KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL Építésügyi Főosztály 1052 Budapest, Városház u. 7. E-mail: [email protected] : 1364 Budapest, Pf.: 270. : 485-6934 Fax: 317-6606 A nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásokhoz kapcsolódó hatósági tevékenység értékelése, különös tekintettel az eljáró hatóságok és a szakhatóságok együttműködésére Ebben a témakörben tavaly szeptemberben találkoztunk először, amikor be kellett indítani az Önök hivatalában is a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások állásának, problémafigyelésének eszközét, az ún. monitoring rendszert. A beruházásokat kiemelt üggyé nyilvánító, több ágazatot érintő kormányzati döntés végrehajtásának összehangolásáért koordinációs feladatkörében hivatalunkat érte az a megtiszteltetés, hogy összefogja ezt a feladatot, összeállítsa a teljes monitoring jelentést két hetente a minisztériumi szinten az ágazati koordinációért felelős ÖM-nak. A monitoring rendszer működését, de még inkább az eltelt 8 hónap közös munkát, az engedélyezési eljárások, az együttműködés tapasztalatait figyelembe véve a Szervezési Főosztály vezetőjével együttesen értékeltük a területi koordinációt, ennek eredményét és a jobbítás érdekében összeszedett szakmai javaslatainkat szeretném megosztani Önökkel. Ezért került egy éven belül másodszor is napirendre e téma a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégium plenáris ülésén. Mindannyian tudjuk, hogy az ősztől kezdődően kialakult általános válság súlyosan érintette az építőipart is, csökkent a beruházási kedv, a finanszírozási források beszűkültek, elterjedt a lánctartozás, a nem legális foglalkoztatás, a külföldi beruházók is óvatosabbak, sok ember vesztette el a munkáját az építőipari, építőanyag-ipari, kereskedelmi cégek rossz gazdasági helyzete, megszűnése miatt. Több elsőfokú hatóságtól hallattuk, hogy csökkent az építési kedv, kevesebb építési engedély iránti kérelmet nyújtanak be, magánszemélyeknél, kisebb gazdasági társaságoknál jellemzően azok is csak kisebb beruházásokra, átalakításokra, bővítésekre irányulnak, csak a felkapott helyeken építenek új villákat, luxustársasházakat. Az ennek ellenére meginduló néhány nagyberuházás esetén azonban egyre nagyobb a versenyfutás az idővel. Mi, mint alapesetben másodfokú építésügyi hatóság még nem érzékeltük az ügyszám, illetve az építmények volumenének csökkenését, de a gyors ügyintézésre való vágyat – éppen a válság, a bizonytalanság miatt – egyre inkább. Mindenesetre a napi sajtóban hallhatóan, láthatóan a Kormány elkötelezett az építőipar megmentése iránt. Az építőipar, építőanyag-ipar, mint az ingatlanfejlesztést is magában foglaló iparág jelentős mértékben járul hozzá a bruttó hazai termék előállításához, a foglalkoztatási ráta szinten tartásához, a belső fogyasztáshoz, a felhalmozáshoz és a kulturális értékteremtéshez. Importigénye

fajlagosan alacsony, kibocsátása pedig a nemzeti vagyon és nemzeti kultúra tartósan fennmaradó értékeiben, a megvalósuló épület-állományban testesül meg, ezért az építésgazdaság tartós recessziójának elkerülése alapvető nemzetgazdasági érdek. Ezért a kialakult általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről az Országgyűlés 36/2009. számon, május 12-én határozatot hozott. Ebben az iparág konszolidációja és növekedési feltételeinek kialakítása, a közigazgatási eljárások egyszerűsítése és gyorsítása érdekében a Kormány részére azonnali és 2010-ig megvalósítható intézkedéseket határoznak meg. Rövidtávon többek között az EU fejlesztési forrásaiból megvalósuló építési beruházások hatékonyságának vizsgálatára, az előkészítés, lebonyolítás felgyorsítására, illetve ehhez kapcsolódóan a hatósági eljárások felülvizsgálatára kéri fel a Kormányt, éspedig: • végezze el az építéshez kapcsolódó hatósági jogszabályok felülvizsgálatát és eljárások teljes körének további gyorsítási lehetőségét, különösen a régészeti és a kisajátítási, szakhatósági eljárásokkal kapcsolatban, • készítse elő az építésügyi hatósági feladatellátás államigazgatási szervezetben történő ellátásának jogszabályi alapjait, • teremtse meg az építőipari kivitelezési tevékenység hatékonyabb ellenőrzésének feltételeit, az építési minőség és a fogyasztóvédelmi garanciák biztosítását, • a vállalkozásokat segítendően vizsgálja meg az országosan kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó eljárási kedvezmények kiterjesztésének lehetőségét. Ez a másik apropója, amiért ezen az ülésen ismét beszélünk a kiemelt ügyek területén folytatott közös munkánkról. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek célja a kiemelt, elsősorban állami, vagy Uniós pénzből megvalósuló nagyberuházások engedélyeztetési eljárásának gyorsítása, egyszerűsítése volt. Az NGtv. a kiemelt beruházások megfelelő szakmai garancia melletti, gyors, egyszerű és jogszerű engedélyezéséhez és megvalósításához a jogszabályi hátteret megteremtette, de hogy sikerült-e elérni vele a kívánt célt, és ennek ez-e a megfelelő eszköze, arról majd később ejtenék néhány szót! Legutóbbi találkozásunk óta megszaporodott a régiót érintő kiemelt beruházások száma: 1. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító telep és kapcsolódó létesítményein (150/2006. (VII.21.) Korm. rendelet), 2. a budapesti 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvar - Bosnyák tér közötti szakaszán (89/2007. (IV.26.) Korm. rendelet), 3. az egyes vasúti beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeken (75/2008. IV.3.) Korm. rendelet), 4. az egyes útépítési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeken (77/2008. (IV.3.) Korm. rendelet), 5. a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér rövid távú fejlesztésén (153/2008. VI.6.) Korm. rendelet),

2

6. A Budavári Palota rekonstrukción kívül (ami most a változtatási tilalom miatt stagnál) belépett a sorba 7. a Duna projekt (77/2009. IV.8.) Korm. rendelet), 8. A „Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (RSD) vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása” (78/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet) és 9. az Óbudai szigetre álmodott Álomsziget nevű komplex nagyberuházás (57/2009. (III.17.) Korm. rendelet) is. ( És még néhány Kormányhatározat!) Az elmúlt év szakmai tapasztalatai alapján a nagyberuházásokkal kapcsolatosan, számunkra, mint hatóságok számára a gyors, konstruktív ügyintézésben fennálló akadályok az alábbiak: • Információhiány a projektről, a beruházás egészéről, • érdemi információhiány az egymás előtt folyó eljárásról, a műszaki tartalom egyezőségéről, illetve illeszkedéséről, az eljárások egymáshoz való viszonyáról, egymásra épüléséről (erre a monitoring jelentések nem adnak választ), • nem elég intenzív, interaktív a hatóságok, szakhatóságok közötti kapcsolattartás, az egymás közti koordináció nem elég aktív, és • a monitoring rendszer sem alkalmas teljeskörűen feladata ellátására. • A pontos jogi szabályozás hiányzik, különös tekintettel a kiemelt ügyek, és így a hatáskörök meghatározása pontatlan, hatásköri vitákra ad okot, ami feltétlen kerülendő. Információ hiány Hiányzik a fentről kapott információ: a kijelölt hatóságok csak a Kormányrendelet megjelenésével – jó esetben néhány nappal korábban a jogalkotó által a tervezet jogszabályról kért vélemény alkalmával – szereznek tudomást a tervezett beruházásról, illetve a beruházás kiemeltté nyilvánításáról. Hogy mit fed az valójában, mi a műszaki tartalma, milyen és hány eljárást, milyen várható ütemezésben kell lefolytatni, arról rendszerint fogalma sincs az eljáró hatóságoknak. A beruházók sem élnek az Ngtv. 4. §-a szerinti eljárás megindulása előtti hatóságok, szakhatóságok, beruházó bevonásával történő előzetes egyeztetések kezdeményezésének lehetőségével, pedig az arról készült emlékeztetőben rögzíteni lehetne az üggyel kapcsolatos, az ügyfél által megadott adatokat, valamint a kérelem elbírálásához szükséges jogszabályokban meghatározott feltételeket, egyéb követelményeket. Ezzel helyzetbe lehetne hozni a közreműködő hatóságokat. Ennek következtében egyes hatóságok sok esetben csak akkor szereznek tudomást a más hatóságok előtt folyó ügyekről, azok nagyságrendjéről, a kérelmek jogi előkészítettségéről, amikor azok már a saját hivatalukhoz megérkeznek. Ez lassítja az ügyintézésre való szakmai felkészülést. Annak ellenére, hogy számos beruházás már több éve folyamatban van, ma is elmondható, hogy nincs megfelelő módon biztosított információcsere a társhatóságok között. A kapcsolatok esetlegesek, személyes nexusokon alapulnak, hiányoznak a kimunkált és a mindenki által elfogadott eljárásrendek. Saját hivatalunkra is jellemző a más hatóságok előtt folyó eljárásokat illetően az információ-szegénység, ami a monitoring jelentés készítésére vonatkozó kötelezettség fennállása mellett is igaz, tekintettel arra, hogy az szűkszavú és utólagos információgyűjtést tesz lehetővé.

3

A kiemelt beruházások kapcsán elindult építéshatósági eljárásokban általánosan az a jellemző, - és ezt tapasztaljuk Önök, mint eljárásainkban közreműködő szakhatóságok által kiírt hiánypótlásokról szóló értesítéseik nyomán is -, hogy a hatóság számára elbírálásra benyújtott kérelmek kellékhiányosak, a jogszabályban előírt követelményeknek gyakran nem felelnek meg, és az ügyek tekintélyes hányadában döntésre csak hiánypótlást, tervmódosítást követően tehetők alkalmassá. Szinte valamennyi beruházásnál egymással párhuzamosan folynak az engedélyezési folyamatok, minden hatóság más-más előírásokat akar érvényre juttatni, az engedélyezhetőség érdekében más –más tervmódosításokat kér. Ezért lenne nagyon fontos, hogy az eljárások folyamatában mindig ismerjük az egymás előtt folyó eljárások műszaki tartalmát, hogy ne adjunk ki egymásnak ellentmondó döntéseket. Hatóságok, szakhatóságok közötti kapcsolattartás, koordináció Ezek miatt fontos lenne az intenzívebb, interaktív kapcsolattartás a hatóságok, szakhatóságok között, az egymás közti hatékony koordináció. Kellő koordináció hiányában az egyes hatóságoknál kiadott engedélyek nincsenek összhangban, a beruházás nem valósítható meg, csak valamely hatósági engedély módosításával. Ez pedig esetenként az EU-s támogatás elvesztéséhez vezethet. Az engedélyező hatóságok számára folyamatos feladatot jelent a beruházókkal és tervezőkkel való kapcsolattartás, és ennek keretében annak tudatosítása, hogy az előzetes egyeztetésre szükség van. A kérelmek, tervdokumentációk jogi és szakmai előkészítettsége, az engedélyezési eljárások egymásra épülésének és egymással való összhangjának megteremtése, az ügyben beruházói oldalról szakmai tárgyalásra alkalmas meghatalmazott, illetve jogi képviselő megbízása a több tervező (esetleg több tervezőiroda) párhuzamos tervezési tevékenysége közötti koordináció megteremtése elengedhetetlenül fontos előfeltételei annak, hogy a hatósági eljárás hatékonyan végrehajtható legyen. A monitoring rendszer A Kormány az engedélyezési eljárások figyelemmel kísérése érdekében az Önkormányzati Minisztérium és a regionális közigazgatási hivatalokon keresztül monitoring rendszert működtet. A rendszert az ÖM Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztálya fogja össze. Az idő bebizonyította, hogy ez az adatszolgáltatás ilyenformán nem teljes körű, pontos helyzetismeretet nem ad a kiemelt beruházás állásáról sem a Kormány felé, sem egymás eljárásáról a közreműködő hatóságok, szakhatóságok, a koordinációért felelős Hivatalunk felé. A kérdezz-felelek felépítés szétszabdalja az érdemi információt, egy Kormányrendelethez kapcsolódóan többször ismétlődik, sokszor zavaróan. Jogi szabályozás Tekintettel, hogy az Önök hivatalai közül többen az általános eljárás rendben is elsőfokú hatóságként járnak el, így ez nem jelent külön gondot, de nálunk igen.

4

Az Ngtv. meghatározta, hogy kiemelt jelentőségű ügyben első fokon hatóságként, illetve szakhatóságként a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint másodfokon hatóságként, illetve szakhatóságként eljáró közigazgatási szerv jár el.

Ez azért fontos, mert ha kimaradt a Kormány rendeleti felsorolásból az adott beruházással összefüggő, annak következtében szükségessé váló építmény, eljárás, akkor is kijelölte a rendelet az eljáró hatóságot, megelőzve a hatásköri vitát. Ez utóbbi fordulata a törvénynek azonban nem tud érvényesülni, mert amíg a Törvény nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásról, a hatósági eljárással összefüggésben az egyes kormányrendeletekben meghatározott ügyekről beszél, addig a vonatkozó kormányrendeletek mellékletei nem az ügyekre, hanem egyes eljárásokra jelölnek ki hatóságokat. Általában engedélyezési eljárásokra jelöl ki, de az azzal összefüggő hatósági ellenőrzési, kötelezési eljárásokra nem. A teljes beruházás előzetes ismeretének hiánya miatt vannak olyan építmények, eljárások, amire nem terjed ki a kijelölés, ezzel elveszti a beruházás engedélyezésének rendes eljárásrendből való kiemelése az értelmét, előnyét, hiszen egyes szakaszai tekintetében megoszlik a hatáskör (telekalakítás, liftek, járulékos építési munkák). Az információhiány kiküszöbölése, a hatóságok, szakhatóságok közötti kapcsolattartás intenzitásának, hatékonyságának növelése, a koordináció javítása és a jogszabályi anomáliák kiküszöbölése érdekében az alábbiakat szeretnénk egymás közti munkánk során megvalósítani, illetve jelezni a szakmai koordinációért felelős ÖM felé: 1. Projekt indító értekezlet - feladatterv Kezdeményezzük, hogy az egyes nagyprojekteket nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségűnek nyilvánító kormányrendelet egyeztetési eljárása alatt, illetve megjelenésével lényegében egy időben az adott ügyfajtában koordinációért felelőssé tett tárca ún. projekt-indító értekezletet szervezzen a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott elsőfokú engedélyezési hatóságok és a kijelölt szakhatóságok számára, a beruházó részvételével. Ezen a projekt-indító megbeszélésen a beruházó ismertethetné a projektet, a tárca összeállíthatna egy részletező feladattervet az érintett hatóságok közreműködésével, a hatóságok számára. Ez lehetővé tenné a munka tervezését a személyi-tárgyi feltételek megteremtését, az egymásra épülő engedélyezési eljárások megfelelő sorrendben történő lefolytatását, kiküszöbölne egy esetleges felfüggesztést, egymással ellentétes tervek engedélyezését. A hatóságok ismeretet szerezhetnének a beruházás mibenlétéről, a lehetséges eljárásokról és alkalmat biztosítana számukra, hogy felhívják beruházó figyelmét az előzetes egyeztetés fontosságára. A projekt-indító értekezlet tehát tervszerűséget vihetne az engedélyeztetési eljárásokba, tekintettel az egyes külön eljárások tartalmi összefüggéseire és egymásra épülésére. 2. Koordinációs értekezlet - referensi rendszer Minden nagy projekt jellege meghatározza, hogy ki az alap engedélyező hatóság, az ún. anyahatóság, amely szükség szerint, de legalább a projekt indításakor és azt követően negyedévenként – illetve minden érdemi változás esetén koordinációs értekezletet szervezne a projekt hatósági előkészítésében résztvevő engedélyező hatóságok és szakhatóságok ügyintézőinek vagy

5

kiadmányozásra jogosult vezetőinek a részvételével. Ezeknek az értekezleteknek a során meg lehetne teremteni az egyes hatósági fellépések között az oly kívánatos koordinációt, folyamatában megismerhetők lennének a tervek, illetőleg megbeszélhetők lennének azok a jogkérdések, megoldandó műszaki-technikai problémák, amelyek az ügyek gyors lezárulásának akadályát képezik. Kiemelt beruházásonként szükséges volna egy referensi rendszer kialakítására minden egyes engedélyező- és szakhatóság részéről. Korábban is kértük, hogy a közvetlen kapcsolattartás céljából adjanak meg egy-egy olyan elérhetőséget, amely biztosan működő és aktív, de ez nem elég a hatékony együttműködéshez. Tudnunk kellene róla, hogy az egyes projektekhez tartozó ügyekben kit kereshetünk egymás hivatalában. Ezeknek a személyeknek szükségképpen tudniuk kellene egymásról, igény esetén egymással „forró-drótos” kapcsolatban állnának, azaz mindegyikük ismerné minden referens-kollégája közvetlen e-mail címét, hivatali és mobil telefonszámát, faxszámokat, stb. Fontos lenne, hogy a referensek a hatóságokon belül az adott üggyel kapcsolatban minden szükséges információval rendelkezzenek, és az általuk kezelt adatok és iratállomány a szerven belül más által is hozzáférhető legyen átmeneti kiesésük esetére. A tájékoztató és egy táblázat közreműködő hatóságok, szakhatóságok részére történő elektronikus úton történő megküldésével felkérem Önöket, hogy jelöljenek ki az egyes kormányrendeletekkel kapcsolatos referenst, és adatait, elérhetőségüket adják meg Hivatalunk részére. A kitöltött táblázatot valamennyi hatóságnak megküldjük! Nálunk, mint tapasztalták, valamennyi kiemelt ügyben Bereczk Imréné az ügyintéző (Tel: 485-6935, Fax: 485-6936, e-mail: bereczk. [email protected]). Helyettese: Horváth Mariann (Tel: 485-6935, Fax: 485-6936, e-mail: [email protected] ).

3. A hatóságok, szakhatóságok közötti kapcsolattartás, koordináció E kapcsolattartást remélhetőleg segíteni és egyszerűsíteni fogja a fenti referensi rendszer kialakítása, a kölcsönös adatcsere. Emellett nagyon fontos az elektronikus kapcsolattartás. Az előzetes tájékoztatás-kérésre, vagy információ-kérésre, az eljárások megindulásáról szóló értesítésre elegendő az e-mailes kapcsolatfelvétel is, éljünk vele. Küldjük meg egymásnak elektronikus úton a szakhatósági nyilatkozatunkat, hogy egyszerűen beépíthető legyen a határozatba. Azért is fontos az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosítása, mert az Ngt. előírja, hogy a keresetet csak elektronikus úton, minősített aláírással lehet előterjeszteni, hivatalunknak most sikerült ezt beszereznie. A kapcsolattartás során (addig, amíg ez nem a gerinchálón keresztül működik, addig természetesen be kell várni a postai úton érkező szakhatóságit is), Hivatalunk a kormányzati gerinchálóra való csatlakozás óta IP-telefon rendszert épített ki, amin a regionális Államigazgatási hivatallal és a többi, gerinchálóra kapcsolódott hivatallal egymás közt ingyen és gyorsan tudunk kapcsolatot tartani. A táblázatban tűntessék fel, ha van IP-telefonjuk, a számát. Nagyon jó gyakorlatnak találtuk azt, hogy az eljárás megindításáról szóló kiértesítésben kéri fel a hatóság a szakhatóságokat állásfoglalásuk megadására, illetve írja ki a helyszíni szemlét, ahol a szakhatóságok megismerkedhetnek a helyszínnel és állást is foglalhatnak. Fontos lenne

6

azonban, hogy a kiértesítéssel együtt küldjék meg a tervdokumentációt is, hogy a szakhatóságok megismerkedhessenek a beruházással a szemle előtt. A közös helyszíni szemlék alkalmasak arra, hogy jelentősen felgyorsítsák a szakhatósági állásfoglalások kialakítását, ha olyan ügyintézők vesznek részt rajta, akik megfelelő szakmai kompetenciával rendelkeznek, és szakkérdésekben felelősen képesek állást foglalni a többi hatóság jelenlevő munkatársa számára. Ha a korábbi eljárásban a rendes ügymenet szerinti elsőfok vett részt, akkor a meghívóhoz csatolják a korábbi eljárásban hozott szakhatósági állásfoglalást, érdemi határozatot, és tervdokumentáció kivonatot. (Ez nálunk sokszor gondot okozott). Figyeljünk oda szakhatósági közreműködésünk esetén is a szakhatósági állásfoglalás alaki, tartalmi, jogszabályi követelményeinek biztosítására, mert az anyahatóság csak akkor tudja azt eredménnyel védeni egy esetleges jogorvoslat során. Még mindig előfordul, hogy nem nevezzük meg pontosan az ügy tárgyát, hiányzik a jogorvoslat lehetőségére történő felhívás, a döntés Ket. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolása, a saját szakmai jogszabályok megjelölése, amelyeken a szakhatósági állásfoglalás alapul, illetve amely a hatáskört megállapítja. A kapcsolattartásnak konstruktívabbnak, természetesebbnek, magától értetőbbnek kell lennie: egy a cél, ne vegyük zokon a társhatóságtól, ha sürgeti az ügyet, segítséget kér, rákérdez, segítsük egymás munkáját, hiszen rá vagyunk utalva egymásra.

4. Monitoring jelentés strukturális megváltoztatása Célszerű volna korszerűsíteni a hivatalunk által kéthetente készített monitoringjelentés tartalmi elemeit. Strukturális változást jelentene és könnyítené a jelentés elkészítését, ha nem a monitoring-jelentésben szereplő kérdésekhez kellene az egyes ügyeket rendelni, hanem az ügyeket kellene a kérdéseknek megfelelő sorrendben, de egy egységben, egy-egy hatóság tekintetében komplexen (hatósági és szakhatósági eljárási tekintetben is) összefoglalni. Így könnyebben olvasható lenne a jelentés, ránézésre látható lenne, hol áll az ügy, miben kell segíteni. Minden nagyberuházásnál fel kellene tűntetni az elvégzett eljárási cselekményeket kronologikus sorrendben, röviden összefoglalni az ügyek jelentéskori állását, a beruházás készenléti fokát, illetve az aktuális kezelendő problémákat, eljárási nehézségeket, esetlegesen kialakult jogvitákat, és az ezek megoldására tervezett vagy az ágazati irányító minisztériumtól kért intézkedéseket. Erre tervezünk javaslatot tenni az ÖM felé.

5. Javaslat a jogalkotáshoz Itt térnék vissza arra, hogy tapasztalataink szerint nem feltétlen jó irány, ha egy eljárást, egy ügyet kiemelnek a rendes eljárásrendből, ez alkotmányossági aggályokat is felvet, hiszen miért nem élhet egy állampolgár lakásépítése során is ugyanazokkal az eszközökkel az eljárás gyorsítása érdekében, mint a nagyberuházó? Ezért folyamatos párhuzamosság figyelhető meg a jogalkotás terén: először csak a kiemelt beruházások gyorsítására nyújtanak lehetőséget, majd ezt bevezetik a rendes eljárásrendbe. Most is folyamatban van a Gyorsítás II. jogszabálycsomag megalkotása, egyeztetése, ami újabb jogszabálydömpinget fog ontani az eljáró hatóságokra. Véleményünk szerint, nem az újabb és újabb jogszabály-módosítás, egyre bonyolultabb, összevont, integrált engedélyezési

7

eljárás-fajta bevezetése, a határidők folyamatos csökkentése a megoldás, hanem egy fix, ütőképes hatósági rendszer, a kiemelt ügyek rendes eljárásrendben való megtartása (a minisztériumok tehermentesítése, a jó értelemben vett rutin kihasználhatósága érdekében is), ehhez a személyi-tárgyi feltételek folyamatos biztosítása, „kőbevésett”, nem folyamatosan változó komplex jogszabályi háttérre, és minél kevesebb jogszabályra. Tudomásunk szerint egy egységes építésügyi hatósági rendszer állami szervezetben való működtetését tervezik a jogalkotók, ahonnan nem emelnék ki az egyes ügyeket. De a jogalkotás esetlegessége miatt addig is szeretnénk javaslattal élni a jogalkotók felé: Résztvettünk az ÖM által, illetve az NFGM által megbízott személyek, szervek ezirányú feltáró, javaslat-tevő munkájában és folyamatosan jeleztük a problémát a monitoring jelentésben és az egyedi kormányrendeletek véleményezése során. A kiemelt ügyek fenntartása esetén javasoljuk, hogy a Kormányrendelet az ügyek felsorolásánál ne csak az építendő építményt, a megvalósítandó beruházást nevesítse, hanem az adott beruházással összefüggő, annak következtében szükségessé váló építményeket, építési munkát, illetve az eljárások körét tágabb értelemben vonja meg: az építésügyi hatósági engedélyezési és az azzal összefüggő ellenőrzési és kötelezési eljárásokra jelöljön ki. Ha az Önök területét érintően is vannak ilyen gondok, kérem jelezzék. Javasolni fogjuk továbbá a vonatkozó jogszabályok összevonását, magasabb, lehetőleg törvényi, vagy legalább kormányrendeleti szintre emelését az állandóság, a hatóság és az ügyfelek, tervezők, kivitelezők általi könnyebb kezelhetőség kedvéért. Ha bármilyen más, közös munkánkat segítő, a kiemelt beruházások megvalósítását valóban gyorsító ötletük van ebben a körben, azt is szívesen továbbítjuk az ÖM felé, hátha sikerül valamit elérnünk munkánk könnyítése érdekében. Összefoglalva az alábbiakat tervezzük, melyhez kérjük aktív segítségüket: - Összeállítjuk az adattáblát, - Ezzel a tájékoztatóval elküldjük Önöknek, kérjük kitöltve a referens, helyettese, és ha nem azonos a referenssel, akkor a monitoring felelős adataival visszaküldeni, - A kitöltött táblázattal egyidejűleg kérjük fentiek szerinti javaslataikat, - A javaslatokat összeállítjuk, kezdeményezzük az ÖM-nél a monitoring rendszer korszerűsítését és egy esetleges jogszabály-módosítást!

Budapest, 2009. 05. 22.

Szabóné Kovács Andrea főosztályvezető

8