Közel száz fő szórakozott kellemesen idén a múzeum Márton-napi rendezvényén

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXIV. évfolyam 18. szám • 2013. november 20. • Ingyenes

Közel száz fő szórakozott kellemesen idén a múzeum Márton-napi rendezvényén A Karacs Ferenc Múzeum az idei évben hatodik alkalommal rendezte meg a Múzeumok Őszi Éjszakája keretében a Márton-napi Ludasságok programot. Ezen a napon egy kis kikapcsolódásra várták az érdeklődőket, ahol színes programokon vehettek részt. A rendezvény elsődleges célja a múzeumok népszerűsítése a lakosság körében. A Márton-nap a 40 napos karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű, gazdag falatozás és a vigasság még megengedett. Seres Lászlótól, a Karacs Ferenc Múzeum önkéntesétől megtudtuk, számos népi hagyomány kapcsolódik ehhez a naphoz. – Nagyon fontos az, hogy a mai világban összetartsuk a régmúltat a jelennel és a jövővel, átmentsük a régi értékeket az utódainknak – mondta. A rendezvény 16 órától a debreceni Kós Károly Művészeti Szakközépiskola kiállításával vette kezdetét, ahol alkalmazott grafikus, ötvös-fémműves, valamint divattervező szakos diákok mutatták be alkotásaikat. Az iskola szakmai igazgatóhelyettese, Fogarasiné Tóth Zsuzsanna riporterünkkel ismertette iskolájuk történetét és tevékenységét: – Az a célunk, hogy bemutatkozzunk, hogy megmutassunk egy olyan debreceni iskolát itt, a Karacs Ferenc Múzeumban, amely művészetekkel foglalkozik. Megtudtuk továbbá azt is, hogy az iskola nevelőtestülete fontosnak tartja a helyi népszokások és néphagyományok ápolását és továbbadását a településen. Hiszen a hagyományápolás szellemében nevelkedett gyermekek megismerhetik a közös tevékenységek örömét, a múlt értékeit, és érzelmileg gazdagabbakká válhatnak. A Márton-napi libalakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás szerint ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, és kezdetét vette a természet téli pihenőidőszaka is. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. A szervezők azonban Márton napja alkalmából a legkisebbekre is gondoltak a programok ös�szeállításánál. A rendezvényen lehetőség volt népi gyermekjátékok kipróbálására, a gyerekeknek lúdtollal való rajzolásra, Márton-napi totó kitöltésére is. A programok alatt pedig kenyérlángos, libazsíros kenyér és forralt bor várta az érdeklődőket. Jó hangulat, vidám szórakoztató programok várták az idei Márton-napi ludasságra ellátogatókat a Karacs Ferenc Múzeumban. A rendezvényen a szervezők fontosnak tartották, hogy minden gyermek megismerje Szent Márton történetét, és igyekeztek mindezt játékos formában megvalósítani, megfelelő élményt nyújtani az életkori sajátosságok figyelembevételével. A színvonalas programot egy közös tűzgyújtással zárták a jelenlévők. Erdei Anett

Vers mindenkihez

Reményik Sándor Mi mindig búcsúzunk

Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk. Az éjtől reggel, a nappaltól este, A színektől, ha szürke por belepte, A csöndtől, mikor hang zavarta fel, A hangtól, mikor csendbe halkul el, Minden szótól, amit kimond a szánk, Minden mosolytól, mely sugárzott ránk, Minden sebtől, mely fájt és égetett, Minden képtől, mely belénk mélyedett, Az álmainktól, mik nem teljesültek, A lángjainktól, mik lassan kihűltek, A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk, A kemény rögtől, min megállt a lábunk. Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz, Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz, Elfut a perc, az örök Idő várja, Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána, Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj. Hidegen hagy az elhagyott táj, Hogy eltemettük: róla nem tudunk És mégis mondom néktek: Valamitől mi mindig búcsúzunk

2

Püspökladányi Hírek 2013. november 20.

Sok a kátyú, nagy a zaj a 42-es főút belterületi szakaszán, a teljes felújítására 2014 és 2020 között kerülhet sor Naponta több ezer jármű halad át a 42-es főúton Püspökladányon keresztül. A kiemelt terhelés miatt az út püspökladányi szakasza az elmúlt években jelentősen megrongálódott. A 42-es számú főút, így a Püspökladányon áthaladó belterületi szakasz is, a Magyar Közút kezelésében van, ami azt jelenti, hogy az út javításáról ennek a társaságnak kell gondoskodni. Az útszakasz teljes felújítása 2011-ben történt meg utoljára, ám azóta az aszfaltréteg jelentősen megrongálódott. A rossz útminőség pedig igen nagy zajterhelést okoz városunkban, főként a főútvonal mellett élők számára. Éppen ezért az önkormányzat folyamatosan jelzi azt az igényt a közútkezelő felé, hogy az útburkolat felújításra szorul. Erre – a Közútkezelő tájékoztatása szerint – legkorábban a 2014–2020-as időszakban kerülhet sor. A tervezett felújításról és az útburkolat jelenlegi állapotáról Klenóczki Károly területi igazgatót kérdeztük, aki tájékoztatta lapunkat arról, hogy az utóbbi időben több lakossági bejelentés is érkezett társaságukhoz, hogy a rossz útburkolat miatt nagy a zajterhelés a 42-es főút mellett. Legutóbb két évvel ezelőtt, 2011ben történt jelentősebb útfelújítás ezen a szakaszon. A magyar közúthálózat átlagéletkora 40 év felett van, ugyanis az utakat a mainál kisebb teherbírásra és forgalomra tervezték. Az

elöregedett útburkolatokon pedig a hideg és csapadékos évszakokban időszakosan megnő a kátyúk száma. A társaság folyamatosan nagy erőkkel dolgozik ezek megszüntetésén. Oláh Károlytól, a városfejlesztési iroda munkatársától megtudtuk, Püspökladányban a burkolt utak hossza meghaladja a 80 km-t, s ebből csupán néhány km van állami tulajdonban. Hozzátette, a városfejlesztési iroda munkatársai is jelezték Püspökladányban a Petőfi és Kossuth utca kereszteződésében található, illetve az Erdő utcai lámpás csomópont útburkolatán található úthibákat, valamint a vasúti átjáróknál kialakult nyomvájatokat is a Magyar Közút Zrt. felé. Térségünk elérhetőségének javításához, valamint a biztonságos és balesetmentes közlekedéshez elengedhetetlen a városunkat is átszelő 42-es út állapotának folyamatos ellenőrzése és a felmerülő úthibák megszüntetése. Erre a nyomvonalra a nagy tranzitforgalom miatt, ami az összes érintett településre nagy környezeti terhelést jelent, kiemelten figyel az utat kezelő Magyar Közút Zrt, és a munkatársai folyamatosan ellenőrzik az út minőségét. Azonban jelentősebb, a teljes útfelületet érintő felújítás a cég tájékoztatása szerint majd csak a 2014–2020 közötti időszakban várható. Erdei Anett

Felújítás előtt a ladányi piactér A piacok, vásárok szerepe minden egyes korban, társadalomban, a világ összes országában, városában igen jelentős. Nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi létesítményekről van szó, annál sokkal többről. A piac formálja az adott város karakterét, arculatát, turisztikai vonzerővel bír, valamint gazdasági erővel is rendelkezik. Az emberek többsége ösztönösen törekszik arra, hogy a mai, egyre gyorsuló, és egyre inkább elszemélytelenedő világunkban, megőrizze saját településén azokat a helyeket, amelyek a személyes kapcsolatteremtés lehetőségét megadják. Az egyik ilyen hely a piac. Püspökladányban jó ideje a jelenlegi helyén üzemel, s hamarosan megújul az önkormányzat egy nyertes pályázata révén. Éppen ezért úgy gondoltunk, kicsit áttekintjük történetét Varga Lajossal, a Városüzemeltető Kft. vezetőjével. – A jelenlegi piac területe jelenleg közel 8000 m2 alapterületű, melyet két utca határol be. Az egyik a Zrínyi utca, a másik pedig a Szent István utca, illetve megközelíthető még a piac a Bocskai utca felől is. A piactér története az ókorba nyúlik vissza, kezdetben élelmiszerpiacokat tartottak, amiket a forgalmasabb utcák mentén rendeztek meg, később piactereket alakítottak ki a falu főterén – tudtuk meg Varga Lajostól, aki hozzátette: a piacokon manapság már egyre kevésbé találhatóak meg a helyi kistermelők és kisvállalkozók által megtermelt és előállított portékák. Jelenleg a püspökladányi piac területén a mobil árusítóhelyek mellett 7 pavilon található, melyek kihasználtsága sajnos az utóbbi években jelentősen lecsökkent, a hét üzlet közül is csupán három üzemel. A püspökladányi piac területén az árusítóhelyek száma meghaladja a 150-et, s a kisárusoktól egészen a nagyvállalkozókig árulják portékáikat: virágot, zöldségeket, ruházati és műszaki cikkeket, minden olyan eszközt, amire az embernek szüksége van a mindennapokban. A piaci napokon rendszeresen ellenőrzik az árusok jogos ott-tar-

tózkodását a megfelelő szakhatóságok is, akik nemcsak a megfelelő kereskedelmi feltételeket ellenőrzik, hanem az áru minőségére is figyelmet fordítanak. Varga Lajos fontosnak tartja, hogy a piac jelenlegi hangulata megmaradjon, és ugyanolyan bizalommal és vállalkozói kedvvel jöjjenek ki mind az eladók, mind pedig a vásárlók, ahogyan azt eddig tették. Ehhez azonban szükséges lenne a piac területének felújítása, ami szerencsére a közelmúltban elnyert városrehabilitációs pályázatnak köszönhetően hamarosan meg is valósul. – Többek között azért is fontos a piactér felújítása, mert a területet akkor is közlekedésre használja a lakosság, amikor ott nincsen piac – tette hozzá igazgató úr. A piac üzemeltetése a Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft.-hez tartozik, az ezzel járó feladatokat piaci napokon két piacfelügyelő látja el. Természetesen, ha szükséges, tereprendezés, téli síktalanítás alkalmával az intézmény többi dolgozója is kiveszi a részét a munkából. Az elmúlt évtizedekhez képest már nemcsak helyi termékek értékesítéséről szól a piac, hanem közösségi színtér is, hiszen az emberek mindig olcsó és minőségi termékekhez juthatnak, illetve bevásárlás közben megbeszélhetik egymással mindennapi gondjaikat. 2014-től pedig már egy szebb, modernebb közegben, hiszen a felújítás hamarosan elkezdődik.. Erdei Anett

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő : Dienes Zoltán Főszerkesztő: D. Sári Andrea Nyelvi lektor: Biróné Szabó Brigitta

Szerkesztőség : 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel : 54/514-171 email:[email protected] Nyomdai előkészítés : multimedia design Nyomás : Hektográf Nyomda Püspökladány

3


Elindult a téli közfoglalkoztatás A tavalyi év tapasztalatai alapján idén márciusban kibővített formában indult el városunkban a közmunkaprogram. A kormányzat által elindított közfoglalkoztatási rendszer keretében számos fontos közfeladatot látnak el az önkormányzatok. Püspökladányban a programban dolgozók ellátják a közkonyhákat friss zöldségekkel, megújítják a településen a vízelvezető rendszereket, részt vállalnak a szociális feladatok ellátásában, télen pedig a biokazánokat működtetik. 2013. október 31-ig közel 800 főt sikerült bevonni a közmunkaprogramba – tájékoztatta lapunkat Dombi Imréné polgármester asszony. – 2013-ban már úgy sikerült összeállítani a Start mintaprogramot, ill. a közfoglalkoztatást, hogy tudtunk mire alapozni, hiszen 2012-ben indult először városunkban ez a foglalkoztatási forma. 2013-ban október 31-ig közel 800 főt sikerült foglalkoztatni az önkormányzatnak. Jelenleg 418 ember dolgozik most közfoglalkoztatás keretében. A mezőgazdasági munkákban 117 fő dolgozik, akik az elmúlt hónapokban kb. 15 tonna zöldséget termeltek meg, ami közel 5 millió forint értéket jelent. Ebben a programban viszont nem az a cél, hogy értékesítésre kerüljenek ezek a termékek, hanem az, hogy a megtermelt zöldségeket be tudjuk szállítani a konyhákra, hiszen az önkormányzatnak kötelező feladata a gyermekétkeztetés biztosítása. Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját, akik rész vettek és vesznek ebben a mezőgazdasági programban. Mert az ő munkájukkal az intézményeink és maga a város is gyarapodott. Márkus Gábor alpolgármester a közfoglalkoztatás másik részét értékelve elmondta, hogy március 18-tól indultak a betonelemgyártó és belvízelvezetési munkálatok. Az önkormányzat telephelyén átereszcsöveket és járdalapokat gyártottak a foglalkoztatottak, és a város különbö-

ző utcáiban tették rendbe a vízelvezető árkokat. – A város több területén dolgoztak a belvízelvezőt programban résztvevők. Nagyobb munkálatok zajlottak a Kiss Ferenc, a Szondi és a Béke utcán, valamint a Petri Pál utca és a Nyíl utca egyes szakaszain. Van egy harmadik része is a munkaprogramnak, a biomassza kazánok üzemeltetése, és a hozzájuk szükséges fa aprítékok előállítása. A városban már két biomassza kazán működik, egy a Polgármesteri Hivatalban, egy pedig a Mezei Virág Óvodában – tudtuk meg Márkus Gábortól. Sikeresen működik tehát városunkban a Start közmunkaprogram. November elsejével pedig elindult a téli közmunkaprogram, ami április 30ig tart majd. A foglalkoztatottság szezonálisan változik térségünkben is, nyáron általában többen dolgoznak, mint télen, így az álláskeresők száma az őszi-téli időszakban kiemelkedően magas. A kormány éppen ezért indította el a téli közmunkaprogramot, ahol a programban részt vevő közfoglalkoztatottak egy része képzésben vesz részt, másik része pedig tényleges munkát fog végezni. – A kormányzatnak elkötelezett szándéka az, hogy a jövőben is kiemelten kezelje a közfoglalkoztatást. Mi itt, Püspökladányban 420 főt tudunk bevonni a november elsejétől induló programba, amiben lesz munka is, és oktatás is. A képzések a következőek: parkgondozó, kazánfűtő, motorfűrész-kezelő, konyhai kisegítő, házi betegápoló, település-karbantartó – mondta el lapunknak a téli közmunka részleteit Dombi Imréné polgármester asszony. A novemberben induló téli közmunkaprogram tovább segíti azoknak a foglalkoztatását, akik piaci körülmények között nem találnak maguknak munkát a téli hónapokban. És erre az időszakra munkát és kiszámítható jövedelmet biztosít 420 püspökladányi lakos számára. Tüdősné Rábai Sarolta

Húsz közkifolyó, vagyis kút marad a városban a közterületeken Püspökladány területén 80 darab közkifolyó található, melyek műszaki állapota az eltelt évtizedek alatt jelentősen megromlott. A közkutak működtetése a püspökladányi önkormányzat feladata, ám a helytelen használata, illetve az időjárás okozta károk által bekövetkezett nyomáscsökkenés miatt az utóbbi időben jelentős pluszköltséget jelentett ezek működtetése az önkormányzat számára. A közelmúltban a Városfejlesztési Iroda elvégezte a közkifolyók jogszerű használatának és műszaki állapotának felülvizsgálatát. Az októberi önkormányzati ülésen pedig megszületett a döntés azon közkifolyók esetében, melyek ellátási körzetében nincs jogszerű felhasználó, lezárják a kutakat az illetékes közegészségügyi szakhatóság hozzájárulásával. – Püspökladányban a lakóházak többsége összkomfortos, rendelkezik ivóvíz-szolgáltatással, ám az önkormányzat feladata biztosítani a vízszolgáltatást az ivóvízellátásba be nem kötött vagy ivóvízszolgáltatás-korlátozással érintett ingatlan lakói számára. Így a közeljövőben városunkban 20 közkifolyó fog működni. Az önkormányzat a továbbiakban pedig mindössze 2 darab közkifolyón keresztüli vízhasználatért fizetne havonta a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. felé – tudtuk meg Dombi Imréné polgármestertől.

A képviselő-testület döntése előtt a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést. Tóth László képviselő, a bizottság elnöke lapunknak elmondta: a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. munkatársai fogják elvégezni a kikötést úgy, hogy ha szükség van rá, bármikor üzembe helyezhetők legyenek a kutak. A megmaradó 20 közkifolyó a település egészét lefedve teljes mértékben biztosítja a vezetékes ivóvízzel nem rendelkező püspökladányiak számára a szükséges ivóvíz-szolgáltatást. TRS

Segítség a családoknak:

könnyebbé teszi a gyermek-vállalást a gyed extra Négy konkrét intézkedésről döntött a kormány a gyed extra keretében. A gyes és gyed folyósítása mellett újra vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben. A harmadik intézkedés a diplomás gyed bevezetése, míg a negyedik a három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadók újabb adókedvezményét jelenti. A család- és népesedéspolitikai akcióterv egyik eleme a gyed extra, amely könnyebbé teszi a gyerekvállalást, idővel pedig ösztönzi is. Ez azt jelenti, hogy a gyes és a gyed folyósítása mellett újra vállalhat munkát az édesanya a gyermek 1 éves kora után. Eddig is lehetett munkát vállalni hat órában – heti 30 órában –, most azonban a szülést követő egy év múlva is visszamehet a kismama

a munkaerőpiacra anélkül, hogy veszélyeztetné a számára járó állami támogatást. Testvér születése esetén a korábbi ellátások tovább folyósítása is döntő lépés, így párhuzamosan két gyes vagy gyed is folyósítható. A diplomás gyeddel kapcsolatban változás, hogy a felsőoktatási intézményben tanulók, amennyiben alapfokú vagy szakképzésben tanulnak, akkor a minimálbér alapján, ha mesterfokú képzésben, akkor pedig a bérminimum alapján számítják az állami támogatás mértékét. A negyedik legfontosabb lépés a munkáltatót megillető adókedvezmény, amely során az eddigi két évről három évre növekszik a szociális adó 100 százalékos elengedése, a negyedik, ötödik évben pedig 50 százalékot enged el az állam – tudtuk meg Bodó Sándor országgyűlési képviselőtől. Dienes Zoltán

4


470 könyvvel bővült a Dorogi Márton Városi Könyvtár állománya

A városi könyvtár könyvállománya jelentős mértékben meghatározza a könyvkölcsönzések számát. Az igényes és népszerű kötetek beszerzése pedig új olvasókat is jelenthet a városi könyvtár számára, melynek célja a könyvállomány folyamatos frissítése. A napokban sikerült megrendelni újabb 470 kötetet a tagintézménynek. A közel 800 ezer forint értékű könyvcsomag folyamatosan érkezik az intézménybe, azonban a feldolgozás igen időigényes, így a köteteket csak néhány nap múlva teszik ki a polcokra a könyvtár munkatársai. A beszerzésre került gyermek, ifjúsági és felnőtteknek szóló szépirodalom mellett vadonatúj szakkönyvek is várják hamarosan az olvasókat. D. Sári Andrea, a Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum igazgatója úgy véli, az állománygyarapítás a könyvtár egyik legfontosabb küldetése. Az erre elkülönített forrásból a könyvek beszerzése már megtörtént, melyeket hamarosan az olvasók is a kezükben tarthatnak. Tekintettel arra, hogy a könyvtár önkormányzati költségvetése csak a működés alapköltségét tudja fedezni, ezért a jövőben minden lehetséges pályázatot meg kell ragadni a szakmai színvonal emelése érdekében. Andrási Istvánné, a Dorogi Márton Városi Könyvtár Tagintézmény vezetője elmondta, a könyvek vásárlásakor több szempontot is figyelembe vettek, de elsősorban az olvasói igényeket helyezték előtérbe. Megtud-

tuk, a könyvcsomagok feldolgozása és leltározása folyamatosan zajlik, a kölcsönzésig tartó folyamat néhány napot is igénybe vehet. Ám az intézmény dolgozói jelenleg is azon fáradoznak, hogy az olvasók érdeklődését minél szélesebb körben felkeltsék a könyvtár szolgáltatásai iránt. A könyvtárak állományának bővítését célzó Márai Program keretében is újabb köteteket vehetnek majd kézbe a püspökladányi könyvtárlátogatók, azonban ez a fejlesztés majd csak december hónapban várható. A gyermekkönyvtárba érkezett könyvek főként ismeretterjesztő kötetek, illetve kötelező olvasmányok, azonban a felnőtt részlegre is több száz kötet érkezett. Koroknainé Kerekes Mária, a könyvtár dolgozója azt mondja, nagyon széles a skála, amin az olvasói igények mozognak, éppen ezért igyekeztek olyan könyveket beszerezni, melyek hosszabb távon szolgálják a látogatókat. A könyvek birodalmában mindenki megtalálhatja a kedvére való, hasznos olvasmányt. A városunkban folyamatosan fejlesztett könyvtári rendszer a tudás forrásaként szolgál. A könyvtárak közszolgáltatásként a társadalom valamennyi rétege számára időbeli és térbeli korlátozás nélkül egyenlő esélyű hozzáférést biztosítanak gyűjteményeikhez és szolgáltatásaikhoz. Továbbá támogatja az ismeretszerzést, a kompetenciák fejlesztését, és közösségépítő szerepe is van. Erdei Anett

Tanulni érkeztek városunkba a budapesti óvodapedagógusok Október 22-én egy 42 főből álló óvodatestület érkezett a Katica Tagóvodába egy szakmai napra. A vendégek megtekintették a helyi tagóvodában folyó oktató-nevelő munkát, és egy előadáson is részt vettek. Az Egyesített Óvodai Intézmény 2010-ben elkezdte a tehetséggondozás átdolgozását. Nagy Jenőnével, az Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesületének az elnökével közösen egy olyan óvodai modellt alakítottak ki, amely eddig nem volt az országban. A tavalyi évben a püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény regionális kiterjedésű akkreditált kiváló pont címet kapott, amivel elismerték azt, hogy a tehetségfejlesztő program jól működik és folyamatosan fejlődik városunk óvodáiban. – A művészeti program mellett elkötelezett püspökladányi intézmény az eltelt évek alatt nagyon komoly szakmai sikereket ért el, éppen ezért nagyon sokan jönnek hozzánk szakmai tanácsért, illetve óralátogatásra egyaránt. Az óvónők Budapestről érkeztek a III. kerületből. Közel 10 éves kapcsolat van a két intézmény között. Ma is azért érkeztek hozzánk, hogy betekintést nyerjenek az itt folyó nevelőmunkába, illetve hogy az adminisztrációs, dokumentációs munkafolyamatot is megismerjék – mondta el lapunknak Papp Lászlóné, az Egyesített Óvodai Intézmény vezetője. Vidám, játékos hangulatú délelőttöt töltöttek az Budapestről érkezett vendégek a Katica óvodában, ahol a szakmai program keretében betekinthettek a Mackó csoport hétköznapi nevelési módszereibe. A játék az óvodáskorú gyermekek egyik alapvető tevékenysége, amelynek pótolhatatlan szerepe van az egészséges és harmonikus testi-lelki-szellemi fejlődésben. A gyerekek játék során fedezik fel környezetüket és az őket körülvevő világot, ezáltal ismerik meg saját képességeiket és korlátaikat is. A foglalkozás után a vendég óvónők lapunknak elmondták, nagyon fontosak az ilyen jellegű óvodai, illetve óralátogatások. A Cseresznyevirág Művészeti Óvodában is több éve elindult a tehetséggondozás, és nagyon sok módszertani segítséget kaptak a ladányi óvodapedagógusoktól. A foglalkozások, illetve az óvoda megtekintése után az óvodapedagógusok átvonultak a rendezvényközpontba, ahol Dombi Imréné polgármester asszony köszöntötte a vendégeket. Polgármester asszony köszöntője után Gyarmati Ruszka Andrea óvodapedagógus tartott előadást. Megtudtuk, hogy az óvodai nevelés során középső és nagycsoportban már bizonyos jelek alapján a tehetségígéretes gyermekek megmutatkozhatnak, éppen ezért az óvónők két évig megfigyelik a gyermekeket, majd 5 éves korukra világossá válik, hogy miben tehetségesek, és ez alapján válogatják be

őket a tehetségműhelyekbe. Ezenkívül éves ütemtervet állítanak össze a tehetségműhely-foglalkozásokra. A püspökladányi intézményben nagyon jól alkalmazzák évek óta a tehetségfejlesztő programot az óvodai nevelésben, s talán ezért nyerte el a megtisztelő vendéglátó szerepet. Az budapesti vendégek az egész napos programok során nagyon jól érezhették magukat, hiszen a püspökladányi óvodapedagógusok mindent megtettek annak érdekében, hogy ez így legyen. Tüdősné Rábai Sarolta

Helytörténeti arcképcsarnok

Szilágyi Elek közjegyző Piskárkosi és királydaróczi dr. Szilágyi Elek királyi közjegyző 1877ben született Karcagon. Régi bihari nemesi család sarja volt. Az egyetemet Kolozsváron végezte, majd 10 évig volt ügyvéd Karcagon. 1917-től királyi közjegyző volt Szinérváralján. Trianon után 1921-ben Karcagra menekült, és mintegy két évig gazdálkodott. Felesége hiripi és ivácskói Böszörményi Nagy Eszter volt. Öt gyermekük született: Zsigmond, Magda, István, Elek és Ágnes. A közjegyzői tevékenység története igen régre nyúlik vissza, ugyanis már az Árpád-korban is fellelhető. A XIII. századig a poroszló, majd a hiteleshelyek, a XIV. századtól a hiteleshelyek mellett a közjegyzők látták el ezt a feladatot. Az Anjou-házi királyaink uralkodása alatt jelent meg hazánkban a közjegyzőség intézménye. A közjegyző alapvetően kétfajta okiratot készített. Az egyiket mint közhiteles személy (publica persona), a másikat mint az egyházi bíróság jegyzője állította ki. Ez utóbbit a bíróság elnöke is megerősítette, a másikon a közhitelességet egyedül a közjegyzői kézjegy és záradék jelentette. Az uralkodó 1858-tól kiterjesztette az osztrák közjegyzői rendtartás hatályát Magyarországra is, majd az 1874. évi XXXV. törvény határozta meg a közjegyzők működésének kereteit egészen 1949-ig. Szilágyi Elek a két világháború közti nehéz időszakban – 1924-től – látta el mint királyi közjegyző Püspökladányban e tevékenységet. Rásó János

5


1957-ben hagyta el Püspökladányt, Magyarországot Báródy Imre, mint politikai üldözött, de Angliából 57 év után is hazavágyik Ahogy a mesében talán, úgy történt Báródy Imre október 23-án városunkban tett látogatása. Imre bácsi Angliában él, évtizedek óta. 1957-ben emigrált, mint ’56-os menekült. Püspökladányban született és nőtt fel, de el kellett hagynia az országot, menekülni 56 évvel ezelőtt. Itt hagyott mindent, családot, terveket, álmokat, s egy idegen országban kellett újra kezdeni az életét. Közben mindenki meghalt, akihez kötődött Püspökladányban, családtagjai már nem élnek, ennek ellenére évente több alkalommal is hazajön Angliából szülővárosába. Október 23-án a városközpontban sétált, amikor megpillantotta a gyertyás menetet ’56-ra emlékezve. Megkérdezte: hova tartanak ezek az emberek, s amikor megtudta, hogy az ’56-os eseményekre emlékeznek csendben, gyertyával a kezükben, csatlakozott a menethez. Végighallgatta a műsort, majd odament polgármester asszonyhoz, s bemutatkozott neki, elmesélte, mi járatban van Püspökladányban. A kedves fogadtatás pedig nem maradt el. Imre bácsival egy kötetlen baráti ebéden találkozott újra Dombi Imréné, s a Ladányi Hírek riporterének is lehetősége nyílt arra, hogy életéről kérdezze az idős elszármazottat.

– Gyermekkoromat itt töltöttem Püspökladányban, ide jártam általános iskolába is. A családom katolikus vallású volt, és ebben a szellemben nevelkedtem én is. A Szent Imre Katolikus Iskolába jártam, ami ha jól tudom, most egy kollégium, és ott tanítottak a nővérek meg a tanító bácsik. Utána Kiskunfélegyházára mentem tanulni, majd Debrecenbe. Középiskolai tanulmányaim után a budapesti Műegyetemen szereztem mérnöki diplomát, majd a MÁV-nál kezdtem el dolgozni. Az 1956-os forradalmat Szentesen éltem meg. A megalakult Forradalmi Bizottság helyettese lettem. A forradalom napjaiban senkinek nem esett bántódása a városban, az állami és a szövetkezeti tulajdonban nem esett kár. Szentesen lelkes, de tiszta és viszonylag csendes forradalom volt – emlékezett vissza Imre bácsi. A magyar forradalom vérbe fojtása után mintegy 200 ezer ember hagyta el az ország területét. Sokan politikai okokból, a megtorlástól jogosan félve hagyták el az országot, mások pedig azért, mert a forradalom leverését követően az önmagát újjászervező szocialista egypártrendszer és diktatúra keretei között nem látták biztosítva saját jövőjüket. Imre bácsinak is menekülnie kellett, s mint mondja, pokoli éjszakákat élt át akkoriban. A magyar menekültek befogadását nagymértékben elősegítette a nyugati társadalom támogató hozzáállása is, minek következtében Imre bácsi először Ausztriába, később pedig Angliába menekült, itt kezdett új életet. Mivel diplomás mérnök volt, igen hamar elhelyezkedett egy kutatóbányában. Később egyetemre ment tanársegédnek, majd egy vasúti fékgyár kutatóintézetben dolgozott nyugdíjazásáig. Időközben a szerelem is rátalált Imre bácsira, Londonban ismerkedett meg feleségével az 1960-as években. 6 gyermekük született: 4 fiú és 2 lány. Mára pedig 83 évesen, 6 unoka büszke nagypapája az idős férfi. Imre bácsi 1990-ben jött először Magyarországra az emigrálás után. Közel 10 éve pedig – mint mondja – már csak Püspökladányba látogat el. Évente háromszor érkezik városunkba, amikor szülei sírját teszi rendbe a temetőben, és a Püspökladányi Gyógyfürdő kezeléseit veszi igénybe.

Imre bácsi tehát ebben az évben másként élte meg az ’56-os emlékeket, mint korábban. Püspökladányban emlékezhetett, itt, ahonnan 1957-ben el kellett mennie. Mi pedig most, 2013-ban a sors akaratából megismerhettük őt. Személyében pedig egy olyan embert, aki példás módon évek és kilométerek dacára sem szakad el a helytől, ahová a gyökerek kötik. Mert kötik. Báródi Imre bácsi ma is magyar, és ma is püspökladányi, hiába él Angliában, messze a Sárréttől. TRS

Szoci Show, Gálaműsor – Ezek vagyunk MI

1992-ben mutatkozott be először a nagyközönség előtt a Szoci Show. Neve mára már inkább Gálaműsor, de tartalma változatlan. Nagyszabású est alkalmával mutatkoznak be a bárándi és hosszúháti Pszichiátriai Betegek és Értelmi Fogyatékosok Otthonának ellátottai segítőikkel. Az elmúlt 21 év alatt ellátottak sokasága lépett színpadra a műsorcsokrok szereplőiként. A műsorrepertoárban minden évben helyet kap az irodalom, a humor, a zene és elmaradhatatlan a tánc is. A felkészülés alkalmával, mely nem ritkán több hónapot vesz igénybe, nagyon fontos az ötletesség, a személyre szabott feladatmeghatározás, az egyéni képességek felmérése. Majd mindezek után kezdetét veszi a mindennapos próbák sora. Első kézből mondhatom el, hogy a mindennapos próbák nagyon komoly odafigyelést igényelnek, igazi kemény munkát jelentenek. A gyakorlás sokszor nagyon vidám, mulatságos, de előfordul, hogy idegőrlő, nehézkes. Azonban a végső célért, a sikerért, a szórakoztató előadásért mindig mindent megtesznek ellátottaink. Bátran mondhatom, hogy nagyon várják minden évben a bemutatkozási lehetőséget a püspökladányi városlakók, a társintézményekből érkezők és a családtagok előtt. Ellátottaink saját képességeik határát feszegetve mindig a maximumra törekednek. Vágynak a sikerre, az elismerésre, és gyakran hangzik el az a kérdés a felkészülés ideje alatt, hogy „Ugye jól fog sikerülni?” Erre a kérdésre pedig a válasz mindig a taps. Taps pedig volt bőven 2013. november 8-án este a Dorogi Márton Városi Művelődési Ház színháztermében, hisz a teltházas közönségnek tetszett az idei Gálánk is. A műsorszámok közül mindenki válogathatott kedvére. Ebben az év-

ben is volt kulturális, szórakoztató, látványos és humoros produkció. Az irodalom területéről Schiller-, Ady-verseket szavaltak ellátottaink, zenés színpadi játék keretében pedig Petőfi Sándor A helység kalapácsa című műve elevenedett meg. Szórakoztató popzene is fülcsendült az esten. Munkatársaink a népszerű Gangnam Style zenéjére táncoltak, bárándi ellátottaink maroknyi zenekara Zorán dalcsokorral készült, és több műsorszámban visszatérő vendég volt a Nox együttes. Ha zene, akkor nem feledkezhetünk meg a Vonósnégyes című kabaréjelenetről, mely garantáltan megmozgatta minden néző rekeszizmát. Kétségtelenül az est legkülönlegesebb fellépői a táncos lábú, neonszínű flamingók voltak. A kreatív megoldásra csak a lámpák felkapcsolódása után derült fény. Mára már Gálaműsorunk visszatérő vendég mesélője Nagy Zsófi, aki tündéri meséivel színesíti ellátottaink bemutatkozó műsorát. Idén Kolontos Palkó meséjét hallhattuk tőle. A zárókép méltó befejezése volt az est műsoros részének, hisz minden szereplő együtt lépett színpadra egy szép dal erejéig. Együtt voltunk, közösen élvezhettük több hónapnyi munkánk elismerését. Jövőre új ötletekkel, új lendülettel készülünk a püspökladányi bemutatkozó Gálaestünkre. Kovács Szilvia

6


Városháza 2013. október 31-én tartotta soros ülését a Képviselő-testület. A polgármesteri jelentést követően a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Püspökladányi Tankerülete adott tájékoztatást a tanévkezdés tapasztalatairól. A tankerület zökkenőmentes működése jelenleg 7 fő összehangolt munkájának az eredménye. 2013. január 1-től Püspökladány általános és középiskolái a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartása alá kerültek, az intézmények működését továbbra is a város önkormányzata vállalta. 2013. áprilistól a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium munkáját a KLIK Debreceni Tankerülete irányítja, mint megyeközponti tankerület. A többcélú intézmény ellátta az általános iskolai, szakiskolai, alapfokú művészeti oktatás oktató-nevelő feladatait, valamint a térség pedagógiai szakszolgálati tevékenységét. Az utóbbi feladat átkerült a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálathoz. Ennek megfelelően az intézmény hivatalos neve is megváltozott: Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézménye, Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézménye, Petritelepi Általános Iskolai Tagintézménye, Csenki Imre Alapfokú Művészeti Iskolai Tagintézménye. A szakmai alapdokumentum átvizsgálásakor az intézményi alapdokumentumból kikerült a Haladás utcai telephely. A KLIK a megkezdett 2012/2013-as tanévet változtatások nélkül vette át és fejezte be. A 2013/2014-es tanévben a városban 48 osztály indult. Ebből 23 osztály összesen 475 fővel a Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézményben, 14 osztály összesen 333 fővel a Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézményben, 11 osztály összesen 241 fővel a Petritelepi Általános Iskolai Tagintézményben. Az önkormányzat 2013. III. negyedéves gazdálkodásáról került tájékoztató a Képviselő-testület elé. A költségvetési rendeletben megfogalmazott cél a finanszírozható gazdálkodás biztosítása volt, ami a bevételek esetében a betervezett előirányzat időarányos beszedését, kiadások esetében a takarékos gazdálkodás megvalósítását jelentette. Az eredeti költségvetés tervezésekor megállapításra került, hogy a működési bevételek és kiadások tekintetében a fennálló forráshiány összege 118 877 E Ft volt. A forráshiány ingatlanértékesítésből származó bevétel, illetve átvett pénzeszköz betervezésével került a forrás oldalon ellentételezésre. Az utolsó rendeletmódosítás során ez a hiány 107 807 E Ft-ra csökkent. A működés zavartalan biztosítása érdekében célként lett kitűzve, hogy Püspökladány Város Önkormányzata pályázatot nyújt be a költségvetési törvény 4. mellékletének 1. Önkormányzati fejezeti tartalék elnevezésű forrásként kezelt 24 493 millió Ft-ból történő támogatás elnyerése érdekében. A jogszabályok időközi módosulása végett a fent említett tartalékra 2013. szeptember 30-ig lehetett pályázatot benyújtani, mely lehetőséggel az önkormányzat – a költségvetési rendeletnek megfelelően – élt. Elfogadta a Képviselő-testület a város 2014. évi költségvetési koncepcióját. Az elfogadott irányelvek alapján kell a város 2014. évi költségvetési rendeletét elkészíteni. A püspökladányi fűtőház/mozdonyszín épületét az áttelepítés után üzemeltetésre átveszi az önkormányzat, amennyiben az önkormányzati területen épül újjá, és erre készüljön egy terv az épület újrahasznosításáról. Döntött a Képviselő-testület arról is, hogy a város területén található közkifolyók közül a jogszerű felhasználó hiányában, illetve megromlott műszaki állapot okán jó néhányat részlegesen megszüntet. Ezzel a városnak éves szinten több mint 4 millió forint megtakarítása jelentkezik. Jogszabályi rendelkezés alapján módosult a 2013. évi közbeszerzési terv. Beszámolt a Püspökladányi Tájékoztató Központ 2012. és 2013. I. félévi munkájáról az Intézményvezető, majd az új intézmény a Püspökladányi

Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum vonatkozásában ismertette helyzetelemzését és vezetői koncepcióját. Ezt követően az előbbi intézmény, majd a Gazdasági Ellátó Szervezet Szervezeti és Működési Szabályzatát fogadták el a képviselők. Két háziorvosi szolgálat feladatellátási szerződését módosította a Képviselő-testület az érintett háziorvosok kérelmére. A Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. igazgatói állására írt ki pályázatot a Képviselő-testület. A Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. adott tájékoztatást folyószámlahitelének 2013. III. negyedéves felhasználásáról. 2013. harmadik negyedévben a hitelkeret-felhasználás a terveik szerint alakult. A nyári hónapokban várt eredményt hozta. Nem volt hitelkeretfelhasználás, a Kft. saját pénzeszközökkel meg tudta oldani ebben az időszakban a számlái kifizetését, kötelezettségei teljesítését. Ezzel összefüggésben a fennálló 41 millió forint összegű folyószámlahitel és annak kamatai megfizetésére 2013. december 31-ig terjedő időszakra a Képviselő-testület kezességet vállalt. A 2013. III. negyedévi működéséről számolt be a Püspökladányi Víziközmű Társulat. A 2013. július hónapban az újtelepi városrészen megkezdett szennyvízberuházás kivitelezési munkái zajlanak a terveknek megfelelően. A kivitelezési munkákra – sem minőségi, sem az ott dolgozó munkások teljesítményére – a társulathoz lakossági bejelentés vagy panasz eddig nem érkezett. Ebben a negyedévben augusztus végén és szeptember elején fizetési felszólítók kerültek kiküldésre azon érdekeltségi tagok részére, akik a szennyvíz-hozzájárulás befizetését még nem kezdték meg, vagy időarányosan le vannak maradva a befizetések teljesítésével. A felszólítások eredményeképpen a befizetések elkezdődtek, a negyedév folyamán több mint háromszoros befizetési összeget tudtak lekönyvelni, mint az év első felében. A befizetések könnyítése érdekében havi részletfizetési kedvezményt biztosít a Társulat, amiről írásban megállapodnak az érdekeltekkel. A számlavezető OTP Bank Nyrt-től 100.000.000 Ft összegű folyószámla-hitelkeret jóváhagyását kérte 2013. december 31-i lejárattal a Képviselő-testület. A Képviselő-testület 446 E Ft támogatást biztosít a Sportalapítvány részére azzal, hogy ezt a támogatást a Püspökladányi Úszó- és Vízilabda Egyesületnek átadja. Ezt követően technikai jellegű módosítások kerültek sorra megállapodásban és alapító okiratokban. Keserű László jegyző

Az Idős Csenki Imre Vegyeskar az előző évek hagyományaihoz hasonlóan idén is megemlékezett halottairól. Virágot vitt névadója, egykori karnagya, Iványiné Balogh Magdolna és elhunyt tagjai - Hegedűs András, Kárainé Vajó Piroska, Kiss Józsefné, Vadász Ferenc - sírjára.


Táncoló-éneklő egyház Ha mi megfáradt európai keresztények a fejünkbe vesszük, hogy egy nehéz és szürke hétköznap után a táncot és a zenét választjuk, mint a kikapcsolódás és testi-lelki megújulás egyik jól bevált lehetőségét – legyen bármilyen is a zenei ízlésünk – több mint valószínű, hogy úti célul nem a templomot választanánk. Bizonyára többségünk szeme előtt valamilyen füstös-zsúfolt-harsánydisco vagy pub rémlene fel, ami – úgy érezzük – egyedül képes egy ilyen kritikus pillanatban olyan atmoszférát teremteni, amely enyhíti fáradtságunk, fellazítja erkölcsi gátlásainkat, és eltereli a figyelmünket a mindennapok letehetetlennek tűnő terheiről. De hogy a templomot képzeljük el zenés-táncos mulatságunk színhelyéül, ahol a lélekkel együtt a test is szinte extatikus állapotba kerülve, a ritmusra pezsdülő vér útján „kicserélődhet”, az nehezen fér európai fejünkbe.

Pedig a tengerentúli keresztény egyházak régóta beépítették gyakorlatukba a ritmus-zene-tánc egységének misztikumát, amit egyszóval Gospelnek is nevezhetnénk, ami – még ha mi idegenkedünk is tőle – úgy tűnik, mintha nagyobb és láthatóbb elementaritással emelné az embert a hétköznapokból Isten felé. A péntek este a püspökladányi katolikus templomban rendezett „A zene szárnyain” című jótékonysági koncerten mi, püpökladányiak is megbizonyosodhattunk afelől, hogy milyen különleges és mélyreható élményt tartogat még számunkra is ez a muzsika vagy imádkozási mód: hogy bár fellazíthatja a testi gátakat: mégis mindinkább irányítja koncentrációnkat a lélek és Isten felé. A péntek esti koncert valójában a szó szoros értelmében egy ajándék volt nekünk, amely ötletét elsősorban Karacs Ferencnek és Iványi Csabának köszönhetjük, akik – hogy, a Swing Jazz Kultúrájért alapítvánnyal karöltve megszervezték és anyagilag támogatták a koncertet – hálájukat fejezték ki szülővárosuk és hajdani zeneiskolájuk felé. Mint régi ladányi zeneiskolás, jómagam is köszönettel tartozom feléjük a gesztusért, hiszen sokan vagyunk, akik a zenei neveltetésünket, identitásunk egy részét itt szereztük, de kevesebb a lehetőségünk hálánk jelét adni. Mert ahogy Csúzda Judit tanárnő, a zeneiskola igazgatója említette: az ott töltött idő nem múlt el nyomtalanul! A koncert létrejöttében nagy szerepe volt még Karacsné Zagyva Júliannának is, aki az alapítvány kuratóriumának tagja. A különleges stílusra való ráhangolódást Csúzda Judit igazgatónő bevezetője segített megteremteni, aki beszédében szemléletesen ismertette a gospelzene jellegzetességeit, eredetét, kialakulását. Az angolban a Gospel szó fejezi ki az Evangéliumot is. Ő is kifejtette, hogy bár „eltérő típusú vallási közösségekben eltérően értelmezhetik a gospelzene jelentőségét és előadását, és ugyanúgy elhangozhat nem vallásos jellegű rendezvényeken, esetleg hangversenyeken, mint a templomban, de összességében az ös�szes gospelmű lényege Isten és Jézus tiszteletében rejlik. …az

7 Ő tanításaik érzelemtől átfűtött formában történő, előképzettség nélkül is érthető előadása”. És azt gondolom, ez a mondat jól rávilágít az „európai típusú”, illetve az „amerikai típusú” vallási zene különbségére. Hiszen a gospelzene mint műfaj is magán hordozza annak a közegnek és élethelyzetnek a jellegzetességeit, amelyben kialakult. T.i. az Amerikába hurcolt néger rabszolgák egyetlen lehetősége volt ez, hogy magukkal hozott „népzenéjük és néptáncukban” éljék meg a szuverenitásukat. Innen származik tehát a gospel túlfűtöttsége, zabolátlansága, ami mind a rabszolgaszív mélyéről előtörő Istenbe vetett végzetes bizalom tanújele. Kárpótlásul kaphatták és teremtették meg zenéjüket ezek a sanyarú sorsú emberek, akik a ritmust, zenét, táncot használták sokszor egymás közötti titkos kommunikációs eszközként. Ilyen volt például a sztepp tánc, ahol a cipő koppintásai eleinte bizonyos morzejelként szolgáltak, a ritmus kódolható üzenetet közvetített egymás felé. És ilyen a spirituálék, és gospelek világa, amelyek egymás és Isten felé kommunikálják az „örömhírt”. Bátran állíthatjuk, hogy a feketék Amerikában egy olyan belső zenei kultúrát érleltek ki, amely túllépve „hatáskörén” és keveredve más irányzatokkal, az egyik legnagyobb befolyást gyakorolta az amerikai és a világ könnyűzenei életére is (blues, jazz, soul…). Bizonyára magyarázható ez a széleskörű hatás a zene szuggesztivitásával, amelynek – ellentétben az európai vallásos zene kialakulásával és távolságtartóbb nyugalmával szemben – minden atomjában lázadnia és forrania kellett, szinte fizikaivá válva, hogy lerázhassa a „rabság” bilincseit magáról. Nekünk itthon is megvannak a saját bilincseink, és itt érzem a gospel mindennél aktuálisabb lényegét. Hiszen mai civilizált világunkban, ahol bár szólás- és vallásszabadság van, mégis az információ és tudományközpontúság elméletei a meghatározóak számunkra, amelyek ugyanakkor egyre messzebbre sodornak minket egymástól és Istentől. Még szükségesebb tehát a ma „gyökér-szakadt” generációjának is kapaszkodót találnia, és ha az európai kultúra távolságtartása, hűvössége, kiváltságossága miatt nem tudja nekik megadni azt, talán a gospel színessége és lendülete eljut hozzájuk, és megérzik, hogy a hit nem halott, igenis élő és zengő kell, hogy legyen az emberben. A szereplők bevonulása előtt még Kukucska Csilla (akinek külön köszönet a tolmácsolásért is), a kuratórium elnöke adott tájékoztatást a fellépők zenei múltjáról , így megtudhattuk, hogy a hölgyek nem kisebb hírességtől tanulhattak, mint például Duke Ellington, és hogy világszerte elismertek. Ekkor vette kezdetét a bő egyórás műsor, amelyről senki nem állíthatja, hogy unalmas vagy halott volt. A zenekar, amely a Sing’n Swing’n Sista’s nevet viseli (amit nyersen „éneklő-swinggelő nővéreknek” fordíthatnánk) három fekete hölgyből, név szerint: Joan Fulkner, Harriet Lewis és Joanne Bell, és két zenészből áll: Csík Gusztáv és Reggie Johnson (akik közül az egyiket betegség miatt helyettesítette egy fiatal, magyar származású tehetséges zenész). Már a hölgyek bevonulása is sokat sejtető és a stílushoz tartozó teatralitással történt meg: kézen fogva, ritmikus lépésekkel helyezkedtek el az oltár előtt. A püspökladányi közönség, mely itt a templomban még nem nagyon hallhatott hasonló stílust, mégis megelőlegező tapssal fogadta őket, amit az előadók tudásuk legjavával háláltak meg. Pillanat alatt fergeteges hangulat kerekedett, és hamar igazolódni láttam a bevezetőt, hogy ezek a hölgyek nem csak kiváló előadók, de valóban élő hitükről tesznek tanúbizonyságot minden szívből énekelt dallal. Három különböző karaktert és hangot láthattunk és hallhattunk, akik mindhárman szóló produkcióval is elkápráztatták a nagyérdeműt. A jól megszerkesztett koncert, ahogyan kibontakozott, úgy sodort magával egyre több hallgatót, hogy hamarosan többen felállva, tapsolva kapcsolódtak be. Egymást váltották a dinamikusabb tapsolhatóbb és a líraibb, nagyívűbb „jazz” számok, amelyek közül néhányat még az angol kultúrában nem annyira jártas közönség is felismerhetett: „He’s gotthewholeworldinhishand” (az

8

egész világ az Úr kezében van) vagy „down bytheriverside…” Ezen a ponton interaktívvá is vált a műsor, mert az előadók több embert kihívva a közönség soraiból, együtt énekelték a számot. Különös figyelmet érdemel Csík Gusztáv szerzeménye, melynek az üzenete az volt, hogy ma élsz, ma kell szeretned, és megvalósítanod a hitedet, amit Joan hatalmas átéléssel énekelt el. Kézzel fogható volt a zene plasztikussága, és valószínűleg a szertartási

Író-olvasó találkozó a püspökladányi református iskolában Irodalomtanár lévén örömmel vettem a meghívást az író-olvasó találkozóra, és izgalommal vártam. A rendezvényre az Erőss Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában került sor 2013. november 11-én délután 2 órakor. A találkozón – legnagyobb meglepetésemre – 3. osztályos kisiskolások vettek részt tanító nénijeikkel: Faragó Katalinnal és Kissné Bene Ágnessel. Körben ültek a teremben, fegyelmezetten várva a meghívott vendégre: Barcza Katalinra, az írónőre és a helyi könyvtáros nénire, Mészáros Eszterre, aki szervezte a találkozót. Beléptem a terembe, és elsőként a bibliai idézet ragadta meg figyelmemet: „Törekedjetek mindenkor a jóra egymás iránt és minden iránt”(Thess. I: 5.) Körülnéztem. A terem színes, barátságos és rendezett volt. Csodálkozásom nemcsak azért volt óriási, mert ilyen”kicsikkel” még sosem vettem részt ilyen jellegű találkozón, de növelte meglepetésemet, hogy egy-két lány kivételével több mint 20 tanuló fiú. Tudvalévő, hogy a lányok beszédesebbek általában, mint a fiúk. Kíváncsian vártam, hogy mi lesz ebből. A dolog nem váratott magára sokáig. Az írónő és a helyi könyvtáros megérkeztek pontosan 2 órakor. Megvallom őszintén, korábban elég sok író-olvasó találkozón vettem részt, ahol meglehetősen mesterkélt, erőltetett volt a beszélgetés. Nagyobb diákok vagy éppen felnőttek se nagyon mertek kérdéseket feltenni, netán beszélgetni a művésszel. Nos, itt egészen más történt. Ezek a kicsik jártasok a mesék világában. Bátran mondhatom: olvasottak. Eszter, a könyvtáros néni indította el a beszélgetést, melyből kiderült, hogy a társalgás témája: Barcza Katalin A kapu című műve. – Mi indított, arra, hogy megírd ezt a regényt? – hangzott Esztertől az első kérdés. – Tanítok. Tapasztalom, hogy sok mindennek félszívvel megyünk neki, azaz hitetlenül. Pedig fontos, hogy merjünk hinni benne, hogy meg tudjuk csinálni. Az a fontos, hogy próbáljuk meg! – válaszolta az írónő. A regény története gyerekekről szól. A főhőst, Gábort édesanyja betegsége miatt elküldik az egyik rokonhoz nyáron. Természetesen ő nem akar menni, inkább édesapjával töltene több időt. Végül mégiscsak rábeszélik, és elutazik rokonaihoz, akik meglehetősen idegenek számára; egy új gyerekközösségbe kerül, ráadásul ő maga is félszeg, bátortalan városi fiú volt. A fára mászás mindjárt megmérte erejüket, amiben Gábor nevetségesen gyengének bizonyult. Szinte számított rá, hogy kinevetik. Aztán álmában megjelent egy kapu, amin át kellett lépnie, hogy

Püspökladányi Hírek 2013. november 20. jellegből fakadó párbeszédessége, szólam-dialógusai, amelyek hangzása egy egész nagy kórust vagy zenekart idézett a templomba, kitöltve a hatalmas teret is. Felmerült bennem ezen a ponton, hogy talán nem a teljes hallgatóság értette a dalok szövegét is, pedig azok nagyon tisztán és világosan beszélnek a zene üzenetéről, és szerves részei az égbe szálló imáknak. Bár Püspökladány értelmiségétől kezdve a kétkezi munkásokig, hívőn és nem hívőn keresztül nagyon változatos közönség volt jelen, mégis hamarosan sikerült átszellemülnie a többségnek, és megérezni a belső tartalmat, bensőségességet. Közösségformáló élmény volt. A ráadásszám „Everything must change” a koncert üzenete is lehetett volna: mindennek változnia kell. A kultúrák találkozásának jegyében létrejött koncert ugyanis jól megmutatta, hogy igenis lehet a templom a lelki-testi megújulás helyszíne, az Istenhez szóló zenéjé és táncé. Hogy mi, püspökladányiak is nagy lelkesedéssel tudunk örülni a Gospelnek, ami egyszerre kínál felszabadult hangulatot és lelki emelkedettséget is, amely az európai zenei kultúra mellett (Csúzda Judit szavaival élve): „lehet az az egyik út, ami bebizonyíthatja az embereknek, hogy hinni nem halott dolog, hanem bizony tele van élettel, és hogy legfőbb támaszunk láthatatlanul is a közelünkben van, és mindenen átsegít, ha bizalommal fordulunk felé.” Tódor György olyan legyen, amilyen ő szeretne lenni. Ébredés után Malvin nénivel találkozik a valóságban, aki szintén egy kapuról beszél neki, amit fontos, hogy átlépjen. Barangolásai közben valóban talál egy kaput, amit átlép, és innestől kezdve megváltoznak a dolgok körülötte. Misztikus erőt ad neki, és megerősödik tőle. Sikerült sok-sok próbálkozás után felmászni a fára. Másnap magabiztosan kezd neki a mutatványnak, és a társaság előtt mégiscsak leesik a diófáról. Hiábavalónak tűnt a próbálkozása. Virág, a gyerektársaság egyik tagja biztatta, hogyha már egy fára fel tudott mászni, akkor bármelyikre is fel tud. Így Gábor újra megpróbálta, és valóban sikerült. És azután újra és újra sikerült! Az írónőt körbeülő diákok először saját élményeiket osztották meg: milyen is volt, mikor ők először fára másztak, ki biztatta őket. Majd ezután elkezdtek a kérdések záporozni. Korukat meghazudtoló módon, felső tagozatosoknak is dicséretére válhatott volna, ahogy kérdeztek. Választékos, igényes stílusban. „Jó dolog-e írónak lenni?” ”Melyik a legkedvesebb könyve?” „Mikor kezdett el írni?” „Mikor gondolt rá először, hogy író legyen?” „Verseket is ír?” „Esetleg verses mesét?” „Kapott-e díjat már?” „A gyerekek a regényben valós szereplők?” „Melyik a kedvenc része a regényből?” „Mi ihlette ennek a regénynek a megírására?” S még sorolhatnám. Özönlöttek a kérdések! Pillanatok alatt valódi társalgássá vált a találkozó. Az írónő elmondta, hogy az érzés személyes, de a történet kitalált. Elmondta, hogy több mint 20 könyvet írt már, de ez az egyik legkedvesebb, amely az Édesanyanyelvünk pályázatán elnyerte az I. díjat. Dicséretes, hogy a számítógépek uralta világban vannak törekvések arra – helyi általános iskolák igazolják órán kívüli programjaikkal is –, hogy a tanítók, tanárok visszavezessék a diákokat a könyvszeretethez. A 10 évesek szellemi igalomtól fűtött társalgása úgy felhevítette az én érdeklődésemet is, hogy ahogyan hazaértem, már el is kezdtem olvasni a könyvet, s amíg a végére nem értem, le se tettem. Megérte. „Évek teltek el. Talán egész életem. S ha arról kérdeznek, mi volt a legfontosabb benne, most sem tudok mást mondani, mint hogy az a nyár s az a kertkapu. Megváltoztam tőle. Tudom, persze, hogy a világon minden változik, s mi magunk legfőbbképp. Mégis, vannak dolgok, melyek fontossága sosem múlik el, s vannak emberek, kiknek az emléke örök, s nem változik semmit. Ha eszünkbe jutnak, ugyanúgy átmelegítik a szívünket, mint mikor még velük voltunk, és láttuk őket, s nem számít, hogy többé már nem találkozunk velük. Mert a hatás, amit tettek ránk, örök. Szóljon hát ez a könyv Malvinka anyónak, és Virágnak, bárhol legyenek is, s minden barátunknak, akik megtanítottak bennünket küzdeni és szeretni”– zárul a könyv. Todór Györgyné

9


Országos érdeklődés mellett zajlott a Tehetségnap, melyet a Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény szervezett

A Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény – mint akkreditált kiváló tehetségpont – tehetségnapot szervezett a napokban kisgyerekkori tehetséggondozás témakörében, melyre nagy szeretettel és tisztelettel várta az ország számos pontjáról érkező óvodapedagógusokat. A rendezvény bemutatta az a Püspökladányban kialakított nevelési programot, melynek célja olyan tehetségbarát környezet, nevelési munka kialakítása, melyben a gyerekek képesek kiteljesedni, és amivel mindenkinek esélye nyílik a saját tehetségének a megtalálására és fejlesztésére.

Papp Lászlóné, az Egyesített Óvodai Intézmény vezetője elmondta, 2010-ben elkezdték a tehetséggondozás átdolgozását. Nagy Jenőnével, az Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesületének elnökével közösen alakítottak ki egy új óvodai modellt, s a cél ennek a továbbfejlesztése. A szakmai napra olyan óvodapedagógusok is érkeztek, akik tehetséggondozó műhelyfoglalkozásokat tartanak. Gyarmatiné Vona Iréntől megtudtuk, a gyerekek mindig nagy örömmel várják azt a heti egy alkalmat, amikor egy fél óráig az ő tehetségük kibontakoztatására szentelik a figyelmet az óvónők. S arról, hogy városunkban valóban kiválóan működnek a tehetséggondozó műhelyek, maguk a gyerekek adtak tanúbizonyságot, hiszen színvonalas műsorral készültek erre az alkalomra. Egriné Szőke Ibolya, a Zrínyi utcai Fészek Óvodából érkezett a szakmai konferenciára. Megtudtuk tőle, eddig egy műhelyfoglalkozást vezetett, mára azonban a tehetséges gyerekeknek köszönhetően egy újabb foglalkozás működtetésében is segít. Gyarmati-Ruszka Andrea egy oktatófilm segítségével szemléltette a megjelenteknek az általa vezetett tehetséggondozó műhely munkáját. Elmondta: az eltelt évek alatt komoly szakmai sikereket értek el a program segítségével. Éppen ezért sokan jönnek hozzájuk szakmai tanácsért és óralátogatásra egyaránt. Úgy véli, fontos az óvodák közötti szoros kapcsolat, valamint egymás segítése. Az Egyesített Óvodai Intézményben 20 tehetséggondozó műhely működik: zenei, nyelvi, mozgásos, természeti, logikai és képzőművészeti területen. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek kiválóan érzik magukat a műhelyekben, és örömmel mesélik szüleiknek, hogy mit tanultak a foglalkozásokon. A kistérségből, valamint megyehatáron túlról is érkeztek óvodapedagógusok a szakmai konferenciára. A karcagi Madarász Imre Egyesített Óvoda vezető helyettesétől megtudtuk: városunkhoz hasonlóan náluk is működik a tehetséggondozás. Azért érkezett a rendezvényre, hogy új ismereteket, tapasztalatokat szerezzen. Az ország különböző területein működő több mint 20 óvodai tehetségponttal olyan tehetséggondozó pedagógiai rendszer alakult ki, amely a nemzeti tehetségprogram által kitűzött elveket és célokat követi. A hálózat kiépítésének célja, hogy az óvodai tehetségpontokat arra ösztönözzék, hogy segítsenek egymásnak, osszák

meg tapasztalataikat más óvodákkal – tudtuk meg Nagy Jenőnétől, a Szent István Egyetem pedagógiai karának adjunktusától, aki hozzátette: a tehetséggondozó pedagógusok egy munkaközösségben dolgoznak, és együtt dolgozzák ki azokat a programokat, melyeket később a műhelyekben alkalmaznak. A foglalkozások pedig segítik a gyermekek fejlődését abban, hogy a tehetséges készségeik, képességeik fejlesztésével a gyengébb oldaluk is fejlődjön. A program hosszú távú célja – a képességek kibontakoztatása érdekében – a tehetséges fiatalok megtalálása, valamint tehetségük jellegének és szintjének megfelelő segítése. A konferencia pedig lehetőséget adott olyan előadások, kutatások és a további fejlesztési lehetőségek bemutatására is, melyek a tehetséggondozást segítik az óvodai nevelő munkában. Erdei Anett

Jön az ISON nevű üstökös!

Óriási érdeklődés kísérte november 9-én Zajácz György, a debreceni Magnitúdó Csillagászati Egyesület elnökének előadását, mely a Felettünk az ég címet viselte. A Művelődési Házban érdekességeket hallhattak a megjelentek a Naprendszer égitesteiről, az égi tájékozódásról, a csillagképekről és az univerzumról. Ezt követően pedig távcsöves megfigyelésen vehettek részt. A Magnitúdó Csillagászati Egyesület több mint 40 éve működik – tudtuk meg Zajácz Györgytől, az előadást megelőző riportból. Elmondta: céljuk, hogy tagjaikat elméleti és gyakorlati felkészítésben részesítsék, valamint ismeretterjesztő programokat, nyilvános előadásokat, távcsöves bemutatókat szervezzenek a nagyközönség számára. – Napjainkban népszerűsíteni kell a csillagászatot és a természettudományokat. Sajnos az utóbbi években azt lehet tapasztalni, hogy az embereknek az érdeklődése nem a természettudományok, hanem valami egészen más irányba tevődött át. Nagyon sokszor furcsa hiedelmekkel találkozhatunk a rendezvényeinken, és ez arra utal, hogy a csillagászatnak és a természettudományoknak a népszerűsítése nagyon fontos. Az előadásomban tulajdonképpen a Naprendszerünket fogom bemutatni egy kicsit kiegészítve olyan jellegű látványossággal, amik az égbolton rendszeresen láthatók. Az égitesteket, a Napot, Holdat és üstököseket, meteorokat fogom bemutatni, a napfogyatkozást, holdfogyatkozást, a csillagképekről, a csillagok között található gázködökről, halmazokról, csillagok születéséről, robbanásáról és haláláról is fogok beszélni – tájékoztatta lapunkat Zajácz György, a Magnitúdó Csillagászati Egyesület elnöke. Az előadás több mint száz érdeklődőt vonzott a Művelődési Ház előadótermébe. A vetített képek és videók által pedig a látogatók széleskörű tájékoztatást kaptak a csillagos égboltról. A rendezvény végén Zajácz György a jelenlévő gyerekek segítségével illusztrálta a Naprendszert és a bolygók mozgását. Az előadók a rendezvényen egy távcső segítségével mutatták be az égbolt érdekességeit. A ladányiak megtekinthették a Holdat, a bolygókat és a kettős csillagokat is. Az előadás és a csillagvizsgálat végén még arra voltuk kíváncsiak, hogy mik azok az égi jelenségek, melyeket a közeljövőben az eget kémlelve szabad szemmel megtekinthetünk. Megtudtuk: az elkövetkező hetekben 4 üstökös is látható lesz az égbolton, melyeknek a megfigyelését célszerű minél sötétebb égen, a várostól távolabb végezni, olyan helyen, ahol a lehető legjobb körpanoráma tárul elénk. S amennyiben az időjárás is kedvezően alakul, akkor november végén megcsodálhatjuk az ISON nevű üstököst is. Tüdősné Rábai Sarolta

10


Kedves Olvasók!

Véleményét szerette volna megosztani a Ladányi Hírek olvasóival Palya Tamás, a gimnázium tanára, aki a pedagógus béremelés és a pedagógusok munkáját érintő törvényi változások miatt úgy érzi, igazságtalan helyzetbe kerültek, s nincsenek megbecsülve sem anyagilag, sem erkölcsileg. Lapunk legutóbbi számában az óvodapedagógusok és ugyancsak egy gimnáziumi tanár, ennek ellenkezőjét fogalmazta meg. Örülnek a béremelésnek. Most leközöljük Palya Tamás tanár úr véleményét. D. Sári Andrea főszerkesztő ------------------------------------------------------------------------------

Tisztelt Szerkesztőség!

Az elmúlt hetekben, hónapokban olyan írások jelentek meg a magyar médiában – többek között a Ladányi Hírekben is –, amelyekből a közvélemény nem biztos, hogy a teljes igazságot ismeri meg a pedagógusok helyzetével kapcsolatban. Én mint gyakorló pedagógus szeretnék néhány gondolatot megosztani, amelyek az én álláspontomat tükrözik, de – bátran állíthatom – nagyon sok kollégám is ezen a véleményen van. Talán nem kell ecsetelnem, hogy mennyire nincs megbecsülve anyagilag – és egyre inkább úgy érezzük, hogy erkölcsileg sem – a pedagógus pálya. Így aztán nagy örömmel fogadunk minden olyan hírt, ami arról szól, hogy majd most emelik a pedagógusok bérét. Ez többnyire a választási kampányban szokott előfordulni, aztán el is felejthetjük. Persze a társadalom ezt úgy értelmezi, hogy már megint emelik a tanárok bérét. Pedig utoljára 2002-ben volt jelentős béremelés! Miből is áll egy tanár bére? Van egy alapbér, amit eddig a közalkalmazotti bértábla határozott meg, szeptembertől pedig a Köznevelési Törvény melléklete tartalmaz. Az alapbéren kívül voltak különböző pótlékok: osztályfőnöki pótlék, többszakos pótlék, illetve a szakvizsgázott tanárok egy kategóriával feljebb kerültek. Mi van most? Van az alapbér, ami azoknak növekedett jelentősen, akik nem rendelkeztek szakvizsgával. Tehát szeptembertől kezdve nem számít, hogy van-e szakvizsgám – ami azért 2 év kemény tanulással, vizsgákkal, szakdolgozat készítésével járt – vagy nincs, az alapbérem ugyanannyi. Az osztályfőnöki pótlék eddig bruttó 9000 Ft volt, de járt érte heti 1 óra kedvezmény, ami az én kategóriámban lévő tanárnak összesen kb. havi 17000 Ft-ot jelentett. Most nincs órakedvezmény, de mindenki magasabb osztályfőnöki pótlékot kap, aminek az összege – egyetemi végzettség esetén – bruttó 17000 és 51000 Ft közé eshet. Ez nagyon jól hangzik, de a mi iskolánkban mindenki minimumot – azaz 17000 Ftot – kap. Nem találkoztam még olyan osztályfőnökkel, aki ennél többet kapna. Kétszakos tanár vagyok, azaz két tantárgy tantervének változásait kell figyelnem, két tantárgy érettségi követelményit kell szem előtt tartanom, amit eddig úgy-ahogy megfizettek. Szeptembertől már nem… Amikor pályakezdő voltam – 1993-ban –, a heti kötelező óraszám 18 volt. 2013 szeptembere előtt 22, aki ennél több órát tartott, az megkapta a túlórapénzt. Mi van most? Akár 26 is lehet a heti kötelező óraszám. De még ez sem elég, hiszen 32 órát kell benntölteni az iskolában! Már hallom a felhördülést: „más meg 40 órát dolgozik, és nincs nyári szünete, mit sírnak „ezek”?” A 32 órába nem fér bele a felkészülés, a dolgozatok összeállítása és javítása, az adminisztráció, a műsorok, ünnepségek szervezése, versenyfelkészítés, versenyekre való utazás (legtöbbször hétvégén!), a szülőkkel való kapcsolattartás, a kötelező továbbképzés stb. Tehát mindenki megnyugodhat: a tanárok többsége jóval többet dolgozik a heti 40 óránál. A nyári szünet pedig július elején kezdődik és augusztus közepéig tart. Bár mindig felmerül bennem a kérdés: ha ilyen jó a tanári pálya, akkor miért nem akar mindenki tanár lenni? Ki lehet próbálni… Mindezeket összevetve kiszámoltam, hogy mennyivel nőtt a fizetésem. Mivel túlóra csak szeptembertől júniusig volt, ezért

úgy korrekt, ha figyelembe veszem az elmúlt 12 hónap átlagát és ehhez hasonlítom a „megemelt” fizetésemet. Szakvizsgásként és kétszakosként sok jóra nem számítottam, de az októberi fizetésem az elmúlt 12 hónap átlagához képest 8263 Ft-tal nőtt. Ez tehát az a jelentős fizetésemelés, amit megígértek nekünk… De legalább a 8263 prímszám, és én ezt értékelem! Tény, hogy van olyan kolléga, akinek ennél jóval többel emelkedett a fizetése (nincs szakvizsgája és egyszakos), de olyan is volt, akinek csökkent. Hallhatjuk a médiában, hogy ők kompenzációt kaptak, de ez nem igaz, mert csak azok kapnak, akiknek az alapbére csökkent. Túlóra most is van, csak épp nem kapunk érte pótlékot… Kémiatanárként még nagy örömmel olvastam a Köznevelési Törvényben, hogy minden iskolában 250 diákonként kötelező 1 laboránst alkalmazni, így hozzánk négy került volna, ami nagy könnyebbség lenne. De az Országgyűlés augusztus végén ezt módosította, így most nincs laboránsunk! Persze, akinek van szakvizsgája és legalább 14 éves gyakorlata, az átkerülhet 2015-től a pedagógus II-be, ha feltölti a portfólióját. Ezzel azonban nem ússza meg a minősítést, hiszen csak úgy maradhat ott, ha 2018-ig minősítteti magát. Én azt gondolom, hogy ez megalázó egy olyan tanár számára, aki mondjuk 30 éve tanít, kiváló eredményeket ért el a tanítványaival, két diplomával rendelkezik és kisujjában van a közoktatás működése. És akkor még nem beszéltem az átgondolatlan átszervezésekről, a kaotikus tankönyvellátásról, a véleményünk figyelembe vétele nélkül hozott döntésekről és a Nemzeti Pedagógus Karról, aminek mindenki tagja lesz, de még senki nem tudja, hogy az micsoda… Palya Tamás

„Sorba, sorba, bekötött szemmel!” – Bocs, de én ide nem merek lemenni, innen még nem jött vissza senki! – mondta egy kislány, no, nem egy horrorfilmben, hanem a Bocsavatón, november 6-án, a Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézményben. Már évek óta hagyomány nálunk, hogy a nyolcadikos „öreg” medvék bocsokká avatják az ötödikeseket. Az öreg diákok ijesztgették az újoncokat az iskola sötét pincéjében, ahova lemerészkedett néhány tanár néni is. Persze a végén mindenki épségben feljött. Bekötött szemmel lekváros szalonnát kóstoltattak gumicukornak álcázva. Akadálypályát állítottak össze, melyen illett az osztályfőnököknek is végigmenni. A sok tréfás feladat után az ötödikesek csatakiáltása következett, sőt kis táncos produkciót is bemutattak. De bocsok csakis akkor lehettek, ha elmondták az „esküt”, melyben további vicces fogadalmakat eszeltek ki a nyolcadikosok. A sok megpróbáltatás után minden ötödikes kapott egy kis bocsnak való ajándékot. Sokat nevettünk, kicsik, nagyok és a tanárok. Ekkor még nem volt vége a mókának! Megérkeztek a hatodikos és hetedikes gyerekek is, és hét óráig tartott a suli-buli. Volt remek hangulat, fergeteges tánc, mai slágerek, lézerfény és büfé. A gyerekek nagyon jól érezték magukat és már várják a Mikulás suli-bulit. A programot a Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény diákönkormányzata szervezte és bonyolította le. A főszervezők Marsi Molli (8.c), a DÖK elnöke és Berecz Janka (8. c), a DÖK elnökhelyettese voltak. Dobi Judit diákönkormányzatot segítő pedagógus


A könyvtáros kabátja Az ember sosem lehet biztos abban, hogy kik a barátai. (A.K. Applegate) Ez az eset még abban az időben történt, amikor a szívünk tele volt reménnyel a jövőt illetőleg, és az emberek eddigelé soha sem tapasztalt barátsággal, segítőkészséggel voltak irántunk. Egyre-másra érkeztek a segélyszállítmányok Magyarországról és Nyugat-Európa minden tájáról, Svájctól Hollandiáig. Éppen hazafelé tartott Gyárfás egy kisteherautóval Székelyudvarhelyről, ahova a MSF (Médecins sans Frontières – Orvosok Határ Nélkül) szervezete községünk részére egészségügyi felszereléseket tett le. Ezt vette volt át Gyárfás, valamint megbízott társai – Matild és Csaba. Elég friss volt még a levegő, hiába írt a naptár márciust. A művelődési házzal szemben a járdaszélen észrevettek egy enyhén szólva könnyedén öltözött fiatalembert. Egyetlen szál zakóját fázósan húzta össze magán, s mintha intett volna. – Állj meg! – szólott Matild. – Vegyük fel! Nem látjátok, hogy fagy meg? – Hova akarsz menni? – kérdezte Csaba, ahogy kinyitotta a kocsi ajtaját. Természetes volt, hogy megálltak, s megkérdezték, segíthetnének-e valamiben? Például elvihetnék, ha valahová igyekszik, s nekik éppen útba esik. Adhattak neki egy sapkát vagy kabátot, meg ne fázzék. A segíteni akarás benne volt a levegőben. A mi levegőnkben legalább is akkortájt benne volt! Hogy aztán a cinikus mondás „tegyél jót másokkal, s majd jól megbánod!” igaz-e vagy sem, később elválik. Egyelőre ott tartunk, hogy a fiatalember felkapaszkodik nagyokat nyögve, fújva a kocsi kabinjába. – Köszönöm! – mondja. – Egészen megfáztam, majd megveszett az Isten hidege! – Hová akarsz menni? – kérdezi Matild. – Marosvásárhelyre – jön a válasz. – Hát, addig éppen nem megyünk, de Erdőszentgyörgyig elviszünk, s onnan majd csak kapsz valamilyen járművet, ami továbbvisz. Vásárhelyig csak 35 km, lehet, megy autóbusz is. – Mi történt, hogy ilyen ágról szakadtan indultál Vásárhelyre? – érdeklődött tovább Matild. – Csak az, hogy itt hagyott az autóbuszom! A fiatalember ezek után elmondta, hogy ő Balog Ádám, és kiránduláson van a társaival Budapestről. – Éppen Balog Ádám? – kérdezte a kormány mellől Gyárfás. – Éppen, mint a nótabeli kuruc? – Éppen. Elmondta továbbá, hogy a központban megálltak fényképezni, ő pedig bement a Kossuth sarkán álló könyvesboltba, s ott böngészett a könyvek között, csodálkozott a kevésbé vagy egyáltalán nem ismert szerzőkön, a szokatlan kiadásokon, ami nem is csoda, barátunk lévén könyvtáros – szakmáját tekintve – s egy nagy, országos könyvtár dolgozója. Mire kijött az üzletből, a busznak se híre, se hamva. Felöltője, táskája, elemózsiája, pénze, minden ott maradt a buszon. Hiába nézelődött jobbra-balra, sehol sem látta, de meglátott az üzlet előtt, a fal mellett ülni egy toprongyos alakot. Azt gondolta első pillanatra,

Városvédő szemmel

A pusztuló Ágota híd Vészharangot kongatok! Vészharangot, mert egy olyan kulturális értékünk van pusztulóban, amely elválaszthatatlan Püspökladány történelmétől és az itt élő emberek múltjától. A múltról, amely a híd esetében valóban ködös, hiszen az itt vezető út a népek országútja, talán már a népvándorlás korában is használták. Ez volt a sószállítás egyik fő útvonala az ország belseje felé. Ezért épült ezen a fontos átkelőhelyen, a Hortobágy folyón, amelyről az első adat mégis elég késői – 1738-ból való. Eredetileg tölgyfából készítették el, majd 1783-ban újat építettek helyette. A hídvám szedésének szabályozása 1777-ben történt. Mindig a jobbágyi terhek sorába tartozott a híd, az út és a töltések karbantartása. Egy 1804-es leírás szerint a híd jóféle tölgyfából épült, fa cölöpökre, karfákkal 108 öl hosszúságban. A XIX. században változtak a tulajdonosok, hol földesúr, hol vallásalapítvány, hol a megye lett a birtokosa, de az állagmegóvásra, felújításra nem sokat költöttek. Az Ágota hidat az 1848/49-es szabadságharc idején használhatat-

11 hogy koldus, de aztán észrevett nála egy táblát, s azon felirat: „ÉHSÉGSZTRÁJK!” – és a dátum, amikor elkezdte – három napja. Fel volt még írva a táblára a protestálás indoka is, valamilyen munkaügyi konfliktus. Balog Ádám megdöbbenten bámulta a jelenséget, meg sem tudott szólalni, még a saját bajáról is megfeledkezett egy pillanatra. Ehhez hasonlót még álmában sem látott. Végül csak összeszedte magát, s megkérdezte a sztrájkolót, látta-e az autóbuszt. – Láttam, hát! Ideálltak az utasok körém és fényképeztek, mint valamilyen turistalátványosságot. – Merre mentek? – Arra, né! – mutatta az irányt. Az irány pedig a városból kifele mutatott. A társaság együtt érzően hallgatta a történtek elsorolását, mialatt az autó lendületesen kapaszkodott felfele a farkaslaki emelkedőn. Emésztették a hallottakat. – Marosvásárhelyen hol találkoztok? Meg van beszélve? – tette fel a következő kérdéseket az örökös kérdező Matild. – Dehogyis! – Akkor, hogy találsz rájuk? Vásárhely nem egy kis falu, és ott bárhol lehet a buszod, a várost sem ismered. Vagy van ott ismerősöd? – Nincs, senkit sem ismerek, és a várost sem, ahogy mondod. – Na, ezt húzd ki, ha jó fogad van! – szólt bele a beszélgetésbe Csaba. – Nincs más megoldás, gyere hozzánk, felöltöztetünk rendesen, kapsz ebédet és a vonattal hazamész. Minden úgy történt, ahogy Matild javasolta. Kapott ebédet, pohár Küküllő mentit és persze kabátot, sapkát, Gyárfás kivitte az állomásra, megvette a jegyét a határig, odaadták neki, ami kis forint volt a házban, ne legyen gondja a határtól továbbmenni. Valamilyen akkori rendelet miatt vidéki állomások csak az országon belülre érvényes jegyet adhattak. Ádám boldogan szállt fel a vonatra, s az ablakból kérdezte, mivel hálálja meg Gyárfásék kedvességét. Mondták, semmivel, de alkalom adtán majd küldje vissza Csaba télikabátját és sapkáját… Eltelt ezek után egy pár esztendő, és Gyárfásnak dolga akadt a magyar fővárosban. „Nosza, hívjam fel Balog Ádámot!” – gondolta hirtelen, mikor az unokaöccse lakásán meglátta a telefont. Azokban az években még nem volt mindenkinek telefonja. Azt ki kellett érdemelni, vagy jól megfizetni. Itt a lakásban azonban szerencsére volt. – Halló! Balog Ádámot keresem! – mondta a könyvtár portásának. – Ki keresi? Gyárfás megmondta, s azt is elmagyarázta, hogy honnan ismeri a fiatalembert, hogy volt a házukban, meg más fontos adatot. – Megnézem, bent van-e – válaszolt a portás. Alig érthető, tompa beszéd hallatszott a készülékből, majd kis idő múlva férfihang szólt bele: – Ádámot keresi? Én a kollégája vagyok. Ádám kiment az épületből, tudja, ebédidő van. Ha visszajön, szólok neki, hogy kereste. – Mondja meg neki, hívjon vissza ezen a számon. És mondja meg, hogy csak szeretném tudni, hogyan ért haza. – Rendben! Ezzel kattant a telefon, letette a kagylót a másik fél, Gyárfás pedig várta a visszahívást. Azóta is várja … Bige Szabolcs Csaba

lanná tették. Egy 1850. évi határleírásban már csak 60 öl hosszúnak írták. A feljegyzések szerint viszont fontos átkelőhely maradt a vasúti nyompálya és az új közúti nyomvonal megépítéséig. A millennium időszakában teljesen újjáépítették. Majd a második világháború harcai használhatatlanná tették. A 90-es években három város: Karcag, Nádudvar, Püspökladány és a két megyei önkormányzat együttes döntése alapján egy nyertes állami pályázat segítségével sor került a Szent Ágota híd teljes rekonstrukciójára. A felújított híd 1996. augusztus 9-én lett felavatva. Azóta sajnos nem sok törődést kapott a híd. Járódeszkái elkoptak, a gyalogjáró teljesen szétkorhadt, és a híddeszkákon is tátong néhány deréknagyságú rés, melyek már veszélyessé is teszik a gyalogjárók számára a hídon való közlekedést. Pedig a híd ma is vonzó kerékpáros vagy lovas turisztikai és sportolási cél, és egyben a legrövidebb út Nádudvar és Karcag között. Ezért viszonylag nagy a forgalma is annak ellenére, hogy a határ egyik legtávolabbi sarkában található. A híd megmentéséért érdemes lenne újra összefognia a három településnek, és megmenteni e csodálatos régi emlékünket. Rásó János

12 Üzenet a szülőföldnek

Beszélgetés Iványi Csabával A jazz olyasmi, amit a négerek találtak ki a legbensőbb gondolataik kifejezésére – nem csak rólunk és a mi szemszögünkből, hanem arról, hogy miről is szól valójában a számunkra új, demokratikus élet. A fajtánk méltóságát foglaltuk zenébe… megvan benne minden a rideg valóságtól a bonyolult bensőségig. Szerintem ez a legnehezebben játszható zene, és ez adja leginkább vissza az egyén személyes érzelmeit a nyugati zene történetében. Talán nem is találhatnánk jobb idézetet Wynton Marsalis Pulitzer-díjas afroamerikai zeneszerző, klasszikus és jazztrombitás szavainál, amikor a jazz-zenész Iványi Csabával beszélgetünk. – Hogyan kerültél kapcsolatba e különleges zenei irányzattal? – Püspökladányban születtem 1965-ben, szüleim a mai napig ott élnek. Már gyerekként találkoztam a zenével, a zenéléssel, a püspökladányi Csenki Imre Zeneiskolában, köszönhetően akkori tanáraim odaadó szakmai munkájának, tanításaiknak. Ez határozta meg az alapokat számomra a zenéhez, és kis túlzással az élethez, az emberekhez való viszonyomhoz. A zeneiskolai évek során ismerkedtem meg a jazzel, és tanáraink ösztökélésére, osztálytársakkal, barátokkal közösen kis zenekart alapítottunk (ragtime, dixieland stílusban), amellyel különleges élményhez jutottunk – mindannyiunk, és mások örömére is. Hiszek abban, hogy minden dolog, amihez fogsz, úgy csináld, ne csak számodra, hanem mások számára is legyen öröm, és maradandó érték az utókor számára. Hiszek az evangéliumban, ami Istentől van, és ebben a Zenében, amely által ez eljut hozzám, hozzánk. – Az egykori Dr. Jazz Gospel Band zenekar egyik alapító tagja voltál. Hogyan indult, és milyen sikereket ért el a zenekar? – 1984-ben kerültem fel Budapestre, tanulmányaimat és munkámat ott folytattam. A nagybetűs élet itt kezdődött számomra. A szálloda és vendéglátás területén kezdtem el dolgozni, nagy múltú szállodákban, annak éttermeiben. 1988-ban alapította meg Győri János és Győri Gábor a Dr. Jazz Gospel Band nevű együttest, általuk és velük kezdtem el a gospelzenét megismerni és játszani. Főleg feketéktől származó (afroamerikai) spirituálékat dolgoztunk föl a New Orleans-i és chicagói jazzstílusban. A repertoárunkon szerepeltek klasszikus dixieland slágerek és számos jazz standard is. Rendszeresen játszottunk jazzklubokban, egyetemi klubokban, és fesztiválokon, mint például a Salgótarjáni Dixieland Fesztivál, a Budapesti Dixieland Fesztivál vagy a Biatorbágyi Dixieland Fesztivál. 1990-ben Hollandiában a gospelfesztiválon díjat nyertünk, és a fesztivál gálaműsorában felléptünk a rotterdami De Doelen koncertteremben.

Elődeink nyomában

Kádármesterség a Sárréten A kádárok fából készített használati tárgyakat, főként a faedényeket előállító mesteremberek voltak. Bodnárok készítettek többek között vödröket, köpülőket, puttonyokat, hordókat, kádakat és a vékát. A kádár szó helyett vidékünkön is gyakran használták a bodnár vagy pintér megnevezést is, ami ugyanarra a mesterségre utalt. A kádár megbecsült és fontos tagja volt az egykori sárréti falu társadalmának. Viszonylag kevesen űzték ezt a foglalatosságot, mivel nem volt bortermő a vidék, ám jó minőségű hordóra, dézsára vagy vödörre mindig szükség volt. Minden bizonnyal a jól kereső iparosok közé tartoztak a kádárok egészen addig, amíg meg nem jelentek, a zománcos, az üveg, majd a műanyag tárolóedények. A kádárok talán leggyakrabban használt nyersanyaga a tölgyfa volt, mivel ebből készültek a hordók. Múlt századi feljegyzésekből tudjuk, hogy ha kevés volt a rendelkezésre álló tölgyfa alapanyag, akkor a szegényebb emberek számára készítettek eper-, sőt akáchordót is. Az eperfa puhább, könnyebb munkálatú, mint a tölgy, ezért a belőle készült hordó olcsóbb volt, de rövidebb élettartamú, mint a bevált tölgyfahordó. Dézsát, kádat fenyőfából, szilből, hársból, kőrisből készítettek. A mesterség általában apáról fiúra szállt. Mivel a modern anyagok viszonylag későn vették át a tárolóeszközök szerepét, így ez a szakma máig fennmaradt. Talán az összes általuk használt szerszám is megismerhető, melyek között ráakadhatunk olyanra is, amelyet az évszázaddal korábban élt, régi mesterek maguk faragtak és díszítettek. Különlegességét adja ennek a mesterségnek a német nyelv használata. A kádárok minden szer-

Püspökladányi Hírek 2013. november 20. – Mi a gospel stílus lényege? Kikhez szól? – Gospel azt jelenti: Evangélium, örömhír. Ebből következően bibliai témákat közvetít a zenén, érzéseken keresztül. A fekete kultúrából ered Amerikából. A jazz az amerikai fekete rabszolgák népzenéjét kelti életre. A legbensőbb gondolatok kifejezését, személyes érzelmeket, életpillanatokat a zene szárnyain juttatja el hozzánk, jazzkedvelők számára. Egyszerűen mindenkihez szól! Aki nyitott rá és befogadja, annak mindennap örömöt, élményt okoz. Nemcsak azokhoz jut el, akik keresik, azokhoz is, akik nem, mégis megértik, érzik, mert ez a zene megtalál mindenkit! Fontos, hogy nyitott szívvel kell hallgatni! Rád talál, ahogy rám is!!! – Van egy alapítványotok, a Swing Jazz Kultúráért Alapítvány. Miért jött létre a szervezet? Mi a munkátok célja? – Az alapítványt 10 éve hoztuk létre, az I. Bánki Louis Armstrong Jazzfesztivál megrendezése kapcsán. A kuratórium tagja vagyok. Az alapítvány munkája többek között: évente jazz-zenei fesztivál szervezése és lebonyolítása (Louis Armstrong Jazzfesztivál, Bánk), továbbá koncertek, zenei rendezvények szervezése, jazz-zenei együttesek – stúdiófelvétel, médiaszereplés, lemezkiadás, zenei rendezvényeken való fellépés terén történő – támogatása. Célunk: a jazz-zenét eljuttatni azok számára, akik már hallották, de azok számára is, akik még nem hallották, fantasztikus zenei előadókon, együtteseken keresztül. – A vendéglátás és a zene nem áll túl messze egymástól? – Valóban, a munkám egyben a hobbim is, úgy az Alapítványban, mint a Szállodában is. A Nógrád megyei festői Bánkon dolgozom a Tó Wellness Hotelben szállodai üzletvezetőként. Vendégül látni öröm és egyben nagy felelősség is, de minden egyes vendég elégedettsége, munkám és kollégáim elismertségét jelenti újra, meg újra. – Ez a filozófiád? – Úgy gondolom, hogy csak egy dolgod van az életben: azt csinálni, amiben hiszel. Ha erre képes vagy kitartóan, határozottan, nem feladva, akkor nem lesz gond. (...) Akinek menni kell és megy, az nem néz oldalra, csak az utat figyeli, mert megtanulta, hogy csak az számít. Ebben hiszek is! – Mit üzensz a püspökladányiaknak? – Köszönjük a fogadtatást a ladányi GOSPEL koncerten a templomban, a városban. Legyenek nyitottak és olyan befogadóak a lelkükben a GOSPEL- és jazz-zenére, mint az a közel 600 ember, aki ott volt a Katolikus Templomban! Ők már el tudják mondani, milyen fantasztikus érzéssel lettek gazdagabbak világhírű előadók által hitelesen tolmácsolva a gospelzenét (evangéliumot) hallgatva, látva. Jó volt újból ladányiként, ladányiakkal együtt lenni! Viszontlátásra! Rásó János számukat németül nevezték el. A kádárok munkái közül a hordókészítés volt a legjellegzetesebb. A hordó dongafájának csak egyenes szálú, görcsmentes fát választottak. A farönkön megjelölték, majd elfűrészelték a hordódongák hosszúságának megfelelő hasábokat, amelyeket szekercével hosszában előbb kétfelé, majd újból kettőbe, fertályokba, vagyis negyedekbe hasítottak. Ezután faragóbárddal kinagyolták a dongát, majd a faragószéken vonókéssel és füles gyaluval megadták a végleges formáját. Ezután a dongafákat máglyába rakták, hogy száradjanak. Legalább fél évig kellett száradnia, úgy mondták, hogy ilyenkor „megszelídül”. Száradás után a dongákat ellenőrizték, és ha még szükséges volt, késsel vagy gyaluval kiigazították. Ezután a dongákat abroncsba állították, majd miután azok jól összeilleszkedtek, a húzató-abroncsot kalapáccsal vagy bodnársulyokkal lejjebb ütötték, és a dongák felső vége felől ráhúztak még egy abroncsot. Ezután a hordót kitüzelték, vagyis az összeilleszkedő dongák között faforgácsból tüzet raktak, kívülről pedig vízzel locsolták. A dongafa így rugalmassá vált, és engedett az összehúzásnak, amíg valamennyi abroncsot rá nem szorították. A tapasztalt mesterek – mivel a Sárréten nem volt túl sok alkalmas faanyag – igyekeztek több évre előre is beszerezni a szükséges fát, így mindig az érettebb, akár egy-két éve száradó faanyagot dolgozták föl, ami emelte a munkájuk minőségét. Felsorolni is nehéz lenne, hogy az egykori sárréti paraszti háztartás milyen sokféle eszközt használt a hordókon kívül. A búzamérő véka, az uborkás hordó, a kútveder, a mosogatódézsa, fa csöbör, vízhordó puttony, a fadézsa mellett káposztás-, túrós-, sózó- és mosódézsát, zsírosbödönt, vajköpülőt, vagy a pásztorok és mezei munkások számára csobolyót, illetve a halászok számára halszállító hordót készítettek, és készítenek ma is a kádárok. Rásó János

13


JELES NAPOK November 1-je mindenszentek napja, 2-a halottak napja Mindkét nap a halottakra való emlékezés napja. Mindenszentekkor emlékezünk meg azokról a szentekről, akik név szerint nem szerepelnek az egyházi naptárban. Azt a hetet, melyre a halottak napja esik, halottak hetének nevezik. Szokás ilyenkor a temetőbe, elhunyt családtagok sírjához kilátogatni, a sírokat rendbe tenni, gyertyát, mécsest gyújtani. A hiedelem szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért szokás számukra is megteríteni, az asztalra kenyeret, vizet tenni. A lámpát égve hagyták sok helyen, hogy a hazalátogató lélek szétnézhessen. Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát kell gyújtani. November 11. Szent Márton ünnepe a magyar néphagyományban tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep. A tél kezdetét jelzi, hogy eddigre már mindenhol elszámolnak a pásztorok a tavaszi- nyári időszakban rájuk bízott jószággal, és a gazdától megkapják járandóságukat. A betakarítással összefüggő munkálatok is lezárulnak erre az időszakra, sőt az ősszel szüretelt szőlőből is kiforr az új bor. November hónapot bizonyos vidékeken „kis farsangnak” is nevezték, ugyanis ekkor még meg lehetett tartani a lakodalmakat és vigasságokat, amelyek majd az adventi időszakban tiltva lesznek. Az ünnep eredete az ókori Rómába nyúlik vissza. A legenda szerint Róma védői elaludtak, és az ellenség, a gallok támadásától csak az mentette meg a várost, hogy a ludak hangos gágogására felébredtek. Innen az Avis Martis, azaz Mars lúdjai elnevezés. (Mars a római mitológiában hadisten.) Ez az Avis Martis formula változott át aztán a keresztény hitvilágban Avis Martinus, azaz Márton lúdja alakká. Márton valós történeti személy, Pannóniában született, Szombathelyen 317 körül, apja római százados volt, Márton is katonaként került a mai Franciaország földjére, ahol keresztény hitre tért, és kolostort alapított. 371-ben püspökké szentelték Tours-ban, így Franciaországban is igen népszerű. A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni szerénysége miatt, ezért elbújt a libák óljában. Azok azonban hangos gágogásukkal elárulták rejtekhelyét. Innen a Szent Márton lúdja elnevezés. Ezen a napon hagyományosan libát ettek a paraszt családok, úgy tartották, aki ezen a napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog. Általában erre a napra forr ki az újbor, a kicsit még csípős ízű nedűt Szent Márton boraként is emlegetik. A legenda szerint Márton egy napon koldussal találkozott. Megszánva a didergő embert köpenyét kardjával kettévágta, és felét a koldusra terítette. Másnap ugyanazon az úton Krisztus jött Mártonnal szemben, vállán az előző nap kettévágott köpeny. Márton püspököt gyakran ábrázolják a vállán átdobott fél köpennyel e történet alapján. November 19. Árpádházi Szent Erzsébet (XIII. század) ünnepe. A legenda szerint Erzsébet a kötényében kenyeret vitt a szegényeknek, mely rózsává változott, mikor atyja kérdőre vonta emiatt. Időjárásjóslás kapcsolódik ehhez a naphoz, általában havazást várnak a gazdák, csakúgy mint Katalinkor. November 25. Szent Katalin keresztény vértanú (IV. század) ünnepe. Kerékbe törték, ezért a fuvarosok, kerékgyártók, valamint a házasulandó lányok védőszentje. Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek kötődnek. Katalinágnak nevezik azt a gallyat, melyet a lányok vízbe állítottak, s ha karácsonyig kizöldült, közeli házas-

ságra lehetett számítani a lányos háznál. Régi időjárási megfigyelés szerint, ha Katalin locsog (vagyis lucskos, nem fagy), akkor karácsony kopog (azaz jó hideg lesz). November 30. Szent András napja. A hagyomány szerint kereszthalált halt átlósan ácsolt kereszten, innen az andráskereszt elnevezés. András a keleti ortodox egyház védőszentje, kultusza ezeken a vidékeken nagyon erős. András napja a legelterjedtebb férjjósló nap, ólomöntéssel, gombócfőzéssel igyekezetek a jövendőbeli személyét kitalálni. (A gombócokba papírra írva egyegy férfinevet gyúrtak, és amelyik legelőbb jött fel a víz színére, olyan nevű férjet vártak a lányok maguknak.) Ólomöntés is volt a fonóban, az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására következtettek. Vidéken ezen a napon kezdték el a disznóvágást, a disznótorok farsang végéig tartottak.

A hónap madara

Ökörszem Európa legkisebb madarai közé tartozik a versek, mesék bájos kis szereplője: az ökörszem (Troglodytes troglodytes). Valóban apró termetű, hiszen testtömege mindössze 7-12 gramm, és szárnyfesztávolsága is csak 13-17 centiméter. Jellegzetes a fahéjbarna tollazata, valamint rövid, felfelé tartott farka. Csőre kissé íves, finom, tűhegyes. Fészkét levágott ágak rakásában, gyökerek között, néha elhagyott erdei kunyhók alkalmas zugaiban készíti, amely kívülről száraz lombból és ágacskákból, beljebb mohaszövedékből, legbelül sok tollból állít ös�sze. Fészekalja hat, ritkán nyolc apróka fehér és finoman, vérvörösen szeplőzött tojásból áll. Amellett, hogy a legkisebb, a legelevenebb madár is, különösen télen, nagyon közel férkőzik az emberhez. Gyors surranásokkal bújik be a farakás hézagaiba vagy a bokrok sűrűjébe. Szinte csak pillanatokra látható, de mivel gyors egymásutánban röppen ki és vissza rejtekéből, így jól megfigyelhető. Táplálékát főleg kisméretű rovarok és pókok képezik, télen az apróbb magvakat fogyasztja. Számos különös szokása ismert. Herman Ottó írta, hogy mivel nagy távolságokat nem bír repülni ez az apró madár, ha egy nagyobb tisztáson veszélybe érzi magát, akkor akár még az egérlyukba is beröppen. Magam is megtapasztaltam egy másik különös szokását. A farkasszigeti mesterséges fészekodú telepen való vizsgálódás közepette feltűnt, hogy többször ki-be röppent egy olyan fészekodúba, amelyben egy széncinege fészekalj volt. Azt hittem, hogy védelmet keresett ott. Aztán nemrég kezembe akadt Vásárhelyi István írása, aki több napon keresztül is figyelt egy ökörszempárt, amely egy széncinege fészekalj etetésében vett részt. Vélhetőleg az ő fészekaljuk elpusztult, és a cinegefiókák élelemkérő hangja indította be a táplálási ösztönüket. A cinegeszülők nem voltak ellenségesek velük. Az ökörszem hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint. Rásó János

14


SPORTHÍREK

vissza egy pontot. Csapatunkból Lajtos Boglárka 9, Kiss Ágnes 8 gólt szerzett, míg a társaság ezzel egy helyet előrelépve, az utolsó előtti, 8. helyen zárta az őszi sorozatot.

Két bronzérem a diákolimpián

Két bronzérmet nyertek birkózóink a Cegléden megrendezett kötöttfogású diákolimpia országos döntőjében. Dodó Bence a 42 kg-os, Sárándi Tamás a 76 kg-os súlycsoportban állhatott fel a dobogóra.

Verseny versenyt követett

Három erőpróbán rótták a kilométereket a Futó Daru SE tagjai az elmúlt hetekben. Elsőként a 28. Spar Budapest Maraton Fesztiválon álltak rajthoz, amelyen a létszámot illetően több rekord is megdőlt. Előzetesen 21 930 futót regisztráltak, és korábban soha ennyien nem neveztek még magyarországi szabadidősport-rendezvényre. Közülük 4 900-an választották a versenyek közül a maratoni távot, ami szintén csúcsdöntést jelentett, mint ahogy ugyancsak rekordnak számított a 68 országból érkezett közel 3000 külföldi futó is. A Futó Daru SE tagjai közül a maratoni távot Keller Elek (145.), Molnár Zoltán (901.) és Keller Péter (2598.) teljesítette, rajtuk kívül Püspökladány színeiben Fülöp Attila, Szilágyi Fruzsina Jolán és Kiss Zoltán hagyta a háta mögött a több mint 42 kilométert. Ezt követően a Debrecenben megrendezett Halloween futáson, majd a Miskolci Barátság Maraton nevű viadalon álltak rajthoz városunk versenyzői. (A versenyekről részletek a http://darun.blog.hu/ honlapon.)

PASZE: két pont ellenfél nélkül

Egy nappal a mérkőzés előtt lemondta a találkozót a TEVA IV. alakulata, így a PASZE játék nélkül jutott hozzá a megye I. újabb két bajnoki pontjához. Ezzel Andrásiék hét meccsből hét győzelemmel, a mezőnyből egyedüli százszázalékos csapatként vezetik a megyei I. osztályú bajnokságot.

PKE: újabb fontos hazai diadal

Két meccsen egy-egy vereség és győzelem volt NB II-es férfi kézilabdázóink mérlege a 6. és a 7. játéknapon. A Törökszentmiklósi Székács KE vendégeként egy ötgólos, vállalható vereséget szenvedett csapatunk (37 – 32). Kaszás Sándor 7, Mészáros Ádám 6 góllal járult hozzá a gólterméshez. A 7. fordulóban aztán egy rendkívül fontos hazai derbi következett a riválisnak számító Békéscsaba ellen. A vendégek két ponttal rendelkeztek többel, azaz győzelem esetén felzárkózhattunk melléjük. Az első félidőben fej-fej mellett haladtak a csapatok. A szünet után aztán állva maradtak a mieink, a viharsarkiak háromgólos fórt szedtek össze a 45. percre. Innen sikerült pár perc alatt egyenlíteni, majd már kettő volt ide. De nem adták fel a csabaiak, újra egalizáltak, s igencsak izgalmas végjáték következett. Ebben az ihletett formában védő, bravúrok tömkelegét produkáló Kövér Lajosnak is köszönhetően nekünk jött ki jobban a lépés, s a végén magabiztosnak mondható, 26 – 23 arányú diadalt ünnepelhettünk. A gólok közül Mészáros Ádám 7, Rásó Tibor 5 találatot jegyzett. Csapatunk ezzel a nagyon fontos győzelemmel stabilizálta a helyét a középmezőnyben. A juniorok mindkét meccsüket minimális különbséggel bukták el: Törökszentmiklóson 30-28-ra, itthon a Csaba ellen 29-28-ra kaptak ki.

Az NB II. Dél-keleti csoport állása 1. Kunszentmárton 7 6 1 0 213-185 13 2. P&P Félegyháza 7 6 0 1 232-196 12 3. FKSE-Algyő 8 5 2 1 228-205 12 4. Orosháza II. 7 5 0 2 192-187 10 5. Makói KC 8 3 1 4 223-209 7 6. T.miklós Székács 7 3 1 3 194-188 7 7. Martfű 7 3 1 3 191-187 7 8. Békéscsaba 7 3 0 4 161-174 6 9. Püspökladány 7 3 0 4 191-221 6 10. Újkígyós 7 1 1 5 186-204 3 11. Hajdúszoboszló 7 1 0 6 204-219 2 12. CLAAS-T.miklós 7 0 1 6 177-217 1

PKE: döntetlennel zárták a hölgyek

Alsóházi rangadón a Berettyó MSE gárdáját látták vendégül a PKEhölgyek a megyei kézilabda-bajnokság utolsó őszi fordulójában. A vendégek kétpontos előnnyel érkeztek, így egy győzelemmel pontszámban beérhettük volna őket. Csapatunk a lehető legerősebb felállásban lépett pályára, s az első félidőben minden rendben is volt. A szünetben négygólos volt az előnyünk (15-11). A folytatásban aztán megtört a lendületünk. Egyetlen gól kivételével csak hétméteresből voltak eredményesek lányaink, miközben két büntető ki is maradt. Ennek ellenére a hajrát háromgólos előnyből kezdhettük, ám a végjátékot nagyon elszúrtuk. Miközben az újfaluiak az utolsó öt percben négyszer is betaláltak, addig a mieink csupán egyszer válaszoltak, azaz döntetlen lett a vége. A 23-23-as állásnak természetesen a vendégek örülhettek jobban, hiszen a sírból hoztak

A 8. helyen várhatják a tavaszi folytatást a PKE-hölgyek

A megyei női bajnokság őszi végeredménye 1. Létavértes 8 8 0 0 224-128 16 2. DELKE 8 7 0 1 215-145 14 3. Amatőr H.szoboszló 8 6 0 2 177-119 12 4. H.szoboszló NKSE 8 4 0 4 147-173 8 5. Nádudvar 8 3 0 5 161-194 6 6. Téglás 8 3 0 5 140-190 6 7. Berettyó MSE 8 2 1 5 167-173 5 8. Püspökladány 8 1 1 6 147-202 3 9. Komádi 8 1 0 7 132-186 2

PLE: két meccsen két vereség

Bármennyire is hihetetlen, pont nélkül maradt a PLE focicsapata a megye II. 12. és 13. fordulójában. Pedig az ellenfelek egyáltalán nem tartoztak a „világverő” riválisok közé, ennek ellenére a Földes vendégeként, majd a Nagyrábé elleni hazai meccset követően is lógó orral vonulhatott zuhanyozni Boruzs István alakulata. Előbbi találkozón a hét sárga lap mellett mindössze egyetlen gól esett, ezt a dobogóért hajtó hazaiak a 29. percben szerezték. A Nagyrábé ellen az első öt percben akár három gólt is lőhettek volna Mogyorósiék, s a szünetig további lehetőségek is akadtak. Fordulás után aztán az első két ziccerét gólra váltotta a vendég gárda, ráadásul ezt követően két perc alatt további két ordító helyzetet is elpuskázott. Válaszként egy szemfüles góllal szépített Mogyorósi János, majd a 85. percben Horváth Ákos is betalált. A 90. percben azonban egy buta belépő után abszolút jogos 11-eshez jutottak a vendégek, s naná, hogy bevágták azt. Ezzel 3-2-re meg is nyerték a meccset. Így az utolsó két őszi fellépés előtt a 12. helyen ált a PLE.

A Megye II. déli csoport állása 1.Komádi 13 10 2 1 47 - 26 32 2. Báránd 13 9 2 2 39 - 19 29 3. Kaba 13 8 2 3 33 - 12 26 4. Földes 13 7 3 3 28 - 13 24 5. Kismarja 12 7 2 3 41 - 16 23 6. DEAC 12 7 2 3 31 - 20 23 7. Körösszegapáti 13 6 4 3 35 - 22 22 8. Nagyrábé 13 6 1 6 27 - 31 19 9. Biharkeresztes 13 6 0 7 28 - 29 18 10. Hajdúszoboszló II. 13 5 2 6 23 - 21 17 11. Szentpéterszeg 12 5 2 5 26 - 31 17 12. Püspökladány 13 3 3 7 24 - 28 12 13. Szerep 12 3 2 7 26 - 39 11 14. Biharnagybajom 13 2 2 9 21 - 58 8 15. Hajdúszovát 13 2 0 11 10 - 56 6 16. Pocsaj 13 1 1 11 22 - 40 3

P. MÁV: váratlan vereség Nádudvaron

A Nádudvar II. vendégeként ültek asztalhoz a P. MÁV sakkozói a megyei csapatbajnokság 3. fordulójában. Egriék az 5., a hazaiak a sereghajtó, 10. helyről kezdhették a találkozót. Ehhez képest váratlan, 6,5 – 3,5 arányú vereséget szenvedett csapatunk. A több alapemberét is nélkülöző mieink közül csupán Keserű Tibor, Nádházi Imre és Schmidt József tudta megnyerni a partiját, míg Erdei Ferenc remizett.

Közel száz fő szórakozott kellemesen idén a múzeum Márton-napi rendezvényén

Recommend Documents