Kvarc, Ruszkica. Kövecses-Varga Lajos gyűjteménye (Siófok). A példány mérete: 6 8 cm

Kvarc, Ruszkica. Kövecses-Varga Lajos gyűjteménye (Siófok). A példány mérete: 6 × 8 cm.

ELŐSZÓ Az emberiség folyton megújuló igénye a természet törvényeinek felismerése, értékeinek megismerése és megőrzése. A természet alkotta csodálatos világ, az ásványok és kőzetek sokasága tárulhat elénk ebben az évben is a Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválon. A Miskolci Egyetem és a Herman Ottó Múzeum kutatói, szakemberei, lelkes fiatalokkal, amatőr ásványgyűjtőkkel összefogva, egyre bővülő nemzetközi részvétel és érdeklődés mellett, immáron 22. alkalommal szervezik meg ezt a nagy érdeklődést kiváltó rendezvényt. Az ásványfesztivál nagy élményt jelent mindenkinek, aki érdeklődik a természet, az ásványok és kövületek, ősmaradványok sokunk számára elrejtett értékei iránt. A rendező szervek nevében tisztelettel köszöntöm a XXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál résztvevőit és vendégeit. Külön nagy örömmel és barátsággal köszöntöm a látogatókat, Miskolc város polgárait, fiataljait, akik minden évben nagy érdeklődéssel várják az eseményt, és kitartó lelkesedéssel látogatják is azt. Szívből kívánok mindannyiuknak élményekben gazdag, tartalmas, önfeledt kikapcsolódást, a szakembereknek pedig hasznos és eredményes találkozót. Miskolc, 2004. március 6. Dr. Besenyei Lajos A Miskolci Egyetem rektora

1

XXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál

PROGRAM 2004. március 6. (szombat) 9.00 – 19.00

Kiállítás és börze

11.00

Tombola

12.00

Megnyitó A XXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivált megnyitja Fedor Vilmos, Miskolc Megyei Jogú Város alpolgármestere

14.00 – 15.00

Vetítettképes előadás Ősi Attila (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Őslénytani Tanszék, Budapest): Dinoszauruszok Magyarországon – a legújabb eredmények

15.00

Tombola

2004. március 7. (vasárnap) 9.00 – 16.00 10.00 – 11.00

Kiállítás és börze Vetítettképes előadás Zajzon Norbert (Miskolci Egyetem, Ásvány- és Kőzettani Tanszék): Marokkó több arca

11.00

Tombola

15.00

Tombola

16.00

Fesztiválzárás

2


PROGRAMME 6 March, 2004 (Saturday) 9.00 – 19.00

Exhibition and Fair

11.00

Tombola

12.00

14.00 – 15.00

Opening Ceremony

The 22nd Miskolc International Mineral Show will be opened by Vilmos Fedor, Deputy Mayor of Miskolc

Slide-show Attila Ősi (Department of Paleontology, Eötvös Loránd University, Budapest): Dinosaurs in Hungary – the newest results

15.00

Tombola

7 March, 2004 (Sunday) 9.00 – 16.00 10.00 – 11.00

Exhibition and Fair Slide-show Norbert Zajzon (Department of Mineralogy and Petrology, University of Miskolc): Pictures from Morocco

11.00

Tombola

15.00

Tombola

16.00

Closing Ceremony

3


KIÁLLÍTÁSOK • A Bánság vidékének ásványai Válogatás Kövecses-Varga Lajos ásványgyűjteményéből (Siófok). • Bánsági bányahelyek régi képes levelezőlapokon Kiállítás a Zempléni Múzeum (Szerencs) és a Miskolci Egyetem Könyvtára, Levéltára és Múzeuma gyűjteményéből. SZOLGÁLTATÁSOK A fesztivál egész ideje alatt: Információ Büfé Március 7-én (vasárnap): 9.00–16.00: Ásvány- és drágakő-határozás: Dr. Gatter István (ELTE Ásványtani Tanszék, Budapest)

EXHIBITIONS • Minerals of the Banat region, Romania Arranged from the mineral collection of Lajos Kövecses-Varga (Siófok). • Mine sites of the Banat region on old postcards Exhibition from the collections of the Zemplén Museum (Szerencs) and the Museum of the University of Miskolc. SERVICES AVAILABLE Continuously: Information at the Registration desk Buffet 7 March (Sunday): 9.00–16.00: Identification of minerals and precious stones: Dr. István Gatter (Department of Mineralogy, Eötvös University, Budapest) 4


A BÁNSÁG VIDÉKÉNEK ÁSVÁNYAI KÖVECSES-VARGA Lajos Az idei évben a Maros, Tisza és Duna folyók által határolt területrész, az 1718-78 között Temesi Bánság néven igazgatott terület ásványaiból mutatunk be ízelítőt. Ez a terület ma Románia déli részén található. A terület egy része a Déli-Kárpátokhoz (Márga, Ruszkica), más része a Dognácskai-hegységhez (Vaskő, Dognácska), illetve a Krassó-Szörényiérchegységhez (Oravica, Csiklova) tartozik. A legdélebbre fekvő Lokvahegységben találjuk Szászkabányát és Újmoldovát. Nagy földrajztudósunk, Cholnoky Jenő a múlt század elején „Magyarország földrajza” című művében Bánsági-hegyvidék összefoglaló néven tárgyalja a Retyezáttól a Vaskapuig terjedő hegységeket, melyekhez a Pojana Ruszkát, illetve a Krassó-Szörényi-érchegységet is sorolta. Ma a szorosabban vett Bánsági kontaktvidéknek azt a területet nevezzük, mely kristályos palák közé begyűrt karbon, perm, triász, jura és kréta korú üledékes rétegek egykor magas, de mára lekopott, mindössze 400-500 méter magas sorozatából áll, ahol a tektonikus vonalak mentén fiatalabb granitoidok hatoltak a kőzetrepedések közé, intrúziókkal áthatva a mészköveket. Az üledékes kőzetekből álló redők nyugati határán granodioritok törtek fel, s ezek elváltoztatták a kőzeteket, melynek hatására sokféle genetikájú érces képződmény (pl. vasércek, rézércek, bizmutércek) keletkezett. A területet délről a kristályos palákból álló Lokva-hegység zárja le. Oravicabánya – Oraviţa Az 1960-70-es években komoly várossá fejlődött bányaipari központ lett, de mára – a bányászat letűntével – csupán egy lakosságtömörítő központ egy hosszan elnyúló völgyben. Ha a helyi lakosságot kérdezgetjük, hogy hol is volt itt a bánya, kevesen tudnak rá felelni még az idősebbek közül is. Mindenki csak Csiklovát és Szászkabányát emlegeti, hogy ott volt bányászat. Ez némileg érthető, hiszen a 19. század végén, ill. a múlt század elején 5 ezer lakosú bányászvároskából betelepítésekkel lett a mai 30 ezer lakosú regionális központ. Mintegy öt emberöltő távlatából a köztudatból 5


úgy látszik elfelejtődött az egykor nagyarányú helyi bányászat. Ennek ellenére a régiek által Bánya-völgynek elnevezett városrész fölötti erdőkben még megtalálhatók a bányászat nyomai, s a meddőkön (ma már itt erdő van) bőséggel találjuk a gránátok (andradit) kisebb csoportjait, akár cm-es kristályokban. A kiállításban egy több mint száz évvel ezelőtt előkerült andraditpéldányt láthatnak a lelőhelyről, melynek kristályai vaskos magnetiten nőttek fenn. Oravicáról került a mostani kiállításba az egyik legrégebben előkerült példány, az Erzsébet-bányában vaskosan megjelenő nikkelin. Oravicabánya a típuslelőhelye az alloklász, és feltehetően a hörnesit ásványoknak. Oravicáról eddig leírt ásványok: „agalmatolit”, akantit, allofán, alloklász, almandin, analcim, andradit, antimonit, antofillit, apofillit, arzenopirit, augit, auripigment, azurit, barit, bizmutin, bornit, brochantit, bustamit, clintonit, cosalit, covellin, diopszid, emplektit, ellestadit, epidot, eritrin, ferberit, flogopit, fluorit, galenit, galenobizmutit, gehlenit, glaukodot, grosszulár, goethit, hedenbergit, hematit, hemimorfit, heulandit, heyrovskýit, hidrotungsztit, hörnesit, junoit, kalcit, kalkopirit, kalkozin, kaolinit, klinozoisit, „kloantit”, kobaltin, kobellit, krizokolla, krupkait, kuprit, kvarc, lillianit, lindströmit, löllingit, magnetit, malachit, makovickyit, molibdenit, monticellit, muszkovit, nikkelin, nuffieldit, „olivin”, ortoklász (adulár), pavonit, perovszkit, pirit, pirofillit, piromorfit, pirrhotin, proudit, rankinit, scheelit, skutterudit, smithsonit, szfalerit, „szkapolit”, szkorodit, sztilbit, talk, tellúr, tellurobizmutit, tenorit, termésarany, termésarzén, termésbizmut, termésezüst, termésréz, tetradimit, tetraedrit, tremolit, vezuvián, vivianit, „wolframit”, wollastonit. Csiklovabánya (Csiklova, Csiklóbánya) – Ciclova Montană Régi bányászatának kontaktmetamorf ásványai közül a vezuvián jelent meg nagy és jól fejlett kristályokban, melyről a lelőhely nevezetes lett. Ennek szebb példányai vagy vaskos vezuviánon kristályosodtak vagy kékes színű kalcitban nőttek benn. A wollastonit fehér, fehéressárga, enyhén rózsaszínbe hajló tömör, szálas-rostos csoportokban még ma is jól gyűjthető. A bornit, kalkopirit, covellin, sőt ritkán a tetradimit is előfordul. Az első három a wollastonit-tömbök darabolásakor azokban benn-nőve, az utóbbi pedig a vezuviánszirtek üregeiből, a bennük levő kalcit kisavazásával nyer6


hető ki. A lelőhelyen a következő fémes elemek ércei kerültek elő: Cu, Mo, Bi, Pb, Zn, W, Au, Ag, Te, Se. Az 1970-es években a csiklovai ércekre komoly tárókat hajtottak, melyek táróbejáratai és hányói a település környékén elszórtan megtalálhatók. Ezek a 80-as évek végén kerültek bezárásra. A lelőhely még ma is sok értékes szép példányt adhat a szorgalmas gyűjtőknek. A bányahelyet csodás fekvése miatt is érdemes meglátogatni. Csiklovabánya a típuslelőhelye a wollastonitnak. A lelőhelyen fellelhető ásványok: akantit, allofán, alloklász, analcim, andradit (melanit), antimonit, apofillit, arzenopirit, azurit, barit, bizmutin, bornit, covellin, diopszid, epidot, eritrin, ferberit, flogopit, fluorit, galenit, grosszulár, hammarit, hedenbergit, hemimorfit, heulandit, hessit, hörnesit, „hidrojunoit”, kalcit, kalkopirit, kalkozin, kaolinit, „klorit”, kobaltin, kondrodit, krizokolla, krupkait, kuprit, kvarc, löllingit, lindströmit, magnetit, malachit, molibdenit, nikkelin, nuffieldit, opál, pavonit, pirit, piromorfit, „piroxén”, pirrhotin, proudit, scheelit, skutterudit, sztilbit, szfalerit, talk, termésarany, termésarzén, termésbizmut, termésezüst, termésréz, tetradimit, tetraedrit, tremolit, vezuvián, vivianit, wittichenit, wollastonit. Szászkabánya – Sasca Montană A település a Lokva-hegység területére esik, mely a Déli-Kárpátok kristályos övéhez tartozik. A bányahely hidrotermális, szkarnos és kontaktmetamorf képződményei a terület nagy részét felépítő granodiorit és a jura kori kristályos mészkő érintkezési zónájában jöttek létre. Régóta művelt bányáinak érceit évszázadok óta hasznosították. Legismertebb ércei réztartalmúak, de emellett Pb, Zn, Au, Ag, As, Mo, Co, Ni, Sb is jelentős mennyiségben jelen volt. Az érctestek ásványai lencseszerűen, lemezszerű vagy oszlopformájú testekben, illetve breccsás formában itatják át az eruptív kőzeteket. Az érctest felszínközeli részei erősen átalakultak, így nagy területen oxidációs zóna képződött. A római kortól a középkoron át főleg ennek anyaga képezte a bányászat tárgyát. A mára már befejeződött bányászat maradványait még sok helyen megtaláljuk a falu környékén. Az újabb bányák leginkább a Malom-völgyben és a Szenesfalu irányába vezető igen rossz minőségi közút mellett találhatók. A meddőhányók terjedelme és nagy száma miatt a környéken még igen sok ásványt találhat a figyelmes 7


gyűjtő. Ne számítsunk azonban szemet gyönyörködtető példányokra, ha Szászkabánya környékén akarunk gyűjteni. Viszont sokféle ásványfaj kisebb-nagyobb példányát bizonnyal megtalálhatjuk. A meddőhányók egy részét még nem boríja sűrű növényzet, mert néhány táró egészen 1998-ig működött. A lelőhelyen fellelhető ásványok: „agalmatolit”, akantit, allofán, almandin, „amfibol”, andradit, anglesit, ankerit, apofillit, arzenopirit, augit, aurikalkit, auripigment, azurit, brochantit, brookit, bornit, cianotrichit, cerusszit, digenit, enargit, epidot, fluorit, galenit, gipsz, goethit, grafit, grosszulár, halloysit, hedenbergit, hemimorfit, idait, jamesonit, kalcit, kalkantit, kalkopirit, kalkozin, kaolinit, krizokolla, kuprit, kvarc, magnetit, malachit, manganit, massicot, molibdenit, pirit, piroluzit, piromorfit, „piroxén”, pirrhotin, romanèchit (pszilomelán), scheelit, siegenit, smithsonit, szfalerit, sziderit, „szkapolit”, szkorodit, sztilbit, talk, tenorit, termésréz, tetraedrit, tremolit, vezuvián, wollastonit, wulfenit. Újmoldova – Moldova Nouă Az újmoldovai bányászat kezdete valószínűleg szintén a római korig nyúlik vissza, de sajnos épp mostanában éli végnapjait. Pedig a mára mintegy 15 ezer lakosú város nagyrészt bányáinak köszönheti évszázadok óta tartó fejlődését. Az ércesedés granodiorit és főleg jura korú mészkő érintkezési zónájában jött létre, kontaktmetamorf és hidrotermális hatásra. Több ásványos zónát lehet megkülönböztetni a város körül elhelyezkedő szkarnos képződményekben, például gránátos (grosszuláros-andraditos), tremolit-epidot-kloritos, illetve vezuvián-gránátos zónákat. A Suvorov bányaterületen a fő metallogén elemek a Cu, Pb, Zn, Au, Ag, de találhatók még Bi, Mo, Sb, As, Co, Ni, In, Ga és Cd ércek is. Az Újmoldova bányában főleg Cu- és Mo-tartalmú porfirok előfordulása jelentős, míg a Várad bányában a hidrotermális ércesedés aránya a legnagyobb. Nagy külfejtés volt még a Nordic, Florimunda és Garana bányaterületeken. A középkortól a 20. század elejéig főleg az oxidációs-cementációs ércesedés zónáját fejtették, mely a lelőhely híresen szép – régi gyűjteményekben megtalálható – ásványait szolgáltatta. Újmoldova nemzetközi hírét főleg az ezidőtájt fellelt másodlagos rézásványoknak köszönheti. Itt találták elsőként a cianotrichit nevű ásványt. 8


Régi bányahelynevek voltak: Pünkösdvasárnap-bánya, Mária-Anna-bánya, Benjamin-bánya, Ágnes-táró, Szilveszter-bánya, Zsófia-bánya, Persitabánya. A legutolsó évtizedekben főleg a Cu-Mo-porfíros érctesteket bányászták nagy külfejtésekben, ahonnan a kitermelt ércek azonnal a feldolgozókba kerültek. Így kevés esélye maradt a szép ásványok megmaradásának és begyűjthetőségének. Mivel a régóta folyó bányászatnak bőséges szakirodalma van, a leírt ásványfajok listája is jelentős.

Goethit (Újmoldova). A példány mérete: 18 × 20 cm.

Újmoldováról előkerült ásványok: allofán, almandin, „amfibolazbeszt”, analcim, andradit, anhidrit, anglesit, antofillit, aragonit, aurikalkit, auripigment, azurit, barit, bornit, brochantit, brucit, cerusszit, cianotrichit, covellin, dickit, diopszid, dolomit, emplektit, epidot, eukroit, flogopit, fluo9


rit, galenit, gipsz, goethit, goslarit, hematit, kabazit, kalcit, kalkantit, kalkofillit, kalkopirit, kalkozin, kaolinit, klinozoisit, „klorit”, kondrodit, krizokolla, krokoit, kuprit, kvarc, laumontit, ludwigit, magnetit, markazit, malachit, melanterit, molibdenit, nátrolit, „olivin”, ortoklász (adulár), pirit, pirrhotin, pszeudobrookit, realgár, smithsonit, stevensit, susannit, szfalerit, sziderit, sztilbit, tenorit, termésréz, tetradimit, tetraedrit, thomsonit, tremolit, veszelyit, vezuvián, vivianit, wittichenit, wollastonit, zoisit. Vaskő (Moravicza) – Ocna de Fier A mészkő és granodiorit szkarnos zónájában kialakult ásványtársulást vasércei miatt több évszázada termelik. A bányászat virágkora a múlt század 60-as és 70-es éveire tehető, melyet az 1990-es években fokozatosan beszüntettek. Régi adatok alapján a következő bányahelyek elnevezéseit tudtam felderíteni: Márkus, Ignác, Franciska, Jupiter, Alfréd, Teréz külszíni bánya, ill. Pál, Delius, Julianna, Dánielhegy, Eleonóra, Amália, Reichenstein, Károly és a legutolsónak bezárt Ursoanea bánya. A település környéki bányahelyek legfőbb metallogén elemei a Fe, Pb, Zn, Cu, B, Bi, Ag, Cd voltak. Legismertebb ásványai a különféle gránátok (andradit, grosszulár, almandin), a lelőhely leginkább ezek miatt lett a gyűjtők körében híres és kedvelt. A ludwigit és a veszelyit ásványoknak Vaskő a típuslelőhelye, ezért sok ásványtani irodalomban találkozunk a település nevével. (Megjegyzendő, hogy régi irodalmakban és gyűjteményekben a lelőhely még régi nevén, Moraviczaként szerepel.) Sajnos napjainkban már egy-egy igazán szép vaskői lelőhelyű példányhoz hozzájutni csak nagy szerencsével lehet. A bányák rég bezártak és az idevetődő gyűjtők sokszor kopogtattak az egykori bányászlakások ajtaján gyűjteménybe való példányok után kutatva. Szerencsére azonban az egykor kiterjedt bányászat miatt a hányókon bőven van lehetőség a gyűjtésre. A kisebb, még fellelhető darabok között is lehet csinos, változatos társulású és színvilágú példányokat találni, főleg szorgalmas és figyelmes gyűjtőmunkával.

10


Andradit, kvarc (Vaskő). A példány mérete: 9 × 13 cm.

Magnetit, dolomit, sziderit (Vaskő). A példány mérete: 8 × 10 cm. 11


A Vaskőről leírt ásványok: allanit, allofán, andaluzit, anglesit, ankerit, antigorit, antimonit, apatit, aragonit, aurikalkit, azurit, biotit, bizmutin, bizmutit, bohdanowiczit, bornit, brochantit, carrollit, cordierit, diopszid, dolomit, cosalit, egirin, epidot, eritrin, fluorit, flogopit, franklinit, galenit, gipsz, goethit, greenockit, guanajuatit, gustavit, hematit, hemimorfit, hessit, heterolit, hibschit, hidroheterolit, junoit, kalcit, kalkofánit, kalkopirit, kawazulit, klinoklor, klinozoisit, kloritoid, krizokolla, „krizotil(azbeszt)”, kuprit, kvarc, laumontit, lepidokrokit, lindströmit, linnéit, lizardit, magnetit, malachit, manjiroit, markazit, matildit, mawsonit, „olivin”, opál, paligorszkit, pirit, piromorfit, piroluzit, „piroxén”, pirrhotin, romanèchit (pszilomelán), rodonit, spinell, szaibélyit, „szerpentin”, szfalerit, sziderit, „szkapolit”, sztilbit, talk, termésarany, termésbizmut, termésezüst, termésréz, tetradimit, tetraedrit, todorokit, tremolit, vezuvián, vivianit, wittichenit, „wolframit”, woodruffit, zoisit. Dognácska – Dognecea Félig lekövezett, félig viszont földes úton legegyszerűbben a szomszédos Vaskőről juthatunk el mintegy 11 km-t megtéve az egykor német ajkú bányásztelepülésre. A szász építkezési stílus a falu képén mindmáig megfigyelhető. A mai lakosságból sokan egymás között még mindig németül beszélnek. Dognácskán a már tárgyalt vaskői előforduláshoz hasonlóak a kontaktmetamorfózis során keletkezett, szulfidokban, szilikátokban és oxidokban gazdag ércek települési viszonyai. Az érctestek fészkekben, tömbökben vagy a kőzettestet átitatva voltak fellelhetők. A fémek közül itt jelentősebb mértékben jelenik meg az Sb, As, Mn, Au, mint Vaskőn. A lelőhely ásványai: aktinolit, allofán, almandin, „amfibol”, analcim, andaluzit, andradit (melanit), anglesit, ankerit, antigorit, antimonit, apofillit, aragonit, arzenopirit, augit, aurikalkit, azurit, barit, bizmutin, bornit, brochantit, cerusszit, cianotrichit, cordierit, cosalit, dolomit, diopszid, epidot, eulitin, galenit, goethit, goslarit, grosszulár, hedenbergit, hematit, heteromorfit, ilvait, johannsenit, kalcit, kalkantit, kalkofánit, kalkopirit, kalkozin, kaolinit, klinoklor, klinozoisit, „klorit”, korund, krizokolla, „krizotil(azbeszt)”, kuprit, kvarc, lepidokrokit (?), libethenit, ludwigit, magnetit, manganit, malachit, markazit, nikkelin, opál, pargasit, pirit, 12


piroluzit, piromorfit, pirrhotin, rodokrozit, rodonit, stromeyerit, smithsonit, szfalerit, sziderit, tenorit, termésarany, termésbizmut, termésréz, tetradimit, tetraedrit, tremolit, veszelyit, vezuvián, vivianit, wollastonit.

Pirit (Dognácska). Képszélesség: 7 cm.

Az ásványok megjelenése: Itt szeretnék néhány sorban ismertetni néhány olyan, általam ritkábbnak és érdekesnek tartott ásványelőfordulást, mely ezeknek a lelőhelyeknek az igazi értékét képviseli a gyűjtők körében. Vaskő kvarckristályai nem értek el nagy méreteket (max. 15 cm), viszont változatos színük miatt kedveltek a gyűjtők körében. Különösen a hematittól rózsaszínesre színezett apró másodgenerációs kvarccal vagy kalcittal hintett példányai értékesek. Dognácska kvarcai közül a zöldes változatok híresek, melyekre sok esetben vékony paligorszkitkéreg települt. A hematit vasrózsák formájában néha akár 2-3 cm hosszú vékonylemezes kristálykákból álló csoportokat alkot, általában kalcitra vagy kvarcra települve.

13


Vaskőről csodás rózsaszín „manganokalcit”-példányok kerültek elő, de a leghíresebbek a Dognácskáról előkerült csillag alakú hematitikerkristályok voltak. Példányaihoz hozzájutni ma már szinte lehetetlen. A diopszid zöldesszürke, vastagtáblás kristályai 5 cm nagyságot is elértek Egykor található volt a bányákban tenyérnyi méretű táblákból összenőtt csoportokban is, de ma már egyetlen különálló kristályának megszerzése is nagy utánajárást igényel. A magnetit általában vaskos megjelenésben fordult elő a tömzsökben. Nem voltak gyakoriak a cm-t is elérő jól fejlett rombdodekaéderes kristályai, ezért a bányaműködés idejében is nagyra tartották őket. Szebb példányai a gyűjtemények igazi értékei. Tremolitból viszont ma is bőséggel gyűjthetünk többféle színben és méretben, főként a Julianna-bánya külszíni részén. Az epidot halványzöld, általában alapkőzeten fekvő „pisztacit” nevű változata Vaskőn fordult elő. A kalcit is főleg Vaskőn volt gyakori, rendkívüli szín- és formagazdagságban. Egyéb karbonátok közül a sziderit szép, cm-t elérő, hajlott lapú változatai általában magnetitre nőttek, de gyakran alkotnak bevonatokat is, mégpedig dolomitkristályokon. Az ankerit fehér, hajlott lapú romboéderekből felépülő kristálykákat formál, melyek sűrű összenövésben csoportosulnak a kvarcra települve. A magnezit a dolomithoz és ankerithez hasonló megjelenésű és azoktól csak nagy helyismerettel rendelkezve, a társulásait ismerve lehet elkülöníteni. A Vaskőn felfedezett ásványok közül a ludwigit szálas, lilásfekete árnyalatú, selymes fényű csoportokban még ma is begyűjthető, de a veszelyit smaragdzöld példányait ez idáig még sajnos mikroméretben sem találtam. A pirit Dognácskán jelent meg szebb kockákban, mintegy 5 cm-es élhosszúsággal. A mai hányókon ritkán gyűjthetők még mm-es méretekben különféle bizmutásványok (bizmutin, cosalit). Egyéb szulfidok (pl. galenit és szfalerit) kisebb kristályokban gyakoriak, de szépségben és nagyságban nem vetekedhetnek a Nagybánya környéki vagy az érchegységi előfordulásokkal. A flogopit tenyérnyi zöld táblákban Vaskőn fordult elő. A pszeudomorfózák közül a dolomit magnetit után alkotott álalakjai híresek, melyek főként magnetitkristályokkal együtt voltak fellelhetők. A Dognácskai-hegység két ismertetett lelőhelye még ma is az ásványgyűjtők kedvelt célpontja a kiterjedt hányók és a változatos ásványviláguk miatt. Mindez annak ellenére így van, hogy Dognácskán 1991-ben, Vaskőn pedig 1994-ben felhagytak a bányászattal. Az egykor virágzó bányásztelepülések a munkahelyek teljes hiánya miatt népességüket tekintve elöregszenek. A természetszerető városiak közül viszont egyre többen fedezik fel 14


a táj igazi szépségét, s mostanában örömmel látom a gyarapodó felújított, ma üdülőként hasznosított egykori bányászlakokat. Ruszkica (Ruszkicatelep) – Ruschiţa A Ruszkahavas vagy Pojana Ruszka nagy területű, egyenletes magasságú, főleg kristályos kőzetekből álló tönk. Iskolapéldája a felemelt tönkfelületeknek. Tetején tökéletlen síkságot találunk, s lábunk alatt is mindig másmás kőzeteket láthatunk a hegység területén barangolva. Egyszer csillámpala, máskor devon korú mészkő, diorit, esetleg szilur palás mészkövek bukkannak elő. A hegység déli lejtőinek középső zónájában elhelyezkedő Ruszkica bányászfalu környékén igen régi hagyományai vannak a bányászkodásnak. A vidék lakosságának nagy része a mai napig a híres márványbányászatból és annak feldolgozásából él. Az itt bányászott fehér és halványrózsaszín márvány sok régi magyarországi templom szobrainak anyagát szolgáltatta. Ma modern ipari gyémánteszközökkel folyik a több tonnás márványtömbök kitermelése. Az egységes kőzetben nem gyakoriak az ásványokat rejtő repedések. A ritkán fellelhető üregek falán goethittől helyenként barnásra színezett, zónás kifejlődésű kalcit változatos kristályait gyűjthetjük. Helyenként pirit, barit és kvarc is előfordul. A pirit gyakran már goethitté alakult. A kvarckristályok ritkán haladják meg az 5 cm-es méretet. A márványbányával szemben, a völgy másik oldalán találhatjuk meg Ruszkica igazán szép, változatos kristályokat produkáló lelőhelyét, mely „Mina complexe” ércbánya néven az 1970-80-as években élte virágkorát. Az itteni csillámpalában telepszerűen, hidrotermális-metaszomatikus hatásra létrejött ércesedés főleg a következő elemekben volt gazdag: Pb, Zn, Cu, Ag, Cd, Bi, Sb. A lelőhelyen fillitek, szericitpalák, mészkövek szkarnos zónájában szabálytalanul összeálló tömzsökben fordult elő az érc. Ruszkica ásványai: aktinolit, allofán, andaluzit, andradit, ankerit, aragonit, apofillit, azurit, barit, bornit, brannerit, brochantit, brucit, cerusszit, cinkit, diopszid, dolomit, epidot, galenit, goethit, grosszulár, hematit, hemimorfit, heulandit, ilvait, kalcit, kalkopirit, „klorit”, krokoit, kvarc, magnetit, magnezit, malachit, melanterit, paligorszkit, pirit, piromorfit, „szerpentin(krizotil)”, szfalerit, sziderit, „szkapolit”, tetraedrit, tremolit, vermikulit, vezuvián, wollastonit, wulfenit. 15


Kalcit, kvarc (Ruszkica). Képszélesség: 7 cm.

Kvarc (Ruszkica). A példány mérete: 20 × 20 cm.

16


Szfalerit (Ruszkica). Képszélesség: 5 cm. Az összes bemutatott példány Kövecses-Varga Lajos (Siófok) gyűjteményéből származik.

Sajnos ez a lelőhely nem volt kellőképpen képviselve a hazai közgyűjteményekben. Ezért különösen értékes volt és szerencsére eredményes is a mintegy 20 alkalommal Kövecses-Varga Lajos által a bányahelyre szervezett leletmentő túra. Segítségével jutott szép példányokhoz a Magyar Természettudományi Múzeum és a Herman Ottó Múzeum Ásványtára, de több magángyűjtő is. A bemutatásra kerülő ásványokról: a kvarcot változatos színvilágú (hegyikristály, ametiszt, füstkvarc, prazem) és formagazdagságú (japáni iker és dipiramisos kifejlődés) példányok képviselik. A kiállított kalcitpéldányok is gyönyörűek és csak helyhiány miatt nem került ide több változat. Érdekes a szfalerit zónás kifejlődése. A lelőhely galenitje nem ért el nagy kristályméreteket; cm-es kockáinak megjelenése hasonlít a selmeci pél-dányokéhoz. Az apofillit gyakorta borítja apró kristályaival a kvarcot, annak sajátos színt adva. Ugyanakkor igen szépen fejlett kristályokban is megjelenhet. Ahogy azt a kiállítási példány bizonyítja, szépsége vetekedhet az indiai darabokkal. Az epidot és diopszid üde zöld színeikkel teszik változatosabbá a 17


kvarckristály-csoportokat. Az apofillit mellett a vermikulit apró zöldes gömböcskéit Kövecses-Varga Lajos fedezte fel a lelőhelyen és most először mutatjuk be kiállításban. Utóbbi ásványnak Sajó István végezte el a szerkezeti azonosítását. Márga – Marga A ma is működő külfejtést – mely nem esik messze Ruszkicától – főleg az ott található aktinolit-példányok miatt érdemes meglátogatni. Jó időben a talkbányához vezető út környéke kiváló táborozási lehetőséget is biztosít. Csendes völgyben, békésen csordogáló patak mellett szép panorámában gyönyörködhetünk. A bányában mintegy 50 m vastagságban húzódik a kitermelt kloritos talkpala-réteg. A pirit a kloritos talkpalában a bánya egyes részein talkpalában és kvarcitlencsékben is egyaránt előfordul. A legnagyobb kristályok a 3 cm-t is elérhetik, de erősen torzultak. A kvarc vaskos-tömeges lencséket képez a talkpalában. A terméskén porszerű kiválásai a pirit bomlásával keletkeztek. A szabálytalanul települt kőzettestben a bányászott talk klorittartalma miatt zöldesfekete színű, de keményebb-lágyabb változatai is vannak. A montmorillonit, kaolinit és illit vaskos-tömeges halmazokban jelenik meg. Az aktinolit kétféle módon mutatkozik: 1) puhább kloritos talkban vékony, többé-kevésbé átlátszó, zöld tűs csoportokban, szinte az egész kőzetet átszőve; 2) kemény szerpentinitben csillagszerű csoportokat alkot, sötétzöld színben. A kiállításban szereplő példány is egy ilyen előfordulás, melyet 2000-ben gyűjtöttem. A lelőhely egyéb ásványai a folyamatos bányaművelésnek köszönhetően jól gyűjthetők.

18


Kövecses-Varga Lajos gyűjtemény ÁSVÁNYMÚZEUM – SIÓFOK Magyarország egyik legnagyobb és legszebb magángyűjteménye 1986. júniusa óta látogatható Siófok város centrumában, a Kálmán Imre sétányon. Az államilag védett gyűjtemény kiállítótárlóiban mintegy 3000 ásványt csodálhatnak meg a látogatók, akik közül sok a visszatérő vendég. Örömmel fedezik fel a minden évben jelentős tárgyi gazdagodást a kiállításban, mert az élő múzeumként állandóan gyarapodik. Különösen a nyári hűvösebb napokon sok a látogató, hiszen a természeti szépségekre fogékony emberek beiktatják balatoni nyaralásukba a külföldön is ismert, híres gyűjtemény megtekintését. A kiállítás hat helyiségében helyszűke miatt az ásványok zsúfolásig megtöltik az 54 vitrinszekrényt. Ennyi ásványt igazán szép és esztétikus körülmények között sokkal nagyobb helyen kellene kiállítani. Sajnos az egykori szenespince nem megfelelő hely az ásványok tárolására és az emberi munkára sem az állandó nedvessége, s az ebből adódó dohszag és penészedés miatt. Mivel a magángyűjtemény eddig még soha nem kapott anyagi támogatást, önerőből nem telik többre. Talán akad majd egyszer mecénás aki belátja, hogy ez a kincs megérdemel egy szép múzeumot, s ahová a magángyűjtemény egyéb tízezer darabja is elhelyezhető. Addig a kiállítás hozzá nem méltó körülmények között látogatható, de a bemutatott példányok szépsége mégis csodálattal tölti el látogatóit.

A MAGÁNGYŰJTŐRŐL Kövecses-Varga Lajos több mint 30 éve gyűjti a történelmi Magyarország ásványait. 1957-ben született Lovászpatonán, ahol a helyi kavicsbányában találta első ősmaradványait, majd később a Bakony akkor még működő bauxitbányáiban az ásványait. A szegedi egyetem elvégzése után két évig tanított, de már minden szabadidejét az ásványgyűjtésnek szentelte. Bejárta hazánk lelőhelyeit, és egyre gyakrabban a Felvidék, később pedig – akárcsak ma – az erdélyi működő és már rég bezárt bányahelyeket. Ezek közül némelyikre már százötvennél is többször eljutott. Ez a szorgalmas gyűjtőszenvedély eredményezte, hogy mára hazánk egyik legismertebb és 19


legszebb magángyűjteményével rendelkezik. A világ leghíresebb magángyűjtői járnak hozzá, csodálattal adózva gyűjteményének. A külföldi szakemberek is elismerik, hogy Kövecses-Varga Lajos gyűjteménye ásványpéldányainak szépségét, értékét és ritkaságát tekintve az egyik legnagyobb és legszebb magángyűjtemény Közép-Európában. Erdélyi lelőhelyű példányait tekintve pedig bizonyára az égész Földön nincs teljesebb magánkollekció. Mindezt elérni 46 évesen csak fanatikus gyűjtőszenvedéllyel lehetett. Múzeumát is magánerőből tartja fenn a család. A gyűjtőt munkájában szülei, felesége és remélhetőleg majd fiai is segítik.

Kvarc, kalcit (Ruszkica). A példány mérete: 9 × 11 cm. Kövecses-Varga Lajos gyűjteménye (Siófok).

20


BEMUTATKOZIK A MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR A MISKOLCI EGYETEM Műszaki Földtudományi Kara (korábbi elnevezésében Bányamérnöki Kar) a világ egyik legrégebbi műszaki felsőoktatási intézménye, a Miskolci Ásványfesztivál rendezvénysorozat kezdeményezője és 22. alkalommal szervezője. A 1735-ben Selmecbányán alapított, Mária Terézia által Akadémiai rangra emelt intézmény a természet értékeinek megismerésére, feltárására, kitermelésére és feldolgozására jött létre. Az ásvány és kőzettan oktatására 1763-ban alapították meg az első tanszéket. Akkor kezdődött meg annak az ásvány és kőzettárnak a kialakítása, amely folyamatosan bővülve, ma is az oktatás és tudományos kutatás céljait szolgálja az Ásvány Kőzettani Tanszéken. A selmeci aranygyűjtemény, vagy az ásványgyűjtemény különleges darabjai ma is kiváltják az érdeklődök figyelmét és csodálatát. A kar feladata az elmúlt évtizedekben jelentősen kibővült. A természeti értékek megismerése, felkutatása és kitermelése mellett, a természeti értékek megőrzése, természeti környezetünk védelme a fő feladatunk. A földtudományok beható ismerete nélkül, a mérnöki ismeretek és gondolkodásmód hiányába nem tehetünk eredményes lépéseket környezetünk védelme, a megújítható és fenntartható fejlődés érdekébe. A nyersanyagok felkutatása és kitermelése, a vízkészletek feltárása és megvédése, korunk nagy kihívása a hulladékprobléma megoldása, a természeti környezet rehabilitálása és rekultivációja mind-mind a karon megszerezhető ismereteket igényli. A nagy tradíciókkal rendelkező Kar képzési rendszere teljes egészébe beépült a hasonló profilú európai intézmények sorába, az oktatás és kutatás területén kialakult jelentős nemzetközi kapcsolataival segíti a jövő szakembereinek felkészülését. A Karon jelenleg az alábbi szakokon, szakirányokon folyik nappali tagozaton képzés: Geotechnikai és bányászati szak Bányászati szakirány Geotechnikai szakirány Előkészítéstechnika-mérnöki szak Nyersanyageljárástechnikai szakirány Környezeti eljárástechnikai és hulladékelőkészítési szakirány 21


Műszaki Földtudományi szak Geológusmérnöki szakirány Geofizikus-mérnöki szakirány Hidrogeológiai-mérnökgeológiai szakirány Geoinformatikai szakirány Olaj- és Gázmérnöki szak Olajmérnöki szakirány Gázmérnöki szakirány Környezetmérnöki szak Általános környezetvédelmi szakirány Ipari környezetvédelmi szakirány Környezet geofizikus-mérnök szakirány Levegőtisztaság-védelmi szakirány Gépészeti szakirány Geográfus szak Az oktató és kutatómunkát öt intézet 13 tanszéke szervezi, irányítja és végzi a Karon, így: Geotechnológiai és Térinformatikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Tanszék Geodéziai és Bányaméréstani Tanszék Eljárástechnikai és Geotechnikai Berendezések Intézet Eljárástechnikai Tanszék Geotechnikai Berendezések Tanszék Földtani és Geofizikai Intézet Ásvány és Kőzettani Tanszék Földtan-Teleptani Tanszék Geofizikai Tanszék Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék Természetföldrajz-Környezettani Tanszék Társadalomföldrajzi Tanszék Kőolaj és Földgáz Intézet Olajmérnöki Tanszék Gázmérnöki Tanszék Bányászati Kémiai Tanszék 22


Hívjuk és várjuk azokat a fiatalokat, akik szeretnék a természeti környezetünk törvényeit, értékeit megismerni, megvédeni, a fejlődés és a környezet egyensúlyát megőrizni. Nagyhírű professzorok, oktatók és kutatók, jól felszerelt laboratóriumok, gyűjtemények, informatikai eszközök és rendszerek segítik a hallgatóinkat a mérnöki tanulmányok elsajátításában, az elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésében. A külföldi részképzések lehetőséget teremtenek arra is, hogy hallgatóink kitekintsenek a világba, megismerjék más egyetemek képzési rendszerét is. A karon meglévő jó oktató hallgatói viszony, a tradíciók, a hagyományok mind-mind segítik a jövő szakembereinek szakmai és emberi fejlődését egyaránt. Dr. Bőhm József A Műszaki Földtudományi Kar dékánja

23


HERMAN OTTÓ MÚZEUM ÁSVÁNYTÁRA A miskolci Herman Ottó Múzeum Ásványtára az előcsarnokban várja az ásványfesztivál látogatóit. Könyvkínálatunkból: • Tóth Mike: Magyarország ásványai. • TMH I.: Az erdőbényei Mulató-hegy ásványai. • TMH II.: Telkibánya ásványai. • TMH III.: A Szerencsi-dombság ásványai. • TMH V.: Az Esztramos-hegy ásványai. • TMH VI.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai. • TMH VII.: A magyar topografikus és leíró ásványtan története.

Tekintse meg

MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYAI című állandó kiállításunkat a Herman Ottó Múzeum kiállítási épületében (Miskolc, Papszer 1.). Nyitva: hétfő kivételével minden nap 10 és 16 óra között.

Herman Ottó Múzeum, Ásványtár 3525 Miskolc, Kossuth u. 13. Tel.: (46) 505-098 E-mail: [email protected] Internet: www.mineral.hermuz.hu 24


MAGYAR MINEROFIL TÁRSASÁG Hazánk az ásványfajokat tekintve közepesen gazdag országnak számít. Eddig mintegy ötszáz ásványfajt írtak le Magyarország területéről, ezek felét az utóbbi másfél évtized során. Ebben nagy szerepe van az amatőr gyűjtőknek, hiszen a múzeumoknak, egyetemeknek nincs elég kapacitásuk a terepi munkához, vizsgálatokhoz. Jelentős lépés volt a hazai ásványgyűjtés történetében, hogy 1990-ben megalakult a Magyar Minerofil Társaság, melynek szakmai felügyeletét a Herman Ottó Múzeum látja el. Társaságunk szép példája a szakemberek és az amatőr gyűjtők közti együttműködés pozitív hatásainak. Tagjaink az országot járva, és képezve magukat a különböző szakirodalmakból, olyan új ásványokra bukkanhatnak, melyek idáig ismeretlenek voltak hazánkból. Az ilyen példányokat valamelyik intézményben részletesen megvizsgálják, így a gyűjtők és szakemberek együttműködésének köszönhetően a múzeumok, egyetemek, kiállítások is egyre több érdekes darabhoz juthatnak. A Magyar Minerofil Társaság célja az ásványtan népszerűsítése, az ásványokkal, földtannal kapcsolatos ismeretek terjesztése, hazánk területének minél teljesebb ásványtani feltárása, az ásványgyűjtés etikájának megőrzése, tagjaink érdekképviselete. Társaságunk tagja lehet bármely személy, aki foglalkozása vagy érdeklődése révén kapcsolatba kerül az ásványokkal, egyetért céljainkkal és befizeti a tagsági díjat. Tagjaink részt vehetnek rendezvényeinken, igénybe vehetik szolgáltatásainkat, kedvezményeinket, javaslatokat tehetnek, évente három alkalommal díjmentesen megkapják a GEODA című folyóiratunkat, melyben térítés nélkül közölhetnek szakmai tárgyú hirdetéseket. Tagjaink kötelességei közé tartozik, hogy egyetértsenek céljainkkal, és a Társasághoz máltó szakmai, etikai magatartást tanúsítsanak. GEODA című kiadványunkkal az ismeretszerzést és a gyűjtési lehetőségeket igyekszünk megkönnyíteni. Ebben ismertetjük a hazánkból kimutatott új ásványfajokat, az újonnan felfedezett lelőhelyeket, a magántulajdonban levő bányák esetleges címváltozásait. Hasznos ismereteket szerezhetünk egyes ásványcsoportok keletkezési körülményeiről, tulajdonságairól, vizsgálati módszereiről. A külföldi szakirodalomban megjelent érdekes cikkek kivonatán túl beszámolókat olvashatunk helyi szervezeteink tevékenységéről is.

25


Társaságunk igyekszik koordinálni a hazai ásványbörzéket, és minden év végén összeállítja a börzeszervezők által leadott adatokból a következő évi programot. A börzenaptárt tagjaink részére postai úton eljuttatjuk, akik nem tagok, a nagyobb börzéken juthatnak hozzá. Eddig négy könyvet sikerült kiadnunk a Minerofil Kiskönyvtár sorozatunkban: • I.: Várhegyi Győző és Szakáll Sándor (1994): Gyűjtéstől a gyűjteményig. • II.: Szakáll S. (szerk.) (1996): 100 magyarországi ásványlelőhely. • III.: Várhegyi Győző (1998): Az ásványok extra mérete. • IV.: Szakáll S. (szerk.) (2004): 120 ásványlelőhely a Kárpátokból. Évente több tábort szervezünk, melyeken tagjaink kedvezményesen vehetnek részt. Társaságunkról az Interneten is olvashatunk a www.mamit.hu címen, ahol aktuális táborainkról, híreinkről, börzékről szerezhetünk új információkat.

Magyar Minerofil Társaság 3525 Miskolc, Kossuth u. 13. Tel.: (46) 505-098 Levelezési cím: 1725 Pesterzsébet 1, Pf. 254. E-mail: [email protected] Internet: www.mamit.hu

26


MEGHÍVÓ A XIX. „SZABÓ JÓZSEF” NEMZETKÖZI ÁSVÁNY- ÉS ŐSMARADVÁNYGYŰJTŐ TALÁLKOZÓRA ÉS BÖRZÉRE AMELY TATABÁNYÁN A KÖZMŰVELŐDÉS HÁZÁBAN (a Szent Borbála téren) 2004. április 3-án szombaton 9–18 óráig kerül megrendezésre. Minden kiállítót és látogatót szeretettel várunk! Információ: 06-20-964-2841 (Tamás Gábor) 06-20-314-6802 (Mondik Csaba)

27


Címlapon: Andradit tremoliton (Vaskő). Kövecses-Varga Lajos gyűjteménye (Siófok). Képszélesség: 5 cm.

A XXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál rendező szervei: Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara Herman Ottó Múzeum Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata OMBKE Egyetemi Osztálya

Szeretettel várjuk a XXIII. Nemzetközi Ásványfesztiválon 2005. március 5–6-án!

A műsorfüzetet szerkesztette: Fehér Béla

Nyomdai munkálatok: Tipo-Top kft., Miskolc Felelős vezető: Solymosi Róbert 28

Kvarc (japáni iker), Vaskő, Danila bánya. Kövecses-Varga Lajos gyűjteménye (Siófok). A kvarckristályok hosszúsága: 6 cm.

Kvarc, Ruszkica. Kövecses-Varga Lajos gyűjteménye (Siófok). A példány mérete: 6 8 cm

Recommend Documents