Kutatási Osztály Gazdaságelemzés a gyakorlatban I.-II. I II I Cserháti Ilona: Jövedelmi folyamatok elemzése I. mikroszimulációval
Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gödöllő 2013. Gödöllő, 2013 április á ili 22. 22 1
PM OT ECOSTAT
KSH
KIM
MEH 2
I Mikroszimuláció: I. Alapvetések, a téma fontossága Nemzetközi kitekintés: statikus és dinamikus modellek A hazai jövedelmi folyamatok elemzése az ECOS-TAX modellel II. Makrogazdasági modellezés: GDP gyorsbecslés ECO-LINE ECO TREND ECO-TREND SOCIO-LINE 3
A szimulációs modellek olyan modellek, amelyek a vizsgálni kívánt rendszer időbeli viselkedését matematikai úton (pl. differencia-, és/ vagy differenciálegyenletek, és/vagy algoritmusok) írják le.
4
A mikroszimuláció a mikroegységek (egyén, háztartás, vállalat) tulajdonságainak, ezek időbeli alakulásának és a mikroegységek közötti kapcsolatoknak modellezése. modellezése Alapgondolat: nagy számú mikroegység cselekedeteiből egymásra hatásaik révén lehet a válóságot jobban közelíteni. Általában nagyméretű adatállományokat használnak.
5
6
hatásvizsgálatokra igen alkalmas eszköz,
reakciók k iók kezelése k lé is i mikroszinten ik i t ––> > nincs i aggregációs á ió veszteség, t é
sokdimenziós elemzési lehetőség (karrier vs. család),
teljesen rugalmas aggregálási, osztályozási lehetőség,
a folyamat várható érték becslése mellett van információ az eloszlásról is,
emberib i és é számítógép á í ó é erőforrás őf á igénye i é nagy,
jelentős statisztikai adatigény,
módszertani problémák.
7
Kisméretű Kvalitatív Statikus Determinisztikus (szabály-alapú) Nem viselkedésen alapuló Nemzeti
Nagyméretű Kvantitatív Dinamikus Sztochasztikus (véletlenszerű) Viselkedés-alapú Regionális
8
1. Adóbecslés (SZJA, ÁFA, TÁSA) 2. Az adó adó- és juttatáspolitikák jövedelemelosztásra gyakorolt hatásvizsgálata 3. Szegénység és egyenlőtlenség vizsgálatok statikus,, nem viselkedési modellek 4. Munkaerő-kínálat modellezése 5. Demográfiai előrejelzések, bevándorlás hatásvizsgálat 6. Nyugdíj modellek 7. EGÉSZSÉGÜGY – szívmegbetegedések előrejelzése – malária Afrikában (NATSEM) 8. Tér-mikroszimuláció (regionális) 9. Mikro-makro link 10. Módszertani fejlesztések: Programnyelvek: statikus: SAS, STATA di ik MODGEN, MODGEN LIAM dinamikus: 9
10
Are we ggrowingg unequal? q ((OECD 2008))
Tackling Inequality OECD Ministerial Meeting On Social Policy, Paris, 2 May 2011
11
A szegények és gazdagok közötti különbség növekszik Kivétel: Franciaország, Görögország, Belgium; Leginkább: Kanada, Németország, Norvégia, USA
12
A felső decilis jövedelme 10%-kal jobban nőtt, mint az alsó decilisé és a közepes jövedelműeké
13
A szegénység az öregektől a fiatal felnőttek felé tolódott el
14
Demográfiai változások öregedő társadalmak kevesebb gyermek hosszabb élettartam több egyedülálló háztartás, egyszülős háztartás
Globalizáció: FDI, magas képzettségűek munkajövedelme jobban nő
15
Munkaerőpiaci változások: részmunkaidős foglalkoztatás növ., atipikus munkaszerződések, a szakszervezetek ereje csökken, a nők foglalkoztatása növekszik, „executive compensation, top earners” jövedelmei nagyon megugrottak, f jlődő országok: fejlődő á k magas informális i f áli foglalkoztatás f l lk á (alacsony ( l bé k) bérek) (Kína, India, Dél-Afrika)
Az alacsony bérűek ledolgozott munkaórái csökkentek leginkább
16
A tőkejövedelmek jelentősége megnőtt (Észak-Európa, Izrael)
17
Az újraelosztás (adók és transzferek) mérsékli az egyenlőtlenségeket
18
A közösségi szolgáltatások is mérséklik a jövedelemegyenlőtlenségeket
de nem elég hatékonyan 19
A generációk közötti jövedelmi mobilitás csökkenése (Olaszország, (Olaszország Nagy Nagy-Britannia Britannia, USA)
20
Munkahelyek – szegmensekben
főleg
az
alacsony
Újraelosztás hatékonyságának növelése
Humán tőke beruházások
foglalkoztatottságú
21
22
15 régi tagállamra Adó-juttatás típusú statikus modell Hatásvizsgálatok: jövedelem, szegénység, egyenlőtlenség,
szociális kirekesztés Különlegesség: európai integrált összehasonlító vizsgálat 2007: 50 kutató, 20 kutató intézet, 15 ország
23
Collan és Sutherland ((1997): ) SWITCH,, POLIMOD Collan és Sutherland (1996): 5 nemzeti modell szimulálása Kudarc: különböző fejlettségű modellek, különböző adatok EUROMOD projekt 1996-1997 EC TSER (Targeted Socio-economic Research Programme ) program (FR, UK, IT) 1998-2000: TSER program EUROMOD: An integrated European tax benefit model 2001-2004: MICRESA projekt: fókuszban a szegénység csökkentése 2006-tól: kiterjesztés az új tagállamokra
24
Szimulált változók: PIT, SSC, lakástámogatás, társadalmi juttatások, egyéb jövedelemhez kötött juttatások
Nem szimulált változók: tőke és vagyonadók, ingatlanadók, rokkantsági ellátások, nyugdíj, munkanélküli ellátások Eredmény: eredeti jövedelem + juttatások – adók – SSC = háztartások rendelkezésre álló jövedelme
25
Cél: nemzetközi szinten összehasonlítható statisztikák létrehozása A társadalmi kirekesztéssel és befogadással kapcsolatos
strukturális indikátorok alapja Az Európai Bizottság éves tavaszi jelentésében publikálja Kezdet: 2003-ban önkéntes megállapodás alapján Ausztria,
Belgium, Dánia, Görögország, Írország, Luxemburg és Norvégia Fokozatosan bővül a részt vevő országok köre Kutatói hozzáféréssel elemezhető az Eurostat honlapján
26
Az EUROMOD hierarchikus szerkezete Module 1.1
Policy 1
Social Insurance Contributions
Employee Social Insurance Contribution Module 1.2
Employer Social Insurance Contribution
Policy P pine olicy Sp
Module 2.1
Policy 2
Income Tax
Social Insurance Contribution Deduction Module 2.2
Income Tax Schedule
….
Module 2.n
….
Child Tax Credit
….
Benefit Eligibility
Module n.1 Module n.2
Disregard Policy n
Module n.3
Social Assistance
Module n.4
Means Benefit Amount
Microsoft Access adatbázis C, C+ programnyelv Excel front http://www.euro.centre.org/ima2007/programme/papers/Paulus2_paper.doc
27
28
29
30
31
32
33
34
Dinamikus mikroszimuláció: olyan mikroszimulációs modell, amikor g van a mikroegységek gy g jjellemzőinek időbeli változására a lehetőség modellen belül. Így vizsgálhatók: Jelenlegi g gazdaságpolitikák g gp hosszabb távú gazdasági-társadalmi g g hatásai Hosszabb távú trendek: nyugdíjak, oktatás-finanszírozás, egészségügy
Munkaerő-kínálat modellezése Demográfiai előrejelzések, bevándorlás hatásvizsgálat Nyugdíj modellek EGÉSZSÉGÜGY É É Ü – szívmegbetegedések előrejelzése – malária Afrikában (NATSEM) Tér mikroszimuláció (regionális) Tér-mikroszimuláció Mikro-makro link
35
36
Adminisztratív adatok SESIM,, MICROHUS Népszámlálási adatok DYNAMOD, CORSIM, DYNACAN Háztartási felvételek ANAC, DYNAMITE, LIAM Szintetikus adatbázis DEMAGEN, HARDING, LIFEMOD, NEDYMAS Hibrid adatbázis DYNASIM3 (SIPP + PSID) TDYMM (EU-SILC + adm. adatok) vissza szimulálása) CORSIM (adatok vissza-szimulálása) LIAM (adatok vissza-szimulálása)
37
Általános programnyelvek (C/C++/C#/Java etc.) SAGE, DYNAMOD, LIAM, DYNACAN APPSIM, MOSART Statisztikai programcsomagok (Stata/SAS/R/MatLab/Mathematica etc.) GAMEO, DYNASIM, PENSIM2 SAS Speciális szimulációs programok (AnyLogic, (AnyLogic Modgen, Modgen LIAM2 etc.) etc ) Modgen (Statistics Canada) LIAM2 (Federal Planning Bureau (FPB), Belgium)
38
Kohorsz típusú p – longitudinális g népesség p g kevesebb számítási igény egyszerűbb modellszerkezet
Teljes népességre vonatkozó – keresztmetszeti népesség nagyobb számítási igény teljes népességre vonatkozó előrejelzések készítése
39
A modell d ll kkomplexitása l itá Egyszerű: rövidtávú adóhatások elemzésére maximum 3-5 évre Komplex: nagyméretű é ű adatbázisok d bá i k használata h ál részletes alignment rendszerek DYNASIM,, DYNACAN,, MOSART,, APSIM A modell validálása adat, d paraméter é validálás lidálá algoritmusok validálása a modell specifikáció validálása multi-modul validálás politika elemzések validálása
40
Diszkrét általában éves léptetés átmenet valószínűség mátrixok DARMSTADT modellek, KSH modell (Csicsman 1987)
Folytonos pl munkanélküliség modellezésére pl. túlélési modellek (meddig van az egyén a jelenlegi állapotában) DYNAMOD, SOCSIM k lát i : az adatok korlátai d t k általában ált láb diszkrétek di k ét k alignment költségek magasak
41
Viselkedési egyenleten gy alapuló p modellezés: közgazdasági g g elmélet alapján. Munkaerő kínálat: logit/probit egyenletek becslége MICROHUS, MICROHUS PRISM, PRISM SESIM, SESIM NEDYMAS, NEDYMAS SAGE SAGE, LIME
Valószínűség alapú modellezés: valós megfigyelt eloszlási elemzők alapján. Halálozás, Halálozás termékenység, termékenység család-alapítás, család alapítás nyugdíjba vonulás döntése stb. DYNAMITE, ANAC, SADNAP
42
Zárt: Zá t ha h az újonnan új születtek ül tt k és é az újonnan új bevándorlókon b á d lók kívül kí ül a modell d ll fix népességgel (egyénekkel) működik. általános megoldás
Nyitott: alap népességgel indul, indul de ha pl. pl házastárs szükséges akkor új egyént generál a modell. PENSIM, LIFEPATHS
43
Alignment: az output szintjét közelítjük a tény vagy az elvárt makroadatokhoz. (Scott, 2001) Hatékony pragmatikus megoldás komplex modellek esetében (O’Donoghue (O Donoghue, 2010) Alignment technikák: Folytonos változók esetében: fix aránnyal Bináris változók esetében: különböző statisztikai módszerekkel, külső információk felhasználásával
44
CGE modellek (Cockburn, 2001) Integrált megközelítés Top-Down Bottom-Up Top-Down, Bottom-Up
45
A dinamikus mikroszimulációs modell általános jellemzői: j diszkrét modellek keresztmetszeti modellek dinamikus öregbítés alignment li h használata ál speciális mikroszimulációs szoftverek használata p makro-link CGE modellekkel
46
47
CVMM
HealthPaths GBD CVD GBD_CVD
HIVMM Pohem
1994
Health Forecasting Model 1996
1998
2000
IDMM
XEcon
RiskPaths
2002
2004
2006
DemoSim
PopModM LifePaths
PeriMod
2008
BugMM
CellMM PMLifeStyle
48
CareMod
?
P i Persim PredatorPrey
A Kanadai Statisztikai Hivatal mikroszimulációs ik i lá ió modell d ll típusai í i
Diszkrét és folytonos idejű Interakcióval vagy anélkül Nyitott vagy zárt modell Kezdő népesség: mikro és szintetikus adatok E Egyszerű ű és é komplex k l modellek d ll k
49
Modgen
SPSD/M Népesség Kanadában 1851-2061 DEMOSIM Projections of the Diversity of the Canadian Population Population Projections by Aboriginal Identity in Canada The LifePaths Microsimulation Model Project the Health Status of Canadian Elderly
50
20.00 verzió 20 ió 2012 október któb 1-től 1 től 2008. évi mikroadatok Nyilvános y ((5000/12500 dollár)) Lehetséges hatásvizsgálatok: adóreformok, jövedelmi helyzetek családi állapot szerint, minimális adó bevezetésének hatásai, áfa kulcs változások változások, stb. stb Adatbázis: 200000 személy 80000 háztartás 600 változó Adatforrások: SLID (70000) GREENBOOK (400000) Hi History D (200000) Data SHS (15000)
51
A Kanadai népesség növekedési üteme: természetes növekedés és migráció
http://www12.statcan.gc.ca/census-recensement/2011/as-sa/98-310-x/98-310-x2011003_1-eng.pdf
52
Migrációs folyamatok Kanadában, 1852-2010
53
DEMOSIM, MODGEN, alacsony termékenység –magas bevándorlás, 2006 Cenzus 54
55
56
57
58
59
A NATSEM mikroszimulációs modellezési gyakorlata
60
61
62
63
Társadalmi beilleszkedés és g modellezés kistérségi Robert Tanton Lakhatás és hajléktalanság Környezet és fenntarthatóság
Város-vidék közötti, illetve országon belüli migráció
Regionális politika
Adó- és jóléti politika Jövedelemegyenlőtlenség és szegénység
Társadalmi beilleszkedés és hátrányos helyzetek Népességnövekedés
Munka és jövedelmek Ben Phillips Munkaerőpiacok és a munkára való ösztönzés Társadalmi biztonság
Gyermekgondozás és családpolitika
Gyermekek és családok Rebecca Cassells
Jólét és nyugdíjba vonulás Őslakosok hátrányos helyzete Egészségügy, öregedő Egészségügy társadalom
Őslakosok egészségügyi helyzete
Egészség, jövedelem és jólét
Nemek közötti egyenlőtlenség
Egészségügyi szolgáltatások becslése 64
Az egészségügyi állapot modellezése Robert Tanton
Krónikus betegségek
Fejlesztés kezdete: 2005 El ő publikálás: Első blikálá 2010 június jú i Finanszírozó: Australian Research Council + 12 egyéb kormányzati szervezet Fejlesztői környezet: C# Excel fronttal Szimulált események: y halál,, bevándorlás,, házasodás,, válás,, születés,, öregedés, oktatás, munkaerő-piaci részvétel, kereset, nyugdíjba való vonulás, időskori ellátás, stb. Fő célkitűzés: élkitű é a jelenlegi j l l i gazdaságpolitika d á litik jövőbeni jö őb i elosztási l tá i és é kiadási ki dá i hatásai Adatbázis: 2001. 2001 évi népszámlálás 1% 1%-os os véletlen mintája – 188000 rekord Diszkrét, zárt modell 65
66
67
Társadalmi gazdasági feltételrendszer – egészségügyi állapot ((Wilkinson 2002,, Marmot 2005,, 2010)) Egészség egyenlőtlenség meghatározó tényezői: Gazdasági g környezet, y ggazdaságpolitika: gp képzettség, p g jjövedelem, munkapiaci részvétel Egészségügyi kockázatok: dohányzás, sport, alkohol, stb. Genetika, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, vérnyomás
Az ausztrál A ál egészségügyi é é i rendszer d főbb elemei: l i vegyes állami áll i és é privát finanszírozás Medical Benefits Scheme (MBS) Pharmaceutical Benefits Scheme )PBS) Hospital services 68
69
70
71
72
Az egészségügyi g g gy kockázatok a korral,, összefüggő gg egészségkárosodások és a 45 évnél idősebb lakosság túlélési viszonyainak integrált elemzési lehetősének megteremtése A modell adatbázisa: az 1996-ban 45 évnél idősebb ausztrál lakosság K h Kohorsz modell d ll 30 éves előrejelzés Di k ét havi Diszkrét, h i léptetésű lé t té ű modell d ll Fejlesztői környezet: SAS
73
74
75
Prevalence of probable dementia: Simulation of individuals aged 45-49 years in 1996 and cross-sectional estimates
76
Prevalence of probable dementia among persons aged 80+ years: Cross-sectional snapshots
77
78
79
80
Australian median house price to after after-tax tax income ratio (P/I)
81
82
83
84
85
Közös KSH-ECOSTAT kezdetek (KSH: Éltető Ödön, Mihályffy László, Szép Katalin, ECOSTAT: Dobszayné Hennel Judit , Keresztély Tibor , Takács Tibor)
Statikus modell (dinamika a súlyrendszer módosításán keresztül)
A modellben d llb alkalmazott lk l részletes l továbbvezetési bb i szabályok b l k (mintegy ( i 100 tétel, l jogszabályok, j b l k statisztikai i ik i mutatók alapján) Személyi szinten értelmezett jövedelmek A bruttó jövedelmek továbbvezetése Évenként kidolgozott adózási algoritmusok
Makrosítás,, imputálás p
Felhasználóbarát környezet: módosítható paramétertáblák a makrokörnyezetre és a jövedelem-újraelosztásra
Cserháti I., Keresztély T.: A megfigyelési egységektől a makrogazdasági aggregátumokig — a mikroszimulációs modellezés néhány módszertani kérdése, 2010, Statisztikai Szemle 88 évfolyam, 7-8. szám Cserháti I., I Péter I., I Varga Zs.: Zs : Trends in Household Income Stratification in 2008-2009. 2008 2009 Development and Finance, Finance pp. pp 70-78. 70 78 2009/3
86
Szja
Háztartási Költségvetési Felvétel
Átsúlyozás
A modell adatbázisa
Bértarifa
Makroillesztés
Makrogazdasági feltételrendszer
Öregbítés
Szabályozási környezet
Makroszíntű béralakulás
Bruttó jövedelem
Nettó jövedelem
Adórendszer, kedvezmények
87
105%
103%
10.dec./1.dec.:10,69
101%
99%
10.dec./1.dec.:11,01 97% L Leggazdagabbak d bb k 95% Összesen Gazdagok
93%
Középosztály 91% 2007
Legszegényebbek 2008
2009
2010 Szegények
88
Személyek a háztartásuk gyerekszáma szerint Nincs gyerek Egy gyerek van Két gyerekk van Három vagy több gyerek van Együtt
Személyek a háztartásuk korösszetétele szerint Csak fiatal Csak középkorú C k idő Csak idős Fiatal és középkorú Fiatal és idős Középkorú és idős Mindhárom ggeneráció Együtt
Reál index 2008
Reál index 2009
Reál index 2010
Reál index 2010/2007
103,1% 100,8% 97,9% 93,6% 100,6%
95,4% 97,4% 98,3% 96,8% 95,9%
97,3% 97,7% 97,3% 97,6% 97,4%
95,7% 95,9% 93,7% 88,4% 93,9%
Reál index 2008
Reál index 2009
Reál index 2010
Reál index 2010/2007
95,7% 100,5% 102 6% 102,6% 101,4% 105,8% 100,4% 98,1% 100,6%
95,1% 94,9% 92 9% 92,9% 96,9% 99,2% 96,0% 100,6% 95,9%
97,6% 97,9% 96 % 96,7% 97,5% 97,4% 97,3% 97,2% 97,4%
88,8% 93,4% 92 2% 92,2% 95,9% 102,3% 93,7% 96,0% 93,9%
A nagycsaládosok helyzete jelentősen romlott. leginkább A csak fiatalokból álló háztartások pozíciója romlott leginkább. A többgenerációs családok jobban alkalmazkodnak. 89
Háztartások régióba tartozásuk szerint
Reál index 2008
Reál index 2009
Reál index 2010
Reál index 2010/2007
Budapest B d t Pest megye
101 5% 101,5%
96 8% 96,8%
97 6% 97,6%
95 9% 95,9%
102,7%
96,0%
97,8%
96,3%
Közép-Dunántúl
98,4%
97,3%
97,5%
93,3%
Nyugat Dunántúl Nyugat-Dunántúl
100 3% 100,3%
96 0% 96,0%
97 5% 97,5%
93 9% 93,9%
Dél-Dunántúl
100,6%
94,6%
97,1%
92,4%
Észak-Magyarország
97,6%
96,7%
97,3%
91,8%
Észak Alföld Észak-Alföld
99 1% 99,1%
96 6% 96,6%
97 0% 97,0%
92 9% 92,9%
Dél-Alföld
94,1%
100,9%
97,2%
92,3%
Együtt
100,5%
95,9%
97,4%
94,0%
Pest megyében átlag alatti az életszínvonal romlás. A legrosszabb pozíciójú régió Észak-Magyarország. Pest megye alkalmazkodott a legjobban. legjobban 90
2007-2010-es időszakban jelentős reáljövedelem-csökkenés
A jövedelempolarizáció nő, szegényebb rétegek leszakadása folytatódik
A nagycsaládosok, fiatalok, nyugdíjasok, regionális különbségek nőnek, nagycsaládosok, nyugdíjasok helyzete romlik
Makrogazdasági problémákhoz vezethet: lanyha fogyasztási kereslet, elhúzódó recesszió, a rejtett gazdaság növekedés
91
Az átalános adócsökkentési trend megszakadt az EU-ban 48% 46%
44% EU-27
EA-17
42%
40% 38%
36% 2000
2001
2002
2003
2004
Source: European Commission Taxation and Customs Union 92
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
46.1
56,5
53
13
40
Flat rate with maximum 10 %
56.1
21
Flat rate greater than 10 %
25 20
Progressive PIT with maximum 40 % Progressive PIT with maximum greater than 40 %
12
41 50
32
52
45
59
15
42.1
41
15 50
42.3
18
19 16
41
10
40
10 45.5
15
10
10 10
46.5 6.5
10
45
45
35 30
35
93
Source: ECOSTAT calculations
Alap adójóváírás: megszerzett bérjövedelem
adókulcs (%):
16%-a
p adójóváírás j jogosultsági j g g határa Alap
2 750 000
Alap adójóváírás felső határa
3 960 000
A két határ közé eső éves jövedelem esetén csökkentés az alsó határ fölé eső rész Alap adójóváírás havi max. max értéke
a szuperbruttósítás b ó í á paramétere: é
16 1 27 1,27
12%-ával 12 100
Családi adókedvezmény: Eltartottak száma 1, 2 3 vagy több
Az adóalap csökkentésének mértéke havonta, kedvezményezettenként 62 500 206 250
Táppénz szabályok további szigorodása (a táppénz maximális mértéke az érvényes minimálbér 200%-a, az eddigi 400% helyett) Változások a cafeteria tételeinél (16%: internet, üdülési csekk, iskolakezdési támogatás, önkéntes nyugdíj- ill. egészségpénztárba fizetett támogatás)
94
95
Jövedelmi tizedekbe tartozó háztartások
2011/2010
ebből az szja reform hatása
1. tized i d
101,5%
100,7%
2. tized
102,8%
101,0%
3. tized
102,8%
101,3%
4. tized
103,9%
101,9%
5. tized
104,8%
102,5%
6 tized 6.
105 5% 105,5%
103 0% 103,0%
7. tized
106,3%
103,5%
8. tized
107,1%
104,0%
9. tized
107,3%
103,8%
10. tized
107,8%
104,8%
Együtt
106,1%
103,4%
II. szimuláció: az egykulcsos adórendszer hatásvizsgálata A rendelkezésre álló jövedelmek alakulása 2011-ben jövedelmi tizedenként (2010=100) 108
107
Teljes változás
Az szja reform hatása
106
105
104
103
102
101
100 1. tized
2. tized
3. tized
4. tized
5. tized
6. tized
7. tized
8. tized
9. tized 10. tized
Együtt
96
Az egykulcsos adó bevezetésének dinamizáló hatása nem mutatható ki rövid
A munkaerő k ő kí kínálat ál t csakk középtávon kö é tá változhat ált h t
A jövedelemegyenlőtlenségek további növekedése várható
97
A szokásos módon nem számítható: a rendelkezésre álló statisztikák (MEF, Intézményi statisztika) nem tudják összekapcsolni a házastársakat, nem tudják, hány gyermeket tart el egy család. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/let/let21111.pdf
98
Feladat: A 2011-ben bevezetett családi adókedvezmények hatása az egy keresőre jutó reálkereset alakulására a különböző gyermekszámú családoknál
M ldá lépések: Megoldási lé é k 1. A modell dezaggregálása: a nonprofit szektor integrálása és a közmunkások beépítése 2 Bértarifa 2. Bé t if eloszlások l lá k felhasználása f lh álá a makro-illesztéshez k ill té h 3. Negyedévesítés (éven belüli arányosítás és súlyrendszerek) 4. Kumulált negyedéves publikációs rendszer
99
Felmerülő probléma: A HKF-ben megfigyelt mintegy 10 000 háztartás közel 3 800 000 háztartást reprezentál
Nagyon fontos, hogy a valóságos szerkezetet tükrözze Ennek eszköze: súlyrendszer
1.
lépés: költségvetési szféra – versenyszféra szétválasztása
2.
lépés: nonprofit szféra figyelembe vétele
3.
lépés: közmunkások elkülönítése a költségvetési szférán belül
10 0
Felmerülő probléma: A mikroszimulációs adatok tényadatokkal történő összehasonlítása A főállású munkaviszonyból származó jövedelem tétele jelentős jövedelem eltitkolást mutat (korábban a rejtett gazdaság kutatásakor is kiderült) Összehasonlítás a 2009-es 2009 es SZJA bevallási adattal (5864 mrd Ft vs. vs 6837 mrd Ft) Megoldási javaslat: makro-illesztés SzJA – szintek, eloszlás Bértarifa – szintek, eloszlás A főállásból származó egy főre jutó jövedelem alapján : decilisenként régiónként és születési év szerint csoportképzés és összehasonlítás A háztartásstatisztikai keresetadatok felszorzása a megfelelő arányszámokkal
10 1
Eltartott gyermekek száma
Összesen
2011 / 2010 B ttó átlagkereset Bruttó átl k t Költségvetés Versenyszféra Nonprofit
Összesen
Nettó N ttó átlagkereset átl k t Költségvetés Versenyszféra Nonprofit
0 gyermek
104,5%
103,1%
104,7%
111,3%
106,7%
105,0%
107,2%
107,0%
1 gyermek
105,5%
103,9%
105,8%
111,0%
112,0%
109,4%
113,1%
109,9%
2 gyermek
107,1%
105,3%
107,0%
111,8%
118,4%
112,6%
120,3%
116,3%
3 vagy több gyermek
102,9%
104,4%
102,1%
111,1%
123,7%
126,1%
122,8%
121,7%
Modell összesen:
105,2%
103,8%
105,3%
111,3%
111,5%
109,1%
112,3%
109,6%
Intézményi statisztika:
105,2%
103,8%
105,3%
111,3%
106,4%
102,0%
108,0%
108,7%
10 2
A családi kedvezmény figyelembevételével korrigált nettó és reálkereset alakulása
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli031.html
10 3
