KUTATÁSI JELENTÉS Ismeretek és vélemények a fenntartható fejlődésről és a vállalati felelősségvállalásról – online közvélemény-kutatás cégek körében 2008. szeptember
TARTALOM
BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 3 A MINTA ÖSSZETÉTELE...................................................................................................6 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................................................. 7 1 A FOGALMI KERETEK TISZTÁZÁSA ......................................................................9 1.1 1.2
2
A CÉG TEVÉKENYSÉGÉNEK HATÁSAI ............................................................... 13 2.1 2.2 2.3
3
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAIT ÉRVÉNYESÍTŐ CÉGEK .................................................. 19 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAIT NEM ÉRVÉNYESÍTŐ CÉGEK .......................................... 23 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAIT ÉRVÉNYESÍTŐ CÉGEK JELLEMZŐI ................................ 24
FIGYELEMBE VEENDŐ TÉNYEZŐK ..................................................................... 28 ADOMÁNYOZÁS ÉS CIVIL SZERVEZETEK ......................................................... 31 5.1 5.2
6
KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI HATÁSOK ............................................................................................... 13 NEGATÍV VISSZAJELZÉSEK ............................................................................................................... 15 ELÉGEDETTSÉG A CÉG MŰKÖDÉSÉVEL ............................................................................................. 17
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE ...... 18 3.1 3.2 3.3
4 5
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ................................................................................................................ 9 VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS.................................................................................................... 10
ADOMÁNYOZÁS ................................................................................................................................ 31 CIVIL SZERVEZETEK ......................................................................................................................... 32
ÁLLAMI ÖSZTÖNZŐK .............................................................................................. 34 6.1 6.2
KORMÁNYZATI FELADATOK ............................................................................................................... 34 NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA ............................................................................ 38
2
Bevezetés A kutatás célja A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) megrendelése alapján a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet a magyarországi 100 fő feletti alkalmazottal rendelkező cégek körében attitűd felmérést készített a fenntartható fejlődés és társadalmi felelősségvállalás témakörében. A kutatás többek között arra kereste a választ, hogy a cégvezetők mennyire tartják fontosnak a fenntartható fejlődés szempontjait, legyen az környezeti, társadalmi vagy gazdasági szempont, pl: az éghajlatváltozást, a természeti erőforrások szűkösségét és annak romló állapotát, a társadalmi problémákat, és ezekre vállalati szinten milyen válaszokat kívánnak adni. A kutatás mintája, a kérdezettek köre Az adatfelvétel módszere online kutatás volt, a kutatás alapját biztosító kérdőívet 224 cégvezető töltötte ki. Az
Ipsos
Online
Vállalati
Adatbázis
és
Kutatási
Panel
Magyarországon
(továbbiakban: Üzleti Klub) egyedülálló információkat és kutatási megoldásokat tesz lehetővé a vállalati szféráról. Az online felületen végzett adat kiegészítések és kérdőíves kutatások a résztvevők számára nagy rugalmasságot és kényelmes kitöltési környezetet biztosítottak, a motivációs rendszer pedig biztosította a felmért adatok frissességét és megbízhatóságát, a résztvevők involváltságát.
Statisztikai adatok értelmezése
A kérdőíves kutatásból nyert adatok bemutatásánál minden esetben ismertetjük az összes
válaszadó
véleményét.
Az
adatok
elemzésénél
a
cégjellemzők
vonatkozásában, az adott cégek külön véleményét is megnézzük minden zárt kérdés esetében, azonban a tanulmányban csak azokat az eredményeket emeljük ki, amelyek valamilyen szempontból eltérnek a szokásostól, vagy valami miatt fontosak lehetnek. A cégek jellemzői szerinti bontásokat a melléklet tartalmazza.
3
Meghatároztuk
azokat
a
cégjellemzőket,
amelyek
tekintetében
véleménykülönbségeket várhatunk. Ezek a következők: ágazat (3 csoportra bontva: mezőgazdaság, ipar és feldolgozóipar, kereskedelem, szállítás és hírközlés, továbbá személyi és közösségi szolgáltatás) alkalmazottak száma (3 csoportra bontva: 100-249 fő, 250-499 fő és 500 fő felett) éves árbevétel (6 csoportra bontva: 20 millió forint alatt, 21-50 millió forint között, 51-500 millió forint között, 501-1000 millió forint között és 1001 millió forint felett, és adatnélküli cégek) székhely típusa (4 csoportra bontva: Budapest, megyeszékhely, város és község). Ezek azok a tényezők, amelyek a leginkább meghatározhatják egy cégvezető véleményét, az adatok ilyen módon történő bontása érdekes lehet. A tanulmányban az egyes kérdésekre adott válaszokat ábrákon adjuk meg. Az adatok közlésének alapvetően két módját alkalmazzuk: (1) válaszok százalékos megoszlása: vagyis az, hogy egy válaszlehetőséget a kérdezettek hány százaléka választott. Ebben az esetben a kerekítés miatt a százalékok összege néhol kissé eltérhet 100-tól. Ha egy válaszlehetőséget senki sem választott, az adat helyén ‘-’ szerepel, ha viszont a kérdezettek kevesebb, mint 0,5%-a élt az adott válaszlehetőséggel, akkor ezt ‘0’-val jelöljük. (2) átlagok: ez fordul elő akkor, amikor a kérdezettek több választ rangsoroltak, vagy ahol skálákkal értékelték az egyes válaszokat. A minta szükségszerű statisztikai hibája legfeljebb +/-4%, ami azt jelenti, hogy ha az összes ilyen paraméterekkel rendelkező céget megkérdeztük volna, az egyes válaszok gyakorisága legfeljebb 4 százalékponttal térne el a mintából származó adattól. Ha egy kérdést a megkérdezetteknek nem a teljes, hanem egy szűkebb körében tettünk fel, a mintavételi hiba ennél nagyobb is lehet.
4
A kerekítés miatt a százalékok összege néhol kissé eltérhet 100-tól. Ha egy válaszlehetőséget senki sem választott, az adat helyén ‘-’ szerepel, ha viszont a kérdezettek kevesebb mint 0,5%-a élt az adott válaszlehetőséggel, akkor ezt ‘0’-val jelöljük. A tanulmány szerkezete
A tanulmány a kutatási minta bemutatásával kezdődik. A kutatási eredmények részletes bemutatása több fejezetben történik: (1) Fogalmi keretek tisztázása (2) A cég tevékenységének hatásai (3) A fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesülése (4) Figyelembe veendő tényezők (5) Adományozás és civil szervezetek (6) Állami ösztönzők A tanulmány végén a mellékletben közöljük a cégjellemzők szerinti bontásokat.
5
A minta összetétele (%)
Ágazat Mezőgazdaság, ipar, feldolgozóipar
63
Kereskedelem, szállítás, hírközlés
18
Személyi és közösségi szolgáltatás
19
Alkalmazottak száma 100-249 fő
65
250-499 fő
19
500- fő
16
Éves árbevétel 20 millió forint alatt
1
21-50 millió forint
1
51-500 millió forint
9
501-1000 millió forint
12
1001 millió forint felett
61
Nem tudja, válaszhiány
16
Székhely településtípusa Budapest
30
Megyeszékhely
25
Város
34
Község
11
6
Vezetői összefoglaló Fogalmi keretek tisztázása A magyarországi cégek vezetőinek alig több mint egyötöde teljes mértékben, vagy egészen jól ismeri a fenntartható fejlődés fogalmát (21%). Ennél valamivel többen vannak azok a cégvezetők, akik a fogalmat leszűkítik a gazdaságra (23%), azaz a gazdaságosságot, a gazdasági fejlődést, a cég stabilitását értik a fenntartható fejlődés fogalma alatt. Ezzel szemben a vállalati felelősségvállalás fogalma könnyebben meghatározható a cégvezetők számára, szinte kétszer annyian fogalmazták meg jól, vagy egészen jól saját szavaikkal, hogy mit is értenek alatta (43%). A mintába került cégek vezetőinek több mint fele, 55%-a úgy véli, hogy a magyar vállalatok felelősségvállalása a következő néhány évben erősödni fog, csupán minden tizedik cégvezető prognosztizál gyengülést. A cég tevékenységének hatásai Azon cégvezetők, akik hajlandóak voltak cégük működésének környezeti hatásairól írni, felerészben negatívan látják cégük környezetre gyakorolt hatását, ennek ellenkezőjét a kifejezetten pozitív környezeti hatást csupán a cégvezetők alig egytizede gondolja cége működéséről. A társadalmi hatások tekintetében jóval optimistábbak a megkérdezettek, többen legalább két pozitív társadalmi hatást is említettek. A mintába került cégvezetők negyede (24%) számolt be arról, hogy cége kapott az elmúlt öt évben a tevékenységére vonatkozóan negatív visszajelzéseket civil szervezetektől, hatóságoktól, vevőktől. Amennyiben a válaszokat az összes 100 fő feletti magyarországi cégre vetítjük, akkor árnyaltnyival több, mint minden tízedik cég kap hatósági felszólítást, büntetést (13%). A céget körülvevő miliőben a fogyasztók, a saját alkalmazottak véleménye fontos a cégvezetők számára, legkevésbé az érintett helyi közösség, vagy civil szervezet ítélete. A fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesülése A magyarországi 100 fő feletti cégek kétharmadának üzleti stratégiájában szerepet játszanak a fenntartható fejlődés szempontjai (65%). (Annak ellenére vallják ezt a cégvezetők, hogy csupán minden negyedik válaszadó fogalmazta meg a fenntartható fejlődést valósághűen, vagy legalábbis ahhoz némiképpen hasonlóan). A környezettudatos gondolkodás, a környezetvédelmi szempontoknak a figyelembevétele a leggyakrabban említett érvényre jutó, realizálódó szempont, de ugyanilyen fontossággal bírnak a minőségpolitikai szempontok, a fejlesztések, új technológiák bevezetése, az innovatív beruházás-politika szem előtt tartása. A mintába került cégek vezetői azt, hogy a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembe vétele pozitív hatással van mind a társadalomra, mind a környezetre, mind a gazdaságra: ezt egy 10 fokú skálán igen magas, 7,9-es átlagértékkel jelzik. 7
Abban is igen jelentős az egyetértés, hogy a környezettudatos üzletpolitika érvényesítése nem pénz, hanem szemléletmód kérdése: a mintába került cégek vezetőinek közel héttizede (69%-a) vélekedik így. A kutatásba bevont cégek közel felénél (47%) mind a vállalkozás üzletpolitikája, mind a vezetés értékrendje fontos motiváló tényező a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesüléséhez, ugyanakkor a fenntartható fejlődést figyelembe vevő 100 fő feletti cégek csupán ötöde (18%-a) alkalmaz kizárólag ezért a területért felelős munkavállalót, minden második cégnél teljes mértékben hiányzik az a személy, aki a vállalati működés ezen szeletét tartaná ellenőrzése alatt. Azok a cégek, amelyek nem érvényesítik a fenntartható fejlődés szempontjait üzleti stratégiájukban (15%) ezt felerészben motivációhiánnyal magyarázzák, harmad részük a profitot féltve, annak gazdaságosságát kérdőjelezik meg. Ezek a cégek nem is tervezik a jövőben, hogy erre a területre koncentrálnak, egyötödük most úgy gondolja, hogy hosszú távú elképzeléseik között ez a szemlélet szerepelni fog (22%). A cégvezetők minden szempontból igen sokféle céget soroltak fel, mikor arra kértük őket, hogy vegyék leltárba a környezettudatos, a fenntartható fejlődés szempontjait szem előtt tartó vállalkozásokat. A képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára, a MOL Zrt. állhat, legtöbb vezető ezt a céget említette, mint a fenntartható fejlődést, nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is alkalmazó magyarországi céget. Figyelembe veendő tényezők Az elkövetkezendő években a cégek működésük során az energiahatékonyság javítására igyekeznek majd leginkább összpontosítani, de hasonlóan fontosnak gondolják a hulladékkezelésre és az újrahasznosításra való fókuszálást is. Bár a klímaváltozás a fenntartható fejlődés egyik fő témaköre, mégis erre a tényezőre és a romák helyzetének javítására terveznek a legkevésbé figyelmet fordítani a cégek: ez az a két olyan tényező, mely esetében az átlagpontszám a közepes mértéket jelentő 5,5-es érték alatt marad (5,5 és 4,2). Adományozás és civil szervezetek A céget körülvevő környezetben a cégvezetők számára legkevésbé az érintett helyi közösség, civil szervezet ítélete a fontos, pedig összességében csupán a cégek 1%a tudna említeni olyan civilszervezet által kezdeményezett akciót, melynek célpontja a vállalkozás volt. Mindezen ellentmondások ellenére az elmúlt 5 évben a megkérdezett cégek kétharmada (65%-a) vett részt adományozási tevékenységben, majd négytizedük működött együtt civil szervezetekkel. Ezek az együttműködések többségében konzervatív formákban realizálódnak (pl: anyagi és természetbeni támogatások), a partnerségi együttműködés ennél kisebb mértékű. . Állami ösztönzők Szinte teljes az egyetértés a megkérdezettek között az állami szerepvállalás megítélésében. A cégvezetők több mint kilenctizede (93%) úgy véli, hogy az államnak is ösztönöznie kellene azokat a cégeket, melyek többet tesznek a fenntartható fejlődésért, mint ami a jogszabályokban rögzítve van. A cégvezetők szerint a kormányzat ehhez leginkább adókedvezményekkel, adócsökkentéssel tudna hozzájárulni. 8
1 1.1
A fogalmi keretek tisztázása Fenntartható fejlődés
A mintába került cégek vezetőinek többsége, 54%-a elmondása szerint nagyjából tudja, hogy mit jelent a fenntartható fejlődés fogalma, közel negyedük (23%) teljes mértékben tisztában van vele és mindössze 17%-nyian vannak azok, akik beismerték, hogy csak halvány elképzeléseik vannak fogalommal kapcsolatban. A megkérdezettek 6%-a bizonytalan, nem tudott, esetleg nem akart válaszolni a kérdésre. A cégek jellemzőinek vizsgálata nyomán kitűnik, hogy általában a nagyobb vállalatok vezetői rendelkeznek ismeretekkel a fenntartható fejlődésről: leginkább az 500 millió forint feletti árbevételt magukénak tudó, valamint az 500-nál több alkalmazottat foglalkoztató vezetők jelezték, hogy teljes mértékben tudják, mit is takar ez a fogalom. Szintén az átlagosnál többen vannak a szolgáltatást nyújtó, valamint a budapesti székhelyű cégek között azok, akik pontosan ismerik a vizsgált fogalmat. A megkérdezettek igen nagy aránya, 80%-a vállalkozott arra, hogy saját szavaival kifejtse, mit is ért ő a fenntartható fejlődés alatt. Többnyire magas árbevétellel rendelkező, szolgáltatást nyújtó, megyeszékhelyeken működő cégek vezetői válaszoltak a kérdésre. A spontán megfogalmazott gondolatok alapján 3 jól elkülöníthető csoport alakult ki. A magyarországi 100 fő feletti cégek vezetőinek alig több mint egyötöde teljes mértékben, vagy legalábbis egészen jól ismeri a fenntartható fejlődés fogalmát (21%). Ennél kissé magasabb arányban vannak azok a cégvezetők, akik a fogalmat leszűkítik a gazdaságra (23%). A fogalmak mondanivalója a gazdaságosság, a gazdasági fejlődés, a cég stabilitása körül forogtak, pl: „A gazdasági növekedés a gazdaság jelen, illetve jövőbeni állapotában mindig fenntartható.”, vagy „A gazdasági fejlődés ütemének stabil megtartása”, illetve „Pénzügyi stabilitás, infrastrukturális fejlődés, olyan célkitűzések, amelyek teljesíteni is tud az adott cég”. A legnagyobb csoportot azok a cégvezetők alkotják, akik a fogalmat egészen rosszul írják körül, mint pl: „A jelenlegi gazdasági körülmények között elérhető legmagasabb életszínvonal”, vagy „A megfelelő személyi és szellemi háttér az anyagi eszközök jó koordinálása”. Ez utóbbi módon fogalmat alkotók 36%-nyian vannak.
9
Ön mit ért a fenntartható fejlődés fogalma alatt? (százalékos megoszlás) Az összes cég körében (N=224 cég) a fenntartható fejlődés fogalmát teljes mértékben, vagy egészen jól ismeri a fenntartható fejlődés fogalmát leszűkíti a gazdaságra minden olyan meghatározás, amelyben sokkal inkább értékelendő az a fogalom megalkotásának erőfeszítése, mint maga a tartalom
21 23 36
nem tudja, nem válaszol
1.2
20
Vállalati felelősségvállalás
Miután a fenntartható fejlődés fogalmának megalkotására kértük a cégvezetőket, ezek után érthető, hogy valamelyest bizonytalanabbnak mutatkoznak, ha a vállalati felelősségvállalásról kérdezzük őket. Abszolút többségük (56%-uk) többé-kevésbé tudja, mit jelent ez a fogalom, 16%-uk pontos, míg 22%-uk csak töredékes információkkal rendelkezik a kérdésről. 6%-nyian nem adtak érdemi választ. Ön tisztában van a ... fogalmával? (százalékos megoszlás) …fenntartható fejlődés 23
…vállalati felelősségvállalás 16
nagyjából tudja csak elképzelései vannak a fogalommal kapcsolatban
54
56
17
22
nem tudja, nem válaszol
6
6
teljes mértékben tisztában van vele
Hasonló mintázatot mutat a cégek jellemzőinek elemzése, mint azt a fenntartható fejlődés fogalmának esetében tapasztalhattuk. Az átlagosnál biztosabbak a tudásukban az 500 millió és 1 milliárd forint közé eső árbevétellel rendelkező, szolgáltatási tevékenységet folytató, 500 főnél többet foglalkoztató és a fővárosi székhelyű cégek vezetői. Azt, hogy megkérdezettek bizonytalanabbak ebben a kérdésben, jelzi az a tény, hogy ha hajszállal is, de kevesebben, 76%-nyian vállalkoztak a vállalati felelősségvállalás fogalmának részletesebb kifejtésére, mint a fenntartható fejlődés esetében. 10
A spontán megfogalmazott gondolatok alapján 4 jól elkülöníthető csoport alakult ki. A fogalom sokkal könnyebben meghatározható a magyarországi cégvezetők számára, hiszen szinte kétszer annyian határozták meg egészen jól saját szavaikkal a vállalati felelősségvállalást (43%), mint a fenntartható fejlődés fogalmát (21%). Ismét vannak olyan cégvezetők, akik a fogalmat leszűkítik, vagy a munka világára, a munkavállalókkal kapcsolatos felelősségvállalásra (8%-nyian), vagy csak a környezettel kapcsolatos felelősségvállalásra (10%-nyian). Az előbbire példa: „A vállalat elkötelezettségét jelenti munkavállalói és a vállalatot körülvevő környezet iránt.”, az utóbbira példa: „Környezettudatos magatartás, erre vonatkozó szabályok szigorú betartása.”. Vannak olyan cégvezetők, akik a fogalmat egészen rosszul írják le, mint pl: „A társadalmi törvények keretein belül biztosítani a fenntarthatóságot” (14%-nyian). Ön mit ért a vállalati felelősségvállalás fogalma alatt? (százalékos megoszlás) Az összes cég körében (N=224 cég) a vállalati felelősségvállalás fogalmát teljes mértékben, vagy egészen jól ismeri minden olyan meghatározás, amelyben sokkal inkább értékelendő a fogalom megalkotásának erőfeszítése, mint maga a tartalom a vállalati felelősségvállalás fogalmát leszűkíti a környezeti hatásokra a vállalati felelősségvállalás fogalmát leszűkíti a munka világára, a munkavállalókra nem tudja, nem válaszol
43 14 10 8 25
11
A mintába került cégek vezetőinek több mint fele, 55%-a úgy véli, hogy a magyar vállalatok felelősségvállalása a következő néhány évben erősödni fog, harmaduk szerint nem lesz változás ezen a téren Magyarországon és mindössze 10%-nyian vannak azok, akik éppen hogy gyengülést prognosztizálnak. 5%-nyian nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni a kérdésre.
Ön szerint a következő néhány évben a magyar cégek vállalati felelősségvállalása összességében? (%-os megoszlás) gyengülni fog 9
nem tudja 5
nem változik 31
erősödni fog 55
Erősödésre inkább az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező, kereskedelemmel, szállítással, hírközléssel foglalkozó, kisebb városokban működő cégek vezetői számítanak, míg a vállalati felelősségvállalás gyengülését az átlagot meghaladó arányban vetítik előre a szolgáltató, illetve a Budapesten, vagy községekben tevékenykedő cégek.
12
2
A cég tevékenységének hatásai
A kutatás során arra is megkíséreltünk választ keresni, hogy a cégek milyen kölcsönhatásban vannak a környezetükkel, a társadalommal, kapnak-e működésükre vonatkozóan negatív visszajelzéseket, illetve, hogy vizsgálják-e azon aktorok elégedettségét, akikre a cég tevékenysége közvetlen hatással van. 2.1
Környezeti, társadalmi hatások
A megkérdezett cégvezetők nagyjából háromnegyede (67-70%-a) hajlandó volt arra, hogy, környezeti illetve társadalmi hatásgyakorlás szempontjából nyitott kérdés segítségével értékelje az irányítása alá tartozó vállalat működését, termékét. 24 és 13%-uk úgy véli, hogy a cég tevékenysége nincs hatással a természeti és a társadalmi környezetre. A válaszadást valamilyen indokkal visszautasítók aránya 8 és 14%. Minden érdemi választ adó második cégvezető negatív hatással jellemzi cége működését, 56%-nyian vannak, akik felvállalják ezt a véleményüket (22%-nyian jelentős hatásról írnak, 19%-nyian kifejezetten negatív hatásról és 15%-nyian olyan negatív hatásról, amelyet próbálnak pozitívvá alakítani). Ennek ellenkezőjét a kifejezetten pozitív környezeti hatást csupán a cégvezetők 8%a gondolja cége működéséről, a semleges pozíciót 17%-nyian vállalják fel. A környezeti hatások részletezése során érdemi választ adó cégvezetők egyötöde kifejezetten a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokról írt a környezeti, természeti hatások helyett (22%-nyian). A válaszokból két példa: ”Munkahely fenntartás és teremtés, szociális juttatásokkal a munkavállalók helyzetének javítása.„, illetve ”Az emberek napi és tartós szükségletét korszerűen szolgáljuk ki.”. Az Ön cége, annak tevékenysége, működése, terméke (szolgáltatása) véleménye szerint milyen hatással van a környezetre? (azok körében, akik vállalkoztak a kérdés kifejtésére (N=152 cégvezető), az egyes választípusok említésének százalékos aránya; egy megkérdezett több választ is említhetett) érdemi említések %-os aránya 23 társadalmi hatásról ír jelentős, környezet átalakító hatással van negatív hatással (károsanyag-kibocsátó, szennyvíz kibocsátó, túl sok energiafelhasználás, túl sok papírfelhasználás stb.) a határérték/normaérték alatt van a károsító anyag kibocsátásuk próbálják pozitív hatás felé fordítani a jelenlegi negatív hatásokat, pl: beruházásokkal jelentéktelen hatással van
22
pozitív hatással
8 13
19 17 15 13
Az érdemi választ adó cégvezetők pozitívan értékelik működésüket, termékeiket, szolgáltatásukat, összességben 104%-nyi említés szól erről, többen legalább két pozitív társadalmi hatást is említettek. Minden második cégvezető az egyénre, a munkavállalókra irányuló pozitív társadalmi hatást emeli ki mondanivalójában (25 és 24%), további 13%-uk egyszerűen kifejtés nélkül pozitívnak értékeli cége működését. A „pozitív irányultságú” táborhoz tartoznak azok a cégek is (minden harmadik cég ide tartozik) akik a gyártott, vagy eladott termékein keresztüli pozitív hatással értékelnek (34%). A helyi közösséget érintő pozitív társadalmi hatásokat (6%) és a jelentős társadalomalakító hatásokat (2%) is ide kell sorolni. Ennek ellenkezőjét a kifejezetten negatív hatást 3%-nyian gondolják cégük működéséről, a semleges pozíciót, azaz a jelentéktelen hatást 10%-nyian vállalják fel. Az Ön cége, annak tevékenysége, működése, terméke (szolgáltatása) véleménye szerint milyen hatással van a társadalomra? (azok körében, akik vállalkoztak a kérdés kifejtésére, az egyes választípusok említésének százalékos aránya; egy megkérdezett több választ is említhetett) érdemi említések %-os aránya a termékeket, azok hasznosságát emeli ki, mint pozitív társadalmi hatás az alkalmazottakat, a munka világát érintő pozitív hatásokat emeli ki, pl: munkahelyteremtés, hosszú távú jövő biztosítása, megélhetési biztonság stb. az egyéneket, az egész társadalmat érintő pozitív hatást emeli ki, pl: egészségmegőrzés, szervez, oktat stb. pozitív hatással
34 25 24 13
jelentéktelen hatással van a (helyi) közösséget érintő pozitív hatást emel ki, pl: kulturális, sportesemények rendezése negatív hatással
10
jelentős társadalomalakító hatással van
2
14
6 3
2.2
Negatív visszajelzések
A mintába került vállalkozások nevében nyilatkozók negyede (24%) számolt be arról, hogy cége kapott az elmúlt öt évben a tevékenységére vonatkozóan negatív visszajelzéseket civil szervezetektől, hatóságoktól, vevőktől. A cégek döntő többsége viszont nem kapott (68%). Kapott-e az Ön cége az elmúlt öt évben negatív visszajelzéseket - tüntetés, bojkott, bírság - a tevékenységére vonatkozóan civil szervezetektől, hatóságoktól, vevőktől? (%-os megoszlás) nem tudja 8
igen 24
nem 68
Effajta kedvezőtlen események az átlagosnál nagyobb mértékben érintették az 500 millió forint éves árbevételnél többel rendelkezőket, a mezőgazdaságban, iparban tevékenykedőket, valamint a kisebb városokban, illetve falvakban működő cégeket. A negatív visszajelzések formájáról egy nyitott kérdés segítségével tudtunk meg többet. Igen magasan vezet az említések között a hatósági felszólítás, büntetés, a cégvezetők 70%-a számolt be ilyen irányú tapasztalatairól a felmérésben. Leggyakoribb a Gazdasági Versenyhivatal fellépése volt, de említették az Országos Egészségbiztosító Pénztárt, a helyi illetőségű környezetvédelmi hatóságot, vagy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot is. A cégek negyede élte át az állampolgárok köréből induló kezdeményezéseket, legyen az egy egyszerű vásárlói reklamáció, vagy egy helyi közösség által szervezett 15
nagyobb horderejű tiltakozás, tüntetés. A választ adó cégek tizede negatív visszajelzésként értékelte azokat a munkaügyi pereket, amelyek leépítésekkor, vagy elbocsátásokkor pattantak ki a cégvezetés és az alkalmazottak között. Az Ön cége kiktől és milyen jellegű negatív visszajelzéseket kapott az elmúlt 5 évben? (azok körében, akik vállalkoztak a kérdés kifejtésére (N= 55 cégvezető), az egyes választípusok említésének százalékos aránya; egy megkérdezett több választ is említhetett) Az összes érdemi cég körében említések %-os (N=224 cég) aránya TOP1* 70 13 hatóságtól felszólítás, büntetés (pl: GVH, OEP, NFH) vásárlói reklamálás, lakossági, vagy a helyi közösség 25 4 irányából érkező tiltakozás, tüntetés leépítések miatti bírósági ügyek, munkaügyi perek a 11 3 volt alkalmazottakkal valamely civilszervezet tüntetése (pl: Greenpeace, 5 1 Friends of the Earth) valamely szakmai szervezet felszólítása (pl: Magyar 1 0 Bankszövetség Etikai Bizottsága)
16
2.3
Elégedettség a cég működésével
Elsősorban a vásárlóknak, a fogyasztóknak az elégedettsége érdekli a cégek vezetését: közel nyolctizedük rendszeresen tájékozódik vevőinek véleményéről. Több mint héttizedük (73%) saját alkalmazottainak vélekedéséről informálódik, míg nagyjából hattizednyien (59-64%) a vállalat beszállítóinak, illetve a többi üzleti partnerének elégedettségéről gyűjt rendszeresen adatokat. A megkérdezettek fele a hatóságok és kormányzati szervek, harmaduk a helyi közösség véleményét kíséri figyelemmel. Legkevésbé a civil szervezetek szavára adnak a cégek, mindössze 19%-ukat érdekli a civilek álláspontja. Az Önök cége rendszeresen tájékozódik-e az alábbi, a cég működésében érintett szereplők elégedettségével kapcsolatban? (az „igen” válaszok százalékos megoszlása) a fogyasztók
79
a saját alkalmazottak
73
a beszállítók
64
más üzleti partnerek a helyi/országos hatóságok és kormányzati szervek az érintett helyi közösség
59
a civil szervezetek
19
49 33
A fogyasztók véleményére a legnagyobbak kíváncsiak a leginkább, legyen szó árbevételről, vagy a foglalkoztatottak számáról, illetve a kereskedelemből, szállításból, hírközlésből élő vállalatok szívügye leginkább a vevők elégedettsége. A saját alkalmazottakkal az átlagosnál kevésbé foglalkoznak a mezőgazdaságban, iparban tevékenykedő, községekben bejegyzett cégek. Minél nagyobb egy cég árbevétele, annál inkább ad a beszállítóinak elégedettségére, és a kereskedelemmel, szállítással, hírközléssel foglalkozó, megyeszékhelyeken, vagy kisebb városokban működő, 250-500 főt alkalmazó cégek is fokozottan monitorozzák beszállítóik véleményét. A cégnagyság szorosan összefügg az üzleti partnerek elégedettségének vizsgálatával: minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb gondot fordít üzlettársai elégedettségének megismerésére. A hatóságok és a kormányzati szervek elégedettségével a mezőgazdasággal, iparral foglalkozó, községekben bejegyzett cégek az átlagosnál kisebb intenzitással törődnek. A legtöbb munkavállalót foglalkoztató, kisebb városokban működő cégek inkább figyelik az érintett helyi közösségek megnyilvánulásait. Minél nagyobb településen van bejegyezve az adott cég, annál inkább figyeli a civil szervezetek megnyilvánulásait és a szolgáltatást nyújtó vállalkozások is fogékonyabbak az állampolgári szerveződések véleményére. 17
3
A fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesülése
Bár csak minden negyedik válaszadó fogalmazta meg a fenntartható fejlődést valósághűen, vagy legalábbis ahhoz némiképpen hasonlóan, mégis a megkérdezettek kétharmada (65%-a) nyilatkozott úgy, hogy cége üzleti stratégiájában szerepet játszanak a fenntartható fejlődés szempontjai. Mindössze 15%-uknál nem érvényesülnek ezek a gondolatok és igen magas a bizonytalanok, válaszmegtagadók aránya (21%).. Az Ön cégének üzleti stratégiájában szerepet játszanak-e a környezeti, társadalmi, gazdasági szempontok, azaz a fenntartható fejlődés szempontjai? (%-os megoszlás)
nem tudja 21
nem 15 igen 65
A cégirányítók válaszaiból azt a megállapítást szűrhetjük le, hogy a nagyobb (500 millió forint feletti árbevétel, 250-nél több foglalkoztatott), valamint a megyeszékhelyeken működő vállalkozások az átlagosnál jóval nagyobb arányban igyekeznek komplex módon figyelni tevékenységük hatásaira, mint a kisebbek és a községekben bejegyzettek. Az ágazatok szerinti megkülönböztetés nem eredményez jelentős különbségeket.
18
3.1
A fenntartható fejlődés szempontjait érvényesítő cégek
Azokat a vezetőket, akik elmondásuk szerint olyan céget igazgatnak, melynek üzletstratégiáját befolyásolják a fenntartható fejlődés szempontjai, arra kértük, konkretizálják ezen szempontok megjelenési formáit. A megkérdezettek 78%-a említett legalább egy ilyen módot (minden harmadik választ adó cégvezető két módot is említett), míg 22%-nyian nem válaszoltak a feltett kérdésre. A magyarországi 100 fő alkalmazott feletti cégek körében – amely cégben a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe veszik – elsősorban a környezettudatos gondolkodás, a környezetvédelmi szempontoknak a figyelembevétele jelenti a fenntartható fejlődés szerinti működést, majd minden harmadik érdemi választ adó cégvezető ezt említette (31%). A minőségpolitikai irányelvek szerinti működés, a fejlesztések, az új technológiák bevezetése és az innovatív beruházás-politika is igen gyakori megjelenési forma a cégek körében (25 és 26%). A cégvezetők jelentős arányban említették spontán azt is, hogy az egész szervezetet átható szemlélet módról van szó, konkrét forma és cselekedet nélkül (16%). Az érdemi választ adók egytizede a fenntartható fejlődést csak a gazdasági oldaláról közelíti meg, a cég stabilitására gondol, a cég fejlődési lehetőségeire, sem a környezeti sem a társadalmi aspektusát a fogalomnak nem említi (11%). Konkrét környezetvédelmi tetteket is egytizednyien említettek, mint a fenntartható fejlődés a cégen belüli megjelenési formája (10%). Néhány százaléknyian említették, hogy csupán az anyacég által diktált programokban, társadalmi célú projektek megvalósításában, vagy mutatókban, statisztikákban realizálódnak a fenntartható fejlődés szempontjai, 2%-nyian vallották azt, hogy esetleges, stratégia nélküli a fenntarthatóság elveinek a megvalósulása a cégen belül.
19
Milyen formában jelennek meg az üzletstratégiájukban a fenntartható fejlődésnek a szempontjai? (azok körében, ahol szerepet játszanak a fenntartható fejlődés szempontjai, N=144 cég és vállalkoztak a kérdés kifejtésére (N=113 cégvezető), az egyes választípusok említésének százalékos aránya; egy megkérdezett több választ is említhetett)
környezetközpontú vállalatirányítási rendszer, környezettudatos gondolkodás, környezetvédelmi szempontok figyelembevétele minőség fenntartása minden területen/minőségpolitika (eszközök, termékek, áruk, munkatársak tudásának szinten tartása) fejlesztések, új technológiák bevezetése (gazdaságosság, modernség, innovatív beruházás-politika) konkrét megjelenése nincs, áthatja az egész szervezetet üzletpolitikai elképzelésekben realizálódik (nem említ sem környezeti, sem társadalmi aspektust - csak a gazdasági aspektusára gondol, pl: a cég stabilizálása) újrahasznosítás, hulladékhasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés, környezetbarát anyagok használata (konkrét környezetvédelmi tettek említése) anyacég által diktál programok (konkrétum nélkül) társadalmi célú projektek megvalósításában mutatókban, statisztikákban és számokban jelennek meg esetleges, nincs külön stratégiája *az első említéseket tekintve
20
érdemi említések %-os aránya
Az összes cég körében (N=224 cég) TOP1*
31
10
26
9
25
9
16
8
11
5
9
4
4
2
4
0
2
1
2
1
Legtöbb esetben, a kutatásba bevont cégek közel felénél (47%) mind a vállalkozás üzletpolitikája, mind a vezetés értékrendje fontos motiváló tényező a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesüléséhez. 22%-nyian csak a menedzsment, illetve a tulajdonos elkötelezettségében látják a megjelenés okát, 18%-uk pedig inkább a cég/anyacég befolyását emeli ki. Egyéb motiváló erőre a megkérdezettek 8%-a utalt, míg 5%-uk nem vállalkozott a kérdés megválaszolására. A több munkavállalót foglalkoztató, kereskedelemmel, szállítással, hírközléssel foglalkozó cégek körében jellemzőbb a cég/anyacég általi meghatározottság ebben a dimenzióban, míg a kisebb, szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások esetében inkább az irányítók személyes értékrendje a fontosabb befolyásoló tényező. Annak ellenére, hogy viszonylag magas, 65%-os azon cégek aránya, akik üzleti stratégiájában megjelennek a fenntartható fejlődés szempontjai, mindössze ezek ötöde (18%-a) alkalmaz kizárólag ezért a területért felelős munkavállalót. Harmaduknál (31%) van ugyan ezeket az ügyeket kezelő alkalmazott, de ő egy más szakterülettel rendelkező részleg/osztály munkatársaként végzi feladatát. A fenntartható fejlődés szempontjait érvényesítő cégek felénél (49%) nincs olyan személy, aki a vállalati működés ezen szeletét tartaná ellenőrzése alatt. A kérdésre nem adott választ a megkérdezettek 2%-a. Van-e cégen belül felelőse ennek a területnek azaz a cég fenntarthatósági politikájának?
van, de egy más jellegű szakterülettel rendelkező részleg/osztály munkatársaként felelős ezekért az ügyekért 31
(%-os megoszlás)
nem tudja 2
van és kizárólag ezért a területért felelős a munkatárs 18
nincs ilyen felelős a cégnél 49
21
Van-e cégen belül felelőse ennek a területnek azaz a cég fenntarthatósági politikájának? (százalékos megoszlás) azok körében, ahol szerepet játszanak a fenntartható fejlődés szempontjai (N=144)
Az összes cég körében (N=224 cég)
18
12
31
20
49
32
2
36
van és kizárólag ezért a területért felelős a munkatárs van, de egy más jellegű szakterülettel rendelkező részleg/osztály munkatársaként felelős ezekért az ügyekért nincs ilyen felelős a cégnél nem tudja, válaszhiány
A cég fenntarthatósági politikájáért felelős szakember léte leginkább a kereskedelemmel, szállítással, hírközléssel foglalkozó, 250 főnél több munkavállalót alkalmazó vállalatok jellemzője, hasonlóan azokhoz, akik ezirányú törekvéseit elsősorban a cég/anyacég elkötelezettsége motiválja. Amennyiben kizárólag a menedzsment/tulajdonosok értékrendje miatt érvényesülnek a fenntarthatósági szempontok a cég politikájában, úgy kevésbé valószínű, hogy ezért külön alkalmazottat foglalkoztatnának.
22
3.2
A fenntartható fejlődés szempontjait nem érvényesítő cégek
Mint azt korábban említettük, a kutatásba bevont cégek 36%-ának működésében nem játszanak szerepet a fenntartható fejlődés szempontjai: 15%-uk határozottan állítja, hogy üzleti stratégiáját nem befolyásolják ezen tényezők, míg 21%-nyian nem adtak érdemi választ a kérdésre. Esetükben azt is megkíséreltük feltárni, mi kellene ahhoz, hogy mégis érvényesítsék a fenntarthatósági szempontokat tevékenységük során. Leginkább a tulajdonosi/munkavállalói belső motiváció alacsony fokával magyarázzák ezen jellemzők hiányát (48%), további 31%-uk az üzleti haszon elmaradásával indokolja érdektelenségét és 23%-nyian vannak akik szerint több pénz kellene ahhoz, hogy figyelmet fordítsanak a fenntartható fejlődés szempontjaira. Egyéb választ adott a megkérdezettek 5%-a.
Mi kellene ahhoz, hogy az Önök cégének üzletstratégiájában megjelenjen a fenntartható fejlődésnek a szempontjai? (%-os arányok azok körében, ahol nem játszanak szerepet a fenntartható fejlődés szempontjai, N=80 cég) erősebb belső tulajdonosi/munkavállalói motiváció kellene
48
valamennyi üzleti haszonnal is kellene járnia ennek a tevékenységnek
31
több pénz kellene
23
egyéb válasz
5 0
23
10
20
30
40
50
60
Azok a cégek, amelyek jelenleg nem fordítanak figyelmet tevékenységük környezeti, társadalmi hatásaira, általában nem is tervezik, hogy a jövőben koncentráljanak erre a területre. Tervezik-e, hogy az üzletstratégiájukban megjelenjen a fenntartható fejlődésnek a szempontjai? (%-os arányok azok körében, ahol nem játszanak szerepet a fenntartható fejlődés szempontjai, N=80 cég)
igen, 3 éven belül tervezzük
5
igen, de a 3 évet meghaladó, hosszú távú elképzeléseink között szerepel
22
nem tervezzük
24
49
nem tudja
0
10
20
30
40
50
60
49%-uk nem tud arról, hogy vállalkozásának lennének ilyen tervei és további negyedük (24%) határozottan állítja, hogy cégen belül nincsenek ilyen elképzelések. A fenntarthatósági politikát érvényesíteni szándékozók aránya 27%-nyi, ezen belül mindössze 5%-nyian vannak azok, akik rövidtávon, 3 éven belül szeretnék megvalósítani ezeket a változtatásokat. 3.3
A fenntartható fejlődés szempontjait érvényesítő cégek jellemzői
Szinte alig kérdőjelezik meg a mintába került cégek vezetői azt, hogy a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembe vétele pozitív hatással van mind a társadalomra, mind a környezetre, mind a gazdaságra: egy 10 fokú skálán igen magas, 7,9-es átlagérték jelzi az elfogadás mértékét. Valamivel kevésbé, de még mindig a közepesnél jobban elismerik a megkérdezettek, hogy az ügyfelek, vásárlók kedvezőbb képet alakítanak ki a vállalkozásról, ha az komplex módon ügyel működésének hatásaira (6,9), és hogy az ilyen típusú üzleti magatartás ha rövid távon nem is, de hosszú távon javíthatja a cég eredményességét (6,3).
24
Többé-kevésbé egyetértenek a válaszadó cégvezetők azzal, hogy a fenntarthatósági szempontok érvényesítése növeli az alkalmazottak elkötelezettségét (6,0), hogy az a vállalkozás számára versenyelőnyt jelent (5,5), illetve azzal, hogy ha profitot ugyan nem is eredményez a környezettudatos üzletpolitika, de jótékonysági szempontból mindenképpen pozitív megítélés alá esik (5,4). Szkeptikusak azzal a megállapítással szemben, miszerint rövidtávon is eredményezhet előnyt, ha a vállalkozás nem csak a gazdasági érdekeket veszi figyelembe működése során (4,7), de azzal sem értenek túlságosan egyet, hogy a magyar társadalom még nem érzékeny erre a témára (4,6). Ha az Ön cége a működése során a társadalmi, környezeti és a gazdasági, azaz a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe veszi, akkor az: (átlagértékek, 1-10) összességében pozitív hatással van a társadalomra, a környezetre és a gazdaságra is javítja az ügyfelek/fogyasztók, vásárlók véleményét a cégről rövidtávon nem, de hosszútávon javíthatja a cég gazdasági eredményességét növeli a cége alkalmazottainak elkötelezettségét a cég iránt az Ön cége számára megkülönböztető, versenyelőnyt biztosító tényezővé válik érdemi hasznot, nyereséget nem hoz, de a jótékonykodás fontos dolog már rövidtávon is javíthatja a cég gazdasági eredményességét nem javítja a cég imázsát, hiszen a magyar lakosság még nem érzékeny erre a témára
7,9 6,9 6,3 6,0 5,5 5,4 4,7 4,6
Általában elmondhatjuk, hogy a nagyobb, magasabb árbevételt realizáló, több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások az átlagosnál nagyobb mértékben értenek egyet a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítését pozitívumként megfogalmazó állításokkal és ugyancsak elkötelezettebbnek mutatkoznak a kereskedelemmel, szállítással, hírközléssel foglalkozó cégek. Igen jelentős az egyetértés abban, hogy a környezettudatos üzletpolitika érvényesítése nem pénz, hanem szemléletmód kérdése: a mintába került cégek vezetőinek közel héttizede (69%-a) vélekedik így. 17%-uk gondolja azt, hogy csupán azok a vállalkozások engedhetik meg maguknak a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembevételét, melyeknek viszonylag magas az éves árbevételük és a profitjuk. Nagyjából tizedük egyéb választ fogalmazott meg és 5%-nyi az érdemi választ nem adók aránya.
25
Ön szerint mely cégeknek van lehetőségük a működésük során a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembevételére? (%-os megoszlás)
ez nem pénzkérdés, hanem szemlélet
69
csak azon cégeknek van lehetősége, amelyek relatíve magas éves árbevételt és profitot realizálnak
17
egyéb válasz
9
5
nem tudja
0
20
40
60
80
A kérdés megítélése nem mutat összefüggést a cégek vizsgált jellemzőivel.
A megkérdezettek négytizede (39%-a) vállalkozott arra, hogy megnevezzen olyan magyarországi cégeket, melyek működésük során figyelemre méltó mértékben érvényesítik a fenntartható fejlődés szempontjait. A cégvezetők minden szempontból igen sokféle céget soroltak fel, mint környezettudatos, a fenntartható fejlődés szempontjait szem előtt tartó vállalkozásokat. A képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára, a MOL Zrt. állhat, legtöbb vezető ezt a céget említette, mint a fenntartható fejlődést, nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is alkalmazó magyarországi céget. Az Audi Hungária Motor Kft. a képzeletbeli dobogó második fokára léphet a spontán válaszok 8%-ának megszerzésével, míg az EON Hungária Zrt. 7%-nyi spontán említéssel a dobogó harmadik helyét szerezte meg.
26
Tudna említeni olyan magyarországi (hazai vagy külföldi tulajdonú) cégeket, amelyek működésük során jelentős mértékben figyelembe veszik a fenntartható fejlődés szempontjait? (azok körében, akik vállalkoztak a kérdés kifejtésére (N=85 cégvezető), az egyes választípusok említésének százalékos aránya; egy megkérdezett több választ is említhetett) érdemi említések %-os aránya 20
MOL Zrt. Audi Hungária Motor Kft.
8
EON Hungária Zrt.
7
A válaszok szórtsága miatt csupán felsoroljuk az egynél több említést kapott cégeket: General Electric, BMW Csoport, Daimler A.G., Magyar Állami Vasutak Zrt., Pannon GSM Távközlési Zrt. és a Tesco Global Áruházak Zrt.
27
4
Figyelembe veendő tényezők
Az elkövetkezendő években az energiahatékonyság javítására igyekeznek majd leginkább összpontosítani a cégek, de hasonlóan fontosnak gondolják a hulladékkezelésre és az újrahasznosításra való fókuszálást is. A 10 fokú skálán számított átlagértékek ezekben az esetekben 8,5 és 8,4 pontoknak adódnak. Legkevésbé az elmúlt években oly gyakran emlegetett klímaváltozásra (amely a fenntartható fejlődés egyik kiemelt témaköre) és a romák helyzetének javítására terveznek figyelmet fordítani: ez az a két olyan tényező, mely esetében az átlagpontszám a közepes mértéket jelentő 5,5-es érték alatt marad (5,5 és 4,2). A felsorolt tényezők osztályozásában a megkérdezettek viszonylag kis arányban, átlagosan 4 százalékban voltak bizonytalanok, legmagasabb értékelési elutasítás a transzparens működést illetően volt (13%), legalacsonyabb pedig az energiahatékonyság értékelésében (2%). Az egyes szempontok átlagértékei által konstruált lista tanulmányozásakor kitűnik, hogy a cégek lényegesebbnek tartják működésük során a környezetvédelmi aspektusok figyelembe vételét, mint a társadalmi anomáliák szem előtt tartását. 7 pont feletti, vagy akörüli értékeket mértünk olyan tényezők esetében, mint a környezetbarát termékek termelése, a levegőszennyezés szabályozása, a fogyasztói magatartás tudatosabbá tétele, a víz felelős kezelése, a megújuló energiák használata, vagy a természeti erőforrások védelme. 6 pont körüli értékek jelzik, hogy mennyire kívánnak a mintába került cégek figyelni a lakosság egészségügyi állapotára, az illegális foglalkoztatásra, a távmunka lehetőségének biztosítására, a hátrányos helyzetű csoportok gazdasági integrációjára, illetve a társadalom elöregedésére, a népességfogyásra. a kettő között találhatóak olyan, a cég tevékenységére vonatkozó szempontok, mint a korrupció visszaszorítása, vagy a transzparens működés megvalósítása.
28
Ön szerint az elkövetkező években az Ön cégének mekkora figyelmet kell fordítani a következő tényezőkre? (átlagértékek, 1-10) az energiahatékonyságra
8,5
a hulladék kezelésére és az újrahasznosításra az állami elvonás nagyságára, az újraelosztás átláthatóságára, hatékonyságára a környezetbarát, fenntartható termékek és termelés támogatására a levegőszennyezés és a légszennyezőanyagok kibocsátásának szabályozására a tudatos/környezetbarát fogyasztói magatartás erősítésére a fenntartható fejlődés érdekében történő érdekérvényesítésre a fenntartható vízgazdálkodás és az ivóvízkészletek megőrzésére a megújuló energiák kérdésére
8,4
a természeti erőforrások kimerülésére a növekvő társadalmi és életszínvonalbeli különbségekre a korrupció visszaszorítására a természeti értékek és a biológiai sokféleség megőrzésére a transzparens működésre
6,8
a lakosság egészségügyi állapotára
6,4
az illegális foglalkoztatásra
6,3
a gyenge kis- és középvállalatok kérdésére a távmunkára, a rugalmas munkaidő lehetőségének biztosítására a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek gazdasági integrációjára a társadalom elöregedésére és a népességcsökkenésre az éghajlatváltozásra
6,1
a romák helyzetére
4,2
7,8 7,6 7,3 7,3 7,3 7,0 6,8
6,7 6,6 6,5 6,5
6,0 5,7 5,7 5,5
Bár a lista több megkérdezett szerint is kimerítő volt, mégis a cégvezetők negyede további olyan környezeti, társadalmi, gazdasági tényezők megnevezésére is vállalkozott, melyekre cége a következő évek során figyelmet szándékozik fordítani.
29
A részletesebb vizsgálat során kiderült, hogy sok olyan tényező más megfogalmazásban ismét felbukkant, amely már eredetileg szerepelt a felsorolásban. Például többen említették, hogy általában a környezetvédelemre, általában az energiatakarékosságra kell figyelmet fordítaniuk a következő években. Azokat a válaszokat tartalmazza az alábbi táblázat, amely új gondolatokat foglal magába. Az előbb felsoroltakon kívül vannak-e olyan környezeti, társadalmi és gazdasági tényezők, amelyekre az Ön cégének a következő évek során figyelmet kell fordítani? (azok körében, akik vállalkoztak a kérdés kifejtésére (N=58 cégvezető), az egyes választípusok említésének százalékos aránya; egy megkérdezett több választ is említhetett) érdemi említések %-os aránya 11 a munkaerő mentális állapota a munkavállalók folyamatos képzése, a kiemelkedő tudású 9 szakemberek alkalmazása 6 egészséges táplálkozási szokások elősegítése kistelepülések eltűnése, vidékfejlesztés
6
a közbeszerzések tisztaságának biztosítása
6
mindezek, azaz az előbb felsoroltak átadása az alkalmazottaknak tömegközlekedés javítása, a városi közlekedési alternatíváinak kidolgozása a veszélyes anyagok kezelése
4
munkavédelem, munkaegészségügy
2
meglévő értékek, hagyományok ápolása
1
technológia fejlesztések alkalmazása, modernizáció
1
a kultúra támogatása
1
a sport támogatása
1
a közérthető tájékoztatás, a külső kapcsolatok kezelése
1
2 2
A hiányérzetet mérséklő környezeti, társadalmi és gazdasági tényezők spontán említése igen széles skálán mozgott, a lakosság egészségtelen táplálkozási szokásainak a problémakörétől kezdve a közérthető tájékoztatás és külső vállalati kapcsolatokig bezárva. A munkaerő mentális állapotára való odafigyelést, a munkavállalói stressz megfelelő szinten való kezelését a választ adó cégvezetők egytizede hiányolta a felsorolásból (11%). Hasonló arányban említették spontán módon a munkavállalók folyamatos képzését és a kiemelkedő szaktudású szakemberek megtartásának és megszerzésének kérdését (9%). 30
5 5.1
Adományozás és civil szervezetek Adományozás
Az elmúlt 5 évben a megkérdezett cégek kétharmada (65%-a) részt vett adományozási tevékenységben, míg 18%-uk nem. A kérdésre érdemi választ nem adók aránya szintén 18-%-nyi.
Az Ön cége részt vett-e az elmúlt 5 évben adományozási tevékenységben? (%-os megoszlás) nem tudja 18 nem 18
igen 65
Az átlagosnál nagyobb mértékben jelezték az 500 millió és 1 milliárd közötti árbevétellel rendelkező, megyeszékhelyeken működő cégek, hogy adakoztak, míg kevésbé a szolgáltatás nyújtó, budapesti vállalkozások. Az adakozásban részt vevő cégek vezetői nagyon bizonytalannak mutatkoznak akkor, mikor az adományozott összeg éves árbevételhez viszonyított arányára kérdezünk rá: 63 %-uk nem tudott felelni a kérdésre. A válaszadók 31%-a 1 és további 5%-a 2%-ban jelölte meg a jótékonykodásra fordított pénzösszeg nagyságát. 1%-nyian vannak azok, akik elmondásuk szerint éves árbevételük 5%-át az utóbbi években jótékony célokra ajánlották fel. Összességében az adományozási tevékenységben részt vevő és annak mértékét számszerűsíteni is tudó cégek (N=53 cégvezető) árbevételük 1,2%-át szánták mások segítésére.
31
Az Ön cége az elmúlt években éves árbevételének átlagban hány százalékát fordította adományozásra? (azok körében, akik végeztek adományozói tevékenységet, N= 145 cég) %-os megoszlás
5.2
1%
31
2%
5
4%
0
5%
1
nem tudja
63
Átlag
1,2 %
Civil szervezetek
Az elmúlt 5 évben, a mintában szereplő vállalkozások kevesebb, mint négytizede működött együtt valamilyen civil szervezettel (38%). Hasonló arányban (43%) vannak azok, akik nem kerültek szorosabb kapcsolatba ilyen állampolgári kezdeményezésekkel, míg a megkérdezettek ötöde nem adott választ a kérdésre.
Az Ön cégének az elmúlt 5 évben volt-e érdemi együttműködése civil szervezettel? (%-os megoszlás) nem tudja 19
igen 38
nem 43
32
Leginkább az 500-1000 milliós árbevétellel rendelkező, kereskedelmi, szállítási, hírközlési, vagy szolgáltatási tevékenységet végző, 500 főnél többet foglalkoztató, kisebb városokban működő cégeknek volt érdemi együttműködése valamely civil szervezettel. Kutatásunk alapján úgy tűnik, hogy a cégek civilszervezetekkel való együttműködésének konzervatív formáit részesítik előnyben, a partnerségi együttműködési támogatásokkal szemben. A passzív segítségnyújtás jóval magasabb arányban valósul meg, hiszen az anyagi támogatást minden harmadik, a természeti támogatást minden negyedik válaszadó említette, sőt ha azokat a támogatásokat is hozzá adjuk, amelyeket jelzőkkel nem látták el, akkor összességében 65%-nyi cégvezetőnek van tudomása az együttműködés e hagyományos formájáról. Az érdemi válaszadó cégek háromtizede került már szakmai, partnerségi viszonyba civilszervezetekkel (31%). A természetbeni támogatásokhoz közel álló, ugyanakkor annál aktívabb jelleget öltő támogatási formák a civilszervezetekkel rendezett akciók, mint például egészségnapok, véradások, közös területrendezések, faültetések, hulladékgyűjtések, minden negyedik válaszadó céget érint. Milyen formában valósult meg ez az együttműködés? (azok körében, akiknek volt érdemi együttműködésük civil szervezettel az elmúlt öt évben, (N= 86 cég) és vállalkoztak a kérdés kifejtésére, az egyes választípusok említésének százalékos aránya; egy megkérdezett több választ is említhetett)
anyagi támogatás szakmai, együttműködési támogatás (partnerség, konzorcium) természetbeni támogatás
36
Az összes cég körében (N=224 cég) TOP1* 12
31
10
24
3
akciók (egészségnap, hulladékgyűjtés stb.)
23
5
egyéb válasz
9
3
támogatás (konkrétum nélkül) *az első említéseket tekintve
5
2
érdemi említések %-os aránya
33
6
Állami ösztönzők
Szinte teljes az egyetértés a megkérdezettek között az állami szerepvállalás megítélésében. A cégvezetők több mint kilenctizede (93%) úgy véli, hogy az államnak is ösztönöznie kellene azokat a cégeket, melyek többet tesznek a fenntartható fejlődésért, mint ami a jogszabályokban rögzítve van. Mindössze 4%-uk vélekedik ettől eltérően és 3% azok aránya, akik nem adtak választ a kérdésre. Az átlagosnál kicsit kevésbé tartják fontosnak az állam beavatkozását a szolgáltatási tevékenységet folytató, 500 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégek vezetői. Szükségesnek tartja, hogy az állam is ösztönözze azokat a cégeket, amelyek többet tesznek a fenntartható fejlődésért, mint a jogszabályok betartása? (%-os megoszlás)
nem 4 nem tudja 3
igen 93
6.1
Kormányzati feladatok
Azon cégvezetőknek, akik szerint fontos lenne az állami ösztönzők beépítése, háromnegyede (75%) vállalkozott arra, hogy pontosítsa, milyen formában gondolja ezeket az ösztönzőket megvalósítani. (Minden válaszadó cégvezető legalább két ötlettel állt elő.)
34
Ön szerint milyen formában kellene a mindenkori kormányoknak ösztönözni? (azok körében, akik szerint az államnak ösztönöznie kellene a cégeket, hogy tegyenek a fenntartható fejlődésért (N= 208 cégvezető) és vállalkoztak a kérdés kifejtésére (N=155 cégvezető), az egyes választípusok említésének százalékos aránya; egy megkérdezett több választ is említhetett) érdemi említések %-os aránya
Az összes cég körében (N=224 cég) TOP1*
58
35
18
7
18
9
15
3
14
5
megfelelő törvényi, szabályozási háttérrel szankcionálni azokat, akik nem a fenntartható fejlődés szempontjai szerint működnek bürokrácia csökkentésével, kormányzati példamutatással stabil politikai háttér biztosításával
11
4
4
1
4
1
3
2
anyagi támogatással (általában)
1
1
1
1
adókedvezményekkel, adócsökkentéssel, adójóváírással beruházás-ösztönző támogatásokkal pozitív diszkriminációval, kiemelten kellene kezelni ezeket a cégeket, pl: közcélú reklámokkal "dicsőíteni", díjakat osztani pályázatoknál, közbeszerzésnél előnybe részesítéssel kedvezményekkel, támogatásokkal
egyéb válasz *az első említéseket tekintve
Az állami ösztönzések közül a legmagasabb arányú említés, adózással kapcsolatos volt. Az adókedvezmények, az adócsökkentés és az adójóváírás a választ adó cégvezetők körében kiemelkedő fontossággal bír a kormányzati feladatokat felsorakoztató nyitott kérdésben (58%-nyi említés). A beruházást ösztönző támogatások és a cégek kiemelt kezelése, majd minden ötödik válaszadónak fontos volna (18-18%-nyi említés). A fenntartható fejlődésért átlagosnál többet cselekvő cégek különféle pályázatok során megvalósuló előnybe részesítését 15%-nyian említették, ugyanakkor további 14%-nyian konkrét formába öntés nélkül, de mindenképpen kedvezményekkel, támogatásokkal tudja elképzelni a kormányzat által nyújtott segítséget és ösztönzést. Minden tízedik válaszadó hiányolja a megfelelő törvényi, szabályozási hátteret (11%), a válaszadók közül többen nem csak „kommunikáció-szintű” kormányzati hozzáállást várnak el. 35
A következő két nyitott kérdés elemzése szintén a kormányzattól elvárt segítségeket térképezi fel, az első táblázat azon cégek véleményét tartalmazza, amely cégek jelenleg is figyelembe veszik a fenntartható fejlődést, a másik táblázat azon cégek véleményét, amelyek még nem tették üzletpolitikájuk részévé a fenntartható fejlődés princípiumait. Az üzletpolitikájában a fenntartható fejlődés szempontjait megjelenítő cégek vezetőinek kétharmada (68%) fogalmazta meg, mit kellene a kormányzatnak csinálnia ahhoz, hogy vállalkozása még inkább tekintettel legyen ezekre a tényezőkre. (Minden tízedik válaszadó cégvezető legalább két elképzeléssel állt elő.) Ön szerint mit kellene kormányzati szinten cselekedni ahhoz, hogy konkrétan az Ön cége működése során még inkább figyelembe vegye a fenntartható fejlődés szempontjait? (azok körében, ahol szerepet játszanak a fenntartható fejlődés szempontjai (N=144 cégvezető) és vállalkoztak a kérdés kifejtésére (N=98 cégvezető), az egyes választípusok említésének százalékos aránya; egy megkérdezett több választ is említhetett) érdemi említések %os aránya adókedvezményekkel, adócsökkentéssel, 39 adójóváírással 15 beruházás-ösztönző támogatásokkal szankcionálni azokat, akik nem a fenntartható 10 fejlődés szempontjai szerint működnek 9 megfelelő törvényi, szabályozási háttérrel bürokrácia csökkentésével, kormányzati 9 példamutatással 8 anyagi támogatással (általában) kedvezményekkel, támogatásokkal pozitív diszkriminációval, kiemelten kellene kezelni ezeket a cégeket, pl: közcélú reklámokkal "dicsőíteni", díjakat osztani pályázatoknál, közbeszerzésnél előnybe részesítéssel stabil politikai háttér biztosításával egyéb válasz *az első említéseket tekintve
4 3 3 2 14
Az államapparátus irányából várt legnagyobb segítség a fenntartható fejlődés elve szerint működő cégek körében adózással kapcsolatos. Az adókedvezmények, az adócsökkentés és az adójóváírás ebben a körben is kiemelkedő jelentőséggel bír a kormányzati feladatokat felsorakoztató nyitott kérdések sorában (39%-nyi említés).
36
Ettől jóval elmaradva, de még jelentős tételben említették a beruházást ösztönző támogatásokat és a szankciókat, amelyeket azok a cégek kapnának, akik nem a fenntartható fejlődés elve szerint működnek (15 és 10%-nyi említés). Jelenleg nem veszi figyelembe a fenntarthatósági szempontokat a mintába került cégek 36%-a. Az ebbe a körbe tartozó cégvezetők közel harmada (30%) tudott olyan kormányzati intézkedést megnevezni, melynek hatására vállalkozása jobban koncentrálna a környezettudatos működésre. Ön szerint mit kellene kormányzati szinten cselekedni ahhoz, hogy konkrétan az Ön cége működése során figyelembe vegye a fenntartható fejlődés szempontjait? (azok körében, ahol nem játszanak szerepet a fenntartható fejlődés szempontjai (N=88 cég) és vállalkoztak a kérdés kifejtésére (N=24 cégvezető), az egyes választípusok említésének százalékos aránya; egy megkérdezett több választ is említhetett) érdemi említések %-os aránya 40
beruházás-ösztönző támogatásokkal adókedvezményekkel, adócsökkentéssel, adójóváírással
14
stabil politikai háttér biztosításával pozitív diszkriminációval, kiemelten kellene kezelni ezeket a cégeket, pl: közcélú reklámokkal "dicsőíteni", díjakat osztani szankcionálni azokat, akik nem a fenntartható fejlődés szempontjai szerint működnek megfelelő törvényi, szabályozási háttérrel
13
egyéb válasz
37
8 1 1
Nem a fenntartható fejlődés elve szerint működő cégek körében az adózással kapcsolatos említések háttérbe szorulnak a beruházást ösztönző támogatásokkal szemben, az érdemi válaszadók körében 40%-nyian ez utóbbit említették spontán módon, szükséges kormányzati teendőnek. Az elsőként elvárt kormányzati cselekedetnél jóval kevesebbszer tűnnek fel a spontán említések között az adókedvezményekkel, adócsökkentésekkel és a stabil politikai háttér biztosításával kapcsolatos utalások (14 és 13%-nyi említés).
37
6.2
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia ismertsége alacsonynak mondható: a megkérdezett cégvezetők mindössze ötöde (20%-a) hallott már erről a kormány által elfogadott iránymutatásról. Kétharmadnyian vannak a lehetőségről nem értesültek és a mintába kerültek 7%-a nem adott értékelhető választ a kérdésre. Hallott-e már a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiáról? (%-os megoszlás)
nem tudja 7
nem 73
igen 20
Legjobban az 500-1000 millió forintos árbevétellel rendelkező, szolgáltatási tevékenységet folytató, 500 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégek informáltak: esetükben a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiáról értesültek aránya nagyjából harmadnyi. Az információval rendelkezők héttizede vállalkozott arra, hogy saját szavaival elmondja, cége számára milyen feladatot, lehetőséget jelent az említett próbálkozás, 30%-nyian nem vállalkoztak az ítéletre. A konkrét válaszok alapján három markáns véleménycsoport alakult ki. A kérdésre választ adók héttizede optimista a jövőt illetően (68%), szerintük a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia igen, vagy hosszútávon majd biztosan feladatot és lehetőséget biztosít cégüknek, a cégek majd negyede ellenkező állásponton van, azaz ők úgy gondolják, hogy ez a kormányzati stratégia nem nyújt számukra lehetőséget, feladatot. 38
A választ adók majd tizede (9%) még nem mert határozott választ adni ezzel a kérdéssel kapcsolatban, arra hivatkozva, hogy mélységében még nem ismeri a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiáját. Az átlagosnál bizakodóbbak Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiával szemben a kereskedelemmel, szállítással és hírközlési tevékenységgel foglalkozó cégek, és azon cégek vezetői, akik tevékenységüknek színhelyéül a legkisebb településtípust választották. Az összes 100 fő alkalmazott feletti magyarországi cégre vetítve a kapott válaszokat egytizednyi bizakodó cégvezetőt látunk, akik pozitívan állnak a kormányzat által meghirdetett Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiához. Az Ön cége számára jelenthet-e ez valamilyen feladatot, lehetőséget? (azok körében, azok körében, akik hallottak a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiáról (N= 45 cégvezető) és vállalkoztak a kérdés kifejtésére (N=32 cégvezető), az egyes választípusok említésének százalékos aránya; egy megkérdezett több választ is említhetett) érdemi Az összes említések %- cég körében os aránya (N=224 cég) 68 10 igen (hosszú távon igen), pozitív hozzáállás nem (jelenleg nem, közvetlen nem), inkább negatív 23 3 hozzáállás még nem tudja eldönteni, nem ismeri annyira, hogy 9 1 erre határozott választ adjon, bizonytalan a véleményalkotásban
39
TÁBLÁZATOK
40
