KUTATÁSI BESZÁMOLÓ „ERP1 rendszerek globalizálódása2, telepítési struktúrája nemzetközi cégeknél” 1. Bevezetés Az ERP rendszerek fejlesztésének, a multinacionális cégeken belüli strukturálási, kialakítási formáinak kutatása az elmúlt években növekvő hangsúlyt kapott. Az ország határokon túlnyúló piacokon jelenlévő vállalkozások alapvető érdeke, hogy információs rendszerük az országszintű feldolgozási követelményeken túl, a konszern központi, irányítási rendszerét is biztosítsa, tehát egységesítési és centralizálási törekvéseket folytatnak. Ez a folyamat az ERP rendszerek globalizációját eredményezi és a központi vezetés koncepciójának megfelelően széles megvalósíthatósági megoldásokat eredményez. A szakirodalomban a témakör egyre jelentősebb mértékben kerül publikálásra. Vannak kutatóhelyek, melyek egy piaci szegmens megoldásait vizsgálják és erre modelleket állítanak fel3, mások az egységesítésre alkalmas 34 szoftvermegoldást elemeznek4 és vannak kutatók, akik kiválasztott, globalizált vevői-eladási rendszerek eredménynövelő hatását vizsgálják5. Ezt a kutatási érdeklődést a vállalkozások kihelyezési (Offshoring/Nearshoring) trendjének és az ezzel együtt járó ERP rendszerek globalizálódásának növekedése is gyorsítja. A Német Statisztikai Hivatal adatai6 szerint 2001-2006 között a 100 főnél nagyobb német vállalkozások 14%-a alapított külföldön vállalkozást, melynek logikus következménye, hogy ez párhuzamosan az új cég közös adatfeldolgozó rendszerének harmonizálását, kiterjesztését is eredményezi. A tématerület kutatására a GDF és az ELTE kezdeményezéséhez 2009. októberében hét magyar és három német felsőoktatási intézmény tanszékei csatlakoztak. Céljuk, hogy országaikban céginterjúk formájában az ERP globalizálódási elképzeléseket felmérjék, illetve a szakértői megbeszélések alapján a kutatás második fázisára súlyponti területeket határozzanak meg. A kutatás első fázisában a globalizációs folyamattal kapcsolatosan három kérdést fogalmaztak meg: A. Milyen mélységű, „standardizált” ERP kialakításra törekednek nemzetközi cégek? B. Milyen modellekbe sorolhatóak az ERP globalizációs folyamatok? C. Mely területeken (ügyviteli folyamatokban) tapasztalható erőteljes törekvés az internacionális vállalkozáson belül az ERP globalizáció kialakítására? A kutatásban résztvevő intézmények és személyek az alábbiak: 1 Több publikációban az ERP rendszer (Enterprise Resource Planning) megnevezés színonimájaként a programcsomag, illetve standard szoftver kifejezés is megtalálható, amit mi is használunk. 2 A (Catterfeld/ Balve 2009) és a (Gronau 2008) cikkek az internacionalizálódás („Internationalisierung“) kifejezést használják, amit mi is a globalizálódás mellett szinonimaként alkalmazunk. 3 (Gronau 2008) 4
(Eggert/Fohrholz 2009)
5
(Wheatley 2007)
6
(Statistisches Bundesamt 2009)
1
ELTE:
GDF: Corvinus: Debrecen: Szeged:
Pécs: Gödöllő: Göttingen: Ingolstadt: Potsdam:
Információs Rendszerek Tanszék Prof. Dr. Benczúr András (
[email protected]), Dr. Hannák László (
[email protected]), Dr. Kiss Attila (
[email protected]). Dr. Molnár Bálint (
[email protected]) Dr. Szabó Gyula (
[email protected]), Dr. Kaszai Pál (
[email protected]) Informatikai Intézet Prof. Dr.Racskó Péter (
[email protected]), Debreceni Egyetem KTK, Gazdaságelemzés és Üzleti Informatika Tanszék Prof. Kormos János (
[email protected]), Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Informatikai Tanszékcsoport (Kalmár László Intézet) Dr. Bohus Mihály (
[email protected] ) Dr. Bánhelyi Balázs (
[email protected] ) Közgazdaságtudományi Kar Prof. Dobay Péter (
[email protected] ) Szent István Egyetem, GTK Marketing Intézet Prof. Dr. Komáromi Nándor (
[email protected]) Kremmer László (
[email protected]) Uni Göttingen, Fakultät für Mathematik und Informatik Prof. Matthias Schumann (
[email protected]) Hochschule Ingolstadt, Fakultät Wirtschaftswissenschaften Prof. Jürgen Hofmann (
[email protected] ) Wirtschafts- und Sozialwissenschaftliche Fakultät sowie MathematischNaturwissenschaftliche Fakultät, Herr Carsten Brockmann (
[email protected])
Kutatási Beszámolónk a vállalkozásoknál folytatott céginterjúkra, gyakorlati példákra alapul, melynél az egyes vállalkozásokra való hivatkozások helyett a tapasztalható elképzeléseket és ERP globalizálódási trendeket tárgyalja. 2. Kutatási cél, kiinduló tézisek A kutatás célja a szakértői megbeszélések, interjúk alapján a multinacionális vállalkozásoknál üzemelő ERP rendszerek IT struktúrájának7 , fejlesztési irányainak felmérése és ezek alapján a napjainkban folyó ERP globalizálódási folyamatban az országspecifikus illetve a centralizált feldolgozások kapcsolatának elemzése. A különböző ERP-struktúrák modellekbe sorolhatóak, és lehetőséget és segítséget adnak azon döntés előtt álló vállalkozásoknak, melyek a meglévő, multinacionális rendszereiket a központi irányítás érdekében a jövőben tervezik átalakítani. Újabb publikációk8 rámutatnak arra, hogy multinacionális cégek ERP rendszere – a csak egy országon belül működő vállalkozások rendszereinek felépítésével ellentétben - nem homogén, vagyis országonként (leányvállalatonként) eltérő modulokból áll. Az országspecifikus feldolgozások egy további feladata a központi rendszer felé vezetési és pénzügyi adatok továbbítása.
7
(Catterfeld/ Balve 2008),(Gronau 2008)
8
(Szabó 2009)
2
A kutatási cél tehát kiegészült egy további terület vizsgálatával, a központi ERP vezetési rendszer információinak (IMS= Information Management System) definiálásával is és ezzel előremutató fejlesztési irányokat határoz meg új modulfunkciók kifejlesztéséhez. A kutatás megindításakor téziseket állítottunk fel, melyek a kutatás irányát, illetve a vizsgálandó kérdéseket meghatározták. Ezen tézisek a következőek: 1. Tézis Multinacionális vállalatok ERP struktúrája eltér a hagyományos, a csak egy országra kiterjedő környezetben tevékenykedő cégek ERP felépítésétől. Az adatfeldolgozó rendszer ez által nem homogén, hanem centralizált és decentralizált egységekből álló rendszert képez. 2. Tézis Multinacionális vállalatok ERP struktúrájára jellemző, hogy centralizált és országspecifikus rendszerekből áll. Az országspecifikus feldolgozások, azok parametrizálása a helyi vállalkozások sajátosságait veszik figyelembe (pl. gyártás, kereskedelem, stb.), de ezen túlmenően egyik feladatuk a centralizált feldolgozás információs igényeinek kiszolgálása is. 3. Tézis Multinacionális vállalatoknál a vezetői információs rendszer (MIS) kialakítása a központi feldolgozás feladata. Ez az ERP olyan modulokat is tartalmaz, melyek főként centrálisan kerülnek üzemeltetésre (pl. rizikómenedzsment, utazásmenedzsment, erőforrások konszern szintű tervezése). 4. Tézis Multinacionális vállalatok hatékony irányítása csak egy központilag szervezett ERP-hez kapcsolódó, az országokat átfogó adatfeldolgozási hálózattal oldható meg, ennek kialakítási formái modellekbe foglalhatóak.
3. A kutatott cégek piaci környezete Jelenleg döntően nemzetközi cégek hazai vállalatainál (eddig tizenhat) folytattunk interjúkat. Ezen cégek a kutatókat elsősorban korábbi tudományos együttműködésük alapján fogadják. Miután felmérésünkkel vállalati adatokat nem kívánunk publikálni, ezért csak azt tudatjuk, hogy a kutatott cégek a bank- és biztosítási szektorban, az energiaipari szolgáltatás, szoftverfejlesztés és elektronikus készülékgyártás, valamint kereskedelmi eladási láncok területén működnek. Egy tanszékhez tartozó két izraeli kutatónk két otthoni vállalkozásnál is folytattak felmérést. Az izraeli székhelyű cégek egyike világszerte kereskedési hálózattal rendelkezik, a másik az üzemanyag forgalmazásban tevékenykedik. Felmérésünk így nem egy kiválasztott szektorra irányul, hanem a gazdaság széles területét fogja át. 4. Globalizált vállalatok ERP rendszerei A kutatott cégek struktúráját, illetve piaci környezetét az 1990-es évektől kezdődően felgyorsult globalizációs folyamat határozza meg. Megfigyelhető olyan gazdálkodó szervezetek kialakulása, amelyek számos országban (gyakran több földrészen) rendelkeznek telephellyel, megosztva és egyben összefogva a beszerzési, termelési, értékesítési és irányítási funkciók helyszíneit. A „multinacionális”vállalatok soknemzetiségű tulajdonosi szerkezettel épülnek fel, míg az ún. „transznacionális” szervezetek erősen központosítva, egy szűk csoport tulajdonlásával és irányításával dolgoznak. 3
A leggyakoribb példákat ilyen szervezetekre a pénzügyi szolgáltatásokban (biztosítók, bankszféra), a telekommunikációs iparban, az élelmiszer-kereskedelemben, az energetikában találjuk, melyek az általunk kutatott cégek működési területeivel egybeesik. Az ok az ilyesfajta „FDI - Foreign Direct Investment” tőkebefektetésre szinte mindig valamely erőforrás relatív olcsósága, jobb elérhetősége (munkaerő, energia, nyersanyag, környezet), vagy valamely felvevőpiac húzó hatása. Az ilyen vállalatok igen dinamikusan tudnak fejlődni, erőforrásaikat és tevékenységeiket rugalmasan tudják átcsoportosítani, viszont az irányítási, s ezzel az információ-menedzselési struktúrájuk rendkívül bonyolult, nagy hatékonyságú felépítést és működtetést igényel. Amikor egy nagyvállalat határokon átnyúló terjeszkedésbe kezd, elsősorban üzleti, gazdasági megfontolások vezetik. A tulajdonosok és felsővezetők által megfogalmazott új stratégia alapján üzletpolitikai célokat fogalmaznak meg, majd ezekből helyi stratégiákat származtatnak, s csak ezeket követheti az információs igények kielégítésének tartalmi megfogalmazása, majd az igény-kielégítés információs architektúrájának megtervezése. Mindez hónapokba, akár évekbe telik, s a kiépítési folyamat az ICT üzemeltetés sajátosságai miatt lényegében sohasem zárul le véglegesen. Mint említettük, jelen projektben azt vizsgáljuk, hogy miképpen alakul ki ezt az információgyűjtő és –feldolgozó struktúra, milyen igényei vannak a központi irányításnak, hogyan lehet együttműködni a nemzeti gazdasági kultúrába beágyazott távoli egységekkel, részlegekkel? Mindez felvet szervezési, irányítási, vezetési, információ-menedzselési és természetesen információs-kommunikációs technikai kérdéseket – ezekre szeretnénk választ kapni. 5. Kutatási módszertan A kutatás módszertani elvei a következők voltak: - globális vállalatok (15-20 szervezet) CIO szintű vezetőivel készített mélyinterjú - egységes, módszertanilag egyeztetett kérdőív, szóbeli megkérdezés - utólagos információkérés, kiegészítés - egyetemi elemzők által egységes elvek szerint feldolgozott és dokumentált esetek (kutatási kérdőívet lásd a mellékletben) - kvalitatív és kvantitatív jellegű összehasonlító összegzés - egyedi és közös publikációk az összegyűjtött ismeretanyag kiegészítésével. 6. Globalizált ERP modellek9 A csak egy országon belül működő vállalkozásokkal szemben a nemzetközi cégek több (a Shell esetében például százat is meghaladó) országszintű ERP-n keresztül oldják meg adatfeldolgozási és irányítási feladataikat. A Shellnél döntés született 2005-ben, hogy ezt a „kavalkádot” áttekinthető struktúrába rendezzék, vagyis a konszernen belül a meglévő és különböző ERP rendszereket egységesítsék10.
9
A 6. és 7. fejezet a (Szabó 2009), (Szabó/Kaszai 2010a), illetve a (Szabó/Bagó 2010b) publikációk alapján került összeállításra. 10
(Kulcsár 2006)
4
Eggert és Forholz szerzők 34, a német piacon ajánlott ERP rendszert elemeznek11, melyek egy nemzetközi vállalkozáson belül az egységes adatfeldolgozási struktúra kialakítására szolgálhatnak. Vizsgálati szempontjaik minden rendszer esetében a következőek: iparági/szakterületi irányultság, országspecifikus eltérések figyelembevétele, nyelvi kezelhetőség (pl. arab, perzsa, stb.) és a Gronau-féle (lásd 1. ábra) globalizált modellekhez rendelhetőség. A globalizált ERP-k a nemzetközi cégen belül egy egységes rendszert alkothatnak pl. azonos adatbázis kezeléssel, standardizált integrációs felületekkel. Kutatásaink szerint a kialakuló feldolgozási struktúra felépítését tekintve nem homogén, hanem országspecifikus és többszintű. Az országspecifikus kialakítást a Stäubli AG példája szemlélteti. Itt egy gépgyártó és a termékeit leányvállalatokon keresztül értékesítő, berni (Svájc) székhelyű konszern a gyártóhelyeken (különböző országokban) a pénzügyi és termelésirányítási modulokat, míg az ázsiai értékesítő cégeinél a CRM rendszert, a központban pedig a pénzügyi ellenőrző és a vezetői rendszerrel kapcsolatos feldolgozásokat vezette be12. A többszintű ERP struktúra kialakításának példáit a régiókba szervezett feldolgozások jelentik. Egy amerikai székhelyű, de az egész világot átfogó szoftverértékesítő cég több kelet európai ország irányítási székhelye Budapest. Az országok szintjén egy most bevezetett CRM a feldolgozási rendszer központi eleme. Budapesten kerülnek a forgalmi adatok összevonásra, majd továbbításra a következő régiós vezetési szintre, ahol már az európai szintű összesítés történik13. Általánosságban jellemző a nemzetközi cégek ERP struktúrájára, hogy az országszintű feldolgozások (modulok) a centralizált (központi) rendszerbe adatokat továbbítanak, így biztosítva a konszernszintű irányítás információs igényeit. A vázolt ERP struktúrák modellekbe sorolhatóak. Gronau egy piaci szegmenst vizsgálva (autóipari beszállítói cégek rendszerei) három modellt állított fel, melyek a vizsgált konszernek centralizált feldolgozásának szempontjából szemléltetik az országszintű ERP rendszerek kapcsolatát, csoportosítását14.
11
(Eggert/Forholz 2009)
12
(Szabó 2009)
13
(ELTE 2010)
14
(Gronau 2008)
5
Modell-1: Központi ERP-t
Modell-2: Központi ERP kommunikál minden leányvállalat egysé-
Modell-3: Központi ERP kommunikál min-
1. ábra. Gronau alternativ modelljei (Modell 1.-3.) (Forrás: Saját szerkesztés a Gronau 2008, Bild 3. ábrája alapján.) Az általunk folytatott kutatások a gazdaság több szférájában (gyártás, szolgáltatás, kereskedelem, informatika, banki,- biztosítási szektor, stb.) jelen lévő nemzetközi cégek egy-egy vállalkozására terjedtek ki. A szakértői megbeszélések alapján, a vállalkozások rendszereinek besorolására a Gronau féle három alapmodell kevésnek bizonyult, így további három új modell kialakításához jutottunk el, hogy a konszern központi feldolgozásához kapcsolódó globalizációs tendenciát leírhassuk. A Modell-4 (lásd 2.ábra) olyan vállalkozások rendszerstruktúráját írja le, melyeknél a központi irányítás a cégvásárlások előtt is meglévő, ország specifikus rendszerek megtartását, azok országon belüli, decentralizált továbbfejlesztését tűzi ki célul. Tipikus példája ennek a modell struktúrának egy hollandiai székhelyű, nemzetközi biztosító, melynek irányítási koncepciója figyelembe veszi, hogy az egyes országok eltérő törvényi szabályzása miatt egy-egy biztosítási üzletág, (pl. életbiztosítási, vagy vagyonbiztosítási konstrukció) csak ország specifikusan kerülhet kialakításra. A modell jellegzetessége, hogy a különböző országok eltérő ERP rendszerei néhány modult közösen használnak, azok egy konszernen belüli intranet hálózaton keresztül minden telephelyről elérhetőek. Itt is azonban hosszú távú célkitűzésként szerepel, hogy a központi feldolgozásba egy standardizált rendszeren keresztül kerüljenek be vezetési információk.
6
Modell-4: Intranet-kapcsolaton keresztül tudják az egyes leányvállalatok a másik ország valamely modulját használni
2. ábra. Intranettel összekötött ERP rendszerek (Modell-4) A Modell-5 az ERP rendszerek egyik „jövőképének” irányába mutat. Lényegi jegye, hogy magában hordozza a konszernhez tartozó különböző országokban üzemelő ERP rendszerek egységesítését, vagyis a konszernen belül egy kiválasztott ERP-re (pl. SAP) való kötelező áttérést. Ezen túlmenően centralizálja a hardver kapacitást is és egy központosított helyen futtatja az összes (régióbeli) ERP-t. Tipikus példa erre egy nagy energia szolgáltató cég 2013-tól életbe lépő IT-koncepciója, mely a németországi számítóközpontba fogja egységesíteni az európai, ország specifikus feldolgozásokat. A központi irányítás is egy standardizált modulon (SEM = Strategic Enterprise Management) keresztül éri el az egyes leányvállalatok rendszereit és nyer konszolidált adatokat a vezetési modulok számára. A távlati koncepciót a 3. ábrán szemléltetjük.
Centralizált számítóközpont Országspecifikus ERP rendszerek
Leányvállalatok (országok)
Németország Lengyelország Magyarország Szlovákia
Egységes hozzáférési modul
stb.
3. ábra. Globalizált ERP-k központosított üzemeltetése (Modell-5) 7
Hasonló elképzelés távlati kialakításával találkoztunk még egy müncheni székhelyű, nagyfeszültségű berendezések gyártásával és informatikai üzletággal rendelkező világcégnél is. A kutatás eredményeként egy további ERP-modell (Modell-6) kialakítása is szükségessé vált, mely az ERP struktúrákból kiemelt egyes üzleti folyamatok centralizált kezelését szemlélteti. Több cég esetében találkoztunk azzal a koncepcióval, mely a régión belül egyes adminisztratív tevékenységeket összevontan kezeli. Így például a számlák feldolgozását, a kifizetések indítását a régió országainak ERP rendszereiből kiemelték és centralizáltan végzik. Ez nemcsak költségcsökkentést eredményez, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a régióra kiterjedő pénzügyi feldolgozással a kontrolling információkat naprakészen kezeljék. Több kutatott cégnél találkoztunk a Call Centerek régió szintű összevonásával is. Ez a költségcsökkentés mellett az internacionális cég egységes piaci arculatának kialakítását, a szervizelési erőforrások centralizált, hatékony kezelését is eredményezi15. Az ERP modellt, mely egyes üzleti folyamatok centralizált kezelését (pl. országon, vagy régión belül) tartalmazza, a 4. ábrán mutatjuk be.
Országszintű ERP-k
Régiószintű vagy centra-
Üzleti folyamatok Számlák feldolgozása Banki átutalások kezelése
Call Centerek egységesítése
4. ábra. Üzleti folyamatok centralizált kezelése (Modell-6.) 7. Kutatási eredmények összegzése Kutatási eredményeink jelenlegi fázisában, illetve a szakirodalmi felmérésünk alapján kijelenthető, hogy a globalizált ERP struktúrák internacionális vállalkozásoknál több irányban fejlődnek, melyek legfontosabb tendenciái a következőek: A. az országspecifikus, elkülönült ERP rendszereket a vállalkozások döntő részénél egységesítik és a központi feldolgozáshoz integrálják, B. egyes ERP feldolgozási folyamatok és bizonyos szolgáltatások, feldolgozások kezelését a régión belül egységesítik, C. a korábbi, országonkénti számítóközpontokat összevonják (server parkok kialakítása).
15
(ELTE 2010)
8
ad. A. A világ sok országában jelenlevő cégek gazdasági megfontolások alapján és az áttekinthetőség szempontjából is egyes feldolgozási modulok, illetve a leányvállalatok feldolgozórendszereinek egységesítését határozzák el, sok esetben egy ERP szállító rendszerére térnek át. Ez a folyamat az évezred elején kezdődött el és lényeges jegye, hogy a korábbi megoldásokat lépésenként váltják le az új ERP rendszer moduljaival. Több vizsgált esetben az FI, CO modulokra való áttéréssel kezdődött a folyamat, ezt követően a HR modul bevezetését tervezik16. ad. B. Több internacionális cég egy, már több éve kialakult gyakorlatot követ az ügyviteli folyamatok szervezésében, melynek lényege az, hogy bizonyos feldolgozásokat a régión belül egy országba központosít. Ezt gazdasági megfontolásból teszik. ad. C. Sok vállalkozás esetén az a hosszabbtávú cél, hogy a leányvállalati rendszereket központi helyen, de országspecifikus paraméterezéssel üzemeltessék. Az előző pontban tárgyalt modellekkel a cégeknél kutatott ERP struktúrákat le tudtuk fedni. Az 5. illetve 6. modell a globalizált ERP-k fejlesztési trendjeit szemlélteti. Ezen trendek felismerése kutatásunk folytatásának (2. fázis) meghatározó iránya lehet, ugyanis a költségek racionalizálása minden kutatott intézménynél célkitűzésként szerepelt. Az 5. és 6. modellek előnye, hogy az internacionális vállalat a rendszereit központilag és hatékonyabban lehet üzemeltetni. A megvalósítás útja számtalan tisztázandó kérdést vet fel, kezdve a nyelvi problémáktól17 a felmerülő átállítási költségektől18 kezdve az egységes hozzáférés megvalósításáig. Egy egységes ERP-re való átállás költséges folyamat, melyet nagyszámú szakirodalmi értekezés tárgyal. Elemzésünk szerint egy ERP bevezetés, nem egyenlő egy szoftver felinstallálásával, hiszen maga a kiválasztás, tervezés és előkészítés is hónapokat (éveket) vesz igénybe. Mi határozhat meg egy átállítási döntést? Wheatlay19 publikálta, hogy globalizálódás az üzleti szoftverek világában a statisztikák szerint, 59%-ban az alacsonyabb gyártási költségek, 51%ban a gyorsabb szállítás, 41%-ban az ügyfélkapcsolatok irányába történik, vagyis itt várnak hatékonyságnövelést. A bevezetésben feltett kérdésekre a kutatási részeredmények alapján már a következők kijelenthetőek: Az ERP rendszerek integrációja átlépte az országszintű vállalatok szintjét, nemzetközivé vált, és a belső folyamatok integrációja kibővül a vállalaton kívüli, vevő- és szállító oldali folyamatok integrációjával is. A nemzetközi vállalkozások az egyes országspecifikus ERP rendszerek egységesítésre törekszenek és hosszabb távon a központi feldolgozáshoz integrálják. Az ERP rendszerek globalizálódása a piaci folyamatokhoz közvetlenül kapcsolódó területeken (pl. szállítás, számlázás, partner,- és rendelés nyilvántartás) gyorsuló tendenciát mutat.
16 17 18 19
(ELTE 2010), (Kulcsár 2006), (Szabó 2009) (Gooch, 2008) (Wheatley, 2007) (Wheatley, 2007)
9
8. Összegzés Kutatásaink első fázisában a globalizációs folyamat hazai helyzetét mértük fel és elemeztük. A Tanszékek a második fázist júniustól indítják, melynek céljait az elkövetkező hetekben egyeztetik. Budapest, 2010. május 10. Szabó Gyula CSc Irodalomjegyzék Catterfeld, Ch. - Balve, S. (2009): Internationalisierung im Mittelstand - Anforderungen an internationale Lösungen mit lokalem Anspruch. ERP Management Nr. 1/2009 Clark, Lindsay (2006) Sandvik seeks standard business processes with global ERP roll-out. Computer Weekly; 11/28/2006, p18-18, 1/2p Eggert, S./Fohrholz, C. (2009) Marktrecherche zum Thema ERP-Internationalisierung. ERP Management 1/2009, S. 52-61. ELTE (2010) ERP rendszerek globalizálódása, telepítési struktúrája nemzetközi cégeknél. Kutatási anyagok gyüjteménye Gooch & Housego (2008) Hosted solution expands global vision. Works Management; Jan2008, Vol. 61 Issue 1, p23-23 Gronau, N. (2008): Internationalisierung des Unternehmens mit ERP-Systemen. ERP Management, Nr. 3/2008 Höh, H. (2009): Engagement deutscher Unternehmen im Ausland , Statistisches Bundesamt, Wiesbaden STATmagazin. Kulcsár László (2006) GSAP-Projekt a Shell Hungary Kft-nél és annak infrastuktúra vonzata. GDF, diplomamunka 623/2006, Budapest Szabó Gyula (2009) ERP rendszerek a gyakorlatban, hazai és nemzetközi megvalósítások elemzése. CONFENIS 2009. Konferencia, Győr. (Előadás és cikk, Konferencia kiadvány 8890. oldal) Szabó Gyula -Kaszai Pál. (2010a) ERP rendszerek IT-struktúrája multinacionális vállalatoknál. Cikk és Konferencia előadás: Informatika Korszerű Technikái Konferencia, Dunaújváros, 2010. március 5-6. Szabó Gyula - Bagó Péter (2010b): Multinacionális vállalatok globalizált ERP modelljei, fejlődési tendenciák. (Vezetéstudomány 2010, Budapest. Cikk, 22 oldal, megjelenés alatt) Wheatley, Malcolm (2007) Is the globally integrated enterprise a realistic goal for most manufacturers? Manufacturing Business Technology; Nov2007, Vol. 25 Issue 11, p26-28
10
