*«\k*v ó*avtcvv: U^G jlfv^'"'^

S H ^ ^ *" 1>^H I ->• - '

»»- V\ '1H. — W<WbveX\ —

S. £>^o - Z V L / * < t a ^ - i n ^ . í

- íaa^ .

^ , I, |fc,UjU,

(

&\>«\k*v ó*AvtcvV: U^G j l f V ^ ' " ' ^ .

\

'

•

/vyko.

\1±\.

V. t G

ri í*- i Cs'i

¥

t1 i 1

*%>

" Sl ^ -I ^ K' ~l ^ ^ < ** i \• ** C< O, ^ Í 05 í?l A i• — — v I S

-r -££;

4

V^t

]

-

VN>

I

\ X

*

Az igazság,mint a polgári p e r b á l j a ; a magyar Polgári PerrenatSrtá.3 t é t e l e s intézkedései ezen c é l megvalósitésa érdekében.

Irta: Szabó Iészlö jogszigorló.

Debrecen,1938,

n

.11; u

' ? -« T

Por r á smun ká k: Dr.Bacsé Jenő:Pol,gári Perrendtartás t ankönyve. G-r i 11-f é le kiadás 1017. Budapest, Dr.Becsi Jenő:A polgári per c é l j a , A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság ki adá sa. 19-34 , Debrecen, Dr^Magyary G-éza:A Magyar Polgári Perjog, I I . kiadás,Budapest, Vinkler János: Az igazság a polgári perben,A Magyar Tudományos Akadémia kiadása.1929,

2

I # Bevezetés:A polgári per fogalma és lényege # II.Tárgyalás;A magyar és német irodalom ismertetése a polgári per c é l j á t i l l e t ő l e g ; az igazság e l v e , mint a polgári per •végcélja; Polgári Perrendtartásunk azon intézkedéseinek t a g l a l á s a , melyek az igazság ér vénye síil é s é t célozzák, és lehetővé teszik. III.Befejezés:Conclusio #

I.

•

Az állafn f e l a d e t a e jogrend f enntar tása; a magánjog védelme és a magánjogi érdekek érvényesítése. Az állam az önsegélyt, az önhatalmú. j o g érvényesítést t i l t j a , i l l e t ő l e g nagyon szűk korlátok közé szőri t j e ; és kivételnek tekint i . A jogok védelmének természetes ú t j a

a

hatósági jogsegély.Az állam magára veszi a jogvédelem f e l a d a t á t s jogot ad az egyes személynek önmagával,illetőleg j o g s z o l g á l ta tő orgánumával szemben a jogvédelemre. • A haté sági jogsegély közege a "biróság, eszköze a per. Az állam jogvédő tevékenységére,vagyis a magánjogok védelménél való közreműködésre akkor lesz szükség,ha a tényleges á l l a p o t

a jogállapotnak nem f e l e l meg,vagy,ha meg i s f e l e l ugyan, de a jogállepot kétségessé,bizonytalanná v á l t . Az állani á l t a l ilyenkor likalmazott jogvédelem nem á l l h a t másból,mint annak megállapitásáb61,frogy mi a jognak megfelelő állapot,továbbá

- ha ez szükségesnek

mutatkozik - © jognak megfelelő á l l a p o t me gvalő s i t á sáb<51. A perbeli jogvédelem abbéi á l l tehát, hogy valamely erre h i v a t o t t állemi közeg /b iréság/ ki j e l e n t i , hogy mi a jognak megfelelő állapot. A polgári per - legszűkebb meghatározás s z e r i n t - tehát végeredményben az az állsnthatésági eljárás,,melyben egy,-rendszerint magánjogi - jogviszony f enállásának, .nsagy

fenn nem á l l á s á n a k , i l l e t v e egy tény valóságénak vagy valótlanságának megállapítása á l t a l adandó jogvédelmet kéme k # V £ r . Bacsó J;Polg # Per.r, tankönyve 6 old./ II. n

A magyar és német p e r j o g i irodalomban

a legújabb időkig eldöntetlen probléma v o l t az a kérdés,hogy mi i s tulajdonképpen a pol-; . g á r i per célja,mi az eszmei célja,mii az alapgondolata az állam p e r j o g i szervezetének, a p e r t s e l j á r á s n a k , az egész Polgári perrendtartásnak ? Jciint l á t t a k , a per tulajdonképpen elsősorban jogvédelmi e l j á r á s s igy mindenekf e l e t t a per c é l j a a p e r b e l i jogvédelemadás. Vitás azonban az,hogy a p e r b e l i jogvédelemnek meg k e l l - e f e l e l n i az igazság szelr-

lem ének, végy e l é g az . i s , hogyha a törvény holt "betü jéhez ragaszkodva,csak arra k e l l vigyázni a feleknek és a "bírónak, hogy ténykedésük ne leg^/en perrendellenes;kimeríti ez i s a polgári per c é l j á t ; v a g y valóban a jogvédelemnek össze i s k e l l vágnia az igazsággal '? Ezekkel a kérdésekkel számos kiváló p e r j o g i iró f o g l a l k o z o t t már eddig a legellentétesebb álláspontokat f o g l a l v a e l . Adolf Wach kiváló német per jogász "Das Göstöndnísa" /Tübingen und Leipzig 203-20 5 lapon/ cimü munkájában kereken kimondj a, hogy a per c é l j a nem az anyagi igazság keresésében r e j l i k . Szerinte a pertárgy magánjogi természete e l v i l e g éppen kény s z e r i t az igazságról

való lemondásra.Hivel - okoskodik továbbá a peranyagot e f e l e k s z o l g á l t a t j á k , e z már £•

eleve megszabja a biró ^-ognitio h a t á r a i t , s a b i r ó i mér l e g e l é s csak azon tényekre' szőritkozhatik,melyekről a bíróságnak h i v a t a l b ó l van tudomása, iüfach eszmemenetéből nyilvánvaló,hogy helytelen fogalamképzésekbol ered.Ami

az

"anyagi igazságot" i l l e t i - ilyen egyszerűen nincs.Az igazság csak e g y f é l e lehet, igazság,melyet nem lehet enyagi igazság és a l a k i igazság alkatrészekre felbontani. További gondolatmenete pedig a bizony i t á s fogalmának helytelen és mul± századbeli f e l f o g á s á b ó l ered.ügyanis - mint e r r $ l kéáőbb bővebben l e s z szó - a bizon y í t á s t a perben nem a f é l végzi,hanem a 8

bi:ii5; s igy

megdől azután ,/ach ide f ű z ö t t

következtetése i$ # A német tudósok közül Hellwig már helyesebb állásponton ven;a per c é l j a az igazság kiderítése,»&z a perrend - mondja Hellwig mely a hazugságot,mint j o g e l l e n e s cselekményt nem t i l t j a meg a perben,az a legalacsonyabb fokcm á l l # * A német irodalom képviselőinek e l l e n t é t e s á l l á s p o n t j a után a magyar irodalom ide vonatkozó r é s z é t ismertetve, á t h a t j u k , hogy a legújabb álláspont szerint /dff.Magyairy G-éza af.Büosd £enő, Vinkler János/ ez a kérdés már e l d ő l t , t i s z t á z ó d o t t ez a v i t á s p e r j o g i probléma i s , amennyiben ezen f e n t emiitett magyar tudósok monographiáikkál kétségtelenné tették,hogy a per eszményi c é l j a az igaz9

s ágn e k me gf e le lő j o gv é de lem adá s , ; . / Dr. Bacsó J :A pügári per c é l j a 3 1./ Hogyan önthető formába az igazság a perben?A kérdés lényege,mely e l v e z e t 'benn'ünket e g y ú t t a l a per fogalmához,nem azon van,hogy mi az i t é l e t , m i n t a perb e l i igazság egyik formája! mert,hogy mi az i t é l e t , e r r ő l a szellemtudomány mai eredményeinek figyelembevételével tudjuk,hogy az egy l e l k i funkció,a l é l e k egységes cselekménye, az alany f e l f o g ó és hatalmi eszköze,melyben egy organikus egészet kapunk, melyben egy előbb r e l a t i v e meg nem határozott tartalomnak a határozottságot adjuk meg,Az Í t é l e t a l k o t á s c é l j a láthatólag olyan t e l j e s e n b i z t o s tételhez j u t n i , " melynek a l a p j a tudott dolog. 10

Kérdésünk már most igy ©lakul jhogyon. juW a biró abba a helyzetbe,hogy az igazságot formába öntse? Hogyan j u t a per tárgyává t e t t tények,tényállás i s meretébe? Vigyáznunk ke 11, mert a kérdés nemcsak a per tárgyával,hanem a bizonyít á s i e l j á r á s s a l , s annak körében különösen a b i z o n y i t á s i teher gondolatával á l l szoros kapcsolatban. Ha a biró hypothezisekkel nem dolgozhat s Ítéletének a l a p j a csak f e l t é t l e n ü l tudott dolog lehet, akkor,ha technikailag nem i s merjük á l l í t a n i , " hofey az egész per bizonyitó eljárás*}lényegileg azonban, és e z t hangsúlyoznunk k e l l , a z egész per i g e n i s bizonyitó e l j á r á s . A birő egyetlen pe rc se le km éhye, tevékenységének 11

egyetlen iránya, sem á l l h a t közvetlenül vagy közvetve más c é l szolgálatában,mint a per tárgyává t e t t tények megismerésének szolgálatában.Minden cselekményének közvetve, vagy közvetlenül csak az lehet a c é l ja,hogy az összes tények l o g i k a i kényszerűségének "birtokába jusson s az igazságot formába öntse .A percseleianények

e-

zen f o l y t a t ó l a g o s eg-ysége t e s z i e l s ő p i l l a natra lehetővé,hogy a b i z o n y í t á s t is,mint az Í t é l e t e t , a birő l e l k i funkció jaként tüntessük fel,melyben a r e a l i t á s mellől még a per tárgyára vonatkozó organikus egész

és igy a határozottság hiányzik.

12

A per c é l j a a konkrét esetben aztán más lettet a f e l e k szempontjából és más lehet az állam szempontjából. Az állam szempontját)<51 közönbösnek vek he t j ü k , hogy adott esetben a f e l p e r e s kap-e jogvéde3met,vagy pedig az alperes nyeri-e me

g

a

pert.Az államnak csak az lehet az ér-

dé ke,ho^y a jogállapotot megzavaró,vagy azt veszélyeztető tényleges állapot a jogrendnek niegfelelőleg h e l y r e á l l i t t a s sék.Történik pedig ez a h e l y r e á l l i t á s az Í t é l e t u t j á n , és pedig ugy,hogy az i t é l é t a t é n y á l l á s t megfelelően á l l a p i t j a meg és az idevágó jogszabályt a jogrendnek megfelelőleg alkalmazza, 13

I i

Vegyis ez Ítéletnek meg k e l l egyezni az igazsággal. Viszont, t e egy konkrét esetben az Ítél e t i tényállás nem egyezne meg a valódi j o g i és tényleges állapottal,akkor az Í t é l e t megtámadhatók v á l i k , A f e l e k 1 szempontjából nézve a dolgot egészen máa l e s z a helyzet,A f é l nem törődik az igazság elvével, 6 pernyertes akar le lienni. Tehát a f é l nem arra törekszik,hogy m kapjon, jogvédelmet,, akit a konkrét esttben valóban megillet, és közönbö6,nem fontos szóméra,hogy a bíróság a^iényállást az igazságnak megfelelőleg á l l a p í t s a meg;neki csak az életbevágó fontosságú,hogy o n y e r j e meg a pert s ne a másik, „ A fefüpk érdeke tények megjelölése,vagy

•;l • ; ;

"•

14

'*

tőnyek

felS.allgéM.SB#}íagatartásukét

egyéni

érdekeik határozzák meg, 'Itehát a f é l és az állam érűeice

a perbeli

i g a z s á g s z o l g á l t a t á s terén legtöbbször horaldkegs^smeet ellentétben á l l . Az állam törvényhozí,Bénak f e l a d a t a lesz azután,hogy az állam és a f é l e l l e n t é t e s szándékait egybehangolja s megakadályozza a f e l é k azon szándékét,hogy tüzön-vizen á t 3 az igazság ellenére i s kereeztülvigyék pernyertességüket. Az állem ezen col megakadályozásával régebben kevesebbet törődött,mint a modern p e r j o g i elvek kialakulása után. A régebbi törvényhozások peres e l j á r á s a nem ennak adott jogvédelmet, a k i t az való ben m e g i l l e t e t t volna,hanem a pernyertességet 15

eskütől t e t t e függővé s az a f é l nyerte, akinek az esküje jogosnak t a l á l t a t o t t . Énpen igy mellőzte,sőt e s e t l e g ki i s zárt a az igazságot a r é g i korokban a lkaim aszott i s t e n i t é l e t , tüzesvas-próba, vizpróba, "bajvivás st b .,mi v e l ezeknél csak a v é l e t l e n t ő l , vagy talán Isten különös kegyelmét ő l , i s t e n i csodától f ü g g ö t t a jogosuld személy pernyertessége. Tehát a bizon£itás régebben csak a f e n t i s m e r t e t e t t módon történhetett,amely persze az igazság elvének rovására ment. Az o k i r a t t a l és a tanúval való. bizonyít á s a fejlődésnek már bizonyos

fokát j e -

l e n t i . A tanúval e l e i n t e a sző szoros értelemében nem l e h e t e t t bizonyítani,mivel a tanúvallomás csak a f é l á l l i t á s á n a k meg16

e r ő s í t é s é t célozta s c s e l annyiban v o l t hatályos,hogy azt a f é l t "bocsátották eskür e , i l l e t v e annak e l l e n f e l é r e r ó t t á k a próbát,akinek az á l l i t á s á t a tanú igazolta. További f e j l ő d é s t j e l e n t Mátyás 1486 évi 14 t c . 8 §-a: w ha a tanúvallomásokból kitűnik,hogy a panaszok a valóságnak megfelelnek,nem az alperes f o g j a magát t i s z tázni, mint eddig szokásban volt,hanem a felperesnek k e l l a k e r e s e t é t esküvel,vagy a biró határozatához képest e s k ü t á r s a i v a l bizonyitani." A törvény szavaiból kitűnik,hogy ez egyrészt a tanúvallomások szabad mérlegelését,másrészt a b i z o n y i t á s i teher áthánil á s á t j e l e n t i arra a féli-e,aki valamit 17

állit. Vagyis a régebbi korokban a per c é l j a nem f e l t é t l e n ü l az igazság k i d e r í t é s e , s ő t e z t csak mellékcélnak tekinthetjük.Viszont, amint a p e r j o g i tudomány átmegy a mega e v o l u t i o n a l i s fokain f e j l ő d é s e közben, annál inkább k i k r i s t á l y o s o d i k az az e l v , hogy a pernek az igazság szolgálatába kell állnia. Azt a Kérdést

vizsgálva,hogy mi a mo-

dem Polgári Perrendtartásunk, az 1911 évi I . t c . mennyiben t a r t j a szem e l ő t t az igazság eIvét,megállapíthatjuk,hogy perrendtartásunk eszményi c é l j a az igazságnak megfelelő jogvédelem adás.Ez a c é l a törvény számos intézkedéséből kitűnik. • Polgári Perrendtartásunk - először i s 18

mintegy generális szabályként megállapítj a az igazmondás! köteleze ttséget. , ; E célb é l a feleknek kötelességévé t e s z i a t i los p e r b e l i cselekményektől való tartózkodást és pénzbirsággal s ú j t j a azt a f e l e t , i l l e t ő l e g képviselőj ét, aki - bár jobb tudomása ellenére i s - valótlan tényt á l l i t , vagy való "tényt alaptalanul tagad,vagy alaptalanul hivatkozik valamely bizonyít é k r a . "/^P. 222. §./ Az igazmondás kötelessége u j i t á s v o l t az e-uró.pai perrendek között,mivel az osztrák és német perrendtartás a perbeli hazugságot e l v i l e g megengedte és nem tiltotta. Ezen kötelesség azonban sohasem jelent i azt,hogy a f e l e k az igazság k i d e r í t é sénél pozitive tevőlegesen közreműködni 19

volnának kötelesek;ez csak negativ kötel e z e t t s é g e t j e l e n t , é s p e d i g azt,hogy a f é l , ha már r é s z t v e t t a perben, tartó*kodj ék a valótlanságoktól, és a valódi j o g i helyzetet t a r t s a szeme e l ő t t . Az igazság k i d e r i t é s é t célozza Polgári Perrendtartásunk 221#§—a is,mely az e s e t l e g e s s é g ! e l v helyébe a p e r b e l i cselekvés szabadságát l é p t e t i : 1 ' A t é n y á l l i t á s o k , az ebekre való nyilatkozatok,bizonyítékok megnevezése vagy f e M a t a t á s a és az ezekre való nyilatkozatok a szóban forgó határozatot hozó t á r g y a l á s b e f e j e z é s é i g bármikor megtehetők,illetve beadhatók". /Pp,221.§./ Ugyancsak ezen c é l t - az igazságot t a r t j a szem e l ő t t a törvéb&li0zó,mikor a 20

f e l l e b b e z é s i e l j á r á s b a n i s megengedi -uj tények és bizonyítékok felhozásét,melyet a f é l előbb elraralasztott./Pp # 498.§ # / A T.E# /1930/34 tc # / a f e l e k ezen j o gét

annyiban korlátozza,hogy a novumokat

már a f e l l e b b e z é s b e n , i l l e t ő l e g a válasziratban f e l k e l l hozni,s hogy a szóbe t li tárgyaláson f e l h o z o t t novumokat csak akkor

lehet tárgyalni,ha miattuk nem k e l l

a t á r g y a l á s t e l h a l a s z t a n i ; s a f é l valószínűvé teszi,hogy ezekkel eddig hibáján k i v ü l /vétlenül/ nem élt # /T # E.32.§./ Polgári Perrendtartásunk az igazság érv é n y e s í t é s é t célozza a z á l t a l is,hogy a birönak pervezetési és kérdezési jogot korl á t l a n u l engedélyez /Pp # 224.§,225 # § # / s igy a bir<5 egyénisége az igazság k i d e r i 21

tésénél nagy szerephez j u t . U j i t á s korábbi jogunkkal szemben az i s , hogy a P , p , a h i v a t a l b é l való e l j á r á s n a k tág t e r e t enged,teret engedve a b i r ó i mér—

jí..

l e gélének, így"©

biróság azokat a tényeket,

melyekről h i v a t a l b ő i tudomása van, akkor i s figyelembe veszi,ha. . . a f e l e k azokat f e l sem hozzák."/Pp.3ő7 # §./ " h i v a t a l b ó l elrendelhet tanúkihallgatást" /288. §./ sőt

a

pertárgy értékének megállapításánál hivat a l b ó l tudakozódhat i s , szemlét tarthat és szakértőket meghallgathat,"/Pp, 5.§./ "Általában köteles a biró a h i v a t a l b ó l figyelembe veendő körülmények f e l d e r í t é sére ügyelni,"/Pp,225,§./ Az a tény,hogy a magyar Polgári Per22

rendtartás az igazság k i d e r í t é s é t t e k i n t i a per céljának,különösen kitűnik a P,p.-nek a bizonyitásre vonatkozó szabályaiból. A per c é l j a - mint lát t u k - az igazságnak megfelelő jogvédelemadás és ez abban áll,hogy a bíróság a per t á r g y á t képező jogviszonynak fennállását,vagy fenn nem á l l á s á t ; i l l e t ő l e g valamely - a per t á r gyát képező - ténynek valóságát,vagy valótlanságát m e g á l l a p í t j a . Az a megállapitás az Ítéletben történik. A bíróságnak azonban ahhoz,hogy Í t é l e t e t hozhasson,bizonyos,múltban történt tényeket k e l l ki derítenie. Ezen perenkivüli tények,mivelhogy a cmltban történtek, természetszerűleg nem eshettek a biró 23

közvetlen megfigyelése, érzéki tapasztalat© alá.Vagyis ezeket a bir<5nak "bizonyos gondolatbeli művelet, l o g i k a i következtetés u t j á n k e l l kideritenie.A biró következtetése a l a p j á t a perben történt, u . n . p e r b e l i tények a l k o t j á k , A p e r b e l i tények á l t a l l é t e s i t e t t peranyag lesz tehát az Í t é l e t h o z a t a l fundamentuma. A perany8g azonban - melyből a birónak következtetnie k e l l a perenkivüli tényekre - csak r i t k a esetben l e s z egybevágó; legtöbbször több,ellentétes perbeli tény f e k s z i k a b i r é e l ő t t megítélésre v á r v a . Székből az e l l e n t é t e s p e r b e l i tényekéből tehát ki k e l l v á l a s z t a n i bizonyos ténye ke t, melyeket a birő valónak t a r t , 24

másokat viszont a birónak e l k e l l v e t n i . Ez a k i v á l a s z t á s a b i z o n y i t á s i e l j á r á s szabályai s z e r i n t történik. Bizonyitás a l a t t a Polgári Perrendtartás a f é l n e k azt a cselekményét é r t i , m e l l y e l a f é l a bÍróságot a t é n y á l l i t á s valdságárdl, vagy vald tlanságárdl meggyózni *

törekszik.

_

A bizonyitás az ujabb,már uralkodóvá v á l t f e l f o g á s s z e r i n t nem ebben á l l , h a nem a perben a bird b i z o n y i t , s nem a f é l . Vagyis az i t é l é t & bird logikai funkc i d j a./Magyary G-ézajMagyar Polgári Perjog I I . k . 2 1 8 old. Dr.Bacsd Jenő:Polgári Perrendtartás tankönyve 185 old./ Polgári Perrendtartásunk a szabad b i zonyitási rendszert f o g a d j a e l s k i v é t e l 25

nek t e k i n t i a kötött "bizonyítási formát; e z z e l i s hatékonyam b i z o n y i t j a az igazság érvényesülését a polgári perben./Pp.270.§./ A szabad "bizonyitási rendszernél ugyanis a biró keze a "bizonyitás mérlegelésénél nincs megkötve, a birő maga v á l a s z t j a ki a p e r b e l i tények közül azokat,melyekből következtethet a perenkivüli tényekre. Nem lehet kétséges,hogy az igazság a szabad b i z o n y i t á s i rendszernél sokkal jobban érvénye sülhet, mint a kötöttnél, mikor a törvény

i r j a elő,hogy a birő

mely tényt vegyen következtetési alapul. A magyar Polgári Perrendtartásnak a b i zonyitási e l j á r á s r a vonatkozó paragraf u s a i b ő i tűnik ki legtisztábban,hogy törvényhozásunk c é l j a k i f e j e z e t t e n az 26

igazság f e l d e r i t é s e v o l t # Először i s a tanúval való bizonyitást nézve Polgári Perrendünk s z e r i n t a tanúvallomás bizonyitó e r e j é t a "bird a per összes körülményeinek szorgos méltatáséval dönti e l , vagyis azt, hogy a tanúvallomásoknak h i te11 adj on-e ,vagy sem,köve tke z te t é s i al8pul vegye-e,vagy sem # /£p.288 # §./ Nem igy v o l t ez más európai perrendtarásokban.Például a német perrend szer i n t a "birő akár meggyőződése ellenére is,kénytelen v o l t két feddhetetlen f é r f i tanúvallomásának h i t e l t adni, ami "bizony nem mindig v e z e t e t t az igazság kiderité*sére£ Az igazság szellemének érvényesülését célozza a Polgári Perrendtartás azon 27

ujitása,mely a régi Írásbeli

perek f o r -

mális eskü$e h e l y e t t a f é l eskü a l a t t i k i h a l l g a t á s á t rendeli e l . A formális eskü nem bizonyítási,hanem perdöntő eskü v o l t . E z á l t a l a per a biré kezéből kicsúszott, a b i r é iiem mérlegelh e t e t t , csak az eskü s z e r i n t itél&ezni v o l t köteles. Ezzel szemben a f é l eskü a l a t t i k i h a l l gatása /Pp.368.§./ éppolyan peranyag,éppoly bizonyitd eszköz,mint például a tanúvallomás. A b i ö ő csak akkor f o g j a a f e l e t eskü a l a t t kihallgatni,ha az összes fennforgó körülmények mérlegelése után ugy tarIá Í j a, hogy a vallomást következtetési ariapui veheti. A szakértő á l t a l i bizonyitás i s sz&28

"bed mérlegelés u t j á n történik," Szekértőre akkor lesz szükség,ha valamely, — a perben j e l e n t ő s - ténykérdés megítéléséhez olyan különös,speciális szakértelem szükséges,mellyel a birő nem rendelkezik.VPp.340, §./ Ebből a szebálybél már önként következik az a - német i r ő k t ő l sokat vitart o t t - szabály,hogy,ha a birő rendelkezik azzal a s p e c i á l i s szakérte lemmé 1, melyet a Kérdés megitélése megkiván, akkor a birő s a j á t szakismeretét i s felhasz— n á l h a t j a. Természetesen nek e l e j é t

a b i r ő i önkény-

véve a Polgári Perrendtartás

csak bizonyos

esetekre korlátozza: igy a

P.P. 271 # §-a s z e r i n t

n

a birő kár,elma-

radt haszon,vagy a l a p j á r a nézve nem 29

^ |

v i t á s követelés mennyiségét legjobb belátása s z e r i n t á l l a p i t h a t j a meg # »/Pp.271.§ # / Az o k i r a t t a l ' v a l ó bizonyitás bizonyos e s e t e i n é l i s szabad a b i r ó i mérlegelés. így az olyan okiratok .bizonyító e r e j é t , me lyeken törlések, vakarások, rendellenességek fordulnak elő, a biró szabadon mérlege li./Pp .320 A J Ugyancsk szabadon mérlegeli a biró az olyan magánokirat bizonyitó e r e j é t ,mely nincsen a törvényes kellékekkel feIruliázva # /Pp.318 .§./ Szabadon mérlegeli a biró a köz-vagy t e l j e s bizonyitó e r e j ű magánokirattal szembeni e l l e n bizonyitás s i k e r é t /Pp.316 # § # / 30

is,

Mindézekben az esetekben a b í r ó i szabad mérlegelés szinte k o r l á t l a n u l érvényesül, s ez t e s z i lehetővé az igazság k i d e r í t é s é t . Az igazság elve azonban nemcsak a szabad b i z o n y i t á s i rendszernél érvényesül, ennek érvényesülnie k e l l a kötött bizonyításnál i s . Kötött bizonyítás van a közokiratoknál, a beismerésnél és az egyezségi eskünél. Ezek közül az egyezségi esküt rögtön ki i s hagyhatjuk,mivel ez nem bizonyítási,hanem perdöntő eszköz,mint a. r é g i f o r m á l i s eskü v o l t , A közokiratoknál és a t e l j e s bizonyító e r e j ű magánokiratoknál az ellenbizonyítás meg ven engedve,tehát a való helyzetnek 31

az igazság szellemének meg nem f e l e l ő k ö z - i l l e t ó l e g magániratot a Mrd nem veszi következtetési alapul, A "besimerésnél más a helyzet,Ezt a Polgári Perrendtartás a bizonyítás köréből kire v e s z t i , nem t a r t j a b i z o n y i t á s i eszköznek.Pedig b i z o n y i t á s i eszköz maga a f é l is,mikor valamely tényt b e s i m e r , i l l e - . tőleg a tény á l t a l keletkezett jogot e l ismeri. Az elismerésnél i s van bizonyitás hiszen bizonyitás nélkül a per nem f e j e zőöliet be - ilyenkor i s van b i r ó i következte tés,gondolatbeli művelet, csak a következtetési alap van megadva,de ez sem k i v é t e l nélkül,/Status per/ Mivel azonban elismerés esetében a 32

b i r é kötelező következtetési alaphoz vsn kötvejez legalább i s e l v i l e g az igazság rovására szolgálhat. Viszont a f é l csak olyan tényt ismer be , i l l e t ő l e g olyen jogot ismer el,melyr ő l tudj a,érzi,hogy az igaz.Kehezen i s lehetne elhinni,hogy valaki - mivel a "beismerés önmaga e l l e n irányul - s a j á t margára nézve h'trányos tényt á l l i t s o n valónak. Ilyen ezer esetben egyszer történhet i k iaeg# A beismerés, i l l e t ő l e g elismerés tehát vélelmezett igazmondás s igy ilyenkor sem szorul háttérbe az igazság e l v e , A per céljának - az igazságnak megfel e l ő jogvédelemadásnak - megvalósítását h á t r á l t a t h a t j á k még egyes rendelkezések, 33

melyek a törvényes vélelmekről kimondják, hogy azok egyáltalában,vagy az ellenkező b i z o n y í t á s á i g valőnak t8rtandők,/Pp # 2?2 # §,/ vagy,hogy a bizonyitás csak o k i r a t t a l , sőt közjegyzői o k i r a t t a l történhetik, /402 # §,319 # §./ mégis ezen korlátozások csak a pertárgy magánjogi természetéből folynak és végeredményben nem olyan nagy mérvűek,hogy megakadályozhatnák azt,hogy a bird a perenkivüli t é n y á l l á s t a valóságnak, az igazság elvének megfelelőleg á l l a p i t s a meg. A szóbeliség elve alapján konstruált perrendtartások a b i r é t helyezik a per középpontjába, éppen e z é r t Polgári Perrendtartásunk a leghatékonyabban igyeks z i k b i z t o s i t a n i az igazság érvényesü34

l é s é t a polgári perbervCélját jobban i s ©r i eljinint egyes nyugati államok / a v o l t Ausztria,, vagy Kémetország/ p e r j o g i törvényi hozása .

35

III. A j o g az é l e t k e r e t , a z igazság tenne maga az é l e t . Az igazság r e á l i s fogalom s a p o l g á r i perben szerepelve nem más,mint a múltban é l e t t é vált t é n y á l l á s , a jövőben pedig érvényesülést kereső valóság. Különösen nagy fontossága az igazság elvére é p i t e t t j o g s z o l g ' t a t á s , m i v e l a jogs z o l g á l t a t á s az állemi rendnek,az egyesek személyi és vagyoni jogainak védelmezője. Törvényhozásunk megadta a keretet, a jogot a Polgári Perrendtartással az igazság érvényesítésére,az emelkedett szellemű magyar biróság pedig megtölti a ker e t e t éle tte 1, alkalmazván j ogunkát az igazság szellemének megfelelőleg.

iff?ÍÍlÍ3T3Y»iM333aiaö

«n. §~» ~r C,«.'v» f• % \1 • ,*> *"% r p v 5 MuS^ t'J - xv'-ü Wj, • C R R Y * J

&

A

c iuOi^^c^ ail" . s Á . d a l ^ S3 'V^u; •'•;X £;7 V i f O ff V r " •?. \'l 4 r,^9rr f r "X í Q fT 1 -Ko'V

'i t a \II a y r í í o I ' ' /'.-

^Kasajji

d'í sí!*, mdiIr:• • t

oaSTSji a 3^Ií/s9va%'?"t"> >5 rí;3r fj;-:'tU:űinot v^scc aosöirölH.i

-go[; Q Xoyj í£i t a*ü[oSÍ?^.o g dd?);tjrrA '&xSy.Z e y «s r-;orrf- ~tr j: í^bII." a.c akíiid-!^; A'osa . 9(,os9.'JI'-! 'iv :ib'5/iir?'',o;; .trío*-r;

ivl^mose

O'j.n. »••<•* B+! \;;-íű JiJXtra.ose i v ^ v i ö i

—sa v: x -3 -j 18 r, a M -i >. j" < • -j'ii 9cí_ i x%\I oc.. " d o;p: o -Iess -u

ííeb9>:19f»x3 s3 t9t^s?5Íí:-íavns-n% . • *v. idlcd^o.u -\i£Oif

xr^/sa üoisl

s/j $BÁ8s.rp.o G nfivs3ö'iI®o:I.s ^laid aT^ d" 9d 9*r .591 cl 9l9tyi9CI 3; 9#Nfil0iI 9í„ M

áSLSV^l