megjelölés olvasatlanként menüpontot. Ezzel lehet állítani egy levél állapotát. Az üzenetek fejlécére kattintva az alsó ablakrészben olvashatjuk a levelet. Ha szeretnénk, akkor külön ablakban is olvashatjuk a leveleket. Ehhez kattintsunk kétszer a levél fejlécére, vagy a gyorsmenüt előhívva válasszuk a Megnyitás menüpontot A leveleinket megjelölhetjük, ezzel is kiemelve a többi üzenet közül. Ha a levél külön ablakban van, akkor ott az Üzenet / Üzenet megjelölése menüpontra kattintva jelölhetjük meg. Ekkor a külön ablakban a feladómező felett egy „Ez az üzenet megjelölt." felirat lesz látható, és a munkaterületen, a levelek fejlécénél pedig egy zászló ikon jelenik meg a fejlécben.

Levelek írása Levelet írni a legegyszerűbb módon úgy lehet, hogy az eszköztáron a megfelelő gombra kattintunk, a Levél létrehozása gombra. A másik lehetőség a menüpontokon keresztül, a Fájl / Új / E-mail menüpontban. A levél részei  Feladó: A küldő e-mail címe.  Címzett: A címzett e-mail címe.  Másolatot kap: Ha több személynek akarjuk elküldeni a levelet, megadhatjuk a további e-mail címeket.  Titkos másolat: A levélről másolatot küldünk egy személynek, de az eredeti címzett nem fogja látni, hogy más is megkapta a levelet.  Tárgy: A levél témájának rövid megnevezése.  Csatolás: A csatolandó fájlokat adhatjuk itt meg.  Levél törzse: Ide írhatjuk vagy itt olvashatjuk a levél tartalmát. A levél írásakor a feladórész automatikusan a mi e-mail címünket fogja tartalmazni. A Címzett mezőt nekünk kell kitölteni. Itt több nevet is felsorolhatunk, de ezeket pontosvesszővel kell elválasztanunk egymástól. A másolatot kap mezőnél ugyanúgy több címet is megadhatunk. A címzettek látni fogják, ki kapott másolatot a levélről. A titkos másolatnál ugyanúgy adhatjuk meg a címeket, de a Címzett nem fogja látni, hogy rajta kívül ki kapta meg még a levelet. Kattintsunk a Nézet / Minden fejléc menüpontra. Ekkor már megjelenik a Titkos másolat mező is. Ha megadtuk levelünk tárgyát (Subject), a levéltörzsben elkezdhetjük írni a levelet. A levél formázása A levél megírása közben vagy után formázhatjuk a levelünket. A formázás során stílusokat adhatunk meg, betűtípust, méretet stb. Ezen felül a levél háttérszínét és a betű színét is megváltoztathatjuk. Fontos, hogy nem mindegyik levelezőprogram képes kezelni a stílusokat. Mindezt a Formátum menüpontban találjuk meg. Ha az eszköztárak nem látszanak, akkor a Nézet / Eszköztárak menüpontban bekapcsolható.


46/52

2008. április 10.

Csatolás Az elektronikus levelekben nemcsak az a jó, hogy gyorsan kommunikálhatunk a másik féllel, hanem kisebb fájlokat át is tudunk küldeni számukra. Túl nagy fájlokat nem érdemes átküldeni, hiszen a postafiók mérete mindenki számára korlátozott. Másrészt, aki otthonról tölti le a leveleit, annak sok időbe telik egy nagyobb fájl letöltése. Ezért a csatolt fájloknál inkább kisebb méretű fájlokat küldjünk csak, vagy tömörítsük össze az elküldeni kívánt fájlokat. A Beszúrás / fájlmelléklet menüpontot választva adhatjuk meg a csatolandó fájlokat, vagy az eszköztárról a Melléklet gombot megnyomva. Prioritás A levél küldésekor jelezhetjük a címzettnek a levelünk fontosságát. Hisz vannak olyanok, akik rengeteg levelet kapnak naponta. Ilyenkor jól jöhet, ha látja, hogy melyik levél fontos és melyik kevésbé az. A levél fontossági szintjét nevezik prioritásnak. Az eszköztár Prioritás gombjára kattintva kiválaszthatjuk a levelünk fontossági szintjét. Az Üzenet / Prioritás beállítása menüpontban ugyanezt tehetjük meg. A levél küldése Amikor befejeztük a levél írását, a levelet el kell küldeni. Két lehetőségünk van. Az egyik, hogy a levelet azonnal elküldjük, a másik pedig, hogy csak később küldjük el. A később küldésnek akkor van értelme, ha nem állandó internetes kapcsolattal rendelkezünk. Hiszen arra, hogy egy levelet megírjunk, nem kell az internetre kapcsolódni. Amikor az összes levelet megírtuk, akkor csatlakozunk az internetre, és elküldjük a leveleinket. Ilyenkor a később küldést választva a leveleink egy speciális mappába kerülnek. S amikor kapcsolódunk az internéihez, ebből a mappából automatikusan elmennek a címzetteknek. Azonnali küldést valósíthatunk meg az eszköztár Küldés gombjára kattintva, vagy a fájl / Üzenet küldése menüpontban. Az üzenetet később küldeni a Fájl / Küldés később menüponttal lehet. Ekkor a levél a Postázandó üzenetek mappába kerül. A főablakba visszatérve a levélmappák ablakban a helyi mappák Postázandó üzenetek mappájában találjuk meg a levelünk. A be nem fejezett leveleket elmenthetjük, ezek a Piszkozatok mappába kerülnek. Helyesírás-ellenőrzés A levelezők többsége lehetőséget ad arra, hogy a levél elküldése előtt helyesírás-ellenőrzést hajtsunk végre. Az Eszközök / Helyesírás-ellenőrzés menüpontra kattintva hajthatjuk végre az ellenőrzést. Az Eszközök/ Beállítások / Helyesírás-ellenőrzés fülön beállítható, hogy a levél küldése előtt automatikusan legyen ellenőrzés. Visszaigazolás küldése Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy a címzett elolvasta a levelünket, kérjünk visszaigazolást erről. Az Eszközök / Olvasási visszaigazolás kérése menüponttal érhetjük el ezt a küldendő levélnél. Illetve beállíthatjuk, hogy az összes kimenő levelünknél kérjen ilyen visszaigazolást. Ez az Eszközök / Beállítások / Visszaigazolás fülön állítható be.

Válasz és továbbküldés A beérkezett leveleinkre, hasonlóan a mobilos SMS-ekhez, válaszolhatunk, illetve továbbküldhetjük őket. Ez rendkívül kényelmes lehetőség. Főleg, ha a válaszunkban az eredeti szövegből szeretnénk idézni. Válasz Válaszolni lehet csak a feladónak és lehet mindenkinek. A mindenki itt azokat jelöli, akik esetleg másolatot kaptak a nekünk érkező levélről. Az is beállítható, hogy a válaszkor az eredeti üzenetet tartalmazza-e a levél. Válaszkor a levél tárgyának automatikusan a következőképpen néz ki, „Re:" + az eredeti levél tárgya. Kattintsunk az eszköztár Válasz vagy Válasz mindenkinek gombjára. Aki a menüsort szívesebben használja, az válassza az Üzenet / Válasz a feladónak vagy a Válasz mindenkinek menüpontot. Azt, hogy az eredeti üzenetet is tartalmazza a válaszlevél, az Eszközök/ Beállítások... / Küldés fülön lehet a Küldés részben. Továbbküldés Leveleinket továbbküldhetjük más személyek számára is. Ezekből lesznek általában a lánclevelek. Ilyenkor fordulhat elő, hogy olyan levelet kapunk, amely mellékletként tartalmazza az eredeti levelet. A mellékletet kinyitva látjuk, hogy ez is egy továbbított levél, s ez is mellékletként tartalmazza az eredetit. S ez így megy tovább, még kétszer vagy háromszor is akár. Néha ez bosszantó lehet, mert nem tudhatjuk, melyik melléklet tartalmaz vírust is. Továbbküldésnél a levél tárgya automatikusan a következőképpen néz ki, „Fw:" + az eredeti levél tárgya. Amennyiben az eredeti levél mellékletet tartalmazott, de azt nem kívánjuk továbbküldeni,


47/52

2008. április 10.

akkor egyszerűen töröljük a csatolandó fájl nevét. Ezt a műveletet az Eszköztár / Továbbítás gombjával lehet elérni vagy az Üzenetek / Továbbítás vagy Üzenetek / Továbbítás mellékletként helyen.

Levelek kezelése Amint eddig is láthattuk, leveleinkkel sok mindent tehetünk. Rendszerezhetjük, válaszolhatunk rájuk és továbbküldhetjük őket. A leveleinket kezelni kell, mert ha nem tesszük, hamar betelhet a postaládánk. Ha pedig betelik a postaláda, nem tudunk több levelet fogadni. Ezért szükség van a rendszerezésre és a szortírozásra. Mappák A beérkezett levelek csoportosításához létrehozhatunk mappákat, melyekbe elmenthetjük a leveleinket. A levelezőkben már eleve vannak mappák. Ezek:  Beérkezett üzenetek: A postaládánkba érkezett leveleket tartalmazza.  Portázandó üzenetek: Az el nem küldött leveleket tartalmazza.  Elküldött üzenetek: Az elküldött leveleknek menti egy másolatát ebbe a mappába. A beállításoknál a részletek megadhatók.  Törölt elemek: A kitörölt levelek ide kerülnek.  Piszkozatok: Az elmentett, be nem fejezett levelek kerülnek ide. Mappákat és almappákat mi magunk is létrehozhatunk, a Levélmappák ablakrészben a jobb gombbal kattintva vagy a menüsorból. A létrehozás során megadhatjuk, hogy hová szeretnénk létrehozni a mappát. A létrehozott mappába másolhatjuk vagy mozgathatjuk a leveleinket. S a mappákat átnevezhetjük vagy törölhetjük, ugyanúgy mint a fájlkezelőnél. Lehetőség van még a mappák tömörítésére is. Néhány mappaművelet: Feladat Eszköztári gomb Menüben Új mappa létrehozása Új mappa… Fájl / Új mappa… Átnevezés Átnevezés Fájl / Mappa / Átnevezés… Áthelyezés Fájl / Mappa / Áthelyezés… Törlés Törlés Fájl / Mappa / Törlés Tömörítés Fájl / Mappa / Tömörítés A levelet törölni az eszköztár Törlés gombjával lehet. Ha IMAP protokoll lett a levelező beállításakor megjelölve, akkor a törölt elemre jobb gombbal kattintva a gyorsmenüből válasszuk ki a Törölt elem visszaállítása menüpontot. A törölt elemek véglegesen az eszköztár Eltávolítás gombjára kattintva távolíthatók el. A törölt elemek mappára vonatkozó beállításokat az Eszközök / Beállítások... / Karbantartás fülön tehetjük meg. Címjegyzék A levelezőprogramokban lehetőség van egy címjegyzék létrehozására. A címjegyzékben tárolhatjuk levelezőpartnereink adatait. Sőt partnerekből csoportokat is létrehozhatunk, így ha az egész csoportnak küldenénk levelet, az nagyon könnyen megoldható. A címjegyzék a Partnerek ablakrészben látható, vagy az Eszközök l Címjegyzék menüpontból hívható elő. Az eszköztáron pedig a Címek gombra kell kattintani. Egy címet felvenni a címjegyzékbe a Partnerek ablakrészben a Partnerek gombra kattintva az Új partner... pontban lehet. A megjelenő panelen adjuk meg a partner adatait, és az e-mail cím mezőbe írjuk be a partner e-mail címét, majd kattintsunk a Hozzáadás gombra. Címlista létrehozása Címlista létrehozásához a partnerek ablakban jobb gombbal válasszuk ki a Címjegyzék... menüpontot, vagy a menüsorból az Eszközök/Címjegyzék... menüpontot. Az új ablakban kattintsunk az eszköztáron az Új gombra, majd válasszuk ki az új csoport opciót. A megjelenő ablakban adjuk meg a csoport nevét, és vegyük hozzá a tagokat a csoporthoz. A tagok lehetnek olyanok is, akik nem szerepelnek a címjegyzékben. A beérkezett levelekből felvehetjük a feladót a címjegyzékbe. Álljunk a levélre, melynek fel akarjuk venni feladóját a címjegyzékbe. Jobb gombbal kattintva a gyorsmenüből válasszuk a Feladó felvétek a címjegyzékbe menüpontot. A levél írásakor a Címzett, a Másolatot kap és a Titkos Másolatot kap feliratokra kattintva egy panelen beállíthatjuk, hogy a címjegyzékből kinek kívánunk levelet küldeni. A kiválasztott neveket áttesszük a megfelelő mezőbe. Nyomtatás Elektronikus leveleinket papíron is olvashatjuk, ha kinyomtatjuk őket. Ehhez az Outlooknál válasszuk a Fájl / Nyomtatás... menüpontot, vagy kattintsunk az eszköztáron a Nyomtatás gombra. A nyomtatás párbeszédpanelen beállíthatjuk, hogy a teljes levelet vagy csak egy részét kívánjuk kinyomtatni.


48/52

2008. április 10.

XIX. A könyvtárak fejlődése (története). A könyvtárak típusai. Egy korszerű könyvtár terei, részei. Rövid könyvtártörténet     

Kr. e. 650 – Ninivei könyvtár – kb. 20 000 agyagtábla Asszurbanipal király (ma: British Museum) Kr. e. 3. sz. – Alexandriai Muszeion Könyvtár – kb. 600 000 papirusztekercs – tűzvész pusztította el Ptolemaiosz király Ókori görög és római - magán és nyilvános könyvtárak: papirusz- és pergamentekercsek Középkori kolostorok és egyetemek könyvtárai: kódexek 1445 – Johannes Gutenberg – könyvnyomtatás ( a papír a 13. században kerül Kínából Európába )

Magyarországi könyvtárak 

Bencés Főapátsági Könyvtár – Pannonhalma – 1001 1683-ban a török elől menekítik, ekkor sok kódex, kézirat, könyv megsemmisül, elvész. Ma kb. 320 000 kötettel rendelkezik.



Bibliotheca Corviniana – Mátyás király könyvtára Mátyás király (1458-1490) reneszánsz könyvtári gyűjteménye: aranyozott selyem-, bársony- és bőrkötésű kódexek. 200 db corvina maradt fenn, ebből 52 az OSZK-ban található.



Református Kollégium Könyvtára – Debrecen – 1538 A debreceni Kollégium Nagykönyvtárát évszázadokon át elsősorban a professzorok és a külföldet járt diákok adományai gyarapították. Ma kb. 600 000 kötet, több kódex, ősnyomtatvány és kiemelkedő személyiségek kéziratai alkotják.



Országos Széchényi Könyvtár – Budapest 1802 – Széchényi Ferenc adománya: 15.000 kötet 1808-1949 – A Nemzet Könyvtára (a Nemzeti Múzeumon belül) 1949-től: OSZK; 1985-től székhelye a Budavári Palota Jelenleg kb. 8 milliós könyvtári egység (ebből könyv kb. 2 m., kézirat kb. 1 m., plakát és aprónyomtatvány kb. 2,5 m., továbbá időszaki kiadványok, térképek, képek és metszetek, hangzó anyagok, mikrofilmek stb.).



Helikon Múzeumkönyvtár – Keszthely Magyarország legnagyobb és egyetlen épen maradt magánkönyvtára 90.000 kötet; XVIII-XIX. sz. korabeli berendezés



Sárospataki Református Kollégium Könyvtára – 1531 kb. 100.000 dokumentum

A könyvtárak típusai gyűjtőkörük és felhasználói körük szerint o Nemzeti könyvtár: - Magyarország-on az OSZK – gyűjtőkörébe tartozik alapítása óta • minden Magyarországon megjelent, bármilyen nyelven íródott mű, • minden magyarul megjelent mű – a világ bármely részéről, • minden nem magyar nyelven és nem Magyarországon, de magyar író vagy közreműködő által írt mű, • minden magyar vonatkozású, nem magyarul és nem Magyarországon megjelent mű. A kötelespéldány rendszere utasítja a magyarországi kiadókat arra, hogy minden megjelentetett művükből 2 ingyenes példányt bocsássanak a nemzeti könyvtár rendelkezésére. o Szakkönyvtár: egy-egy szakterület irodalmát gyűjti, rendszerezi és teszi az olvasók és a szakemberek számára hozzáférhetővé. o Közművelődési könyvtár: széles a gyűjtőköre, szépirodalmat, ismeretterjesztő és tudományos irodalmat, időszaki kiadványokat stb. gyűjt és kölcsönöz. Egy-egy falu vagy város lakóinak nyújt könyvtári szolgáltatásokat.


49/52

2008. április 10.

o Iskolai könyvtár: gyűjti, rendszerezi és hozzáférhetővé teszi a tankönyveket, a kézikönyveket, a tanulásban használható ismeretterjesztő irodalmat, a szakirodalmat, az ifjúsági irodalmat, a szépirodalmat és a pedagógusoknak szóló irodalmat. Audiovizuális és elektronikus dokumentumokat is gyűjt, van szabadpolcos rendszere, olvasóterme, médiatára és hálózati számítógépei internetcsatlakozással.

Könyvtári szolgáltatások         

Kölcsönzés, Olvasótermi szolgáltatás, Referenszszolgálat ( könyvtári olvasószolgálat az olvasók gyors felvilágosítása, tájékoztatása végett ), Bibliográfia készítése, Témafigyelés, Másolatkészítés Zenehallgatás, videó Könyvek előjegyzése, Internethasználat, adatbázisok használata.

A könyvtár funkcionális terei (részei)     

Szabadpolcos rendszer – szépirodalmi művek, ismeretközlő irodalom. Olvasóterem – kézikönyvek, folyóiratok. Kutatószoba, fénymásoló, videotéka és fonotéka. Katalógusok. Kölcsönzőhely.


50/52

2008. április 10.

XX. A dokumentumok csoportosítása és főbb jellemzőik. Alkalmazásuk az információ- és ismeretszerzésben. A dokumentumok típusai Az érzékelés módja szerint megkülönböztetünk: vizuális (képi és írásos), audio, audiovizuális és multimédia dokumentumokat. Az adathordozó és a tárolás módja szerint a következő dokumentumtípusokat különböztetjük meg: írásos (kéziratos és nyomtatott), képi, audio, audiovizuális és elektronikus.  Írásos dokumentumok: kézirat, könyv, brosúra, térkép, időszaki kiadvány (napilap, hetilap, folyóirat stb.) - nyomtatott dokumentumok, kivé egyes kéziratokat.  Képi dokumentumok: rajz, festmény, fénykép, plakát - van nyomtatott változatuk is.  Audiovizuális adathordozók (dokumentumok): hanglemez, magnószalag, kazetta, audio CD, diafilm, mikrofilm, mozgófilm, videokazetta, videolemez - technikai eszközök segítségével érzékelheto adatok, dokumentumok.  Elektronikus adathordozók: mágnesszalag, hajlékonylemez, merevelme, CD-ROM, CD-R, CD-RW, DVD - technikai eszközök segítségével érzékelheto adatok, dokumentumok.

A könyv részei Borító: kötéstábla, gerinc - tartalmazza a könyv címét, szerzőjét, kiadóját Könyvtest: védőlap, előzéklap, címlap,oldalak, mellékletek - a könyvbelső oldalai Címoldal: szerző, szerkesztő neve, mű címe, kiadó, kiadás helye, éve A címoldal hátoldalán: közreműködők, fotós, illusztrátor, fordító, lektor, felelős kiadó és szerzői jogtulajdonos, ISBN szám Tartalmi szempontból a könyv részei: előszó, utószó, bevezetés, a könyv szövege, fejezetei, felhasznált művek jegyzéke, névmutató, tárgymutató, mellékletek, tartalomjegyzék, függelék, impresszum. Az oldalakon lehet élofej, éloláb, lábjegyzet, hivatkozások.

A könyvek csoportosítása Tartalmi szempontból megkülönböztetünk szépirodalmi vagy ismeretközlő könyveket (tankönyv, segédkönyv, ismeretterjesztő könyv, szakkönyv) A könyvtári rend szerint vannak kölcsönözhető és ne kölcsönözhető könyvek. A kézikönyvek - általában nem kölcsönözhetőek:  egynyelvű szótárak, többnyelvű szótárak  lexikonok: általános lexikon, szaklexikon, kislexikon  enciklopédia  eseménynaptár (például technikatörténet, krónikák)  közhasznú adattárak (telefonkönyv, menetrend, névjegyzék) Elektronikus “kézikönyvek” a fenti könyvek adatbázisszerű változatai.

Az elektronikus dokumentumok előnyei      

a hozzáférhetőség lehet offline (korlátozott) vagy online (szinte korlátlan) online hozzáférés esetén ugyanazt a dokumentumot egyszerre akárhányan megtekinthetik azonos minőségben másolhatóak vagy kinyomtathatóak, így példányszámuk előre nem meghatározott a kiadás lehetősége nagy tömegeket érint, nem csak az olvasás, illetve megtekintés előfordul, hogy a gyakori bővítések és frissítések miatt a dokumentum tartalma (és formája) nem lezárt, hanem változó, növekvő, “élő” egy dokumentum lehet több URL- címen is, tehát több helyen az interneten


51/52

2008. április 10.

Tankönyv a weben - webtankönyv A tankönyv röviden összefoglalva olyan könyv, amely meghatározott ismeretőröknek, illetve kompetenciáknak tanítására-tanulására különösen alkalmas, feltételezve egy adott tudásszintű és motiváltság korosztályt. Az alkalmasság megítélésénél mindenekelőtt szakmai, didaktikai és nevelési szempontokat kell figyelembe venni. A webtankönyv tehát olyan “tankönyv”, amelynek további jellemzői:  digitális hipermédia  online elérhető az interneten  nyílt architektúrájú, könnyen bővíthető  frissülő, fejlődő  kommunikációs felülete esztétikus  könnyen áttekintheto és egyszerűen kezelhető  interaktív  passzív és/vagy aktív módon irányítja a tanulás folyamatát. A webtankönyv egyesíti a tankönyv szakmai-pedagógiai előnyeit, a web nyitottságával, programozhatóságával és a tartalom gyakori frissítésének, tökéletesítésének lehetőségével. Ezért különösen alkalmas lehet önálló tanulásra és a változások gyors követésére.


52/52

2008. április 10.

KÖZÉPSZINTŰ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI SZÓBELI TÉTELEK

Recommend Documents