Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/316-321 Fax: 22/310-391 e-mail:
[email protected] web: www.fejerkozig.helyinfo.hu
Ügyszám: 02/60-1/2010.
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK F JEGYZ JE, CÍMZETES F JEGYZ JE, KÖRJEGYZ JE, JEGYZ JE SZÉKHELYÉN Tisztelt F jegyz , Címzetes F jegyz , Körjegyz , Jegyz Asszony/Úr! Az önkormányzatok év eleji feladatai között kiemelked* jelent*ség+ a költségvetésr*l szóló rendelet megalkotása. A költségvetési rendelet-tervezet elkészítéséhez készült a szakmai tájékoztató I. része. Új feladatként jelentkezik a köztisztvisel*t (polgármestert) megillet* cafetéria-juttatás szabályozása. A következ* részek a közszolgálati szabályzat ez irányú módosításához, továbbá az igazgatási szünet elrendelésér*l szóló döntéshez nyújtanak segítséget. Tájékoztatást adok a vadkárbecslési eljárásban a jegyz*i hatáskör változásáról. I. A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének el készítése és elfogadása 1. Az önkormányzati gazdálkodás általános alapjai 1.1. A költségvetés készítésére alrendszerhez tartozó szervek
kötelezett,
a
helyi
önkormányzati
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 2. § (3) bekezdése határozza meg azokat az önkormányzati szerveket, amelyek évi költségvetés alapján gazdálkodnak: a helyi önkormányzatok helyi kisebbségi önkormányzatok önkormányzati költségvetési szervek mindazok a jogi személyek, amelyeket a törvény az önkormányzati alrendszerbe sorol (többcélú kistérségi társulások, jogi személyiség+ önkormányzati társulások) azon költségvetési szervek, amelyek alapítója az önkormányzati alrendszerbe tartozik.
2
Megjegyzend*, hogy a jogi személyiség+ önkormányzati társulások jogállása megváltozott. 2010. január 1. napjától a többcélú kistérségi társulásokhoz hasonlóan nem min*sülnek költségvetési szervnek, de költségvetési szervek módjára gazdálkodnak, és a költségvetési szervekkel azonos beszámolási kötelezettség terheli *ket. 1.2.
A költségvetési gazdálkodás alapelvei
a) Feladatellátás módja (Áht. 9. §) Az államháztartás körébe tartozó feladatot az állam részben vagy egészben költségvetési szervek útján lát el, vagy ellátásuk pénzügyi fedezetét részben vagy egészben, közvetlenül, vagy közvetve biztosítja. Az állami feladatok tartalmát és követelményeit az egyes ágazati törvények határozzák meg. Az állami feladatok ellátásában mind a négy alrendszer részt vesz, a feladatok ellátásához a költségvetésükben meghatározott módon és mértékben járulnak hozzá. A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat csak akkor vállalhat új feladatot, ha ennek fedezete rendelkezésre áll. Amennyiben a fedezet már nem áll rendelkezésre, a feladatot meg kell szüntetni. b) A feladat teljesítésének módja (Áht. 12. § ) A költségvetési gazdálkodás legfontosabb szabálya bevételek beszedésének kötelezettsége, és a kiadások teljesíthet*sége. A bevételek elmaradása esetén a kiadások csökkenthet*k, zárolhatók, vagy törölhet*k. A legfontosabb és leggyakrabban alkalmazott eszköz a zárolás, a költségvetési kiadási el*irányzat éven belüli teljesítésének id*leges, feltételhez kötött korlátozása, felfüggesztése. c) Az elszámolás módja (Áht. 13.§-13/A. §) A bevételeket, kiadásokat, finanszírozási célú pénzügyi m+veleteket, aktív és passzív elszámolásokat pénzforgalmi szemléletben, részletesen és teljes összegükben kell elszámolni. A törvény által biztosított mentességeket, kedvezményeket az elszámolás során figyelembe kell venni. Fontos el*írás, hogy az Európai Unióból származó forrásokat, adományokat, segélyeket elkülönítetten kell elszámolni, és csak arra a célra lehet felhasználni, amelyre az adományozó juttatta. d) A támogatások szabályai (Áht. 13/B. §, 15/A. §, 15/D. §) Az államháztartás alrendszereib*l, és az Európai Unió forrásaival finanszírozott, vagy támogatott szervezetek számára elszámolási kötelezettséget kell el*írni, a részükre céljelleggel, nem szociális ellátásként juttatott összegek rendeltetésszer+ felhasználásáról. A támogatások átláthatóságát, a közpénzek felhasználásának ellen*rzését szolgálja, hogy a támogatott szervezetek, személyek nevét, a támogatás célját, összegét, a megvalósítás helyét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, honlap hiányában a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A közzétételi kötelezettség teljesítését a kincstár ellen*rizheti. Az önkormányzati tulajdonú
3 gazdasági társaságok támogatásának külön feltétele, a vezet* állású munkavállalók, FB tagok, vezet* tisztségvisel*k adatainak és javadalmazásának közzététele. 2.
Az átmeneti gazdálkodás szabályai
2. 1. Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet (Áht.76. §) A törvény lehet*séget ad arra, hogy az önkormányzat átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet fogadjon el, ha január 1. napjáig nem alkotta meg a tárgyévi költségvetési rendeletét. A rendeletben a képvisel*-testület felhatalmazást adhat a polgármesternek a bevételek folytatólagos beszedésére, és a kiadások teljesítésére, és meghatározhatja, hogy milyen intézkedéseket tehet a polgármester a rendelet keretein belül. A rendelet a költségvetési rendelet hatálybalépésével egyidej+leg hatályát veszti, a teljesített kiadásokat, beszedett bevételeket be kell illeszteni a költségvetési rendeletbe. 2.2.
Az átmeneti gazdálkodás szabályai
Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet megalkotása csupán jog, de nem kötelesség a képvisel*-testület számára. A rendelet hiányában az átmeneti id*szakban a polgármester jogosult arra, hogy az önkormányzatot a jogszabályok alapján megillet* bevételeket beszedje, és az el*z* évi kiadási el*irányzaton belül az id*arányos kiadásokat teljesítse. Az átmeneti gazdálkodásról be kell számolni, a teljesített kiadásokat és beszedett bevételeket ebben az esetben is be kell illeszteni a költségvetési rendeletbe. Az átmeneti gazdálkodásra vonatkozó el*írások értelemszer+en vonatkoznak a kisebbségi önkormányzatokra is. 3. Eljárási szabályok 3.1.
A döntés formája (Áht. 65. § )
A helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg költségvetését. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe változatlan formában kell beépíteni az illetékességi területén m+köd* kisebbségi önkormányzatok költségvetését, amelyet a kisebbségi önkormányzat képvisel*-testülete határozatban fogad el. A többcélú kistérségi társulások önállóan, költségvetési határozatban állapítják meg költségvetésüket. 3.2.
A döntés el*készítése (Áht. 68. § )
A tervezési munka a költségvetési törvényjavaslat és az önkormányzati pénzügyi szabályozás alapulvételével indul meg, ezek jelentik a költségvetési koncepció alapját. A rendelettervezetet az elfogadott állami költségvetési törvényben megállapított támogatások és szabályozás alapján kell elkészíteni. A rendelettervezet elkészítésekor emellett „Az államháztartás m+ködési rendjér*l” szóló 292/2009.(XII.19.) Korm. rendelet (Ámr.) el*írásait javasolom alkalmazni. Az Ámr. 240.§ (2) bekezdése szerint a rendelet 1-44.§-ai 2010. január 1. napján hatályba léptek, ezzel egyidej+leg a 249.§ (2) bekezdés a) pontja értelmében a régi jogszabály, a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet hatályát vesztette.
4
Az új Ámr. 241.§ (2) bekezdése szerint a költségvetési tervezésre vonatkozó el*írások közül a 24-40.§-ban foglalt el*írásokat els* alkalommal a 2011. évi költségvetés tervezésekor kell alkalmazni, az el*bbiek szerint nincs más hatályban lév* jogszabályi el*írás, amely a tervezés jogi alapját jelenthetné. 3.3.
A kisebbségi önkormányzattal történ* egyeztetés
A kisebbségi önkormányzattal történ* egyeztetés szabályait a helyi önkormányzat és helyi kisebbségi önkormányzat között, az Áht. 68. § (3) bekezdésében foglalt szabályok alapján megkötött együttm+ködési megállapodás határozza meg. Maga a törvény rendkívül rövid határid*ket állapít meg. A jegyz* a költségvetési törvényt a kihirdetését követ* egy munkanapon belül átadja a kisebbségi önkormányzat elnökének. A kisebbségi önkormányzat elnöke ugyancsak egy munkanapon belül köteles átadni a jegyz*nek az elfogadott költségvetési határozatot. A kisebbségi önkormányzat képvisel*-testülete a megállapodásban rögzített határid*n belül véleményezi a költségvetési koncepciót, és a költségvetési rendelet tervezetét. A képvisel*-testület véleményét tartalmazó határozatot a kisebbségi önkormányzat elnöke egy munkanapon belül köteles megküldeni a jegyz*nek. 3.4 A költségvetési rendelet tervezetének elkészítése Az Áht. 71.§ (1) bekezdése értelmében a költségvetési rendelet tervezetét a jegyz* készíti el. A tervezet el*készítésében célszer+ bevonni az intzéményvzet*ket is. A Kjt-ben meghatározott esetekben a költségvetés tervezetét a szakszervezettel is véleményeztetni kell. 3.5.
A közoktatási intézmények költségvetésére vonatkozó külön el*írások
A közoktatási intézmények költségvetését kizárólag „a közoktatásról” szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102.§ (3) bekezdésében foglalt véleményezési eljárás keretében lehet elfogadni. Az intézmény költségvetését véleményeznie kell az alkalmazotti közösségnek, a diákönkormányzatnak, és az iskolaszéknek. Amennyiben a közoktatási intézményben kisebbségi nyelvi oktatás folyik a közoktatási törvény el*írásainak megfelel*en, a közoktatási intézmény költségvetésér*l külön ki kell kérni a kisebbségi önkormányzat egyetértését vagy véleményét. A nyilvánosság megkívánja, hogy az egyeztetések eredményét belefoglalják a költségvetési rendeletr*l szóló el*terjesztésbe, illetve csatolják a képvisel*-testület jegyz*könyvéhez. 3.6.
A könyvvizsgáló véleménye
„A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény 92/C: § (2) bekezdése értelmében a megyei önkormányzat és a megyei jogú város önkormányzata esetében a költségvetési rendelettervezethez csatolni kell a könyvvizsgáló írásos véleményét is. 3.7.
A bizottsági vélemények
5 A polgármester a 3.3.-3.6. pontokban felsorolt szervek véleményével együtt küldi meg a szervezeti és m+ködési szabályzatban meghatározott bizottságoknak a rendelettervezetét. Az eljárás végeztével a rendelettervezetet a felsorolt véleményekkel együtt kell a képvisel*-testület elé terjeszteni. A véleményezési eljárást a jegyz*könyvben megfelel*en dokumentálni kell. Az el*terjesztésnek tartalmaznia kell az egyeztetési eljárás során felmerült véleményeket. A nyilvánosság biztosításának másik módja, ha a keletkezett dokumentumokat csatolják a jegyz*könyvhöz. 3.8.
A rendelet elfogadásával kapcsolatos határid*k
Az Áht. 71. § és 72. § értelmében a polgármester február 15-ig nyújtja be a költségvetési rendelet tervezetét a képvisel*-testületnek, és március 17. napjáig tájékoztatja a Magyar Államkincstárt az elfogadott költségvetésr*l. 4. A költségvetési rendelet tartalmi elemei 4.1.
A címrend (Áht. 67. §)
Az önkormányzati költségvetési szervek címrendet alkotnak, az azonos tevékenységet végz* költségvetési szervek közül több is alkothat egy címet. A költségvetési szervekhez nem tartozó kiadásokat, bevételeket ugyancsak címekre kell bontani. A képvisel*-testületnek a rendeletben meg kell határoznia a címrendet. Az új szabályok szerint az önállóan m+köd* és gazdálkodó költségvetési szervek alkothatnak címet. Az Áht. 90.§ értelmében az önállóan m+köd* és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése tartalmazza a hozzá sorolt önállóan m+köd* költségvetési szervek költségvetési keretét is. A költségvetési keret az önállóan m+köd* költségvetési szerv kiadási keretét, egyes bevételeit és a létszámkeretét foglalja magába. 4.2.
A költségvetési rendelet kötelez* tartalma
a) Az Áht. 68/A. § értelmében a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésében is el kell különíteni egymástól a m+ködési és felhalmozási célú bevételeket. b) A rendelet kötelez* tartalmi elemeit az Áht. 69.§ (1) bekezdés határozza meg: A rendelet tartalmazza a m+ködési és felhalmozási célú – a finanszírozási célú m+veletek és az el*z* évi pénzmaradvány nélküli tárgyévi költségvetési bevételeket, kiadásokat, amelyek magukban foglalják a személyi jelleg+ el*irányzatokat, és az ezeket terhel* járulékokat, a dologi költségeket, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, és a felhalmozási (felújítás, beruházás, egyéb felhalmozási) kiadásokat, valamint a költségvetési létszám el*irányzatot. d) A rendeletben ki kell mutatni a hiány vagy többlet összegét. Az Áht. 8/A. § értelmében az önkormányzatnak a költségvetési rendelet elfogadásakor jóvá kell hagyni a hiány finanszírozásának módját. Erre szolgálnak a finanszírozási tárgyú pénzügyi m+veletek: a hitel felvétel, és törlesztése, az értékpapír kibocsátása, értékesítése, visszavonása, szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése, vagy visszavonása. Nagyon fontos el*írás, hogy a finanszírozási tárgyú pénzügyi
6 m+veletek költségvetési el*irányzatként, illetve annak teljesítéseként nem jeleníthet*k meg. A finanszírozási célú pénzügyi m+veleteket, az aktív és passzív pénzügyi m+veleteket nem lehet a költségvetési hiányt, illetve költségvetési többletet módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként elszámolni. A képvisel*-testület ezért akkor jár el helyesen, ha a költségvetési rendeletben kimutatja a költségvetési hiány, vagy többlet összegét. Tervezett hiány esetén rendelkezni kell arról, hogy az önkormányzat milyen finanszírozási célú m+veletekkel fogja fedezni a hiány összegét. A hiány fedezetéül szolgáló hitel, vagy kötvénykibocsátás összegét azonban nem lehet a költségvetési bevételek között számba venni. e) A költségvetési szervek költségvetésének beépítése a rendeletbe Az Áht. 69.§ (2) bekezdése értelmében az önkormányzat rendelete összevontan és külön-külön is tartalmazza az önkormányzati hivatal, valamint az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését, költségvetési kereteit, változatlan formában beépítve a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát. A képvisel*testület dönt mindazokról a lakossági és közösségi szolgáltatásokról és támogatásokról, amelyeket nem helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati szervek útján végeztet. A képvisel*-testület szabadon állapítja meg költségvetését, ezért más el*irányzatokról is dönthet. A költségvetési szervek jogállásáról szóló 2008. évi CV. törvény (státusztörvény) hatálybalépésével kapcsolatos új rendelkezés, ha a helyi önkormányzat, vagy a többcélú kistérségi társulás megállapodást köt más helyi önkormányzattal, vagy többcélú kistérségi társulással költségvetési szerve gazdálkodási, m+szaki feladatainak ellátására, a költségvetési szerv költségvetése az irányítást végz* önkormányzat költségvetésébe épül be. Azaz annak az önkormányzatnak a költségvetésében szerepel, amelyik státusztörvény szerinti irányítási jogokat gyakorolja, és nem kerül át annak az önkormányzatnak a költségvetésébe, amelynek költségvetési szerve a gazdálkodási, m+szaki feladatokat ellátja. f) A körjegyz*ség költségvetése Az Áht. 69.§ (4) bekezdésében foglalt el*írásoknak megfelel*en a körjegyz*ség költségvetése a körjegyz*ség székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel. A körjegyz*ségben résztvev* települések mindegyike önálló költségvetéssel rendelkezik, amely magában foglalja az egyes önkormányzatok irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetését is. A körjegyz*ség költségvetését a költségvetési rendeletek elfogadása el*tt, együttes ülésen kell elfogadni. (Ötv. 40.§ (1) bek.) g) A társulások költségvetésének elfogadása Az Áht. 69.§ (4) bekezdése szerint a helyi önkormányzatok intézményi társulásban ellátott feladata, a társulás által fenntartott költségvetési szerv költségvetése – a feladatellátást végz* költségvetési szerv székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel. Az együttm+köd* önkormányzatok azonban a társulási megállapodásban eltérhetnek ett*l az el*írástól.
7
h) A pénzeszközátadások elszámolása A helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, a jogi személyiség+ társulások, a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok, egymás közti pénzeszköz átadását, illetve az irányításuk alá nem tartozó költségvetési szervek, illetve az államháztartás más alrendszere részére juttatott pénzeszközök tárgyévben az átadónál támogatás érték+ kiadásként, az átvev*nél támogatásérték+ bevételként, tárgyéven túl pénzmaradványként kell kezelni. 4.3.
A költségvetési rendelet szerkezete (Áht. 69.§,71.§ (3) bekezdés, 73.§,)
az önkormányzat és az önállóan m+köd* és gazdálkodó költségvetési szerveinek, önállóan m+köd* költségvetési szerveinek bevételei forrásonként (PM tájékoztató szerinti bontásban), az önkormányzat és költségvetési szerveinek m+ködési és fenntartási kiadási el*irányzatai költségvetési szervenként, ezen belül kiemelt el*irányzatonként, a felújítási kiadásokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, az önkormányzati hivatal költségvetését, ezen belül külön tételben az általános, és céltartalék összegét. Itt kell kimutatni a hiány, vagy többlet tervezett összegét, valamint a költségvetési hiány bels*, küls* finanszírozására szolgáló finanszírozási m+veletek bevételeit, kiadásait, m+ködési és felhalmozási célú tagolásban, a létszám el*irányzatokat költségvetési szervenként, a köz-foglalkoztatottak számát, a többéves kihatással járó feladatok el*irányzatait éves bontásban, a m+ködési és felhalmozási célú bevételeket tájékoztató jelleggel, mérlegszer+en, egymástól elkülönítetten, de a finanszírozási m+veleteket is figyelembe véve együttesen is egyensúlyban.,a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése elkülönítetten és a helyi önkormányzat költségvetésével együtt is, el*irányzat-felhasználási ütemterv, EU projektek bevételi, kiadásai, a költségvetési évet követ* 2 év várható el*irányzatai. 4.4.
A költségvetési rendelettervezetr*l szóló el*terjesztés kötelez* tartalma
A költségvetési rendelet elfogadásakor a polgármester tájékoztatja a képvisel*ket az önkormányzat gazdálkodását befolyásoló egyéb adatokról. Ezek körébe tartoznak az Áht. 118.§ (1) bekezdésének, 2. c) pontja, és (2) bekezdés e) pontja szerinti közvetett támogatások: ellátottak térítési díjának méltányossági alapon történ* elengedésének összege a lakosság részére lakásépítés és felújítás céljára adott kölcsönök elengedésének összege a helyi adó és gépjárm+adóból méltányossági alapon adott kedvezmény,
8 mentesség összege, adónemenként helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételb*l kedvezmények egyéb nyújtott kedvezmény, kölcsön elengedésének összege
nyújtott
Az Áht. 118.§ (1) bekezdés többféle mérleg és kimutatás, a képvisel*-testület rendeletében meghatározott tartalommal történ* bemutatását írja el*. A helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlege, a kisebbségi önkormányzat költségvetési mérlege, a többéves kihatással járó feladatok a rendelet részét képezik. A közvetett támogatásokra vonatkozó adatokat a költségvetési rendeletnek nem kell tartalmaznia, azonban a nyilvánosság biztosítása érdekében bele kell foglalni *ket a rendelet el*terjesztésébe. 4.5. A tartalékkal való rendelkezés, átcsoportosítás jogának átruházása
és
az
el*irányzatok
közötti
Az Áht. 73.§ (3) bekezdése szerint a képvisel*-testület a tartalékokkal való rendelkezés jogát a rendeletben meghatározott keretek között a polgármesterre, vagy a bizottságra átruházhatja. Nagyon fontos, hogy a képvisel*-testületnek az átruházással egyidej+leg meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek között a polgármester vagy a bizottság a részére átruházott hatáskörben döntést hozhat. Ilyen feltétel lehet a keretösszeg konkrét, vagy százalékos meghatározása, illet*leg a képvisel*-testület tájékoztatásának szabályozása. Az Áht. lehet*vé teszi azt is, hogy képvisel*-testület a jóváhagyott el*irányzatok és létszámkeretek közötti átcsoportosítás jogát ruházza át a polgármesterre vagy a bizottságra. Ebben az esetben is meg kell határoznia a jog gyakorlásának feltételeit. Az Áht. 98.§ értelmében maga a költségvetési szerv vezet* is végrehajthat bizonyos átcsoportosításokat. Közszolgáltató költségvetési szervek esetében a költségvetési szerv vezet*je saját hatáskörben hajthat végre átcsoportosítást a m+ködési és felhalmozási célú, illet*leg a kölcsönök el*irányzat között. A közhatalmi költségvetési szerv, azaz a polgármesteri hivatal vezet*jét, a körjegyz*t, a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezet*jét nem illeti meg ez a jogkör. Mind a közszolgáltató, mind a közhatalmi költségvetési szervek vezet*it megilleti az a jogkör, hogy a m+ködési és felhalmozási költségvetésen belül, az egyes kiemelt el*irányzatok között átcsoportosítást hajtsanak végre. Fontos, hogy ez az átcsoportosítás nem irányulhat a személyi el*irányzatok növelésére, és a dologi költségek között megtervezett, a szellemi tevékenység szerz*déssel, számla ellenében történ* elvégzésére irányuló kiadási el*irányzat növelésére. 4.6.
A hitelm+veletek végzése, a szabad pénzeszközök lekötése
A hitel felvétele és az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése az Áht. 8/A.§ értelmében finanszírozási tárgyú pénzügyi m+velet, amelyre a képvisel*-testület jogosult. A költségvetési rendeletben ezért meg kell határozni a hitelm+veletekkel kapcsolatos hatásköröket. (Áht.75.§.) Az Ámr. 176.§ (3) bekezdése értelmében a helyi önkormányzati és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek kizárólag a számlavezet* pénzintézetnél köthetik le az átmenetileg szabad pénzeszközeiket.
9
4.7.
Az önkormányzati költségvetési szervek pénzellátása
Az Ámr. kizárólag az államháztartás központi szintjéhez tartozó költségvetési szervek, és az önkormányzatok pénzellátását szabályozza. A helyi önkormányzati és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek pénzellátására azonban jelenleg is az 1991. évi XX. törvény 140. § (1) bekezdés g) pontja vonatkozik, amely szerint a pénzellátást a jegyz* végzi a költségvetési rendeletnek megfelel*en. A rendeletben ezért meg kell határozni a képvisel*-testület irányítása alá tartozó költségvetési szervek pénzellátására vonatkozó szabályokat is. 4.8.
Önkormányzati biztos
Az Ámr. 167.§ (1) és (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat képvisel*testülete rendeletében szabályozott módon önkormányzati biztost rendel ki az irányítása alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert tartozásállománya eléri a rendeletben, illetve az Áht-ban el*írt id*t és mértéket. Az önkormányzati biztos kirendelésének általános feltételeit az Áht.100/D. § -a állapítja meg. A kirendelés feltétele, hogy a költségvetési szerv 30 napon túli elismert tartozásállománya eléri az eredeti költségvetési f*összeg 10%-át, vagy 150 millió Ft-ot, és a költségvetési szerv egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani a tartozások id*tartamát. A törvény lehet*séget ad arra, hogy a képvisel*-testületek ennél szigorúbb szabályokat állapítsanak meg, mind a tartozásállomány összegét, mind pedig a lejárat id*tartamát alacsonyabb mértékben állapítsák meg. 5. A költségvetési szervek költségvetése 5.1. Alapelvek Az Áht. 87.§-a kimondja, hogy a költségvetési szerv a jóváhagyott költségvetése, vagy költségvetési kerete alapján, és a jogszabályban meghatározott feltételek és követelmények megtartásával köteles gazdálkodni. A költségvetési szervek gazdálkodása során betartandó alapkövetelmények: - Gazdaságosság: A kiadás vagy ráfordítás a jogszabályban el*írt, vagy az általánosan elvárt min*ség mellett a lehet* legkisebb legyen - Hatékonyság: A nyújtott szolgáltatás és az el*állított termék, ellátott feladat eredményének értéke (v. ebb*l származó bevételnek) és a kiadások, ráfordítások különbsége a lehet* legnagyobb legyen. - Eredményesség: A kit+zött célok megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása között ne legyen különbség. 5.2. A tervezés folyamata Az Áht. 90.§ értelmében az önállóan m+köd* és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése tartalmazza a hozzá sorolt önállóan m+köd* költségvetési szervek költségvetési keretét is. A költségvetési keret az önállóan m+köd* költségvetési szerv kiadási keretét, egyes bevételeit és a létszámkeretét foglalja magába. Az önállóan m+köd* és gazdálkodó költségvetési szervnek kell tehát megterveznie a
10 hozzá rendelt önállóan m+köd* költségvetési szervek költségvetési keretét is. A tervezés során érvényesíteni kell a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség követelményeit. 5.3. A költségvetési szervek költségvetésének tartalma Az Áht. 90.§ (3) bekezdése értelmében a költségvetési szervek költségvetése szakmai, fenntartási, felhalmozási célú kiemelt el*irányzatok formájában tartalmazza a pénzügyi-költségvetési feltételeket. Meghatározza a személyi és tárgyi feltételeket, az ellátandó tevékenység min*ségi, szakmai és mennyiségi jellemz*it, valamint a megvalósítási és teljesítménytervet. Az önállóan m+köd* és gazdálkodó szervek költségvetése tartalmazza a hozzájuk rendelt önállóan m+köd* költségvetési szervek költségvetési keretét is, amely a szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó pénzügyiköltségvetési feltételeket jelenti, kiemelt el*irányzatokként csoportosított jogcímek szerint, valamint a személyi és tárgyi feltételek meghatározását, az ellátandó tevékenység szakmai, min*ségi, mennyiségi jellemz*it, megvalósítási és teljesítmény tervet. 5.4. A megvalósítási terv Az Áht. 90.§ (4) bekezdés szerint a megvalósítási terv a költségvetési szerv közfeladat ellátása el*feltételeinek, valamint a szakmai megvalósítás folyamatának leírását jelenti. Az el*feltételek közé soroljuk a szakmai, bérpolitikai, költségvetési és finanszírozási jogszabályokat, el*írásokat. A megvalósítási terv meghatározása minden költségvetési szerv esetében kötelez*. 5.5. A teljesítményterv A teljesítményterv megalkotása nem minden esetben kötelez*, akkor kell meghatározni, ha az irányító szerv, vagy az Áht.100/H. §-a ezt el*írta. A költségvetési szerv számára meghatározott mérhet*, és számszer+sített éves követelményeket, közfeladatellátási teljesítményt tartalmazza. A teljesítménytervnek a szerv tevékenységére vonatkozóan – az irányító szerv döntése szerint- az alkalmazott finanszírozási módon, önköltségszámításon, vagy a legjobb gyakorlaton alapuló értékelésen kell alapulnia. A megvalósítási terv és a teljesítményterv ágazatonkénti mintájának kidolgozására a Pénzügyminisztérium közbeszerzési pályázatot hirdetett. Egyes ágazatokban a pályázat 2009. november 30-án eredménnyel zárult. Néhány ágazatban, köztük az önkormányzati igazgatásban új pályázatot írtak ki, amely január 11-én járt le. A nyertes pályázók mindkét esetben 90 napot kaptak a minták kidolgozására, így azok közzététele csupán a tavasszal várható. Az Áht. 125.§ értelmében ezért az irányító szerv ebben az évben eltekinthet a megvalósítási terv elfogadásától. 5.6. A személyi el*irányzatok tartalma Az Áht. 91.§ (1) bekezdés szerint a személyi el*irányzatok magukban foglalják a foglalkoztatottak, és a választott vezet*k törvényen alapuló rendszeres, és nem rendszeres juttatásait, és a bizottságok nem képvisel* tagjainak juttatásait, a
11 teljesítményösztönzésre szolgáló keretet, és a kereset kiegészítések fedezetét, valamint az egyéb juttatások összegét. 5.7. A közhatalmi költségvetési szervekre vonatkozó külön el*írások Az Áht. 100/G. §-ába foglalt szabályok szerint a közhatalmi költségvetési szervek alaptevékenységének pénzügyi fedezetét a forrásai összegéhez igazodó, a közhatalmi bevételek tekintetében a fizetési kötelezettséget el*író jogszabályban foglaltaknak megfelel*en számított kiadási el*irányzat tartalmazza. A közhatalmi költségvetési szervek nem léphetik túl a számukra engedélyezett költségvetési létszámkeretet. Finanszírozásuk általában id*arányosan történik, a felhalmozási célú el*irányzatok körében lehet*ség van teljesítményarányos finanszírozásra is. A helyi önkormányzatok hivatalai esetében a központi költségvetési szervekkel ellentétben nem kell jutalmazási és céljuttatási el*irányzatot tervezni, a jutalom kifizetésére a képvisel*testület engedélyével kerülhet sor. 5.8. A közszolgáltató költségvetési szervekre vonatkozó külön el*írások A közszolgáltató költségvetési szervek m+ködésének fedezete a forrásaival azonos kiadási el*irányzat. A közintézményekben a megállapított létszámkeret nem léphet* túl, a közintézetekben, vállalkozó közintézetekben, és a közüzemekben ezek az el*irányzatok saját hatáskörben túlléphet*k. Folyamatábra az önkormányzati költségvetési rendelet elfogadásához A költségvetési rendelettervezetet a jegyz*: EGYEZTETI A költségvetési szervek vezet*ivel
A kisebbségi önkormányzat elnökével
VÉLEMÉNYEZTETI az egész rendelettervezetre vonatkozóan - könyvvizsgáló a közalkalmazottakra vonatkozóan - a szakszervezet helyi önkormányzati köztisztvisel*kre vonatkozóan - a helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv közoktatási intézményre vonatkozóan – o az alkalmazotti közösséget, o iskolaszék, iskolai szül*i szervezetet, o iskolai diákönkormányzatot, o kisebbségi önkormányzat véleménye szükséges, o szakiskola/szakközépiskola esetén a megyei gazdasági kamarát. A mikrotársulásoknál a költségvetést érint* döntéshez -a társulási megállapodásban foglalt eljárási rend szerint- a képvisel*-testületek mindegyikének egyetért* véleménye szükséges. A körjegyz*ség költségvetésér*l az érintett önkormányzatok együttes testületi ülésen döntenek.
12
Az egyeztetésr*l, véleményezésr*l írásbeli dokumentumot kell készíteni, ezzel együtt terjeszthet* a bizottságok elé. Pénzügyi Bizottság –az egész rendelettervezetet, más m+köd* bizottság- az SZMSZ szerint véleményezi. A polgármester a rendelettervezetet a bizottságok által megtárgyalt, írásbani véleménnyel, írásos könyvvizsgálati jelentéssel együtt terjeszti a képvisel*-testület elé. A költségvetési rendelet ezt követ*en alkotható meg. A költségvetési rendelet elfogadását követ 1 munkanapon belül a jegyz* a kisebbségi önkormányzat elnökének rendelkezésére bocsátja azt. II. A cafetéria rendszer bevezetésének egyes kérdései A köztisztvisel*i cafetériához a kereteket „a köztisztvisel*k jogállásáról” szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 49/F. §-a és a köztisztvisel*k cafetéria-juttatásának részletes szabályairól szóló 305/2009. (XII. 23) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) biztosítja, azonban a cafetéria, mint rendszer szabályait egyéb jogszabályok tartalmazzák. Ezek közül a legfontosabbak: - „a személyi jövedelemadóról” szóló 1995. évi CXVII. törvény - „az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról” szóló 1993. évi XCVI. törvény, - „a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról” szóló 1997. évi LXXXII. törvény, - „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér*l” szóló 1997. évi LXXX. törvény. „A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról” szóló 2009. évi CIX. törvény módosította a Ktv-t, és 2010-t*l bevezette a cafetéria-rendszert. Továbbra is megmaradnak – a cafetéria keretében igénybe vehet* juttatásokon túl – a következ* juttatások: - „a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésr*l” szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés szerinti juttatás (ez a helyközi közlekedésre vonatkozó költségtérítés, ami nem juttatás); - „a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekr*l” szóló 85/2007.(IV.25.) Korm. rendelet 7. § szerinti „Utazási utalvány” alapján évente továbbra is 12 alkalommal, az 1. mellékletben meghatározott kedvezmény+ menettérti utazás; - „a képerny* el*tti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeir*l” szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. § -ának megfelel*en a minimálisan szükséges, a képerny* el*tti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg biztosítása.
13 Ahhoz, hogy a béren kívüli juttatások cafetéria-rendszer keretében legyenek igénybe vehet*k, számos, „a személyi jövedelemadóról” szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja) lefektetett szabálynak kell megfelelnie, így a 69. § (1) bekezdés d)-e) pontjai alapján: -
senki nem zárható ki a rendszerb*l; a cafetéria keretösszeg tekintetében mindenkinek azonos értékben, vagy – ahol megengedett - azonos módszerrel kell megállapítani a rendelkezésére álló forrást (évközi belépésnél értelemszer+en arányosan); a szabályzatnak mindenki által megismerhet*nek kell lennie; nem lehet a juttatásokat teljesítményhez kötni.
A cafetéria m+ködésének alapját a jogszabályokon túlmutató és részletes eljárásrendet tartalmazó közszolgálati szabályzat jelenti. Itt rögzíti a hivatali szervezet vezet*je (önkormányzatok esetében a jegyz*) a keretösszeg mértékét, a jogosultságra vonatkozó szabályokat, az egyes elemekre vonatkozó hasznos tudnivalókat, a szabályzat tartalmazza a szükséges nyomtatványokat is. A cafetéria az adott naptári évre szól, legfontosabb mozzanata az év elején esedékes nyilatkozat, amelyben a rendelkezésre álló keret „elköltésér*l” kell dönteni, meghatározni az igényelt juttatásokat és azok mértékét. Az igénybe vehet* elemek körét a mindenkor hatályos Szja határozza meg, ezek közül választ a munkáltató. A köztisztvisel*k esetében az „alapjuttatásokat” a Ktv. 49/F. § (1) bekezdése tartalmazza. E nyilatkozattétellel egyidej+leg további, az egyes juttatásokhoz kapcsolódó nyilatkozatokra van szükség, amelyet az adószabályok írnak el*. A rendszer m+ködése szempontjából fontosak a határid*k és azok betartása/betartatása. E határid*ket az adott évre el*re kell meghatározni a szabályzatban, így mind a munkáltató, mind a köztisztvisel* számára tervezhet*ek az egyes részfolyamatok. Az adminisztratív terhek id*zítése szempontjából a határid*ket megfelel*en kell tervezni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy azokat mindenki be is tartsa. A nyilatkozat a legfontosabb elem a cafetéria-rendszerben, hiszen ez alapján kerülnek biztosításra a juttatások. A köztisztvisel*nek a Ktv-ben el*írt határid*ig kell megtennie nyilatkozatát, amely önkormányzat esetén március 1. A nyilatkozattal szembeni követelmények: - tartalmazza egyértelm+en a felhasználható keretösszeget, a választható elemeket, azok összegét; - tartalmazza a választott szolgáltatók (pénztárak) nevét; - szükséges a nyilatkozatok csatolása (üdülési csekk és természetbeni üdültetés, iskolakezdési támogatás stb.); - csatolni kell a szolgáltatói szerz*dések másolatait. A köztisztvisel ket megillet cafetéria-juttatások meghatározása az önkormányzatoknál
éves
keretösszegének
14 A Ktv. 49./F.§. (4) bekezdése szerint „a köztisztvisel t megillet cafetéria-juttatás éves összegét - ha jogszabály eltér en nem rendelkezik - a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezet je a közszolgálati szabályzatban határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél, és nem lehet magasabb az illetményalap huszonötszörösénél. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesít munkáltatót terhel közterhek megfizetésére is.” Önkormányzatok esetében a juttatások fedezetét a költségvetési rendeletben biztosítja a képvisel*-testület. A fedezetet – legalábbis a minimális mértékig – köteles a képvisel*-testület megteremteni, mivel arra a köztisztvisel*nek alanyi joga van. Az idézett törvényi szabály értelmében azonban a köztisztvisel*t megillet* cafetériajuttatás éves keretösszegének mértékét a közszolgálati szabályzat tartalmazza, amelyet a hivatali szervezet vezet*je saját hatáskörében állapít meg. Ebb*l adódóan az egy köztisztvisel*re vonatkozó keretösszeget nem határozhatja meg a költségvetési rendelet, a fedezetet globálisan kell tervezni a hivatal (polgármesteri hivatal, körjegyz*ség) személyi juttatások körében. A jegyz* viszont nem tudja meghatározni a keretösszeget, amíg nincs tisztában azzal, milyen mérték+ keretösszegre nyújt fedezetet a költségvetés. Ezért a költségvetés tervezésével párhuzamosan kell el*készíteni az éves keretösszegr*l szóló döntést, amely alapján a köztisztvisel*k a nyilatkozatukat meg tudják tenni. A költségvetésben tehát tervezni kell a cafetéria-rendszer m+ködésével kapcsolatos költségeket. A köztisztvisel*t megillet* cafetéria juttatás éves összege az illetményalap minimum 5-szöröse, maximum 25-szöröse, ez az államigazgatási illetményalap esetében 193.250 Ft és 966.250 Ft közé kell, hogy essen. A Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése el*írja, hogy az éves keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani. E kerekítés alól a Ktv. szerinti minimum és a maximum összeg képez kivételt. Felhívom a figyelmet „a köztisztvisel*k jogállásáról szóló törvény módosításáról” szóló 2003. évi XLV. törvény – jelenleg is hatályos – 129.§. (6) bekezdése szerint „ha e törvény hatálybalépésekor a helyi önkormányzat képvisel -testülete által megállapított illetményalap meghaladja az e törvény hatálybalépésekor az államigazgatásban érvényes illetményalapot, akkor annak mértéke nem csökkenthet , s mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg az államigazgatásban megállapított illetményalap azt el nem éri.” A (7) bekezdés értelmében pedig „az e törvény hatálybalépését l a helyi önkormányzat képvisel -testülete hivatalában a jegyz , vezet és köztisztvisel alapilletményét - a (8)-(9) bekezdés esetét kivéve az államigazgatásban érvényes illetményalappal, az illetményalaphoz köt d illetményelemeket és juttatásokat a (6) bekezdés szerinti illetményalap figyelembevételével kell megállapítani.” A fenti idézett rendelkezésnek megfelel*en – ahol a korábban megállapított illetményalap jelenleg meghaladja az államigazgatási illetményalapot – a cafetéria juttatás minimális és maximális összegét az önkormányzati illetményalappal kell kiszámolni. A Korm. rendelet 3.§. (1) bekezdése szerint „a hivatali szervezet vezet je által kiadott közszolgálati szabályzat a szervezet személyi állományának egyes csoportjai tekintetében nem állapíthat meg valamely szempont alapján eltér mérték6
15 keretösszeget, illetve eltér választható juttatásokat”. Fontos rendelkezést tartalmaz a Korm. rendelet 3.§. (2) bekezdése is. Eszerint „a hivatali szervezet vezet je által kiadásra kerül közszolgálati szabályzat megalkotásakor ki kell kérni a közigazgatási szervnél m6köd munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét.” Körjegyz*ség keretében m+köd* önkormányzatok esetében külön problémát jelent a keretösszeg meghatározása, mivel az a körjegyz*ség valamennyi köztisztvisel*je számára azonos kell, hogy legyen. Ennek megfelel*en a fedezetet az érintett képvisel*-testületeknek a körjegyz*ség költségvetéséhez kapcsolódóan egyeztetniük kell, és ez alapján tudja a körjegyz* a közszolgálati szabályzatban meghatározni a köztisztvisel*k éves keretösszegét. A cafetéria rendszerrel kapcsolatos egyes szabályozási kérdések A közszolgálati szabályzatban az alábbi kérdéseket kell szabályozni. - a juttatás választásának feltételeit, - a juttatás választható formáját (utalvány, egyéb), - a választás módját (elektronikus úton vagy írásban, mindkét esetben alá kell írni) és menetét, - az egyes juttatásokhoz kapcsolódó határid*ket, - a folyósítás rendjét, - a kitöltend* nyomtatványokat, - az egyes juttatásokkal történ* elszámolás módját. A szabályzatban számos kérdést kell és lehet rendezni, egyrészt a Ktv., másrészt a Korm. rendelet felhatalmazása alapján, továbbá figyelemmel kell lenni az Szja rendelkezéseire is. A szabályzatban célszer+ feltüntetni az egyes juttatások jogszabályi hátterét, a felhasználási lehet*ségeket, az adózás szempontjából fontos rendelkezéseket, az egyes juttatásokhoz megkívánt egyéb feltételeket. A juttatásoknak több formája ismert (utalvány vagy számla alapján megtérítés, stb.), a munkáltatónak rendelkeznie kell arról, hogy melyiket biztosítja. Minden egyes juttatás esetében ismertetni szükséges a szorzószámokat, azok jelentését, hiszen a cafetéria-keret tartalmazza a juttatásokhoz kapcsolódó közterheket is. Ahhoz, hogy a közigazgatási szervnél dolgozók megfelel* információk alapján tudjanak dönteni, indokolt ismertetni a rendszer m+ködését, a választható szolgáltatásokat, a választás menetét, a folyósítás rendjét stb. A f állású polgármesterre és f állású alpolgármesterre vonatkozó külön szabályok „A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseir*l és az önkormányzati képvisel*k tiszteletdíjáról” szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 13. §a el*írja, hogy a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelel*en alkalmazni kell a Ktv. 49/F. §-át is. Ez egyben azt is jelenti, hogy cafetéria juttatásban nem részesíthet* a tiszteletdíjas polgármester és a tiszteletdíjas alpolgármester. Kérdésként merülhet fel, hogyan kell eljárni a f*állású polgármester cafetéria-
16 juttatása megállapítás során. Tekintettel arra, hogy a jegyz* által készített közszolgálati szabályzat hatálya nem terjed ki a polgármesterre/alpolgármesterre, a közszolgálati szabályzat rendelkezései nem alkalmazhatók rá. A Ptv. szempontjából a Ktv. megfelel* alkalmazása a vonatkozó kérdésben azt jelenti, hogy a hivatali szervezet vezet*jén a munkáltatói jogkört gyakorlót kell érteni. A f*állású polgármester/a közgy+lés elnöke felett a munkáltatói jogkört a képvisel*testület/közgy+lés gyakorolja. Amely településen f*állásban látja el a polgármester a feladatát, ott a képvisel*-testület egyedileg dönt a cafetéria-juttatás éves keretösszegér*l, amely – tekintettel a Korm. rendelet 3.§. (1) bekezdésének fentebb idézett rendelkezésére, továbbá az Szja. törvény 69.§. (1) bekezdés d.)-e.) pontjaira – álláspontunk szerint nem térhet el az adott hivatalban a köztisztvisel*k számára meghatározott keretösszegt*l. A rendszer m+ködéséhez szükséges – egyébként a közszolgálati szabályzatban rendezett – részletszabályokat is meg kell határozni ebben a testületi határozatban. Javasoljuk, hogy a keretösszeg szerepeljen a döntésben, a részletszabályok – amelyek egyébként teljes mértékben megegyezhetnek a közszolgálati szabályzat vonatkozó rendelkezéseivel – pedig szerepelhetnek a határozat mellékletében. A f*állású alpolgármester/alelnök feletti egyéb munkáltatói jogköröket a polgármester gyakorolja. Ezért az * számunkra a keretösszeget és a részletes szabályokat – a fentieknek megfelel* tartalommal – a polgármester/közgy+lés elnöke által kiadott munkáltatói intézkedésben kell meghatározni. A cafetéria-rendszerre vonatkozó részletes segédanyagot készítettek a Miniszterelnöki Hivatalban, amely tudomásunk szerint hamarosan elérhet* lesz a http://www.meh.hu honlapon. Továbbá a Miniszterelnöki Hivatal egy szoftvert is bocsát a közigazgatási szervek rendelkezésére, amely támogatja a nyilatkozattételt, listázza a kért juttatásokat, listát készít a bérszámfejtés részére a szükséges utalásokról. A szoftver segítségével lehetséges lesz: - a munkáltatói és munkavállalói törzsadatok importja vagy manuális rögzítése; - a dolgozói cafetéria nyilatkozatok elkészítése; - a dolgozók egyéni választásai alapján a megrendelésekhez a listák elkésztése; - a havi juttatások adatainak listázása. A szoftver várhatóan ingyenes lesz, és ahhoz az Interneten keresztül lehet majd hozzáférni. A fejlesztés befejezésér*l és a letöltéshez szükséges tudnivalókról, a használati útmutatóról a Miniszterelnöki Hivatal honlapján (http://www.meh.hu) jelenik meg várhatóan tájékoztatás. Egyéb feladatok Számos önkormányzat alkotott rendeletet a köztisztvisel*k juttatásairól a Ktv. 4.§-a alapján. A felhatalmazás továbbra is él, de a jogszabályi változások miatt szükséges e rendeletek felülvizsgálata. Továbbra is lehet*ség van arra, hogy a cafetéria-juttatás körébe nem tartozó egyéb juttatásokat határozzon meg a képvisel*-testület a rendeletében. Arra is lehet*ség van, hogy a korábban e jogcímen meghatározott egyes juttatások beépüljenek a cafetéria-rendszerbe. A felülvizsgálatot önmagában is indokolttá teheti az, hogy kedvezményes adókulccsal csak a Ktv. 49/F.§-ában meghatározott juttatások adóznak. (Egyes juttatások adóterhe ugyanis megközelíti az adott juttatás értékét. E tekintetben javasolt az adóügyi jogszabályok figyelembe vételével dönteni.)
17 III. Igazgatási szünet A Ktv. 41/A. § (9) bekezdése lehet*séget biztosít a képvisel*-testület részére, hogy a köztisztvisel*k szabadságának összehangolt kiadása érdekében igazgatási szünet elrendelésér*l döntsön. Az Ötv. 35.§ (2) bekezdése c) pontja alapján a jegyz* javaslatára a polgármester el*terjesztést nyújt be a képvisel*-testületnek a hivatal munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására. Az igazgatási szünet a polgármesteri (körjegyz*ségi) hivatalt érinti, gyakorlatilag a hivatal munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét módosítja, ezért – álláspontom szerint – arról a képvisel*-testület határozati formában dönt. Tekintettel arra, hogy a munkaszervezési intézkedések a jegyz* hatáskörébe tartoznak, így a képvisel*-testület a határozatában csak az igazgatási szünet id*tartamának meghatározására jogosult. Annak eldöntése, hogy a hivatalon belül mely szervezeti egységekben kell biztosítani a folyamatos ügyintézést, illetve az ügyeleti beosztás, készenlét, stb. meghatározása a munkáltatói jogkört gyakorló jegyz* feladata és hatásköre, ezen kérdésekben a képvisel*-testület nem dönthet. Az igazgatási szünet id*tartamának megállapításánál figyelembe kell venni a Ktv. fent hivatkozott rendelkezésének utolsó mondatát, mely szerint az igazgatási szünetre tekintettel kiadott és kivett szabadság a köztisztvisel* adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét nem haladhatja meg. Számba kell venni továbbá a jegyz*k azon kötelezettségeit, amelyhez jogszabály olyan határid*t rendel, amely csak akkor tartható, ha a hatáskört az igazgatási szünet alatt is gyakorolják. A folyamatos ügyintézést els*sorban az okmányirodákban kell biztosítani, de számos más olyan feladat is van, amelyet figyelembe kell venni a munkaszervezési intézkedéseknél, pl.: -
a 136/2009. (VI.24.) Kormányrendelet 3. § (5) bekezdése értelmében a jegyz*nek a krízishelyzetbe került személyek támogatása iránt benyújtott – igazolásával kiegészített – kérelmet nyolc munkanapon belül kell továbbítania a székhelye szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak,
-
„a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 83. § (3) bekezdése alapján, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem el*terjesztésér*l számított öt munkanapon belül kell kiadni,
-
a 6/2003. (III.7.) BM rendelet 16. § (1) bekezdése szerint a születések és halálesetek anyakönyvezését a bejelentést követ*en azonnal anyakönyvezni kell, valamint ehhez kapcsolódóan a 99. § (5) bekezdés szerint öt munkanapon belül az anyakönyvi okiratok kiadása és az anyakönyvi eseményekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget kell tenni,
18 -
a 146/1993. (X.26.) Kormányrendelet 26. § (1) bekezdése értelmében a Magyarországon él* és a törvény hatálya alá tartozó polgár a beköltözést követ* három munkanapon belül köteles bejelentkezni,
-
a 35/2000. (XI.30.) BM rendelet 22/B. § (1) bekezdése alapján a megtalált vezet*i engedélyr*l a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell a közlekedési igazgatási hatóságot. A közlekedési igazgatási hatóság haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történ* átvezetésér*l a hivatkozott jogszabályhely (2) bekezdése szerint.
Mindezeken túlmen*en a Ket. eljárási részhatárid*ket is tartalmaz – pl.: az ügyfelek értesítésére, áttételre, belföldi jogsegélyre, hiánypótlási felhívás kiadására, stb. –, melyeket az eljáró hatóságnak szintén be kell tartania. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyeget* helyzet elhárítása indokolja, ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, soron kívül kell eljárni. Ez évben nem hagyható figyelmen kívül, hogy áprilisban országgy+lési képvisel*, októberben pedig helyi önkormányzati (polgármester és települési képvisel*) és kisebbségi önkormányzati választások lesznek. Javaslom, hogy azon településeken, ahol igazgatási szünetet kívánnak elrendelni, a képvisel*-testületek az év els* hónapjaiban döntsenek annak érdekében, hogy a jegyz* az abban foglaltakról kell* id*ben tájékoztatni tudja a lakosságot. Különösen fontos ez az üdül*területtel, zártkerttel rendelkez* településeken. Ezúton is kérem a jegyz*ket, hogy az igazgatási szünet elrendelésér*l szóló képvisel*-testületi döntésnek folyamatosan, a legszélesebb kör+ nyilvánosságot biztosítsák (pl. honlap, helyi lap, kábel tv., hirdet*táblák, stb.). IV. A jegyz i hatáskört illet en módosult a vad védelmér l, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény A hivatkozott törvény 2009. december 31-ig hatályos 81. § (2) bekezdése szerint ha a károsult és a kárért felel*s személy között a 81. § (1) bekezdés szerinti közlést*l számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítésér*l és a kártérítés mértékér*l, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyz*jét*l nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felel*s személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 54. § (2) bekezdése szerint: A vad védelmér*l, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 81. § (2) bekezdésében az „a károkozás helye szerint illetékes települési
19 önkormányzat jegyz*jét*l (a továbbiakban: jegyz*)” szövegrész helyébe az „a Kormány által rendeletben kijelölt szervt*l” szöveg lép. A 2009. évi CIX. törvény 50. § (1) bekezdése értelmében a fenti jogszabályhely 2010. január elsején hatályba lépett, ugyanakkor a Kormány nem jelölte ki rendeletben azt a szervet, amely a vadkárbecslési eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkezik. Fentiekb*l következ*en 2010. január elsejét*l a jegyz* és más szerv sem rendelkezik hatáskörrel a vadkárbecslési eljárást illet*en. A károsultak, mindaddig amíg a Kormány nem jelöli ki a hatáskörrel rendelkez* szervet, kizárólag a bíróságtól kérhetik a káruk megtérítését. Amennyiben a jegyz*nél vadkárbecslési eljárás lefolytatását kérelmezik, úgy a Ket. 30. § b) pontja alapján a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, folyamatban lév* eljárások esetén pedig az eljárást a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján meg kell szüntetni. Tisztelt F jegyz , Címzetes F jegyz , Körjegyz , Jegyz Asszony/Úr! Tájékoztatom, hogy 2009. december 14-én kihirdetésre került „a jogszabályszerkesztésr*l” szóló 61/2009.(XII.14.)IRM rendelet (Magyar Közlöny 182. szám) A rendelet rendkívüli részletezettséggel szabályozza a jogszabálytervezetének megszerkesztésére és megszövegezésére, valamint a megalkotott jogszabály megjelölésének, a jogszabály kihirdetése során történ* megszövegezésére vonatkozó követelményeket, ezért e tárgyban február hónap második felében szakmai napot tervezünk. Felhívom a figyelmet – az önkormányzat részére közvetlenül megküldött – az Önkormányzati Minisztérium és a Nyugdíjasok Országos Képviselete felhívásában foglaltakra. Székesfehérvár, 2010. január 21. Tisztelettel:
Dr. Gelencsér József hivatalvezet*