KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól
Készítették: Ikvai-Szabó Emese, Torba Judit Kelt: Szentendre, 2005. június
Bevezetés A szentendrei Kábítószer Egyeztető Fórum célul tűzte ki a városban élő, tanuló fiatalok egészséghez való viszonyának, kábítószer használati szokásainak megismerését. Informális forrásokból tudjuk, tapasztaljuk, hogy a szentendrei tizenévesek körében is jelen van a drog, nincs azonban hiteles képünk arról, pontosan mekkora csoportot, milyen mértékben érint a kábítószer probléma. Az egészségtudatos életforma elősegítése érdekében egy középiskolások körében végzett kutatás keretében igyekeztünk képet kapni a szentendrei tizenévesek szerhasználati és egészséges életmódbeli szokásairól. A kutatásban nem csak a drogok, hanem az egyéb káros szerek használatáról, valamint a fiatalok életmódjáról is tájékozódtunk. 1. A kutatás módszertana, a minta alapjellemzői A kutatás módszeréül a kérdőíves kérdezést alkalmaztuk. A kérdőíveket önállóan, interneten keresztül töltötték ki a diákok.1 A kutatás fent kifejtett céljaihoz igazodva több kérdésblokkban vizsgálódtunk a következő dimenziókat követve: • • • • •
Iskolához és tanuláshoz való viszony Jövőkép, értékrend, szabadidő-eltöltés módjai Egészséges életmódhoz való viszony, egészségi állapot jellemzői Szerhasználati szokások Családi, anyagi háttér és néhány alapjellemző (nem, kor, iskolatípus) meghatározása
A vizsgálatba négy szentendrei középiskola került be (Petzelt József Szakképző Iskola, Móricz Zsigmond Gimnázium, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Szentendrei Református Gimnázium), melyek közül két hatosztályos és két 4 osztályos rendszerben működő középiskola, három gimnázium, és egy szakképző iskola. A négy intézmény közül egy egyházi, három önkormányzati fenntartású iskola került a mintába. 2 Minden iskolában egy-egy 9., 10. és 11. évfolyamos osztályt vontunk be a vizsgálatba. Összesen 281 kitöltött kérdőív érkezett be.
1
Az internetes kérdezés előnye, hogy az adatok mechanikus rögzítésének kihagyásával gyorsabban, pontosabban elvégezhető az adatelemzés, ugyanakkor azonban az adatvesztés valószínűsége is nagyobb. 2 Szentendrén a mintába került négy középiskolán kívül még kettő – egy országos vonzáskörű tiszthelyettesi szakképző iskola és egy katolikus gimnázium – működik, tehát a vizsgálatba bevont iskolák majdnem lefedik a város középiskolás rétegét. 2
A megkérdezett fiatalok 55%-a lány, 45%-a fiú. 95%-uk a 15-18 éves korosztályba tartozik. A vizsgálatba bevont iskolák diákjai egyenlő arányban szerepelnek a mintában, az alábbi évfolyamok szerinti megoszlásban: 9. évfolyam 42% 38% 41% 41% 41%
Petzelt Móricz Rákóczi Református összesen
10. évfolyam 33% 27% 32% 25% 29%
11. évfolyam 25% 35% 27% 34% 30%
összesen 24% 27% 25% 24% 100%
A családok összetétele az alábbiak szerint alakul a megkérdezettek körében: Ki nevel? egyik édes szülőm és a párja
édesapám egyedül
édesanyám egyedül
más rokon nevel
1% 8% 4% 15%
71% szüleim együtt
Látható, hogy a Református Gimnáziumba járó gyerekek élnek legnagyobb arányban ép családban, a Petzelt Szakképző Iskolában a legnagyobb a csonka, vagy újrastrukturált családban élő diákok aránya.
3
Ki nevel? Református
82
Rákóczi
72
Móricz
71
Petzelt
10
25
10%
20%
30%
10
21
40%
2 szülő
3
19
68
0%
1 szülő
8
50%
60%
70%
80%
11
90%
100%
egyik szülő és a párja
Testvérek száma
3 és több testvér
15%
2 testvér
nincs testvér
12%
25% 48% 1 testvér
4
Anyagi helyzet leggyakrabban nem telik arra sem, amire szükségünk lenne
gyakran nem jut arra, amire pedig szükségünk lenne 1% 10%
46% 43%
mindenünk megvan, amire szükségünk van
sok mindenre telik, de azért nem mindenre, amit szeretnénk
A többi iskolához képest kiemelkedően magas a petzeltesek körében a gyakran nélkülöző családban élők aránya. A legtöbb jómódú családban élő diák a Reformtus Gimnáziumba járók közül kerül ki. Anyagi helyzet
5
57
Református
Rákóczi
47
Móricz
46
Petzelt
39
47
10%
20%
6
45
35 0%
4
9
42 30%
40%
50%
60%
23 70%
80%
90%
100%
megvan mindenünk nem mindenre jut, amire szeretnénk
2. Iskolához és tanuláshoz való viszony A diákok iskolájukhoz való viszonyát azzal a kérdéssel a legegyszerűbb megragadni, hogy szeretnek -e az iskolájukba járni. Általánosságban elmondható, hogy a fiatalok túlnyomó többsége eléggé, vagy nagyon szereti saját iskoláját. Az iskoláját nagyon szereti a diákok 17, eléggé szereti 54%-uk, negyedük nem nagyon szereti, és 4%, aki egyáltalán nem szereti. Ami egyértelműen megkülönbözteti a négy iskola diákjait, az egyrészt az, hogy a református gimnázium tanulói körében a legalacsonyabb azok aránya, akik nagyon szeretik iskolájukat (7%), míg a petzeltes diákok között a legkisebb az iskolába járni nem nagyon, vagy egyáltalán nem szeretők aránya (21%). Szeretsz ebbe az iskolába járni?
6
Petzelt
Rákóczi
10%
36
41
23 0%
32
60
7
Móricz
27
57
16
Református
21
59
20
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
nagyon szeret eléggé szeret nem nagyon, vagy egyáltalán nem szeret
Az utolsó év végi bizonyítvány eredményei alapján (az összes válaszadó diák átlagos érdemjegye 3,7) a petzeltes diákok átlagos tanulmányi eredménye (3,1) rosszabb, mint a gimnazistáké, és a fiúké átlagosan rosszabb (3,6), mint a lányoké (3,9).
Milyen volt az utolsó év végi bizonyítványod? (fiúk: 3,6; lányok: 3,9)
7
5 4,5 4 3,5 3 3,8
3,9
4,1
Móricz
Rákóczi
Református
2,5 2
3,1
1,5 1 Petzelt
Feltételeztük, hogy a tanulmányaikban sikeres diákok nagyobb valószínűséggel szeretik az iskolájukat, mint a kevésbé jó tanulmányi eredményeket elérők. Az összefüggés különösen abban mutatkozik meg, hogy a jeles átlagú diákok körében a legmagasabb az iskolájukat nagyon szeretők aránya. Szeretsz ebbe az iskolába járni?
28
jeles átlag
jó átlagú bizonyítvány
45
11
közepes, vagy rosszabb átlagú bizonyítvány
62
18
0%
10%
28
27
48
20%
30%
40%
34
50%
60%
70%
80%
90%
100%
nagyon szeret eléggé szeret nem nagyon, vagy egyáltalán nem szeret
8
A diákok közel negyede számára nagyon fontos, további kétharmad részük számára eléggé fontos a tanulás. Ebből a szempontból a fiúk és lányok között találtunk jelentős különbséget: a lányok életében sokkal fontosabb szerepet tölt be a tanulás. Mennyire fontos számodra a tanulás?
22
lányok
68
13
fiúk
0%
10
60
10%
20%
30%
40%
27
50%
60%
70%
80%
90%
100%
nagyon fontos eléggé fontos nem nagyon, vagy egyáltalán nem fontos
Az iskolához való viszony vizsgálatában az iskolai teljesítmények szubjektív megítélésére is kitértünk. A diákok válaszai alapján úgy tűnik, hogy leginkább a Református Gimnázium állít fel olyan követelményeket, amelyek meghaladják a tanulók erejét. Iskolai teljesítmény 25
Rákóczi
71
13
Móricz
Petzelt
80
15
Református 10%
7
73
31 0%
4
12
51 20%
30%
40%
50%
60%
18 70%
80%
90%
100%
nagyjából a képességeimnek megfelelően teljesítek sokkal többre lennék képes, mint amennyit teljesítek az iskola kívánalmai időnként meghaladják erőmet
9
Fontos nemek közti különbségnek látszik, hogy a fiúk sokkal inkább érzik úgy, hogy a képességeikhez képest kevesebbet teljesítenek, míg a lányok szorgalmasabbak, viszont nagyobb részük érzi úgy, hogy a követelmények meghaladják képességeiket. Iskolai teljesítmény
29
lányok
fiúk
11
0%
15
56
86
10%
20%
30%
40%
50%
3
60%
70%
80%
90%
100%
nagyjából a képességeimnek megfelelően teljesítek sokkal többre lennék képes, mint amennyit teljesítek az iskola kívánalmai időnként meghaladják erőmet
10
3. Jövőkép, értékrend Jövőre vonatkozó terveikről kérdezve a fiatalokat, kiderült, hogy negyedük pontosan tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni élete folyamán, 15%-uknak viszont erről még egyáltalán nincs elképzelése. A jövőbeli foglalkozásra vonatkozó tervek határozottsága függ attól, hogy mennyire fontosak a diákok számára az iskolai tanulmányaik: azok körében, akik nagyon fontosnak tartják a tanulást, 44% a pontos tervvel rendelkezők aránya. Ezzel szemben, akik számára a tanulás nem fontos, csak 16%-os valószínűséggel alakítottak ki határozott elképzelést a jövőbeli foglalkozásukkal kapcsolatban. Megkértük a fiatalokat, írják le, milyen terveik vannak a jövőt illetően, mi mindent szeretnének felnőtt korukra elérni. A legtöbb válaszadó (78%) említett biztos munkahellyel, szakmai sikerekkel kapcsolatos tervet, kétötödük tanulással, több mint harmaduk (36%) boldog családi élettel kapcsolatos vágyakat. Érdekes lehet, hogy a diákok 7%-a tervez hosszabb külföldi utat, esetleg más országban való munkavállalást, letelepedést. Közel azonos a jövőre vonatkozó terveik megvalósulásában biztos, illetve nagyon bizonytalan diákok aránya (13, ill. 15%). Ezzel együtt a jövője alakulását tekintve a fiatalok döntő többsége (78%) inkább derűlátónak tartja magát. Jövőre vonatkozó tervekkel kapcsolatos várakozások hogy terveim megvalósulnak
9% nagyon bizonytalan, hogy terveim megvalósulnak-e
13%
15%
63%
valószínű, hogy terveim megvalósulnak
11
Megkértük a diákokat, hogy nyolc felsorolt értéket állítsanak fontossági sorrendbe. Eszerint a fiatalok számára fontosabbnak bizonyultak az immateriális értékek. Átlagosan legfontosabbak az egészség, a boldog családi élet, a szerelem és a baráti kapcsolatok bizonyultak. (Érdekes, hogy ehhez képest a jövőre vonatkozó vágyaik között csak igen kevesen – 3%-nyian – említették az egészséget, kevesebb mint kétötödük a családi életet szemben a biztos munkahellyel és szakmai sikerekkel, melyet több mint háromnegyedük szeretne felnőttkorára elérni.)
értékek egészség boldog családi élet szerelem barátok, társaság anyagi jólét sikeres munka jó munkahely önállóság
átlagos rangsorszám (1: legfontosabb – 8: legkevésbé fontos) 3,17 3,24 3,82 3,99 4,56 4,96 5,00 5,24
Iskolánként különbség tapasztalható az egészség és a szerelem fontosságának megítélésében: a négy iskola közül mindkét értéket leginkább a Református Gimnázium tanulói tartják fontosnak, míg a petzeltesek a legkevésbé. Fiúk és lányok értékrendje közti különbséget mutatja, hogy a lányok a fiúknál átlagosan fontosabbnak tartják az egészséget és a boldog családi életet, míg a fiúk életében a lányokénál nagyobb szerepe van az anyagi jólétnek. A megkérdezett fiatalok közel harmada számára egyáltalán nincs jelentősége a vallásos hitnek, csupán 13%-uk életében tölt be nagyon jelentős szerepet. Érthetően a Református Gimnázium tanulói számára bír a legnagyobb jelentőséggel: harmaduk számára nagyon jelentős, további 47%-uknak elég jelentős a hit szerepe. Legkevésbé a móriczosok bizonyultak vallásosnak.
12
4. Egészség Az egészség témakörén belül a testi-lelki egészséget vizsgáltuk. A válaszoló fiatalok kétötöde teljesen, további 48%-a inkább egészségesnek érzi magát. Több mint tizedük nem tartja jónak egészségi állapotát, rossznak azonban, csak 1%-uk tartja. Életmódjukban jóval kevesebben követik az egészséges élet szabályait. Saját bevallásuk szerint 21%-uk él teljesen, 72%-uk részben egészségesen, 7%-uk pedig egészségtelenül. Azok körében, akiknek mindenük megvan, 91%, viszont, akik gyakran még az alapvető szükségleteiket sem tudják kielégíteni, csak 50%-a érzi magát egészségesnek.
Mennyire érzi magát egészségesnek? rossz egészségi állapotúnak
nem jó egészségi állapotúnak 11%
1% teljesen egészségesnek 39%
48% inkább egészségesnek
A lelki egészség mutatója, hogy ki mennyire érzi magát boldognak. A válaszadók felére a változó lelkiállapot jellemző, kétötödük azonban egyértelműen boldognak érzi magát.
13
Boldognak érzi-e magát? boldogtalan vagyok 9% boldog vagyok 41% néha boldog vagyok, néha nem
50%
Megdöbbentő összefüggés látszik a család anyagi helyzete és a megkérdezett fiatalok lelkiállapota között. Anyagi helyzet és lelkiállapot összefüggése gyakran nem jut arra, amire szükségük lenne
21
nem mindenre telik, amit szeretnének
48
31
37
mindenük megvan
54
48
0%
10%
20%
boldog
9
48
30%
40%
50%
60%
néha boldog, néha nem
70%
4
80%
90% 100%
boldogtalan
A válaszoló fiatalok több mint negyede küzd valamilyen állandó vagy visszatérő egészségügyi problémával. Leggyakrabban az allergiás, mozgásszervi és keringési megbetegedéseket említették. A fiatalok közel kétharmada szerint az egészséget elsősorban az életmód határozza meg, egyharmaduk kizárólag az életmódot tekinti
14
felelősnek az egészségi állapotért. (Csupán 5%-uk szerint kizárólag orvosi kérdés az egészség.) Ahhoz képest, hogy a fiataloknak csupán 21%-a folytat egészséges életmódot, közel ekkora hányaduk (19%) szerint már fiatal korban eldől, hogy milyen betegségeket szerzünk felnőtt korunkra és 79%-uk tisztában van azzal, hogy fiatalon is sokat lehet tenni felnőtt kori egészségünkért. Az életmódjukban a dohányzást, alkohol- és drogfogyasztást, a helytelen táplálkozást és a kevés mozgást tartják leggyakrabban előforduló káros szokásoknak. Az összes válaszadó harmada említette valamilyen egészségkárosító szer (cigaretta, alkohol, drog) fogyasztását, több mint felük pedig valamilyen egyéb káros életmódbeli szokást (táplálkozással, mozgással, környezeti ártalmakkal kapcsolatban). 17%-uk bevallása szerint mind káros szerek használatával, mind egészségtelen életmóddal rontják egészségi állapotukat.
15
5. Szerhasználat Szerhasználaton a fiatalok fogyasztási szokásait értjük.
dohányzási,
alkohol-
és
kábítószer-
Dohányzás még nem próbálta
naponta dohányzik 20%
alkalmi dohányos
26%
12%
42%
kipróbálta, de nem dohányzik
A legkisebb mértékben a Református Gimnázium diákjaira jellemző a dohányzás: ők dohányoznak a legkisebb arányban naponta, és körükben a legmagasabb a cigarettát még nem próbáltak aránya. A móriczos és petzeltes diákok több mint negyede napi rendszerességgel dohányzik. Ez az arány jóval alacsonyabb a rákóczis, illetve a Református Gimnázium tanulói körében.
Dohányzás gyakorisága iskolánként Petzelt 9% Még nem próbálta ki Kipróbálta, de nem 54% dohányzik 10% Alkalmi dohányos (heti 1-2) 27% Naponta dohányzik
Móricz 25% 35%
Rákóczi 29% 44%
Református 40% 37%
13% 26%
13% 14%
13% 10%
16
Alkoholfogyasztás naponta iszik alkoholt soha nem iszik 2%
hetente 1-2-szer
9% 21% 29%
évente 1-2-szer
39%
havonta 1-2-szer
Alkoholfogyasztás gyakorisága nemenként
lányok
8
fiúk
9
0%
soha
34
43
24
10%
20%
14
35
30%
évente 1-2-szer
40%
50%
29
60%
havonta 1-2-szer
70%
80%
1
3
90%
hetente 1-2-szer
100%
naponta
A megkérdezett diákok 41%-a próbált már ki, 22%-uk legalább alkalmanként használ valamilyen kábítószert. 3 A használat, illetve a kipróbálás nem differenciálható életkor szerint a 15-18 évesek csoportján belül. A kipróbálásban nem, viszont a legalább alkalmi droghasználatban tapasztalható nemek közötti különbség: a fiúk 28, a lányok 17%-a használ valamilyen kábítószert. Iskolák szerint jelentős különbség mutatkozik: a legalacsonyabb a drogot használó, illetve már kipróbált diákok aránya a Református 3
A kipróbált kábítószerek közé a könnyű és kemény drogok is beleértendők. 17
Gimnáziumban, mindkét esetben a legmagasabb a Petzelt József Szakképző Iskola diákjai körében. Drogot használók és kipróbáltak aránya iskolánként Móricz Petzelt 45% 55% Kipróbálta 28% 34% Használja
Rákóczi 34% 16%
Református 28% 12%
A család összetétele szempontjából olyan különbséget találtunk, hogy a mindkét édes szülőjükkel együtt élő fiatalok a többieknél kisebb valószínűséggel próbáltak, illetve használnak valamilyen kábítószert. Az összes megkérdezett 41%-a próbált, 22%-a használ drogot, ezzel szemben a teljes családban élő fiatalok 37, illetve 19%-a. Azok körében a legmagasabb a drogot használók, illetve kipróbáltak
aránya, akik úgy érzik, hogy sokkal többre lennének képesek, mint amennyit teljesítenek. Drogot használók és kipróbáltak aránya szubjektív iskolai teljesítmény szerint Nagyjából Sokkal többre Az iskola képességeinek lenne képes, kívánalmai néha megfelelően mint amennyit meghaladják erejét teljesít teljesít 47% 39% 22% Kipróbálta 29% 7% 7% Használja
Minél pontosabb elképzelése van a fiataloknak arról, mivel szeretnének foglalkozni a jövőben, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy használnak, illetve már kipróbáltak valamilyen kábítószert. Drogot használók és kipróbáltak aránya jövőjükről való elképzelések szerint Körülbelül Még nem Pontosan tudja, tudja, mivel alakult ki, mivel mivel szeretne szeretne szeretne foglalkozni foglalkozni foglalkozni 42% 57% 26% Kipróbálta 22% 41% 12% Használja
Erős összefüggést mutat a kábítószer használata, illetve kipróbálása és az egyéb káros szerek használata. Minél gyakrabban dohányzik, vagy iszik alkoholt valaki, annál valószínűbb, hogy használja, illetve kipróbálta már a kábítószert. A rendszeresen dohányzók 62, illetve 84, a 18
rendszeresen ivók 43, illetve 71%-a használt, illetve próbált már ki valamilyen kábítószert. Drogot használók és kipróbáltak aránya a dohányzás gyakoriságához viszonyítva Kipróbálta, Alkalmi Naponta Soha nem de nem dohányos dohányzik dohányzik dohányzik 36% 57% 84% 7% Kipróbálta 16% 26% 62% 1% Használja
Drogot használók és kipróbáltak aránya az alkoholfogyasztás gyakoriságához viszonyítva Évente 1Havonta 1Legalább Soha nem 2szer iszik 2szer iszik hetente iszik iszik alkoholt alkoholt alkoholt alkoholt 20% 45% 71% 13% Kipróbálta 10% 24% 43% 4% Használja
Az egyes drogfajták fogyasztásának gyakorisága Egyszer Többször Rendszeresen kipróbálta kipróbálta használja 15% 4% 14% Fű 4% 0% Gyógyszer + 9% alkohol 4% 0% 5% Altató, nyugtató 3% 0% 4% Speed 4% 1% 2% Ecstasy 3% 0% 2% Szipuzás 3% 1% 2% Más drogok 0% 0% 2% Kokain 1% 0% 1% LSD 0% 0% 1% Crack 0% 0% 0% Ópiát
Valaha használta 33% 13% 9% 7% 7% 5% 6% 2% 2% 1% 0%
A kipróbálás mellett a rendszeres, vagy legalább alkalmi droghasználat összefüggéseit is vizsgáltuk. A válaszadó fiatalok 22%-a legalább alkalmanként használ valamilyen drogot.
19
Egyharmada drogozik azoknak a fiataloknak, akiknek a baráti körében van rendszeresen drogozó, azonban akiknek a legtöbb barátja drogos, 87%-os valószínűséggel használ valamilyen kábítószert. (Nem a kipróbálásról, hanem a többszöri használatról van szó!) A drogos barátok hatása a kábítószer kipróbálásánál is érvényesül.
20
6. Az egészséges életmóddal kapcsolatos témák iránti érdeklődés, tájékozódás 8 olyan témakörről faggattuk a fiatalokat, amelyek egyrészt a mindennapi életben, másrészt az iskolai alternatív tanmenetben megtárgyalásra kerülnek, folyamatosan foglalkoztatják őket. A felsorolt témák közül a megkérdezett diákok leginkább a párkapcsolatok és boldog családi élet; szexualitás; emberi kapcsolatok és kommunikáció iránt érdeklődnek. Ezekben a témákban a válaszadó fiatalok negyede, illetve fele az általa szükségesnek véltnél kevesebb információval rendelkezik. A szexualitásról és az emberi kapcsolatokról legszívesebben barátaiktól, a párkapcsolat és családi élet tárgykörében a leginkább szüleiktől fogadnának el információt. A középiskolások bizonyos témákban leginkább külső szakértők véleményére adnak. Ilyenek a jog, a drogok, a korszerű táplálkozás és a környezetvédelem témakörei. Tanáraiktól leginkább a környezetvédelmet és a jogot érintő kérdésekben fogadnának el tanácsot.
Különböző témák iránti érdeklődés párkapcsolatok, családi élet
4
a szex
5
32
64
különböző emberekkel hogyan érted meg magad
6
30
64
mi szükséges a boldog élethez
7
a korszerű táplálkozás
17
79
44 18
49
49
33
törvények, büntetendő tettek, büntetések
24
56
melyek a környezetvédelmi elvek
23
59
18
39
milyen a drogok hatása
0%
20
10%
20%
egyáltalán nem érdekel
43 30%
40%
50%
60%
egy kicsit érdekel
18 70%
80%
90%
100%
nagyon érdekel
21
Különböző témákban való tájékozottság 24
2
a szex
74
29
12
milyen a drogok hatása
59
párkapcsolatok, családi élet
6
46
48
különböző emberekkel hogyan érted meg magad
6
46
48
mi szükséges a boldog élethez
6
a korszerű táplálkozás
8
55 54
34
50
21
melyek a környezetvédelmi elvek
szinte semmit
38
48
18
törvények, büntetendő tettek, büntetések
39
29
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 %
kevesebbet, mint szeretnék
elegendőt
Különböző témákban kiktől fogadna szívesen információt, tanácsot a szex
1
26
5
különböző emberekkel hogyan érted meg magad
29
2
párkapcsolatok, családi élet
0%
szülőtől
66 33
20 8
55 10
26 24
21
15
34
melyek a környezetvédelmi elvek
13 61
8
a korszerű táplálkozás
48
57 11
törvények, büntetendő tettek, büntetések
18
8
2
mi szükséges a boldog élethez
52
59
7
milyen a drogok hatása
tanártól
21
53
4 3
10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 %
külső szakértőtől
baráttól
Összességében elmondható, hogy a megkérdezett középiskolás fiatalok számára fontos az egészség, és tisztában vannak az életmódnak a felnőtt, illetve időskori egészségi állapotra gyakorolt hatásával. Ennek ellenére többségük mindennapi életében nem követi az egészséges életmód szabályait, harmaduk rendszeresen él valamilyen egészségkárosító szerrel. Több mint negyed részük, már a felnőttkor küszöbén valamilyen állandó betegséggel, visszatérő panasszal kénytelen együtt élni. 22
23