1. számú melléklet
Kunszentmiklós Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2008. év
Készült: A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvényre és a hatályos magyar szociális jogágazat további jogforrásaira alapozva, - Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által lektorált „Segédlet a települési önkormányzatok részére a szolgáltatástervezési koncepció elkészítéséhez” címő módszertani anyag alkalmazásával. a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat 2005. évi Szociális Szolgáltatási Koncepciója figyelembevételével.
Véleményezık:
➢
Intézményvezetık
➢
Cigány Kisebbségi Önkormányzat
➢
Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szociálpolitikai Kerek asztala
➢
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat „İszi Napfény” Integrált Szociális és Módszertani Intézménye
➢
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
➢
Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselı-testület Szociális Bizottsága
➢
Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselı-testülete
Bevezetés
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: szociális törvény) 92.§-a alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzatok számára is szolgáltatástervezési koncepció készítésének kötelezettségét állapította meg a településen élı, szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében. A szociális szolgáltatások helyzetének megalapozott elemzéséhez az önkormányzat saját adatbázisai mellett a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kunszentmiklósi Kirendeltsége, az Egyesített Szociális Intézmény adatszolgáltatását, a szociális szolgáltatók jelentéseit használtuk fel. A szolgáltatástervezési koncepció egy győjtıfogalom amely a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez és korszerősítéséhez kapcsolódik. Kiindulópontja egy helyzetértékelés a szolgáltatás iránti igényekrıl, szükségletekrıl és az ellátási kötelezettség teljesítésérıl. A szolgáltatástervezési koncepció tehát egy olyan integrált, ütemezett, szakmailag megalapozott terv, amely a település feladatellátásának megalapozására, az ellátási kötelezettség teljesítésére és a magas színvonalú, minıségő szolgáltatás kialakítására vonatkozik. A szolgáltatástervezési koncepciónak a szociális törvényben elıírt kétévenkénti felülvizsgálta során értékeljük az addig elért eredményeket, aktualizáljuk a szükséges fejlesztési feladatokat, irányokat. A szociális törvény meghatározza a koncepció tartalmi elemeit – demográfiai adatok, foglalkoztatottság helyzete, szociális ellátások jellemzı adatai, fejlesztési irányok a szolgáltatások biztosításában -. Továbbá a szociális törvény rendelkezik arról is, hogy a települési önkormányzatok által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A szolgáltatástervezési koncepció célja, hogy a döntéshozók részére készüljön egy olyan dokumentum, amely átfogó képet nyújt a település ellátási kötelezettségének helyzetérıl, a szociális szükségletekrıl és a rendelkezésre álló lehetıségekrıl, a szolgáltatások fejlesztésének irányairól. Ezáltal a településen olyan szolgáltató rendszer jöjjön létre, amely összehangoltan, koordináltan mőködik, és amely teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket.
1. Helyzetkép A város helyzetét bemutató általános adatok
Kunszentmiklós Város természeti, földrajzi adottságai Kunszentmiklós a Duna-Tisza közén, a Dél-alföldi régióhoz tartozó Bács-Kiskun megyében található. A megyeszékhelytıl Kecskeméttıl 60 km-re keletre, Budapesttıl 60 km-re délre fekszik, a megye északi szélén. Kunszentmiklós város a Felsı-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás tagja, melynek székhelye is városunk. A kistérséghez 10 település tartozik. A kistérség lakossága összesen: 32.602 fı. A város belterülete 668 ha 6591 m2; külterülete: 16.500 ha 8060 m2. Városunkban a lakóépületek száma: 3.442. Ebbıl .3.263 található a központban, külterületen pedig 176. A város kiterjedt intézményhálózattal rendelkezik: 5 háziorvosi, 2 házi gyermekorvosi rendelı, 1 fogorvos, 3 védınıi körzet + 1 iskolai védını található városunkban. A Varga Domokos Általános Mővelıdési Központ integrált intézményként magába foglalja az általános iskolát, óvodát, mővelıdési központot, könyvtárat. Az óvoda 3 telephelyen 11 csoporttal mőködik, az általános iskolai oktatás szintén 3 különbözı helyszínen történik, a gyermekek életkor szerinti megosztásban vannak az iskolákban. (Rákóczi úti iskola 1-2 osztály, Endrédy u. 3-4 osztály, Damjanich u.: felsı tagozat, speciális tagozat). Önkormányzatunk fenntartása alatt található még zeneiskola is. Középfokú oktatási intézmény a Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola valamint a Református Egyház által fenntartott Fördıs Lajos Általános Iskola és Baksay Sándor Református Gimnázium. A szabadidı eltöltésére valamint az iskolai tornaórák színhelye a Sportcsarnok, amely szabadtéri tanmedencével is rendelkezik, valamint egy melegvizes gyógymedencével. Az Egyesített Szociális Intézmény biztosítja városunkban és mikrotérségi szinten több településen a szociális alapellátást. Városunkban a hitélet gyakorlását több egyház és felekezet biztosítja: - Római Katolikus Egyház - Református Egyház - Evangéliumi Pünkösdi Közösség - Apostoli İskeresztyén Egyház - Jehova Tanui Egyház - Boldog Isten gyülekezet Kunszentmiklóson megtalálható a Rendırkapitányság, Városi Ügyészség valamint a Városi Bíróság. Városunkban több éve sikeresen mőködik a Polgárırség valamint a SZEM (Szomszédok Egymásért Mozgalom), Áldozatvédelmi Iroda.
2. Demográfiai adatok A demográfiai adatok képet adnak a lakosság állandó és ideiglenes számáról, korösszetételérıl, a szociálisan rászorultak számáról. Az önkormányzat illetékességi területén élı állandó lakosok száma: 8.794 fı. Ebbıl: 4.267 férfi, 4.527 nı A következı táblázatban látható az állandó lakosok nemenkénti és korcsoportonkénti megoszlása. 1. számú táblázat év/nem
0-5
Férfi Nı
238 199
6-15 1625 519 631 512 567
2635 683 650
3645 601 549
4655 598 622
5665 501 576
6675 323 512
7685 141 291
Korcsoportos bontás
0-15 16-35 36-55 56-75 -76
Családi állapot szerinti megoszlás korcsoportonként és nemenként:
Férfiak év/csal. áll. házas Nıtlen / elvált / özvegy
18-40 492 1063
3. számú táblázat 41-60 60798 552 349 190
8632 49
Nık év/csal.áll. házas Hajadon / elvált/ özvegy
4. számú táblázat 41-60 60803 415 378 705
18-40 600 803
A 3. és 4. számú táblázatból jól látszik, hogy a 60 év felettieknél az egyedülállóak aránya a férfiak esetében 25,6%, míg a nık esetében 62,9 % egyedülálló. Településünkön is elmondható, hogy öregszik városunk . Öregedési index: a 14 éven aluli korosztályhoz viszonyított 60 éven felüliek aránya 2006ban: 138,89 %, 2008-ban: 126,84 %
Születések száma évenkénti megoszlásban. 5. számú táblázat év fı
2000 112
2001 106
2002 87
2003 83
2004 69
2005 63
2006 77
2007 83
Születések száma 115 110 105 100 95 90 85 80 75 70 65 60 2000
2002
2004
2006
2008
A fenti táblázatból is látszik, hogy a gyermekszületések egyre csökkenı száma megtorpant városunkban, sıt 2007-ben már ismét elérte a 2003-as gyermekszületések számát.
Házasságkötések alakulása: 52 50 48 46 44 42 40 38 36 34 2000
2002
2004
2006
2008
A fenti ábra is jól mutatja, hogy a jelenlegi társadalmunkban már nem olyan fontos a párkapcsolatok legalizálása. Egyre gyakoribb jelenség élettársi kapcsolatban élni, amely még jelenleg statisztikailag nem kimutatható.
A lakónépesség korpiramisa, 2001.01.01. Kunszentmiklósi kistérség Férfiak 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
férfitöbblet
Forrás: Megjegyzés:
Nık
Nepinf o
nıtöbblet
KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Kistérségi 2004. A függıleges tengelyen az életkor, a vízszintes teng népesség száma szerepel.
Az alábbi ábrán a Kunszentmiklósi kistérség korfája látható, melybıl látszik az országos tendenciaként is elmondható természetes fogyás. A korfa alsó részén látható, hogy a gyermekek száma nem éri el a szüleik korosztályának számát, melybıl az a következtetés vonható le, hogy kis mértékő a reprodukció, az élettartam kissé emelkedik, így a 60 év felettiek száma nı. A lakosság elöregedése országos és helyi szinten is jellemzı demográfiai folyamat. Ennek következtében az aktív korosztály eltartási terhei nınek. Kunszentmiklóson jelentıs számú cigány kisebbség él. A cigány lakosság körében gyakoribb a gyermekvállalás, így a családonkénti átlaglétszám a 6 fıt is eléri. A családot a következıképpen határozzák meg: családnak tekintik azt az együtt élı közösséget, amely szemmel láthatóan önálló háztartást vezet. A cigányság korfája eltér a város lakosságára általában jellemzıktıl. Körükben ugyanis alacsony az idısek száma, mely betudható a cigány lakosok rossz egészségi állapotának, az ebbıl következı magas halálozási aránynak. Így a fejlesztési program során figyelni kell arra is, hogy a városban élı cigány lakosok körében a biológiai és szociális életkor a városi átlagéletkortól eltérı (házasságkötés, családalapítás, öregség értelmezése). A migráció gyakoribb, mint a város lakosságának körében.
2.1. Foglalkoztatottság helyzete A térség mezıgazdasági és ipari szerkezetében az 1990-es évek elején a foglalkoztatottság szempontjából jelentıs változások következtek be, mely a térség munkaerı-piaci helyzetét rendkívül elınytelenül befolyásolta. Kunszentmiklós város lakosságszáma munkavállaló korú népesség regisztrált munkanélküli egy évnél régebb óta nyilvántartott munkanélküli ellátásban részesülı munkanélküli rendszeres szociális segélyben részesül
8.794 fı (azaz 65,3%) 5.741 fı 686 fı (2007. febr. 20-i állapot) 185 fı 146 fı 172 fı
A következı táblázatban a regisztrált munkanélküliek számának alakulása látható 2004. január és 2007. februárja között a Kunszentmiklósi Munkaügyi Központ adatai alapján:
2004.01.20. 2004.07.20. 2005.01.20. 2005.07.20. 2005.12.20. 2007.02.20. Mn. száma
603
560
605
498
535
686
A munkanélküliek számának növekedését egy év átlagában vizsgálva megállapítható, az ún.: szezonális csökkenés, mely elsısorban a városban szervezett közcélú és közhasznú munkának köszönhetı, de nem hallgatható el a „fekete” munka megléte sem. Ekkor többen tudnak elmenni napszámba dolgozni.
Térségünkre erısen jellemzı gyakorlat sok munkáltató esetében, miszerint a munkaviszony közös megegyezéssel történı megszüntetése után Alkalmi Munkavállalói Könyv-vel (továbbiakban: AM Könyv) „foglalkoztatja” tovább volt munkavállalóját. Az utóbbi kettı évben több mint háromszorosára emelkedett a Kunszentmiklósi Munkaügyi kirendeltségen kiváltott AM könyvek száma, így jelenleg 4.559. Az AM könyves foglalkoztatási lehetıségek hatására jelenleg széles körben folyik a „kiszervezés” a munkaviszonyban történı foglalkoztatási formából. Ez a lehetıség azonban tovább erısíti és élteti a „fekete” foglalkoztatást. A munkahely elvesztése és ennek tartós fennállása a munkáját elveszítı emberre és családjára nagy nehézségeket ró. Elveszíti rendszeres jövedelmét, létbizonytalanságba kerülhet, Kialakulhat a fölöslegesség, értéktelenség, a jövı kilátástalanságának érzése az önbecsülés hiánya. Ezek testi-lelki betegségek kialakulásához, az egészségi állapot romlásához, deviáns viselkedésformákhoz (pl.: alkohol, kábítószer fogyasztás), vezethetnek. Súlyosabb formában jelentkeznek az ún. második generációs munkanélküliek körében a fent leírt tünetek. (İk azok, akiknek a szülei is munkanélküliek voltak). Aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülık: Összesen 228 245 239 193 203
2003 2004 2005 2006 2007
Nı 85 104 93 91 99
Férfi 143 141 146 102 104
Rendszeres szociális segélyezettek 250 225 200 175 150 Oszlop B
125 100 75 50 25 0 2003
2004
2005
2006
2007
A munkaerı-piaci helyzet súlyosságát nemcsak a munkanélküliek magas száma, hanem az is jelzi, hogy az érintettek többsége hosszú ideig marad munka nélkül. A tartós munkanélküliek többsége esetében nagyon kevés az esély, az önálló (támogatás nélküli) elhelyezkedésre. Jellemzı és figyelmeztetı adat, hogy a munkanélkülivé válók többsége már nem elıször kerül a nyilvántartásba, tehát visszatérı. Kialakult egy réteg, mely, ha talál is munkát, akkor
is csak rövid ideig tudja megtartani állását. Az életkor növekedésével nı a tartós munkanélküliség valószínősége. Az elhelyezkedés szempontjából a leginkább veszélyeztetettek a 40 év felettiek. A szociális segélyben részesülık számában csökkenés látható 2006-ban, azonban ez csak látszólagos csökkenés, mivel ekkor jogszabályi változás következett be, bevezetésre került a családi segélyezési rendszer. Ez azt jelenti, hogy egy családban csak egy fı szerezhet jogosultságot rendszeres szociális segélyre. Azon családoknál, ahol mindkét felnıtt segélyezett volt nyilatkozniuk kellett, hogy ki kapja tovább a segély. Így látszólag a rendszeres szociális segélyben részesülık száma csökkent, azonban megállapítható, hogy azon családok száma, akik ezen ellátásban érintettek nem csökkent ilyen mértékben. A városban élı jelentıs számú roma lakosság foglalkoztatási esélyei az átlagosnál is rosszabbak. Ennek egyik oka az aluliskolázottságuk. Igen kevés a magasabb vagy szakmailag képzett. A leginkább aggasztó az, hogy többségük az általános iskolát sem végezte el. Kunszentmiklóson két cég foglalkozik a megváltozott munkaképességőek alkalmazásával. 2008. májusában kezdi meg próbaüzemét egy cserépgyártással és égetéssel foglalkozó cég, mely az elızetes igénybejelentése alapján 100-120 fıt fog foglalkoztatni. Egy másik nagy cég is jelentıs létszámbıvítést tervez, új gyárcsarnokot épít a már meglévı mellé. Ez a cég szintén 100-120 fı felvételét jelezte Munkaügyi Központ felé. Településen kívül szervezetten buszokkal jár jelentıs számú munkavállaló Dunaújvárosba illetve a Dunavarsányi Ipari Park területén mőködı céghez.
3. Szociális ellátások jellemzıi a településen
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 17.§.-a és a 70/E. §-a rendelkezik a szociális biztonsághoz való jogról. A 17.§ szerint „A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.” A 70/E. §-ban taxatíve felsorolásra kerül azon kör, amikor az állam vállalja a gondoskodást polgárai biztonságáról. „A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz: öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság vagy önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén, a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.” A Szociális törvény 57.§-a felsorolja az alapszolgáltatások és szakosított ellátások körét. Továbbá a szociális törvény 86.§-a rendelkezik ezen ellátások biztosításának kötelezettségeirıl. Az alapellátásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás) minden település köteles biztosítani, valamint lakosságszámtól függıen további szociális szolgáltatásokat. Városunkban kötelezı az alapellátáson kívül a családsegítést valamint az idısek nappali ellátását biztosítani. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) és a Szociális törvény is felhatalmazza a képviselı-testületeket, hogy a helyi sajátosságokat,
szükségleteket, viszonyokat figyelembe véve a szociális ellátásokat saját rendeletükben szabályozzák, valamint saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. Továbbá az Ötv. biztosítja azt is, hogy a képviselı-testületek egyes hatásköröket –közöttük a szociális hatásköröket- bizottságokra vagy a polgármesterre átruházhatja. Önkormányzatunk Képviselı-testülete a szociális törvény rendelkezéseinek megfelelıen megalkotta helyi rendeleteit, melyekben meghatározza a biztosított szociális ellátások formáit, a jogosultsági feltételeket a szociális biztonság megteremtése, illetve megırzése érdekében Az egyes ellátási formákat városunk önkormányzata saját intézményeivel biztosítja, úgy mint Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat valamint Egyesített Szociális Intézmény. Városunk önkormányzata az ellátási kötelezettségen felül biztosítja a jelzırendszeres házi segítségnyújtást, valamint két ápolást-gondozást biztosító bentlakásos intézményt is fenntart az Idıskorúak Otthonát, valamint a Fogyatékosok Otthonát. 3.1. Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások A következı táblázatban az látható, hogy Kunszentmiklós Város illetékességi területén a rászorultak milyen pénzbeli ellátásokat és milyen arányban vettek igénybe. 2004 15 52 382
2005 19 63 389
2006 22 46 326
2007 22 54 202
245 14 1
239 14 5
193 75 0
203 84 4
239
242
253
214
Közgyógyellátás normatív vagy méltányossági jogon (szoc. rászorultság miatt)
267
248
132
90
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
811
750
587
573
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
33
18
16
28
Idıskorúak járadéka Ápolási díj Átmeneti segély Aktív korúak rendszeres szociális segélye Lakásfenntartási támogatás Köztemetések száma Közgyógyellátás alanyi jogon (betegség miatt)
Az elmúlt években a szociális törvény alapján adható támogatások jelentısen megnıttek. Az ellátások összefüggnek a lakosság romló egészségi állapotával és a munkanélküliséggel.
Az idıskorúak járadéka a jövedelemmel nem rendelkezı nyugdíjkorhatárt betöltött személyek szociális biztonságát hivatott szolgálni. Megállapítása differenciáltan történik,
figyelembe véve, hogy a rászoruló egyszemélyes háztartásban él vagy családban, illetve az életkor is meghatározó tényezı. Aktív korúak rendszeres szociális segélyére azok jogosultak, akik a munkanélküli ellátásból kikerültek. Így munkanélküli ellátásból kikerülık az önkormányzati segélyezési rendszerben jelennek meg. Az ellátottak nagy része folyamatosan veszi igénybe az ellátást, mert nem tudnak újra elhelyezkedni. A munkába való visszakerülését többnyire az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkozás jelenti számukra. Ez a támogatási rendszer a 2006. év folyamán gyökeres változáson ment keresztül. Ahol az egyik szülı dolgozik, és a másik van segélyen jóval kevesebb összeget kapnak, míg ahol egyik fél sem dolgozik, és több kiskorút nevelnek az eddig kapott segélyösszegtıl magasabb ellátást kapnak. Amint már elmondtuk a segélyezettek számának csökkenése csak látszólagos, mivel a változtatás után egy családban csak egy fı kaphat segélyt, így a segéllyel érintett családok száma gyakorlatilag nem változott. A 40 éven felüli korosztály körében igen gyakori, hogy az 50%-os munkaképességcsökkenés esetében megállapítandó rendszeres szociális járadékot igénylik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, mely ellátás valamivel magasabb összegő, de nem éri el a nyugdíjminimum összegét, így a család vagy az egyén anyagi helyzetén, létbiztonságán nem sokat javít. Az ápolási díj esetében megállapítható, hogy egyre több munkanélküli kéri családtagjának ápolását, hiszen az ápolással töltött idı nyugdíj szempontjából jogszerzı idınek számít. 2007. április 1-tıl aki nem dolgozik, illetve semmiféle olyan ellátásban nem részesül ami egészségügyi szolgálatatásra jogosultságot biztosít és szociálisan rászorult a polgármester illetve 2008.-tól a jegyzı hatósági bizonyítványt állít ki, így nem kell az ügyfélnek fizetnie az egészségügyi szolgáltatásért járulékot. A kiadott közgyógyellátási igazolványok magas számában a gyógyszerárak emelkedése is jelentıs szerepet játszik. Az ellátással kapcsolatban még problémát jelent, hogy a közgyógyellátásra kapható gyógyszerek köre állandóan csökken, így gyakori, hogy rendelkezésre áll ugyan a szolgáltatás, de nem tudja az érintett igénybe venni. 2006. július 1-tıl alapvetı változások következtek be a közgyógyellátás megállapításának folyamatában illetve felhasználásában is. Úgynevezett gyógyszerkeret van megállapítva a jogosultak részére, amit szabadon felhasználhat a betegségének kezelésére szolgáló gyógyszerek között, nem lesz meghatározva, hogy melyiket válthatja ki közgyógyellátási igazolványára és melyik után kell térítést fizetnie. A méltányos közgyógyellátási igazolványok száma nagy mértékben csökkent a jogszabályi feltételek változása miatt. Ezektıl a feltételektıl állapíthatna meg az Önkormányzat az ügyfelek számára kedvezıbbet, azonban sajnos az anyagi lehetıségei ezt nem teszik lehetıvé. Mindezeket is figyelembe véve figyelmeztetı a fent említett két ellátás magas száma, illetve növekedése, amely visszavezethetı a lakosság elöregedésére, valamint a romló egészségi állapotra az ezzel összefüggı önkormányzati teendıkre irányítja a figyelmet. Lakásfenntartási támogatás korábbi években a lakosság körében nem volt elterjedve. A főtési idıszakban a rászorulók részére főtési támogatást, illetve a téli tüzelı beszerzéséhez
nyújtott átmeneti segély. Ez a támogatási forma is differenciált, a család jövedelmi helyzetétıl és a lakás elismert költségétıl függ, azaz nem kell a lakásfenntartási költségeket igazolniuk. A törvényben meghatározott jövedelemszint a nyugdíjminimum 150%-a, így az egyéb segélyben részesülı családok nagy százaléka erre a támogatási formára is jogosult. Az önkormányzat saját rendeletében meghatározott lakáscélú támogatást nyújt azoknak a családoknak, akik elsı lakásukat vásárolják vagy építik. A támogatási forma kamatmenetesen visszatérítendı támogatás. A támogatásban részesülık számát behatárolja, hogy az éves költségvetési keretbıl mennyit állapít meg a képviselı-testület e célra felhasználni. Átmeneti segélyt a törvényben meghatározott keretfeltételek alapján, helyi rendeletben meghatározott rászorultság alapján, mérlegelve – krízistámogatásként nyújtja az önkormányzat. Köztemetések alacsony számából arra lehet következtetni, hogy a családok a hagyományoknak megfelelıen gondoskodnak halottaik eltemetésérıl. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a lakosságot leginkább érintı segélytípus, ugyanakkor csökkenı tendenciát mutat. Ennek több oka is lehet, az egyik a segélyezésnél viszonyítási alapként használt nyugdíjminimum értékvesztése, a másik lehet az, hogy a segély összege nem alkalmas a szülık hiányzó jövedelmének a pótlására, vagyis a gyermekek támogatásával nem kezelhetı a gyermekes családok szegénysége, de ok lehet a születések számának csökkenése is. Azonban azt is el kell mondanunk, hogy az ellátáshoz társulnak egyéb kedvezmények is, így a tankönyv és az étkezési támogatás is melyek együtt már érzékelhetıbbé válhatnak a család jövedelmében. 2006. január 1.-vel megszőnt a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, helyét a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény vette át, amely azonban csak a kedvezmények igénybevételére jogosít fel, pénzösszeg évente csak két alkalommal júliusban és októberben jár (2008-ban gyermekenként 5.500 forintot kapnak a jogosult családok.). Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást az önkormányzat saját rendeletében szabályozza, e szabályozás a gyermekek érdekét, családban való maradását, iskolai elımenetelét, egészségének megırzését szolgálja. A Szociális Bizottság által adható eseti támogatás.
3.2. A helyzetelemzésbıl levonható következtetések ➢ ➢ ➢ ➢
A város lakossága természetes és migrációs úton fogy. Az idıskorúak száma nı, magas a 70 éven felüliek száma, köztük sok az egyedülálló. Az intézményes ellátás iránti igény magas. Nem kihasznált a nappali ellátás lehetısége, és ki kell használni a tartalékokat a házi segítségnyújtásban. Gondot jelent az aluliskolázott, szocio-kultúrális hátrányokkal küzdı cigány kisebbség (életmód, lakás, foglalkoztatás)
➢
➢ ➢ ➢ ➢
Magas a munkanélküliek száma, jelentıs problémát okoz a tartós munkanélküliek, az aluliskolázottak, a fiatal pályakezdık, a gyes-rıl, gyed-rıl viszatérık, az 50 éven felüliek gondja. A lakosság egészségi állapota romló tendenciát mutat. Jelentıs a megváltozott munkaképességőek száma. Sürgetı gondot jelent a szociálisan rászorulók lakásproblémáinak rendezése. A társadalmi problémák a preventív ellátások, a komplex problémakezelési programok szükségességét indokolják.
3.3 Szociális szolgáltatások A szociális törvény 56.§-a szerint a szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. A törvény 86.§-a részletezi a személyek gondoskodás megszervezésére köteles szerveket. A fentiek alapján településünk önkormányzatának az alábbi szolgáltatásokat kell biztosítani: ➢ ➢ ➢ ➢ ➢
étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés nappali ellátás -továbbá a gyermekvédelmi törvényben meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás.
A kötelezı szociális szolgáltatásokon kívül önkormányzatunk az Egyesített Szociális Intézményének fenntartásával biztosítja a idısek valamint a fogyatékosok számára az ápolást – gondozást biztosító szakosított szociális ellátást, valamint társulás keretein belül biztosítják városunkban a jelzırendszeres házi segítségnyújtást, házi segítségnyújtást illetve a t. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás társulás keretében történı ellátásának biztosítása érdekében a Felsı-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Jelzırendszeres Házi Segítségnyújtás Intézményi Társulása létrehozása történt meg. A Dél-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal által kiadott mőködési engedély alapján a Kunszentmiklós Város Önkormányzata által fenntartott és mőködtetett Egyesített Szociális Intézmény látja el a jelzırendszeres házi segítségnyújtással kapcsolatos teendıket Kunszentmiklós, Szabadszállás, Kunadacs és Kunpeszér települések vonatkozásában 70 készülékkel. A készülékek diszpécserközpontja Budapesten található. Minden településen szakképzett gondozónı dolgozik, akik a diszpécserközpont jelzése után felkeresik és segítenek az ápolt személynek. A rendelkezésre álló készülékek mellé a Felsı-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás pályázatból nyert további 30 db jelzıkészüléket és 9 db személygépkocsit az Egyesített Szociális Intézmény ingyenes használatába adta.
A további készülékek beüzemelése Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag, Dunaegyháza és Újsolt települések közigazgatási területén történt meg. 9 település kapott 11 személygépkocsit, amelyet a jelzırendszeres házi segítségnyújtással foglalkozó gondozónı használ. A pályázaton nyert 30 segélyhívó készülék diszpécserközpontja Kunszentmiklóson az Egyesített Szociális Intézményben található. A házi segítségnyújtás társulás keretében történı ellátásának biztosítása érdekében a FelsıKiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Házi Segítségnyújtás és Szociális Információs Szolgálatatás Intézményi Társulása létrehozása történt meg. A Dél-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal által kiadott mőködési engedély alapján a Kunszentmiklós Város Önkormányzata által fenntartott és mőködtetett Egyesített Szociális Intézmény látja el a házi segítségnyújtással kapcsolatos teendıket Kunszentmiklós, Kunadacs, Kunpeszér és Tass települések vonatkozásában. Mindkét intézményi társulás esetében az egész ellátási területre vonatkozóan Kunszentmiklós Város Önkormányzata igényli meg a feladatellátás után járó normatív állami támogatást A személyes gondoskodásban részesülık száma: Személyes gondoskodás formái
2000.
2001.
2005.
2006.
2007.
Idısek Otthona
104%
103% 103% 101% 100% 100%
100%
100%
Fogyatékosok Otthona
109%
109% 108% 106% 104% 101%
100%
100%
Idısek Klubja
38 fı
31 fı
27 fı
34 fı
45 fı
47 fı
49 fı
46 fı
Étkeztetés
16 fı
39 fı
66 fı
44 fı
94 fı
93 fı
109 fı 127 fı
Házi segítségnyújtás + étkezés
49 fı
50 fı
52 fı
43 fı
35 fı
28 fı
34+23 37+49
Jelzırendszeres hs. + étkezés
2002. 2003. 2004.
33+35 38+62
Házisegítségny. Kunpeszér Tass Kunadacs
15
15
8
15
0
19
Jelzırend. hs. Kunpeszér Szabadszállás Tass
3
6
25
28
0
3
7
10
Kunadacs Szalkszentmárt.
Személyes gondoskodás formái
2000.
2001.
2002. 2003. 2004.
2005.
2006.
2007.
3 3 3 3 3
Idısek Otthona és a Fogyatékosok Otthona esetében a férıhely kihasználtságot tüntettük fel a táblázatban. A szociális törvény max. 100%-os kihasználtságot engedélyez. Az Idısek Klubjában az engedélyezett férıhelyek száma: 60 fı. Itt az idısek napközben kulturált körülmények között találkozhatnak, számukra programokat szerveznek. Az étkeztetést az Egyesített Szociális Intézmény a saját konyhájáról biztosítja. A szolgáltatással való megelégedettséget mutatják a táblázatban szereplı adatok, melyek szerint az étkezést igénybevevık száma évrıl-évre emelkedik. A házi segítségnyújtásban részesülık száma csökkenést mutatott átmenetileg, ám a szolgálatatást igénybe vevı gondozottak száma újra növekedést mutat. A külterületen élıkhöz is eljut ez a szolgáltatás az intézmény gépkocsijával hetente kétszer. A gondozónı a gondozást -a gondozottak önálló életvitelének fenntartása érdekében – szükségleteinek, igényeinek, kérésének megfelelıen – lakásukon biztosítják. Gondozási tevékenységek: meleg étel házhoz szállítása, bevásárlás, testi-, személyi higiéné biztosítása, öltöztetés, ágyazás, takarítás, mosás, szellıztetés, orvosnál rendszeresen szedett gyógyszer kiíratása és kiváltása, hivatalos ügyek intézése, pszichés gondozás, a magány enyhítése. Kunszentmiklós Kunpeszérrel és Tassal kötött kistérségi megállapodás alapján 2005. december 1-tıl a házi segítségnyújtást és a jelzırendszeres házi segítségnyújtást is ellátja Kunpeszéren valamint a házi segítségnyújtást Tasson. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás biztosítására a 10.000 fınél több állandó lakossal rendelkezı önkormányzatok kötelesek, azonban városunkban ez a szolgálatatás is elérhetı . Városunkban található a szakmai központ, ahol a 70 ember felügyeletét ellátó segítségnyújtásban résztvevı gondozók koordinálása folyik. 2005. decembere óta. Kunszentmiklóson 35 idıs rászoruló részére került beüzemelésre az ellátáshoz szükséges jelzıkészülék. 2007-tıl kezdıdıen egy újabb kistérségi megállapodást követıen Kunszentmiklós, mint gesztor önkormányzat látja el ezen feladatot a kistérség mind a 10 településén. A készülék olyan mint egy karóra, amelynek a közepén található gomb megnyomásával tud jelezni a segítséget kérı. A jelzések a Budapesten található központba futnak be, és a diszpécser dönti el a segítségre szorulóval történı beszélgetés alapján, hogy mentıt, orvost hív, riasztja az ügyeletes házigondozót. A beszélgetés a gondozott lakásába telepített kihangosítón keresztül történik, amelyet igyekeznek úgy elhelyezni a lakásban, hogy az bárhonnan hallható legyen.
A következı két táblázat az Idısek Otthonában illetve a Fogyatékosok Otthonában élık számát és korcsoportonkénti elosztását mutatja.
Idısek otthonában élık korcsoportos megosztásban 18 16 14 12 10
Nı Férfi
8 6 4 2 0 40-59
60-64
65-69
70-74
75-79
80-89
-90
Fogyatékosok otthonában élık korcsoportos megosztása 16 14 12 10 Nı Férfi
8 6 4 2 0 18-39
40-59
60-64
65-69
70-74
Családsegítés A Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat részben önálló intézmény, külön szakmai programokkal rendelkezik. Ellátandó területe 2005. július 01. napjától társulás formájában: -
Kunszentmiklós és külterülete (Kunbábony, Bösztör, Bodakút, Felsıszenttamás)
-
Kunpeszér
-
Tass
SZEMÉLYI FELTÉTELEK: Munkakör
Teljes munkaidıben
intézményvezetı
1 fı
családgondozó
5 fı
családgondozó asszisztens
1 fı
Nem teljes munkaidıben
Az intézményben dolgozók szakképesítése megfelel a törvényben leírtaknak. A gyermeklétszámnak megfelelıen Tass és Kunpeszér községben 1 fı gyermekjóléti szolgálatos családgondozó és 1 fı családsegítıs családgondozó dolgozik. 2007. decemberében végzett belsı ellenırzés rendben találta a személyi, mőködési és tárgyi feltételek tekintetében a Szolgálat munkáját. A CSALÁDSEGÍTİ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT STATISZTIKAI ADATAI (2007. január 1. - 2007. december 31.)
Ügyfélforgalmi naplóba 2007-ben bejegyzett kliensek száma
-
Gyermekjóléti:
426
Családsegítés:
2.415
Védelembe vett:
11 gyermek
Családgondozás:
137 gyermek
Átmeneti nevelt:
-
5
5 család 42 család -
4 család
-
0 család
gyermek -
Utógondozás:
-
0
gyermek Összesen:
153 gyermek
51 család
4. Feladatok, a szolgáltatások fejlesztésének lehetıségei 4.1 A szociális törvényben meghatározott természetbeni és pénzbeli juttatások széleskörő biztosítása Hangsúlyozni kell, hogy a szociális segítségnyújtás célkitőzéseinek eléréséhez egyaránt szükséges a pénzbeli támogatások, a természetbeni ellátások és a szociális szolgáltatások
megfelelı színvonalú és összehangolt mőködése. Kizárólag segélyezéssel vagy természetbeni támogatásokkal azonban nem érhetık el a kívánatos célok, a pénzbeli segítség önmagában nem elégséges eszköz az egyén problémájának megoldására, társadalmi integrációjának elısegítésére. Az önkormányzat által jelenleg biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások megadása továbbra is indokolt, kiemelten figyelve arra, hogy a jelenleg még aktív korú, társadalombiztosítással nem rendelkezı lakosok is idıvel jogosultak lesznek idıskorúak járadékára. A költségvetés tervezésekor az önkormányzatnak számolnia kell azzal a ténnyel, hogy ezen ellátásra jogosultak száma emelkedni fog. Szintén számolni kell az ápolási díjban részesülık számának emelkedésével, mivel egyre többen igénylik, egyik okból mert nincs lehetıségük szolgálati idıt szerezni, másik ok, hogy az idıs hozzátartozó saját otthonában történı gondozás és ápolás a leghumánusabb és legjobb megoldás a hozzátartozó, az idıs és az állam számára is. 4.2. Idıs ellátást biztosító szolgáltatások A demográfiai adatok alapján látható, az országos tendenciához hasonlóan a település lakóinak fokozatos elöregedése, ezt mindenképpen figyelembe kellett venni a szolgáltatási koncepció készítésénél. A megye öregedési indexe az elmúlt évtizedben jelentısen növekedett, az elırejelzések továbbra is ezt a tendenciát mutatják. Szintén az adatok alapján állapítható meg, hogy az idısek esetében az egyedülálló nık aránya magasabb a férfiaknál, s egyre kevesebben élnek családban. Ma már nem jellemzı a többgenerációs együttélés. Az elırejelzések szerint 2050-re a 80 év felettiek aránya 11,8%-ra növekszik, míg 1950-ben 1,2% volt. A 0-14 évesek aránya ezzel szemben várhatóan 13,3% lesz, míg 1950-ben 24,9% volt. Ezen okokból továbbra is szükséges az idıs ellátó szolgáltatások szervezése. A saját otthonban maradás igénye indítványozta a jelzırendszeres házi segítségnyújtás bevezetését településünkön. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás bevezetésekor az elsı 70 segélyhívó készülék diszpécserközpontja jelenleg még Budapesten található. A közeljövıben szeretnénk, ha ennek a 70 készüléknek a diszpécserközpontja is az Egyesített Szociális Intézményben kapna helyet, ahol már a 30 pályázaton nyert készülék diszpécserközpontja is van. 4.3. Gyermekfelügyelet A gyermekkorúak számának csökkenése sem jelenti azt, hogy csökkenne az igény a gyermekek elhelyezésével és felügyeletével kapcsolatos szolgáltatások kiépítésére, mivel csonka családok és a nık munkába állása olyan új szolgáltatások bevezetését teszik szükségessé, mint a házi gyermekfelügyelet és a családi napközi megszervezése. 4.4. A speciális ellátás, a nappali ellátások iránti igény ➢ A város lakói között egyre nı a pszichiátriai betegek száma, akik életkoruk miatt az idısek klubjába nem tudnak beilleszkedni, ezért célszerő lenne számukra a pszichiátriai nappali közösségi ellátás megszervezése. ➢ Ezen közösségi tér kialakítására most nyújt be az Egyesített Szociális Intézmény, amelyben fı célként a pszichiátriai betegek részére nappali ellátás biztosítására
megfelelı hely kerülnek kialakításra. A programban a fı cél a betegek úgynevezett utánkövetése, felügyelete. ➢ Nagy szükség volna településünkön a támogató szolgálat megszervezésére is, mely a szociális törvény szerint nem kötelezı feladata egy ekkora lélekszámú településnek, azonban egyre növekvı igény mutatkozik rá a fogyatékos emberek részérıl. A szolgálat fıleg az ı szállításukban, orvosi és egyéb hivatalos helyen történı ügyintézésükben nyújtana segítséget. ➢ Átmeneti elhelyezés – napi díjas ellátás – a gondozó átmeneti problémái okán pl.: kórházi kezelés, baleset, otthoni nagy munkák ideje alatt segítene az igénylıkön. Az átmeneti elhelyezés megoldását sürgeti az a tény is, hogy 2008. január 1-tıl kezdıdıen a bentlakásos otthoni elhelyezésre csak ORSZI szakvélemény birtokában kerülhet sor, így az akut, hirtelen problémát okozó esetekre ez az elhelyezési mód megoldást jelentene. Hiszen az ORSZI vélemény beszerzése több hétbe is bekerül, és egyedülálló, súlyos betegek esetében nincs mód ennyit várni, kórházban pedig nem tudják addig benttartani amíg megjön a megfelelı szakvélemény. Az átmeneti elhelyezés keretében az intézményvezetı maga dönthet egy-egy gondozott felvételérıl, míg a szakvélemény megérkezése után átkerülhet az idısek otthonába. Az átmeneti elhelyezésre legjobb lenne az Egyesített Szociális Intézmény Idısek Otthonán belül kialakítani egy nıi és egy férfi szobát. ➢ Idısek Otthonában a demens ellátottak – ellátási feltételeinek kialakítása ➢ Kisebb létszámú emelt szintő bentlakásos ellátási egység kialakítása.
4.5. Foglalkoztatási rehabilitáció megszervezése Városunkban 2 cég foglalkozik megváltozott munkaképességő emberek alkalmazásával, azonban mivel ezen emberek száma egyre nı, szükséges lenne ilyen jellegő munkahelyek szervezése, melyeknek mind társadalmi mind egyéni szinten nagy haszna lenne. 4.6. Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat fejlesztési lehetıségei ― ― ―
―
pszichológus alkalmazása lehetıségeink függvényében szabadidıs programok szervezése a rendelkezésünkre álló tárgyi eszközökkel (TV, DVD lejátszó, hifi-torony) be lehetne rendezni egy klubhelyiséget, ahol szabadidıs programokat szervezhetnénk hátrányos helyzető gyermekek részére, valamint csoportfoglalkozásokat tarthatnánk felnıtteknek tréningek, csoportfoglalkozások szervezése a gondozottak részére
4.6. Munkahelyteremtés elısegítése Az önkormányzat egyrészt a közcélú, illetve a közhasznú foglalkoztatással segíti munkanélkülieket, melynek fenntartása a jövıben is indokolt, továbbá szociális foglalkoztató létrehozása a jelentıs számú megváltozott munkaképességőek számára.
Másrészt munkahelyteremtı beruházások támogatásával, egyéb kedvezmények biztosításával (pl.: kedvezményes bérleti díjú ingatlan rendelkezésre bocsátása, helyi adókedvezmény biztosítása, stb..) enyhíthetıek a munkaerıpiacon fellépı gondok. Térségünk gazdasági fejlıdésében, a foglalkoztatási szint emelésében új távlatokat nyithat a megépült Dunaújvárosi híd, amely az M8-as gyorsforgalmi út részeként közvetlen összeköttetést teremt Közép-Dunántúl és a Felsı-Kiskunság között. A közlekedési viszonyok javulásával remélhetıleg élénkül a befektetési kedv a térségben, mind a hazai és külföldi befektetık körében. A hídfı közelségében lévı települések kétségtelenül elınyt élveznek, de megfelelı helyi gazdaságpolitika kialakításával Kunszentmiklós Város is profitálhat az új foglalkoztatási lehetıségek terén. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kunszentmiklósi Kirendeltsége a térség gazdaságfejlesztési projektjében aktív részvétellel, a munkaerıpiac igényeinek megfelelı képzések támogatásával, a vállalati kapcsolattartás erısítésével, intenzív állásfeltárással, a közvetítés minıségének javításával kívánja szolgálni a térség és ezen belül Kunszentmiklós város gazdasági és munkaerı-piaci folyamatainak kedvezıbb alakulását. 5. Finanszírozási feladatok ➢
➢ ➢
Normatív támogatás és a fenntartó (önkormányzat) hozzájárulása a mőködtetéshez, figyelembe véve a szakmai ágazat jogszabályában meghatározott létszámokat és feladatellátási mutatóit EU-s pályázatok lehetıségeinek kihasználása Egyéb feladatellátást segítı és szolgáló pályázatok
Összegzés: Minél fontosabb szociálpolitikai funkciónak tekintjük a nehéz helyzetben lévı emberek segítését, a megváltozott társadalmi körülményekhez, élethelyzetekhez való alkalmazkodás támogatását, a hatékony szociális védelem biztosítását, annál komolyabban kell venni a szolgáltatási szektor és az ott folyó szociális munka jelentıségét, és ezen a területen szükséges fejlesztések megvalósítását. Kunszentmiklós Város Önkormányzata a helyi szociális rendszerének fenntartásával, színvonalának és hatékonyságának növelésével, a vázolt fejlesztési irányvonal követésével az állampolgárai szociális komfortérzetének javítására, szociális biztonságának megteremtésére törekszik.
2. számú melléklet
3. számú melléklet
következı →
