Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal

Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/316-321 Fax: 22/310-391 e-mail: [email protected] web: www.fejerkozig.helyinfo.hu

Ügyszám: 02/162-17/2008.

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRJEGYZ JE, JEGYZ JE SZÉKHELYÉN Tisztelt Körjegyz , Jegyz Asszony/Úr! A közigazgatási hivatal IV. negyedévi szakmai tájékoztatóját a következ.k szerint teszem közzé. I. A jegyz k köztisztvisel i jogviszonyának rendezése a polgármesteri hivatal megszüntetésekor A helyi önkormányzatok a közigazgatási tevékenységük megszervezése során mindig törekszenek a hatékony, költségtakarékos megoldásokra. Ennek keretében minden évben felmerül az új körjegyz.ség alakításának igénye. A polgármesteri hivatalok megszüntetése és a körjegyz.ség megalakítása során a legérzékenyebb és legtöbb vitát, aggályt kiváltó kérdés a személyi állomány, köztük a jegyz.k közszolgálati jogviszonyának rendezése. A jegyz.k közszolgálati jogviszonyának megszüntetésével, a járandóságaik jogcímével, mértékével, a kifizetés idejével kapcsolatban számos, nehezen értelmezhet. probléma merült fel. Ezeknek a kérdéseknek a rendezésé érdekében a következ. jogszabályi el.írásokra, és azok értelmezésére hívom fel a figyelmet: 1. A polgármesteri hivatal megszüntetése Az államháztartásról szóló 1990. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 88.§ (3) bekezdése a következ.képpen szabályozta a költségvetési szervek megszüntetését: „A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban, megszüntetésér l megszüntet jogszabályban, határozatban, okiratban (a továbbiakban együtt: megszüntet okirat) kell intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, állami feladatként ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét, az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezet jének

2 kinevezési rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét. A megszüntet okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, felügyeleti szervét, a megszüntet szerv nevét, az esetleges jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket, valamint azt a tényt, hogy a költségvetési szerv megszüntetésére e törvény mely rendelkezése alapján került sor.” A körjegyz.ség alapításával egyidejEleg, a körjegyz.ség alapítását megel.z. nappal az alapító önkormányzatnak megszüntet. okiratban ki kell mondania a polgármesteri hivatal megszüntetését. A megszüntet. okiratba bele kel foglalni azt is, hogy a megszüntetésre a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A körjegyz.ség alapítása esetén ez a megszüntet. ok nem lehet más, mint az Áht. 90.§ (1) bekezdés c) pontjában szabályozott jogcím: ”az ellátandó feladat más módon, vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthet .” Az Áht. 88.§ (3) bekezdése értelmében a megszüntet. okiratban rendelkezni kell a jogutódlással kapcsolatos kérdésekr.l is. Az Áht. 90.§ (3) bekezdése azonban arra az esetre is tartalmaz rendelkezéseket, ha megszüntet. okirat nem szabályozza ezeket: „A költségvetési szerv megszüntetése esetén - az alapító szerv vagy jogszabály eltér rendelkezése hiányában - a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett szerv jogutódja az alapító szerv.” Az önkormányzat a megszüntet. okiratban rendelkezhet a megszüntetett polgármesteri hivatal fennmaradó vagyoni jogainak és kötelezettségeinek jogutódlásáról, azaz arról, hogy mindezekb.l melyek szállnak át az újonnan alapított körjegyz.ségre, és melyek terhelik továbbra is a megszüntet. önkormányzatot. Az államháztartási szervezetek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24.) számú Korm. rendelet 26.§ (1) bekezdés db) pontja értelmében a munkavállalókkal szembeni kötelezettségeket a költségvetési szerv rövidlejáratú kötelezettségei között kell bemutatni. A megszüntet. okiratban ezért indokolt rendelkezni arról, hogy a munkavállalókkal szembeni kötelezettségek közül melyek terhelik a megszüntet. önkormányzatot, és melyek szállnak át az újonnan alapított körjegyz.ségre. 2. A munkavállalókkal szembeni kötelezettségek A munkavállalókkal szembeni kötelezettségeket alapvet.en két csoportba oszthatjuk: a) továbbfoglalkoztatási kötelezettség b) a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos kötelezettségek a) Az els. csoportba tartoznak azok a köztisztvisel.k, illetve a Ktv. hatálya alá nem tartozó egyéb munkavállalók, akiknek a továbbfoglalkoztatást az alapítók vállalják az újonnan létrehozott körjegyz.ségben. E körbe beletartozhat az a volt jegyz. is, akit az alapítók a körjegyz.ség megalapítását megel.z.en közös döntésükkel körjegyz.nek neveztek ki. E csoport esetében a körjegyz.ségnek továbbfoglalkoztatási kötelezettsége áll fenn.

3

b) A második csoportba tartozhat az a jegyz., akinek a továbbfoglalkoztatására nincs mód, mert a nem nyert körjegyz.i, aljegyz.i kinevezést. Emellett e csoportba kerülhetnek azok a köztisztvisel.k, és egyéb munkavállalók, akiknek a foglakoztatására az új szervezetben, a hatékonyabb munkaszervezés miatt már nincs lehet.ség. Az e csoportba tartozók esetében rendezni kell a jogviszony megszüntetésével járó pénzügyi és adminisztrációs kötelezettségek sorsát. Álláspontom szerint ebben az esetben a közszolgálati jogviszony kizárólag „A köztisztvisel.k jogállásáról” szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) 17.§ (1) bekezdés c) pontjában szabályozott, „az átszervezés következtében a munkaköre feleslegessé vált” jogcímre történ. hivatkozással szüntethet. meg. Az Áht. 90.§ (1) bekezdés c) pontja és a Ktv. 17. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a jegyz., illet.leg a polgármesteri hivatal köztisztvisel.i esetén ezt a felmentési okot kell a felmentési okiratba belefoglalni. A Ktv. 18.§ a köztisztvisel.i jogviszony felmentéssel történ. megszüntetése esetén minden esetben biztosítja a felmentési id.t: 18. § (1) A felmentési id legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ett l eltér en, ha a felmentés - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve a 17. § (2) bekezdésének b) pontján alapul, a felmentési id egy hónap. (2) A két hónapos felmentési id a közszolgálati jogviszonyban töltött [72. § (1) bekezdés] a) öt év után egy hónappal; b) tíz év után két hónappal; c) tizenöt év után három hónappal; d) húsz év után négy hónappal; e) huszonöt év után öt hónappal; f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. (3) Határozott idej4 közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési id nem terjedhet túl azon az id ponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megsz4nt volna. (4) A köztisztvisel t a felmentés id tartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az id tartamra átlagkeresetre jogosult. A 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztvisel vel szemben. (5) A köztisztvisel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenl részletekben jogosult.” A törvény értelmében ezért a felmentési id.t mindazoknak az esetében biztosítani kell, akiket a körjegyz.ség nem fog tovább foglalkoztatni. A felmentési id. alatt azonban az érintettek értelemszerEen nem tudnak munkát végezni. A köztisztvisel.i jogviszonyuk megszüntetésére épp azért kerül sor, mert az új szervezetben nem tudnak számukra semmilyen munkakört biztosítani. Az ellentmondás feloldása akként lehetséges, hogy a köztisztvisel.i jogviszony megszüntetésekor a felmentési okiratba belefoglalják, hogy a köztisztvisel.t a felmentési id. egész tartamára mentesíteni kell a munkavégzés alól.

4

A polgármesteri hivatal megszüntet. okiratában lehet rendelkezni arról, hogy a jegyz.nek, illet.leg a felmentett köztisztvisel.knek a felmentési id. tartama alatt melyik szervezet fogja kifizetni a havonta egyenl. részletben járó átlagkeresetet. Amennyiben a megszüntet. okirat err.l nem rendelkezik, az Áht. 90.§ (2) bekezdés értelmében a kötelezettség a megszüntet. önkormányzatot terheli. A Ktv. 19.§-a alapján, a jegyz.knek illetve a felmentett köztisztvisel.knek járó végkielégítés esetében ugyancsak a megszüntet. okiratban lehet rendelkezni arról, hogy melyik szervezetet terheli a végkielégítés összegének a felmentési id. utolsó napján esedékes megfizetése. Az Áht. 90.§ (2) bekezdése értelmében a felmentési id.re jár átlagkereset, és a felmentési id. utolsó napján esedékes végkielégítés megfizetésével kapcsolatos pénzügyi terhek viselésér.l, és az ezzel kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáról a körjegyz.ség alapítói megállapodhatnak. A felmentési okiratot azonban a polgármesteri hivatal megszüntetésével együtt, a megszüntet. önkormányzatnak kell kiadnia. A jegyz. esetében a felmentésr.l és az ezzel kapcsolatos kérdések rendezésér.l - az említettek mellett például a tartalékállományba helyezésr.l - a képvisel.testület, a megszEntetett polgármesteri hivatal köztisztvisel.i tekintetében a jegyz. köteles döntést hozni. A felmentett jegyz.t, és köztisztvisel.ket a felmentési id. tartama alatt terheli a Ktv. 19.§ (9) bekezdésben foglalt kötelezettség: „(9) Ha a köztisztvisel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaid s jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmentési id b l hátralev id tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló id szak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.” A kötelezettség a felmentett jegyz.t minden esetben terheli. Amennyiben az új körjegyz.ség megszervezésekor a körjegyz. az irányítása alatt álló közigazgatási szervnél köztisztvisel.vé nevezi ki, a felmentett jegyz. a felmentési id. fennmaradó részére és a végkielégítésre való jogosultságát elveszíti. II. A bölcs de alapítás szabályainak megváltozása Országszerte tapasztalható jelenség a bölcs.dei ellátás iránti igények megnövekedése. A kisgyermekek ellátásáról, a fiatal anyák munkába állásának el.segítésér.l gondoskodni kívánó önkormányzatoknak kedvezhet a Közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Köot.) 2008. július 3. napján életbe lépett módosítása.

5

A Köot. 33. § (1) bekezdésének a 2008. évi XXXI. törvény 3.§ (1) bekezdésével megállapított szövege a következ.képpen rendelkezik: „(1) A többcélú intézmény lehet a) egységes iskola vagy összetett iskola, b) közös igazgatású közoktatási intézmény, c) általános m4vel dési központ (a továbbiakban: ÁMK), d) egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény, e) egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény, f) egységes, az óvodai és bölcs dei feladatokat ellátó intézmény.” A törvény értelmében ezért már kétféle lehet.ség is kínálkozik az önkormányzatoknak arra, hogy a bölcs.dei oktatást a már meglév. közoktatási intézmény keretében szervezzék meg: a) közös igazgatású közoktatási intézmény tagintézményeként, b) egységes, az óvodai és bölcs.dei feladatokat ellátó intézményként a) Közös igazgatású közoktatási intézmény tagintézményeként történ. megalapítás A közös igazgatású közoktatási intézmény fogalmát a Köot. 33.§ (4) bekezdése határozza meg: „A közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböz típusú közoktatási intézmények feladatait látja el. A közös igazgatású közoktatási intézményben egységes vagy összetett iskola feladatait ellátó intézményegység is m4ködhet. A közös igazgatású közoktatási intézményben egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység és egységes gyógypedagógiai módszertani feladatot ellátó intézményegység is m4ködhet. A közös igazgatású közoktatási intézményben a nevel és oktató munkához kapcsolódó, - e törvény 121. § (1) bekezdésének 25. pontjában felsorolt nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is m4ködhet.” A törvény 121.§ (1) bekezdés 25. pontja szerint nevel. és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység: a fels oktatás, a köz- és fels oktatási kutatás, a gyermekjóléti szolgálat, a családsegít szolgálat, a bölcs dei ellátás, a gyermekvédelmi ellátás, a közm4vel dés, a kultúra, a m4vészet, a könyvtár, a múzeum, a sport, a pályaválasztási tanácsadás, a szociális ellátás, a rehabilitáció és habilitáció, az iskola-egészségügyi ellátás; Az önkormányzatoknak ezért a Köot. 33.§ (1) bekezdés b) pontja, 33.§ (4) bekezdése és 121.§ (1) bekezdés 25. pontja értelmében lehet.ségük van arra, hogy a meglév. óvoda átszervezésével gondoskodjanak a bölcs.dei ellátás megszervezésér.l oly módon, hogy a közoktatási intézményt közös igazgatású közoktatási intézménnyé szervezik át, ezzel egyidejEleg ennek szervezetileg és szakmailag önálló intézményegységeként megalapítják a bölcs.dét. Az idézett törvényi el.írások lehet.séget adnak arra is, hogy a bölcs.dei feladatot ellátó szervezetileg és szakmailag önálló szervezeti egységet a már létez. közös

6 igazgatású közoktatási intézmény, vagy ÁMK szervezeti keretein belül alapítsák meg. A szervezetileg és szakmailag önálló intézményegységként alapított bölcs.dének meg kell felelnie „A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mEködésük feltételeir.l” szóló 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 35.§-45.§-ában foglalt szakmai kritériumoknak. A gyermekek napközbeni ellátását az NM rendelet 36.§ (1) bekezdés értelmében 20 hetes életkortól, három éves, fogyatékos gyermekek setében öt éves életkorig kell biztosítani. A bölcs.dei intézményegység alapításakor nem hagyhatók figyelmen kívül a Köot. 33.§ (13) bekezdésének el.írásai sem: „A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános m4vel dési központban a nem közoktatási szolgáltatások körébe tartozó feladatok ellátására és irányítására a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az általános m4vel dési központ létrehozásakor és m4ködésekor e törvény 18. §-ának (7)-(8) bekezdésében, 37-38. §-ában, 40. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 54. §-ában, valamint 102. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat valamennyi intézményegység tekintetében alkalmazni kell. Ha a közös igazgatású közoktatási intézményben vagy az általános m4vel dési központban a nevel és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is m4ködik, annak létesítésére, tevékenységének engedélyezésére az adott feladat ellátására létrehozható intézmény engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.” A bölcs.de intézményegységként történ. megalapítását követ.en a képvisel.testületnek „A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezésér.l, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyr.l” szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelel.en kérelmet kell el.terjesztenie a mEködés engedélyezése iránt. CélszerE ezért az alapító okirat elfogadásáról szóló határozatba belefoglalni, hogy az alapító okirat a mEködési engedély joger.re emelkedésének napján lép hatályba. A meglév. oktatási intézmény közös igazgatású közoktatási intézménnyé történ. átszervezése során figyelembe kell venni a Köot. 33.§ (6) bekezdésének az intézményegység vezet.re, illet.leg a 33.§ (9) bekezdésének az igazgatótanácsra vonatkozó el.írásait is. b) Egységes óvodai és bölcs.dei feladatot ellátó intézményként való megalapítás A Köot. 33. § (14) bekezdése a következ.képpen határozza meg az intézménytípus fogalmát: „Egységes, az óvodai és a bölcs dei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez (a továbbiakban: egységes óvoda-bölcs de). Egységes óvoda-bölcs de akkor hozható létre, ha a települési önkormányzat nem köteles bölcs dét m4ködtetni, és a gyermekek száma nem teszi lehet vé az óvodai

7 csoport, illetve a bölcs dei csoport külön-külön történ létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkez gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthet . Egységes óvoda-bölcs de szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként m4ködhet minden olyan többcélú közoktatási intézményben, amely az e §-ban meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat.” Az egységes óvoda-bölcs.de ezért létrehozható a meglév., önálló közoktatási intézményként mEköd. óvoda átszervezésével, illet.leg már mEköd. többcélú intézmény óvodai feladatot ellátó intézményegységének átszervezésével is. Ebben az intézményben két évet betöltött gyermekek vehet.k fel, nevelésüket az óvodáskorú gyermekkel együtt, közös csoportban kell megoldani. A Köot. 132.§ (8) bekezdése kimondja, hogy egységes óvoda-bölcs.de indítására els. ízben a 2009-es nevelési évben van lehet.ség. c) Közös eljárási szabályok A közoktatási intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatait a Köot. 37.§ (5) bekezdés b) pontja szerint az alapító okiratban kell felsorolni. A Köot.121.§ (1) bekezdés 15. pontja szerint minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okiratnak e törvény 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározottak módosulásával jár; intézményátszervezésnek min.sül. Az önkormányzatoknak ezért mind a közös igazgatású közoktatási intézmény intézményegységeként történ. alapításkor, mind pedig az egységes óvoda-bölcs.dévé való átszervezéskor be kell tartania a közoktatási törvény átszervezésre vonatkozó rendelkezéseit. •

A Köt.88. §. (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel.en be kell szereznie a szakért.i véleményeket:

„A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását - részben vagy egészben - akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységr l, szolgáltatásról továbbra is megfelel színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szül nek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a f városi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített szakvéleményét. A helyi önkormányzat az Országos szakért i névjegyzékben szerepl szakért véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A szakért nek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás e bekezdésben meghatározottak szerint történ további ellátását. A szakért véleményét a f városi, megyei önkormányzat részére - a szakvélemény megkérésével egyidej4leg - meg kell küldeni. A független szakért re - a helyi önkormányzat megkeresésére - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal tesz javaslatot. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a helyi önkormányzat a feladatellátásához rendelkezésre bocsátott vagyont, illetve a vagyon feletti rendelkezés jogát vonja meg a közoktatási intézményt l.” •

Le kell folytatniuk a Köot. véleményeztetési eljárást:

102.§

(3)

bekezdésben

szabályozott

8

„A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezet jének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefügg döntése el tt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szül i szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak, a nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésbenoktatásban részt vev intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a fenntartótól függ en a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat, illet leg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének, szakközépiskola és szakiskola esetén a f városi, megyei gazdasági kamara véleményét. Az e bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhet vé kell tenni a véleményezési joggal rendelkez k részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához - az információk hozzáférhet vé tételének napjától számítva - legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.” A 2008. évi XXXI. törvény 12.§ (1) bekezdése megszigorította az egyeztetési eljárás szabályait. Meghatározta a véleményezési eljárásra kötelez.en biztosítandó határid. tartamát, emellett el.írta a megfelel. információk átadásának kötelezettségét is. Az új törvényi el.írások értelmében ezért a véleményezési eljárásba bevont szervezetekhez a kijelölt szakért. és a megyei önkormányzat szakvéleményének birtokában lehet fordulni, ezeket a dokumentumokat a megalapozott vélemény kialakítása érdekében részükre át kell adni. •

Az átszervezés végrehajtására nyitva álló id.tartamot a Köot. 102.§ (9) és (10) bekezdése határozza meg:

„(9) A fenntartó tanítási évben (szorgalmi id ben), továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át, b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg, c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg. (11) A fenntartó legkés bb az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefügg döntést.” A bölcs.dei ellátás megszervezésekor ezért mindkét esetben le kell folytatni a Köot. 88.§ (6) bekezdésében, 102.§ (3) bekezdésében megszabott véleményeztetési eljárásokat. (A kisebbségi önkormányzat egyetértési joga esetén a 102.§ (12) és (13) bekezdésében foglalt eljárást is.) Az átszervezéssel kapcsolatos döntést a véleményeztetési eljárás befejezését követ.en, március utolsó munkanapjáig lehet érvényesen meghozni. Az egyeztetési eljárás szükségességére, a döntés meghozatalának határidejére, és a Köot. 132.§ (8) bekezdésben foglalt átmeneti szabályra tekintettel kimondhatjuk, hogy a bölcs.dék közoktatási intézményen belüli megszervezésre, mEködésük

9 elindítására mindkét módszer esetén els. ízben kizárólag a 2009. nevelési évben van lehet.ség. III. Adatnyilvánosság egyes kérdései az önkormányzatoknál 1. A közérdekE adatok nyilvánosságával kapcsolatos szabályok megsértésének különös – de többször el.forduló – esetét jelenti a törvénysért.en tartott zárt képvisel.testületi ülés dokumentumainak zárt ülési jegyz.könyvként kezelése, e jegyz.könyvek megtekintésének megtagadása. Az Ötv. zárt ülésre vonatkozó szabályainak értelmezése még ma sem kell.en egyértelmE a testületi mEködés során. Ezért el.fordul, hogy a törvényi rendelkezések ellenére jogsért.en tart a képvisel.testület zárt ülést. Míg más esetekben az eredetileg törvényi rendelkezéseknek megfelel.en elrendelt zárt ülés keretében tárgyal meg a testület olyan további napirendi témákat is, melyek tekintetében zárt ülést nem lehetett volna elrendelni. Az így törvénysért.en tartott zárt ülés jegyz.könyvét gyakran a továbbiakban is egészében e min.ségnek megfelel.en kezelik. A jegyz.könyvbe e napirendi pontokat érint. betekintést, az ülés ez utóbbi részér.l a tájékoztatást a zárt ülésre hivatkozással megtagadják. A közigazgatási hivatalok észlelve a törvénysértést, megteszik a szükséges törvényességi észrevételt a törvénysért.en tartott zárt üléssel kapcsolatosan. Ugyanakkor nem gyakorlat, hogy a kell. reparáció érdekében intézkedés történne. Álláspontunk, hogy ilyen esetben is következetesen érvényt kell szerezni a közérdekE adatok nyilvánossága követelményeinek. A törvényességi észrevétel a jogsértés jelzése mellett hívja fel a figyelmet a jogsért.en tartott zárt ülésen tárgyaltak nyilvánosságra hozatalának kötelezettségére, valamint a zárt ülésr.l készült jegyz.könyvnek (vagy törvénysértéssel érintett részének) a nyilvános ülés jegyz.könyvével azonos módon kezelésére. Az önkormányzat pedig az érdekl.d.knek engedjen betekintést a jegyz.könyvbe vagy annak nyilvánosságra hozandó részébe a személyes adatok védelmére, és a közérdekE adatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezések szabályai szerint. A hivatal észrevételét csatolják a jegyz.könyvhöz. A dokumentum egészének (vagy részének) nyilvános jellegét tüntessék fel a jegyz.könyvön, és a dokumentum nyilvánosságáról tájékoztassák a választópolgárokat. Ezzel történjen meg a jogszabálysértés lehetséges mértékE korrekciója. 2. Az adatok nyilvánosságával összefügg. kérdések egyik sajátos esete, az állampolgárok közérdekE bejelentéseivel, javaslataival, panaszaival kapcsolatos beadványokhoz fEz.d. adatvédelem. Ezzel összefüggésben „a személyes adatok védelmér.l és a közérdekE adatok nyilvánosságáról” szóló 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.), illetve a 2004. évi XXIX. törvény (továbbiakban: Et.) a közérdekE kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárására vonatkozó 141-146.§-ainak a rendelkezései az irányadóak. A bejelentéshez köt.d. adatkezelés tisztességének és jogszerEségének megítélése kizárólag olyan néz.pontból lehetséges, amely az érintett alapjog

10 alanyát, vagyis a közérdekE bejelent., panasztev. akaratát, rendelkezését állítja középpontba. A bejelentés intézése során mindvégig érvényre kell juttatni az érintett személyes adatai védelméhez való, vagy másképpen információs önrendelkezési jogát. A személyes adatok védelméhez való jog a panaszügy elintézése során sem csorbulhat. Ez a gyakorlat nyelvén annyit tesz, hogy ha az érintett elhatározza, miszerint panaszt, bejelentést nyújt be, akkor mindaddig megilleti .t és személyes adatait a védelem, vagyis az adatok feletti önrendelkezés, amíg e jogát a törvény alkotmányosan, más alapjog védelme érdekében, arányosan nem korlátozza. Tehát a bejelentés, vagyis az ügy ura mindaddig az adatalany, amíg annak elintézését valamely törvény nem vonja saját hatókörébe (ezáltal adatkezelési rendszerébe), vagyis a bejelentés(tárgya, tartalma alapján) nem indít meg más, pld. fegyelmi, közigazgatási, szabálysértési, vagy büntet.-eljárást. Eszerint ha a bejelentést az Et. alapján (az Avtv. szabályai érvényre juttatása mellett) kell elintézni, kezelni, vagy a meginduló (hatósági, vagy egyéb) eljárásban a bejelent. nem válik az eljárás résztvev.jévé, személyes adata csak akkor továbbítható, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy az törvény elrendeli. Az érintettnek a bejelentés megtételekor nem szükséges külön nyilatkoznia arról, hogy anonimitást kért, mert az adatait akkor is teljes körEen kell védeni, ha ezt kifejezetten nem kérte. A bejelentés továbbításának jogalapja tehát az érintett hozzájárulása lehet. A panasszal érintett szerv valamely képvisel.jének „érdekl.dése” önmagában nem teremt törvényes jogalapot az adatok továbbítására. Ha ilyen igény jelentkezik, akkor az érintett hozzájárulását kell kérni a bejelentése egy részének, vagy egészének továbbításához, mivel csak a jelentést tev. tudja megítélni, hogy származik, származhat-e esetleges hátránya a hozzájárulás megadásából, adatai, indítványa továbbításából. Az el.z.ekben leírt követelményekb.l következik, hogy amennyiben a bejelentés címzettjének nincs jogköre a bejelentést tev. személy panaszának kivizsgálására, akkor köteles azt (az érintett rendelkezése alapján) az eljárásra jogosult (hatáskörrel rendelkez.) szervhez áttenni. A bejelentés címzettjének tehát meg kell gy.z.dnie arról, hogy a konkrét esetben van-e vizsgálati és adatkezelési jogosultsága annak a szervnek, akihez a beadványt át kívánja tenni. Az áttételre, adattovábbításra csak akkor kerülhet sor, ha ehhez az indítványozó el.zetesen hozzájárult, és adatai kezelésér.l megfelel. tájékoztatást kapott. (Avtv. 3.§ (6) bekezdés) Az adatkezelési hozzájárulás vagy egyéb feltétel (pld. az adatok átvételére, kezelésére a szervezet nem jogosult) hiányában tájékoztatni kell az indítványozót arról, hogy kihez fordulhat a beadványával. Az Et.-hez fEzött indokolás szerint: a bejelent., panaszos adatait csak a hozzájárulása esetén lehet az intézkedés megtételére hatáskörrel rendelkez. szervnek továbbítani. Ha azonban a bejelent., panaszos rosszhiszemEen járt el, és ezzel bEncselekményt vagy szabálysértést követett el, másnak kárt vagy jogsérelmet okozott, az adatok a hozzájárulása nélkül is átadhatók a szükséges eljárásra hatáskörrel rendelkez. szervnek. Ezen túlmen.en azonban tiltja a bejelent. adatainak továbbítását, illetve nyilvánosságra hozatalát.

11

IV. „A közalkalmazottak jogállásáról” szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) módosításáról 2009. január 1-én lépnek hatályba azok a módosítások, amelyeket a 2008. évi LXI. törvény épít be a Kjt.-be. E módosítások több hangsúlyos területen érintik a közalkalmazottak jogállását, amelyb.l az alábbiakat emelem ki: Egyrészt a közalkalmazotti pályázatok és álláshirdetések közzétételére vonatkozó szabályozás módosult és tette egyértelmEbbé a rendelkezéseket a gyakorlat számára. A törvénymódosítás végrehajtási rendeleti szintr.l törvényi szintre emeli a pályázattal kapcsolatos garanciális jelent.ségE szabályokat. A pályázatokat els.dlegesen a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapján kell közzétenni, innét számítanak a határid.k is. Másrészt lényeges változás, hogy a törvény egyértelmE fogalomhasználatot vezet be a kinevezett és a megbízott vezet.re nézve. Az el.bbi esetben a vezet.i feladatok teljesen önálló munkakört fednek le, míg az utóbbi esetben a saját (beosztotti) munkakör mellett megbízás alapján történik a vezet.i feladatok ellátása. Kérem, hogy a Kjt. módosítás szabályait figyelmesen tanulmányozzák át és a helyi önkormányzat fenntartásában mEköd. intézmények, pályázati eljárások, illetve a képvisel.testület munkáltatói jogkörébe tartozó közalkalmazottak esetében alkalmazzák e rendelkezéseket. V. „A helyi önkormányzatok társulásairól és együttmAködésér l” szóló 1997. évi CXXXV. törvény, az önkormányzatok társulásos feladatellátásából adódó kötelezettségek teljesítése A 2008. június 24-én kelt, II. negyedéves szakmai körlevelemben tájékoztatást adtam arról, hogy „a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmEködésér.l” szóló 1997. évi CXXXV. törvényt (Ttv.) 2008. január 1-i hatállyal módosította a 2007. évi CXLI. tv. 15.§-a. A módosítás érintette valamennyi, a Ttv. 7., 8., 9., 10.§-ai alapján létrehozott társulás esetén a megállapodás kötelez. tartalmi elemeire vonatkozó rendelkezéseket. Kértem, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések áttanulmányozását követ.en a hatályos társulási megállapodást vizsgálja felül és amennyiben szükséges a módosítás indokoltságáról tájékoztassa a képvisel.testületet. A törvényességi ellen.rzés lefolytatására felterjesztett társulási megállapodások vizsgálati tapasztalatai azt mutatták, hogy nem minden esetben tettek eleget az érintett önkormányzatok a társulási megállapodás felülvizsgálati kötelezettségének,

12 illetve az újonnan létrehozott társulások megállapodásai nem feleltek meg valamennyi jogszabályi el.írásnak. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben az önkormányzati feladatellátás intézményi társulás keretében történ. mEködtetés esetén valósul meg, a jogosultságot – az állami normatív hozzájáruláshoz kapcsolódóan – a közigazgatási hivatal vezet.jének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes. VI. a 2009. március 30-ig esedékes kötelez döntések határidejér l, illetve az azt megalapozó jogszabályi rendelkezésekr l a következ tájékoztatást adom Január 1. A nagyközségi képvisel.-testület a várossá nyilvánítási kezdeményezést január 31-éig terjesztheti fel a miniszterhez. A polgármester, a f.polgármester a kezdeményezést az el.készít. iratokkal együtt a közigazgatási hivatal útján terjeszti fel a miniszternek. „a területszervezési eljárásról” szóló 1999. évi XLI. törvény 6. § (1) és 16. § (1) 2. A települési, illetve területi önkormányzatnak és a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatnak a költségvetési rendelettervezet megalkotására vonatkozó - az Áht. 68. §-ának (3) bekezdése alapján megkötött - megállapodása tartalmazza az egyes önkormányzatokra vonatkozó határid.ket is annak érdekében, hogy a helyi önkormányzat számára a jogszabályokban el.írt kötelezettségek határid.ben teljesíthet.ek legyenek. Az érintett önkormányzatok a (10) bekezdésben foglalt megállapodást január 15-éig kötik meg, és azt minden évben ezen id.pontig módosíthatják. „az államháztartás m4ködési rendjér l” szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. § (10)-(11) 3. Ha a költségvetési rendeletet azon év január 1-jéig amelyre szól, nem alkotja meg, rendeletet alkothat az átmeneti gazdálkodásról, amelyben felhatalmazást adhat a polgármesternek a törvényben meghatározott intézkedések megtételére. „az államháztartásról” szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 76. § (1) 4. A polgármester megválasztásakor, majd azt követ.en évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képvisel.k vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. Az önkormányzati képvisel. a megbízólevelének átvételét.l, majd ezt követ.en minden év január 1-jét.l számított 30 napon belül az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képvisel. saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban él. házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát. „a helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény 33/B. § „a helyi önkormányzati képvisel k jogállásának egyes kérdéseir l” szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (1)

13

Február 1. A jegyz. által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képvisel.-testületnek. Ha a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor a benyújtási határid. a költségvetési törvény kihirdetését követ. 45. nap. „az államháztartásról” szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 71. § (1) 2. A képvisel.-testület címzetes f.jegyz.i cím, illetve címadományozási juttatás adományozására határozatban tesz javaslatot, aminek tartalmaznia kell a Ktv. 30/B. § (1) bekezdés a)-b) pontban meghatározott feltételek igazolását. A javaslatnak az önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei (f.városi) közigazgatási hivatal vezet.jéhez (a továbbiakban: hivatalvezet.) legkés.bb a tárgyév február 15-éig kell beérkeznie. „a címzetes f jegyz i cím adományozásának, megsz4nésének és visszavonásának eljárási szabályairól” szóló 44/2001. (XII. 27.) BM rendelet 1. § (1)-(2) Március A képvisel.testület legkés.bb az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefügg. döntést. „a közoktatásról” szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (11) Felhívom a figyelmet, hogy a közbeszerzési terv elkészítésének határideje lehet ség szerint április 15. Székesfehérvár, 2008. december 19.

Tisztelettel:

Dr. Gelencsér József hivatalvezet