Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/316-321 Fax: 22/310-391 e-mail:
[email protected] web: www.fejerkozig.helyinfo.hu
Ügyszám: 02/85-8/2009.
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK F JEGYZ JE, CÍMZETES F JEGYZ JE, KÖRJEGYZ JE, JEGYZ JE SZÉKHELYÉN Tisztelt F jegyz , Címzetes F jegyz , Körjegyz , Jegyz Asszony/Úr! I. Július-augusztus hónapok jellemz*en a szabadságolások id*szaka, mely körültekint* munkaszervezési intézkedések megtételét igényli a jegyz*kt*l. „A köztisztvisel*k jogállásáról” szóló 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 41/A.§ (9) bekezdése azt is lehet*vé teszi, hogy az önkormányzat képvisel*testülete igazgatási szünetet rendeljen el. Ennek alapján – tapasztalataink szerint – több önkormányzat képvisel*testülete döntött rendeleti szabályozás útján igazgatási szünet elrendelésér*l. Mind az igazgatási szünet elrendelése esetén, mind a nyári szabadságok kiadása során figyelemmel kell lenni a jogszabályi rendelkezések zökken*mentes végrehajtására, illetve azok betartására. Nem hagyhatók figyelmen kívül a helyi sajátosságok, például üdül*terület, nagyobb létszámú zártkerti ingatlan-tulajdonos. Folyamatos ügyintézést kell biztosítani az okmányirodákban, de több olyan ügy is van jegyz*i hatáskörben, amelynek intézése nem halasztható. Számos jogszabály állapít meg harminc napnál rövidebb ügyintézési határid*t, így például: -
a 136/2009. (VI.24.) Kormányrendelet 3. § (5) bekezdése értelmében a jegyz*nek a krízishelyzetbe került személyek támogatása iránt benyújtott – igazolásával kiegészített – kérelmet nyolc munkanapon belül kell továbbítania a székhelye szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak,
-
„a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 83. § (3) bekezdése alapján, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem el*terjesztésér*l számított nyolc napon belül kell kiadni,
2
-
a 6/2003. (III.7.) BM rendelet 16. § (1) bekezdése szerint a születések és halálesetek anyakönyvezését a bejelentést követ*en azonnal anyakönyvezni kell, valamint ehhez kapcsolódóan a 99. § (5) bekezdés szerint öt munkanapon belül az anyakönyvi okiratok kiadása és az anyakönyvi eseményekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget kell tenni,
-
a 146/1993. (X.26.) Kormányrendelet 26. § (1) bekezdése értelmében a Magyarországon él* és a törvény hatálya alá tartozó polgár a beköltözést követ* három munkanapon belül köteles bejelentkezni,
-
a 35/2000. (XI.30.) BM rendelet 22/B. § (1) bekezdése alapján a megtalált vezet*i engedélyr*l a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell a közlekedési igazgatási hatóságot. A közlekedési igazgatási hatóság haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történ* átvezetésér*l a hivatkozott jogszabályhely (2) bekezdése szerint.
Mindezeken túlmen*en a Ket. eljárási részhatárid*ket is tartalmaz – pl.: az ügyfelek értesítésére, áttételre, belföldi jogsegélyre, hiánypótlási felhívás kiadására, stb. –, melyeket az eljáró hatóságnak szintén be kell tartania. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy kiskorú ügyfél – kiemelten kiskorú veszélyeztetettsége – esetében soron kívül kell eljárni, továbbá haladéktalanul ideiglenes intézkedést kell foganatosítani, ha a késedelem elháríthatatlan kárral, vagy veszéllyel járna, pl. egy életveszélyes épületre vonatkozóan. Kérem Önt, hogy az igazgatási szünet vagy ahol ez nem került bevezetésre, a nyári szabadságok kiadása során szíveskedjék olyan munkaszervezési intézkedéseket tenni, hogy a jogszabályok végrehajtásának érvényt tudjon szerezni. A továbbiakban egy új jogszabályra, valamint jogértelmezési és jogalkalmazási kérdésekre hívom fel a figyelmet.
II. „A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról” szóló 136/2009. (VI.24.) Korm. rendelettel – továbbiakban R. – kapcsolatos jegyz i feladatokról A jogszabály lényege: Az állami szociális rendszer keretében a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által nyújtott szociális segély – krízishelyzetbe került személyek támogatása – egyszeri, vissza nem térítend* támogatás, mely a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkez*, nagykorú személyek részére állapítható meg.
3 Az R. alapján ez a szociális segély abban az esetben állapítható meg, ha - a kérelmez* családjában a kérelem benyújtását megel*z* hónapban az egy f*re jutó havi jövedelem a minimálbér nettó összegét (2009-ben 57.815,- Ft) nem haladta meg, - a kérelmez* részére a „társadalombiztosítási nyugellátásról” szóló 1997. évi LXXXI. törvény – továbbiakban Tny. – 6. §-a alapján nem folyósítanak nyugdíjat és - a gazdasági válsághoz kapcsolódó, el*re nem látható esemény következtében a családja mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztet* krízishelyzetbe került. A jegyz* a fenti jövedelemvizsgálat esetében a szociális ellátások igénylésekor is figyelembe veend* jövedelmek körét („a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény 4. §) veheti figyelembe. Fontos eleme a jogszabálynak, hogy Tny. 6. §-a alapján nyugdíjnak min*sül az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szül*i nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátás, a bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj, az egyes mOvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a szolgálati nyugdíj, az el*nyugdíj, a mez*gazdasági szövetkezeti járadék, a mez*gazdasági szakszövetkezeti járadék, és a mez*gazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegO járadéka. A jogszabály rendelkezései szerint a család mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztet* helyzetnek min*sül különösen, ha a kérelmez* - a munkahelyét 2008. szeptember 30-át követ*en elvesztette, - jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 20%-ot elér* mértékben csökkent, - lakáscélú kölcsönszerz*déséb*l ered* fizetési kötelezettsége a törleszt*-részlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elér* mértékben emelkedett, vagy - egészségi állapota indokolja. A támogatás megállapítása iránti kérelmet 2009. augusztus 1. és 2009. november 30. között a rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon, a kérelmez* lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyz*jéhez kell benyújtani. Felhívjuk a jegyz*k figyelmét, hogy a kérelmez*nek a kérelemhez mellékelnie kell a jövedelem összegének igazolására alkalmas iratot vagy annak másolatát (társadalombiztosítási nyugellátás esetén az ezt megállapító határozatot), valamint lakáscélú kölcsön törleszt*-részletének emelkedése esetén a havi törleszt*részlet emelkedését igazoló iratot. A kérelem benyújtását követ*en a jegyz* megvizsgálja, hogy a kérelmez* esetében a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak-e. Ha a kérelmet hiányosan nyújtották be, a jegyz* a kérelmez*t 3 munkanapos határid*vel hiánypótlásra szólítja fel. Az R. rendelkezései alapján nem jogosult támogatásra az a személy, - akinek a 2009. év folyamán 15 ezer forintot meghaladó összegben átmeneti segélyt állapítottak meg, - akinek esetében átmeneti segély megállapítása iránt eljárás van folyamatban, a kérelem elbírálásának id*pontjáig, vagy
4 - aki az e rendelet szerinti támogatás megállapítására irányuló kérelmének benyújtását megel*z* 90 napon belül átmeneti segély megállapítására kérelmet még nem nyújtott be, kivéve, ha a helyi önkormányzat rendeletében el*írt feltételek az átmeneti segélyre való jogosultságát egyébként kizárják. A jegyz*nek az alábbi két esetben kell a kérelmet elutasítania: 1. A kérelmez* a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határid*ben nem tett eleget. 2. A kérelmez* a támogatásra való jogosultság feltételeinek nem felel meg. Amennyiben a jegyz* a kérelmet nem utasítja el, a jogosultságot a formanyomtatványon igazolja, a kérelmet pedig 8 munkanapon belül továbbítja döntés céljából a székhelye szerint illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak. A jegyz* eljárása ezzel befejez*dik. A támogatás odaítélésér*l, illet*leg annak összegér*l a kérelem beérkezését*l számított 10 munkanapon belül dönt a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság. 5 munkanapon belül dönt az olyan személy támogatási kérelmér*l, akinek az átmeneti segély megállapítása iránti kérelmét a támogatási kérelem benyújtását megel*z* 90 napon belül joger*sen elutasították. A támogatás folyósításáról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság gondoskodik. A támogatás egy alkalommal, a család egy tagja számára állapítható meg. Összege legalább húszezer forint, legfeljebb ötvenezer – különös méltánylásra okot adó körülmény fennállása esetén legfeljebb százezer – forint. A különös méltánylásra okot adó körülmények 3 esetét az R. 4. § (4) bekezdése tartalmazza. Ezen különös méltánylást érdeml* körülmények fennállását a jegyz*nek a formanyomtatványon szintén igazolnia kell. A Korm. rendelettel kapcsolatban tartalmaz rendelkezést „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a bels* piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefügg* törvénymódosításokról” szóló 2009. évi LVI. törvény 416. § (14) bekezdése, mely alapján a 1993. évi III. törvény 4. §-a a következ* (7) bekezdéssel egészül ki: „A krízishelyzetbe került személyek egyszeri támogatásával kapcsolatos eljárásban hozott döntéssel szembeni jogorvoslatra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében adható egyszeri segélyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni” A Tny. 95. § (4) bekezdése alapján a méltányossági jogkörben hozott egyszeri segély engedélyezése tárgyában hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs. Fenti jogszabályi rendelkezések összevetése alapján – álláspontom szerint – a jegyz* elutasító döntése ellen – csakúgy, mint a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság döntésével szemben – a kérelmez*nek nincs jogorvoslati lehet*sége. Hatálybalépés: 2009. július 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 86. szám (2009. június 24.)
5
III. „A közalkalmazottak jogállásáról” szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 23. § (2) bekezdés utolsó mondata és „a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben” szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet (Kr.) 5. § (16) bekezdésének együttes értelmezése A közoktatási intézmények magasabb vezet*i feladatainak ellátására kiírandó pályázatok elbírálása során gyakran merülnek fel kérdések. A felénk érkez* megkeresésekb*l kitOnik, hogy igen gyakori problémát okoz a fenti jogszabályhelyek együttes alkalmazása. Kjt. 23. § (2) bekezdés utolsó mondata alapján: „Ha a magasabb vezet" munkakör, illetve az ilyen megbízás, valamint a vezet" megbízás betöltésére pályázatot kell kiírni, ennek során alkalmazni kell a 20/A. § (2) bekezdésének a) és b) pontját.” Kjt. 20/A. § (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „A 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthet" közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelez". Ezen túlmen"en, a munkakör pályázat kiírása nélkül is betölthet" a) olyan munkakör vagy vezet" megbízás esetén, amely tekintetében - kilencven napon belül - már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására, b) ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos m0ködéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók.” Felmerül a kérdés, miszerint egy általános iskola magasabb vezet*i feladatainak ellátására kiírt pályázat eredménytelensége esetén újból ki kell-e írni a pályázatot és csak annak ismételt eredménytelensége esetén lehet pályázati kiírás nélkül megbízást adni, vagy alkalmazható ebben az esetben a Kr. 5. § (16) bekezdése? Kr. 5. § (16) bekezdése a következ*: „Ha az intézményvezet i feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre (pl. nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást), vagy az intézményvezet"i feladatok ellátására szóló megbízás bármilyen okból a megbízás határidejének lejárta el"tt megsz0nt, a közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezet"i beosztás ellátására szóló megbízás adható a közoktatási intézmény megfelel" feltételekkel rendelkez" közalkalmazottjának. Ilyen megbízás hiányában a közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a közoktatási intézmény szervezeti és m0ködési szabályzatában meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni. A közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül, e bekezdésben foglaltak szerint, legfeljebb egy évig láthatók el, a (14) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével. E rendelkezések alkalmazásában megfelel" feltétel a magasabb vezet"i beosztáshoz szükséges feltétel.”
6
A Kjt. 23. § (2) bekezdése és a 20/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján – „f* szabályként” - amennyiben a magasabb vezet*i megbízás betöltésére pályázatot kell kiírni, pályázati eljárás lefolytatása nélkül akkor adható magasabb vezet*i megbízás, ha kilencven napon belül már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására. A Kjt. 23. § (2) bekezdése mondja meg, hogy ki min*sül magasabb vezet*nek: „A munkáltató vezet"je és helyettese, valamint a munkáltató m0ködése szempontjából meghatározó jelent"ség0 feladatot ellátó vezet" magasabb vezet"nek min"sül. A magasabb vezet", valamint a vezet" munkaköröket, illetve megbízásokat, továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg.” A Kr. - a Kjt. 23. § (2) bekezdésének végrehajtásához kapcsolódó - 5. § (1) bekezdésének a) pontja határozza meg, hogy a rendelet alkalmazásában ki min*sül magasabb vezet*nek: „a) magasabb vezet" megbízásnak min"sül: aa) a helyi önkormányzat képvisel"testülete, közgy0lése, illetve a fenntartó vezet"je vagy megbízottja által adott intézményvezet"i megbízás, valamint a tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezet"i megbízás, többcélú intézményben az intézményegység vezet"jének (igazgatójának, óvodavezet"jének, kollégiumvezet"jének) a megbízása, ab) az intézményvezet"-helyettesi megbízás;” A Kr. 5. § (16) bekezdése a magasabb vezet*k közül kizárólag az intézményvezet*i feladatokra kiírt pályázat eredménytelensége esetén teszi lehet*vé a legfeljebb egy évre szóló - újabb pályázat kiírása nélküli - vezet*i megbízás adását. Látható tehát, hogy az intézményvezet*i megbízás a magasabb vezet*i megbízásoknak csak az egyik esete, azt – a pályázat eredménytelensége esetében – kiemeli a jogalkotó a magasabb vezet*i megbízások közül. Minden más magasabb vezet*i megbízás (tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezet*i megbízás, többcélú intézményben az intézményegység vezet*jének igazgatójának, óvodavezet*jének, kollégiumvezet*jének -, intézményvezet*helyettesi megbízás) adása esetén a Kjt-ben foglalt „f* szabály” érvényesül, vagyis pályázat kiírása nélkül akkor adható magasabb vezet*i megbízás, ha 90 nap alatt kétszer zárult eredménytelenül a pályázati eljárás. Fontos megemlíteni, hogy a Kr. 5. § (1) bekezdése 2008. december 31-ig hatályban volt szövege szerint kizárólag a közoktatási intézmény vezetésére adott intézményvezet*i megbízás min*sült magasabb vezet*i megbízásnak. A 323/2008.(XII.29.) Kormányrendelet azonban a fent bemutatottak szerint b*vítette a magasabb vezet*i beosztások körét, amelyek közül speciálisan szabályozza az intézményvezet*i feladatok ellátására adott megbízások eljárási rendjét. A jogszabályhelyek összevetése alapján megállapítható tehát, hogy eredménytelen általános iskola igazgatói pályázat esetén, újbóli pályázati eljárás lefolytatása nélkül – legfeljebb egy évre – vezet*i megbízás adható.
7
IV. A helyi önkormányzatok hitelfelvételér l A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben több önkormányzat kényszerülhet arra, hogy hitelt vegyen fel. Tájékoztatónkkal abban kívánunk segítséget nyújtani, hogy jogilag szabályos keretek között születhessenek meg a hitel felvételhez szükséges döntések. A hitel felvétellel kapcsolatos alapvet* rendelkezéseket „a helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény – Ötv. – tartalmazza. A törvény 10. § d) pontja alapján a képvisel*-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel a képvisel*testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. A képvisel*-testület tehát meghatározhatja azt az összeget, amely alatt, átruházott hatáskörben a képvisel*testület más szerve is jogosult hitel felvételér*l dönteni. A hatáskör átruházásáról az önkormányzat Szervezeti és MOködési Szabályzatában kell rendelkezni. Hitel felvételével kapcsolatos további szabályok az Ötv.-n belül „az önkormányzat gazdálkodása” cím alatt találhatók. A hitel fedezete tekintetében az Ötv. 88. § (1) bekezdésének b) pontja tartalmaz garanciális rendelkezéseket. Ennek alapján a helyi önkormányzat hitel felvételének fedezete – likvid hitel kivételével – nem lehet: az önkormányzati törzsvagyon, a normatív állami hozzájárulás, állami támogatás, személyi jövedelemadó, és az államháztartáson belülr*l mOködési célra átvett bevételei. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése meghatározza a helyi önkormányzat adósságot keletkeztet* kötelezettségvállalásainak fels* határát: ez a korrigált saját bevétel. A korrigált saját bevétel fogalmát a (3) bekezdés a) pontja határozza meg. További fogalom-meghatározásokat tartalmaz a 88. § (3) bekezdése (saját bevétel, rövid lejáratú kötelezettség és a likvid hitel). Akár a képvisel*-testület, akár – átruházott hatáskörben – valamely szerve jogosult a hitel felvételér*l szóló döntést meghozni, tisztázni kell azt, hogy mely kondíciók mellett kerül sor a hitel felvételére. Ezen feltételek meghatározására csakis a döntéshozó jogosult. Nem helyes tehát az a döntés, ha a döntéshozó olyan határozatot hoz, hogy az el*terjesztést elfogadja, illet*leg csak a szerz*dés egyes elemeit fekteti le határozatában és egyebekben a polgármestert jogosítja fel a szerz*dés aláírására. A hitelfelvétel gyakorlatilag a hitel-szerz*dés aláírásával jön létre, így az err*l szóló döntés meghozatalára a képvisel*testület, vagy az átruházás esetén annak szerve jogosult. Amennyiben a határozatban foglalt valamely elemet a bankkal kötött szerz*dés nem tartalmaz, vagy a határozat nem tartalmaz a szerz*désben foglalt lényeges tartalmi elemet, úgy az nem tekinthet* a képvisel*testület felhatalmazására aláírt szerz*désnek, ezzel a hitel szerz*dést aláíró tiltott hatáskör elvonást valósít meg.
8 Helyes megoldásnak tekinthet*, ha a döntéshozó magát a hitel felvételér*l szóló szerz*dést hagyja jóvá és ezen szerz*dés aláírására hatalmazza fel a polgármestert. Természetesen ez gondos el*készületet igényel és feltételezheti egy el*zetes döntés megalkotását, amelyben a döntéshozó a hitel kérelem f*bb elemeit határozza meg. A megfelel* szerz*déses partner kiválasztása pedig ezen határozat alapján történik, a döntéshozó elé pedig a véglegesnek tekinthet* szerz*dés tervezet kerül. Bármely eljárást is követ a döntéshozó, vannak olyan tartalmi elemek, amelyeket célszerO a határozatban rögzíteni, így különösen az igényelt hitel összege, rendelkezésre tartás id*tartama, igénybe vétele, hitel futamideje, a hitelt folyósító bank megnevezése, a hitel törlesztésének id*pontja, az önkormányzat által felajánlott fedezeti biztosíték (pontos megnevezés, amennyiben ingatlan, úgy annak helyrajzi száma), önkormányzati kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a képvisel*-testület a hitel futamideje alatt az éves költségvetés összeállításakor a felvett hitelt és járulékait (kamat, kezelési költség stb.) az önkormányzat minden más fejlesztési kiadást megel*z*en betervezi és jóváhagyja, annak megállapítása, hogy hitel felvétele az Ötv. 88.§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel. A hitelfelvételnek vannak bizonyos következményei – túl azon, hogy a hitelt felvev* adóssá válik. Ez – az Ötv. 92/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülése esetén – az auditálási kötelezettség. A hivatkozott bekezdés alapján; amennyiben a hitelt felvev* önkormányzat teljesített kiadásainak összege meghaladja a 300 MFt.-ot és hitelállománnyal rendelkezik, vagy hitelt vesz fel az Ötv. 92/A. §-a alapján a felel*s miniszter által meghatározott egyszerOsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány- és eredménykimutatását könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni. V. Vízgazdálkodási társulat megszOnése esetén az érdekeltségi hozzájárulás behajtása „A vízgazdálkodásról” szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 44. § (4) bekezdése alapján a társulat jogutód nélküli megszOnése esetén a közfeladat ellátásához szükséges vagyon az önkormányzatra száll. A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vt.) tartalmaz részletes rendelkezéseket a víziközmO-társulat megszOnése vonatkozásában. A Vt. 17. §-a alapján, ha a víziközmO-társulat a közcélú feladatait végrehajtotta, és a létrehozott közmOvet a tulajdonos önkormányzat részére átadta, akkor elszámolási eljárást kell lefolytatni. Ennek során el kell készíteni többek között a még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások jegyzékét, illetve érvényesíteni kell a társulat követeléseit, kivéve az érdekeltségi hozzájárulásokat és a bankhiteleket.
9
A Vt. 22. §-a szerint továbbá a megszOnt társulat vagyonát, ideértve a társulati úton létrehozott közcélú vízilétesítménnyel kapcsolatos vagyoni jogot és kötelezettséget, továbbá az érdekeltségi hozzájárulással összefügg* követelést és tartozást a közfeladatokat ellátó víziközmO tulajdonos települési önkormányzat részére kell átadni. A meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást a tulajdonos önkormányzat víziközmO elnevezésO elkülönített számlájára kell teljesíteni. A teljesítés elmaradása esetén a hozzájárulás behajtásáról a megszOnt víziközmO-társulat érdekeltségi területe szerint illetékes települési önkormányzat jegyz*je gondoskodik az adózás rendjér*l szóló jogszabály szerint. Tekintettel arra, hogy a Vgt. 41. § (2) bekezdése alapján a hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás, így a behajtás tekintetében az adózás rendjér*l szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 161. §-ában foglalt eljárást kell alkalmazni. Fentiek alapján a víziközmO-társulat megszOnése esetén annak teljes vagyona, ide értve többek között az érdekeltségi hozzájárulással összefügg* követelést és tartozást, a tulajdonos települési önkormányzatra száll át. Az érdekeltségi hozzájárulás meg nem fizetéséb*l keletkez* tartozás pedig adók módjára behajtható köztartozás, így arra az Art. 161.§-ában foglalt végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni. VI. Közszolgáltatás kizárólagos jog alapján A közszolgáltatás fogalomkörének meghatározása a „helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. §-a bír jelent*séggel. A hivatkozott jogszabályhely felsorolást tartalmaz a helyi önkormányzatok lehetséges feladatait illet*en. A közösségi jog tekintetében a helyi önkormányzatok, illetve a saját tulajdonú gazdasági társaságok közötti közszolgáltatások nyújtását célzó jogviszony tekintetében kizárt a közbeszerzési irányelvek, valamint ezzel összefüggésben az azokat átültet", „a közbeszerzésekr"l” szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.). alkalmazása. Ilyenkor ugyanis az önkormányzat nem egy Kbt. szerinti szolgáltatást rendel meg a maga számára, hanem közszolgáltatást nyújt a saját tulajdonú gazdasági társasága útján az állampolgárok számára. Fontos tehát leszögezni, hogy a közszolgáltatás fogalma nem azonos a közbeszerzési irányelvek, valamint a Kbt által is használt szolgáltatás kifejezéssel. A közszolgáltatás közösségi jogi szempontból nem egyszerOen szolgáltatás, hanem általános érdekO szolgáltatás, és mint ilyen, nem tartozik a közösségi jog hatálya alá. Lényeges megállapítani, hogy a közszolgáltatási feladatok ellátása körében akár építési beruházásra, árubeszerzésre is sor kerülhet, álláspontunk szerint ez sem tartozik a Kbt. hatálya alá amíg abban csak az önkormányzat, illetve saját tulajdonú gazdasági társasága vesz részt. Annak ellenére, hogy ezzel a megállapítással mind az Európai Unió Bizottsága, mind a Kbt. el*készítési feladatait ellátó Igazságügyi Minisztérium egyetért, a Kbt. szövegéb*l mindez nem közvetlenül, hanem csak áttételesen vezethet* le, figyelemmel arra, hogy a törvény a hatály tekintetében félreérthet*en fogalmaz.
10 Amennyiben egy önkormányzat a közszolgáltatási feladatát nem saját tulajdonú gazdasági társaság útján kívánja ellátni, hanem kilépve a piacra, onnan kíván kiválasztani egy gazdasági jogalanyt a közszolgáltatási feladatok nyújtására, úgy ebben az esetben ez a tevékenység már nem min*sül általános érdekO szolgáltatásnak, hanem általános érdekO gazdasági szolgáltatásnak, így vonatkoznak rá mind a versenyszabályok, mind pedig a közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések. Ugyancsak vonatkoznak a Kbt. rendelkezései arra az esetre, ha az önkormányzat saját részére saját tulajdonú társaságától rendelne meg a Kbt. szerinti szolgáltatás fogalmába tartozó tevékenységet. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az önkormányzat saját tulajdonú társasága harmadik félt*l kíván akár a közszolgáltatási feladat ellátásához szükséges szolgáltatást megrendelni. A Közbeszerzések Tanácsa a Kbt. tárgyi hatályával [Kbt. 2. § (1) bekezdés, 2/A. §, 27. §, 28. §, 29. §. (2) bekezdés h) pont] összefüggésben az alábbi tényez*k megvizsgálását javasolja annak megállapításánál, hogy a helyi önkormányzat által alapított önkormányzati intézménnyel, vállalattal vagy más szervezettel (a továbbiakban: önkormányzati intézménnyel; ld. Ötv. 9. § (4) bekezdését) kötend* szerz*dés milyen feltételek esetén tartozik a Kbt. hatálya alá. A Kbt. 2. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkér*ként meghatározott szervezeteknek akkor kell közbeszerzési eljárást lefolytatniuk, ha megadott tárgyú és értékO beszerzéseik megvalósítása érdekében visszterhes szerz*dést kötnek. 1. A Kbt. 2/A. § (1) bekezdése rögzíti azokat a feltételeket, melyek megvalósulása esetén az ajánlatkér* – így a helyi önkormányzat, illetve önkormányzati költségvetési szerv – által kötött egyes megállapodások nem min*sülnek szerz*désnek, ezáltal közbeszerzésnek, és így nem vonják magukkal a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A Kbt. 2/A. §-a meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a Kbt. alkalmazásában nincs szó szerz*dés létrejöttér*l. Ehhez a Kbt. két, együttes követelményt támaszt: – egyrészt az ajánlatkér*vel szerz*d* gazdasági társaság az ajánlatkér*höz (államhoz) képest ne rendelkezzen önálló szerz*dési akarattal, önálló gazdasági érdekeltséggel, – másrészt tevékenységét gyakorlatilag (dönt* részben) csak az ajánlatkér* (állam) részére fejtse ki. A hivatkozott bekezdéshez készített indokolás értelmében az els* feltétel akkor teljesül, ha az ajánlatkér*, illetve az állam kizárólagos tulajdonosa a vele szerz*d* gazdasági társaságnak és teljes körO irányítási és ellen*rzési jogokkal rendelkezik a gazdasági társaság stratégiai és operatív mOködése tekintetében. A második feltétel kikötésének célja, hogy kizárásra kerüljön a gazdasági társaság mOködésének esetleges versenytorzító hatása: a Kbt. ezért a harmadik személyekkel folytatott üzleti-gazdasági tevékenység lehet*ségét a minimálisra korlátozza. El*z*eknek megfelel*en a 2/A. § (1) bekezdése alapján a Kbt. 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkér* és az olyan, száz százalékos tulajdonában lév* gazdálkodó szervezet által kötött megállapodás, amely felett az ajánlatkér* – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért
11 jogszabályon alapuló felel*sségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegO feladatok ellátását illet*en egyaránt teljes körO irányítási és ellen*rzési jogokkal rendelkezik, nem min*sül a Kbt. hatálya alá tartozó szerz*désnek, feltéve, ha a gazdálkodó szervezet a szerz*déskötést követ* éves nettó árbevételének legalább 90 %-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkér*vel kötend* szerz*dés teljesítéséb*l származik. A szerz*dés teljesítéséb*l származik a szerz*dés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkér* vagy a közszolgáltatást igénybe vev* személy fizeti meg. A Kbt. 2/A. § (2) bekezdése szerint az el*z*ekben ismertetettek irányadóak akkor is, ha a Kbt. 2/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti gazdálkodó szervezetben a tagsági jogot megtestesít* üzletrész, illetve részvény több, a 22.§ (1) bekezdése szerint ajánlatkér*nek min*sül* szervezet közös tulajdonában van; ebben az esetben jogaikat közös képvisel*jük útján gyakorolják. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy ha törvény eltér*en nem rendelkezik, az ilyen közbeszerzésnek nem min*sül* szerz*dés határozott id*re, legfeljebb három évre köthet*; a szerz*dés közbeszerzési eljárás mell*zésével akkor hosszabbítható meg, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesültek. El*z*ek mellett a Kbt. garanciális szabályként rögzíti azt is, hogy az ajánlatkér* legalább három évenként – független szakért* igénybevételével – hatáselemzés készítésére köteles, amelynek keretében megvizsgálásra kerülnek az (1) bekezdés szerinti szerz*dés teljesítésének tapasztalatai, így a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával összefüggésben végzett gazdasági tevékenység min*sége, hatékonysága (annak közvetett és közvetlen költségei), valamint az, hogy indokolt-e a 2. § (4) bekezdése szerinti önkéntes közbeszerzési eljárás lefolytatása. Az el*z*ekben írottaktól eltér* a helyzet abban az esetben, ha az önkormányzat valamely, a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzés (a törvény szerinti értékhatárt meghaladó) ellenérték fejében történ* igénybevételére kíván visszterhes polgári jogi szerz*dést kötni. Ekkor az ajánlatkér*nek tekintettel kell lennie arra, hogy a visszterhes szerz*dés megkötéséhez megkívánt közbeszerzési eljárás lefolytatásától a Kbt. 29. § (2) bekezdés h) pontja alapján csak akkor lehet eltekinteni „...ha a szolgáltatást a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkér*k valamelyike vagy az általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja”. A Kbt. 4. §-ának 13. pontja a kizárólagos jogot a következ*k szerint határozta meg: "Kizárólagos jog: jogszabály, illet*leg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illet*leg cselekményre, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerz*déssel; kivéve a 125. § (2) bekezdésének b) pontja és a 225. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában, továbbá ha e törvény másként rendelkezik (166. §)". A kivétel alkalmazásának együttes feltételei tehát az alábbiak: -
az Európai Közösséget létrehozó szerz*déssel összhangban álló, jogszabályon alapuló kizárólagos jog fennállása, továbbá az érintett megrendelés a Kbt. szerint szolgáltatás-megrendelésnek min*sül és e szolgáltatást a Kbt. 22. § (1) bekezdése alapján a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó ajánlatkér* vagy e szervezetek által létrehozott társulás nyújtja az önkormányzatnak.
12
A szolgáltatás-megrendelés fogalmát a Kbt. 27. §-a határozza meg. Eszerint: „A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem min*sül* - olyan visszterhes szerz*dés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkér* részér*l.” A Kbt. szerinti definíció tartalommal való kitöltését segíti az ún. Közös Közbeszerzési Szójegyzék, vagyis az a nómenklatúra, amelynek alkalmazásával a közbeszerzési hirdetményekben a közbeszerzések tárgyát meg kell adni, illetve határozni [ld. a Kbt. 20. §-ának (5)-(6) bekezdéseit]. E nómenklatúrát jelenleg a Közös Közbeszerzési Szójegyzékr*l (CPV) szóló – a Bizottság 2151/2003/EK rendeletével módosított – 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmazza. Ugyancsak irányt mutat e tekintetben a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ), amely egyben tartalmi leírásokat ad az egyes szolgáltatási kategóriákhoz. Az el*z*ekben vázoltak kivételével a Kbt. hatálya kiterjed minden olyan beszerzésre, amelyet az önkormányzat, mint ajánlatkér* az általa létrehozott gazdasági társaságtól, mint ajánlattev*t*l szerez be. A Kbt. idézett rendelkezése lehet*séget ad arra, hogy kizárólagos jogot biztosítson jogszabály. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati rendelet is jogszabálynak min*sül, nincs elvi akadálya annak, hogy kizárólagos jogot önkormányzati rendelet alapítson. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy e döntésnek összhangban kell állnia az Európai Közösséget létrehozó szerz*déssel, illetve a vonatkozó másodlagos közösségi joggal. A közbeszerzések tekintetében a kizárólagos jog alapítása esetében irányadó „az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerz*dések odaítélési eljárásainak összehangolásáról” 3., illetve 18. cikke. „3. cikk Különleges vagy kizárólagos jogok megadása: megkülönböztetés-mentességi klauzula Ha egy ajánlatkér" szerv egy ajánlatkér" szervnek nem min"sül" szervezetnek különleges vagy kizárólagos jogot ad közszolgáltatási tevékenység folytatására, az e jog megadásáról szóló okiratban ki kell kötni, hogy az érintett szervezetnek az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerz"déseknek – tevékenysége részeként – harmadik felek részére történ" odaítélésekor be kell tartania az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalmának elvét.” 18. cikk Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerz"dések Ez az irányelv nem alkalmazható arra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerz"désre, amelyet egy ajánlatkér" szerv egy másik ajánlatkér" szervnek vagy ajánlatkér" szervek társulásának ítél oda, olyan kizárólagos jog alapján, amelyet a Szerz"déssel összeegyeztethet", kihirdetett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés értelmében e szervek élveznek.
13 A fentieket összegezve szakmai álláspontom szerint csak olyan szolgáltatások tekintetében képzelhet* el kizárólagos jog biztosítása, amelyek közszolgáltatásként, önkormányzati feladatként jogszabály alapján nyújtanak. (Nem sorolható álláspontom szerint ebbe a körbe például a kisegít* mez*gazdasági szolgáltatás.) Minden egyes szolgáltatásnál külön meg kell vizsgálni, hogy érvényesülnek-e a kizárólagos jog biztosítása esetén a Kbt. alapelvei, különösen a versenytorzító hatás kizárására vonatkozó követelmény. Csak azok a szolgáltatások határozhatók meg kizárólagos jogként, amelyek összeegyeztethet*k az alapelvekkel, önkormányzati feladat megvalósítását szolgálják, és nincsenek a piaci versenyre torzító hatással. Nincs ellentmondás a Kbt. kizárólagos jogokra vonatkozó és „az államháztartásról” szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései között. A Kbt. a szolgáltatás beszerzésére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket – beleértve a szolgáltatás nyújtásának kizárólagosságára adott felhatalmazást is -, míg az Áht. a feladat ellátásának gazdálkodó szerv számára történ* „kiajánlásával” kapcsolatos követelményeket határozza meg. Amennyiben az önkormányzat a jogszabályban számára meghatározott feladatokat nem saját szervezete, illetve költségvetési szerve útján látja el, hanem gazdálkodó szerv közremOködésével látja el a feladatot – függetlenül attól, hogy az adott gazdálkodó szervezetben tulajdonos-e, illetve milyen arányban – az önkormányzati feladatok „funkcionális privatizációja” során be kell tartani az Áht. 100/K. §- 100/O. § rendelkezéseit. A fentiek alapján álláspontom szerint elvileg nincs akadálya annak, hogy gazdálkodó szervezet részére átadjon az önkormányzat egyes feladatokat, de ezek kiválasztásánál, illetve ezen tevékenységekre vonatkozóan kizárólagos jog alapításánál kell* körültekintéssel kell eljárni, minden egyes feladatnál megvizsgálva a jogszabályi feltételek fennállását. Székesfehérvár, 2009. július 17.
Tisztelettel:
Dr. Gelencsér József hivatalvezet*
