Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Budapest, október 20

2008

Budapest és környéke légszennyezettségi agglomeráció levegővédelmi intézkedési programja, valamint a PM10 légszennyező anyag határértékeinek alkalmazására vonatkozó időszakos mentességi kérelme

Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Budapest, 2008. október 20.

1. 2.

Bevezetés ........................................................................................................... 4 A vizsgált terület általános jellemzése ............................................................ 4 2.1. Területi-, és lakossági adatok .................................................................... 4 2.2. Éghajlat és Meteorológiai jellemzők .......................................................... 5 2.3. A légszennyezettségi zóna bemutatása .................................................... 6 3. Határértéket meghaladó légszennyezettségi koncentrációk ......................... 9 3.1. 24 órás túllépések ....................................................................................... 9 3.2. Éves átlagos koncentrációk ....................................................................... 9 3.3. A légszennyezettség változása 2005-2007-ig. .......................................... 9 3.4. A szennyezett terület mérete és a szennyezettség által érintett lakosság mennyisége ......................................................................................................... 10 4. A határérték-túllépés okai ............................................................................... 10 4.1. Regionális tényezők .................................................................................. 10 4.2. Időjárási tényezők ..................................................................................... 10 4.2.1. Hőmérséklet és csapadék ................................................................ 10 4.2.2. Szélirány és szélsebesség ............................................................... 11 4.2.3. Topográfia hatása a levegőminőségre ............................................ 12 4.3. Helyi tényezők ........................................................................................... 12 4.3.1. Közlekedés ........................................................................................ 12 4.3.1.1. Agglomerációt érintő tranzitforgalom .......................................... 12 4.3.1.2. Agglomeráción belüli közlekedés ................................................. 13 4.3.1.3. Tömegközlekedés........................................................................... 13 4.3.1.4. Az Agglomerációba tartó célforgalom .......................................... 14 4.3.1.5. Közutak minősége .......................................................................... 14 4.3.2. Ipari porkibocsátások ....................................................................... 14 4.3.3. Fűtés .................................................................................................. 15 4.3.4. Egyéb tevékenységek ....................................................................... 15 5. Határérték-túllépés mérőpontonkénti indokolása ........................................ 16 6. Levegőminőség javítását célzó intézkedések ............................................... 17 6.1. 2008. szeptemberéig megtett intézkedések ............................................ 17 6.1.1. Közlekedést érintő intézkedések ..................................................... 17 6.1.1.1. Átmenő forgalom csökkentését célzó intézkedések ................... 17 6.1.1.2. A Fővárosba érkező célforgalom levegőterhelését javító intézkedések ................................................................................................ 18 6.1.1.3. Fővároson belüli forgalom levegőterhelésének mérséklését célzó intézkedések ................................................................................................ 19 6.1.1.3.1. Kerékpárutak kialakítása ....................................................... 19 6.1.1.3.2. Tömegközlekedés javítása .................................................... 19 6.1.1.3.3. A közutak minőségének javítása .......................................... 21 6.1.2. Ipari kibocsátást érintő intézkedések .............................................. 22 6.1.3. Lakossági és Intézményi kibocsátást érintő intézkedések ........... 22 6.1.4. Egyéb levegőminőség javítását csökkentő intézkedések ............. 23 6.2. 2011. júliusáig tervezett intézkedések ..................................................... 24 6.2.1. Közlekedési érintő intézkedések ..................................................... 24 6.2.1.1. Átmenő forgalom csökkentését célzó intézkedések ................... 24 6.2.1.2. A célforgalom levegőterhelésének mérséklését célzó intézkedések ................................................................................................ 25 6.2.1.3. Fővároson belüli forgalom levegőterhelésének mérséklését célzó intézkedések ................................................................................................ 25 2

6.2.1.3.1. Kerékpárutak kialakítása ....................................................... 26 6.2.1.3.2. Tömegközlekedés javítása .................................................... 26 6.2.1.3.3. Közutak minőségének javítása ............................................. 26 6.2.2. Ipari kibocsátást érintő intézkedések .............................................. 27 6.2.3. Lakossági és Intézményi kibocsátást érintő intézkedések ........... 27 6.3. Intézkedések költsége .............................................................................. 27 6.3.1. BKV Zrt. beruházásainak költségei ................................................. 28 7. Egyéb tennivalók ............................................................................................. 29 7.1. A Főváros légszennyezettségi térképének elkészítése terjedési modellek alapján ................................................................................................. 29 7.2. Légszennyezettségi mérőpontok felülvizsgálata az Agglomeráció területén ............................................................................................................... 29 8. Összefoglalás .................................................................................................. 29

3

1. Bevezetés A környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről szóló 1999/30/EK tanácsi irányelv III. mellékletében megállapított PM10-re vonatkozó 40 µg/m3 éves határérték, valamint az 50 µg/m3 napi határérték – mely egy naptári éven belül 35 napnál többször nem léphető túl –az 1. zónában lévő több OLM mérőhely környezetében nem teljesült 2005., 2006. és 2007. évben. A környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008/50/EK új európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy a PM10-re vonatkozó határértéket túllépő zónák, vagy agglomerációk tekintetében az irányelv hatálybalépésétől számított 3 évig mentesüljenek a határértékek teljesülése alól. A Közép-Duna-völgyi Felügyelőség ezért készítette el a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közreműködésével a jelenlegi dokumentációt. A dokumentáció bemutatja a határérték feletti légszennyezések helyszínét 2005. referenciaévtől számítva, feltárja az okait. Intézkedéseket tartalmaz, melyek biztosítják a türelmi időszak végére a határértékek teljesülését. 2. A vizsgált terület általános jellemzése

Zóna megnevezése: Budapest és környéke légszennyezettségi agglomeráció Zóna kód: HU0001 2.1. Területi-, és lakossági adatok Budapest A Budapest Fővárost Pest megye öleli körül, melynek 71 települése Budapest és környéke agglomerációjához tartozik. A főváros észak-déli irányban 25, keletnyugati irányban 29 km kiterjedésű. A Főváros Közép-Európa legnagyobb folyója mellett terül el. Duna jobb partján hegyes dombos területű Buda, bal partján a nagyobb részt sík területű Pest városrész helyezkedik el. Legmélyebb pontja a Duna szintje, amely közepes vízállásnál 96 méterre, míg legmagasabb pontja, a János-hegy 529 méterre van a tengerszint felett (mBf). A Főváros területe 525 km2, lakosainak száma 1 702 297 fő. A népsűrűség 3242 fő/km2. A fővárosban jelentős a napi fluktuáció, nagy az ingázók száma. Budapest környéki agglomeráció Az agglomerációnak a fővároson kívüli része Pest megye területére esik, melybe 71 település tartozik. A megye teljes területe 6393 km2, lakosainak

4

száma 1 106 000 fő. Ebből az agglomerációra esik (a Főváros nélkül,) kb. 2300 km2, ill. 661 381 lakos. Pest megye népsűrűsége 173 fő/km2, a légszennyezettségi zóna népsűrűsége 288 fő/km2. Eszerint a megye területének 36%-a, lakosságának 59,8 %-a tartozik a légszennyezettség szerint kijelölt zónába, a népsűrűség ennek megfelelően több mint másfélszeres a zónában, a megyéhez viszonyítva. A lakosság számát tekintve Érd (63 275 lakos), Dunakeszi (35 450 lakos), Vác (34 485 lakos), és Gödöllő (31 690 lakos) a legnagyobbak. 2.2. Éghajlat és Meteorológiai jellemzők Magyarország éghajlata a szoláris éghajlati felosztás szerint mérsékelt, földrajzi elhelyezkedése miatt mentes a túlzott éghajlati szélsőségektől. Az országon belüli kis szélességkülönbség, illetve az elhanyagolható magasságkülönbségek miatt Magyarország éghajlata meglehetősen egyöntetű, természetesen a hegyrajzi tényezők befolyásoló hatással vannak. Hazánk (Trewartha rendszere szerint) a hűvös éghajlatok tartományában, azon belül is a "kontinentális éghajlat hosszabb melegebb évszakkal" altípusban helyezkedik el. Budapesten az éves középhőmérséklet 11,0 °C. A július a legmelegebb hónap, a havi középhőmérséklet ekkor a 21°C-ot is megközelíti. A leghidegebb hónap január, ilyenkor az átlagértékek -1,6 °C körül alakulnak. Az utolsó tavaszi fagy átlagos határnapja április 15. A napsütéses órák száma évi 2040. A csapadékmennyiség éves átlaga 516 mm, a legcsapadékosabb hónapok a június és a november. A terület alapvető meteorológiai adatait az OMSZ által a Budapest-Lőrinc állomáson végzett mérések szolgáltatják. A Budapest - Lőrinc meteorológiai főállomás (Bp. XVIII. ker. Gilice tér 39.) a város délkeleti részén (ϕ: 47o 26′, λ: 19o 11′), 140 mBf tengerszint feletti magasságon található. Az itt végzett meteorológiai mérések a terület viszonylagos beépítetlensége miatt az egész városra és annak környezetére reprezentatívnak tekinthetőek. Az obszervatóriumban a földfelszíni megfigyeléseken kívül magaslégköri mérések is folynak. A napi kétszeri alkalommal (0000 UTC és 1200 UTC) felbocsátott rádiószondák a magasabban fekvő légrétegek hőmérsékletéről, nedvességéről és áramlás viszonyairól nyújtanak információkat, így egy helyen állnak rendelkezésre a vízszintes és függőleges szennyezőanyag elszállítódását és hígulást befolyásoló meteorológiai tényezők. A felszín közelében leggyakrabban az északi - északnyugati szektorból fújnak a szelek, jelentős továbbá a keleti - északkeleti szelek gyakorisága is. A szélsebesség relatív gyakorisága szerint a közepes erősségű szelek (2-5 m/s) a leggyakoribbak, a gyenge szelek (<1m/s) gyakorisága 22%, míg az erős szelek (>5 m/s) viszonylag ritkák, 5% körüliek. Megfigyelhető az a jól ismert tény is, mely szerint a leggyakoribb szélirányokból fújnak a legerősebb szelek. Tehát a 6 m/s fölötti áramlási sebességek előfordulása az észak-nyugatias szelek esetén a legnagyobb. Az uralkodó, északi áramlás a közepes erősségű szelek nagy gyakoriságával emelkedik ki. A szélsebesség eloszlás jellegzetessége, hogy a viszonylag gyakori

5

előfordulású keleti-északkeleti áramlások esetében a gyenge és közepes erősségű szelek dominánsak. 2.3. A légszennyezettségi zóna bemutatása A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. E jogszabály szerint a kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. Az 1. számú „Budapest és környéke” zónacsoportot az alábbi 1. sz. ábrán mutatjuk be. Az ábrán láthatóak a rendeletben megadott számmal jelzett környező, legközelebbi zónák is.

1. ábra

A vizsgálat szempontjából agglomerációnak nevezett terület lehatárolását az alábbi 2. sz. ábra mutatja a nagyobb települések megjelölésével. A zónacsoportra a dokumentáció további részében Agglomeráció névvel fogunk hivatkozni, melybe beletartozik Budapest és a Főváros környéki 71 település is.

6

2. ábra

Az 1. számú táblázat tartalmazza a légszennyezettséget mérő monitoring adatait.

1. Táblázat Állomások helye

HU0021A-Bp. Baross tér HU0022A-Bp. Gilice tér HU0032A-Százhalombatta 1 HU0036A-Bp. Pesthidegkút HU0041A-Széna tér HU0042A-Bp. Kőrakás park

EOV (X; Y) 651980 239360 660170 231961 219339 640061 641830 247655 648533 240541 657348 244456

7

Budapest területén a mérőhelyek elhelyezkedését a 3. számú ábra mutatja be.

3. ábra

A százhalombattai mérőhely elhelyezkedése a 4-es számú ábrán található.

4. ábra

8

3. Határértéket meghaladó légszennyezettségi koncentrációk 3.1. 24 órás túllépések 2. Táblázat

HU0021A-Bp. Baross tér HU0022A-Bp. Gilice tér HU0032A-Százhalombatta 1 HU0036A-Bp. Pesthidegkút HU0041A-Bp. Széna tér HU0042A-Bp. Kőrakás park

2005 129 db 106 db 40 db 76 db 24 db 113 db

2006 91 db 69 db 40 db 45 db 27 db 161 db

2007 46 db 43 db 14 db 14 db 8 db 94 db

A 2. számú táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a Széna téri állomás esetén 35-nél kevesebb 24 órás határérték-túllépést regisztráltak mindhárom évben. 2007 évben Pesthidegkúton és a százhalombattai mérőállomáson is jóval a megengedett mennyiség alatt volt a 24 órás túllépések száma. A többi mérőhely esetében is erőteljes csökkenés volt tapasztalható. 3.2. Éves átlagos koncentrációk 3. Táblázat

HU0021A-Bp. Baross tér HU0022A-Bp. Gilice tér HU0032A-Százhalombatta 1 HU0036A-Bp. Pesthidegkút HU0041A-Bp. Széna tér HU0042A-Bp. Kőrakás

2005 47,5 µg/m3 44,7 µg/m3 30,4 µg/m3 37 µg/m3 30,1 µg/m3 46,8 µg/m3

2006 41,5 µg/m3 37,6 µg/m3 29,2 µg/m3 31,7 µg/m3 30,4 µg/m3 53,5 µg/m3

2007 40,0 µg/m3 30,2 µg/m3 22,0 µg/m3 23,5 µg/m3 24,2 µg/m3 42,8 µg/m3

Az éves koncentrációk alakulásában még kedvezőbb a helyzet. 2005-ben mindössze 3 mérőhelyen regisztráltak éves szinten 40 µg/m3-nél magasabb értéket. 2007-re csak a Kőrakás park esetében volt csekély mértékű határértéktúllépés. 3.3. A légszennyezettség változása 2005-2007-ig. A PM10 légszennyező komponensre vonatkozó koncentrációk mind a 24 órás, mind az éves határérték tekintetében csökkenő tendenciát mutatnak az Agglomeráció területén. Amennyiben a jelenlegi levegőminőség-javulás folytatódik PM10 vonatkozásában, 2011-re nagy valószínűséggel teljesülni fognak a jelenleg hatályos uniós irányelvben foglalt légszennyezési határértékek.

9

3.4. A szennyezett terület mérete és a szennyezettség által érintett lakosság mennyisége A terület, ill. a lakosság és az itt tartózkodók nem egyforma mértékben vannak kitéve a levegő szennyezettségének. Mivel éves határérték feletti légszennyezést egyedül a Kőrakás parki mérőhelyen regisztráltunk, feltételezhető, hogy az építkezéseknek és közlekedésnek hasonló mértékben érintett területeken élő lakosság van a szennyezettségnek kitéve. A terület mérete becslés alapján kb. 70 km2-re tehető. A határérték feletti PM10 szennyezettség által érintett lakosság kb. 100 000 fő. 4. A határérték-túllépés okai 4.1. Regionális tényezők Magyarország területének nagy része sík. Az országban magashegységek nem találhatók. Az ország legmagasabb és legalacsonyabb pontja közötti magassági szintkülönbség nem éri el az 1000 métert. Ilyen adottságok következtében, intenzív mezőgazdálkodás alakult ki a Régió nagy részén. Sajnos a természetes növénytakaró hiánya miatt a talaj felső rétege a széleróziónak kevésbé áll ellen, így a porképződés igen gyakori. A természetes, vagy természetközeli fátlan területeken is nagy a porképződés. A por lehet talajfelszíni eredetű, valamint növényi eredetű is. Ennek megakadályozására nincs mód. A különböző mezőgazdasági munkák szintén nagymértékben hozzájárulnak a porzáshoz. A szálló pornak 10 µm-nél kisebb frakciója igen nagy távolságokról érkezhet. Becslések szerint az Agglomeráció szálló por szennyezettségének legalább a fele nem helyi, hanem regionális eredetű. Ezt bizonyítják a K-pusztai adatok, valamint Budapesten a pesthidegkúti mérőállomás adatai. A K-pusztai mérőhely közlekedési útvonalaktól távol helyezkedik el, ezért szálló por esetében országos referenciapontnak számít. 24 órás határérték-túllépésből 22 darabot regisztráltak az állomáson 2007. évben. A pesthidegkúti mérőállomást az uralkodó szélirány felől Budapest észak-nyugati pontján helyezték el, hogy a Fővárosba beérkező levegő minőségéről tájékoztasson. A mérőhely műszerei 2005. és 2006. évben több mint 35 db 24 órás túllépést regisztráltak PM10 légszennyező komponensre vonatkozóan. A nagyarányú regionális eredet további bizonyítéka, hogy a PM10 frakció változása az Ország egész területén szinkronban történik. A koncentráció változásában elsősorban az időjárási, nem pedig az emberi tényezők játszanak szerepet. 4.2. Időjárási tényezők 4.2.1. Hőmérséklet és csapadék A PM10 napi határérték-túllépések nagy része télen, valamint a szárazabbhűvösebb tavaszi és őszi időszakokban történik. Ilyen esetekben a levegő keveredése nem történik meg, a légszennyező komponensek feldúsulnak. A hőmérsékleti inverzió és a kis szélsebesség gyakran vezet a hideg időszakokban határértéket meghaladó légszennyezettség kialakulásához PM10 vonatkozásában.

10

A csapadékosabb időjárás hozzájárul a földfelszíni por eltávolításához. Fagypont alatti időszakokban az utak mosása nem megoldható, így szárazabb hideg idején a felszíni por feldúsulása, valamint a PM10 koncentrációnövekedése várható. 4.2.2. Szélirány és szélsebesség Az alacsony szélsebesség, valamint PM10 határérték-túllépések között szoros összefüggés van. Az automata mérőállomások által rögzített éves átlagos szélsebességek adatait a 4. számú táblázatban ismertetjük. 4. Táblázat

HU0021A-Bp. Baross tér HU0022A-Bp. Gilice tér HU0032A-Százhalombatta 1 HU0036A-Bp. Pesthidegkút HU0041A-Bp. Széna tér HU0042A-Bp. Kőrakás park

1,6 m/s 1,9 m/s 1,5 m/s 1,4 m/s 1,3 m/s 1,3 m/s

A 4. számú táblázat adataiból megállapítható, hogy az Agglomeráció mérőpontjain az átlagos szélsebesség (1,5 m/s). Az 5. számú táblázat mutatja a 24 órás túllépések esetén mért átlagos szélsebesség alakulását az elmúlt 3 évben. 5. Táblázat

HU0021A-Bp. Baross tér HU0022A-Bp. Gilice tér HU0032A-Százhalombatta 1 HU0036A-Bp. Pesthidegkút HU0042A-Bp. Kőrakás park

2005 1,38 m/s 1,42 m/s 0,75 m/s 0,98 m/s 0,95 m/s

2006 1,22 m/s 1,47 m/s 0,90 m/s 0,75 m/s 0,99 m/s

2007 1,34 m/s 1,31 m/s 0,83 m/s 0,78 m/s 1,00 m/s

Megvizsgáltuk, hogy a 24 órás túllépéseknek hány százalékában volt a szélsebesség alacsony (<1,5 m/s), melyet a 6. számú táblázat tartalmaz. 6. Táblázat

HU0021A-Bp. Baross tér HU0022A-Bp. Gilice tér HU0032A-Százhalombatta 1 HU0036A-Bp. Pesthidegkút HU0042A-Bp. Kőrakás park

2005 69,77 % 63,55 % 97,50 % 93,42 % 93,86 %

2006 80,68 % 55,07 % 95,00 % 95,56 % 91,93 %

2007 79,55 % 82,05 % 90,91 % 100,00 % 91,21 %

A 2. számú melléklet tartalmazza az Agglomeráció mérőpontjain regisztrált napi túllépéseket, az aznapi szélsebességekkel összehasonlítva.

11

4.2.3. Topográfia hatása a levegőminőségre A Főváros és környezetének levegőminőségét a kibocsátásokon és az időjáráson kívül a földrajzi fekvés is jelentősen befolyásolja. Kedvező hatású, hogy a területre jellemző északi és nyugati szelek viszonylag tiszta levegőt szállítanak. Az átszellőzést a Duna és a Budai hegység völgyei is elősegítik. Kedvezőtlen hatású, hogy déli légáramlás esetén a város szennyezett levegője a budai hegyvidéken feltorlódik. Az ilyen légmozgás szerencsére ritka és rövid ideig tart. Mivel az északi, nyugati és észak-nyugati szélirányok gyakorisága a Főváros esetében 46%, Budapesten az átszellőzés feltétele közel minden második nap kedvezőnek tekinthető. A többi szélirány esetében (összesen 33%-os gyakorisággal) általában kedvezőtlennek minősíthetők, és hasonlóan kedvezőtlen a város átszellőzési helyzete szélcsend (ennek gyakorisága 21%) esetén is. Keleti, dél-keleti szél esetén a Szilas- és a Rákos-patakok völgyén, Ferihegy és Soroksár irányából érkezik a városba a hűvös levegő. A belvárosi önálló légcirkuláció azonban gyakran megakadályozza, hogy ezek a légtömegek behatoljanak a városközpontba, így az átszellőzés ilyen szélirányok mellett a belső területen általában nem valósul meg. 4.3. Helyi tényezők 4.3.1. Közlekedés Az agglomeráció közlekedése igen összetett. Itt található az ország legnagyobb forgalmú repülőtere, a Duna központi elhelyezkedése miatt a vízi közlekedés is számottevő, de elsősorban a vasúti és közúti közlekedés a meghatározó. A vízi közlekedés elsősorban az áruszállításban játszik szerepet, a légi, vasúti és közúti közlekedés egyaránt kiveszi a részét az áru és személyszállításból. A helyi tényezők között elsősorban a közúti közlekedés játszik szerepet a légszennyezettség kialakulásában. A gépjárművek által keltett porterhelés döntő mértékben az útfelszínről, másodlagos szennyezőanyagként kerül a levegőbe. Természetesen ezen kívül a kipufogógázok szilárd anyag tartalma (korom) is szerepet játszik a PM10 koncentráció alakulásában. 4.3.1.1.

Agglomerációt érintő tranzitforgalom

Magyarország közúti közlekedése jelentős mértékben érinti az Agglomerációt annak központi elhelyezkedése miatt. Az úthálózat sugaras szerkezete következtében, az országban található Helsinki-folyosók keresztülhaladnak az Agglomeráción. A magyar nomenklatúra szerint az alábbi nagy forgalmú utak érintik Budapestet és környékét: M0, M1, M3, M5, M6, M7 autópályák, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 számú elsőrendű főutak, 10, 11, 31, 51 számú másodrendű utak, valamint az európai E-útjelzés számozásnak megfelelően az E60, E71, E73, E75 és E77 nemzetközi útvonalak.

12

4.3.1.2.

Agglomeráción belüli közlekedés

Az Agglomeráción belüli közlekedés - mivel az ország teljes lakosságának nagyjából negyede itt él – szintén jelentős. A forgalom megoszlása az alábbiak szerint alakult a (Főmterv Rt.) adatai alapján melyet a 7. számú táblázat tartalmaz. 7. Táblázat

Utazások megoszlása az agglomerációban (millió utazás/nap) Budapesten Budapest és Környéken belül Együtt belül környék között

Tömegközlekedés 3,349 (61,4%) Személyközlekedés 2,104 (38,6%) Összes 4,453 (100,0 %) 4.3.1.3.

0,326 (42,9%) 0,434 (57,1%) 0,760 (100,0%)

0,123 (38,0%) 0,201 (62,0%) 0,324 (100,0%)

3,789 (58,0%) 2,739 (42,0%) 6,537 (100,0%)

Tömegközlekedés

A tömegközlekedésnek kettős szerepe van az Agglomeráció PM10 légszennyezettségének alakításában. Egyrészt járműveinek kibocsátásával hozzájárul a PM10 szennyezettség kialakulásához, másrészt az egyéni közlekedés kiváltásával csökkenti azt. Az Agglomeráció tömegközlekedésében az alábbi társaságok vesznek részt különböző megoszlásban: MÁV Zrt., Volán társaságok és a BKV Zrt. A MÁV Zrt. vasúti pályán valósítja meg az Agglomeráción belüli utazásokat. Járművei részben villamos üzeműek. Elsősorban az Agglomeráció települései közötti forgalom lebonyolításában játszik szerepet. Későbbiekben várható, hogy a Fővároson belüli közlekedésben vállalt szerepe megnövekedik. A Volán társaságok szintén elsősorban az Agglomeráció települései közötti közlekedésben vesznek részt. Buszaikról elmondható, hogy 95,5 %-ban korszerű motorral rendelkeznek. Mivel 2007 évi határérték-túllépés kizárólag a Fővárosban volt, ezért elsősorban Budapest városi közlekedésében legnagyobb részt vállaló BKV Zrt. működésével foglalkozunk a továbbiakban. A BKV Zrt. 2007. évre vonatkozó fontosabb adatai: Az eladott jegyekből és bérletekből számított statisztikai utasszám 1,3 milliárd, az utaskilométer 5,5 milliárd, az utazóközönség rendelkezésre bocsátott férőhelykilométer 21,3 milliárd volt. A járművek 176 millió kilométert tettek meg. Az átlagos járműállomány 2959 db volt. A járművek átlagos kihasználtsága 25,9 %. A járművek átlagos életkora 21 év, ezen belül az autóbuszok, trolibuszok átlagéletkora 20 év alatti, a vaskerekes járműveké közel 30 év, illetve ezen belül a HÉV és MFAV járműveké 30 év feletti. A hálózathossz, illetve az átlagos járműállomány és utasszámra vonatkozó adatokat a 8. számú táblázat tartalmazza.

13

8. Táblázat

Villamos Trolibusz Autóbusz HÉV Metró + FAV Összesen 4.3.1.4.

Hálózathossz Átlagos illetve járműállomány Vágányhossz darab km 341,5 673 66,0 168 803,9 1432 239,5 294 92,5 392 1543,4 2959

Utasszám millió fő 334 77 549 56 282 1 298

Utasszám megoszlás %-ban 25,8 5,9 42,3 4,3 21,7 100,0

Az Agglomerációba tartó célforgalom

A lakosság nagymértékű koncentrálódása, Budapest központi szerepe, valamint a Főváros idegenforgalmi jelentősége következtében jelentős az Agglomerációba tartó célforgalom is. Elmondható, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan, a célforgalomi utazások mennyisége növekedni fog az elkövetkező években. 4.3.1.5.

Közutak minősége

Bár a számuk folyamatosan csökken, még mindig jelentős arányban fordulnak elő az Agglomeráció területén burkolatlan utak. Habár ezek elsősorban kisforgalmú utak, az útfelszínről felverődő por mennyiségének nagysága miatt a porterheléshez való hozzájárulásuk mégsem elhanyagolható. A földutak megoszlása változó az Agglomeráció területén. A települések központjában a burkolt utak előfordulási aránya közel 100 %os. A külterületeken, illetve a belterületek külső részein 50-60%-os az előfordulásuk. A Főváros 4256 kilométer hosszúságú közúthálózatából nagyjából 1100 km kiépítetlen földút. 4.3.2. Ipari porkibocsátások A területen található ipari létesítmények szintén hozzájárulnak a levegő porkoncentrációjának növeléséhez. Összességében elmondható, hogy a jelentős környezeti terhelést okozó ipari létesítmények száma folyamatosan csökken a Főváros és környékének területén. A meglévő létesítmények egyre korszerűbb technológiát alkalmaznak, részben a fejlesztéseik, részben a Felügyelőség intézkedései következtében. Modern porleválasztók alkalmazása, nagyobb energiahatékonyság, hatékonyabb anyagfelhasználás, az elérhető legjobb technika alkalmazása mind hozzájárult a szilárd anyagkibocsátás mérséklődéséhez. A legnagyobb mennyiségű port kibocsátó üzemek Budapesten: Főtáv Zrt., Budapesti Erőmű Zrt., Atel Zrt. budapesti erőés fűtőművei, az FKF Zrt. Rákospalotai hulladékhasznosítója, Euro-Metall Kft. öntödéje, Rába Kispesti Öntöde és Gépgyár Kft., Mü-Gu Kft., az Ereco Zrt. hulladékkezelő telephelye és a Wienerberger Zrt. Téglagyára. A Budapest környéki Agglomerációban: Wienerberger Zrt. téglagyárai; DDCM Kft. Váci

14

cementgyára, MOL Nyrt. százhalombattai kőolaj-finomítója, Dunamenti Erőmű Zrt. százhalombattai erőműve. Az építési és bontási hulladékokkal foglalkozó tevékenységek, a különböző hulladéklerakók, valamint az építési alapanyag raktározó és értékesítő telephelyek jelentősen hozzájárulnak az Agglomeráció porkibocsátásához. Ezeken a telephelyeken a Felügyelőség munkatársai fokozottan ellenőrzik az elérhető legjobb technika betartását. 4.3.3. Fűtés Hűvösebb időszakokban a fűtés nagymértékben hozzájárulhat a PM10 határérték-túllépés kialakulásához. A fűtés két nagy összetevője a lakossági, valamint az intézményi fűtés. Mindkettőre jellemző, hogy elsősorban földgáz alapú. Egyenként csekély mennyiségű a légszennyező-anyag kibocsátásuk, összességében mégis jelentős a téli hónapokban. Az alacsony kéménymagasság miatt a füstgázok keveredése csak kismértékben történik meg, így a légzési zónában feldúsulhatnak a légszennyező anyagok. A fűtés egy bizonyos részét távfűtő művek szolgáltatják. A távfűtés előnyei közé tartozik a jobban ellenőrizhető kibocsátás, valamint a nagy kéménymagasság. Hátrányai közé tartozik a szállítási hőveszteség, és magasabb fűtési költség. A magasabb költség részben a már említett hőveszteség miatt, részben a hálózat folyamatos karbantartása miatt jelentkezik. A távfűtés aránya területenként változó, általánosságban elmondható, hogy elsősorban a panel lakóépületek területére korlátozódik. Sajnos a távhő-szolgáltatás ára nem versenyképes az egyedi tüzeléssel szemben, ezért új építmények esetén – ha választható – az építtető az egyéni tüzelés mellett dönt. Az emelkedő fosszilis tüzelőanyag-árak következtében a fatüzelés egyre gyakrabban fordul elő. Ez elsősorban Budapest környékén, valamint a külső kerületeiben, főként a családi házas övezetben jellemző. A fatüzelés szilárdanyag-kibocsátása lényegesen nagyobb a gáztüzelésnél, így a sűrűn lakott Agglomeráció területén kívánatos lenne a korlátozása. 4.3.4. Egyéb tevékenységek A rendszerváltás után ugrásszerűen növekedett az építési tevékenység az országban. Az építkezések elsősorban az Agglomeráció területére koncentrálódtak. Budapesten főként lakóparkok, bevásárló központok, irodaépületek épülnek. A környéki területeken elsősorban kereskedelmi és logisztikai központok, illetve bevásárló központok épülnek. Az ipari beruházások az agglomerációt kevésbé érintik a magasabb ingatlanárak, valamint a rendelkezésre álló munkaerő magasabb költsége miatt. Az építés folyamata, és az ahhoz kapcsolódó szállítási tevékenység, még az elérhető legjobb technika alkalmazásával is nagy porterheléssel jár. A nagyszabású útépítések és bővítések az építkezéseken belül külön részt képviselnek. Nagy részük a levegőminőség helyi javulását okozzák az építés befejezése után – pl. elkerülő utak építése, földutak aszfaltburkolattal történő ellátása, utak bővítése, közlekedési csomópontok fejlesztése – mégis a munkavégzés ideje alatt a porkibocsátásuk jelentős. Jelenleg többek között a következő nagyszabású építkezések folynak a főváros területén: 4-es Metró építése, Központi szennyvíztisztító és a hozzá kapcsolódó szennyvízelvezető hálózat

15

építése, Szabadság-híd felújítása. Az építkezések központi területek forgalomátszervezésével és lezárásával járnak, rendszeresek a forgalmi torlódások ennek következtében. A közlekedés-biztonsági szerepe miatt, fontos az utak téli havas, és jeges időszakban történő só-, illetve homokszórása. A kiszórt anyag egy része a közcsatornába kerül, jelentős része azonban az utakon marad és a gépjárművek, valamint a légáramlatok által porzást okozhatnak. Fagyos időszakban nem lehetséges a nedves úttisztítás, ezért megállapíthatjuk, hogy hideg időszakban a PM10 levegőterheléshez nagymértékben járul hozzá az utak só- és homokszórása. Időszakos levegőterhelést okozhat a kiskerti növényi hulladékok, valamint az avar égetése. Elsősorban értelemszerűen a kertvárosi területeken, valamint a külterületeken jelentős az előfordulása. A települési önkormányzatok rendeletben szabályozzák az égetés feltételeit, de a jelenlegi helyzet további szigorítása lenne kívánatos. 5. Határérték-túllépés mérőpontonkénti indokolása Baross tér A Baross téri automata mérőhely elhelyezésekor szempont volt, hogy a Főváros feltételezetten legszennyezettebb közlekedő csomópontjainak levegőminőségét figyeljék. A közlekedési átalakítások miatt egy forgalmas buszmegálló került a mérőhely 4 méteres körzetébe. Ez jelentősen befolyásolta a mérési eredményeket. 2007 évre a PM10-re vonatkozó éves határérték-túllépések megszűntek. A Baross téri mérőhelyet a 4-es metró Keleti pályaudvari nagyszabású építése miatt a Felügyelőség 2007. szeptemberében áthelyezte a közeli, hasonló közlekedési adottságokkal bíró Teleki térre. Így a további jelentések a Teleki tér adatait fogják tartalmazni. Kőrakás Park Egy forgalmas utaktól távol elhelyezkedő átlagos lakóterületi expozíciót vizsgáló mérőhely kialakítása volt a fő szempont a Kőrakás parki helyszín kijelölésénél. A XV. kerületben történt területi átalakítások következtében a környező üres területeken nagymértékű építkezés folyik évek óta. Az építési tevékenységből, valamint a kiszolgáló teherforgalomból származó por kibocsátás időlegesen, de nagymértékben hozzájárul a terület légszennyezettségéhez. A megépült bevásárló központok forgalmi vonzata is jelentős. A közeli Szentmihályi úton állandósultak a közlekedési dugók. A Kőrakás parki mérőhely az egyetlen az Agglomerációban, ahol sem a PM10-re vonatkozó 24 órás határértékek, sem az éves határértékek nem teljesültek. Gilice tér A Gilice téri helyszín kiválasztásának a célja a Budapest városi háttérszennyezettség vizsgálata volt. Ezért az uralkodó szélirány szerinti, a városból dél-keleti irányba távozó levegő minőségét próbálták megállapítani a mérőhely telepítésekor. Az 1990es évek végén a gyenge forgalom, közepes beépítettség volt a területre jellemző. A

16

későbbi építkezések és forgalmi változások (Sallai út és környékének forgalmi átszervezése) következtében a terület levegőminősége megváltozott, a mérőhely városi háttérszennyezettség vizsgálatára nem alkalmas. Pesthidegkút A pesthidegkúti mérőállomást az uralkodó szélirány felől Budapest észak-nyugati pontján helyezték el, hogy a Fővárosba beérkező levegő minőségéről tudomást szerezzünk. A túllépéses időszakokban a szálló porra vonatkozó napi határértékek az ország nagy részén nem teljesültek. A túllépéses időszakokban a szélsebesség rendkívül alacsony volt. A PM10-re vonatkozó éves határértékek mindig teljesültek a mérőhely adatai alapján. A 24 órás határérték-túllépések száma nem érte el az évi 35 darabot 2007-ben. Helyi intézkedések nem szükségesek a levegőminőség javítása céljából. Százhalombatta1 A százhalombattai mérőhely létrehozását a közelben elhelyezkedő MOL kőolajfinomító és a Dunamenti erőmű indokolta. A napi határérték túllépésekre ugyanaz a magyarázat adható, mint a pesthidegkúti mérőhelynél. Éves határérték-túllépés itt sem volt. Helyi intézkedések nem szükségesek a levegőminőség javítása céljából. 6. Levegőminőség javítását célzó intézkedések Mint a 2. pontban említettük, a szálló por nagy része regionális eredetű. Az intézkedések a PM10 Agglomerációs eredetének csökkentését célozzák meg. Ezen belül a közlekedést érintő intézkedések szerepelnek legnagyobb arányban. Kívánatos lenne a tranzitforgalom teljes kizárása a Fővárosból, valamint az Agglomeráción belüli közlekedés minél nagyobb arányú tömegközlekedési eszközökkel történő megoldása. A többi intézkedések a nagy ipari kibocsátók, valamint a lakosság környezetterhelésének mértékét kívánják csökkenteni. 6.1. 2008. szeptemberéig megtett intézkedések 6.1.1. Közlekedést érintő intézkedések 6.1.1.1.

Átmenő forgalom csökkentését célzó intézkedések

Szükséges volt a Fővárost elkerülő M0-ás útvonal továbbépítése. A megépült szakaszokkal az M3-as és 4-es út használói sem terhelik feleslegesen Budapest levegőjét. A 4-es út fejlesztése Üllő és Vecsés településeket mentesíti a tranzitforgalom hatásaitól. 2005. decemberében forgalomba helyezték az M0 Kelet, M5 - 4. sz. főút közötti (29,5-42,2 km) autópálya szakaszt, és a 4-es sz. főút Üllőt és Vecsést elkerülő szakaszát. 2008. szeptemberében átadásra került az M0 Kelet, 4. sz. - 31. sz. főút közötti (42,2-48,193 km) autópálya szakasz.

17

2008. szeptemberében forgalomba helyezték az M0 Kelet, 31. sz. - 3. sz. főút közötti (48,193-59,675 km) autópálya szakaszát. 2008. szeptemberében átadásra került az M0 Kelet, 3. sz. főút - M3 autópálya. 2008. októberében átadásra került az M0 Észak, M2 - 11. sz. út közötti autópálya szakasz a Megyeri-híd megépítésével. A Fővárosi Közgyűlés 2007. december 20-án megalkotta a 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendeletet módosító 74/2007. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendeletét, amely két lépcsőben lépett hatályba. 2008. január 1-től meghatározásra kerültek a korlátozott forgalmú övezetek, az övezetekbe kiadható hozzájárulások és ezek díjai. 2008. március 1-én pedig az addig nem szabályozott területeken – a tranzit és célforgalmas utak kivételével – 12 tonnás teherforgalmi korlátozás lépett hatályba. 6.1.1.2. A Fővárosba érkező célforgalom levegőterhelését javító intézkedések A szuburbanizáció következtében egyre nagyobb számban költöznek Budapest lakosai a Főváros környéki településekre. Mivel munkahelyük Budapesten van, napi közlekedésükkel erősen igénybe veszik a város útjait. A cél az, hogy amennyiben ezek az emberek tömegközlekedési eszközzel közvetlenül nem tudnak a városba menni, akkor biztosítsunk számukra lehetőséget arra, hogy személygépjárművüket olyan parkolókban hagyhassák, ahonnan tovább tömegközlekedéssel haladhatnak. Ennek megfelelően P+R parkoló épült: − Budapest II. kerületében a Hűvösvölgyi villamos és buszvégállomásnál − A Milleneumi Földalatti Vasút Mexikói úti végállomásánál − Örs vezér téri HÉV és a 2-es metró végállomásnál A fővárosban és régiójában az eljutási lehetőségek és utazási körülmények javítása, valamint a környezetbarát közösségi közlekedés erősítésével a motorizáció káros hatásainak visszaszorítása érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest Főváros Önkormányzata és a Pest Megyei Önkormányzat létrehozta 2005-ben a Budapesti Közlekedési Szövetséget. Célja, hogy a BKSZ területén igénybe vehető helyi és regionális közösségi közlekedési szolgáltatások - az ellátásért felelős hatóság és a szolgáltató társaság kilététől függetlenül - az utasok számára egységes kínálatot alkossanak mind hálózati, mind tarifális szempontból. Az egységes közösségi közlekedési kínálat első kézzelfogható eleme a pénztárakban már kapható Budapesti Egyesített Bérlet (BEB), amely a főváros közigazgatási határán belül a MÁV, a BKV és a Volánbusz járatain egyaránt jogosít utazásra. A BEB a városon belül utazók számára - a vasút és a helyközi autóbuszok használata révén - időnyereséget jelent, a

18

városba rendszeresen beutazók számára pedig - a kiegészítő helyközi bérlet alacsonyabb ára folytán - megtakarítást eredményez. 6.1.1.3. Fővároson belüli forgalom levegőterhelésének mérséklését célzó intézkedések 6.1.1.3.1. Kerékpárutak kialakítása A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása, a kerékpárhasználat növekedése közvetetten járul hozzá a levegőminőség javításához, amennyiben kiváltja a motorizált helyváltoztatások egy részét. − 2008. októberéig a Fővárosban 170 km kerékpárút épült. 6.1.1.3.2. Tömegközlekedés javítása A tömegközlekedés javításával kapcsolatos intézkedéseknek három nagyobb egysége van. Az első a tömegközlekedés hálózatának fejlesztése. A második a tömegközlekedés komfortjának javítása. A harmadik a tömegközlekedésben résztvevő járművek porkibocsátásának mérséklése. Az első kettőnek a célja, a Fővároson belüli forgalom minél nagyobb arányú tömegközlekedési eszközökkel történő kiváltása. A harmadiknak, közvetlen hatása van a levegőminőség javítására. A 2003-ban részben EIB finanszírozásban indult M2 projekt, a 2-es metróvonal rekonstrukciója. Ennek keretében az állomások felújítása teljesen befejeződött, megtörténtek a hibajavítási és hiánypótlási munkák a felszíni állomások kritikus pontjain. A 2007-ben beérkezett 14 db járművel minden Combino villamos (40 db) leszállítása és forgalomba helyezése megtörtént, így a nagykörúti villamos vonalat korszerű, alacsonypadlós, egyterű szerelvények szolgálják ki (esélyegyenlőség). A járművek utasterének klimatizálása érdekében a szállítóval megállapodás született klímaberendezések beszerelésére vonatkozóan. A készülékek telepítése 2008. első félévében befejeződött. Az új járműként érkező, s forgalomba állított 10 db szóló trolibusz által kizárólag alacsonypadlós járművel kiszolgált viszonylattá vált az Erzsébet királyné útja és a Kossuth Lajos tér között közlekedő trolibusz vonal. Az alvállalkozóként közreműködő partnerek révén az autóbusz hálózatban is bővült a komfortosabb utazást lehetővé tevő járművek száma. 2007. év végére 34 autóbusz, 1 trolibusz és 2 villamosjárat teljes üzemidőben, további 29 autóbusz- és 4 trolibuszjárat időszakosan és/vagy a járműpark egy részében alacsonypadlós. A megállóhelyi menetrendben jelzik, hogy milyen időpontban érkezik oda ilyen jármű.

19

Annak érdekében, hogy a személyautókkal szemben a Társaság járművei élvezzenek előnyt a közlekedésben, 2007-ben 25 helyszínen, összesen 15.750 méter hosszan létesült buszsáv, valamint 20 csomóponton megváltoztatták a jelzőlámpák programját, elsőbbséget biztosítandó a BKV járműveinek. Az elmúlt években történt autóbuszsáv kijelölések: 2000-ben 2001-ben 2002-ben 2003-ban 2004-ben 2005-ben 2006-ban 2007-ben

3 1 8 7 7 15 24 25

helyszínen helyszínen helyszínen helyszínen helyszínen helyszínen helyszínen helyszínen

1030 50 3560 1690 2320 5640 10440 15750

méter hosszon méter hosszon méter hosszon méter hosszon méter hosszon méter hosszon méter hosszon méter hosszon

Budapest Főváros Önkormányzata a közlekedés fejlesztésére 2007. év folyamán vissza nem térítendő támogatást nyújtott a BKV Zrt-nek a járműpark és az infrastruktúra felújítása, fejlesztése, színvonalának emelése érekében. a BKV Zrt. felújította az 56-os villamos-vonal Moszkva tér – Hűvösvölgy végállomás szakaszát. A beruházás eredményeként csökkent a menetidő, nőtt az utazási komfort és a pálya üzembiztonsága. A Gödöllői HÉV vonalán, több helyen részleges pályafelújításra (vágánycserére, a felsővezetékek átépítésére) került sor. A beruházás eredményeképpen a vonal üzemeltetése biztonságosabb és pontosabb, nőtt a járművek sebessége. A Szentendrei HÉV vonalon átadták az új vonatirányító és biztosító berendezést, valamint részleges pályafelújítási munkákra is sor került. A járatsűrűség, a menetsebesség és a forgalombiztonság javult. Kiegészítő beruházásként sor került az utastájékoztató, valamint a vasúti kommunikációs és megfigyelőrendszer fejlesztésére is. A BKV Zrt. továbbfejlesztette a forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszert, melynek eredményeképpen egy buszjáraton 16 jármű GPS készüléket kapott, több megállóban pedig digitális információs táblákat helyeztek el melyekről leolvasható a járművek helyzete, és érkezési ideje. További fontos beruházások: − − − −

HÉV útátjárók átépítése felújítása Négy villamosvonal felújítása, átépítése M3 metróvonalon részleges vágányfelújítás Megújult 151 megállóhely

20

A zsúfoltság kezelési program eredményeként további csuklós autóbusztípusok üzembe helyezésével, új megállóhelyek kijelölésével és járatsűrítéssel, üzemidő bővítéssel, illetve összehangolt menetrendek bevezetésével a közlekedési rendszer több eleménél javult az utaskiszolgálás minősége. Közvetlen buszjárat indult Dél-Buda és a Belváros között, valamint Közép-Buda és Angyalföld között. 2008-ban átszervezésre került Budapest tömegközlekedése, melynek során figyelembe vették a városi struktúra sajátosságait. Az egymással összehangolt fejlesztési és ésszerűsítési elemek egyidejű bevezetése kedvezőbb az utasok számára. Jellemző változások: − A vonalhálózat követi a városszerkezet változásait – például a III., IV., XVII., XXII. kerületben – több járat útvonalának módosításával, új területek kiszolgálásával. − Több járat vonalának összekapcsolásával, illetve meghosszabbításával átszállás nélkül érhetők el egymástól távol eső városrészek (például az 5-ös autóbusszal a Pasaréttől egészen Rákospalotáig lehet utazni). − Az egyes járatok menetrendjének az összehangolása következtében kevesebbet kell majd várakozni az átszállásokkor. Például a metró vonalak új menetrendje lehetővé teszi a gyors átszállást a Deák Ferenc téren. Járműbeszerzések: − 1999-2001 között a BKV Zrt. beruházásában 115 db Ik412 típusú EURO 2-es autóbusz beszerzése; − 2000-2001 között a BKV Zrt. beruházásában 67 db Ik405 típusú midibusz remotorizálása, EURO 2-es normáknak megfelelően; − 2001-ben alvállalkozónál MAN SL223 27 db EURO 2-es autóbusz beszerzése; − 2004 és 2005. években a BKV Zrt. beruházásában összesen 100 db csuklós Volvo EURO 3-as autóbusz beszerzése; − 2005-ben alvállalkozóval 4 db Mercedes Citaro EURO 2-es autóbusz beszerzése − 2005, 2006, 2007. években alvállalkozónál összesen 70 db Volvo Alfa Localo EURO 3-as autóbusz beszerzése; − 2006. évben BKV Zrt. beruházásban 50 db csuklós Volvo EURO 4-as autóbusz beszerzése. 6.1.1.3.3. A közutak minőségének javítása A földutak hosszának csökkentése érdekében a kerületi önkormányzatok ütemtervet készítettek. A szilárd burkolattal ellátott utak aránya a fővároson belül folyamatosan csökken beleértve a telephelyeken található belső utakat.

21

A fővárosi szilárd burkolatú utak takarítását, portalanítását végző FKF Zrt. a közterületek fokozottabb tisztántartását is magába foglaló többszintű szakanyagot készített. A járdák takarítását a kerületi önkormányzatok egyre nagyobb mértékben átvállalják a társasházaktól. Több kerület rendelkezik járdatakarító gépekkel, nagynyomású mosó berendezésekkel, melyek segítségével rendszeresen mossák a járdákat. 6.1.2. Ipari kibocsátást érintő intézkedések A Budapesti Erőmű Zrt. tüzelőberendezéseinek korszerűsítését, illetve cseréjét követően 2005-ben emisszó mérési jegyzőkönyvek beküldésével igazolta, hogy minden működő tüzelőberendezése teljesíti a légszennyezőanyag kibocsátási határértékeket. A FKF Zrt. Hulladékhasznosító Mű füstgáz tisztító rendszerének korszerűsítése után emisszió mérési jegyzőkönyv beküldésével igazolta a légszennyezőanyag határérték betartását. 6.1.3. Lakossági és Intézményi kibocsátást érintő intézkedések A Fővárosban a kerületi önkormányzatok támogatást biztosítanak a lakosság részére a korszerűtlen tüzelőberendezések cseréjéhez, felújításához. A kerületi önkormányzatok az állam által kiírt pályázatokhoz csatlakozva Panelprogram keretében támogatják a korszerűtlen nyílászárók cseréjét, a külső falak szigetelését. A kerületi önkormányzatok törekednek az általuk üzemeltett épületek energiahatékonysági felújításának megvalósítására. Több kerületi önkormányzat sikeresen pályázott az általuk fenntartott létesítményekben alternatív és megújuló energiaforrások (pl.: napenergia, geotermikus energia) alkalmazásának támogatására. A beruházások saját és pályázati forrásból valósultak meg. Az önkormányzatok az avar- és egyéb kerti hulladékok égetéséből származó légszennyezés csökkentése érdekében lakossági komposztáló akciót indítottak, melynek során komposztáló eszközöket osztottak ki a lakosoknak és meghirdetett előadás keretében tájékoztatták őket a szakszerű komposztálásról. Másik megoldásként egyes önkormányzatok műanyag zsákokat biztosítanak a lakóknak, melybe kiskerti növényi eredetű hulladékaikat tehetik. A zsákok elszállításáról az önkormányzat gondoskodik.

22

6.1.4. Egyéb levegőminőség javítását csökkentő intézkedések A kedvezőtlen levegőminőségi helyzet ok-okozati összefüggéseinek tisztázása érdekében folyamatosan korszerűsítjük és bővítjük a levegőszennyezettségmérő monitor hálózatot. A Felügyelőég az új építési, ipartelepítési engedélyek kiadásánál valamint a már meglévő technológiák esetében is megköveteli az elérhető legjobb technika szintjének való megfelelést. Az elmúlt időszakban a bányagödrök feltöltése rekultivációja nagyrészt befejeződött, néhány területen vannak még bányagödör rekultivációs munkálatok. A Fővárosi Közgyűlés 2005.-ben Budapest Településszerkezeti Tervét úgy módosította, hogy a tervben rögzítette a Főváros zöldterületeinek védelmét és fejlesztését szolgáló alapelveket: − A már meglévő közpark és erdőterületek a fejlesztések során más célra, beépítésre nem vehetők igénybe. − A legnagyobb területi kiterjedésű fővárosi jelentőségű védett területek (Budai tájvédelmi körzet) nem csonkíthatók, megóvásuk összvárosi érdek. − A belvárosi parkok, fásított körzetek és fasorok hálózata megőrzendő, értékfokozó rekonstrukciója szükséges. A fejlesztési területeken elsőrendű cél a magas zöldterület arány biztosítása. A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatban meghatározásra kerültek a különböző építési övezetekben minimálisan létesítendő zöldfelületek, továbbá felsorolásra kerültek a védendő zöldterületi (közparkok, fasorok és egyéb természeti elemek) elemek. A kerületi önkormányzatok mindegyike megalkotta a saját területére vonatkozó kerületi szabályozási tervet rendeleti formában, melyben érvényesülnek a Budapest Településszerkezeti Tervében meghatározott alapelvek. A kerületek egy része a zöldterületek védelme és fejlesztése érdekében a szabályozási terven kívül még külön rendeletet is alkotott. A fentieken túl Budapest Településszerkezeti Tervében jóváhagyásra került az átszellőzési sávok rendszere is. Az átszellőzési sávok például a Duna-és a patak-menti sávok, a térségi légmozgások „bevezető útjai”, amelyek biztosítják a belső városrészek levegőjének frissítését. Ezekben a sávokban további intenzív beépítést és közlekedési pálya elhelyezését nem javasolja a terv. Egy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény alapján kidolgozandó szabályozás a nem beépítésre szánt területek megőrzésén túl a már építési övezetben lévő területeken is a városi területek besűrűsödésének elkerülését, meghatározott zöldterületi minimumok betartását kívánja biztosítani. Az átszellőzési sávok területén lévő építési övezetben tervezett beépítésekre megemelt zöldfelületi arány követelménye tervezett.

23

6.2. 2011. júliusáig tervezett intézkedések 6.2.1. Közlekedési érintő intézkedések 6.2.1.1. Átmenő forgalom csökkentését célzó intézkedések A Fővárosi Közgyűlés 1931/2007.(XI. 29.) számú határozatával elfogadta Budapest Főváros Környezeti Programját, melyben fő célként szerepel a Fővárosi közlekedési rendszer környezetbarát továbbfejlesztése. A Főmterv Zrt. által elkészített teherforgalmi stratégiát a Fővárosi Közgyűlés várhatóan 2008. októberében fogja tárgyalni. A stratégia elfogadása esetén 2009. január 1-től egész Budapesten korlátoznák a tehergépjárművek közlekedését. Az övezetekbe csak behajtási hozzájárulással lehet behajtani azoknak, akiknek úti céljuk az övezet területén van, így Budapest területén megszűnne az átmenő tehergépjármű forgalom. A nagyobb ipari és logisztikai központok az M0 körgyűrű felől korlátozásmentesen megközelíthetőek lennének, de ezek száma 2013-ig és 2018-ig két lépcsőben csökkenne. Ezen idő után csak a város szempontjából különösen fontos területeket lehetne behajtási hozzájárulás nélkül megközelíteni. Az intézkedéssel várhatóan csökken a nehéz tehergépjárművek száma. Felelős: Budapest Főváros Önkormányzata Az M0 Gödöllői átkötés (M3) autópálya átadásának tervezett időpontja 2010. június. Felelős: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Az M0 Dél, M1- M5 között autópálya átadás tervezett időpontja 2011. október. Felelős: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Az M0 autópálya déli szektorban, az M1-M6 közötti szakasz bővítésére vonatkozó kivitelezői közbeszerzésének eredmény kihirdetése 2009 tavaszán várható, az építés 2009-ben megkezdődhet. Felelős: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. M0 autóút M6-M5 autópálya közötti szakaszán és az M0 autóút 51-M5 közötti szakaszán a tervek rendelkezésre állnak. Amennyiben a fedezetigazolás rendelkezésre áll, a közbeszerzési eljárások megindulhatnak. Felelős: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. M2 Budapest- Vác-országhatár autóút előkészítése folyamatban van, az átadás tervezett időpontja 2012. / 2012. után. Felelős: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 10-es sz. főút Dorog-Budapest közötti szakasz előkészítése folyamatban van, az átadás tervezett időpontja 2014. / 2014. után. Felelős: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

24

M0 útgyűrű 11. sz főút - 1. sz. főút közötti szakasz a forgalom igénye szerinti keresztmetszettel távlati beruházás, előkészítése 2008. után, átadás tervezett időpontja 2015. után. Felelős: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 6.2.1.2. A célforgalom levegőterhelésének mérséklését célzó intézkedések A Kőbánya-Kispest metró végállomás és vasútállomás fejlesztésére irányuló beruházás a tervek szerint 2009. végére készül el. A beruházás kapcsán 60 férőhelyes B+R (kerékpártárolóval ellátott) parkoló létesül a XIX. kerületi kerékpáros közlekedés fejlesztésének érdekében. Felelős: Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Budapesten az eddigiek mellett hat helyszínen tervezik új P+R parkoló létesítését Európai Uniós források felhasználásával: Budafok-Belváros, Budafok-Háros, Rákoscsaba, Rákoscsaba–Újtelep, Rákoskert, és Rákosliget. 6.2.1.3. Fővároson belüli forgalom levegőterhelésének mérséklését célzó intézkedések A Főváros új környezetvédelmi programja alapján alacsony szennyezőanyag-kibocsátású belvárosi zóna kialakítását tervezi. Az alacsony szennyezőanyag-kibocsátású belvárosi zóna bevezetésének célja, hogy minél kevesebb gépjármű forgalmának korlátozása mellett, minél nagyobb környezeti nyereséget (légszennyező anyag kibocsátáscsökkenést) eredményezzen és az intézkedés bevezetésének minél kisebb legyen a költségigénye. Az alacsony szennyezőanyag-kibocsátású belvárosi zóna kialakításának jogi feltételei az alábbiak: 2008 márciusában a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére megkezdődtek a tárgyalások az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) módosításának érdekében abból a célból, hogy a járművek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtáblák között jelenjen meg a kedvezőtlenül sok légszennyező anyagot kibocsátó gépjárművek behajtási tilalma, és így az alacsony szennyezőanyag-kibocsátású belvárosi zóna határát ki lehessen jelölni (1938/2007. (XI. 29.)). A közlekedési tárca előkészíti: − az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) módosítását, abból a célból, hogy a járművek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtáblák között jelenjen meg a kedvezőtlenül sok légszennyező anyagot kibocsátó gépjárművek behajtási tilalma; − a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet módosítását, mely szerint a „kedvezőtlenül sok légszennyező anyagot kibocsátó

25

gépjárművek” kategóriáját a magyar rendszámtáblákon található sárga környezetvédelmi plakettel jelölik, a további kedvezőbb (zöld plakett) kategória mellett (azaz a jelölés: kétszintű). A rendelet módosítását indokolttá teszi: − a gépjárművek mindinkább változó (bővülő számú) kibocsátási kategóriája; továbbá − a fővárosi Környezeti Programban elfogadott új alapelv (miszerint a forgalom korlátozása a gépjárművek környezeti tulajdonságán alapuljon) – a főváros területi (belvárosi-külvárosi) differenciálása esetén – csak a környezetvédelmi rendszám-plakett (a jelölés) háromszintűvé alakítása esetén valósítható meg. Felelős: Budapest Főváros Önkormányzata 6.2.1.3.1. Kerékpárutak kialakítása A Fővárosi Önkormányzat a kerékpáros főhálózatban jelentős fejlesztéseket tervez, 2011-ig összesen mintegy 100 km hosszban. Felelős: Budapest Főváros Önkormányzata 6.2.1.3.2. Tömegközlekedés javítása Budapest felszínalatti közlekedésének fejlesztésére 2007 tavaszán megkezdődött a 4-es metró alagútjainak fúrása. Az első - azaz a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar közötti - szakasz 2010 végére készülhet el. A második, Bosnyák térig tartó szakasz üzembe helyezése 2012 végére valószínűsíthető. Felelős: Budapest Főváros Önkormányzata 6.2.1.3.3. Közutak minőségének javítása Csepeli gerincút létesítése szerepel a kiemelt EU-s támogatásra esélyes projektek között. A pályázat sikere esetén az út 2010 őszén forgalomba helyezhető. Felelős: Budapest Főváros Önkormányzata Dél-budai tehermentesítő út III. szakasz (Andor u.). A tender és kiviteli tervek elkészítésére a közbeszerzési eljárás ez évben megkezdődik. A beruházás megvalósításához szükséges KMOP pályázat fedezet biztosításáról ez év novemberében várható döntés. Pozitív döntés esetén 2010. évben várható az átadás. Felelős: Budapest Főváros Önkormányzata A Nagy Lajos király útjának rekonstrukciója a Főváros hétéves Fejlesztési Tervében szerepel, 2013. utáni megvalósulással. Felelős: Budapest Főváros Önkormányzata Körvasút-sori körút északi és keleti szakaszának kialakítása. Határidő: 2015.

26

Ipartelepi feltáró út kialakítása, jelenlegi megnevezése: Külső keleti körút. Határidő: 2015. Két szakasza építés alatt van: az M5- Ipacsfa utca között és a XVIII. Kerület Nefelejcs utca és Csévéző utca között az építések várhatóan 2010. évben befejeződnek. A Külső keleti körút egyes szakaszai építési helyzetben vannak (helyenként külső beruházó közreműködésével), más szakaszai, pl. az M5-Ipacsfa u. közötti uniós pályázatból valósulnak meg. Felelős: Budapest Főváros Önkormányzata 6.2.2. Ipari kibocsátást érintő intézkedések A Felügyelőség munkatársai az eddigieknél is nagyobb gyakorisággal fogja vizsgálni azokat az Agglomerációban található telephelyeket, melyek szállópor kibocsátása nem megfelelő technológia alkalmazása esetén jelentős lehet. Felelős: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Határidő: Folyamatos 6.2.3. Lakossági és Intézményi kibocsátást érintő intézkedések A fővárosi Környezeti Program közgyűlési határozatai között került kezdeményezésre az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítási javaslata azért, hogy a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. § (7) bekezdése szerinti levegőtisztaság-védelmi intézkedési programmal érintett településeken üzemeltetett távhőellátási közszolgáltatás – a költségvetési egyeztetések függvényében – kerüljön − a tárgyi adómentesség alá tartozó szolgáltatásnyújtások körébe, esetleg − az ötszázalékos felszámított adómérték alá, vagy − egy további (10-15% között kialakított) kedvezményezett ÁFA-körbe. 6.3. Intézkedések költsége 9. Táblázat

M0 körgyűrű

Hossz Átadás Projektköltség EU (km) (EURO) Támogatás M0 kelet, M5-4 12,7 2005 172 170 512 0% M0 kelet, 4-M3 26,5 2008 245 356 000 85% 2-11 (Megyeri-híd) 3,9 2008 285 987 546 0% M0 kelet, M31 (gödöllői átkötés) 12,4 2010 89 537 000 85% Dél-budai tehermentesítő út III. szakasz (Andor u.) 2010-i út átadás várható, bruttó 3,5 milliárd Ft beruházási összeggel. A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására a Fővárosi Önkormányzat 27

− 2008-2009. évekre 244 millió Ft saját forrást különített el a 2007-ben elkészíttetett több mint 25 km új kerékpáros főhálózati elem tervének megvalósítására. − a kerékpáros főhálózat összesen mintegy 100 km hosszban történő fejlesztésére 2011-ig 4,4 milliárd Ft-ot irányzott elő. 6.3.1. BKV Zrt. beruházásainak költségei A kiemelt finanszírozású beruházások értéke 65,6 milliárd Ft, társasági elhatározású beruházás 10,8 milliárd Ft értékben valósult meg. 2007-ben Budapest Főváros Önkormányzata és az Európai Beruházási Bank közös finanszírozásában 21,3 milliárd Ft értékben valósultak meg fejlesztések, beruházások. Az önkormányzat amortizációpótló céltámogatásként 10 milliárd Ft-ot adott át a BKV Zrt-nek. A 2-es Metró felújítása 43 milliárd Ft-ból valósult meg. A Combino villamosok utasterének klimatizálása érdekében a szállítóval megállapodás született klímaberendezések beszerelésére vonatkozóan. ennek értéke 6,75 millió Euró (megközelítőleg 1,73 milliárd Ft). Budapest Főváros Önkormányzata a közlekedés fejlesztésére 2007. év folyamán 10 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatást nyújtott a BKV Zrtnek. 2007. őszén a BKV Zrt. 320 millió Ft-os beruházás keretében felújította az 56os villamos-vonal Moszkva tér – Budagyöngye szakaszát. 294 millió Ft-os beruházás történt a Gödöllői HÉV vonalán, melynek során több helyen részleges pályafelújításra (vágánycserére, a felsővezetékek átépítésére) került sor. A Szentendrei HÉV vonal rehabilitációjának 2007. évi 1,3 milliárd Ft összköltségű ütemében átadták az új vonatirányító és biztosító berendezést, valamint részleges pályafelújítási munkákra is sor került. A BKV Zrt. 6,1 milliárd forintos pályázati támogatásból egy buszjáraton 16 járművet GPS készülékkel szerelt fel, több megállóban pedig digitális információs táblákat helyeztek el melyekről leolvasható a járművek helyzete, és érkezési ideje. A 4-es Metró költsége összesen 320 milliárd forintba kerül, a járulékos költségekkel együtt azonban a végösszeg túllépheti a 485 milliárdot is.

28

7. Egyéb tennivalók 7.1. A Főváros légszennyezettségi térképének elkészítése terjedési modellek alapján A környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv V. sz. mellékletében található minimális számú pontoknak megfelelően vizsgálják a környezeti levegő PM10 koncentrációjának mértékét az Agglomerációban, mégis a nagyfokú beépítettség, és egyedi légáramlatok miatt Budapest nagy részének levegőminőségéről nem áll megfelelő mennyiségű információ a rendelkezésünkre. Ezért a Felügyelőség szorgalmazza a Főváros légszennyezettségi térképének elkészítését egy olyan terjedési modell segítségével, mely figyelembe veszi az épületek elhelyezkedését, kiterjedését, a közlekedés szerkezetét, és az egyéb helyi adottságokat. Egy ilyen térkép segítséget jelentene a Fővárosnak a későbbi fejlesztéseknél, valamint közúti szervezésekre vonatkozóan. A Felügyelőség pontosabb képet kaphat a mérőpontok elhelyezkedésének makro- és mikrokörnyezetéről, a nagyobb légszennyezttségi helyekről, valamint arról, hogy a mért eredmények mennyire jellemzőek az átlagos lakossági expozícióra. 7.2. Légszennyezettségi mérőpontok felülvizsgálata az Agglomeráció területén Bár az új irányelv meglehetősen szigorúan viszonyul a légszennyezetségi mérőpontok felülvizsgálatához és áthelyezéséhez, a Főváros dinamikus fejlődése és változása - mind közlekedés, mind beépítettség szempontjából – megkívánja a mérőpontok makro- és mikrokörnyezetének felülvizsgálatát. A dokumentáció 3. pontjában említettek alapján, több mérőhely elhelyezkedése nem fel meg az irányelv V. sz. mellékletében foglaltaknak. Egy alapos szakértői felülvizsgálattal a mérőhelyek elhelyezését úgy kell megoldani, hogy az átlagos lakossági expozícióról a lehető legpontosabb képet kapjuk, továbbá megfelelő legyen, a városi hátteret, közlekedési helyszínt, lakóterületet figyelő mérőpontok elhelyezkedése. 8. Összefoglalás A környezeti levegő állapotát hosszú ideje vizsgálják az Agglomeráció területén. A határérték feletti légszennyezettség problémájával és megoldásával régóta foglalkoznak a hatóságok, a szakemberek, civil szervezetek. Természetesen korábbi időszakokban is voltak a levegő minőségének javítását célzó intézkedések, de az első egységesített intézkedési program a hatályos tanács irányelv alapján 2004-ben készült a Főváros és az Agglomeráció településeire. Az intézkedések felülvizsgálata megtörtént. A környezeti levegő PM10 koncentrációja azonban 1 év alatt nem csökkent olyan mértékben, hogy a hatályos rendeletben (a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet) és az akkor hatályos irányelvben (A környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről szóló 1999/30/EK tanácsi irányelv) található határértékek teljesüljenek. 2005. évtől a szálló por mennyisége a vizsgálati pontokon ugyan jelentősen csökkent, mégis maradtak

29

helyek, ahol a határértékek kismértékben nem teljesültek. Az éves határérték 2007ben mindössze egyetlen helyen, Budapest Kőrakás Parkban nem teljesült, de ez egy időszakos állapot, az építkezések befejezésével a levegő minősége ezen a helyszínen jelentősen fog javulni. Az egy naptári éven belüli 24 órás túllépések száma 3 helyen lépte túl a megengedett 35 darabot. Ebből egyedül a Kőrakás parki mérőhely volt, mely jelentősebb mértékben meghaladta ezt a darabszámot, de az említett építések befejezésével várhatóan itt nem lesz évi 35 darab 24 órás túllépés. A közúti forgalom nagyszabású változtatásával – a Fővároson átmenő tehergépjármű-forgalom megszüntetése, az Agglomeráción belüli forgalom minél nagyobb arányú tömegközlekedéssel történő megoldása, a Fővároson belüli gépjárműforgalom szankcionálása, meglévő úthálózat bővítése és burkolása – és a lakossági és intézményi levegőterhelés csökkentésével biztosított, hogy 2011-re az Agglomeráció levegőminősége PM10 vonatkozásában megfeleljen a hatályos jogszabályokban foglalt határértékeknek. A 2005. bázisévhez viszonyítva 2006., 2007. évben a mért pontokon a PM10 szennyezettség jelentős mértékben csökkent. Amennyiben ez a tendencia tart, akkor 2011-re a levegő minősége a tervezett intézkedések nélkül is meg fog felelni a jogszabályi feltételeknek. Jelen dokumentáció nem tartalmazza azokat a számításokat, melyekkel a természetes eredetű, valamint a téli útsózásból eredő szálló por mennyisége a mért értékekből kivonhatóak. A Felügyelőség bízik abban, – melyet az intézkedések és a tendenciák alátámasztanak – hogy a PM10–re vonatkozó légszennyezettségi határértékek teljesülni fognak 2011. évben.

30

1. sz. melléklet

M0-ás Budapest elkerülő út fejlesztési ütemezése

2. melléklet Év: 2005 Időalap: 24 óra Bp Gilice PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Bp Baross PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Pesthidegkút PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Bp Kőrakás PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Százhalombatta 1 PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

08.01.05 09.01.05 10.01.05 11.01.05 12.01.05 13.01.05 17.01.05 19.01.05 20.01.05 30.01.05 03.02.05 04.02.05 05.02.05 06.02.05 07.02.05 08.02.05 09.02.05 10.02.05 11.02.05 12.02.05 20.02.05 03.03.05 04.03.05 05.03.05 06.03.05 16.03.05 17.03.05 21.03.05 22.03.05 23.03.05 24.03.05 25.03.05 26.03.05 27.03.05 29.03.05 02.04.05 03.04.05 04.04.05 05.04.05 06.04.05 07.04.05 08.04.05 13.04.05 14.04.05 15.04.05 03.05.05 28.05.05 30.05.05 31.05.05 26.06.05 29.06.05 28.07.05

07.01.05 08.01.05 09.01.05 10.01.05 11.01.05 12.01.05 13.01.05 17.01.05 18.01.05 19.01.05 20.01.05 28.01.05 29.01.05 30.01.05 02.02.05 03.02.05 04.02.05 05.02.05 06.02.05 07.02.05 08.02.05 09.02.05 10.02.05 11.02.05 12.02.05 13.02.05 14.02.05 18.02.05 19.02.05 20.02.05 21.02.05 25.02.05 26.02.05 27.02.05 28.02.05 01.03.05 02.03.05 03.03.05 04.03.05 05.03.05 06.03.05 07.03.05 11.03.05 16.03.05 17.03.05 18.03.05 21.03.05 22.03.05 23.03.05 24.03.05 25.03.05 26.03.05

11.01.05 12.01.05 13.01.05 03.02.05 06.02.05 07.02.05 08.02.05 09.02.05 10.02.05 11.02.05 12.02.05 25.02.05 03.03.05 04.03.05 05.03.05 06.03.05 21.03.05 22.03.05 23.03.05 24.03.05 25.03.05 27.03.05 29.03.05 30.03.05 01.04.05 02.04.05 03.04.05 04.04.05 05.04.05 06.04.05 07.04.05 08.04.05 13.04.05 14.04.05 15.04.05 19.04.05 03.05.05 31.05.05 27.07.05 28.07.05 29.07.05 30.07.05 03.08.05 06.09.05 07.09.05 08.09.05 09.09.05 10.09.05 11.09.05 26.09.05 27.09.05 06.10.05

11.01.05 17.01.05 19.01.05 20.01.05 03.02.05 04.02.05 05.02.05 06.02.05 07.02.05 08.02.05 09.02.05 10.02.05 11.02.05 12.02.05 25.02.05 26.02.05 02.03.05 03.03.05 06.03.05 15.03.05 16.03.05 17.03.05 21.03.05 22.03.05 23.03.05 24.03.05 25.03.05 26.03.05 27.03.05 29.03.05 01.04.05 02.04.05 03.04.05 04.04.05 05.04.05 06.04.05 07.04.05 08.04.05 09.04.05 13.04.05 14.04.05 15.04.05 02.05.05 03.05.05 28.05.05 29.05.05 30.05.05 15.06.05 26.06.05 27.07.05 29.07.05 30.07.05

19.01.05 03.02.05 04.02.05 06.02.05 07.02.05 08.02.05 09.02.05 10.02.05 11.02.05 12.02.05 03.03.05 23.03.05 24.03.05 25.03.05 03.04.05 04.04.05 06.04.05 07.04.05 26.06.05 11.10.05 12.10.05 13.10.05 31.10.05 01.11.05 02.11.05 03.11.05 04.11.05 05.11.05 06.11.05 07.11.05 08.11.05 09.11.05 10.11.05 13.11.05 14.11.05 15.11.05 16.11.05 12.12.05 13.12.05 14.12.05

51,5 55,2 55,1 73,2 51,6 55 58,5 90,7 129,8 53,5 68,6 63,1 53,9 75 89,4 87,2 105,2 159 236,1 177,6 51,1 53 55,6 64 83,2 88,6 64,9 51,4 54,5 69,1 77,9 93,7 54,3 53,9 59,1 64,3 78,4 83,5 59,2 69,4 71,1 51 58,5 64,5 68 57,1 55,6 57,6 64,2 52,3 51,7 60,7

1,6 1,7 1,6 1,1 1,2 1,4 1,2 1,5 1,2 2,5 1,5 1,9 1,5 1,2 1,6 1,3 1,2 1,4 1,5 1,7 1,1 1,9 2,3 2,1 3,5 1,8 2,8 1,5 1,8 1,7 1,5 1,5 1,3 1,8 1,3 1,8 1,3 1,4 2 1,7 2,7 3,8 1,9 1,7 1,8 1,6 1,1 1,3 4,1 1,4 1,7 1,2

57,5 79,6 67,5 77,1 107,4 86,5 69,7 83,3 62,3 80,9 91,5 57,8 70,2 74,1 53,6 79,7 85,1 59,7 81,1 92,7 105,8 121,5 172,7 234,6 183,2 61,6 54,4 66,9 81,8 102,8 64,1 77,6 75,5 54,4 53,6 55,5 71,6 96,9 67,1 70,7 96,9 50,7 52,2 88,5 82,4 51,7 54 60 90,9 96,4 110,4 58

1,6 1 1,2 1 1,1 1,1 1,4 1,1 1,6 1,5 1,8 1,8 1,8 1,6 2 1,5 1,4 1,4 1,2 1,5 1,2 1,2 1,3 1,3 1,6 1,5 1,7 2,6 1,9 1,1 2 1,4 1,8 1,9 2 1,8 1,4 1,4 1,9 1,7 3 3,8 2,4 1,3 1,7 2,7 1,3 1,4 1,2 1,1 1,2 1

50,4 55,9 53,5 66,4 65,1 77,3 83,3 76,8 81,3 223,8 191,5 52,1 53,8 52,7 64,6 78,4 64,9 75,5 91,9 98,9 94,5 55,1 69,1 62,3 57,5 68,8 70 76,2 88,3 89,3 78,8 58,8 53,5 56 58,6 51,2 53,5 60,3 52 68,3 67 67,4 61,7 52,6 57,6 58,5 69,1 70,3 51,4 57,3 59,3 58,6

0,8 0,6 1,1 0,7 0,7 0,9 0,6 0,5 0,9 0,9 1 0,7 1,2 1,3 1,4 3,5 0,8 1 0,8 0,8 0,9 1 0,8 1 1,7 0,7 0,8 0,9 0,9 0,9 1,9 3,5 1,3 1,2 1,1 1,4 1,2 4,4 0,7 0,9 1,1 0,9 1 0,7 1 0,9 1 0,6 0,8 0,6 0,6 0,8

57,6 57,6 64,1 66 50,1 56,5 53,6 62,5 76,4 83,8 106,9 125,7 187,7 139,4 60,4 57,7 53,2 64,9 79,3 50,2 93,7 82,4 65,4 70,6 87,3 102,4 123,3 70,1 61,6 62,6 56,7 74,4 77 89,7 70,1 87,9 90,9 83,6 53,4 59,7 64,8 65,4 58,2 65,7 51,2 56,8 56,9 61,9 55,6 64,9 89,1 70,7

0,9 0,8 1 2,1 0,9 1 0,9 0,8 1,1 0,8 0,8 1,2 1,2 1 1 1,7 1,1 1,3 2,8 1,2 1 1,5 1 1,1 1 0,9 1 0,9 0,8 0,9 1,4 1 0,9 1 1,2 1,1 1,6 2,4 1,4 1,2 1,1 1,1 1,1 1,2 0,7 0,8 1,1 0,9 1 0,9 1 1

51,5 54,7 51,2 76,8 97,5 98,7 92,2 105 198,6 155,7 52,7 63,1 69,3 72,7 51,7 54,5 50,9 55,2 53,4 54,7 51,6 55 50,2 68,4 83,6 89,3 75,1 77,9 62,9 81,5 62,2 65 72,9 58,3 68,1 76,5 70,3 82,9 57,6 52

1,3 0,9 1,3 0,5 0,9 0,5 0,5 0,7 1,1 1,5 1,3 0,6 0,8 0,8 0,6 0,6 0,7 1,4 1,4 0,4 0,6 0,4 0,7 0,4 0,2 0,4 0,6 0,9 0,4 0,4 0,4 0,4 0,7 0,9 0,6 0,9 0,6 0,5 1,4 0,9

Bp Gilice Bp Baross Pesthidegkút PM10 WS PM10 WS PM10 WS Dátum ug/m3 m/s Dátum ug/m3 m/s Dátum ug/m3 m/s 29.07.05 71,5 1,3 27.03.05 54,1 1,4 07.10.05 51,9 1,1 30.07.05 63,1 1,2 29.03.05 70,8 1,1 08.10.05 50,8 0,7 03.08.05 63,6 1,6 30.03.05 67,9 1,8 10.10.05 67,8 0,4 31.08.05 63,2 1 01.04.05 57,5 2,2 11.10.05 72,2 0,6 01.09.05 67,8 1,1 02.04.05 52,9 1,3 12.10.05 66 0,6 06.09.05 53,2 1,3 03.04.05 66,9 1,2 30.10.05 50,7 0,8 07.09.05 67,9 1,5 04.04.05 74,9 1,2 31.10.05 77,3 0,7 08.09.05 73,5 1,2 05.04.05 70 1,4 01.11.05 82,1 0,6 09.09.05 52,1 1,5 06.04.05 97,2 1,1 02.11.05 88,8 0,4 10.09.05 67,8 1,1 13.04.05 63,8 1,4 03.11.05 91,7 0,6 11.09.05 60,9 1 14.04.05 54,5 1,3 04.11.05 81 0,7 25.09.05 53,3 0,9 15.04.05 73,8 1,4 05.11.05 92,1 0,6 26.09.05 62,8 0,8 23.04.05 50,2 1,4 06.11.05 93,4 0,4 27.09.05 67,7 1 01.05.05 50,5 1,3 07.11.05 80,5 0,5 28.09.05 55,8 1,4 02.05.05 70,8 1,2 08.11.05 78,4 0,5 03.10.05 54,5 0,8 03.05.05 84,8 1,3 09.11.05 100,7 0,6 06.10.05 61,8 1,2 28.05.05 53,4 1,1 10.11.05 93,8 1,2 07.10.05 65,8 1,1 31.05.05 71,6 3,2 11.11.05 76,2 0,8 08.10.05 61,3 1,1 03.06.05 64,3 1,3 12.11.05 51,3 1 09.10.05 57,2 1,1 04.06.05 59,3 2 13.11.05 55,6 0,9 10.10.05 66,3 1 24.06.05 58,4 1,4 14.11.05 75,5 0,8 11.10.05 78,5 1 26.06.05 52,4 1,4 15.11.05 75,6 1 12.10.05 72,9 1,1 28.06.05 55,7 1,6 16.11.05 67,4 0,5 13.10.05 66 1,1 29.06.05 59 1,7 12.12.05 56,4 0,7 14.10.05 55,8 1,1 18.07.05 54,1 1,5 15.10.05 72 1,1 26.07.05 57,3 1,2 19.10.05 57,8 1 28.07.05 62,8 1,3 20.10.05 62,4 1 29.07.05 71,2 1,3 21.10.05 60,4 1,1 30.07.05 63,9 1,2 22.10.05 63,7 1 31.07.05 54 1,7 23.10.05 50,1 0,9 02.08.05 56,6 1,4 30.10.05 57 1,2 03.08.05 72,9 1,5 31.10.05 85,1 1,1 22.08.05 50,7 1,5 01.11.05 105,8 1 23.08.05 56,7 1,1 02.11.05 126,2 0,8 29.08.05 50,7 0,9 03.11.05 136,8 1 03.09.05 51,2 1,3 04.11.05 134,2 1 10.09.05 50,5 1,1 05.11.05 119,8 1,2 11.09.05 63,3 1,2 06.11.05 120,6 1 14.09.05 54,5 1,6 07.11.05 115,5 1 16.09.05 57,9 1,7 08.11.05 138,9 0,7 23.09.05 51,9 1,2 09.11.05 132,7 1,1 24.09.05 52,7 1,1 10.11.05 142,2 1,2 25.09.05 58,8 0,9 11.11.05 130,9 0,9 26.09.05 61,7 0,8 12.11.05 73,4 1,1 27.09.05 66,6 1 13.11.05 72,7 1 03.10.05 50,5 0,9 14.11.05 104,9 1,2 04.10.05 51,6 1,2 15.11.05 116,3 1,6 06.10.05 59,7 1,2 16.11.05 102,3 1,1 07.10.05 68,4 1,3 09.12.05 76,5 1,2 08.10.05 50,9 1,2 11.12.05 56 1,3 10.10.05 64,2 0,9 12.12.05 105,4 1,3 11.10.05 71,3 1 13.12.05 82,2 1,1 12.10.05 70,6 1 14.12.05 107,2 0,9 13.10.05 60,3 1,1 15.12.05 72,1 1,7 14.10.05 52,3 1,1

Bp Kőrakás Százhalombatta 1 PM10 WS PM10 WS Dátum ug/m3 m/s Dátum ug/m3 m/s 31.07.05 53 1,4 25.08.05 53,1 1,4 26.08.05 50,4 1 30.08.05 62,4 0,7 31.08.05 59,4 0,7 01.09.05 54,7 0,7 06.09.05 65,4 0,8 07.09.05 64 1 08.09.05 69,6 0,9 09.09.05 67,3 1 10.09.05 80 0,7 11.09.05 68,9 0,9 25.09.05 53,7 0,6 26.09.05 65,4 0,6 27.09.05 79,5 0,7 28.09.05 60,2 0,8 03.10.05 59,7 0,5 04.10.05 52,6 0,7 06.10.05 64,3 0,8 07.10.05 68,1 0,8 08.10.05 52,6 0,6 09.10.05 50,8 0,6 10.10.05 64,3 0,6 11.10.05 75,4 0,7 12.10.05 73 0,6 13.10.05 67,9 0,7 14.10.05 63,7 0,7 15.10.05 80,5 0,7 19.10.05 59,1 0,8 20.10.05 79,9 0,6 21.10.05 68,1 0,6 22.10.05 78,2 0,5 23.10.05 62,9 0,6 25.10.05 51,6 1 30.10.05 61,7 0,8 31.10.05 89,1 0,7 01.11.05 110,7 0,6 02.11.05 121,7 0,5 03.11.05 140,2 0,6 04.11.05 138,9 0,7 05.11.05 139,7 0,6 06.11.05 127,7 0,5 07.11.05 124,5 0,6 08.11.05 135,7 0,6 09.11.05 150,3 0,6 10.11.05 143,1 0,9 11.11.05 131,2 0,7 12.11.05 89,1 1,1 13.11.05 77,2 0,9 14.11.05 106,9 0,8 15.11.05 123,6 1,2 16.11.05 130,6 0,8 25.11.05 52,6 1,5 26.11.05 57,3 0,9 03.12.05 52,3 0,8

Bp Gilice PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Bp Baross Pesthidegkút PM10 WS PM10 WS Dátum ug/m3 m/s Dátum ug/m3 m/s 15.10.05 60,9 1,1 19.10.05 55,4 1,1 20.10.05 58,7 0,9 21.10.05 50,6 1,1 22.10.05 50,2 0,8 30.10.05 54,2 1 31.10.05 68,4 0,9 01.11.05 83,1 0,9 02.11.05 96,9 0,8 03.11.05 95,2 0,8 04.11.05 104,3 0,9 05.11.05 96,2 1,1 06.11.05 74,5 0,9 07.11.05 70,7 0,9 08.11.05 73,9 0,8 09.11.05 80,3 1 10.11.05 101,3 1,3 11.11.05 82,1 1 12.11.05 53 1,2 14.11.05 77,1 1,1 15.11.05 73,9 1,2 16.11.05 87,5 1,1

Bp Kőrakás Százhalombatta 1 PM10 WS PM10 WS Dátum ug/m3 m/s Dátum ug/m3 m/s 09.12.05 78,3 1,1 11.12.05 65,8 0,8 12.12.05 92 1 13.12.05 80,9 0,9 14.12.05 96,1 0,8 15.12.05 62,6 1,3 31.12.05 62,3 1,2

Év: 2006 Időalap: 24 óra Gilice PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Baross PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Pesthidegkút PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Kőrakás PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Százhalombatta 1 PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

09.01.06 10.01.06 11.01.06 12.01.06 13.01.06 14.01.06 17.01.06 18.01.06 20.01.06 21.01.06 24.01.06 25.01.06 26.01.06 27.01.06 28.01.06 29.01.06 30.01.06 31.01.06 01.02.06 02.02.06 03.02.06 04.02.06 05.02.06 06.02.06 07.02.06

10.01.06 11.01.06 12.01.06 13.01.06 17.01.06 20.01.06 24.01.06 25.01.06 26.01.06 27.01.06 28.01.06 29.01.06 30.01.06 31.01.06 01.02.06 02.02.06 03.02.06 04.02.06 06.02.06 07.02.06 08.02.06 09.02.06 15.02.06 01.03.06 09.03.06

11.01.06 12.01.06 13.01.06 25.01.06 26.01.06 27.01.06 28.01.06 29.01.06 30.01.06 31.01.06 01.02.06 02.02.06 03.02.06 04.02.06 15.03.06 16.03.06 21.03.06 05.05.06 26.06.06 27.06.06 23.07.06 28.07.06 13.10.06 14.10.06 20.10.06

01.01.06 04.01.06 09.01.06 10.01.06 11.01.06 12.01.06 13.01.06 14.01.06 16.01.06 17.01.06 18.01.06 20.01.06 21.01.06 24.01.06 25.01.06 26.01.06 27.01.06 28.01.06 29.01.06 30.01.06 31.01.06 01.02.06 02.02.06 03.02.06 04.02.06

11.01.06 12.01.06 13.01.06 17.01.06 23.01.06 24.01.06 25.01.06 26.01.06 27.01.06 28.01.06 29.01.06 30.01.06 31.01.06 01.02.06 02.02.06 03.02.06 04.02.06 06.02.06 09.02.06 15.03.06 16.03.06 21.03.06 23.03.06 05.05.06 12.05.06

59,4 92,5 130,6 136,8 108 54 59,5 67,9 63,2 55,1 83,4 93,1 97,4 98,8 106,7 115,8 116 93,2 149,5 116,2 115,4 91,5 81 58,7 89,1

1,4 1,09 1,13 1,34 1,5 1,66 2,26 1,88 1,4 2,12 1,4 1,21 1,6 1,58 1,26 1,15 1,54 1,73 1,03 1,23 1,4 1,43 1,25 1,3 2,13

56,8 95,6 101,7 69,5 53,3 52,5 57,3 65,7 63,2 69,8 66,4 84,1 85,8 77,5 111,1 80,5 96,2 75,7 53,1 55,6 60,9 81,7 74,3 51,8 53,7

1,18 1,08 1,4 1,46 1,53 1,51 1,73 1,35 1,59 1,53 1,23 1,19 1,29 1,63 1,35 1,45 1,4 1,45 1,46 1,61 1,3 1,27 1,42 1,59 1,53

58,2 65 54,9 53,8 56,6 60,7 53,7 73,8 65,2 55,8 67,4 55,6 63,8 58,3 58,4 61,7 50,9 50,9 61,2 51 52,8 54,1 51 51,5 51,8

0,48 0,64 0,73 0,85 0,8 0,72 0,6 0,56 1,03 1,7 0,65 1,43 1,27 1,67 0,86 0,71 0,87 0,8 1,12 0,95 0,88 0,67 0,35 0,49 0,68

70,9 51,5 81,7 95,8 140,5 145,8 102 54,8 50,2 66,9 69,7 60,9 59,3 81,1 112,2 99,6 112,1 114,3 119,7 113,8 93,3 149,6 120,7 116,2 103,8

0,81 0,95 0,74 0,79 0,72 1,05 1,05 1,11 1,26 1,52 1,33 0,96 1,37 0,97 1 0,88 0,91 0,85 0,85 1,19 1,23 0,88 1,15 1,1 1,14

78,1 110,1 68,7 53,7 52,3 65,6 59,6 77,9 86,8 95,5 100,2 84,1 68,4 83 65,5 74 79,1 53,4 58,9 63,9 70,3 57,3 60,3 51,1 78

0,67 0,72 1,31 1,86 1,35 1,04 0,52 1,04 0,9 0,72 0,85 0,74 1,46 0,29 1 1,26 1,36 1,02 0,6 1,19 0,76 0,73 2,79 0,94 0,57

Gilice PM10 WS Dátum ug/m3 m/s 08.02.06 66,7 1,35 09.02.06 99,2 1,58 10.02.06 56,9 1,57 14.02.06 58,6 1,23 15.02.06 94,6 1,68 16.02.06 56,5 1,89 01.03.06 51,6 2,02 08.03.06 58,7 1,63 14.03.06 61,2 2,4 15.03.06 85,5 1,38 18.03.06 61,6 1,05 19.03.06 65,9 1,96 20.03.06 88,7 1,71 21.03.06 93,8 1,85 22.03.06 52,2 2,21 23.03.06 63,7 2,6 25.03.06 51 1,54 26.03.06 57,3 2,02 27.03.06 56,5 1,79 28.03.06 52,3 2,06 08.04.06 53,4 1,73 24.04.06 50,7 1,41 25.04.06 50,2 1,48 05.05.06 54,8 1,77 29.09.06 51,2 0,85 13.10.06 52,9 0,77 14.10.06 60,4 0,94 15.10.06 53,3 1,2 19.10.06 51,7 1,67 21.10.06 55,6 1,1 27.10.06 54,1 0,98 08.11.06 69,5 0,95 15.11.06 52,4 1,43 19.11.06 84,1 1,21 20.11.06 85,6 1,07 21.11.06 69,4 1,57 27.11.06 55,6 1,13 28.11.06 79,7 0,9 29.11.06 54,8 1,13 30.11.06 65,8 1,09 01.12.06 53,6 1,17 03.12.06 60,1 1,53 21.12.06 54,1 1,15 22.12.06 64,1 0,98

Baross PM10 WS Dátum ug/m3 m/s 12.03.06 52,5 1,91 14.03.06 52,8 1,78 15.03.06 76 1,38 16.03.06 84,6 1,29 18.03.06 50,6 1,18 19.03.06 66,7 1,58 20.03.06 76,4 1,28 21.03.06 98 1,11 22.03.06 86 1,38 23.03.06 70,4 1,78 25.03.06 60,5 1,31 27.03.06 68,6 1,13 28.03.06 61,9 1,35 23.04.06 52,9 1,21 25.04.06 54,4 1,23 28.04.06 54,4 1,25 03.05.06 55,6 1,44 05.05.06 54 1,36 23.05.06 74,4 1,75 02.07.06 50,7 2,1 22.07.06 51,8 1,45 24.07.06 58,8 1,4 26.07.06 57 1,12 27.07.06 58,8 1,21 28.07.06 58,4 1,34 01.08.06 57,7 1,5 28.09.06 55,4 1,03 02.10.06 53,9 0,84 12.10.06 51,9 0,92 13.10.06 62,4 0,92 14.10.06 55,6 0,82 15.10.06 60,7 1,02 18.10.06 52,2 1,03 21.10.06 62,4 0,88 22.10.06 61,3 0,96 27.10.06 56,7 0,84 01.11.06 54,3 1,21 08.11.06 80 0,84 15.11.06 52,1 0,93 16.11.06 63,4 0,99 17.11.06 53,1 0,78 19.11.06 76,1 0,68 20.11.06 92,9 0,99 21.11.06 70 1,07 22.11.06 53 1,48 28.11.06 75,8 0,7 29.11.06 66,4 1,23 30.11.06 64,5 1,1 01.12.06 52,7 04.12.06 60,9 1,36 05.12.06 88,1 06.12.06 69,6 1,07 07.12.06 88,5 1,11 08.12.06 102,5 0,87 09.12.06 64,3 0,81

Pesthidegkút PM10 WS Dátum ug/m3 m/s 21.10.06 59,5 0,66 22.10.06 50,6 0,48 08.11.06 72,9 0,64 17.11.06 57,7 0,55 19.11.06 88,1 0,43 20.11.06 99,1 0,36 21.11.06 51,8 0,87 27.11.06 63,5 0,43 28.11.06 80,8 0,27 29.11.06 51,4 0,59 30.11.06 63,2 0,42 01.12.06 54 0,66 03.12.06 58 0,96 04.12.06 76,2 0,83 05.12.06 70,3 0,54 06.12.06 78,6 0,7 07.12.06 74,6 0,67 08.12.06 83,8 0,8 22.12.06 50,7 0,81 28.12.06 58,5 0,78

Kőrakás PM10 WS Dátum ug/m3 m/s 05.02.06 89,6 0,99 06.02.06 78 1,06 07.02.06 86,1 1,69 08.02.06 75,3 1,01 09.02.06 94 1,23 26.02.06 54,3 1,56 28.02.06 58,2 1,03 01.03.06 61,1 1,5 08.03.06 70,5 1,04 09.03.06 55,4 1,58 12.03.06 50,2 1,88 14.03.06 60 1,91 15.03.06 82,1 1,15 16.03.06 106,2 0,96 18.03.06 53,3 0,92 19.03.06 71,7 1,31 20.03.06 80,4 1,17 21.03.06 116 0,99 22.03.06 88,9 1,34 23.03.06 67,4 1,6 26.03.06 75,8 1,16 27.03.06 71,4 1,24 28.03.06 72 1,32 05.04.06 56 1,51 08.04.06 65,6 1,19 11.04.06 50,2 1,58 23.04.06 60 0,83 24.04.06 56,1 1 25.04.06 63,7 1,08 26.04.06 51,5 0,9 05.05.06 62,2 0,83 06.05.06 56,4 1,1 12.05.06 50,1 0,91 16.06.06 59,4 0,8 17.06.06 68,3 1,18 18.06.06 52,4 1,3 19.06.06 70,9 0,77 20.06.06 57,2 1,38 21.06.06 52,8 0,93 25.06.06 51,9 0,96 26.06.06 73,2 1,19 27.06.06 67,2 1,08 29.06.06 55,1 1,13 07.07.06 52,5 1,01 09.07.06 55,5 0,94 10.07.06 57,4 0,88 11.07.06 52,4 0,8 20.07.06 55 1,05 21.07.06 67,4 1,04 22.07.06 68,9 1,03 23.07.06 65,4 1,13 24.07.06 81,3 0,79 25.07.06 70,8 0,8 26.07.06 83,2 0,81 27.07.06 78,5 0,77

Százhalombatta 1 PM10 WS Dátum ug/m3 m/s 13.10.06 52 0,23 14.10.06 57,5 0,41 15.10.06 55,3 1,13 18.10.06 50,2 0,64 21.10.06 69,1 0,83 22.10.06 58,8 0,9 08.11.06 50,1 0,38 19.11.06 72,7 0,37 20.11.06 92,4 0,47 21.11.06 51,4 0,7 28.11.06 62,2 0,26 03.12.06 50,5 1,21 04.12.06 67,7 1,17 05.12.06 54,2 0,72 31.12.06 61,8 0,97

Gilice PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Baross Pesthidegkút PM10 WS PM10 WS Dátum ug/m3 m/s Dátum ug/m3 m/s 11.12.06 61,2 2,01 12.12.06 75 1,26 13.12.06 57,9 1,19 17.12.06 56,7 1,22 18.12.06 57,2 1,09 21.12.06 56 1,33 22.12.06 65,6 1,22 24.12.06 56,8 1,46 27.12.06 56,9 1,35 28.12.06 61,8 1,09

Kőrakás Százhalombatta 1 PM10 WS PM10 WS Dátum ug/m3 m/s Dátum ug/m3 m/s 28.07.06 69,4 0,82 29.07.06 59,2 1,26 01.08.06 65,6 1,12 17.08.06 50,8 1,2 18.08.06 52,2 1,81 19.08.06 65,9 1,07 07.09.06 57,8 0,87 13.09.06 51,9 0,88 14.09.06 72,7 0,96 15.09.06 53,4 1,15 18.09.06 54,1 0,99 19.09.06 56 0,51 20.09.06 59 1,11 21.09.06 55,3 0,69 24.09.06 53,4 0,7 25.09.06 54 0,89 26.09.06 51 0,83 27.09.06 67,3 0,65 28.09.06 65,2 0,63 29.09.06 78,6 0,6 30.09.06 83,3 0,63 01.10.06 73,9 0,78 02.10.06 85,1 0,59 03.10.06 55,5 1,87 07.10.06 57,4 0,81 09.10.06 59,5 0,7 10.10.06 70,4 0,6 11.10.06 65,5 0,69 12.10.06 68,2 0,72 13.10.06 97,9 0,62 14.10.06 92,8 0,56 15.10.06 85,9 0,93 17.10.06 56,6 0,68 18.10.06 72,9 0,84 19.10.06 55,4 1,11 20.10.06 75,4 0,73 21.10.06 93,9 0,65 22.10.06 108 0,55 23.10.06 63,2 1,09 27.10.06 69 0,62 28.10.06 61,1 1,1 01.11.06 83,7 0,95 08.11.06 107,1 0,73 09.11.06 88,6 1,33 15.11.06 86,4 1,06 16.11.06 100,7 0,8 17.11.06 95,3 0,68 18.11.06 86,1 0,85 19.11.06 140,7 0,63 20.11.06 177 0,57 21.11.06 126,5 0,91 22.11.06 81,8 0,88 23.11.06 61,9 0,66 24.11.06 54,4 1,22 25.11.06 70,6 0,88

Gilice PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Baross PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Pesthidegkút PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Kőrakás Százhalombatta 1 PM10 WS PM10 WS Dátum ug/m3 m/s Dátum ug/m3 m/s 26.11.06 59,4 0,68 27.11.06 88,9 0,54 28.11.06 146,8 0,53 29.11.06 110,5 0,88 30.11.06 130,5 0,82 01.12.06 86,8 0,81 02.12.06 73,8 1,23 03.12.06 93,6 1,13 04.12.06 118,7 0,85 05.12.06 134,5 0,91 06.12.06 82 0,74 07.12.06 119,5 0,73 08.12.06 117,8 0,69 09.12.06 76,3 0,69 11.12.06 55,4 0,92 12.12.06 87,6 1,22 13.12.06 68,8 1,48 14.12.06 52,6 1,69 16.12.06 56,4 0,99 17.12.06 71,3 0,88 18.12.06 71,8 0,96 20.12.06 60,4 0,93 21.12.06 90,3 0,72 22.12.06 94 0,85 23.12.06 65,8 0,89 24.12.06 68,2 1,15

Gilice PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Baross PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Pesthidegkút PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Kőrakás PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Százhalombatta 1 PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

01.01.07 16.01.07 17.01.07 20.02.07 21.02.07 22.02.07 08.03.07 17.03.07 03.04.07 19.07.07 20.07.07 25.09.07 26.09.07 02.10.07 03.10.07 04.10.07 05.10.07 11.10.07 12.10.07 17.10.07 18.10.07

01.01.07 09.01.07 10.01.07 16.01.07 17.01.07 18.01.07 12.02.07 19.02.07 20.02.07 21.02.07 22.02.07 23.02.07 07.03.07 08.03.07 13.03.07 14.03.07 17.03.07 26.03.07 27.03.07 28.03.07 29.03.07

01.01.07 16.01.07 21.02.07 08.03.07 19.07.07 20.07.07 16.10.07 17.10.07 22.11.07 23.11.07 24.11.07 19.12.07 21.12.07

01.01.07 08.01.07 09.01.07 10.01.07 16.01.07 17.01.07 18.01.07 10.02.07 12.02.07 15.02.07 19.02.07 20.02.07 21.02.07 22.02.07 23.02.07 05.03.07 06.03.07 07.03.07 08.03.07 11.03.07 12.03.07

01.01.07 17.01.07 21.02.07 08.03.07 07.09.07 02.10.07 03.10.07 04.10.07 15.10.07 17.10.07 18.10.07 16.12.07 19.12.07 20.12.07

Év: 2007 Időalap: 24 óra

60 52 96 61 61 58 53 54 68 70 74 55 51 51 64 66 66 56 68 77 67

1,47 1,21 1,08 1,35 1,48 1,71 1,57 3,36 1,44 1,27 1,37 1,06 1,35 1,1 1,04 0,71 1,21 1,23 1,63 1,1 1,83

88 82 70 66 115 54 58 53 78 83 69 59 62 64 55 61 74 52 70 63 54

1,17 0,84 0,86 0,93 0,94 1,9 1,2 1,33 1 1,23 1,34 1,32 1,23 1,23 1,16 1,45 2,31 2,55 1,5 1,57 1,53

93 54 57 59 61 66 57 62 60 70 58 53 53

1,28 0,73 0,64 1,04 0,87 0,96 0,78 0,65 0,51 0,69 0,55 0,67 0,83

105 56 94 83 95 162 63 53 55 55 59 104 114 91 63 55 51 85 83 63 62

1,13 0,95 0,7 0,93 0,74 0,75 2,33 0,86 1,46 1,05 1,19 1,04 0,79 0,92 1,07 1,08 1,12 0,95 0,94 1,18 0,83

74 63 57 56 66 52 65 60 71 64 55 60 58 54

0,7 0,37 1,21 1,32 1,1 0,44 0,62 0,36 0,65 0,52 1,86

Gilice PM10 WS Dátum ug/m3 m/s 28.10.07 52 0,79 22.11.07 71 1,28 23.11.07 68 1,43 24.11.07 79 1,11 25.11.07 62 1,43 29.11.07 55 1,4 30.11.07 59 1,6 02.12.07 72 1,42 06.12.07 69 1,1 07.12.07 53 1,53 18.12.07 83 0,9 19.12.07 110 0,86 20.12.07 88 1,06 21.12.07 65 1,12 24.12.07 58 1,07 25.12.07 65 0,94 26.12.07 53 1,23 27.12.07 71 1,06

Baross Pesthidegkút PM10 WS PM10 WS Dátum ug/m3 m/s Dátum ug/m3 m/s 30.03.07 62 1,45 31.03.07 57 1,07 01.04.07 51 1,45 02.04.07 64 1,27 03.04.07 77 1 04.04.07 63 1,38 14.04.07 53 1,3 24.04.07 60 1,17 27.04.07 53 1,17 21.05.07 62 1,32 22.05.07 52 1,36 24.05.07 55 1,65 26.05.07 57 1,51 01.06.07 61 1,19 02.06.07 59 1,24 04.06.07 56 1,23 06.06.07 61 1,35 07.06.07 74 1,34 08.06.07 77 1,65 09.06.07 53 1,26 10.06.07 53 1,43 11.06.07 53 1,42 13.06.07 55 1,24

Kőrakás Százhalombatta 1 PM10 WS PM10 WS Dátum ug/m3 m/s Dátum ug/m3 m/s 13.03.07 69 0,9 14.03.07 72 1,44 18.04.07 68 1,91 24.04.07 66 0,88 26.04.07 57 0,79 27.04.07 67 0,81 28.04.07 57 1,18 07.05.07 59 1,82 21.05.07 66 0,88 22.05.07 68 0,72 23.05.07 59 0,7 24.05.07 52 0,67 25.05.07 52 0,84 13.06.07 65 0,8 14.06.07 53 1,06 02.07.07 51 1,55 09.07.07 54 1,61 18.07.07 67 1,11 19.07.07 82 1,03 20.07.07 100 1,21 21.07.07 69 1,23 22.07.07 53 1,72 17.08.07 73 1,81 18.08.07 51 1,7 23.08.07 56 1,18 17.09.07 55 0,7 22.09.07 57 0,74 23.09.07 55 0,65 24.09.07 58 0,7 25.09.07 61 0,68 26.09.07 60 0,7 27.09.07 56 1,05 02.10.07 59 0,75 04.10.07 100 0,55 05.10.07 84 0,8 08.10.07 55 0,65 11.10.07 62 0,63 12.10.07 79 1,17 15.10.07 73 0,98 16.10.07 76 0,77 17.10.07 87 0,68 18.10.07 80 1,43 28.10.07 66 0,53 29.10.07 57 0,7 19.11.07 56 0,8 20.11.07 64 1,07 21.11.07 55 1,12 22.11.07 103 0,65 23.11.07 139 0,66 24.11.07 115 0,63 25.11.07 93 0,96 29.11.07 90 0,78 30.11.07 73 1 02.12.07 91 1,15 06.12.07 106 0,82

Gilice PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Baross PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Pesthidegkút PM10 WS Dátum ug/m3 m/s

Kőrakás Százhalombatta 1 PM10 WS PM10 WS Dátum ug/m3 m/s Dátum ug/m3 m/s 07.12.07 75 1,09 09.12.07 60 1,03 10.12.07 66 0,94 17.12.07 55 0,83 18.12.07 84 0,73 19.12.07 130 0,87 20.12.07 86 1,06 21.12.07 86 1,08 22.12.07 59 1,26 24.12.07 69 0,9 25.12.07 85 0,84 26.12.07 64 0,91 27.12.07 77 1,07 28.12.07 72 1,15 31.12.07 55 1,12