KUTATÁSI BESZÁMOLÓ KÁRPÁTI ATTILA ISTVÁN (KOLOZSVÁR, 2015. JÚNIUS–JÚLIUS)
A Balassi Intézet Klebelsberg Kunó Ösztöndíjának támogatásával lehetőséget kaptam arra, hogy 2015. június 28. és július 29. között a kolozsvári Kolozs Megyei Állami Levéltárban
(Archivele
Nationale
Romaniei,
Directia
Judeteana
Cluj)
kutassak.
Pályázatomban két iratanyag kutatását vállaltam: egyrészt a Wesselényi család fondjának ifj. Wesselényi Miklós báróra (1796–1850) vonatkozó iratait, másrészt pedig id. Teleki László gróf Tanácsadás a gyermeknevelés ügyében című kéziratban maradt munkájának két szövegvariánsát. A levéltári anyagok átnézéséhez a kolozsvári levéltár által készített román nyelvű segédlet,1 valamint Venczel József a Wesselényi-levéltárról készített leírása jelentette a legfontosabb segítséget.2 Két évvel ezelőtt a Campus Hungary ösztöndíjprogram keretében már lehetőségem nyílt a Wesselényi-levéltár anyagaiban történő kutatásra, így amellett, hogy a jelenlegi kutatás a két évvel ezelőtti tanulmányút tágabb perspektívában történő folytatása volt, az iratanyagot sem volt számomra teljesen ismeretlen. A kutatás sikeres befejezése nem jöhetett volna létre a kolozsvári levéltár támogatása nélkül. A Romániai Állami Levéltár, így a Kolozs Megyei Állami Levéltár szabályzata is 2015 májusában megváltozott, ennek jegyében egy kutató a két évvel ezelőtti öt levéltári egység helyett csupán hármat kérhet ki naponta. Dr. Paula Ivan, a levéltár igazgatója – tekintettel arra, hogy külföldiként korlátozott időbeli lehetőségem van az intézményben történő kutatásra – engedélyt adott arra, hogy a kisebb egységekből öt egységet is kikérjek, ezzel is segítve a kutatás időben történő befejezését. Köszönettel tartozom Dr. Florin Muresan levéltárosnak is a kutatás során nyújtott segítségéért. A fentebb megjelölt levéltári egységek mellett kiegészítő kutatásokat is végeztem egyrészt az Erdélyi Múzeum Kézirattárának irathagyatékában – ez szintén a Kolozs Megyei Állami Levéltár állományában található –, továbbá a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattárában (Biblioteca Centrala Universitara Lucian Blaga, Collectii Speciale). A jegyzék az interneten is elérhető: http://www.arhivelenationale.ro/images/custom/image/serban/inventare%20sjan/cluj/Fond%20famili al%20Wesseleni%20din%20Jibou_ok.pdf 2 VENCZEL JÓZSEF: Ifjabb Wesselényi Miklós személyi levéltára. Bevezetővel ellátta: Jakó Zsigmond. In: Erdélyi Múzeum, 2002. 3-4. sz. 1-45. 1
1
1. Id. Teleki László Tanácsadás a gyermeknevelés ügyében című kéziratvariánsai Id. Teleki
László személye
és munkássága
drámái révén
elsősorban az
irodalomtudományban ismert. Imre Sándor 1925-ben megjelent tanulmánya tette fontossá személyét a Wesselényi-kutatás számára, mivel ő mutatta be elsőként Teleki gróf Tanácsadás a gyermeknevelésről című kéziratát.3 Imre Sándor a kéziratvariánsok azonosítása, valamint lelőhelyük leírása mellett rábukkant id. Teleki László Cserei Heléna számára írt nevelési tervezetére is, amely az akkor 13 éves ifj. Wesselényi Miklós további neveléséről szól.4 A szerző a Cserei Helénának írt tervezetet – tévesen – Teleki fő műve, a Tanácsadás egyik kiegészítő fejezetének tekintette. Imre Sándor munkásságát felevenítve Fehér Katalin jelentetett meg két tanulmányt id. Teleki László nevelési munkásságáról. Elődjéhez képest nem szolgált lényegesen új információkkal a kéziratvariánsokat illetően, s ő is a Tanácsadás részének tekintette a Wesselényiről szóló plánumot.5 Id. Teleki László nevelési tanácsait – mint azt Imre Sándor és Fehér Katalin is kiemelték – saját fiaira vonatkozóan írta meg, azonban nézeteit meg akarta osztani az érdeklődő nagyközönséggel is. A munka kiadására végül nem került sor. A publikálás elmaradásának magyarázatát adhatja az a rövid írás, amely a kolozsvári variánsok mellett található. A dokumentumban Teleki csupán két példányt jelöl meg, az egyik a nevelőé, Szabó Andrásé volt, a másik pedig az övé. A stílus és a tartalom alapján kiegészítő „nyilatkozatnak” szánta a kéziratokhoz csatolt iratot: leírja annak célját, és kiköti, hogy halála esetén a gyermekeket eszerint kell nevelni, de a kéziratban és a nevelési elvekben való változtatás jogát kizárólag magának tartja fenn. A tartalom alapján vélhetően nem sokkal a kézirat elkészülte után írhatta e rövid nyilatkozatot, amely egy üzenetet is tartalmaz a fiainak, ha halála esetén megtalálnák a nevelési tervezetet iratai között, s kéri őket, ők is alkalmazzák azt gyermekeiknél, ha jónak tartják. Eszerint tehát Teleki eredeti szándéka vélhetően a kézirat otthoni, saját fiaira történő alkalmazása volt, s a kiadás gondolata csak később fordult meg a fejében.
IMRE SÁNDOR: Gróf Teleki László Tanácsadása a nevelésről. In: Protestáns Szemle, 1925. 603-608. Kolozs Megyei Állami Levéltár, Fond nr. 250, crt. nr. 45. A Wesselényi család tagjaihoz kapcsolódó irodalmi és történelmi kéziratok. A kéziratra a két évvel ezelőtti kolozsvári kutatásom során bukkantam, s jelenleg a kézirat publikálásának előkészítése zajlik. 5 FEHÉR KATALIN: Az erdélyi felvilágosodás pedagógiai gondolkodói – Teleki László. In: Magiszter, 2012. 4. sz. 80-90.; FEHÉR KATALIN: Teleki László nevelésügyi munkásságához. In: Magyar Könyvszemle, 1985. 1. sz. 6267. 3 4
2
A kézirat A nevelésről című, vélhetően legkésőbb keletkezett variánsa Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában található.6 Két változat a kolozsvári levéltár őrzésében található, az Erdélyi Nemzeti Múzeum Kézirattárának irathagyatékában.7 A kolozsvári változatok egyike (a továbbiakban K1) teljesen, a másik csupán töredékesen maradt az utókorra (a továbbiakban K2). Mindhárom kézirat szerkezeti felosztása ugyanaz, négy fejezetből állnak, amelyek a következők: Educatio Physica, Educatio Moralis, A Scientifica Educatio és Némely gyermekeimet különösebben illető különös környül állásokról. A K1 változat egyértelműen a piszkozat, a fogalmazvány volt, vélhetően ez lehetett az 1796-ban keletkezett munka legelső változata. Az MTA Kézirattárában található A nevelésről címet viselő kéziratban már nem találhatók javítások, ez tehát feltehetőleg már a kiadásra szánt, végleges kézirat lehetett. A fentiekben megfogalmazott hipotézist – miszerint Teleki csak később döntött a publikálás mellett – támasztja alá, hogy A nevelésről bevezetésének több változatát is elkészítette Teleki. A tartalom, a nevelési elvek tehát megmaradtak volna az eredeti célkitűzéseknek megfelelően, a bevezetés – amely már a publikálási szándékról is tanúskodik – azonban adott esetben már felhasználható lett volna a nyomtatásban megjelelő műhöz is.8 A K2 variáns azonban érdekes jegyet hordoz magán: amellett, hogy csak töredékesen maradt fenn, egyértelműen nem Teleki kézírásával készült, viszont sokkal jobban hasonlít Szabó András, a nevelő kézírásához. Nincsenek benne módosítások, így ez is egy tisztázati példány volt. A Tanácsadás a gyermeknevelés ügyében, valamint A nevelésről amellett, hogy a korszak egyik, ha nem a legmodernebb magyar nyelvű nevelési rendszerét mutatja be, a Wesselényi-kutatás számára is fontos forrás lehet. Mivel a Cserei Helénának írt nevelési tervezetet a gróf eme munkája alapján készítette el a fiatal Wesselényi jellemére, lelki alkatára és képességeire szabva, a munka és szerzője egyértelműen hatással volt a zsibói báró gondolkodására. A Teleki-kézirattal kapcsolatos kutatás jövőbeli célkitűzéseiben tehát amellett, hogy mindenféleképpen publikálást érdemel a kézirat tartalma – amely még a 21. században is tud helytálló és megfontolandó tanácsot adni az olvasónak –, szerepet kell kapnia a Wesselényi gondolataiban, műveiben megjelenő hatásnak is. Példaként szolgál a félszegség szó, amely Telekinél a Cserei Helénához, valamint a Szabó Andráshoz írt MTAK Kézirattár, M. Irod. Régi s Újabb Írók művei 4-r. 133. sz. Teleki László gróf magyar nyelvű prózai dolgozatai 7 Kolozs Megyei Állami Levéltár, Fond nr. 928, crt. nr. 417. 8 További érv a két cím közötti különbség: a rövidebb, lényegre törőbb cím, A nevelésről sokkal alkalmasabb a publikálni kívánt munkához. Emellett a tanácsadás szó magasabbrendűséget kifejező jelentése sem jelenik meg a címben, hiszen Teleki munkája kapcsán kifejezetten szerényen nyilatkozott. 6
3
kéziratban is előfordul mind a fizikumra, mind a szellemi képességekre vonatkozóan. A félszegség és a félszeg szavak Wesselényi Balítéletekről című munkájában többször is előfordulnak. A jövőbeli kutatásban mindenképpen helyet érdemel magának az a vizsgálat, amely Teleki és Wesselényi „szellemi” kapcsolatára vonatkozik – emellett rokoni szálak is összefűzték őket –, s érdemes összegyűjteni azokat a szavakat, amelyek Teleki nyomán bekerültek a zsibói báró „mentális eszköztárába”. Ezzel egyúttal arra is fény derülne, id. Teleki Lászlónak mekkora szerepe volt Wesselényi eszméinek és gondolatainak kialakulásában, formálódásában – még ha ebben esetleg neki közvetlen, személyes szerepe nem is volt.9 2. Ifj. Wesselényi Miklós levéltári hagyatéka A zsibói Wesselényi család iratanyaga eredeti őrzési helyéről, Szilágygörcsönből 1896-ban került letétként az Erdélyi Múzeum Egyesület gondozásába. Az anyag mennyisége azonban akkora volt, hogy az EME Kézirattára mellett az anyag egy részének tárolására létre kellett hozni a Múzeumi Levéltárat, amely a mai kolozsvári Egyetemi Könyvtár épületében kapott helyet. Az anyag végleges levéltári struktúráját az 1930-as években Kelemen Lajos levéltáros, valamint Szabó T. Attila nyelvész alakította ki. 1950-ben megszüntették az Erdélyi Múzeum Egyesületet, s az egyesület kézirattárában és levéltárában őrzött iratanyag a Romániai Állami Levéltár őrzésébe került.10 Wesselényi Miklós Kolozsváron található levéltári anyagainak egyes részei – a levelezés, a naplók és a levélmásolati könyvek – az 1960-as évektől mikrofilmmásolatban elérhetőek a Magyar Nemzeti Levéltár – Országos Levéltár Mikrofilmtárában. A felvételek azonban rossz minőségűek, ezért annak, aki ezen iratanyagokat szeretné kutatni, szüksége van az eredeti iratanyag áttekintésére. A kolozsvári Wesselényi-levéltárban őrzött Wesselényilevelezés egyes darabjai vásárlás útján az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárába kerültek, s jelenleg ott találhatók. Ilyen többek között Ádám János, Kelemen Benjámin, Kemény Zsigmond és Széchenyi István egy-egy levele a Levelestárban, amely néhány Wesselényi által írt levelet is őriz.
Elég csak A magyar nyelv elé mozdításáról buzgó esdeklései gr. Teleki Lászlónak című munkára gondolnunk, amely a zsibó Wesselényi-könyvtár lajstromában is szerepel. Dávid Gábor Csaba irodalomtörténész a Balítéletekről keletkezésének történetével foglalkozó írásában már foglalkozott Teleki szerepével, azonban lehetőség van a „szellemi kapcsolat” mélyebb rétegeinek feltárására is. 10 Az iratanyag történetéhez lásd VENCZEL JÓZSEF, i. m. 1-2. 9
4
Az állomány első, kisebb egységét képezik azok a levéltári egységek, amelyek kevés – néhány esteben csupán egy – iratot tartalmaznak. Wesselényi Miklós irathagyatékának első két csomója a báró gyermek- és ifjúkorával, neveltetésével, nevelőivel, oktatásával kapcsolatos iratokat tartalmaz. Itt található id. Wesselényi Miklós és Pataki Mózes 1805. szeptember 16-án kelt szerződése, Cserei Heléna és Pataki 1812. augusztus 7-i kontraktusa, a Szabó Andrással kötött 1809. december 10-i megállapodás, valamint Wesselényi 1804-ben tett vizsgájának töredékesen fennmaradt jegyzőkönyve. A levéltári anyagok révén megismerhetjük az emberbarátot is. A zsibói báró 1838. évi pesti árvíz alatti önfeláldozó tetteiről tanúskodik Pest város díszoklevele, amelyet – négy évvel a katasztrófa után – 1842. október 21-én állítottak ki Wesselényi részére. Emellett még egy iratot találhatunk a báró jótékonysági tevékenységéről: a Vakok Intézetének köszönő levelét, amiért 1838-ban alapítványt létesített egy hallgató tandíjának finanszírozására. Wesselényi azonban nemcsak az emberekre, hanem gazdaságára is nagy figyelmet fordított, s ha anyagi lehetőségei megengedték, a zsibói birtokon szívesen kísérletezett új növényfajokkal vagy eszközökkel. A Magyar Iparegyesület oklevele a sikeres gazdasági reformert mutatja be az utókornak: Wesselényit „az 1846iki harmadik magyar országos iparműkiálitásra beküldött szalajmutatványnak tisztasága és kilenczven öt százalékig emelkedett tartalmasságáért” jutalmazták meg. A levéltári rendezés során a levelezésből kiválogatták az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egy levelét, amelyet az egyesület nevében Károlyi György elnök írt Wesselényinek, s ez is külön levéltári egységet képez. 11 A gazdasági vonatkozású iratok közé tartoznak Wesselényi bevételi és kiadási könyvei is, amelyek a személyi levéltári hagyatékban csupán töredékesen maradtak fenn 1829-ből és 1830-ból.12 Mindemellett az utazóról is felmutat egy iratot a kolozsvári Wesselényi-levéltár: külön csomót kapott a Wesselényi részére 1836. május 10-én kiállított passzus. A dokumentum hátoldalán található pecsétek mutatják a zsibói báró 1836-os itáliai utazásának állomásait: Fiume, Pisa, Velence, Milánó, Trieszt.
Sajnos a levéltári anyag rendje több helyen is problémát mutat, hiszen a levelezésben is megtalálhatók az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Wesselényihez írt levelei. Vélhetően ezek is ebben a csomóban lehettek, azonban – feltehetően egy kutató révén – visszakerültek a levelezési anyagba. A kutatás során sajnos több esetben is előfordult, hogy egy irat vagy irategyüttes nem abban a csomóban volt, ahol lennie kellett volna. A Romániai Állami Levéltár új levéltári szabályzata, illetve a kiadható iratok mennyiségének korlátozása ennek az egyre gyakoribbá váló jelenségnek köszönhető. 12 Az 1836-os itáliai utazás alatti kiadásokat tartalmazó füzete az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található. 11
5
Az utolsó kisebb terjedelmű iratanyag Wesselényi életének és munkásságának kulturális aspektusára vonatkozik. Itt őrzik a Zilahi Református Kollégiummal kapcsolatos leveleit és iratait – amelynek 1827-től főgondnoka volt, s ma is az ő nevét viseli –, valamint a Magyar Tudományos Akadémiától kapott közgyűlési meghívókat, körleveleket.13 A levelezésen és a naplókon kívül a Wesselényi politikai tevékenységét bemutató iratanyag a legterjedelmesebb. A Wesselényi-levéltárban találhatók többek között a báró megyei és országos politikában végzett tevékenységével kapcsolatos források: a magyar és erdélyi országgyűlésekre szóló meghívók, követi megbízólevelek, követutasítások, illetve a követválasztásokra vonatkozó közgyűlési jegyzőkönyvek kivonatai. 1848-ban Wesselényit Közép-Szolnok megye főispánjává választották, s a Kolozs Megyei Állami Levéltár őrzésében található meg kinevezésének két irata: István nádor kinevező rendelete, valamint Szemere Bertalan üdvözlő levele. Külön csomóban őrzik Wesselényi Közép-Szolnok megyei főispáni tisztsége alatt keletkezett hivatalos iratait: Közép-Szolnok megye gyűléseinek jegyzőkönyveit 1848. június 23. és 1848. szeptember 16. között, a Wesselényihez érkezett hivatalos iratokat, valamint hivatali levelezését Dósa Elek alispánnal 1848 júniusától novemberig – ez utóbbi teszi ki a csomó legterjedelmesebb részét. Ez az irategyüttes azért is különösen érdekes, mert a történeti szakirodalomban Wesselényi 1848. évi főispáni szerepkörével Trócsányi Zsolt 1965-ben megjelent Wesselényi-monográfiája ugyan foglalkozott, azonban a témában történő kutatásban vannak még lehetőségek, így ez az iratanyag eddig ismeretlen, új információkkal szolgálhat. Önálló levéltári egységet képeznek Wesselényi folyamodványai és kérelmei, s a kolozsvári levéltár őrzi a báró Partium visszacsatolását tárgyaló bizottsági munkálatainak iratait, valamint e tárgyban elmondott beszédeit. Szintén különálló irategyüttest képeznek Wesselényi táblabírói tisztségéhez fűződő iratai, amelyben követi megbízások, követutasítások, valamint jegyzőkönyvi kivonatok találhatók. Wesselényi Miklós személyi levéltári hagyatékának legterjedelmesebb részét kéziratanyaga teszi ki, amelyben személyes és politikai témájú kéziratok egyaránt találhatók. A 130a számú csomóban találhatók Wesselényi életének legfontosabb politikai feladatait bemutató dokumentumok: az úrbéri üggyel és a Partium kérdésével kapcsolatos beszédei és kéziratai, valamint az ún. Zöld könyv, amelyben Wesselényi újságcikkeinek kéziratai
A Wesselényi család támogatóként nagy szerepet vállalt a zilahi kollégium életében. Ifj. Wesselényi Miklós iratainak kivételével a családtagok kollégium ügyeivel foglalkozó iratai is a családi levéltárban találhatók. (Kolozs Megyei Állami Levéltár, Fond nr. 250. crt. nr. 425, 454–455.) 13
6
találhatók, amelyek között olyan is található, amely nem jelenhetett meg a korabeli sajtóorgánumokban. A 117. csomó Wesselényi vegyes jellegű feljegyzéseit tartalmazza. Az iratok két csoportba oszthatók. Egyrészt magyar és latin nyelvű másolatokra, amelyek elsősorban a pánszlávizmusra és a nemzetiségi kérdésre vonatkoznak, így a Szózat a magyar s szláv nemzetiség ügyében című Wesselényi-mű elemzésében lehet hasznuk, s a későbbiekben akár új adalékokkal is szolgálhatnak a mű keletkezéstörténetéhez. Ezek között találunk újságcikkeket, az uralkodóhoz intézett feliratot, továbbá két Kossuthnak írt levél másolatát. A másik egységbe Wesselényi német nyelvű kézirata tartozik, amely a történeti munkákban eddig nem került említésre. A kézirat a Bemerkungen címet viseli,14 s az előbbiekkel ellentétben nem különálló iratokból áll, hanem következetesen megszerkesztett fejezetekből épül fel, amelyek az alábbiak: 1. Darüber, ob bis zum Eintritt der Constitution der früher absolute Monarch Anderungen an den provisorischen constitutionellen Zustand machen kann 2. Das die österreischische Regierung an die ungarische Verfaßung machte 3. Über Concessionen 4. Über Zwang 5. Von der Unabänderlichkeit der Gesetze 6. Von der Unabhängigkeit Siebenbürgens A 128–130. csomó Wesselényi naplóit tartalmazza. A zsibói báró első következetesen vezetett naplófeljegyzéseit 1814-ben, bécsi és itáliai utazása alatt készítette. Ezt követően azonban a napi feljegyzéseket elhagyta, majd 1821-ben, Széchenyi Istvánnal közös nyugateurópai utazásuk alatt ragadt ismét tollat. Naplófeljegyzései részletessége változó, amit az is mutat, hogy azokat hol külön lapokra, hol pedig erre a célra fenntartott kötetbe írta, amelyből 13 maradt fenn a Wesselényi-levéltár állományában. A naplók kiváló forrásként szolgálnak Wesselényi naplóíró gyakorlatának, valamint a naplóírás Wesselényi életében betöltött funkciójának tanulmányozására, s nemcsak kapcsolatrendszerének,
közösségi
életének,
napi teendőinek, de személyiségének, személyes
konfliktusainak
és
válságos
életszakaszainak megismeréséhez is nagymértékben hozzájárul. Ugyan a naplók egyes részei
A mű eredeti címe, amelyet Wesselényi áthúzott, Bruckstücke Nationalität, vagyis Töredékek a nacionalizmusról volt. 14
7
már megjelentek nyomtatásban, azonban a történettudomány eddig még adós Wesselényi napi feljegyzéseinek teljes kiadásával. 29 csomót tesz ki Wesselényi levelezési anyaga, amely a napló mellett kapcsolatrendszere kutatásának elsődleges forrását képezi. A levelek többsége magyar nyelvű, azonban jelentős mennyiségű német és pár francia nyelvű is akad közöttük – ez utóbbihoz tartozik például Liszt Ferenc levele is. Mennyiségi okokból fakadóan külön csomót kapott Wesselényi és Cserei Heléna, valamint a báró Kelemen Benjáminnal és Kiss Károllyal levelezése, amely a zsibói gazdaság kutatásának, működése megismerésének elengedhetetlen forrása. A levelezés vizsgálata egyrészt politikatörténeti eredményekkel kecsegtet, hiszen aktív levelezési kapcsolatban állt kora legnagyobb államférfijaival. Politikusi nagyságát mutatja, hogy még egy amerikai újságíró, Francis J. Grund is írt Martin van Buren amerikai alelnöknek, későbbi amerikai elnöknek azzal kapcsolatban, hogy Wesselényit „elcsábítsa” az Egyesült Államokba. Emellett közvetlen személyiségének és nyíltságának köszönhetően a levelezési anyag a naplóhoz hasonlóan a személyiség vizsgálatában is felhasználató forrásként. Mindemellett orvostörténeti vonatkozásokban is új eredményekre juthat a kutatás. Wesselényi egészségi állapota, illetve vaksága – amelynek okáról a szakirodalom véleménye nem egységes, van, aki szifiliszes eredetűnek tartja, s van, aki másnak tulajdonítja – a naplók mellett az orvosaival történő levelezésben is megjelenik. A Priessnitz-cel, Attomyr Józseffel és más orvosokkal folytatott levelezéséből a báró homeopátiához való viszonya is megismerhető, hiszen az általa megkeresett orvosok mindegyike foglalkozott a hasonszenvi gyógymóddal. Sőt, több levélben is találkozunk a „rudnói csodapappal”, akit többen is ajánlottak neki, s aki többek között Madách Imrét is kezelte. Érdekes kérdés a barátság fogalmának Wesselényi-féle meghatároza és annak szempontjai, amely a hozzá közel állókhoz írt levelekből szintén megismerhető. Wesselényi barátság-fogalmának értelmezésében segítségül szolgál A barátságról címet viselő Segurfordítása.15 A kapcsolatrendszer vizsgálata során érdemes kitérni a báró „egyesületi életére” is, amelynek lenyomata a levelezésből is elénk tárul, mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi és kulturális téren működő társaságok esetében. Külön témakört képez Wesselényi apaként betöltött szerepe. Mint az már a köztudatban is ismertté vált, több törvénytelen gyermeke is született a zsibói
A barátságról Dávid Gábor Csaba irodalomtörténész révén vált ismertté a Wesselényi-kutatás számára. Lásd DÁVID GÁBOR CSABA: „Célunk tökéletesedésünk”. A nemzetnevelő Wesselényi Miklós. Argumentum Kiadó, Budapest, 2013. 225–231. 15
8
jobbágylányokkal folytatott viszonyaiból.16 Az azonban nem kapott eddig hangsúlyt, mennyire viselte a gyermekek gondját, s milyen viszonyban volt velük. Tänzer Lillával, Bártfay Lászlónéval, valamint Ernst Fisherrel folytatott német nyelvű levelezése és naplója új információkat tár elénk két lányáról és három fiáról – ők azok, akiket eddig név szerint ismer a Wesselényi-kutatás. A lányok neveltetésének elveivel kapcsolatban a kutatásban szükséges kitérni a báró nőneveléssel kapcsolatos gondolataira is, hiszen többek között például a Fáy Andrással folytatott levelezésében ez a téma is megjelenik. A kutatás eme szegmensének teljes megvalósításához további rövid kutatás szükséges Zilahon, ahol a zsibói anyakönyveket őrzik, s amelyekből kiderülnek a gyermekek születési adatai. A levelezési anyaghoz kapcsolódnak Wesselényi levélmásolatai, illetve levélmásolati könyvei. 1841-től 1850-ig a Wesselényi által írt levelek másolatai külön az erre a célra fenntartott füzetekbe kerültek, amelyből 45 található a levéltárban. 1841 előttről a küldött levelekről külön lapokra írt feljegyzések vegyesek: egyes esetekben a levél teljes tartalma megtalálható, gyakran azonban a báró csak a levél tartalmának rövid kivonatát jegyezte fel. Wesselényi levelezése tehát 1841-től mind a kapott, mind a küldött levelek tekintetében rekonstruálható. A kötetek végén egy rövid tartalomjegyzék szerepel, mellette pedig a levél sorszáma, így ha csak egyes személyek leveleire kíváncsi a kutató, könnyen megtalálja a keresett írást. A naplóhoz hasonlóan a levelezés egyes részei is publikálásra kerültek, azonban ebben az esetben is adós még a történettudomány a forráskiadással. Ifj. Wesselényi Miklós levéltári irathagyatékának végén két csomóban irodalmi és szépirodalmi forrásokat találunk. A 172. csomóban azokat a hírlapi cikkeket találjuk, amelyek Wesselényi a Szózat a magyar s szláv nemzetiség ügyében című művének elkészítéséhez felhasznált, s amelyek az Athenaeum és a Társalkodó hasábjain jelentek meg. Az utolsó csomó tartalmazza Wesselényi végrendeleteit. Legelső végakarata 1836. április 19-én, Wurmbrandt elleni elhíresült párbaja előtt készült, s Bártfay Lászlónak küldte el. Ebben a végrendeletében iratairól rendelkezett, beszédeinek és kézirattöredékeinek kiadásával Kölcsey Ferencet és Bártfay Lászlót bízta meg. Naplóját is elküldte Bártfaynak, s annyit kér tőle, őrizze meg emlékét becsületben.17 Ezt követően 1838. június 22-i keltezéssel találunk egy végakaratot, amelyet 1848. március 25-én egy pótlékkal egészített ki. Ez utóbbi elkészítését családi állapotának változásával, Lux Annával kötött házasságával indokolta. Az 1838-as végrendelet nemcsak a birtokkal kapcsolatosan nyújt fontos információkat, hanem Wesselényi szerelmi életéhez lásd PRISZLINGER ZOLTÁN: Strigulákban mért férfiasság. Szerelem és szexualitás Wesselényi Miklós naplójában. In: Sic Itur ad Astra, 2008. 58. sz. 209–231. 17 „Végrendelésemre nézve tettem még némi modositásokat” – írja naplójába 1836. április 19-én. A levelet a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára őrzi Jogt. Pol. 4-r. 10. sz. jelzet alatt. 16
9
gyermekeit illetően is. Wesselényi ugyanis mindegyik gyermekére tízezer forintot hagy, s mindegyikük esetében megnevezi édesanyjukat is, akiket eddig nem ismertünk név szerint. 3. Az Erdélyi Múzeum Kézirattárának irathagyatéka18 Annak ellenére, hogy elméletileg az Erdélyi Múzeum megszüntetésekor a levéltári és kézirattári anyag átkerült a Romániai Állami Levéltár állományába, a Kolozsváron kutató történészeknek érdemes átnézni az Erdélyi Múzeum anyagát is. Ezt bizonyítja Wesselényi Miklós iratanyaga is, amelyből néhány darab – ismeretlen okból – nem került át a családi levéltár anyagába, hanem az Erdélyi Múzeum kéziratanyagában maradt. Itt található meg többek között Wesselényi eddig ismeretlen 1808-ból származó pár lapnyi naplófeljegyzése, illetve „órarendje”, amelyet tévesen 1808-ra datáltak.19 A báró egy 1810 körülre datált fordítása is itt található, amelyben egy Cicero-beszédet ültetett át a magyar nyelvre. A kutatás során érdekes eredménnyel kecsegtet a beszéd és Wesselényi felszólalásainak összehasonlítása a retorikai elemek tekintetében, s ezen kívül is érdemes figyelmet szentelni a beszédek vizsgálatának, amelyeknél a politikai pszichológia segédtudománya is segítséggel szolgálhat, s megválaszolhatja a Wesselényi politikai népszerűségének okával kapcsolatos kérdéseket. A báró naplójának két része is itt lelhető fel: egyrészt a legelső, 1814-es nevelőjévél, Pataki Mózessel közös utazása alatt írt napló, másrészt pedig az 1835 októbere és 1836 januárja között vezetett napi feljegyzések kötete. Ezeken kívül még három kézirat található itt Wesselényitől: az Erdély törvénysérelmeiről, A párviadal szükséges volta, valamint egy a betyárságról írt kézirata. A gyűjtemény a Wesselényi család gazdasági irataiból is tartalmaz töredékeket: Cserei Heléna költségnaplóját 1785-től 1796-ig, illetve Wesselényi költségnaplójának három füzetét 1839-től 1843-ig. Végül a zilahi református kollégium tanulóinak Wesselényihez írt verseinek kis füzetét is a gyűjteményben őrzik.
Kolozs Megyei Állami Levéltár, Fond nr. 928. Colectia de manuscrise de Muzeului Ardelean Wesselényinek az órarendje alapján Szabó Andrással is volt órája, akivel 1809. december 10-én írta alá Cserei Heléna a szerződést, s aki csak 1810-től látta el a fiú mellett a nevelői feladatokat. 18 19
10
4. Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattára (Biblioteca Centrala Universitara Lucian Blaga, Collectii Speciale) A Kolozsváron kutató történészeknek az Erdélyi Múzeum kézirathagyatéka mellett a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár kéziratgyűjteményét is érdemes átnézniük, hiszen itt is ismeretlen, eddig rejtve maradt értékekre bukkanhatnak, s Emilian Cira, a könyvtár illetékes munkatársa szívesen segít a kutatóknak. A Wesselényi-naplók anyagából itt őrzik a báró 1839 januárjában és februárjában írt napi feljegyzéseinek kötetét, illetve 1832-ből és 1840-ből származó naplótöredékeit. A levelezési anyagból itt őriznek három darabot: Bánffy László 1826. február 20-án, Eszterházy Mihály 1826. október 27-én, valamint Sombory Imre 1826. augusztus 12-én kelt, Wesselényihez írt levelét.
A Kolozsváron található Wesselényi Miklóshoz kapcsolódó iratanyag sokszínű, és a Wesselényi-kutatás számára szinte kimeríthetetlen forrásadottságokkal rendelkezik. A Kolozs Megyei Állami Levéltárban, valamint az Egyetemi Könyvtárban található források bemutatják az árvízi hajós életének és tevékenységének sokszínűségét. A Wesselényi személyével foglalkozó kutatónak azonban nem kell külföldre mennie az eddig még feldolgozatlan forrásokért: a budapesti Egyetemi Könyvtár őrzésében található egy Wesselényinek tulajdonított, kis terjedelmű, német nyelvű nyomtatott kiadvány, amellyel még nem találkozhattunk a szakirodalomban. Emellett az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában található Wesselényi-iratok is a kutatók rendelkezésére állnak.
Budapest, 2015. október 9. Kárpáti Attila István
11
