SZENTENDREI FÕISKOLÁS TÁBOR

R Á K Ó C Z I S Z Ö V ET S É G

SZENTENDREI FÕISKOLÁS TÁBOR

RÁKÓCZI

S Z Ö V ET S É G

H–1027 Budapest, Szász Károly utca 1. IV/1. | Levélcím: H–1255 Budapest, Pf. 23. Telefon: (+36 1) 201 3067, (+36 1) 212 3854 | Fax: (+36 1) 212 8891 www.rakocziszovetseg.org | e-mail: [email protected]

w w w. r a ko c z i s z ove t s e g . o r g

1989–2009

A R Á K Ó C Z I S Z Ö V ET S É G S Z E N T E N D R E I F Õ I S KO L Á S T Á B O R A 19 8 9 – 2 0 0 9

A R á k ó c z i S z ö ve t s é g A rendszerváltozás folyamatában lehetõvé vált polgári önszervezõdés nyomán 1989-ben megalapított, s ebbõl kifolyólag a legrégibb civil szervezetek közé tartozó Rákóczi Szövetség – alapszabályzatában is rögzített – kettõs célkitûzést fogalmazott meg. Egyrészrõl a felvidéki és kárpátaljai magyarság identitásának megõrzését, amelyet az 1999. évi jubileumi közgyûlésen a magyar–magyar kapcsolatok határokon átívelõ építésével kiterjesztett a teljes Kárpát-medencei magyarságra, másrészrõl névadója, a magyar történelem egyik legvonzóbb személyisége, a történelmi korszakoktól függetlenül osztatlan megbecsüléstõl övezett II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem kultuszának, szellemi örökségének megõrzését és ápolását. A Rákóczi Szövetség megkülönböztetett hangsúlyt fektet az ifjúság mûveltségének, történelemtudatának, valamint nemzeti identitásának és Kárpát-medencei összetartozástudatának erõsítésére. E célkitûzéseknek megfelelõen évrõl évre számos olyan rendezvényt – nyári tábort, ifjúsági találkozót, határon túli tanulmányutat, történelmi vetélkedõt, ismeretterjesztõ elõadást, megemlékezést és emlékünnepséget – szervez budapesti központja és a Kárpát-medencében mûködõ közel 260 helyi szervezete révén. Ezzel lehetõvé válik, hogy a Délvidéken, Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján, valamint Horvátországban és az anyaországban mûködõ különbözõ oktatási és kulturális intézmények, szakmai, társadalmi és ifjúsági szervezetek, egyesületek képviselõi találkozhassanak és baráti kapcsolatokat létesíthessenek egymással. A t á b o r l ét r e j ö t t e , c é lj a i és e r e d m énye i A Rákóczi Szövetség – az általa vallott értékekbõl, illetve célkitûzéseibõl fakadóan – 1989-ben jutott arra a felismerése, miszerint a Kárpát-medencei magyar egyetemi és fõiskolai hallgatók, különösen az ifjúsági és diákszervezetek vezetõi számára olyan fórumot kell biztosítani, ahol történelmi, politológiai és közéleti, közgazdasági, illetve kulturális ismereteik elmélyítetésével egyetemben a közösség iránti felelõsségvállalás jegyében formálódik a társadalomról, politikáról és gazdaságról alkotott gondolatviláguk, valamint a nemzet szétszakítottsága ellenére kapcsolatokat alakíthatnak ki és fûzhetnek szorosabbra egymással. Ezen elhatározás és cél mentén szervezi a Rákóczi Szövetség 1989 óta minden év nyarán a hiánypótló szerepet betöltõ Nyári Fõiskolás Tábort, mely a legrégebbi és egyik legnép-

1

Szentendrei Fõiskolás Tábor 1989–2009

szerûbb ifjúsági rendezvénye, s amellyel kapcsolatban nem titkolt szándékként fogalmazta meg a Kárpát-medencei magyar ifjúság fórumává történõ fejlesztését. A tábor egyedülálló lehetõséget biztosít a fiatalok számára olyan neves közéleti személyiségekkel, politikusokkal, történészekkel, politológusokkal, írókkal, publicistákkal, közgazdászokkal és gazdasági vezetõkkel való találkozásra és kötetlen eszmecserére, akikkel nem, vagy csak nagyon ritkán találkozhatnak ilyen szûk körben. A tábor számára 1989 és 2001 között az Energiagazdálkodási Intézet szentendrei üdülõje, annak privatizálását követõen 2002-ben – egyetlen alkalommal – Budapesten a Római-parti Kemping adott otthont, majd 2003-tól visszakerült Szentendrére, s azóta a Pap-szigeti Kemping fogadja a fiatalokat. Az 1989-ben elsõ alkalommal megszervezett tábor még csak a felvidéki hallgatókat fogta össze, a következõ évben már erdélyi fõiskolások és egyetemisták is érkeztek, mígnem 1998-tól a Kárpát-medence valamennyi régiójából származó fiatal elõtt nyitva áll, minek következtében délvidéki, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és magyarországi ifjúsági és diákszervezetek is delegálhatták képviselõiket. Kezdetben 40–60 fõ részvételével valósultak meg a táborok, az utóbbi években létszámuk 80–100 fõre bõvült, ami örömteli eredménynek tekinthetõ. Nem elhallgatható eredményként vehetõ számba az is, hogy a Rákóczi Szövetség eddig – mindennemû gazdasági nehézség ellenére – a felmerülõ költségeket (szállás, étkezés, utazás, programokon való részvétel) minden évben teljes mértékben képes volt felvállalni. Az elmúlt két évtized folyamán közel ezer Kárpát-medencei egyetemi és fõiskolai hallgató látogatott Szentendrére, valamint mintegy 200 neves tudós és közéleti személyiség szerepelt az elõadók között. A Rákóczi Szövetség tisztségviselõi, képviselõi és munkatársai mindent megtettek annak érdekében, hogy a fiatalok egyhetes programját tartalmas elõadásokkal és nívós beszélgetésekkel, élményeket és új tapasztalatokat nyújtó kirándulásokkal, igényes kulturális, szórakoztató és sportmûsorokkal töltsék meg. Mindezek együttesen segítik elõ a fiatalok kapcsolatépítését, elkötelezettségen alapuló társadalmi szerepvállalásuk és Kárpát-medencei összetartozás-tudatuk elmélyítését, valamint az ifjúsági szervezetek hosszú távú együttmûködését. Mivel a Nyári Fõiskolás Tábor, betöltvén 20. esztendejét, visszavonhatatlanul és kétségbevonhatatlanul a nagykorúság állapotába lépett, fontosnak tartottuk összefoglalni legfontosabb mozzanatait. Elsõsorban azok részére készült ez a kis kiadvány, akik valamilyen minõségben – meghívott fõiskolásként/egyetemistaként, elõadóként, közremûködõként, szolgáltatóként vagy szervezõként – egy vagy több alkalommal személyesen is megfordultak a Rákóczi Szövetség legrégibb táborában. De természetesen minden olyan érdeklõdõ számára is, aki talán ennek olvastán dönt úgy, hogy személyesen is szeretné megtapasztalni a tábor hangulatát és a Kárpát-medencei magyar összetartozás érzését Szentendrén, vagy a számos egyéb rendezvény egyikén.

2


A t á b o r t ö r t én e t e 19 8 9 . s z e p t e m b e r 11 – 16 . A Rákóczi Szövetség a hagyományteremtés szándékától vezérelve elsõ alkalommal szervezte meg a határon túli magyar egyetemi és fõiskolai hallgatók találkozóját. Az Energiagazdálkodási Intézet üdülõjében megrendezett elsõ Szentendrei Fõiskolás Táborba 21 felvidéki magyar fõiskolás érkezett, akik a Csehszlovákia különbözõ egyetemein mûködõ magyar ifjúsági klubokat (Brünni Kazinczy Ferenc Ifjúsági Klub, Nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klub, Pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub, Prágai Ady Endre Ifjúsági Klub) és a Kassai Magyar Tannyelvû Ipari Középiskola diákjait képviselték. Az egyhetes táborban a fiatalok jeles magyar közéleti személyiségekkel találkozhattak. Az erdélyi származású Bodor Pál újságíró (Magyar Nemzet) A romániai magyarság helyzete, Pomogáts Béla irodalomtörténész A kisebbségi magyar irodalom helyzete, Czenthe Miklós történész, a Rákóczi Szövetség tisztségviselõje A Rákóczi Szövetség céljai és tevékenysége, Halzl József A Magyar Demokrata Fórum helyzete és célkitûzései, Péter László (Magyar Szocialista Munkáspárt) A magyar nemzetiségi politika céljai és kilátásai, Fényi Tibor Az SZDSZ programja és nemzetiségi politikája, Lengyel László közgazdász-politológus A magyar gazdaság kibontakozásának lehetõségei és politikai feltételei, Nagy Gáspár A Bethlen Alapítvány, Tirts Tamás (Fidesz) A Fidesz célkitûzési, nemzetiségi politikája, Dragon Pál (Független Kisgazdapárt) A Kisgazdapárt története és jövõbeli célkitûzései, Czakó Gábor író A társadalom fejlõdését meghatározó értékek, Molnár Imre történész Keresztény ifjúsági mozgalmak Csehszlovákiában a két világháború között, Kamarás István szociológus A katolikus ifjúsági közösségek helyzete Magyarországon címmel tartott elõadást. A találkozót izgalmas szellemi vetélkedõvel és a szentendrei Ferences Gimnázium diákjainak erdélyi költõk verseibõl összeállított mûsorával gazdagították, a végén pedig Almásy László Attila orgonamûvész adott hangversenyt a városmajori templomban, majd ezt követõen találkoztak a Városmajori Katolikus Ifjúsági Egyesület tagjaival. A kelet-közép-európai kommunista rendszerek végleges erodálódását, illetõleg az egykori „baráti kapcsolatok” megszûnését jelezte az a – 20 év távlatából teljességgel abszurdnak tûnõ, de akkor valóságot jelentõ – mozzanat, miszerint a nyitrai fõiskolások egy csoportját – miután az intézmény vezetõi tudomást szereztek a hallgatók részvételérõl a táborban – kizárták a fõiskoláról. A retorzió végrehajtását csak az akadályozta meg, hogy novemberben a „bársonyos forradalom” elsöpörte a csehszlovák kommunista hatalmat. Visszaemlékezésében plasztikusan ábrázolja az akkori események hátterében meghúzódó komor valóságot dr. Somogyi Alfrédné, Varga Laura. „1989. szeptember 11-én, hétfõn, négyen, tanítóképzõs barátnõk – a Juhász Gyula Ifjúsági Klub, azaz a JUGYIK tagjai – indultunk Szentendrére, a Barackvirág utcába. Késõbb még két csoporttársnõnk csatlakozott hozzánk. Érdekes módon a brünni magyar diákok (a Kazinczy Ferenc Diákklub tagjai) fogadtak minket. Hamarosan megjöttek a prágaiak,

3


az Ady Endre Diákkör (AED), a pozsonyiak, a József Attila Ifjúsági Klub (JAIK) és a városmajoriak is. Az elsõ elõadást Bodor Pál tartotta, majd videóztunk (Egészséges erotika, Szörnyek évadja). A hét folyamán számos más elõadót is meghallgattunk: Pomogáts Béla a határon túli magyar irodalomról, Czenthe Miklós a Rákóczi Szövetségrõl, Halzl József a Magyar Demokrata Fórumról, Fényi Tibor a Szabad Demokraták Szövetségérõl, Lengyel László a magyar gazdaságról, Nagy Gáspár a Bethlen Gábor Alapítványról, Dragon Pál a Kisgazdapártról, Tirts Tamás a Fideszrõl, Molnár Imre a magyar–szlovák kapcsolatokról tartott elõadást. A legnagyobb élmény pénteken várt minket a városmajori nagytemplomban meghallgatott orgonahangverseny után. A kistemplomban fiatalokkal találkoztunk és beszélgettünk az Istenrõl, hitrõl. Ez volt az a pillanat, amikor megéreztük a „szabadság ízét.” Sajnos, nálunk abban az idõben még azt is titkolni kellett, ha templomba ment az ember. Még a legjobb barátnõmmel is csak suttogva beszélgettünk Istenrõl… Most már nehéz elképzelni, de ahhoz, hogy édesanyám egyik pedagóguskollégáját elbocsássák az iskolából, elég volt annyi, hogy templomban volt az esküvõje. Otthon nem tudták, hogy hol töltöttem ezeket a napokat, mivel szüleim úgy sejtették, hogy Nyitrán vagyok, és rendesen elkezdtem a fõiskolai tanévet. Mikor hazaértem, utólag már persze elmondtam, hogy hol voltam és milyen élményekben volt részem. Édesapám már akkor jelezte, hogy ha ez kiderül, nem lesz könnyû dolgom a nyitrai fõiskolán. Hétfõn érkeztem meg Nyitrára, ahol már várt egy üzenet: Gál Tibor tanár úr elõtt kell megjelennünk. Mivel csodával határos módon a határõr, hazafelé jövet, nem pecsételte le az útlevelünket, mi úgy gondoltuk, elhiszi majd, hogy csak egy napig tartózkodtunk külföldön. Úgy is kezdtük nála, hogy csak hétfõn voltunk Magyarországon, tankönyveket venni. De ezzel nem elégedett meg, bekérette az útlevelünket, mint valami állami hatóság, sõt késõbb még a szüleinket is behívatta a fõiskolára. Számunkra világos volt, hogy a táborban való jelenlétünk volt az igazi probléma. Amikor Gál tanár úr egy-egy alkalommal „vallatott”, el is mondta, hogy õ tudja, hogy mi hol voltunk, s ez nem méltó egy pedagógusi pályára készülõ fiatalhoz. Külön-külön hallgatott ki minket, de nem vallottuk be, hogy hol is voltunk. Bár felkínálta a lehetõséget, hogy ha „bemártjuk” azt, aki kiküldött minket, akkor mi megmenekülhetünk a fõiskoláról való kidobástól. Igen, mert volt valaki, aki tájékoztatott minket arról, hogy lesz ez a diáktábor, és biztatott is arra, hogy részt vegyünk rajta. Ez az ember – ma már ki merem jelenteni – László Béla tanár úr volt. Már diákként is éreztük, hogy a két megnevezett tanárunk között nem volt felhõtlen a viszony. Eszközökké lettünk egy ideológiai alapokon nyugvó hatalmi viaskodásban. Az idõ László Béla tanár urat igazolta, aki akkor is kiállt magyarságáért, és az elmúlt 20 évben nem fordított köpönyeget, másoktól eltérõen… A szeptember közepén kezdõdött meghurcolásunk bõ egy hónapig tartott. Ennek a „hihetetlen boszorkányüldözésnek” egy emlékezetes pontja volt, amikor fegyelmi bizottság elé citáltak minket, és a fõiskola vezetõi, az „elvtársak”, mindenképpen vallomást akartak kicsikarni tõlünk. Sokszor szorongattak azzal, hogy bizonyíték van a kezükben arról, hogy mi egy hétig Magyarországon voltunk. Az országos vámhivataltól vagy a belügyminisztériumból megkapták a vámnyilatkozatunkat – mondták. Ez lett volna a bizo4


nyíték. Végül 1989. október 25-én, a többiekhez hasonlóan, kaptam egy iratot, hogy mivel nem voltam a fõiskolán szeptember elsõ napjaiban, és távollétemet nem tudtam igazolni, ezért feltételesen kidobnak a tanárképzõ fõiskoláról. A korábbi egy hónap sem volt könnyû, de a következõ három hét igazán nehéz volt. Damoklész kardjaként lebegett fölöttünk a fõiskolai tanulmányaink vége, pedagógusi pályánk szertefoszlása. Majd jött 1989. november 17-e, a csehszlovákiai bársonyos forradalom. S az azt következõ napok meghozták az ideológiai fordulatot, és a mi ügyünk „politikai felhangját” éppen ez igazolja. 1990 áprilisában vonta vissza a fõiskola a mi feltételes kicsapásunkról szóló határozatot. De már semmi sem volt olyan, mint azelõtt. Még a barátok között is megváltozott a bizalmi viszony, és semmit nem mertünk õszintén megbeszélni úgy, mint korábban. A veszély és a meghurcolás elmúlt. A fõiskolát befejeztem, ma is tanítok. Visszagondolva a 20 évvel ezelõtti eseményekre, a legrosszabb az volt, hogy egy számunkra különleges élményt jelentõ, a szabadság ízét megcsillantó tábor miatt itthon hazudnunk kellett. Védeni és elhallgatni valami olyat, ami jó volt, s amit inkább el kellett volna mondanunk a többieknek is. Istennek útjai és a Tõle való fordulatok valóban kiismerhetetlenek. Egy évvel késõbb, 1990 õszén, ismét ott voltunk Szentendrén. Ekkor már László Béla tanár úrnak, mint dékánhelyettesnek az aláírása volt azon a papíron, amit igazolásként kaptunk tõle, ha netán valaki megint megkérdezné, hogy hol voltunk szeptember elsõ napjaiban. Hát fordult a világ… Szentendre nem csak ezt az „ideológiai” élményt adta nekem, hanem még egy személyes élményt is. A kálváriánk hírét minden szlovákiai magyar diákklub regisztrálta. És 1989 októberében elkezdõdött egy „szervezkedés”, hogy a nyitrai lányok megmentése érdekében, vagy legalább a velünk való szolidaritás kifejezésére, a prágai, a brünni és a pozsonyi magyar diákok is tesznek majd valamit. Ezt a „szervezkedést” is elmosták a november 17-i események. Ama bizonyos „szervezkedés”, majd pedig a forradalom hevében azonban megismerkedtem egy Pozsonyban tanuló diákkal, a JAIK akkori elnökével, aki két évvel késõbb megkérte a kezemet. Így elmondhatom, hogy az 1989-es szentendrei tábornak, s az azt követõ kálváriának (is) köszönhetem majd 20 éves boldog házasságomat és négy szép gyermekemet.” A tábort a Városmajori Katolikus Ifjúsági Egyesület és az Energiagazdálkodási Intézet támogatta. 19 9 0 . s z e p t e m b e r 1 – 9 . A Rákóczi Szövetség második alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort az Energiagazdálkodási Intézet üdülõjében, melyre közel 70 erdélyi, felvidéki és kárpátaljai fõiskolás és egyetemista érkezett. A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összeomlását követõen a magyarság identitástudata újraértelmezésének, illetõleg határokon átívelõ lelki újraegyesítésének lényegesen kedvezõbb feltételei alakultak ki, s immáron a táborban való részvétel sem vont maga után olyan szankciókat, mint a tavalyi évben.

5


A táborban Lengyel László közgazdász-politológus A magyar gazdaság talpra állításának esélyei és feltételei, az együttmûködés lehetõségei a szomszédos országokkal, Bácskai Erzsébet pszichológus Önismeret, társismeret, azonosságtudat, Püspöki Nagy Péter történész Szent István államszervezési elvei, Bolberitz Pál teológus A Magyar Katolikus Egyház legújabb kori története, különös tekintettel a második világháború utáni korszakra, Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt fõtitkára A kereszténydemokrácia helyzete és jövõje Európában és Magyarországon, Für Lajos történész, honvédelmi miniszter Magyarország katonapolitikai koncepciója, Katona Tamás történész, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Az 1848–49-es magyar szabadságharc és a nemzetiségek, Käfer István történész Szlovák–magyar problémák, Molnár Imre történész Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetébõl, valamint Jeszenszky Géza történész, külügyminiszter Magyarország külpolitikája, különös tekintettel a magyar nemzeti kisebbségek helyzetére címmel tartott elõadást. A kulturális programok keretében Bánffy György színmûvész A magyar nyelv századai címmel irodalmi összeállítást adott elõ. Záró program gyanánt Almásy László Attila orgonahangversenyét élvezhették a fiatalok a városmajori templomban, majd ezt követõen találkoztak a Városmajori Katolikus Ifjúsági Egyesület tagjaival. A tábort a Városmajori Katolikus Ifjúsági Egyesület és az Energiagazdálkodási Intézet támogatta. 19 91. s z e p t e m b e r 1 – 8 . A Rákóczi Szövetség harmadik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort az Energiagazdálkodási Intézet üdülõjében, melyre 60, felerészben erdélyi, felerészben felvidéki fõiskolás és egyetemista érkezett. A találkozón a Kárpát-medencei, különösen a határokon kívül rekedt s kisebbségi létbe kényszerített magyarság aktuális problémáit taglaló elõadásokat, illetõleg fórumokat tartottak. Ebben az évben – elsõ ízben – a határon túlról is jöttek elõadók. A Felvidékrõl Duray Miklós A csehszlovák belpolitika aktuális kérdései magyar nézõpontból, Öllös László Nemzetiségi politika Csehszlovákiában és Tóth Károly Kisebbségi politizálás lehetõségei és alternatívái, míg a Délvidékrõl Sinkovics Péter A jugoszláviai válság és annak magyar vonatkozásai címmel tartott elõadást. Hazai vonatkozásban Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter A magyar ipar szerkezeti átalakításának lehetõségei és problémái, a szomszédos országokkal történõ gazdasági együttmûködés kérdései, Horváth Balázs a határon kívüli magyarok ügyeivel megbízott tárca nélküli miniszter A határon túli magyarság aktuális problémái, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter Magyarország környezetvédelmi politikája, a nemzetközi együttmûködés lehetõségei és problémái, különös tekintettel a szomszédos országokra, Csurka István író, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke A diktatúrából a demokráciába történõ átmenet problémái Közép- és Kelet-Európában, Czakó Gábor író A remény, Raffay Ernõ történész, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára A 20. század magyar történelmének sorsfordító eseményei, Göndöcs László, a Rákóczi Szövetség fõtit-

6


kára Az egyén és közösség az önépítkezés szakaszában, Keresztfalvi Péter A keresztény ember társadalmi elkötelezettsége, valamint Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke Az 1990. évi csehszlovák népszámlálás magyar szemmel címmel tartott elõadást. A városmajori templomban Almásy László Attila adott orgonahangversenyt, majd ezt követõen a fiatalok találkoztak a Városmajori Katolikus Ifjúsági Egyesület tagjaival. A tábor utolsó napján pedig Egerbe kirándultak, mely egy kedélyes borkóstolóval zárult. A tábort a Városmajori Katolikus Ifjúsági Egyesület, az Energiagazdálkodási Intézet és a Fõvárosi Távfûtõmûvek támogatta. 19 9 2 . a u g u s z t u s 3 0 . – s z e p t e m b e r 5 . A Rákóczi Szövetség negyedik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort az Energiagazdálkodási Intézet üdülõjében, melyre hozzávetõleg 60 erdélyi és felvidéki fõiskolás és egyetemista érkezett. A táborban Lengyel László közgazdász-politológus A magyar gazdaság esélyei és a szomszédos országokkal való együttmûködés perspektívái, Szabó Iván ipari miniszter A gazdasági átalakulás és az új iparpolitika kihívásai, Tölgyessy Péter alkotmányjogász, a Szabad Demokraták Szövetsége elnöke Magyarország a rendszerváltás után ellenzéki szemmel, Németh Zsolt, a Fidesz országgyûlési képviselõje A Fidesz fõ célkitûzései, a szomszédos országokban élõ magyarságra irányuló kisebbségpolitikája, Csorba Béla tanár, költõ, néprajzkutató A vajdasági magyarság helyzete, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége politikai célkitûzései, Surján László népjóléti miniszter A kereszténydemokrácia céljai, helyzete és perspektívái, Szarka László történész Kisebbségpolitika itthon és a szomszédos országokban, Kálmán Attila mûvelõdési és közoktatásügyi államtitkár A magyar közoktatás helyzete, az anyaország feladatai a szomszédos országok magyarsága oktatási igényeinek kielégítésében, Knízner István A budapesti világkiállítás koncepciója és elõkészületi munkái, Raffay Ernõ történész, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára A magyar–román kapcsolatok története napjainkig, Jeszenszky Géza történész, külügyminiszter A magyar külpolitika eddigi eredményei és aktuális feladatai, Pajor-Gyulai Károly mérnök-közgazdász, kormányfõtanácsos Az anyaország közremûködési lehetõségei a szomszédos országok magyarlakta régióinak gazdasági fejlesztésében, végezetül Lipp László római katolikus pap – ismertebb nevén László atya – A kereszténység mint társadalomszervezõ erõ címmel tartott elõadást. Halzl József elnök és Göndöcs László fõtitkár részvételével egy bemutatkozó fórumot is tartottak, melyen a megjelent diákszervezetek képviselõi ismertették tevékenységüket. A kulturális programok keretében Budapesten megtekintették a Duna Mûvészegyüttes folklór mûsorát. A táborozás végén Almásy László Attila adott orgonahangversenyt a Mátyás templomban, amit a városmajori templomban búcsúest követett, ahol a vendégek a Városmajori Katolikus Ifjúsági Egyesület tagjaival is találkoztak. Az utolsó napon a Vértesi Erõmû Rt. dunántúli autóbusz-kirándulást szervezett a résztvevõknek.

7


19 9 3 . s z e p t e m b e r 4 – 11. A Rákóczi Szövetség ötödik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort az Energiagazdálkodási Intézet üdülõjében, melyre mintegy 60 erdélyi és felvidéki fõiskolás és egyetemista érkezett. A találkozón Hegedûs Lóránt református püspök Új életstílus, Lengyel László közgazdász-politológus A magyar gazdasági helyzet és annak perspektívái, különös tekintettel közép- és kelet-európai kapcsolatainkra, Jeszenszky Géza történész, külügyminiszter A magyar külpolitika idõszerû kérdései, különös tekintettel a szomszédos országokkal való kapcsolatra, Boross Péter belügyminiszter Magyarország belsõ biztonsága, különös tekintettel bizonytalan környezetünkre, Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere A magyar külkereskedelem idõszerû kérdései, Czakó Gábor író A dolgok rémuralma, Katona Tamás történész, miniszterelnökségi politikai államtitkár Görgey és a tavaszi hadjárat, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke A Fidesz politikai célkitûzései, különös tekintettel a magyar nemzeti kisebbség ügyére, Halzl József elnök A Rákóczi Szövetség az ifjúságért, Vígh Károly történész Horthy Miklós történelmi alakja, Molnár Imre történész Magyarságkép – jövõkép, Kubasek János Kõrösi Csoma Sándor nyomában a Háromszéktõl a Himalájáig (Zarándokúton Nyugat-Tibet ösvényein), Für Lajos történész, honvédelmi miniszter Magyarország honvédelmi koncepciója, különös tekintettel Közép- és Kelet-Európa bizonytalan helyzetére címmel tartott elõadást. Az elõadók átfogó tájékoztatást adtak a hazai közélet legfontosabb eseményeirõl. A hagyományoknak megfelelõen Almásy László Attila orgonahangversenyét követõen a Városmajori Katolikus Ifjúsági Egyesület vendégül látta a fiatalokat. Az utolsó napon a Balatonra kirándultak. 19 9 4 . s z e p t e m b e r 4 – 9 . A Rákóczi Szövetség hatodik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort az Energiagazdálkodási Intézet üdülõjében, melyre közel 60 erdélyi és felvidéki fõiskolás és egyetemista érkezett. Rövidített idõtartamban jelen volt a Pozsonyi Teológiai Fõiskolán tanuló felvidéki magyar diákok egy csoportja is. A táborban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke A Fidesz helyzete és célkitûzései, Lábodi László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke A kisebbségi kérdés elméleti vonatkozásai, Lengyel László közgazdász-politológus, a Pénzügykutató Rt. vezérigazgatója Gazdasági és politikai helyzet a szociál-liberális koalíció kezdetén, Szarka László történész Szlovák kérdés a párizsi békeszerzõdés elõtt 1919-ben, Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége országgyûlési képviselõje Az 1989. évi politikai események mai szemmel, Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke A kereszténydemokrácia esélyei Közép-Európában, Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke A Független Kisgazdapárt kisebbségi politikai programja, különös tekintettel a tervezett alapszerzõdésekre, Németh Géza Szekták a Felvidéken és Erdélyben címmel tartott elõadást. Csoóri Sándor író, költõ, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Tabajdi Csaba politikai államtitkár nemzetstratégiai kérdésekben fejtették ki véleményüket. A szlovákiai választási koalíció létrejöttének körülményeit a három felvidéki magyar párt vezetõi:

8


Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke, Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke és A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke ismertették. A hagyományokhoz híven a tábor záró eseménye a Városmajori Katolikus Ifjúsági Egyesület tagjaival való találkozó volt, amit Almásy László Attila orgonahangversenye követett. 19 9 5 . s z e p t e m b e r 4 – 9 . A Rákóczi Szövetség hetedik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort az Energiagazdálkodási Intézet üdülõjében, melyre mintegy 60 erdélyi és felvidéki fõiskolás és egyetemista érkezett. A Halzl József elnök által megnyitott találkozón Lengyel László közgazdász-politológus, a Pénzügykutató Rt. vezérigazgatója Hazánk gazdasági helyzete – jelen és jövõ, Péterfi Ferenc közösségfejlesztõ szakértõ Közösségfejlesztés, közösségépítés, civil társadalom, Für Lajos történész, a Magyar Demokrata Fórum elnöke A magyarság 20. századi sorsfordulói, Waszlavik László rockzenész A legjobb zene a magyar, Pálfy G. István újságíró A tömegkommunikáció helyzete Magyarországon, Pécsi L. Dániel A civil kezdeményezések helyzete Közép-Európában, visszhangjuk az Európa Tanácsban, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Polgári Szövetség, Miklós György Nacionalizmus, Pozsgay Imre volt államminiszter, politológus Szervezõdõ pártszövetségek, Ottlik Károly protokollszakértõ Viselkedéskultúra, Bauer Béla szociológus Ifjúság a lokalitásban – elmélet és gyakorlat, Tamás László A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ifjúságpolitikája – ifjúságpolitika Romániában, Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára Cserbenhagyás vagy érdekvédelem?, Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke Nemzeti Szövetség Magyarországon, Szõcs Géza erdélyi költõ, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség korábbi alelnöke „Magyarország 2014ben” címmel tartott elõadást. A határon túli és magyarországi ifjúsági szervezetek vezetõi ez alkalommal is találkoztak, minek során behatóan megtárgyalták az ifjúságot érintõ aktuális kérdéseket. Almásy László Attila némileg rendhagyó módon nem Budapesten, hanem a szentendrei Péter-Pál templomban adott orgonahangversenyt. Az utolsó napon Szentendre – Visegrád – Esztergom útvonalon autóbusz-kiránduláson vettek részt. 19 9 6 . s z e p t e m b e r 1 – 7. A Rákóczi Szövetség nyolcadik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort az Energiagazdálkodási Intézet üdülõjében, melyre 80 határon túli diák érkezett. A találkozón Dobozi György, az Energiagazdálkodási Rt. vezérigazgatója energetikai kérdésekrõl beszélt, majd Szabó Iván, a Magyar Demokrata Néppárt elnöke Kormány a mérlegen félidõben, Stumpf István politológus Magyarország belpolitikai helyzete politológus szemmel; a választói magatartás várható tendenciái 1998-ig, Solymosi László-

9


né Partnerség a civil szférában, Lengyel László közgazdász-politológus Látszik-e az alagút vége?, Bagi Gábor történész-muzeológus A magyar külpolitika értékelése, Szász Jenõ, Székelyudvarhely polgármestere Az út rögösségérõl, mely a szentendrei táborból a székelyudvarhelyi polgármesteri székbe vezet, Bauer Béla szociológus Gondolatok az Igazi Mao címû film „margójára”, Franka Tibor újságíró A magyar sajtó helyzete, Mohay Tamás néprajztudós Magyarság és Mária-tisztelet – A csíksomlyói búcsú képekben; Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkára Belpolitikai vihar a román–magyar alapszerzõdés körül – helyzetkép a parlament ülése után, Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának helyettes vezetõje Kereszténydemokrácia és nemzet, Sunyovszky Szilvia színmûvész Hivatástudat és értékrend, Fekete György belsõépítész, volt helyettes államtitkár A Magyar Örökség (Díj), Molnár Imre történész Küldetéstudat ezer év magyar szentjeinek életében, Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter A román–magyar alapszerzõdés és annak nemzetközi megítélése, Pusztaszeri László történész A magyarság eredete és a honfoglalás, végezetül Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Van alternatíva? címmel tartott elõadást. A programot a Szentendrei Skanzen megtekintését is magába foglaló kirándulások, továbbá éjjeli filmvetítések tették színesebbé, melyek során a vizuális kultúra iránt fogékony fiatalok több neves magyar filmrendezõ, így Sára Sándor Feldobott kõ, Bódy Gábor Psyché, Gothár Péter Megáll az idõ, valamint Márton István Budapest Orfeum címû alkotását tekinthették meg. Szeptember 3-án együtt nézték meg a román–magyar alapszerzõdés elfogadása miatt összehívott rendkívüli parlamenti ülésrõl sugárzott televíziós közvetítést. Némileg rendhagyó módon a budapesti Wekerle-telepi Szent József kórus adott koncertet a szentendrei Péter-Pál templomban. 19 97. a u g u s z t u s 31. – s z e p t e m b e r 5 . A Rákóczi Szövetség kilencedik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort az Energiagazdálkodási Intézet üdülõjében, melyre több mint 50 határon túli diák érkezett. A tábor programjának ebben az évben is kiemelkedõ eseménye volt a meghívott parlamenti pártok képviselõinek elõadása. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Magyar polgárok határon innen és túl – A Fidesz-MPP külpolitikai elképzelései, Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke 7 milliós ország lesz Magyarország? – Az MDF népesedéspolitikai elképzelései, Szabó Iván, a Magyar Demokrata Néppárt elnöke Ígérgetés vagy felelõs politizálás – Mit tervez az MDNP egy korszerû Magyarország megteremtéséért, Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke Ifjúság és kereszténydemokrácia, Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõje Az FKGP stratégiája a határon túli magyarság kérdésében, míg a Magyar Szocialista Párt képviseletében Ring Éva, a Határon Túli Magyarok Hivatala közigazgatási fõtanácsosa Az „új arcú magyarok” szellemi öröksége címmel tartott elõadást. A Szabad Demokraták Szövetségét Horn Gábor országos ügyvivõ képviselte.

10


A pártok vezetõ tisztségviselõi mellett értékes szakelõadások is elhangzottak. A tábor immáron hagyományos vendége, Lengyel László közgazdász-politológus, a Pénzügykutató Rt. vezérigazgatója Mozgástér vagy kényszerpálya címû elõadásában a gazdasági kibontakozás esélyeit vizsgálta, s ezen belül azt elemezte, hogy a magyarországi gazdasági fejlõdés milyen lehetõségeket nyújt a határon túli magyar fiatalok érvényesülésére. Kaltenbach Jenõ ombudsman A nemzeti és etnikai kisebbségek jogvédelme – Az országgyûlési biztos szerepe napjaink Magyarországán címû elõadásában a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó s Közép-Európában egyedülálló ombudsmani intézmény funkcióját ismertette. Kulcsár Szabó Ernõné, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium munkatársa A határon túli magyarság magyarországi oktatásfinanszírozási lehetõségei címû elõadásában a határon túli magyar fiatalok anyaországi továbbtanulási kilátásairól adott áttekintést. Lázár Ervin író a szülõföld szeretetérõl tartott személyes hangvételû elõadást. A Rákóczi Szövetség vezetõi találkoztak a magyar ifjúsági szervezetek vezetõivel, s ennek során megbeszélték az együttmûködés további lehetõségeit. Minden este gazdag kulturális programválaszték biztosította a kikapcsolódást. Horián Viktor, a Pozsonyi Színmûvészeti Fõiskola növendéke színi elõadásában Eugene Ionescu Meghalt a király címû darabját nézték meg. A Bendõ együttes népzenei mûsorral, míg a KOR-ZÁR együttes megzenésített versekkel lépett fel. Fábry Sándor humorista önálló estet adott. A tábor hagyományos befejezéseként Almásy László Attila orgonamûvész városmajori templomban adott hangversenye, majd a Városmajori Katolikus Ifjúsági Egyesület által rendezett fogadás szolgált. 19 9 8 . a u g u s z t u s 2 9 . – s z e p t e m b e r 5 . A Rákóczi Szövetség tizedik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort az Energiagazdálkodási Intézet üdülõjében, melyre 70 határon túli diák érkezett. A jubileumi tábort annak fõvédnöke, Habsburg György nagykövet nyitotta meg. A pártok vezetõ személyeivel való találkozás során Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, a Fidesz külpolitikai szaktekintélye, Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke, Bánk Attila és Horváth Béla, a Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõi, Szent-Iványi István, a Szabad Demokraták Szövetsége és Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt külpolitikai szakértõje fejtette ki véleményét aktuálpolitikai, a határon túli ifjúságot fokozottan érdeklõ és érintõ kérdésekben. A szomszédos országok (Jugoszlávia, Románia, Szlovákia) bemutatását követõen adódott lehetõség a határon túli magyar politikai pártok, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (A. Nagy László és Csáky Pál) képviselõivel való beszélgetésre. A politikai jellegû témák mellett komoly hangsúlyt helyeztek a gazdasági és energetikai problémákra is. Lengyel László közgazdász-politológus, a Pénzügykutató Rt. vezérigazgatója Gazdasági és politikai alternatívák, Zarándy Pál, az ETV Erõterv Rt. igazgatója Közép-Kelet-Európa energetikai rendszerének átalakulása, Heil Péter, a Miniszter-

11


elnöki Hivatal fõosztályvezetõje A Phare-program Közép-Kelet-Európában címmel tartott elõadást. Mindamellett Befektetõi szemmel a régióban címmel olyan meghívottakkal szerveztek kerekasztal-beszélgetést, akiknek cégei a szomszédos országokban jelentõs befektetések felett diszponálnak (Akzo-Nobel, Külkereskedelmi Bank, MOL, Pannonplast). A Rákóczi Szövetség vezetõi külön konzultációt is folytattak az egyes régiókból idelátogató diákcsoportokkal. A kötetlen programok tekintetében több vetélkedõ mellett a fiatalok egy roppant izgalmas fociológiai beszélgetést is folytathattak Kun Ferenczcel, a Rákóczi Szövetség alelnökével és Bene Ferenccel, a ’60-as és ’70-es évek legendás válogatott labdarúgójával. Számos nívós kulturális esemény emelte a tábor színvonalát, így a Pannónia Klezmer, a Greenfields, a Bendõ és a NonSens koncertje, szlovákiai magyar költõk megzenésített versei a KOR-ZÁR elõadásában, Fellner Gréti önálló estje, valamint Kovács Botond orgonahangversenye. 19 9 9 . a u g u s z t u s 2 9 . – s z e p t e m b e r 5 . A Rákóczi Szövetség tizenegyedik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort az Energiagazdálkodási Intézet üdülõjében, melyre 50 határon túli diák érkezett. „A magyarság túlélési esélyei az évezredfordulón” elnevezéssel meghirdetett táborban a nemzet jövõjét alapvetõen befolyásoló kérdéseket – mint a demográfia, a globalizáció, a határon túli magyarság helyzete – vették vizsgálat alá. Ezek több szempontú megközelítése, átfogó értelmezése érdekében Jelenits István piarista szerzetes A katolicizmus szerepe az ezredfordulón, Tõkéczki László történész Értékek és eszmék a fogyasztói társadalomban, Vértes András közgazdász A globalizáció hatása a magyar gazdaságra, Szörényi Szabolcs A számítógép a 21. században, Réz András esztéta Az ördög évszázada, Hidy Péter szociológus A magyar kultúra elterjesztésének eszközei a 21. században címmel tartott elõadást. A tradíciókhoz híven számos jeles közéleti szereplõ is ellátogatott a táborba, így Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja tiszteletbeli elnöke, akik a határon túli magyarság szempontjából vizsgálták a túlélés esélyeit. Chikán Attila gazdasági miniszter ezúttal nem (csak) politikusi minõségben, hanem közgazdász professzorként tartott elõadást, majd folytatott beszélgetést a diákokkal. A rendkívül hasznos információkat nyújtó pályázatírási és szervezetfejlesztési tréningek mellett több kulturális rendezvény, így a KOR-ZÁR és a NonSens koncertje színesítette a programot. Szeptember 3-án az egyetemisták és fõiskolások Kõszegre utaztak, ahol csatlakoztak az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament és a Kor-Határ Alapítvány által Fesztivál a határon címmel megszervezett nagyszabású ifjúsági találkozóhoz, amelyen mintegy 800 magyarországi fiatal társaságában vehettek részt a sokszínû programsorozaton.

12


2000. augusztus 28.–szeptember 5. A Rákóczi Szövetség tizenkettedik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort az Energiagazdálkodási Intézet üdülõjében, melyre mintegy 70 határon túli diák érkezett. Az „Orient Expressz” címet viselõ tábor programja a Millennium évében rendkívül összetett volt. A határon túli magyar politikai pártok vezetõi közül Csáky Pállal, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettesével, Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével és Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével folytathattak az aktuális problémákat számba vevõ beszélgetést. Szakmai – történelmi, filozófiai, esztétikai és etikai – vonatkozásban Keresztes Lajos történész Európai potyautasok – a magyarok mint hívatlan vendégek a politikai Európában, Molnár Gusztáv Geopolitikai törésvonalak a Kárpát-medencében, Kömlõdi Ferenc médiafilozófus Az intelligens média felé, Réz András esztéta Kultúrpláza – plázakultúra és Móra Veronika Génmanipuláció címmel tartott elõadást. Az országbemutató sorozat keretében Mehmet Basaran, a Köprü – Híd fõszerkesztõje Az Oszmán Birodalom után, Attatürk és a modern Törökország, Csíkhelyi Lenke történész A bolgár ortodoxia, Sárdi Károly kül- és biztonságpolitikai szakértõ Ausztria 20. százada, Takács Ferenc A német gazda(g)ság, Olasz György A francia nemzetfelfogás, Tóth István Zoltán, az Országimázs Központ fõosztályvezetõje Magyarország új arca címmel tartott elõadást, valamint egy szerb táncházat és egy õsmagyar kultúrát ismertetõ elõadást is rendeztek. Külön színt képviselt Kun Ferencz és Bánki Dodó Fociológia, Ekler Dezsõ és Vadász György építészmérnökök Botránykõ?!, Nemere István író A 21. század története és Szendrõ Szabolcs A Börzsönytõl a Himalájáig címmel meghirdetett beszélgetése. A Szülõföld ösztöndíjról Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója, Ríz Ádám, az Oktatási Minisztérium fõosztályvezetõje és Szabó Zoltán, a Selye János Szakkollégium ügyvezetõje tartott ismertetést. A kétségkívül hasznos információkat adó pályázatírási tréningek mellett minden este változatos kulturális mûsor – a Bananas, a KOR-ZÁR és a NonSens koncertje, Szûcs Enikõ performance mûsora, Homorodi Cili és Kerekesi Éva sztepp bemutatója – egészítette ki az ismeretterjesztõ, gondolatébresztõ elõadásokat. 2 0 01. a u g u s z t u s 2 8 . – s z e p t e m b e r 2 . A Rákóczi Szövetség tizenharmadik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort az Energiagazdálkodási Intézet üdülõjében, melyre 55 határon túli diák érkezett. A „Lélekbulvár” elnevezésû tábor programjának centrumában egy mindig aktuális téma: az ember, s azon belül is az emberi lélek állt. A lélek rejtelmeinek feltárásához – különösen korunk kihívásaihoz, vagyis az egyre gyorsuló világhoz való alkalmazkodás és az exponenciálisan növekvõ információáradat következményeihez – több tudományág, különösen az orvostudomány, a pszichológia, a néprajztudomány és az esztétika mód-

13


szerével közelítettek. E témakörben Léder Rózsa szakpszichológus A magyar lelkiállapot a fiatalok körében, Szili Ilona szakpszichológus Egész-ség, lelki és testi problémák összefüggései az orvostudomány szemszögébõl, Erõss László pszichológus Szcientológia – vallás vagy üzletelés a lélekkel?, Huncsik Péter pszichológus A pszichodráma lehetõségei az interetnikus konfliktusok megoldásában, Andrásfalvy Bertalan néprajztudós A hagyományos magyar népi mûveltség értékei (A lélek ápolása a magyar nép hagyományos kultúrájában), Szabó Ottó festõmûvész Lélek és mûvészet, Czakó Gábor író Bûn az élet?, Szarka Miklós misszióvezetõ Vallásos-e és hogyan vallásos a mai ember? és Réz András esztéta Új evolúció címmel tartott elõadást. A lélektani természetû elõadások mellett a határon túli ifjúságot különösen érdeklõ státusztörvény ügyével, valamint a határon túli felsõoktatás ügyével is foglalkoztak. A státusztörvény végrehajtása és nemzetközi háttere címû fórumon Eiselt György, a Belügyminisztérium informatikai és távközlési helyettes államtitkára, Jakab András, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöki fõtanácsadója és Halzl József elnök fejtette ki véleményét. Ehhez kapcsolódóan Dobos Ferenc, a Balázs Ferenc Intézet kutatási igazgatója Melyik felén kenjük meg a vajas kenyeret? (A státusztörvény hatása a határon túli magyarok közéleti értékrendjére) címmel tartott elõadást. A határon túli magyar intézményfejlesztési elképelések címû elõadás keretében Zsigmond Barna, az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsõoktatási Fejlesztési Programiroda igazgatója és Ulicsák Szilárd, a Határon Túli Magyarok Hivatala irodavezetõje ismertették a kormányzati koncepciót. A fiatalok az elõadások mellett egy egész napot felölelõ önismereti és kommunikációs tréningsorozaton, valamint egy visegrádi kirándulással egybekötött vetélkedõn vettek részt, mely utóbbin különbözõ, játékos formában feladott készség- és képességfejlesztõ gyakorlatot kellett megoldaniuk. Az esti kulturális programok tekintetében a felvidéki KOR-ZÁR együttes verseket megzenésítõ és a Sándor Kvartett komolyzenei koncertje említendõ meg. 2 0 0 2 . a u g u s z t u s 2 6 – 31. A Rákóczi Szövetség tizennegyedik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort, ezúttal – mivel az Energiagazdálkodási Intézet üdülõjének privatizációja elõrehaladott állapotba jutott – rendhagyó módon Budapesten, a Római-parti Kempingben. A táborba mintegy 70 határon túli diák érkezett. A tábor programjának tengelyében egyfelõl az új kormányzat elképzeléseinek, illetve a határon túli magyarság törekvéseinek megismerése, másfelõl az aktuális gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések megvitatása állt. Szalay Gábor, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára a Széchényi-tervrõl, annak jövõjérõl, az új kormány ezzel, illetõleg a szomszédos országok magyarságát érintõ célkitûzéseivel kapcsolatos elképzeléseirõl, valamint a regionális gazdasági együttmûködés lehetõségeirõl, Hernádi Zsolt, a MOL elnöke a társaság Kárpát-medencei célkitûzéseirõl, hosszú távú terveirõl, míg Betegh Sándor, a Danubius Hotel vezérigazgatója saját cégének példáján keresztül a Kárpát-medencei léptékben zajló magyar beruházásokról és ezek gazdaságföldrajzi következményeirõl tartott elõadást.

14


A határon túli magyarság vonatkozásában Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke kárpátaljai helyzetelemzést adott, míg Hamberger Judit, a Teleki László Alapítvány munkatársa a felvidéki magyarság helyzetét ismertette a népszámlálás után, különös tekintettel a szlovák–magyar viszony alakulására. Aktuális társadalmi kérdéseket illetõen Kucsera Tamás bemutatta a határon túli ifjúsági szervezetek Magyar Ifjúsági Konferenciában betöltött szerepét, amit szakmai vita követett. Potápi Árpád országgyûlési képviselõ, a Székely Szövetség elnöke a Magyarországon mûködõ civil szervezetek általános ismertetését követõen vázolta szervezetének ténykedését. Halzl József elnök a Rákóczi Szövetség célkitûzéseirõl, ezek megvalósításáról szólt. Koltay Gábor filmrendezõ a média, a televíziózás mai magyar közéletben játszott szerepérõl tartott elõadást. A fiatalok az összetartás-tudatot és a csapatszellemet erõsítõ játékos vetélkedõ mellett Benkõ Szabolcs és a Sándor Kvartett komolyzenei hangversenyét, a Los Bastrados együttes közismert slágereket felvonultató koncertjét hallgatták meg. 2 0 0 3 . a u g u s z t u s 2 5 – 31. A Rákóczi Szövetség tizenötödik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort, mely visszatért Szentendrére. A Pap-szigeti Kempingbe 80 határon túli diák érkezett. A tábor tematikája a politika – közélet, gazdaság, média és sport rendezõelve mentén formálódott ki, minek során az aktuális kül- és belpolitikai eseményeket, a távközlési piac jövõbeni alakulását, a közszolgálati híradás állapotát, magyar vállalatok Kárpát-medencei befektetéseit és a sport fontosságát vették górcsõ alá. A politika – közélet témakörben Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke a rendezvény nyitóelõadásában a parlament Kárpát-medencei magyarság érdekében kifejtett tevékenységét foglalta össze, melyben az Európai Unióhoz történõ csatlakozás után esedékes nemzeti vízum kérdésének pozitív megoldását és a kettõs állampolgárság rendezését említette meg. Benyhe István, a Duna TV kommunikációs igazgatója Magyarország szomszédos országokhoz fûzõdõ külpolitikai viszonyait fejtegette, mellyel kapcsolatban legfontosabb kérdésként az merült fel, hogy milyen politikai stratégia alkalmazásával lehet biztosítani a szomszédos országokban élõ magyarság megmaradását, és ezzel együtt megoldást találni nehéz helyzetére. Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes a Magyar Koalíció Pártjának a Szlovák Köztársaság kormányában betöltött szerepét elemezte. A státusztörvény oktatási programjának felvidéki vonatkozású reformjairól Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára – aki a kormányzat határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját is összefoglalta – és Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnökhelyettese fejtette ki véleményét. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a szomszédos országokba szóló vízumkényszer lehetõségérõl pedig Németh Zsolttal, az Országgyûlés Külügyi Bizottságának elnökével – aki kitért a kettõs állampolgárság kérdéseire is – és Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével – aki egyúttal a kárpátaljai magyarság helyzetérõl is átfogó képet adott – folytattak a résztvevõk beszélgetést. Kõnig Sándor, az Apáczai Közalapítvány elnöke a határon túli magyar oktatásügy támogatását végzõ közalapítvány tevékeny-

15


ségérõl adott tájékoztatást. Bacsó Nándor ügyvezetõ igazgató a Héra Alapítvány, míg Halzl József elnök a Rákóczi Szövetség munkáját mutatta be. A gazdaság témakörében a korábbi évek hagyományait követve a szomszédos országokkal folytatandó gazdasági együttmûködésben érdekelt cégek képviselõi ismertették eredményeiket, terveiket. A magyar gazdaság helyzetét, irányát Varga Mihály volt pénzügyminiszter, az Országgyûlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának elnöke értékelte. Magyar nagyvállalatok a határon túl címmel Bogsch Erikkel, a Richter Gedeon vezérigazgatójával, Kapolyi Lászlóval, a System Consulting elnökével és Hantosné Honi Judittal, az OTP Bank fõosztályvezetõjével folytattak kerekasztal-beszélgetést. A távközlési piac kilátásairól Doros Béla, a Matáv igazgatója és Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az Euroweb vezérigazgatója adott prognózist. A közszolgálati híradással és tájékoztatással, illetõleg a magyarországi médiahelyzettel kapcsolatban Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke, Pekár István, a Duna TV elnöke és Rákay Philip, a HÍR TV mûsorvezetõje mûhelytitkokat is megosztva adott átfogó képet. Bayer Zsolt újságíróval kötetlen jellegû beszélgetést folytattak. A Kárpát-medencei magyar sport helyzetérõl Gergely András világbajnok vízilabdázóval és Orosz Csaba olimpikon kenussal folytathattak beszélgetést, akik – mindketten felvidéki származásúak lévén – nem csak a sportsikerek okozta eufóriáról, hanem a kisebbségi lét árnyoldalairól is hiteles képet festettek. A gazdag szakmai programot sokrétû kulturális program egészítette ki, melynek keretében Almásy László Attila adott orgonahangversenyt a szentendrei Péter-Pál templomban, valamint megtekintették Rudolf Péter és Kapitány Iván Üvegtigris címû filmvígjátékát. Noha a délszláv polgárháborút egy magyar önkéntes szemével bemutató Chico címû film vetítése technikai vis maior miatt elmaradt, a film fõszereplõjével, Eduardo Rózsa Floressel hosszú beszélgetést folytattak, aki érzékelhetõ közelségbe hozta a film legapróbb részleteit is. Az utolsó este a Lean Dubh együttes lépett fel. A táborban a Rákóczi Szövetség, valamint a határon túli egyetemi ifjúságot képviselõ szervezetek (Erdélybõl az Országos Magyar Diákszövetség, Felvidékrõl a Diákhálózat, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete, Vajdaságból a Vajdasági Magyar Diákszövetség,) vezetõi megbeszélést folytattak az együttmûködés helyzetérõl és aktuális politikai kérdésekrõl. A négy érintett diákszervezet közös állásfoglalásban mondott köszönetet a tábor megszervezéséért, és reményüket fejezték ki a tekintetben, hogy a kedvezménytörvény módosítása után az érintett családok közvetlenül kapják meg a törvény alapján nekik járó oktatás-nevelési támogatást. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy újrainduljon az Apáczai Közalapítvány által kezdeményezett, de idõközben megfeneklett ösztöndíj-program a határon túli magyar fõiskolások részére.

16


Á l l á s fo g l a l á s Az idén XV. alkalommal szervezte meg a Rákóczi Szövetség az immár hagyománnyal rendelkezõ Kárpátok Fõiskolás Tábort Szentendrén, ahol részt vettek a Kárpát-medencei magyar ifjúság képviselõi. A rendezvényen a már megszokott színvonalas programokon vehettek részt a határon túli magyar fiatalok, ahol megjelentek a magyar közélet meghatározó személyiségei. Annak ellenére, hogy az idén a tábor elõször nem részesült állami támogatásban, örömmel tapasztaljuk, hogy a Rákóczi Szövetség mégis tudta biztosítani a már megszokott színvonalat és létszámot. Olyan cégek vezetõi is részt vettek és tartottak elõadást, amelyek jelentõs szerepet játszanak a szomszédos országok gazdasági életében. A programok szakmailag kimerítõek voltak, melyek során megvitatásra kerültek a határon túli magyarságot érintõ aktuális politikai kérdések, úgymint a státusztörvény, vízumkényszer, kettõs állampolgárság. Örömmel vettük tudomásul, hogy a kedvezménytörvény módosításával lehetõvé válik, hogy oktatási-nevelési támogatásban részesüljenek az egy iskolaköteles gyermeket nevelõ családok is. Feltétlenül szükségesnek tartjuk viszont, hogy e támogatásban közvetlenül részesüljenek az érintett családok. Reményünket fejezzük ki, hogy a magyar kormány megtalálja annak módját, hogy hosszú távú, több belépésre jogosító és ingyenes vízumot tud biztosítani a határon túli magyarok számára, felhasználva a Lengyelország és Ukrajna között született megállapodás tapasztalatait. A szakmai programok keretén belül tartalmas eszmecserére került sor a tábor elõadói és résztvevõi között a kettõs állampolgárság kérdéseirõl, és ama vélemény fogalmazódott meg, hogy azon szomszédos országokban, ahol ezt az adott ország kormánya támogatja és a magyar közösség is igényli, meg kell találni a kettõs állampolgárság intézménye megvalósításának módját. Úgy gondoljuk, a kérdés gyakorlati megoldása nem okoz tömeges bevándorlást, és nem gyakorol jelentõsebb befolyást a magyar gazdaságra. Örülünk, hogy az Apáczai Közalapítvány kibõvült anyagi kerettel rendelkezik, azonban nehezményezzük, hogy e keret fõként a szakoktatás támogatására szûkült le, továbbá kifogásoljuk, hogy a korábbi ösztöndíj-program megfeneklett. A tábor megerõsítette bennünk a tudatot, hogy az ifjúságnak kulcsszerepet kell vállalnia a határon túli magyarság megmaradásában és gyarapodásában. Reméljük, a Rákóczi Szövetség hagyományaihoz hûen a jövõ évben is megszervezi a Kárpátmedencei ifjúság számára ezen találkozót, ezáltal is hozzájárulva a nemzeti összetartozás-tudatunk erõsítéséhez. Szentendre, 2003. augusztus 28. Szakszon Norbert elnök, Diákhálózat (Felvidék) Enyedi Lajos elnök, Országos Magyar Diákszövetség (Erdély) Sarok Norbert elnök, Vajdasági Magyar Diákszövetség (Vajdaság) Mester András elnök, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (Kárpátalja)

2004. szeptember 1–5. A Rákóczi Szövetség tizenhatodik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort, immáron a Pap-szigeti Kempingben, melyre 80 határon túli diák érkezett. A tábor tematikáját Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozása határozta meg, minek következtében a Kárpát-medencei magyarság politikai, gazdasági, kulturális hely-

17


zetét és mentális állapotát kívánták elemezni az új kihívásokat rejtõ helyzetben. A jeles közéleti személyiségek és szakemberek által tartott elõadások politikai, gazdasági és kulturális tárgycsoportba voltak sorolhatók. A bel- és külpolitikai tárgyú elõadások tekintetében Németh Zsolt, az Országgyûlés Külügyi Bizottságának elnöke az Európai Unióban érvényesítendõ magyar nemzetstratégiáról fejtette ki nézeteit. Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára az uniós támogatási formákról és e források lehívásának lehetõségeirõl adott ismertetést. Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára az informatika hihetetlen felértékelõdésérõl, az Internet és mobilkommunikáció robbanásszerû fejlõdésérõl, a Kárpát-medencei „digitális honfoglalásról” fejtette ki véleményét. A határon túli magyarság perspektíváját a csatlakozás kapcsán Bauer Edit, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának európai parlamenti képviselõje és Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elemezte. A gazdasági jellegû kérdéseket illetõen Tolnay Lajos, a Magyar Alumínium Rt. elnöke, Mártha Imre, a Magyar Villamos Mûvek Rt. kereskedelmi igazgatója, valamint Galácz Ábel, a MOL Rt. Elnöki Titkárságának vezetõje tartott elõadást a Kárpát-medencei magyar befektetésekrõl. Ezen elõadások keretében megvitatták a határon túli hallgatók nagyvállalatoknál végezhetõ szakmai gyakorlatának eshetõségét is. Szintén ehhez a területhez kapcsolódott Both János, az Új Kézfogás Közalapítvány titkárának a határon túli vállalkozásfejlesztésrõl nyújtott tájékoztatása. A kulturális szegmensben Klaus Weigelt, a Konrád Adenauer Alapítvány elnöke a kereszténység jelentõségérõl, Európa formálódásában betöltött szerepérõl, Czakó Gábor író pedig a magyar nyelv és európai kultúra összefüggéseirõl tartott elõadást. A szakmai elõadásokat kulturális programok egészítették ki. A tábor elsõ estéjén a korábbi évekhez hasonlóan a Benkõ kvartett adott kamarakoncertet. Megtekintették Koltay Gábor Trianon – melyet követõen alkalom adódott a rendezõvel való kötetlen társalgásra – és Fekete Ibolya Chico címû filmjét. A szabadidõs programok vonatkozásában több, egymás megismerését szolgáló vetélkedõt szerveztek. Osztatlan sikert aratott a Kavalkád táncegyüttes tábort záró népi táncháza. A rendezvény záróaktusát a Halzl József elnök által moderált s Barthel-Rúzsa Zsolt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke részvételével megszervezett ifjúsági kerekasztal-beszélgetés képezte, amelyen az ifjúsági szervezetek civil társadalomban betöltött szerepének és lehetõségeinek megvitatását követõen a határon túli magyar diákszervezetek közös zárónyilatkozatot fogadtak el, melyhez felkérték a jelen nem lévõ határon túli ifjúsági szervezetek csatlakozását is.

18


Z á r ó ny i l a t ko z a t X V I . K á r p á t - m e d e n c e i N y á r i F õ i s ko l á s T á b o r A Rákóczi Szövetség immáron tizenhatodik éve rendezte meg Kárpát-medencei Fõiskolás Táborát Szentendrén, mely a Magyar Ifjúsági Konferencia mellett szinte az egyetlen fórumot jelenti a határon túli fiatalok és szervezeteik találkozására. Alulírottak, az általunk képviselt ifjúsági szervezetek nevében, kihasználva az együttgondolkodás lehetõségét és a határon túli fiatalok helyzetét elemezve, a következõ nyilatkozatot fogadjuk el: 1. A határon túli ifjúsági szervezetek fontosnak tartják kihangsúlyozni, hogy a mindenkori magyar kormány nagy felelõsséget visel a határon túli magyarság iránt. Szeretnénk felhívni a frissen megalakuló magyar kormány figyelmét, hogy az elmúlt években stagnált, sõt egyes területeken csökkent a határon túli célokra fordítható vagy a határon túli magyarsággal foglalkozó szervezetek által igénybe vehetõ állami források mértéke. Mivel ez a folyamat a nemzet egésze – és így a Magyar Köztársaság – szempontjából káros, a kormányt fokozott felelõsség terheli eme folyamat megállításában. Felszólítjuk ezért a magyar kormányt, hogy emelje a határon túli célokra fordítható források összegét, biztosítva azon pályázati lehetõségek kibõvítését, melyek közvetlenül ilyen célokat szolgálnak. 2. A fõiskolás tábor során fokozatosan érlelõdött meg az a gondolat, hogy elengedhetetlen a magyar nemzeti stratégia megalkotása, mely választ adna olyan fontos kérdésekre, mint a magyarság tragikus demográfiai mutatói, a csökkenõ gyereklétszám, a családalapítási kedv apadása. Ezek a folyamatok a határon túli régiókban folyamatos asszimilációval párosodnak. Felkérjük ezért a magyar országgyûlés pártjait, hogy kezdeményezzék egy magyar nemzeti stratégia kidolgozását, melynek munkálataiba bekapcsolódnának a magyarországi és határon túli civil szervezetek is. Felkérjük továbbá õket, hogy segítsék elõ ezt megfelelõ finanszírozási programok kidolgozásával is. 3. Nagy jelentõségû ügynek tartjuk a határon túli magyar oktatásügy szempontjából az oktatási-nevelési támogatás bevezetését, mely reményeink szerint nagy szerepet fog játszani a határon túli oktatásügy vonzóképességének növelésében, és így alkalmas lehet az asszimilációs folyamat megállítására. Fontosnak tartjuk, hogy az oktatási támogatás képes legyen közvetlenül a szülõket megszólítani, így általában javasoljuk – ismerve az egyes régiók eltérõ helyzetét –, hogy az oktatási támogatás a családokhoz közvetlen módon jusson el. 4. Üdvözöljük az elmúlt idõszak pozitív fejleményeit, így a felvidéki magyar nyelvû oktatásban beállt alapvetõ változásokat, a révkomáromi magyar nyelvû egyetem létrejöttét, az önálló nyitrai nemzetiségi kar megalapítását és az érsekújvári független, magyar tannyelvû gimnázium megalakulását. Fontosnak tartjuk azonban felhívni a közvélemény figyelmét a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Fõiskola körüli problémákra. Szervezeteink a fõiskola jelenlegi státuszának és függetlenségének megõrzése mellett állnak, és szolidaritásukat fejezik ki az e célból szervezett 2004. szeptember 8-i tüntetéssel. 5. Szervezeteink kötelességüknek érzik felhívni a figyelmet a Vajdaságban eluralkodó, az ottani magyarságot sújtó erõszakra, amellyel a magyarságot szülõföldjük elhagyására akarják kényszeríteni. Felszólítjuk a magyar politikai döntéshozókat, hogy – felhasználva a nemzetközi fórumokat is – fokozott aktivitással cselekedjenek a magyarokat, különösen a fiatalságot folyamatosan érõ erõszak megszüntetése érdekében. Szentendre, 2004. szeptember 4. Aláírók: Diákhálózat (Felvidék); Magyar Ifjúsági Közösség (Felvidék); Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (Kárpátalja); Országos Magyar Diákszövetség (Erdély); Magyar Ifjúsági Tanács (Erdély); Vajdasági Magyar Diákszövetség (Vajdaság)

A tábort a Konrad Adenauer Alapítvány és a Hírközlési és Informatikai Minisztérium támogatta. 19


2005. augusztus 29.–szeptember 3. A Rákóczi Szövetség tizenhetedik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort, a Pap-szigeti Kempingben, melyre 86 határon túli diák érkezett. A tábor megrendezését ebben az évben különleges izgalom övezte, hiszen a Pap-szigetet is fenyegette az augusztusban levonult dunai árhullám, amely éppen a kezdõnapon érte el tetõzését. A kemping tulajdonosainak áldozatos munkája eredményeként sikerült megmenteni a területet az árvíztõl. Igaz, hogy az elsõ napokat homokzsákok és földmunkagépek társaságában kellett eltölteni. A tábor témája ez évben a magyar nemzetstratégia a Kárpát-medencében volt. A neves elõadók más-más megközelítésben mutatták be az anyaországi és határon túli magyarok nemzetstratégiáját, a magyar közösségek, régiók egymáshoz és a többségi társadalmakhoz való viszonyát. Kövér László, a Fidesz Országos Választmányának elnöke a Magyarországon uralkodó gondolkodásmód és a nemzetstratégiai és kisebbségpolitikai vízió korlátait ismertette, kitérve arra a felelõsségre, amit a mindenkori magyar kormány visel az elszakított nemzetrészekkel szemben. Németh Zsolt, a Magyar Országgyûlés Külügyi Bizottságának elnöke az Európai Unió és Magyarország kapcsolatrendszerérõl, illetõleg a magyar–magyar kapcsolatok európai dimenzióiról fejtette ki véleményét. A környezõ államok viszonylatában az ukrajnai kisebbségpolitikáról Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, a romániai kisebbségpolitikáról Veress Emõd, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezetõ alelnöke, a szerbiai kisebbségpolitikáról Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, a horvátországi kisebbségpolitikáról Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke tartott elõadást. Az elõadók igyekeztek bemutatni a határon túli magyar politikai szervezetek mûködésének feltételrendszerét és a magyar közösségek érdekében végzett tevékenységét. Andrásfalvy Bertalan néprajztudós, a Pécsi Tudományegyetem professzora történelmi dimenzióba ágyazottan vizsgálta a magyarság megmaradásának és etnográfiai jellegzetességeinek legfõbb kérdéseit. Szarka László történész, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a kisebbségi magyar közösségek önkormányzati modelljeirõl tartott elõadást. Veress László, a Duna Televízió Kuratóriumának tagja a közszolgálati média és a határon túli magyarság kérdéskörével ismertette meg a hallgatóságot, melyben a határon túli régiókról szóló tájékoztatással kapcsolatban rámutatott a magyarországi sajtó felelõsségére. Barthel-Rúzsa Zsolt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke és Ugron Gáspár Gábor fõtitkár a Nemzeti Civil Alapprogram szomszédos országokban élõ magyar kisebbségek számára biztosított pénzügyi támogatási lehetõségeirõl tartott közös elõadást. A kisebbségpolitika ügyét felkaroló civil szervezetek vonatkozásában Halzl József elnök a Rákóczi Szövetség határon túli magyar kisebbségek érdekében végzett sokoldalú tevékenységérõl adott tájékoztatást. Civil szervezetek a határon túli magyarságért címmel egy olyan kerekasztal-beszélgetést szerveztek, melyen az e területen mûködõ legfontosabb társadalmi szervezetek vezetõi, következésképpen Lipcsey Ildikó, az Erdélyi Szövetség elnöke, Katona Tamás, a Kárpátaljai Szövetség elnöke és Pecze Ferenc, a Hunyadi Szövetség elnöke vettek részt. Az ifjúsági szervezetek vezetõi pedig Ugron Gáspár Gábor 20


fõtitkár moderálásával ifjúsági kerekasztal-beszélgetést tartottak, mely alkalmat adott az egyes régiók problémáinak megbeszélésére, illetve a hatékonyabb együttmûködéshez szükséges ötletek kigondolására. A kiegészítõ programok keretében Ugron Gáspár Gábor fõtitkár az augusztusi székelyföldi árvíz során szerzett személyes tapasztalatait osztotta meg, amit a katasztrófa sújtotta területeken készített, s kivetítõn vetített képekkel illusztrált. Emellett egy drogprevenciós filmet is megnéztek, amely után alkalom adódott a megdöbbentõ élmények beszélgetés formájában való feldolgozására. A kulturális és szórakoztató programok tekintetében a tradicionális, egymás megismerését szolgáló vetélkedõk mellett a Benkõ Kamaraegyüttes adott szintúgy komoly hagyományokra visszatekintõen nagy tetszést kiváltó koncertet, illetve a fiatalok egy Szentendre és a budapesti Batthyány téri kikötõ közti, a Rákóczi Szövetség által bérelt rendezvényhajóval megtett sétahajózáson vettek részt. A tábort a Konrad Adenauer Alapítvány támogatta. 2006. augusztus 28.–szeptember 2. A Rákóczi Szövetség tizennyolcadik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort, a Pap-szigeti Kempingben, melyre 76 határon túli diák érkezett. A tábor tematikája a politika – közélet, gazdaság és civil társadalom problémái mentén alakult ki. Az elõadók tudományterületük, illetõleg politikai értékviláguk aspektusából vizsgálták az aktuális kül- és belpolitikai eseményeket, a magyar nagyvállalatok Kárpátmedence egészére kitekintõ gazdaságpolitikai stratégiáját, valamint a civil szervezetek tevékenységét. A civil társadalom szervezkedését, a civil szervezeteket illetõen Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti vezetõje Németország rövid történelmi és a német civil szféra mûködésének áttekintése után az Alapítvány magyarországi polgári társadalom kialakításában játszott szerepét mutatta be, minek során személyes tapasztalatairól is beszélt. Halzl József elnök és Ugron Gáspár Gábor fõtitkár a Rákóczi Szövetség Kárpátmedence egészét felölelõ tevékenységérõl adtak tájékoztatást, ismertetve rendezvényeit, az oktatási-nevelési támogatás lényegét, s határokon átívelõ kapocs szerepét, valamint örömmel számoltak be az új helyi szervezetek nagyszámú megalakulásáról. A politika – közélet témakörében Martonyi János volt külügyminiszter elõadásában a magyar külpolitikáról és a határon túli magyar kisebbségek helyzetérõl adott elemzõ körképet. A magyar külpolitika és érdekérvényesítés elemzéséhez sajátos hátteret adott a felvidéki magyarverés, amellyel kapcsolatban a magyar külpolitika lehetõségei és fogyatékosságai is megmutatkoztak. Az egyik nap programja budapesti látogatás okán rendhagyóan alakult. Elõször a Magyar Nemzeti Bankban Járai Zsigmond hivatalban lévõ és Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök tartott gondolatébresztõ elõadást a magyar gazdaság helyzetérõl, a politika és a gazdaság szoros kapcsolatáról és az euró bevezetésének folyamatáról. Ezt követõen az Országház épületét tekintették meg, majd a delegációs teremben Kishegyi Viktória, Szili Katalin házelnök munkatársa köszöntõjét

21


követõen Balog Zoltán, a Magyar Országgyûlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke tartott elõadást a Kárpát-medence kisebbségi és emberjogi helyzetérõl. Ugyanitt Csáky Pál, Szlovákia emberi jogokért, kisebbségekért és régiófejlesztésért felelõs volt miniszterelnök-helyettese, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökhelyettese Szlovákia választások után kialakult belpolitikai viszonyairól adott átfogó helyzetelemzést, melyben külön kitért a magyarokat ért legújabb atrocitásokra. A gazdasági jellegû kérdések tekintetében Bacskó Mihály, a Magyar Villamos Mûvek stratégiai igazgatója az állami kézben lévõ energetikai nagyvállalat stratégiájáról, mûködésérõl tartott diagramokkal és grafikonokkal is illusztrált elõadást. Ferenc I. Szabolcs, a MOL kommunikációs igazgatója az egyik legsikeresebb nagyvállalat közép-európai terjeszkedésének folyamatát ismertette. Szubjektív hangvételû és lebilincselõen érdekes volt Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója Katasztrófák nyomában címû, fényképekkel is illusztrált elõadása, aki a magyar karitatív szervezetek és a segélymunkások áldozatos munkáját mutatta be a különbözõ, katasztrófa sújtotta területeken (Indonézia, Sri Lanka, Pakisztán, New Orleans, Székelyföld). Elõadása érzékletes képet adott az egyes kultúrák eltérõ világszemléletérõl, katasztrófákhoz való viszonyulásáról. A kulturális és szabadidõs programok keretében a fiatalok Dietz Ferenc polgármester városháza dísztermében tartott köszöntõjét követõen egy idegenvezetõ szakszerû irányításával szentendrei városnézõ sétán vettek részt. Meghallgatták a Benkõ Kamaraegyüttes komoly hagyományokra visszatekintõ koncertjét. Az 1956-os forradalom 50. évfordulójára emlékezve megnézték Makk Károly Magyar Requiem címû filmjét, amely sajátos aspektusból, egy börtöncella lakóinak sorsán és visszaemlékezésein keresztül mutatja be a forradalom felemelõ és embert próbáló pillanatait, valamint az azt követõ megtorlásokat. Emellett megtekintették még Nimród Antal Kontroll címû alkotását, amely egy föld alatt dolgozó ellenõrcsoport különös, sokszor szürrealitásba hajló világát ábrázolja. Az ismerkedést szolgáló programpontok, így a vetélkedõk, a Batthyány térrõl induló sétahajózás és az utolsó napon a csapatépítést kifejezetten elõmozdító paintball-játék, amin 8 fõs csapatokra osztva mérték össze „harci” tudásukat, általános tetszést arattak. A tábort a Konrad Adenauer Alapítvány támogatta. 2 0 07. a u g u s z t u s 2 0 – 2 5 . A Rákóczi Szövetség tizenkilencedik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort, a Pap-szigeti Kempingben, melyre 100 határon túli diák érkezett. A tábor tematikája a politika – közélet, gazdaság és civil szervezetek csomópontjai mentén jegecesedett ki, minek következtében az aktuális, elsõsorban a Kárpát-medencében élõ magyarságot érintõ politikai, gazdasági és kulturális kérdéseket vitatták meg. A civil szervezetek vonatkozásában Halzl József elnök a Rákóczi Szövetség tevékenységét vázolta, míg Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti vezetõje – hasonlóan a tavalyi esztendõben tartott elõadásához – bemutatta a német alapítványt, hitet tett a fiatal generációk összefogásának és a társadalmi önszervezõdés fontossága mellett,

22


majd a boldogulás elõmozdítását szolgáló civil szervezetek létrehozásának jelentõségét hangsúlyozta, egyúttal a civil szervezetek számára létezõ támogatási rendszer minél teljesebb körû felhasználását javasolta. A politika – közélet témakörében Szigeti László, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja oktatásügyi alelnöke a felvidéki – a magyar óvodáktól egészen a magyar felsõoktatásig ívelõ – oktatás helyzetérõl nehézségeirõl, lehetõségeirõl adott átfogó tájékoztatást. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségpolitikai fõtanácsadója a megújuló nemzetpolitika elveirõl és intézményrendszerérõl, valamint az ennek keretében igénybe vehetõ támogatási lehetõségekrõl szólt. Hrubik Béla, a CSEMADOK elnöke a felvidéki magyar kulturális szervezet történetérõl és tevékenységérõl adott összefoglalást. Kövér László, a Fidesz Országos Választmányának elnöke az akut válság jegyeit mutató magyar politikai viszonyokat elemezte, miközben nem egy politikusról találó portrét festett, majd kiemelte a civil szervezetek erõsödésének fontosságát. Csepeli György szociológus, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közpolitikai igazgatója az értelmiség, elit szerepét mutatta be a társadalomban. A gazdasági ügyek vonatkozásában Tolnay Lajos, a Magyar Alumínium Mûvek elnöke a magyarországi kohászat múltjáról és jelenérõl, Magyarország gazdasági lemaradásának okairól beszélt, majd az elcsatolt országrészekben történõ magyar befektetések fontossága mellett érvelt, melyek – vállalatok létrehozása révén – többek között a magyar nyelv megõrzését is szolgálják. Tringer Ágoston, a Magyar Villamos Mûvek kommunikációs igazgatója Magyarország energiagazdálkodásáról, a globális felmelegedésrõl és annak hatásairól, valamint a megújuló energiaforrásokról beszélt. Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója Katasztrófák nyomában címmel a tavalyi esztendõ sikere után ismét vetítéssel egybekötött érdekfeszítõ elõadást tartott a világ különbözõ részein történt újabb katasztrófákról. A kulturális és szórakoztató programok keretében az augusztus 20. tûzijáték megtekintését a hatalmas vihar meghiusította. A szentendrei polgármesteri hivatalban tett látogatáson Dietz Ferenc polgármester és Kun Csaba alpolgármester köszöntötte a fiatalokat, majd fakultatív programként sétát tehettek Szentendre történelmi belvárosában. Egy nagyobb szabású kirándulás révén megtekintették Visegrádot, ahol megismerhették a királyi palota és a város történetét. A Benkõ Kamarazenekar ismételten nagy sikerû komolyzenei koncertet adott, melyre Kun Csaba alpolgármester is ellátogatott, valamint fellépett a Leann Dubh, egy kelta-magyar folklór zenét játszó zenekar is. Mindemellett kipróbálhatták vezetési tudásukat egy ügyességi quadpályán és célzási képességüket a nyíllövés során. Halzl József elnök összehívott egy kerekasztal-megbeszélést a táborban résztvevõ szervezetek képviselõi számára. Ennek során a Kárpát-medencében élõ magyar kisebbség nehézségeirõl és problémáiról, valamint a magyar nyelvû oktatás fontosságáról esett szó, s az utóbbival kapcsolatban a diákszervezetek vezetõi elkötelezték magukat a Rákóczi Szövetség beiratkozási programja mellett, amit egy nyilatkozat elfogadásával tettek közzé.

23


A R á k ó c z i S z ö ve t s é g X I X . S z e n t e n d r e i F õ i s ko l á s T á b o r á b a n r é s z t vev õ D i á k s z e r ve z e t e k ny i l a t ko z a t a 1. A táborban résztvevõ Kárpát-medencei magyar egyetemi és fõiskolai diákszervezetek képviselõi kifejezik köszönetüket a Rákóczi Szövetségnek azért, hogy 19. alkalommal is megrendezte a Szentendrei Fõiskolás Tábort, mely a határon túli magyar felsõoktatási hallgatók valamenynyi szervezetének egyedülálló módon és feltételekkel biztosít lehetõséget egymás megismerésére, a kapcsolatok elmélyítésére, szakmai elõadásokra és közös együttlétre. Remélik, hogy jövõre, a 20. jubileumi rendezvényt a szervezõk méltó körülmények közt valósíthatják meg, és kérik ehhez a magyar állam és a gazdasági szervezetek megfelelõ támogatását. 2. A tábor résztvevõinek szilárd meggyõzõdése, hogy a határon túli magyar közösségek megmaradásának egyik legfontosabb feltétele, hogy az egyének szabadságjogaikkal élve civil szervezetekben összefogva lépjenek fel közösségük érdekeinek érvényesítése érdekében. Azt kérik a fiataloktól mind Magyarországon, mind a szomszédos államokban, hogy egyéni céljaikat szolgáló tevékenységük mellett tagságukkal, szervezõ munkájukkal, szükség esetén áldozatvállalásukkal is segítsék a civil szervezeteknek a magyarság jövõjét szolgáló munkáját. 3. A táborban résztvevõ ifjúsági szervezetek és intézmények képviselõi rámutatnak a magyar nyelvû oktatás, illetve a magyar tannyelvû iskolaválasztás kiemelt fontosságára. Tekintettel arra, hogy az anyanyelven megszerzett tudás a legeredményesebb az egyéni boldogulás szempontjából, és ez biztosítja a magyar közösségek megmaradását, a jelenlévõ szervezetek elkötelezik magukat a Rákóczi Szövetség beiratkozási programjának megerõsítésére és az abban való közremûködésre. A nyilatkozat elfogadói felhívják a magyar állam és a határain túl élõ magyar közösségek figyelmét, hogy megfelelõ súllyal és fontossággal kezeljék, közüggyé téve az anyanyelvi alapfokú oktatás kérdését. Szentendre, 2007. augusztus 23-án A nyilatkozatot elfogadó diákszervezetek: Csíkszeredai HSZ, Ady Endre Diákkör (Prága), KMKSZ ISZ (Kárpátalja), VaMaDiSz (Szabadka), DH (Szlovákia), KAFEDIK (Brünn), KMTF-HÖK (Beregszász), Székelyudvarhelyi HSZ, OMDSZ (Románia), KIKELET (Kassa), Marosvásárhelyi HSZ, MMDSZ (Marosvásárhely), Temesvári HSZ, MKP ICS (Szlovákia), Márton Áron Szakkollégium (Budapest), PASz (Pozsony), PKE HÖK (Budapest), ÁF HSZ (Budapest), DMISZ + Civil Mozgalom (Szerbia), Partiumi Egyetem HSZ (Nagyvárad), JUGYIK (Nyitra)

A tábort a Konrad Adenauer Alapítvány támogatta. 2008. szeptember 1–6. A Rákóczi Szövetség huszadik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort, a Pap-szigeti Kempingben, melyre 75 határon túli diák érkezett. A tábor tematikája a politika – közélet, gazdaság és civil szervezetek aktuális kérdései mentén formálódott ki. A civil szervezetek vonatkozásában Halzl József elnök a Rákóczi Szövetségrõl, kitérve az oktatás-nevelési támogatás lényegére, Hans Kaiser budapesti irodavezetõ pedig a Konrad Adenauer Alapítvány rendeltetésérõl adott ismertetést, mellyel kapcsolatban leginkább az keltette fel az érdeklõdést, hogy milyen tevékenységi kört képes támogatni, illetõleg miként lehet vele kapcsolatba lépni. Ugron Gáspár Gábor fõtitkár szintén a Rákóczi Szövetség tevékenységét vázolta.

24


A politika és közélet aktuális témáit illetõen Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter a határon túli magyarok helyzetérõl, az elõttük feltornyosuló problémahalmazról szólt. Szabó Gyula mezõörsi plébános a római katolikus egyház és kommunista párt kapcsolatáról, az állambiztonsági szolgálat egyházba történõ beépülésérõl, valamint az ennek következtében kialakult és mindmáig ható személyi összefonódásokról osztotta meg levéltári kutatásokon alapuló ismereteit. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, illetve Hrubík Béla, a CSEMADOK elnöke a délvidéki, illetve felvidéki magyarság helyzetérõl tartott elõadást. Rókusfalvy Pál pszichológus egy közösség emlékezetében rögzült s hagyománnyá váló élmények és szokások összességérõl, valamint ezek jövõképet formáló hatásáról fejtette ki gondolatait. Az egyik nap programja – hasonlóan a tavaly elõttihez – budapesti látogatás miatt rendhagyóan alakult. Elõször a Magyar Tudományos Akadémia épületét tekintették meg, ahol a Felolvasóteremben Pálinkás József elnök köszöntette a fiatalokat. Ezt követõen az Országház épületébe mentek át, melyben körbevezették õket, majd Németh Zsolt, a Parlament Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke adott helyzetelemzést aktuális külpolitikai kérdésekrõl. Magyarország gazdaságának idõszerû kérdéseirõl Varga Mihály volt pénzügyminiszter, a Fidesz alelnöke adott általános látleletet, míg a magyar nagyvállalatok helyzetérõl, kilátásairól Tolnay Lajos, a Magyar Alumínium Termelõ és Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója, majd Tringer Ágoston, a Magyar Villamos Mûvek kommunikációs igazgatója tartott elõadást. Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója Katasztrófák nyomában címmel a tavalyi és tavaly elõtti elõadásai sikerére tekintettel ebben az esztendõben is izgalmas tudósítást adott a világ különbözõ részein történt újabb katasztrófákról. A kulturális és szórakoztató programok tekintetében Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere immáron több éves hagyományra visszatekintõen a városházán fogadta a diákokat, majd a jubileumi évforduló alkalmából a határon túli magyarság érdekében végzett sokoldalú munkája elismeréseként egy díszoklevelet ajándékozott a Rákóczi Szövetség számára. Ezt a kis ünnepséget egy városfelfedezõ vetélkedõ követte, aminek következtében megismerhették a város páratlan gazdagságban fellelhetõ mûemlékeit. Ebben az évben a résztvevõk különösen gazdag kínálatot lelhettek a mûvész- és dokumentumfilmek tárházában. A filmestek keretében az 1956-ban halálra ítélt Wittner Mária megrendítõ hitelességgel beszélt a forradalomról, a megtorlásról, emberi sorsokról és az erkölcsi felelõsségrõl, majd megtekintették a Matúz Gábor és Siklósi Beatrix rendezésében róla készített Hóhér, vigyázz! címû dokumentumfilmet, melyet követõen beszélgettek a film tanulságairól. Találkozhattak és beszélgethettek Koltay Gábor filmrendezõvel is, majd megnézték a Wass Albert életútját feltárni hivatott Adjátok vissza a hegyeimet címû alkotását. Megtekintették továbbá Andrzej Wajda Katyn címû, az 1940ben meggyilkolt lengyel tisztek sorsát felidézõ megrendítõ történelmi filmdrámáját, valamint a Márai Sándor adaptáció alapján Sipos József rendezésében forgatott Eszter hagyatéka címû játékfilmet. Mindezeket kiegészítve az ismerkedési est játékos vetélkedõjét támasztott feladatok megoldása mellett kipróbálhatták quad járgányon való vezetési tudásukat és nyilazási képességüket. 25


A szervezõk a tábor 20. születésnapjáról születésnapi tortával és pezsgõvel emlékeztek meg, de az ünnepség fénypontja kétségkívül a Benkõ Kamarazenekar immár hagyományossá váló feledhetetlen hangversenye volt. A tábort a Konrad Adenauer Alapítvány és a Nemzeti Civil Alapprogram támogatta. 2 0 0 9 . a u g u s z t u s 24 – 2 9 . A Rákóczi Szövetség huszonegyedik alkalommal rendezte meg a Szentendrei Fõiskolás Tábort, a Pap-szigeti Kempingben, melyre 75 határon túli diák érkezett. A tábor tematikája a politika – közélet, történelem és gazdaság aktuális kérdései mentén alakult ki. Az aktuális politikai és közéleti témák keretében Göncz László, a Szlovéniai Országgyûlés egyetlen magyar képviselõje a Mura-vidék jellegérõl, történelmérõl és jelenérõl, valamint a szlovéniai kisebbségvédelem sajátosságairól osztotta meg gondolatait. Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára Magyarország külkapcsolatairól, az e vonatkozásban felmerülõ problémákról és ezek lehetséges megoldásairól beszélt. Balogh András, a Nyári Fõiskolás Tábor számára 1989 és 2001 között otthont adó Energiagazdálkodási Intézet vezetõje e 12 év történetére tekintett vissza a házigazda szemszögébõl, minek során intézetének mûködését és profilját is bemutatta. Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a politika és vallás kapcsolatát vizsgálta. Borókai Gábor, a Heti Válasz fõszerkesztõje a média világába engedett betekintést. Martonyi János volt külügyminiszter, a Nézõpont Intézet elnöke az Európai Unió keretei között a határon túli magyarság érdekében megvalósult magyar külpolitika céljait és eszközeit értékelte. Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti irodavezetõje a határvonalak megszûnésérõl, a Páneurópai Piknikrõl és a szabadság fontosságáról fejtette ki – több esetben személyes élményeivel is átszõtt – véleményét. Andócsi János, a Rákóczi Szövetség Eszéki Helyi Szervezetének vezetõje a horvátországi magyarság helyzetérõl adott áttekintést. Somogyi László történészprofesszor Burgenlandi székelyek és a mátyusföldi kabarok a nyugati végeken. Avarkori székely helyneveink a Keleti-Alpok hágóinál, Árpádoké meg az Óperenciás tengernél címmel tartott elõadást. Bauer Edit szlovákiai és Sógor Csaba romániai európai parlamenti képviselõk az Európai Unió elméletben létezõ és gyakorlatban megvalósuló kisebbségpolitikájáról osztották meg tapasztalataikat. Kövér László, a Fidesz frakcióvezetõ-helyettese aktuálpolitikai témákat illetõen fejtette ki véleményét. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a kárpátaljai magyarság helyzetérõl nyújtott áttekintést. Boross Péter volt miniszterelnök a rendszerváltozás óta eltelt idõszak nagy ívû összefoglalását adta. A gazdaságot érintõ kérdésekben Mártha Imre, a Magyar Villamos Mûvek vezérigazgatója a nagyvállalat stratégiájáról tartott elõadást. Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója a korábbi évek sikere alapján Katasztrófák nyomában címmel ez évben is ismertette a világ különbözõ részein történt katasztrófákat. A kulturális és szórakoztató programok keretében felkeresték a gödöllõi királyi kastélyt, melyet idegenvezetéssel tekintettek meg. A Szentendrei Polgármesteri Hivatalban tett látogatás során Kun Csaba alpolgármester köszöntötte a fiatalokat, majd egy rövid elõadásban ismertette a város történetét.

26


A filmesteken ebben az évben is bõ és tartalmas választék várta a fiatalokat. Megtekintették a Marian Cosma román kézilabdázó meggyilkolását feldolgozó Szíven szúrt ország címû magyar fikciós dokumentumfilmet, továbbá egy rövid dokumentumfilmet a Páneurópai Piknik létrejöttérõl és a határátlépés utolsó áldozatáról, valamint a Keményffy Tamás rendezésében forgatott Mázli címû, egy kis magyar zsákfalu illegális olajvezeték-megfúrásból származó hirtelen meggazdagodásának és az ezzel járó, emberi kapzsiságon alapuló bonyodalmait színre vivõ magyar–német–francia játékfilmet, valamint Fonyó Gergely Cseh Tamásról készített (emlék)filmjét. Mindezeket kikerekítve a fiatalok ismételten próbára tehették quad vezetési képességüket és csocsó játéktudásukat. A tábort a Konrad Adenauer Alapítvány és a Nemzeti Civil Alapprogram támogatta.

27


G o n d o l a t o k a ny á r i f õ i s ko l á s t á b o r r ó l Az idén már másodszorra jöttem el ide Szentendrére, a Rákóczi Szövetség Fõiskolás Táborába. Tavaly kis félelemmel érkeztem ide. Nem tudtam igazából, mit is várhatok. Az itt töltött napok alatt a sok ismeretlen emberbaráttá vált, olyan dolgokról hallottam Tõlük, amelyek nagyban gazdagították életem. Az itt meghallgatott elõadások pedig megerõsítettek abban, hogy igenis, nekünk fiataloknak is tennünk kell azért, hogy a határon túli magyarság ne vesszen el. Szeretnék a Rákóczi Szövetségnek köszönetet mondani a felvidéki magyar diákok nevében, hogy immár 20 éve évrõl-évre áldozatos munkával ilyen remek alkalmat teremt a Kárpát-medencei fiatalok számára. Búcsi Edina József Attila Ifjúsági Klub (Pozsony)

Üdvözlöm a szervezõket és gratulálok a munkájukhoz, nagyszerû munkát végeztek. Én személy szerint kifejezetten jól érzem magam, de ezt – azt hiszem – a többiek nevében is nyugodtan elmondhatom. Ferencz Attila Tornalja (Felvidék)

Ötödször veszek részt a táborban, mindig nagyon jól éreztem magam és a társaim úgyszintén. A tábor célja komoly, elérését abbahagyni nem szabad. A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének nevében köszönöm, hogy itt lehettünk, és remélem, hogy a következõ alkalmakon is találkozni fogunk. Kedves Péter Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete

Két ok miatt járok a Pap-szigetre: ha árvíz van a Dunán és riportot kell írnom róla, vagy ha elõadást kell tartanom a Rákóczi Szövetség diáktáborában. Szerencsére mostanában az utóbbi a gyakoribb… A diákokkal – diákvezetõkkel jó beszélgetni. Fontosnak tartom velük találkozni, hiszen azon túl, hogy õk lesznek a jövõ értelmisége, õk a jövõ felelõsségviselõi is. Lényeges dolgokról beszélgetünk, arról, hogy nem vagyunk mindenhatóak, és arról is, hogy ha igazán nagy bajba kerülünk, akkor az ember bújik elõ belõlünk és nem az állat. Lukács Csaba Magyar Nemzet

28


E fõiskolás találkozó nagy jelentõséggel bír, mivel a magyar nemzet jövõjét képezõ részben értelmiségi pályába lépett ifjúságnak az együttgondolkodását jelenti, mely elvezet a közös jövõ tervezéséhez. Itt egy pillanatra a sok országba szakadt nemzetrészek felfedezhetik a gyakran egymás által nem ismert másik magyarlakta vidéket, és gondolatban újra összeillesztik, és ezt kell mondani, mert így juthatunk el a nemzet modern értelemben, határokon átívelõ újraegyesítéshez. A jövõ a Rákóczi Szövetség által szervezett fórumokon dõl el, mert bármennyire is különbözõvé váltunk 80 év alatt, csak megerõsödik összetartozás-tudatunk, mely a közösségi szellem hatékonysága által a nemzet újjáépítését alapozza meg. Nagy József Gyergyóremete

Nagy örömmel vettem részt idén is a Rákóczi Szövetség által szervezett fõiskolás táborban. Huszadik alaklommal gyûltek össze a fiatalok a Kárpát-medence minden tájáról, hogy jobban megismerjék az anyaországot – és egymást. Azért veszek örömmel részt a tábor rendezvényein minden évben, mert a fiatalokkal való találkozás számomra is feltöltõdést jelent. Õk friss szemmel nézik a világot, és mindig érdemi kérdéseket tesznek fel. Sokszor ezek a kérdések világítanak rá, hogy hol kell keresnünk az új megoldásokat. Köszönet illeti a Rákóczi Szövetséget ezért a táborért is, ahogy a többi szolgálatért is, amit fölvállalt. Nincs most itt módom fölsorolni ezeket – az október 23-i „Gloria Victis” vetélkedõktõl a felvidéki beiskolázási programig –, de egy közös bennünk: valamennyi a magyarság megmaradását szolgálja. Németh Zsolt az Országgyûlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke

Noha immár a 6., 7. alkalom, jómagam – mint a születésnapi beszédben is elmondtam – nagyon sok élménnyel, tudással, tapasztalattal gazdagodtam itt e néhány év alatt. Barátokat szereztem, akikhez bármikor bizalommal fordulhatok, ha mennem kell, ha menni akarok, ha látni szeretném azokat a régiókat, amelyek ismeretlenek, de hívogatóak számomra. Ha jól emlékszem, 19 évesen jártam itt elõször, ma már a 26 évet is betöltöttem, de sok, akaraterõvel, tiszta és becsületes nemzettudattal, hittel, bizakodással és tenni akarással rendelkezõ fiú, lány mellett megõriztem, sõt bõvítettem fiatalos lendületem. Viszont a szeleburdiságba, a poénos, nyugalmas „örömzenélésbe” tettvágy, szellemi erõ és tapasztalat, bizakodás és bizsergetõ életigenlés vegyült az évek folyamán, ami komolysággal és bátor szorgalommal társul. Szép, szép „de minden, ami szép volt… elmúlt már rég”, ám újabb szép, sõt szebb napok várnak ránk, ahogyan a tábor 20 évének is voltak pozitívabb és negatívabb tapasztalatai, de az elõrelátás, az együttlevés és az együtt gondolkodás kívánsága mindent megújíthat, s hiszem, hogy újra többen, összetartóbban, bizakodóbban tudunk majd találkozni. Itt, ezen a gyönyörû, szemet és lelket megborzongató helyen, ahol a nyugalom az emberbe költözik, és a madarak a reggeli naphoz közelebb merészkedve szárítják testükrõl a hajnal harmatát. Jómagunk pedig, hazamenvén, saját párnáinkba fúrjuk fejünk, és élvezzük a pillanatokból összegyûlt, kel-

29


lemes fáradtság szétterpeszkedését zsigereinkben, és álomba szenderülve visszatérünk olykor a nyári emlékek színhelyeire, egy-egy mosolygós arcra, egy-egy lány hajának illatára, egy-egy nálunknál bölcsebb ember lélekemelõ szavaira… Török Arnold – Sanci VaMaDisz (Szabadka) | Magyar Szó (Vajdaság)

Elõször veszek részt ebben a táborban. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, amelyre nemcsak igény, hanem minden bizonnyal szükség is van. A táborlakók a társadalomnak azt a csoportját képezik, amely véleményem szerint a legképlékenyebb, legrugalmasabb, különösen a mai, egyre szélesedõ világban. Ezért fontos, hogy mi, egyetemisták beszéljünk az ún. magyar kérdésrõl. Nekünk kell megértenünk, hogy ez mit jelent, és ami még lényegesebb ennél: megoldásokat tehessünk rá. A táborral kapcsolatosan egyetlen hiányosságként személy szerint azt élem meg, hogy nincsenek jelen szinte egyáltalán anyaországi fiatalok. Lassan már jobban ismerem egyegy felvidéki, vajdasági egyetemista szokásait, míg egy anyaországiét szinte egyáltalán. Szerintem közelíteni kéne az anyaországi és a leszakadt területek fiataljait is. Gratulálok a szervezéshez és a befektetett munkához. Köszönöm Vas Réka Sepsiszentgyörgy

30


A ny á r i f õ i s ko l á s t á b o r o k e l õ a d ó i , ve n d é g e i ( 19 8 9 – 2 0 0 9 ) Almásy László Attila, Andócsi János, Andrásfalvy Bertalan, Bácskai Erzsébet, Bacskó Mihály, Bacsó Nándor, Bagi Gábor, Balog Zoltán, Balogh András, Bánffy György, Bánk Attila, Bánki Dodó, Baráth Etele, Barthel-Ruzsa Zsolt, Basaran Mehmet, Bauer Béla, Bauer Edit, Bayer Zsolt, Bene Ferenc, Benyhe István, Betegh Sándor, Bod Péter Ákos, Bodor Pál, Bogsch Erik, Bolberitz Pál, Borókai Gábor, Boross Péter, Both János, Chikán Attila, Czakó Gábor, Czenthe Miklós, Csáky Pál, Csepeli György, Csete Örs, Csíkhelyi Lenke, Csorba Béla, Csoóri Sándor, Csurka István, Dietz Ferenc, Dobos Ferenc, Dobozi György, Doros Béla, Dragon Pál, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Eduardo Rózsa Flores, Eiselt György, Ekler Dezsõ, Erõss László, Fábry Sándor, Fekete György, Fellner Gréti, Fényi Tibor, Ferenc I. Szabolcs, Franka Tibor, Für Lajos, Galácz Ábel, Gergely András, Göncz László, Göndöcs László, Habsburg György, Halzl József, Hamberger Judit, Hantosné Honi Judit, Hegedûs Lóránt, Heil Péter, Hernádi Zsolt, Hidy Péter, Horn Gábor, Horváth Balázs, Horváth Béla, Hrubík Béla, Huncsik Péter, Jakab András, Jakab Sándor, Járai Zsigmond, Jelenits István, Jeszenszky Géza, Józsa László, Kádár Gyula, Käfer István, Kaiser Hans, Kálmán Attila, Kaltenbach Jenõ, Kamarás István, Kapolyi László, Katona Tamás, Kasza József, Keresztes K. Sándor, Keresztes Lajos, Keresztfalvi Péter, Knízner István, Koltay Gábor, Kondor Katalin, Kovács Botond, Kovács Miklós, Kömlõdi Ferenc, Kõnig Sándor, Kövér László, Kubasek János, Kucsera Tamás, Kulcsár Szabó Ernõné, Kun Csaba, Kun Ferencz, Lábodi László, Lányi Zsolt, Lázár Ervin, Léder Róza, Lengyel László, Lezsák Sándor, Lipcsey Ildikó, Lipp László, Lukács Csaba, Markó Béla, Mártha Imre, Martonyi János, Miklós György, Milován Sándor, Mohay Tamás, Molnár Gusztáv, Molnár Imre, Móra Veronika, Nagy Gáspár, A. Nagy László, Nemere István, Németh Géza, Németh Zsolt, Olasz György, Orbán Viktor, Orosz Csaba, Ottlik Károly, Öllös László, Pálfy G. István, Péterfi Ferenc, Püspöki Nagy Péter, Pajor-Gyulai Károly, Pálinkás József, Pásztor István, Pecze Ferenc, Pécsi L. Dániel, Pekár István, Péter László, Pomogáts Béla, Potápi Árpád, Pozsgay Imre, Pusztaszeri László, Püspöki Nagy Péter, Raffay Ernõ, Rákay Philip, Réz András, Ring Éva, Ríz Ádám, Rókusfalvy Pál, Sárdi Károly, Semjén Zsolt, Sinkovics Péter, Sógor Csaba, Solymosi Lászlóné, Somogyi László, Stumpf István, Sunyovszky Szilvia, Surján László, Szabó Gyula, Szabó Iván, Szabó Ottó, Szabó Vilmos, Szabó Zoltán, Szalay Gábor, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Szarka László, Szendrõ Szabolcs, Szent-Iványi István, Szigeti László, Szili Ilona, Szili Katalin, Szõcs Géza, Szörényi Szabolcs, Tabajdi Csaba, Takács Ferenc, Tamás László, Tirts Tamás, Tolnay Lajos, Torgyán József, Tóth István Zoltán, Tóth Károly, Tõkéczki László, Tölgyessy Péter, Törzsök Erika, Tringer Ágoston, Ugron Gáspár Gábor, Ulicsák Szilárd, Vadász György, Varga Mihály, Veress Emõd, Veress László, Vértes András, Vígh Károly, Waszlavik László, Weigelt Klaus, Wittner Mária, Zárándy Pál, Zsigmond Barna

31

A kiadvány a Rákóczi Szövetség megalapításának 20. évfordulója alkalmából jelent meg

SZENTENDREI FÕISKOLÁS TÁBOR

Recommend Documents