F E S T É S Z E T Ü N K T Ö R T É N E T É N E K SZENTENDREI VONATKOZÁSAI A X I X . SZÁZADBAN (A
S Z E N T E N D R E I
F E S T É S Z E T
V I Z S G Á L A T A
Jankó
János
1 9 4 5 - I G
e n d r e i v o n a t k o z á s b a n e m l í t i n e v é t az i r o d a l o m . 2
vásárolt Szentendrén ,
kenységének a
3
telepedett k i a
kisvárosba, mely
e b b e n az
rendezett t a n á c s ú v á r o s s á D u m t s a J e n ő 4
1
szent
1872-ben
fárasztó hírlaprajzolói
ellensúlyozására
Duna-menti
alatt.
tevé
fővárosból
évben
alakult
polgármestersége
H i á b a remélte azonban a kikapcsolódást, ekkor
igen nehézkesen
lehetett közlekedni
Szentendre és
még
Buda
p e s t k ö z ö t t ' , h i s z e n a h e l y i é r d e k ű g ő z v a s u t a t c s a k a 80-as évek végén
0
indították
be. N y á r o n h a j ó v a l m é g csak m e g
j á r t a , de t é l e n k o r a h a j n a l b a n é r k e z e t t c s a k k i e g y r o z o g a társaskocsi.
7
T Ö R T É N E T E M U N K A
( T ó t k o m l ó s , 1833. o k t . 1 . — B u d a p e s t , 1896.
r n á r c . 2 9 . ) az e l s ő f e s t ő a X I X . s z á z a d b a n , a k i n e k
házat
C.
í g y hetenként
csak m á s f é l n a p o t
tölthetett
ÉS
E L S Ő
S T Í L U S Á N A K
F E J E Z E T E )
A múlt századi festő- és grafikusnak
ez az e g y e t l e n h i t e l e s
szentendrei v o n a t k o z á s ú m ű v e tipikusan rá jellemző m u n k a . Méltatói k i e m e l i k J a n k ó realitásérzékét és i l y e n i r á n y ú
kö
1
v e t e l m é n y é t ö n m a g á v a l szemben "', u g y a n a k k o r azt a t u l a j donságát, hogy a kép
1 6
, nem
előbb mindig a fantáziájában
a közvetlen
fogan
meg
valóságot ábrázolja, tehát
még
n e m a n a t u r a u t á n fest. A m ú l t s z á z a d i r o m a n t i k u s s z e t k e t t ő s s a j á t s á g a ez: b e c s ü l e t e s
festé
természet-tanulmányo
z á s , melyet bizonyos eszmei célok s z o l g á l a t á b a n h a s z n á l fel, s ez u t ó b b i az e l s ő d l e g e s . A t á r g y a l t k é p u g y a n
töredéke
Jankó
korabeli
életművének,
romantikus
mégis
törekvésekre
megtaláljuk
jellemző
itt
a
1 7
érdeklődést ,
néprajzi
m e l y n e k m e g v a n a m a g a v i l á g n é z e t i t a r t a l m a is: a h a z á n k
vidéki kikapcsolódásban. Ezeket a közlekedési nehézsége
ban
ket a főváros a k t u a l i t á s á n a k s z o l g á l a t á b a n álló festő
festészetet tápláló nemzeti érzés nem zárja k i , sőt m a g á b a
sokáig, 1873-ban eladta
bírta
Pestre.
a házat
és
nem
visszaköltözött
8
megelőzték
már korábbi kirándulásai a Duna-kanyar környékén. készült
Nógrádmegyei
dudás
című festménye
m u t a t kevés adott helyhez konkretizálható zül,
hogy
nemcsak
szülőföldjét,
az
9
1858-
festménye
Alföldet
szentendrei
ismerünk a Képes
,
éppen
Világ
fahordó zatát
1 1
vonatkozású
mindössze
a h á z v á s á r l á s előtti
időből:
1 2
1 0
,
(8. k é p ) , és ennek a k v a r e l l
paraszt
éveiben
túlsúlyra
illeszkedik
kerülő
hegyi
a X I X . század
magyar
életképfesté
gába. A szabadságharc b u k á s a után h a z á n k b a n tért festészet,
melynek
v i s e l ő j e , új m ű f a j o k n a k
már
polgármesterré lett Dumtsa J e n ő személyével kapcsolatban i s k i e m e l i az i r o d a l o m
1 9
, hogy a szentendrei nemzetiségiek
k ö z ö t t f ö n n á l l ó e l l e n t é t e k az ő p o l g á r m e s t e r s é g e a l a t t séklődtek,
mivel
gazdasági
kiegyenlítésre
mér
törekedett.
M i n t h a a R á b y M á t y á s i d e j é b e n esett c s o r b á t a k a r t a v o l n a
szetbe á l t a l á b a n é p p e n ú g y , m i n t J a n k ó e g y é n i m u n k á s s á
képnek
1872-ben
Figyelemre a
magyar
endrével
m é l t ó az a t é n y i s , h o g y
forradalmi kapcsolatos
harcok
egyik
történetét
Ráby
Mátyásnak,
előfutárának
Szent
feldolgozó J ó k a i Mór
és
J a n k ó J á n o s közeli kapcsolatban voltak e g y m á s s a l . J a n k ó a J ó k a i á l t a l s z e r k e s z t e t t Nagy
tükör
é s az Üstökös
rajzolója
v o l t . 1866. j a n . 8 - á n B a j a y G i z e l l á v a l t a r t o t t e s k ü v ő j e n á s z
kis kompozíció logikusan
romantikus
felismer
Az említett,
kiküszöbölni.
ú t o n lefelé. A
1 8
Hite
válto
ember vezet f á v a l m e g r a k o t t k é t ö k r ö s szekeret egy
X X . s z á z a d i f e s t é s z e t b e n is
a legkülönfélébb formában.
egyet
Szent-Endrei
( 9 . , 10. k é p ) . S z l o v á k n é p v i s e l e t b e ö l t ö z ö t t
hetvenes
hetjük
1869-ben
színes mellékleteként megjelent
című kőrajzot
1 3
munkáját
kö
látogatta
h a n e m M a g y a r o r s z á g e m á s i k v i d é k é r e is e l v e t ő d ö t t . les
arra
is
romantikus
f o g l a l j a e z t az é r d e k l ő d é s t , m e l y n e k f o l y t a t á s á t m a j d a s z e n t endrei v o n a t k o z á s ú
J a n k ó szentendrei h á z v á s á r l á s á t feltehetően
ban
élő n e m z e t i s é g e k felé f o r d u l á s . A m a g y a r
Jankó
egyik
teremt lehetőséget:
kép
a népies
élet
és a történeti festészetnek. Az életkép
a s z a b a d s á g h a r c előtt
tért hódít
és lassan siklik át a népies t é m á k r a . Rahl-növendék
társaival, a
fiatal
1 4
polgári
Jankó
a
korábbi,
tárgykörrel
J a n k ó bécsi magyar
Lötz Károllyal és
M ó r r a l e g y i k l e g j e l e n t ő s e b b m ű v e l ő j e e n n e k az azzal a különbséggel, hogy
hódító
tipikus
Than
iránynak,
élete végéig népi
élet
nagyául Jókait hívta Jankó
eddig
meg.
ismert
2 0
egyetlen
szentendrei
vonatkozású
k é p e is t e h á t s z á m o s g o n d o l a t o t i n d í t h a t e l a m a g y a r n e m zetté v á l á s i d ő s z a k á v a l és J a n k ó h a l a d ó kapcsolatban.
gondolkodásával
2 1
J a n k ó v a l ó s z í n ű l e g k é s ő b b is felkereste S z e n t e n d r é t . Sza na T a m á s u g y a n i s b i z o n y t a l a n
k i j e l e n t é s t tesz a r r a n é z v e ,
h o g y h a l á l a e l ő t t , b e t e g e n is l e t t v o l n a o t t egy i d e i g . A
szentendrei festészetben
kétségtelenül
legnagyobb
az
elmúlt
jelentőségű
2 2
század
folyamán
Ferenczy
Károly
( B é c s , 1862. febr. 8 . — B u d a p e s t , 1917. m á r c . 18.) ide v o n a t kozó m u n k á s s á g a . 1889—1892 k ö z ö t t
2 3
, mintegy négy évig
k é p e k e t fest h í r l a p r a j z o l ó i t e v é k e n y s é g e m e l l e t t , m í g t á r s a i ,
lakott Szentendrén
főleg L ö t z K á r o l y
hiva
nek
mond
g y a r f e s t é s z e t ú n . „ f i n o m n a t u r a l i s t a " p e r i ó d u s á n a k is j e l e n
talos
reprezentációt
ennek a
műfajnak.
életének
m á s o d i k felében egy,
szolgáló
művészetért
búcsút
a
lezárt
2 4
.
korszakát
tékeny részét
I t t keletkezett festményei képezik
alkotják.
ugyanakkor,
életművé
amikor
a
ma
Ferenczy
Károly,
éppúgy
mint
Jankó
János
is,
nem
Ferenczy
későbbi
nagybányai
művészetének
állandó
Szentendrére v a l ó településének idején volt először a
Duna-
lemzői lesznek:
m e n t i k i s v á r o s b a n . Családját: feleségét, Fialka Olga
festő
s é g e t . P e t r o v i c s E l e k í g y ír r ó l u k : „ A p o n t o s
m ű v é s z n ő t , é s e l s ő g y e r m e k é t , V a l é r t m á r az ő 1 8 8 7 —88-as 2 8
párizsi tanulmányútja
e l ő t t ide k ö l t ö z t e t t e
t o t t haza n y a r a n k é n t .
A m i k o r 1889-ben h a z a t é r
Szentendrére
költözik,
és ide l á t o g a
családjához. A következő
i t t keletkezett művészi termését lényegében városban
eltöltött
Robert-Fleury démián,
két
évek
határozták
meg,
években
a francia
ahol
bár
festő, érdeklődését
—
a már
és
Iványi
négy éve,
1883-
meghalt Jules B a s t i e n - C é p a g e m ű v é s z e t e kötötte
ban
Bastien-Lepage részletesen leíró, t e r m é s z e t e l v ű módjához
kapcsolódnak
H a z a t é r é s é n e k é v é b ő l , 1 8 8 9 - b ő l v a l ó a Lányok doznak
é s az
Kavicsot
Id.
hajigáló
Ferenczy fiúk
Károly
arcképe
le.
művei.
virágot —
két változatáról és a
2 6
ábrázolás
keletkezett
Szentendrén
az
gon
1890-ből
Vidéki
a
hordár
dik
meg,
amely egyéni sajátossága. Rajzának
ridegséget,
koloritjában,
tónusérzéke
festmény. V é g ü l szentendrei t a r t ó z k o d á s á n a k
utolsó
ből,
1892-ből, Münchenbe
való áttelepedésük előtti
való
a
Válás,
Valér
(12. k é p ) , a
ez u t ó b b i v á z l a t a , Ferenczy A művész
arcképe, nő, A
Szentendrei képek
neje
fa,
é s Bukovinszky
Virágot
öntöző 1
Artúrné
— köti
é s a Vidéki
bizonyos illusztratív romantikus
melyet
kivételével
arcképe.' ' figurálisak
felesége
fa)
hazatérése, nagybátyja)
portrék vagy életképek. Műfajuk még a romantikához ő k e t — a Válást
( Virágzó
fiú
(a m ű v é s z
( 1 3 . k é p ) , Virágzó
uzsonna
egyetlen
a Tékozló
Ferenc
évé évből
hordárt
tartalma
is.
zsánerműfaján Erezhető
festői felfogásának
kívül
bennük
enyhe
még
hatása
vértelen
is, m á r
biztos
elfordulása
é v e k m e g h a t á r o z á s á v a l é l v e az „ e l e f á n t c s o n t t o r o n y b a " kózás. Ez
a m a g a t a r t á s azonban a világnézet
fonákjára
zár
elutasítása
m e l l e t t is v i l á g n é z e t e t j e l k é p e z : a k i e g y e z é s u t á n kodó osztály által kisajátított,
az
fordult,
ural
retrog
vált hamis nemzeti mítoszból táplálkozó
hivatalos
történeti, vallásos és édeskés életképfestészettel
szemben
ráddá
az o b j e k t í v t é n y e k e t
hódításával
című
még
a t i s z t a f e s t ő i s é g f e l é , v a g y V a l é r s z a v a i v a l , az 1 9 2 0 — 3 0 - a s
előtt
é s a Plakátok
ha
Ferenczynek m á r szentendrei képeiben észrevehető tehát
Kertész
kertész,
gon vagy
3 1
jelentkezik."
a kor hangzatos t á r s a d a l m i problémáitól v a l ó
ban
öntöző
nagy
dosságában inkább érzünk áhítatot, mint pedantériát
(11. kép),
Virágot
és részletes
lagosságot, mögötte gyöngéd érzés, csöndes költészet húzó
c í m ű k é p r ő l t u d u n k . 1 8 9 1 - b e n k é s z ü l t a Kertészek fiú,
jel
költői
m e g m u n k á l á s nála nem jelent személytelen, száraz tárgyi
aka
mint
Csók István
B é l a é r d e k l ő d é s é t is —
fő
Tony
és Bouguereau korrigált neki a Julian akadémikus
ekkor ugyancsak Párizsban tanuló Grünwald
Párizsból,
bizonyos állapotszerűséget és halk
jelentkezik
(ami itt a természeti tények
és a pozitivista
párhuzamos)
állásfoglalását.
filozófia
szárnbavevő,
Ferenczynek
ez
a
a l k o t á s o k b a n kifejezésre j u t t a t o t t
leírásá tér
nemzetközi radikális
polgár
művészi
értékű
nagy
magatartása, amely ké
s ő b b N a g y b á n y á n b o n t a k o z i k k i teljesen, v á l i k m a j d
ható
erővé a két világháború közötti posztnagybányai művészet ben
é s lesz e g y i k
további
befolyásolójává a szentendrei
történetének
is.
3 2
Hozzá
kell
festészet
azonban
hogy a két világháború között kibontakozó
tennünk,
határozottabb
eszmei s z á n d é k ú m e g m o z d u l á s o k k ö z ö t t m á r n e m
minden
e s e t b e n o l y a n p o z i t í v e l ő j e l ű ez a m a g a t a r t á s , m i n t a s z á z a d fordulón
is,
volt.
Ferenczy szentendrei korszaka tehát e m a g a t a r t á s
kez
Ferenczy k é s ő b b i fejlődése s o r á n teljesen
levetkő
deti s t á d i u m á t képezi. Mindössze harminc éves, amikor
zött, illetve — a h o g y a n V a l é r írta — „ n e m sokra
tartott".
a
Nemzeti
F e n t i m ű v e i t t e h á t 25—30 éves kora k ö z ö t t festette.
anyagá
szentendrei f é n y k é p e
Valószínűleg
ez
volt
az
oka,
hogy
1903-ban,
Szalonban rendezett első gyűjteményes ból
2 8
nek
a
kiállítása
kihagyta a szentendrei képeit. A k a t a l ó g u s b a n , mely bevezetőjét
ő maga írta, így emlékszik meg
állásfoglalásáról: semmi
„...Szent-Endrén
sincs ezen
a
kiállításon.
festett
Sem
a
erről
dolgaim
az
közül
művészetet,
sem
a természetet nem ö s m e r t e m volt akkor m é g eléggé ahhoz, hogy
2 1
a szentendrei m a g á n y hasznomra lehetett
volna." '
F e r e n c z y K á r o l y n a k ez a s a j á t m a g a á l t a l t e t t m e g á l l a p í t á s a egy k i s s é b e f o l y á s o l t a első m o n o g r á f u s á t , Eleket
Petrovics
is s z e n t e n d r e i k o r s z a k á v a l k a p c s o l a t b a n ,
Genthon
I s t v á n azonban a legutóbb megjelent Ferenczy monográfia szerzője János
Csók István,
hasonló
Iványi
Grünwald
stílusú festményei
Béla
és
mellé helyezi
Thorma Ferenczy
finom naturalista képeit — rehabilitálja a festőt saját m a g á v a l szemben.
magát már
az
elemet
—
amitől
„artisztikum",
tartalmazzák
azokat
Ferenczy
később
elhatárolta
a tiszta festőiség nevében a
tulajdonságokat
novel
is,
3 0
—,
amelyek
lezárul
és
3 3
családjával Münchenbe
(14. k é p ) — mely a
ez
költözik.
figura
összekapcsolásával, félszeg bájával méltó
Egy
és háttér
társa
a
Szent
endrén keletkezett festményeknek — m é g kiforratlan, kissé esetlen, u g y a n a k k o r
azonban
koncentrált
ifjú
embernek
mutatja. Míg
Ferenczy
Károlynak
Szentendre
a
lassú
magára
t a l á l á s é v e i t j e l e n t e t t e , a d d i g f e l e s é g é n e k , Fialka (Csehország, Theresienstadt, 1930)
3 4
1848.
ápr.
Olgának
23.—Nagybánya,
a munkásságában a záróakkordot.
Ahogyan
izmo
sodik F e r e n c z y m ű v é s z e t e , ú g y s o r v a d el F i a l k a Olga ködése,
és transzponálódik
előrehaladásának Szentendrével
át
művészi
segítésébe. Mégis meg
érdeklődése kell
mű férje
említenünk
kapcsolatban, mivel utolsó munkáit
i t t ké
szítette. Fialka
V a l ó b a n , ezek a m ű v e k , b á r ő r i z n e k m é g n é m e l y lisztikus
periódusa
Olga
volt Bécsben meghívta
3 5
már
birtokukra,
unokatestvérének, férjének
elismeréssel, sikerrel
a
működő
festőnő
, a m i k o r Ferenczy K á r o l y é d e s a p j a 1884-ben
a
Gavosdiára. 0 fiatal
festészetre.
Ferenczy
Együtt
hívta
fel
Károlynak,
utaztak
figyelmét későbbi
Rómába,
ahol
3 6
Károly még unokanővérének
hatása alatt dolgozik ,
majd
h a z a t é r v é n feleségül veszi. E l s ő g y e r m e k ü k k e l újra I t á l i á b a , majd
utaznak.
Münchenbe
tanulmányútja
1887-ben,
Ferenczy
előtt feleségét Szentendrére
3 7
3 8
pedig
finom,
hatunk.
3 9
romantikus
hangulatú
de
vázlatkönyveiben
t á j k é p e k r e is
Első gyermeke, Valér születése után
őt festi. F i a pekről:
iskolán nevel
bukkan
(1885) főleg
s z e r e t e t t e l é s o b j e k t i v i t á s s a l ír e z e k r ő l a k é
„ . . . a n y á m r ó l a m készített rajzai, pasztellei rend
szerint t ö b b é - k e v é s b é genreszerűek, csaknem azt nám édeskések; van bennük nem irodalmias, anyámra
mondhat
egy bizonyos elbeszélő, csak
ahogy m i a t y á m m a l általában
vonatkozólag)
szoktuk,
mondani
(nem
épp
novellisztikus
e l e m , a m e l y i t t u g y a n j o g o s u l t az a n y a i é r z é s
szempontjá
b ó l , de m é g s e m a l e g m a g a s a b b m ű v é s z e t s a j á t s á g a . E z b i z o n y o s e l b e s z é l ő i r o d a l m i íze n a g y o n is m e g nevezetesen pedig
művészetének,
van
a
a n n a k az o s z t r á k ,
művészi légkörnek, amelyben a n y á m , m i n t festőnő dolgozott.
így
örökítette
meg
azokon
a képeken,
amelyeken
legkedvesebb modelljét:
a
a
kor
édesanyám
kisgyermekkel
m i n d i g történik v a l a m i , vagy k a t o n á s d i t j á t s z i k , vagy mez t e l e n ü l á l l s ö r ü l az o d a k é s z í t e t t f ü r d ő n e k . . , "
4 0
S z e n t e n d r e i t a r t ó z k o d á s á n a k v a l ó s z í n ű l e g az e l s ő f e l é b e n
még
nem
születtek
k ö z ö t t . V a l é r leír egy
meg
Szentendrén
4 1
,
tehát
amint
kislányos
ruháját
t a r t j a és fölfelé emelt t e k i n t e t t e l
kevésbé jelentékeny
(Zalaegerszeg,
1946. j a n u á r szerü
művészettörténeti zően
és
nagy
szeptember
43
20. —
leíró,
személytelen
Budapest,
c. l á t k é p é t , a v á r o s
emlékként
érdekes
munkái
Az
Osztrák—Magyar
kiadója
bízta
Monarchia
meg
az
még Háry
ismerünk:
veduta-
történeti,
mint
(15. k é p ) . R é s z l e t e
révén
Háry
Gyula
a múlt s z á z a d b a n foglalkoztatott illusztrátor, s
és képben
írásban
már
feltehetően c.
illusztráció elkészítésével,
4 4
Pest felől j ö v e t , a D u n a
partjáról
nézve ábrázolja a soktornyú várost. Finom, kisméretű k á j á n csendes, f e l t ű n ő é r z e l e m é s i n d u l a t n é l k ü l i musából
következően
egyben
a
város
mun
naturaliz
X I X . század
végi
h i t e l e s k é p é t is m e g ö r ö k í t i . M i n t a f e n t i e k b ő l is k i t ű n i k , a X I X . s z á z a d i s z e n t e n d r e i vonatkozású
festészetben
nem mutatható vonatkozásokon nosztalgia
semmiféle
szerves
k i . Ezt a rövid feldolgozást a kívül
mégis
összefüggés helytörténeti
s z ü k s é g e s s é teszi
realitáselemeinek
a
bizonyos
tisztázása: amennyiben
nyos ábránd,
mintha
már
a
múlt
században
felfedezték
1890
volna a v á r o s t festői s z e m p o n t b ó l . Erről, m i n t láttuk,
festett képet
is,
mely
sincs. J a n k ó J á n o s n a k é s a F e r e n c z y c s a l á d n a k is a
elmaradhatatlan maga
elé
várja, hogy a nagypapa,
galmas
félrevonulás
tek volna, H á r y m u n k á j á t
bányán
figyeli,
hogy
m i történik.*'
helyét
biztosította
szó nyu
Szentendre,
itt-
t a r t ó z k o d á s u k v é l e t l e n s z e r ű , b á r h o l m á s u t t is l e t e l e p e d h e t
dobjon
n e k i ; a g y e r m e k k ö z e l é b e n egy t y ú k
a
l ő d é s n e k i n d u l t szentendrei f e s t é s z e t k é p v i s e l ő i b e n élt bizo
és
kötényszerűen
rnű
melynek
I I I . kötetében a fenti kis kép Bálint Benedek által készített f a m e t s z e t b e n is l á t h a t ó .
készítette.
M á s dolog
az,
valószínűleg kiadói megbízásra Ferenczy későbbi,
hogy
Nagy
kialakult világfelfogása és művészete, m i n t a
ma
g y a r m ű v é s z e t f e j l ő d é s é n e k j e l e n t ő s á l l o m á s a , h o g y a n szol
J ó l látja Valér, hogy anyja festést,
1864.
3 . ) S zent-Endre
adalékot
ábrázolását, amely azonban inkább
a k i egy cseresznyefa m e l l e t t áll a kisfiú m ö g ö t t , c s e r e s z n y é t
a
müncheni
1887
s o k á i g l ó g o t t pesti m ű t e r m e f a l á n : „ . . .az kisfiú,
későbbi
k é s ő b b , 1920 u t á n , a t ö r t é n e t i e s e m é n y e k s o r á n szerves fej
f e s t e t t m é g , a m i k o r f é r j e P á r i z s b a n v o l t , é s az i k r e k , B é n i és N o é m i
bár
Gyula
bécsi tanult,
Ferenczy
művészetében.
A szentendrei festészet X I X . századi történetéhez egy,
és zsánerfestéssel foglalkozott ,
tudunk falképfestői tevékenységéről is ,
megtaláljuk
bányai
párizsi
költözteti.
F i a l k a Olga m i n t festő a bécsi r o m a n t i k u s kedett, főleg arckép-
csak
mert
három
nemcsak azért hagyta
gyermek
mellett
nehéz
lett
abba volna
gált a későbbi szentendrei festészet világnézeti és művészi megjelenésének
egyik
forrásául.
A z is m á s
kérdés,
hogy
m é l y e b b k o n c e n t r á c i ó t kifejtenie, h a n e m m e r t férje k é s ő b b
az
e l i s í t é l t e i l y e n f a j t a k é p e i t . E z az í t é l e t p e d i g a k o r
h u l l á m m i l y e n h a s o n l ó s á g o k a t m u t a t h a t fel a m ú l t s z á z a d i
volt: a romantika,
ítélete
mint említettük, visszahúzó erővé vált,
helyét a t e r m é s z e t e l v ű m ű v é s z e t foglalta el, a m i t
Ferenczy
4
1920-as é v e k t ő l k i i n d u l ó a n
észrevehető
neoromantikus
r o m a n t i k á n a k , t ö r t é n e t e s e n e b b e n az e s e t b e n J a n k ó J á n o s nak
az e l k é p z e l é s e i v e l . E z e n k í v ü l m e g p r ó b á l t u k
művekre
K á r o l y olyan magas művészi szinten képviselt - — illetve a
és adatokra konkretizálni
forradalmak
e n d r e i v o n a t k o z á s b a n t e t t n a g y o n is s z é t f o l y ó é s e g y m á s
tüzében
s z ü l e t e t t r o m a n t i k á b ó l is t á p l á l k o z ó ,
de a n n a k k ö z ö s s é g i é l m é n y é b ő l e g y r e i n k á b b az i n d i v i d u á l i s élménybe
forduló
szimbolizmus,
melynek
hatását
ugyan
nak ellentmondó
a X I X . századi festőkről
szent
közléseket. Haulisch
Lenke
J E G Y Z E T E K
1
Szana
T a m á s : Jankó
műtörténeti toll
János
humoristája.
Új
Doktori értekezés.
Idők,
Bp-i
Keresztényrégészeti Erkel
1933.
Intézete,
Ferenc M ú z e u m
vonatkozásait
Szombathy
Haulisch
Jánosra
Vö.
Szana
T a m á s
Panoráma
A
Dr.
id.
Erzsébet
teljes
a
id.
mű
1
Sándor
id.
Budapest
adatait
adatait
Jankó
19.
század
első
házaiban.
mű
szerint
ahonnan
élete végéig tudósította
a
Horler
Miklós:
Szentendre,
Műszaki
Horler Miklós
id.
főleg
az
N.
id.
ugyan idevonatkozó
variációját közli a
háttérben
munkának
népdal
születésének
a
Tisza
sem
Ez
emlékekből
r e p r o d u k á l t k é p helye ismeretlen. H o r v á t h
levő
hagyomány
más
változatai
is
azt
is,
vegyészmérnök
a
tartja,
Tisza
közlése.)
kozású Jankó képet 1 2
Ede,
hogy
ez
tehát
partját
mint
ábrázolják.
okt.
24.,
az
a
A
Nemzeti
Galéria
szekérrel
címen
paraszt
Tót
Évszám léklete
nélkül.
A
éppen
Juhász
úgy,
a
a Képes Világ közlés
való
van 1 1
mint
csárda
1869.
helye és
szereplése,
A
(Az
szó. A
2 5
Vö.
Ferenczy
2 0
Vö.
2 7
1 7
költeményeiből Ö.
Gábor:
évkönyve
M . K i s s P á l id. Ennek
a
1 2
3 3
"
és
A
felsorolt
a
tulajdonostól
hasonló
mutatja,
Budapest
reakciós
erők
német,
mű. mű.
a
bővebb
elemzésére
Közölve Fialka
—
Takács
M á r i a id.
Olga
és
szerb
különösen
szó
írásban
kedvezett
egyaránt és
című
—
mű.
Ferenczy
Egyik
jellemző
szentendrei m u n k á j á n például éppen
példája
ennek
Boromissza
egy,
etnográfiai
az ősi s z l o v á k
szár
említett
Grafikai "
Szentendre
k ö r n y é k i l a k o s s á g t ó l s z á r m a z ó n é p s z o k á s t i l l u s z t r á l az Ú j s á g 1925. még
ma
is
éjszakai tűzgyújtással
és
dec.
20-i
ostorpattogtatással
mű
ami
feltehetően
házon.
k i a d á s a é.
n.
(1934).
1943.
Genthon
István
alapján
állítottuk
össze,
formai
kapcsolatban
vonatkozásban
is
érezhető,
ki.
3-án
eddig
nem
szerepeltek.
P r á g á b a n készült in
Böhmen"
szerint
két
Meg
másolat,
1848.
Fialka
mely
április
Olgának
falképei
Heinrichshofban.
oldalán levő épületcsoport.
özv.
rajzok
Ferenczy
közül
Osztályán.
4
Béniné
darabot
tulajdonában
találunk
Ferenczy Béniné
Özv.
23.
A
voltak
Ez a
meg
festmények
a
vannak.
Magyar
Nemzeti
Galéria
ajándéka.
Ferenczy K á r o l y ikergyermekei, N o é m i és B é n i
1890.
június 18-án
születtek
Szentendrén. Vö.
Ferenczy
nem
sokra
Valér
id. m ű :
tartotta
amelynek mi sem
„H"gy
anyáin
apám,
munkáit,
az
legalábbis
egyrészt
a
későbbi
időkben
egyéniségéből
folyik,
f e l e l h e t e t t m e g k e v é s b b é m i n t ez a n o v e l l i s z t i k u s f e s t é s z e t ;
m á s r é s z t m é g fokozottan é r t h e t ő a n n y i b a n , hogy az ő ideje é p p a
legerősebb
ellenhatás
iskolájára
korszaka
jellemző, a
kor
hogy
nagyon
művészi
érdeklődése.
szentendrei
allegorikus jeleneteket á b r á z o l t a k . A vázlatkönyvek Az
az
és
okt.
közlése
Opern-Gasse
1 9
ahol
István
korszakát,
19
alatti
id. m ű . —
a I I . v i l á g h á b o r ú alatt l e b o m b á z o t t
hosszabbított
—
a is
volt
hatás
és
hajlandó
fegyverzetéhez alapján
egy
mindent,
mindazzal ellenhatás volt
tartozott, erőteljes
amit
az
szemben,
hogy
a »nous
egy-két
hátterével
elhatárolta
azonban nem
magát
mindenféle
Ferenczy művészetével
a romantikának a kiegyezés kodó
osztály
kisajátította
avons
évtized
saját
szolgálta.
A
nálánál
14
évvel
changé
A
időszak
tout
sutra
cela«
vetettek
műveltek."
Ferenczy
fel.
Ezzel
jelentett és a
Fialka
Olga
is
háttér,
volt,
haladó vívmányait
használta
idősebb
az
társa
Károly
társadalmi
m á r említettük,
Ferenczy objektivitásra törekvő szcmléiet-oppozíciót haladást
előző
a jelenséget jól rögzíti,
hazánkban céljaira
az
művészei
törődik, mint ahogyan
előtti és
természetszerűen
ami
elsöpörtek,
szociális problémától. kapcsolatban
anyám
fogva
mindennel,
mozdulattal
előző
ami
törvényéből
szakítani
Ferenczy Valér objektív polgári szemlélete
dalmi mint
Tibor
Iléniné
3 9
kiadott
legnagyobb
tulajdona.
Valér id.
levő
olvasható.
Egyik
Béniné
Ferenczy
mel
ahogyan
1893-ban
egyet,
I . sz.
Nyugat
irodalomban
1885.
mű.
Szentendre,
hallható"
képben
a
Gentium
Ferenczy. Budapest
id.
„Theresienstadt
mű.
mű.
csak
út
szorítani
mű.
adatai
egy
helye
F e r e n c z y V a l é r id.
Munka
s
1963.
még
Elek
István
térhetünk
F e r e n c z y V a l é r id.
tükrözése
visszaköltözés
kellett
nyújtja róla,
u.
Károly. A
Petrovics
szellemi
nem
születési
szolgált
születési
jelmondat
Monarchia
itt
Özv.
mű.
érdeklődésnek tót
mely
F e r e n c z y V a l é r id.
Ferenczy
Özv.
id.
hatásnak,
Vö.
mutat. harcának
Elek
Ennek
Vö.
másik
Borsszem
címűt.
Alkotmány
Genthon
id.
jóformán
I I I . kötetében
Pilisszentlászlón
a
össze
korábbi kiállításokon való szereplésével
Vö.
< 2
Magyar Művészettörténeti
1952.
képeket
3 3
ugyancsak
szemben
Bors:
is.
megtalálhatóak.
3 8
tulajdonosnál
képet
Petrovics Elek:
3 7
hogy p á r d a r a b o k r ó l
élményével
—
ilyen
akvarell,
meg valaki
lelkesen
„ A második igló—füredi
inkább
hanyatlott
ágyban
az
Ferenczy
3 0
mellékleteként.
ihletett k é p k o m b i n á e i ó r a és
méretű
eredetiek k ö z ö s
közvetlen
Valér:
F e r e n c z y Valér id.
szerint
Jankó.
Világ
cím alatt jelent meg
s t í l u s a is
festészetben.
1951.
ugyanattól
akvarell
haladó
b . 1.
Képes
Csicseri
1873-as Pestre v a l ó
még
is ha
beszélt
mű.
állapítására
Bertalannétól.
jelezve A
„diktandóra"
mű.
Károly. Budapest
Valér
869.
mű.
néprajzi
Osztrák—Magyar munka
A
magyar
V ö . S z a n a T a m á s id.
az
fahordó
darab Petőfi
„magyar,
1 8
mérete
mm,
készült.
s z á m á n a k színes és
Bártfai
Vajdá
Magvarországról."
M ű t á r g y k a t a l ó g u s b a n , és
lásd Petrovics Elek
családban
publikáltuk.
pl.
„benne
És
Ö. G á b o r id. m ű
után
F e r e n c z y V a l é r id. m ű . —
a d a t a i k ott
mondják,
Dénes
beleltározott
a
jelzi l a k h e l y é t
mű.
d a l á l h a t ó 1869-re v a g y az e l ő t t e az
fel
mű.
t u l a j d o n á b a n t a l á l h a t ó egy
számadó-juhász
j ú l . 16.
Szent-Endrei
Pogány
címen
időpontja
Vö.
közösség
1 6
sorolja
emléktábla
születésének
utóbbi
politikát.
P á l id.
a legszélesebb
F e r e n c z y V a l é r id.
vonat
2 6 0 x 200
irodalomban
Petrovics
népdal
sokszor
rajzolt,
b a l p á r t i volt."
napról-napra
Vö.
aki
nem
űzne
h o g y az
Ferenczy
Vö.
Jankó
k ő r a j z előtt
párdarabja,
előtt
azonos
a X I X . századi
1 5
a
ereje
3 1
bankjegyen
vonat
dolgozni,"
feltételezés.
autentikus szentendrei
szerzeménye
leltározva.
Valószínűleg
melynek kőrajzváltozata A A
1960-as
a l a p j á n így megközelíthetőleg
évekre,
mazó,
Ferenczy
Bécsben,
Magyar
mert István:
Pap-szigetet viszont
szoká
kapcsolatokra
Jankó
ha
a halála előtti évről:
Vö.
s z í n e s k ő r a j z . J e l e z v e j . 1. J a n k ó
Károly Múzeum
Anélkül,
tartózkodás
tudott
Gentium
Ma
nyomat. 1 3
Vö.
mű.
Szentendrét
3 0
a bankjegy tervezője,
ebben az esetben először
1869.
szentendrei F'erenczy
T a m á s id.
2 9
merő
lapoknak,
M. Kiss
nép
meghalt. A J a n k ó
a kép,
A jelenleg e g y e d ü l
K é p e s Világ melléklete, A
azonban
táplálkoznak.
felvilágosítást tudna n y ú j t a n i a kép hollétéről,
á p r i l i s 10. V ö .
S z e n t e n d r é n keletkezett, a
egész
A
népszokás
bizonyos néprajzi érdeklődéssel
„kemény
Szentendrei képeinek
említi, hogy S z e n t e n d r é n festett volna,
született
hogy
2 8
v á l t o z a t a i v a l kapcsolatban kifejezetten azt
partján
1887.
2 1
Tótkomlós
tulajdonítja
is r e p r o d u k c i ó b a n , m i n t h a
Szigetmonostorral.
M o n o g r á f u s a i k ö z ü l egy
A
mű.
tárgyalja,
n a k ez a m u n k á j a e l é g r é s z l e t e s e n t á r g y a l j a F e r e n c z y s z e n t e n d r e i
Könyv
Kiss Pál
Tiszatájjal,
szerb
b á r politikai rajzait
pártállású
szent-endrei
a
id. a
azt
szlovák
mű.
G e n t h o n I s t v á n id. m ű .
mű. —
cikk
ősi
mű.
hogy
írta,
munkásságát,
mű.
Alfölddel,
a
a s p i r á c i ó i r ó l , a szabad és f ü g g e t l e n
Adolf
erőfeszítéssel 2 3
buda
kapcsolatba.
mely
bizonyos
inkább
M a g y a r o r s z á g u n k b a n nem
után említené
mű.
m ű . — T a k á c s M á r i a id.
festményeit
másképpen
különféle
szép
Szana
a
4 0 é v e s k o r a u t á n i m u n k á s s á g á t é s a n a p j a i n k 10 f o r i n t o s á n l á t h a t ó
hogy
2 2
téves.
mű.
S o p r o n i S á n d o r id. m ű
szülelése
éves
és
Politikai m a g a t a r t á s á r a utal P o g á n y
meg
40
mű.
T a m á s id. hozzák
ábrázolná,
mi
Ágai
mert
a
Jankó
említi,
az ellenzék
felében
Ez
id.
V ö . S z a n a T a m á s id. m ű . — L y k a K á r o l y id. Monográfusai
a
művésztelep
V ö . S z a n a T a m á s id.
dal
a
át,
szerint
mellett,
n y i l a t k o z o t t a p á r t e m b e r , m e r t hiszen csoda s z á m b a n m e n n e az,
Haulisch
Soproni
3
Szana
Már Szana
képét
—
V ö . S z a n a T a m á s id.
vidékével
találkozunk
rajzolta
teszi,
elfogadhatjuk,
cikk
áttételesen
V ö . Soproni S á n d o r id.
köz
veszi
években
V ö . Szana T a m á s id.
2 1
Lenke:
támaszkodóan
c.
Pilisszentlászlóról
2 0
mű.
mű.
V ö . Soproni S á n d o r id. m ű . —
1 1
Haulisch
le
nál.
Művészettörténeti
E z t az a d a t o t veszi á t
7
Vö.
—
a
Lajos—
1960.
6
9
Kiadta
Karácsonyt
1 9
Jankó,
Szana
régi
téves.
5
9
sorozat.
monográfiájának
szerint
jelenlegi
egészében
V . ö. S z a n a T a m á s id. kiadó,
10 é v e .
a
is.
kozóan
szentendrei
Sándor—Dobos
nép
1930-as
Az
kifejezetten
m á s i d ő p o n t j a i t is k o n k r e t i z á l j a , S z a n a
költözött Szentendrére,
' Soproni
Gyulai
eddigi iroda
húzódott
saival
közlését.
p e s t i h í r l a p o k a t . E z a m e g á l l a p í t á s is 3
E
a
hogyan
és
Szentendrén,
állapítás korában
—
ünnepli
S z e n t e n d r é r e , é s h o g y a n f o l y i k ez a n é p s z o k á s ö s s z e a r é g i m a g y a r o k
és
mű.
Turchányi
lakott
1961.
szájhagyományra
1872—73 között lakott J a n k ó Szentendrén. Lenke
János.
Művészettörténeti
tisztázásához.
T a m á s
kortárs
J a n k ó tartózkodási helyének
rajz-
E r z s é b e t és Soproni S á n d o r m u n k á j a
Szana
mű.
magyar
Pál: Jankó János. A
Soproni
fogalmának
m ű
id.
A
Károly: A
általában foglalkozó
—
mint k o r t á r s n a k f e l t e h e t ő e n h i t e l e s 2
Egy.
szentendrei m ű v é s z t e l e p
vonatkozóan
id.
Tud.
és M. K i s s
1939.
Szentendre.
festészet
Lenke
Péter
festészettel
1965/3. D r . T u r c h á n y i
Jankó
lését
1899.
t á r g y a l ó irodalom mellett említi J a n k ó
Erzsébet: A
Viktor:
szentendrei
Budapest,
Tőle veszi át L y k a
K i a d v á n y a i 29—30. Gyula,
a szentendrei
Dr. Turchányi
Értesítő,
munkái.
n o v e m b e r 5. T a k á c s M á r i a : J a n k ó
1936.
Szentendrei F e s t ő k T á r s a s á g a , A
és
Pázmány
Jankó János életművét lom:
élete
mouográphiák III. kötete.
az
hogy ural
szemben tovább
művészetének
4 3
viszont természetszerűleg
vagy
el k e l l e t t s o r v a d n i a , v a g y t e l j e s e n
nia. A r o m a n t i k á n a k ugyanis volt egy
átalakul
haladó változatú továbbélése
zadfordulón: a szimbolizmus, mely például a müncheni A
F e r e n c z y K á r o l y r a is
és bécsi
szecesszión
X T X . s z á z a d első felében
átértékeléséhez már
nem volt
a
három
ideje.
keletkezett
gyermek
hatott. romantikus felfogás
gondjával
elfoglalt
ilyen
anyának
irányú azonban
Történelmi
Az
Arcképcsarnok
tulajdona.
Pest megye műemlékei.
Reprodukálva 4 4
keresztül késó'bb
A
Publikálva:
a szá
Osztrák-
Adatai:
Szerkesztette:
165x243 Dercsényi
mm,
guache.
Dezső,
1958.
m é g : Horler Miklós id. m ű , Soproni S á n d o r id. m ű . Magyar
Monarchia írásban
(A Pest megye műemlékei-ben
tévesen
és
I X .
képben kötetben.)
I I I . köt.
Bp.
1893.
