Kutatási leírás "A testtel kapcsolatos reprezentációk szerepe az identitás alakulásának változó feltételei között" című, T030306 sz. kutatásról a leadott OTKA zárójelentés alapján
A szociálpszichológia - és általában a társadalomelmélet - az utóbbi évtizedekig keveset foglalkozott az emberi testtel; a hangsúly inkább a társadalmi struktúrákra és az egyéni szubjektivitás társas kontextusára helyeződött. Újabban azonban - többek között a fogyasztói társadalom és a globalizáció problémáinak a társadalomtudományi érdeklődés fókuszába kerülése következtében, és bizonyos társadalmi mozgalmak, eszmeáramlatok, így például a modern feminizmus és a posztstrukturalizmus hatására - a test témája rendkívüli intenzitással jelent meg a társadalomtudományokban. A témával foglalkozó kutatók a korábbiakhoz képest új nézőpontból vizsgálják a testet: kiemelik annak szerepét az emberi szubjektivitásban, az elit- és populáris diskurzusokban. Mindezek következtében a test egyfajta metaforává vált a technicizálódás, a fogyasztói kultúra, az életmód és az egészség, a nemi azonosság és a multikulturális identitás vonatkozásában. Saját, a témával kapcsolatos kutatásainkban azt kívántuk feltárni, hogy a testtel kapcsolatos szociális reprezentációk hogyan fogalmazódnak meg, miként jelennek meg a mai magyar társadalomban és a kultúrában, s mindez milyen összefüggéseket mutat a "testpolitika" és az identitás különböző vonatkozásaival. Kutatásunk Magyarországon újszerűnek tekinthető, hiszen ebben - a nemzetközi társadalomtudományi szakirodalomban is csak az utóbbi években megjelenő - témában Magyarországon korábban nem történt átfogó empirikus kutatás, s a téma elméleti feldolgozása is a kezdeti lépéseknél tart.
A kutatás főbb kérdései
1. Milyen hatások szervezik a testtel kapcsolatos reprezentációkat, és ezek milyen jelentésekkel bírnak? 2. Hogyan járul hozzá a (nemiséggel felruházott, egészséges/beteg, sb.) test és az arról szóló diskurzus, reprezentációk az identitás szerveződéséhez, társadalmi és kulturális megjelenéséhez? 3. Hogyan jelennek meg a test reprezentációi a “testpolitika”, a kontroll, felelősség, az engedelmesség és a másik (csoport) elutasítása vonatkozásában? 4. Hozzájárul-e, és ha igen, miként a test mint (poszt)modern metafora a sokat emlegetett jelenkori identitásválsághoz, a globalizációs szorongásokhoz, - az “aggodalom politikájához”?
Az elvégzett kutatás felépítése
1. Elméleti kutatások a test és az identitás státuszáról a modern és posztmodern társadalomtudományokban 2. Empirikus vizsgálat - három lépésben, három megismerési szinten a). Elővizsgálat nyitott kérdésekkel narratív módszerrel (fenomenológiai szint) b. Kérdőíves felmérés (a reprezentációk struktúrája) c. Fókuszcsoport interjúk (a reprezentációk alakulásának dinamikája)
Az empirikus vizsgálat bemutatása (módszerek, vizsgálati személyek, adatelemzés)
1. Elővizsgálat Vizsgálatunk során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen fantáziákkal, reprezentációkkal rendelkeznek a mai magyar fiatalok - serdülőkorú középiskolások és felsőoktatásban tanuló vagy dolgozó fiatal felnőttek - saját és mások testi megjelenéséről. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az ideálisként reprezentált illetve a fantáziában viszolygást, elutasítást keltő testi jellegzetességek milyen kapcsolatban állnak a viselkedéssel: az ideál elérését célzó változtatással, illetve az elutasított testekkel szembeni kirekesztéssel. Mindezek a kérdések szorosan kapcsolódnak ahhoz a problematikához, hogy a test miként szolgál az identitás hordozójaként, kereteként. Felmérésünk, amelyet nyitott kérdéseket tartalmazó önkitöltéses kérdőívekkel - strukturált, írásbeli interjúkkal - végeztünk, a fentiek alapján három kérdéscsoportot tartalmazott. Az első csoportba azok a kérdések tartoztak, amelyek kifejezetten az ideális testtel kapcsolatos reprezentációkra vonatkoztak. A válaszadóknak le kellett írni, hogy milyen külső tulajdonságok alapján tartanak vonzónak egy másik személyt, majd pedig jellemezniük kellett külső tulajdonságok alapján az általuk ideálisnak tartott férfit és nőt. A következő kérdésblokk a testi tulajdonságokkal kapcsolatos elutasításra és annak intenzitására vonatkozott. Itt a kérdések az általánostól haladtak a konkrét felé, azaz először arra kellett válaszolniuk a résztvevőknek, hogy vannak-e, és ha igen, kik azok az emberek, embercsoportok, akiket külső megjelenésük, testi tulajdonságaik alapján ma Magyarországon a közvélemény elutasít. A második kérdés itt arra vonatkozott, hogy az illető maga érez-e elutasítást valamely csoport iránt, majd konkrét, személyes élményekre kérdeztünk: a másokkal kapcsolatos elutasítással kapcsolatos tapasztalatairól, illetve az őket ért testi megkülönböztetéssel, gúnyolódással, kirekesztéssel kapcsolatos tapasztalatikról kellett beszámolniuk. Vizsgálatunk harmadik részében testi megjelenésükkel kapcsolatos elégedettségükről, a változtatás igényéről és a test által közvetített “üzenetekkel” kapcsolatos reprezentációkról számolhattak be a válaszadók. Ebben a kérdésblokkban az első kérdés arra vonatkozott, hogy mi az, amit testükkel, megjelenésükkel ki szeretnének fejezni a résztvevők. A következőkben arra kellett válaszolniuk, hogy ki az a közismert, híres személy, akivel egy hétre külsőt
cserélnének, és ez milyen változással járna az életüket tekintve; majd pedig arról kellett nyilatkozniuk, hogy ha lehetőségük nyílna rá, mit változtatnának meg külsejükben. Végezetül arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszadók szerint mennyiben különböznek külső megjelenésük alapján a magyarok Nyugat-Európában élő társaiknál. A felmérésben 135 fő vett részt: vidéki városban (Egerben és Szegeden) és Budapesten élő, 15 és 41 év közötti férfiak és nők. A mintában szerepeltek középiskolások, felsőoktatásban tanulók és - foglalkozásuk alapján - a “középosztály” csoportba sorolt dolgozók. Felmérésünkben nem törekedtünk a minta reprezentativitására, részben mert tájékozódó, későbbi felméréseket előkészítő vizsgálatról van szó, részben pedig az adatfelvétel- és elemzés során alkalmazott kvalitatív módszer miatt. Kutatásunk ezen szakaszában elsődleges célunk a testtel kapcsolatos reprezentációk jelenségszintű feltárása volt. Az általunk használt nyitott kérdések és kvalitatív adatelemzési technika lehetővé tették, hogy megismerjük a válaszadók saját reprezentációit, tehát a válaszadóknak nem az általunk kijelölt válaszlehetőségek, kategóriák alapján kellett bemutatniuk a testtel kapcsolatos nézeteiket, fantáziáikat. Az adatok feldolgozása úgy történt, hogy az egyes kérdésekre adott válaszokat összegezve, az egyes válaszoknál előforduló leggyakoribb tartalmi kategóriákat kigyűjtöttük, majd ezen kategóriák alapján kódolódott az összes válasz. A kódolás révén létrehozott változókat SPSS programmal elemeztük. 2. Kérdőíves vizsgálat Kérdőíves vizsgálatunkban 469 fő vett részt, 174 férfi és 295 nő. Az adatfelvétel Budapesten és két vidéki nagyvárosban, Pécsett és Debrecenben történt. A minta kiválasztásában elsődleges szempontunk az életkor volt, így válaszadóink zöme (97,8%) 18 és 45 év közötti fiatal felnőtt volt, közülük is a többség (a teljes minta 69,4%-a) a 30 év alatti korosztályból került ki. A válaszadók 77,7%-a legalább érettségivel rendelkezett, s a teljes minta 65,6%-a felsőfokú végzettségű vagy a felsőoktatásban tanuló (35,1%) személy volt. A 25 kérdésblokkot tartalmazó önkitöltős kérdőívben a szocio-demográfiai jellegű kérdések mellett szerepeltek a sajtó-és tömegkommunikációs termékek "fogyasztására", olvasási, általános információszerzési szokásaira vonatkozó kérdések is. A kérdőív következő részében az életmódra, egészségvédő/károsító viselkedésformákra vonatkozó kérdések szerepeltek. Az
ezt követő kérdésblokk arra vonatkozott, hogy milyen tulajdonságokat tartanak jellemzőnek a válaszadók különböző, az elővizsgálati szakasz résztvevői által elutasítottnak tartott csoportok tagjaira vonatkozóan. Az elutasított csoportok (testi fogyatékosok, ápolatlan emberek, bőrfejűek, homoszexuálisok, hajléktalanok, kirívó öltözékűek, kövérek, külföldiek, cigányok) mellett jellemezniük kellett néhány "semleges" csoportot is (egyetemistákat, vállalkozókat, fővárosiakat, nyugdíjasokat, vidékieket). A jellemzés 11, előre megadott (pozitív és negatív) tulajdonság megjelölésével történt. A válaszadók tetszőleges számú tulajdonságot jelölhettek meg egy adott csoportra vonatkozóan. Az ezt követő kérdésblokk 12 kérdése az ún. globalizációs szorongásra vonatkozott. Az attitűdskálával
értékelendő
kérdések
az
AIDS-szel,
a
technicizációval,
a
környezetszennyezéssel, a politikával, a tudományos eredményekkel, az elszegényedéssel, a nemzeti jelleg eltűnésével, az öregedéssel, az országhatárok megszűnésével és a jövővel kapcsolatos vélekedések mérésére szolgáltak. A következő kérdésblokk a testi elhatárolódás mértékére vonatkozott. Itt a korábban már bemutatott 14 csoport (testi fogyatékosok, ápolatlan emberek stb.) tagjaival való fizikai közelség elviselésére/elutasítására vonatkozott. A válaszadóknak a "rokonszenv" és az "undor" két szélső pólusa által határolt 5-fokú skálán kellett értékelnie A kérdőívek adatainak elemzése is SPSS programmal történt. 3. Fókuszcsoport vizsgálat A kutatás során 18 fókuszcsoport-beszélgetést folytattunk le Budapesten és Debrecenben, alkalmanként 3-7 résztvevővel. A beszélgetésekre újsághirdetéseken keresztül jelentkezhettek a résztvevők – ez nem reprezentatív, de vegyes iskolai végzettségű, életkorú, társadalmi helyzetű és nemű mintát eredményezett. A beszélgetések kétszer huszonöt percesek voltak, és egy moderátor részvételével zajlottak. Minden résztvevő névtelenül fejthette ki véleményét. Instrukcióink nyomán a csoport a beszélgetés során konszenzus kialakítására törekedett. A témákat a vizsgálatot megelőző előkutatás eredményeinek segítségével alakítottuk ki; olyan markáns témákat próbáltunk megjelölni, amelyekről feltételezhető volt, hogy a tagok között egyrészt véleménykülönbségeket, másrészt különféle egyéni, differenciált és sztereotip vélekedéseket hívhatnak elő a testre vonatkozóan. Az első téma az ideális test témakörét érintette: a résztvevőktől azt kértük, mondják el álláspontjukat arról, hogyan vélekednek a
szépség érdekében végrehajtott mesterséges beavatkozásokról, valamint arról, hogy noha a közvélemény a természetes megjelenést részesíti előnyben, sokan hajlandók költséges és fájdalmas beavatkozásokkal élni, hogy külsejüket előnyösebbé tegyék1. A második kérdésünk az elutasított testtel foglalkozott, arra irányult, hogy a résztvevők megkülönböztetnek-e, elutasítanak-e külső megjelenésük alapján egyes társadalmi csoportokat. Ezzel kapcsolatban arra is kíváncsiak voltunk, mi húzódhat a mögött az ellentmondás mögött, hogy bár a közvélemény elutasít bizonyos csoportokat, az emberek magánvéleményükben többnyire mégsem vallják be ellenérzéseiket. A beszélgetéseket magnószalagra rögzítettük, majd szó szerint átírtuk, az így kapott szövegeket pedig kvalitatív és kvantitatív tartalomelemzésnek vetettük alá. A szövegekkel való megismerkedés során olyan változórendszert alakítottunk ki, mely alapján minden megszólalást (ezt tekintettük tartalmi egységnek, vö. Krueger, 1994) kategorizálni tudtunk az adott változók szerint. Egy pozitivisztikus kritériumrendszer követése helyett ezzel a módszerrel nagyobb hangsúlyt helyezhettünk a következtetésekre, intuícióra a beszélgetések elemzésekor. Három nagyobb dimenziót alakítottunk ki, melyekben a változókat elhelyeztük. Úgy véltük, ezek a dimenziók a legalkalmasabbak arra, hogy megragadjuk, elkülönítsük a szöveg számunkra jelentéssel bíró szempontjait. A tartalmi, érzelmi és involváltsági dimenziók a beszélgetések három olyan aspektusát jelentik, amelyek kikerülhetetlen részei a szövegeknek, és lényeges információkat szolgáltatnak a további elemzés számára. A tartalom dimenziójában a beszélgetések témáit csoportosítottuk. Az érzelmi dimenzió a témákat kísérő érzelem irányát, intenzitását és minőségét igyekezett megragadni. Az involváltság arra vonatkozott, hogy a résztvevők milyen mértékig, a személyesség mely szintjén szólnak hozzá a témákhoz. E dimenziók és a hozzájuk rendelt változók együtt járásai, összefüggései is a kérdésfeltevés részét képezték. A tartalomra vonatkozó változók a következők: (1) normalitás, ideál, határok, (2) elutasítás, elfogadás, (3) felelősség, (4) önelfogadás, önértékelés, önazonosság, (5) elvárások, normákkal való azonosulás, (6) fantáziakarakter. Emellett kialakítottunk egy tartalomtól független (leginkább az involváltsági szinthez köthető) kategóriát is, a naiv elmélet változót, amely naiv magyarázó elméletekre, ok-okozati összefüggések felállítására utal. A megszólalások 1
Ezt az állítást az elővizsgálat eredményei sugallták, és mi is mint saját kutatási eredményeinkre hivatkoztunk az instrukció során.
hátterében húzódó érzelmeket három változó alá soroltuk: (1) szolidaritás, szimpátia, (2) pejoratív megszólalás, elutasítás, (3) átélt primer negatív érzelem (félelem, undor). Az involváltság dimenziójában ugyancsak három szintet állapítottunk meg: (1) személyes élmény, (2) konkrét eset, sztori, (3) absztrakt, általános szint. A szövegeket e változók alapján megszólalásonként kódoltuk, majd az egyes tartalmi változók alá tartozó szövegekben kerestünk mintázatokat. Megvizsgáltuk a kategóriák gyakoriságát és más tartalmi, érzelmi, vagy involváltsági változókkal való együtt járásait. Bár a beszélgetések időtartama azonos volt, a megszólalások száma beszélgetésenként erősen eltért, 44 és 325 között volt, többnyire azonban száz körül mozgott. Az elemzés két szinten történt, egy részletesebb, közelibb és egy tágabb, globálisabb szinten. A szövegek egyrészt lebonthatók a kialakított változók szintjére; a változók alaposabb megismerésével hozzáférhetünk a beszélgetés résztvevőinek a témával kapcsolatos attitűdjeihez, a témák által előhívott vélekedésekhez, sztereotípiákhoz, megközelítési szempontokhoz. Másrészt lehetőség adódik a beszélgetések rekonstruálására, a témák kapcsán kialakuló mintázatok felismerésére is. Az előbbihez a változókhoz sorolt szövegrészek alaposabb elemzését végeztük el, az utóbbi feltárásához a beszélgetések egészéről kialakított benyomások ismertetése és a változók közötti együttjárások bemutatása vezet el. Az elemzést az eredmények és a változók kontextusaként is értelmezhető általános benyomásokkal kezdjük, majd a változók alá csoportosított szövegek részletes ismertetése következik, s ezt követően mutatjuk be az együttjárásokat.
1. melléklet: Az elővizsgálat (strukturált írásbeli interjú) során használt kérdőív
MTA Pszichológiai Intézete, Budapest, Teréz krt. 13. "A testtel kapcsolatos reprezentációk" felmérés Kódszám: Tisztelt Válaszadó! A Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetében felmérést végzünk azzal kapcsolatban, hogy melyek azok a legfőbb elvek, nézetek, amelyek Magyarországon az emberek saját és mások testéhez, külső megjelenéséhez való viszonyát és azzal kapcsolatos viselkedését befolyásolják. Az alábbi kérdőívben szereplő kérdések segítségével Ön is kifejtheti a témával kapcsolatos véleményét. Kérjük, alaposan olvassa el a kérdéseket, majd válaszoljon azokra 4-5 mondatban. A kérdéseket bármilyen sorrendben megválaszolhatja. Köszönjük, hogy válaszaival segíti munkánkat!
A válaszadó neme: férfi / nő születési éve:.......... foglalkozása:....................... legmagasabb iskolai végzettsége:............... lakóhelye (település neve):..........................
1. Írja le részletesen azokat a külső tulajdonságokat, amelyek Ön szerint különösen vonzóvá tesznek egy másik embert! 2. Írja le részletesen az ideális férfit külső tulajdonságok alapján! 3. Most jellemezze az ideális külsejű nőt!
4. Ön szerint élnek-e Magyarországon olyan emberek/embercsoportok, akiket a közvélemény valamilyen testi jegy vagy külső tulajdonság alapján elutasít? Ha igen, kik ezek? Melyek a leginkább elutasított testi tulajdonságok? 5. Ön személy szerint érez-e ellenszenvet valamely testi tulajdonságú, nem szokványos megjelenésű, külsejű embercsoport iránt? Ha igen, melyek, kik ezek? 6. Vissza tud-e emlékezni olyan esetre, amikor konkrét személy/személyek megjelenése kapcsán viszolygást, elutasítást érzett? Ha igen, kérjük írja le, pontosan miben állt az Ön számára ez az élmény! 7. Az Ön életében előfordult-e, hogy úgy érezte, azt tapasztalta, hogy valamilyen testi tulajdonsága vagy megjelenése miatt elutasították, kigúnyolták? Ha igen, kérjük írja le részletesen, hogyan történt ez!
8. Ön szerint a tv-reklámokban megjelenő emberek testi tulajdonságai, megjelenése hasonló-e ahhoz, ahogy általában az emberek kinéznek? 9. Ön törekszik-e arra, hogy kifejezzen valamit a külsejével? Ha igen, mit és milyen esetekben? Írja le részletesen! 10. Ha módjában állna, hogy egy hétre külsőt cseréljen valakivel (híres, közismert emberrel), kivel cserélne? Mit gondol, megváltozna-e ettől az Ön élete? 11. Ha lehetősége nyílna rá, mi az, amit szívesen megváltoztatna saját külsejében? 12. Mit gondol, ha jelenlegi foglalkozásának megtartása mellett átköltözne Nyugat-Európába, változna-e az Ön külső megjelenése? Ha igen, miben? Kérjük írja le részletesen!
Most arra kérjük, adja meg a fenti kérdések közül annak a háromnak a sorszámát, amelyeket a legérdekesebbnek talált! ...................................................................... Kérjük adja meg annak a három kérdésnek a sorszámát is, amelyeket a legkevésbé gondol fontosnak, érdekesnek! ........................................................................
Köszönjük, hogy válaszaival segítette munkánkat!
2. melléklet: A fókuszcsoport vizsgálat kérdései
1. Korábbi felmérésünkben, amelyet fiatalok körében végeztünk, azt kaptuk, hogy az emberek általában a természetes megjelenést tartják vonzónak, és többnyire idegenkednek a kirívó vagy mesterséges benyomást keltő külsőtől. Különösen az ideális nő külsejével kapcsolatos elvárásokban volt ez jellemző. Ennek ellenére egyre gyakoribb jelenség a mai Magyarországon is a külső megjelenés
természetellenes befolyásolása: a szélsőséges
fogyókúrázás, a testépítés, különböző mesterséges szerek használata, a szépségsebészeti beavatkozások, stb. Vajon miért folyamodnak az emberek ezekhez a - sokszor igen költséges és fájdalmas - beavatkozásokhoz, ha valójában a természetességet részesítik előnyben? Vagy mégsem a természetes külső lenne az ideális? Van-e különbség ebből a szempontból nők és férfiak között?
2. Ugyanebben a felmérésben kiderült, hogy a megkérdezett fiatalok szerint Magyarországon a közvélemény általában elutasítja azokat az embereket, akiknek ápolatlan, rendezetlen a külseje, illetve a más bőrszínűeket, a testi fogyatékosokat és a szélsőségesen elhízott embereket. Amikor személy szerint kérdeztük vizsgálati alanyainkat, hogy ők maguk mely embercsoportokat utasítják el, kiderült, hogy személyesen kevéssé éreznek ilyen elutasítást, ellenszenvet. Lehet, hogy csak nem akarták ezt "bevallani"? Kik határozzák meg tehát a "közvéleményt"? Mi lehet a valóságos helyzet a külső, testi jegyekkel kapcsolatos elutasítás terén?
