Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/316-321 Fax: 22/310-391 e-mail:
[email protected] web: www.fejerkozig.helyinfo.hu
Ügyszám: 02/85-7/2009. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK F JEGYZ JE, CÍMZETES F JEGYZ JE, KÖRJEGYZ JE, JEGYZ JE SZÉKHELYÉN Tisztelt F jegyz , Címzetes F jegyz , Körjegyz , Jegyz Asszony/Úr! A szakmai tájékoztatóban ismertetem a 2009. július 1-én hatályba lép/ „a bejegyzett élettársi kapcsolatokról” szóló 2009. évi XXIX. törvény egyes rendelkezéseit, valamint az anyakönyvezéssel kapcsolatos egyéb jogszabályok módosítását. Közzéteszem „a term/földre vonatkozó el/vásárlási és el/haszonélvezeti jog gyakorlásának részletes szabályairól” szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelettel kapcsolatban a jogalkalmazást segít/ szakmai anyagot. Felhívom a figyelmet, hogy „a vásárokról és piacokról” szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet egyes rendelkezései érintik az e tárgyban alkotott helyi rendelkezéseket is, ezért azok felülvizsgálata szükséges. Tájékoztatást adok a közterületen nem a rend/rség által üzemeltetett térfigyel/ kamera elhelyezésével összefüggésben az állampolgári jogok országgyBlési biztosának ajánlásáról, továbbá az önkormányzatokat érint/ III. negyedévben határid/s feladatokról. I. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvény és az anyakönyvezéssel összefügg egyéb jogszabályok módosítása 1. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvény 2009. július 1-jén lép hatályba a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvény, melynek értelmében bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezet/ el/tt együttesen jelenlév/ két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemB személy kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Kiskorú személy részére bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nem engedélyezhet/. A bejegyzett élettársakra a házastársak által történ/ közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok, továbbá a házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak. A bejegyzett élettársi kapcsolat apasági vélelmet nem keletkeztet. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszBnésére a házasság megszBnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
2
A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvének vezetésére a f/városi kerületek, a megyei jogú városok, valamint a körzetközponti feladatokat ellátó más települési önkormányzatok (okmányirodát mBködtet/ települések) polgármesteri hivatalainak anyakönyvvezet/i rendelkeznek hatáskörrel. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárásra a hatáskörrel rendelkez/ anyakönyvvezet/k közül az az illetékes, aki el/tt a felek ez irányú szándékukat bejelentik. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének részletes szabályait a anyakönyvekr/l, a házasságkötési eljárásról és a névviselésr/l szóló 1982. évi 17. tvr. (a továbbiakban: At.), valamint az anyakönyvekr/l, a házasságkötési eljárásról és a névviselésr/l szóló 6/2003. (III.7.) BM rendelet (a továbbiakban: Ar.) tartalmazza. E két jogszabálynak - 2009. július 1-jét/l - egyéb rendelkezései is módosulnak. 2. Az At. 2009. július 1-jén hatályba lép módosításai a) A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötése, bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítése A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 2. §-ának a házasságkötésre rendelt hivatalos helyiségre, és a hivatali helyiségen kívüli házasságkötésre vonatkozó (3) és (4) bekezdései hatályukat vesztik. Az At. új 15/A. §-ának (3) bekezdése értelmében a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítésének engedélyezése a jegyz/ hatáskörébe tartozik. Az At. 15/A. § (4) bekezdése meghatározza azokat a feltételeket, melyeket a házasuló, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni kívánó feleknek biztosítani kell ahhoz, hogy az anyakönyvvezet/ a hivatali helyiségen kívül közremBködjön a házasság megkötésénél, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél. b) A házasságkötésnél való közremCködés megtagadása Az At. 19. § (1) bekezdés g) pontja új okot nevesít, amely miatt az anyakönyvvezet/nek meg kell tagadnia a házasságkötésnél való közremBködést. E szerint az anyakönyvvezet/ megtagadja a házasságkötésnél való közremBködést, ha a házasulók a születend/ gyermek családi nevér/l nem állapodtak meg. c) A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának szabályai Az At. új II/A. fejezete tartalmazza a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésének és a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának részletes szabályait, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának megtagadási okait. d) Tanúsítvány bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön történ létesítéséhez Bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön történ/ létesítéséhez szükséges tanúsítvány kiadására irányuló kérelmet a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkez/ magyar állampolgár, hontalan, vagy menekültként elismert személy a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes anyakönyvvezet/nél nyújthat be személyesen. Az anyakönyvvezet/ a kérelmet
3 haladéktalanul továbbítja a felettes szervhez. A tanúsítványt a kérelem benyújtásának helye szerint illetékes, a Kormány általános hatáskörB területi államigazgatási szerve (a továbbiakban: államigazgatási hivatal) állítja ki, a kérelem beérkezését/l számított 20 munkanapon belül. 3. Az Ar. 2009. július 1-jén hatályba lép módosításai a) Az anyakönyvvezet helyettesítése 2009. július 1-jét/l az anyakönyvvezet/ helyettesítésére vonatkozó szabályok annyiban változnak, hogy a korábbi hat hónap helyett legfeljebb tizenkét hónap id/tartamra lehet az anyakönyvvezet/ akadályoztatása esetére helyettes anyakönyvvezet/t kijelölni, mely id/tartam egy ízben legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. b) A hivatali id n túli munkavégzés 2009. július 1-jét/l az anyakönyvvezet/ nem köteles a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalában megállapított hivatali munkaid/n túl közremBködni a házasságkötésnél, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél, illetve a családi események társadalmi megünneplésénél, erre csupán lehet/séget ad az Ar. 8. §-a. c) Az anyakönyvvezet hivatali felszerelése Az anyakönyvvezet/ hivatali felszerelésére vonatkozó szabályok annyival egészülnek ki, hogy amennyiben egy településen több anyakönyvi bélyegz/t használnak, a bélyegz/ket számozással kell ellátni. d) A családi állapot A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének lehet/ségével b/vül az anyakönyvekbe bejegyezhet/ családi állapotra vonatkozó megjelölések köre. 2009. július 1-jét/l használható a bejegyzett élettárs, elvált bejegyzett élettárs, özvegy bejegyzett élettárs és a bejegyzett élettársi kapcsolata megszBnt családi állapot is. A külföldi állampolgár családi állapotát a házasságkötést vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megel/z/ eljárásban a tanúsítvánnyal is igazolhatja az Ar. 38. § (5) bekezdése szerint. e) Nem magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 41/A. § (2) bekezdése értelmében a nem magyar állampolgár akkor is létesíthet bejegyzett élettársi kapcsolatot, ha a leend/ bejegyzett élettárs személyes joga az azonos nemBek bejegyzett élettársi kapcsolatának intézményét nem ismeri, feltéve, hogy a nem magyar állampolgár leend/ bejegyzett élettárs igazolja, hogy személyes joga szerint házasságkötésének nem lenne akadálya, és legalább az egyik leend/ bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik. Nem magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése esetén a tanúsítvány és a külföldi okiratok elfogadhatóságát a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes államigazgatási hivatal bírálja el. A nem magyar állampolgár részére bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítéséhez szükséges tanúsítvány bemutatása alól indokolt esetben az illetékes államigazgatási hivatal felmentést adhat. A felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen
4 megjelen/ felek a bejegyzett anyakönyvvezet/nél nyújthatják be.
élettársi
kapcsolat
létrehozására
jogosult
f) A 2009. július 1-je el tt rendszeresített halotti anyakönyvek használata A 2009. július 1-je el/tt rendszeresített halotti anyakönyvben – ha az elhalt bejegyzett élettárs volt – a bejegyzett élettársának születési családi és utónevét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyét és idejét a „Megjegyzések” rovatban kell feltüntetni. A házasságra és a házastársra vonatkozó rovatokat ez estben ki kell húzni. A fentiek értelmében a jelenleg használatban lév/ halotti anyakönyvek tovább vezethet/k, nem kell új halotti anyakönyvet megnyitni. 4. Az egyes közjegyz i nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) módosítása a) A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyz általi megszüntetése A Kjtv. új, 2009. július 1-jét/l hatályos 36/A-36/D. §-ai tartalmazzák a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyz/ által történ/ megszüntetésének szabályait. A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyz/ általi megszüntetésének akkor van helye, ha: - azt a bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik, - egyik bejegyzett élettársnak sincs olyan gyermeke, akinek tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek, és - a bejegyzett élettársak az /ket egymással szemben terhel/, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével – a bejegyzett élettársi közös vagyon megosztása kérdésében közjegyz/i okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek. b) Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása A Polgári Törvénykönyvr/l szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2009. július 1-jét/l hatályos 685/A. §-a értelmében élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt él/ személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban. A Kjtv. 2010. január 1-jét/l hatályos, új 36/E-36/G. §-ai tartalmazzák az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésének szabályait. Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése céljából tartalmazza két, nem cselekv/képtelen nagykorú kérelmez/ által közjegyz/ el/tt közösen tett azon nyilatkozatot, hogy egymással a Ptk. szerinti élettársi kapcsolatban élnek, és legalább az egyik kérelmez/nek a közjegyz/ el/tt tett azon nyilatkozatát, hogy már nem áll fenn élettársi kapcsolata a vele együtt korábban nyilvántartásba vett személlyel.
5 5. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) módosítása 2009. július 1–jét/l b/vül az apasági vélelmek köre. A Csjt. 35. §-ának új (4) bekezdése értelmében, ha az anya a fogamzási id/ kezdetét/l a gyermek születéséig eltelt id/ vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási id/ kezdetét/l a gyermek születéséig eltelt id/ vagy annak egy része alatt a közjegyz/ által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt. A 35. § (5) bekezdése szerint a (4) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az anya a fogamzási id/ kezdetét/l a gyermek születéséig eltelt id/ alatt több férfival élt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban. II. 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet a term földre vonatkozó el vásárlási és el haszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól A Fejér Megyei Földhivatal vezet/je a fenti jogszabállyal összefüggésben a következ/kr/l tájékoztatott: Elterjedt az a helytelen gyakorlat, hogy a jegyz/k a term/földre vonatkozóan nem a vételi, illetve haszonbérleti ajánlatot, hanem az adásvételi, haszonbérleti szerz/dést függesztik ki a polgármesteri hivatalok hirdet/táblájára. Ráadásul a haszonbérleti szerz/dések esetében azt tapasztalja a földhivatal, hogy a kifüggesztés kezd/ id/pontjánál korábbi a haszonbérlet kezdetének ideje a szerz/désekben. Mindezekre tekintettel az alábbiakra hívom fel a figyelmet: A Term/földr/l szóló törvény (Tft.), valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján fennálló el/vásárlási és el/haszonbérleti jog esetén a term/föld vagy a tanya tulajdonosa az ingatlanra vonatkozó elfogadott vételi, haszonbérleti ajánlatot a szerz/dés megkötése el/tt köteles az el/vásárlásra, el/haszonbérletre jogosultakkal közölni, kivéve ha az ajánlat az els/ helyen álló el/vásárlási, el/haszonbérleti jogosulttól érkezett (16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés, 6. § (1) bekezdés). Adásvételi, haszonbérleti szerz/désr/l tehát nem lehet szó mindaddig, amíg az ajánlat közzétételére nem kerül sor. A Korm. rendelet nem határozza meg az ajánlat kötelez/ tartalmi elemeit, csupán annyit ír el/, hogy az ajánlatot teljes terjedelmében kell közölni, és az ajánlatból ki kell tBnnie annak is, hogy az ajánlattev/ el/vásárlásra, el/haszonbérletre jogosult-e, és ha igen, a Tft-ben, illetve a Ptk-ban meghatározott melyik jogcímen (16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés). A jegyz/ hatásköre az ajánlat közzétételére, és néhány – a közzétételhez kapcsolódó – eljárási cselekményre korlátozódik.
6 Az ajánlat kifüggesztésére irányuló eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései irányadóak. Az ajánlat közlése az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve a körjegyz/ség hirdet/táblájára való kifüggesztéssel történik (16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés). Az eladónak, haszonbérbeadónak kérelmet kell benyújtania a jegyz/höz a kifüggesztés iránt, melyhez csatolnia kell az ajánlat egy eredeti és egy másolati példányát. A kérelem tértivevénnyel postai úton is megküldhet/, de személyesen is benyújtható. Amennyiben az eladó, haszonbérbeadó személyesen adja át a kérelmét, arról a hatóságnak külön átvételi igazolást kell kiállítania. Ezt célszerB két példányban elkészíteni, egyik példány a kérelmez/é, a másik az irattári példány. Az igazoláson fel kell tüntetni az átvétel dátumát (16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés). Az ajánlat kifüggesztése iránti eljárás igazgatási szolgáltatási díj köteles az 55/2006. (VII. 27.) FVM rendeletben foglaltak szerint. Amennyiben a kérelmez/ az eljárás megindításakor nem fizeti meg az igazgatási szolgáltatási díjat, a Ket. 37. § (2) bekezdése értelmében hiánypótlási felhívást kell kiadni. Abban az esetben, ha az eladó, haszonbérbeadó kérelméhez nem vételi, illetve haszonbérleti ajánlatot, hanem adásvételi, haszonbérleti szerz/dést mellékel, szintén hiánypótlási felhívást kell kiadni a Ket. 37. § (2) bekezdése alapján. A kifüggesztés iránti kérelemhez mellékelt iratot a jegyz/nek csak annyiban kell vizsgálnia, hogy az a tulajdonos, haszonbérbeadó által elfogadott vételi, haszonbérleti ajánlatot tartalmaz-e. A jegyz/nek az ajánlatot a beérkezést/l, illetve az átvételt/l számított 8 napon belül ki kell függesztenie a polgármesteri hivatal hirdet/táblájára, 15 napra. A kifüggesztés, valamint a levétel id/pontját a benyújtott, megküldött ajánlat mindkét példányára rá kell vezetni (16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés). Az el/vásárlásra, el/haszonbérletre jogosultak értesítése céljából az ajánlat kifüggesztésének tényér/l tájékoztatót is közzé kell tennie a jegyz/nek a kormányzati portálon, mégpedig a kifüggesztés napján (16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 2. § (3), (5) bekezdések). A Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés d) pontja értelmében a tájékoztató nem min/sül az ajánlat közlésének. Az el/vásárlásra, el/haszonbérletre jogosultak a kifüggesztés kezd/napját követ/ 15 napon belül az ajánlatot elfogadó, illetve az el/vásárlási, el/haszonbérleti jogról lemondó jognyilatkozatot tehetnek. E nyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejB magánokiratba kell foglalni (16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 3. § (1), (2) bekezdések). Az el/vásárlásra, el/haszonbérletre jogosult a fent hivatkozott nyilatkozatát megküldheti a jegyz/nek tértivevénnyel postai úton, de személyesen is átadhatja. Ebben az esetben az átvételr/l a hatóságnak külön átvételi igazolást kell kiállítania,
7 melyen fel kell tüntetnie az átvétel dátumát (16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés). A jegyz/nek a nyilatkozattételre nyitva álló határid/ leteltét követ/ 8 napon belül a beérkezett, illetve átvett nyilatkozatokról iratjegyzéket kell készíteni, és azt az ajánlat eredeti példányával, valamint a nyilatkozatokkal együtt az eladónak, haszonbérbeadónak postai úton, tértivevénnyel meg kell küldenie, vagy – az el/z/ekben hivatkozottak szerint – külön átvételi igazolás ellenében kell átadnia (16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdés). Mindennek azért van jelent/sége, mert a szerz/dés az el/vásárlásra, el/haszonbérletre jogosult és az eladó, haszonbérbeadó között az el/vásárlásra, el/haszonbérletre jogosult elfogadó nyilatkozatának az eladóval, haszonbérbeadóval történt közlésével jön létre. Amennyiben tehát a jegyz/ nem küldi meg, illetve nem adja át a fent hivatkozott iratokat az eladónak, haszonbérbeadónak, nem jön létre az adásvételi, haszonbérleti szerz/dés. Az iratjegyzék elkészítése nem igényel döntési formát, annak tartalmát a Korm. rendelet nem határozza meg. Az iratjegyzékben azt célszerB feltüntetni, hogy az adott ingatlanra vonatkozóan kifüggesztett vételi, haszonbérleti ajánlatra személy szerint ki tett és milyen jellegB (elfogadó vagy lemondó) nyilatkozatot és azt mikor küldte meg, illetve adta át a hatóságnak. A nyilatkozatok mellé célszerB csatolni a postára adást igazoló dokumentumokat, illetve az átvételi igazolást. Különös jelent/sége van a határid/knek, mivel a Korm.rendelet 3. § (4) bekezdése szerint nem köti az eladót, haszonbérbeadót az olyan elfogadó nyilatkozat, amelyet az el/vásárlásra, el/haszonbérletre jogosult határid/n túl, illetve az ajánlattól eltér/ tartalommal tesz meg. A határid/ számításának szabályait a Ket. 65. §-a tartalmazza. A Korm. rendelet el/z/ekben idézett 3. § (4) bekezdése ugyanakkor azt is jelenti, hogy a határid/ben benyújtott elfogadó nyilatkozat köti az eladót, illetve a haszonbérbeadót. A jegyz/ akkor jár el helyesen – figyelemmel a Korm. rendelet 3. § (5) bekezdésére – ha valamennyi, akár határid/ben, akár határid/n túl megküldött vagy benyújtott nyilatkozatot feltünteti az iratjegyzéken és meg is küldi az eladónak, illetve haszonbérbeadónak. Az, hogy adott esetben az adásvételi, haszonbérleti szerz/dés érvényesen létrejött-e vagy sem, nem tárgya a jegyz/ eljárásának, az polgári peres eljárásban tisztázható. A határid/k megtartásával kapcsolatos esetleges viták megnyugtató rendezése érdekében az átvételi igazolások kiállításán túl arra is különös figyelmet kell fordítani, hogy az ajánlatok közlésével kapcsolatban keletkezett valamennyi irat iktatásra kerüljön.
8 III. A vásárokról és piacokról szóló helyi önkormányzati rendeletek felülvizsgálata „A vásárokról és piacokról” szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletet. A kormányrendelet a bels/ piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvében foglaltaknak megfelel. A kormányrendelet egyes rendelkezései érintik az önkormányzatok e tárgyban alkotott rendeleteit. Az önkormányzati rendeleteket a képvisel/-testületek eredeti jogalkotói jogkörükben alkották. Általában az üzemeltet/ feladataival, a piac, vásár rendjével, a nyitva-tartással, az árusítható áruk körével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak, továbbá megállapítják a díjakat. A hatályos kormányrendelet meghatározza az üzemeltet/ feladatait, továbbá úgy rendelkezik, hogy a piac, vásár rendjét, nyitva-tartásának idejét az üzemeltet/ állapítja meg. A kormányrendelet rendelkezéseket tartalmaz az árusítható áruk körével kapcsolatban is. A fentiek miatt szükséges az e tárgyban alkotott önkormányzati rendeletek felülvizsgálata. A felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani azoknak a rendelkezéseknek a hatályon kívül helyezésére, amelyek szabályozására az önkormányzatnak már nincs jogosultsága (üzemeltet/ feladatai, piac, vásár rendje, nyitvatartása stb.). A 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése lehet/vé tette, hogy a vásár rendez/je, illetve a piac fenntartója az árusítás helypénz, piaci árusító helyiségek rendelkezésre bocsátása esetén bérleti díj fizetéséhez köthesse és ezek mértékét megállapítsa. A hatályos kormányrendelet ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Felhívom a figyelmet az Alkotmánybíróság 67/2006. (XI. 29.) számú határozatára, melyben az AB az önkormányzat rendeletének mellékletében közzétett díjszabást megsemmisítette. A határozat indokolásában az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a vásárcsarnokban lév/ helyiségek bérbeadása olyan polgári jogi jogügylet, melyre els/sorban „a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról” szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (Ltv.), valamint „a Polgári Törvénykönyvr/l” szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezései irányadók. A vásárcsarnok területén található helyiségek nem lakás céljára szolgáló helyiségnek min/sülnek. A helyiségbérletre irányadó jogügyletben az önkormányzat tulajdonosi jogát gyakorló képvisel/-testület a bérl/vel mellérendeltségi pozícióban álló jogalanyként vesz részt és nincs olyan alkotmányi kötelezettség, amely alapján az önkormányzati tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbe adásának egyes feltételeit önkormányzati rendeletbe kellene foglalni. A hatályos Ltv. 36. § (2) bekezdése kifejezett tilalmat állapít meg a nem lakás céljára szolgáló, önkormányzat tulajdonban álló helyiségek bérleti díjának önkormányzati rendeletben történ/ szabályozására.
9 A hatályos szabályozás szerint a vásárcsarnokban lév/ helyiségek bérleti díja szabad áras szolgáltatásnak min/sül, mértékének meghatározására a felek megállapodása irányadó. Az önkormányzat képvisel/-testülete a tulajdonában lév/ nem lakás céljára szolgáló helyiség és napijegyes asztal bérleti díja mértékének rendelettel történ/ megállapítására nem rendelkezik hatáskörrel. IV. Közterületen nem elhelyezésér l
a
rend rség
által
üzemeltetett
térfigyel
kamera
Az állampolgári jogok országgyBlési biztosa 636/H/2001 számú ajánlásában is foglalkozott a kérdéssel, mely eligazítást nyújthat ebben a kérdésben. „Szektorális törvényi el/írás hiányában a képfelvev/, -rögzít/ berendezések mBködtetésének, illetve a kép-, és filmfelvételek, fényképek, képmások felhasználásának jogszerBségét a személyes adatok védelmér/l és a közérdekB adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) alapján lehet megítélni. E törvény el/írásai alapján lehet elbírálni a magánterületen (például az egyes munkahelyeken, a lakókörnyezetben) felszerelt hasonló berendezések mBködtetésének jogszerBségét is.” - szögezte le az adatvédelmi biztos ajánlásában. A törvényi meghatározások alapján egyértelmB, hogy a képfelvev/, - rögzít/ berendezések által felvett és tárolt felvételek - amennyiben azon a személyek felismerhet/k, azonosíthatók - személyes adatokat tartalmaznak, ezért az ilyen berendezések mBködtetése adatkezelésnek min/sül. Az Avtv.-re is figyelemmel külön kell választani a csak megfigyelési céllal, a képek rögzítése nélkül mBköd/ berendezéseket, rendszereket, valamint a felvételek rögzítését, és meg/rzését (dokumentálását) is biztosító megoldásokat. 1. A rögzítést nem végz/ berendezések elhelyezése, és a közvetített kép közvetlen megfigyelése hasonlít a megfigyelést végz/ személy (például a rend/r, a biztonsági /r, a munkahelyi vezet/, stb.) helyszíni jelenlétéhez, bár bizonyos fokig el is tér attól. A személyes jelenlétet helyettesít/ technikai megfigyelés, azaz a képek megismerése az Avtv. szerint nem min/sül adatkezelésnek, személyiségi jogi, illetve adatvédelmi szempontból nem kifogásolhatók. 2. A felvételek rögzítése az el/bbiekhez képest adatvédelmi problémákat vet fel, hiszen a megfigyelt eseményeket, és ezzel egyes személyek adott helyen való jelenlétét, magatartását, tevékenységét - azonosítható, és kés/bbiekben visszakereshet/ módon - rögzítik, tárolják. Személyes adatokat is tartalmazó felvételek rögzítése és meghatározott ideig történ/ tárolása azonban csak az Avtv.ben szabályozott esetekben és módon jogszerB. 3.Az el/z/ két módszert ötvözi a rend/rségi törvény szabályozása alapján a közterületen, közbiztonsági célból elhelyezett képfelvev/k mBködtetése. Az adatvédelmi biztos 1996-os ajánlásában jogszerBnek azt a megoldást találta, amelynek lényege, hogy a közterületeken - az állampolgárok tudtával, és általuk
10 észlelhet/ módon - mBködtetett képfelvev/ berendezések képeit a rend/rök folyamatosan figyelik, és a felvételeket csak akkor rögzítik, ha rend/ri intézkedés, vagy arra okot adó esemény történik a megfigyelt területen. 4.Létezik továbbá olyan (törvényi felhatalmazást, vagy az érintettek hozzájárulását igényl/) megoldás is, amikor a képfelvev/k által közvetített képeket - közvetlen megfigyelés nélkül - ugyan rögzítik, de a felvételek megtekintésére, felhasználására csak abban az esetben kerül sor, ha a megfigyelés célját érint/ esemény (például egy bBncselekmény) történik. Az üzleti, vagy a biztonsági érdekek igen er/sek lehetnek, azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezen érdekek érvényesítése a képfelvev/, -rögzít/ berendezések használata során egy alkotmány által biztosított emberi jog sérelmével valósul meg. Az érintettek személyes adatainak védelméhez való jogait sért/ felvétel készítését ezért - törvényi felhatalmazás hiányában - ilyen érdekek önmagukban nem indokolják. Ajánlásában (2000. december 20.) az adatvédelmi biztos arra hívta fel a megfigyelésre, adatgyBjtésre irányuló képfelvev/, rögzít/ berendezéseket üzemeltet/ személyek és szervezetek figyelmét hogy: - a személyiségi jogok sérelmét jelenti, ha - törvényi felhatalmazás nélkül - rejtetten m ködtetnek ilyen berendezéseket; - törvény eltér rendelkezésének, illetve az érintettek hozzájárulásának hiányában közterületen, közintézményben (hivatali id ben), nyilvános magánterületen (a hivatalos nyitva tartás ideje alatt) csak megfigyelést végz berendezések üzemeltethet k; a megfigyelés tényér l és módjáról tájékoztatni kell az érintetteket; - nyilvános és nem nyilvános magánterületen csak abban az esetben rögzíthet k a berendezések által közvetített, személyazonosításra alkalmas képek, ha - a rögzítés céljának, módjának, a felvételek tárolási idejének és helyének, valamint az adatkezel szervezet ismeretében - az érintettek egyértelm en hozzájárultak, illetve hozzájárulhatnak személyes adataik kezeléséhez; - amennyiben - törvényi felhatalmazás hiányában - olyan közterületen, vagy nyilvános magánterületen történik képrögzítéses megfigyelés, amelyet a személyes adataik kezeléséhez hozzájárulni nem szándékozók is kénytelenek felkeresni, vagy ott megjelenni, akkor lehet vé kell tenni, hogy az érintettek kérésére a rájuk vonatkozó felvételeket soron kívül töröljék; - magánterületen - els sorban biztonsági, vagyonvédelmi célból - a felvételek rögzíthet k, ha ott a felvétel készítésének idején a kamerát üzemeltet személyen, vagy megbízottjain kívül más jogszer en nem tartózkodhat; - a rögzített képek tárolási idejét (a törlési határid t) úgy kell megválasztani, hogy a felvételek meg rzésére csak addig kerüljön sor, ameddig arra a - berendezést m ködtet szervezet által - meghatározott cél megvalósulásához feltétlenül szükség van; az érintettek jogainak érvényesítése érdekében - kifejezett kérésükre - az
11 adatkezelés eredeti megállapítható;
céljához
szükségesnél
hosszabb
törlési
határid
is
- az érintettek jogainak érvényesítése érdekében lehet vé kell tenni, hogy - a korábbi hozzájárulására tekintet nélkül - bárki kérhesse a személyével összefügg felvételek törlését; - a felvételek felhasználására (ideértve a más szervek, vagy személyek részére történ továbbítást, nyilvánosságra hozatalt) csak törvényben meghatározott esetekben, vagy az érintettek hozzájárulása esetén van lehet ség; - a felvételeket készít rendszerek üzemeltetését (mint adatkezelést) az Avtv. 28. §-a alapján be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba. A munkaviszonyban, ügyfélkapcsolatban állók képi úton rögzített személyes adatainak kezelését - mivel azok túlterjednek az adott jogviszonnyal összefüggésben törvényesen kezelhet adatok körén (Avtv. 30. §), illet leg a berendezéseket általában nem a munkáltatók, szolgáltatók kezelik - ugyancsak be kell jelenteni.” A rend/rség el/terjesztése alapján elhelyezend/ térfigyel/ kamerák önkormányzati jóváhagyásával kapcsolatos adatvédelmi biztosi ajánlást 2008. március 28-i 02/1621/2008. szám alatti szakmai tájékoztatóban közzétettem, mely a hivatal honlapján megtalálható. V. Az önkormányzatokat érint III. negyedévi határid s faladatok 1. Az önkormányzat 2009. évi költségvetésének I. félévi helyzetér/l szóló beszámoló. Határid/: 2009. szeptember 15. A feladat jogszabályi alapja: „az államháztartásról” szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdése „79. § (1) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának els félévi helyzetér l szeptember 15-ig, míg háromnegyedéves helyzetér l a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képvisel -testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési el irányzatainak id arányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását.” 2. A költségvetési felülvizsgálata.
szervek
alapító
okiratának
szakfeladatrend
szerinti
Határid/: 2009. szeptember 30. A feladat jogszabályi alapja: „az államháztartás mBködési rendjér/l” szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (6) és 171. § (2) bekezdése.
12
„10. § (6) A költségvetési szerv alap-, kiegészít , kisegít és vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) szerint - szakfeladat számmal és megnevezéssel - kell meghatározni.” „171. § (2) A költségvetési szervek alapító okiratainak az e rendelet 10. § (6) bekezdésének megfelel módosítását 2009. szeptember 30-ig el kell végezni és a Kincstárnak be kell nyújtani.”
Székesfehérvár, 2009. június 23. Tisztelettel:
Dr. Gelencsér József hivatalvezet
