Küzdelem egy pohár vízért! XXI. sz. egyik legsúlyosabb problémája a vízszennyezés és a fenyegető vízhiány (Alcím: Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Nonprofit Közhasznú Kft. ivóvize és védelme)
Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Nonprofit Közhasznú Kft. 1-es, 2-es, és 3 –as kútjai
2010.november Készítette:
Birkás Attila Szemvidítófű Közhasznú Egyesület
Tartalom:
1)
Előszó
3
2)
Zánka tágabb környékének földtani felépítése
4
3)
Zánkai GYIC Kft. tágabb környékének hidrogeológiai jellemzése
5
4)
Zánkai GYIC Kft., mint ivóvíz szolgáltató
8
4.1 Zánkai GYIC Kft. saját ivóvíz szolgáltatása
8
4.2 Kutak telepítésének rövid története
8
4.3 Zánkai GYIC Kft. termelő kútjainak bemutatása
9
4.4 Vízbázist és a kutakat veszélyeztető tényezők
9
4.5 Vízbázis és a kutak védelme
11
4.5.1 Mit tett/mit tehet a GYIC Kft. ivóvize és vízbázisa védelme érdekében?
11
4.5.2 Mit tehetnek felszíni és felszín alatti vizeink védelme érdekében a hatóságok, a törvényhozók, és az önkormányzatok?
11
5) Összegzés
12
6) Melléklet (fotó, térképek)
13
2
1)
Előszó
A víz az emberiség kultúrtörténetének egyik legősibb jelképe: eredetmítoszok és teremtéstörténetek visszatérő szereplője. Már a görög filozófia eszmerendszerének is meghatározó őseleme, bibliai történetek gyakori szereplője. Hazánk történelmének is szimbolikus alakja, történelmi események és személyiségek életének alakítója. Azonban a közelmúlt eseményei úgy tűnik, inkább árnyoldalát mutatják: ár –és belvizekről, cián és vörösiszap szennyezésről, vízbázisok veszélyeztetéséről, védett mocsár lecsapolásának szándékáról egyaránt szólnak a tudósítások. Úgy tűnik a pótolhatatlan kincsről, amellyel nem törődünk, amíg – úgy hisszük – korlátlanul rendelkezésünkre áll, játszhatunk vele kényünkrekedvünkre. Csak az ínség perceiben döbbenünk majd rá felelőtlenségünkre, ostobaságunkra. Legyen ez intő jel: ne pusztítsuk tovább azt, ami éltetőnk, lételemünk! A dolgozat írójának nem volt könnyű dolga, vagy – ha tetszik – nagyon is könnyű dolga volt: a víz ugyanis kimeríthetetlenül gazdag téma. Íródhatott volna ez a pályázat a Balatonról számtalan aspektusban, a Nivegy-völgy felszíni vízfolyásairól, Mencshely és Zánka közötti települések szennyvízkezelési anomáliáiról, vagy éppenséggel a klímaváltozás Balatonra gyakorolt hatásáról is. Végül a választás a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban GYIC Kft.) vízmű kútjainak és védőterületeinek üzemeltetésére, egy hosszútávon is fenntartható vízgazdálkodás bemutatására esett. Témaválasztás indoklása: Napjainkban 1,1 milliárd ember nem jut rendszeresen elegendő és tiszta ivóvízhez, s ez a szám néhány évtizeden belül megháromszorozódik. Vagyis 2025 –re az emberiség 66 % -ának nem lesz elegendő és fogyasztásra alkalmas ivóvize. Ez a tény önmagában is megmagyarázza, hogy miért egyik legsúlyosabb, megoldásra váró problémája a XXI. századnak a vízszennyezés és a fenyegető vízhiány, mely megállapítást dolgozatom címéül is választottam. Magyarországon a klímaváltozás következtében az átlaghőmérséklet az elmúlt 100 évben 0,77 C –al lett magasabb, miközben a csapadék mennyisége 25 % -al lett kevesebb. Az elmúlt 30 évben a felmelegedés gyorsult, a csapadék térbeli és időbeli eloszlása egyre nagyobb szélsőségeket produkált/produkál. A globális felmelegedés a Balaton vidékét különösen sújtja, mely területre a klímamodellek az elkövetkező 100 éven belül mediterrán klímát jósolnak. A fokozatos felmelegedés okozta időjárási szélsőségek, a környezetterhelés növekedése, egyre nagyobb veszélyt jelent a térség ivóvízbázisára is.
3
2)
Zánka tágabb környékének földtani felépítése
Zánkai GYIC Kft. vízbázisát és vízgyűjtőjét a 219/200. (VII.21.) Korm. Rendelet 2. sz. melléklete felszín alatti vizek állapota és az esetleges szennyeződés szempontjából fokozottan érzékeny területnek minősítette. Mivel nyitott karszt területről van szó, így különös jelentőséggel bírnak azok a geológiai formációk és szennyeződésre érzékeny kőzettípusok, melyek meghatározzák a karsztvíz tárolását, a vízszint alakulását, a víz korát és áramlását. Zánka szerkezeti-földtani szempontból a Balaton-felvidék nyugati részéhez tartozik. A területen belül jellemzőek a meghajlított, a hegység irányára merőleges gyűrődési vonalak és harántszerkezetek. A jelenleg ismert neotektonikus törések többsége idősebb, ÉNy-DK –i csapású haránttörések felújulásának tekinthető. A Balaton-felvidék területét felépítő geológiai formációt keletkezési idő szerint négy fő csoportba sorolhatjuk, melyeket a szűkös terjedelmi lehetőségek miatt csak felsorolok. (Szerencsés módon ez a csoportosítás a fő hidrogeológiai egységeknek is megfeleltethető.) Perm, triász és idősebb kőzetek (256-209,5 millió év) Balatonfelvidéki Homokkő Formáció, Révfülöpi Metaandezit, Lovasi Agyagpala Formáció, Köveskáli Dolomit Formációt, Arácsi Márga Formációt, Hidegkúti Formáció Zánkai tagozat, Csopaki Márga Formáció. Aszófői Dolomit Formációt, Iszkahegyi Mészkő Formációt, Megyehegyi Dolomit Formációt, Tagyoni Mészkő Formációt, Buchensteini Formációcsoportot, Felsőörsi Mészőkő Formációt, Veszprémi Márga Formáció mencshelyi márga tagozat, Budaörsi Dolomit F., Sándorhegyi F., Edericsi Formációt. A 223,4-209,5 millió éves Fődolomit Formáció a Dunántúli-középhegység legfontosabb, főkarsztvíztároló képződménye. Miocén mészkő (12-13 millió év) Szarmata korszak Zánka környékének legfontosabb neogén „fedőkarsztos” víztároló képződménye. Az ún. Tinnyei Formáció alkotja a Zánkai gyerektábor vízadó kőzetét is. Pannon és negyedidőszaki rétegek (8,9-0,1 millió év) Felső-pannon (8,9-5,2 millió év) A Megyehegyi dolomitból és a Buchensteini Formációból áthalmozott, közepesen cementált kavicskonglomerátum, breccsa, illetve kavicsos homok vastagsága a területen 2-6 m. A Felső-pliocén (3-4 millió év) Tapolcai Bazalt Formációja. A felszíni lejtőkön és a patakvölgyekben található, 100.000 évesnél fiatalabb felsőpleisztocén és holocén kori proluviumok, deluviális üledékek, lösz-képződmények, lejtőtörmelékek és patakhordalékok a területen mindössze 0-6 m –es vastagságúak. A GYIC Kft. területének döntő többségén fél méterrel a terepszint alatt már miocén mészkőbe ütközünk. A fedőréteg vastagsága csak a főépülettől délre nagyobb 1 méternél, mely a Balaton 4
felé fokozatosan vastagszik, illetve a Csorsza-patak mentén jelenik meg 4-8 méter agyagos üledék. A Balaton-felvidéken a löszképződés alárendelt a morfológia és a szélirányok következtében. Ugyanakkor a negyedkori rétegeknek jelentős szerepük lehet a felszíni beszivárgás szabályozásában és a szennyeződések visszatartásában. Zánka környékén a MÁFI Agrogeológiai Osztályának vizsgálatai szerint a szarmata mészkövek felett túlnyomó részben barna erdőtalaj, kisebb mértékben pedig rendzina jellegű feltalaj alakult ki. A vízadó rétegek kőzettípusai, a védelmet biztosító összefüggő agyagsor hiánya indokolja a vízbázis fokozott védelmét, s a vonatkozó jogszabályok (123/1997.(VII.18.) Korm. r., 1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról) előírásainál nagyobb védőterület kijelölését.
Földtani szelvény a Balaton mentén a zánkai kutakon keresztül Dr. Léczfalvy S. (2004) szerint
3)
Zánkai GYIC Kft. tágabb környékének hidrogeológiai jellemzése
A terület felszíni vízrendszerének főbb jellemzői a következők: A hajdani Ságpusztai forrásos területnek a felszíni vízgyűjtőjét K –ről a Bere-árok, Ny –ról a Csorsza-patak és vízgyűjtője határolja. A felszíni vízgyűjtő területek mérete a vízválasztók menti lefolyástalan területek nélkül: Ságpusztai források – 2,723 km2, Csorsza-patak – 20,566 km2, Bere-árok – 6,975 km2. Zánka környékén megjelenő, hidrogeológiai szempontból elkülönülő víztestek:
5
Balaton-felvidék vízadó képződményeinek térképe (Gondárné Söregi Katalin és Gondár Károly geológusok szakdolgozata nyomán)
A) A perm és alsó triász homokkövek repedéseiben és legfelső, regolitos részükben lassan szivárgó vizek. B) Főkarsztvíz-tároló a tárolókőzet jellegzetességeitől függő áramlási sebességgel C) Fedőkarsztvíz a szarmata mészkövekben: ez összefügg a főkarsztvíz-tárolóval is, helyenként a talajvízzel is, esetleg néhol perm rétegek vizével is. (ahol szarmata települ idős homokrétegekre) D) Talajvízadó: elsősorban a Balaton környékén, illetve patakvölgyekben. A talajvízadó megcsapolását a hegyek közötti medencékben kisebb lápok, tavak jelentik; a Balaton mentén és a patakoknál keskeny sávban folytonos. Mint látható, a felvidék hegységszerkezetének megfelelően sávosan rendeződnek el a felszínen a vízadó rétegek. Az egyes rétegszintek érintkezése a térképen jelzettnél nagyobb felületen történik meg (tektonikus elemek mentén, és a mélységben az egymásra rétegződésnél), de a legintenzívebb vízforgalom a felszín közelében történik a karsztos területen. A felvidék pereme közelében és a part közelében levő legjobb vízadókat (fődolomit, illetve szarmata Tinnyei Mészkő) a Veszprémi Márga kibúvási területe választja el egymástól.
6
A karsztvízszintek áramlását az alábbi, természetes állapotok bemutatására készült karsztvízszint-térkép jól szemlélteti. A Balaton-felvidék karsztvízszint-térképe (Gondárné Söregi Katalin és Gondár Károly geológusok szakdolgozata alapján)
Mint látható, a karsztvíz szivárgása a hegység peremétől a Balaton felé történik, a vízadó rétegek folytonossági irányára merőlegesen. A térképen szaggatott vonallal jelzett kisebb vízválasztók közül az egyik Zánka területén a Csorsza-patak vonalában húzódik. A GYIC Kft. kútjaitól ÉNy -ra található az egyik karsztvíz-maximum a domborzati kiemelkedéseknek megfelelően. Az összes vízadó szint erózióbázisát a Balaton jelenti. A tóba érkező patakok a felső szakaszukon mindenütt megcsapolják a karsztvizet, alsó részükön enyhe rátápláló hatásúak. Az idősebb, mélybe süllyedő rétegek felől is vertikálisan felfelé mutató vízáramlás történik a parti zónában. Ezt a hatást erősíti a perm rétegek Balaton közeli megjelenése, vízzáró peremként a karsztos rétegek folytonosságát is megszünteti. A kutak szempontjából elsődleges szarmata rétegek hidrogeológiai szempontból kevert jelleget mutatnak. A szarmata rétegen belül egy felső, a talajvízhez hasonló viselkedésű, nagy ingadozású zóna, és több lentebbi, kis mértékben elkülönülő, hidraulikailag már nyomás alattiként viselkedő zóna különíthető el. Mivel a rétegek kiékelődnek, a rétegzett jellegű viselkedés a peremeken fokozatosan megszűnik, és a teljes összlet inkább szabad tükrű rétegként viselkedik. A vízszintek ingadozása a szarmata rétegekben (és általában a környező karsztos területen) meglehetősen nagy.
7
A GYIC Kft. kútjai kevert vizet termelnek. A szarmata mészkő vize viszonylag fiatal. A termelt kevert víz hozzávetőleges átlag kora, tartózkodási ideje 100-150 év. (Legfiatalabb vízrészecske 3-9 év (átlagosan 5 év), a legidősebb pedig 550 éves.) Az 50 éves elérési idővel (HGV „B”) kijelölt védőidom a Ságpusztai forráscsoport felszíni vízgyűjtőjétől kissé Ny –ra „hajlik el”, mérete 1,04 km2. A regionális modellek alapján a vízbázis sérülékeny. A teljes utánpótlódási területet magába foglaló rétegbeli (HGV „C”) mérete mintegy 3,56 km2. Ugyanakkor biztató, hogy a termelt víz nagy hányada mélyről jövő, magas nyomású „főkarsztvíz”.
4)
Zánkai GYIC Kft., mint ivóvíz szolgáltató
4.1 Zánkai GYIC Kft. saját ivóvíz szolgáltatása GYIC Kft. a vonatkozó jogszabályoknak megfelelve (123/1997.(VII.18.) Korm. r., 1995. évi LVII. Tv. a vízgazdálkodásról, 38/1995. (IV.5.) Korm. r., 201/2001.(X.25.) Korm. r. stb.) érvényes hatósági engedélyek birtokában, a területén üdülő, pihenő vendégek, a Kft. által működtetett középiskola és kollégium, a kiszolgáló létesítmények (TMK, garázs, kazánházak, kertészet, kikötő stb.) szolgálati lakásokban elhelyezett munkatársak, illetve munkaidőben dolgozók részére biztosít ivóvíz szolgáltatást. „Külső ügyfeleknek” (természetes és jogi személyeknek) nem szolgáltat ivóvizet. Jellemző a vízfelhasználás szezonális ingadozása. A GYIC Kft. vízigénye a következő tételekből áll össze: Főépület és szállók – 733 m3/d, Kis és nagy sportpálya locsolás – 116 m3/d (nyári szezonban), Szolgálati lakások – 18 m3/d, Strand – 40 m3/d (májustól-októberig), szennyvíztisztító telep – 10 m3/d, MÁV állomás, egyéb – 50 m3/d. Csúcsvízigény: 330 m3/h, Maximális vízigény nyáron (összesen): 1.200 m3/d, Maximális vízigény télen (összesen): 300 m3/d 4.2 Kutak telepítésének rövid története A Zánkai Úttörőváros átadására 1974 –ben került sor. A kivitelezést megelőző tervezés már 1966 –ban elkezdődött, sőt a vízügyi feltárások első szakaszára már 1965 –ben sor került. A legelső vízfeltáró fúrásokat a tábor területén, a patak mellett fúrta le az OVIKUV 1965 –ben. A részletes vízfeltárás terveit a „Dunai és Tiszai Vízi Nagylétesítményeket Beruházó Vállalat” és a Mélyépterv közösen készítette. A vízellátás tervezését Dr. Léczfalvy Sándor, műegyetemi professzor irányította. Vízfeltárást a nyári hónapokban 1.200 m3/d hozamra méretezték. A munkálatok kezdetén felfakadó vizek felkutatására került sor. A második ütemben vízkutató fúrásokat mélyítettek le az elsődleges fakadási terület és nyomásszintek meghatározására a legnagyobb hozamú, a gyerekvároshoz legközelebbi források közül. 8
Az eredmények alapján a mélyebb réteget megcsapoló kutak létesítését határozták el a területen, a délebbre fakadó vizek egybegyűjtésével és a túlfolyó hozamok levezetésének engedélyezésével együtt. Ma is ezen a koncepción alapulva működik a vízbázis. Már a korabeli tervdokumentáció is leírta a karsztos mészkő rétegzett jellegét, és felhívta a figyelmet a felszíni védőidom kijelölésének szükségességére. 4.3. Zánkai GYIC Kft. termelő kútjainak rövid bemutatása A GYIC Kft. vízellátását 5 db fúrt kút biztosítja (1. fotó), melyek mélysége 40-45 m között váltakozik. A vízbázis mind az 5 kútja „nem védett felszín alatti vízkivétel” –nek minősül. A kutak „karsztvizet” termelnek, azonban a vízadó felső-miocén agyagos mészkő közettanirétegtani, és a kutak hidraulikai jellemzői miatt átmenetet képez a „felszínközeli rétegvíz” felé. Ezt földtani, vízminőségi és trícium izotóp-mérések, illetve hidrogeológiai vizsgálatok is alátámasztják. Maguk a trícium-eredmények is azt jelezték, hogy a kitermelt víz kevert jellegű, egy része 50 évesnél fiatalabb. A kutak környéke az „A” földtani sérülékenységi kategóriába tartozik.
A kutak
forrásterületen
létesültek,
melyek
nyomásviszonyai
a
védettség
szempontjából kedvezőek. A nyugalmi vízszintjük mindig a legfelső réteg talajvízszintje felett marad, sőt általában a terepszint felett áll be még az üzemi vízszint is. A termelőkutak az év 10-12 hónapjában túlfolyóak. A túlfolyó vizek, és a felfakadó forrásvizek a Balaton-parti nádasba folynak el, azaz a tó utánpótlódását segítik. 4.4 Vízbázist és a kutakat veszélyeztető tényezők A kutak hosszú távú biztonságos üzemeltetése érdekében szükséges volt a védőterületeken, védőövezeteken szennyezőforrások, potenciális szennyezőforrások, vízfelfakadások és kutak felkutatása. Bejárások során a következő kockázati tényezőkre derült fény: A GYC Kft. –től É –ra, Tagyon község határában egy időszakosan működő bányára leltünk. (2. fotó) A bánya közvetlen ÉNy -i szomszédja egy felhagyott törmelék –és szemétlerakó. (3. fotó) A lerakóból kimosódó anyagok tehát itt közvetlenül a triász mészkőbe szivároghatnak. (A lerakó bejárata mellett, a bányával ellentétes oldalon egy lezárt figyelőkutat találtunk. (4. fotó) A környék legnagyobb diszperz szennyezőforrását a domboldali szőlőművelés jelenti. Ugyan az utóbbi 10 – 20 évben a műtrágyázás gyakorlatilag megszűnt, s így a nitrogénterhelés is, a gomba és rovarölő szerek, gyomirtók azonban továbbra is jelentős kockázatot jelentenek. A táborhoz legközelebbi nagyobb kiterjedésű szőlők a kutaktól É –ra, 2 – 2,5 km –re találhatók. (5. fotó)
9
Kockázati tényező a kutak belső védőterülete mellett, a 71 –es főútvonalon közvetlenül elhaladó gépkocsiforgalom. Veszélyes anyagot szállító kamiont ért baleset súlyos következményekkel járhatna. (6. fotó) Nivegy-völgyi települések vezetői, Nivegy-völgyi Szennyvíz Csatornázási Társulást hoznak létre, mely társulás közösen nyújt be pályázatot a KDRFÜ Nonprofit Közhasznú Kft. „Kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése„ c. pályázatra. Terveik szerint egyedi, 2000 lakos egyenértékű szennyvíztisztítót építenének. A telep Tagyon alatt, légvonalban mindössze 4-5 km-re lenne a GYIC Kft. víztermelő kútjaitól, s mindössze 1-2 km -re a kutak HGV „B” felszíni területtől. A tervek szerint a szennyvíztisztító telepet egy párologtató tóval látnák el, vagy a tisztított szennyvizet közvetlenül a Csorsza-patakba vezetnék. Hosszú távon mindkét változat kockázatot jelent részben a nyitott karsztra, mint vízadó rétegre, részben a Csorszapatak vízminőségére és élővilágára, továbbá a GYIC Kft. vízbázisára, kútjainak vízminőségére. Kockázati tényezőként jelenik meg, hogy a Csorsza-patak mentén, illetve a kutak belső védőterületétől mindössze 300 méterre, hosszú évtizedek óta folytatnak legeltető állattartás. A patak így jelentős nitrogénterhelést kap, mely nitrogén a patak 6-8 méteres hordalékán áthatolva eléri a vízadó réteget adó szarmata, illetve triász mészkő-rétegeket, megteremtve annak elszennyezési lehetőségét. (7. fotó) A patak vízhozamát, vízminőségét veszélyeztető tényező, hogy a felső szakaszon (Szentantalfa) alapítványi turistaház egyedi, biológiai szennyvíztisztítója mindössze 5-10 métere van a pataktól, hogy a falu telente elárasztja a sportpályát a patak vizével (korcsolyázás céljából), ezzel is csökkentve az alsó szakaszra jutó víz mennyiségét, hogy magánemberek tucatjai öntöznek a patak vizével, illetve engedik be szennyvizüket a patakba. (8. fotó) Szintén súlyos, évtizedes problémát jelent, hogy a Nivegy-völgyi településeken még mindig nincs megnyugtató módon megoldva a kommunális szennyvíz elszállítása, kezeltetése. A lakott ingatlanok és a lakosság számához képest meglepően ritkán járja a falvakat szippantós tehergépjármű. Derítőkből, kutakból a lakossági szennyvíz döntően a talajvízbe szivárog, elszikkad, ezzel is szennyezve a talajvizet, a talajt, s szép lassan vízadó karsztrétegeket is. (Ez ügyben az elmúlt évben vizsgálatot indított a Felügyelőség.) A Balaton-felvidéken és a Bakonyban számtalan helyen, sajnos a GYIC Kft. határában is (Sági erdő), az erdészetek jóváhagyásával még mindig alkalmazzák a tarra vágásos erdőművelést. Ez nem csak az élőhelyre (biodiverziás), hanem az ivóvíz kincsünkre (kiszáradás) és a talajra nézve (erózió) is káros. (9. és 10. fotó)
10
4.5 Vízbázis és a kutak védelme 4.5.1 Mit tett/mit tehet a GYIC Kft. ivóvize és vízbázisa védelme érdekében? Négy monitoring kutat fúratott (Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek 2 kútra vonatkozó elvárásai voltak.), melyekből a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, évente 4 alkalommal történik mintavétel. A négy kútból 3 talajvizet (A/1, B, C jelű kutak), 1 kútból rétegvizet vesznek (jele A/2). (11. fotó) Kutak védőterületét a vízbázist hosszútávon feszélyeztető tényezőkből kifolyólag, a modellszámítások alapján, a szükséges méretnél nagyobbra méretezte. (térkép) A
kutakra
és
védőterületeikre
vonatkozó
felügyelőségi
határozatot,
a
kutak
üzemeltetésére vonatkozó szabályzatot maradéktalanul végrehajtja, illetve betartja. Évente kétszer terepi bejárást tart a teljes védőterületen, hogy az esetleges új szennyezőforrásokat a lehető leghamarabb észlelni lehessen, s a szükséges intézkedéseket meg lehessen tenni. Önkorlátozás: Saját, 209 hektáros területén nem folytat olyan tevékenységet, nem kezdeményez olyan beruházásokat, melyek veszélyeztethetnék a vízbázist, vagy veszélyt jelenthetnének a kitermelhető víz mennyiségére. Folyamatos, partneri kapcsolatot tart fenn a környék önkormányzataival annak érekében, hogy a tervezett beruházásokkal kapcsolatosan (pl.: Tagyon alatti tervezett szennyvíztelep), melyek esetleg veszélyeztetnék a vízbázist, a környék felszíni és felszín alatti vizeit elmondhassa álláspontját, s amennyiben szükséges, akkor változtatásokat kezdeményezzen. Részt vállal a hazai általános és középiskolás korosztály környezettudatosságának javításában, a pedagógus társadalom módszertani ismereteinek bővítésében. (Ennek formái: erdei iskola, szaktábor, zöld jeles napok, környezeti nevelési konferenciák stb.) 4.5.2 Mit tehetnek felszíni és felszín alatti vizeink védelme érdekében a hatóságok, a törvényhozók, az önkormányzatok? A klímaváltozás következményeinek enyhítése érdekében szükséges a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ismertetése a társadalom valamennyi szereplőjével. Szükséges továbbá politikai, társadalmi és szakmai konszenzus megteremtése. Szintén ismertetni kellene a társadalom valamennyi szereplőjével a VAHAVA projekt keretében tárgyalt feladatokat. Fokozatosan vissza kellene szorítani a környezetvédelmi szempontból káros állami támogatásokat. Akár pénzügyi ösztönzőkkel is elő kellene mozdítani a gazdasági szereplők, s a lakosság körében is a vízfogyasztás csökkentését.
11
1995. évi LVII. tv., valamint a 2007. évi CXLVI tv. vonatkozó paragrafusai alapján vízhasználó vízkészlet járulékot kell, hogy fizessen az államnak. A törvény nem segíti a víztakarékosságot, mivel a vízhasználó köteles fizetni, amennyiben a lekötött vízmennyiségnél kevesebb vizet hasnál fel. Ez lényegében azt jelenti, minél többet takarékoskodik valaki, annál többet fizet. Ezért szükséges a törvény módosítása. Szükséges lenne bizonyos ROP- ok pályázati kiírásainak felülbírálására is. Vízbázisok, felszíni vizek védelme érekében támogathatnák meglévő szennyvíztelepekhez való csatlakozást. Nem kellene feltétlenül minden apró községnek saját szennyvíztisztító teleppel rendelkeznie, még akkor sem, ha a létesítmény egy társulás, vagy egy önkormányzat vagyonát gyarapíthatná. Vagyis gazdasági haszonért cserébe a környezeti elemeket terhelnék tovább Miért írom ezt? A Nivegy-völgyi Szennyvíz Csatornázási Társulást létrehozó települések annak ellenére ragaszkodnak saját szennyvíztisztító telep megépítéséhez, hogy a környékben két korszerű, a szigorú előírásoknak megfelelő, szabad kapacitással bíró szennyvíztisztító telep is működik (Balatonfüred DRV, Zánka GYIC Kft.) A szennyvíz tisztítását tehát meglévő kapacitások jobb kihasználásával is meg lehetne oldani! Ezt egyébként a tervek elbírálásában illetékes Tervtanács is szorgalmazza. Szükséges lenne a zöld hatóságok megerősítésére. Általánosságban leírható, hogy a környezeti és természeti károkozást a bíróságoknak is szigorúbban kellene elbírálni. A Pro Silva elvek alapján kellene az erdészeti oktatást megújítani, illetve abba kellene hagyni a tarvágásos erdőművelés gyakorlatát, s helyette a szálalásos erdőművelést kellene alkalmazni. (Ezt egyébként a VAHAVA projekt is tartalmazza.) Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia szellemében, és az abban meghatározott feladatok mentén kellene a környezeti nevelés hatékonyságát javítani. Csak így lehet elérni, hogy a természeti és emberi környezet állapotában tartós és megalapozott javulás következzen be.
5)
Összegzés
30-35 évvel ezelőtt sokan kételkedtek a környezetvédelem fontosságában, abban, hogy a természeti környezeti adottságok rombolása valóban társadalmi, gazdasági problémák forrásává válhat. Ma már tudjuk, a környezetpolitika fontosságához nem fér kétség. Vizek, vízbázisok védelmét, mint ahogy a klímaváltozás problémáját sem tudják kormányok, önkormányzatok, szakmai szervezetek, civilek, jó szándékú állampolgárok önállóan megoldani. Szükség van a párbeszédre, a közös felelősség vállalásra, az együttműködésre. E nélkül, illetve paradigmaváltás nélkül nem tudjuk megoldani problémáinkat! 12
6)
Melléklet (fotókat készítette: Birkás Attila, térképet: Lorberer Árpád Ferenc)
1. fotó: Zánkai GYIC Kft. 2. sz. kút
2. fotó: Tagyon alatti bánya (bánya pereménél a felhagyott szeméttelep látszik)
13
3. fotó: Felhagyott tagyoni szeméttelep D –i határa, közvetlenül a bánya mellett
4. fotó: Tagyoni felhagyott szeméttelep figyelőkútja (háttérben a Hegyestű) 14
5. fotó: Szőlőtábla Tagyon-hegy alatt
6. fotó: 71 –es főút a kutak belső védőterülete mellett
15
7. fotó: Birkalegelő a kutak belső védőterületétől 100 méterre, É –i irányba
8. fotó: Turistaház gyökérzónás szennyvíztisztítója Szentantalfa alatt, a Csorsza-patak partján 16
9. fotó: Tarvágásos erdőművelés a Sági erdőben (háttérben a GYIC Kft. víztornya)
10. fotó: Erózió következtében kibukkanó triász mészkő, a tarra vágott Sági erdőben
17
11. fotó: GYIC Kft. figyelőkútjai közül az A/1 és A/2 jelűek
Térkép a GYIC Kft. kútjainak védőterületeiről 18
