Közép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv. I. fejezet A régió általános leírása, sajátosságai

A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács

Közép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv

I. fejezet A régió általános leírása, sajátosságai

Szövőszék Kft. Heves István mérnök-közgazdász egészségügyi és gazdasági szakértő

2004. november 5.

Közép-Dunántúl RET: Regionális egészségügyi fejlesztési terv

2004.

TARTALOM JEGYZÉK

BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN .............................................................................................. 3 1. A RÉGIÓ LAKOSSÁGA EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA ...................... 7 1.1 1.2 1.3

DEMOGRÁFIA, NÉPMOZGALMI TÉNYEK .................................................................................................... 7 A HALÁLOZÁSBÓL SZÁMOLT MUTATÓK ..................................................................................................10 MORBIDITÁSI HELYZET ...........................................................................................................................16

2. A RÉGIÓ LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK BEMUTATÁSA ....................................................................................................................24 2.1. 2.2

3

GAZDASÁGI-SZOCIÁLIS KÖRNYEZET .......................................................................................................24 A RÉGIÓ LAKOSSÁGÁNAK ÉLETMÓDJA ....................................................................................................26

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER LEÍRÁSA, KAPACITÁSOK ÉRTÉKELÉSE ...30 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5

AZ ALAPELLÁTÁS KAPACITÁSAI..............................................................................................................30 A JELEN JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS HELYZETÉRTÉKELÉSE, KAPACITÁSAI...............................................31 A FEKVŐBETEG SZAKELLÁTÁS JELENLEGI STRUKTURÁLIS ÉRTÉKELÉSE .................................................32 A SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZER .............................................................................................................35 A HUMÁN ERŐFORRÁSOK ........................................................................................................................36

4. AZ IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁSI RENDSZER SZEREPÉNEK BEMUTATÁSA ......38 5. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTMÉNY ELEMZÉSE ..................40 5.1. 5.2. 5.3.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS TELJESÍTMÉNYE .................................................................................40 A SZAKELLÁTÁSOK TELJESÍTMÉNYE .......................................................................................................41 AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK INDIKÁTORAI, KAPACITÁS KIHASZNÁLTSÁGA .............................45

6. PROGRESSZIVITÁS ÉRVÉNYESÜLÉSE, BETEG UTAK, MIGRÁCIÓ ........................48 7. SPECIÁLIS ELLÁTÁSOK .............................................................................................54

Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

2


2004.

Bevezetés, módszertan Jelen tanulmány a Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács (KDRET) számára készült. Feladata, hogy a rendelkezésre álló és hozzáférhető demográfiai, mortalitási morbiditási, és egyéb statisztikai adatok alapján a régió egészségügyi helyzetét bemutatva a régió egészségügyi fejlesztési tervét határozza meg. A tanulmány régió szintű adatokat mutat be, hisz regionális szinten tervező, gondolkodó és munkálkodó szakemberek számára készült. Számtalan adat megyei, intézeti, osztályos, szakrendelés, beteg osztályos eset szintű elemi adatok többszintű összesítésével készült - regionális szintre. Az adatok tehát régió szinten tartalmaznak a valós helyzetről valós információkat. Az adatok forrása biztosítja ezt, hisz a KSH, vagy ESKI-MEDINFO adatok is többszörös ellenőrzésen esnek át, mielőbb kiadásra, vagy a honlapra felkerülnek. Az adatok könnyebb értelmezéséhez, a viszonyítás segítéséhez valamennyi statisztikai régió azonos adata, indikátora bemutatásra kerül. Így a régiók között, illetve a Közép-Dunántúli régión belül az egyes ellátási szinteket lehet értékelni, viszonyítani. A Tanulmányban a „Bevezetés, módszertan” című fejezet a felhasznált sokrétű adat forrását mutatja be, módszertani döntéseket indokol meg. Néhány olyan eligazítást, honlapról letölthető elemzésre utalást tartalmaz, amely a részletesebb elemzésekhez irányt mutathat. „A régió általános leírása, sajátosságai” című I. fejezetet régió, valamint szakma szintű, tényadatokra épülő, áttekintő jellegű tanulmány, gyorselemzésként kell tekinteni. A régió egészségügyi rendszerének nagyvonalú tervezéséhez, irányok, meghatározásához nyújt segítséget. A módszer kialakításakor döntenünk kellett, hogy a rendelkezésünkre álló időkeret és feladat, valamint a hatalmas adattár mit tesz számunkra lehetővé. Javasoltan az összegzésekben meghatározott erősségek megtartását, valamint a régió kockázati tényezőinek, „gyengeségeinek” megszüntetését sugallja. A konkrét tervezéséhez mélyebb, a megyék, a kistérségek, az intézmények, osztályok szintjére lemenő elemzések is szükségesek. Ezek részben már korábbi tanulmányokból megyei, kistérségi, vagy intézeti szinten rendelkezésre állnak, s a tervező team számára hasznosíthatóak. „A régió ellátórendszer összehasonlítása a Mintarégióval” című II. fejezet az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet - ESKI - előd intézménye, az Ország Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár - MEDINFO munkatársai az Egészség Évtizede Program keretében készített „Mintarégió” alapján készült. A 2003. júliusában a MEDINFO honlapján is közzétett tanulmány a régiók egészségügyi ellátórendszerének kapacitás szükségleteinek előkészítését célozta. A fő célja akkor szakmai, metodikai segítség nyújtása volt a megalakuló Regionális Egészségügyi Tanácsok, regionális önszerveződések számára, hogy megfelelő információk, irányelvek nyújtásával egységes szemléletet biztosításon a helyi tervezésben A 2001 évi adatok alapján készült tanulmány adatait azonban aktualizáltuk a rendelkezésre állás szerint 2002, illetve 2003 évi adatokkal, s újraszámoltuk valamennyi „kívánt érték”-et, „tolerancia szint”-et az abban alkalmazott matematikai algoritmusok szerint. A tanulmány általában csak érintőlegesen foglalkozik a szociális ellátórendszer helyzetével, csak annyiban, amennyiben a szociális helyzet az egészségügyi viszonyok tekintetében az egyike a befolyásoló tényezőknek. A bemutatott adatok forrásai: -

KSH (Központi Statisztikai Hivatal) "Egészségügyi „Demográfiai évkönyve”, „Statisztikai évkönyve” KHS Internet honlapon elérhető adatok


statisztikai

évkönyve",

3


-

2004.

KHS Stadat rendszeréből a népmozgalmi és egészségügyi vonatkozású adatok, OEK (Országos Epidemiológiai Központ) honlapon elérhető információk, Magyar Egészségadattár (OEK), OLEF adatbázis, Nemzeti Rákregiszter (ESKI – REA adatbázis), ESKI (Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, korábbi MEDINFO) honlap adatok, OEP egészségügyi szolgáltatók adatai, GYÓGYINFOK (már OEP) fekvőbeteg szakellátás teljesítmény táblázatai, internetes honlapja, OEP évkönyvek, OEP honlapja, OEP járóbeteg szakellátás teljesítmény táblázatai, OEP létszám adatai, OEP Irányított Betegellátási Rendszer működésének értékelése, 1999-2003. , a Háziorvosi Morbiditási Adattár.

Az egyes adatforrások adatgyűjtési és közzétételi ideje igen eltérő. A módszertan kialakításakor döntenünk kellett arról, hogy - az utolsó teljes adattartalommal bíró évet tekintjük bázis évnek, s minden elemzést erre vonatkozóan készítünk el, s ha már van újabb adat, azt a tendencia szempontjából elemezzük, - az adatokat minden témánál a legkésőbbi év, legfrissebb adattartalmával mutatjuk be, vállalva ezzel, hogy az egyes területeken eltérően aktuális adatokkal dolgozunk. Ez utóbbit választottuk 2004. őszén, tekintettel arra, hogy az utolsó teljes adattartalommal bíró évnek a 2000. bizonyult, míg számos területen, ilyen pl. a fekvőbeteg- és járóbeteg szakellátás, 2003 évi adatok is hozzáférhetőek voltak. A népesség egyes demográfiai adatainak forrása a KSH által tízévenként végrehajtott, a lakosság bevallásán alapuló népszámlálás, illetve az anyakönyvezett események (élveszületések, halálozások) statisztikai számbavételén alapuló népmozgalmi statisztika. A KSH a demográfiai adatokat 2001 évre tette közzé, a legfrissebb, ősszel megjelent adatokat itt is felhasználtuk (2003). A KSH Egészségügyi Statisztikai Évkönyv tartalma csak a 2002 évi adatokkal jelent meg. A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentett betegségek adatgyűjtése és feldolgozása kétévenként történik, így jelenleg még csak a 2001 évi adatokat tette közzé a KSH. A régióban több megye is bekapcsolódott a Háziorvosi Monitorozási Adatgyűjtési Program Programba. A GYÓGYINFOK az egészségügyi ellátó rendszer kórházi teljesítmény és morbiditási adatait már 2003 évre kiadta. Az OEP-től a járóbeteg szakellátás adatai is rendelkezésre álltak 2003 évre, bár az OEP Évkönyv még nem jelent meg. Az OEK „…megye nem fertőző éves jelentése, 2003” dokumentumai 2002 évi adatokkal készültek, a „Népegészségügyi Gyorsjelentés 2003” című kiadvány jellemzően 2002 évvel zárt adatgyűjtéseket mutat be. Kivétel a Megbetegedések című fejezet, mely egy 2003 évben készült kérdőíves felmérés eredményét mutatja be. 2003 évi adatokat tartalmaz az OEK Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003 Gyorsjelentés - OLEF 2003 kiadványa is. A bemutatott adatokat tehát a fenti forrásokból gyűjtöttük, rendszereztük és a KözépDunántúl régió adataira, indikátoraira koncentrálva – elemeztük. A százalék és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt, a részadatok összegei a kerekítés miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

4


2004.

Az elemzéshez számos adatot grafikusan megjelenítettünk, melynek csak egy kis töredéke kerülhetett be az anyagba. Formailag a szokásos betűméret (12) helyett kisebb (11) méretet alkalmaztunk, hogy a kötet vékonyabb, kisebb terjedelmű legyen. Javaslatok Internet honlapról letölthető elemzések, adattárak megtekintésére : ESKI: -

„Táblázatok a magyar egészségügy alapvetõ adatairól” Népmozgalmi adatok 1950 – 2003 Az egészségügyi ellátórendszer aktivitása 1994 – 2003 Az Egészségbiztosítási Alap bevételei 1993 - 2004 Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai 1993- 2004

- „Tanulmány Magyarország régióinak egészségügyi helyzetérõl” 3.0 változat az "Egészség Évtizede" program számára készült, - I. fejezet Magyarország egészségügyi helyzetét közigazgatási régiónként mutatja be demográfiai, morbiditási, mortalitási, finanszírozási, és egyéb statisztikai adatok alapján, - II. fejezet példákat mutat be arra, hogy az önmagukban vizsgált indikátorok egymáshoz történõ viszonyítása milyen többlet-információval szolgálhat. OEK: Internet honlapon elérhető információk, - Magyar Egészségadattár www.antsz.hu/oek/egeszsegstat/magyar_egeszsegadattar.htm - OLEF adatbázis: www.antsz.hu/oek/egeszsegstat/olef_2000.htm -

Nemzeti Rákregiszter (ESKI – REA adatbázis) www.medinfo.hu/new3/adatok/rea.html GYÓGYINFOK: Internetes honlapja: www.gyogyinfok.hu OEP: honlapja: www.oep.hu KHS: Internet honlapon elérhető számos adat, honlapja: www.ksh.hu A Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv kialakításánál a tényadatokon kívül az évek során felhalmozódott tudást, számtalan szakmai ismeretet is figyelembe fog venni a tervező team. Ilyen például a régió lakosságának egészségi állapotára vonatkozó, az ÁNTSZ-eknél részletesen és egységesen rendszerezetten rendelkezésre álló információk. A régión belül a megyék egészségügyi szolgáltatásának értékelése, az egymáshoz való viszonyának elemzése alapján az átfogó tervezéskor a fejlesztések irányait kell meghatározni. Az egészségügyi rendszer működésekor az ellátások zöme – alapellátás és a szakellátási esetek meghatározó többsége – térségi szintekhez kötötten azonos hozzáféréssel biztosított minden magyar állampolgár számára. A ritka, nagy erőforrás-igényű ellátások esetében a szakmai és gazdasági racionalitásnak megfelelően alapvetően a regionális együttműködések a meghatározók, amelyek a ma is működő centrumokra alapulnak. Ugyanakkor a kötelező regionális együttműködések Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

5


2004.

biztosítják azt, hogy minden állampolgár előtt ismert legyen, hogy az adott ellátást hol tudja garantáltan igénybe venni. A fenti elvek mentén nincsenek felesleges kapacitás-telepítések, párhuzamosságok, és a meglevő kapacitások a tényeleges ellátási területnek megfelelő fejlesztéseket végezhetik, miután ellátási területük az együttműködés miatt több régióra, vagy régión kívüli megyére is kiterjed.


6


2004.

1. A régió lakossága egészségi állapotának bemutatása 1.1

Demográfia, népmozgalmi tények

A Közép-Dunántúli régiót három megye: Fejér -, Komárom-Esztergom - és Veszprém megye alkotja. Területe 11117 km2, a harmadik legkisebb régió, ennél kisebb csak a közel azonos méretű Nyugat-Dunántúl, illetve a 6919 km2 területű legkisebb Közép-Magyarország. Népsűrűsége viszont a Budapestet tartalmazó Közép-Magyarországot (409) nem számítva a régiók közül a legnagyobb: 100, míg a Dél-Dunántúl a legkisebb, ahol ezen adat csak 70. 2003-ban a lakosság számát tekintve az 1 112 984 lakosával a harmadik legkisebb régió, kisebb csak a Nyugat-Dunántúli (1 003 185) és a Dél-Dunántúl (983 612) lakosság száma. 2002-ben országosan – mint 1981 óta minden évben - népesség csökkenést regisztráltak, a Közép-Dunántúli régióban –2,9‰, (legkisebb mértékű: -2,07‰ az Észak-Alföld régióban volt, míg a legmagasabb érték: -4,6‰ a Dél-Alföldön). A lakosságszám 1995. évtől csökkenő tendenciát mutat.

A Közép-Dunántúli régió lakosságszámának alakulása (1999-2003. évben) 1 124 000 1 122 000 1 120 000 1 118 000 1 116 000 1 114 000 1 112 000 1 110 000 1 108 000 1 106 000 1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Forrás: KSH évkönyvek

Míg 2001. évben 1000 lakosra számítva a belföldi vándorlási különbözet országosan itt a legnagyobb, 2,0 értéket mutatott, megelőzve a még pozitív irányú Nyugat-Dunántúlt (1,7) és Közép-Magyarországot (0,6), addig ez a bevándorlás 2003-ben csak 0,6, a bevándorlás Közép-Magyarország felé tolódott el (2,1). Belföldi vándorlási különbözet (1990-2003.) 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 1990

Közép-Magyarország Észak-Magyarország

1995

2000

Közép-Dunántúl Észak-Alföld

2001

Nyugat-Dunántúl Dél-Alföld

2002

2003

Dél-Dunántúl



7


2004.

Régión belül 2003-ban a legnagyobb oda-vándorlás (2,1) Fejér megyében történt, míg a legnagyobb elvándorlás (-0,8) Veszprém megyében volt. Az 1000 lakosra jutó élveszületés 8,9‰, nagyon alacsony: e mutatót tekintve csak a Nyugat Dunántúlon (8,5‰), és Dél-Alföldön (8,8‰), és Dél-Dunántúlon (8,9‰) rosszabb a helyzet. A régión belül legmagasabb az élveszületés (9,2‰) Fejér megyében.

Az 1000 lakosra jutó élveszületések alakulása (1990-2003.) 14 13 12 11 10 9 8 1990


1995

2000

2001


2002


2003

Dél-Dunántúl Ország


Az ezer élveszületésre jutó csecsemőhalálozás 7,6, mely az országosnál magasabb (7,3.) Régión belül Fejér és Komárom megyében ez az arány még magasabb (7,9), míg Veszprém megyében alacsonyabb (7,2) 100 élveszületésre jutó terhesség megszakítások száma országosan 56,8, a KözépDunántúl régióban alacsonyabb: 53,0, ezen adatával a Dél-Alföldi régióval együtt második legkevesebb a régiók között, a Nyugat-Dunántúl: 44,0 előzi meg.

A 100 élveszületésre jutó terhesség-megszakítások száma (1990-2003.) 100

90

80

70

60

50

40 1990


2000


2001

2002


2003




8


2004.

A 2003. évi népmozgalmi adatokat foglalja össze az alábbi táblázat Természetes szaporodás- Élveszületés Halálozás fogyás Fő/1000 lakos Fő/1000 lakos Fő/1000 lakos

Régió Mértékegység

-3,8 -3,6 -4,5 -5,0 -4,4 -2,7 -5,4 -4,1

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország

9,3 8,9 8,5 8,9 9,7 10,2 8,8 9,3

13,1 12,5 13,0 13,9 14,1 12,9 14,2 13,4

Csecsemőhalálozás

Terheségmegszakítás

Eset/1000 élveszülés

Eset/100 élveszülés

6,2 7,6 6,6 8,0 8,9 6,6 8,6 7,3

59,8 53,0 44,0 62,5 63,1 53,6 53,0 56,8


A férfi és női népességet összehasonlítva a Közép-Dunántúl régióban a női lakosság életkora az idősebb kor irányába eltolódott: míg a 65 év feletti lakosság a nőknél 17,4%, addig a férfiaknál csak 11,2%. A kompenzáció az aktív korosztályban férfi 71,8%, nők 67,5%, és a 0-14 éves gyermekek között található, a fiúgyermekek aránya 17,0%, míg a leányoké csak 15,1%.

A Közép-Dunántúli régió lakosainak kormegoszlása (2003. évben) 65-x éves

100%

5,4

11,2

17,4

80%

15-64 éves

60%

69,6

71,8

67,5

40% 0-14 éves

20% 17,0

15,1

16,0

Ös sz es en

ők N

Fé rfi a

k

0%


A többi régióhoz viszonyítva a régió lakossága fiatalabb, hisz a második legkisebb arányú a 65 év feletti lakosság mind a férfiaknál: 11,2% (oszágos:12,0), mind a nőknél: 17,4% (országos: 18,7) minimális 0,2 %-os eltéréssel az Észak-Alföld után. A régión belül minimális különbségek vannak: Veszprém megyében magasabb 0,4%-kal a másik két megyéhez képest a 65 éven felüliek aránya, Komárom-Esztergom megyében pedig a 15-64 éves népesség aránya magasabb a másik két megyénél 0,3%-kal.


9


1.2

2004.

A halálozásból számolt mutatók

A Közép-Dunántúlon kedvezően országosan a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó halálozás (12,5‰), de ezek eredőjeként a természetes fogyás mértéke (-3,6‰) alacsonyabb az országos átlagnál (-4,1‰).

Az 1000 lakosra jutó halálozások alakulása (1990-2003.) 16

15

14

13

12

11

10 1990

1995


2000


2001

2002


2003



Régión belül az ezer lakosra jutó halálozás viszont Komárom - Esztergom megyében (13,1‰) a legmagasabb, bár nem éri el az országos átlagot. Az emésztő-rendszer betegségei és az egyéb halálokok kivételével valamennyi kiemelt halálokra vonatkozó regionális mutató alacsonyabb az országos átlagnál. Három kiemelt haláloki csoportban is a legalacsonyabb a régiók közül a 100ezer lakosra jutó meghaltak száma: a keringési betegségek következtében 618,2 (országos: 681,7), második a daganatos betegségek miatt: 313,7 (országos: 336,3), valamint a fertőző és élősdiek okozta betegségek miatt: 3,0 (országos: 4,9). 100 000 lakosra jutó daganatos megbetegedések miatti halálozás előfordulási gyakorisága (2003. évben)

100 000 lakosra jutó keringési rendszer megbetegedései miatti halálozás előfordulási gyakorisága (2003. évben)

Borsod-Abaúj-Zemplén

325,4 318,2 Győr-Moson-Sopron

KomáromEsztergom

Heves

321,5

Vas

316,0

304,5

383,9

Veszprém

Pest

Fejér

655,2

363,4

Gyôr-Moson-Sopron

KomáromEsztergom

656,8

313,4

Vas

354,0

Veszprém

301,4

Békés

358,3

Tolna

331,3

Somogy

378,5

Bács-Kiskun

332,3

Csongrád

331,7

321 - 340 341 - 360

Baranya

Budapest

Hajdú-Bihar

582,6

Jász-NagykunSzolnok

572,9

717,5

570 - 620 Békés

710,4

Tolna

Somogy

361 -

729,0

643,7

743,3

Zala

333,1


694,5

Fejér

301 - 320 Zala

735,8

Pest

650,7

649,0

Heves

641,7

Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok

305,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg

685,4

Nógrád

304,3

Budapest

343,6


765,1


320,9

Nógrád

800,5

Bács-Kiskun

723,4

Csongrád

719,4

621 - 670 671 - 720 721 -

704,1 Országos: 336,3 Minimum: 301,4 Maximum: 383,9

Baranya

Országos: 681,7 Minimum: 572,9 Maximum: 800,5


Régión belül legmagasabb a daganatos megbetegedések, az emésztőrendszeri betegségek, a külső és egyéb ok miatti halálozás Komárom-Esztergom megyében, a keringési rendszer és a légzőrendszer megbetegedései miatti halálozás pedig Veszprém megyében a legmagasabb.


10

Közép-Dunántúl RET: Regionális egészségügyi fejlesztési terv 100 000 lakosra jutó légzőrendszeri megbetegedések miatti halálozás előfordulási gyakorisága (2003. évben)

2004.

100 000 lakosra jutó emésztőrendszeri megbetegedések miatti halálozás előfordulási gyakorisága (2003. évben) 107,4

75,1 Borsod-Abaúj-Zemplén

82,3 Nógrád

27,1 Gyôr-Moson-Sopron

Komárom- 40,5 Esztergom


59,8

Hajdú-Bihar

60,9

Tolna

44,6

Bács-Kiskun

52,4

Csongrád

79,6

Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok

75,9

83,0

91,2

41 - 54

Zala

55 - 68

111,3

Békés

91,4

Tolna

Somogy

69 -

39,4

97,1

Fejér

Veszprém

27 - 40 Békés

Somogy

81,0

97,1 Pest

97,0

Vas

66,3

Zala


99,0 Heves

Budapest

89,6

28,5


49,0

37,3

64,8


Gyôr-Moson-Sopron

Fejér

Veszprém

92,1

48,2 Pest

54,2

Nógrád

43,9

Heves

Budapest

52,1 Vas


93,2

58 - 79

58,0

Bács-Kiskun

83,4

80 - 100

Csongrád

102,4

101 -

79,3

97,9

78,1 Országos: 53,7 Minimum: 27,1 Maximum: 82,3

Baranya

Országos: 93,2 Minimum: 58,0 Maximum: 112,1

Baranya



Az emésztő rendszer betegségei miatt meghaltak száma viszont a legkedvezőtlenebb, valamennyi régió közül Észak-Magyarországon kívül itt a legmagasabb halálozási arány: 99,1, míg országosan csak 93,2 a 100ezer lakosra jutó meghaltak száma. A régió 2003. évi mortalitási adatait a következő táblázat hasonlítja össze a többi régió halálozási adataihoz viszonyítottan a főbb haláloki betegségcsoportokban:

Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország

A légzőAz emésztőFertőző Daganatok A keringési rendszer betegségei rendszer betegségek rendszer betegségei betegségei

6,5 3,0 4,7 3,5 4,4 4,8 4,5 4,9

352,7 313,7 320,0 341,2 332,4 320,8 345,5 336,3

650,4 618,2 674,1 712,5 711,7 672,3 744,5 681,7

48,5 43,8 43,7 67,1 72,5 48,0 56,9 53,7

A morbiditás Egyéb és halálokok Összesen mortalitás külső okai

97,1 99,1 97,1 92,0 102,8 79,7 82,4 93,2

85,2 82,5 80,3 97,7 95,5 95,9 104,4 93,1

74,0 88,2 77,8 74,6 88,3 69,8 77,2 77,9

1314,3 1248,6 1297,7 1388,7 1407,7 1291,4 1415,3 1340,9

Forrás: KSH Demográfiai évkönyv

Az országban, e régióban a harmadik legalacsonyabb az öngyilkosságok következtében meghaltak 100ezer lakosra jutó aránya: 23,6, alacsonyabb arány csak KözépMagyarországon (22,8) és Nyugat-Dunántúlon (19,0) volt, az országos átlag 27,7. Kiemelve a szívbetegségeket megállapítható, hogy Komárom-Esztergom megyében az országos átlag feletti az előfordulási gyakorisága. 100 000 lakosra jutó szívbetegségek miatti halálozás előfordulási gyakorisága (2003. évben)


388,3 413,7 Gyôr-Moson-Sopron

357,4 Vas

408,7 KomáromEsztergom

Veszprém

401,7

Heves

407,1

417,5 Budapest

Hajdú-Bihar

Pest

381,3

346,8

Fejér


447,8

475,6

344,4 Zala

390,7


399,1

Nógrád

Békés

405,6

Tolna

Somogy

465,1 455,4 Baranya

468,4

Bács-Kiskun

406,4

Csongrád

343,6

Országos átlag: 405,7 Országos átlag feletti



11


SHA, 100 000 férfir a jutó daganatok (1 985-2002.)

2004.

SHA, 100 000 nőre jut ó daganat ok (1 985-2002.)

450

240

400

220

350

200

300

180

250

160 1985

1990

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Közép-Magyarország

Közép-Du nántúl

N yugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

D él-Alföld

Ország

2002

For rás: Magya r Egész séga da ttá r

1985

1990

1995

1996

1997

1998

2000

2001

2002


Közép-Du nántúl

N yu gat-Dunántúl

Dél-Dunántúl


Észak-Alfö ld

D él-Alföld

Ország


SH A, 100 000 nőre jutó tüdő, hö rgőrák (1 985-2002.)

SH A, 100 000 férfira jutó tüdő, hörgőrák (1 985-2002.) 170

50

150

40

130

30

110

20

90

10

0

70 1985

1990

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Közép-Magyaro rszág

Közép-Dunántúl

N yugat-Dunántúl

Dél-Du nántú l

Észak-Magyaro rszág

Észak-Alföld

D él-Alfö ld

Or szág

1985

2002

1990

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001


Kö zép-Du nántú l

N yugat-Dunántúl

Dél- Dunántúl


Észak -Alfö ld

D él-Alföld

Ország

2002

For rás: Magya r Egészséga da ttár


SH A, 100 000 nő re jutó eml őrák (1 985-2002.)

SH A, 100 000 nőre jutó méhnyakrák (1 985-2002.) 45

16 14

40

12 10

35

8 30

6 4

25

2 20

0 1985

1990

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001


Közép-Dunántúl

N yugat-Dunántúl

Dél-Du nántú l


Észak-Alföld

D él-Alfö ld

Or szág

For rás: Magyar Egész ségada ttár

2002

1985

1990

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001


Közép-Dunántúl

N yugat-Dunántúl

Dél-Du nántú l


Észak-Alföld

D él-Alfö ld

Or szág

2002


1985-2002. közötti standardizált halálozási arányokat diagramokban mutatjuk be régiónként, nemenként: Az ábrák idősoros adatai 13 év távlatát bemutató trendeket tartalmaznak a kiemelt halálozási betegségekben, figyelembe véve a régiók lakosságának kor és nem szerinti aktuális összetételét.


12


SHA, 100 000 férfira jutó keringési betegségek (1985-2002.)

2004.

SHA, 100 000 nőre jutó keringési betegségek (1985-2002.)

900

600

850 550

800 750

500

700 450

650 600

400 550 350

500 1985

1990


1995

1996

1997

Közép-Du nántú l Észak-Alföld

1998

1999

2000


2001

1985

2002

Dél-Dunántú l Ország

Forrás: Magyar Egészségadattár

1990

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001


Közép-Du nántú l

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld

Ország

2002


SHA, 100 000 férfira jutó ishaemiás szívbetegségek (1985-2002.)

SHA, 100 000 nőre jutó ishaemiás szívbetegségek (1985-2002.) 230

400

210 350

190

300

170

250 1985

1990

Kö zép-Magyaro rszág Észak-Magyarország

1995

1996

1997

Közép-Dunántú l Észak-Alföld

1998

1999


2000

2001

2002

150 1985

Dél-Du nántúl Ország

1990

1995



1996

1997

Közép-Du nántúl Észak-Alföld

1998

1999

2000


2001

2002

Dél-Dunántú l Ország


SHA, 100 000 férfira jutó agyérbetegségek (1985-2002.)

SHA, 100 000 nőre jutó agyérbetegségek (1985-2002.)

280

220

260

200

240

180

220 160 200 140 180 120

160

100

140

80

120 1985

1990

Közép-Magyaro rszág Észak-Magyarország

1995

1996


1997

1998

1999




2000

2001


2002

1985

1990


1995

1996


1997

1998

1999


2000

2001

2002



13


SHA, 100 000 férfira jutó légzőrendszeri betegségek (1985-2002.)

2004.

SHA, 100 000 nőre jutó légzőrendszeri betegségek (1985-2002.) 60

140

50

120

40

100 30

80

20

60

10

0

40 1985

1990

Közép-Magyarország Észak-Magyaro rszág

1995

1996

1997


1998

1999

2000

Nyu gat-Du nántú l Dél-Alfö ld

2001

1985

2002

Dél-Du nántú l Ország

1990

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002


Közép-Du nántúl

Nyu gat-Dunántúl

Dél-Du nántúl


Észak-Alföld

Dél-Alfö ld

Ország



SHA, 100 000 férfira jutó emésztőrendszeri betegségek (1985-2002.)

SHA, 100 000 nőre jutó emésztőrendszeri betegségek (1985-2002.)

200 70

180

60

160

140

50

120 40

100 30

80 1985

1990


1995

1996

1997


1998

1999

2000


2001

1985

2002


1990

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001


Közép-Dunántú l

Nyugat-Dunántúl

Dél-Du nántú l


Észak-Alföld

Dél-Alfö ld

Ország

2002



SHA, 100 000 nőre jutó külső okok (1985-2002.)

SHA, 100 000 férfira jutó külső okok (1985-2002.) 220

80

200 70

180 60

160 140

50

120 40

100 30

80 1985

1990

Közép-Magyarország Észak-Magyaro rszág

1995

1996


1997

1998

1999

Nyu gat-Du nántú l Dél-Alfö ld


2000

2001


2002

1985

1990

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001


Közép-Du nántúl

Nyu gat-Du nántú l

Dél-Du nántú l

É szak-Magyarország

É szak-Alföld

Dél-Alfö ld

Ország

2002


A helyzet ismerten sokkal árnyaltabb, de a mélyebb, pl. megyei szintű egyenetlenségek vizsgálata nem lehetett e tanulmány feladata.


14


2004.

A terület általános egészségi állapotát jellemző mutató a halálozási statisztikából számított, halálozási viszonyokból visszafejtett születéskor várható átlagos élettartam. A KözépDunántúl régióban a férfiak születéskor várható átlagos élettartama: 68,26 év adattal csak a harmadik legmagasabb, a nőké: 76,39 év pedig negyedik legmagasabb az országban. Régión belül a nők születéskor várható élettartama Veszprém megyében az országos átlagot is meghaladva a legmagasabb (76,82), a férfiak esetében Fejér megyében (68,65) a legmagasabb még az országosnál is. Az egyes régiókban számított adatokat 1996 év, valamint 2000-2003 év között, nemenként foglalja össze a következő táblázat: Férfiak születéskor várható élettartama régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország

1996 66,54 66,03 67,31 65,42 65,20 65,72 65,86 66,06

2000 67,90 67,36 67,69 66,91 66,20 66,43 66,58 67,11

2001 69,10 68,53 68,93 67,83 66,73 67,03 68,21 68,15

2002 69,55 68,11 68,80 67,94 66,68 67,32 68,24 68,26

2003 69,60 68,26 68,81 68,02 66,68 67,30 67,85 68,29

2003-1996

2003 77,04 76,39 77,42 75,70 75,84 76,16 76,50 76,53

2003-1996

3,06 2,23 1,50 2,60 1,48 1,58 1,99 2,23

Nők születéskor várható élettartam régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország

1996 74,81 74,66 75,15 74,25 74,69 74,32 74,81 74,70

2000 75,73 75,92 76,64 74,81 75,25 75,05 75,76 75,59

2001 76,53 76,24 77,44 75,79 76,26 76,17 76,64 76,46

2002 76,94 76,68 77,05 76,47 76,00 75,94 76,62 76,56

2,23 1,73 2,27 1,45 1,15 1,84 1,69 1,83


1996 és 2003 között hét év alatt a férfiak születéskor várható élettartama 2,23 évvel nőtt, ami az országban a második legmagasabb. Ugyanez a nőknél kedvezőtlenebb, csak 1,73 évvel nőtt, ami az országos növekmény (1,83 év) alatti, országosan a régiók között a negyedik. A KSH által 2003. évben számított 100 000 főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből a régióban a 8277 értékkel a harmadik legalacsonyabb a régiók között, az országos adat: 8388. A 100ezer főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből standardizált adatait mutatja a táblázat nemenként az egyes régiókban: régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország

Férfi standarnyers dizált 10 785 10 578 11 488 11 324 10 995 10 825 11 739 11 449 13 190 13 300 11 879 12 211 12 430 12 282 11 675 11 578

Nő nyers 5 119 5 102 4 490 5 744 5 819 5 183 5 233 5 230

standardizált 4 857 5 190 4 403 5 847 5 883 5 202 5 194 5 171

Együtt standarnyers dizált 7 849 7 540 8 277 8 156 7 719 7 525 8 691 8 497 9 438 9 409 8 485 8 570 8 762 8 599 8 388 8 228

Forrás: KSH Demográfiai évkönyv


15


1.3

2004.

Morbiditási helyzet

Az Országos Lakossági Egészségfelmérés 2000. évi megbetegedési adatait mutatják a következő ábrák (az OLEF 2003 Gyorsjelentés csak országos szintű megállapításokat tartalmaz):

Magasvérnyomás betegségben szenvedő férfiak aránya 60

%

Magasvérnyomás betegségben szenvedő nők aránya 80

%

70

50

60 40

50

30

40 30

20

20 10

10

0

0 18-34 éves Közép-Magyarország Észak-Magyarország

35-64 éves Közép-Dunántúl Észak-Alföld

65-x éves Nyugat-Dunántúl Dél-Alföld

összesen

18-34 éves





összesen Dél-Dunántúl Ország


Cukorbetegségben szenvedő férfiak aránya 25


Cukorbetegségben szenvedő nők aránya

% 30

%

25

20

20

15

15

10

10

5

5 0




18-34 éves

összesen



Krónikus májbetegségben szenvedő férfiak aránya 9

8

8

7

7

6

6

5

5

4

4

3

3

2

2

1

1

0 Közép-Magyarország Észak-Magyarország


Krónikus májbetegségben szenvedő nők aránya

%

18-34 éves




9







%






16


Szívinfarktust szenvedett férfiak aránya 18

Szívinfarktust szenvedett nők aránya

%

18

16

16

14

14

12

12

10

10

8

8

6

6

4

4

2

2

0

%




összesen

18-34 éves








Agyi infarktust szenvedett nők aránya

Agyi infarktust szenvedett férfiak aránya 25

2004.

%

12

%

10

20

8

15 6

10

4

5

2 0




18-34 éves

összesen







Krónikus mozgásszervi betegségben szenvedő férfiak aránya 45


%

Krónikus mozgásszervi betegségben szenvedő nők aránya 60

40

%

50

35

40

30 25

30

20 15

20

10

10

5 0







18-34 éves Közép-Magyarország Észak-Magyarország





17


2004.

A Nemzeti Rákregiszter adatait mutatják az alábbi táblázatok Új daganatos megbetegedések aránya 100 ezer lakosra 2000 645,1 583,4 631,2 718,8 666,4 834,7 771,9 692,8


2001 751,7 588,3 570,8 661,8 610,2 666,5 645,1 661,6

2002 656,2 564,7 585,9 727,0 628,4 571,6 586,4 620,2

Új daganatos megbetegedések aránya 100 ezer férfira 2000 675,8 625,0 706,3 781,4 710,8 891,2 779,2 735,2


2001 761,1 647,5 607,9 703,2 687,9 730,4 679,2 702,2

2002 673,1 607,6 599,8 783,2 681,3 623,6 632,7 657,1

Új daganatos megbetegedések aránya 100 ezer nőre Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország

2000 618,4 544,3 561,1 661,5 625,8 781,9 765,3 654,3

2001 743,5 532,6 536,2 624,1 539,7 607,4 614,0 624,8

2002 641,5 524,3 572,9 675,8 580,5 523,5 544,5 586,7

Fentiekből látható, hogy a régióban összességében mind a nők, mind a férfiak esetében alacsonyabb az új daganatos megbetegedések aránya. A részletes megbetegedéseket vizsgálva is megállapítható, hogy a férfi ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganata (régió: 46,8, országos: 46,7) kivételével mindenhol az országosnál alacsonyabb az előfordulási arány. A KSH évek óta a „betegségi”, a morbiditási adatokat a háziorvosi jelentések alapján, a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 éves és idősebb férfiak betegségeit BNO X. revízió csoportjai szerint, nemenként és korcsoportonként teszi közzé. 2001-ben a 10 000 lakosra vetített, a leggyakoribb jelentett megbetegedés csoportok közül a Közép-Dunántúl régióban valamennyi az országos alatti megbetegedés számot mutatott. A betegségek között vezető a magasvérnyomás (I10-I15): 1823 lakos, ez azonban a második legalacsonyabb, csak Közép-Magyarország előzi csak meg, ott 1812, az országos átlag 1928. A következő leggyakoribb bejelentett betegség az ischaemiás szívbetegség (I20-I25): 775, ezzel a második a régiók között, megelőzi Nyugat-Dunántúl 688 lakossal. Ezt követik a spondylopathiák (M45-M49): 483, a diabetes (E10-E14): 512, mely adattal a harmadik (Észak-Alföld: 426, Észak-Magyarország: 486), az idült alsó légúti betegségek (J40-J44): 334, valamint a májbetegségek (K70-K77): 302 lakossal. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

18


2004.

10 000 lakosra vetítve a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 éves és idősebb nők betegségei szintén valamennyi az országos alatti megbetegedésszámot mutatott a jelentett megbetegedések közül. Itt is vezető a magas vérnyomás (I10-I15): 2356 lakos, mely a második a régiók közül, csak a Közép-Magyarország adata alacsonyabb: 2080, az országos átlag 2463. A nőknél is a második leggyakoribb bejelentett betegség az ischaemiás szívbetegség (I20I25): 841, ezzel a harmadik a régiók között, megelőzi Nyugat-Dunántúl 734, és KözépMagyarország 802 lakossal. Ezt követik a férfiakhoz hasonlóan a spondylopathiák (M45-M49): 616, a diabetes (E10-E14): 603, mely adattal szintén a harmadik (Észak-Alföld: 535, Észak-Magyarország: 566). Az ötödik leggyakoribb betegség nőknél a csontsűrűség és a csontszerkezet rendellenességei (M80-M85): 454, mely országosan a második legalacsonyabb arány (Észak-Magyarország: 448), az országos adat: 534 jelentett beteg 10 000 lakosra vetítve. A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0-18 évesek betegségei közül csak a KSH által is közzétett leggyakoribb betegségeket vizsgáltuk. Ezen adatok alapján a Közép-Dunántúl régió valamennyi vizsgált megbetegedés vonatkozásában a fiúk és a leányok esetében az országos megbetegedésszám felett van. A bejelentkezett 0-18 éves fiúk betegségei 10 000 lakosra vetítve: a leggyakoribb jelentett betegség az asthma (J45): 302 (1999-ben csak 244), a régiók között az ötödik, csak a DélDunántúl: 314, és a Nyugat-Dunántúl: 316 kedvezőtlenebb, az országos adat: 259 fiúgyermek. A második leggyakoribb jelentett betegség a vashiányos anaemia (D50): 226, a régiók között a negyedik, de az országos adat itt is alacsonyabb: 220 fiú. A harmadik jelentett betegség a deformáló hátgerinc elváltozások (M40-M43) alapján: 192 (1999-ben 158), országosan az utolsó előtti a régiók között, csak Észak-Magyarország régióban több az előfordulás: 207 fiúgyermek 10 000 azonos korú lakos közül. A bejelentkezett 0-18 éves leányok betegségei 10 000 lakosra vetítve: a leggyakoribb jelentett betegség a vashiányos anaemia (D50): 311, a régiók között a negyedik, de az országos adat itt is alacsonyabb: 302 leány. A második leggyakoribb jelentett betegség a leányoknál a deformáló hátgerinc elváltozások (M40-M43) alapján: 230, országosan az utolsó a régiók között, csak Észak-Magyarország régióban közel azonos az előfordulás: 229 leány 10 000 azonos korú lakos közül. A harmadik jelentett betegség az asthma (J45): 198 (1999-ben csak 157), a régiók között a hatodik, egyedül a Dél-Dunántúl: 215 kedvezőtlenebb, az országos adat: 174 leánygyermek. 2002-ben a gondozókban nyilvántartott gondozottak száma az évközépi lakosságszám alapján 10 000 lakosra számítva értékelhető. A tüdőgondozókban bejelentett aktív tbc-s betegek száma a Közép-Dunántúl régióban 2,22 (országos: 2,77), ezzel a régiók között az ötödik helyen van. Országosan a második helyen áll a régió az igazolt új primer hörgőrákos betegek 10 000 lakosra vetített számában, itt a második legalacsonyabb: 5,87 (országos: 6,26), a Dél-Dunántúl viszont a legmagasabb igazolt esetet jelentett: 6,92 gondozott / 10ezer lakos. Régió

Nyilvántartott aktív TBC-s betegek aránya

Nyilvántartott új TBC-s betegek aránya

3,79 2,22 1,78 1,73 2,17 3,82 1,99 2,77

3,69 2,39 2,11 2,04 2,89 3,78 2,34 2,96


Nyilvántartott primer hörgőrákos betegek aránya 15,68 13,50 13,55 14,12 15,62 13,72 15,81 14,79

Új primer hörgőrákos betegek aránya 6,00 5,87 5,56 6,92 6,60 6,26 6,84 6,26

Forrás: KSH Eü. Stat. Évkönyv


19


2004.

Régión belül Fejér megyében a legmagasabb a nyilvántartott aktív TBC-s betegek aránya (2,85), Komárom-Esztergom megyében az új TBC-s (3,38), Veszprém megyében a primer hörgőrákos (14,60), és az igazolt új hörgőrákos (7,35) betegek aránya. Utóbbi két mutató Komárom-Esztergom megyében a legalacsonyabb. A pszichiátriai gondozókban nyilvántartott betegek 10 000 lakosra vetített száma a régióban a harmadik legkevesebb 2002-ben: 103,6 (országos: 132,9), új pszichiátriai gondozott betegek aránya viszont magasabb: 27,7, a második volt a régió(országos: 22,7). Nyilvántartott felnőtt pszichiátriai gondozottak aránya


Új felnőtt pszichiátriai Nyilvántartott betegek aránya alkoholbetegek aránya

147,2 103,6 103,2 159,0 102,4 116,3 177,7 132,9

22,2 27,7 16,2 33,2 17,0 18,6 27,1 22,7

47,4 20,3 43,0 20,3 31,0 31,8 24,7 33,8


Régión belül Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb a nyilvántartott pszichiátriai gondozottak aránya (17,34), és Fejér megyében a legalacsonyabb (5,51). Ugyanez figyelhető meg az új pszichiátriai betegek arányának vizsgálatakor is. A nyilvántartott alkohol betegek száma országosan a legkevesebb a régióban, DélDunántúllal együtt: 20,3 fő / 10ezer lakos, (országos: 33,8) a legtöbb Közép-Magyarország, ahol a jelentett alkoholbeteg: 47,4 / 10ezer lakos. (Ezzel együtt az emésztőrendszer megbetegedései magasabb arányban fordulnak elő a régióban.) Régión belül Fejér megyében (29,9) a legmagasabb és Komárom-Esztergom megyében (9,3) a legalacsonyabb. A bejelentett foglalkozási megbetegedések száma Régió

KözépMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002 1992/2002

170

136

131

181

147

138

170

107

133

88

94 78 113

109 89 99

93 86 90

188 104 102

119 119 122

130 67 135

156 52 158

118 78 164

104 44 153

96 55 103


90

91

56

110

92

88

47

59

57

55

58

64,4%

Észak-Alföld Dél-Alföld

73 57

68 48

43 32

71 73

72 48

89 62

74 34

90 54

34 42

54 30

45 28

61,6% 49,1%

675

640

531

829

719

709

691

670

567

481

488

72,3%

Ország

82

48,2%

94 100,0% 30 38,5% 151 133,6%


A bejelentett foglalkozási megbetegedések számának változása jól követhető a táblázat alapján. A régióban ez az adat 2002. évi száma azonos az 1992 év adatával, 1995 évben mint az országos átlag is - maximumot ért el, majd csökkent, de csak a tíz évvel előtti mértékig változott, míg országosan 27,7%-ot csökkent. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

20


2004.

2002-ben az orvos-szakértői tevékenység alapján az új rokkantak 10 000 munkavállalási korú lakosra jutó új rokkantak megyénkénti arányát lásd az alábbi térképen.

10 000 munkavállalási korúra jutó új rokkantak gyakorisága (2002. évben)


70,5 Nógrád

115,5


102,8

90,5

Heves

71,7 Gyôr-Moson-Sopron


77,7

47,9

Hajdú-Bihar

Budapest

56,6

51,8

71,3

Vas

Pest

Fejér

Veszprém


60,5

97,8 106,7

Zala

Békés

83,8

45,4

67,8

Tolna

Somogy

102,0

130,4

Bács-Kiskun

Csongrád

Országos: 75,9

85,5 Baranya

Országos átlag feletti


Főbb betegségcsoportok szerinti gyakorisága az alábbiak szerint alakult: Régió

Összesen


52,8 63,9 59,9 83,7 100,5 87,9 105,1 75,9

Keringési Mentális és rendszer viselkedésbetegségei zavarok

14,9 18,1 16,4 26,0 36,2 30,9 33,1 24,0

7,9 9,5 10,5 14,0 12,7 13,1 17,2 11,6

CsontEmésztőIdegizomDaganatok rendszer rendszer rendszer betegségei betegségei betegségei

4,4 7,3 5,9 9,8 10,4 11,1 13,8 8,4

11,4 12,4 12,8 11,8 14,6 13,0 13,5 12,6

2,3 3,3 2,4 4,0 4,8 3,5 4,0 3,3

2,0 2,8 2,0 3,5 4,5 2,4 4,0 2,9


A Közép-Dunántúl régióban valamennyi betegség csoportban az országos átlagnál alacsonyabb a fenti betegség csoportok gyakorisága, az összes betegségben: 63,9 (országos: 75,9) és általában is a harmadik legalacsonyabb a régiók között. Második legkevesebb a régiók között mentális és viselkedészavarok: 9,5 új eset (országos: 11,6), harmadik a keringési rendszer betegségei miatti új rokkant: 18,1 (országos: 24,0), a daganatok: 12,4 (országos: 12,6), a csont-, izomrendszer és kötőszövet betegségei: 7,3 (országos: 8,4), valamint az emésztőrendszer betegségei: 3,3 (országos: 3,3). Negyedik átlagos - a régiók között az idegrendszer betegségei miatt új rokkant gyakorisága alapján: 2,8, (országos: 2,9). Régión belül már változó a helyzet: A keringési rendszer betegségei miatt rokkantak gyakorisága Komárom-Esztergom megyében (21,8) és Veszprém megyében (20,7) Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

21


2004.

meghaladja az országos átlagot . Ugyanez látható a mentális és viselkedés-zavarok tekintetében. A csont- izomrendszer és kötőszövet betegségei csak Veszprémben voltak magasabbak (8,1) az országosnál, ugyanígy a daganatok (Veszprém: 15,5). Az emésztőrendszer betegségei pedig Komárom-Esztergom megyében (4,0) gyakoribbak az átlagnál. A fekvőbeteg ellátásban észlelt kórházi morbiditás a 2003. évi adatai alapján a 10 000 lakosra jutó kórházi eset alapbetegségek szerint elemezhető. (Az adatok forrása a GYÓGYINFOK). Az országosan első 9 leggyakoribb kórházi alapbetegségben a régió három kivétellel valamennyi betegségben az országos adatnál kevesebb esetet mutat. A kivételek: a rosszindulatú daganatok, a emésztőrendszer megbetegedései, valamint a sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei. A régiók között az országosan is vezető keringési rendszer betegségei alapján második a régió: 537,9 (országos: 578,0), csak a Nyugat-Dunántúl még kevesebb: 457,9 esettel. A második leggyakoribb megbetegedés itt is a rosszindulatú daganatok, de a régiók sorrendjében csak a negyedik: 265.6 esettel (országos: 259,3). Szintén második helyen áll a régió az országosan harmadik légző rendszer betegségei szerint: 190,9 (országos: 209,7), kedvezőtlen hatodik helyen áll az emésztőrendszer betegségei alapján: 211,5 (országos: 210,1). Bár országosan csak az ötödik a terhesség, szülés, gyermekágy esetei (208,1), a KözépDunántúl régióban ez a negyedik leggyakoribb ellátás 194,1 esettel, mely eredménnyel a második a régiók között (első a Nyugat-Dunántúl: 154,0 esettel). A hatodik leggyakoribb a mentális és viselkedészavarok miatti ellátás: 168,2 eset (országos: 169,8). Régión belül: Fejér megyében a legmagasabb (2883), meghaladja az országos átlagot (2870) a 10 000 lakosra jutó kórházi esetek száma. Összegzés: Az adatok alapján a többi régióhoz viszonyítva a Közép-Dunántúl régió demográfiai, népmozgalmi, valamint morbiditási vonatkozású erősségei: - népsűrűsége a második legnagyobb, - a többi régióhoz viszonyítva a régió lakossága fiatalabb, a második legkisebb a 65 év felettiek aránya, - a 100ezer lakosra jutó összes halálozások száma a régiók között a legalacsonyabb, - valamennyi kiemelt halálokra a regionális mutató alacsonyabb az országos átlagnál, kivéve az emésztő rendszer betegségeit és az egyéb halálokokat, - régió szinten itt a legalacsonyabb: a keringési rendszer betegségek következtében meghaltak száma, a daganatok miatti és a fertőző és élősdiek okozta halálozás szempontjából országosan a második legkevesebb, - 100 élveszületésre jutó terhesség megszakítások tekintetében második a régiók között, - a férfiak születéskor várható élettartama 7 évi alatti növekedése országosan a második legmagasabb, - 2001-ben felnőtteknél a háziorvosi jelentett megbetegedések közül a férfiak körében valamennyi, a nők körében szintén valamennyi betegségcsoport aránya az országos arány alatti, - vezető betegség a magas vérnyomás, de a régiók közül a férfiaknál és a nőknél is második legkisebb arányban, ezt követi az ischaemiás szívbetegség, spondylopathiák, diabetes, - a gondozók adataiban a második legalacsonyabb az igazolt új primer hörgőrákos beteg / 10 000 lakos, - valamennyi betegség miatti új rokkantak aránya az országos adatnál kevesebb, - a nyilvántartott alkohol betegek száma országosan a legkevesebb, Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

22


2004.

- az új rokkantak száma a munkavállaló korú lakosság arányában az országosnál kisebb, - az országosan első 9 leggyakoribb kórházi alapbetegségben a régióban - három kivétellel - valamennyi betegségben az esetszám az országos adatnál kevesebb. A régió gyengeségei, főbb kockázati tényezők: - a csecsemőhalálozás az országos átlagnál magasabb, - a 100ezer főre jutó potenciális 70 évből elvesztett életévek adata a harmadik legalacsonyabb a régiók között, - az emésztő rendszer betegségei miatt valamennyi régió közül itt a legmagasabb a halálozási arány, - a háziorvosi és házi gyermekorvosi jelentett megbetegedések száma: a fiúknál és a leányoknál is a megbetegedés az országos megbetegedésszám felett van, - a deformáló hátgerinc elváltozások: előfordulása a fiúknál a régiók sorrendjében az utolsó előtti legtöbb, a lányoknál a legnagyobb arányú, - a 10 000 lakosra jutó új pszichiátriai gondozott betegek aránya alapján második a régiók között.


23


2004.

2. A régió lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők bemutatása 2.1.

Gazdasági-szociális környezet

A Közép-Dunántúl régióban 2002. évben az öregedési index: a 65 éves feletti idősnépesség a 0-14 éves gyermeknépesség százalékában 87,2, a régió a második helyen áll, csak az Észak-Alföld 76,8 aránya előzi meg (országos: 95,4). Ennek megfelelően országosan a legalacsonyabb az eltartottsági ráta: a gyermek- és az idősnépesség a 15-64 éves népesség százalékában 44,0, azonos, mint a Közép-Magyarország aránya (országos: 45,9). Ezt a helyet a gyermek-népesség magasabb: 23,5 eltartottsági rátája eredményezi, mellyel a negyedik, de az idős népesség eltartottsági rátája 20,5, valamennyi régió közül a legalacsonyabb (országos: 22,3). A gyermeknépesség eltartottsági rátája (1990-2003.)

Az idősnépesség eltartottsági rátája (1990-2003.)

36

24

34 32

22

30 20

28 26

18

24 22

16

20 1990


1998

2000


2001




1998

2000


2001


2002




Régió

1990

2002

Gyermek-népesség Az idős népesség eltartottsági rátája eltartottsági rátája


20,9 23,5 22,1 23,4 25,9 27,3 23,7 23,5

23,1 20,5 22,1 22,6 23,2 20,9 23,7 22,4

Az eltartott népesség rátája

44,0 44,0 44,2 46,0 49,1 48,2 47,4 45,9

Öregedési index 110,6 87,2 100,2 96,8 89,3 76,8 100,1 95,4

Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv

A gazdasági aktivitás aránya (a gazdaságilag aktív lakosság aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság összegéhez képest) 2003-ban az országos 53,79% felett, 57,98% volt. Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország

Gazdaságilag aktív népesség aránya 57,45 57,98 57,73 51,31 49,85 49,26 50,25 53,79

Gazdaságilag nem aktív Munkanélküliségi ráta népesség aránya 42,54 4,0 42,02 4,6 42,27 4,6 48,69 7,9 50,15 9,7 50,74 6,8 49,75 6,5 46,21 5,9

Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv


24


2004.

A munkanélküliségi ráta is alacsonyabb az országosnál (5,9) Nyugat-Dunántúllal azonos (4,6), csak Közép Magyarország 4,0 rátája volt alacsonyabb. Régión belül legmagasabb Fejér megyében (4,8) és legalacsonyabb Komárom-Esztergom megyében (4,3). Míg a régió a megtermelt bruttó hazai termék (GDP) szerint 1996-ban az ötödik helyen állt, 2002-ben már a negyedik helyen. Az egy főre jutó bruttó hazai termék vonatkozásában azonban 1996 óta a harmadik helyen áll: 1996-ban 621 eFt (országos 676 eFt), 2002-ben 1462 eFt értékkel, de az országos: 1648 eFt alatt.

Az egy főre jutó GDP alakulása (1995-2003.) 2700 2400 2100 1800 1500 1200 900 600 300 1995

1996


1997

1998


1999

2000


2001

2002



Régión belül az egy főre jutó GDP legalacsonyabb Veszprém megyében (1307), és legmagasabb Fejér megyében (1551), Komárom-Esztegrom megyében (1525) csak kicsivel alacsonyabb, mint Fejér.

Régió


Egy főre jutó GDP (ezer Ft)

2 701 1 462 1 703 1 204 1 050 1 062 1 136 1 648

Beruházások összesen (mFt)

1 028 379 312 768 288 053 240 807 290 404 270 778 233 092 2 664 281

Egészségügyi Egészségügyi és szoc. és szoc. ágazat ágazat beruházásai beruházásai (mFt) aránya

31 027 6 806 10 177 4 548 8 572 7 453 9 769 78 352

3,0% 2,2% 3,5% 1,9% 3,0% 2,8% 4,2% 2,9%

Egy főre jutó beruházások

363 423 281 018 287 138 244 819 226 871 175 034 171 364 263 354

Egy főre jutó egészségügyi és szoc. ágazat beruházások

10 965 6 115 10 145 4 624 6 697 4 818 7 182 7 745


Egy lakosra jutó nemzetgazdasági beruházások Ft értéke szerint 2002-ben a KözépDunántúl régióban 281 018 Ft, a harmadik legnagyobb értékű beruházás valósult meg. Csak a Közép-Magyarország: 363 423 Ft és Nyugat-Dunántúl: 287 138 Ft előzte meg, (országos: 264 991 Ft).


25


2004.

Régión belül Komárom-Esztergom megyében volt a legkevesebb beruházás (1319 mFt), ezt követi Veszprém megye (2282 mFt), Fejér megyében a legtöbb (3205 mFt), Látható, hogy az egészségügyi és szociális beruházások tekintetében a régió az ötödik: 6115 Ft / lakos, amely az országos átlagnak 79 %-a, (7745 Ft / lakos), a legmagasabb érték Közép-Magyarország egészségügyi beruházása: 10965 Ft/lakos volt. A régióban 2003-ban az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete az országos átlag értékeket megközelítve a második helyen áll. Az első a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország, 165 05 Ft bruttó és 102 411 Ft nettó átlagkeresettel (országos: 137 187 Ft és 88 751 Ft), Közép-Dunántúl: 124 241 Ft bruttó és 82610 Ft nettó. A fizikai dolgozók 68 495 Ft és szellemi dolgozók 107 858 Ft nettó átlagkeresete közötti különbség 39 363 Ft volt, (országos: 49 023 Ft), azaz a fizikai dolgozók bruttó átlagkeresete a szellemi dolgozókéhoz képest 63,5% (országos: 57,6%). Bruttó átlagkereset fizikai szellemi összesen


102 149 94 277 91 226 80 979 83 931 77 856 80 436 91 396

222 008 177 837 167 825 162 685 161 126 159 950 158 250 193 274

165 005 124 241 118 928 113 947 116 283 111 807 111 892 137 187

fizikai

Nettó átlagkereset szellemi összesen

72 008 68 495 66 779 61 600 62 851 59 850 61 151 66 716

129 984 107 858 103 041 100 542 99 990 99 292 98 428 115 739

102 411 82 610 79 893 77 313 78 416 76 162 76 220 88 751


A lakosság szociális és egészségi állapotát is befolyásolja a lakáshelyzet. 2003-ban az 1000 lakosra számítva az épített lakások száma: 2,7, ezen adata a régiónak átlagos, a régiók sorrendjében a harmadik = negyedik, míg a 100 lakásra jutó lakosok száma országosan közel itt a legmagasabb: 261, (országos: 245), az Észak-Alföld (260). Vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 96,3%, mely ténnyel a régió vezető helyet foglalt el (országos: 93,0%), a csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya: 62,2%, ezzel a második helyen állt (országos: 56,0%), csak Közép-Magyarország előzi meg, ott 76,6%. 2.2

A régió lakosságának életmódja

Az Országos Lakossági Egészségfelmérés 2000. évi egészségi állapotot befolyásoló tényezők között a lakosság életmódja adatait mutatják a következő ábrák (az OLEF 2003. régiós adatokat nem tartalmaz): Az elhízott és a túlsúlyos férfiak aránya (%) 50 40 30 20 10 0 g ld ld ág túl túl t úl szá lf ö lfö án án án rsz -A ror l-A un un un k é a aro D D D a y y D z l at ag ag És zép Dé ug -M -M Kö Ny zép zak És Kö

elhízottak

s go szá Or

túlsúlyos

Forrás: Magyar Egészségadattár - OLEF 2000..


26


2004.

Az elhízott és túlsúlyos nők aránya (%) 50 40 30 20 10 0 g g ld ld túl túl túl szá szá lfö lfö án án án ror ror l-A un un un k-A a é a D D a D y y D z l at ag ag És zép Dé ug -M -M Kö Ny zép zak És Kö

elhízottak

sz Or

os ág

túlsúlyos

Forrás: Magyar Egészségadattár - OLEF 2000.

A Közép-Dunántúl az elhízott férfiak arányával (20,8%) a második legmagasabb a régiók között, csak a Dél - Alföld előzi meg (21,9%). Hasonló a helyzet a nők esetében is (20,0%), csak Dél-Dunántúl előzi meg (23,0%). Párhuzamosan a túlsúlyosság vonatkozásában mindkét nemnél a második legalacsonyabb arány látható. Forrás: Magyar Egészségadattár - OLEF 2000..

Rendszeresen dohányzó, és hetente minimum 15E alkoholt fogyasztó férfiak aránya (%)

60 50 40 30 20 10 0 rendsz.doh.

15Ealk.fogy/hét


Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld

Országos

Rendszeresen dohányzó, és hetente minimum 8E alkoholt fogyasztó nők aránya (%) 30 25 20 15 10 5 0 l l l ág ág öld öld gos ntú ntú ntú rsz rsz Alf Al f szá ná ná ná o o r r u l r u u k é a a O -D -D D za l-D agy agy És gat Dé zép yu Kö p-M k-M N é a z z És Kö

rendsz.doh.

8E alk.fogy/hét



27


2004.

A rendszeres dohányzás aránya mindkét nemnél az országos átlag feletti, a nőknél országosan a legmagasabb arányú (26%) a régiók között. A hetente 8E alkoholt fogyasztó nők aránya az országos átlag feletti, a régiók közül Közé-Magyarország és Dél-Dunántúl régióban kedvezőtlenebb a helyzet.

Naponta gyümölcsöt, z öldséget fogyasztó férfiak és nők aránya (% ) 90 75 60 45 30 15 0 l l l ld ág zág lfö ntú ntú ntú r sz ors -A ná ná ná aro ak Du Du yar Du y z g g s l t p a a a É Dé zé ug -M -M Kö Ny zép zak És Kö

ffi

lf l-A Dé

öld

szá Or

gos

nő

Forrás: Magyar Egészségadattár - OLEF 2000..

A táplálkozási szokásokat, helyzetet vizsgálva: a naponta gyümölcsöt és zöldséget fogyasztók aránya igen alacsony. A férfiak aránya (65,0%) szerint a régió országosan a második leggyengébb, kisebb arányt csak a Dél-Dunántúlon mértek (62,7%), a nőknél pedig országosan itt a legalacsonyabb (75,3%) (országos átlag: 77,5%).

Hetente testmozgást végző férfiak és nők (% ) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 l l l g g ld öld ntú szá szá ntú ntú lfö Alf ná ná ná -A ror ror u a élak D ya Du Du z D g gy l s t p a a é a É zé D ug -M -M Kö Ny zép zak És Kö

ffi

sz Or

os ág

nő


A lakosság fizikai aktivitása, a hetente testmozgást végző férfiak és nők aránya alapján: a férfiaknál (69,9%) a régiók közül csak Dél-Alföld és Észak-Magyarország (70,8%) mutatója több, a nőknél Nyugat-Dunántúl régió adata a legkevesebb (44,7%), Közép-Dunántúl az országos átlagot (58,5%) meghaladó aránnyal a harmadik (59,6%). Összegzés: Az adatok alapján a többi régióhoz viszonyítva a Közép-Dunántúl régió gazdasági- és szociális vonatkozású erősségei: - a gazdasági aktivitás aránya a legmagasabb a régiók között, - a munkanélküliségi ráta is alacsonyabb az országosnál , Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

28


2004.

- a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya országosan vezető helyet foglal el, - az eltartottsági ráta szerint az első = második helyen áll, Közép-Magyarországgal azonos, de az idős népesség eltartottsági rátája valamennyi régió közül itt a legalacsonyabb, - az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete az országos átlagot megközelítve a második legmagasabb, - az egy lakosra jutó nemzetgazdasági beruházások Ft értéke szerint KözépMagyarország és Nyugat-Dunántúl után a harmadik a régiók között. A régió gyengeségei, a fő kockázati tényezők: - az egészségügyi és szociális beruházások tekintetében a régió az ötödik, - 100 lakásra jutó lakosok száma országosan közel itt a legmagasabb, - az elhízott férfiak és nők aránya a második legmagasabb a régiók között, - a rendszeres dohányzás aránya mindkét nemnél az országos átlag feletti, a nőknél országosan a legmagasabb arányú, - a naponta gyümölcsöt és zöldséget fogyasztók aránya alacsony, a férfiaknál a régió országosan a második leggyengébb.


29


2004.

3

Egészségügyi ellátórendszer leírása, kapacitások értékelése

3.1

Az alapellátás kapacitásai

Az egészségügyi ellátó rendszerben az alapellátás területén a Közép-Dunántúli régióban az 1993 évi 717-ről 2000.-re 731-re nőtt, 2002-ben 726, majd 2003-ra 727-ra változott a háziorvosi szolgálatok havi átlagos száma. 2002-ban az összesen 726 szolgáltból 690 területi ellátási kötelezettséggel szerződött, a vállalkozások száma 659 volt, ami mindössze 90,8%, (országos: 91,2%), ennél kisebb arány csak a Dél-Alföldön (90,3%) és Észak-Magyarországon található (88,5%). Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosi szolgálatra jutó bejelentkezett biztosítottak száma átlagosan 1538 volt, ami 25-tel több mint az (1513) országos átlag, a régiók között ezzel a negyedik helyen volt.

Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (1990-2002.) 1 900

1 800

1 700

1 600

1 500

1 400 1990

1995


2000


2001


2002



2002-ben a régióban a háziorvosok száma 556, az egy háziorvosra jutó lakosok száma kissé emelkedett: 2003, ezzel a régiók között a harmadik, legtöbb biztosítottat fogadott egy háziorvos, ennél több csak Észak-Magyarországon (2023) és az Észak-Alföldi régióban az egy háziorvosnál bejelentkezett átlagos lakos szám: 2112.

Régió

Háziorvosok száma

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl

Egy háziorvosra jutó lakosok száma

Házi gyermekorvosok száma

Egy házi gyermekorvosra jutó 0-19 éves lakosok száma

10 000 gyermekre jutó házi gyermekorvos

1 445

1 958

523

1 087

9,2

545

2 042

168

1 516

6,6

Nyugat-Dunántúl

512

1 959

140

1 574

6,4

Dél-Dunántúl

543

1 811

150

1 492

6,7


634

2 019

166

1 894

5,3

Észak-Alföld

738

2 096

219

1 789

5,6

Dél-Alföld

689

1 974

216

1 434

7,0

5 106

1 981

1 582

1 443

6,9

Ország

Forrás: KSH Egészségügyi Statisztikai Évkönyv


30


2004.

A házi gyermekorvosi szolgálatok száma: 168. A tízezer 0-19 éves korú gyermek lakosra jutó házi gyermekorvosok száma 6,6, (országos: 6,9), ezzel a régiók között a negyedik, a legmagasabb a Közép-Magyarország mutatója: 9,2, legalacsonyabb 5,3 Észak-Magyarországon. Régión belül Fejér megyében meghaladva az országos átlagot a legmagasabb az egy háziorvosra jutó lakosok száma (2110), valamint az egy házi és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (1611) Az otthoni szakápoló szolgálatok száma 2002.-ben a Közép-Dunántúli régióban 38, a 100ezer lakosra jutó otthoni szakápoló szolgálatok száma 3,4 (országos: 3,5), mely alapján a régiók között a harmadik, első a Dél-Dunántúl: 4,8 szolgálattal, második az Észak-Alföld régió 4,6 szolgálattal 100ezer lakosra. A közforgalmú gyógyszertárakkal való ellátottsága alapján 2002-ben a harmadik legrosszabbul ellátott régió az országban: az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma: 5039, (országos:4878), csak Nyugat-Dunántúlon (5314) és az Észak-Magyarország (5240) magasabb. A zártforgalmú gyógyszertárak száma mindössze 5 volt 2002-ben, a patikák közel fele Közép-Magyarországon működött: 25. A mentőállomások száma 2002.-ben a régióban 23, de a 100ezer lakosra jutó mentőállomások száma alapján a régió az országossal azonos értékkel a második helyen áll: 2,07, az, ez a mutató a legalacsonyabb Közép-Magyarországon: 1,24, A 100ezer lakosra jutó mentő gépkocsik száma alapján a régió már csak az ötödik helyet foglalja el: 9,2 (országos: 9,8). A humán erőforrás, a mentőorvosok száma 10ezer lakosra a régióban a legalacsonyabb: 0,90 orvos / 100ezer lakos (országos : 1,77). Terület szerint a 1000 km2 területre jutó mentőállomások száma: 2,07 (országos: 2,26) a harmadik legalacsonyabb, a 1000 km2 területre jutó mentő gépkocsik száma: 9,2 (országos: 10,6) alapján a régió a negyedik helyet foglalja el. 3.2

A jelen járóbeteg szakellátás helyzetértékelése, kapacitásai

A járóbeteg szakrendelések számát tekintve a régióban 2001-ben 462 szakrendelés működött, 2003-ban már 1100, mely szám szerint a negyedik legtöbb, a KözépMagyarország Budapest miatt vezet 3459 szakrendeléssel, ezt követi a Dél-Alföld 1468, és Észak-Alföld 1278 szakrendeléssel (Országos: 10208). (Az adatok forrása az OEP) A 10 000 lakosra jutó szakrendelés vonatkozásában a régió szintén a negyedik: 9,9, (országos: 10,1), a legtöbb szakrendelés Közép-Magyarországon működik: 12,2 / 10 000 lakos, ezt követi Dél-Alföld: 10,8 és Dél-Dunántúl, ahol ez a mutató 10,1. A heti járóbeteg szakorvosi órák száma szerint országosan az összes heti szakorvosi óra 12,2%-a található e régióban. A 10 000 lakosra jutó heti szakorvosi órák száma (271) alapján a régió a negyedik: (országos: 246), a legtöbb Közép-Magyarország, ahol ez a mutató 365. A heti járóbeteg nem szakorvosi órák száma szerint országosan az összes heti nem szakorvosi óra 10,6%-a található e régióban. A 10 000 lakosra jutó heti nem szakorvosi órák száma (49) alapján a régió a második: (országos: 51), a legtöbb Közép-Magyarország, ahol ez a mutató 81. Régión belül a 10 000 lakosra jutó heti szakorvosi óra az országos átlagot is meghaladva Veszprém megyében (360) a legmagasabb, Fejér (232) és Komárom-Esztergom megyében (222) nem éri el az országos átlagot. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

31


2004.

Szakmánként vizsgálva a régióban minden szakma féleség - OEP szerződés szerint működik. A járóbeteg-szakellátás éves teljesítményadatainak régiók szerinti bontásában a 2003-ban a heti átlag szakorvosi óra tekintetében az első 15-öt szakmát vizsgálva a sorrend: Legtöbb a szülészet-nőgyógyászat: 1616, belgyógyászat: 1487, röntgen diagnosztika: 1318, a szemészet: 1170, ultrahang diagnosztika: 1154, sebészet: 982, reumatológia: 960, labordiagnosztika: 949, fül-orr-gégészet: 912, traumatológia: 776, kardiológia: 681, neurológia: 653, csecsemő- és gyermekgyógyászat: 651, spec. diagnosztika: 593. bőrgyógyászat: 576. Ugyanez a sorrend a 10ezer lakosra jutó szakorvosi heti átlag óraszám esetében is, és a régiók többségére is igaz ez a megállapítás. Ugyanezen adatok szakmai sorrendje kissé eltérő a régiók között, pl. a Közép-Magyarország régióban: röntgen diagnosztika, labordiagnosztika, szülészet-nőgyógyászat, szemészet, sebészet, reumatológia, fül-orr-gégészet. A Nyugat-Dunántúlon: röntgen diagnosztika, szülészet-nőgyógyászat, szemészet, belgyógyászat, labordiagnosztika, míg a diagnosztikai szakrendelések vannak túlsúlyban pl. a Dél-Dunántúlon: röntgen diagnosztika, labordiagnosztika, szülészet-nőgyógyászat, ultrahang diagnosztika és belgyógyászat. A járóbeteg-szakellátás éves teljesítményadatainak régiók szerinti bontásban 2003. évben a heti átlag nem szakorvosi óra vonatkozásában: a legtöbb a fizio- és mozgásterápia: 1822, gyógytorna: 1092, asszisztensi tevékenység: 695, labordiagnosztika: 586, pszichológia: 271, endokrinológia, diabetológia: 155, patológia és kórszövettan: 146, paramedicina: 130, ugyanez a sorrend a 10ezer lakosra jutó nem orvosi heti átlag óraszám esetében is. Ugyanezen adatok szakmai sorrendje Közép-Magyarországon: fizio- és mozgásterápia, labordiagnosztika, gyógytorna, pszichológia, pszichiátria, traumatológia. A gondozók területén a régióban a tüdőgondozók száma 1990-ben 18 volt, 1998 óta, 2001ben is 17, 2002-ben újra 18. A pszichiátriai gondozók száma 1990-ben 16 volt, 1995 óta 16, 2001-ben 17, 2002-ben 18. Gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma 1999-től 2001-ig 5, 2002-ben 4, átlagos, a legtöbb a Közép-Magyarországon működik: 9 gondozó. A sportegészségügy területén a régióban szám szerint 18 rendelés működik (országos: 154), de ezzel a régiók között a 10 ezer lakosra jutó sportegészségügyi rendelés: 0,16 (országos: 0,15) a harmadik legkevesebb, legtöbb a Dél-Dunántúlon: 0,21 / 10ezer lakos. 3.3

A fekvőbeteg szakellátás jelenlegi strukturális értékelése

A fekvőbeteg szakellátó rendszer tekintetében ez az egyik régió, amely nem rendelkezik orvostudományi egyetemmel, mint a progresszív egészségügyi ellátás csúcscentrumával. A régióban található 1 állami szakintézet, 17 önkormányzati kórház: 3 megyei kórház, 10 városi kórház, 4 szakkórház, 1 honvédségi szakkórház, valamint 3 alapítványi és 2 egyházi kórház működik. Azaz a fekvőbeteg ellátó intézetek száma: 24, a régió a 100ezer lakosra jutó fekvőbeteg ellátó szakintézetek számát tekintve országosan a kórházakkal legsűrűbben ellátott: 2,14/100ezer lakos, (országos: 1,73). A 100 km2 területre jutó kórházak száma alapján a második a régió: 0, 21, (országos: 0,19), a Közép-Magyarország előzi meg Budapest igen magas kórházi ágyszáma miatt: 0,82/100 km2. (Az adatok forrása a GYÓGYINFOK). A régióban található az ország aktív ágyainak 8,4%-a, mely a régiók között a legalacsonyabb, a krónikus ágyak 14 %-a, mely viszont a régiók között a KözépMagyarország (37,7%) után a második legmagasabb. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

32


2004.

A 10 000 lakosra jutó működő kórházi ágyak száma (1990-2003.) 120

110

100

90

80

70

60 1990

1995


2000


2001

2002


2003



A sok kisebb kórház ellenére a régióban a legalacsonyabb a tízezer lakosra jutó összes kórházi ágyak száma: 70,4, (országosan 81,4), a második helyen áll Észak-Alföld: 72,4, harmadik a Dél-Alföld régió (73,1). A relatíve kevés ágy országos viszonylatban a legtöbb intézményben oszlik meg, ami a korszerű kórházi technika magas költsége miatt nem látszik előnyösnnek. Az aktív ágyak aránya 47,8 ágy/10ezer lakos, szintén a legalacsonyabb a régiók közül, (országos: 60,4). Ugyanakkor a lakosságszámhoz viszonyítva magas a krónikus ágyak száma: 23,7 ágy/10ezer lakos, (országos:19,5), ez a mutató csak a Közép-Magyarország régióban magasabb: 25,6. Régión belül az 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak aránya Veszprém megyén (87,2) kívül Fejér (62,7) és Komárom-Esztergom megyében (61,1) nem éri el az országos átlagot (81,4) Ha azonban a régió kórházai között az aktív és krónikus ellátás célszerűen oszlana meg, a sok kis kórház, a szétdaraboltság kedvező is lehetne. Szakmánként vizsgálva a 10ezer lakosra jutó szerződött aktív ágyak számát a következő táblázat mutatja. Szakma

Belgyógyászat Szülészet-nőgyógyászat Sebészet Traumatológia Pszichiátria Gyermekgyógyászat Tüdőgyógyászat Ideggyógyászat Kardiológia Reumatológia Fül-orr-gége Gasztroenterológia

Ország

8,69 4,86 5,08 3,43 3,86 3,50 3,06 2,76 2,27 1,59 1,76 1,28


KözépMagyarország

10,51 4,65 5,69 4,05 3,62 2,52 3,43 3,34 3,97 1,89 1,89 1,43

KözépDunántúl

NyugatDunántúl

DélDunántúl

7,03 4,65 4,56 3,35 3,01 2,70 2,15 2,14 1,96 1,73 1,53 1,47

4,70 4,79 4,64 3,27 3,85 3,32 2,81 1,81 2,09 0,79 1,33 1,52

7,29 5,28 3,75 2,59 2,86 4,95 2,50 2,49 2,36 1,63 1,66 1,69

ÉszakMagyarország

9,03 4,47 4,70 3,07 3,63 4,50 4,06 3,57 0,87 1,33 1,44 0,73

ÉszakAlföld

DélAlföld

9,28 5,34 5,75 3,41 4,31 3,94 2,75 2,50 1,78 1,62 2,28 1,25

9,23 5,04 5,10 3,24 5,47 3,82 3,01 2,52 0,97 1,65 1,79 0,92 33


Szakma

Ország

Szemészet Urológia Matrix intezet Belgyógy. mátrix Fertőző Intenzív Stroke Ortopédia Érsebészet Onkológia Haematológia PIC Bőrgyógyászat Idegsebészet Sürgősségi betegellátás Endokinol, anyagcsere Nephrológia Gyermek-sebészet Fogászati szakellátás Összesen

1,60 1,55 1,19 0,46 1,11 1,34 0,61 1,09 0,57 1,38 0,56 0,45 0,82 0,59 0,22 0,46 0,23 0,31 0,13 60,42

KözépMagyarország

1,67 1,73

1,13 1,74 0,52 1,64 0,74 2,14 0,81 0,64 0,78 0,74 0,10 0,72 0,22 0,61 0,30 68,62

2004.

KözépDunántúl

NyugatDunántúl

DélDunántúl

1,35 1,31 1,24 1,17 0,93 0,71 0,58 0,52 0,52 0,49 0,48 0,48 0,43 0,40 0,35 0,23 0,22 0,11 0,05 47,82

1,31 1,47 3,67

1,42 1,40 2,92

1,11 0,90 1,29 0,82 0,58 1,20 0,60 0,36 0,70 0,60 0,13 0,38 0,50 0,24

1,24 1,11 0,65 1,06 0,91 2,17 0,74 0,37 0,79 0,83 0,14 0,71 0,30 0,41

53,14

61,61

ÉszakMagyarország

1,50 1,61 3,24 0,73 1,25 0,91 0,52 0,98 0,53 0,43 0,27 0,39 1,07 0,44 0,12 0,11

0,12 58,43

ÉszakAlföld

DélAlföld

1,95 1,52

1,73 1,56

1,29 1,91 0,52 0,80 0,29 1,20 0,54 0,45 0,89 0,52 0,52 0,50 0,36 0,24 61,31

1,76 0,78 1,27 0,51 1,02 0,33 1,21 0,27 0,24 1,01 0,44 0,23 0,24 0,06 0,18 0,18 59,05

Forrás: GYÓGYINFOK

A szakmák közül a reumatológia, a gasztroenterológia, a PIC és a mátrixok kivételével minden szakmában az országos átlaghoz viszonyítva kevesebb a tízezer lakosra jutó ágyszám. Régión belül a megyék között jelentős az aránytalanság. Nincs a régióban aktív fekvőbeteg szakellátásként OEP szerződésben külön nevesített szakmaként a sugárterápia, onkoradiológia, szívsebészet, tüdő- és mellkas-sebészet, plasztikai sebészet, kézsebészet, külön angiológia, klinikai immunológia, gyermektüdőgyógyászat, gyermek- ifjúságpszichiátria, gyermek-neurológia, foniátria, addiktológia, drogellátás. Minimális az ágyszám a szájsebészet: 6, gyermeksebészet: 12, nephrológia: 24 szakmákban. Szakmánként vizsgálva a 10ezer lakosra jutó krónikus és rehabilitációs ágyak számát a következő táblázat mutatja. Szakma

Pszichiátria Kardiológia Belgyógyászat Mozgásszervi rehab. Ápolás Tüdőgyógyászat Drogbeteg-ellátás Alkohológia Sebészet Ideggyógyászat Traumatológia Szülészet-nőgyógy. Összesen

Közép- Közép- NyugatDélÉszakÉszakOrszág Magyar- Dunán- Dunán- Dunán- MagyarAlföld ország túl túl túl ország 4,97 1,14 5,28 3,52 1,27 1,07 0,19 0,11 0,24 0,18 0,11 0,11 19,45

6,95 0,59 9,45 4,48 1,26 0,80 0,26 0,02 0,14 0,11 25,56

7,18 4,79 3,93 3,38 1,83 1,30 0,31 0,27 0,23 0,22 0,16 0,04 23,66

5,99 2,47 4,71 5,99 1,38 0,55

0,20 0,62 0,15 0,15 23,52

3,32 0,35 2,22 4,22 1,29 0,97 0,63 0,72 0,10

14,46

4,05 0,16 4,54 3,08 1,47 2,58

DélAlföld

3,19 0,03 2,59 1,94 1,14 0,85

2,43 1,08 4,19 1,62 0,71 0,74 0,16

0,84

0,37 0,39 0,19 0,07 13,12

0,09

0,16 0,27 17,38

0,19 0,06 13,38



34


2004.

A 10ezer lakosra jutó szerződött krónikus és rehabilitációs ágyak számát szakmánként vizsgálva vezet a pszichiátria: 7,2 (országos: 5,0), második a kardiológia: 4,8 (országos: 1,1), harmadik a krónikus belgyógyászat: 3,9 (országos: 5,3). negyedik a mozgásszervi rehabilitáció: 3,4 (országos: 3,5), majd az ápolás: 1,8, a tüdőgyógyászat: 1,3. Nincs a régióban OEP szerződés szerint külön utókezelés (21-es szakmakód). Régión belül a megyék között jelentős az aránytalanság. 3.4

A szociális ellátó rendszer

A szociális ellátás kapacitása a tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményi férőhelyek számában, féleségében, a nyújtott sokféle ellátásban, szolgáltatásban mérhető. A tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményi férőhelyek száma 56,6, (országos: 67,1), azt láthatjuk, hogy a régióban országosan a legkevesebb. 10 000 lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményi férőhelyek aránya Régió

időskorúak számára

pszichiátfogyatékos riai gyermekek betegek számára számára

felnőtt fogyatékosok számára

szenvedély hajléktalaegyéb betegek nok ellátottak összesen számára számára számára


40,0

6,0

2,6

12,4

1,9

0,7

0,3

63,9

Közép-Dunántúl

35,6

6,5

1,3

12,9

0,3

0,0

0,0

56,6

Nyugat-Dunántúl

36,8

9,9

3,1

9,3

1,2

0,9

0,0

61,1

Dél-Dunántúl

49,1

6,5

1,8

16,8

3,3

0,5

0,2

78,3


35,1

10,8

2,9

13,2

0,8

0,3

0,3

63,4

Észak-Alföld

39,6

9,2

4,7

12,7

0,8

0,0

1,3

68,2

Dél-Alföld

52,1

8,0

3,6

15,0

1,9

0,0

0,2

80,8

Ország

41,0

7,9

2,9

13,1

1,5

0,4

0,4

67,1


A negyedik legkevesebb a régiók között a tízezer lakosra jutó átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményi férőhelyek száma 8,1, (országos: 9,4). 10 000 lakosra jutó átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményi férőhelyek aránya Régió

időskorúak számára

pszichiátriai betegek számára

fogyatékos gyermekek számára

felnőtt fogyatékosok számára

hajléktalanok számára

egyéb ellátottak számára

összesen


2,4

0,0

0,1

0,0

9,6

2,8

14,9

Közép-Dunántúl

1,9

0,0

0,0

0,1

5,7

0,4

8,1

Nyugat-Dunántúl

2,7

0,2

0,0

0,0

5,8

1,1

9,7

Dél-Dunántúl

2,3

0,0

0,0

0,0

3,3

0,3

5,9


2,6

0,1

0,0

0,0

4,3

0,1

7,1

Észak-Alföld

2,1

0,0

0,1

0,1

2,1

0,8

5,1

Dél-Alföld

2,8

0,1

0,2

0,0

4,8

0,6

8,6

Ország

2,4

0,1

0,1

0,0

5,7

1,2

9,4



35


2004.

A tízezer lakosra jutó hajléktalanok részére kialakított átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményi férőhelyek száma 5,7, azonos az országossal, ez a mutató csak a Közép Magyarországon (9,6) és Nyugat-Dunántúlon (5,8) magasabb. 2002.-ben a második legkevesebb a régióban volt a 10ezer lakosra kiadott közgyógyellátási igazolványok száma: 388 (országos: 499), ez a mutató csak a NyugatDunántúlon még kevesebb: 348. Házi segítségnyújtásban részesülők száma 1994 évtől 2002-ig 17,7%-kal csökkent, 4193 lakos volt, a 10000 lakosra jutó arány 37,65, (országos: 42,48), mely mutató alapján a régió csak hatodik helyen volt, csak Közép-Magyarországon alacsonyabb: 31,60.

Régió Közép-Magyarország

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

1993/ 2002

11 155 11 208 10 644 9 477 9 706 9 433 9 669 9 199 9 076 8 927

80,0%

Közép-Dunántúl

5 093 5 029 4 680 4 232 4 186 4 122 3 978 4 139 3 955 4 193

82,3%

Nyugat-Dunántúl

5 182 5 124 5 099 4 723 4 702 3 968 3 765 3 812 3 888 4 133

79,8%

Dél-Dunántúl

3 936 3 554 3 341 3 188 3 368 3 558 3 362 3 359 3 925 4 495

114,2%


7 659 7 802 6 769 6 244 6 254 6 040 5 849 6 183 6 493 7 149

93,3%

Észak-Alföld

8 524 7 634 7 058 6 666 6 716 7 905 7 179 7 226 7 648 8 009

94,0%

Dél-Alföld

7 657 7 434 6 858 6 507 6 306 6 303 6 155 6 374 6 290 6 177

80,7%

Ország

49 206 47 785 44 449 41 037 41 238 41 329 39 957 40 292 41 275 43 083

87,6%


Az adatok alapján megvizsgálandó, hogy a viszonylag magas krónikus ágyak száma miatt, mellett a szociális ellátás milyen mértékben terhelődik át az egészségügyi ellátásra. 3.5

A humán erőforrások

Az orvos ellátottság 2002-ben: a Közép-Dunántúl régió a tízezer lakosra jutó betöltött fő- és részfoglalkozású orvosi állások száma 22,7 (országos: 30,5), ez alapján az orvosok száma a második legalacsonyabb, alacsonyabb az országos átlagnál, csak ÉszakMagyarországon még kevesebb (22,4). 2002-ben a szociális ágazat nélkül a tízezer lakosra jutó betöltött szakdolgozói állások száma 81,0 a régióban, jelentősen az országos átlag (96,43) alatt, valamennyi régió közül a legalacsonyabb. A 10 ezer lakosra jutó védőnők száma (4,88) kismértékben magasabb az országos átlagnál: 4,81. A járóbeteg-szakellátás betöltött főfoglalkozású szakorvosi állásainak száma nem jellemző az ellátásban valóban résztvevőkre, hisz a kórházi szakellátásban az osztályok orvosai fekvő- és járóbeteg ellátást egyaránt végeznek, akár klinikai, akár diagnosztikai szakmáról van szó. A járóbeteg-szakellátás betöltött főfoglalkozású szakorvosi állásainak száma alapján 2002ben a régióban a szakorvosok szakmai összetétele eltért az országostól. Az országos arányt meghaladta a szakorvosok száma egyes szakmákban, így az összes orvos közül a radiológusok aránya: 10,0% (országos: 8,3), a szülész-nőgyógyászok aránya 5,9% (országos: 7,4), szemészek aránya: 8,1% (országos: 6,8). Az országos aránytól lényegesen elmaradt viszont a szakorvosok számában az összes orvos közül a fog- és szájsebészek aránya: 0,7% (országos: 4,8), és a sebészek, baleseti sebészek orvosainak aránya 7,8% (országos: 9,4%), urológusok 1,8% (országos: 3,1%). Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

36


2004.

A fekvőbeteg-gyógyintézetekben a fő- és részfoglalkozású orvosi állások száma 2002-ben: a régióban 974 orvos dolgozott, ebből csak 26 volt vállalkozó (2,6%), a többi alkalmazott, a betöltetlen orvosi állások száma 129 volt. A 10 000 lakosra jutó kórházi orvosok száma a régiók közül itt a legalacsonyabb: 8,75 (országos: 12,10). Az üres orvosi állások tekintetében a régiók között a második: 1,15/ 10ezer lakos (országos: 1,44). A vállalkozó orvosok aránya 2,6% (országos: 2,5) Nyugat-Dunántúl vezet: 9,4%-kal. A fő- és részfoglalkozású szakdolgozói állások száma a fekvőbeteg-gyógyintézetekben 2002-ben 4821 állás volt. A tízezer lakosra jutó kórházi szakdolgozók száma is a legalacsonyabb a régiók közül: 43,3 (országos: 54,8).

Összegzés: Az adatok alapján a Közép-Dunántúl régió egészségügyi és szociális ellátó rendszer struktúrájának a többi régióhoz viszonyítva az alábbiakban foglalható össze. A régió erősségei: - a 10 000 lakosra jutó járóbeteg szakorvosi órák száma alapján a harmadik, - a 10 000 lakosra jutó járóbeteg nem szakorvosi órák száma alapján a második, - országosan a kórházakkal legsűrűbben ellátott 10ezer lakosra vetítve, - Budapest kivételével 100ezer km2-re vetítve is kórházakkal legsűrűbben ellátott, - a második legtöbb a tízezer lakosra jutó krónikus kórházi ágyak száma, - a 100ezer lakosra jutó mentőállomások száma alapján az országossal azonos értékkel a második helyen áll, - 100ezer lakosra jutó otthoni szakápoló szolgálatok száma alapján a harmadik helyen áll, - második legkevesebb a 10 000 lakosra kiadott közgyógyellátási igazolvány, - országos arányt meghaladta a járóbeteg ellátó szakorvosok száma a radiológia, szülészet-nőgyógyászat, szemészet szakmákban. A Közép-Dunántúl régió egészségügyi szolgáltatói kapacitásának gyengeségei, kockázati tényezők: - egy háziorvosra jutó lakosok száma alapján a harmadik a legtöbb biztosítottat fogadták háziorvosai, - gyógyszertárakkal való ellátottsága alapján a harmadik legkevésbé ellátott régió, - azon egyik régió, amely nem rendelkezik orvostudományi egyetemmel, klinikákkal, - a legalacsonyabb a tízezer lakosra jutó összes kórházi ágyak száma, a legalacsonyabb a tízezer lakosra jutó aktív kórházi ágyak száma, - a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményi férőhelyek száma a legalacsonyabb, - a 10ezer lakosra jutó átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményi férőhely alapján a negyedik, - a mentőorvosok száma 100ezer lakosra vetítve a régióban a legalacsonyabb, - a 10ezer lakosra jutó betöltött fő- és részfoglalkozású orvosi állások aránya a régióban a második legalacsonyabb, - a tízezer lakosra jutó betöltött szakdolgozói állások száma alapján utolsó helyen áll, - országos arány alatti a járóbeteg ellátó szakorvosok száma fog-szájsebészet, sebészet, baleseti sebészet és az urológia szakmákban, - a 10 000 lakosra jutó kórházi orvosok száma a régiók közül itt a legalacsonyabb, - a tízezer lakosra jutó kórházi szakdolgozók száma is a legalacsonyabb.


37


4.

2004.

Az Irányított Betegellátási Rendszer szerepének bemutatása

Az Irányított Betegellátási Modellkísérletben az érintett lakosok átlaglétszáma1999 október – 2000 szeptemberi időszakban 106,3 ezer, 2000-október – 2002 szeptemberi időszakban 313,4 ezer. 2002 év végén már 476 ezer résztvevője volt a modellnek. A kísérlet során a döntően járulékból származó, központilag begyűjtött bevételeket az OEP korrigált fejkvóta alapján csak elvileg, virtuálisan osztja szét a rendszerben résztvevő szervezők között, valamennyi szervező részére elvi folyószámlát vezet. Ennek bevételi oldalát a havonta nyilvántartott, az érintett lakosok számának megfelelő, nem, kor és egyéb szempontok szerint megállapított fejkvóta összege jelenti. A kiadási oldalt a jelenlegi finanszírozási rendszer alapján az érintett lakosok által igénybevett szolgáltatásokra az eü. szolgáltatóknak folyósított finanszírozási összegek alkotják. Amennyiben a szervező az országos átlagnál jobban gazdálkodik a rábízott lakosokra jutó összeggel, azok ellátásának hatékonyabb módon történő szervezését valósítja meg, akkor év végén valószínűleg megtakarítás jelenik meg a folyószámláján, mely az év végi elszámoláskor kerül kifizetésre. 2003. év során az Irányított Betegellátási Rendszer továbbfejlesztéséről rendelkező jogszabályi környezetben több változás történt. Ezek: - a szervező által ellátott lakosságszámnak meg kell haladni az 50.000 főt, - pályázati úton az érintett lakosok számát 500ezer főről 1.000.000 főre kellett kiterjeszteni, - az elvi folyószámla elszámolása változott: bevezetésre került az megtakarítások degresszív elszámolása, a kiegyenlítő alap lett létrehozva. Ennek megfelelően 2003. év júliustól bővült az irányított betegellátási rendszer: 4 új szervező lépett be, (Budai MÁV Kórház Budapest, Szent György Kórház Székesfehérvár, Csolnoky Ferenc Kórház Veszprém, Erzsébet Kórház Hódmezővásárhely), azaz ebből 2 a KözépDunántúli régióhoz tartozik. Ennek keretében bővült ellátottak létszáma, összesen 956 ezerre, ebből 127 ezer fő a Közép-Dunántúl régió lakosaiból. Az alábbi táblázat mutatja a szervezők 2003. évi adatait A szervező megyéje

Átlaglétszám

Budapest Pest Győr-Moson-Sopron Bács-Kiskun Tolna Szabolcs-Szatmár Nógrád Fejér Veszprém Csongrád Összesen

167 581 246 273 52 821 57 694 52 997 58 246 52 921 82 556 126 704 57 992 955 785

Létszám arány %

17,5% 25,8% 5,5% 6,0% 5,5% 6,1% 5,5% 8,6% 13,3% 6,1% 100,0%

Háziorvosi szolgálatok száma 126 144 34 36 38 35 34 56 80 41 624

Háziorvosi szolgálatok arány 20,2% 23,1% 5,4% 5,8% 6,1% 5,6% 5,4% 9,0% 12,8% 6,6% 100,0%

Bevétel arány %

15,1% 29,9% 8,4% 9,2% 8,7% 7,9% 9,5% 3,4% 5,5% 2,5% 100,0%

Forrás: OEP: Az Irányított Betegellátási Rendszer működésének értékelése, 1999-2003.

Fentiekből is látható, hogy a bár régióból Komárom-Esztergom megye még nem vesz részt az Irányított Betegellátási Rendszerben, a másik két megye jelentős létszámaránnyal (21,9%), ill. háziorvosi szolgálat aránnyal (21,08%) részesedik, de a bevételaránya (8,9%) ehhez képest rendkívül alacsony.


38


2004.

Az OEP 2002. évben vizsgálta az egyes régiók járóbeteg, aktív fekvőbeteg és krónikus fekvőbeteg ellátás egyenlegét. A régiókat egy-egy modellnek tekintve kiszámította az egyenleget – a regionális lakosság kor és nem szerinti összetétele alapján. Az egyenlegek jól tükrözték a területi egyenlőtlenségeket az ellátó rendszerhez való hozzáférésben. A Közép-Magyarország régióban egyenlegei negatívak, azaz a lakosságszám arányosan Budapest és Pest megye túlfogyasztott. Dél-Dunántúl aktív fekvőbeteg-szakellátást, Észak-Alföld járóbeteg szakellátást, NyugatDunántúl és Közép-Dunántúl krónikus fekvőbeteg ellátást vett igénybe nagyobb mértékben, mint az ország többi területe. A 2003. évi végelszámolást már a degresszálás és az elhunytakkal kapcsolatos 1999-2001 évekre vonatkozó visszamenőleges korrekció terhelte. Így az elvi folyószámla megtakarításának alakulása a 2002. október – 2003. szeptemberi időszakra az eddigi legkedvezőtlenebb megtakarítást mutatta. A 2003. július 1.-től belépő új szervezők - köztük 2 Közép-Dunántúl régióba tartozó megyei kórház – éppen két tényező negatív hatásával találkozott: - meglehetősen nagy érintett lakossági körrel kerültek a rendszerbe, de csak három hónapot működtek, ami kevésnek bizonyult - a rendszer zökkenőmentes beindításához - az ellátásokra való pozitív ráhatás érvényesítéséhez, mellyel érvényesíteni lehet az elvi folyószámla kiadási oldalát, - a jogszabályi környezet változása (degresszív elszámolás) negatívan befolyásolta a szervezők által elérhető megtakarítás mértékét. 2003-ban az ügyvitel véglegesítése mellett az OEP folytatta az IBR finanszírozását végző adatfeldolgozó rendszer informatikai továbbfejlesztését (IBR finanszírozási-, monitoring-, elemzés-támogató modul). Az OEP értékelése szerint összességében az IBR-ben működő érdekeltségi rendszer motiválja a résztvevőket a takarékos, költségkímélő és hatékony betegellátás biztosítására. A folyamatos pénzügyi értékelések és az egyre nagyobb hangsúlyt élvező szakai eredmények megteremtik a további, 2 millió lakosra történő bővítésnek a lehetőségét. A cél: a hatékony forrásallokáció és a jobb szolgáltatói struktúra megvalósítása. Összegzés: Az adatok alapján a Közép-Dunántúl régióban az Irányított Betegellátás Rendszer szerepe a többi régióhoz viszonyítva az alábbiakban foglalható össze: - a régió csak 2003. év júliusában, az IBR harmadik bővülésével, a 4 új szervező között lépett be, - országosan az IBR rendszerben jelentős létszámaránnyal és háziorvosi szolgálat aránnyal részesedik, de a bevételaránya ehhez képest rendkívül alacsony, - a 2003 évi jogszabályi környezet változása (degresszív elszámolás) negatívan befolyásolta a szervezők által elérhető megtakarítás mértékét, - az országos kvótához képest megtakarítás a 20-as kasszán, az aktív fekvőbeteg szakellátáson érhető el.


39


2004.

5.

Az egészségügyi szolgáltatások teljesítmény elemzése

5.1.

Az egészségügyi alapellátás teljesítménye

2002-ben az alapellátásban az 1.000 lakosra jutó háziorvosi betegforgalom 5646 eset volt, (országos: 5388), mely átlagos, a régiók között a negyedik helyen állt. Harmadik az ezer lakosra jutó rendelésen megjelentek száma szerint is: 5171 (országos: 4888), mely adat a lakosság országos átlagnál gyakoribb háziorvoshoz fordulását mutatja. A régió lakosságában közel a legkisebb a 65 éven felüliek aránya, így az 1000 lakosra jutó háziorvosi látogatás is alacsonyabb: 476 az országos átlagnál: 503, bár ezzel az aránnyal csak a harmadik a régiók között.


1000 lakosra jutó éves betegforgalom 4 334 5 646 5 393 6 263 6 217 5 594 5 703 5 388

1000 lakosra jutó 1000 lakosra jutó Kórházba utaltak rendelési rendelési aránya megjelenések látogatások 3 780 553 0,79% 5 171 476 0,59% 4 907 486 0,51% 5 812 451 0,70% 5 737 479 0,66% 5 120 474 0,63% 5 199 503 0,71% 4 888 500 0,67%

Forrás: KSH, Egészségügyi Statisztikai Évkönyv

A kórházba utaltak száma a háziorvosi betegforgalomhoz viszonyítva: 0,59% (országos: 0,67%), legmagasabb a Közép-Magyarország (0,79) és Dél-Alföld: 0,70%-al, mely mutató is a lakosság jobb egészségi állapotát jelenti. A házi gyermekorvosi szolgálatok betegforgalma csak a 0-19 éves lakosságszámhoz viszonyítható, nem áll rendelkezésre 0-18 éves népességi adat. Egységesen ezzel számolva 2002-ben a Közép-Dunántúl a régiók között a negyedik az egy 0-19 éves lakosra jutó betegforgalom mutatóban: 4,42 (országos: 4,41), a legkisebb a betegforgalom NyugatDunántúlon: 3,74, legtöbb Dél-Alföldön: 5,02. A rendelésen való megjelenések és a látogatások aránya a régióban: 90,0 : 10,0, (országos: 88,2 : 11,8) azaz relatíve kevesebb az országos átlaghoz viszonyítottan a látogatások aránya. A szaktanácsadáson megjelentek száma 14,1 %-a az összes betegforgalomnak, országosan ez az arány alacsonyabb: 12,4. Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország

Egy házi Egy 0-19 éves gyermekorvosra lakosra jutó jutó éves éves betegforgalom betegforgalom

5 293 6 695 5 888 7 040 7 287 6 984 7 192 6 362

4,87 4,42 3,74 4,72 3,85 3,90 5,02 4,41

Egy 0-19 éves lakosra jutó rendelési megjelenések

4,29 3,24 3,97 4,10 3,40 3,51 4,58 3,89

Rendelésen megjelentek aránya

Szaktanácsadáson megjelentek aránya

84,1% 90,0% 86,5% 90,8% 88,3% 89,9% 91,2% 88,2%

10,5% 14,1% 11,6% 15,3% 11,0% 10,0% 11,9% 12,4%


Egy házi gyermekorvos átlagos éves betegforgalma: 6695 (országos: 6362), KözépMagyarországon a legalacsonyabb: 5293, Észak-Magyarországon a legmagasabb: 7287. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

40


2004.

Egy házi gyermekorvos éves átlagos látogatása alapján a régió a három legalacsonyabb között van: 670, Dél-Dunántúl: 645, Dél-Alföld: 631 (országos: 753), legmagasabb ez a mutató Közép-Magyarországon: 839. Az otthoni szakápolásban a 100ezer lakosra jutó szolgálatok száma a régiók között csak az ötödik, a 10000 lakosra jutó szakápolási vizitek száma: 922 (országos: 886), mely alapján a régió a harmadik helyen áll. A tízezer lakosra jutó szakápolási esetek száma: 32,79 (országos: 38,95) a legalacsonyabb a régiók közül, itt a legmagasabb az egy esetre jutó vizitek száma: 28,13 (országos: 22,75). 10 000 lakosra 100 000 lakosra szolgálatok száma jutó szakápolási vizitek száma Közép-Magyarország 2,90 910,69 Közép-Dunántúl 3,41 922,34 Nyugat-Dunántúl 2,69 1002,98 Dél-Dunántúl 4,75 814,30 Észak-Magyarország 3,57 933,76 Észak-Alföld 4,57 788,17 Dél-Alföld 3,51 837,38 Ország 3,54 885,98 Régió

10 000 lakosra jutó szakápolási esetek száma 40,11 32,79 46,89 34,47 45,45 37,04 35,02 38,95

Egy esetre jutó vizitek száma

22,71 28,13 21,39 23,63 20,55 21,28 23,91 22,75

Forrás: KSH évkönyvek, OEP évkönyv

Az OMSZ tevékenységét vizsgálva a mentők által végzett ezer lakosra jutó elsősegély száma: 24,6 (országos: 25,3), mely a régió között 2002.-ben a Észak-Alfölddel azonosan a harmadik legtöbb elsősegélynyújtás. Ennél alacsonyabb az ezer lakosra jutó mentőfeladat: 236,7, mely érték az országos átlag alatti, (országos: 271,7), a régiók között a második legkevesebb ellátott feladat. 5.2.

A szakellátások teljesítménye

A szakellátások közül a járóbeteg szakellátás teljesítményének egyik mutatója a betegforgalom: 2003-ban a 10 000 lakosra jutó esetszám: 55 742 (országos: 63 660), átlagos, a régiók sorrendjében a negyedik. Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország

10 000 lakosra jutó Esetszám

81 750 55 742 53 040 62 007 51 706 55 557 61 995 63 660

Beavatkozás

444 790 303 806 253 839 284 744 262 873 300 907 329 190 334 222

Pontszám

110 822 556 68 840 438 63 739 236 75 395 811 61 444 297 78 254 071 83 870 688 83 239 084

Forrás: OEP, KSH évkönyv

De a járóbeteg-szakellátás teljesítményére leginkább jellemző tízezer lakosra jutó pontszám az ellátó intézet helye szerint 68 840 438, alacsonyabb, mint az országos átlag: 83 239 084, a régiók között a harmadik legalacsonyabb. Régión belül a legmagasabb az 10 000 lakosra jutó esetszám Komárom-Esztergom megyében (57 469). Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

41


2004.

A betegforgalomra jellemző az egy órára jutó eset, ez a régióban 3,41 (országos: 4,20), ezzel a második legalacsonyabb. Az egy órára jutó pontszám: 4209 (országos: 5498), szintén a második legalacsonyabb értéket mutatja. Az egy esetre jutó pontszám: 1235 (országos: 1308) alapján a negyedik, a legmagasabb Észak-Alföldön (1409) volt.


Egy órára jutó eset

3,60 3,41 3,15 3,98 4,55 7,19 7,07 4,20

Egy órára jutó pont

4 875 4 209 3 786 4 842 5 402 10 132 9 571 5 498

Egy esetre jutó pont

1 356 1 235 1 202 1 216 1 188 1 409 1 353 1 308

Egy Egy esetre Egy lakosra beavatkojutó beavat- jutó beavatzásra jutó kozás kozás pontszám

249 227 251 265 234 260 255 249

5,44 5,45 4,79 4,59 5,08 5,42 5,31 5,25

44,48 30,38 25,38 28,47 26,29 30,09 32,92 33,42

Forrás: OEP

Az egy beavatkozásra jutó pontszám a legalacsonyabb: 227 (országos: 249), legmagasabb a Dél-Dunántúlon: 265. Az egy ellátott esetre jutó beavatkozások száma a legmagasabb a régió: 5,45 (országos: 5,25). Egy lakosra jutó beavatkozás: 30,39 (országos: 33,42), mellyel a régiók között átlagos, e mutató legmagasabb a Közép-Magyarország ellátásában: 44,48, legalacsonyabb NyugatDunántúl régióban: 25,38. Régión belül az egy órára jutó eset egyetlen megyében sem éri el az országos átlagot Veszprém megyében (2,63) a legalacsonyabb. Ennek ellenére az egy esetre jutó pontszám (1403) és az egy esetre (6,11) egy lakosra jutó beavatkozás Veszprém megyében a legmagasabb (34,36). A gondozók aktivitása a 10 000 lakosra jutó gondozott betegek számával mérhető. A tüdőgondozóban a 10 000 lakosra jutó Tbc-s betegek száma alapján a Közép-Dunántúli régió az ötödik: 2,22, (országos: 2,77), 2002-ben 268 beteget jelentettek, országosan 3007 beteget tartottak nyilván. Az összes nem Tbc-s betegek, valamint a tüdő-asztmás betegek ezen mutatója szerint a második legtöbb beteget tartják nyilván, míg a 10 000 lakosra jutó igazolt új primer hörgőrákban a második legalacsonyabb a régió. Régió

Aktív tbc-s 10 000 lakosra


3,79 2,22 1,78 1,73 2,17 3,82 1,99 2,77

Összes nem tbc-s 10 000 lakosra 413,6 553,2 531,2 590,1 425,0 399,4 431,4 459,1

Tüdő-aszthma 10 000 lakosra

136,2 172,9 168,8 179,4 136,4 169,3 140,1 153,3

Igazolt új primer hörgőrákos 10 000 lakosra 6,00 5,87 5,56 6,92 6,60 6,26 6,84 6,26



42


2004.

A tüdőgondozó intézetek betegforgalmát vizsgálva: a harmadik legmagasabb forgalmat bonyolítja le a régió. Régió

Tüdőgondozó intézetek száma

Tüdőgondozók betegforgalma


36 18 16 18 20 31 23 162

544 682 230 637 150 585 252 782 250 769 311 385 259 280 2 000 120

Egy gondozóra jutó betegforgalom

15 130 12 813 9 412 14 043 12 538 10 045 11 273 12 346


A pszichiátriai gondozók 10ezer lakosra jutó ellátási kötelezettségeit foglalja össze a táblázat. Régió

Nyilvántartott felnőtt pszichiátriai gondozottak aránya


147,2 103,6 103,2 159,0 102,4 116,3 177,7 132,9

Új felnőtt pszichiátriai Nyilvántartott betegek aránya alkoholbetegek aránya

22,2 27,7 16,2 33,2 17,0 18,6 27,1 22,7

47,4 20,3 43,0 20,3 31,0 31,8 24,7 33,8


A régió 18 pszichiátriai gondozójában 11 542 gondozott beteget tartottak nyilván 2002-ben. A 10000 lakosra jutó psziciátriai gondozottak száma: 103,6 (országos: 132,9), ezzel a régió a lakosságából a harmadik legkevesebb beteget gondozó. 2002 évben az új pszichiátriai betegek vonatkozásában azonban a második legtöbb beteggel rendelkező régió. Könnyebb a gondozók helyzete az alkoholbetegek tekintetében, mert az országban Dél-Dunántúllal együtt itt a legalacsonyabb a 10 000 lakosra jutó alkoholbetegek száma. Régió

PszichiátEbből Pszichiátriai Egy gondozóra riai gondozott gondozók jutó betegforgalom gondozók betegforgalma betegforgalom aránya száma


36 18 19 17 20 14 20 144

399 299 136 681 131 681 167 273 143 134 143 462 203 470 1 325 000

41,0% 42,5% 39,4% 47,7% 50,6% 61,7% 34,4% 44,1%

11 092 7 593 8 230 9 293 7 157 4 628 8 847 8 179

Egy gondozottra jutó éves megjelenés

9,6 11,8 12,7 10,6 10,8 7,9 8,4 9,8


A gondozók betegforgalmát vizsgálva látható, hogy a harmadik legalacsonyabb az egy gondozóra jutó betegforgalom, ennek ellenére a második legmagasabb az egy gondozottra jutó éves megjelenések száma. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

43


2004.

A gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozókban 2002-ben nyilvántartott gondozottak száma: 1772, (országos: 17137), Régió


Gyermek Gyermek Ebből Egy gondozóra pszichiát- pszichiátriai gondozott jutó riai gondozók betegforgalom betegforgalom gondozók betegforgalma aránya száma 9 23 348 77,7% 2 594 4 14 952 59,9% 3 738 4 12 919 55,8% 3 230 6 22 757 33,4% 3 793 5 10 519 63,8% 2 104 4 36 108 43,4% 9 027 6 18 726 56,8% 3 121 38 139 329 53,8% 3 667

Egy gondozottra jutó éves megjelenés

7,6 5,1 2,8 4,5 5,7 3,1 4,4 4,4

Forrás: KSH Eü. Stat. évkönyv

A gyermek- és ifjúságpszichiátriai gondozókban egy gondozottra jutó éves megjelenést ill. az az egy gondozóra jutó betegforgalmat tekintve a régió a középmezőnyben helyezkedik el, a harmadik legmagasabb. A fekvőbeteg szakellátás aktív kórházi szakellátásban 2003-ban a 10ezer lakosra jutó esetszám 1966 (országos: 2364), azaz a Közép-Dunántúli régióban a legalacsonyabb. Régió

10 000 lakosra jutó aktív eset 2 634 1 966 2 074 2 540 2 156 2 403 2 367 2 364


Aktív ágykihasználás 78,4% 81,4% 78,5% 76,8% 77,8% 77,9% 79,5% 78,5%

Aktív átlagos Egy ágyra jutó ápolási idő aktív eset 7,46 38,4 7,22 41,1 7,34 39,0 6,80 41,2 7,70 36,9 7,26 39,2 7,24 40,1 7,32 39,1


Országosan a legmagasabb az aktív ágykihasználás: 81,4% (országos: 78,5%), pedig a régióban az átlagos ápolási idő, aktív: 7,22 nap (országos: 7,32), azaz az országos átlag alatti, ezzel a régiók között a második. Az egy ágyra jutó aktív esetek átlagos száma: 41,1 (országos: 39,1), a régióban a második legmagasabb. A krónikus fekvőbeteg szakellátásban a 10ezer lakosra jutó esetszám 254 (országos: 200), a Közép-Dunántúli régióban a második legmagasabb.

Régió


10 000 lakosra jutó krónikus eset 231 254 325 125 201 125 140 200

Krónikus ágykihasználás

87,4% 75,1% 91,1% 80,3% 82,4% 67,5% 74,4% 81,9%

Krónikus átlagos ápolási idő 35,3 25,5 24,0 34,0 25,9 26,5 25,5 29,1

Egy ágyra jutó krónikus eset

9,02 10,74 13,83 8,62 11,59 9,31 10,65 10,26

Forrás: GYÓGYINFOK, KSH évkönyv


44


2004.

A krónikus ágykihasználás: 75,1% (országos: 81,9%) a harmadik legkevesebb a régióban, az ápolás átlagos tartama ez elbocsátott esetek alapján a harmadik: 25,5 nap (országos: 29,1), azaz az országos átlag alatti. Az egy ágyra jutó krónikus esetek átlagos száma: 10,74 (országos: 10,26), a régióban tehát a krónikus ellátásban is magasabb az ágyforgó. Régión belül a 10 000 lakosra jutó krónikus eset az országosnak több mint kétszerese Veszprém megyében (422), Fejér (169) és Komárom-Esztergom megyében (169) az országos átlag alatti. Az átlagos ápolási idő mindhárom megyében 3-4 nappal az országos átlag alatt van. Az egy ágyra jutó krónikus eset a legalacsonyabb Komárom-Esztergom megyében (9,89), az országos átlagot meghaladja Fejér (10,60) és Veszprém (11,13) megyében. A krónikus ágykihasználás Komárom-Esztergom megyében a legalacsonyabb (65,8%). 5.3.

Az egészségügyi szolgáltatások indikátorai, kapacitás kihasználtsága

A fekvőbeteg szakellátás teljesítmény indikátorai alapján a régió kórházainak aktív osztályai erősen forgatják a betegeket, az egy aktív ágyra jutó esetszám 41,1, (országos: 39,1) ez a második legtöbb a régiók között. Ennek ellenére az egy ágyra jutó súlyszám és a case-mix index: 1,01468 (országos: 1,13426) alapján az ellátott betegek esetsúlyossága a második legalacsonyabb a régiók közül. Régió

Egy ágyra jutó esetszám

Egy ágyra jutó súlyszám

CMI


38,4

43,49

1,19754

Közép-Dunántúl

41,1

39,91

1,01468

Nyugat-Dunántúl

39,0

42,37

1,13074

Dél-Dunántúl

41,2

45,58

1,16135


36,9

35,49

1,00267

Észak-Alföld

39,2

43,51

1,15107

Dél-Alföld

40,1

43,97

1,14548

Ország

39,1

42,38

1,13426


Régión belül az egy ágyra jutó súlyszám Veszprém megyében (37,34) a legalacsonyabb és Fejér megyében (42,74) a legmagasabb. A CMI minden megyében alacsonyabb az országosnál, legalacsonyabb Veszprém megyében (0,99629) További fontos indikátor az aktív fekvőbeteg szakellátásban az ápolást indokló fő diagnózis szerint HBCS országosan megállapított normatív ápolási napjától való eltérés, s annak mértéke. Régiónként vizsgálva minden régió a normatív nap alatt ápol, egyedül ÉszakMagyarországon belül Borsod-Abaúj-Zemplén megye az, aki minimális eltéréssel (0,1 nap), de a normatív nap felett ápol. Közép-Dunántúl átlagosan -0,5 nappal a normatív ápolási nap alatt gyógyít (az országos: -0,6). Ezen indikátor alapján legnagyobb eltérés (- 1,02 nap) a Dél-Dunántúl régióban tapasztalható.


45


Régió

Aktív átlagos ápolási idő

2004.

Normatív ápolási idő

Eltérés normatív naptól


7,46

7,79

- 0,33

Közép-Dunántúl

7,22

7,74

- 0,52

Nyugat-Dunántúl

7,34

7,89

- 0,56

Dél-Dunántúl

6,80

7,82

- 1,02


7,70

8,12

- 0,42

Észak-Alföld

7,26

8,16

- 0,90

Dél-Alföld

7,24

8,16

- 0,92

Ország

7,32

7,94

- 0,62


Régión belül Veszprém megyében nincs eltérés a normatív időtől, Fejér megyében közel 1 nappal magasabb és Komárom-Esztergom megyében 0,5 nappal magasabb a normatív ápolási idő. A régió kórházainak krónikus fekvőbeteg osztályai is erősen forgatják a betegeket, az egy krónikus ágyra jutó esetszám 10,74, (országos: 10,26), harmadik legmagasabb a régiók között. Ez a szociális ellátó rendszer bemutatott adatai szerint a szociális ellátás átvállalását jelenthetné. De a date-mix index (súlyozott krónikus nap/krónikus nap): 1,39321 (országos: 1,380074) alapján az ellátott betegek súlyossága a harmadik legmagasabb a régiók közül. Régió


Egy ágyra jutó krónikus eset

9,02 10,74 13,83 8,62 11,59 9,31 10,65 10,26

DMI

1,39360 1,39321 1,43440 1,34065 1,34161 1,34921 1,33576 1,38074


Régión belül a legmagasabb Veszprém megyében 1,49410 a DMI. Összegzés: Az adatok alapján a Közép-Dunántúl régió egészségügyi és szociális ellátó rendszer teljesítmény értékelése a többi régióhoz viszonyítva az alábbiakban foglalható össze. A régió erősségei: - az ezer lakosra jutó háziorvosi rendelésen megjelentek és meglátogatottak száma szerint harmadik a régiók között, - a régióban a harmadik legkevesebb a mentők által ellátott feladat, de a harmadik legmagasabb a mentők által nyújtott elsősegély, - a járóbeteg szakellátásban az egy ellátott esetre jutó beavatkozások száma a legmagasabb, - a tízezer lakosra jutó aktív kórházi esetszám a régióban a legalacsonyabb, - az egy aktív ágyra jutó esetszám a második legtöbb a régiók között, jól forgatja a betegeit, - legmagasabb az országban az aktív ágykihasználás, Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

46


2004.

- országosan második legalacsonyabb az aktív átlagos ápolási idő, az egy ágyra jutó esetek száma, - a krónikus ellátásban is az országosnál magasabb az ágyforgó. - az egy krónikus ágyra jutó esetszám mutató a harmadik legtöbb a régiók között, - a krónikus betegek súlyossága, a date-mix index országosan a harmadik legmagasabb. A Közép-Dunántúl régió egészségügyi szolgáltatások teljesítményének többi régióhoz viszonyított gyengeségei, kockázati tényezők: - relatíve kevesebb az országos átlaghoz viszonyítottan a házi gyermekorvosi látogatások aránya, - az egy házi gyermekorvos átlagos látogatása alapján a régió a három legalacsonyabb adattal rendelkező régió között van, - a járóbeteg szakellátásban az egy órára jutó esetszám és pontszám is a második legalacsonyabb a régiók között, - az egy beavatkozásra jutó pontszám a legalacsonyabb a régiók között, - az egy aktív ágyra jutó súlyszám és a case-mix index alapján is az aktív fekvőbeteg szakellátásban ellátott betegek esetsúlyossága a második legalacsonyabb a régiók közül, - a tízezer lakosra jutó krónikus esetszám a második legmagasabb.


47


6.

2004.

Progresszivitás érvényesülése, beteg utak, migráció

A betegellátás minőségének fontos mutatója a migráció, azaz hogy a szabad orvos választás jogával rendelkező lakosok milyen arányban veszik igénybe a régió kórházi szakellátásait, illetve ennek fordítottja, hogy a környező, más régiók lakosai milyen arányban, vagy mely szakmák szakellátási szolgáltatásáért érkeznek a régió intézményeibe. 2003-ban Közép-Dunántúl fekvőbeteg intézetei által esetek megoszlása – szakmánként a 10 eset alatti osztályos esetek elhagyásával - az ellátott beteg irányítószáma alapján: 79,2% a régió lakosságából került ki, Közép-Magyarországról 15,0%, illetve Nyugat Dunántúlról 4,0%, Dél-Dunántúlról 1,2%, Dél-Alföldről és Észak-Alföldről 0,2%, Észak-Magyarországról 0,1%.

Régió

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

A régió intézeteinek esetei összesen 681 343 265 226 191 093 256 498 327 449 386 546 339 437

Régión belül ellátott

659 590 210 186 176 975 241 645 279 760 359 791 316 773

Más régióból fogadott

120 509 10 505 15 502 13 054 9 283 20 487 13 532

Más régióba küldött

21 753 55 040 14 117 14 853 47 689 26 754 22 664

Régión Más Más belül régióból régióba ellátott fogadott küldött

96,8% 79,2% 92,6% 94,2% 85,4% 93,1% 93,3%

17,7% 4,0% 8,1% 5,1% 2,8% 5,3% 4,0%

6,4% 16,2% 4,2% 4,4% 14,0% 7,9% 6,7%


A más régióból fogadott esetek aránya: a régió a Dél-Alfölddel együtt a második legkevesebb esetet fogadta, míg a más régióba küldött arány itt a legtöbb. A Közép-Dunántúli régióban a legnagyobb arányú kifelé áramlás, azaz más régióban történt ellátás. Ennek okai lehetnek Budapest földrajzi közelsége, emiatt a szabad orvosválasztás nagyobb mérvű érvényesülése, a progresszív ellátás irányába történő nagyobb mértékű beutalás, de a régió ellátó rendszerének szakmai, személyi hiányosságai is. Más az arány a régióban lévő kórházakban a saját régióból ellátott betegek aránya szerint: Régió

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

A régió eseteinek száma összesen 780 099 220 691 192 478 254 699 289 042 380 279 330 305

Saját régióból ellátott eset % 84,6 95,2 91,9 94,9 96,8 94,7 95,9

Más régióból ellátott eset % 15,4 4,8 8,1 5,1 3,2 5,3 4,1


A fenti táblázat adatai szerint a Közép-Dunántúl régió fekvőbeteg ellátó intézetei a többi régiónál lényegesen kisebb mértékben: 4,8%-ban látnak el betegeket más régió lakosaiból. A más régióból ellátott esetek %-a csak a Dél-Alföld régió esetében alacsonyabb (4,1%). Fekvőbeteg ellátás típusonként a régió lakosságából 2003. évben az egyes megyékben ellátott osztályos esetarányt mutatja – a kúraszerű ellátások kivételével - a következő táblázat:


48

Közép-Dunántúl RET: Regionális egészségügyi fejlesztési terv Ellátás típus

Esetszám

Aktív ellátás

272 180

Mátrix ellátás

14 817

Pathológia

2004.

KomáromEsztergom 21,5%

Fejér 32,3%

25,3%

KözépDunántúl 79,1%

11,3%

82,4%

93,7%

32,6%

90,9%

Veszprém

3 258

25,7%

32,6%

Nappali ellátás

293

17,7%

18,1%

Ápolás

631

49,0%

24,9%

13,9%

87,8%

6 159

44,8%

23,5%

24,5%

92,8%

Krónikus ellátás Rehabilitáció Összesen

Kúraszerű ellátás

35,8%

17 037

21,0%

15,3%

30,8%

67,0%

314 375

30,4%

20,8%

28,3%

79,5%

9 729

6,3%

11,7%

6,2%

24,2%


A kúraszerű ellátás nélküli ellátásokat vizsgálva megállapítható, hogy az összes ellátásnak csak 79,5%-a marad régión belül, 13,9% Budapestre, 2,4 % Győr-Moson-Sopron, 1,2 % Zala, 0,7 % Vas, 0,6% Somogy, 0,5% Baranya, 0,4% Pest megyében kerül ellátásra, a többi megye néhány tized százalékkal szintén részt vesz a régió lakosainak ellátásában Az aktív ellátás osztályos eseteinek szakmánkénti és megyei megoszlását mutatja az alábbi táblázat, a szakmák sorrendje a Közép-Dunántúl régió %-os gyakorisága szerinti Szakma Sürgősségi betegellátás Gasztroenterológia Fertözö Stroke Belgyógyászat Pszichiátria Ideggyógyászat Traumatológia Sebészet Fül-orr-gégegy. Gyermekgyógyászat Urológia Nephrológia Szülészet-nőgyógyászat Szemészet Haematológia Érsebészet Reumatológia Tüdőgyógyászat Endokinol, anyagcsere Kardiológia Intenziv Börgyógyászat PIC Idegsébeszet Ortopédia Gyermek-sebészet Fogászati szakellátás Onkológia Összesen

Esetszám 3 787 7 918 4 697 2 088 34 208 9 213 9 345 16 356 23 373 10 441 20 265 9 354 1 233 42 642 10 814 3 187 3 593 5 206 7 942 1 141 10 501 6 973 2 188 1 179 2 885 3 843 2 193 466 7 249 272 180

Fejér 75,9% 62,9% 65,0% 44,1% 19,4% 37,3% 32,3% 34,9% 27,9% 40,5% 26,5% 33,5% 43,0% 29,6% 31,6% 57,0% 48,7% 32,0% 21,6% 72,4% 45,9% 39,5% 38,2% 20,6% 21,8% 38,4% 53,4% 26,0% 32,3%

KomáromEsztergom 0,3% 15,6% 44,2% 31,8% 47,9% 25,6% 26,1% 15,0% 22,2% 14,9% 0,1% 24,5% 17,4% 26,0% 14,3% 0,0% 10,4% 19,3% 38,3%

Veszprém 20,5% 15,4% 28,2% 45,9% 25,4% 19,4% 6,7% 26,4% 31,6% 29,3% 35,3% 34,9% 39,8% 28,3% 33,1% 21,7% 27,6% 16,1% 37,7% 21,0% 16,5% 26,2% 22,9% 15,7%

21,5%

53,2% 22,9% 25,3%

KözépDunántúl 96,7% 93,9% 93,2% 90,0% 89,1% 88,5% 86,9% 86,8% 85,6% 84,8% 84,0% 83,4% 82,9% 82,5% 82,1% 78,8% 76,3% 74,1% 73,6% 72,4% 67,0% 66,3% 64,4% 62,8% 60,1% 54,2% 53,4% 53,2% 48,9% 79,1%



49


2004.

Az aktív ellátás igénybevételét nézve 79,1%-a régión belül marad, 14,9% Budapesten, 2,3% Győr-Moson-Sopron, 0,9% Zala, 0,7% Vas, 0,5-0,5% Baranya és Somogy, 0,4% Pest megyében kerül ellátásra, a többi megye néhány tized százalékkal szintén részt vesz a régió lakosainak ellátásában Legmagasabb a máshol igénybevett eset az onkológia tekintetében: aminek 31,9%-át Budapesten, 11,9%-át Győr-Moson-Sopron, 2,0%-át Vas, valamint minimális mértékben Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bihar, Pest és Somogy megyében vették igénybe. A második legmagasabb a fogászat-szájsebészet, melynek 38,6%-a Budapesten, 5,2%-a Pest, 1,9%-a Bács-Kiskun és 1,1%-a Csongrád megyében került ellátásra. Következő a gyermeksebészet, aminek: 32,1%-át Budapesten, 10,7%-át Győr-MosonSopron, 3,1%-át Baranya, valamint minimális mértékben Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében vették igénybe. Negyedik helyen az ortopédia áll, amit 39,1%-ban Budapesten, 2,4%-ban Győr-MosonSopron, 1,8%-ban Baranya és minimális mértékben Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében vették igénybe. Egyáltalán nem vesz részt a régió a lakosság szívsebészeti, sugár- és onkotherápiás, tüdő-mellkassebészeti, gyermek-tüdőgyógyászati, gyermekkardiológiai, gyermek-fül-orrgégészeti, allergológiai, gyermek-neurológiai, gyermekszemészeti, kézsebészeti, gyermekgasztroenterológiai, foniátriai, gyermek-ifjúságpszichiátriai, plasztikai sebészeti, angiológiai, nukleáris medicina, AIDS diagnosztikai és addiktológiai ellátásában, 7900 esetben, az összes eset 2,9 %-ában. A régió lakosságának az aktív fekvőbeteg szakellátás más régióban történő igénybevételét - a szakmai elemzési lehetőséget biztosítva – HBCS szinten mutatjuk be. A táblázat csak a 100 osztályos esetet meghaladó HBCS-ket tartalmazza, 60%-alatti HBCS-k arányát mutatja: HBCS

HBCS megnevezés

9430

Sugárterápia

9730

Brachyterápia

1330

Nagyobb mellkasi műtétek

1800

Diagnosztikus katéterezés

951A

Szimultán kemo- és radioterápia

186D

9460

Diagnosztikus katéterezés percutan cardiovascularis műtétekkel, továbbkezeléssel, stent nélkül Diagnosztikus katéterezés percutan cardiovascularis műtétekkel, továbbkezeléssel (egy vagy több stenttel) Here daganat kemoterápiája

1790

Egyéb cardiovascularis műtétek

001A 4980

Speciális intracranialis műtétek 18 év felett, nem trauma miatt Bőr, bőralatti szövet, emlő plasztikai műtétek

134A

Légzőrendszer egyéb műtétei, társult betegséggel

186C

673C

Hüvelyi szülés epidurális érzéstelenítéssel

023B

Egyéb idegrendszeri betegségek

3770

Nagy hát-, nyakműtétek

538B 540E

Pajzsmirigy betegségek rosszindulatú daganatok kivételével, társult betegség nélkül Egyéb endokrin szervek betegségei

584D

Vese-, húgyutak urológiai betegségei 18 év alatt

069B

Pars plana vitrectomia

408B

Kötőszöveti betegségek társult betegség nélkül

950F

Hodgkin-kór kemoterápiája 18 év felett


Esetszám

1 288 103 661 1 141 135 201

Fejér

0,3% 1,0% 1,1% 0,1% 3,0%

KözépKomárom Esztergom Veszprém Dunántúl

4,5%

0,3% 1,0% 1,4% 2,6% 3,0% 4,5%

6,0%

6,0%

7,8% 7,0%

7,8% 18,0% 19,0%

13,2% 7,7% 1,4% 19,1%

0,3% 2,5%

954 103 100 174

3,0%

8,0% 19,0%

220 117 144 512 181 150

7,7% 10,3% 23,6% 7,2% 26,5% 12,7%

0,5% 4,3% 1,4% 4,7% 5,0% 5,3%

15,3%

21,4% 22,2% 26,4% 31,1% 31,5% 33,3%

111 160 429 273 222

21,6% 27,5% 0,5% 20,1% 21,6%

2,7% 1,9% 17,5% 4,4% 13,5%

9,0% 5,6% 18,9% 12,5% 6,8%

33,3% 35,0% 36,8% 37,0% 41,9% 50

Közép-Dunántúl RET: Regionális egészségügyi fejlesztési terv HBCS 218D 341A 002A 371C 071B 950C 657B 2110 8270 086D

HBCS megnevezés

Esetszám

A szív veleszületett nagyobb rendellenességei, 18 év alatt Hasnyálmirigy, máj nagyobb műtétei társult betegséggel Nagy intracranialis műtétek 18 év felett, nem trauma miatt Cement nélküli csípőprotézis beültetés komplikáció nélkül Extraocularis műtétek az orbita kivételével,18 év alatt Tüdő daganat kemoterápiája 18 év felett Női reproduktív rendszer rosszindulatú daganatai társult betegség nélkül Keringési betegségek AMI kivételével, katéterezéssel igazolva Gyermekkori mentális rendellenességek

533B 069A

Pars plana vitrectomia műlencse beültetéssel

297F

Gastrooesophagealis reflux, társult betegséggel 18 év alatt Komplikáció miatt végzett cementes csípőprotézis beültetés Szeptikémia 18 év alatt

372X 801B 0670

Fejér

Komárom KözépEsztergom Veszprém Dunántúl

122

22,1%

7,4%

13,1%

42,6%

126

10,3%

7,1%

25,4%

42,9%

242

22,3%

19,4%

1,2%

43,0%

137

4,4%

8,0%

32,8%

45,3%

144

18,1%

13,2%

14,6%

45,8%

1 233 133

13,3% 12,0%

2,4% 12,8%

31,2% 26,3%

47,0% 51,1%

51,5%

51,5%

921

Fej-, nyaktájék egyéb nagyobb műtétei rosszindulatú daganat miatt Nőgyógyászati endoszkópos és laparoszkópos kisebb műtétek Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy kisebb műtétei

6500

2004.

7110

Lencse műtétek műlencse beültetéssel, a műlencse biztosításával Újszülött, születési súly 999g alatt

950B

Egyéb kemoterápia 18 év felett

012B

Idegrendszeri daganatok társult betegség nélkül

516 211

24,0% 18,0%

10,1% 14,7%

17,8% 19,9%

51,9% 52,6%

312

12,2%

17,6%

23,1%

52,9%

435 126 143

7,4% 1,6% 31,5%

18,2% 25,4% 2,8%

27,8% 27,8% 21,0%

53,3% 54,8% 55,2%

161

38,5%

5,0%

12,4%

55,9%

101 491

25,7% 28,1%

4,0% 21,8%

27,7% 7,5%

57,4% 57,4%

173 3 639 146

8,7% 20,2% 19,9%

6,9% 12,9% 20,5%

42,2% 25,7% 18,5%

57,8% 58,7% 58,9%


Az Egészségügyi Fejlesztési Terv kialakításánál a fenti részletes adatok támpontot adhatnak az aktív fejlesztési igények kidolgozásában. Krónikus fekvőbeteg szakellátás Szakma / Terület

Traumatológia Pszichiátria Ideggyógyászat

Esetszám

Fejér

57 1 298

13,5%


44,8%

Veszprém

41,4%

KözépDunántúl 100,0% 99,8%

70

98,6%

253

23,7%

71,5%

95,3%

Tüdőgyógyászat

1 782

59,5%

35,1%

94,6%

Belgyógyászat

2 587

52,3%

Szülészet-nőgyógyászat Összesen

58 6 159

74,1% 44,8%

Sebészet

98,6%

37,5% 23,5%

24,5%

89,8% 74,1% 92,8%


A krónikus szakellátás igénybevételét tekintve 92,8%-a régión belül marad, 2,6% Budapesten, 1,7% Győr-Moson-Sopron, 1,2% Heves, 0,9% Vas, 0,2-0,2% Pest és Zala, valamint kismértékben Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár és Tolna megye is részt vesz a régió lakosainak ellátásában Legmagasabb a máshol igénybevett eset a krónikus szülészet-nőgyógyászat tekintetében: aminek 25,9%-át Budapesten vették igénybe. Egyáltalán nem vesz részt a régió a lakosság krónikus onkológiai és bőrgyógyászati ellátásában, 54 esetben az összes eset 0,9 %-ában. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

51


2004.

Rehabilitációs szakellátás Szakma / terület

Esetszám

Pszichiátria

4 569

Alkohológia

94

Kardiológia

3 561

Tüdőgyógyászat

Fejér

43,7%

1 339

Tüdőgyógyászat

5 798

Veszprém

25,0%

89,4% 10,4%

24,0%

710

Belgyógyászat

38,0% 20,9%

Ideggyógyászat

262

Drogbeteg-ellátás

118

2,5%

17 037

21,0%

Összesen


89,4% 51,6%

86,0%

78,0%

78,0%

28,5%

66,5%

22,6%

43,4%

33,6% 15,3%

KözépDunántúl 92,0%

33,6% 16,1%

18,6%

30,8%

67,0%


A rehabilitációs ellátás igénybevételét tekintve csak 67%-a marad régión belül, 13,8% Budapesten, 7,8-7,8% Győr-Moson-Sopron és Zala, 1,4% Heves, valamint Nógrád megye kivételével az összes többi megyei is kismértékben, de részt vesz a régió lakosainak ellátásában Legmagasabb a máshol igénybevett eset a drog-rehabilitáció tekintetében: aminek 73,7%-át Budapesten, 2,5-2,5%-a Baranya és Pest, 1,7%-a Tolna és 0,8%-a Csongrád megyében került ellátásra. A második legmagasabb az ideggyógyászat, melynek 58,8%-át Győr-Moson-Sopron és 7,6%-át Budapesten vették igénybe. Ezt követi a tüdőgyógyászat, melyet 22,4%-ban Zala megyében, 19,7%-ban Budapesten, 10,2%-ban Győr-Moson-Sopron 1,6%-ban Baranya megyében, valamint minimális mértékben Nógrád és Somogy kivételével a többi megye is részt vesz az ellátásban. A negyedikk legmagasabb a belgyógyászat, melynek 29,4%-át Budapesten, 3,9%-át Heves, 0,1-0,1%-át pedig Csongrád és Zala megyében vették igénybe. Egyáltalán nem vesz részt a régió a lakosság angiológiai, gasztroenterológiai, reumatlógia, gyermek-ifjúságpszichiátriai, szülészet-nőgyógyászati, bőrgyógyászati és gyermektüdőgyógyászati rehabilitációs ellátásában, 586 esetben az összes eset 3,4%-ában. Kúraszerű szakellátás Szakma / terület

Kardiológia Tüdőgyógyászat Belgyógyászat Fül-orr-gége Szemészet Ideggyógyászat Szülészet-nőgyógyászat Onkológia Sugárth. onkoradiológia Urológia Haematológia Sebészeti mátrix Bőrgyógyászat Összesen

Esetszám

128 35 1 440 121 32 22 722 3 830 3 237 79 28 24 18 9 716

Fejér

KomáromEsztergom

Veszprém

100,0% 20,0% 47,1% 96,9% 59,1% 21,2% 0,6%

K-Dunántúl összesen 100,0% 100,0% 99,0% 98,3% 96,9% 59,1% 21,2% 11,7%

6,2%

24,2%

100,0% 79,0% 51,2%

11,1%

6,3%

11,7%



52


2004.

Fentiekből látható, hogy a kúraszerű ellátásnak csak 24,2 %-ára kerül sor régión belül. Az ideggyógyászati ellátás 13,6 %-a Budapesten, és Csongrád megyében, 9,1 %-ára Pest megyében kerül sor. Az alábbi táblázat mutatja a kiemelt, a progresszivitás csúcsát jelentő un. „*-os HBCS-k” ellátására való jogosultságot a régión belül, kórházanként. HBCs főcsoport 01 Idegrendszeri megbetegedések 03 Fül-orr-gége és maxillo-facialis régió betegségei 04 Légzőrendszeri betegségek 05 Keringésrendszeri betegségek 06 Emésztőrendszeri betegségek 07 Máj- és hasnyálmirigy betegségek 08 Vázizomrendszer és kötőszöveti betegségek 15 Újszülöttek 22 Égések, fagyások 25 Polytraumatizált állapot műtétei 99 Főcsoport nélküli betegségcsoportok

Székesfehérvár

Dunaújváros

+ + + + + + + + + +

+ +

TatabáVesznya Esztergom prém

+ + + +

+

+ + + + +

+

Farkasgyepü

Balatonfüred

+ + + + + + + + + + +

+

A régió nem vesz részt - a Szembetegségek (szaruhártya átültetés, szem speciális műtétei), - az Endokrin betegségek (hypophysis műtétek), - a Vér és vérképző rendszer betegségei (súlyos aplasticus anaemia cyclosporin és antithymocyta-globulin kezeléssel), - a Myeloproliferatív betegségek (akut leukémiák magas malignitással, ill. kemoterápiával), - a Mentális betegségek (gyermekori mentális rendellenességek), valamint - az AIDS kiemelt ellátásában. Összegzés: Az adatok alapján a többi régióhoz viszonyítva a Közép-Dunántúl régió egészségügyi ellátásának indikátorai, a beteg migráció erősségei: - a krónikus ellátás igénybevétele 92,8%-ban régión belül történik, - a kiemelt, a progresszivitás csúcsát jelentő un. „*-os HBCS-k” közül a régió kórházai 14 HBCS főcsoport ellátására jogosultak. A többi régióhoz viszonyítva a Közép-Dunántúl régió egészségügyi ellátás, a beteg migráció gyengeségei: - a fekvőbeteg ellátó intézetei az országos aránynál kisebb mértékben látnak el betegeket más régió lakosaiból, - a régióban a legnagyobb arányú a kifelé áramlás, azaz más régióban történt ellátás, - az aktív fekvőbeteg szakellátás más régióban történő igénybevételének esetszáma a legmagasabb az onkológia szakmában, - egyáltalán nem vesz részt a régió a lakossága szívsebészeti, sugár- és onkoradiológiai, tüdő-mellkassebészeti, plasztikai sebészeti ellátásában, - a rehabilitációs fekvőbeteg szakellátás más régióban történő igénybevételének esetszáma a legmagasabb a drogbeteg ellátásban, - a lakosság rehabilitációs ellátásának kétharmada marad régión belül, - a régió lakossága kúraszerű ellátásának csak egynegyede történik a régión belül.


53


7.

2004.

Speciális ellátások

A speciális ellátások között a nagy értékű diagnosztikai és terápiás eljárások értendők. A nagy értékű képalkotó diagnosztikák közül a CT berendezések száma: 7, az egy CT berendezésre jutó lakosságszám: 158 998 (országos: 146 619), mely mutató alapján a régió a harmadik. Az MRI berendezések száma 2, az egy MRI berendezésre jutó lakosságszám: 556 492 (országos: 389 105), mely mutató alapján a régió utolsó előtti, a második legkevésbé ellátott, lakosságszámhoz viszonyítva ennél több lakos csak az Észak-Magyarországon jut egy készülékre: 1280 040 (2001-ben itt még 9 készülék működött) Táblázatban összefoglalva a 2002. évi CT és MRI kapacitás adatok az alábbiak:

Régió

CT készülékek száma


MRI készülékek száma

Egy CT készülékre jutó lakosok száma

Egy MRI készülékre jutó lakosok száma

24

9

117 904

314 412

Közép-Dunántúl

7

2

158 998

556 492

Nyugat-Dunántúl

6

4

167 198

250 796

Dél-Dunántúl

6

2

163 935

491 806


8

1

160 005

1 280 040

Észak-Alföld

6

3

257 834

515 668

Dél-Alföld

11

4

123 656

340 054

Ország

69

26

146 619

389 105

Forrás: OEP

Régión belül vizsgálva megállapítható, hogy Komárom-Esztergom megyében nincs MR készülék. A CT és MRI nagy értékű diagnosztikákban a teljesítményt a vizsgálatok számával, illetve az elvégzett vizsgálatok 10 000 lakosra vetített mutatójával lehet értékelni. Régió

10 000 lakosra jutó CT vizsgálatok száma


2002

2003

878 668 773 787 607 634 753 753

945 729 862 884 665 650 809 814

10 000 lakosra jutó MRI vizsgálatok száma 2002

1 018 543 1 070 1 133 154 810 825 815

2003

1 323 760 1 054 1 230 245 787 931 954

Forrás: OEP

2002.-ben a Közép-Dunántúl régióban az elvégzett CT vizsgálatok száma: 74 400, ezzel országosan az ötödik a tízezer lakosra jutó CT vizsgálat: 668 (országos: 753). Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

54


2004.

2003-ban nőtt a 10ezer lakosra jutó CT vizsgálatok száma, de ekkor ez a mutató országosan ismét az ötödik. Rosszabb a kép az elvégzett MRI vizsgálatok tekintetében, melyek száma: 60 500 ezzel országosan a második legalacsonyabb a tízezer lakosra jutó MRI vizsgálat: 543 (országos: 815). Bár nőtt a 10ezer lakosra jutó vizsgálatok száma 2003-ban, de országosan ismét a a második legalacsonyabb. PET a Közép-Dunántúl régióban nem működik. A hemodinamika, mint a keringési rendszer betegségek korszerű és hatékony kezelésében kulcsfontosságú invazív kardiológiai ellátás a Közép-Dunántúl régióban hiányzik, megoldatlan. Ez a régióban megfelelő hely kiválasztásával fejlesztési feladat. Művese állomásra vonatkozóan 2002 évi adatokat adott közzé évkönyvben az OEP, ennek adatai viszonyíthatóak. Eszerint 2002-ben 5 működött a régióban (azóta már 1 új is létesült), országosan a telephelyek száma szerint a legkevesebb, 222 597 lakos jut egy telephelyre (országos: 163 173), a kezelőhelyek száma viszont több, az egy telephelyre jutó kezelőhelyek átlagos száma itt a legmagasabb, így a 100 000 lakosra jutó kezelőhely: 8,9, ami megfelel az országos átlagnak.

Régió


Egy művese Egy művese Egy 100 000 Művese Művese állomásra kezelőhelyre telephelyre lakosra jutó kezelőhelyek állomások kezelőhelye jutó lakosok jutó lakosok jutó száma száma száma száma kezelőhelyek k száma száma

16

226

176 857

12 521

14,1

8,0

Közép-Dunántúl

5

99

222 597

11 242

19,8

8,9

Nyugat-Dunántúl

6

103

167 198

9 740

17,2

10,3

Dél-Dunántúl

6

86

163 935

11 437

14,3

8,7


7

124

182 863

10 323

17,7

9,7

Észak-Alföld

9

120

171 889

12 892

13,3

7,8

Dél-Alföld

12

125

113 351

10 882

10,4

9,2

Ország

62

898

163 173

11 266

14,5

8,9

Forrás: OEP évkönyv

A művese állomások teljesítményét a betegszámmal, a kezelések számával, illetve az elvégzett kezelése 10 000 lakosra vetített arányával lehet értékelni Régió


10 000 lakosra jutó betegek száma 5,0 4,6 5,3 4,9 5,5 4,6 4,6 5,0

10 000 lakosra jutó kezelések száma 737,5 617,1 718,2 670,5 827,7 606,9 596,6 696,7

Egy betegre jutó 100 000 lakosra kezelések száma jutó kezelőhelyek száma

147 134 135 137 149 132 131 139

8,0 8,9 10,3 8,7 9,7 7,8 9,2 8,9

Forrás: OEP évkönyv

2002.-ben a Közép-Dunántúl régióban a havi átlag betegszám: 516 volt. Szövőszék Kft. Zalaegerszeg

55


2004.

A tízezer lakosra jutó kezelésszám: 617,1 (országos: 696,7), ezzel a régiók közötti sorrendben az ötödik, ennél kevesebb ez a mutató a Dél-Alföldön és Észak-Alföldön. A, százezer lakosra jutó kezelőhelyek száma a régióban az országos átlaggal egyezően 8,9.

Összegzés: Az adatok alapján a Közép-Dunántúl régió egészségügyi ellátó rendszere a speciális diagnosztikai és terápiás ellátások területén a többi régióhoz viszonyítva az alábbiakban foglalható össze. A régió erősségei: - egy telephelyre jutó művese kezelőhelyek átlagos száma itt a legmagasabb, itt jut a legkevesebb lakos egy telephelyre, A Közép-Dunántúl régió speciális diagnosztikai és terápiás szakellátás gyengeségei: - az egy MRI berendezésre jutó lakosságszám alapján a második legkevésbé ellátott régió, - az ötödik a tízezer lakosra jutó CT vizsgálatok száma, - második legalacsonyabb a tízezer lakosra jutó MRI vizsgálatok száma, - nem működik PET a régióban, - a hemodinamika, mint a keringési rendszer betegségek korszerű kezelésében kulcsfontosságú invazív kardiológiai ellátás is hiányzik.


56

Közép-Dunántúli Régió Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv. I. fejezet A régió általános leírása, sajátosságai

Recommend Documents