Közbeszerzés polgári jogi szemmel

Közbeszerzés polgári jogi szemmel Dr. Juhász Ágnes Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék Budapest, 2014. június 18.

A SZERZŐDÉSEK SORSA AZ ÚJ PTK. HATÁLYBA LÉPÉSÉT KÖVETŐEN Főszabály: az új Ptk. csak a hatályba lépését követően kötött szerződésekre alkalmazandó (Ptké. 50. §) DE: ún. „átnyúló kötelmek” kérdése 1) az olyan tények, nyilatkozatok esetén, amelyek az új Ptk. hatálybalépését követően, de a régi Ptk. hatálya alatt keletkezett kötelmet érintenek, továbbra is az 1959. évi szabályok nyernek alkalmazást. 2) ha e tények, nyilatkozatok alapján új kötelem jön létre, szintén a régi Ptk. szabályai alkalmazandók.

A SZERZŐDÉSEK SORSA AZ ÚJ PTK. HATÁLYBA LÉPÉSÉT KÖVETŐEN - kivételes lehetőség: a szerződés új Ptk. hatálya alá helyezése -sajátos szerződésmódosítás - a felek ilyen irányú megállapodása alapján

egybehangzó

- csak az egész szerződésre vonatkozhat (nincs ún. „cherry-picking”) - közbeszerzési szerződések kérdése - szabályozási probléma (Ptk. – Ptké.) - összeegyeztethetőség (Kbt. 132. §)

KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSTÍPUSOK AZ ÚJ PTK. TÜKRÉBEN A közbeszerzési szerződés kifejezés pusztán gyűjtőfogalom, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés több (Ptk.-ban szabályozott) szerződéstípus formájában is megjelenhet: - adásvételi szerződés /tulajdonjog-fenntartás - vállalkozási szerződés - építési szerződés helyett tervezési szerződés és kivitelezési szerződés - többletmunka és pótmunka elhatárolása - átalánydíjas szerződés /előreláthatóság / megtérítési igény

A FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK VÁLTOZÁSA 1. Szerződésszegéssel okozott károk megtérítése

A felelősség alapja megváltozik: a mérce nem az általában elvárhatóság, hanem a szerződés megszegése mint objektív tény önmagában megalapozza a helytállási kötelezettséget a) változik a felelősség alóli kimentés: - ellenőrzési körön kívül eső, elháríthatatlan ok, - az ok előre nem láthatósága,

-

az ok elkerülésének vagy elhárításának el nem várhatósága

a

kár

A FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK VÁLTOZÁSA b) változik a megtérítendő károk mértéke - nincs teljes kártérítés,

- következményi károk + elmaradt vagyoni előny megtérítésének kötelezettsége c) DE: szándékos szerződésszegés → ekkor a teljes kárt köteles megfizetni a szerződésszegő (károkozó) d) közreműködőért való felelősség szabályai

teljesítési segéd, alvállalkozó kategóriája nem nyer nevesítést → általánosítás! -

- DE: a felelősség módja alapvetően nem változott → elhatárolás a közreműködő igénybevételének jogszerűsége alapján

A FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK VÁLTOZÁSA e) közbenső szerződésszegés esetének nevesítése tipikusan mulasztás formájában valósul meg, -

- önmagában objektíve meglapozza a szerződésszegés megállapítását. 2. Szerződésen kívül okozott károk megtérítése

- csak akkor merülnek fel ezek a szabályok, ha az ajánlattevő kárának megtérítését nem a Kbt. 165. § alapján kéri (v.ö. „könnyített” bizonyítás) - előreláthatósági klauzula törvénybe iktatása - új Ptk. alkalmazhatósága kártérítési igények esetén

JOGNYILATKOZATOK MEGTÉTELE, HATÁLYOSULÁSA, ÉRVÉNYESSÉG - jognyilatkozat definiálása - formája: szóban, írásban, ráutaló magatartással - hallgatás értékelése – „Qui tacet, nihil dicit.” - „írásban”, „írásbeli” kifejezés a Ptk. és a Kbt. szerint a) Kbt. 4. § 11a. pont b) Kbt. 35. § közbeszerzési eljárások során tett nyilatkozatok kötelező írásbelisége

szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető (ideértve az elektronikusan továbbított és tárolt adatokat)

JOGNYILATKOZATOK MEGTÉTELE, HATÁLYOSULÁSA, ÉRVÉNYESSÉG - jognyilatkozatok érvényessége: főszabály az alakszerűtlenség, DE ha jogszabály ír elő meghatározott alakot (pl. írásba foglalás), ez érvényességi kellék! -érvényesen írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha (legalább) annak lényeges tartalmát írásba foglalták - szerződések esetén az írásbeliség követelménye abban az esetben is teljesül, ha a felek akaratnyilatkozatát külön okirat tartalmazza

A KÉPVISELET - az új Ptk. újraszabályozza a képviselői érdekellentét jogkövetkezményeit Ptk. 6:13. § [Érdekellentét] (1) Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. (2) Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. (3) A képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott.

- a Ptké. értelmében a képviseletre vonatkozó szabályok 2014. március 15. napjától alkalmazást nyernek = átmenetileg sem alkalmazhatók a régi Ptk. szabályai !

VERSENYEZTETÉSI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A PTK.-BAN - versenyeztetési eljárás eredményeként történő szerződéskötés = speciális szerződéskötési módozat, DE: eddig nem volt erre nézve rendelkezés a Ptk.-ban - 2009. évi CXX. törvény: általános versenyeztetési szabályok, DE: külön jogszabály által rendezett eljárásra (pl. közbeszerzés) nem vonatkoznak - 2013: az általános versenyeztetési szabályok mögöttes jellegűek, eltérő rendelkezés hiányában a speciális eljárások esetén is alkalmazhatók, DE: a Kbt. mindenben eltér → nincs relevancia!

BIZTOSÍTÉKOK AZ ÚJ PTK.-BAN - a polgári jog „legérzékenyebb” területe → a biztosítékok joga nem pusztán újraszabályozást nyer, hanem a jövőben „új rendszerben, új részekkel működő egységként ” funkcionál - zálogjog: kétlépcsős alapítás

- óvadék integrálása a zálogjog szabályai közé - fiduciárius biztosítékok tilalma → semmisség jogkövetkezménye

- foglaló, kötbér szabályainak pontosítása - biztosítéki szerződések (ezen belül kezesség és garancia) önálló szabályozása

„Hárman tartják kezökben a jogot: a törvényhozó, a jogtudós és a bíró. A törvényhozó, a ki teremti, a jogtudós, a ki értelmezi és a bíró, a ki alkalmazza. Egészséges viszonyok között mindhárman egymás kezére dolgoznak. A törvényhozás nem szünetelhet, mert a haladó élet haladó rendezést kíván; a tudomány nem maradhat tétlen, mert a törvény kifejtésre szorul; és a gyakorlat nem pihenhet, mert a törvény alkalmazást követel.” (Szászy-Schwarz Gusztáv)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Dr. Juhász Ágnes egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék Miskolc-Egyetemváros 3515 [email protected]