Középpontban: A Leader jövője

A Leader+ profilja

kf-af-06-003-HU-C

Név:

Leader (kapcsolat a vidéki gazdaságfejlesztési cselekvések között)

Programtípus:

Európai Bizottság

közösségi kezdeményezés

Célterületek:

,EADER .BHB[JOF

A Leader+ három cselekvés köré épül: • 1. cselekvés: támogatás az alulról építkező kezdeményezésekre épülő, kísérleti jellegű, integrált területfejlesztési stratégiák részére. • 2. cselekvés: a vidéki térségek közötti együttműködés támogatása. • 3. cselekvés: hálózatépítés.

Kiemelt stratégiai témák:

A Leader+ számára a Bizottság által kijelölt kiemelt témák a következők: • a természeti és kulturális erőforrások lehető legjobb kiaknázása, beleértve a tájak értékének növelését is; • az életminőség javítása a vidéki térségekben; • a helyi termékek értékének növelése, különösen a kis termelőegységek piacra jutásának együttes cselekvéseken keresztül történő megkönnyítése által; • új know-how és új technológiák felhasználása a vidéki térségek termékeinek és szolgáltatásainak versenyképesebbé tételéhez.

Kedvezményezettek és támogatható projektek:

A Leader+ keretében nyújtható pénzügyi támogatást az állami, magán- és nonprofit szférából a területeiken helyi fejlesztési programok végrehajtása érdekében szerveződő partnerségek, helyi akciócsoportok (LAG) kaphatnak. A Leader+ a vidéki szereplők számára saját régiójuk hosszú távú lehetőségeinek felméréséhez kíván támogatást nyújtani. A program a fenntartható fejlődésre, valamint a nemzeti és nemzetközi együttműködésre irányuló integrált, kimagasló minőségű és eredeti stratégiák megvalósítását támogatja. Annak érdekében, hogy a közösségi erőforrásokat a legígéretesebb helyi stratégiákra összpontosíthassa, illetve azok kibontakozását a lehető legnagyobb mértékben elősegíthesse, csak korlátozott számú, szelektív megközelítés alkalmazásával kiválasztott vidéki térséget részesít finanszírozásban. A kiválasztás nyílt és szigorúan szabályozott eljárás szerint zajlik. Az egyes helyi fejlesztési programokon belül a helyi stratégiába illeszkedő, önálló projektek finanszírozhatók. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) keretében támogathatónak minősülő projektek mindegyike támogatható a Leader+ programban. A helyi akciócsoportok döntéshozatali szintjén a gazdasági és szociális partnereknek és szövetségeknek a helyi partnerségben legalább 50%-os arányban kell jelen lenniük.

Középpontban: A Leader jövője

A programozási időszak tartama: 2000–2006.

Közösségi támogatás:

A programok teljes költségvetése 5046,5 millió EUR, amelyből 2106,3 millió (a félidős indexálás után 2143,5 millió) EUR összeget az EMOGA Orientációs Részlege finanszíroz, a fennmaradó rész állami és magán-hozzájárulás.

HU 6 • 2006 ISSN 1830-1061

Leader+ Magazine 3 4

8 13 18

Röviden… • Az új vidékfejlesztési politika Akcióban a Leader+ • Svinø halad az élen • Az egész régiót behálózó turistautak • Séta a fák koronái között • A Cooperativa La Fageda Középpontban • A Leader I-től a Leader+-ig és azon túl – egészen a Leader-tengelyig Az életminőség javítása a vidéki térségekben • Belgium – A kultúra és a vidékfejlesztés összehangolása a falusi életben • Hollandia – A holland településfejlesztés megtervezése: mese két faluról A helyi termékek értékének növelése • Németország – A faipar élvonalában • Görögország – Ízes helyi biotermékek

24

A természeti és kulturális erőforrások kiaknázása • Finnország – Hiirijärvi falu téglavörösben pompázik • Írország – Fejlesztési projektek Castlecomerben

31

Új know-how és új technológiák alkalmazása • Franciaország – Közös munkával a fűtési hálózat kiépítéséért • Ausztria – A „t-guide” története: kulturális kapcsolatteremtés

37

Vidékfejlesztési együttműködés • Svédország, Finnország és az Egyesült Királyság – SISU: Kis szigetek a túlélésért és az egyetértésért • Franciaország és Németország – Az Aurignac-korszak: az európai művészet kezdetei

44

50 53

Nők és fiatalok a Leader+ programban • Olaszország – Interjú Angela Ciliberti LAG-menedzserrel (Le Macine, Basilicata, Olasz­ ország) • Egyesült Királyság – Georgie Harris: A dizájn a vállalatalapítás szolgálatában Az új tagállamok • Középpontban: Észtország – A Leader+-típusú intézkedés megvalósítása Leader+-hírek • A Leader+ Megfigyelőközpont szemináriuma (Schruns, Ausztria): A természeti és kulturális erőforrások kiaknázása

Az Európai Bizottság e lapja a Leader+ közösségi kezdeményezésről szóló információkhoz való hozzáférést hivatott segíteni. Célunk, hogy pontos és naprakész tájékoztatást nyújtsunk, ezért örömmel vesszük, ha felhívják figyelmünket az esetleges hibákra, amelyeket igyekszünk kijavítani. A Bizottság ugyanakkor nem vállal felelősséget a lapban megjelenő információkért, különös tekintettel a bemutatott projektek pénzügyi adataira, illetve a kiadások támogathatóságára vonatkozó információkra. Ezúton kérjük olvasóinkat, hogy az adatok felhasználásakor a legnagyobb körültekintéssel járjanak el. Az adatok felhasználása saját felelősségre történik.

Leader+ Magazine



6 • 2006

Leader+ Magazine A Leader+ Magazine-t a Vidéki Területek Megfigyelőközpontja jelenteti meg évi három alkalommal. A Leader (Links between Actions for the Development of the Rural Economy, azaz „kapcsolat a vidéki gazdaságfejlesztési cselekvések között”) az Európai Bizottság által elindított közösségi kezdeményezés, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (F.3. egység) koordinál. A Leader+ Magazine tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió intézményeinek álláspontját. Szerkesztőség: Vidéki Területek Európai Megfigyelőközpontja Jogilag felelős személy: Uwe Lerbs, Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, F.3. egység, 130 rue de la Loi, B-1040 Brüsszel E számban közreműködtek: a Leader+ nemzeti hálózati egységek és a helyi akciócsoportok Fotók: A külön nem jelzett esetekben a fényképek az Európai Bizottság szerzői jogi védelme alá tartoznak. A Leader+ Magazine az Európai Unió húsz hivatalos nyelvén jelenik meg, 35 000 példányban. További információ: Leader+ Contact Point, Rue du Marteau 81, B-1000 Brüsszel. Tel.: (+32 2) 235 20 20. Fax: (+32 2) 280 04 38. E-mail: [email protected] Honlap: http://ec.europa.eu/leaderplus © Európai Közösségek, 2007 A sokszorosítás a forrás megjelölésével engedélyezett. A kézirat véglegesítése 2006 októberében történt. A nyomtatás Olaszországban készült. A nyomtatás fehér, klórmentes papírra készült.

A Leader+ Magazine további példányainak megrendeléséhez küldjön e-mailt a [email protected] e-mail címre, vagy megrendelését neve és címe pontos megadásával, valamint az igényelt mennyiség és nyelvi változat megjelölésével küldje el faxon vagy levélben az alábbi címre: Leader+ Contact Point 81, Rue du Marteau B-1000 Brüsszel BELGIUM Telefon: (+32) 22 35 20 20 Fax: (+32) 22 80 04 38 A Leader+-kiadványokra elő lehet fizetni. Ha fel kíván kerülni levelezőlistánkra, regisztrálja magát az interneten a következő címen elérhető adatlap kitöltésével:

http://ec.europa.eu/leaderplus

Röviden… Az új vidékfejlesztési politika

B

ár még sok feladatunk van a Leader+ program ke­ retében – nem utolsósorban a nemzetközi együttmű­ ködési projektek terén –, mégis érthető, hogy e progra­ mozási időszak vége felé közeledve gondolataink egyre in­ kább az elkövetkezendő, 2007 és 2013 közötti időszakra össz­ pontosulnak.

Nikiforos Sivenas igazgató, Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, F. igazgatóság: A vidékfejlesztés horizontális vetületei

Öt hónappal az új Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló tanácsi rendelet elfogadása után, 2006. február 20-án a Mezőgazdasági Tanács elfogadta a vidékfejlesztésre vonatko­ zó európai uniós stratégiai iránymutatásokat, amelyek a tag­ államok által saját nemzeti stratégiai tervükben és fejlesztési programjaikban felhasználható stratégiai megközelítést, va­ lamint egy sor prioritást és lehetőséget határoznak meg.

fontosságú szerepet játszik az előző Leader-kezdeményezé­ sek által a vidékfejlesztés előmozdításában képviselt érték. A Leader integrálása szintén döntő fontosságú a három egy­ mást követő Leader-kezdeményezés során megszerzett kész­ ségek – különösen a helyi partnerségek kiépítésével, a köz- és magánszféra közötti partnerségekkel, az együttműködéssel és az innovációval, valamint a helyi igazgatás javításával ösz­ szefüggő készségek – fenntartása szempontjából. A régi tag­ államokban jelenleg működő, részben régebbi Leader-kezde­ ményezésekből eredő 893 Leader+ helyi akciócsoport már komoly tapasztalattal rendelkezik. Megfelelő iránymutatások mellett ezek a tapasztalatok továbbra is nagymértékben szol­ gálhatják a jövőbeli vidékfejlesztés, és különösen a 25 tagú Európai Unió új vidéki szereplőinek javát. E tekintetben fon­ tos, hogy nemzeti stratégiájuk kialakításakor a tagállamok vegyék figyelembe ezt az örökséget. Láthattuk például, hogy a valamennyi vidéki szereplőt – mezőgazdasági termelőket, erdészeket és helyi vállalkozásokat – magában foglaló integ­ rált megközelítés jelentős mértékben hozzájárulhat egy-egy régió abbéli sikeréhez, hogy természeti és kulturális öröksé­ géből fenntartható módon nyereséget tudjon termelni. Ez az idegenforgalom és a környezettudatosság szempontjából is lényeges, különösen a megújuló energia és az éghajlatválto­ zás kezelése érdekében tett erőfeszítések terén.

Európai szinten e stratégiai iránymutatások más uniós priori­ tások – így a göteborgi fenntarthatósági célkitűzések, vala­ mint a növekedésre és a foglalkoztatásra irányuló megújított lisszaboni stratégia – tekintetében is igen fontosak. A növeke­ dést finanszírozó és munkahelyeket teremtő vidékfejlesztési politika valóban létfontosságú a kibővített Európai Unió terü­ letének 90%-át kitevő vidék számára. Ezért a 2007 és 2013 közötti időszak jövőbeni vidékfejlesztési politikája keretében az új rendelettel létrehozott különleges alap, az Európai Me­ zőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) válik az egyedüli fi­ nanszírozási forrássá. Szeretném most felhívni figyelmüket a stratégiai iránymuta­ tások néhány területére és ezeknek az EMVA tengelyeivel való kapcsolatára, illetve azok közül is a negyedik, úgynevezett „Leader-tengelyre”, amely köré a Leader szerveződik. Az EMVA keretében a politika három fő területre összponto­ sít: élelmiszer-gazdaság, környezet, valamint a szélesebb érte­ lemben vett vidéki gazdaság és vidéki népesség. Következés­ képpen az EMVA is három fő tengelyről rendelkezik, és ezek­ hez járul a negyedik, „Leader-tengely”: • 1. tengely: a mezőgazdasági és erdészeti ágazat verseny­ képességének javítása, • 2. tengely: a környezet és a vidék fejlesztése, • 3. tengely: a vidéki élet minőségének javítása és a diverzi­ fikáció ösztönzése, • 4. tengely: a helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatás és a diverzifikáció érdekében.

Meg kell emlékeznünk természetesen azon egyéb közösségi eszközökről is, amelyek hatálya kiterjed a vidéki területekre. Ilyen eszköz például a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Halászati Alap és az új, piacorientált KAP; ezek ugyanis az EMVA-val egyetemben biztosíthatják a helyi és a regionális szintek közötti kapcsolatot. Arról már az egyes tag­ államoknak kell gondoskodniuk, hogy nemzeti terveik kellő­ képpen kiaknázzák a különböző szakpolitikai területek közöt­ ti együtthatások előnyeit.

A helyi fejlesztési stratégiák tekintetében a Leader-módszer fontossága egyértelműen igazolást nyert, ezt a Leader+ esetében is számos példa bizonyítja. Ebben a magazinban Hollandiából, Belgiumból, Görögországból és Svédországból származó esettanulmányok mutatják be, hogyan dolgozha­ tók ki Leader+-finanszírozással olyan helyi fejlesztési stratégi­ ák, amelyek hatása még jóval a következő programozási idő­ szak kezdete után is tapasztalható lesz. Ez igen lényeges, mi­ vel a jövőbeli vidékfejlesztési politika sikerében stratégiai



Nem szeretném alábecsülni az Európa vidéki területeire az elkövetkezendő években váró kihívásokat. Hiszem azon­ ban, hogy a valamennyi vidékfejlesztési szereplő számára hozzáférhető forrásokkal és a Leader keretében sokak által összegyűjtött tapasztalatok segítségével meg tudunk majd felelni ezeknek a kihívásoknak. Hasonlóképpen meg­ győződésem, hogy Európa vidéki területei továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszanak majd abban, hogy az Európai Unió elérhesse a fenntartható fejlődéssel, foglal­ koztatással és versenyképességgel kapcsolatos, a lisszabo­ ni stratégiában felvázolt széles körű célkitűzéseit.

A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról.

Leader+ Magazine



6 • 2006

AKCIÓBAN A Leader+

Svinø halad az élen A Vordingborg köze­ lében található Svinø Sjælland többi részé­ vel ápolt hagyomá­ nyosan különleges kapcsolata még ab­ ból az időből ered, amikor a két terület fizikailag különálló volt. Most az ottani mezőgazdasági ter­ melők a Sjællandske Familielandbruggal (a sjællandi családi gazdaságok szövet­ ségével) együttmű­ ködve egy olyan fo­ lyamat élére álltak, amely összekapcsolja a mezőgazdasági termelést, a természetet és a környezetet a szélesebb érte­ lemben vett vidékfejlesztéssel.

kell vonzóbbá válniuk. E folyamat részeként több mint 60 km-es szakaszon kiterjedt gyalog- és lovastúraösvényrendszert építenek ki. Az új kezdeményezések a térségben élők mindennapjai­ nak természetes részévé váltak, és a projekt következtében Svinø kilátásai máris reménytelibbek lettek. Annak elisme­ réséül, hogy Svinø a projekt kulcsfogalmait (befolyás és a tulajdonjog) sikerrel ültette át a gyakorlatba, elnyerte a Dansk Landbrug (a dán gazdaszövetség) legjobb kezde­ ményezésért járó díját. Tagállam: Dánia Régió: Storstrøms LAG: Falster, Moen és Dél-Sjælland A projekt összköltsége: 87 860 EUR EU: 30 168 EUR Egyéb közfinanszírozás: 32 316 EUR Magánfinanszírozás: 25 376 EUR Kapcsolattartó neve: Rikke Sønder E-mail: [email protected] Honlap: www.sjfl.dk

A Leader+ anyagi támogatásával a svinø-i gazdák kulcssze­ repet kaptak a régió kulturális arculatának jövőbeni alakí­ tásában. Összesen mintegy 3035 hektár földterületen gaz­ dálkodó negyvenöt termelő szövetséget alakított a térség közös természeti és gazdálkodási tervének létrehozása ér­ dekében. E szövetség célja egyrészt egy átfogó, következe­ tes keret felépítése, másrészt az egyes birtokokra vonatko­ zó egyéni tervek kialakítása. Általános célkitűzésük az, hogy Svinø ne csak egyszerűen egy különleges hely be­ nyomását keltse, hanem vonzó és dinamikus környezeté­ vel másoknak is kedvet csináljon a letelepedésre.

A fotót a Dán Nemzeti Hálózati Egység bocsátotta rendelkezésre

A szövetség munkája kitűnően szemlélteti a vidékfejlesz­ tés gyakorlati kivitelezését és azt, hogyan egyeztethetők össze a különféle érdekek az üzlet és a lakosság együttes javára. A termelők jól tudják, hogy terveikbe a nyilvánossá­ got is be kell vonniuk, és hogy ahhoz, hogy a vidéki térsé­ gek újjáéledjenek, a lakosság még nagyobb része számára

Leader+ Magazine



6 • 2006

Az egész régiót behálózó turistautak A francia határ mentén fekvő Ligúria régióbeli Sviluppo Valli di Ponente helyi akciócsoportja a következő célkitűzé­ seket fogalmazta meg helyi fejlesztési stratégiájában: • modern szálláshelyhálózat kialakítása; • a régió természeti örökségére és helyi termékeire épülő tematikus útvonalak létrehozása; • a helyi termékeket támogató kereskedelmi hálózat fej­ lesztése; • a terület és a helyi különlegességek népszerűsítése; • e termékek (köztük virágok) ökológiai minősítése.

gozása során összegyűlt tapasztalatok alapján kikristályo­ sodott legjobb gyakorlatokat. E gyakorlatok közé tartozott az útvonal meghatározása, a hatóságokkal való együttmű­ ködés az egyeztetés és támogatás érdekében, a meglévő szolgáltatások megkettőzésének elkerülése, valamint a köz- és magánszféra közötti együttműködés. Tagállam: Olaszország Régió: Ligúria LAG: Sviluppo Valli di Ponente A projekt összköltsége: 556 500 EUR EU: 167 000 EUR Egyéb közfinanszírozás: 167 000 EUR Magánfinanszírozás: 222 500 EUR Kapcsolattartó neve: Dott. Dario Biamonti E-mail: [email protected] Honlap: http://www.galriviera.it/

Bár a helyi akciócsoport területe a tengerpart közelében fekszik, mégis – más olasz vidéki területekhez hasonlóan – sok olyan jellegzetes problémával küzd, mint a lakosság elvándorlása, a mezőgazdasági termelés megszüntetése, általános munkahelyhiány, a helyi lakosságnak és vállalko­ zásoknak nyújtott szolgáltatások alacsony színvonala, illet­ ve a hálózatépítés és együttműködés hiánya.

A fotót az Olasz Nemzeti Hálózati Egység bocsátotta rendelkezésre

A Leader II program keretében már létrehoztak két, a helyi termékeken és ételkülönlegességeken alapuló tematikus útvonalat. A Leader+ lehetővé tette ezek befejezését és két új útvonallal való összekapcsolását egy mind a négy útvo­ nalat összekötő és ezáltal az egész régiót egyszerre nép­ szerűsítő hálózatszemléletű megközelítés részeként. Így a munka végeztével a térségben összesen négy útvonal lesz: a bor és olaj útja, az „ízek és színek útja”, a fehér konyha (keményítő- és tejtermékalapú ételek) útja, valamint az olí­ vaolaj útja. A Leader+ többféle módon – például a vásárlá­ si lehetőségekről is tájékoztatást adó internetes honlap létrehozásával és egyes termékek ISO-minősítésével – se­ gített a régió jellegzetes termékeinek népszerűsítésében. A régió helyi termékeire és kulturális forrásaira összponto­ sító útvonalak a tervek szerint hozzájárulnak az idegenfor­ galom fejlődéséhez, valamint a régió árui és szolgáltatásai iránti kereslet növekedéséhez. Bár az útvonalak létrehozá­ sa során merültek fel nehézségek, a helyi akciócsoport sze­ rencsére hasznosította az ilyen tematikus útvonalak kidol­

Leader+ Magazine



6 • 2006

AKCIÓBAN A Leader+

Séta a fák koronái között A német Bajoror­ szággal szomszé­ dos ausztriai Sau­ wald Leader+-ré­ gió 2005 júniusa óta szokatlan túra­ ösvénynek, az úgy­ nevezett Fakoro­ na-sétánynak ad otthont. Két útvonal közül lehet választani: az egyik fiatal erdőkön vezet át mintegy 10 méterrel a talajszint fölött, a másik pedig 170 méter hosszú (az elsőnél valamivel hosz­ szabb), és eléri a 24 méteres magasságot. A Fakorona-sé­ tány olyan változatos elemekből áll, mint egy függőhíd, egy 60 méter hosszú „csúszda”, egy fából készült labirintus, két, szálláslehetőséget is kínáló „Tarzan-ház” (36 ággyal), egy rókabarlang, valamint az egyensúlyozás biztonságos gyakorlására kialakított helyek. Az erdő hangjainak felerő­ sítése érdekében kihangosítórendszert is létrehoztak.

A projekt eddig 17 nőnek biztosított munkalehetőséget a vendéglátás, a karbantartás, az idegenvezetés és a díjbe­ szedés területén. A következő szezonban várhatóan to­ vább nő az újonnan létrehozott munkahelyek száma, mivel egyre nagyobb az idegenvezetés és a különleges csopor­ tos túrák iránti igény. A Fakorona-sétány átütő sikere már megnyitása előtt is észlelhető volt. Már az építkezés alatt látogatók ezrei tó­ dultak az építési területre, és a projekt híre – annak igen korai szakaszától kezdve – szájról szájra terjedt. Miután ezt a folyamatot hazai és külföldi médiatudósításokkal is ki­ egészítették, a Fakorona-sétány korai és kedvező reklámja biztosított volt. Tagállam: Ausztria Régió: Felső-Ausztria LAG: Regionalverband Sauwald A projekt összköltsége: 762 153 EUR EU: 299 464 EUR Egyéb közfinanszírozás: 185 512 EUR Magánfinanszírozás: 277 177 EUR Kapcsolattartó neve: Thomas Mueller E-mail: [email protected], [email protected] Honlap: www.baumkronenweg.at, www.sauwald.at

Azon felül, hogy nyilvánvalóan nagyon szórakoztató, a Fa­ korona-sétány egyben értékes oktatóeszköz is. A termé­ szetvédelmi ismeretterjesztő útvonal bemutatja a fák bio­ lógiáját, a különféle fafajtákat és azok gazdasági hasznosí­ tását, valamint az erdők természetes körforgását. A Fakorona-sétányt különböző érdekcsoportok hozták lét­ re, és az együttműködésbe a különféle szakértők mellett egy helyi gazdát és egy környékbeli építőmestert is bevon­ tak. A projekt tulajdonosa a fenntartható fejlődés kritériu­ mainak megfelelően alapított Verein Baumkronenweg („Fakorona Egyesület”) non-profit vállalkozás. A sétány a helybeli ácsok hagyományos kézműves technikáját fel­ használó, innovatív faszerkezettel épült, ami nagymérték­ ben növeli a regionális hozzáadott értéket. Első szezonja során, 2005. június és november között a projekt 162 000 látogatót vonzott, ami magasan meghaladta a várakozás szerinti 25 ezres látogatói létszámot. Az így nyert bevétele­ ket máris a Fakorona-sétány kibővítésére fordítják.

Leader+ Magazine

A fotókat a Sauwald LAG bocsátotta rendelkezésre



6 • 2006

A Cooperativa La Fageda Ez a projekt az 1982-ben 117 partnerrel alapított La Fageda szövetkezet munkájához kapcsolódik, amelynek célja a kü­ lönféle szellemi fogyatékossággal élő emberek támogatá­ sa azáltal, hogy munkát biztosít számukra, elősegítve tár­ sadalmi beilleszkedésüket és életminőségük javulását. A szövetkezet székhelye a Garrotxa régió vulkanikus öveze­ tét felölelő nemzeti parkban található.

Mindezek által a Leader+ segített a meglévő munkahelyek megerősítésében, és hat új munkahelyet is teremtett. A La Fageda most összesen 105 főt – 78 fogyatékkal élőt és 27 szakembert – foglalkoztat. Tagállam: Spanyolország Régió: Katalónia LAG: Fundación Privada Garrotxa Lider A projekt összköltsége: 330 500 EUR EU: 49 575 EUR Egyéb közfinanszírozás: 49 575 EUR Magánfinanszírozás: 231 350 EUR Kapcsolattartó neve: Cristobal Colón Palasi E-mail: [email protected] Honlap: www.fageda.com

A szövetkezet tevékenysége négy ágazatra terjed ki: • a legfontosabb tevékenység a tejipari termelés, amely­ nek során a szövetkezet saját gazdaságából származó tejből jó minőségű joghurtot készítenek. A havonta mintegy kétmillió doboz joghurtot előállító, fejlett technológiát alkalmazó üzem EU-minősítéssel rendel­ kezik; • a tejhasznú tehénállomány 225 egyedből áll; • a kertészetben és a faiskolában fákat és őshonos növé­ nyeket nevelnek a megóvással és újraerdősítéssel kap­ csolatos munka elősegítésére; • foglalkozásterápiai szolgálatuk fő célja a betegek társa­ dalmi beilleszkedésének segítése és életminőségük le­ hetőség szerinti javítása. Ez a különleges rehabilitációs szolgálat a súlyosabb állapotú betegekkel foglalkozik, és körülbelül 40 olyan beteget lát el, akik más tevékeny­ ségek végézésre alkalmatlanok. Bentlakásos otthon is működik azok számára, akik nem volnának képesek a rendes napi tevékenységek önálló ellátására. Nekik a szövetkezet számos társas tevékenységet kínál a hétvé­ geken és a vakációk ideje alatt.

A fotókat a Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium bocsátotta rendelkezésre

A Leader+ keretében e tevékenységek minősége jelentő­ sen javult. A támogatást építkezésre (az iroda és a látogatói központ átépítésére), új bútorok és felszerelések vásárlásá­ ra, továbbá a gazdaság és a tejüzem számára új gépek és berendezések beszerzésére fordították, valamint segítsé­ gével új marketingstratégiát dolgoztak ki, amelynek része a helyi eseményeken való részvétel is. A szövetkezethez csatlakozó új tagok számára oktatást is biztosítanak.

Leader+ Magazine



6 • 2006

Középpontban A Leader I-től a Leader+-ig és azon túl – egészen a Leader-tengelyig John Bryden cikke

ellenőrzés és értékelés útján történő ellenőrzés melletti – előzetes vagy ex ante finanszírozásában.

Bevezető

A Leader I programot a DGVI (most Mezőgazdasági és Vidék­ fejlesztési Főigazgatóság) koordinálta, és három strukturális alapból finanszírozták: az Európai Regionális Fejlesztési Alap­ ból (ERFA), az Európai Szociális Alapból (ESZA) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Orien­ tációs Részlegéből. Az 1991–1993 közötti időszakban 400 millió ECU értékű közösségi ráfordításban részesült. Összesen 217 Leader I helyi akciócsoportot hagytak jóvá, és az európai uniós támogatás végösszege 450 millió ECU volt, ami össze­ sen 1115 millió ECU értékű beruházást tett lehetővé.

A strukturális alapok 1987. évi reformja bevezette a„közösségi kezdeményezés” fogalmát és gyakorlatát, amelynek köszön­ hetően a Bizottság különleges támogatást nyújthat a Közös­ ség számára kiemelten fontos intézkedésekre. Ilyen kezde­ ményezés volt a Leader („kapcsolat a vidéki gazdaságfejlesz­ tési cselekvések között”) is. A Leader programot az 1990. évi konzultációkat követően a Bizottság 1991. március 19-én hir­ dette meg. Az Európai Unió különböző tagállamaiban a helyi fejlesztés területén dolgozó szakemberek nagy örömmel fo­ gadták az 1970-es években Európában (ideértve néhány ak­ kor még nem uniós országot is) létrejött sikeres kezdeménye­ zésekre épülő programot, bár egyes tagállamok minisztériu­ mai – sőt néhány bizottsági tisztviselő – lelkesedése nem volt maradéktalan, és volt, aki egyáltalán nem kívánt részt venni benne.

A folytatást képviselő Leader II programot 1994 júliusában je­ lentették be. Az 1994–1999 közötti (hosszabb) időszak kezdő támogatása 1400 millió ECU volt, amit később 1700 millió ECU-re növeltek. A Leader II keretében – immár nemzeti és regionális programokon belül – több mint 1000 helyi akció­ csoportot hagytak jóvá.

Noha a Leader történelme során a hangsúly némileg áthelye­ ződött, a fő jellemzői a mai napig a következőkben foglalha­ tók össze: • mivel (európai) közösségi kezdeményezés, ezért felülről lefelé építkezik; • alulról felfelé építkezik a döntések megtervezése és végre­ hajtása tekintetében; • igyekszik innovatív és integrált, illetve több ágazatot érin­ tő megoldásokat találni a vidék problémáira; • területi, illetve helyi alapú megközelítést alkalmaz, ahol a hangsúly a szubregionális szinten van; • helyi partnerséget igényel: ezek a „helyi akciócsoportok” (LAG-ok), amelyekben a helyi fejlesztés legfontosabb sze­ replői is részt vesznek, úgy a közszférából, mint azon kívül­ ről; • fontos szerephez jut a helyi akciócsoportok közötti háló­ zatépítés és az (eredetileg kizárólag transznacionális, most nemzeti és transznacionális) együttműködés; • helyi szinten új finanszírozási eszközt alkalmazott: a globá­ lis támogatás mechanizmusát. Ez rendkívül fontos volt a helyi akciócsoportok cselekvési programjainak – utólagos



A Leader+ programot az Agenda 2000-ben vetették fel, és 1999-ben hirdették meg; a 2000-től 2006-ig terjedő hétéves időszakra 2105,1 millió eurós uniós költségvetéssel rendelke­ zett. 2004 decemberéig a nemzeti és regionális programok keretében összesen 893 helyi akciócsoportot hagytak jóvá. A Leader I ex post értékelése pozitív eredményt adott, és a Lea­ der II félidős jelzőszámai is kedvezően alakultak. A Leader az 1996-os corki konferencián célul kitűzött fenntartható vidék­ fejlesztés egyik legfontosabb mechanizmusaként jelentős tá­ mogatást élvezett. A Leader+ nagyobb hangsúlyt fektetett a projektek minősé­ gére, a hatások fenntarthatóságára, az egyesítő téma alapján kidolgozott, jelentősebb programokat kiegészítő és áthelyez­ hető stratégiákra, valamint a munkahelyteremtést ösztönző cselekvésekre. A Leader+ ezenfelül nemcsak a strukturális és kohéziós politikában meghatározott kiemelt régiókban, ha­ nem bármely vidéki térségben alkalmazható. 2005-ben megállapodás született az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatható új intézkedésekről. A rendelet (50) preambulumbekezdése szerint:

John Bryden a skóciai Aberdeeni Egyetem professor emeritusa és az invernessi UHI PolicyWeb igazgatója, valamint a Nemzetközi Vidékhálózat (International Rural Network) elnöke és az Arkleton Trust programigazgatója. Aktívan közreműködött a Leader I és Leader II programban, és 1995-től 2000-ig a Leader Európai Megfigyelőközpont Jövőbeli Kilátások Csoportjának koordinátoraként dolgozott. Részt vett a Leader I egész Unióra kiterjedő értékelésében, és elvégezte a Leader II-vel kapcsolatos skóciai és írországi értékelések egy részét, illetve közreműködött azokban.

Leader+ Magazine

„Három programozási időszak tapasztalatainak a birtokában a Leader-kezdeményezés olyan érettségi fokot ért el, amely a vi­ déki területeket képessé teszi a Leader-megközelítés szélesebb körben való végrehajtására a vidékfejlesztési programozás fő folyamatán belül. Rendelkezni kell ezért a Leader-megközelítés



6 • 2006

K özéppontban

John Bryden

és a helyi szereplők cselekvési és döntési szabadsága korláto­ zottabb, mint a Leader II esetében volt; a minisztériumok azonban előnyben részesítik, egyrészt mert a témák és cse­ lekvések konkrétabban meg vannak határozva, másrészt mert abba csak egyetlen uniós alapot vontak be.

alapelveinek a programokba történő átültetéséről, külön ten­ gelyt építve ezeken belül, és meg kell határozni a támogatandó helyi akciócsoportokat és intézkedéseket, beleértve a partner­ ségi képességet, valamint a helyi stratégiák, az együttműködés, a hálózatépítés és az ismeretek elsajátításának végrehajtását.”

Átmenet a Leader I-ből a Leader+-ba

A Leader I-támogatás csak az 1. és 5b. célkitűzések alá eső ré­ giók számára volt nyújtható, ugyanakkor – bizonyos „határ­ problémák” megoldása érdekében – meghatározott körül­ mények esetén az ezekkel szomszédos térségek is támogat­ hatóak voltak.

A Leader I program gyorsan haladt előre, mert általában nagy­ fokú szabadság és alacsony szintű bürokrácia jellemezte, és igen rövid volt a végrehajtási időszak. A Leader II – adminisz­ tratív, illetve a megfelelő tőke-hozzájárulással kapcsolatos problémák miatt – a vártnál jóval lassabb ütemben indult be. A jelek szerint a Leader+ még ennél is lassúbb. Németország kivételével a tagállamok – illetve az azokban működő helyi akciócsoportok – általában osztották azt a nézetet, hogy a Leader II jóval nehézkesebb és rugalmatlanabb volt a Leader Inél. A Leader+-hoz kapcsolódó, a szerző számára hozzáfér­ hető előzetes tanulmányok azt mutatják, hogy a helyi akció­ csoportok ezt a programot még az eddigieknél is bürokrati­ kusabbnak találják, mivel azokat a minisztériumok ellenőrzik,



A Leader+ kizárólag az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának hatáskörébe tartozó„egy­ séges alap” kezdeményezés volt, ennek ellenére finanszíroz­ hatóak voltak belőle az előző, három strukturális alapra vonat­ kozó szabályok szerint támogatható költségek. A Leader+ keretében más cselekvések voltak támogathatóak, és a prog­ ram egyszerre kívánt összpontosítani a kulcsfontosságú té­ mákra és célcsoportokra, illetve erősebb kapcsolatot biztosí­ tani a Leader+ és más – különösen a strukturális alapok 1. és 2. célkitűzése alá eső – európai uniós regionális programok kö­ zött. Mindamellett a Leader+ programban az Európai Unió minden vidéki térsége támogatható volt.

Ez a vélemény igen egyértelműen megmutatkozott az 1997es brüsszeli Európai Leader Szimpóziumon, illetve az azt megelőzően az Európai Leader Megfigyelőközpont által készített felmérésben, amelyet Almu Buciegával elemeztem. A felmérés során megkérdezett helyi akciócsoportoknak kis híján a fele egyetértett abban, hogy a program sikeres végrehajtásának és jó teljesítményének legnagyobb akadálya és kerékkötője a bürokrácia.

Leader+ Magazine

→



6 • 2006

Néhány jelentős innováció és siker a Leader történetéből

A Leader+ a következő négy témához kapcsolódik: • új technológiák és új know-how alkalmazása a termékek és térségek versenyképesebbé tételéhez; • életminőség a vidéki térségekben; • a helyi termékek értékének növelése; • a természeti és kulturális erőforrások kiaknázása.

A Leader I volt az Európai Bizottság első számottevő kísérle­ te a belső kezdeményezésű, „alulról építkező” helyi vidékfej­ lesztés tekintetében. Olyan időszakban vezették be, amikor a globalizáció folyamata érezhetően erősödött a Szovjet­ unió úgy politikai realitásként, mint alternatív társadalomés gazdaságszervezési modellként történő összeomlása kö­ vetkeztében. A vidéki térségek számára ebben az időszak­ ban a legfontosabb gyakorlati probléma az volt, hogyan le­ het túllépni azon, hogy a globalizáció nem csupán fenyege­ tések és lehetőségek halmaza, és hogy hogyan lehet a lehe­ tő legeredményesebben folytatni a helyi és globális szintek közötti kapcsolatra épülő vidékfejlesztési stratégiát.

Mindemellett a Leader+ elsődleges célcsoportként emelte ki a nőket és a fiatalokat. A Leader a vidéki térségek legfőbb értékének a helybeli lakos­ ságot tekintette, és a Leader-projektek megkülönböztető jel­ legzetessége az volt, hogy bízott a vidéken élő emberekben és abban, hogy ők megtalálják a környezetükhöz, kultúrájuk­ hoz, munkavégzésük hagyományaihoz és készségeikhez leg­ jobban illő megoldásokat. Ennek megfelelően a Leader kulcs­ fogalmai között szerepelt többek között az önsegítés fejlesz­ tése, ami által az emberek elsajátíthatták a projektek tervezé­ séhez és irányításához szükséges készségeket; az integrált vi­ dékfejlesztés társfinanszírozása például az idegenforgalmi, a kézműves és az agrármarketing-ágazatban; valamint az iden­ titás meghatározását célzó politikák folytatása a térségek ar­ culatának megerősítése érdekében. Míg az első két intézke­ dés viszonylag egyértelmű volt, az utolsó abból a két felisme­ résből fakadt, hogy egyrészt veszélyben forog a vidék kultúrá­ ja és hagyományos értékei, másrészt – és ez egy pozitívabb felismerés – az Európában kifejlődő új piaci szegmensek a vi­ déki térségek és lakosság javát szolgálhatnák.

Peck és Tickell 1994-ben rámutatott arra, hogy az egyes tér­ ségek által a globalizációra válaszként adott legáltalánosabb taktikai lépés a „helyi értékek globális szintű értékesítése” az egyre mobilisabb köz- és magánbefektetések kompetitív stratégiákkal történő bevonzásán keresztül. Az ilyen „a szomszéd rovására menő” (a másik fél kárára előnyhöz jutta­ tó) stratégiák egyre inkább kudarcra voltak ítélve, és a vidék­ fejlesztéssel foglalkozó szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az ő vidéki térségük versenyelőnye egyre na­ gyobb mértékben a kevésbé mobilis és kézzelfogható, hely­ ben gyökerező, éppen ezért a globális versenytől védettebb erőforrásokból táplálkozhat. A Leader által támogatott pro­ jektek későbbi vizsgálatai minden bizonnyal azt mutatják majd, hogy maga a Leader vált e „kevésbé mobilis” erőforrá­ sok fejlesztésének, hangsúlyos szerephez juttatásának és eladásának fő eszközévé. Ez kitűnik valamennyi, az Európai Bizottság Leader programjának keretében megvalósult in­ novatív helyi cselekvésből, amelyek közül sokról hírt adott úgy a Leader Magazine, mint más fórumok.

A Leader I és II keretében az intézkedések három különböző típusa volt finanszírozható. Az első intézkedéstípus a vidékfej­ lesztéshez adott technikai segítségnyújtás, beleértve a foglal­ koztatás, a falusi turizmus, a kisvállalkozások, a kézműves vál­ lalkozások, a helyi szolgáltatások és az agrármarketing terén biztosított oktatást és segítségnyújtást. A második típushoz a vidéki térségekben alakuló helyi partnerségek által alkotott Leader-csoportok felszerelését célzó intézkedések tartoztak. A harmadik típus pedig a különböző Leader-csoportok össze­ kapcsolására szolgáló uniós szintű hálózat létrehozására irá­ nyuló intézkedéseket foglalta magában. Ez a hálózat Európai Leader Megfigyelőközpont néven vált ismertté, melynek te­ vékenysége felölelte a Leader-csoportok és mások számára kulcsfontosságú témákról tartott nemzetközi szemináriumok szervezését, nemzetközi együttműködés keretében megva­ lósítandó projektek ösztönzését, a többnyelvű Leader Magazine és rendszeres hírlevél kiadását; a Megfigyelőközpont ezen­ felül a Leader-csoportok számára létrehozott több, a széles körben használt honlapon keresztül elérhető tájékoztatót is. Némi késedelem után a Leader+ Megfigyelőközpont munká­ ja rendezvények szervezésével, kiadványok és cserék létreho­ zásával és a honlap megújításával bővült.

Különösen fontosak voltak azok a Leader-projektek, amelyek megerősítették a helyi identitástudatot és önbecsülést (azaz a kulturális tőkét) például a térség termékei és a helyi címkézés fejlesztése által; összekapcsolták az előzőleg elszigetelt helyi ágazatokat, például az idegenforgalmat és a mezőgazdasági termelést; eladhatóvá tették az olyan kulturális és környezeti értékeket, mint a nemzeti parkok és a kulturális fesztiválok; új információs és kommunikációs technológiai alkalmazásokat fejlesztettek ki; illetve feltámasztottak olyan különleges helyi mesterségeket, mint a hajóépítés vagy a kőfalépítés, és eze­ ket összekapcsolták a fiatalok szakképzésével vagy a turiz­ mussal. Lényegében számos Leader I, II és + projekt segített a társadalmi, kulturális, környezeti, valamint a helyi tudásból







Leader+ Magazine

10

A Leader II során az Európai Leader Megfigyelőközpont kiadott egy, az Európai Unió különféle vidéki térségeiben megvalósult innovatív cselekvésekről szóló 80 esettanulmányt tartalmazó jegyzéket is (Leader European Observatory, 1996). Az esettanulmányok, amelyeket az 1998-as OECD-szemináriumra Shirley Dawe-val elemeztem, öt kategóriát alkottak: módszertan, környezet, helyi termékek, új tevékenységek és szolgáltatások, valamint idegenforgalom.

6 • 2006

K özéppontban

nie ahhoz az alapvető kihíváshoz, amit a helyi közösség bevonása és annak biztosítása jelent, hogy az a fejlesztési projekt valamennyi fázisának szerves része legyen” (Leader Magazine, 1992/1. szám).

származó tőke megerősítés­ ében: ezek mindegyike olyan „kevésbé kézzelfogható érték­ nek” bizonyult, amely az Európai Unió sikeresebb vidéki térségei­ ben magasabb jövedelmekhez és jobb életszínvonalhoz veze­ tett.

A valós gyakorlati tapasztalatok megint csak a helyi akciócso­ portok, partnerségek és azok hátterének függvényében vál­ toztak. Bizonyos esetekben kevés tapasztalat állt rendelkezés­ re a közösség bevonása tekintetében, és útmutatásra volt szükség ennek megvalósításához.

Az eddigi Leader programok során felmerült néhány jelentősebb kérdés

4. A Leader céljai között szerepelt az áthelyezhetőség és a há­ lózatépítés is. Az előbbi azt jelenti, hogy az egyik vidéki tér­ ségben sikeresnek bizonyult projekteket át lehessen ültetni Európa más részeire is. Noha ez az elképzelés elismeri, hogy a vidéki térségek gondjai részben hasonlóak, nem számol a kü­ lönböző vidékek eltérő társadalmi, politikai és gazdasági hát­ terével. A koncepció másik gyenge pontja az, hogy a projekt sikerességének értékelése és egy másik térségbe való átülte­ tése túlságosan hosszú időt vett volna igénybe. A hálózatépí­ tés fogalma feltételezi a tudás és a tapasztalatok megosztását, így kapcsolódik az áthelyezhetőség koncepciójához. A háló­ zatépítés elősegítésében a csoportok egyéni és alkalmi erőfe­ szítései mellett a Leader koordinációs egysége is közreműkö­ dött.

A különböző Leader programok során felmerült kérdések többek között az alábbiakat érintik: 1. A helyi partnerségek természete és sikere. A partnerségek összetett szerepe kiterjed a helyi pénzügyi, humán- és tudás­ sal kapcsolatos erőforrások megszerzésére, az ágazatok in­ tegrálására vagy összekapcsolására, a köz- és magánszerep­ lők közös vállalkozásra történő rábírására, új munkamódsze­ rek kidolgozására, illetve „társadalmi tőke” létrehozására a hálózatokon és a kölcsönös bizalmon keresztül. Minden or­ szág más-más múlttal rendelkezett a helyi fejlesztés gyakorla­ ta és a partnerségben való munka terén, így nem lehetett arra számítani, hogy a helyi akciócsoportokkal kapcsolatos tapasz­ talatok Unió-szerte hasonlóan alakulnak. Foglalkozni kellett azzal a konkrét kérdéssel is, hogyan előzhető meg, hogy a programot a legerősebb érdekcsoportok „kaparintsák meg” és használják fel a „status quo” megszilárdítására.

5. Egyes kritikusok szerint ezért a Leader céljai összességük­ ben meglehetősen zavarosak voltak, ami több támogatott projektben is megnyilvánult. Mindamellett, bár a Leader cél­ jainak egyértelműbb meghatározásával elkerülhetőek lettek volna a csalódást okozó elvárások, és biztosítható lett volna valamennyi résztvevő azonos alapon történő bevonása, ez csökkentette volna az innovatív projektekre és a különféle hátterekre való reakció rugalmasságát, ami pedig az alulról építkező kezdeményezések támogatásával kapcsolatos filo­ zófia alapvető eleme.

2. Mit jelentett az „innováció” a gyakorlatban? Eleinte kevés iránymutatás állt rendelkezésre arra nézve, hogy mi is valójá­ ban az innovatív projekt, illetve hogy mi értendő az „innová­ ció” fogalma alatt. Ezért a Leader Magazine egy különszámot szentelt annak, hogy a helyi akciócsoportok számára tisztázza az innováció fogalmát. Ebben úgy érvelt, hogy a fejlődés alul­ ról felfelé irányuló, a helyi lakosság elképzelésein alapuló megközelítése már önmagában innovatív (Leader Magazine 1994/7. szám és Leader+ Magazine 2006/5. szám). Erre „mód­ szerinnovációként” utaltak, amely – mint rámutattak – sok in­ novatív projekthez vezetett. Az egyik példa szerint „… több Leader-csoport innovatív cselekvése valójában a hagyomá­ nyos know-how újbóli bevezetése”. Ez ellentmondásosnak tűnhet, és jól szemlélteti az innováció meghatározásának problémáját.

A Leader jövője

Egyelőre még nem tisztázott, hogy az egyes tagállamok ho­ gyan alkalmazzák majd a helyi szinteken az EMVA-rendeletet. Bizonyos esetekben vélhetően az EMVA 1–4. vidékfejlesztési tengelyének valamelyikét – vagy mindegyikét – egyfajta Lea­ der-megközelítésben, azaz helyi fejlesztési partnerségen ke­ resztül valósítják meg, mivel csak így lehetséges megfelelő mennyiségű finanszírozás és szervezés átirányítása a helyi szintekre. Más esetekben csak a 3. és 4. tengely végrehajtása történik Leader-megközelítés alapján, sőt egyes koncepciók szerint csak maga a 4. tengely alkalmazza ezt a megközelítést. Az sem teljesen egyértelmű, hogyan értelmezik majd az

3. Az is tisztázásra szorult, mit jelent a „közösség részvétele”. A Leader Magazine első számában jelent meg a következő kije­ lentés: „… a Leader-projektnek, ha sikeres akar lenni, fel kell nő-













Ezt megerősítette az EU Framework 4 pályázat részét képező „Dynamics of Rural Areas” (DORA; A vidéki térségek dinamikája) projekt is, amely 1999 és 2001 között 4 európai uniós ország 8 régiójának többé-kevésbé sikeres vidéki térségeit hasonlította össze. Lásd: J. Bryden és J. K. Hart (2004): A New Approach to Rural Development in Europe: Germany, Greece, Scotland and Sweden. The Edwin Mellen Press. Malcom Moseley és kollégái egy csoportja a „PRIDE” projekt keretében nyolc uniós ország partnerségeinek (nagyrészt helyi akciócsoportok) tapasztalatairól készített elemzést. Lásd: Moseley et al (2003): Local Partnerships for Rural Development. CABI.

Leader+ Magazine





11

Finnország már véglegesítette a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó helyi fejlesztési stratégiáját. A rendelet egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a „Leader-megközelítés” legalább a következő elemekből áll: szubregionális területalapú helyi fejlesztési stratégiák; helyi köz- és magánszférabeli partnerségek; alulról felfelé építkező megközelítés a helyi akciócsoportok helyi fejlesztési stratégiák kidolgozására és megvalósítására vonatkozó döntéshozatali hatáskörével; a stratégia multiszektorális tervezése és végrehajtása; innovatív megközelítések végrehajtása; együttműködési projektek végrehajtása; a helyi partnerségek közötti hálózatépítés. [Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 277., 2005.10.21., 25. o.]

6 • 2006

egyes tagállamok a Leader-megközelítést. Lesznek olyan ese­ tek, ahol az elképzelés a Leader fő irányvonalakhoz történő igazítása, ami a jelek szerint annak az általános gazdaprogra­ mokba vagy a kidolgozott területgazdálkodási szerződések­ be való integrálását jelenti. Más esetekben azonban a helyi akciócsoportok maradnak a kivitelezés központi eszközei, és a középpontban továbbra is a Leader hagyományos erőssé­ gei – mint az együttes vagy ágazatokon átnyúló cselekvések­ nek, valamint a vidéki közjavak újszerű felhasználásának tá­ mogatása – állnak majd, amelyek az egyes gazdaságok keríté­ sét messze átlépve általában a vidéki szereplők jóval széle­ sebb körét vonják be. A legtöbb tagállamban e sorok írásakor még folyamatban vannak a vidékfejlesztési programterveze­ tekről folytatott konzultációk, így még nem alakult ki a végle­ ges helyzet.

rült hasonló kapcsolatokat kiépítenie, és ezáltal ilyen fokú tár­ sadalmi legitimitásra szert tennie. Remélem azt is, hogy a Leader újra közelebb tud majd kerülni gyökereihez a rugalmasság, a lefedett területek és a lakosság nagyságrendje, valamint az innovatív cselekvésekre való nyi­ tottság tekintetében. Minél jobban központosítják a témák és a cselekvések meghatározását, annál kevesebb lesz a helyi akciócsoportok szabadsága az újítások terén. Minél jobban kitágulnak a Leader-térségek, annál lazább lesz a helyi lakos­ sághoz és intézményekhez fűződő kapcsolatuk. Néhány Lea­ der+-térség már egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy kapcsolód­ jon a helybeliekhez és az ottani identitásokhoz. Hasonlóan fontos felismerni azt, hogy a Leader főként kevésbé kézzel­ fogható, gyakran „a helyi kapacitás fejlesztéseként” leírt ered­ ményekről szólt, míg a program nem feltétlenül törekedett arra, hogy a foglalkoztatásban is közvetlen eredményeket mutasson fel. A helyi kapacitás fejlesztése terén megvalósult eredmények azonban nagyon fontosak a sérülékenyebb vi­ déki térségek és az új tagállamok számára.

Az alaprendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról (EMVA) szóló rendelet, amely a fent említett négy ten­ gelyre tagozódik. Valamennyi tengely esetében meg van ha­ tározva, hogy az összes támogatás legalább hány százalékát kell az adott tengelyre fordítani: a 3. tengely esetében ez a minimumérték 10%, a 4. tengelynél pedig 5%. Sajnos néhány tagállam csak a minimális finanszírozást tervezi a 3. tengelyre fordítani, pedig ez a legfontosabb a horizontális Leader-ten­ gely végrehajtása szempontjából.

A Leader sokat ért el 1991 óta, különösen e kevésbé kézzel­ fogható eredmények területén, amelyek mérése nehéz bár, de nem lehetetlen. Mindezt a mezőgazdaságra és vidékfej­ lesztésre költött összeg, valamint a strukturális alapok igen kis részéből sikerült véghezvinnie. A Leader+ jelenlegi költségve­ tése mintegy évi 300 millió euro: ehhez képest a KAP összes kötelezettségvállalási kerete 2006-ban több mint 54 milli­ árd euro volt, a strukturális műveletekre kiutalt keret pedig kis híján eléri az évi 40 milliárd eurót. Más szóval, a Leader által elért eredmények még dicséretesebbek annak tudatá­ ban, hogy a program az Európai Unió mezőgazdaságra és strukturális műveletekre szánt költségvetésének mindösz­ sze körülbelül egyharmad százaléka fölött rendelkezik.

A magam részéről azt re­ mélem, hogy a legtöb­ ben élnek majd a lehető­ séggel, hogy akár az 1., de legalább a 2–4. ten­ gely helyi szintű tervezé­ sének és végrehajtásá­ nak lehetővé tételével megerősítsék a helyi partnerségeket vagy he­ lyi akciócsoportokat. Ez­ által a tevékenységek és a finanszírozás bizonyos döntő részét a helyi szint­ re lehet fordítani, a cselekvések integráltabbak lehetnek és jobban kapcsolódhatnak egymáshoz, és a helyi lakosságnak és szervezeteknek végre valós beleszólásuk lehet a Közös Ag­ rárpolitika második pillérét alkotó tevékenységek és kiadások prioritásainak meghatározásába. Az ellenvetések e kérdésben főként bizonyos – a valódi hatalmat és döntéshozatalt a szub­ regionális szinteknek átadni nem kívánó és a második pillérrel kapcsolatos kötelezettségeik miatt aggódó – bürokráciákból, illetve olyan érdekcsoportoktól továbbá nemzeti nem kor­ mányzati szervezetektől érkeznek, amelyek nem rendelkez­ nek helyi képviselettel, és a második pillér prioritásai tekin­ tetében a lehető legtöbb befolyást akarják kézben tartani. A Leader azonban a vidéki térségekhez és lakossághoz elérő si­ keres európai uniós kezdeményezéseknek, valamint a gazdál­ kodás, az élelmiszer, a helyi fejlesztés, a környezet és az élet­ minőség összekapcsolásának egyik legkiemelkedőbb példá­ ja. Amikor az Unió politikailag bizonytalan időszakát éli, erre nem árt emlékeztetni. Nem sok más uniós programnak sike­

Leader+ Magazine

Mindemellett a Leader hatása a nemzeti politikákra is ki­ terjedt: ezek közül több – például a spanyolországi Pro­ der és a finnországi Pomo – Leader-megközelítést alkal­ maz. A Leader talán nem „vidékfejleszté­ si politika”, de min­ den bizonnyal ha­ tással van a helyi és regionális szinten folyó „horizontális koordinációról” al­ kotott elképzelések­ re nemcsak az Euró­ pai Unió területén, hanem az OECD-or­ szágokban és azo­ kon túl is.

12

6 • 2006

AZ ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA A VIDÉKI TÉRSÉGEKBEN

Leader+ Magazine

13

6 • 2006

Egy hely, ahol a nők összegyűlhetnek, és megvitathatják a helyi cselekvéseket

BELGIUM

A kultúra és a vidékfejlesztés összehangolása a falusi életben A helyi közösségek közös platformot alakítanak a regionális szintű kulturális koherencia biztosítására, és hosszú távú stratégiát dolgoznak ki az életminőség javítására.

A projekt cselekvési irányvonalainak meghatározása

A kulturális kérdések megközelítésének meghatározásánál a projektnek a következőket kellett figyelembe vennie: telje­ sen kiépített kommunikációs hálózat hiánya; a célcsoportok viszonylag jelentős távolsága a meglévő kulturális infra­ struktúrától; a helybeli nők hagyományos elszigeteltsége a társadalmi, kulturális és szakmai élet színtereitől; és a fiata­ lok problémái a helyi kulturális identitás elsajátítása terén.

Bevezető

A De la Botte helyi akciócsoport területe a vallon régió nyugati oldalán fekvő Hainaut tartomány déli részén he­ lyezkedik el. Az ezen a területen található öt községből négy a francia határon fekszik. A térséget főként erdők és legelők borítják, a mintegy 30 000 főnyi helybeli lakosság kis falvakban él. Ezek a falvak jellemzően úgy épülnek fel, hogy a sűrűbben beépített központot apró, szétszórtan el­ helyezkedő házcsoportok veszik körül.

E különféle problémák kezelése érdekében három cselek­ vési irányvonalat határoztak meg: • Az egész projekt szempontjából alapvető első irányvo­ nal – amely egyben megalapozza a másik kettőt is – a kulturális koordinációs rendszer létrehozása. E helyi szin­ ten alkalmazott rendszer célja az egyes kulturális köz­ pontok szerteágazó munkájára kiterjedő összehangolt kultúrpolitika kidolgozása, amely magában foglalja töb­ bek között az önkifejezés és a kreativitás ösztönzését, a kulturális örökség hangsúlyos szerephez juttatását, illet­ ve továbbtanulási lehetőségek szervezését stb. Az ehhez szükséges konzultáció biztosítja az információk, a szak­ értelem és a helyes gyakorlatok intenzívebb cseréjét. • A második cselekvési irányvonal a nőmozgalmak által szubregionális szinten kezdeményezett fellépésekben való részvétel és azok értéknövelése. Ez elsősorban az évente március 8-án megrendezett Nemzetközi Nőnap körül szerveződő kezdeményezéseket érinti. • Az utolsó cselekvési irányvonal lényege a fiatalok moz­ gósítása és környezetükkel kapcsolatos ismereteik megszilárdítása. Ehhez szükséges a szociális célkitűzé­ sekkel rendelkező intézmények (például nonprofit egyesületek vagy ifjúsági mozgalmak) közös platform­ ba tömörítése. Az egyértelműen meghatározott és konkrét megfigyeléseken alapuló együttes fellépés eredményeképpen létrehozták a 15 és 25 év közötti fia­

A térség Botte du Hainaut néven is ismert helyi akciócso­ portja a Leader+ program innovatív aspektusát a kultúrára összpontosító fejlesztési projektben valósította meg. A kulturális projektet a helyi akciócsoport keretében Belgi­ um francia anyanyelvű közösségének három elismert kul­ turális centruma – Chimay, Momignies és Sivry-Rance – hozta létre. A múltban a kulturális projekteket eseti alapon, akár a többi projekt figyelembevétele nélkül, jól behatárol­ ható területi alap nélkül valósították meg. Most a Leader+ támogatásával a helyi akciócsoport olyan projektet hajtott végre, amelynek célja – a regionális kultu­ rális fejlesztési terv megvalósításán keresztül – a régió vi­ déki térségeiben élők életszínvonalának javítása volt. Bár a helybeliek eleve erős regionális identitással rendelkeztek, a projekt következtében egyértelmű változás következett be a kulturális kérdésekről alkotott elképzelések és az azok­ hoz való viszonyulás tekintetében, különösen a helyi intéz­ mények részéről. 

A francia anyanyelvű közösség kormányzata felelős a kultúráért és az oktatásért.

Leader+ Magazine

14

6 • 2006

A Z É L E T M I N Ő S É G J AV Í TÁ S A A V I D É K I T É R S É G E K B E N

Fiatalok mozgósítása egy közös cél érdekében

talokat megcélzó projektet, amelynek célja a fiatalok saját cselekedeteikkel szembeni tudatosságának és fe­ lelősségének növelése.

zók és kreatív foglalkozások. A helyi akciócsoport gon­ doskodik továbbá annak biztosításáról, hogy – a más ré­ giókban és országokban élő nők helyzetének megisme­ rése érdekében szervezett „terepszemléken” keresztül – a nők tudatában legyenek a térségen kívüli problémáknak is. Létrehoztak egy – nők által készített és irányított – új­ ságot is, amely a vidéken dolgozó nők nehézségeit tár­ gyalja.

A partnerség

A partnerség megalakítása során folyamatosan egyre több kulturális vezetőt vontak be, akik esetenkénti támogatást és módszertani segítséget nyújtottak a projekt folyamán. Helyi szinten a partneri együttműködést láncstruktúrában is megszervezték például a helyi csoportok mozgósítása, az információ terjesztése, a találkozók elősegítése és nyo­ mon követése, illetve a munkában részt vevő felek közötti egyeztetés terén.

Tagállam: Belgium Régió: Vallónia LAG: Botte du Hainaut Népesség: 29 285 fő Terület: 54 km²

A helyi akciócsoport teret biztosít a köz- és magánszférabeli partnerek számára a kulturális szempontok hivatalos formá­ ba öntéséhez. Ez egyrészt lehetővé teszi a régió lakossága számára kulturális terveik megvitatását, másrészt az egyé­ nek részéről folyamatos tudatosságot és részvételt kíván meg. A helyi akciócsoportok nonprofit társaságként történő működésére vonatkozó hivatalos követelmény elősegíti a köz- és magánszféra közötti egyensúly megteremtését, s ez­ által erősödik a helyi és kulturális demokrácia.

A projekt összköltsége: 187 400 EUR EU: 84 330 EUR Egyéb közfinanszírozás: 84 330 EUR Magánfinanszírozás: 18 740 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2004. január – 2007. december

A projekt kezdetén a kulturális szereplők új záradékkal egészítették ki Leader-tevékenységeiket, amelynek értel­ mében megszilárdítják partnerségüket, és cselekvéseiket a jelenlegi program időszakán túl is meghosszabbíthatják. Így ez a struktúra fennmarad a Leader+ befejezése után is.

Kapcsolattartó: Anne Meesen Cím: Place Albert 1er, 38, B-6440 Froidchapelle Telefon: +32 60 41 14 07 Fax: +32 60 41 24 35 E-mail: [email protected]

A nők bevonása a vidékfejlesztésbe

Ugyanezen helyi akciócsoport másik projektjének célja a nők segítése elszigeteltségük leküzdése, jólétük fenntartá­ sa, és ezáltal életminőségük javítása érdekében. Ehhez a projekt egy olyan helyszínt biztosít a nők számára, ahol ösz­ szegyűlhetnek és tapasztalatot cserélhetnek, továbbá tá­ mogatja őket abban, hogy személyes fejlődésük érdekében egymást segíthessék.

A fotókat a Botte du Hainaut helyi akciócsoport bocsátotta rendelkezésre

Nőket érintő kérdésekkel, a nők elvárásainak és vágyai­ nak megfelelő témákkal foglalkozó kezdeményezések születtek, például egy-egy téma köré szervezett találko­



A helyi akciócsoportok kötelesek jogi személy formájában működni.

Leader+ Magazine

15

6 • 2006

HOLLANDIA

A holland településfejlesztés megtervezése: mese két faluról A helyi és regionális vidékfejlesztési tervek integrálását Leader+-módszerek alapján végző falusiaknak már több beleszólásuk van abba, hogyan szeretnének élni. Bevezető

kidolgozták saját falujuk cselekvési tervét, amiben hiva­ tásos szervezet is segítette őket. Többféle részvételi módszer felhasználásával arra kérték az embereket, hogy a jelenlegi pozitívumokat és hiányosságokat ki­ emelve beszéljenek falujuk identitásáról. Ez történhe­ tett az emberek otthonában tartott összejöveteleken vagy közös terepszemléken, amelyek során lefényké­ pezhették falujuk és környékének mindazon jellemzőit, amelyek fontosak számukra, és amelyeket meg kellene tartani, illetve amelyeket jó lenne megváltoztatni. A fa­ lubeliek meglátásainak és ismereteinek felhasználásával létrejött a terv, amely többek között a közúti biztonság javítását, a falukép szépítését és a faluközpont fejleszté­ sét tűzte ki célul.

Az utóbbi időben mind a polgárok, mind az önkormányza­ ti szervek keresték az együttműködés új formáit. Az önkor­ mányzati képviselők többféle módon próbálják bevonni az embereket a helyi döntéshozatalba, és a közösségek is ke­ resik annak módjait, hogy nagyobb beleszólásuk legyen térségük sorsának alakulásába. Most az Oost Drenthe Leader+ helyi akciócsoport támoga­ tásával a Drenthe tartománybeli falvak lakói saját maguk dolgozhatták ki falufejlesztési terveiket, így jobban hallat­ hatják hangjukat az életminőségüket érintő helyi kérdések­ ben. E tervek kiterjednek mindenre, amin változtatni kelle­ ne, illetve amit meg kellene őrizni, nemcsak maga a falu, hanem a környező területek tekintetében is. E közösségek példája kitűnően szemlélteti a regionális politikai döntésho­ zatalt érdemben befolyásoló, alulról építkező tervezést.

A helyi településfejlesztés kihívása

E projekt egyik fő kihívása a falubeliek helyi cselekvési terveinek a regionális tervezési politikával való telepü­ lési és regionális szintű egyeztetése volt. Gyakori, hogy ilyen helyi tervekben nem szerepel a regionális szinttel való kapcsolódási pont, vagy mert nem a megfelelő (nem a hivatalos) nyelvezeten fogalmazzák azokat, irre­ ális javaslatokat tartalmaznak, vagy egyszerűen csak nem élvezik a politikusok támogatását. A kihívás tehát abban áll, hogy a falvak cselekvési terveit a közigazgatá­ si és politikai struktúrák által egyaránt kezelhető formá­ ban kell kidolgozni.

Az alulról építkező megközelítés figyelembevétele

Általában széles körben elfogadott az a nézet, hogy saját vi­ déküket a falubeliek látják legtisztábban és ismerik legjob­ ban. Ha meg kell határozniuk tágabb értelemben vett lakó­ helyüket, gyakran egyetértenek az azt kijelölő paraméterek tekintetében: ezek általában a természetes élőhelyhez kö­ tődnek, amelyet az ott élők meglehetősen jól ismernek, és bizonyos mértékben befolyásolni tudnak. A lakóhely ily mó­ don való meghatározása gyakran nem egyezik a régióról a közigazgatásban alkotott képpel. A falu egyben a helyi tár­ sadalmi, kulturális és gazdasági tényezőkkel kapcsolatos is­ meretek letéteményese is. Mindez a tudás, ha beépül a helyi cselekvési tervbe, igen nagy mértékben hozzájárulhat a fa­ luközösségek újjáépítéséhez.

Drenthében a folyamat nem állt meg azon a ponton, hogy felvázolták a közösség „óhajait”. Ennek a konkrét fa­ lutervnek éppen az volt az egyik erőssége, hogy a helyi és a regionális önkormányzati képviselőket a kezdetektől bevonták a folyamatba. A jelek szerint ez volt a siker kul­ csa. Buinen falu lakossága megindokolta, miért szeretné rendbe hozni a központban található régi kikötőt, a ter­ vezők pedig felsorakoztatták a megvalósítást lehetővé

E Leader+-projekt keretében az Oost-Drenthe helyi ak­ ciócsoport támogatásával Buinen falu lakói sikeresen A felújítási munkálatok befejeződtek, a kikötő máris használatba vehető

A falu az új hídon könnyebben megközelíthető

Leader+ Magazine

16

6 • 2006

A helybeli gyerekek is beleszólhatnak a helyi fejlesztésekbe

A Z É L E T M I N Ő S É G J AV Í TÁ S A A V I D É K I T É R S É G E K B E N

A helyi tervek sikeres integrálása

tevő rendeleteket. Ezen együttműködés eredményekép­ pen a lakosság által javasolt projekteket össze lehetett kapcsolni azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a helyi és a tartományi önkormányzat kívánt megvalósítani. Ez­ által a terveket és a költségvetéseket következetesen kombinálni lehetett egymással, ami a mindössze 800 fős kis falu számára 2,7 millió euro összértékű beruházást eredményezett. Ebből több Leader+-projekt keretében Buinen falu többek között újjáépíthette a falu megélhe­ tését valaha biztosító kis kikötőt, amelyet most egyrészt idegenforgalmi célokra (például kenutúrákhoz) használ­ nak, másrészt helyet biztosít a folyó vizének tárolására. Ezenfelül a falukép is megszépült: fákat ültettek, és régi időket idéző köztéri lámpákat szereltek fel.

A holland tapasztalat azt mutatja, hogy a falubeliek be­ vonása a falutervezés folyamatába jobb társadalmi ko­ héziót, több társadalmi-gazdasági tevékenységet, a falu története, élete és természeti környezete iránti fokozott érdeklődést, minőségibb rendezési terveket, továbbá regionális és települési szinten a politikák és tervek sike­ resebb integrációját eredményezi. A Leader+ módszerei – az alulról építkező megközelí­ tés, a felelősségekkel való kísér­ letezés és az új közigazgatási el­ járásokba történő beruházás – hasznosnak bizonyultak a falu­ beli lakosság és az önkormány­ zat közötti gyakorlati kapcsoló­ dási pontok megteremtésében. Más megfogalmazásban: a falu­ beliek szolgáltatják a tartalmat, a hatóságok pedig biztosítják a hátteret és a struktúrát e tarta­ lom kiteljesedéséhez. Ez egyér­ telműen és kölcsönösen hasznos az összes érintett számára.

Regionális modell

A tartományi önkormányzat figyelmét nem kerülte el a buineni projekt sikere. Azóta Drenthe tartomány elfogadta a faluszintű cselekvési tervvel kapcsolatos elgondolást, és azt hivatalosan is beemelte területrendezési eljárásaiba. Most már a tartomány más falvai is dolgoznak ki hasonló terveket. Egy másik, „Új stílusú vidékfejlesztés” nevű Leader+-projekt keretében három falu készített fejlesztési tervet, két falu pedig megalkotta saját „Faluprogram+” elnevezésű tervét, ahol a „+” jel arra utal, hogy a programban a falu vonzás­ körzete is szerepel.

Tagállam: Hollandia Régió, körzet: Drenthe LAG: Oost-Drenthe Népesség: 82 300 fő Terület: 697 km²

E falvak egyike Zuidlaarderveen. E 320 lakosú faluban többféle aggodalom állt a program kidolgozásának hátte­ rében: a faluház például elvesztette funkcióját, és kis híján megszűnt, és a helyi iskolát is a bezárás fenyegette. Ezzel szemben többféle optimista elképzelés és terv is létezett a jövővel kapcsolatban.

„Falufejlesztési terv” projekt: Buinen A projekt összköltsége: 560 785 EUR* EU: 186 928 EUR Egyéb közfinanszírozás: 373 857 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2004. december – 2006. december

Akárcsak Buinenben, a Faluprogram+ kidolgozásából itt is szinte mindenki kivette a részét. A falubelieket két tarto­ mánybeli szakmai szervezet: a Stamm szociálpolitikai fej­ lesztőközpont és a TRIAS helyi szociális szervezet is segítet­ te. A falu többféle úgynevezett „életmódcsoportba” tartozó képviselőiből álló programbizottság a falu programjának létrehozása érdekében listába szedte aggodalmait és kí­ vánságait. Ezek a meglátások a helyi lakosság 80%-a (!) ál­ tal kitöltött kérdőívből származtak. Lépéseket tettek annak érdekében is, hogy a helyi önkormányzat és szociális szer­ vezetek részt vegyenek a folyamatban, és elkötelezettek legyenek az eredményt illetően.

„Új stílusú vidékfejlesztés” projekt Zuidlaarderveen: Faluprogram+ A projekt összköltsége: 155 123 EUR* EU: 51 190 EUR Egyéb közfinanszírozás: 62 025 EUR Magánfinanszírozás: 41 908 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2005. február – 2005. december * Több projektet tartalmaz.

Kapcsolattartó: Cathrien Posthumus (LAG-koordinátor) Cím: Postbus 122, 9400 AC ASSEN, The Netherlands Telefon: +31 (0) 592 36 56 50 Fax: +31 (0) 592 36 56 71 E-mail: [email protected] Honlap: www.leader.drenthe.nl/oostdrenthe/index.htm

Zuidlaarderveen lakosai még a program hivatalos közzété­ tele előtt, azonnal akcióba lendültek. Már maga a program kidolgozása is lelkesedést szült: például nem kevesebb, mint 60 önkéntes segítette a helyi iskolát különféle tevé­ kenységek szervezésével, hogy növeljék szerepét a falukö­ zösség életében. A Leader+ hozzájárult a Faluprogram lét­ rehozásához kapcsolódó költségek fedezéséhez, és támo­ gatja egyes javaslatoknak – például a közösségi épület fej­ lesztésének – a megvalósítását is.

A fotókat a Holland Nemzeti Hálózati Egység bocsátotta rendelkezésre

2006 tavaszán szemmel látható eredmény is született: az utakért és azok környezetéért felelős munkacsoport virág­ hagymacsomagokat osztott szét a falu háztartásai között. A hagymák elültetésével a program+ valóban pozitív és színpompás kezdetet vehetett!

Leader+ Magazine

17

6 • 2006

A HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKÉNEK NÖVELÉSE

Leader+ Magazine

18

6 • 2006

A H E LY I T E R M É K E K É R T É K É N E K N Ö V E L É S E

Az értéklánc első láncszemei a kiválasztott szálfák…

NÉMETORSZÁG

A faipar élvonalában A régió faipari ágazatához kapcsolódó három különböző projekt finanszírozásával a Leader+ fenntartja a foglalkoztatást, és megerősíti a helyi termékek identitását, ezáltal segít a helyi gazdaság megszilárdításában. Sabine Weizenegger LAG-menedzser cikke, Altusried-Oberallgäu.

Bevezető

Mióta a helyi akciócsoport 2004 februárjában megkezdte működését, több faipari projektet valósítottak meg. A Lea­ der+ támogatásával kezdeményeztek két területközi együttműködési projektet is: az „Allgäu 05” faipari építési szakkiállítást és az in.silva faipari marketingszövetséget. Ezenfelül az oberallgäubeli Wildpoldsried községben Lea­ der+-támogatással felépült Németország első faépítésű többszintes parkolóháza.

Az Allgäu régió helyi akciócsoportjainak példája bizonyít­ ja, hogy nemcsak a skandináv társaságok képesek fenyőt és bükköt forgalmazni: „faanyagértéklánc”-projektjeik e helyi nyersanyag népszerűsítésén túl bevételt is biztosíta­ nak a régiónak. A faipar mintegy 6000 embernek nyújt megélhetést az Allgäu régióban. A becslések szerint Allgäu lakosságának akár egyharmada függ valamilyen módon az erdészeti vagy faipari ágazattól: akár közvetlenül (amennyiben a szóban forgó ágazatok elsődleges vagy másodlagos jöve­ delmi forrásul szolgálnak), akár közvetett módon, az er­ dészettel és a faiparral összefüggő számos beszállítói vagy feldolgozóiparhoz kapcsolódva. Ennek tudatában nem meglepő, hogy az Altusried-Oberallgäu-i helyi ak­ ciócsoport helybeli termékekre és szolgáltatásokra össz­ pontosító regionális fejlesztési tervében kulcsszerepet játszik a „faanyagértéklánc”. Az egyik célkitűzés a helyi fa­ ipar fellendítése, de ezen túlmenően törekednek arra is, hogy a lakosság megtanulja értékelni e helyi nyersanyag sokféleségét és értékét.

Leader+ Magazine

Az alapvető famegmunkálástól az ácsmesterségig

Az „Allgäu 05” faipari építési szakkiállítást és vásárt szerve­ ző szövetséget 2003-ban alapították, székhelye az allgäui Kemptenben található. E szövetségnek ma már több mint 100 tagja van: erdőtulajdonosok, fűrészmalom-üzemelte­ tők, ácsok, építészek és tervezők. A cél az első regionális faipari építési szakkiállítás megszervezése volt annak ér­ dekében, hogy mindenki számára érthetővé tegyék a „fa­ anyagértéklánc” fogalmát. E vásár nemcsak a végfelhasz­ nálókat célozta meg, hanem az értékláncban érdekelt vala­ mennyi felet, és lehetőséget biztosított az információk és

→

19

6 • 2006

... amelyeket elszállítanak a feldolgozóüzembe

A hagyományos kereskedelmi kapcsolatok megőrzése

A 2004-ben alapított in.silva szövetkezet 2005 nyarának elején kezdte meg kereskedelmi működését. Tevékenysé­ ge abban áll, hogy tömöríti a kis magánerdő-tulajdonosok szervezeteit, és nevükben meghatározott hosszúságú fa­ ipari termékekkel kapcsolatos marketingszolgáltatásokat nyújt a nagybani átvevők számára, beleértve a gyárakhoz történő szükséges szállítást is. A régió fűrészmalmait to­ vábbra is közvetlenül az erdészeti szövetkezetek és az er­ dőtulajdonosok szövetségei látják el, ezért nem ütköznek az érdekek. Az in.silva egyre jelentősebb forgalmat ér el, és az osztrák szövetségi erdőkezelő, az Österreichische Bun­ desforste AG beválasztása óta immár nemzetközi viszony­ latban működik.

nézetek cseréjére, valamint a hálózatépítésre: előzőleg ugyanis hiányosak voltak a régió faiparában rejlő lehetősé­ gekkel kapcsolatos ismeretek, és az emberek nem voltak tudatában az iparág fontosságának.

A Leader+-támogatás az üzleti létesítmények számára és a szövetkezet adminisztrációjához nyújtott kezdeti egyéves finanszírozásában nyilvánult meg, ehhez a szövetkezet sa­ ját forrásból biztosította a társfinanszírozás rá eső részét.

Az allgäui Kemptenben „Fából faragott öröm” szlogen alatt tartott szakvásár több ezer látogatót vonzott, és több mint 50 társaság vett részt kiállítóként. Az eseményen különle­ ges bemutatókat is tartottak, és azt számos kísérőprogram – például fűrésztörténeti kiállítás és gazdagon díszített fű­ részmunkák tárlata – egészítette ki. A kiállítás sikere akkora volt, hogy 2006 szeptemberében a szervezők és a kiállítók újra megrendezték.

Parkolás – természetesen

Wildpoldsried település már a Leader+ program előtt ne­ vet szerzett magának a faipar területén: 1995–96-ban az általános iskolát deszkaépítésű résszel bővítették ki, és 2004-ben fejeződött be a szintén fából készült wildpolds­ riedi sportcsarnok építése. Most a Leader+ segítségével újabb projekt valósulhatott meg: a „wildpoldsriedi fa par­ kolóház”.

A Leader+ a projekt szervezésével kapcsolatos kiadásokat és a PR-költségeket támogatta, a LAG részvételi díját pedig a kiállítók díjaiból finanszírozták. Ezenkívül egy német fa­ értékesítési alap további forrásokat bocsátott rendelkezés­ re. E regionális fejlesztési projektben négy helyi akciócso­ port vesz részt: a Regionalentwicklung Altusried-Oberall­ gäu, a Kneippland® Unterallgäu, az Impuls Westallgäu 10+ és az Ostallgäu.

A helyi hatóságok már 2002 óta dolgoznak a fedett parko­ lás tervének megvalósításán. A település néhány idősebb lakója, akik autóval közlekedtek, sokszor kerültek gondba a téli körülmények miatt, és többen közülük segítséget kér­ tek a parkoláshoz. A megoldás akkor kínálkozott, amikor a helyi hatóságnak lehetősége nyílt egy rozzant tanyaépület megszerzésére, amelyet a fedett parkolásra vonatkozó terv alapján többemeletes parkolóházzá alakíthatott át.

A fatermelők egyesítik erőiket

Így 2005 nyarán megnyílt Németország első faépítésű többszintes parkolóháza. A cél – azon túl, hogy az idősebb lakóknak megfelelő parkolóhelyet biztosítsanak – az volt, hogy e projekt mintaként és ösztönzésként szolgáljon más projekttulajdonosok számára is a faszerkezetű építkezés megvalósítására, és ezáltal előmozdítsa a helyi faanyag ér­ tékesítését. A projekt feltétele volt a faépítésű parkolóház­ zal kapcsolatos tájékoztató anyag biztosítása, valamint a parkoló megnyitása a látogatók előtt.

Ugyanezen négy helyi akciócsoport másik együttműködé­ si projektje az in.silva faipari marketingszövetség létreho­ zása. Ehhez az ösztönzést a hántolatlanfa-iparágban az utóbbi évtizedekben bekövetkezett fejlemények adták, amelyek során a fűrésziparban több összeolvadásra került sor, és ezzel egyidőben nőtt az erdőtulajdonosok száma. Jelenleg a régióban működő fűrészmalmok által támasz­ tott keresletet ki lehet elégíteni a különböző erdészeti szö­ vetkezetek és az erdőtulajdonosi szövetségek készleteinek összevonásával. Más kérdés azonban az azon nagybani át­ vevők számára szükséges készletek biztosítása, akik az egész év során folyamatosan igénylik az állandó jó minősé­ gű faanyag – lehetőleg a gyárhoz történő – szállítását. E problémához még hozzájárul az elsősorban kisebb ma­ gánerdőkből származó jelentős fakészlet felhalmozásának szükségessége. Ez vezetett az in.silva létrehozásának ötle­ téhez.

Leader+ Magazine

A Leader+ a beruházással kapcsolatos és PR-tevékenység­ hez nyújtott támogatást, Wildpoldsried település pedig önerőből szállt be a projektbe.

Regionális szintű együttműködés

Mindkét együttműködési projekt, az „Allgäu 05” és az in.silva esetében is a megbízás és a támogatás egyaránt az Altus­ ried-Oberallgäu regionális fejlesztési helyi akciócsoport át­ 20

6 • 2006

A H E LY I T E R M É K E K É R T É K É N E K N Ö V E L É S E

Fontos az éles szem és a biztos kéz

A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2005. április – 2005. október

fogó irányítása alatt történt. A projekteket először az illeté­ kes helyi akciócsoport képviselőivel, illetve a helyi akciócso­ portok képviselői és a minisztérium (bajor jellegzetesség) között közvetítőként működő Leader-menedzserrel vitatták meg, azután továbbutalták azokat valamennyi részt vevő helyi akciócsoport döntéshozó hatóságainak, és csak ezt kö­ vetően adták be a pályázatokat. A helyi akciócsoportok egyik projektbe sem fektettek be saját tőkét, csupán fejlesz­ tési alapokból fordítottak azokra saját kvótáik terhére. Az együttműködő helyi akciócsoportok földrajzi közelsége mi­ att külön előzetes projektköltség nem merült fel.

in.silva A projekt összköltsége: 105 273 EUR EU: 8771 EUR Egyéb közfinanszírozás: 8771 EUR Magánfinanszírozás: 87 731 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2005. május – 2006. április

Allgäuban a területközi együttműködést nagymértékben elősegíti, hogy e régióban igen erős az identitástudat. Számos projekt esetében nem volt értelme egyetlen akciócsoporttal dolgozni: az Allgäu kiterjedt területei tartoznak a Leader+-tér­ séghez, míg a városok különálló közigazgatási egységeket képeznek; Lindau körzetének nyugati, illetve az Oberallgäu déli része csupán apró pontok a fejlesztés-finanszírozási tér­ képen. Azt is fontos megjegyezni, hogy a Leader-menedzser mind a négy helyi akciócsoportért felelős, ami leegyszerűsí­ tette a területközi együttműködés adminisztrációját.

A wildpoldsriedi fa parkolóház A projekt összköltsége: 183 242 EUR EU: 91 621 EUR Egyéb közfinanszírozás: 91 621 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2004. október – 2005. november

Tagállam: Németország Régió: Bajorország Vezető LAG: Regionalentwicklung Altusried-Oberallgäu Népesség: 82 000 fő Terület: 684 km²

Kapcsolattartó: Dr. Sabine Weizenegger Cím: Rathausplatz 1, D-87452 Altusried Telefon: +49 837 32 99 14 Fax: +49 837 32 99 11 E-mail: [email protected] Honlap: http://lag-altusried-schs.le-on.org/

„Allgäu 05” faipari építési szakvásár A projekt összköltsége: 150 565 EUR EU: 13 200 EUR Egyéb közfinanszírozás: 28 200 EUR Magánfinanszírozás: 109 165 EUR

Leader+ Magazine

A fotókat a Német Nemzeti Hálózati Egység bocsátotta rendelkezésre 21

6 • 2006

Az ultramodern feldolgozóüzemnek otthont adó épület…

GÖRÖGORSZÁG

Ízes helyi biotermékek A biotermesztésű helyi termékeket a fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése és regionális márka létrehozása érdekében kereskedelmi szempontok figyelembevételével forgalmazzák. Bevezető

görög nemzeti Leader+ program általánosabb célkitűzé­ sét, amely a hegyvidéki területek és más hátrányos helyze­ tű térségek elszigeteltségének feloldására irányul. A vala­ mennyi hanyatló térségre jellemző vonásokon felül az el­ múlt években a nyugat-makedóniai régió rendelkezett az egyik legmagasabb munkanélküliségi rátával, méghozzá nemcsak a 13 görög régió, hanem az egész Európai Unió viszonylatában is.

A Servia településen az ANKO helyi akciócsoport által meg­ valósított projekt alapvető célja egy sor biotermék gyártá­ sa és kereskedelmi forgalmazása. Külön erre a célra olyan vállalkozást alapítottak, amely megfelel a helyi akciócso­ port „vállalkozás és környezet a minőség és az innováció fényében” című témájának. A végterméket a biogazdálko­ dás feltételeinek betartása mellett a nyugat-makedóniai régióban helyben, nagyban termesztett élelmiszerekből állítják elő.

A helyi termékskálát képviselő választék

E projekt színhelye a nyugat-makedóniai régió Kozani megyéje. Ez a terület elsősorban a régióban található bar­ naszénkészletnek köszönhető villamosáram-termeléséről ismert. Ezenkívül termesztenek még itt egyéb helyi ter­ mékeket, például gabonát, sáfrányt, bort, almát és őszi­ barackot is. A régióban jelentős az állattenyésztési ágazat is, amely tejtermékek gazdag választékát állítja elő.

Bár a termelési kapacitás még nem fejlődött ki teljesen, már tisztán láthatóak a siker első jelei: 27 alkalmazott dol­ gozik az ultramodern feldolgozóüzemben, a beszállítás­ ban pedig számos más helyi és kisvállalkozó működik köz­ re, akik ellátják a vállalkozást helyben termelt biotermé­ kekkel. Ezekből hagyományos receptek felhasználásával készítenek tartósítószerek nélkül csomagolt ételeket. Az elmúlt évtizedben sok ilyen beszállító (például sajt- és tej­ üzem) nyert el támogatást a Leader I és II keretében, és azóta is sikerrel folytatják tevékenységüket.

A projekt jelentősége a régió számára

A projekt környezeti vonatkozása mellett jelentős tényező a projektben részt vevő vállalkozás által a Leaderrel össze­ függésben korábban szerzett tapasztalat is, mivel a beru­ házás magas hozzáadott értéket biztosít a helyi termékek­ nek, és megsokszorozza az egész helyi gazdaság teljesít­ ményét. E tekintetben a vállalkozás létrehozása kiegészíti a

Leader+ Magazine

A forgalmazott végtermékek a következők: különféle pás­ tétomok (sajtos, tökös stb.), töltött paprika és paradicsom, tészta, többféle szárazbab, lekvárok, édességek, bor és méz. E termékek mindegyike kapcsolódik a vidék hagyo­ mányaihoz, kultúrájához és történelméhez. Ezért a csoma­ 22

6 • 2006

A H E LY I T E R M É K E K É R T É K É N E K N Ö V E L É S E

… amelyben a kapható termékekkel is megismerkedhetünk

goláson rövid leírás található a regionális termékről, a cím­ kén pedig a felhasznált hozzávalókról és arról, hogyan ké­ szült a termék. Az is jól láthatóan szerepel a címkén, hogy a hozzávalók biotermelést folytató hitelesített gazdaságok­ ból származnak.

franchise-folyamat során is fel­ használható lesz, amely NyugatMakedónia nagyobb települései után Görögország több térségé­ re, sőt akár külföldre is kiterjed majd. Tervezik még Servia kör­ nyékén további 800 hektár föld­ terület magánfinanszírozásból történő megvásárlását a biokö­ rülmények között termelt élel­ miszerek választékának kibőví­ tése érdekében.

A kereskedelmi megközelítés A cél az, hogy ezek az élelmiszer-ipari termékek rövid időn belül, a minőség terén kompromisszumok nélkül, mégis versenyképes áron a lehető legtöbb vásárlóhoz jussanak el. Az elképzelés egyszerűen nem más, mint a régió (és Görögország) minőségi élelmiszer-termelői ar­ culatát hangsúlyozó, minőségi termékskála előállítása. Ebben a tekintetben ki kell emelni a minőséget és a bio­ minősítéssel kapcsolatos szempontokat, hiszen a termék­ széria csak így veheti fel a versenyt a máshol kapható ala­ csony árú, tömegtermelésből származó élelmiszerekkel. Ezt a marketingstratégiát a helyi akciócsoport és a hely­ beli üzletemberek közösen dolgozták ki. A helyi akciócso­ port technikai segítséget nyújtott a vállalkozásnak ahhoz, hogy a fent leírtaknak megfelelő célcsoportokra összpon­ tosíthasson. Ennek során számos tényezőt kell figyelem­ be venni: ilyen például a piaci szegmens, a népsűrűség, a kiskereskedelem kapacitása, a gazdasági kilátások (pél­ dául a GDP-mutatók alapján), valamint a helyi verseny intenzitása.

A Leader+-projekt keretében a támogatást főként az in­ frastruktúrába történő beruházás, a feldolgozóüzem fel­ építése, valamint a termelési folyamat elindításához szük­ séges géppark közvetlen beszerzése céljára használták fel. Tagállam: Görögország Régió, körzet: Nyugat-Makedónia, Servia LAG: ANKO SA Népesség: 90 542 fő Terület: 3401 km² A projekt összköltsége: 430 000 EUR EU: 215 000 EUR Egyéb közfinanszírozás: 43 000 EUR Magánfinanszírozás: 172 000 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2006. március – 2007. május

Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozás nem kíván a nagy élelmiszer-kereskedelmi láncokon keresztül for­ galmazni, mivel ezáltal beszűkülne a termelés sokféle­ sége és arculata. Szintén fontos e termékek forgalmazá­ sának bizonyos mértékű ellenőrzése azok szállítása és tárolása tekintetében, mivel ezek a tényezők nagyban befolyásolják a vásárlónak eladott termék minőségét.

Kapcsolattartó: Vassilis Ragias Cím: 1–3 Fon Karagianni Str. Kozani, 50100, Greece Telefon: +302 461 02 40 22 Fax: +302 461 03 86 28 E-mail: [email protected] Honlap: www.anko.gr

Az élelmiszertermékeket jelenleg külön e célra alkalma­ zott eladók árulják vagy közvetlenül a végső fogyasz­ tóknak, vagy a bioélelmiszer-termékek forgalmazására szakosodott kiválasztott üzleteknek. Mivel e termékek bejegyzett márkanévvel rendelkeznek, az a későbbi

Leader+ Magazine

A fotókat a Görög Nemzeti Hálózati Egység bocsátotta ren­ delkezésre 23

6 • 2006

A TERMÉSZETI ÉS KULTURÁLIS ERŐFORRÁSOK KIAKNÁZÁSA

Leader+ Magazine

24

6 • 2006

A T E R M É S Z E T I É S K U LT U R Á L I S E R Ő F O R R Á S O K K I A K N Á Z Á S A

A kikevert festék tartalmaz pár csepp zenét is…

FINNORSZÁG

Hiirijärvi falu téglavörösben pompázik Egy faluközösség együtt dolgozik a vonzóbb arculat megteremtéséért és az idegenforgalom felélénkítéséért.

Bevezető

hagyományos finn vidéki falu: mindösszesen 165 háztar­ tást és 400 fő körüli lakosságot számlál. Eddig elsősorban ipari településként tartották számon, vonzó tájai és pihe­ nőhelynek való alkalmassága nem kerültek a figyelem középpontjába.

A Karhuseutu Leader+ helyi akciócsoport által finanszírozott projekt keretében Hiirijärvi falu lakosai a falut átszelő utat alternatív útvonallá szerették volna tenni a Harjavalta telepü­ lésen átutazó turisták számára. Idegenforgalmi szempontból ez a gyönyörű és hagyományos vidéki hangulatú út segít az egész település idegenforgalmi arculatának javításában is.

2001-ben már készült tájképrendezési terv Hiirijärvi vonat­ kozásában, és ebben, valamint a helyi lakosok által készí­ tett falutervben a tájképpel és a környezettel kapcsolatos számos problémát felvetettek. A projektet a faluszövetke­ zet egy, a Leader+ által finanszírozott részidős projektad­ minisztrátor segítségével irányítja, akinek a feladata a kü­ lönféle tevékenységek megszervezése és az információ terjesztése úgy a faluban, mint a külső vásárokon és egyéb rendezvényeken. Mindamellett a munka legnagyobb ré­ szét önkéntesek végzik.

A Pori városától mintegy 30 km-re keletre fekvő Harjavalta településhez tartozó Hiirijärvi

Az információ terjesztése

A projekt egyik lényeges része az információszolgáltatás különböző harmadik felek számára. A falu már a projekt kezdete előtt rendelkezett internetes honlappal, de azóta ezt átalakították, és nagyobb hangsúlyt fektettek a turiz­

→

Leader+ Magazine

25

6 • 2006

Az út menti épületek ismét harmonikus színvilágban pompáznak

musra. Miután a falut számos vásáron és rendezvényen népszerűsítették, külső megítélése is javult, és ezáltal a te­ lepülés egésze egyre inkább aktív „idegenforgalmi arcula­ tot” öltött.

mentén pedig új jelzések kalau­ zolják a turistákat az érdekes he­ lyek felfedezésében. Szintén ké­ szül a falu térképe és turistakala­ uza, valamint a történelmi érde­ kességeket bemutató tájékoztató anyag.

A kommunikációs feladat másik fontos eleme az önkénte­ sek koordinálása: mivel folyamatosan tájékoztatják őket a történésekről, többnyire megmarad a projekt iránti elköte­ lezettségük. Az önkéntesek állandó „kemény magja” körül­ belül 20 helyi lakos, akik szükség esetén további segítőket tudnak bevonni.

Új arculat: téglavörösben

2005 nyarán a falubeliek szakértői segítséggel 600 liter téglavörös festéket kevertek be, amellyel a hagyományos faépületek új arculatot kaptak. A munkát nem sikerült egyszerre elvégezni, 2006-ra még második szakaszt is ter­ veznek. Ennek ellenére már most is lenyűgöző az ered­ mény: a falun átutazók bizonyára felfigyelnek a falu törté­ nelmét és hagyományos építészeti kultúráját őrző, a ha­ gyományos faluképet szemléltető öreg faépületek egysé­ ges színére.

A falusi táj értékeinek feltárása

Egyszerre többféle tevékenységgel igyekeztek megszépí­ teni a vidéket: önkéntesek és bérmunkások együtt vágták ki a bozótosokat, helyreállították a hagyományos vidéki jelleget, és újra használatba vették a régi legelőket. A tájké­ pi projektbe három gazdaság állatait is bevonták, és e cél­ ból beszereztek egy birkanyájat. Most ismét marhák és ju­ hok legelnek a hagyományos, régi – és néhány új – legelő­ kön.

A falut körülvevő táj helyreállítása, az épületek átfesté­ se és a történelmi látnivalók rendbehozatala mindmind hozzájárul a falu idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez. A helyi vállalkozók különleges munkacso­ portot hoztak létre az elérhető szolgáltatások kifejlesz­ tésére és javítására, amely egyben arról is gondoskodik, hogy a falunak is nyeresége származzon a turizmusból. A vállalkozók és a faluszövetség együtt dolgoznak, és a falubeliek önkéntes munkája – a helyi vállalkozások számára is hasznot hajtó – közös társadalmi tőke részé­ vé vált.

A gazdálkodók is fontos szerepet játszottak a tájkép kiala­ kításában, miután értesültek arról, hogy e munkájukért környezeti célokra nyújtott támogatást kaphatnak. Miután a tájkép rendezését a faluszövetség és az egyéni gazdálko­ dók együtt végezték, a projekt fokozta az e két csoport kö­ zötti együttműködést és erősítette a társadalmi kapcsola­ tokat.

A helyi kultúra kihasználása

A helyi akciócsoport „Mediavaunu” projektje keretében videofilmet készített a faluról, amelyben a falubeliek ál­ tal rendelkezésre bocsátott régi fényképek is szerepel­ nek.

A faluban számos látnivaló található: például jégkorszaki mélyedések, műemlékházak, egy muzeális terményszárí­ tó és rengeteg hagyományos épület. A falu életén és táj­ képén szemmel látható nyomot hagytak a történelem különböző korszakai. Évekkel ezelőtt a Nemzeti Régiségés Műemléktanács számba vette a jégkorszaki mélyedé­ seket és – azóta sajnos igen elöregedett – jelzőtáblákat helyezett el mellettük. A projekt keretében a Műemlékta­ nács és a Satakuntai Múzeum szakmai segítséget nyújtott a falubelieknek a látnivalók és múzeumok helyreállításá­ hoz. A mélyedésekhez új jelzőtáblákat készítenek, az út

Leader+ Magazine

A falu iskolája

A projekt kiterjed az iskolaudvar fejlesztésére és a Hiiri­ järviben iskolába járó mintegy 30 gyermek biztonságá­ nak javítására is. Az iskolaudvar ligetes részét például bekerítették, és kis parkká alakították: itt most tavasztól őszig juhok legelnek, ami hozzájárul a terület jó karban26

6 • 2006

A T E R M É S Z E T I É S K U LT U R Á L I S E R Ő F O R R Á S O K K I A K N Á Z Á S A

…de a megfelelő árnyalathoz még más is kell

berek büszkék lesznek saját munkájuk eredményére, és szívesebben viselik gondját a későbbiekben. A Leader+ külső finanszírozás azt bizonyítja a falubeliek­ nek, hogy ők maguk és az általuk elért eredmények való­ ban értékesek. Ez a tudat egyre többeket ösztönöz a pro­ jektben való részvételre, ezáltal még tovább nő a társadal­ mi tőke. Tagállam: Finnország Régió, körzet: Satakunta LAG: Karhuseutu Népesség: 56 067 fő Terület: 2253 km²

tartásához. Az iskola­ udvaron új növénye­ ket ültettek, és terep­ rendezést tartottak az ott játszó gyerekek biztonságának növe­ lése érdekében. Az alapos takarítás után így még tovább szé­ pült a falu képe.

A projekt összköltsége: 78 294 EUR EU: 27 402 EUR Egyéb közfinanszírozás: 27 402 EUR Magánfinanszírozás: 23 490 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2004. október – 2006. december

A projekt eredménye

Bár a művelet a falu­ beliek közötti hagyo­ mányos együttműködésen alapult, a projekt számos kü­ lönböző célkitűzésének elérése érdekében olyan hatékony kommunikációra és munkaszervezésre volt szükség, hogy ezzel külső segítség nélkül nem tudtak volna megbirkózni. Hasonlóképpen, a művelet bizonyos részei a projekt finan­ szírozása nélkül is kivitelezhetőek lettek volna, de ez olyan sok időt vett volna igénybe, hogy javarészt elveszett volna a falubeliek megélhetése szempontjából jelenlévő hozzá­ adott érték.

Kapcsolattartó: Mia Mäntylä Cím: Hiirijärven Koulutie 124, 29200 Harjavalta, Finland Telefon: +358 26 74 32 94, mobil: +358 400 11 22 93 E-mail: [email protected] Honlap: www.hiirijarvi.com A fotókat a Finn Nemzeti Hálózati Egység bocsátotta rendelkezésre

Mindezeken felül a falu számára a projekt finanszírozásá­ hoz nyújtott támogatás az együttműködésből eredő társa­ dalmi tőke és a helybeli lakosok készségei szempontjából is hozzájárul a fellendüléshez. A gazdálkodók, a vállalkozók és a falubeliek mind együtt dolgoztak, és ez az önkéntes munka a közösségi szellem egyik fontos és hagyományos formája. A falusiak együttműködése következtében a pro­ jekt eredményei fenntarthatóbbak lesznek, mivel az em­

Leader+ Magazine

27

6 • 2006

A helyreállított tavak a térség kedvelt horgászhelyévé váltak

ÍRORSZÁG

Fejlesztési projektek Castlecomerben Több Leader+-támogatással megvalósuló idegenforgalmi projekt segítségével új életre kelt a település kulturális öröksége. Bevezető Castlecomer közepes méretű, mintegy 2000 lakosú vidéki kisváros. Az elmúlt évek során a dél-kelet-írországi városka gazdasága hanyatlásnak indult. E téren azonban nemrég változás következett be, aminek hátterében részben né­ hány, a város természeti és kulturális erőforrásaira alapozó, Leader+-támogatást élvező projekt állt.

megyei tanács (helyi önkormányzat), a Barrow Nore Suir Rural Development (BNS) helyi akciócsoport, valamint né­ hány további, a vállalkozás támogatásában közreműködő helyi testület. Castlecomer több projekt segítségével törté­ nő megújításának irányítására vállalkozásfejlesztési igaz­ gatót neveztek ki. Ezzel egyidőben a Leader+ finanszírozta a térségre vonatkozó széles körű megvalósíthatósági ta­ nulmányt.

A kisváros erős szénbányászati hagyományai még 1640 körülre nyúlnak vissza, amikor a bányák jelentették a tér­ ségben a fő munkalehetőséget. Ebben az időben a Castle­ comer körüli bányák és földek a Wandesforde család udva­ rokat, hatalmas parkokat és mesterséges pihenőtavakat is felölelő birtokához tartoztak. 1969-ben azonban bezártak a szénbányák, és ezzel együtt megszűnt a város fő ipara. A birtok állapota leromlott, majd állami tulajdonba került.

A helyi közösséggel folytatott konzultáció során arra jutot­ tak, hogy az idegenforgalom terén jelentős növekedésre számíthatnak. Ennek nyomán kidolgoztak egy sor, a város történelméből és erőforrásaiból építkező projektet, és e projektek támogatásában a BNS kulcsfontosságú szerepet játszhatott.

A Leader+ támogatja az idegenforgalmi lehetőségek kihasználását

2002 végén a város újabb csapást szenvedett el, amikor az egyik legnagyobb foglalkoztató kivonult a térségből, és sokan elvesztették állásukat. E helyzet megoldása ér­ dekében a közösség egyeztetéseket kezdeményezett kü­ lönböző helyi és állami szervekkel a munkanélküliség problémájának megoldására irányuló stratégia kidolgozá­ sa céljából. Fórumot hoztak létre, amelyben részt vett a

Leader+ Magazine

A Castlecomer térségére vonatkozóan végzett széles körű megvalósíthatósági tanulmány a város jövőbeni fejlesztésé­ nek meghatározó tényezője lett, és számos további projekt alapját képezte. Ilyen projekt volt például egy sor idegenfor­ galmi munkamegbeszélés, amelyek során a város lakói ösz­ szegyűltek és megvizsgálták, mit is kínálhatnak a turisták­ 28

6 • 2006

A T E R M É S Z E T I É S K U LT U R Á L I S E R Ő F O R R Á S O K K I A K N Á Z Á S A

Egy másik, az idegenforgalmi stratégiában meghatározott projekt egy olyan látogatóközpont kialakítására irányul, amely a város és a bányászat több mint 300 éves kapcsola­ tának állít emléket. A bányászati tevékenység eredménye­ képpen számos történelmi jelentőségű megkövesedett maradványt fedeztek fel a környéken. A látogatóközpont bemutatja Castlecomer térségének e maradványokból ki­ olvasható természeti múltját. Bár magát a látogatóközpont megépítésére irányuló projektet nagy részben a Leader+-t kiegészítő nemzeti támogatási programból finanszírozzák, meg kell jegyezni, hogy a projekt gondolata a Leader+-tá­ mogatással kidolgozott idegenforgalmi akciótervből ered, és a térségben rejlő lehetőségeket a helyi közösség meglá­ tásai szerint, alulról építkező megközelítés alkalmazásával határozták meg. A Leader+ e kulcsfontosságú hozzájárulá­ sa eredményeképpen számos helyi tulajdonú, helyben irá­ nyított és fenntartható fejlesztést sikerült megvalósítani.

nak. Fontos volt, hogy a várost a kívülállók szemével nézzék, és így határozzák meg az annak érdekében megvalósítandó fejlesztéseket, hogy kihasználhassák a városban mint turis­ tacélpontban rejlő lehetőségeket. A megbeszéléseket teljes körű idegenforgalmi képzés követte, amely segítségével ki­ dolgozták Castlecomer „idegenforgalmi akciótervét”. Az idegenforgalmi akcióterv megalapozta a város idegenfor­ galmi potenciáljának sikeres kihasználásával kapcsolatos stra­ tégiát. Összekapcsolta és következetes, egységes irányba te­ relte a térség természeti és kulturális erőforrásait kihasználó projektekre irányuló meglévő elképzeléseket. Ez biztosította, hogy minden egyes projekt hozzájáruljon a Castlecomer tu­ ristacélponttá alakításával kapcsolatos átfogó célkitűzéshez. A meghatározott projektek között szerepelt egy idegenfor­ galmi logo és honlap létrehozása is. A város láthatóságának növelése mellett ez hozzájárult ahhoz is, hogy a helybeli lako­ sok büszkék lettek lakóhelyükre. A BNS Leader nemzeti finan­ szírozási támogatást is hozzáférhetővé tett, ami tovább erősí­ tette a projektet. Az idegenforgalmi akcióterv további projek­ teket is meghatározott a Castlecomer térségében rendelke­ zésre álló erőforrások kihasználására; e projektek többek kö­ zött a régi Wandesforde-birtok egyes részeinek helyreállításá­ ra, valamint egy, Castlecomer bányászatának történelmét és a térség természeti múltját egyaránt népszerűsítő múzeum és látogatóközpont létrehozására irányultak.

Továbbgyűrűző haszon

A fenti fejlesztések nyomán újabb, a helyi erőforrások fel­ használásán alapuló projekt került látótérbe: a Wandes­ forde-birtok udvarán több kis kézműves vállalkozást alakí­ tottak ki. Ezt a projektet magánúton, Leader+-támogatás nélkül kezdeményezték, s ezáltal jól példázza a Castle­ comerben megvalósított jelentős Leader+-beruházás to­ vábbgyűrűző hatását. Ezen újabb fejlesztés eredménye­ képpen a Leader+ további 10 000 eurós finanszírozással támogatott egy marketingkezdeményezést.

Az akcióterv kidolgozása

Az idegenforgalmi akcióterv a régi Waldesforde-birtok két legnagyobb tavának horgásztóvá való átalakítását célzó projektet határozta meg elsőrendű kezdeményezésként. Ezek a tavak már rég kiszáradtak, és teljesen benőtte őket a növényzet. A projekthez – annak menedzsere mellett – négy munkást alkalmaztak. A tavakat mára helyreállítot­ ták, és újra benépesítették halakkal, s azóta a térség egyik legfőbb horgászhelyének számítanak. Az egyik tavat ha­ gyományos, a másikat műlegyes horgászatra jelölték ki. A tóprojekt sikeresen működik közösségi üzleti vállalkozás­ ként, és hetente körülbelül 2000 euro bevételt termel. Eb­ ben az esetben is a BNS Leader biztosította a tavak helyre­ állításához szükséges tőketámogatást, míg a személyzet foglalkoztatását nemzeti támogatási alapból finanszíroz­ ták.

Leader+ Magazine

Sikerült

Castlecomer közössége kritikus pillanatban részesült Lea­ der+-támogatásban: a városnak komoly nehézségekkel kellett megküzdenie. Ma már számos helyi projekt van fo­ lyamatban. Ilyen a tavakkal kapcsolatos kezdeményezés, a látogatóközpont megvalósítása, a kézműves vállalkozások létrehozása a birtok udvarán, valamint egy 18 lyukú golf­ pálya kiépítése. Mindez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Castlecomer turistacélponttá válhasson. A Leader+ által a helyi idegenforgalmi stratégia kidolgozásához nyújtott tá­ mogatás nélkül e projektek aligha lehettek volna ilyen si­ keresek. A Leader+ szerepe tulajdonképpen abban állt, hogy segített a helybeli közösségnek megkeresni egy mél­

→

29

6 • 2006

Tagállam: Írország Régió, körzet: Dél-kelet-Tipperary és Kilkenny megye LAG: Barrow Nore Suir Leader Népesség: 81 000 fő Terület: 3000 km²

tánytalanul kezelt erőforrás kiaknázásának módját. Amikor ezt elvégezték, a közösség már képes volt egyedül kidol­ gozni a projektek egy részét, és azokhoz köz-, illetve ma­ gánfinanszírozást szerezni. A másik, hasonlóan fontos do­ log, amivel a Leader+ hozzájárult a sikerhez, a BNS részvé­ tele volt a Castlecomerben fennálló eredeti krízishelyzet megoldása érdekében létrehozott fórumban. A helyi ak­ ciócsoport egyrészt jól ismerte a helybeli közösséget, más­ részt elkötelezett volt a Leader elvei mellett: ezek együtt biztosították, hogy a fórum munkájának eredménye sike­ res és egyben fenntartható legyen.

Széles körű megvalósíthatósági tanulmány A projekt összköltsége: 8850 EUR EU: 7080 EUR Magánfinanszírozás: 1770 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2004. május – 2005. május

Amikor arra kérték, hogy nevezze meg e projekt legjelen­ tősebb sikereit, Declan Rice, a BNS Leader+ menedzsere elsősorban a gazdasági és társadalmi hasznot említette: „A legfontosabb azonban a jólét és a közösséghez való tartozás érzése. Az emberek büszkék Castlecomerre. Érzik, hogy ennek a sikernek ők is részesei. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos a vidékfejlesztés szempontjából.”

A kézműves vállalkozások marketingje A projekt összköltsége: 19 336 EUR EU: 9668 EUR Magánfinanszírozás: 9668 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2004. június – 2005. június IT-központ A projekt összköltsége: 22 577 EUR EU: 11 288 EUR Magánfinanszírozás: 11 289 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2002. november – 2003. november Kapcsolattartó: Declan Rice Cím: 42 Parliament Street, Kilkenny, Ireland Telefon: +353 567 75 21 11 Fax: +353 567 75 23 33 E-mail: [email protected] Honlap: www.bnsrd.com A fotókat az Ír Nemzeti Hálózati Egység bocsátotta rendelkezésre

Leader+ Magazine

30

6 • 2006

ÚJ KNOW-HOW ÉS ÚJ TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA

Leader+ Magazine

31

6 • 2006

FRANCIAORSZÁG

Közös munkával a fűtési hálózat kiépítéséért A Leader+ támogatja a hálózatépítést, és elősegíti a környék természetes erőforrásán alapuló helyi fűtési rendszerek kifejlesztését. A kezdeményezés megérintette a helyi közösséget

rát és gazdaságos hálózat, amely 23 ott­ honnak biztosítja a fűtést és a melegvíz­ ellátást, és amelyet a tervek szerint má­ sodik lépésben még 12 lakásra ki kíván­ nak terjeszteni.

A sövények felhasználása és megóvása

A Pays de Haute Mayenne tájképére jel­ lemző a széles sövényekkel határolt mezők látványa. A sövénnyel elkerített föld a helybeli hagyományok része, amellett létfontosságú szerepet játszik az állat- és növényvilág megóvásában és az erózió korlátozásában. Ez a gaz­ dag környezeti erőforrás azonban ve­ szélybe került. A sövények és bokros területek karbantartása nagy munkát jelentett a gazdálkodók számára: túl költségesnek találták azokat, és azt fontolgatták, hogy megszabadulnak tőlük. A Saint Hilaire-projekt azonban most lehetőséget kínál a gazdáknak a sövényeik nyírása során keletkező faanyag értékesítésére. A fát összegyűjtik, felaprítják, megszárítják, majd tüzelőanyagként használják fel a he­ lyi tanács által felszerelt két fatüzelésű kazán egyikében. Saint Hilaire du Maine létrehozta a fa gazdáktól történő megvásárlásához és a termelt energia lakosoknak való eladásához szükséges infrastruktúrát is. Végül akár egy egész lakótelep fűtését megoldja majd az éppen a fo­ gyasztása által megóvott helyi erőforrás! Ez a fenntart­ ható fejlődés valódi sikertörténete.

Bevezető

A Pays de la Loire régióban található Saint Hilaire du Mai­ ne környékén a gazdaságok sövényeiből és bokraiból szár­ mazó nyesedéket összegyűjtik, és fűtési nyersanyaggá ala­ kítják. E Leader+-projekt indulása előtt a gazdaságok sövé­ nyeit a kiirtás fenyegette, de ezeket a természeti erőforrá­ sokat most munkába állítják: újrahasznosítják, karbantart­ ják, és ezért óvják is. A történet 2003-ban kezdődött, amikor a Leader+ prog­ ram keretében látogatást szerveztek Németországba. A franciaországi Pays de Haute Mayenne-ből mintegy har­ minc fős csoport – választott képviselők, műszaki szak­ emberek és civil szervezetek tagjai – utazott el a megúju­ ló energia használata terén élen járó Augsburgba. Itt im­ már 30 éve tekintik a nap- és a szélenergiát, valamint a fát értékes erőforrásnak. Christian Quinton, Saint Hilaire du Maine polgármestere feltette magának a kérdést: „És mi otthon mit tehetnénk?” Ekkor hozakodott elő azzal az öt­ lettel, hogy össze kellene gyűjteni a gazdaságok sövénye­ iről lemetszett fás részeket, és fűtőeszközként kellene felhasználni azokat. Azóta kiépült a teljesen környezetba­



Az otthonokat és a közösséget is melengeti

Túl azon, hogy a Saint Hilaire-projekt gazdaságos és kör­ nyezetbarát, a helyi tanácstagok szemében emberi szempontból is izgalmas kaland, ami összhangban áll a Leader-kezdeményezés által képviselt értékekkel. A pol­ gármester egyesület létrehozásának ösztönzésén ke­ resztül kívánja egyesíteni a lakosságot és a gazdálkodó­ kat a fűtési hálózat támogatása ügyében. Az egyesület megbeszélései során felhívják a lakosság figyelmét a gazdák nehézségeire és a sövényes tájkép megóvása ér­ dekében végzett munkájuk értékére. A megbeszélése­ ken a tanács tagjai is részt vesznek, és megvitatják a pro­ jekt végrehajtását és költségeit. Az érintettek – ki-ki a

A „Pays” szó olyan területet jelöl, amely földrajzi, kulturális, gazdasági és társadalmi értelemben bizonyos mértékig egységet alkot, és amelyen belül a települések közös fejlesztési stratégiát dolgoznak ki.

Leader+ Magazine

32

6 • 2006

Ú J K N O W - H O W É S Ú J T E C H N O LÓ G I Á K A L K A L M A Z Á S A

Az egyik egész évben meleget adó, fatüzelésű kazán

maga szintjén – tájékoztatják a többieket a fejlemények­ ről, így működve együtt a hálózat problémamentes üze­ meltetésében, és így fonva szorosabbra a lakók közötti kapcsolatokat. Saint Hilaire lakosainak nagy része lelke­ sen támogatja a projektet, és – részben a tanács ösztön­ zése eredményeképpen – büszke arra, hogy egy innova­ tív településen él.

környék elkötelezettsége nyomán további partnerek is szerepet vállaltak e kezdeményezésben.

Együttgondolkodás

A Pays de Haute Mayenne szerepe szintén kiemelkedő volt. A projekt pénzügyi folyamatának és a környezeti ha­ tásoknak, valamint a fenntartható fejlődésnek az ellenőr­ zése nem lett volna lehetséges az erős helyi ösztönzés nélkül, amelyben a tanácstagok és a civil szervezetek képviselői együtt dolgoztak. Ez a részvételi szellemen ala­ puló megközelítés nélkülözhetetlen ahhoz a lelkesedés­ hez, amely nélkül vidéken nehéz lenne az innovatív pro­ jektek megvalósítása. Saint Hilaire lakói elfogadták a pro­ jektet, és ezzel bebizonyították, hogy a Leader+-folyamat az ilyen alulról építkező vidéki kezdeményezéseket helyi szinten is támogathatja.

A tudatosság növelése terén további erőfeszítés szüksé­ ges, mivel egyes gazdákat még nem sikerült meggyőzni. Ennek ellenére a Saint Hilaire-i kezdeményezés máris so­ kakat megihletett. Számos küldöttség kérte, hogy meg­ tekinthesse a létesítményt, és a környező térségben je­ lenleg is több hasonló projektet készítenek elő. Három szomszédos falu e rendszer használatával tervezi megol­ dani uszodája, szociális létesítményei, médiakönyvtára, illetve egy iskola fűtését. Pays de la Haute Mayenne-ben az aprított fa összegyűjtéséhez és tárolásához a helyi igé­ nyek kielégítését szolgáló közös infrastruktúra létrehozá­ sát is mérlegelik. Új munkahelyek teremtését is tervezik. Ezzel egyidőben Saint Hilaire tanácsának a megújuló energia iránt immár elkötelezett tagjai továbbviszik a fo­ lyamatot: a faluház tetejére napkollektorpaneleket he­ lyeznek el, és az iskolában növényiolaj-alapú fűtésrend­ szer kivitelezését tervezik.

Tagállam: Franciaország Régió: Pays de la Loire LAG: Pays de la Haute-Mayenne Népesség: 90 821 fő Terület: 2176 km² A projekt összköltsége: 364 000 EUR EU: 79 315 EUR Egyéb közfinanszírozás: 284 685 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2004. október – 2006. június

A Leader+ jóval több, mint pénzügyi támogatás

A faaprólék-alapú fűtési rendszerbe több mint 360 000 eurót fektettek be, aminek nagy részét a két fatüzelésű kazán vásárlására fordították. Eredetileg egyetlen na­ gyobb kazán beszerzését tervezték, de rájöttek, hogy a hatékonyság szempontjából pazarlás volna a nyári hó­ napokban a nagy kazán kis teljesítményen való üzemel­ tetése. Ezért végül úgy döntöttek, hogy gazdaságosabb lesz nyáron egy kisebb „nyári kazán” használata. A pénz többi részét az épületek felépítésére, a föld alatti szige­ telt csőrendszer lefektetésére és az egyes lakásokat ki­ szolgáló egyedi kazánokhoz szükséges alállomások be­ szerzésére költötték. A Leader+ program hozzájárulása a teljes költségvetés mintegy 22%-át teszi ki. A Leader+ azonban nemcsak pénzügyi támogatást nyújtott a pro­ jekthez. A németországi tényfeltáró látogatás megszer­ vezésével és az energiával kapcsolatos helyi oktatás biz­ tosításával a Leader+ program katalizátorként hatott, és segítséget nyújtott a projekt megvalósíthatóságának értékelésében is. Mindamellett a Leader+ program leg­ jelentősebb hozzájárulása a hivatalos háttér biztosítása volt, ami egyértelműen meggyorsította a folyamatot és más – elsősorban állami szintű – pénzügyi partnereket is ösztönzött a projekt támogatására. A Leader+ és a

Leader+ Magazine

Kapcsolattartó: Laurent Souchet, LAG-menedzser Cím: GIP-DL Pays de Haute-Mayenne Ancienne Mairie – Place de Hercé 53100 Mayenne Telefon: + 33 2 43 04 64 50 Fax: +33 2 43 04 64 59 E-mail: [email protected] Honlap: www.hautemayenne.org A fotókat a Francia Nemzeti Hálózati Egység bocsátotta rendelkezésre

33

6 • 2006

A látogatót körbevezetik a környékbeli kiállításokon…

AUSZTRIA

A „t-guide” története: kulturális kapcsolatteremtés A mobiltelefon-technológia segítségével egy adott régió innovatív kulturális eszközhöz jut idegenforgalmi (és egyéb) lehetőségeinek megvalósításához. Bevezető

lett. A turisták itt bepillanthatnak a hegymászás rejtelmei­ be is: olvashatnak a 3312 méter magas Piz Buin első meg­ mászásáról, valamint a Silvretta és a Rätikon térségében található, számos menedékhelyet rejtő hegyvidéki terület fejlődéséről. Később a látogatók érdekességeket tudhat­ nak meg a sí történetéről, a hagyományos téli öltözködés­ ről és a Montafonban megfordult hírességekről, például Ernest Hemingway íróról, aki nemcsak megszállt a hely­ ségben, hanem több művét is a Montafonban töltött idő alatt írta.

A „t-guide” nevű terméket az osztrák Natur- und Kulturerbe Vorarlberg helyi akciócsoport fejlesztette ki. Segítségével a turisták interneten vagy mobiltelefonon érhetik el a kör­ nyék fontosabb idegenforgalmi információit. E Leader+-projekt keretében a turisták érdekes története­ ket ismerhetnek meg a múltból és a jelenből a környék kul­ túrtörténetéről, figyelemreméltó építészetéről, egyedülál­ ló természeti és kultúrtájairól, valamint más innovatív pro­ jektekről. A projekt Vorarlberg tartomány Montafon és Klostertal térségére terjed ki.

Folyamatban van még további, a természeti és kultúrtájak­ kal kapcsolatos anekdoták előkészítése és újabb érdekes körséták szervezése például a régészeti felfedezések, a Sil­ bertal bányái, a montafoni gótikus művészet, mítoszok és legendák, valamint a modern építészet témája körül. Mivel a környék rendkívül információgazdag, a projektcsoport­ nak feltétlenül meg kellett találnia azt a megfelelő kom­ munikációs eszközt, amely segítségével átadhatják a kör­ nyékkel kapcsolatos ismereteket úgy a helybeli lakosok­ nak, mint a vendégeknek.

Hegymászás, Hemingway, bányászat és modern építészet

A projekt keretében összegyűjtötték és előkészítették a Gaschurn történelmi városában tett városnéző sétát il­ lusztráló történeteket. Az út elvisz egy régi táncpavilonhoz is, amely ma már az egyetlen eredeti az országban. A tánc­ pavilonok fontos szerepet játszottak a 13–19. századi falusi életben: itt tartották a hivatalos beszédeket, a pereket, a különféle összejöveteleket, a színházi előadásokat és a táncmulatságokat. Pár perces séta után az út elhalad né­ hány 17. századi régi vendégház mellett, amelyek segítsé­ gével képet alkothatunk a korabeli idegenforgalomról; majd egy régi „Walser-ház” stílusban épült öreg faház mel­



A tájékoztatás egy innovatív módja

Több megbeszélés eredményeképpen végül a mobilte­ lefont választották (a cikk írása pillanatában csak né­ metül elérhető) „mesélő idegenvezető” kommunikáci­ ós eszközéül, és azt t-guide-nak nevezték el. A t-guide nagyon egyszerűen működik: a történelmi épületet vagy más helyi kuriózumot megtekintő turistáknak

A Walser-házak zsindellyel borított és fedett gerendaházak. Az első Walser-házak a 15. században épültek.

Leader+ Magazine

34

6 • 2006

Ú J K N O W - H O W É S Ú J T E C H N O LÓ G I Á K A L K A L M A Z Á S A

…és bemutatják neki a modern építészet néhány érdekes példáját

csupán fel kell hívniuk a kapott brosúrában vagy ma­ gán a látványosságon feltüntetett telefonszámot, és mobiltelefonjukon máris részletes tájékoztatást kap­ nak. Például a +43 55 56 90 81 02 20 szám felhívásával a látogató meghallgathatja a fent leírt Gaschurn város­ beli körséta történetét.

A „t-guide” a gyakorlatban

A „t-guide”-ot a Gaschurn város látnivalóira (+43 55 74 90 83 02 20) kiterjedő tesztalkalmazás keretében fejlesz­ tették ki, azonban más projektekkel kapcsolatos infor­ mációk továbbítására is használják, és a következőkben ismertetett három különleges tanösvény kalauzaként is szolgál.

A termékinnováció kifejlesztése

Építészeti kalauz: Vorarlberg jól ismert faépítészetéről. A t-guide segítségével Hittisau városában a látogatók különleges sétát tehetnek a faépületek között. A t-guide részletes információkkal szolgál az egyes figyelemre­ méltó épületekről, sőt a felhasználó meghallgathatja az építésszel készített interjút is. Egy-egy építészeti objek­ tum megtekintésekor a látogató hozzáértő és részletes tájékoztatást kaphat a +43 55 74 90 83 03 50-es t-guideszámon.

A t-guide kifejlesztése a meseprojekt szerves részét képez­ te. A mobiltelefon idegenvezetőként történő egyszerű használata mögött a következő három modult tartalmazó innovatív technológiai megoldás áll: 1. modul: tartalomkezelő rendszer (Content Management System, CMS); 2. modul: internettelefonnal kombinált mobiltelefon-szol­ gáltatás; 3. modul: internetes interaktív automata válaszadó rend­ szer.

Erdei séták: Az erdei kirándulások során a t-guide (a +43 55 74 90 83 03 60-as számon) felvilágosítást nyújt a fafaj­ tákról, a különféle erdészeti tevékenységekről és a vadvi­ lágról.

A különböző kulturális történeteket hangfájlokba rögzí­ tik, és ezeket az mp3-formátumú hangfájlokat egy kü­ lönleges tartalomkezelő rendszer segítségével továb­ bítják a hívó felé. Az engedélyezett felhasználók az új információkat és egyéb hangfelvételeket hangfájlok formájában az interneten keresztül is feltölthetik, és el­ menthetik az adatbankban.

Passzívenergia-ház: A környékbeli Ludesch kisváros­ ban építették fel Európa legnagyobb, a passzív házra vonatkozó szabványoknak és a környezetvédelmi kri­ tériumoknak megfelelő középületét. A t-guide segítsé­ gével (a +43 55 74 90 83 03 30-as számon) a látogatók részletes tájékoztatást kaphatnak a felhasznált építő­ anyagokról, a passzívház-technikáról, az építészetről és a helyi fejlesztési koncepcióról.

A „t-guide” másik eleme az internettelefonos (VoIP) rendszer, amely igény szerint méretezhető, így egyszer­ re több hívást is le tud bonyolítani. Az internetes hang­ szervert kizárólag a „t-guide” számára konfigurálták, és állandó összeköttetésben van a tartalomkezelő rend­ szerrel. A hangos tájékoztatót a „t-guide” segítségével közvetlenül az internetről is le lehet tölteni mp3-leját­ szóra. Ezt a funkciót elsősorban iskoláknak vagy csopor­ toknak találták ki: így a felhasználónak lehetősége nyílik saját mp3-lejátszóján tárolni a városnézéssel és a kiállí­ tásokkal kapcsolatos összes információt.

Leader+ Magazine

→ 

35

A passzív ház (németül Passivhaus) rendkívül alacsony energiafelhasználással működtetett épület, amely a hőteljesítmény tekintetében megfelel a szigorú, önkéntes alapon alkalmazható passzívház-szabványnak. Ennek eredményeképpen ezek az épületek nagyon kevés energiát használnak fel térfűtésre.

6 • 2006

Az erdei séta része ez a kis híd

A hagyományos faépület a környék építészeti öröksége

A Vorarlberg helyi akciócsoport a következő projektekhez is tervezi a t-guide használatát: • Az erdei fenyő országa: a vorarlbergi faépítészet és a je­ genyefenyő mint fafajta, • Szakmai körút: a regionális fejlesztés legjobb gyakorla­ tot képviselő példáinak felkeresése, • Vidéki túraút: Partenen-Galtür természeti kalandösvé­ nye, • GSUND (Egészséges): a t-guide utasításaival kísért kül­ téri fitneszprogram a természetben.

Leader+-támogatással

részvételre, amelynek keretében sor kerülhet az alkal­ mazás kifejlesztésére a helyfüggő szolgáltatások (Loca­ tion Based Services) terén.

A Leader+ fontos szerepet játszott a t-guide kifejlesz­ tésében, amely a program keretében jóval többre lehet képes jelenlegi idegenvezetői funkciójánál. A más tájak­ ról idelátogatók például saját nyelvükön értékes felvilá­ gosítást kaphatnának az adatlapok kitöltéséről, vagy tanácsot, kihez kell fordulni a felmerülő problémák megoldása vagy kérdéseik megválaszolása érdekében. A szállodák és a vendégházak is alkalmazhatnák ezt a technológiát vendégeik tájékoztatására az aktuális sza­ badidős tevékenységekkel kapcsolatban. A t-guide-pro­ jekt keretében a Leader-finanszírozás a következőket támogatta: • a projektben felhasznált történetek koncepciójának ki­ dolgozása • a környékbeli látnivalókkal kapcsolatos információk ösz­ szegyűjtése és szerkesztése • a t-guide prototípusának technikai fejlesztése • a szöveg- és hangfájlok összeállítása • kísérleti alkalmazás Gaschurn városában.

Tagállam: Ausztria Régió: Vorarlberg LAG: Natur- und Kulturerbe Vorarlberg Népesség: 64 500 fő Terület: 1716 km² A projekt összköltsége: 99 000 EUR EU: 49 500 EUR Egyéb közfinanszírozás: 15 000 EUR Magánfinanszírozás: 34 500 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2002. január – 2004. december Kapcsolattartó neve: Franz Rüf Cím: Hof 4, A-6861 Alberschwende Telefon: +43 5579 7171 Fax: +43 5579 7171 71 E-mail: [email protected] Honlap: www.leader-vlbg.at

A Leader+ programon túlmenően, számos társaság rész­ vételével a terméket nemzeti kutatási és hálózati pro­ jektté (protec-netplus) fejlesztették (http://zielleitung. pvl.at). A t-guide menünavigációjához folyamatban van a nyelvazonosítási rendszer fejlesztése. Ezenfelül a t-guide fejlesztőit felkérték egy európai projektben való

Leader+ Magazine

A fotókat a Natur- und Kulturerbe Vorarlberg helyi akciócsoport bocsátotta rendelkezésre 36

6 • 2006

VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Leader+ Magazine

37

6 • 2006

Kis segítséggel még a juhok is átkelnek

SVÉDORSZÁG, FINNORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

SISU: kis szigetek a túlélésért és az egyetértésért (Small Islands for Survival and Understanding) A szigetek közötti hálózatépítés stratégiájának kidolgozása segíthet abban, hogy az egymástól távol eső szigetcsoportok lakóinak jövője biztos alapokon nyugodjon.

Bevezető

szágból, Salavainen, Högsåra, Hiitis és Vartsala Finnországból, és Jura, Colonsay és Tiree szigete Skóciából.

„Hogyan éljünk túl egy szigeten?” – Így szólt a projekt mottó­ ja, amelyre máris számos válasz érkezett. A SISU (kis szigetek a túlélésért és az egyetértésért) kezdeményezés azért jött létre, hogy a kis szigetek lakossága számára nemzetközi hálózatot hozzon létre. Ez növeli esélyeiket, hogy számos problémájuk­ ra új megoldásokat találjanak, különösen az olyan helyek esetében, amelyek nem rendelkeznek állandó szárazföldi út­ kapcsolattal.

Lényeges szempont volt, hogy a projektbe a magán- és a köz­ szférából, valamint az önkéntes szektorból is vonjanak be sze­ replőket. Ezért a legtöbb szigetnek három képviselője van, minden szektorból egy-egy, akik a többi szigetlakó nevében is nyilatkoznak és fellépnek. A munka nagyját önkéntes ala­ pon végzik, ami azt jelenti, hogy a szigetlakók szabadidejük nagy részét – sőt néha rendes mun­ kaidejük egy-két óráját is – a SISU-projektnek szentelik. A becslések szerint mindösszesen jóval több, mint 7000 önkéntes munkaóra befektetésére lesz szükség.

A döntés értelmében a projekt támogathatóságának feltétele az volt, hogy a sziget állandó lélekszáma normál esetben túl kevésnek minősüljön például kis élelmiszerüzletek, iskolák, orvosi szolgálat és hasonló szolgáltatások fenntartásához. Fontos volt másfelől, hogy a sziget bizonyítani tudja azt, hogy alacsony népessége ellenére képes lenne ezen – a lakosság ottmaradását lehetővé tevő – alapvető szolgáltatások nyújtá­ sára és fenntartására, vagy legalábbis megvolna erre a lehető­ sége.

Az erősségek és gyengeségek feltérképezése

Azóta kifejlesztették a hálózatot a svédországi „Carpe Mare”, a finnországi„In the same Boat” („Egy hajóban”), valamint a skó­ ciai „WHELK” térség Leader+ területeinek szigetei között. 2006 elején a részt vevő szigetek száma már 13 volt: Klädesholmen, Dyrön, Marstrand, Kalvsund, Asperö és Köpstadsö Svédor­

Leader+ Magazine

Kisebb csoportokban dolgoz­ va valamennyi sziget elvégez­ te saját SWOT-analízisét (az erősségek, gyengeségek, lehe­ tőségek és veszélyek elemzését), emellett kiemelte a már elindult vagy éppen induló sikeres projekteket. 2005 áprili­ 38

6 • 2006

VIDÉKFE JLESZTÉSI EGYÜT TMŰKÖDÉS

Télen sok kis sziget küzd az elszigeteltséggel

sára a szigetlakók összegyűjtöttek és a SISU saját honlap­ ján (www.sisunet.info) közreadtak 13 elemzést, amelyek­ ből felkészülhettek a tervezett svédországi projektmegbe­ szélésre. A SISU honlapját egyébként folyamatosan frissítik a résztvevők által szolgáltatott információkkal, s az oldalon a különböző partnerek közzétehetik a projektekkel kap­ csolatos elképzeléseiket, cikkeket és egyebeket.

pott kedvet más (elhanyagolt) projektek megvalósításá­ hoz. Fontos visszajelzés az is, hogy igény van a hálózat­ építési tevékenység folytatására. Ezt egyrészt a SISU honlapjának még aktívabb használatával, másrészt a projekt által szervezendő videokonferenciákon való részvétellel lehet megvalósítani. Az első ilyen – a multi­ funkcionális épületekről szóló – videokonferencia na­ gyon sikeres volt: öt különböző sziget lakosai vettek részt benne. További videokonferenciák rendezését ter­ vezik még többek között a megújuló energia, az állandó lélekszám stabilizálása és fenntartása, valamint a hulla­ dékkezelés témakörében is.

A 2005 júniusában megrendezett projekttalálkozó nagyon sikeres volt, és vitára ösztönzött több, a szigeteket érintő kérdéskör ügyében. Hamarosan ráébredtek arra, hogy bár a 13 sziget sok tekintetben meglehetősen különbözik egy­ mástól, sok közös is van bennük, és ez szilárd alapot szol­ gáltat a szigethálózaton ke­ resztüli együttműködéshez. A csoportmegbeszélések során 17 témát vetettek fel, ezek közé tartozott például a ter­ mészeti erőforrások felhaszná­ lása, az idősek segítése, a kom­ munikáció és a szállítás, vala­ mint a szigetek jövőbeni fej­ lesztése. Úgy döntöttek, hogy 2005 szeptemberében újabb találkozót rendeznek Skóciá­ ban, amelynek során e témák közül a legfontosabbakra ösz­ szpontosítanak. Ez a látogatás arra is rávilágított, mennyire különböznek a skót szigetek a finn- és svédországiaktól.

A projekt eredményeit és következtetéseit a 2006 szep­ temberében Finnországban tartandó konferencián mutat­ ják be. Az összes részt vevő országból, továbbá más érdek­ lődő államokból is hívnak meg politikusokat és politikai döntéshozókat, és közzéteszik a valamennyi SISU-résztve­ vő együttműködése révén kapott következtetésekről és eredményekről készített jelentést.

Kulcsfontosságú a projektinformációk koordinálása A projekt koordinálása az egyik legfontosabb feladat, és a Leader+ által finanszírozott projektkoordinátor létfontos­ ságú szerepet játszik abban, hogy az információ eljusson a különböző szigetcsoportokhoz. A projekt koordinátora és a projekt résztvevői által frissített honlap létrehozásán túl a költségvetés egy részéből a Leader+-térségek többféle kommunikációs lehetőséget vizsgálhattak meg. Néhány hónap után megegyeztek abban, hogy a videokonferencia a legkedvezőbb. Ezért a honlapon kívül a szigetlakók – a fentieknek megfelelően – rendszeres videokonferenciákat kezdtek tartani.

A projekttémákkal kapcsolatos hálózati megbeszélések to­ vábbra is folyamatban vannak, lebonyolításuk többek kö­ zött videokonferenciák útján és az interneten keresztül történik. Máris megállapodás született arról, hogy a sziget­ lakók egyenlőségi politikákért lobbiznak az EU-ban, külö­ nösen az áruk és emberek szigetre történő szállításának költségei tekintetében. Ez azt jelenti, hogy több SISU-részt­ vevőt vonnak be közvetlenül a vitába.

E konferenciák igen hasznosnak és ösztönzőnek bizonyul­ tak, és segítik a szigetlakók közötti eszmecserét és az isme­ retek átadását. Fejlődés következett be a SISU-projekt el­ sődleges célját jelentő projekthálózat-építés terén is, és egyre több közös és egyéni projekt valósul meg.

A projektről kapott visszajelzések

A projekt félidős értékelése szerint a legtöbb résztvevő eddig nagyon elégedett, és valóban sok szigetlakó ka­

Leader+ Magazine

39

6 • 2006

→

A komp fontos összeköttetés a szigetek között

A szigetekkel kapcsolatos kérdések megvitatása és néhány eredmény A szigetlakók által pillanatnyilag fontosnak ítélt kérdéskörök a következők: többféle szolgáltatást nyújtó többcélú köz­ pontok létrehozása, megújuló energia és energiahatékony­ sági rendszerek, a szigeteken az állandó lélekszám fenntar­ tására irányuló munka, valamint a hulladékgazdálkodás.

program 20 résztvevő számára; a természeti és kulturális örökség megóvására irányuló projekt; és összesen 20 SWOT-analízis elkészítése a közreműködő szigetek által. Tagállamok: Svédország, Finnország, Egyesült Királyság Régiók: Västra Götaland (Svédország), Pargas (Finnország), Skócia (Egyesült Királyság) Vezető LAG: Carpe Mare, Svédország Népesség: 37 000 fő Terület: nincs adat

A skóciai Tiree szigete nagyon szívesen állítana elő megújuló energiát, míg a szomszédos Jura és Colonsay inkább meglévő többcélú központjaik fejlesztésén és az azok által jelenleg kí­ nált szolgáltatások kibővítésén dolgozna. Jura szigete például idősek otthona és a meglévő központ szomszédságában idő­ sek ellátásával foglalkozó létesítmény létrehozását tervezi. Bár csak mintegy 100 állandó lakossal rendelkezik, a svéd Köpstadsö szigetnek sikerült finanszírozást szereznie egy ki­ sebb többcélú központ létesítéséhez. Kalvsund sportklubját többcélú központtá fejlesztette; a szomszédos Köpstadsö szi­ gete, valamint Jura és Colonsay skót szigetek példája alapján Asperö is tervezi hasonló épület kialakítását. E tervezett vagy létező többcélú központok mindegyike tükrözni fogja az adott sziget és lakosság igényeit.

A projekt összköltsége*: 527 394 EUR EU: 197 773 EUR Egyéb közfinanszírozás: 226 779 EUR Magánfinanszírozás: 102 842 EUR *Az országonkénti lebontást a projekt összköltségének százalékos kivetítése alap­ ján számították, ezért kerekítési hibákat tartalmazhat.

A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2004. október – 2006. december

Dyrön azon dolgozott, hogy kikötőjének továbbfejlesztésé­ vel, túraútvonal kialakításával és egy tengerre néző szauna felépítésével turistákat vonzzon a szigetre: ez hasonló elkép­ zelésekre ihlette a svéd és finn szigetek lakóit is. Szintén Svédországban Marstrand sziget lakói egyetlen befektetőt sem találtak nagyon modern szélessávú rendszerük kialakí­ tására: hát összefogtak, és megcsinálták maguk. Ez a többi SISU-sziget lakóinak körében is élénk érdeklődést váltott ki.

A svédországi projekt költsége: 163 492 EUR EU: 61 310 EUR Egyéb közfinanszírozás: 70 301 EUR Magánfinanszírozás: 31 881 EUR Az egyesült királysági projekt költsége: 300 615 EUR EU: 112 731 EUR Egyéb közfinanszírozás: 129 264 EUR Magánfinanszírozás: 58 620 EUR

A svédországi Klädesholmen szigete kemény munkával igyekezett meggyőzni ideiglenes lakosait, hogy válasszák a szigetet állandó lakhelyükül, de legalábbis töltsenek több időt „nyaralójukban”. Emellett sikeresen rábírták a heringgel foglalkozó különböző társaságokat az együttműködésre, így biztosítva túlélésüket a versenypiacon. Finnországban az Åboland szigetcsoportbeli Salavainen szigete saját több­ célú „Kummeli központtal” rendelkezik, amely a kisszámú állandó lakosság ellenére számos szolgáltatást biztosít. Egy nemrégen lezajlott videokonferencia során ez a svéd és skót szigetek lakóinak érdeklődését is felkeltette.

A finnországi projekt költsége: 63 287 EUR EU: 23 733 EUR Egyéb közfinanszírozás: 27 213 EUR Magánfinanszírozás: 12 341 EUR Kapcsolattartó neve: Frida Barrett Cím: SDF Styrsö, Bratten, 430 84 Styrsö, Sweden Telefon: +46 31 366 56 12 vagy +46 705 69 35 57 Fax: +46 31 366 56 13 E-mail: [email protected] Honlap: www.sisunet.info

Ami a jövőt illeti

A jövőbeli projektek célkitűzései többek között: összesen 20 hálózat 240 résztvevővel; három oktatási és szakképzési

Leader+ Magazine

A fotókat a Svéd Nemzeti Hálózati Egység bocsátotta rendelkezésre 40

6 • 2006

VIDÉKFE JLESZTÉSI EGYÜT TMŰKÖDÉS

Az egyik megtekinthető, látványos állatfigura

FRANCIAORSZÁG ÉS NÉMETORSZÁG

Az Aurignac-korszak: az európai művészet kezdetei Két, közös régészeti múlttal rendelkező régió transznacionális együttműködési projekt keretében közösen dolgozik történelmi örökségének népszerűsítésén. Birgit Beyrle és Josefine Bauer (LAG Brenzregion, Németország) cikke nyomán. Bevezető

kulcsszerepet pedig Aurignac falunak – az őstörténeti korszak névadójának – helyhatóságai játszották. Az érde­ kelt térségek képviselői először 2004. szeptember 20-án találkoztak Aurignacban. Céljuk a közös projekt megvaló­ sítási lehetőségeinek vizsgálata, valamint a lehetséges nyelvi és kulturális akadályok feltérképezése volt. Egymás alapos ismeretére és az erős érdekközösségre alapozva a két francia Leader+ helyi akciócsoport: a Pays d’AriègePyrénées és a Pays Basque Intérieur, továbbá a Pays de Comminges/Aurignac, valamint a német Brenzregion helyi akciócsoport megkötötte kezdeti együttműködési megállapodását.

Európa első ismert művészeti alkotásait mintegy 35 000 évvel ezelőtt vadászok készítették: lovak, oroszlánok, mamutok és más állatok szerepeltek a barlangfalakra festett képeken. A német Brenzregion helyi akciócso­ port nemrég francia–német Leader+ együttműködési projektet kezdeményezett, amelynek segítségével mindegyik résztvevő régió hasznot húzhat ezen őskori kincsekből. Az Európában mintegy 35 000 évvel ezelőtt, az újkőkor­ szak hajnalán kifejlődött kultúra az Aurignac-korszak néven ismert korban gyökerezik. A legfontosabb euró­ pai Aurignac-kori telepek közül kettő a németországi Sváb-Alpok keleti részén és a francia Pireneusokban ta­ lálható. A régészeti kincseikről világszerte ismert Vogel­ herd, Hohlenstein-Stadel és Geissenklösterle barlangok a Baden-Württemberg tartománybeli Brenz körüli Lea­ der+-térség déli részén találhatóak. Délnyugat-Franciaor­ szágban is fellelhetőek az Aurignac-kultúra jelentős em­ lékei. E rendkívül gazdag történelmi örökség kiaknázása érdekében 2004 őszén a két ország reprezentatív helyi akciócsoportjai találkozót adtak egymásnak. Dr. Harald Flosst, a Tübingeni Egyetem őstörténet-professzorát bíz­ ták meg e nemzetközi együttműködés elindításával.

… az országok közötti együttműködésig

A kezdeti projekttalálkozó korai és sikeres következteté­ sei nyomán kezdetét vehette a projekttel kapcsolatos érdemi munka. Számos különbség adódott a Leader+projektek franciaországi és németországi megvalósítása között, amelyeket a nyelvi akadályokkal együtt le kellett győzni, továbbá Aurignac helyi hatóságát is meg kellett ismertetni a Leader-módszer konkrét jellemzőivel. Eze­ ken a nehézségeken a projektpartnerek úgy tudtak fe­ lülkerekedni, hogy világos és közös célkitűzéseket jelöl­ tek ki, és azokat valamennyien nagy lelkesedéssel kö­ vették. A 2005 januárjában Heidenheimban tartott talál­

→

A kezdeti egyeztetéstől…

Közös örökségük folytán a térségek tökéletes párosítás­ nak bizonyultak egy ilyen együttműködési projekthez, a

Leader+ Magazine





41

Aurignacot a Franciaországban a Leaderhez hasonló szerepet betöltő Pays de Commings képviseli.

6 • 2006

kozón megkezdődött a projekt részletes tervezése, és még az év nyarán Németország és Franciaország jóvá­ hagyta „Az Aurignac-korszak és az európai művészet kezdetei” című transznacionális projektet. A francia irá­ nyító hatóság azonban a projekt előfeltételeként kötöt­ te ki, hogy a vezető helyi akciócsoport a Pays Basque Intérieur legyen.

A projektpartnerek első találkozója

Közös munkával hívják fel a figyelmet a régészeti kincsekre

A projekt legfontosabb feladatai a kőkorszaki európai em­ beriség történelmének rekonstruálása, a világhírű régésze­ ti lelőhelyekkel kapcsolatos kutatás folytatása, valamint ezen erőforrások fenntartható kiaknázása a regionális fej­ lesztés érdekében. E tevékenység során felhívják a nyilvá­ nosság figyelmét a régió kulturális örökségére, elmélyítik az ahhoz kapcsolódó ismereteket, és a régészeti kincseket korszerű módszerek segítségével a nagyközönségnek is bemutatják.

Ez a mamutcsontból készült furulya a világ egyik legrégebbi hangszere

Tervezik még az európai régészeti lelőhelyeket felölelő hálózat létrehozását, és azok idegenforgalmi potenciál­ jának növelését. A Brenz-környéki világhírű barlanglelő­ helyek között találjuk a Heidenheim térségbeli Vogel­ herd-barlangokat és az Alpok-Duna térségbeli Hohlen­ stein-Stadelt, illetve Geissenklösterlét. E helyeken a ré­ gészek számos mamutcsontból faragott állatszobrot tártak fel, amelyeket az ábrázolóművészet eddig felfe­ dezett legrégebbi példáiként tartanak számon. Látvá­ nyos lelet még az „oroszlánember”, egy majd 30 cm ma­ gas állat-emberfigura, a kőkorszaki ember szellemi és vallási világnézetének egyedülálló ereklyéje, továbbá a világ legrégebbi hangszereinek egyike: egy mamut­ csontból készült furulya. A partnerrégiók – Ariège, Au­ rignac és Francia-Baszkföld – falfestményeket, vésete­ ket, hangszereket és ékszereket felvonultató kőkorszaki lelőhelyeikről híresek. Különösen jelentős lelőhelynek számítanak a Mas d’Azil-barlangok, ahol egy Aurignackorszaki település maradványaira bukkantak, valamint Isturitz, ahol egy Aurignac-kori furulyát fedeztek fel.

ebből a szempontból tárgyalták a legkorábbi fennma­ radt művészeti alkotásokat és azok elkészítésének mód­ ját. Az Aurignac-korszakból származó figuratív művé­ szeti alkotásokat összehasonlították az egész Európa területéről származó barlangfestményekkel és -vésetek­ kel. A nagy érdeklődést kiváltó konferenciát követően látogatást szerveztek a francia-baszkföldi Isturitz-bar­ langba. A barlang sötétjében, egy korhűen rekonstruált kőkorszaki furulya hangja mellett a résztvevők 35 000 évet repültek vissza a történelemben.

Kilátások a jövőre A nemzetközi szimpózium nyomán további rendezvé­ nyeket is terveznek. A konferencia eredményeit illuszt­ rált, kétnyelvű jelentésben adják közre, és a résztvevő projektrégiók régészeti különlegességeiről háromnyel­ vű idegenforgalmi brosúra készül. Közös internetes por­ tált fejlesztenek ki, amely tájékoztatást ad a projektrégi­ ókról, és egyben széles körű információcserét lehetővé tevő régészeti portálként is szolgál majd. A francia pro­ jektpartnerekkel együttműködésben a Brenzregion he­ lyi akciócsoport a 2006. évi heidenheimi regionális ker­ tészeti vásáron is a nagyközönség elé tárja a kőkorszaki Aurignac-leleteket bemutató utazó kiállítást.

A projekt nyitóeseménye egy nemzetközi szimpózium Az együttműködési projekt előjátékaként 2005 szep­ temberében Aurignac, e délnyugat-franciaországi kis falu a régészeti érdeklődés középpontjába került. Mind­ ez a Leader+ együttműködési kezdeményezés részeként valósult meg. Dr. Harald Floss és (az Aurignac Museum Forum részéről) Nathalie Rouquerol tudományos veze­ tése alatt Aurignac egy, a kőkorszak művészetével fog­ lalkozó egyedülálló konferenciának adott helyet. Nem­ zetközi szinten elismert tudósok vitatták meg számos nézőpontból az Aurignac-korszakban eredő művésze­ tet. A konferencia fő témája az Aurignac-korszaki embe­ rek természetes életkörülményei és kultúrája voltak, és

Leader+ Magazine

Az együttműködési projekt pozitív hatásai máris érez­ hetőek a bevont régiók életében. A projekt előmozdítja mind a meglevő, mind a tervezett régészeti projekteket – például az Aurignaci Múzeumot és a giengen-hürbeni „Barlangi kalandot” –, lehetővé téve a megszerzett isme­ retek és a legkorszerűbb médiatechnológia legjobb fel­ használását.

42

6 • 2006

VIDÉKFE JLESZTÉSI EGYÜT TMŰKÖDÉS

Az Alpok-Duna térségbeli GeissenKlösterle

Tagállamok: Franciaország és Németország Régiók: Aquitaine (Franciaország) és Baden-Württemberg (Németország) Vezető LAG: Pays Basque Intérieur, Franciaország Népesség: 69 049 fő Terület: 2507 km² Német LAG: Brenzregion Népesség: 121 852 fő Terület: 1168 km² További LAG-ok: Pays d’Ariège-Pyrénées, Pays de Comminges (nem Leader) (Franciaország)

Németország Összköltség: 48 847 EUR EU: 24 429 EUR Egyéb közfinanszírozás: 24 418 EUR

A projekt összköltsége: 184 741 EUR EU: 92 371 EUR Egyéb közfinanszírozás: 88 578 EUR Magánfinanszírozás: 3792 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2004. október – 2006. december

Kapcsolattartó neve: Josefine Bauer Cím: Landratsamt Heidenheim, Felsenstr 36, 89518 Germany Telefon: +49 (0) 73 21 32 14 64 E-mail: [email protected] Honlap: www.brenzregion.de

Franciaország Összköltség: 135 894 EUR EU: 67 942 EUR Egyéb közfinanszírozás: 64 160 EUR Magánfinanszírozás: 3792 EUR

A fotókat a Francia Nemzeti Hálózati Egység bocsátotta rendelkezésre

Kapcsolattartó neve: Estebe Eyherabide Cím: 4 allée des Platanes, BP 431, 64104 Bayonne Cedex, France Telefon: + 33 (0)59 46 51 01 Fax: + 33 (0)59 46 50 87 E-mail: [email protected] Honlap: www.lurraldea.net

Leader+ Magazine

43

6 • 2006

NŐK ÉS FIATALOK A LEADER+ PROGRAMBAN

Leader+ Magazine

44

6 • 2006

N Ő K É S F I ATA LO K A L E A D E R + P R O G R A M B A N

Angela Ciliberti

OLASZORSZÁG

Interjú Angela Ciliberti LAG-menedzserrel (Le Macine, Basilicata, Olaszország) Bevezető

dalmi és gazdasági szempontból ez a régió legmargináli­ sabb térsége, 33 867 lakosa 13 település közt oszlik meg, népsűrűsége 28 fő/km².

Angela Ciliberti 1998-ban idegen nyelvi diplomát szerzett, majd a Leader II-kezdeményezés keretében a Le Macine tér­ ség helyi akciócsoportjában kezdett dolgozni, ahol ő felelt a helyi akciócsoport nemzetközi együttműködéssel kapcsola­ tos tevékenységéért. 2003 márciusában LAG-menedzserré nevezték ki, és bekapcsolódott a Leader+-kezdeményezés helyi akciótervének megalkotásával foglalkozó csoport mun­ kájába.

A gazdaságot tekintve, a vállalkozásokban dolgozók ará­ nya 14%, szemben a 25%-os regionális átlaggal. A mikro­ vállalkozások, amelyekben mindössze egy alkalmazott van, az összes vállalkozás 70%-át teszik ki, szemben a 62%os regionális átlaggal. A mezőgazdasági jellegű vállalkozá­ sok kétharmada gabonatermesztéssel foglalkozik. Elter­ jedt ezenkívül az olajbogyó-termesztés, az utóbbi években pedig népszerűvé vált a juh- és a kecsketenyésztés is. Ha­ gyományos, a térségre jellemző élelmiszereket is előállíta­ nak, például kolbászt, sajtot és mézet.

A Leader II- és a Leader+-kezdeményezésekben szerzett ta­ pasztalatai arra ösztönözték, hogy állandó kapcsolatot épít­ sen ki a köz- és a magánszférával egyaránt annak érdekében, hogy az alulról építkező megközelítés a vidékfejlesztés alkal­ mas módjává váljon a Montagna Materana térségben.

Regionális szinten a térség mezőgazdaságának gyenge pontjai a következők: a gazdaságok elszigeteltsége, a föld­ művelő lakosság elöregedésével kapcsolatos problémák, az idős földművelők és a fiatalabb generáció közti szaka­ dék, valamint a gépesítés alacsony szintje.

A Le Macine helyi akciócsoporthoz tartozó térségről

A Le Macine helyi akciócsoport a dél-olaszországi Basilicata tartomány szívében, a Montagna Materana nevű térségben működik.

A fejlesztés érdekében a térséget a rendelkezésre álló erő­ források alapján két részre osztották: a buja erdőkben és

A térségre jellemzőek a gabona- és olajbogyó-termesztés­ re használt dombok és az erdővel borított hegyek. Társa­

Leader+ Magazine

→ 45

6 • 2006

Natura 2000 területekben bővelkedő Gallipoli Cognato Re­ gionális Park védett területére, valamint a dombvidékre, ahol a vidéki életformához kötődő, viszonylag mélyen gyö­ keredző kulturális elemek vannak túlsúlyban.

ti és környezeti elemeket összekapcsolja a térség kulturális örökségével. Különös figyelmet fordítunk például az eno­ gasztronómiai (élelmiszer és bor), valamint az idegenfor­ galmi ágazatban működő vállalkozásokra, amelyek a tér­ ség kulturális erőforrásaihoz való szoros kötődésük miatt fontos szerepet játszhatnak az ezekben az erőforrásokban rejlő lehetőségek kitágításában, és így hozzájárulnak a tér­ ség gazdasági növekedéséhez.

Az interjú Contact Point: Mi késztette arra, hogy vidékfejlesztéssel kezdjen foglalkozni? Valóra váltak az elképzelései? Ha nem, mi ennek az oka?

CP: Az Önök helyi akciócsoportja számára fontos szempont volt-e a más területekkel, vagy más nemzetekkel való együttműködés? Mi volt ennek az oka? Milyen tapasztalatokat szereztek?

Angela Ciliberti: A vidékfejlesztéssel kapcsolatos mun­ kám a nemzetközi együttműködés területén kezdődött, és ez számomra nagyon vonzó munkaterület volt, mert lehe­ tőséget adott arra, hogy más régiókkal és kultúrákkal ke­ rüljek kapcsolatba. Munkám később a vidékfejlesztés teljes folyamatára kiterjedt, így a kis- és középvállalkozásokra, a környezeti és kulturális tevékenységekre, valamint az ide­ genforgalomra is. Ez a Leader programnak nagyon érdekes része volt, mert alkalmat adott arra, hogy több szinten is tapasztalatot szerezzek, és egy több ágazatra kiterjedő te­ vékenységet irányítsak.

AC: Akciócsoportunk pénzügyi terve értelmében a tel­ jes költségvetés 20%-át a területközi és nemzetközi együttműködésre különítettük el. Az e célra juttatott forrás jelentős mértéke is azt mutatja, hogy a helyi ak­ ciócsoportunk stratégiájában egyértelműen a más tér­ ségekkel való együttműködés és a térség hagyományo­ san marginális helyzetének leküzdése mellett tettük le a voksunkat. Arra számítunk, hogy az együttműködés se­ gítségével megvalósíthatjuk a Leader szellemiségét, azaz egy együttműködési és társulási programot indí­ tunk el nemcsak a vidéki térségekben, hanem az egyes vidéki térségek között is.

Továbbra is részt veszek az említett tevékenységekhez kapcsolódó erőforrások hálózatának kialakításában, így el­ képzeléseim nap mint nap valóra válnak, még akkor is, ha minden nap új feladat vagy elvárás elé állít.

A Le Macine helyi akciócsoport jelenleg két területközi együttműködési projektben vesz részt: az Észak-Olasz­ országgal való együttműködés célja, hogy új turisztikai termékeket állítsunk elő a hegyes-dombos területeken; három basilicatai és két pugliai helyi akciócsoporttal pe­ dig szolgáltatási központot kívánunk létrehozni, amely­ nek feladata az, hogy a projektben részt vevő térségek számára kedvező kereskedelmi lehetőségeket teremt­ sen.

CP: Ha a napi munkáját nézzük, melyek a leggyakoribb kérdések, amelyekkel foglalkoznia kell, és ez milyen munkával jár? AC: Egy LAG-menedzser munkája minden nap más: a ter­ vezéstől kezdve az ellenőrzésen át az értékelésig terjed. A Leader+ keretében végzett tevékenységeket a lehető lega­ lacsonyabb szinten kell kezdeni, azaz a menedzsernek fi­ gyelembe kell vennie a térség és a helyi lakosság igényeit. Ezeket az igényeket aztán pénzügyi cselekvésekké kell ala­ kítani, például pályázati felhívás vagy pénzügyi támogatási kérelem formájában. A helyi akciótervben elfogadott cse­ lekvések végrehajtását követően az ötleteket projektekké kell átalakítani, amelyeket ellenőrizni, végül pedig értékel­ ni kell annak érdekében, hogy lássuk, megfelelően megva­ lósítottuk-e terveinket. Munkánk során különféle csopor­ tokkal létesítünk kapcsolatot: helyi vállalkozókkal, köztes­ tületekkel, kulturális egyesületekkel és a fiatalokkal. Ez a munka a vidékfejlesztés minden elemére kiterjed, ami hoz­ zájárul a vidékfejlesztés élménygazdagságához.

Nemzetközi szinten Finnországgal és Spanyolországgal in­ dítottuk útjára a „MAP: a tartományok bejárása (Moving around the Provinces)” elnevezésű projektet, amelyben kö­ zös turisztikai ajánlatokat dolgozunk ki annak érdekében, hogy a turistákat a felkapott idegenforgalmi helyekről a kevésbé ismert belső vidéki területekre csalogassuk. CP: Vett részt olyan projektben, amiről úgy gondolja, hogy „legjobb gyakorlatnak” tekinthető? Ön szerint mitől válik egy projekt legjobb gyakorlattá? AC: A Leader+ keretében helyi akciócsoportunk számos intézkedést tett a minőségi agrár-élelmiszeripari termékek megújítása és minősítése érdekében. A projekt a minőségi innovációról szól.

CP: A regionális szintű Leader+ program keretében milyen projekttípusok megvalósításában vesz részt? Helyez-e különös hangsúlyt egyik-másik témára vagy célcsoportra, és ha igen, miért éppen ezeket választotta?

Ezt a projektet joggal tekinthetjük legjobb gyakorlatnak, mert több különböző, de egymáshoz kapcsolódó lépésből áll, amelyek hozzájárultak a térség általános növekedésé­ hez. Először piackutatást végeztünk, hogy meghatározzuk a térség minőségi termékeit, majd a helyi vállalkozásokkal

AC: A Le Macine helyi akciócsoporthoz tartozó térségben a Leader+ program az erőforrások integrált rendszerének ki­ alakításán dolgozik, amely alkalmas arra, hogy a természe­

Leader+ Magazine

46

6 • 2006

N Ő K É S F I ATA LO K A L E A D E R + P R O G R A M B A N

folytatott megbeszélések és alulról szerveződő párbeszéd után sikerült meghatároznunk igényeiket annak ér­ dekében, hogy javíthassák termékeik minőségét.

valóra kell váltani a „gondolkodj globálisan, cselekedj loká­ lisan” elvet. CP: Az Ön meglátása szerint a helyi közösség nagy része megérti-e az olyan kezdeményezéseket, mint a Leader+? Ha nem, mit lehetne még tenni az emberek figyelmének felkeltése és a lakosság bevonása érdekében?

Pályázatot hirdettünk meg, a vállalkozások pedig projekte­ ket dolgoztak ki a termelési ciklus új gépekkel és felszere­ lésekkel történő fejlesztésére, bár a termelés továbbra is a hagyományos módszerekhez kötődött.

AC: Minden európai kezdeményezést, így a Leader+ prog­ ramot is komolyan kell venni a régióknak szóló egyértelmű üzenetük, valamint az általuk megvalósítható kézzelfogha­ tó regionális fejlődés miatt. E tekintetben a helyi közösség feladata az, hogy a lehetőségek figyelembevételével meg­ határozza, mit tud elérni az uniós eszközök segítségével, és azok hogyan segíthetik elő a vidéki gazdaság különböző ágazatainak fejlődését.

A vállalkozások együtt, kis- és középvállalkozások hálóza­ taként végezték ezt az innovációs munkát azért, hogy ne csak egy, hanem egy egész „kosár” helyi terméket adhassa­ nak el. Az egész projektet azért tekinthetjük legjobb gya­ korlatnak, mert lehetővé tette a következőket: • egy minőségi „termékkosár” kialakítása, amelyben már-már eltűnő termékek is helyet kaptak, így a pro­ jekt a térség termelésének biológiai sokféleségét is megóvta, • a helyi termelési rendszer megújítása továbbfejlesztett struktúrákkal és új gépekkel, • a kis- és középvállalkozások bevételének gyarapodása, • a kis- és középvállalkozások és egyesületek hálózatának létrehozása, • projektek és együttműködési tevékenység elindítása.

Ezek az alapvetően jó európai politikák akkor hiúsulnak meg – főleg Olaszországban –, amikor (szükségszerűen) beleütköznek a bürokráciába, még mielőtt eljutnának a helyi lakossághoz. A közigazgatás közbenső szintjeinek rendkívüli lassúsága – a tagállam, majd a regionális önkor­ mányzat szintjén – zűrzavarhoz, és néha az európai intéz­ mények és azok tevékenysége iránt megnyilvánuló bizal­ matlansághoz vezet.

A „minőségi innováció” elnevezésű projekt tanulságai alapján egy projekt akkor felel meg a legjobb gyakorlat­ nak, ha: • szorosan kapcsolódik az adott térséghez, • tiszteletben tartja és folytatja a térség hagyományait és kultúráját, • fejleszti a helyi gazdaságot, • új hálózatokat tud létrehozni.

Hasznos lenne, ha kizárólag a helyi akciócsoportok közve­ títésével közvetlen kapcsolat jönne létre az európai intéz­ mények és a helyi közösségek között. CP: Hogyan valósult meg a köz- és magánszféra-partnerség az Önök helyi akciócsoportjában? AC: A magánszektor bevonása a helyi akciócsoport part­ nerségébe és irányításába fontos újítást jelentett. A ma­ gánszektor tempója és munkamódszere a tapasztalatcse­ rével együtt serkentőleg hatott a Leader+-kezdeménye­ zésben részt vevő köztestületek tevékenységére: korábban lassú reakcióidejük gyorsabbá, körülményes munkamód­ szereik pedig egyszerűbbé váltak.

CP: Milyen nemzeti szintű intézkedéseket fogadna szívesen, amelyek javítanák az Önök régiójának versenyképességét, és miért? Ezen belül mennyire fontos az Ön számára a regionális identitás? AC: Gazdasági szempontból a versenyképesség az infra­ struktúrából, a beruházásból és a társadalmi elégedettség­ ből ered. A nemzeti politikának nagyobb figyelmet kellene fordíta­ nia olyan komoly strukturális beruházásokra, mint repülő­ terek és új autópályák építése, illetve az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése, még a miénkhez hasonló kis területű, alacsony lélekszámú régiók esetében is. Ez a hazai befektetések fokozott beáramlását vonná maga után, ami a helyi szinten végrehajtott cselekvésekkel együtt hozzájárulna a munkaerő mobilitásához, növelné a munkavállalási lehetőségeket, és erőteljes lökést adna a régió versenyképességének. A regionális identitás fontos szerepet játszik ebben, mert a sajátos gazdasági és kulturális jelleg fejlesztése lehetővé teszi, hogy a kisebb és elszigetelt térségek is bekapcsolód­ hassanak a piacgazdaság vérkeringésébe. Más szavakkal:

Leader+ Magazine

47

6 • 2006

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Georgie Harris: A dizájn a vállalatalapítás szolgálatában A Leader+ nemcsak a helybeli alkotótehetség kibontakoztatását finanszírozta, hanem a szükséges kereskedelmi ismeretekkel is szolgált. Bevezető

kreativitás” című kurzuson. Ezt szintén egy Leader+-projekt, a „College of the Peak” szervezte, amely a helybeli lakosok­ nak kínál tanulási és képzési lehetőséget a Peak District kéz­ műves szakmái és kulturális hagyományai terén. Ezt a kur­ zust az iparág szakemberei szándékosan szakzsargontól mentes stílusban tartják. Célja az egyéni kreativitás és mű­ vészi készségek menedzselésének, valamint a szakma gya­ korlatiasabb, üzleti szempontjainak összehangolása. Itt Georgie olyan hasznos dolgokat is megtanulhatott, mint a táblázatkezelő programok használata vagy a könyvelés, és nagy volt az öröme, mikor a projekt végén kiállta a próbát. Georgie mindezeken felül még a Business Link Derbyshire által szervezett speciális webdesign és e-kereskedelmi tan­ folyamon való részvétellel is gyarapította tudását.

A Leader+-projekt segítségével a Derbyshire-beli Peak District területéről származó vállalkozó szellemű fiatal ter­ vező nevet szerzett magának a divat világában. A 30 éves Georgie Harris a Bakewell nevű kisváros közelé­ ben található stúdiójában egyedi tervezésű, különleges minőségű párnahuzatokat, táskákat, sálakat és kendőket készít kézzel festett selyemből és bársonyból. Szitanyomá­ sú mintáit elsősorban a környékbeli virágok ihletik: pün­ kösdi rózsák, orchideák és medvehagymák (vadfokhagy­ ma) finom erezetű levelei és nemes színei köszönnek vissza minden egyes hangulatos és elegáns darabon. Georgie a londoni Central Saint Martins College-ban vég­ zett textiltervezőként, és már a vizsgakollekcióját megvá­ sárolta egy ismert londoni központú áruház. Ezután egy nagy textilgyártó vállalatnál dolgozott kárpittervezőként, majd az itt szerzett értékes kereskedelmi tapasztalatok bir­ tokában 2004-ben a Peak Districtbe költözött, és elindítot­ ta saját vállalkozását.

Együttműködés más Leader+ szereplőkkel

A leglényegesebb üzleti készségek elsajátításán kívül Geor­ gie szaktudásával és tapasztalataival szívesen gazdagította a helyi közösséget. Ezért vállalta, hogy közreműködik egy másik – „Gateway” elnevezésű – helyi Leader+-projektben, amely a Peak Districthez hasonló, nehezen megközelíthető vidéki térségek elszigetelt csoportjait célzó közösségi alapú művészeti program. Georgie szitanyomó tanfolyamot tar­ tott az egyik szomszédos településen élő nőknek, akik így szerettek volna pénzt gyűjteni a helyi iskola számára. A résztvevőknek nemcsak azt mutatta meg, hogyan lehet ere­ deti és minőségi nyomatokat készíteni, hanem elmagyaráz­ ta az egész folyamatot az alapötletektől és tervektől egészen a nyomatkészítésig. A képzés célja az volt, hogy a résztvevők ne csak új készségeket és technikákat sajátítsanak el, hanem azt is, hogyan kamatoztathatják ezeket új projektek során, és hogyan fejleszthetik tehetségüket.

Az üzleti készségek megszerzése a Leader+ segítségével

„Szerettem volna megalapítani a saját textilcégemet – ma­ gyarázza Georgie –, de az üzleti struktúra kialakításához segítségre volt szükségem. Ebben a szakmában ki kell ismerni, mikor lehet jól eladni a termékeket, mikor kell elkészíteni az árukészletet, és melyik vásáron érdemes megjelenni. Nagyon örültem annak, hogy a Leader+-hoz fordulhattam tanácsért és támogatásért ezekben a kérdésekben.” Georgie először a Youth Enterprise-zal került kapcsolatba, ami a Prince’s Trustnál a Peak, Dales and Moorlands Lea­ der+ helyi akciócsoport által irányított hat projekt egyike. Ott gondoskodtak a szükséges finanszírozásról, és alacsony kamatozású hitellel Georgie az induláshoz szükséges fes­ tékeket, nyomdai kellékeket és anyagokat is beszerezhet­ te. A projekt segítségével Georgie kidolgozta üzleti tervét, és részt vett egy vállalkozásalapítási képzésen. Az itt kapott ösztönzés arra indította, hogy gondolatait egy irányba összpontosítsa: pontosan mit akar csinálni, és hová akar eljutni.

A helyi piac továbbra is fontos

Georgie jelenlegi kollekciója bővítését tervezi: az elmúlt év során vállalkozása stabil növekedést mutatott, sőt egy ne­ ves londoni cég is érdeklődik iránta. Munkáját több vezető belsőépítészeti lap és az országos sajtó is bemutatta. 2006ban Georgie a londoni Pulse szakvásáron fog kiállítani, ez lesz élete első jelentős kereskedelmi bemutatója. Mindamellett a számos Leader+-projekt, amelyben részt vett, megtanította Georgie-t arra, hogy felismerje a helyi piac fontosságát. A háza mögötti pajtában egy kiállítóter­ met is magában foglaló új műhely kialakításán dolgozik. Georgie munkáit a közeli Chatsworthben, Nagy-Britannia egyik legnagyobb múltú birtokán is kiállították, valamint új sál- és nyakkendőtervek elkészítésével bízták meg a nagy presztízsű Bakewell Show számára. Annak ellenére, hogy nevet szeretne magának szerezni, és hogy követnie kell az

Ezután pénzügyi és kereskedelmi ismereteinek továbbfej­ lesztése érdekében Georgie részt vett egy „Középpontban a



A Prince’s Trustot a walesi herceg alapította 1976-ban. Mára a Trust az Egyesült Királyság vezető ifjúsági jótékonysági szervezetévé vált, amely számos lehetőséget kínál többek között a szakképzés, a személyiségfejlesztés, az üzleti vállalkozások beindítása és a tanácsadás terén. http://www.princes-trust.org.uk/

Leader+ Magazine

48

6 • 2006

N Ő K É S F I ATA LO K A L E A D E R + P R O G R A M B A N

elkerülhetetlenül Londonban összpontosuló divatvilág aktu­ ális trendjeit és dizájnjait, Georgie mégis a Peak Districtben akar maradni. „Lehet, hogy ez a vidéki környezet messze van a londoni tervezőktől és a vezető divatházaktól, de nekem ihletet ad. A terveimben azokat a virágokat használom, amiket nap mint nap magam körül látok. A művészetemre a Peak District erősen rányomja a bélyegét, és úgy érzem, jó hatással van rám.”

Példa lehet a Leader-ifjúság szemében

Georgie a Leader+ programban vállalt jelentős tevékenysége nyomán egy másik Leader+-kezdeményezés, a Women’s En­ terprise által szervezett hálózatépítési rendezvénysorozatban is közreműködött. E kezdeményezés a vidéki nőket kívánja arra ösztönözni, hogy készségeik felhasználásával teremtse­ nek üzleti lehetőségeket, és aknázzák ki azokat. „Remek érzés volt hasonlóan gondolkodó emberekkel találkozni” – mondja Georgie. „Az ehhez hasonló vidékeken rendkívül fontos, hogy az ember túllépjen az elszigeteltség érzésén. Az, hogy a gondokat, kérdéseket és problémákat meg tudtuk osztani egymással, olyan volt, mint egy szippantás a friss levegőből.” Mark Rushworth, a Leader+ Youth Enterprise koordinátora szerint Georgie esete igazi sikertörténet. „Georgie remek pél­ da lehet azoknak a fiataloknak, akik a Peak Districtben szeret­ nék beindítani üzleti vállalkozásukat, és szeretnék élvezni azo­ kat az előnyöket, amelyeket ezáltal e térség nyújthat. Minden tanfolyamon és workshopon részt vett, és kihasznált minden adódó lehetőséget. Várakozásaim szerint az üzlet 2006-ban tovább növekszik, és amellett, hogy Georgie-nak megélhe­ tést biztosít, a vidéki gazdaságot is lendületbe hozza.” Ha érdeklődik Georgie munkája iránt, keresse fel a www.georgieharris.co.uk honlapot. Tagállam: Egyesült Királyság Régió: Anglia LAG: Peak, Dales and Moorlands Népesség: 52 526 fő Terület: 1282 km² A projekt összköltsége: 2100 EUR EU: 498 EUR Egyéb közfinanszírozás: 202 EUR Magánfinanszírozás: 1400 EUR A projekt támogathatóságának időbeni kerete: 2005. május – 2008. május

Georgie Harris, akinek számos tervét a természet ihleti

Kapcsolattartó neve: Cathie Clarke Cím: Leader+, Aldern House, Baslow Road, Bake­ well, Derbyshire, DE45 1AE Telefon: +44 (0)16 29 81 62 66 Fax: +44 (0)16 29 81 63 09 E-mail: [email protected] Honlap: www.peakdistrictleaderplus.org.uk A fotókat az Egyesült Királyságbeli Nemzeti Hálózati Egység bocsátotta rendelkezésre

Leader+ Magazine

49

6 • 2006

AZ ÚJ TAGÁLLAMOK

Középpontban:

Észtország: a Leader+-típusú intézkedés megvalósítása Ave Bremse, a Leader+-típusú intézkedések megbízottja (Észt Mezőgazdasági Minisztérium, Vidékpolitikai Hivatal). • a vidéki térségek számára fejlődési potenciált tartogató és a közösségfejlesztést célzó projektek megvalósításá­ hoz szükséges intézményi struktúra és alapkészségek fejlesztése; • helyi fejlesztési modell kidolgozása működő helyi ak­ ciócsoportok formájában, akik egyben helyi szinten a partnereket is képviselik; • a helyi akciócsoportok által megtervezett, a helyi lakos­ ság érdeklődésének felkeltésére irányuló kísérleti pro­ jektek finanszírozása, amelyek szemléltetik a Leader-tí­ pusú helyi kezdeményezések megvalósítási lehetősé­ geit és az azokkal összefüggő hatásokat; • az együttműködés, valamint az információ- és tapaszta­ latcsere ösztönzése. Ez a folyamat már 2005 második felében elkezdődött.

Az aktív falusi megmozdulások és partnerségek jó alapul szolgálnak a Leadernek

Bevezető

A 45 000 km² területű Észtország az egyik legkisebb új EUtagállam. Kelet-nyugati irányban 350 km-re, észak-déli irány­ ban pedig 240 km-re terjed ki. Az ország teljes területének egytizedét szigetcsoportok, mintegy egyhuszadát pedig ta­ vak alkotják. A népesség csupán 1,36 millió fő, amelynek majdnem 70%-a városokban él. 1989 és 2004 között felére csökkent a vidéki térségekben dolgozó emberek száma; en­ nek ellenére a vidéken élők aktívan keresik az új munkalehe­ tőségeket és az alternatív bevételi forrásokat. Vidéki térsé­ geinkben a szolgáltatóipar is erősen fejlett. A vidéki lakossá­ got a vidéki aktivitás átfogó növekedése és a civil szerveze­ tek gyarapodó hálózata is segíti, ami stabil alapot biztosít a Leader+-típusú intézkedéseknek Észtországban.

Az önkénteseket és az Észtország vidéki életének fejleszté­ sében érdekelt közösségi alapú szervezeteket összefogó erős vidéki ágazat jó alap a Leader-típusú tevékenység számára. Észtországban jelentős a vidékfejlesztésben aktív szere­ pet játszó önkéntesekből és közösségi szervezetekből álló szektor, amelyet a Kodukant nevű szervezet – nem kormányzati szervezetek egyesületeként együttműkö­ dő észt falvak mozgalma – fog össze. A Kodukant célja az észt vidéki élet és a falvak túlélésének, újjáélesztésének és harmonikus fejlődésének elősegítése, amibe beletar­ tozik a vidéki gazdaság és a nemzeti kultúra támogatá­ sa, illetve a különböző falumozgalmak összehangolása is. A Kodukant a Mezőgazdasági Minisztérium egyik leg­ erősebb társadalmi partnere, és képviselői a legfonto­ sabb vidékfejlesztési tervek (így például a Leader) tár­ gyában folytatott konstruktív párbeszédben is részt vesznek.

A Leader mint a nemzeti fejlesztési terv része, 2004–2006

Más új uniós országokhoz hasonlóan a Leader Észtország­ ban is a nemzeti fejlesztési terv egyik intézkedéseként – „3.6. intézkedés: Helyi kezdeményezésen alapuló fejleszté­ si projektek” címen – jelenik meg. Ezen intézkedés általá­ nos célkitűzése az új munkahelyek létrehozását lehetővé tévő helyi alapú tevékenységek támogatása, többletbevé­ tel előteremtése és a vidéki térségekben a gazdasági tevé­ kenység általános elősegítése. E célkitűzéseket a követke­ zőkön keresztül érik el:

Leader+ Magazine

Észtország délkeleti részén néhány térség már tapasztalt az alulról építkező integrált stratégiák és a partnerség el­ vének alkalmazásában. A Vidéki Partnerségi Program ke­ retében három megyében – Põlvában, Valgában és Võruban – három partnerséget hoztak létre, amelyek a 50

6 • 2006

A Z Ú J TA G Á L L A M O K

Leader+ program helyi akciócsoportjaiéhoz nagyon ha­ sonló elven működtek.

2. opció: Integrált területi vidékfejlesztési stratégiák elfogadása Egyes pályázó csoportok már várhatóan rendelkezni fognak a Leader-munkamódszerek terén szerzett előze­ tes tapasztalatokkal, tehát valószínűleg megfelelő tér­ ségi stratégiával is, így saját térségükben hozzá tudnak kezdeni projektek és beruházások megvalósításához.

A fenntartható vidéki megélhetésért létrehozott, Vidéki Partnerségi Program elnevezésű hároméves projektet az Egyesült Királyság Nemzetközi Fejlesztési Főosztálya finan­ szírozta Észtországban, Lettországban és Litvániában. A program 2000 szeptemberében indult, és 2003 decembe­ réig tartott. E projekt eredményeképpen a délkelet-észtor­ szági régiónak sikerült érdemi tapasztalatot szereznie ab­ ban, hogyan kell végrehajtani a helyi alapú fejlesztési és társadalmi integrációs stratégiákat a létrehozott partner­ ségeken keresztül.

Az 1. opció tekintetében a pályázó csoportoknak lehe­ tőségük van térségi stratégiájuk frissítésére is, és techni­ kai segítségnyújtást kaphatnak a térséggel kapcsolatos előkészítő tanulmányokhoz. Ezenfelül megkezdhetik a munkát a nemzetközi kapcsolatok kiépítése és a páneu­ rópai vidékfejlesztési hálózatokban való együttműkö­ dés terén is.

A projekt sarokkövét a területalapú stratégia előkészítése és végrehajtása, valamint a területalapú partnerség képez­ te. Minden partnerség kis összegű általános támogatásban részesült, amelyet a kis hatókörű, de stratégiailag célzott cselekvések hatásának szemléltetésére fordíthattak. A partnerségek javaslattételre kérték fel a célzott térségek közösségeit, és e javaslatok elbírálása után döntöttek azok pénzügyi támogathatóságáról. Az eredmény számos rend­ kívül sikeres projekt és tevékenység volt, és ami a legfonto­ sabb: megszületett a jelentős helyi fejlesztési szektorokat összefogó együttműködés fogalma.

Az integrált térségi stratégia témáinak összhangban kell lenniük a következő konkrét stratégiai témákkal: • új technológiák és új know-how alkalmazása a termé­ kek és térségek versenyképessé tételéhez; • életminőség a vidéki térségekben; • a helyi termékek értékének növelése; • a természeti és kulturális erőforrások kiaknázása.

A pályázókra és pályázatokra vonatkozó támogathatósági kritériumok

A Leader-típusú intézkedés megvalósítása

Az észt monitoringbizottság a Leader+-típusú intézkedé­ sek támogathatósági kritériumait egységes programozási dokumentumában határozta meg és hagyta jóvá.

Az Észt Mezőgazdasági Minisztérium a Leader-típusú intéz­ kedés 1. és 2. opcióját is fel kívánja használni. A közpénzből történő hozzájárulást e két opció között a következőképpen osztja meg: az 1. opcióra 70%, a 2. opcióra 30% jut.

Mind a pályázóknak, mind a pályázatoknak meg kell felel­ niük a Leader program legfontosabb kritériumainak, ame­ lyek a következők: • a térség lakossága 10 000 és 100 000 fő között van (csak megfelelően indokolt kivételek elfogadhatóak); • a helyi akciócsoport térsége homogén egységet képez úgy fizikai (földrajzi), mint gazdasági és társadalmi érte­ lemben; • a helyi akciócsoportokban a térség különböző társa­ dalmi-gazdasági szektorait képviselő partnerek meg­ felelő arányban és reprezentatív módon vannak jelen (például egy település csak egy helyi akciócsoporthoz tartozhat); • döntéshozatali szinten a gazdasági és szociális partne­ reknek és szövetségeknek a helyi partnerségben leg­ alább 50%-os arányban kell jelen lenniük.

1. opció: Készségek elsajátítása Ezen opció céljai a következők: • a helyi akciócsoportok kiépítése és fejlesztése (szakis­ meretek, képzés, tanulmányi támogatás stb.), • integrált fejlesztési stratégiák kidolgozása (ideértve az adott térség tanulmányozásához és a terület diagnosz­ tizálásához nyújtott technikai segítséget), • együttműködés úgy a belső, mint a nemzetközi vidéki régiók között (az ismeretek átadása). Ezen intézkedés keretében a helyi akciócsoport támoga­ tást kap a helyi igényeken alapuló térségi stratégia kidol­ gozásához szükséges lépések végrehajtásához. E pénzügyi támogatás megkönnyíti a stratégia kidolgozását, ideértve az adott térség auditját, a prioritások meghatározását és rangsorolását, a programozást, valamint a nemzeti és nem­ zetközi hálózatépítés megkezdését; ezenkívül konzultáció­ ra is lehetőséget teremt.

Leader+ Magazine

→ 51

6 • 2006

der ismertsége is meglehetősen magas: a nonprofit szerve­ zetek 59,3%-a és a helyi önkormányzati képviselők 56,4%-a tud a Leader programról.

Ezen túlmenően a következő nemzeti kritériumoknak is meg kell felelni: • a helyi akciócsoportnak nem kormányzati szervezeti státuszú jogi személyként kell működnie; • egy-egy helyi akciócsoport területének legalább két helybeli településre kell kiterjednie; • minden településnek legalább kettő partnert is kell biz­ tosítania a társadalmi-gazdasági szektorból. Ez azt je­ lenti, hogy minden települést a helyhatóság képviselő­ jének, egy nem kormányzati szervezetnek és egy vállal­ kozónak kell képviselnie; • a helyi akciócsoport tevékenységének nyitva kell állnia új tagok előtt; • a térségi stratégia vonatkozásában a legfontosabb szempontok az integrált megközelítés, a gazdasági életképesség, a fenntarthatóság, a stratégia belső ko­ herenciája és innovatív jellege, valamint a nemzetközi és régiók közötti együttműködés.

Helyi akciócsoportok Észtországban

Az első helyi akciócsoport típusú észt egyesületet, a Pärnuöböl Partnerséget 2003 decemberében alapították nyolc helyi önkormányzati egység részvételével. 2006 márciusá­ ban intenzív viták és tárgyalások kezdődtek a különböző térségek, települések, vállalkozók és egyesületek között an­ nak meghatározása érdekében, hogy a jövőben melyik tér­ ségben kik alakíthatnak közösen helyi akciócsoportokat. 2006. június 5-én az Észt Köztársaság mezőgazdasági mi­ nisztere, Ester Tuiksoo aláírta a Leader+-típusú intézkedést, és 2006 augusztusában nyílt pályázat kiírására került sor. A várakozások szerint az 1. és 2. opcióra egyenként több mint 20 helyi akciócsoport pályázik majd. Remélhetőleg Észtország teljes vidéki térségének mintegy 70–80%-át fe­ dik majd le a következő programozási időszak helyi fejlesz­ tési stratégiáit előkészítő Leader+ helyi akciócsoportok, három helyi akciócsoport pedig meglévő stratégiák meg­ valósításával foglalkozik majd.

Az előkészületek és a tartui Leader Információs Központ

2004-ben és 2005-ben a fő hangsúlyt a Leader filozófiájá­ nak és elveinek terjesztésére irányuló képzési és felvilágo­ sító kampányokra helyezték. A Mezőgazdasági Minisztéri­ um által rendezett, illetve a minisztérium tisztviselői által látogatott szemináriumok között szerepeltek többek kö­ zött információs napok, valamint a településekkel és a vi­ déki lakossággal szervezett találkozók is. A legnagyobb ilyen szemináriumot 2005. november 30-án rendezték Sauéban.

Kapcsolat Mezőgazdasági Minisztérium, Vidékpolitikai Hivatal Riin Saluveer, hivatalvezető 39/41 Lai St; 15 056 Tallinn Estonia E-mail: [email protected] Tel.: +372 625 61 28 www.agri.ee

2004-ben a Kodukant a minisztériummal együttműködés­ ben 10 speciális szemináriumot szervezett az ország kü­ lönböző részein. E szemináriumok célja a vidékfejlesztés integrált, területi és partnerségalapú megközelítésének népszerűsítése volt olyan, elsősorban Finnországból és Svédországból érkezett szakértők segítségével, akik a Lea­ der+ munkatársaiként megoszthatták tapasztalataikat a potenciális észt LAG-menedzserekkel.

Leader Információs Központ Kairi Kelll, tájékoztatási titkár Tuglase 13; 51 014 Tartu Estonia E-mail: [email protected] Tel.: +372 742 17 71 http://www.leader.agri.ee

2005 augusztusa óta Tartuban Leader Információs Központ működik; a központ működtetésének jogát a tartui Vidék­ fejlesztési Intézet nyílt pályázaton nyerte el. Az információs központ alapvető felvilágosítással szolgál a Leader elveiről, valamint képzéseket, szemináriumokat szervez, és konzul­ tációs lehetőséget biztosít. Szintén a központ feladata lesz a nemzeti és határokon átnyúló hálózatépítés.

Észt Falvak és Kisvárosok Kodukant Mozgalma Mikk Sarv, külkapcsolati igazgató Tallinna 14; 79 513 Rapla Estonia E-mail: [email protected] [email protected] www.kodukant.ee

Ezenfelül készült egy tanulmány is „Helyi kezdeményezésű fejlesztés: a Leader-típusú intézkedés” címmel, amely szerint a nonprofit szervezetek 75,6%-a, a helyi önkormányzatok 77,5%-a, a vállalkozók 62,7%-a és a lakosság 51,7%-a venne részt szívesen a regionális stratégia végrehajtásában. A Lea­

Leader+ Magazine

52

6 • 2006

Hírek – Hírek – Hírek

A Leader+ Megfigyelőközpont szemináriuma: „A természeti és kulturális erőforrások kiaknázása” 2006. április 25–29., Schruns, Vorarlberg, Ausztria Bevezető

Az ausztriai Vorarlberg régióban található Schruns városa adott helyet az egyik Leader+-téma, „A természeti és kultu­ rális erőforrások kiaknázása” kapcsán rendezett szeminári­ umnak a Leader+ Megfigyelőközpont szervezésében. A ren­ dezvény házigazdája az Entwicklungsverein Natur- und Kul­ turerbe Vorarlberg helyi akciócsoport volt. A Megfigyelő­ központ előző szemináriumaihoz hasonlóan ez alkalommal is mintegy 100 helyi akciócsoport képviselői tudhattak meg többet a kiválasztott stratégiai téma fontosságáról egy sor előadás, munkacsoport és kerekasztal-beszélgetés ke­ retében. A jelen lévő 19 tagállam képviselőinek kitűnő alkal­ ma nyílt új partnerek felkutatására nemzetközi együttműkö­ dési projektjeikhez, vagy olyan érdekes projektekről értesül­ hettek, amelyekben szívesen részt vennének. A rendezvény második napján a résztvevők közvetlenül is megismerked­ hettek a Leader+ által finanszírozott több helyi projekttel, valamint tanulmányozhatták, hogyan „aknázza ki” valójában a Leader+ a régió bőséges természeti és kulturális erőforrá­ sait. A szomszédos Svájccal – nem utolsósorban a tájszólás tekintetében – sok hasonlóságot mutató Vorarlberg Auszt­ ria egyik legmegkülönböztetettebb régiója.

Rudolf Lerch, a házigazda Entwicklungsverein Natur- und Kulturerbe Vorarlberg helyi akciócsoport elnöke (jobbra) és Andreas Neuhauser, az akciócsoport igazgatója

Jean Baptiste Lanaspeze a franciaországi APARE-tól ismerteti a kulturális erőforrások kiaknázásával kapcsolatos nézeteit

A Leader+ „helyi köntösben”

A szemináriumon több jeles személyiség tartott rövid beve­ zetőt: köztük Erich Schwärzler (a tartományi önkormányzat tagja) a Landesrat részéről, valamint Peter Hauk, a németor­ szági Baden-Württemberg tartomány mezőgazdasági mi­

Leader+ Magazine

Marie Langhendries, a Culturalité en Hesbaye Brabançonne belgiumi helyi akciócsoport munkatársa a helyi lakosság bevonásáról tart előadást

→

53

6 • 2006

Jean-Michel Courades az Európai Bizottság Leader+ Megfigyelőközpontja részéről ismerteti a legfontosabb következtetéseket

A téma szellemében Kaj Mickos professzor kellőképpen innovatív volt a probléma megközelítésében

nisztere, akik hangsúlyozták a helyi lakosság bevonásának és a régió egyedülálló identitását biztosító elemeknek a fon­ tosságát. Rudolf Lerch LAG-elnök és Andreas Neuhauser LAG-igazgató ezután röviden bemutatta helyi akciócsoport­ juk történetét és a Leader+ programban elfoglalt helyét, va­ lamint áttekintette egyes projektjei alakulását (lásd alább). Az összes felszólaló egyetértett abban, hogy a Leader+ program sikeresen hozzájárult új munkahelyek teremtésé­ hez, és ezáltal a Vorarlberg régió jövőjének biztosításához. Ez a különleges regionális program rugalmassága folytán biztosítja, hogy az alulról építkező megközelítésnek köszön­ hetően az emberek úgy érezhessék, van beleszólásuk a régi­ ójuk jövőjébe. Jean-Michel Courades az Európai Bizottság részéről áttekintette a konferencia témáját és annak megva­ lósítását a Leader+ keretében.

fokozása, a régió „exportálása” a hasonló projektek végre­ hajtása érdekében más régiókkal és országokkal kialakított kapcsolatokon keresztül, valamint kiemelte a kereskedel­ mi szemlélet alkalmazásának, illetve e célból minden ren­ delkezésre álló csatorna (például a nagykereskedők) fel­ használásának szükségességét. A WWF Németország részéről Martina Fleckenstein azokról a kihívásokról beszélt, amelyekkel a Natura 2000 területek­ nek kell szembenézniük biológiai sokféleségük megóvása, illetve különösen a fenntartható fejlődés elérése és új tér­ ségeknek a régió természetének megóvása mellett törté­ nő megnyitása során. Ehhez az ökológiai, a gazdasági és a társadalmi szempontok egyensúlya szükséges. Hat német­ országi régiót választottak ki a Leader+ keretén belüli ter­ mészetvédelmi lehetőségek szemléltetésére. Leggyakrab­ ban a környezetbarát turizmushoz kapcsolódó projektek részesültek Leader+-finanszírozásban. A Leader+ rendel­ kezésre álló eredményei alapján ez hozzájárult a környeze­ ti kérdésekkel kapcsolatos tudatosság fokozásához, a helyi erőforrások jelentőségének növeléséhez, a természetből jövedelmet termelő területi alapú stratégia értékességé­ hez, ahhoz, hogy a környezet a regionális azonosságtudat kifejlesztésének alapjává válhasson, valamint az új munka­ területeken új munkahelyek megteremtéséhez. E tényezők figyelembevételével a természetvédelem szempontjából a Leader-megközelítés megfelelőnek tekinthető a követke­ ző programozási időszakra.

A Leader II során megkezdett nemzetközi együttműködés most a Leader+ keretében folytatódik, és jelentős szerepet kap a házigazda Entwicklungsverein Natur- und Kulturer­ be Vorarlberg helyi akciócsoport következő időszakra vo­ natkozó terveiben. A Leader+-finanszírozás felhasználásá­ val végrehajtott infrastruktúra- és kisvállalkozás-fejlesztés következtében sok új munkahely jött létre, és vált mára ál­ landóvá. A helyi akciócsoport mintegy 50 projektet támo­ gatott: ezek közül több kulcsfontosságú projekt a régió fá­ ban és vízben rejlő erőforrásait használja ki, mások egyéb lehetőségekkel, például „kulináris túraútvonalak” kifejlesz­ tésével foglalkoznak. Különösen fontos volt a régió hegyvi­ déki faanyagának egy nemzetközi marketingkezdeménye­ zés keretében történő felhasználása, ami felhívta a figyel­ met a régió meglévő erőforrásaira. A helyi akciócsoport nagy figyelmet fordított az internetalapú technológiákra is, mivel az ezek által képviselt gyors és rugalmas kommu­ nikációs stratégia elősegíti az ismeretek átvitelét a követ­ kező programozási időszakra.

A helyi fejlesztés és a kulturális tájkép közötti kapcsolat másik megközelítését mutatta be Wolfgang Pfefferkorn a Rosinak & Partner részéről, Ausztriából. Előadása során be­ számolt a REGALP kutatási projektről (A regionális fejlesztés és a kulturális tájkép változása: az Alpok példája. Az európai uniós és nemzeti politikák értékelése és kiigazítása a kiegyensúlyozott változtatás érdekében; www.regalp.at), amely kü­ lönböző forgatókönyveket vizsgál az alpesi régió terület­ fejlesztési trendjeinek elemzésére. A más hegyvidéki térsé­ gekre is alkalmazható kutatás a régión belül mutatkozó teljesítménybeli különbségeket vizsgálja, nevezetesen a városiasabb völgyi területek és a magasabban fekvő térsé­ gek, a félévenkénti változások, a népesség elvándorlása és az éghajlatváltozás jövőbeni hatása szempontjából.

Három különböző tematikus megközelítés

Három, a természeti és kulturális erőforrásokat más-más szempontból megközelítő szakértőt kértek fel nézeteik is­ mertetésére. Elsőként Jean Baptiste Lanaspeze, a francia­ országi APARE munkatársa beszélt a régió kulturális erőfor­ rásai és a helyi fejlesztés közötti kölcsönhatásokról a vidéki térségekben, különös tekintettel az építészeti és tájképi kérdésekre. Hangsúlyozta, milyen fontos az emberek kör­ nyezettel kapcsolatos ismereteinek bővítése, a fiatalok be­ vonása (különösen az önkéntes munkába), a tudatosság

Leader+ Magazine

A kutatási eredmények alapján olyan intézkedések megvaló­ sítását javasolták, amelyek felhívhatják a figyelmet a tájkép kérdésére, és új lehetőségeket kínálnának a nyilvánosság 54

6 • 2006

H írek L eader +

A kulturális körút első megállóhelye Ludesch falu közösségi háza volt

részvételére a regionális tervezésben és kutatásban, illetve az e téren történő döntéshozatalban. A kapott eredmények je­ lentős összefüggéseket mutatnak ki a REGALP következteté­ sei és a Leader+ kritériumai között, mégpedig a területi alapú megközelítés (a helyi szempontok figyelembevétele), az alul­ ról építkező megközelítés (a helyi érdekelt felek nézeteinek figyelembevétele), az innováció (a kultúrán és hagyományo­ kon alapuló helyi tudás kombinálása a külső szakértelemmel), a helyi akciócsoport (az ötleteket helyi akciótervbe öntő hely­ beli szereplő), az integrált projektmegközelítés, valamint a hálózatépítés és a nemzetközi együttműködés (a tapasztala­ tok és ötletek átadása és átültetése) tekintetében.

A helyi erőforrások kihasználása

A résztvevők két különböző megközelítést is hallhattak a természeti és kulturális erőforrások kiaknázásával kapcsolat­ ban, Belgiumból és Hollandiából. A belga Culturalité en Hes­ baye Brabançonne helyi akciócsoport részéről Marie Lang­ hendries beszélt a „La noce du fils” (A fiú házassága) elneve­ zésű színházi projektről, egy, a vidéki környezetre összpon­ tosító projektről, valamint egy, a helyi örökséggel és tájkép­ pel kapcsolatos projektről („terroir et patrimoine”). Mindhá­ rom projekt célja a térség vonzóbbá tétele volt a minőségi turizmus gazdasági kezdeményezésekkel egy időben törté­ nő kifejlesztésén keresztül, valamint azáltal, hogy a lakos­ ságban fokozottan tudatosítják regionális és kulturális örök­ ségük értékét. A Leader+ tekintetében a projektek jól szem­ léltetik a magán- és a közszféra bevonásának és a különböző felek együttműködésre való ösztönzésének szükségességét. Ezt olyan kommunikációs stratégia megvalósításával sike­ rült elérni, amelynek segítségével az egyes közösségek fo­ lyamatosan tájékozódhattak a többiek tevékenységéről, ez pedig elősegítette a régió egyesítését.

A Holzkultur Hittisau kiállítóközpontban a kolorádói jegenyefenyő adja a tökéletes hátteret

Aly Wisse a Societeit Noord Bevelandtól az innovatív meg­ közelítésre hozott példát egy, a holland Noord en Midden Zeeland akciócsoporton keresztül a Leader+ által finanszí­

Leader+ Magazine

→ 55

6 • 2006

A schwarzenbergi Werkraumdepot-ban mintegy 100 cég regionális kézművestermékei tekinthetők meg

rozott projekt kapcsán. A Country Exchange nevű külső tanácsadó céggel együttműködve a helyi szervezőbizott­ ság regionális tervezőeszközt fejlesztett ki. Ez a megközelí­ tés jól mutatja, hogyan járulhat hozzá egy – a régióval kap­ csolatos ismeretekkel eredetileg nem rendelkező – külső tanácsadó cég ahhoz, hogy a helyi lakosság új fényben lát­ hassa térségét, és hogyan ösztönözheti őket meglévő ter­ mészeti és tájképi erőforrásaik fejlesztésére.

struktúrák, a széles látókör, a gazdasági sokféleség és az ön­ bizalom – fontosságára a regionális fejlesztésen belüli inno­ váció terén. Ezek lényeges szerepet játszanak a régió fejlő­ dését hátráltató bizonyos tényezők leküzdésében (a kezde­ ményezőkészség és a „látnokok” támogatásának hiánya, a közfinanszírozástól való függőség, valamint az innováció mibenlétével kapcsolatos félreértések). A délelőtti plenáris ülések legfontosabb tanulságainak ösz­ szegzése után a konferencia délután párhuzamos munka­ csoportokkal folytatódott a természeti és kulturális erőforrá­ sokhoz, valamint az innovációhoz kapcsolódó különböző horizontális témakörökben. Itt a résztvevők érdekes esetta­ nulmányokat hallgathattak meg, és megoszthatták elgon­ dolásaikat és tapasztalataikat más helyi akciócsoportokkal. A küldötteknek a különböző kiválasztott témák körül szer­ vezett kerekasztal-beszélgetések, nem hivatalos találkozók, a „partnerkereső” és a projektkiállítás segítségével lehetősé­ gük nyílt együttműködő partnerek felkutatására is. Végül a szeminárium első munkanapját lezáró plenáris ülésen be­ mutatták a délután lényeges következtetéseit.

Mit jelent az innováció a természeti és kulturális erőforrások esetében?

A plenáris ülésszak e részét Kaj Mickos, a svédországi Mälarda­ leni Egyetemen működő Innovációs és Tervezési Intézet pro­ fesszorának beszéde nyitotta meg. A központi téma az inno­ váció elősegítésére és ösztönzésére használható módszerek bemutatása volt. Mickos professzor egy olyan régió példáját ismertette, amely igen kevés természeti erőforrással rendel­ kezett, mégis sikerült egy terméket importálnia, megújítania, majd „értéknöveltként” exportálnia úgy a származási régiójá­ ba, mint máshová. Hangsúlyozta azt is, hogy a régióknak al­ kalmazkodniuk kell a változáshoz, és az ehhez szükséges haj­ tóerőt a régió lakossága kell, hogy adja.

A munkaülésszakok (1. és 3. nap) következtetései, valamint a konferencia teljes dokumentációja, illetve az elhangzott beszédek és projektbeszámolók megtalálhatók a Leader+ honlapján (http://ec.europa.eu/leaderplus).

Christian Husak az Osztrák Nemzeti Hálózati Egység részéről beszédében utalt egyes tényezők – a társadalmi-kulturális

Leader+ Magazine

56

6 • 2006

H írek L eader +

A portugáliai Adriminho helyi akciócsoport az emberi erőforrás mint kulturális erőforrás témájáról tart előadást

Terepszemlék

összefoglalták a konferencia-munkacsoportok (ideértve az első napon megrendezetteket is) eredményeinek lénye­ gét. Ezek a következők: • Figyelemfelkeltés: a helybelieket be kell vonni a kon­ zultációs folyamatba: különösen a lakosság legaktívabb részének (pl. fiatalok, vállalkozások) elkötelezésére kell törekedni. • Innováció: ki kell használni a Leader+ kísérleti jellegét. Az embereknek nem szabad félniük a kritikától vagy a sikertelenségtől. • Kereskedelmi haszon: gondoskodni kell arról, hogy a projekteredményeket kézzelfogható kereskedelmi elő­ nyökre lehessen váltani. Ez szakértők bevonását teheti szükségessé például a képzés, a marketing vagy az üz­ letfejlesztés terén. • Jövő: mérlegelni kell a projekt fenntarthatóságát és kive­ tített hatásait, például a foglalkoztatottak számát. A pro­ jekt kidolgozását össze kell hangolni a rendelkezésre álló erőforrásokkal, nem szabad túl nagyravágyónak lenni. • Leader-megközelítés: meghallgatáson alapuló, alulról építkező megközelítés, amely folyamatos odafigyelést és nyomon követést igényel, ennélfogva megfelelő fó­ rumok létrehozását kívánja meg a kölcsönhatás és az együttműködés ösztönzése érdekében. • Emberi erőforrás: gyakran ez egy régió legfontosabb „természeti és kulturális erőforrása”.

A konferencia második napján a küldöttek a házigazda helyi akciócsoport területén megvalósuló több helyi Leader+-fi­ nanszírozású projektet „testközelből” is megtekinthettek. Ezeket a projektszemléket „t-guide”, azaz egy, a különböző projekteket személyre szabott módon ismertető mp3-leját­ szó is segítette. Ez az innovatív idegenvezetési eszköz maga is egy Leader+-finanszírozású projekt része, amelyet a Lead­ er+ honlapján a Kiadványok menüpont alatt is megtalálható Leader Magazine 5. számában már bemutattak. Az első megállóhelyen a t-guide-on előzetesen rögzített is­ mertetőn túl bemutattak két Leader+-projektet: a Holzbau Kunst (a faépítés művészete) elnevezésűt, amely fiatal ácsok képzésével foglalkozik, és a Bergholzot, amely a helyi faanya­ gon alapuló regionális márkában rejlő lehetőségek fejleszté­ sére irányult, és amelyről a Leader+ Magazine 3. számában jelent meg riport (lásd a fenti honlapot). A további megálló­ helyek során megtekintették a Barockbaumeisterek, azaz a barokk stílust képviselő építőmesterek munkáját, a helyi kéz­ művesek Werkraumdepot nevű stúdióját, a „Weiβtanne” (ko­ lorádói jegenyefenyő) projektet, amelynek keretében három helyi akciócsoport dolgozik együtt a régióban honos fafajta hasznosításán, valamint a helyi faanyagot sokféle látószögből bemutató „Holzkultur Hittisau” projektet.

Zárógondolatok és következtetések

A szeminárium előadásairól, a projektszemlékről és a mun­ kacsoportokról további tájékoztatás található a következő honlapon: http://ec.europa.eu/agriculture/rur/leaderplus/ events/29042006_en.htm

A harmadik nap délelőttjén további tematikus munkacso­ portokon, kerekasztal-beszélgetéseken és az együttműkö­ dés más fórumain vehettek részt a küldöttek. Az Európai Uniót képviselő Jean-Michel Courades-tól hallhattak to­ vábbá a szeminárium témájának a 2007–2013-as Leadertengely keretében biztosított finanszírozási lehetőségeiről. Ezután ismertették az egyes munkacsoportok és együtt­ működési kerekasztalok eredményeit, valamint röviden

Leader+ Magazine

57

6 • 2006

A Leader+ programmal kapcsolatban számos további információt és hasznos interaktív eszközt talál a Leader+ honlapján: http://ec.europa.eu/leaderplus

Leader+ Magazine

58

6 • 2006

Leader+ Magazine 3 4

8 13 18

Röviden… • Az új vidékfejlesztési politika Akcióban a Leader+ • Svinø halad az élen • Az egész régiót behálózó turistautak • Séta a fák koronái között • A Cooperativa La Fageda Középpontban • A Leader I-től a Leader+-ig és azon túl – egészen a Leader-tengelyig Az életminőség javítása a vidéki térségekben • Belgium – A kultúra és a vidékfejlesztés összehangolása a falusi életben • Hollandia – A holland településfejlesztés megtervezése: mese két faluról A helyi termékek értékének növelése • Németország – A faipar élvonalában • Görögország – Ízes helyi biotermékek

24

A természeti és kulturális erőforrások kiaknázása • Finnország – Hiirijärvi falu téglavörösben pompázik • Írország – Fejlesztési projektek Castlecomerben

31

Új know-how és új technológiák alkalmazása • Franciaország – Közös munkával a fűtési hálózat kiépítéséért • Ausztria – A „t-guide” története: kulturális kapcsolatteremtés

37

Vidékfejlesztési együttműködés • Svédország, Finnország és az Egyesült Királyság – SISU: Kis szigetek a túlélésért és az egyetértésért • Franciaország és Németország – Az Aurignac-korszak: az európai művészet kezdetei

44

50 53

Nők és fiatalok a Leader+ programban • Olaszország – Interjú Angela Ciliberti LAG-menedzserrel (Le Macine, Basilicata, Olasz­ ország) • Egyesült Királyság – Georgie Harris: A dizájn a vállalatalapítás szolgálatában Az új tagállamok • Középpontban: Észtország – A Leader+-típusú intézkedés megvalósítása Leader+-hírek • A Leader+ Megfigyelőközpont szemináriuma (Schruns, Ausztria): A természeti és kulturális erőforrások kiaknázása

Az Európai Bizottság e lapja a Leader+ közösségi kezdeményezésről szóló információkhoz való hozzáférést hivatott segíteni. Célunk, hogy pontos és naprakész tájékoztatást nyújtsunk, ezért örömmel vesszük, ha felhívják figyelmünket az esetleges hibákra, amelyeket igyekszünk kijavítani. A Bizottság ugyanakkor nem vállal felelősséget a lapban megjelenő információkért, különös tekintettel a bemutatott projektek pénzügyi adataira, illetve a kiadások támogathatóságára vonatkozó információkra. Ezúton kérjük olvasóinkat, hogy az adatok felhasználásakor a legnagyobb körültekintéssel járjanak el. Az adatok felhasználása saját felelősségre történik.

Leader+ Magazine



6 • 2006

Leader+ Magazine A Leader+ Magazine-t a Vidéki Területek Megfigyelőközpontja jelenteti meg évi három alkalommal. A Leader (Links between Actions for the Development of the Rural Economy, azaz „kapcsolat a vidéki gazdaságfejlesztési cselekvések között”) az Európai Bizottság által elindított közösségi kezdeményezés, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (F.3. egység) koordinál. A Leader+ Magazine tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió intézményeinek álláspontját. Szerkesztőség: Vidéki Területek Európai Megfigyelőközpontja Jogilag felelős személy: Uwe Lerbs, Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, F.3. egység, 130 rue de la Loi, B-1040 Brüsszel E számban közreműködtek: a Leader+ nemzeti hálózati egységek és a helyi akciócsoportok Fotók: A külön nem jelzett esetekben a fényképek az Európai Bizottság szerzői jogi védelme alá tartoznak. A Leader+ Magazine az Európai Unió húsz hivatalos nyelvén jelenik meg, 35 000 példányban. További információ: Leader+ Contact Point, Rue du Marteau 81, B-1000 Brüsszel. Tel.: (+32 2) 235 20 20. Fax: (+32 2) 280 04 38. E-mail: [email protected] Honlap: http://ec.europa.eu/leaderplus © Európai Közösségek, 2007 A sokszorosítás a forrás megjelölésével engedélyezett. A kézirat véglegesítése 2006 októberében történt. A nyomtatás Olaszországban készült. A nyomtatás fehér, klórmentes papírra készült.

A Leader+ Magazine további példányainak megrendeléséhez küldjön e-mailt a [email protected] e-mail címre, vagy megrendelését neve és címe pontos megadásával, valamint az igényelt mennyiség és nyelvi változat megjelölésével küldje el faxon vagy levélben az alábbi címre: Leader+ Contact Point 81, Rue du Marteau B-1000 Brüsszel BELGIUM Telefon: (+32) 22 35 20 20 Fax: (+32) 22 80 04 38 A Leader+-kiadványokra elő lehet fizetni. Ha fel kíván kerülni levelezőlistánkra, regisztrálja magát az interneten a következő címen elérhető adatlap kitöltésével:

http://ec.europa.eu/leaderplus

A Leader+ profilja

kf-af-06-003-HU-C

Név:

Leader (kapcsolat a vidéki gazdaságfejlesztési cselekvések között)

Programtípus:

Európai Bizottság

közösségi kezdeményezés

Célterületek:

,EADER .BHB[JOF

A Leader+ három cselekvés köré épül: • 1. cselekvés: támogatás az alulról építkező kezdeményezésekre épülő, kísérleti jellegű, integrált területfejlesztési stratégiák részére. • 2. cselekvés: a vidéki térségek közötti együttműködés támogatása. • 3. cselekvés: hálózatépítés.

Kiemelt stratégiai témák:

A Leader+ számára a Bizottság által kijelölt kiemelt témák a következők: • a természeti és kulturális erőforrások lehető legjobb kiaknázása, beleértve a tájak értékének növelését is; • az életminőség javítása a vidéki térségekben; • a helyi termékek értékének növelése, különösen a kis termelőegységek piacra jutásának együttes cselekvéseken keresztül történő megkönnyítése által; • új know-how és új technológiák felhasználása a vidéki térségek termékeinek és szolgáltatásainak versenyképesebbé tételéhez.

Kedvezményezettek és támogatható projektek:

A Leader+ keretében nyújtható pénzügyi támogatást az állami, magán- és nonprofit szférából a területeiken helyi fejlesztési programok végrehajtása érdekében szerveződő partnerségek, helyi akciócsoportok (LAG) kaphatnak. A Leader+ a vidéki szereplők számára saját régiójuk hosszú távú lehetőségeinek felméréséhez kíván támogatást nyújtani. A program a fenntartható fejlődésre, valamint a nemzeti és nemzetközi együttműködésre irányuló integrált, kimagasló minőségű és eredeti stratégiák megvalósítását támogatja. Annak érdekében, hogy a közösségi erőforrásokat a legígéretesebb helyi stratégiákra összpontosíthassa, illetve azok kibontakozását a lehető legnagyobb mértékben elősegíthesse, csak korlátozott számú, szelektív megközelítés alkalmazásával kiválasztott vidéki térséget részesít finanszírozásban. A kiválasztás nyílt és szigorúan szabályozott eljárás szerint zajlik. Az egyes helyi fejlesztési programokon belül a helyi stratégiába illeszkedő, önálló projektek finanszírozhatók. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) keretében támogathatónak minősülő projektek mindegyike támogatható a Leader+ programban. A helyi akciócsoportok döntéshozatali szintjén a gazdasági és szociális partnereknek és szövetségeknek a helyi partnerségben legalább 50%-os arányban kell jelen lenniük.

Középpontban: A Leader jövője

A programozási időszak tartama: 2000–2006.

Közösségi támogatás:

A programok teljes költségvetése 5046,5 millió EUR, amelyből 2106,3 millió (a félidős indexálás után 2143,5 millió) EUR összeget az EMOGA Orientációs Részlege finanszíroz, a fennmaradó rész állami és magán-hozzájárulás.

HU 6 • 2006 ISSN 1830-1061