KUTATÁSI JELENTÉS Kis- és középvállalkozások üzleti kultúrája a magyar-osztrák határmenti régióban – O pt i m a l i z at i on of i n t er c u l t ur al c o m m u n i c at i o n a n d c o l l a b or at i on AT-HU (OPTICOM) K é sz í t e t t e:
1 1 3 9 B u d ap es t , P e t n eh á z y u . 5 0- 5 2. M eg b í z ó : S z é ch en y i I s t ván E g y et em
2010
T ART AL OMJE GYZÉ K
Vezetői összefoglaló......................................................................................................................... 7 Bevezetés ........................................................................................................................................ 12 1. A primer kutatás.......................................................................................................................... 14 1. 1. A kérdőív felépítése.............................................................................................................. 17 1. 2. A felmérés menete................................................................................................................ 21 1. 3. A mintavételezés menete ..................................................................................................... 23 1. 4. Adatfeldolgozás ismertetése................................................................................................. 25 1. 5. Gyakorisági eloszlások ......................................................................................................... 28 1. 6. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok....................................................................................... 34 1. 7. Az üzlti kultúra jellemzői ....................................................................................................... 41 2. Összefüggések vizsgálata.......................................................................................................... 62 2. 1. Általános adatok ................................................................................................................... 63 2.1.1. A nem és a beosztás kapcsolata................................................................................................................... 63 2.1.2. Az életkor és a beosztás kapcsolata ............................................................................................................. 64 2.1.3. Az iskolai végzettség és a beosztás kapcsolata............................................................................................ 65 2.1.4. Az idegennyelv-tudás és a beosztás kapcsolata........................................................................................... 66 2.1.5. A vállalkozás profilja és a beosztás közötti kapcsolat ................................................................................... 66 2.1.6. A vállalatméret és a beosztás közötti kapcsolat ............................................................................................ 67
2. 2. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok....................................................................................... 69 2.2.1. A vállalkozás profilja és az osztrák üzleti partner megléte közötti kapcsolat................................................. 69 2.2.2. A vállalatméret és az osztrák üzleti partner megléte közötti kapcsolat ......................................................... 70 2.2.3. A vállalkozás profilja és az osztrák partnercéggel történő kapcsolatfelvétel módja közötti összefüggés...... 71 2.2.4. A vállalatméret és az osztrák partnercéggel történő kapcsolatfelvétel módja közötti összefüggés .............. 72 2.2.5. A szakmai intézmények támogatásának megítélése és a vállalkozás profilja közötti kapcsolat ................... 73 2.2.6. A szakmai intézmények támogatásának megítélése és a vállalatméret közötti kapcsolat............................ 75 2.2.7. A jövőbeli tervek és a vállalkozás profilja közötti kapcsolat........................................................................... 78 2.2.8. A jövőbeli tervek és a vállalatméret közötti kapcsolat ................................................................................... 79 2.2.9. A támogatandó terület és a vállalkozás profilja közötti kapcsolat.................................................................. 80 2.2.10. A támogatandó terület és a vállalatméret közötti kapcsolat ........................................................................ 80
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői ..................................................................................................... 82 2.3.1. Faktorelemzés ............................................................................................................................................... 82 2.3.2. Különbségek életkor alapján ......................................................................................................................... 90
2.3.3. Klaszterelemzés ............................................................................................................................................ 91
Felhasznált irodalom .................................................................................................................... 102 Mellékletek
Á BR AJE GYZÉ K 1. ábra: A menedzserek idegen nyelv-tudása................................................................................... 31 2. ábra: Véleménye szerint/Tapasztalatai alapján milyen mértékben tudnak az alábbi intézmények hatékony segítséget nyújtani a kapcsolatfelvételhez? (fő) ................................................................ 36 3. ábra: Véleménye szerint/Tapasztalatai alapján milyen mértékben tudnak az alábbi intézmények hatékony segítséget nyújtani a kapcsolatfelvételhez? (fő) ................................................................ 37 4. ábra: A felmérésben szereplő attitűdállításokra adott válaszok átlaga.......................................... 60 5. ábra: Idegen nyelv-tudás beosztás alapján................................................................................... 66 6. ábra: A szakmai intézmények támogatásának megítélése szolgáltató cégek körében................. 74 7. ábra: A szakmai intézmények támogatásának megítélése gyártó cégek körében ........................ 75 8. ábra: A szakmai intézmények támogatásának megítélése a kisvállalatok első csoportjának körében............................................................................................................................................. 76 9. ábra: A szakmai intézmények támogatásának megítélése kisvállalatok második csoportja körében .......................................................................................................................................................... 77 10. ábra: A szakmai intézmények támogatásának megítélése középvállalatok körében .................. 78 11. ábra: A támogatandó terület a vállalkozás profilja szerint ........................................................... 80 12. ábra: A támogatandó terület vállalatméret szerint....................................................................... 81 13. ábra: Koefficiensek ábrázolása az összevonás lépéseinek függvényében ................................. 93 14. ábra: Klaszterméretek 4, 3 és 2 klaszteres megoldás esetén ..................................................... 94 15. ábra: Klasztercentroidok ............................................................................................................. 97
3
T ÁBL ÁZ ATJ EGYZÉ K 1. táblázat: A válaszadók nem szerinti megoszlása.......................................................................... 28 2. táblázat: A válaszadók életkor szerinti megoszlása ...................................................................... 29 3. táblázat: A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása..................................................... 29 4. táblázat: A válaszadók beosztás szerinti megoszlása .................................................................. 30 5. táblázat: A válaszadók állampolgárság szerinti megoszlása......................................................... 30 6. táblázat: A válaszadók anyanyelv szerinti megoszlása................................................................. 30 7. táblázat: A vállalkozások profil szerinti megoszlása...................................................................... 32 8. táblázat: A vállalkozás nagysága szerinti megoszlás.................................................................... 32 9. táblázat: Van-e, volt-e vállalkozásának szerződéses osztrák üzleti partnere?.............................. 34 10. táblázat: Hogyan került sor a kapcsolatfelvételre?...................................................................... 35 11. táblázat: Tervezi-e osztrák kapcsolat kialakítását a jövőben?..................................................... 38 12. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget?........ 38 13. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget?........ 39 14. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget?........ 39 15. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget?........ 39 16. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget?........ 40 17. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget?........ 40 18. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget?........ 40 19. táblázat: Szívesen veszem, ha üzleti partnereim magáznak....................................................... 43 20. táblázat: Szívesen veszem, ha üzleti partnereim vezetéknevemen szólítanak. .......................... 44 21. táblázat: Elvárom, hogy üzleti partnereim rangom, beosztásom alapján szólítsanak meg.......... 44 22. táblázat: Azt szeretem, ha a megbeszéléseken baráti a légkör. ................................................. 45 23. táblázat: Szeretem jobban megismerni a partnereimet, mielőtt rátérünk az üzletre.................... 45 24. táblázat: Szeretem, ha a szakmai-üzleti programokat szabadidős kulturális tevékenységek egészítik ki. ....................................................................................................................................... 46 25. táblázat: Szívesen veszem, ha üzleti partnerem elfogadja az otthonomba szóló meghívást és azt viszonozza. ....................................................................................................................................... 46 26. táblázat: Szeretem, ha az üzleti ebéd nem a megbeszélés helyszínén, hanem étteremben zajlik. .......................................................................................................................................................... 47 27. táblázat: Szeretem, ha üzleti partnerem ad a külső megjelenésre.............................................. 47 28. táblázat: Szeretem, ha üzleti partnerem a kultúrájára jellemző ajándékot ad. ............................ 48 29. táblázat: Szeretem, ha üzleti partnerem a cég profilját/emblémáját hordozó ajándékot ad......... 48
4
30. táblázat: Elvárom, hogy üzleti partnerem minden alkalommal kezet fogjon velem üdvözléskor és búcsúzáskor...................................................................................................................................... 49 31. táblázat: Szeretem, ha üzleti partnerem a megbeszélt időpont előtt néhány perccel előbb érkezik. .......................................................................................................................................................... 49 32. táblázat: Szeretek névjegyet cserélni az első üzleti megbeszéléskor. ........................................ 50 33. táblázat: Szeretem, ha partnerem írásos dokumentummal készül a megbeszélésre, és ezeket rendelkezésemre bocsátja. ............................................................................................................... 50 34. táblázat: Szeretem, ha a szerződések minden részletre kiterjednek. ......................................... 51 35. táblázat: Szeretem, ha a partner a szóbeli megállapodást is kötelező érvényűnek tekinti. ......... 51 36. táblázat: Szeretem, ha pontos forgatókönyv szerint zajlik a megbeszélés.................................. 52 37. táblázat: Elvárom, hogy a megbeszélések során a felek kiküszöböljék a zavaró tényezőket. .... 52 38. táblázat: Szeretem, ha az üzleti kapcsolat során az adott ügyben végig ugyanaz a munkatárs képviseli a másik vállalatot................................................................................................................ 53 39. táblázat: Szeretem, ha a megbeszéléseken a feleket többen képviselik..................................... 53 40. táblázat: Egyáltalán nem befolyásol az, hogy azonos vagy ellenkező nemű partnerrel tárgyalok. .......................................................................................................................................................... 54 41. táblázat: Szeretem, ha az üzleti megbeszéléseken az egyik félé a vezető szerep. .................... 54 42. táblázat: Minden megbeszélésen veszítenie kell az egyik félnek ahhoz, hogy a másik fél elérhesse célját................................................................................................................................. 55 43. táblázat: Szeretem, ha a partnerem egyértelműen fogalmaz, és negatív véleményét is megmondja. ...................................................................................................................................... 55 44. táblázat: Szeretem, ha a megbeszélés során a partnerem viselkedéséből következtetni tudok érzelmi viszonyulására is. ................................................................................................................. 56 45. táblázat: Szeretem, ha a humornak is szerepe van a kommunikációban.................................... 56 46. táblázat: Szeretem, ha négyszemközti megbeszélések során a partner pontosan szemben ül velem. ............................................................................................................................................... 57 47. táblázat: Szeretem, ha a megbeszélés végén egyértelműen rögzítjük a következő lépést, és annak helyét, idejét........................................................................................................................... 57 48. táblázat: A felmérésben szereplő attitűdállításokra adott válaszok átlaga és szórása ................ 58 49. táblázat: A nem és a beosztás kapcsolata.................................................................................. 63 50. táblázat: Statisztikai próba .......................................................................................................... 64 51. táblázat: Az életkor és a beosztás kapcsolata ............................................................................ 64 52. táblázat: Statisztikai próba .......................................................................................................... 65 53. táblázat: Az iskolai végzettség és a beosztás kapcsolata........................................................... 65 5
54. táblázat: Statisztikai próba .......................................................................................................... 66 55. táblázat: A vállalkozás profilja és a beosztás kapcsolata............................................................ 67 56. táblázat: Statisztikai próba .......................................................................................................... 67 57. táblázat: A vállalatméret és a beosztás kapcsolata..................................................................... 68 58. táblázat: Statisztikai próba .......................................................................................................... 68 59. táblázat: A vállalkozás profilja és az osztrák üzleti partner megléte közötti kapcsolat ................ 70 60. táblázat: Statisztikai próba .......................................................................................................... 70 61. táblázat: A vállalatméret és az osztrák üzleti partner megléte közötti kapcsolat ......................... 71 62. táblázat: Statisztikai próba .......................................................................................................... 71 63. táblázat: A vállalkozás profilja és az osztrák partnerrel történő kapcsolatfelvétel módja közötti összefüggés...................................................................................................................................... 72 64. táblázat: Statisztikai próba .......................................................................................................... 72 65. táblázat: A vállalatméret és az osztrák partnerrel történő kapcsolatfelvétel módja közötti összefüggés...................................................................................................................................... 73 66. táblázat: Statisztikai próba .......................................................................................................... 73 67. táblázat: A szakmai intézmények támogatásának megítélése .................................................... 74 68. táblázat: A vállalkozás profilja és a jövőbeli tervek közötti összefüggés ..................................... 78 69. táblázat: Statisztikai próba .......................................................................................................... 79 70. táblázat: A vállalatméret és a jövőbeli tervek közötti összefüggés.............................................. 79 71. táblázat: Statisztikai próba .......................................................................................................... 80 72. táblázat: KMO és Bartlett-teszt ................................................................................................... 84 73. táblázat: A sajátérték alakulása .................................................................................................. 85 74. táblázat: Rotált faktorsúlymátrix .................................................................................................. 89 75. táblázat: ANOVA tábla ................................................................................................................ 90 76. táblázat: Az üzleti kultúra megítélése életkor alapján ................................................................. 91 77. táblázat: A klaszterek relatív mérete 3 klaszteres megoldás esetén........................................... 94 78. táblázat: ANOVA tábla ................................................................................................................ 95 79. táblázat: Klasztercentroidok és szórások 3 klaszteres megoldás esetén.................................... 96 80. táblázat: A nem és a klasztertagság közötti összefüggés........................................................... 98 81. táblázat: Az életkor és a klasztertagság közötti összefüggés ..................................................... 98 82. táblázat: Az iskolai végzettség és a klasztertagság közötti összefüggés.................................... 99 83. táblázat: A beosztás és a klasztertagság közötti összefüggés.................................................... 99 84. táblázat: A vállalkozás profilja és a klasztertagság közötti összefüggés................................... 100 85. táblázat: A vállalatméret és a klasztertagság közötti összefüggés............................................ 100 6
Vezetői összefoglaló
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az adattisztítást követően a 217 kitöltött kérdőívből összesen 153-t használtunk fel, mely megfelel a projektben vállalt feladatoknak. •
A felmérésben a válaszadók túlnyomó többsége kevesebb, mint 10 fő foglalkoztatotti létszámmal rendelkezik, és tevékenységét a szolgáltató szektorban végzi. Ez az arány több tényező együttes érvényesülésének eredményeként alakult ki. A vizsgált régió általános jellemzőiből adódóan is elmondható ez, de figyelembe kell venni a hólabdás mintavétel sajátosságait is.
•
A válaszok általánosságban azt mutatják, hogy alapvetően a különböző szervezeteknek csekély szerepük van abban, hogy a régióban működő vállalkozások osztrák üzletfelekkel történő együttműködésében katalizátor szerepet töltsenek be. A leggyengébb mértékű hatékonyság a pénzintézetek esetében látható, de hasonló értékelést kaptak a polgármesteri hivatalok, a munkaügyi központok, az érdekvédelmi szervezetek és a különböző civil szervezetek egyaránt.
Általános adatok: •
Amíg a férfiak inkább vezetők, addig a nők inkább alkalmazottak.
•
Inkább az idősebbek vannak vezető pozícióban.
•
Nincs statisztikailag szignifikáns kapcsolat a válaszadó iskolai végzettsége és a beosztása között.
•
Mind az angolt, mind a németet inkább a vezető beosztásúak beszélik, kivétel ez alól a középfokú német, mert ilyen nyelvvizsgával rendelkezők többsége beosztott.
•
Mind a szolgáltatás, mind a gyártás területén tevékenykedő vállalatoknál nagyjából 40-60%-os arányban vannak a beosztott és vezető válaszadók.
•
A vezető beosztású válaszadók aránya a kisvállalkozások első csoportjánál 59,8%, a kisvállalatok második csoportjánál 68,0%, míg a középvállalatoknál csupán 50,0%.
Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok: •
Az osztrák cégekkel való együttműködés inkább a gyártás területén tevékenykedő cégekre jellemző.
•
Az osztrák cégekkel való együttműködés inkább a közepes méretű cégekre jellemző.
7
Vezetői összefoglaló •
A szolgáltatás területén tevékenykedő vállalkozások döntően személyes közvetítőkön keresztül kerültek kapcsolatba az osztrák partnercéggel, a gyártásra szakosodott cégek kétharmada pedig közvetlenül vette fel a kapcsolatot a külföldi vállalkozással.
•
A kisvállalkozások többsége személyes közvetítőkön keresztül kerültek kapcsolatba az osztrák partnercéggel, a középvállalatok 80%-a pedig közvetlenül vette fel a kapcsolatot a külföldi vállalkozással.
•
A szolgáltató és gyártó cégek az EU-s regionális tanácsadó irodáktól, kamaráktól és vállalkozásfejlesztési alapítványoktól érkező segítséget ítélik meg közepesnek az összes többit inkább gyengének tartják az osztrák partnerkapcsolatok kialakításában.
•
A vállalatok többsége gyengének ítéli meg a civil szervezetek, a pénzintézetek és a polgármesteri hivatalok segítségnyújtásának hatékonyságát. A kisvállalatok a kamara támogatását gondolják erősnek. A kisvállalatok az EU-s regionális tanácsadó irodák és a kamarák támogatását közepesnek tartják. A középvállalatok a vállalkozásfejlesztési alapítványok, és az EU-s regionális tanácsadó irodák, valamint a kamarák segítségét inkább közepesnek gondolják az osztrák cégekkel való kapcsolatfelvételben.
•
A szolgáltató és gyártó cégek többsége nem tervezi, hogy a jövőben osztrák üzleti partnerrel alakít ki üzleti kapcsolatot.
•
A kis-és közepes méretű vállalatok többsége nem tervezi, hogy a jövőben osztrák üzleti partnerrel alakít ki üzleti kapcsolatot.
•
A szolgáltató cégek főként nyelv-kommunikáció, jog és marketing területén várnának segítséget. A gyártók inkább jogból és marketingből várnának támogatást a külföldi üzleti kapcsolatok kialakításában.
•
A kisvállalkozások főként kulturális ismeretek, nyelv-kommunikáció területén várnának segítséget. A középvállalatok inkább marketingből várnának támogatást a külföldi üzleti kapcsolatok kialakításában.
Az üzleti kultúra jellemzői: •
Az adatredukciós eljárás eredményeként tíz kulturális sajátosságot sikerült elkülöníteni: (1) individualista, feladatorientált, monokronikus, alacsony kontextusú, (2) magas hatalmi távolságú, formális, (3) kapcsolat-orientált, (4) diffúz, (5) magas hatalmi távolságú, feminin, (6) kapcsolat-orientált, maszkulin, feladatorientált, (7) formális, (8) kapcsolatorientált diffúz, (9) maszkulin, kifejező és (10) érzelmes kultúrát.
8
Vezetői összefoglaló •
Individualista, feladatorientált, monokronikus, alacsony kontextusú kultúra:
Szeretem, ha az üzleti kapcsolat során az adott ügyben végig ugyanaz a munkatárs képviseli a másik vállalatot.
Szeretem, ha a megbeszélés végén egyértelműen rögzítjük a következő lépést, és annak helyét, idejét.
Szeretem, ha a partnerem egyértelműem fogalmaz, és negatív véleményét is megmondja.
Szeretem, ha a szerződések minden részletre kiterjednek.
Szeretem, ha a partner a szóbeli megállapodást is kötelező érvényűnek tekinti.
Elvárom, hogy a megbeszélések során a felek kiküszöböljék a zavaró tényezőket.
Szeretem, ha partnerem írásos dokumentummal készül a megbeszélésre, és ezeket rendelkezésemre bocsátja.
•
•
Szeretem, ha üzleti partnerem a megbeszélt időpont előtt néhány perccel előbb érkezik.
Magas hatalmi távolságú, formális kultúra:
Elvárom, hogy üzleti partnereim rangom, beosztásom alapján szólítsanak meg.
Szívesen veszem, ha üzleti partnereim vezetéknevemen szólítanak.
Szívesen veszem, ha üzleti partnereim magáznak.
Kapcsolat-orientált üzleti kultúra:
Szeretem, ha üzleti partnerem a kultúrájára jellemző ajándékot ad.
Szeretem, ha üzleti partnerem a cég profilját/emblémáját hordozó ajándékot ad.
Elvárom, hogy üzleti partnerem minden alkalommal kezet fogjon velem üdvözléskor és búcsúzáskor.
•
Diffúz üzleti kultúra:
Azt szeretem, ha a megbeszéléseken baráti a légkör.
Szeretem, ha a szakmai-üzleti programokat szabadidős kulturális tevékenységek egészítik ki.
Szeretem, ha a humornak is szerepe van a kommunikációban.
Szívesen veszem, ha üzleti partnerem elfogadja az otthonomba szóló meghívást és azt viszonozza.
•
•
Magas hatalmi távolságú, feminin kultúra:
Szeretem, ha üzleti partnerem ad a külső megjelenésre.
Egyáltalán nem befolyásol az, hogy azonos vagy ellenkező nemű partnerrel tárgyalok.
Kapcsolat-orientált, maszkulin, feladatorientált kultúra:
9
Vezetői összefoglaló
•
Szeretem, ha az üzleti ebéd nem a megbeszélés helyszínén, hanem étteremben zajlik.
Szeretem, ha a megbeszéléseken a feleket többen képviselik.
Szeretem, ha az üzleti megbeszéléseken az egyik félé a vezető szerep.
Szeretem, ha pontos forgatókönyv szerint zajlik a megbeszélés.
Formális kultúra:
•
Kapcsolatorientált diffúz kultúra:
•
Szeretek névjegyet cserélni az első üzleti megbeszéléskor.
Szeretem jobban megismerni a partnereimet, mielőtt rátérünk az üzletre.
Maszkulin, kifejező kultúra:
Minden megbeszélésen veszíteni kell az egyik félnek ahhoz, hogy a másik fél elérhesse célját.
Szeretem, ha négyszemközti megbeszélések során a partner pontosan szemben ül velem.
•
Érzelmes kultúra:
Szeretem, ha a megbeszélés során a partnerem viselkedéséből következtetni tudok érzelmi viszonyulására is.
Az életkor nem befolyásolja a különböző kultúra csoportokról alkotott véleményt. A fiatalok, középkorúak és idősebb dolgozók nagyon különböző véleményen voltak, tehát nem sikerült homogén csoportokat kialakítani az életkor alapján. A 35 év alattiakra jellemző a magas hatalmi távolságú, formális, a diffúz, és a feminin kultúra. A 36-50 év közöttiek inkább az individualista, feladat- és kapcsolatorientált, monokronikus, alacsony kontextusú, maszkulin, érzelmes üzleti kultúrát vallják magukénak. Az 51 felettiek egyik üzleti kultúra típust sem vallják maguknak. •
A különböző kultúra típusok alapján csoportosíthatók a megkérdezettek (88 fő).
1. klaszter (38,6%): „Magas hatalmi távolságú, feminin kultúrájú” egyének, akik szeretem, ha üzleti partnereik adnak a külső megjelenésükre, illetve nem foglalkoznak azzal, hogy azonos vagy ellenkező nemű partnerrel tárgyalnak.
2. klaszter (31,8%): „Kapcsolat-orientált, diffúz kultúrájú ” egyének, akik szeretik, ha üzleti partnerük a kultúrájára jellemző vagy a cége profilját/emblémáját hordozó ajándékot ad. Elvárják a kézfogást az üzleti partnerüktől, viszont a megbeszéléseken a baráti a légkört, humort részesítik előnyben, és szeretik, ha a szakmai-üzleti programokat szabadidős kulturális tevékenységek egészítik ki. Szívesen veszik, ha üzleti partnerük elfogadja az otthonukba szóló meghívást és azt viszonozza, valamint
10
Vezetői összefoglaló ha az üzleti ebéd étteremben zajlik. Szeretik, ha a megbeszéléseken a feleket többen képviselik, de az egyik félé a vezető szerep és pontos forgatókönyv szerint zajlik a konzultáció. Fontos nekik a névjegycsere az első üzleti megbeszéléskor, és a partnerek alaposabb megismerése.
3. klaszter (29,5%): „Maszkulin kultúrájú” egyének, akik úgy gondolják, hogy minden megbeszélésen veszítenie kell az egyik félnek ahhoz, hogy a másik fél elérhesse célját, illetve kedvelik, ha a négyszemközti megbeszélések során a partnerrel pontosan szemben ülnek.
•
Nincs összefüggés a nem, az életkor, az iskolai végzettség, a beosztás, a vállalkozás profilja, valamint a vállalkozás nagysága és a klasztertagság között.
11
Bevezetés
BEVEZETÉS A kutatási jelentés a Széchenyi István Egyetem „Kis- és középvállalkozások üzleti kultúrája a magyar-osztrák határmenti régióban – Optimalization of intercultural communication and collaboration AT – HU” (OPTICOM) elnevezésű pályázatához készült. A jelentés alapját a projekt keretében elvégzett kvantitatív kutatás adja. A kutatási előzményekről a felmérést végzők által elmondottakra támaszkodunk. Napjainkban már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az interkulturális kommunikáció és menedzsment témaköre és problematikája alapvető fontosságú. „Interkulturálisnak minősül minden olyan tevékenység, amely különböző kultúrák képviselői közötti kapcsolat kialakítására irányul, és célja legalább az együttélésből adódó bonyodalmak megelőzése, vagy még jobb esetben az, hogy hozzájáruljon az együttélésből adódó előnyök kiaknázásához..” (Camilleri 1990a). Érdekes módon a kulturális identitás mellett a szakmai modelljeink is akadályozhatják a kulturális különbség elismerését és a kommunikációt. Mindez nem meglepő, hiszen a szakmai modellek is egyfajta kulturális identitást jelentenek, az adott szakmai kultúrához tartozó értékek, szabályok, hiedelmek és gyakorlatok eredőjeként. Mint a kultúrákban általában, a szakmai modellekben is nyomára akadunk: • alapvető nézeteknek, például a szakmai küldetésre vonatkozóan, a releváns tudások, tudományterületek körülhatárolását illetően, de ide tartozhat az emberről alkotott kép is vagy a kultúráról, a kulturális különbségről alkotott koncepció; • alapértékeknek:
ilyenek
például
az
ember
önállóságának
tiszteletben
tartása,
függetlenségének védelme; • többé és kevésbé kodifikált viselkedési szabályoknak. A kodifikált szabályokat a szakmai kódexben, a jogi és adminisztratív keretekben, valamint a munkaköri leírásokban találjuk. A kevésbé kodifikált szabályok a szakmában elfogadott gyakorlatoknak felelnek meg: olyan eljárások, megoldások, rutinok, melyek általánosan elfogadottak az adott szakmában. Összességében a szakmai modellek megalapozzák és biztosítják a vállalkozások működését, azonban egyszersmind leszűkítik a lehetséges megoldások, eljárások skáláját. A más kulturális hátterű partnerekkel való munka egyik fő jellegzetessége, hogy könnyedén a szakmai mozgástér szélére tereli a szakembert.
12
Bevezetés A kultúra „a szimbólumokban megtestesülő jelentések történetileg közvetített mintáit jelöli, a szimbolikus formában kifejezett örökölt koncepciók azon rendszerét, amelynek segítségével az emberek kommunikálnak egymással, állandósítják és fejlesztik az élettel kapcsolatos tudásukat és attitűdjeiket”. (Geertz 2001) Összességében minden kultúra egyedi válasz az ember alapvető dilemmáira, létkérdésére: kísérlet a káosz ellensúlyozására, a rendteremtésre egy alapvetően komplex és barátságtalan világban (Csíkszentmihályi 2004). A társadalmi jelenségek ok-okozati összefüggéseinek kimutatása bonyolult feladat, a kisebbnagyobb közösségeket behálózó szövevényes kapcsolatrendszer miatt. Az ismérvek, jellemző tulajdonságok között az esetek egy részében determinisztikus meghatározottság áll fenn, de a kapcsolatrendszer nem mindig mutatható ki ilyen egyszerűen. A sztochasztikus kapcsolatok tendenciaként jelennek meg, ekkor az ok lehetséges, de nem kizárólagos magyarázata a bekövetkezett jelenségnek.
13
1. A primer kutatás
1. A PRIMER KUTATÁS A társadalomtudományos kutatás logikája szerint a terepen folytatott vizsgálatok megkezdése előtt ki kell jelölni az elméleti kereteket. Az utóbbi fél évszázad a kommunikációelmélet önálló tudományággá válásának és erőteljes felvirágzásának az időszaka volt, amikor egyidejűleg a szociális interakciók empirikus vizsgálata is megkezdődött, számos kutatóközpontban, és jelentős ráfordítások felhasználásával. A szakirodalomban leírt elméleti modellek és módszertanok, kutatási beszámolók napjainkban olyan nagy mennyiségben állnak rendelkezésre, hogy áttekintésük lehetetlenné vált. Alapvetően két módszertani ág valamelyikébe viszont minden kutatás besorolható, vagyis megkülönböztetünk kvantitatív és kvalitatív vizsgálatokat. Az OPTICOM-projekt kvantitatív kutatás, ami azt jelenti, hogy mennyiségi adatokra, mérésekre, számszerűsíthető ismérvekre támaszkodik. A cél egy meghatározott terület alapos és részletes tanulmányozása előre megtervezett ismérvek alapján. A kvantitatív kutatások leginkább elterjedt változata az ún. survey (kérdőív) technika. A kérdőív számszerűsíthető adatokat tartalmaz, amit statisztikai számításokkal fel lehet dolgozni. A jelentésben összegezve, egyben kezeljük az adatközlőktől nyert válaszokat, bizonyos jellemzők között összefüggéseket vizsgálunk, melyekből a projekt számára fontos következtetések levonása valósul meg. A kérdőívek minden adatközlő számára azonos tartalommal rendelkeznek. A kutatásnak nem célja többlet-információ megszerzése, az adatközlő kizárólag a feltett kérdésekre válaszol, és azt előre meghatározott módon teszi. A kitöltött kérdőívek ugyanakkor nem nyújtanak támpontot arra vonatkozóan, mi rejlik az adott válaszok mögött, nem szolgáltatnak információt az illető körülményeiről, motivációiról, értékítéleteiről, de ez nem is szerepel a kutatási célkitűzések között. Az ilyen kérdőív könnyen kezelhető a válaszadó számára, és a feldolgozó is egyszerűen elvégezheti a kódolást, adatrögzítést. A statisztikai módszerekkel, számítógéppel elvégzett kiértékelés viszont meglehetősen sematikus képet ad a kutatott jelenségről. A módszer elterjedtségét a gazdaságossága magyarázza: nem terheli meg nagymértékben az adatközlésre vállalkozókat, akik viszonylag rövid idő alatt tudnak így használható mennyiségű információt nyújtani. A kvantitatív felmérés módszerét tekintve a következtető kutatások egy fajtája, az ún. leíró kutatás csoportjába tartozik. A leíró kutatás fő célkitűzése valamely vizsgált csoport jellemzőinek vagy funkcióinak a leírása. Lényeges különbség egy feltáró (melynek célja egy-egy probléma megismerése, egy bizonyos szituáció körüljárása azzal a céllal, hogy azt a felmérést készítői
14
1. A primer kutatás részleteiben megismerhessék) kutatással szemben, hogy a leíró kutatást előre megfogalmazott specifikus hipotézisek (H) jellemzik. Így a megszerzendő információk körét a kutatás megtervezésekor pontosan meg kellett határozni. Ennek következtében ez a módszer előre tervezett és strukturált. A leíró kutatási módszeren belül további almódszereket lehet megkülönböztetni, melyek közül a jelentésben összefoglalt kutatás a keresztmetszeti kutatási módszerekre jellemzőket követte. Eszerint egyszeri alkalommal vett mintából kerültek ki a válaszadók. A kutatás kapcsán a következő kutatási kérdéseket fogalmaztuk meg: 1. Van-e összefüggés a válaszadó neme és beosztása között? 2. Van-e összefüggés a válaszadó életkora és beosztása között? 3. Van-e összefüggés a válaszadó iskolai végzettsége és beosztása között? 4. Van-e összefüggés a válaszadó idegennyelv-tudása és beosztása között? 5. Van-e összefüggés a vállalkozás profilja és beosztása között? 6. Van-e összefüggés a vállalkozás nagysága és a válaszadó beosztása között? 7. Van-e összefüggés a vállalkozás profilja és az osztrák üzleti kapcsolat megléte között? 8. Van-e összefüggés a vállalatméret és az osztrák üzleti kapcsolat megléte között? 9. Van-e összefüggés a vállalkozás profilja és az osztrák partnercéggel történő kapcsolatfelvétel módja között? 10. Van-e összefüggés a vállalatméret és az osztrák partnercéggel történő kapcsolatfelvétel módja között? 11. Van-e összefüggés a szakmai intézmények támogatásának megítélése és a vállalkozás profilja között? 12. Van-e összefüggés a szakmai intézmények támogatásának megítélése és a vállalatméret között? 13. Van-e összefüggés a jövőbeli tervek és a vállalkozás profilja között? 14. Van-e összefüggés a jövőbeli tervek és a vállalatméret között? 15. Van-e összefüggés a támogatandó terület és a vállalkozás profilja között? 16. Van-e összefüggés a támogatandó terület és a vállalatméret között?
15
1. A primer kutatás 17. Milyen faktorokba tömöríthetők az egyes üzleti kultúrára vonatkozó attitűdállítások? 18. Milyen különbségek adódnak az egyes kultúra típusok megítélésében életkor alapján? 19. Hogyan csoportosíthatók a válaszadók az elkülönített üzleti kultúrájuk alapján?
16
1. 1. A kérdőív felépítése
1. 1. A KÉRDŐÍV FELÉPÍTÉSE A kvantitatív kutatás online kérdőív segítségével valósult meg, melynek jellemzői ebben az alfejezetben kerülnek ismertetésre. A kvantitatív felmérésben használt kérdőív felépítését tekintve öt részre tagolt. Az első részben megfogalmazott 11 kérdés a válaszadók demográfiai ismérveire (nem, életkor, iskolai végzettség, állampolgárság és anyanyelv), illetve a felmérésbe bevont vállalkozásokra jellemző adatokra (vállalkozás profilja, foglalkoztatotti létszám) kérdezett rá. A projekt szempontjából fontos volt emellett a válaszadók beosztásának az ismerete, illetve az idegennyelv-tudás, ezen belül is a német és angol nyelv bizonyos szintű ismerete is. Az első rész az adatközlőre vonatkozó, általános adatokat tartalmazza. A szokásos demográfiai adatgyűjtés mellett az anyanyelvre és idegennyelvtudásra, a vállalkozás körülményeire, földrajzi elhelyezkedésére kérdezünk rá. A kérdőív második része az osztrák-magyar üzleti kapcsolatok jellemzőire vonatkozik. Itt a válaszadók nemcsak arról nyilatkoztak, hogy rendelkeznek-e a osztrák üzleti partnerrel, vagy terveznek-e a jövőben ilyen kapcsolatépítést, hanem arról is, hogy a kapcsolatfelvételre a két fél között hogyan került sor. A kérdőív kitér megkérdezettek véleményére is arra vonatkozólag, hogy tapasztalataik alapján bizonyos szervezetek, intézmények (EU-s regionális tanácsadó irodák, érdekvédelmi, valamint civil szervezetek, kamarák, munkaügyi központok, pénzintézetek, vállalkozásfejlesztési alapítványok és polgármesteri hivatalok) milyen mértékben tudnak hatékony segítséget nyújtani osztrák vállalkozásokkal történő kapcsolatfelvételhez. Ebben a részben található egy olyan kérdés is, mely arra vonatkozik, hogy a vállalkozások milyen területeken (jogi, számviteli, pénzügyi,marketing, kulturális, nyelvi) várnának segítséget a fenti szervezetektől. A második egységben a vállalkozás határon túli meglévő üzleti kapcsolatainak kialakulásának és jellegének feltérképezése mellett a határ menti kooperáció fejlődési tendenciájára vonatkozó adatok is nyerhetők, mert a tervezett kapcsolatfelvétel is szerepel kérdések között. Az OPTICOM-kutatás eredményeinek várható haszonélvezői a kis- és középvállalkozások (KKV) mellett elsősorban a kormányzati, érdekképviseleti, szolgáltató és civil szervezetek lesznek, ezért kerültek be a kérdőívbe a II./4-7. számú kérdések. A felmérés harmadik részében az információ- és kommunikáció-technológiai infrastruktúra jellemzői kerültek be. Ide tartozik az internethasználatra és telefonhasználatra vonatkozó ismérvek összegyűjtése, illetve a különböző elektronikus levelezőrendszerek használatával kapcsolatos kérdések.
17
1. 1. A kérdőív felépítése A negyedik rész az üzleti kultúra jellemzőire vonatkozik. A válaszadóknak az üzleti kultúrával kapcsolatosan megfogalmazott állításokra kellett válaszolniuk, hogy azokkal mennyire értenek egyet. A különböző állítások és azok kiértékelése a jelentés későbbi részében kerül részletesen bemutatásra. Tehát ez az egység huszonkilenc az üzleti kultúrával kapcsolatos kérdést tartalmaz. A cél egyrészről a viselkedési minták, tipikus reakciók felmérése, másrészről az ezeket meghatározó, a kultúra mélyebb rétegeit képező értékítéletek vizsgálata. Az értékrend és az azt alkotó képzetek nem jelennek meg artikulált, explicit formában, ezért ezek vizsgálata csak közvetett módon történhet, ami az ilyen lekérdezések alapvető tartalmi problémáját jelenti. A viselkedéskultúrára vonatkozó online-kérdőívek módszertani nehézsége pedig abból adódik, hogy a nagyon bonyolult és rejtett összefüggésekre rámutató szempontokat és a konkrét kérdéseket az adatközlők kognitívkommunikatív szintjén kell megfogalmazni. A kérdőív ötödik, egyben utolsó része a vállalkozások által használt kommunikációs csatornák használatára tér ki. Egyrészről a kapcsolattartásra használt nyelvre (magyar, német, angol, egyéb) kellett válaszolniuk a megkérdezetteknek, másrészről pedig a módjára (postai, e-mail, telefonos, videó konferencia, blogok, projektmenedzsment szoftver, stb.). A kérdések típusát tekintve az összes strukturált, vagyis olyan kérdés, amelynél előzetesen meghatározásra kerültek a válaszalternatívák és a válaszadás formája is. Ezen belül szerepel a kérdőívben szelektív zárt kérdés, alternatív zárt kérdés, valamint skálakérdés egyaránt. A válaszok számát tekintve kétkimenetelű és többkimenetelű is, utóbbira jellemző, hogy egyidejűleg több válasz is megadható. A szelektív zárt kérdésekre jellemző, hogy a felmérés összeállítója kínálja fel a válaszlehetőséget, és a válaszadót arra kéri, hogy egyet vagy többet válasszon a felkínált alternatívák közül. Ekkor a válaszlehetőségeknek le kell fedniük az összes várható kimenetet. Emellett meg kell határozni egy „egyéb” kategóriát is, arra az esetre, ha a megadott válaszlehetőségek mellett egyedi esetekben további, előre nem várható válasz is valószínűsíthető. Fontos logikai követelmény, hogy a válaszelemek egymást kölcsönösen kizárják, tehát ne bizonytalanítsák el a válaszadót. A szelektív kérdéstípusok alkalmasak leginkább a számítógépes feldolgozásra. A strukturált kérdéstípus két válaszalternatívával rendelkezik. Egyértelműen igaz itt is az a megállapítás, miszerint az ilyen kérdéstípusok alkalmasak a számítógépes feldolgozásra, hiszen lényegében eldöntendő kérdések, és amiket például a helyes/helytelen, igen/nem alternatívákkal lehet megválaszolni.
18
1. 1. A kérdőív felépítése Kódolás (egyes válaszok számmal történő helyettesítése az adatfeldolgozás elősegítése érdekében) szempontjából elmondható, hogy a kétféle válaszlehetőséget adó kérdést a legegyszerűbb kezelni, de visszatérő problémát okozhat, hogy a kérdés megfogalmazása jelentősen befolyásolhatja a választ. A skála-típusú kérdések közül a felmérés ún. diszkrét értékelő skálákat tartalmaz, melyeknek jellemzője, hogy számok és/vagy rövid leírások szerepelnek minden egyes kategóriánál, és bizonyos jelleg vagy tulajdonság mértékét lehet a segítségével mérni Példaként említhető a „0=nem tudom, 1=nem értek egyet, 2=részben egyetértek, 3=egyetértek, 4=nagyon egyetértek” válaszlehetőségek megadása. Ebben az esetben ún. Likert-skáláról van szó, mely széles körben használt értékelőskála. Előnye, hogy könnyű összeállítani, és alkalmazni egyaránt. A válaszadók könnyen megértik, hogyan kell használni a skálát. Hátránya viszont, hogy tovább tart kitölteni a kérdőívet, mint az egyéb diszkrét értékelőskálákat, mivel a válaszadónak el kell olvasnia minden egyes állítást, és el kell döntenie, hogy milyen mértékben ért egyet az adott állítással. Az értékrendet firtató kérdések dichotómiák, vagyis ellentétpárokat tartalmazó állításokat rejtenek magukban. Az ellentétpárt egy képzeletbeli skála köti össze, ezért alkalmaznak a kérdőívek általában feleletválasztós technikákat. A válaszadó számára figyelmet igénylő, de nem túlságosan megterhelő feladat egy ötfokozatú skálán egyetlen kattintással bejelölni az általa meghozott döntést. A kitöltés során az adatközlő feladata ugyanis az, hogy eldöntse, milyen mértékben azonosul vagy utasítja el a felsorolt 29 állítást. Véleményünk szerint ezekkel a műveletekkel lehet a legkisebb fáradtsággal a viszonylag sok és megbízható a viselkedéskultúrával kapcsolatos információt szerezni. Az egyes állítások úgy is felfoghatók, mint egy-egy problémás társadalmi interakció, kritikus incidens tömören megfogalmazott konklúziója. Az értékrend és az azt alkotó képzetek nem jelennek meg artikulált, explicit formában, ezért ezek vizsgálata csak közvetett módon történhet, ami az ilyen lekérdezések alapvető tartalmi problémáját jelenti. A viselkedéskultúrára vonatkozó online-kérdőívek módszertani nehézsége pedig abból adódik, hogy a nagyon bonyolult és rejtett összefüggésekre rámutató szempontokat és a konkrét kérdéseket az adatközlők kognitív-kommunikatív szintjén kell megfogalmazni. A válaszok összegyűjtése elektronikus úton történt a felmérés során, kihasználva az online kérdőívek összes előnyét, melyek közül kiemelendő a költség- és időhatékonyság. Fontos kritérium volt még továbbá, hogy adott vállalkozástól csak egy személy töltse ki a kérdőívet. Ezért abban az esetben, ha egy vállalkozástól valaki már kitöltötte a kérdőívet, egy másik menedzser regisztrációja után közvetlenül az online felület egy hibaüzenettel tájékoztatja őt, hogy az adatközlés már megtörtént.
19
1. 1. A kérdőív felépítése A kutatási jelentés a megbízásnak megfelelően csupán a kérdőív első, második és negyedik részének kiértékelését tartalmazza. A többi rész külön, egy későbbi időpontban kerül elemzésre. A teljes kérdőívet a kutatási jelentés 1. számú melléklete tartalmazza.
20
1. 2. A felmérés menete
1. 2. A FELMÉRÉS MENETE Társadalomtudományok területén végzett kutatások esetében az adatok gyűjtése képezi a munka leginkább meghatározó fázisát. Ez nem volt másként ebben a kutatásban sem. Az OPTICOM-projekt keretében vizsgált dimenziók a nemzetközi kultúrakutatás területén széles körben alkalmazott modellekből kerültek ki (Hofstede, Trompenaars, House, Hall). A kiválasztott dimenziókhoz indikátorok, empirikusan vizsgálható mutatók hozzárendelése volt szükséges. A mérés annál pontosabb, minél nagyobb számú indikátorral szerepel a felmérésben. A projekt keretében több elemzési egység kialakítására volt szükség. A vállalkozásra, illetve az adatközlő személyekre vonatkozó kérdések külön elemzési egységbe kerültek a feldolgozás megkönnyítése érdekében. A két egység jellemzőinek számszerűsítésével aggregált mutatók létrehozására van lehetőség. Fontos módszertani alapelv, hogy egyének és csoportok jellemző tulajdonságait nem lehet egymásra vonatkoztatni, az elemzési egységeket tehát elkülönítve kell feldolgozni. Az operacionalizálás szakaszában történt a dimenziókra vonatkozó kérdések megfogalmazása, a válaszadók által valószínűsíthetően ismert és használt lexika és stílus alkalmazásával. A társadalmiközéleti jelenségeket, viselkedésmintákat eltérő kultúrák viszonylatában a következő dimenziók segítségével lehet vizsgálni: hierarchikus vagy egyenlőségi elven alapuló kapcsolatok, siker- vagy kapcsolatorientált gondolkodásmód, szigorú vagy kötetlen időbeosztás, individualista vagy kollektivista szemlélet, rövid- vagy hosszú távú felelősségvállalás, alacsonyabb/magasabb fokú bizonytalanságkerülés, stb. A gyakran alkalmazott kérdőív-típusok közül (telefonos lekérdezés, kérdezőbiztos segítségével kitöltendő kérdőív, stb.) az önkitöltős, online kérdőív kitöltése mellett döntöttek a projektpartnerek. Önkitöltős kérdőívek esetében problémát jelenthet a válaszmegtagadás, melynek okait nem minden esetben lehet feltárni. A kérdőívek kitöltését és el / visszaküldését célszerű személyes (telefonos) megkeresés útján ösztönözni. Ennél a fázisnál különösen nagy szerepe volt a 1. számú projektpartnernek, nevezetesen a Széchenyi István Egyetemnek és az ott dolgozó kutatóknak, akik a 2. számú projektpartnernek besegítettek a vállalkozások megkeresésében a hólabdás mintavételi módszernek megfelelően. A standardizált vizsgálat kritériumát veszélyeztetheti továbbá az a körülmény, hogy az adatközlő másoktól kér tanácsot, segédeszközöket használ, óhatatlanul korrigál, stb. Ezek a szempontok az internetes kérdőívek esetében fokozott mértékben jelen lehetnek. Ugyanakkor felülmúlhatatlan előnye ennek a módszernek a költség- és időhatékonyság.
21
1. 2. A felmérés menete A kérdőív megfogalmazását követően egy próbalekérdezésre volt szükség. Elegendő, ha két-három adatközlő kipróbálás céljából kitölti a kérdőívet. Ekkor a formai-helyesírási hibák is korrigálhatók, de a közreműködők felhívhatják a figyelmet a nehezen érthető, túl bonyolult, kétértelmű megfogalmazásra is. Strukturális és logikai következetlenségek is előfordulhatnak, amit csak azok vesznek észre, akik először olvassák el és értelmezik a kérdéseket, azok végleges sorrendjében. A próbakérdezés alkalmával ellenőrizni kell, hogy a bevezető kérdések felkészítik-e megfelelően az adatközlőt a témában való elmélyedésre, sikerült-e rokonszenvet kelteni benne és az együttműködéshez szükséges bizalmas légkört kialakítani. A kutatással kapcsolatos tájékoztatás, a személyes adatok védelme, a szociális háttérről szerzett adatok bizalmas kezelése fontos szempont a válaszadó számára, ami hatással lehet együttműködő készségére is. A főtémára vonatkozó kérdések sorrendjének meghatározásában célszerű a tágabb kérdések felől a részletek felé haladni, az általánossal kezdeni, és fokozatosan eljutni a specifikusig. Az egyes kérdésblokkokat el kell különíteni egymástól, ami történhet a vizsgált populáció attitűdjének, aktivitásának és a tárgyi tudásának gyakran alkalmazott, hármas felosztása alapján. Ha szükséges, átvezető vagy összekötő magyarázatokat, utasításokat kell megadni. A kérdések sorrendjének megállapításakor fokozottan figyelni kell a szűrőkérdések elhelyezésére, amikor az adott választól függ, hogy mi lesz a következő kérdéssor. A kérdezőbiztos számára egyértelműen világossá kell tenni ezeket az ugrásokat, de az adatközlő természetesen nem látja, vagy hallja ezeket az instrukciókat. Elektronikus kitöltés esetén ezek a lépések automatikusan megjelennek az adatközlő képernyőjén. A felmérés időtartamát tekintve a kérdőívek kitöltése 2010 augusztusában kezdődött és 2010 novemberében zárult le.
22
1. 3. A mintavételezés menete
1. 3. A MINTAVÉTELEZÉS MENETE A kutatás gondosan megtervezett fázisokból áll. Ezen fázisok egyike a felméréshez használt mintavételi eljárás meghatározása, melynek öt, egymáshoz szorosan kapcsolódó lépése volt. Mindegyik lépés lényeges a kutatás összes tényezője tekintetében a probléma definiálásától az eredmény prezentálásáig. Első lépésként az alapsokaság, vagyis a meghatározott tevékenységet végző vállalkozások körének a kijelölésére volt szükség. Mivel a projekt földrajzi lehatárolást tartalmaz, így a mintába is csak olyan kis- és középvállalkozások kerülhettek be, amelyek az osztrák-magyar határ menti régióban tevékenykednek. A mintába kerülő vállalkozásoknál az egyes kategóriák, miszerint kisvállalkozásról, vagy közepes vállalkozásról van-e szó, kizárólag a foglalkoztatotti létszám alapján kerültek definiálásra. A felmérésbe szándékosan nem került be az éves nettó árbevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó kérdés – ami pedig a vállalkozás kategóriája szempontjából a számviteli szabályoknak megfelelően fontos lenne. Ennek két oka van. Egyrészről a felmérés szempontjából elegendő kizárólag a foglalkoztatotti létszám alapján besorolni az egyes vállalkozásokat, másrészről a válaszadói hajlandóságot jelentősen csorbította volna, ha a vállalkozás mérlegét érintő kérdések is bekerültek volna a kérdőívbe. Második lépésként fontos volt meghatározni a mintavételi keretet. Ehhez a 2. számú Projektpartner, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatbázisa került elsődlegesen felhasználásra. Emellett a hólabdás mintavételi módszer szerint a Széchenyi István Egyetemmel kapcsolatban álló vállalkozásokból is kerültek be a mintába. Harmadik lépésként a mintavételi technika kiválasztása történt. Az OPTICOM-kutatás keretében a minta kijelölése a projektben definiált paraméterek alapján történt (adott földrajzi területen meghatározott gazdasági tevékenységet végzők köre). A társadalomtudományos kutatás alapvető dilemmája az, hogy a minta alapján számított eredmény valószínűleg el fog térni attól az eredménytől, mintha a populáció minden tagja kitöltötte volna a kérdőívet. A mintavételi hibahatárt a mintavételi eljárás gondos megtervezésével lehet szűkíteni. Véletlen mintavételről akkor beszélünk, ha a populáció minden tagja azonos eséllyel kerülhet be a mintába. Ekkor nagy valószínűséggel reprezentatív lesz a minta. Amennyiben nem azonos az esélye az alapsokaság minden egyes tagjának arra, hogy a megkérdezettek közé kerüljön, akkor torz mintát kapunk. Véletlen mintavétel esetén statisztikai számítás segítségével meg lehet állapítani, hogy a leszűrt eredmények milyen mértékben térnek el attól az állapottól (standard hiba), mintha a populáció minden tagja kitöltötte volna a kérdőívet.
23
1. 3. A mintavételezés menete Az OPTICOM projekt esetében nem véletlen mintavételre került sor, a vállalkozók bizonyos körét kijelölő paraméterek alapján, például a vállalkozás nagysága, hány éve működik a cég, van-e határon túli üzleti partnere, stb. A nem véletlen kiválasztásos módszerek közül az ún. hólabda-mintavétel alkalmazása bizonyult eredményesnek. Ennél a technikánál a válaszadók kiinduló csoportját véletlenszerűen választják ki a felmérés lebonyolítói. A többi válaszadó a kiinduló csoport által javasoltakból vagy az adott információk alapján kerül kiválasztásra. Ez a folyamat hullámokban került megvalósításra, így biztosítva azt, hogy a javasolt adatközlők által újabb javasolt válaszadóhoz jusson el a kitöltendő kérdőív. Tapasztalt kutatók viszonylag nagy kapcsolati hálóval rendelkeznek és egyre megbízhatóbb terepismeret birtokába jutnak. Ezek a kutatási módszerek etnográfiai vagy antropológiai aspektusokat is magukban foglalnak, melyek az empirikus adatgyűjtés nélkülözhetetlen elemeinek tekinthetők (Rubin/Babbie 1997). A kvantitatív, matematikai módszerekkel feldolgozható adatok gyűjtésének természetesen alapvető jelentősége van bármely társadalmi jelenség vizsgálatában. Ennek a technikának az előnye, hogy lényegesen megnöveli az esélyét annak, hogy megtaláljuk az alapsokaságban a kívánt jellemzőt. Egyúttal alacsony mintavételi szórásnégyzetet és költségeket okoz, mely szintén nem elhanyagolandó tényező. Negyedik lépésként a minta nagysága került lehatárolásra. A projektpartnerek a pályázatban 150 magyar vállalkozás által kitöltött kérdőív feldolgozását és kiértékelését vállalta. Az ötödik és egyben utolsó lépésben a mintavétel kivitelezése történt.
24
1. 4. Adatfeldolgozás ismertetése
1. 4. ADATFELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE Az adatfeldolgozás során a Microsoft Excel 2007-es verzióját és az SPSS 18.0 programját használtuk. Az összes válaszadó online módon kitöltött kérdőívének az előzetes összefoglaló táblázata elektronikus formában, csv kiterjesztésű szövegfájlként az online kitöltő programból letöltésre került. Első lépésként a csv fájlt Excel táblázattá kellett konvertálni, a könnyebb kezelhetőség érdekében. Ezután valósult meg az adattisztítás. Az állományban eredetileg 217 kitöltő válaszai voltak összesítve, minden válaszlehetőség egy-egy oszlopba került. Az adattisztítás során az adatbázisba került osztrák vállalkozásokat kivettük, majd megnéztük a válaszadók anyanyelvét. Így biztosítva azt, hogy a magyar üzleti kultúrára vonatkozó ismérvek valóban csak magyar válaszadóktól kerüljenek jellemzésre, és az osztrák adatközlők válaszai ne torzítsák az eredményeket. Kikerültek a mintából azok a vállalkozások is, melyek nem feleltek meg sem a régiós lehatárolásnak, sem pedig a méretkategóriának. Erre azért volt szükség, mert az online kérdőívet némely esetben, a hólabdásmintavétel ellenére olyan vállalkozások is kitöltötték, melyek nem tartoztak bele a célcsoportba. Utolsó lépésként kikerültek azok a kitöltött kérdőívek is a feldolgozásból, amiknél az adatközlők a kérdések több mint 50%-ára nem válaszoltak. A vizsgált társadalmi jelenségekhez különböző szabályok szerint lehet számokat hozzárendelni. Általában négyféle mérési szintet lehet elkülöníteni. A nominális mérési szint azt jelenti, hogy a változó egyik attribútuma sem mutat kisebb vagy nagyobb, erősebb vagy gyengébb értékeket a másiknál (például a válaszadók foglalkozása, nemzeti hovatartozása, stb.). Amennyiben a változó lehetséges értékei között sorrendiség állítható fel, akkor ordinális változókról van szó. A vállalkozások telephelye például sok szempont szerint kategorizálható, és az előnyös és hátrányos adottságok alapján rangsorolható. Tisztán nominális változó ritkán definiálható, mert a társadalmi jelenségek többsége tartalmaz bizonyos ordinalitást, például az egyes foglalkozásokhoz is fűződhet eltérő vélekedés. Az intervallum-mérési szinten vizsgált változók arról is adnak információt, hogy a felállított rangsor elemei között mekkora a távolság. A negyedik mérési szint, az arányskála felállítása mindhárom technikát magában foglalja, és ezzel az eszközzel a rangsor megállapítása mellett az arányok is kimutathatók (egyenletesen sorakoznak vagy egyenetlenül változnak az attribútumok közötti szakaszok, például ha könyvelő, hegesztő, ügyvéd és recepciós közmegítélésére kérdezünk rá). Az arányskála értelemszerűen nem tartalmaz nulla értéket.
25
1. 4. Adatfeldolgozás ismertetése A kitöltött kérdőíveken szereplő információkat számszerűsíteni, kódolni kell, hogy adatfájlt lehessen belőlük létrehozni. Az elektronikusan kitöltött kérdőíveken a válaszadással egyidejűleg a kódolás is megtörténik, ezért ezeket az adatokat a megfelelő formátumba lehet konvertálni. A kódolás annyit jelent, hogy a kódolás műveletének elvégzésekor a változók attribútumaihoz számokat kell hozzárendelni: például: férfi (1) nő (2). Ezek nem mérőszámok, hanem kategoriális változók, melyek nominális vagy ordinális mérési szintű adatokat tárolnak. A kérdőív egy mintaelemnek felel meg, amely olyan információkat tartalmaznak, amiket a válaszadó az Excel vagy az SPSS adatmátrixának megfelelő sorába jegyez be. Az adatfájl függőleges oszlopai megfelelnek az egyes változóknak, melyek különböző értékeket mutatnak, különböző attribútumokkal rendelkeznek. A nominális vagy ordinális mérési szinteken vizsgált változókhoz kódutasításokat kell készíteni. Például: a cégnek van külföldi partnere (1), nincs külföldi partnere (2), nincs válasz (99). Az adatfájl előkészítéséhez fel kell címkézni a változókat és azok attribútumait. Az adatbevitel előtt átolvasással ellenőrizni kell a kérdőíveket. Ezt a fáradságos műveletet nem érdemes mellőzni, mert ekkor már kialakul egy összkép a válaszokról, az esetleg előforduló hibákról, kihagyott kérdésekről. Tisztán matematikai műveletekkel kiszámítható a gyakoriság, a minta középértékével egyenlő medián, a minta leggyakrabban felvett értékét jelölő módusz, valamint a szórás. A változók között fennálló kapcsolatok kiderítése a társadalomtudományos vizsgálatok egyik elsődleges célja. Ezek a kapcsolatok általában aszimmetrikusak, mert bizonyos változók értéke más változók értékétől függ. Az oknak tekintendő változó a független, vagy magyarázó változó, és az okozatként megjelenő a függő változó. A vizsgált társadalmi jelenség független és függő változóit mindig pontosan definiálni kell. A változók közötti kapcsolat lehet determinisztikus vagy sztochasztikus (valószínűsíthető), valamint definiálhatunk egymástól független változókat is. Ha ezt feltételezzük, ún. nullhipotézist állítunk fel. A társadalmi jelenségek változói között az esetek döntő többségében sztochasztikus kapcsolat áll fenn. Az internethasználat gyakoriságát mutató változó például ordinális mérési szintű kategoriális változó. A kontingencia- vagy kereszttáblák (crosstabs) segítségével eltérő mérési szintű változók közötti kapcsolatok is ábrázolhatók (nominális változó: gyártó / szolgáltató cég; ordinális mérési szintű változó: iskolai végzettség – 8 általános, szakmunkásképző, szakközépiskola, főiskola / egyetem). Az ilyen kétdimenziós eloszlás oszlopszázalékai és sorszázalékai alapján ellenőrizhető, hogy egyes hipotéziseink helytállóak voltak, vagy sem (például: a gyártó cégeknél több az alacsonyabb iskolai végzettségű válaszadó, mint a szolgáltatóknál). Háromdimenziós kereszttáblába egy harmadik változót is felvehetünk (kontrollváltozó, például a válaszadó vezető vagy beosztott pozícióban dolgozik-e).
26
1. 4. Adatfeldolgozás ismertetése A statisztikai hipotézisvizsgálat segítségével (Khi-négyzet-próba, Chi-Square-Test) kiszámítható, hogy a kapott eredmény milyen mértékben tekinthető szignifikánsnak. Előfordulhat az is, hogy a tapasztalt összefüggést csak a mintavételi hiba okozta. Az ún. standard hiba kiszámításával meg lehet határozni, hogy a mintavétel alapján kapott eredmény milyen mértékben tér el attól az eredménytől, amit a teljes populáció (alapsokaság) vizsgálata során kaptunk volna. A társadalmi jelenségek egyes elemeihez, változóihoz rendelt értékek az ún. normális eloszlást mutatják (szimmetrikus, harang alakú gyakorisági görbét). A társadalomtudományos kutatás során a véletlenszerűséget garantáló mintavétel során már alacsony számú mintavétel alapján is el lehet végezni azt a becslést, ami megmutatja, hogy a mintavételi eredmény milyen mértékben szóródik az alapsokaság eredményéhez képest. Százas mintánál a standard hiba 5%, ezres mintánál 1,6%, ötezresnél 0,7 % lenne ez az érték. A standard hiba mutatószáma a mintavételi szám további emelésével már nem fog számottevően csökkenni.
27
1. 5. Gyakorisági eloszlások
1. 5. GYAKORISÁGI ELOSZLÁSOK Az adattisztítást követően a 217 kitöltött kérdőívből összesen 153-t használtunk fel, mely megfelel a projektben vállalt feladatoknak. Az adattisztítás alapját és menetét az 1.4. alfejezet mutatja be részletesen. A gyakorisági eloszlások ismertetése követi a kérdőív logikáját. Először az első rész kérdéseire adott válaszok összesítése kerül ismertetésre, majd a második részben feltett kérdéseknél megjelölt válaszok statisztikai kiértékelése, végül pedig a negyedik rész elemzése kerül be a jelentésbe. Mindezeket követi a többváltozós statisztikai összefüggések bemutatása. Az elemzések szemléltetésére táblázatokat és ábrákat egyaránt használunk, így biztosítva a könnyebb megértést, a válaszok pontos, összesített ismertetését és a megfelelő következtetések levonhatóságát, amelyek alapján a megbízó javaslatokat tehet a projektben vállalt feladatok szerint. A kérdőív első része elsőként a válaszadók demográfiai ismérveire vonatkozó kérdéseket tartalmazza. Összességében elmondható, hogy a 153 válaszadó közül 92 férfi, mely a megkérdezettek közel 60%-a. A kis elemszámú minta nem ad lehetőséget az általánosításra, de sok vállalkozásnál jelenleg is érvényes az a tendencia, mely szerint a menedzseri posztokat betöltők többsége férfi. Ez visszavezethető a hagyományosnak tekintett családmodellre, illetve a vállalkozások tevékenységére egyaránt. A felmérésben részt vevők nemek szerinti megoszlását az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat: A válaszadók nem szerinti megoszlása Gyakoriság Érvényes
%
Érvényes %
Kumulatív %
férfi
92
60,1
60,1
60,1
nő
61
39,9
39,9
100,0
153
100,0
100,0
Összesen
A válaszadók nem szerinti megoszlását tekintve a megkérdezettek jellemzően középkorúak, közülük 82,4% 50 év alatti, a válaszadók 38,6%-a pedig 35 év alatti. 16,3% nyilatkozott úgy, hogy 51 éves kor feletti, 2 válaszadó pedig nem kívánt megadni életkorra vonatkozó adatot. A válaszadók életkor szerinti megoszlását a 2. táblázat szemlélteti.
28
1. 5. Gyakorisági eloszlások 2. táblázat: A válaszadók életkor szerinti megoszlása Gyakoriság Érvényes
Hiányzó érték
%
Érvényes %
Kumulatív %
35 év alatt
59
38,6
39,1
39,1
36-50 év között
67
43,8
44,4
83,4
51 év felett
25
16,3
16,6
100,0
Összesen
151
98,7
100,0
2
1,3
153
100,0
99
Összesen
A harmadik kérdés a válaszadó iskolai végzettségére vonatkozik. A megkérdezettek 56,2%-a, 86 menedzser nyilatkozott úgy, hogy főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik. A felmérés nem vizsgálta, hogy a felsőfokú végzettség a vállalkozás tevékenységéhez mennyire illeszkedik, így erre vonatkozólag nem kapunk információt. 32% középiskolai végzettséggel került menedzseri posztba, 7,8% valamilyen szakmunkásképzőben szerzett iskolai végzettséget, és a megkérdezettek csupán 2,0%-a hagyta abba tanulmányait a 8 általános iskolai osztály elvégzése után. A 153 főből ketten nem jelöltek meg egy válaszlehetőséget sem. A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlásának alakulását a 3. táblázat mutatja be. 3. táblázat: A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása Gyakoriság Érvényes
8 általános
Érvényes %
Kumulatív %
3
2,0
2,0
2,0
szakmunkásképző
12
7,8
8,0
10,0
középiskola
49
32,0
32,7
42,7
főiskola/egyetem
86
56,2
57,3
100,0
150
98,0
100,0
3
2,0
153
100,0
Összesen Hiányzó érték 99 Összesen
%
A 4. táblázat a megkérdezettek beosztásáról ad tájékoztatást. Eszerint közel 60% valamilyen vezető beosztást tölt be az adott cégnél, 39,9% pedig nem vezető beosztású. Ennél a kérdésnél is volt 2 válaszadó, aki nem jelölt be semmit a kérdőív kitöltésekor.
29
1. 5. Gyakorisági eloszlások 4. táblázat: A válaszadók beosztás szerinti megoszlása Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
vezető beosztású
90
58,8
59,6
59,6
nem vezető beosztású
61
39,9
40,4
100,0
151
98,7
100,0
2
1,3
153
100,0
Összesen Hiányzó érték
%
99
Összesen
A kérdőív következő része a válaszadók állampolgárságára vonatkozott. Három válaszadási lehetőség volt megadva magyar, osztrák és egyéb kategóriaként. A válaszadók 93,5%-a magyar állampolgár, 6,5%-uk pedig nem jelölt be egyetlen válaszadási lehetőséget sem, de a megadott magyar vezeték- és keresztnevek alapján erősen feltételezhető, hogy magyarok ők is. A mintába csak magyar állampolgároktól származó válaszok kerültek be, így biztosítva azt, hogy a magyar üzleti kultúra jellemzőiről hű képet kapjunk. A válaszadók állampolgárság szerinti megoszlását az 5. táblázat mutatja be. 5. táblázat: A válaszadók állampolgárság szerinti megoszlása Gyakoriság Érvényes
magyar
Hiányzó adat
99
Összesen
%
Érvényes %
143
93,5
10
6,5
153
100,0
100,0
Kumulatív % 100,0
A kérdőív következő része a válaszadók anyanyelvére kérdezett rá. Három válaszadási lehetőség volt megadva magyar, osztrák és egyéb kategóriaként. A válaszadók 97,4%-a magyar anyanyelvű, 2,6% pedig nem adott választ erre a kérdésre. A válaszadók anyanyelv szerinti megoszlását az 6. ábra mutatja be. 6. táblázat: A válaszadók anyanyelv szerinti megoszlása Gyakoriság Érvényes
magyar
Hiányzó értékek
99
Összesen
%
Érvényes %
149
97,4
4
2,6
153
100,0
30
100,0
Kumulatív % 100,0
1. 5. Gyakorisági eloszlások A legtöbb válaszadó menedzser alapfokú német nyelvvizsgával rendelkezik, mely a minta 22,2%-a. A Nyugat-dunántúli régióra általánosan jellemző az a tény, hogy többen beszélnek német nyelven, mint angolul, ami az osztrák határ közelségre, illetve a német és osztrák tulajdonú multinacionális cégek jelenlétére vezethető vissza. A válaszadók közül 25-en nem nyilatkoztak angol, illetve német nyelvtudásukról. Abból azonban, hogy a válaszadók 16,3%-a nem jelölt be egyetlen választ sem, nem derül ki, hogy egyáltalán nem beszélnek idegen nyelvet. A felmérés erre vonatkozó kérdése csupán az angol és a német nyelv alap-, közép- vagy felsőfokú szintű mértékére irányult, más nyelvek ismerete a vizsgálat szempontjából nem releváns, ezért ezzel kapcsolatos kérdés nem is került be a kérdőívbe. Ezt az indokolja, hogy a kutatás alapvető célja az osztrák-magyar üzleti kapcsolatok vizsgálata, és a megbeszélések, valamint a két fél közötti kapcsolattartás valószínűsíthetően vagy német, vagy angol nyelven folyik. Jelen felmérés nem vizsgálja az osztrák vállalkozások idegen nyelv, illetve esetleges magyar nyelvtudását, mivel az egy későbbi elemzés tárgyát képezi. A menedzserek idegen nyelv-tudását az 1. ábra szemlélteti. 1. ábra: A menedzserek idegen nyelv-tudása
A kérdőív 10. kérdése a vállalkozás profiljára vonatkozott. Itt a vállalkozások arról nyilatkoztak, hogy szolgáltatással foglalkoznak-e, vagy gyártási profillal rendelkeznek. A 153 adatközlő közül 116 a szolgáltató szektor üzleti szereplője, ami a minta 75,8%-a. Gyártási profillal 33 válaszadó, a minta 21,6%-a rendelkezik. 4 vállalkozás ennél a kérdésnél nem adott meg választ (7. táblázat). A Nyugat-
31
1. 5. Gyakorisági eloszlások dunántúli régióban általános jellemző, hogy a szolgáltató vállalkozások többségben vannak a gyártó szektorhoz tartozó vállalkozásokhoz képest. A rendszerváltás után ez a tendencia figyelhető meg egész Magyarország vonatkozásában. A kis- és középvállalkozói szektor gyártási profilja, főleg a foglalkoztatotti létszámot tekintve, meg sem közelíti a szolgáltató profillal rendelkező vállalkozások számát. A vállalkozásokra vonatkozó kérdések között nem szerepelt a különböző iparágakra vonatkozó kérdések, de ez az interkulturális kommunikáció feltérképezése szempontjából jelen projekt keretében nem is releváns. 7. táblázat: A vállalkozások profil szerinti megoszlása Gyakoriság Érvényes
szolgáltatás gyártás Összesen
Hiányzó értékek
Érvényes %
Kumulatív %
116
75,8
77,9
77,9
33
21,6
22,1
100,0
149
97,4
100,0
4
2,6
153
100,0
99
Összesen
%
A válaszadók döntő többsége, 66,7%-a kisvállalkozás dolgozója, mely a foglalkoztatottak létszámát tekintve olyan vállalkozást takar, ahol 2-10 fő alkalmazott tevékenykedik. A cégek 16,3%-a 11-50 főt foglalkoztat, 5,2% 51-100 fő közötti alkalmazotti létszámmal működik, 3,3% 101-200 fő foglalkoztatottnak kínál munkalehetőséget, és a válaszadók 5,9%-a rendelkezik 200 fő feletti alkalmazotti létszámmal. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján elmondható, hogy a kis- és középvállalkozások esetén előforduló foglalkoztatottak szerinti megoszlás a régióban hasonlóképpen alakul. A 8. táblázat a vállalkozások nagyságát mutatja be a foglalkoztatottak létszáma alapján. 8. táblázat: A vállalkozás nagysága szerinti megoszlás Gyakoriság Érvényes
Összesen
Érvényes %
Kumulatív %
2-10 fő
102
66,7
68,5
68,5
11-50 fő
25
16,3
16,8
85,2
51-100 fő
8
5,2
5,4
90,6
101-200 fő
5
3,3
3,4
94,0
200 fő felett
9
5,9
6,0
100,0
149
97,4
100,0
4
2,6
153
100,0
Összesen Hiányzó érték
%
99
32
1. 5. Gyakorisági eloszlások Az alfejezet összegzéseként elmondható, hogy a felmérésben a válaszadók túlnyomó többsége kevesebb, mint 10 fő foglalkoztatotti létszámmal rendelkezik, és tevékenységét a szolgáltató szektorban végzi. Ez az arány több tényező együttes érvényesülésének eredményeként alakult ki. A vizsgált régió általános jellemzőiből adódóan is elmondható ez, de figyelembe kell venni a hólabdás mintavétel sajátosságait is.
33
1. 6. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok
1. 6. OSZTRÁK-MAGYAR ÜZLETI KAPCSOLATOK Ez az alfejezet a felmérésben részt vevő magyar vállalkozások osztrák üzleti kapcsolataira vonatkozó kérdések kiértékelésével foglalkozik, vagyis a kérdőív második fő részét tárgyalja. Az eredmények megértését táblázatok és ábrák segítik, hasonlóan az előző alfejezethez. A 9. táblázat arra vonatkozólag tartalmaz információkat, hogy a megkérdezettek rendelkeznek, vagy rendelkeztek-e valaha osztrák üzleti partnerekkel. A táblázatban jól látható, hogy a vállalkozások többsége, 60,8%-a eddig még nem dolgozott együtt osztrák partnerekkel, mely összesen 93 válaszadót takar. A minta 39,2%-a rendelkezett, illetve rendelkezik ma is osztrák üzletfelekkel. Nyugat-Dunántúl mindhárom megyéje határos Ausztriával. Ez az arány egyáltalán nem tükrözi a vizsgált régió elhelyezkedéséből adódó helyzeti előnyt, annak ellenére, hogy számos tényező az osztrák-magyar együttműködés mellett szólhat. Néhányat felsorolva ezek közül megemlíthető a magyar szolgáltatások általánosan magas színvonala, ami Ausztriában is megállja a helyét. Ausztria 1995 óta tagja az Európai Uniónak, így a hazai vállalkozások, osztrák üzleti partnereken keresztül már korábban is kapcsolatba kerülhettek az EU-val. Ez 2004 óta fokozódott, mióta Magyarország is az Unió tagállama lett, hiszen számos üzleti előnyt is jelent az ún. négy alapszabadság – a tőke, a személyek, az áruk, és a szolgáltatások szabad (vámmentes) mozgása, mozgatása, ami által leegyszerűsödtek az üzleti kapcsolatok. 9. táblázat: Van-e, volt-e vállalkozásának szerződéses osztrák üzleti partnere? Gyakoriság Érvényes
%
Érvényes %
Kumulatív %
igen volt/van
60
39,2
39,2
39,2
nincs
93
60,8
60,8
100,0
153
100,0
100,0
Összesen
A következő táblázatban került összefoglalásra a válaszadók osztrák partnerekkel történő kapcsolatfelvételének módja (10. táblázat). A felmérés kitért a személyes, illetve az intézményi közvetítőn keresztüli, valamint a válaszadó általi közvetlen kapcsolatfelvételre egyaránt. Személyes közvetítőnek minősült a vizsgálat során a rokon, barát, vagy esetleg munkatárs általi kapcsolatfelvétel. Az intézményi közvetítői szerepre a felmérés ide vonatkozó kérdése nem tért ki részletesen, mivel arra a következő kérdés tartalmazta a válaszlehetőségeket. Itt kell megjegyezni, hogy a kérdőív ezt a kérdést azok számára is megjelenítette, akik az előzőekben nyilatkoztak arról, hogy nem rendelkeznek, és korábban sem rendelkeztek osztrák üzleti partneri kapcsolattal. Azért
34
1. 6. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok nem volt lehatárolás, mert a kapcsolatfelvétel anélkül is megtörténhetett a magyar és az osztrák felek között, hogy utána bármiféle szerződéses partneri viszony kialakult volna. A válaszok összesítése után elmondható, hogy az adatközlők közül 29-en, vagyis a minta 19%-a személyes közvetítők által, 3-an, a minta csupán 2%-a valamilyen intézményi közvetítő segítségével, és 28-an, a válaszadók 18,3%-a pedig közvetlenül tett szert osztrák kapcsolatokra. Erre a kérdésre 93-an nem adtak választ, pontosan az előző kérdéssel összefüggésben, miszerint jelenleg nem rendelkeznek osztrák partnerekkel. 10. táblázat: Hogyan került sor a kapcsolatfelvételre? Gyakoriság Érvényes
személyes közvetítőn keresztül
%
Érvényes %
Kumulatív %
29
19,0
48,3
48,3
3
2,0
5,0
53,3
28
18,3
46,7
100,0
Összesen
60
39,2
100,0
99
93
60,8
153
100,0
(barát, rokon, ismerős, munkakapcsolat, stb.) intézményi közvetítőn keresztül közvetlen kapcsolatfelvétel a külföldi vállalkozással Hiányzó értékek Összesen
Az intézményi közvetítők közül a felmérés 14. kérdése kiemel néhányat. Ilyenek a civil szervezetek, az Európai Unióban működő regionális tanácsadó irodák, a különböző érdekvédelmi szervezetek, a kamarák, a munkaügyi központok, a pénzintézetek, a polgármesteri hivatalok, illetve a vállalkozásfejlesztési alapítványok. A kérdésben a megkérdezetteknek arról kellett nyilatkozniuk, hogy véleményük szerint, illetve tapasztalatuk alapján az előzőekben felsorolt szervezetek milyen mértékben tudnak hatékony segítséget nyújtani a vállalkozásoknak az osztrák lehetséges partnerekkel történő kapcsolatfelvételhez. A válaszokat két ábra foglalja össze. A 2. ábra tartalmazza a válaszadók megoszlását szervezetenként aszerint, hogy jelöltek-e választ, vagy sem. Eszerint a 153 adatközlő többsége, 96 fő az egyes szervezeteknél nem jelölt meg egyetlen válaszlehetőséget sem. Ez az arány összhangban van a 9. és 10. táblázatban szereplő hiányzó értékekkel. A konkrét válaszokat bejelölők száma szervezetenként változó, de 40-50 fő közötti intervallumot mutat. A válaszlehetőségek között szerepelt a „nem tudom” kategória is, arra az esetre, ha a válaszadó nem tudta megítélni az egyes szervezetek szerepét a kapcsolatfelvétel esetében.
35
1. 6. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok Utóbbiak aránya is változó, de elmondható, hogy 9-17 főig terjed azoknak a száma, akik ezt a választ jelölték meg. 2. ábra: Véleménye szerint/Tapasztalatai alapján milyen mértékben tudnak az alábbi intézmények hatékony segítséget nyújtani a kapcsolatfelvételhez? (fő)
A 3. ábra szintén ugyanazt a kérdést dolgozza fel, mint az előző, 2. ábra, azzal a különbséggel, hogy itt azoknak a válaszoknak az összesítése látható, akik valamilyen mértékű kapcsolatot véltek felfedezni adott vállalkozás és a meglévő osztrák üzleti partner közötti együttműködés kialakulásában. A válaszok általánosságban azt mutatják, hogy alapvetően a különböző szervezeteknek csekély szerepük van abban, hogy a régióban működő vállalkozások osztrák üzletfelekkel történő együttműködésében katalizátor szerepet töltsenek be. A leggyengébb mértékű hatékonyság a pénzintézetek esetében látható, de hasonló értékelést kaptak a polgármesteri hivatalok, a munkaügyi központok, az érdekvédelmi szervezetek és a különböző civil szervezetek egyaránt. Legkevesebben jelölték gyenge hatékonyságúnak a kamarák, az uniós tanácsadó irodák, valamint a vállalkozásfejlesztési alapítványok szerepét. A vállalkozásfejlesztési alapítványok, kamarák, EU-s regionális tanácsadó irodák kapcsolatépítésben betöltött szerepét legtöbben közepesnek ítélik meg, a polgármesteri hivatalok, pénzintézetek, érdekvédelmi és civil szervezetek szerepét pedig általában 36
1. 6. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok gyengének. Többségében „erős” hatékonyságúnak egyik szervezet segítségét sem jelölték meg az adatközlők, bár 14 válaszadó véleménye szerint „erős” mértékű segítséget nyújtanak a kamarák. Az alábbi ábra fontos visszajelzés a régióban működő szervezetek számára, hiszen
a
megkérdezettek általános véleménye nem nevezhető jónak. Jövőbeli kutatásként mindenképpen javasolt ennek az előnytelen helyzetnek a feltérképezése, olyan megoldási javaslatok kidolgozása, mely a régióban működő KKV-k tevékenységét, külföldi együttműködési hajlandóságát és lehetőségeit növelné. 3. ábra: Véleménye szerint/Tapasztalatai alapján milyen mértékben tudnak az alábbi intézmények hatékony segítséget nyújtani a kapcsolatfelvételhez? (fő)
Azok közül a vállalkozások közül, amelyek még nem rendelkeznek osztrák szerződéses üzleti kapcsolattal, csupán 19-en, a minta 12,4%-a nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkező 1 éven belül szeretne ilyen jellegű külföldi partnerrel rendelkezni. 16-an, a minta 10,5%-a 2-3 éven belül, tehát középtávon elképzelhetőnek tartja, hogy osztrák üzletfelei is legyenek, 62-en viszont, a minta 40,5%-a, tehát többségében, nem is tervezi, hogy Ausztria felé forduljon, és a tevékenységi körnek megfelelő területen osztrák vállalkozással működjön együtt. Az adatokat a 11. táblázat összesíti.
37
1. 6. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok 11. táblázat: Tervezi-e osztrák kapcsolat kialakítását a jövőben? Gyakoriság Érvényes
Hiányzó értékek
%
Érvényes %
Kumulatív %
igen, 1 éven belül
19
12,4
19,6
19,6
igen, 2-3 éven belül
16
10,5
16,5
36,1
nem
62
40,5
63,9
100,0
Összesen
97
63,4
100,0
99
56
36,6
153
100,0
Összesen
A felmérés második fő részének az utolsó kérdése arra vonatkozott, hogy a vállalkozások milyen területeken várnak segítséget a külföldi üzleti partnerség kialakulásának elősegítése érdekében. Hét válaszlehetőség, a jogi terület, a számvitel és könyvelés, a pénzügyi, a marketing, a kulturális, a nyelvi, kommunikációs területet jelölhették meg a válaszadók, akár több válaszlehetőség egyidejű megjelölésével. Ezen kívül válaszolhattak a megkérdezettek úgy is, hogy egyáltalán nem várnak semmilyen területen külső, intézményi segítséget. A 12. táblázatban látható, hogy a többség, 108 vállalkozás, a minta 70,6%-a nem vár jogi területen intézményi segítséget. Ez azt feltételezi, hogy a válaszadók többsége ezen a téren saját erőből, a saját kapcsolati rendszerüket kihasználva tervezik külföldi partnerekkel felvenni a kapcsolatot. A 153 adatközlő közül csupán 45-en várnának ilyen jellegű segítséget intézményi közvetítőktől. 12. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget? Jog Érvényes
Gyakoriság
%
Érvényes %
Kumulatív %
igen
45
29,4
29,4
29,4
nem
108
70,6
70,6
100,0
Összesen
153
100,0
100,0
A 13. táblázat a számvitel, illetve a könyvelés területére vonatkozólag összesíti ugyanannak a kérdésnek (kérdőív 16. kérdése) a válaszait. Ebben a témakörben is jellemző, hogy a válaszadók többsége, 123 fő, a minta 80,4%-a nem vár külső segítséget. Itt szintén feltételezhető – csakúgy mint a többi, ide vonatkozó táblázat esetén is – a vállalkozások saját maguk szervezik ezeknek a kérdéseknek a tisztázását, lebonyolítását.
38
1. 6. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok 13. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget? Számvitel, könyvelés Érvényes
Gyakoriság
%
Érvényes %
Kumulatív %
igen
30
19,6
19,6
19,6
nem
123
80,4
80,4
100,0
Összesen
153
100,0
100,0
Pénzügyi területen a vállalkozások 18,3%-a, 28 válaszadó, vár külső támogatást, de a túlnyomó többség, 81,7% itt sem támaszkodik az intézmények segítségére. 14. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget? Pénzügy Érvényes
Gyakoriság
%
Érvényes %
Kumulatív %
igen
28
18,3
18,3
18,3
nem
125
81,7
81,7
100,0
Összesen
153
100,0
100,0
Marketing területen kis elmozdulás figyelhető meg. Eszerint az adatközlők 27,5%-a, vagyis 42-en vennék igénybe külső szerveztek közvetítését a külföldi partneri viszony kialakítása során, de még mindig 111-en nyilatkoztak úgy, hogy inkább megoldják maguk a felmerülő kérdéseket e téren (15. táblázat). 15. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget? Marketing Érvényes
Gyakoriság
%
Érvényes %
Kumulatív %
igen
42
27,5
27,5
27,5
nem
111
72,5
72,5
100,0
Összesen
153
100,0
100,0
A 16. táblázat a kulturális ismeretek területén nyújtott esetleges intézményi támogatás igénybevételére vonatkozik. Ez az a terület, ahol a legtöbben, 142-en, a minta 92,8%-a választották a „nem” válaszlehetőséget. Ez a vállalkozások tevékenységéből is adódhat, illetve abból, hogy ez nagyban az emberi kapcsolatokon múlik. Emellett a két ország nem rendelkezik akkora mértékű kulturális különbségekkel, hogy azok jelentősen befolyásolják az üzleti kapcsolatokat, illetve a közös történelmi múlt, valamint a két ország szomszédsága miatt könnyű nyomon követni az üzleti életre vonatkozó jellemzőket, trendeket.
39
1. 6. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok 16. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget? Kulturális ismeretek Érvényes
Gyakoriság
%
Érvényes %
Kumulatív %
igen
11
7,2
7,2
7,2
nem
142
92,8
92,8
100,0
Összesen
153
100,0
100,0
A 17. táblázat vonatkozik a nyelvi, kommunikációs területeken nyújtandó intézményi segítségre. Itt is jellemzően, 113-an, a minta 73,9%-a nem tart igényt külső segítségre. Feltételezhetően azért, mert a vállalkozás vezetője, valamint a beosztottak rendelkeznek annyi idegen nyelv-ismerettel, amely segíti őket az osztrák partnerekkel történő kapcsolattartásban. 17. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget? Nyelv, kommunikáció Érvényes
Gyakoriság
%
Érvényes %
Kumulatív %
igen
40
26,1
26,1
26,1
nem
113
73,9
73,9
100,0
Összesen
153
100,0
100,0
A válaszadók csupán 34,0%-a, vagyis 52-en nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nem várnak semmilyen területről külső közvetítői segítséget. Itt is feltételezhető az, hogy a vállalkozások minden felmerülő kérdésben saját maguk, vagy alkalmazottaik révén keresnek megoldásokat, legyen az jogi, kulturális, pénzügyi, vagy kommunikációs terület. 18. táblázat: Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakulásában milyen területeken vár segítséget? Nem várok segítséget Érvényes
Gyakoriság
%
Érvényes %
Kumulatív %
igen
52
34,0
34,2
34,2
nem
100
65,4
65,8
100,0
Összesen
153
100,0
100,0
153
100,0
Összesen
A felmérés második fő része nem tartalmaz további kérdéseket. A kutatási jelentés, megbízó utasítása alapján, nem tartalmazza a kérdőív harmadik fő részének kiértékelését. Az későbbiekben kerül feldolgozásra. Ezért a következő táblázatok a kérdőív negyedik részében található kérdésekre adott válaszok összesítését, és kiértékelését tartalmazza, melyek a vizsgált vállalkozások által használt információ- és kommunikáció-technológiai infrastruktúra jellemzőire vonatkoznak.
40
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői
1. 7. AZ ÜZLTI KULTÚRA JELLEMZŐI A kérdőív negyedik fő szakasza 29, az interkulturális kommunikációval összefüggő attitűd-állítást tartalmazott. A válaszadóknak ezekről az állításokról kellett eldönteniük, hogy azokkal milyen mértékben értenek egyet. A lehetséges 5 válaszból egy vonatkozott arra, ha az adatközlő az attitűdállítással nem értett egyet (1), ha részben értett egyet (2), ha egyetértett (3) és ha nagyon egyetértett (4). Az ötödik válaszlehetőség a „nem tudom” volt, arra az esetre, ha a válaszadó nem tudott semmilyen párhuzamot vonni az állítás és az üzleti életben való magatartása között. Az állítások megfogalmazásához a kutatók figyelembe vették Hofstede, Hall, Kluckhohn et al. Trompenaars, és a GLOBE kutatási eredményeit. Geert HOFSTEDE (1980, 2002) a kultúrákat 5 tényező mentén határozta meg, még pedig identitás, hierarchia, nemi jellemzők, igazság és érdem. Így elkülönítette a kollektív – individualista, nagy – kis hatalmi távolságú, feminin – maszkulin, erős – gyenge bizonytalanságkerülésű, hosszú – rövid távú orientációjú kultúrákat. Edward T. HALL (1988) szerint léteznek az erős kontextusú (kontextus gazdag) és gyenge kontextusú (kontextus szegény), illetve a monokróm és polikróm kultúrák. A magas kontextusú kultúrákra jellemző a mély, hosszan tartó emberi kapcsolatok, nagyfokú munkahelyi lojalitás, a felállított munkahelyi hierarchián belül, a külső környezet, a helyzet, a nem-verbális viselkedés fontossága, inkább szóbeli, mint írásbeli megállapodások fontossága, a „belső emberek és a kívülállók éles megkülönböztetése, a gyors és gazdaságos kommunikáció. Ezzel szemben az alacsony kontextusú kultúrák sajátossága a több, de felületesebb emberi kapcsolat, a tekintély a hatékony ügymenten alapul, a külső környezet, a nem-verbális jelek kevésbé fontosak, inkább írásbeli, mint szóbeli megállapodások, és nyitottak az idegenek felé. Az M-idős ember egyszerre egy dologra koncentrál, alacsony kontextusú, sok információra van szüksége, munkája iránt elkötelezett, a tervekhez szigorúan ragaszkodik, a magánszférát tiszteletben tartja, nem szeret másokat zavarni, az azonnali gyors cselekvés híve, és a rövidtávú kapcsolatokhoz szokott. A P-idős ember egyszerre több dologra koncentrál, magasabb kontextusú, sok információval rendelkezik,inkább az emberi kapcsolatok iránt elkötelezett, a terveket könnyen és gyakran változtatja, inkább személyes baráti körét részesíti előnyben a magánszférához képest, hajlamos egész életre szóló kapcsolatok kiépítésére.
41
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői Florence KLUCKHOHN – Fred L. STRODTBECK (1961) olyan kérdéseket tárgyaltak, mint •
Milyen az emberek alaptermészete? (jó – rossz – mindkettő)
•
Milyen az ember viszonya a természettel? (uralkodó – harmonizáló – alázatos)
•
Milyen az ember viszonya más emberekhez? (alárendelt – mellérendelt)
•
Mi az emberi létezés fő jellemzője? (tenni – létezni – kezdeményezni)
•
Milyen az emberi tevékenységek időhorizontja? (múlt – jelen – jövő)
•
Milyen az emberek térfelfogása? (privát – közös – vegyes).
A szerzők megkülönböztették a neutrális, semleges, illetve affektív, emocionális kultúrák, aszerint, hogy van-e helye a hivatalos, pl. az üzleti kapcsolatokban az érzelmeknek, vagy ezek a kapcsolatok teljesen érzelem-mentesek. Ezen kívül meghatározták a specifikus, illetve diffúz kultúrákat, vagyis azt, hogy az egyén társadalmi tevékenységét elválasztja érzelmeitől, vagy azzal együtt végzi. TROMPENAARS és Charles HAMPDEN-TURNER (1993) a következő kultúradimenziókat különböztette meg: •
univerzalizmus – partikularizmus
•
kollektivizmus – individualizmus
•
semleges – érzelmes
•
konkrét – diffúz
•
státusz: teljesítmény vs. származás
•
idő: szekvenciális vs. szinkronikus
•
természethez való viszony: internális vs. externális.
A GLOBE-KUTATÁS (Global Leadership and Organizational Behavior Effectiveness, 1993-tól) Hofstede dimenzióit fejlesztette tovább és az alábbi csoportokat hozta létre. •
Bizonytalanságkerülés
•
Hatalmi távolság
•
Individualizmus/kollektivizmus (társadalmi és intézményi)
•
Lojalitás (csoport-kollektivizmus)
•
Férfis/nőies értékek (nemi egyenlőség)
42
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői •
Asszertivitás (Hofstede maszkulinitására vonatkozik)
•
Teljesítményorientáció
•
Jövőorientáció
•
Humánorientáció
A 19. táblázatban a válaszadók az üzleti partnerekkel történő kommunikáció stílusáról nyilatkoztak, mely szerint mennyire értenek egyet azzal, ha az üzleti felek egymást magázzák. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók túlnyomó többsége előnyben részesíti azokat a helyzeteket, amikor az üzleti partnerek magázzák egymást. 103 adatközlő, vagyis a minta 71,3%-a mondta, hogy ezzel az állítással valamilyen mértékben egyetértenek. 23,5% mondta azt, hogy nem ért egyet azzal, ha az üzletfelek magázzák egymást, 7 fő, a megkérdezettek 4,6%-a pedig nem tudott konkrét választ adni erre a kérdésre. Egy adatközlő nem jelölt be semmilyen válaszlehetőséget. 19. táblázat: Szívesen veszem, ha üzleti partnereim magáznak. Gyakoriság Érvényes
nem tudom
Érvényes %
Kumulatív %
7
4,6
4,6
4,6
nem értek egyet
36
23,5
23,7
28,3
részben egyetértek
59
38,6
38,8
67,1
egyetértek
36
23,5
23,7
90,8
nagyon egyetértek
14
9,2
9,2
100,0
152
99,3
100,0
1
0,7
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A megkérdezettek 62,7%-a ért egyet valamilyen mértékben azzal, ha az üzleti életben a partnerek a vezetéknevükön szólítják egymást, amivel a minta 32,0%-a, 49 fő nem ért egyet. 3,9% nem tudott konkrét választ adni, 1,3% pedig nem jelölt be semmit ennél a kérdésnél. A gyakorisági értékeket a 20. táblázat mutatja be.
43
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői 20. táblázat: Szívesen veszem, ha üzleti partnereim vezetéknevemen szólítanak. Gyakoriság Érvényes
nem tudom
Érvényes %
Kumulatív %
6
3,9
4,0
4,0
nem értek egyet
49
32,0
32,5
36,4
részben egyetértek
47
30,7
31,1
67,5
egyetértek
38
24,8
25,2
92,7
nagyon egyetértek
11
7,2
7,3
100,0
151
98,7
100,0
2
1,3
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A megkérdezettek 34,6%-a ért egyet azzal, ha az üzleti partner őt rangjának, beosztásának megfelelően szólítja meg. 60,1%-nak ez egyáltalán nem fontos, hiszen nem ért egyet ezzel a kijelentéssel, 4,6% pedig nem tudott konkrét választ adni. (21. táblázat) 21. táblázat: Elvárom, hogy üzleti partnereim rangom, beosztásom alapján szólítsanak meg. Gyakoriság Érvényes
nem tudom
Érvényes %
Kumulatív %
7
4,6
4,6
4,6
nem értek egyet
92
60,1
60,5
65,1
részben egyetértek
34
22,2
22,4
87,5
egyetértek
12
7,8
7,9
95,4
7
4,6
4,6
100,0
152
99,3
100,0
1
0,7
153
100,0
nagyon egyetértek Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A válaszadók többsége jónéven veszi, ha a megbeszélések baráti légkörben zajlanak. Ezt bizonyítja, hogy az erre vonatkozó attitűdállítással 143 adatközlő, a minta 93,5%-a ért egyet, és csupán 4-en, a minta 2,6%-a nem ért ezzel együtt. Összesen 6 fő pedig nem adott választ. Ezt támasztják alá a 22. táblázatban olvasható adatok.
44
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői 22. táblázat: Azt szeretem, ha a megbeszéléseken baráti a légkör. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
5
3,3
3,3
3,3
nem értek egyet
4
2,6
2,6
5,9
részben egyetértek
35
22,9
23,0
28,9
egyetértek
61
39,9
40,1
69,1
nagyon egyetértek
47
30,7
30,9
100,0
152
99,3
100,0
1
0,7
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A minta 92,8%-a, vagyis 142 válaszadó számára fontos megismerni az üzleti partnereit, mielőtt üzletkötésre kerülne a sor. 3,3%-uk, 5 válaszadó nem ért egyet ezzel az állítással, 3,9% pedig, 6 válaszadó pedig nem tudott konkrét választ adni. Az attitűdállításhoz tartozó gyakorisági eloszlásokat a 23. táblázat tartalmazza. 23. táblázat: Szeretem jobban megismerni a partnereimet, mielőtt rátérünk az üzletre. Gyakoriság Érvényes
%
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
6
3,9
3,9
3,9
nem értek egyet
5
3,3
3,3
7,2
részben egyetértek
34
22,2
22,2
29,4
egyetértek
72
47,1
47,1
76,5
nagyon egyetértek
36
23,5
23,5
100,0
153
100,0
100,0
Összesen
A válaszadók közül 113-an, a minta 73,9%-a ért egyet azzal, ha a szakmai-üzleti programokat szabadidős kulturális tevékenységek egészítik ki. 29-en, a minta 19,0% számára ez nem fontos, nem értenek egyet ezzel. 9 fő pedig, a válaszadók 5,9%-a nem jelölt be konkrét választ. Ezt mutatja be a 24. táblázat.
45
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői 24. táblázat: Szeretem, ha a szakmai-üzleti programokat szabadidős kulturális tevékenységek egészítik ki. Gyakoriság Érvényes
nem tudom
Érvényes %
Kumulatív %
9
5,9
6,0
6,0
nem értek egyet
29
19,0
19,2
25,2
részben egyetértek
50
32,7
33,1
58,3
egyetértek
46
30,1
30,5
88,7
nagyon egyetértek
17
11,1
11,3
100,0
151
98,7
100,0
2
1,3
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A kérdőív azon attitűdállításával, miszerint „Szívesen veszem, ha üzleti partnerem elfogadja az otthonomba szóló meghívást és azt viszonozza.” 76 válaszadó, a minta 49,8%-a, tehát kevesebb, minta a fele a megkérdezetteknek ért egyet valamilyen mértékben. 68 adatközlő, a minta 44,4%-a egyáltalán nem ért egyet ezzel, és összesen 9 fő, a minta 5,9%-a nem tudott konkrét választ adni. Erre vonatkozó adatokat a 25. táblázat tartalmaz. 25. táblázat: Szívesen veszem, ha üzleti partnerem elfogadja az otthonomba szóló meghívást és azt viszonozza. Gyakoriság Érvényes
nem tudom
Érvényes %
Kumulatív %
8
5,2
5,3
5,3
nem értek egyet
68
44,4
44,7
50,0
részben egyetértek
43
28,1
28,3
78,3
egyetértek
21
13,7
13,8
92,1
nagyon egyetértek
12
7,8
7,9
100,0
152
99,3
100,0
1
0,7
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A válaszadók 83,7%-a, 128 fő preferálja, ha az üzleti ebéd nem a megbeszélések helyén zajlik, hanem üzleti szempontból semleges helyen, étteremben. 17 adatközlő, a minta 11,1%-a nem ért egyet ezzel az állítással, 5,1%, a válaszadók közül 8 fő nem válaszolt, vagy nem tudott konkrét választ adni ebben a kérdésben. (26. táblázat) 46
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői 26. táblázat: Szeretem, ha az üzleti ebéd nem a megbeszélés helyszínén, hanem étteremben zajlik. Gyakoriság Érvényes
nem tudom
Érvényes %
Kumulatív %
6
3,9
4,0
4,0
nem értek egyet
17
11,1
11,3
15,2
részben egyetértek
49
32,0
32,5
47,7
egyetértek
59
38,6
39,1
86,8
nagyon egyetértek
20
13,1
13,2
100,0
151
98,7
100,0
2
1,3
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
Az üzleti viszonyok szempontjából egyértelműen fontos, ha az üzleti partnerek adnak a külső megjelenésre. Ezt támasztja alá az, hogy az erre vonatkozó állítással 139-en értenek egyet valamilyen mértékben, és csupán 7 válaszadó, a minta 4,6%-ának véleménye nem egyezik ebben az esetben. Itt is előfordult 7 olyan eset is, ahol vagy nem jelölt be a válaszadó egy választ sem, vagy a „nem tudom” lehetőség bejelölése mellett döntött. (27. táblázat) 27. táblázat: Szeretem, ha üzleti partnerem ad a külső megjelenésre. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
3
2,0
2,0
2,0
nem értek egyet
7
4,6
4,7
6,7
részben egyetértek
33
21,6
22,1
28,9
egyetértek
62
40,5
41,6
70,5
nagyon egyetértek
44
28,8
29,5
100,0
149
97,4
100,0
4
2,6
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A kérdőív következő attitűdállítása az üzleti életben szokásos ajándékozásra vonatkozik. A válaszadók 69,3%-a ért egyet valamilyen mértékben azzal, ha az üzleti partner a saját kultúrájára jellemző ajándékot ad üzletfele részére. 19,6% jelölte be azt, hogy ezzel az állítással nem ért egyet, és összesen 17 válaszadó esetében nem volt értékelhető válasz. Ezt mutatja be a 28. ábra.
47
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői 28. táblázat: Szeretem, ha üzleti partnerem a kultúrájára jellemző ajándékot ad. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
14
9,2
9,3
9,3
nem értek egyet
30
19,6
20,0
29,3
részben egyetértek
46
30,1
30,7
60,0
egyetértek
41
26,8
27,3
87,3
nagyon egyetértek
19
12,4
12,7
100,0
150
98,0
100,0
3
2,0
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
Tovább fejtegetve az előbbi témakört, a megkérdezettek 73,9%-a, 113 fő ért egyet azzal, ha üzleti partnerei cégük emblémájával, profiljával ellátott ajándékkal látja el őt. 19,6% számára ez nem mérvadó, ők nem értenek egyet ezzel az állítással. (29. táblázat) 29. táblázat: Szeretem, ha üzleti partnerem a cég profilját/emblémáját hordozó ajándékot ad. Gyakoriság Érvényes
nem tudom
Érvényes %
Kumulatív %
8
5,2
5,3
5,3
nem értek egyet
30
19,6
19,9
25,2
részben egyetértek
48
31,4
31,8
57,0
egyetértek
48
31,4
31,8
88,7
nagyon egyetértek
17
11,1
11,3
100,0
151
98,7
100,0
2
1,3
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A megkérdezettek 89,6%-a, 137 válaszadó várja el, hogy üzleti partnerei minden alkalommal kezet fogjanak vele üdvözléskor és búcsúzáskor egyaránt. Összesen 7 fő nem válaszolt, és 9 adatközlő nem várja el az érkezéskori és távozáskori kézfogást. (30. táblázat)
48
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői 30. táblázat: Elvárom, hogy üzleti partnerem minden alkalommal kezet fogjon velem üdvözléskor és búcsúzáskor. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
5
3,3
3,3
3,3
nem értek egyet
9
5,9
6,0
9,3
részben egyetértek
31
20,3
20,5
29,8
egyetértek
50
32,7
33,1
62,9
nagyon egyetértek
56
36,6
37,1
100,0
151
98,7
100,0
2
1,3
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A megkérdezettek 90,3%-a, 138 fő pozitívumként értékeli, ha a partnere a megbeszélt időpont előtt néhány perccel hamarabb ér a megbeszélt helyszínre. 8 válaszadó ezzel nem ért egyet, és összesen 7 válaszadó nem jelölt be konkrét választ ezzel az állítással kapcsolatban. (31. táblázat) 31. táblázat: Szeretem, ha üzleti partnerem a megbeszélt időpont előtt néhány perccel előbb érkezik. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
4
2,6
2,7
2,7
nem értek egyet
8
5,2
5,3
8,0
részben egyetértek
24
15,7
16,0
24,0
egyetértek
72
47,1
48,0
72,0
nagyon egyetértek
42
27,5
28,0
100,0
150
98,0
100,0
3
2,0
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A minta 93,5%-a, 146 fő szeret névjegyet cserélni mindjárt az első üzleti találkozás alkalmával. 4 válaszadó számára ez nem fontos, nem ért egyet ezzel, és szintén 6 azoknak a száma, akik ennél az állításnál nem jelöltek meg semmit. (32. táblázat)
49
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői 32. táblázat: Szeretek névjegyet cserélni az első üzleti megbeszéléskor. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
2
1,3
1,3
1,3
nem értek egyet
4
2,6
2,7
4,0
részben egyetértek
20
13,1
13,4
17,4
egyetértek
61
39,9
40,9
58,4
nagyon egyetértek
62
40,5
41,6
100,0
149
97,4
100,0
4
2,6
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A megkérdezettek 92,9%-a preferálja valamilyen mértékben, ha üzletfele írásos dokumentumokkal készül a megbeszélésre, és ezeket rendelkezésre is bocsátja. Csupán 3,9% nyilatkozott úgy, hogy ezzel az állítással nem ért egyet, 3,3% pedig nem adott meg értékelhető választ. Erre vonatkozólag a 33. táblázat nyújt adatokat. 33. táblázat: Szeretem, ha partnerem írásos dokumentummal készül a megbeszélésre, és ezeket rendelkezésemre bocsátja. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
3
2,0
2,0
2,0
nem értek egyet
6
3,9
4,0
6,0
részben egyetértek
24
15,7
15,9
21,9
egyetértek
74
48,4
49,0
70,9
nagyon egyetértek
44
28,8
29,1
100,0
151
98,7
100,0
2
1,3
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A 34. táblázat azokat a gyakoriságokat foglalja össze, melyeket a válaszadók azzal az állítással kapcsolatban jelöltek be válaszul, ami a szerződésekre vonatkozik. A megkérdezettek túlnyomó többsége, 95,4% egyetért azzal, hogy a szerződések minden részletre terjedjenek ki. Csupán 1,3% nyilatkozott úgy, hogy ő ezzel az állítással nem ért egyet.
50
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői 34. táblázat: Szeretem, ha a szerződések minden részletre kiterjednek. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
3
2,0
2,0
2,0
nem értek egyet
2
1,3
1,3
3,3
részben egyetértek
19
12,4
12,6
15,9
egyetértek
58
37,9
38,4
54,3
nagyon egyetértek
69
45,1
45,7
100,0
151
98,7
100,0
2
1,3
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
Az adatközlők 92,1%-a ért egyet azzal az állítással valamilyen mértékben, miszerint szereti, ha a partner a szóbeli megállapodást is kötelező érvényűnek tekinti. 3,9% nem ért egyet ezzel, számára vélhetőleg ez nem fontos, csupán az, amit írásos dokumentumba foglaltak az üzletfelek. (35. táblázat) 35. táblázat: Szeretem, ha a partner a szóbeli megállapodást is kötelező érvényűnek tekinti. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
2
1,3
1,3
1,3
nem értek egyet
6
3,9
4,0
5,4
részben egyetértek
21
13,7
14,1
19,5
egyetértek
45
29,4
30,2
49,7
nagyon egyetértek
75
49,0
50,3
100,0
149
97,4
100,0
4
2,6
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A válaszadók 83,7%-a egyetért azzal, hogy a megbeszélések pontos forgatókönyv mentén kerüljenek levezénylésre. Ezzel 11,1% nem ért egyet, 5,2% pedig nem tudott konkrét választ adni. (36. táblázat)
51
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői 36. táblázat: Szeretem, ha pontos forgatókönyv szerint zajlik a megbeszélés. Gyakoriság Érvényes
nem tudom
Érvényes %
Kumulatív %
5
3,3
3,3
3,3
nem értek egyet
17
11,1
11,3
14,7
részben egyetértek
58
37,9
38,7
53,3
egyetértek
46
30,1
30,7
84,0
nagyon egyetértek
24
15,7
16,0
100,0
150
98,0
100,0
3
2,0
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A megkérdezettek 92,1%-a várja el bizonyos mértékben, hogy a megbeszélések során az üzletfelek a zavaró tényezőket kiküszöböljék. 4,6% számára ez nem fontos, hiszen nem értenek egyet ezzel az állítással. Az ide vonatkozó összesítést a 37. táblázat tartalmazza. 37. táblázat: Elvárom, hogy a megbeszélések során a felek kiküszöböljék a zavaró tényezőket. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
3
2,0
2,0
2,0
nem értek egyet
7
4,6
4,6
6,6
részben egyetértek
23
15,0
15,2
21,9
egyetértek
63
41,2
41,7
63,6
nagyon egyetértek
55
35,9
36,4
100,0
151
98,7
100,0
2
1,3
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
Az adatközlők 90,3%-a, 138 menedzser ért egyet azzal, miszerint az üzleti kapcsolat során az adott ügyben végig ugyanaz a munkatárs képviselje a másik vállalatot. 4,6% ezzel nem ért egyet, 5,3% pedig nem adott meg értékelhető választ. Ezt szemlélteti a 38. táblázat.
52
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői 38. táblázat: Szeretem, ha az üzleti kapcsolat során az adott ügyben végig ugyanaz a munkatárs képviseli a másik vállalatot. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
5
3,3
3,3
3,3
nem értek egyet
7
4,6
4,7
8,0
részben egyetértek
24
15,7
16,0
24,0
egyetértek
70
45,8
46,7
70,7
nagyon egyetértek
44
28,8
29,3
100,0
150
98,0
100,0
3
2,0
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A válaszadók 71,9%-a ért egyet bizonyos mértékben azzal az állítással, hogy preferálandó, ha a megbeszéléseken a feleket többen képviselik. 17,6%, 27 adatközlő ezzel nem ért egyet. 16 fő, 10,4% pedig nem adott értékelhető válaszokat. (39. táblázat) 39. táblázat: Szeretem, ha a megbeszéléseken a feleket többen képviselik. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
12
7,8
8,1
8,1
nem értek egyet
27
17,6
18,1
26,2
részben egyetértek
66
43,1
44,3
70,5
egyetértek
41
26,8
27,5
98,0
3
2,0
2,0
100,0
149
97,4
100,0
4
2,6
153
100,0
nagyon egyetértek Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A megkérdezettek 89,6%-át egyáltalán nem befolyásolja az, ha azonos vagy ellenkező nemű partnerrel tárgyal. Erre vonatkozólag 35,3% nagyon egyetért, 38,6% egyetért és 15,7 % részben ért egyet. Összesen 4% esetében nem értékelhető a válasz. (40. táblázat)
53
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői 40. táblázat: Egyáltalán nem befolyásol az, hogy azonos vagy ellenkező nemű partnerrel tárgyalok. Gyakoriság Érvényes
nem tudom
Érvényes %
Kumulatív %
3
2,0
2,0
2,0
nem értek egyet
10
6,5
6,7
8,7
részben egyetértek
24
15,7
16,0
24,7
egyetértek
59
38,6
39,3
64,0
nagyon egyetértek
54
35,3
36,0
100,0
150
98,0
100,0
3
2,0
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A megkérdezettek 52,3%, tehát a válaszadók fele ért egyet azzal, ha az üzleti megbeszéléseken az egyik félé a vezető, irányító szerepkör. 37,3 % ezzel nem ért egyet, 10,5% pedig nem adott meg értékelhető választ. (41. táblázat) 41. táblázat: Szeretem, ha az üzleti megbeszéléseken az egyik félé a vezető szerep. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
13
8,5
8,7
8,7
nem értek egyet
57
37,3
38,0
46,7
részben egyetértek
52
34,0
34,7
81,3
egyetértek
20
13,1
13,3
94,7
8
5,2
5,3
100,0
150
98,0
100,0
3
2,0
153
100,0
nagyon egyetértek Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A megkérdezettek 30,2% ért egyet azzal valamilyen mértékben, hogy minden megbeszélésen veszítenie kell az egyik félnek ahhoz, hogy a másik fél elérhesse célját. 52,3%, tehát a megkérdezettek több mint fele ezzel nem ért egyet. 15,7% nem tudott konkrét választ adni és 2,0% pedig nem jelölt be egyetlen válaszlehetőséget sem. (42. táblázat)
54
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői 42. táblázat: Minden megbeszélésen veszítenie kell az egyik félnek ahhoz, hogy a másik fél elérhesse célját. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
24
15,7
16,0
16,0
nem értek egyet
80
52,3
53,3
69,3
részben egyetértek
29
19,0
19,3
88,7
egyetértek
14
9,2
9,3
98,0
3
2,0
2,0
100,0
150
98,0
100,0
3
2,0
153
100,0
nagyon egyetértek Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A válaszadók 93,5%, 143 fő ért egyet azzal, miszerint „Szeretem, ha a partnerem egyértelműen fogalmaz, és negatív véleményét is megmondja. 2,6%, 4 válaszadó ezzel nem ért egyet, szintén 2,6% nem tudott válaszolni, 1,3% pedig nem jelölt be semmit a lehetőségek közül. (43. táblázat) 43. táblázat: Szeretem, ha a partnerem egyértelműen fogalmaz, és negatív véleményét is megmondja. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
4
2,6
2,6
2,6
nem értek egyet
4
2,6
2,6
5,3
részben egyetértek
16
10,5
10,6
15,9
egyetértek
69
45,1
45,7
61,6
nagyon egyetértek
58
37,9
38,4
100,0
151
98,7
100,0
2
1,3
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A megkérdezettek 85,0%-a szereti, ha a megbeszélés során a partnere viselkedéséből következtetni tud az érzelmi viszonyulásaira is. 8,5% számára ez nem fontos, nem ért egyet ezzel az állítással. Az egyes válaszok gyakorisági eloszlásait a 44. táblázat tartalmazza.
55
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői 44. táblázat: Szeretem, ha a megbeszélés során a partnerem viselkedéséből következtetni tudok érzelmi viszonyulására is. Gyakoriság Érvényes
nem tudom
Érvényes %
Kumulatív %
7
4,6
4,7
4,7
nem értek egyet
13
8,5
8,7
13,3
részben egyetértek
32
20,9
21,3
34,7
egyetértek
80
52,3
53,3
88,0
nagyon egyetértek
18
11,8
12,0
100,0
150
98,0
100,0
3
2,0
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A válaszadók 94,1%-a ért egyet azzal, hogy szereti, ha a humornak is szerepe van a kommunikációban. 3,3% nem ért egyet ezzel, 2,7% pedig nem jelölt be értékelhető választ. (45. táblázat) 45. táblázat: Szeretem, ha a humornak is szerepe van a kommunikációban. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
1
0,7
0,7
0,7
nem értek egyet
5
3,3
3,3
4,0
részben egyetértek
38
24,8
25,3
29,3
egyetértek
74
48,4
49,3
78,7
nagyon egyetértek
32
20,9
21,3
100,0
150
98,0
100,0
3
2,0
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A megkérdezettek 89,5%-a egyetért valamilyen mértékben azzal, hogy a négyszemközti megbeszélések során a partner pontosan szemben ül vele. 5,9% nem ért egyet ezzel az állítással , és 4,6% nem adott meg értékelhető választ. (46. táblázat)
56
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői 46. táblázat: Szeretem, ha négyszemközti megbeszélések során a partner pontosan szemben ül velem. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
5
3,3
3,3
3,3
nem értek egyet
9
5,9
6,0
9,3
részben egyetértek
40
26,1
26,5
35,8
egyetértek
64
41,8
42,4
78,1
nagyon egyetértek
33
21,6
21,9
100,0
151
98,7
100,0
2
1,3
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
A 47. táblázatban szereplő gyakorisági eloszlások azt mutatják, hány válaszadó ért egyet valamilyen mértékben azzal az állítással, miszerint „Szeretem, ha a megbeszélés végén egyértelműen rögzítjük a következő lépést, és annak helyét, idejét.” Ennek alapján elmondható, hogy az állítással 148 válaszadó, a minta 96,7%-a ért egyet valamilyen mértékben, 1,3% pedig nem ért egyet ezzel. Összesen 3 válaszadó nem adott meg értékelhető választ. 47. táblázat: Szeretem, ha a megbeszélés végén egyértelműen rögzítjük a következő lépést, és annak helyét, idejét. Gyakoriság Érvényes
Érvényes %
Kumulatív %
nem tudom
1
0,7
0,7
0,7
nem értek egyet
2
1,3
1,3
2,0
részben egyetértek
16
10,5
10,6
12,6
egyetértek
53
34,6
35,1
47,7
nagyon egyetértek
79
51,6
52,3
100,0
151
98,7
100,0
2
1,3
153
100,0
Összesen Hiányzó
%
99
értékek Összesen
Az attitűdállításoknál megjelölt válaszok gyakorisági eloszlásainak elemzése után a 48. táblázat bemutatja az előforduló válaszok minimumát és maximumát, valamint az összes válasz átlagát és az átlagtól való eltérését.
57
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői A gyakorisági eloszlások alkalmasak a változók különböző értékeinek szemléltetésére. A gyakorisági táblázatok ugyan könnyen olvasható és alapvető információkat nyújt, de viszonylag részletezett formában. Ezért szükség van összesítő leíró statisztikák alkalmazására is. Erre a célra a helyzetmutatók közül az átlagot és a szórást emeltük ki. Az átlag és szórás számításához a „nem tudom” válaszokat kihagytuk az elemzésből, mert az torzítaná az eredményeket. Az átlag az összes elem összegzésével és az elemek számával történő elosztással kapott érték, mely a leggyakoribb középérték. A 48. táblázat 5. oszlopában látható, hogy az egyes állításoknál milyen átlagos egyetértési szint a jellemző a válaszadók körében. A szórás annak megállapítására szolgál, hogy a minta válaszai mennyire térnek el az átlagtól. Szórás, hol volt a legnagyobb és a legkisebb. Mennyire egyeztek a vélemények vagy különböznek. A válaszadók egy 4-es fokozatú Likert-skálán jelölték be az egyes állításokkal kapcsolatos egyetértésük fokát. A legmagasabb átlagérték a „Szeretem, ha a megbeszélés végén egyértelműen rögzítjük a következő lépést, és annak helyét, idejét.” attitűdállítás esetében fordul elő, ahol az érték 3,39 és az „egyetértek” és „nagyon egyetértek” kategória között helyezkedik el. A legalacsonyabb átlag 1,52 a „Minden megbeszélésen veszítenie kell az egyik félnek ahhoz, hogy a másik fél elérhesse célját.” állításnál, mely a „nem értek egyet” és a „részben egyetértek” kategória között helyezkedik el. A legmagasabb szórás-érték a „Szeretem, ha üzleti partnerem a kultúrájára jellemző ajándékot ad.” állítás esetében fordul elő, tehát itt figyelhető meg a legnagyobb átlagtól való eltérés. A legalacsonyabb szórás-érték a „Szeretem, ha a megbeszélés végén egyértelműen rögzítjük a következő lépést, és annak helyét, idejét.” attitűdállítás esetén fordul elő. Ez az az állítás, amely a legmagasabb átlagértékkel rendelkezik, tehát elmondható, hogy ennél az állításnál értenek egyet a leginkább a válaszadók.
48. táblázat: A felmérésben szereplő attitűdállításokra adott válaszok átlaga és szórása N Minden megbeszélésen veszítenie kell az egyik félnek ahhoz, hogy a másik fél elérhesse célját. Elvárom, hogy üzleti partnereim rangom, beosztásom alapján szólítsanak meg. Szívesen veszem, ha üzleti partnerem elfogadja az otthonomba szóló meghívást és azt viszonozza. Szeretem, ha az üzleti megbeszéléseken az egyik félé a vezető szerep.
Minimum
Maximum
Átlag
Szórás
126
1
4
1,52
0,787
145
1
4
1,54
0,841
144
1
4
1,84
0,966
137
1
4
1,85
0,882
58
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői N Szívesen veszem, ha üzleti partnereim vezetéknevemen szólítanak. Szeretem, ha a megbeszéléseken a feleket többen képviselik. Szívesen veszem, ha üzleti partnereim magáznak. Szeretem, ha a szakmai-üzleti programokat szabadidős kulturális tevékenységek egészítik ki. Szeretem, ha üzleti partnerem a kultúrájára jellemző ajándékot ad. Szeretem, ha üzleti partnerem a cég profilját/emblémáját hordozó ajándékot ad. Szeretem, ha pontos forgatókönyv szerint zajlik a megbeszélés. Szeretem, ha az üzleti ebéd nem a megbeszélés helyszínén, hanem étteremben zajlik. Szeretem, ha a megbeszélés során a partnerem viselkedéséből következtetni tudok érzelmi viszonyulására is. Szeretem, ha négyszemközti megbeszélések során a partner pontosan szemben ül velem. Szeretem, ha a humornak is szerepe van a kommunikációban. Szeretem jobban megismerni a partnereimet, mielőtt rátérünk az üzletre. Szeretem, ha üzleti partnerem ad a külső megjelenésre. Szeretem, ha üzleti partnerem a megbeszélt időpont előtt néhány perccel előbb érkezik. Azt szeretem, ha a megbeszéléseken baráti a légkör. Szeretem, ha az üzleti kapcsolat során az adott ügyben végig ugyanaz a munkatárs képviseli a másik vállalatot. Elvárom, hogy üzleti partnerem minden alkalommal kezet fogjon velem üdvözléskor és búcsúzáskor. Szeretem, ha partnerem írásos dokumentummal készül a megbeszélésre, és ezeket rendelkezésemre bocsátja. Egyáltalán nem befolyásol az, hogy azonos vagy ellenkező nemű partnerrel tárgyalok. Elvárom, hogy a megbeszélések során a felek kiküszöböljék a zavaró tényezőket. Szeretem, ha a partnerem egyértelműen fogalmaz, és negatív véleményét is megmondja. Szeretek névjegyet cserélni az első üzleti megbeszéléskor. Szeretem, ha a partner a szóbeli megállapodást is kötelező érvényűnek tekinti. Szeretem, ha a szerződések minden részletre kiterjednek. Szeretem, ha a megbeszélés végén egyértelműen rögzítjük a következő lépést, és annak helyét, idejét. Érvényes N (listwise)
Minimum
Maximum
Átlag
Szórás
145
1
4
2,08
0,951
137
1
4
2,15
0,753
145
1
4
2,19
0,923
142
1
4
2,36
0,940
136
1
4
2,36
0,979
143
1
4
2,36
0,946
145
1
4
2,53
0,906
145
1
4
2,57
0,873
143
1
4
2,72
0,800
146
1
4
2,83
0,850
149
1
4
2,89
0,772
147
1
4
2,95
0,783
146
1
4
2,98
0,851
146
1
4
3,01
0,822
147
1
4
3,03
0,819
145
1
4
3,04
0,815
146
1
4
3,05
0,920
148
1
4
3,05
0,789
147
1
4
3,07
0,896
148
1
4
3,12
0,840
147
1
4
3,23
0,750
147
1
4
3,23
0,786
147
1
4
3,29
0,860
148
1
4
3,31
0,746
150
1
4
3,39
0,732
88
59
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői A 4. ábra az előző táblázatban szereplő átlagértékeket szemlélteti sorrendben haladva a legnagyobbtól a legkisebb felé. 4. ábra: A felmérésben szereplő attitűdállításokra adott válaszok átlaga
60
1. 7. Az üzleti kultúra jellemzői Összegzéséként elmondható, hogy az alfejezetben ismertetett attitűdállítások, illetve az azokhoz tartozó gyakorisági eloszlások hivatottak bemutatni, illetve összesíteni a válaszadók kérdésekre adott válaszait. Ezek alapján épül fel a következő fejezet leíró statisztikai elemzése, és a következtetések levonása.
61
2. 1. Összefüggések vizsgálata
2. ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA A mélyebb összefüggések feltárása érdekében többváltós statisztikai módszereket alkalmaztunk. Két nominális változó közötti kapcsolatot kereszttáblás elemzés segítségével elemeztük. A szignifikanciaszintet egységesen 0,05-nek vettük. A szignifikanciaszint megmutatja, hogy a mintában tapasztalt összefüggést csupán a mintavételi hiba okozza. Egy összefüggés 0,05-ös szignifikanciája annyit jelent, hogy legfeljebb 5% valószínűséggel kaphatnánk a mintavételi hibából eredően olyan erős összefüggést, amilyet megfigyeltünk, feltéve, hogy a nullhipotézis igaz. Ha p ≤ 0,05, akkor a H1 hipotézis kerül elfogadásra. Ellenkező esetben azt mondjuk a H0 hipotézist nem tudjuk elutasítani.
2. 1. Általános adatok
2. 1. ÁLTALÁNOS ADATOK A kérdőív általános adatainál a következő kapcsolatok meglétére kerestük a választ: 1. Van-e összefüggés a válaszadó neme és beosztása között? 2. Van-e összefüggés a válaszadó életkora és beosztása között? 3. Van-e összefüggés a válaszadó iskolai végzettsége és beosztása között? 4. Van-e összefüggés a válaszadó idegennyelv-tudása és beosztása között? 5. Van-e összefüggés a vállalkozás profilja és beosztása között? 6. Van-e összefüggés a vállalkozás nagysága és a válaszadó beosztása között? 2.1.1. A nem és a beosztás kapcsolata H0: Nincs összefüggés a válaszadó neme és beosztása között. H1: Van összefüggés a válaszadó neme és beosztása között. Az összes megkérdezett férfi 68,5%-a vezető beosztású, 31,5%-a nem menedzser. A vizsgált nők 45,8%-a vezető beosztású, 54,2%-a pedig nem. 49. táblázat: A nem és a beosztás kapcsolata
vezető beosztású Beosztás nem vezető beosztású Összesen
n % n % n %
A válaszadó neme Összesen férfi nő 63 27 90 68,5% 45,8% 59,6% 29 32 61 31,5% 54,2% 40,4% 92 59 151 100,0% 100,0% 100,0%
A χ2 statisztika alapján szignifikáns kapcsolat van a válaszadó neme és beosztása között. A χ2 számított értéke 7,704, egyes szabadságfok mellett. Mivel a szignifikanica a kritikus 0,05 alatti ezért a nullhipotézist elvetjük és az alternatív hipotézist fogadjuk el, miszerint statisztikailag szignifikáns kapcsolat van a válaszadó neme és a beosztása között. Amíg a férfiak inkább vezetők, addig a nők inkább alkalmazottak.
2. 1. Általános adatok 50. táblázat: Statisztikai próba Value 7,704 6,789 7,688 7,653 151
Pearson Chi-Square Continuity Correctionb Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases
df 1 1 1 1
Asymp. Sig. (2sided) 0,006 0,009 0,006 0,006
A kapcsolat erősségét jelző Φ és Cramer féle V értéke 0,225, ami közepesnél gyengébb kapcsolatra utal a változók között. A λ értéke 6,7%, vagyis a nem ismerete ennyivel javítja a beosztásra tett becslésünket. 2.1.2. Az életkor és a beosztás kapcsolata H0: Nincs összefüggés a válaszadó életkora és beosztása között. H1: Van összefüggés a válaszadó életkora és beosztása között. A 35 év alatti válaszadók 44,1%-a vezető beosztású, 55,9%-a pedig nem menedzser. A középkorúak 68,7%-a, az 51 év felettiek 72,0%-a vezető beosztású (51. táblázat). 51. táblázat: Az életkor és a beosztás kapcsolata
Beosztás
Összesen
n % n nem vezető beosztású % n % vezető beosztású
Életkor 35 év alatt 36-50 év között 26 46 44,1% 68,7% 33 21 55,9% 31,3% 59 67 100,0% 100,0%
51 év felett 18 72,0% 7 28,0% 25 100,0%
Összesen 90 59,6% 61 40,4% 151 100,0%
A χ2 statisztika alapján szignifikáns kapcsolat van a válaszadó neme és beosztása között. A χ2 számított értéke 9,790, kettes szabadságfok mellett (52. táblázat). Mivel a szignifikanica a kritikus 0,05 alatti ezért a nullhipotézist elvetjük és az alternatív hipotézist fogadjuk el, miszerint statisztikailag szignifikáns kapcsolat van a válaszadó életkora és a beosztása között. Inkább az idősebbek vannak vezető pozícióban.
2. 1. Általános adatok 52. táblázat: Statisztikai próba
Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases
Value 9,790 9,796 8,129 151
df 2 2 1
Asymp. Sig. (2sided) 0,007 0,007 0,004
A kapcsolat erősségét jelző kontingencia együttható 0,247, ami közepesnél gyengébb kapcsolatra utal a változók között. A λ értéke 13,1%, vagyis az életkor ismerete ennyivel javítja a beosztásra tett becslésünket. 2.1.3. Az iskolai végzettség és a beosztás kapcsolata H0: Nincs összefüggés a válaszadó iskolai végzettsége és beosztása között. H1: Van összefüggés a válaszadó iskolai végzettsége és beosztása között. A megkérdezettek közül viszonylag kevesen voltak az általános iskolai végzettségűek, illetve szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők. Érdekes, hogy mégis találunk közöttük vezető beosztású egyént, illetve az érettségizettek közel fele-fele arányban menedzserek, valamint alkalmazottak. A diplomások csaknem kétharmada vezető beosztású (53. táblázat). 53. táblázat: Az iskolai végzettség és a beosztás kapcsolata
8 általános Beosztás
Összesen
n % n nem vezető beosztású % n % vezető beosztású
1 33,3% 2 66,7% 3 100,0%
Életkor Szakmunközépiskola kásképző 8 26 66,7% 53,1% 4 23 33,3% 46,9% 12 49 100,0% 100,0%
Főiskola/ Összesen egyetem 55 90 64,0% 50,0% 31 60 36,0% 40,0% 86 150 100,0% 100,0%
A χ2 statisztika alapján nincs szignifikáns kapcsolat a válaszadó neme és beosztása között. A χ2 számított értéke 2,654, hármas szabadságfok mellett (54. táblázat). Mivel a szignifikanica 0,448, ezért a nullhipotézist nem tudjuk elutasítani, vagyis nincs statisztikailag szignifikáns kapcsolat a válaszadó iskolai végzettsége és a beosztása között.
2. 1. Általános adatok 54. táblázat: Statisztikai próba
Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases
Value 2,654 2,630 0922 150
df 3 3 1
Asymp. Sig. (2sided) 0448 0,452 0,337
2.1.4. Az idegennyelv-tudás és a beosztás kapcsolata Külön-külön vizsgáltuk, hogy van-e kapcsolat az angol, illetve a német nyelv különböző szintű ismerete és a beosztás között. A χ2 statisztika alapján egyetlen esetben sincs szignifikáns összefüggés. Általában igaz, hogy mind az angolt, mind a németet inkább a vezető beosztásúak beszélik, kivétel ez alól a középfokú német, mert ilyen nyelvvizsgával rendelkezők többsége beosztott (5. ábra). 5. ábra: Idegen nyelv-tudás beosztás alapján
2.1.5. A vállalkozás profilja és a beosztás közötti kapcsolat H0: Nincs összefüggés a vállalkozás profilja és a válaszadó beosztása között. H1: Van összefüggés a vállalkozás profilja és a válaszadó beosztása között.
2. 1. Általános adatok Mind a szolgáltatás, mind a gyártás területén tevékenykedő vállalatoknál nagyjából 40-60%-os arányban vannak a beosztott és vezető válaszadók (55. táblázat). 55. táblázat: A vállalkozás profilja és a beosztás kapcsolata
Beosztás
vezető beosztású nem vezető beosztású
Összesen
Vállalkozás profilja Összesen szolgáltatás gyártás 69 20 89 59,5% 60,6% 59,7% 47 13 60 40,5% 39,4% 40,3% 116 33 149 100,0% 100,0% 100,0%
n % n % n %
A χ2 statisztika alapján nincs szignifikáns kapcsolat a vállalkozás profilja és a válaszadó beosztása között. A χ2 számított értéke 0,013, egyes szabadságfok mellett. Mivel a szignifikanica 0,908, ezért a nullhipotézist nem tudjuk elutasítani, vagyis nincs statisztikailag szignifikáns kapcsolat a vállalkozás profilja és a válaszadó beosztása között (56. táblázat). 56. táblázat: Statisztikai próba
Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases
Value 0,013 0,014 0,013 149
df 1 1 1
Asymp. Sig. (2sided) 0,908 1,000 ,907
2.1.6. A vállalatméret és a beosztás közötti kapcsolat H0: Nincs összefüggés a vállalatméret és a válaszadó beosztása között. H1: Van összefüggés a vállalatméret és a válaszadó beosztása között. A kapcsolat feltárása előtt átkódolást végeztünk. A kisvállalatokat két részre bontottuk, az első csoportba tartoznak azok, ahol a foglalkoztatottak létszáma 10 fő alatti, a másodikba a 11 és 50 főt alkalmazó vállalatok. Középvállalatnak az 51-nél több dolgozóval tevékenykedő szervezeteket tekintettük. Mivel az adattisztítás során az adatbázisból kizártuk a multinacionális 250 fő feletti cégeket, ezért nagyvállalatok képviselői nem szerepelnek a mintában. A vezető beosztású válaszadók aránya a kisvállalkozásoknál 59,8%, a kisvállalatoknál 68,0%, míg a középvállalatoknál csupán 50,0% (57. táblázat).
67
2. 1. Általános adatok 57. táblázat: A vállalatméret és a beosztás kapcsolata
n % n nem vezető beosztású % n % vezető beosztású
Beosztás
Összesen
A vállakozás mérete Összesen Kisvállalkozás 1. Kisvállalkozás 2.x középvállalat 61 17 11 89 59,8% 68,0% 50,0% 59,7% 41 8 11 60 40,2% 32,0% 50,0% 40,3% 102 25 22 149 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
A χ2 statisztika alapján nincs szignifikáns kapcsolat a vállalkozás profilja és a válaszadó beosztása között. A χ2 számított értéke 1,577, kettes szabadságfok mellett. Mivel a szignifikanica 0,455, ezért a nullhipotézist nem tudjuk elutasítani, vagyis nincs statisztikailag szignifikáns kapcsolat a vállalatméret és a válaszadó beosztása között (58. táblázat). 58. táblázat: Statisztikai próba
Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases
Value 1,577 1,580 0,250 149
df 2 2 1
Asymp. Sig. (2sided) 0,455 0,454 0,617
2. 2. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok
2. 2. OSZTRÁK-MAGYAR ÜZLETI KAPCSOLATOK A kérdőív második része vonatkozott az osztrák-magyar üzleti kapcsolatokra. Ennél a résznél az alábbi összefüggésekre kerestük a választ: 1. Van-e összefüggés a vállalkozás profilja és az osztrák üzleti kapcsolat megléte között? 2. Van-e összefüggés a vállalatméret és az osztrák üzleti kapcsolat megléte között? 3. Van-e összefüggés a vállalkozás profilja és az osztrák partnercéggel történő kapcsolatfelvétel módja között? 4. Van-e összefüggés a vállalatméret és az osztrák partnercéggel történő kapcsolatfelvétel módja között? 5. Van-e összefüggés a szakmai intézmények támogatásának megítélése és a vállalkozás profilja között? 6. Van-e összefüggés a szakmai intézmények támogatásának megítélése és a vállalatméret között? 7. Van-e összefüggés a jövőbeli tervek és a vállalkozás profilja között? 8. Van-e összefüggés a jövőbeli tervek és a vállalatméret között? 9. Van-e összefüggés a támogatandó terület és a vállalkozás profilja között? 10. Van-e összefüggés a támogatandó terület és a vállalatméret között? 2.2.1. A vállalkozás profilja és az osztrák üzleti partner megléte közötti kapcsolat H0: Nincs összefüggés a vállalkozás profilja és az osztrák üzleti partner megléte között. H1: Van összefüggés a vállalkozás profilja és az osztrák üzleti partner megléte között. A szolgáltatás területén tevékenykedő vállalkozások 33,65%-ának van vagy volt szerződéses osztrák üzleti partnere. Azonban a gyártásra szakosodott cégek több mint felének (54,5%) van szerződéses osztrák üzleti kapcsolata (59. táblázat).
2. 2. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok 59. táblázat: A vállalkozás profilja és az osztrák üzleti partner megléte közötti kapcsolat
Van-e, volt-e vállalkozásának igen volt/van szerződéses osztrák üzleti partnere? nincs Összesen
n % n % n %
Vállalkozás profilja szolgáltatás gyártás Összesen 39 18 57 33,6% 54,5% 38,3% 77 15 92 66,4% 45,5% 61,7% 116 33 149 100,0% 100,0% 100,0%
A χ2 statisztika alapján szignifikáns kapcsolat van a vállalkozás profilja és az osztrák üzleti partner megléte között. A χ2 számított értéke 4,762, egyes szabadságfok mellett. Mivel a szignifikanica a kritikus 0,05 alatti, ezért a nullhipotézist elutasítjuk és az alternatív hipotézist fogadjuk el, vagyis az osztrák cégekkel való együttműködés inkább a gyártás területén tevékenykedő cégekre jellemző (60. táblázat). 60. táblázat: Statisztikai próba
Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases
Value 4,762 4,655 4,730 149
df 1 1 1
Asymp. Sig. (2sided) 0,029 0,031 0,030
A kapcsolat erősségét jelző Φ és Cramer féle V értéke 0,179, ami közepesnél gyengébb kapcsolatra utal a változók között. A λ értéke 3,3%, vagyis a vállalkozás profiljának ismerete csupán kismértékben magyarázza az osztrák cégekkel való együttműködést. 2.2.2. A vállalatméret és az osztrák üzleti partner megléte közötti kapcsolat H0: Nincs összefüggés a vállaltméret és az osztrák üzleti partner megléte között. H1: Van összefüggés a vállalatméret és az osztrák üzleti partner megléte között. Az első csoportba tartozó kisvállalkozások 33,3%-ának, a második csoportba tartozó kisvállalatok 36,0%-ának van vagy volt szerződéses osztrák üzleti partnere. Azonban a középvállalatok több mint kétharmadának (68,2%) van szerződéses osztrák üzleti kapcsolata (61. táblázat).
2. 2. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok 61. táblázat: A vállalatméret és az osztrák üzleti partner megléte közötti kapcsolat
Van-e, volt-e vállalkozásának igen volt/van szerződéses osztrák üzleti partnere? nincs Összesen
n % n % n %
A vállalkozás mérete Összesen kisvállalkozás kisvállalkozás 1. középvállalat 2. 34 9 15 58 33,3% 36,0% 68,2% 38,9% 68 16 7 91 66,7% 64,0% 31,8% 61,1% 102 25 22 149 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
A χ2 statisztika alapján szignifikáns kapcsolat van a vállalatméret és az osztrák üzleti partner megléte között. A χ2 számított értéke 9,352, kettes szabadságfok mellett. Mivel a szignifikanica a kritikus 0,05 alatti, ezért a nullhipotézist elutasítjuk és az alternatív hipotézist fogadjuk el, vagyis az osztrák cégekkel való együttműködés inkább a közepes méretű cégekre jellemző. 62. táblázat: Statisztikai próba
Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases
Value 9,352 9,147 7,599 149
df 2 2 1
Asymp. Sig. (2sided) 0,009 0,010 0,006
A kapcsolat erősségét jelző kontingencia együttható 0,243, ami közepesnél gyengébb kapcsolatra utal a változók között. A λ értéke 7,6%, vagyis a vállalatméret ismerete csupán kismértékben magyarázza az osztrák cégekkel való együttműködést. 2.2.3. A vállalkozás profilja és az osztrák partnercéggel történő kapcsolatfelvétel módja közötti összefüggés H0: Nincs összefüggés a vállalkozás profilja és az osztrák partnercéggel történő kapcsolatfelvétel között. H1: Van összefüggés a vállalkozás profilja és az osztrák partnercéggel történő kapcsolatfelvétel között. A szolgáltatás területén tevékenykedő vállalkozások döntően személyes közvetítőkön keresztül kerültek kapcsolatba az osztrák partnercéggel, a gyártásra szakosodott cégek kétharmada pedig közvetlenül vette fel a kapcsolatot a külföldi vállalkozással (63. táblázat).
2. 2. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok 63. táblázat: A vállalkozás profilja és az osztrák partnerrel történő kapcsolatfelvétel módja közötti összefüggés
Hogyan került sor a kapcsolatfelvételre?
személyes közvetítőn keresztül (barát, rokon, ismerős, munkakapcsolat, stb.) intézményi közvetítőn keresztül közvetlen kapcsolatfelvétel a külföldi vállalkozással
Összesen
Vállalkozás profilja Összesen szolgáltatás gyártás 25 4 29
n %
62,5%
22,2%
50,0%
n % n % n %
1 2,5% 14 35,0% 40 100,0%
2 11,1% 12 66,7% 18 100,0%
3 5,2% 26 44,8% 58 100,0%
A χ2 statisztika alapján szignifikáns kapcsolat van a vállalkozás profilja és az osztrák partnerrel történő kapcsolatfelvétel módja között. A χ2 számított értéke 8,584, kettes szabadságfok mellett. Mivel a szignifikanica a kritikus 0,05 alatti, ezért a nullhipotézist elutasítjuk és az alternatív hipotézist fogadjuk el, vagyis a szolgáltató cégek személyes közvetítőkön keresztül, a gyártó vállalatok pedig közvetlen kapcsolatfelvétel útján találtak az osztrák partnercégre (64. táblázat). 64. táblázat: Statisztikai próba
Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases
Value 8,584 8,870 6,678 58
df 2 2 1
Asymp. Sig. (2sided) 0,014 0,012 0,010
A kapcsolat erősségét jelző kontingencia együttható 0,247, ami közepesnél gyengébb kapcsolatra utal a változók között. A λ értéke 19,1%, vagyis a vállalkozás profilja ennyiben magyarázza a kapcsolatfelvétel módjának ingadozását. 2.2.4. A vállalatméret és az osztrák partnercéggel történő kapcsolatfelvétel módja közötti összefüggés H0: Nincs összefüggés a vállalatméret és az osztrák partnercéggel történő kapcsolatfelvétel között. H1: Van összefüggés a vállalatméret és az osztrák partnercéggel történő kapcsolatfelvétel között. A kisvállalkozások többsége személyes közvetítőkön keresztül kerültek kapcsolatba az osztrák partnercéggel, a középvállalatok 80%-a pedig közvetlenül vette fel a kapcsolatot a külföldi vállalkozással (65. táblázat).
2. 2. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok 65. táblázat: A vállalatméret és az osztrák partnerrel történő kapcsolatfelvétel módja közötti összefüggés
Hogyan került sor a kapcsolatfelvételre?
személyes közvetítőn keresztül (barát, rokon, ismerős, munkakapcsolat) intézményi közvetítőn keresztül közvetlen kapcsolatfelvétel a külföldi vállalkozással
Összesen
A vállalkozás mérete kiskisközépvállalkozás vállalkozás 1. vállalat 2. 21 5 2
n
Összesen 28
%
60,0%
55,6%
13,3%
47,5%
n % n % n %
1 2,9% 13 37,1% 35 100,0%
1 11,1% 3 33,3% 9 100,0%
1 6,7% 12 80,0% 15 100,0%
3 5,1% 28 47,5% 59 100,0%
A χ2 statisztika alapján szignifikáns kapcsolat van a vállalatméret és az osztrák partnerrel történő kapcsolatfelvétel módja között. A χ2 számított értéke 10,533, négyes szabadságfok mellett. Mivel a szignifikanica a kritikus 0,05 alatti, ezért a nullhipotézist elutasítjuk és az alternatív hipotézist fogadjuk el, vagyis a kisvállalatok személyes közvetítőkön keresztül, a közepes vállalatok pedig közvetlen kapcsolatfelvétel útján találtak az osztrák partnercégre(66. táblázat). 66. táblázat: Statisztikai próba
Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases
Value 10,533 11,340 7,764 59
df 4 4 1
Asymp. Sig. (2sided) 0,032 0,023 0,005
A kapcsolat erősségét jelző Cramer féle V értéke 0,299, ami közepesnél gyengébb kapcsolatra utal a változók között. A λ értéke 18,2%, vagyis a vállalatméret ennyiben magyarázza a kapcsolatfelvétel módjának ingadozását. 2.2.5. A szakmai intézmények támogatásának megítélése és a vállalkozás profilja közötti kapcsolat Az osztrák üzleti partnerrel rendelkező vállalatok nyolc szakmai intézmény hatékonyságát értékelték: a civil szervezetekét, az EU-s tanácsadó irodákét, az érdekvédelmi szervezetekét, a munkaügyi központét, a pénzintézetekét, a polgármesteri hivatalokét, és a vállalkozásfejlesztési alapítványokét. A mediánt (értékek rendezett sokaságában a középső elem) elemezve elmondható, hogy a válaszadók az EU-s regionális tanácsadó irodáktól, kamaráktól és vállalkozásfejlesztési alapítványoktól érkező segítséget ítélik meg közepesnek az összes többit inkább gyengének (67. táblázat).
2. 2. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok 67. táblázat: A szakmai intézmények támogatásának megítélése N (fő) 40 48 46 19 48 41 44 47
civil szervezetek EU-s regionális tanácsadó irodák érdekvédelmi szervezetek kamarák munkaügyi központ pénzintézetek polgármesteri hivatalok vállalkozásfejlesztési alapítványok
1 2 1 2 1 1 1 2
Medián gyenge közepes gyenge közepes gyenge gyenge gyenge közepes
Kereszttáblás elemzéssel vizsgáltuk, hogy van-e statisztikailag szignifikáns kapcsolat az egyes szakmai intézmények támogatásának megítélése és a vállalkozás profilja között. A χ2 statisztika alapján egyetlen kapcsolat meglétét sem tudtuk igazolni. A szolgáltató cégek többsége gyengének ítéli meg a civil szervezetek, a pénzintézetek és a polgármesteri hivatalok, valamint a munkaügyi központok segítségnyújtásának hatékonyságát. A vállalkozásfejlesztési alapítványok és az EU-s regionális tanácsadó irodák segítségét inkább közepesnek gondolják a szolgáltatók. A kamarák támogatását közel ugyanannyian tartják gyengének, illetve közepesnek és erősnek. A szolgáltatás területén tevékenykedő vállalatok 54,8%-a gyengének, 41,9%-a közepesnek és 3,2%-a erősnek ítéli meg az érdekvédelmi szervezetek segítségét az osztrák cégekkel való kapcsolatfelvételben (6.ábra). 6. ábra: A szakmai intézmények támogatásának megítélése szolgáltató cégek körében
74
2. 2. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok A gyártó cégek többsége gyengének ítéli meg a civil szervezetek, a pénzintézetek és a polgármesteri hivatalok segítségnyújtásának hatékonyságát az osztrák partnerkapcsolatok kialakításában. A kamarák, a vállalkozásfejlesztési alapítványok és az EU-s regionális tanácsadó irodák, valamint az érdekvédelmi szervezetek segítségét inkább közepesnek gondolják a gyártók. A munkaügyi központ támogatását ugyanannyian tartják gyengének, illetve közepesnek (7. ábra). 7. ábra: A szakmai intézmények támogatásának megítélése gyártó cégek körében
2.2.6. A szakmai intézmények támogatásának megítélése és a vállalatméret közötti kapcsolat Kereszttáblás elemzéssel vizsgáltuk, hogy van-e statisztikailag szignifikáns kapcsolat az egyes szakmai intézmények támogatásának megítélése és a vállalatméret között. A χ2 statisztika alapján egyetlen kapcsolat meglétét sem tudtuk igazolni. Az első csoportba tartozó kisvállalatok többsége gyengének ítéli meg a civil szervezetek, a pénzintézetek és a polgármesteri hivatalok segítségnyújtásának hatékonyságát. A vállalkozásfejlesztési alapítványok és az EU-s regionális tanácsadó irodák segítségét inkább közepesnek gondolják a szolgáltatók. Az érdekvédelmi szervezetek (46,2%) és a munkaügyi központok (44,4%) támogatását ugyanannyian tartják gyengének, illetve közepesnek. A 9 fő alatti vállalkozások 32,1%-a gyengének, 32,1%-a közepesnek és 35,7%-a erősnek ítéli meg az kamarák segítségét az osztrák cégekkel való kapcsolatfelvételben (8. ábra).
75
2. 2. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok 8. ábra: A szakmai intézmények támogatásának megítélése a kisvállalatok első csoportjának körében
A kisvállalatok többsége gyengének ítéli meg a pénzintézetek, a civil szervezetek, a munkaügyi központ és a polgármesteri hivatalok segítségnyújtásának hatékonyságát. Az EU-s regionális tanácsadó irodák és a vállalkozásfejlesztési alapítványok segítségét inkább közepesnek gondolják a kisvállalkozások. Az érdekvédelmi szervezetek támogatását ugyanannyian tartják gyengének (50,0%), illetve közepesnek (50,0%). A 50 fő alatti vállalkozások 42,9%-a gyengének, 28,6%-a közepesnek és szintén 28,6%-a erősnek ítéli meg az kamarák segítségét az osztrák cégekkel való kapcsolatfelvételben (9. ábra).
2. 2. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok 9. ábra: A szakmai intézmények támogatásának megítélése kisvállalatok második csoportja körében
A középvállalatok többsége gyengének ítéli meg a pénzintézetek, a civil szervezetek, a munkaügyi központ, az érdekvédelmi szervezetek és a polgármesteri hivatalok segítségnyújtásának hatékonyságát. A vállalkozásfejlesztési alapítványok, és az EU-s regionális tanácsadó irodák, valamint a kamarák segítségét inkább közepesnek gondolják az osztrák cégekkel való kapcsolatfelvételben.
2. 2. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok 10. ábra: A szakmai intézmények támogatásának megítélése középvállalatok körében
2.2.7. A jövőbeli tervek és a vállalkozás profilja közötti kapcsolat H0: Nincs összefüggés a vállalkozás profilja és a jövőbeli tervek között. H1: Van összefüggés a vállalkozás profilja és a jövőbeli tervek között. A szolgáltatás területén tevékenykedő vállalkozások 62,0%-a nem szándékozik, 21,5%-a 1 éven belül, 16,5%-a pedig 2-3 éven belül tervez osztrák partnerekkel üzleti kapcsolatot kialakítani. A gyártó cégek többsége (68,8%) szintén nem kíván osztrák cégekkel együttműködni, viszont 18,8%uk 2-3 éven belül, 12,5%-uk 1 éven belül akarja mindezt megvalósítani (68. táblázat). 68. táblázat: A vállalkozás profilja és a jövőbeli tervek közötti összefüggés
igen, 1 éven belül Tervezi-e osztrák kapcsolat kialakítását a jövőben?
igen, 2-3 éven belül nem
Összesen
n % n % n % n %
Vállalkozás profilja Összesen szolgáltatás gyártás 17 2 19 21,5% 12,5% 20,0% 13 3 16 16,5% 18,8% 16,8% 49 11 60 62,0% 68,8% 63,2% 79 16 95 100,0% 100,0% 100,0%
2. 2. Az üzleti kultúra jellemzői A χ2 statisztika alapján nincs szignifikáns kapcsolat a vállalkozás profilja és a jövőbeli tervek között. A χ2 számított értéke 0,678, kettes szabadságfok mellett. Mivel a szignifikanica 0,712, ezért a nullhipotézist nem tudjuk elutasítani, vagyis a szolgáltató és gyártó cégek többsége nem tervezi, hogy a jövőben osztrák üzleti partnerrel alakít ki üzleti kapcsolatot (69. táblázat). 69. táblázat: Statisztikai próba
Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases
Value 0,678 0,742 0,506 95
df 2 2 1
Asymp. Sig. (2sided) 0,712 0,690 0,477
2.2.8. A jövőbeli tervek és a vállalatméret közötti kapcsolat H0: Nincs összefüggés a vállalatméret és a jövőbeli tervek között. H1: Van összefüggés a vállalatméret és a jövőbeli tervek között. A kisvállalatok első csoportjának 61,4%-a nem szándékozik, 24,3%-a 1 éven belül, 14,3%-a pedig 23 éven belül tervez osztrák partnerekkel üzleti kapcsolatot kialakítani. A kisvállalatok többsége (64,7%) szintén nem kíván osztrák cégekkel együttműködni, viszont 23,5%-uk 2-3 éven belül, 11,8%-uk 1 éven belül akarja mindezt megvalósítani. A középvállalatok 71,4%-a nem akar osztrák üzleti kapcsolatot kialakítani a jövőben, 28,6%-uk pedig 2-3 éven belül tervezi valóra váltani (70. táblázat). 70. táblázat: A vállalatméret és a jövőbeli tervek közötti összefüggés
n % éven n % n % n %
igen, 1 éven belül Tervezi-e osztrák kapcsolat igen, kialakítását a belül jövőben? nem Összesen
2-3
A vállalkozás mérete Összesen kisvállalkozás 1. Kisvállalkozás 2. középvállalat 17 2 0 19 24,3% 11,8% ,0% 20,2% 10 4 2 16 14,3% 23,5% 28,6% 17,0% 43 11 5 59 61,4% 64,7% 71,4% 62,8% 70 17 7 94 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
A χ2 statisztika alapján nincs szignifikáns kapcsolat a vállalatméret és a jövőbeli tervek között. A χ2 számított értéke 3,983, négyes szabadságfok mellett. Mivel a szignifikanica 0,408, ezért a nullhipotézist nem tudjuk elutasítani, vagyis a kis-és közepes méretű vállalatok többsége nem tervezi, hogy a jövőben osztrák üzleti partnerrel alakít ki üzleti kapcsolatot (71. táblázat).
79
2. 2. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok 71. táblázat: Statisztikai próba
Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases
Value 3,983 5,345 1,480 94
df 4 4 1
Asymp. Sig. (2sided) 0,408 0,254 0,224
2.2.9. A támogatandó terület és a vállalkozás profilja közötti kapcsolat Kereszttáblás elemzéssel vizsgáltuk, hogy van-e statisztikailag szignifikáns kapcsolat a támogatandó területek megítélése és a vállalkozás profilja között. A χ2 statisztika alapján egyetlen kapcsolat meglétét sem tudtuk igazolni. A szolgáltató és gyártó cégek többsége nem vár segítséget a külföldi üzleti kapcsolatainak kialakításában. A szolgáltató cégek főként nyelv-kommunikáció, jog és marketing területén várnának segítséget. Közel 20%-os azon szolgáltatók aránya, akik pénzügy, számvitel és könyvelés terén igényelnének támogatást. Viszonylag elhanyagolható azok aránya, akik kulturális ismeretekből szorulnának támogatásra. A gyártók inkább jogból és marketingből várnának támogatást. Szintén 20%-os azok aránya, akik számvitel, könyvelés és nyelv – kommunikáció területén igényelnének támogatást. Pénzügyi és kulturális ismeretekből viszonylag kevesen remélnek segítségnyújtást a külföldi üzleti kapcsolatok kialakításában (11. ábra). 11. ábra: A támogatandó terület a vállalkozás profilja szerint
N = 149 fő
2.2.10. A támogatandó terület és a vállalatméret közötti kapcsolat Kereszttáblás elemzéssel vizsgáltuk, hogy van-e statisztikailag szignifikáns kapcsolat a támogatandó területek megítélése és a vállalatméret között. A χ2 statisztika alapján egyetlen kapcsolat meglétét
2. 2. Osztrák-magyar üzleti kapcsolatok sem tudtuk igazolni. A mikor- és kisvállalatok többsége nem vár segítséget a külföldi üzleti kapcsolataik kialakításában. A kisvállalkozások főként kulturális ismeretek, nyelv-kommunikáció területén várnának segítséget. A kisvállalatok nagyobb arányban (26,5%) várnának marketing területén támogatást, mint a kisvállalatok (16,0%). Közel 20%-os azon kisvállalatok aránya, akik számvitel - könyvelés és pénzügy terén igényelnének támogatást. Viszonylag elhanyagolható azon kisvállalatok aránya, akik jogi ismeretekből szorulnának támogatásra. A középvállalatok inkább marketingből várnának támogatást. Közel 30%-os azok aránya, akik kulturális ismeretek és nyelv – kommunikáció területén igényelnének támogatást. Számvitel, könyvelés, pénzügy és jog területén kevesen remélnek segítségnyújtást a külföldi üzleti kapcsolatok kialakításában (12. ábra). 12. ábra: A támogatandó terület vállalatméret szerint
81
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői
2. 3. AZ ÜZLETI KULTÚRA JELLEMZŐI 2.3.1. Faktorelemzés A faktorelemzés az adatok csökkentését illetve összefoglalását szolgáló eljárás. A kutatás során nagyszámú változóval dolgozunk, amelyek egymással korrelálnak, így számukat a kezelhetőség érdekében célszerű csökkenteni. Az eljárás kapcsán egymással kölcsönösen összefüggő változók közötti kapcsolatokat vizsgáljuk, és ezeket néhány magyarázó faktor alapján jelenítjük meg. Éppen ezért itt nem különítünk el függő és független változót. A módszer lényege egyrészt az adatredukcióban rejlik, vagyis olyan magyarázó tényezők azonosításában, melyek egymással nem korrelálnak, viszont a tényezőt alkotó változók korrelálnak, másrészt az újonnan létrehozott változók további többváltozós statisztikai elemzésekre is alkalmasak. A KKV-kat vizsgáló kutatás kapcsán célunk volt a különböző üzleti kultúrára vonatkozó attitűdállítások összevonása, úgynevezett faktorokba tömörítése. A faktorelemzés menete az SPSS-ben egy öt lépésből álló folyamat: 1. A faktorextrakciós módszer megválasztása 2. Az adatok alkalmasságának vizsgálata 3. A faktorok számának meghatározása 4. A faktorok rotálása 5. A faktorok értelmezése, elnevezése A faktorelemzést az üzleti kultúrára vonatkozó 1-től 4 fokozatú Likert skálán (1: nem ért egyet, 4: nagyon egyetért) mért attitűdállításra futtattuk le. A skála kiegyensúlyozatlannak tekinthető, hiszen 1 jelentette a nem értek egyet, a 2, 3, 4 pedig a különböző fokozatú egyetértéseket. Mivel minden egyes állítás esetén lehetőség volt a semleges vélemény (nem tudom) kifejezésére, ezért azokat a válaszadókat, akik ezt a lehetőséget adták meg kihagytuk az elemzésből. A faktorelemzésbe a következő 29 állítást vontuk be: 1. Szívesen veszem, ha üzleti partnereim magáznak. 2. Szívesen veszem, ha üzleti partnereim vezetéknevemen szólítanak (pl. Kovács Úr). 3. Elvárom, hogy üzleti partnereim rangom, beosztásom alapján szólítsanak meg. (pl. Ügyvezető Úr). 4. Azt szeretem, ha a megbeszéléseken baráti a légkör.
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői 5. Szeretem jobban megismerni a partneremet, mielőtt rátérünk az üzletre. 6. Szeretem, ha a szakmai-üzleti programokat szabadidős kulturális tevékenységek egészítik ki (pl. koncert, sportesemények, stb.). 7. Szívesen veszem, ha üzleti partnerem elfogadja az otthonomba szóló meghívást és azt viszonozza. 8. Szeretem, ha az üzleti ebéd nem a megbeszélés helyszínén, hanem étteremben zajlik. 9. Szeretem, ha üzleti partnerem ad a külső megjelenésre (hagyományos üzleti elegancia). 10. Szeretem, ha üzleti partnerem a kultúrájára jellemző ajándékot ad. 11. Szeretem, ha üzleti partnerem a cég profilját/emblémáját hordozó ajándékot ad (pl. logóval ellátott irodai eszközök). 12. Elvárom, hogy üzleti partnerem minden alkalommal kezet fogjon velem üdvözléskor és búcsúzáskor. 13. Szeretem, ha üzleti partnerem a megbeszélt időpont előtt néhány perccel érkezik. 14. Szeretek névjegyet cserélni az első üzleti megbeszéléskor. 15. Szeretem, ha partnerem írásos dokumentumokkal készül a megbeszélésre, és ezeket rendelkezésemre bocsátja (másolatban, elektronikusan). 16. Szeretem, ha a szerződések minden részletre kiterjednek. 17. Szeretem, ha a partner a szóbeli megállapodást is kötelező érvényűnek tekinti. 18. Szeretem, ha pontos forgatókönyv szerint zajlik a megbeszélés. 19. Elvárom, hogy a megbeszélések során a felek kiküszöböljék a zavaró tényezőket (pl. telefonhívás, vagy munkatárs belépése az irodába). 20. Szeretem, ha az üzleti kapcsolat során az adott ügyben végig ugyanaz a munkatárs képviseli a másik vállalatot. 21. Szeretem, ha a megbeszéléseken a feleket többen képviselik. 22. Egyáltalán nem befolyásol az, hogy azonos vagy ellenkező nemű partnerrel tárgyalok. 23. Szeretem, ha az üzleti megbeszélésen az egyik félé a vezető szerep. 24. Minden megbeszélésen veszítenie kell az egyik félnek ahhoz, hogy a másik fél elérhesse célját.
83
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői 25. Szeretem, ha a partnerem egyértelműen fogalmaz, és negatív véleményét is megmondja. 26. Szeretem, ha a megbeszélés során a partnerem viselkedéséből következtetni tudok érzelmi viszonyulására is. 27. Szeretem, ha a humornak is szerepe van a kommunikációban. 28. Szeretem, ha négyszemközti megbeszélések során a partner pontosan szemben ül velem. 29. Szeretem, ha a megbeszélés végén egyértelműen rögzítjük a következő lépést, és annak helyét, idejét. A faktorextrakciós módszer megválasztása A faktorelemzés kapcsán fontos eldönteni, hogy milyen faktortömörítési módszert választunk. A főkomponens elemzés a változók számát csökkenti minimális információveszteség mellett. A módszer jellemzője, hogy mindegyik komponens a sajátérték1 sorrendjében magyarázza a megfigyelt változók varianciáját, ahol az első faktor a legnagyobb részt, míg a többi faktor csökkenő mértékben járul hozzá a teljes varianciához. Az adatok alkalmasságának vizsgálata Az adatok alkalmasságának vizsgálatára több módszer is rendelkezésre áll, melyek közül a Bartlettteszt és a Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) kritériumot vettük figyelembe. A Bartlett-teszt azt vizsgálja, hogy a változók az alapsokaságban korrelálatlanok-e. H0: A változók korrelálatlanok. H1: A változók korrelálnak egymással. Cél, hogy a változók minél erősebben korreláljanak egymással. A Bartlett-teszt eredménye alapján az alternatív hipotézis kerül elfogadásra (p = 0,000), miszerint a változók alkalmasak a faktorelemzésre, mert közöttük van korreláció. 72. táblázat: KMO és Bartlett-teszt Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity
Approx. Chi-Square df
870,456 406 0,000
Sig.
1
0,612
Az egyes faktorok által magyarázott teljes varianciát fejezi ki.
84
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői A KMO-érték az egyik legfontosabb mérőszám annak megítélésében, hogy a változók mennyire alkalmasak a faktorelemzésre. A KMO értéke minél magasabb annál alkalmasabbak a változók a faktorelemzésre, illetve a következő irányelveket érdemes szem előtt tartani: KMO ≥ 0,9 kiváló KMO ≥ 0,8 nagyon jó KMO ≥ 0,7 megfelelő KMO ≥ 0,6 közepes KMO ≥ 0,5 gyenge KMO < 0,5 elfogadhatatlan Jelen példában a KMO értéke 0,612, ami azt jelenti, hogy a változók alkalmasak a módszer elvégzésére (72. táblázat). Összességében megállapítható, hogy a változók főkomponensekbe tömöríthetők, a faktorelemzés elvégezhető. A faktorok / főkomponensek számának meghatározása A faktorok számának meghatározására számos módszer áll rendelkezésre, amelyek közül (1) Kaiser-kritériumot és (2) a varianciahányad módszert vettük figyelembe. A Kaiser-kritérium a sajátértéket használja és azt mondja ki, hogy csak azokat a faktorokat vegyük figyelembe, amelynek a sajátértéke legalább 1. A kritérium hátterében az áll, hogy egy faktor sajátértéke 1 alá csökken, akkor már kevesebb információt hordoz, mint egy változó, vagyis azt már nem érdemes használni. 73. táblázat: A sajátérték alakulása Komponens
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Összesen 4,966 3,036 2,414 1,875 1,654 1,406 1,331 1,178 1,141 1,026 ,925 ,915
Kezdeti sajátérték Magyarázott variancia % Kumulatív % 17,124 17,124 10,470 27,595 8,325 35,919 6,466 42,385 5,704 48,089 4,848 52,937 4,588 57,525 4,063 61,588 3,933 65,522 3,539 69,061 3,188 72,249 3,154 75,403
85
Négyzetes faktorsúlyok Magyarázott Összesen variancia % Kumulatív % 4,966 17,124 17,124 3,036 10,470 27,595 2,414 8,325 35,919 1,875 6,466 42,385 1,654 5,704 48,089 1,406 4,848 52,937 1,331 4,588 57,525 1,178 4,063 61,588 1,141 3,933 65,522 1,026 3,539 69,061
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői Komponens
13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29
Összesen ,772 ,719 ,671 ,632 ,560 ,511 ,502 ,439 ,390 ,335 ,307 ,293 ,268 ,259 ,186 ,162 ,128
Kezdeti sajátérték Négyzetes faktorsúlyok Magyarázott Magyarázott Kumulatív % Összesen Kumulatív % variancia % variancia % 2,663 78,067 2,479 80,546 2,313 82,859 2,181 85,040 1,933 86,972 1,761 88,733 1,731 90,464 1,514 91,978 1,344 93,322 1,154 94,476 1,059 95,534 1,009 96,543 ,923 97,466 ,895 98,361 ,641 99,002 ,557 99,559 ,441 100,000 Faktorextrakciós módszer: főkomponens elemzés
A Kaiser-kritérium alapján a 29 üzleti kultúrára vonatkozó attitűdállítást 10 faktorba érdemes tömöríteni (73. táblázat). A
faktorok
számát
meghatározhatjuk
a
variancia
összesített
százaléka
alapján.
A
társadalomtudományokban létezik egy minimális érték, 60%. A faktoroknak meg kell őrizni az eredeti információtartalom minimum 60%-át. A 73. táblázat mutatja, hogy a 10 faktor a teljes variancia 69,0%-át magyarázza, vagyis az eredeti 29 változó helyett nyerünk tízet, kb. 31%-os információ vesztség mellett, ami nem rossz eredmény. Összességében megállapítható, hogy az eredeti 29 változót 10 faktorba érdemes tömöríteni figyelembe véve a sajátérték alakulását és a varianciahányadot. A faktorok rotálása A faktorextrakciós mószer eredményeként megkapjuk a rotálatlan fakorsúlymátrixot. A faktorsúly az eredeti változó és az adott faktor közötti korrelációt mutatja, amelynek értéke -1 és 1 között változhat. A faktorkiválasztás során előfordulhat, hogy olyan változók fognak korrelálni egy adott fakorral, amelyeknek semmi közük egymáshoz, ezáltal lehetetlenné téve az értelmezést. Ebben segít a forgatás vagy rotáció. A faktorok rotálását Varimax módszerrel2 végezzük el.
Ortogonális faktorforgatás, amely minimalizálja a nagy faktorsúlyokkal rendelkező változók számát és így segíti a faktorok értelmezhetőségét. Olyan faktorokat eredményez, amelyek páronként korrelálatlanok. 2
86
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői A faktorok értelmezése Minél magasabb faktorsúly abszolút értéke, annál fontosabb szerepet játszik az adott változó a faktor értelmezése során. Általános szabály, hogy a faktorsúlynak legalább 0,3-as szintet abszolút értékben el kell érnie ahhoz, hogy figyelembe vegyük, illetve gyakorlati szempontból fontosnak tekintsük. A faktorelemzés eredményeként tíz komponenst sikerült azonosítani, mely a teljes variancia 69,06%-át magyarázzák. A faktorokat célszerű elnevezni arról a változóról, aminek a legnagyobb a faktorsúlya. 1.
Az első faktor magyarázza a teljes variancia 17,12%-át. Ide nyolc attitűdállítás tarozik és némi ellentmondás is adódik az egyes változók között. Szeretem, ha az üzleti kapcsolat során az adott ügyben végig ugyanaz a munkatárs képviseli a másik vállalatot individualista, feladatorientált kultúrára utal. Annak fontossága, hogy a megbeszélés végén rögzítsék a következő lépés helyét és idejét alacsony kontextusú, monokronikus, magas bizonytalanságkerülésű, feladatorientált kultúrára jellemző. Az elvárás aziránt, hogy az üzleti partner egyértelműen fogalmazzon és a negatív véleményét is megmondja az alacsony kontextusú, maszkulin, kis bizonytalanságkerülésű, feladatorientált kultúrát jelöli. Szeretem, ha a szerződések minden részletre kiterjednek alacsony kontextusú, magas bizonytalanságkerülésű, feladatorientált kultúrákra jellemző. A szóbeli megállapodás kötelező
érvényűnek tekintése
éppen
ellenkezőleg
a
magas
kontextusú,
kis
bizonytalanságkerülésű, kapcsolatorientált kultúrákra igaz. Elvárom, hogy a megbeszélések során a felek kiküszöböljék a zavaró tényezőket főként a monokronikus társadalmak jellemvonása. Szeretem, ha partnerem írásos dokumentumokkal készül a megbeszélésre és
ezeket
a
rendelkezésemre
bocsátja
alacsony
kontextusú,
magas
bizonytalanságkerülésű, feladatorientált kultúrát jelent. Végezetül a szeretem, ha üzleti partnerem a megbeszélt időpont előtt néhány perccel érkezik szintén a merev időkezelésű társadalmakra vall. Összességében ez a faktor kapta az individualista, feladatorientált, monokronikus, alacsony kontextusú kultúra nevet. 2.
A második faktor magyarázza a teljes variancia 10,47%-át. A főkomponens három állítást foglal magában, melyek a magas hatalmi távolságra és a formális kultúrára utalnak: elvárás aziránt, hogy a beosztás, illetve a vezetéknév szerint szólítsák meg az üzleti partnerek, illetve a magázódás preferálása.
3.
A harmadik faktor a teljes variancia 8,33%-át magyarázza. Három állítást tömörít ez a főkomponens, ami a kapcsolat-orientált kultúrára utal: annak kedveltsége, hogy az üzleti
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői partner a kultúrájára jellemző, illetve a cég profilját, emblémáját hordozó ajándékot ad, valamint az üzleti partnerrel történő kézfogás üdvözléskor és búcsúzáskor. 4.
A negyedik faktor a teljes variancia 6,47%-át magyarázza, és négy állítást tömörít, ami diffúz kultúrára utal. (1) Szeretem, ha a megbeszéléseken baráti a légkör. (2) Szeretem, ha a szakmai-üzleti programokat szabadidős kulturális tevékenységek egészítik ki. (3) Szeretem, ha a humornak is szerepe van a kommunikációban. (4) Szívesen veszem, ha az üzleti partnerem elfogadja az otthonomba szóló meghívást és azt viszonozza.
5.
Az ötödik faktor magyarázza a teljes variancia 5,70%-át és két állítás korrelációját mutatja: szeretem, ha üzleti partnerem ad a külső megjelenésre; egyáltalán nem befolyásol az, hogy azonos vagy ellenkező nemű partnerrel tárgyalok. Mindez a magas hatalmi távolságú, feminin kultúrát jelöli.
6.
A hatodik faktor magyarázza a teljes variancia 4,85%-át. Ez a tényező 4 állítást foglal magában. Szeretem, ha az üzleti ebéd nem a megbeszélés helyszínén, hanem étteremben zajlik, ami diffúz, kapcsolat-orientált, formális kultúrát jelent. Szeretem, ha a megbeszéléseken a feleket többen képviselik kollektivista, kapcsolatorientált kultúrára utal. Szeretem, ha az üzleti megbeszélésen az egyik félé a vezető szerep maszkulin kultúrát jelöl. Végül szeretem, ha pontos forgatókönyv szerint zajlik a megbeszélés alacsony kontextusú, magas bizonytalanságkerülésű, feladatorientált kultúrákra jellemző. Így összességében ez a faktor kapta a kapcsolatorientált, maszkulin, feladatorientált kultúra nevet.
7.
A hetedik faktor a teljes variancia 4,59%-át magyarázza, és egyetlen állítást foglal magában, mégpedig szeretek névjegyet cserélni az első üzleti megbeszéléskor. Mindez magas hatalmi távolságú, formális üzleti kultúrára utal.
8.
A nyolcadik faktor a teljes variancia 4,06%-át magyarázza, és egyetlen változót tömörít: szeretem jobban megismerni a partneremet, mielőtt rátérünk az üzletre, ami diffúz, magas kontextusú, kapcsolat-orientált kultúrát jelent.
9.
A kilencedik faktor magyarázza a teljes variancia 3,93%-át és két állítást tartalmaz: minden megbeszélésen veszítenie kell az egyik félnek ahhoz, hogy a másik fél elérhesse célját, illetve szeretem, ha négyszemközti megbeszélések során a partner pontosan szemben ül velem. Mindez maszkulin, érzelmes kultúrára utal.
88
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői 10.
A tizedik faktor magyarázza a teljes variancia 3,54%-át, és egyetlen állítást tartalmaz: szeretem, ha a megbeszélés során a partnerem viselkedéséből következtetni tudok érzelmi viszonyulására is. mindez érzelmes, kifejező kultúrát jelent (74. táblázat). 74. táblázat: Rotált faktorsúlymátrix Faktor
Sorszám 1. 2.
1. Individualista, feladatorientált, monokronikus, alacsony kontextusú kultúra
3. 4. 5. 6. 7. 8.
2. Magas hatalmi távolságú, formális kultúra 3. Kapcsolatorientált üzleti kultúra
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
4. Diffúz üzleti kultúra
16. 17. 18.
5. Magas hatalmi távolságú, feminin kultúra 6. Kapcsolatorientált, maszkulin, feladatorientált kultúra 7. Formális kultúra
19. 20.
Attitűdállítás
Faktorsúly
Szeretem, ha az üzleti kapcsolat során az adott ügyben végig ugyanaz a munkatárs képviseli a másik vállalatot. Szeretem, ha a megbeszélés végén egyértelműen rögzítjük a következő lépést, és annak helyét, idejét. Szeretem, ha a partnerem egyértelműem fogalmaz, és negatív véleményét is megmondja. Szeretem, ha a szerződések minden részletre kiterjednek. Szeretem, ha a partner a szóbeli megállapodást is kötelező érvényűnek tekinti. Elvárom, hogy a megbeszélések során a felek kiküszöböljék a zavaró tényezőket. Szeretem, ha partnerem írásos dokumentummal készül a megbeszélésre, és ezeket rendelkezésemre bocsátja. Szeretem, ha üzleti partnerem a megbeszélt időpont előtt néhány perccel előbb érkezik. Elvárom, hogy üzleti partnereim rangom, beosztásom alapján szólítsanak meg. Szívesen veszem, ha üzleti partnereim vezetéknevemen szólítanak. Szívesen veszem, ha üzleti partnereim magáznak. Szeretem, ha üzleti partnerem a kultúrájára jellemző ajándékot ad. Szeretem, ha üzleti partnerem a cég profilját/emblémáját hordozó ajándékot ad. Elvárom, hogy üzleti partnerem minden alkalommal kezet fogjon velem üdvözléskor és búcsúzáskor. Azt szeretem, ha a megbeszéléseken baráti a légkör. Szeretem, ha a szakmai-üzleti programokat szabadidős kulturális tevékenységek egészítik ki. Szeretem, ha a humornak is szerepe van a kommunikációban. Szívesen veszem, ha üzleti partnerem elfogadja az otthonomba szóló meghívást és azt viszonozza. Szeretem, ha üzleti partnerem ad a külső megjelenésre. Egyáltalán nem befolyásol az, hogy azonos vagy ellenkező nemű partnerrel tárgyalok.
24.
Szeretem, ha az üzleti ebéd nem a megbeszélés helyszínén, hanem étteremben zajlik. Szeretem, ha a megbeszéléseken a feleket többen képviselik. Szeretem, ha az üzleti megbeszéléseken az egyik félé a vezető szerep. Szeretem, ha pontos forgatókönyv szerint zajlik a megbeszélés.
25.
Szeretek névjegyet cserélni az első üzleti megbeszéléskor.
21. 22. 23.
89
0,753 0,725 0,644 0,638 0,604 0,596 0,595 0,427 0,801 0,792 0,686 0,807 0,727 0,425 0,717 0,656 0,603 0,501 0,778 0,688 0,710 0,558 0,474 0,463
0,791
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői
Faktor 8. Kapcsolatorientált diffúz kultúra 9. Maszkulin, kifejező kultúra
10. Érzelmes kultúra
Sorszám
Attitűdállítás
26.
Szeretem jobban megismerni a partnereimet, mielőtt rátérünk az üzletre.
27. 28.
29.
Faktorsúly
Minden megbeszélésen veszíteni kell az egyik félnek ahhoz, hogy a másik fél elérhesse célját. Szeretem, ha négyszemközti megbeszélések során a partner pontosan szemben ül velem. Szeretem, ha a megbeszélés során a partnerem viselkedéséből következtetni tudok érzelmi viszonyulására is.
0,779
0,739 0,574
0,846
2.3.2. Különbségek életkor alapján Varianciaelemzés lefuttatásával vizsgáltuk, hogy milyen különbségek adódnak az egyes kultúra típusok megítélésében életkor alapján. Az F statisztika értelmében nincs szignifikáns különbség az egyes üzleti kultúra típusok között életkor alapján, mert a szignifikanica minden esetben a kritikus 0,05 feletti (75. táblázat). Mindez arra utal, hogy az egyes életkori kategóriába tartozó egyének nagyon különböző véleményen voltak, tehát nem sikerült homogén csoportokat kialakítani.
75. táblázat: ANOVA tábla SS Individualista, feladatorientált, monokronikus, alacsony kontextusú kultúra Magas hatalmi távolságú, formális kultúra Kapcsolat-orientált üzleti kultúra
Diffúz üzleti kultúra
Magas hatalmi távolságú, feminin kultúra Kapcsolatorientált, maszkulin, feladatorientált kultúra
Formális kultúra
df
MS
SSx SShiba
1,076 85,849
2 84
SSy
86,924
86
SSx SShiba
1,977 84,701
2 84
SSy
86,678
86
SSx SShiba
0,948 86,037
2 84
SSy
86,987
86
SSx SShiba
1,203 85,739
2 84
SSy
86,942
86
SSx SShiba
4,245 81,813
2 84
SSy
86,058
86
SSx SShiba
3,297 83,673
2 84
SSy
86,970
86
SSx SShiba
1,220 85,193
2 84
SSy
86,414
86
90
0,538 1,022
F 0,526
Sig. 0,593
0,989 1,008
0,980
0,379
0,475 1,024
0,463
0,631
0,601 1,021
0,589
0,557
2,122 0,974
2,179
0,119
1,648 0,996
1,655
0,197
0,610 1,014
0,602
0,550
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői SS Kapcsolat-orientált diffúz kultúra
Maszkulin, kifejező kultúra
Érzelmes kultúra
df
MS
SSx SShiba
0,836 84,085
2 84
SSy
84,921
86
SSx SShiba
0,675 86,237
2 84
SSy
86,912
86
SSx SShiba
5,591 81,404
2 84
SSy
86,995
86
0,418 1,001
F 0,418
Sig. 0,660
0,337 1,027
0,329
0,721
2,795 0,969
2,885
0,061
A 35 év alattiakra jellemző a magas hatalmi távolságú, formális, a diffúz, és a feminin kultúra. A 3650 év közöttiek inkább az individualista, feladat- és kapcsolatorientált, monokronikus, alacsony kontextusú, maszkulin, érzelmes üzleti kultúrát vallják magukénak. Az 51 felettiek egyik üzleti kultúra típust sem vallják maguknak (76. táblázat). 76. táblázat: Az üzleti kultúra megítélése életkor alapján 35 év alatt Individualista, feladatorientált, monokronikus, alacsony kontextusú kultúra Magas hatalmi távolságú, formális kultúra Kapcsolat-orientált üzleti kultúra Diffúz üzleti kultúra Magas hatalmi távolságú, feminin kultúra Kapcsolat-orientált, maszkulin, feladatorientált kultúra Formális kultúra Kapcsolatorientált diffúz kultúra Maszkulin, kifejező kultúra Érzelmes kultúra
36-50 év között
51 év felett
nem jellemző
jellemző
nem jellemző
jellemző nem jellemző jellemző jellemző nem jellemző jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző
nem jellemző jellemző nem jellemző nem jellemző jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző jellemző
nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző nem jellemző
2.3.3. Klaszterelemzés A klaszterelemzés olyan módszerek összessége, amelyek a megfigyelési egységeket viszonylag homogén csoportokba, úgynevezett klaszterekbe rendezik. Mindegyik klaszter elemei hasonlóak egymáshoz és különbözők más klaszterek elemeitől. A klaszterelemzésbe metrikus skálán mért változókat tudunk bevonni. A klaszterelemzés egy öt lépcsőből álló folyamat: 1. A probléma megfogalmazása. 2. Távolságmérték kiválasztása és a klasztermódszer kiválasztása. 3. Döntés a klaszterek számáról. 4. A klaszterek értelmezése és jellemzése. 5. A klaszterelemzés érvényességének ellenőrzése.
91
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői Kutatási kérdésként merül fel hogyan csoportosíthatók a válaszadók az elkülönített üzleti kultúrájuk alapján? A probléma megfogalmazása Az egyéneket csoportosítjuk az üzleti kultúrájuk alapján. A hiányzó értékek figyelembevételével 88 válaszadót vonhatunk be e többváltozós statisztikai elemzésbe. A klaszterelemzést a korábban elkülönített tíz faktorral végezzük el. V1: individualista, feladatorientált, monokronikus, alacsony kontextusú kultúra V2: magas hatalmi távolságú, formális kultúra V3: kapcsolat-orientált üzleti kultúra V4: diffúz üzleti kultúra V5: magas hatalmi távolságú, feminin kultúra V6: kapcsolat-orientált, maszkulin, feladatorientált kultúra V7: formális kultúra V8: kapcsolatorientált diffúz kultúra V9: maszkulin, kifejező kultúra V10: érzelmes kultúra Kiugró adatok az adatbázisban nem szerepelnek, mert az egyes változók standardizált értékek (az adatokat olyan változókká alakítjuk, amelynek átlaga 0, varianciája pedig 1). Távolságmérték és a klasztermódszer kiválasztása A válaszadók csoportosításához a hierarchikus klaszterelemzést és azon belül is a Ward-féle módszert választottuk, a távolságmérés pedig négyzetes euklédeszi távolság3. A hierarchikus klaszterelemzés lehet összevonó és felosztó. Az összevonáson alapuló eljárás először minden egyes elemet külön klaszternek tekint és összekapcsolja őket egyre nagyobb klaszterekbe, míg a végén egyetlen, az összes elemet tartalmazó klasztert kapunk. A felosztáson alapuló eljárás ezzel ellentétben először az összes megfigyelési egységet egyetlen klaszternek tekinti és egyre kisebb klaszterekre osztja, míg a végén minden elem külön klasztert képez. Az összevonáson alapuló eljárás közül a Ward-féle az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer, mely azokat a klasztereket vonja össze, melyeknél az összevonás során a legkisebb lesz a belső szórásnégyzet növekedése.
3
Az egyes változók értékei közötti különbség négyzetösszegének a négyzetgyöke.
92
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői Döntés a klaszterek számáról A klaszterek számát az alábbi szempontok alapján dönthetjük el: •
Kutatói döntés, tapasztalat alapján.
•
Hierarchikus klaszterelemzésnék a távolságok alapján. Az összevonási séma, vagy a dendogram is segíthet. Ott érdemes megállni, ahol a koefficiens értéke hirtelen megnő, és egymástól távoli klasztereket vonunk össze.
•
Könyökkritérium: A koefficiensek ábrázolása a klaszterek számának függvényében. Ahol éles törés (könyök) látható, az a megfelelő klaszterszámra utal.
•
A klaszterek relatív mérete alapján. Kevés elemszámú klaszternek csak indokolt esetben van értelme.
Döntés a klaszterek számáról a könyökkritérium alapján Az x tengely az összevonási lépések sorszámát, az y tengely a koefficiensek értékeit mutatja. Ennek alapján egy könyököt lehet azonosítani az a 85. lépésnél, ami a háromklaszteres megoldást teszi indokolttá. 13. ábra: Koefficiensek ábrázolása az összevonás lépéseinek függvényében
93
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői Döntés a klaszterek számáról a relatív méret alapján Megnéztük, hogy a különböző klasztermegoldások (4, 3, 2) esetén hogyan alakul az egy csoportba tartozó egyének száma, mikor beszélhetünk nagyjából hasonló méretű csoportokról. A gyakorisági táblákból és a kördiagramokból látható, hogy a 3 klaszteres megoldás esetén körülbelül azonos méretű szegmenseket lehet elkülöníteni, viszont a 4 és a 2 klaszteres megoldásnál van egy nagyobb csoport és kettő, illetve egy kisebb (14. ábra). A 3 klaszteres megoldásnál az elemzésbe vont válaszadók 38,3%-a tartozik az első, 31,8%-a a második és végül a 29,5%-a a harmadik klaszterbe (77. táblázat). 77. táblázat: A klaszterek relatív mérete 3 klaszteres megoldás esetén
Érvényes
Hiányzó érték Összesen
1 2 3 Total 99
Gyakoriság 34 28 26 88 65 153
% 22,2 18,3 17,0 57,5 42,5 100,0
Érvényes % 38,6 31,8 29,5 100,0
Kumulatív % 38,6 70,5 100,0
14. ábra: Klaszterméretek 4, 3 és 2 klaszteres megoldás esetén
N = 88 fő
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői A könyökkritérium és a klaszterek relatív mérete is a 3 klaszteres megoldást indokolja. A klaszterek értelmezése és jellemzése A klaszterek értelmezése azon változók alapján célszerű megtenni, amelyek alapján a klasztereljárást lefuttattuk. Ehhez a klasztercentroidokat (átlagokat) kell elemezni, amit a varianciaelemzés segítségével határoztunk meg. A klaszterelemzés során sikerült homogén csoportokat elkülöníteni, hiszen a szórás mindegyik csoportban alacsony és a teljes szóráshoz képest is kisebb. 78. táblázat: ANOVA tábla SS Individualista, feladatorientált, monokronikus, alacsony kontextusú kultúra Magas hatalmi távolságú, formális kultúra
Kapcsolat-orientált üzleti kultúra
Diffúz üzleti kultúra
Magas hatalmi távolságú, feminin kultúra
Kapcsolatorientált, maszkulin, feladatorientált kultúra
Formális kultúra
Kapcsolat-orientált diffúz kultúra
Maszkulin, kifejező kultúra
Érzelmes kultúra
df
MS 0,615 1,009
0,609
Sig. 0,546
2,466 0,966
2,554
0,084
2
5,041
5,571
0,005
76,918
85
0,905
87,000
87
SSx
13,125
2
6,562
7,551
0,001
SShiba
73,875
85
0,869
SSy
87,000
87
SSx
6,145
2
3,073
3,230
0,044
SShiba
80,855
85
0,951
SSy
87,000
87
SSx
7,502
2
3,751
4,010
0,022
SShiba
79,498
85
0,935
SSy
87,000
87
SSx
7,347
2
3,673
3,920
0,024
SShiba
79,653
85
0,937
SSy
87,000
87
SSx
9,993
2
4,997
5,515
0,006
SShiba
77,007
85
0,906
SSy
87,000
87
SSx
46,626
2
23,313
49,082
0,000
SShiba
40,374
85
0,475
SSy
87,000
87
SSx SShiba
1,585 85,415
2 85
0,789
0,458
SSy
87,000
87
SSx SShiba
1,229 85,771
2 85
SSy
87,000
87
SSx SShiba
4,932 82,068
2 85
SSy
87,000
87
SSx
10,082
SShiba SSy
95
F
,792 1,005
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői
Az ANOVA táblázat alapján az egyes csoportokat a tíz faktorból héttel érdemes jellemezni: (1) kapcsolatorientált üzleti kultúra – V3, (2) diffúz kultúra – V4, (3) magas hatalmi távolságú, feminin kultúra – V5, (4) kapcsolat-orientált, feminin, feladatorientált kultúra – V6, (5) formális kultúra – V7, (6) kapcsolat-orientált, diffúz kultúra – V8 (7) maszkulin, kifejező kultúra – V9 szerint (78. táblázat). 79. táblázat: Klasztercentroidok és szórások 3 klaszteres megoldás esetén Kapcsolatorientált üzleti kultúra
Diffúz üzleti kultúra
Magas Kapcsolathatalmi orientált, távolságú, maszkulin, feminin feladatorien kultúra tált kultúra -0,35 0,33 34 34 0,89 0,86
1
Átlag N Szórás
-0,42 34 0,91
-0,48 34 1,09
2
Átlag N Szórás
0,21 28 0,97
0,24 28 0,82
-0,18 28 1,08
3
Átlag N Szórás
0,32 26 0,98
0,37 26 0,81
Összesen Átlag N Szórás
0,00 88 1,00
0,00 88 1,00
Formális kultúra
Kapcsolatorientált diffúz kultúra
Maszkulin, kifejező kultúra
-0,08 34 0,84
-0,41 34 0,76
-0,04 34 0,63
0,32 28 1,02
0,40 28 1,08
0,35 28 1,28
-0,87 28 0,65
-0,24 26 0,97
0,11 26 1,04
-0,32 26 1,00
0,16 26 0,74
0,99 26 0,80
0,00 88 1,00
0,00 88 1,00
0,00 88 1,00
0,00 88 1,00
0,00 88 1,00
A következő csoportokat tudjuk elkülöníteni az üzleti kultúra alapján: 1. klaszter (38,6%): „Magas hatalmi távolságú, feminin kultúrájú” egyének, akik szeretem, ha üzleti partnereik adnak a külső megjelenésükre, illetve nem foglalkoznak azzal, hogy azonos vagy ellenkező nemű partnerrel tárgyalnak. 2. klaszter (31,8%): „Kapcsolat-orientált, diffúz kultúrájú ” egyének, akik szeretik, ha üzleti partnerük a kultúrájára jellemző vagy a cége profilját/emblémáját hordozó ajándékot ad. Elvárják a kézfogást az üzleti partnerüktől, viszont a megbeszéléseken a baráti a légkört, humort részesítik előnyben, és szeretik, ha a szakmai-üzleti programokat szabadidős kulturális tevékenységek egészítik ki. Szívesen veszik, ha üzleti partnerük elfogadja az otthonukba szóló meghívást és azt viszonozza, valamint ha az üzleti ebéd étteremben zajlik. Szeretik, ha a megbeszéléseken a feleket többen képviselik, de az egyik félé a vezető
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői szerep és pontos forgatókönyv szerint zajlik a konzultáció. Fontos nekik a névjegycsere az első üzleti megbeszéléskor, és a partnerek alaposabb megismerése. 3. klaszter (29,5%): „Maszkulin kultúrájú” egyének, akik úgy gondolják, hogy minden megbeszélésen veszítenie kell az egyik félnek ahhoz, hogy a másik fél elérhesse célját, illetve kedvelik, ha a négyszemközti megbeszélések során a partnerrel pontosan szemben ülnek (79. táblázat, 15. ábra). 15. ábra: Klasztercentroidok
A klaszterek tipizálása demográfiai jellemzők alapján A létrejött klaszterek jellemzése az általános adatok alapján is érdekes lehet. Elemeztük, hogy milyen ismérvekkel rendelkeznek a különböző üzleti kultúrájú egyének. Az általános adatok közül vizsgáltuk a nemmel, az életkorral, az iskolai végzettséggel, a beosztással, a vállalkozás profiljával, valamint a vállalkozás nagyságával való összefüggést. Mivel a klasztertagság, és a többi változó nominális skálán mért, ezért kereszttáblás elemzés segítségével néztük meg, hogy van-e valamilyen kapcsolat a klasztertagság és az említett ismérvek között. A χ2 statisztika alapján egyetlen kapcsolat meglétét sem tudtuk igazolni.
97
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői Nincs összefüggés a nem és klasztertagság között. A magas hatalmi távolságú, feminin kultúrájú egyének 55,9%-a férfi, 44,1%-a nő. A kapcsolatorientált, diffúz kultúrájú egyének inkább férfiak (60,7%), míg a maszkulin kultúrájú egyének között fele-fele arányban vannak nők és férfiak (80. táblázat). 80. táblázat: A nem és a klasztertagság közötti összefüggés
A válaszadó neme
férfi
n %
nő
n % n %
Összesen
Magas hatalmi távolságú, feminin kultúrájú egyének
Kapcsolatorientált, diffúz kultúrájú egyének
Maszkulin kultúrájú egyének
19
17
13
49
55,9%
60,7%
50,0%
55,7%
15
11
13
39
44,1%
39,3%
50,0%
44,3%
34
28
26
88
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
Összesen
Nincs összefüggés az életkor és a klasztertagság között, mivel a különböző kultúrájú csoportokban hasonlóan alakul a fiatalok (36,8%), középkorúak (46,0%) és idősek (17,2%) aránya, mint a teljes mintában. A magas hatalmi távolságú feminin egyének 44,1%-a 35 év alatti, 38,2%-a 36 és 50 év közötti és 17,6%-a 51 év feletti. A kapcsolat-orientált, diffúz kultúrájú egyének 37,0%-a fiatal, 48,1%a középkorú és csupán 14,8%-a idősebb. A maszkulin kultúrájú egyének között találjuk a legkevesebb (26,9%) 35 év alattit és a legtöbb középkorút (53,8%), illetve 51 év felettit (19,2%). 81. táblázat: Az életkor és a klasztertagság közötti összefüggés
Életkor
35 év alatt 36-50 év között 51 év felett
Összesen
n
Magas hatalmi távolságú, feminin kultúrájú egyének 15
10
7
32
%
44,1%
37,0%
26,9%
36,8%
n % n % n
13 38,2% 6 17,6% 34
13 48,1% 4 14,8% 27
14 53,8% 5 19,2% 26
40 46,0% 15 17,2% 87
%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
Kapcsolatorientált, diffúz kultúrájú egyének
Maszkulin kultúrájú egyének
Összesen
Nincs összefüggés az iskolai végzettség és a klasztertagság között. Mivel a válaszadók több mint fele felsőfokú iskolai végzettségűek, ezért mindegyik klaszterben a diplomások vannak többségben.
98
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői A magas hatalmi távolságú, feminin kultúrájú egyének 11,8%-a szakmunkásképzőt végzett, 38,2%-a szakközépiskolát és fele főiskolát, egyetemet. A kapcsolat-orientált, diffúz kultúrájú egyének 3,7%-a alapfokú, 29,6%-a középfokú és 66,7%-a felsőfokú iskolai végzettségű. A maszkulin kultúrájú egyének 7,7%-a szakiskolában tanult, 38,5%-a érettségizett és 53,8%-a diplomás (82. táblázat). 82. táblázat: Az iskolai végzettség és a klasztertagság közötti összefüggés Magas hatalmi távolságú, feminin kultúrájú egyének Iskolai végzettség
8 általános
szakmunkásképző szakközépiskola
Főiskola / egyetem Összesen
Kapcsolatorientált, diffúz kultúrájú egyének
Maszkulin kultúrájú egyének
Összesen
n
0
1
0
1
%
0,0%
3,7%
0,0%
1,1%
n % n %
4 11,8% 13 38,2%
1 3,7% 7 25,9%
2 7,7% 10 38,5%
7 8,0% 30 34,5%
n
17
18
14
49
%
50,0%
66,7%
53,8%
56,3%
n
34
27
26
87
%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
Nincs összefüggés a beosztás és a klasztertagság között. A magas hatalmi távolságú feminin egyének között található a legtöbb vezető (67,6%), és a maszkulin kultúrájú egyének között a legkevesebb (42,3%). A kapcsolat-orientált, diffúz kultúrájú egyének között közel fele-fele arányban vannak vezetők (51,9%) és nem vezetők (48,1%). 83. táblázat: A beosztás és a klasztertagság közötti összefüggés
A válaszadó beosztása
vezető
nem vezető
Összesen
Magas hatalmi távolságú, feminin kultúrájú egyének
Kapcsolatorientált, diffúz kultúrájú egyének
Maszkulin kultúrájú egyének
n
23
14
11
48
%
67,6%
51,9%
42,3%
55,2%
n
11
13
15
39
%
32,4%
48,1%
57,7%
44,8%
n
34
28
26
88
%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
99
Összesen
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői Nincs összefüggés a vállalkozás profilja és a klasztertagság között. A maszkulin kultúrájú egyének jellemzően szolgáltatás (92,3%) területén tevékenykednek. A magas hatalmi távolságú, feminin kultúrájú egyének 69,7%-a szolgáltató cégnél, 30,3%-a pedig gyártó vállalatnál dolgozik. Hasonló az arány a kapcsolat-orientált, diffúz kultúrájú egyéneknél is (77,8% - szolgáltatás, 22,2% - gyártás). 84. táblázat: A vállalkozás profilja és a klasztertagság közötti összefüggés
Vállalkozá s profilja
szolgáltatás
gyártás Összesen
Magas hatalmi távolságú, feminin kultúrájú egyének
Kapcsolatorientált, diffúz kultúrájú egyének
Maszkulin kultúrájú egyének
23
21
24
68
%
69,7%
77,8%
92,3%
79,1%
n % n %
10 30,3% 33 100,0%
6 22,2% 27 100,0%
2 7,7% 26 100,0%
39 44,8% 88 100,0%
n
Összesen
Nincs összefüggés a vállalatméret és a klasztertagság között. Mivel a válaszadók több mint 60%-a kisvállalkozások első csoportjánál dolgozik, ezért mindegyik klaszterben a legkisebb méretű cégek vannak többségben. A magas hatalmi távolságú, feminin kultúrájú egyének 57,6%-a 9 főnél kevesebb személyt foglalkoztató szervezetnél dolgozik, 18,2%-a kisvállalat első csoportjánál és 24,2%-a
középvállalkozásnál.
A
kapcsolat-orientált,
diffúz
kultúrájú
egyének
66,7%-a
kisvállalkozásnál áll munkában, 14,8%-a 11 és 50 főt foglalkoztató szervezetnél, viszont 18,5%-a ennél nagyobb profitorientált cégnél. A maszkulin kultúrájú egyének 88,4%-a kisvállalkozásnál és 11,5%-a középvállalkozásnál áll alkalmazásban (85. táblázat). 85. táblázat: A vállalatméret és a klasztertagság közötti összefüggés Magas hatalmi távolságú, feminin kultúrájú egyének Vállalatméret átkódolt
kisvállalkozás 1.
kisvállalkozás 2. középvállalat
Összesen
Kapcsolatorientált, diffúz kultúrájú egyének
Maszkulin kultúrájú egyének
Összesen
n
19
18
18
55
%
57,6%
66,7%
69,2%
64,0%
n % n
6 18,2% 8
4 14,8% 5
5 19,2% 3
15 17,4% 16
%
24,2%
18,5%
11,5%
18,6%
n %
33 100,0%
27 100,0%
26 100,0%
86 100,0%
100
2. 3. Az üzleti kultúra jellemzői A klaszterelemzés érvényességének ellenőrzése A klaszterelemzés érvényességének ellenőrzésére több módszer is létezik: •
Ugyanazokkal az adatokkal, de más távolságmértékkel végezzük el az elemzést.
•
Különböző klaszter eljárásokat (hierarchikus és nem hierarchikus klaszterelemzés) alkalmazunk és összehasonlítjuk az eredményeket.
•
Adatokat két csoportra osztjuk, mindkettőn elvégezzük a klaszterelemzést, és a klaszter átlagokat összehasonlítjuk.
•
Elhagyunk változókat, és a klaszterelemzést csökkentett számú változók alapján végezzük el.
A megbízhatóság ellenőrzése végett lefuttattunk egy nem hierarchikus klasztereljárást, mégpedig a K-közép klasztert. Ez egy olyan eljárás, amikor az optimális felosztás egy előre meghatározott klaszterközéppontból indul ki és úgy csoportosítja az elemeket, hogy a középpontból számított küszöbértéken belül essenek. A módszer előnye, hogy nagy mintáknál alkalmazható, hátránya: a klaszterek számát előre meg kell adni és nem ugyanazt az eredményt adja különböző futtatások után, mert a klaszterezés eredményét befolyásolja a kezdeti random besorolás. Az egyes klaszterekbe tartozó vásárlók aránya hasonlóan alakul, mint amit a Ward-féle eljárás adott, illetve a klasztercentroidok is megegyeznek, vagyis a klaszterelemzés érvényessége igazolható.
101
FELHASZNÁLT IRODALOM (1) Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó. 2002. Budapest (2) Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó. 2001. Budapest. (3) Barna Ildikó/Székelyi Mária: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex. 2004. Budapest. (4) Csepeli György: A szervezkedő ember. Osiris Kiadó. 2001. Budapest. (5) Camilleri,C. 1990a. Les conditions de l’interculturel. Intercultures vol 9. pp 11-17. Paris, Sietar France. (6) Camilleri,C., Kastersztein, J.,Lipiansky, E.M.,Malewska-Peyre,H., Taboada-Leonetti, I., Vasquez,A. 1990b. Stratégies identitaires. Paris, PUF. (7) Camilleri,C., Cohen-Emerique,M 2003. Chocs de culture. Concepts et enjeux pratiques de l'interculturel. Paris, L’Harmattan. (8) Csíkszentmihályi Mihály 2004. Flow. A tökéletes élmény pszichológiája. (9) Falkné Bánó Klára 2001. Kultúraközi kommunikáció. Nemzeti és szervezeti kultúrák, interkulturális menedzsment aspektusok. Budapest: Püski (10) Geertz,C. 2001. Az értelmezés hatalma. Budapest, Osiris (11) Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó. 2005. Budapest. (12) Hall, E. T., Hall, M. R. 1990. Understanding Cultural Differences. Yarmouth, Maine: Intercultural Press. HarperCollins. (13) Hardi Tamás/Nárai Márta: A határ menti területek jellegzetességeinek átalakulása a 20. század végi Nyugat-Magyarországon. Tér és Társadalom. XV. évf. 2. 107-130. (14) Héra Gábor/Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Kiadó. 2006. (15) Hidasi Judit 2004. Interkulturális kommunikáció. Budapest: Scolar (16) Hofstede, Geert – Hofstede, Gert J. (2005) Cultures and Organizations: Software of the Mind. New York: McGraw-Hill (17) Horváth György: A kérdőíves módszer. Műszaki Könyvkiadó. 2004. Budapest.
(18) Krippendorf, Klaus: A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Balassi Kiadó. 1995. Budapest. (19) Malhotra N – Simon J. 2008: Marketingkutatás. Akadémiai Kiadó (20) Polyák Ildikó 2005. Cross-cultural Communication. Budapest: Perfekt. (21) Rubin, Allen/Babbie, Earl: Research Methods for Social Work. 1997. Brooks/Cole Publishing. Pacific Grove. (22) Vargha András: Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazása. Pólya Kiadó. Budapest. 2000. (23) Topcu Katalin (2006) A kulturstandard-kutatás elmélete és gyakorlata magyar-osztrák interakciókban: egy magyar szempontú jellemzés. PhD disszertáció. 53-94. oldal http://www.lib.uni-corvinus.hu/phd/topcu_katalin.pdf (24) Trompenaars, Fons. 1995. Riding the Waves of Culture. London: Nicholas Brealey.
Linkek: (25) http://www.geert-hofstede.com/ (26) http://feweb.uvt.nl/center/hofstede/index.htm (27) http://www.thunderbird.edu/wwwfiles/ms/globe/ (28) http://www.dialogin.com/
103
Mellékletek
1. számú melléklet: A kutatás során használt kérdőív Kérdőív Kis- és középvállalatok üzleti kultúrája a magyar-osztrák határmenti régióban Ez a kérdőív egy kutatás része. A kutatás célja az osztrák-magyar határmenti együttműködés javítási lehetőségeinek feltárása. Kérjük, az alábbi kérdések megválaszolásával segítse munkánkat. Együttműködését köszönjük!
I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A vállalkozás neve: 2. A válaszadó email címe: 3. A válaszadó neme: férfi
nő
4. Életkor: 35 év alatt
36-50 év között
51 év fölött
5. Iskolai végzettség: 8 általános
szakmunkásképző
középiskola
főiskola/egyetem
6. Beosztás: vezető beosztású
nem vezető beosztású
7. Állampolgárság: magyar
osztrák
egyéb
német
egyéb
8. Anyanyelv: magyar
9. Idegennyelv-tudás: angol alapfok
angol középfok
angol felsőfok
német alapfok
német középfok
német felsőfok
10. Vállalkozás profilja: szolgáltatás
gyártás
11. Vállalkozás nagysága: 2-10 fő
11-50 fő
51-100 fő
101-200 fő
200 fő felett
II. RÉSZ: OSZTRÁK-MAGYAR ÜZLETI KAPCSOLATOK 12. Van-e, volt-e vállalkozásának szerződéses osztrák üzleti partnere? igen, volt / igen, van
nincs
13. Hogyan került sor a kapcsolatfelvételre? személyes közvetítőn keresztül (barát, rokon, ismerős, munkakapcsolat, stb.) intézményi közvetítőn keresztül közvetlen kapcsolatfelvétel a külföldi vállalkozással 14.Véleménye szerint / Tapasztalatai alapján milyen mértékben tudnak az alábbi intézmények hatékony segítséget nyújtani a kapcsolatfelvételhez? (3=erős, 2=közepes, 1=gyenge, 0=nem tudom) Civil szervezetek 0
1
2
3
EU-s regionális tanácsadó irodák 0
1
2
3
106
Érdekvédelmi szervezetek 0
1
2
3
Kamarák 0
1
2
3
Munkaügyi központok 0
1
2
3
Pénzintézetek 0
1
2
3
Polgármesteri hivatalok 0
1
2
3
Vállalkozásfejlesztési alapítványok 0
1
2
3
15. Tervezi-e osztrák kapcsolat kialakítását a jövőben? igen, 1 éven belül
igen, 2-3 éven belül
nem
16. Külföldi üzleti kapcsolatainak kialakításában milyen területeken vár segítséget? Jog
Számvitel – könyvelés
Pénzügy
Marketing
Kulturális ismeretek
Nyelv / kommunikáció
Nem várok segítséget
107
III. IKT (INFORMÁCIÓ- ÉS KOMMUNIKÁCIÓTECHNOLÓGIAI) INFRASTRUKTÚRA JELLEMZŐI Hány alkalmazott rendelkezik
0-néhány
>25%
>50%
>75%
100%
0-néhány
>25%
>50%
>75%
100%
0-néhány
>25%
>50%
>75%
100%
szélessávú irodai internet hozzáféréssel mobil-internet hozzáféréssel vezetékes telefonnal - ISDN vezetékes telefonnal - VoIP alap mobiltelefonnal - GSM (Voice, SMS) Smartphone mobiltelefonnal (naptár, e-mail, internet, …) Hány alkalmazott kommunikál az interneten és melyik formában? Skype MSN Messenger Google Talk egyéb ha egyéb, kérjük, nevezze meg
Hány alkalmazott tudja használni az e-mailt, és melyik rendszert? Microsoft Outlook Lotus Notes Gmail egyéb ha egyéb, kérjük, nevezze meg
IV. RÉSZ: AZ ÜZLETI KULTÚRA JELLEMZŐI Egyetért-e az alábbi állításokkal? (0= nem tudom, 1= nem értek egyet, 2= részben egyetértek, 3= egyetértek, 4= nagyon egyetértek) 1. Szívesen veszem, ha üzleti partnereim magáznak.
2. Szívesen veszem, ha üzleti partnereim vezetéknevemen szólítanak (pl. Kovács Úr)
3. Elvárom, hogy üzleti partnereim rangom, beosztásom alapján szólítsanak meg. (pl. Ügyvezető Úr)
4. Azt szeretem, ha a megbeszéléseken baráti a légkör.
5. Szeretem jobban megismerni a partneremet, mielőtt rátérünk az üzletre.
6. Szeretem, ha a szakmai-üzleti programokat szabadidős kulturális tevékenységek egészítik ki (pl. koncert, sportesemények, stb.)
7. Szívesen veszem, ha üzleti partnerem elfogadja az otthonomba szóló meghívást és azt viszonozza.
8. Szeretem, ha az üzleti ebéd nem a megbeszélés helyszínén, hanem étteremben zajlik.
9. Szeretem, ha üzleti partnerem ad a külső megjelenésre (hagyományos üzleti elegancia).
10. Szeretem, ha üzleti partnerem a kultúrájára jellemző ajándékot ad.
11. Szeretem, ha üzleti partnerem a cég profilját/emblémáját hordozó ajándékot ad (pl. logóval ellátott irodai eszközök).
12. Elvárom, hogy üzleti partnerem minden alkalommal kezet fogjon velem üdvözléskor és búcsúzáskor.
13. Szeretem, ha üzleti partnerem a megbeszélt időpont előtt néhány perccel érkezik.
14. Szeretek névjegyet cserélni az első üzleti megbeszéléskor.
15. Szeretem, ha partnerem írásos dokumentumokkal készül a megbeszélésre, és ezeket rendelkezésemre bocsátja (másolatban, elektronikusan).
16. Szeretem, ha a szerződések minden részletre kiterjednek.
17. Szeretem, ha a partner a szóbeli megállapodást is kötelező érvényűnek tekinti.
18. Szeretem, ha pontos forgatókönyv szerint zajlik a megbeszélés.
19. Elvárom, hogy a megbeszélések során a felek kiküszöböljék a zavaró tényezőket (pl. telefonhívás, vagy munkatárs belépése az irodába).
20. Szeretem, ha az üzleti kapcsolat során az adott ügyben végig ugyanaz a munkatárs képviseli a másik vállalatot.
21. Szeretem, ha a megbeszéléseken a feleket többen képviselik.
22. Egyáltalán nem befolyásol az, hogy azonos vagy ellenkező nemű partnerrel tárgyalok.
23. Szeretem, ha az üzleti megbeszélésen az egyik félé a vezető szerep.
24. Minden megbeszélésen veszítenie kell az egyik félnek ahhoz, hogy a másik fél elérhesse célját. 25. Szeretem, ha a partnerem egyértelműen fogalmaz, és negatív véleményét is megmondja.
26. Szeretem, ha a megbeszélés során a partnerem viselkedéséből következtetni tudok érzelmi viszonyulására is.
27. Szeretem, ha a humornak is szerepe van a kommunikációban.
28. Szeretem, ha négyszemközti megbeszélések során a partner pontosan szemben ül velem.
29. Szeretem, ha a megbeszélés végén egyértelműen rögzítjük a következő lépést, és annak helyét, idejét.
V. RÉSZ: KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA Melyik nyelvet
soha
néha
rendszeresen
használja az OSZTRÁK üzleti partnereivel történő kapcsolattartásra: Szóban magyar német angol orosz egyéb
110
gyakran
szinte mindig
Melyik nyelvet
soha
néha
rendszeresen
gyakran
szinte mindig
rendszeresen
gyakran
szinte mindig
használja az OSZTRÁK üzleti partnereivel történő kapcsolattartásra: Írásban magyar német angol orosz egyéb
Milyen
soha
néha
kommunikációs csatornákat használ OSZTRÁK üzleti partnereivel történő kapcsolattartásra: postahivatal (levél, csomag, …) fax e-mail nyilvános telefonhálózat (vezetékes és mobil) internet telefonálás (pl. Skype) aktív hangüzenet
111
Milyen
soha
néha
rendszeresen
kommunikációs csatornákat használ OSZTRÁK üzleti partnereivel történő kapcsolattartásra: (Ön hagy üzenetet partnerének) passzív hangüzenet (partnereitől kap üzenetet) videótelefonálás (pl. ISDN, UMTS VT) internet videótelefon (pl. Skype) telefonos konferenciák nyilvános hálózatokon keresztül telefonos konferenciák az interneten keresztül (pl. Skype) videókonferenciák nyilvános hálózatokon keresztül
112
gyakran
szinte mindig
Milyen
soha
néha
rendszeresen
gyakran
szinte mindig
kommunikációs csatornákat használ OSZTRÁK üzleti partnereivel történő kapcsolattartásra: internetes videókonferenciák (pl. Skype) sms azonnali üzenetküldés (Instant Messaging) Jelenléti információ (pl. Twitter, Facebook, Skype-status)
Mit használ
soha
néha
rendszeresen
gyakran
szinte mindig
OSZTRÁK üzleti partnereivel, beszállítóival történő együttműködés során: személyes profil közösségi oldalakon (Sharepoint, Facebook, XING, Linkedin) megosztott hálózati meghajtó
113
Mit használ
soha
néha
rendszeresen
gyakran
szinte mindig
OSZTRÁK üzleti partnereivel, beszállítóival történő együttműködés során: dokumentumkezelő rendszer, közös munkaterek vitakörök, fórumok céges belső hálózathoz/projekthez kapcsolódó wiki blog (cikkek, hírek publikálása) Google wave szolgáltatás projekt menedzsment szoftver (pl. MS Project)
Amikor MAGYAR
kevésbé
ugyanúgy
jobban
kevésbé
ugyanúgy
jobban
vállalatokkal/intézményekkel kommunikál/működik együtt, hogyan használja a fenti információ-kommunikációs technológiákat Amikor BARÁTAIVAL kommunikál/dolgozik együtt, hogyan használja a fenti információ-kommunikációs technológiákat
114
2. számú melléklet: A felmérésben résztvevő válaszadók címlistája
Sorszám
Sorszám eredeti dokumentumban
Név
Cégnév
Cégforma
1
1. Farkas Hajnalka
Allex Kft.
Kft
2
2. Várfi Krisztián
Allex Kft.
Kft
3
3. Csiszár Edit
Allex kft
Kft
4
4. Kovács Tamás
Aqua-Kanál Kft.
Kft
5
5. Csiszár Ernö
Allex Kft.
Kft
6
6. Zátonyi Szilárd
egyéni vállalkozó
egyéni vállalkozó
7
7. Csiszár József
Boart Bt.
Bt
8
8. Andó Timea
Za-Co kft.
Kft
9
9. Fekete Krisztina
Euroaszfalt
10
10. Dr. Németh Viktor
magánorvos
99
11
11. Bokor Andrásné
Bokor Andrásné
99
12
12. Magyar Balázs
aaa
99
13
13. F L
Mg. Szöv.
Szövetkezet
14
14. némethné tóth szilvia
németh dániel és társa bt
Bt
15
15. Horváth Tibor
Be Free Kft
Kft
16
16. Halászné Jerkó Éva
Keratrend Kft.
Kft
17
17. Kálmán Attila
Kálmán Trans Kft.
Kft
18
18. Gombos Tibor
Brezon Trans Kkt.
Kft
19
19. Heged?s Gergely
Brezon Trans Kkt.
Kft
20
20. Mester Tamás
Császárgumi Kft
Kft
21
21. Nagy László
Investlogic Kft.
Kft
22
22. Tóth Edina
Tóth Edina
23
23. Dömötöri Szabina
Intro-forsz Kft.
Kft
24
24. Sámoly István
Torony-Sámoly Bt
Bt
egyéni vállalkozó
99
25
25. Simonovics László
Herba-Viola Bt.
26
26. Fehér Balázs
whitesolutions
27
27. Simonovicsné Horváth Ibolya
Herba-Viola Bt.
Bt
28
28. Mozsolicz Vilmos
Bordóbau Kft
Kft
29
29. Kulcsár Róbert
kro
99
30
30. Obertol Dávid
Fitt-way
99
31
31. Zsirai Gábor
Rental-Sport
99
32
32. Mészáros Eszter
Moniq Café
99
33
33. Porpáczy Sándor
DVP Trans Kft.
Kft
34
34. Kovács Gyôzôné
gemma bt
Bt
35
35. Brezon Trans
Brezon Trans KKT
Kkt
36
36. Szabó Zsolt
Szabó és Társa Bt.
Bt
37
37. Vörös Bernadett
kiskertem díszfaiskola
99
38
38. Pintér Attila
Pintér Attila
99
39
39. Viszket richárd
Visztobári Kft.
Kft
40
40. Szász Hunor
Bachuti Kft.
Kft
41
41. Nagy Bettina
Csinód Kft.
Kft
42
42. Kántor József
egyéni válalkozó
egyéni vállalkozó
43
43. Viszket Attila
Brezon Trans Kkt.
Kkt
44
44. Viszket Ernô
Egyéni vállalkozó
egyéni vállalkozó
45
45. Orosz Gábor
Ohh la la bt
Bt
46
46. Kiss Gyula
Ács és Társa Bt.
Bt
47
47. Toth Csaba
Figurafoto
99
48
48. Závecz Judit
Rózsa Virágszalon
99
49
49. Szombathy Ádám
Császárgumi Kft
Kft
50
50. Nagy Tamás
Nagy Tamás ev
egyéni vállalkozó
51
51. Péntek Bernadett
Nordwest 2002 Kft
Kft
52
52. Turner Tünde
Turner Tünde
116
Bt 99
99
53
53. Ódor Bálint
Kood Bt
54
54. Hochholtzer Szilvia
dody
55
55. Luc Gizella
Schaumtraum Bt.
Bt
56
56. Soós Roland
Global Illusion Kft.
Kft
57
58. Boros Imre
Provertha Zrt.
Zrt
58
59. Szabóné dr. ablonczy Laura
Hungarotrekking Kft.
Kft
59
60. Universal Studio Kft.
Universal Stúdió Kft.
Kft
60
61. Krassné Tóth Melinda
Krassné Tóth Melinda
egyéni vállalkozó
61
62. Feki Kft
Feki Kft
Kft
62
63. Sebestyén János
LRG Kft.
Kft
63
64. Molnár Ferenc
Exact-Dental kft.
Kft
64
65. ablonczy csaba
unghital bt
Bt
65
66. Dömötöri István
Kerámia 2003 Kft.
Kft
66
67. Kövecses Krisztina
Köv-Text
67
68. Varga Beáta
kerámia 2003 Kft.
Kft
68
69. Szalay Imre
Szalay Imre EV esztergályos mester
egyéni vállalkozó
69
70. Kovácsné Varga Gabriella
DaPi Kft.
Kft
70
73. Baksa Péter
Háztartási vegyi áru és Illatszer Kiskereskedés
71
74. Keller Veronika
Keller Veronika e.v.
egyéni vállalkozó
72
75. Ercsey Ida
egyéni vállalkozó
egyéni vállalkozó
73
76. Alapi István
Szundi és Társa Épitôipari Bt
Bt
74
77. Rigó Péter
Rigó cég
75
78. Molnár László
Agroterm Kft.
76
79. manuela maraczy
Maraczy Manuela
77
82. Babarczi László
Lébetra Tanácsadó Kft.
Kft
78
82 Döncő Zsófia
DOZ Kft.
Kft.
79
84. Iván György
Hödlmayr
80
86. Szabóné dr. Ablonczy Laura
Szabóné dr. Ablonczy Laura egyéni ügyvéd
117
Bt 99
99
99
99 Kft 99
99 egyéni vállalkozó
81
87. Konczosné dr. Szombathelyi Márta
Agora-West Kft
Kft
82
91. Czifra Attiláné
Rajt Kft.
Kft
83
92. Macher Sándor
Plus Team Bt.
Bt
84
93. Borondi Gyula
Böröndi szervíz
85
94. Fodróczy József
Westker Európa Kft
Kft
86
95. Menyhart Alexandra
Interusz kft
Kft
87
96. Szabó Gyôzô
Szabó-vill kft
Kft
88
97. Mohácsi Szilveszter
vállalkozó
egyéni vállalkozó
89
99. Ficsor Johanna
Ficsor Johanna e.v.
egyéni vállalkozó
90
100. Takács Bernadett
Piccolo Gast Kft.
Kft
91
102. Antalné Enikô
Openhouse
92
103. Szabóné Folkmayer Katalin
Britannia Nyelviskola
93
104. Nagy Zsófia
Steiner-Nagy Kft.
Kft
94
106. Szepes János
All Natura Kft
Kft
95
108. Erdély Ádám
Borsodi M?hely Kft.
Kft
96
109. Rudas József
Autotechnika kkt.
Kkt
97
111. Kovacs Lajosne
Kovacs Lajosne Könyvelôiroda
egyéni vállalkozó
98
113. Polgárdi Csaba
Épszitec Kft
Kft
99
114. Márkus Richárd
Márkus Richárd
99
99 99
99
100
115. Nagy Nóra
Audi Hungária Motor Kft.
Kft
101
116. Kurucz Kitti
HM KASZÓ ERDÔGAZDASÁG ZRT.
Zrt
102
117. Kurucz Kitti
Ferrokov-Vas és fémipari kft.
Kft
103
118. Gulyás Zsolt
Garancia ABLAK KFT
Kft
104
118 Puskás Csaba
Smart Oak Bt.
Bt.
105
121. Nagy Zsófia
Schreiner Fa- és Kézm?ipari Kft.
Kft
106
124. Kurucz Kitti
Q-color kft.
Kft
107
126. Balka Erika
Ed.Haas Hungaria Kft.
Kft
108
127. Kapui István
Lapcom Kft.
Kft
118
109
128. Kiss Szilvia
duopack Kft
110
129. Szeitz János
EURASEAL
99
111
130. Czupy Barbara
PEZ
99
112
131. Horváth Mónika
Győri Plast Kft.
Kft
113
132. Kecskeméthy Anita
Pannonker-TÉSZ Zrt.
Zrt
114
140. Zborovján Gábor
IQSYS Zrt.
Zrt
115
141. Varga József
Wesperto Kft.
Kft
116
143. Vas Gábor
Wasco Trade Kft.
Kft
117
144. Varga Miklós vezérigazgató
Rábaköz M.M Zrt.
Zrt
118
145.
Rizner Judit e.v.
egyéni vállalkozó
119
147. Széles János, projektmenedzser
General Grand G Kft.
Kft
120
148. Szarvas Krisztina
Precíz Mérleg Kft.
Kft
121
150. Szalay Imre, esztergályos
Szalay Imre e.v.
egyéni vállalkozó
122
151. Sipos István
S.I.L.T. Építoipari és Kereskedelmi Bt.
Bt
123
155. Kapitány Erik, marketing menedzser
KaloPlasztik Muanyag és Gumiipari Kft.
Kft
124
156. Takácsné Németh Krisztina
Nz és Nz Kft.
Kft
125
159. Nagy László
NA-GYUR Kereskedelmi és Szolgáltató KFT
Kft
126
163. Maász Dávid, CEO
Different Fejleszto Kft.
Kft
127
164. Lipovics Anett
Lipovics Anett
128
167. Kurdi Ferenc
Pannon-Work Iskolaszövetkezet
Szövetkezet
129
170. Körtvélyesi Hajnalka
Körtvélyesi Villám Nyelviskola Bt.
Bt
130
171. Nagy László
KILD-Consult Ipari, Szolgáltató és Tanácsadó Bt.
Bt
131
176. Hartmann József ügyvezető
H-Conference Bt.
Bt
132
177. Horváth Szabolcs, műszaki vezető
Borsodi Muhely Fémmegmunkáló Kft.
Kft
133
178. Nagy Béla
Bauart 2002 Kft.
Kft
134
179. Szikszai László
Sixay Bt.
Bt
135
180. Pálma Ilona
Working Arrabona Kft.
Kft
136
181. HERCZKU ISTVÁN
Herczku István e.v.
egyéni vállalkozó
119
Kft
99
137
183.
Tantusz Könyvelo és Gazdasági Tanácsadó Bt.
Bt
138
184.
Fülöp Zoltán e.v.
egyéni vállalkozó
139
185. Frisch Mihályné, Frisch Mihály
Frisch Kft.
Kft
140
188. Farkas László
Hód Iparos Klaszter
99
141
189. Takácsné Dr. Tömo Katalin
Takácsné Dr. Tömo Katalin
99
142
190. Rácz Erika, vevoi kapcsolattartó
Julius-Globe Kft.
Kft
143
191. Simon Róbert
Épfu - Tanoda Kft.
Kft
144
193. Dr. Lakatos István
Minerva-Sop Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.
Bt
145
195. Farkasdi Sándor
Rába Engineer
146
200. Csanakiné Nagy Ilona
Z-Sint Kft.
Kft
147
202.
Tóthné Czinger Márta e.v.
egyéni vállalkozó
148
Virágos Csilla, Imrik Andrea kereskedelmi 203. tanácsos
149
99
205. NÉMETH SÁNDORNÉ
USA Nagykövetség Kereskedelmi Szolgálat BAKA 48 RUHAKÉSZÍTO ÉS KERESKEDELMI KFT
99 Kft
150
207. Bükiné Foki Ariel
SQS 2001 Kft.
Kft
151
208.
Edvi Aladár e.v.
egyéni vállalkozó
152
216. Weinpel Zsolt
different2
153
217.
99 99
120
