Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Munkaanyag I. változat
Kunszentmiklós, 2008. május 1
Tartalomjegyzék I.
Vezetői összefoglaló
3
2. A város szerepének meghatározása a település hálózatban
4
3. Helyzetértékelés
5
4. A városrészek területi megközelítésű elemzése
10
5. Stratégia
18
5.1. Hosszútávú jövőkép
18
5.2. Jövőbeli fejlesztési irányok
18
5.3. Koherencia, konzisztencia
19
6. 2007-13 során fejleszteni kívánt akció területek
20
7. A stratégia megvalósíthatósága
23
2
I. Vezetői összefoglaló
Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) célja a város középtávú fejlesztési stratégiájának kidolgozása, az elkövetkezendő 7-8 év fejlesztési szükségleteinek összehangolása, a rendelkezésre álló és megszerezhető források feltérképezése, a legszélesebb konszenzus megteremtése. Az IVS az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott „Városrehabilitáció 20072013-ban Kézikönyv a városok számára” módszertani útmutató alapján, annak teljes mértékben megfelelve készült. A dokumentum tartalmazza Kunszentmiklós egészére és hat városrészére a gazdasági, társadalmi és környezeti helyzetelemzést és a SWOT analízis segítségével feltárja a város egészének és a városrészeknek a jellegzetességeit, hiányosságait, fejlesztési szükségleteit. Az IVS főelemeként meghatározásra kerül a célrendszer és kijelölésre kerülnek a 2007-2013-as időszak akció területei.
3
2. A város szerepének meghatározása a település hálózatban
Nemzetközi szerepe A testvérvárosi kapcsolat a kulturális, gazdasági élet különböző területein teremt lehetőséget az együttműködésre: művészet, oktatás, üzleti, vállalkozói partnerkapcsolatok révén, melyet az Európai Unió pályázati úton támogat. Kunszentmiklós jelenleg egy német (Blumberg), egy erdélyi (Székelykeresztúr) és egy vajdasági (Székelykeve) testvérvárossal rendelkezik. Több európai kisvárossal is megtörtént a kapcsolatfelvétel ezek az elkövetkező években érhetnek testvérvárosi kapcsolattá. A város helyzete a régióban Kunszentmiklós a Dél-alföldi régióban található. A város a régió északi és nyugat határán fekszik, így szerves kapcsolata van a Közép-magyarországi és a Közép-dunántúli régióval is. Budapest közelsége miatt tagja a Budapesti Közlekedési Szövetségnek is. A város megyei szerepköre Kunszentmiklós Bács-Kiskun megye északi részén, a Kiskunsági Nemzeti Park védett területeivel övezve fekszik, Kecskeméttől 60 kilométerre. A fő közúti közlekedési útvonalak nem érintik a települést, az 51. számú főút mintegy 10 km-re nyugatra fut várostól, az 5. számú főút és az M5-ös autópálya mintegy 30 km-re keletre halad, de a megközelítésük csak rossz minőségű alsóbbrendű közúton lehetséges. Vasúton a Budapest – Kelebia szárnyvonal mellett fekszik. Kunszentmiklós kistérségi szerepe
A Kunszentmiklósi kistérséget 3 város és 7 község alkotja, melynek kistérségi központja Kunszentmiklós. Kunszentmiklós város a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi 4
Társulás tagja, melynek székhelye is városunk. A kistérséghez 10 település tartozik. A kistérség lakossága összesen: 32.602 fő. Kunszentmiklós kistérségi központként teljes körű funkciót lát el. A város vonzáskörzetét a környező települések jelentik: Kunpeszér, Kunadacs, Szalkszentmárton, Tass. Kunszentmiklós a mikrotérség oktatási, egészségügyi, gazdasági központja. Kunszentmiklóson kistérségi központként a következő intézmények látnak el feladatot: - Rendőrkapitányság, Bíróság, Ügyészség, Gyámhivatal, Okmányiroda, építésügyi hatóság, Földhivatal, Munkaügyi Központ kirendeltsége.
3. Helyzetértékelés 3.1. A város egészének helyzetértékelése 3.1.1. Gazdaság Kunszentmiklós Budapest agglomerációs körzetéhez közel esik, azonban a közlekedési kapcsolatok fejletlensége miatt ezt a helyzeti előnyét nem tudta kihasználni. A városban 2005-ban a regisztrált gazdasági szervezetek száma 764 db, a regisztrált vállalkozások száma 675 db, ebből társas vállalkozás 192 db. A működő vállalkozások száma 452 db ebből egyéni vállalkozás 322 db. A létszám kategóriák tekintetében megállapítható jelentős 250 fő feletti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozás nincs a városban. Jellemzően az 1-9 fő alkalmazottal rendelkező vállalkozások vannak túlsúlyban, a vállalkozások 93%-a ebbe a kategóriába tartozik, mindössze 6 jelentősebb, 50-249 főt foglalkoztató vállalkozás működött a városban. Nemzetgazdasági ágak szerint a legtöbb vállalkozás a kereskedelem, javítás területén működött, 25%-uk, jelentős az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban tevékenykedők száma is, 15,7%uk, a térség jelentős mezőgazdasági szerepe ellenére az agrár ágazatban csak a vállalkozások mindössze 3,3%-a működött. A mezőgazdaságról csak 2000. évi adatok állnak rendelkezésre, akkor mindössze csak 1 gazdasági szervezet működött ebben az ágazatban, az egyéni gazdaságok száma jelentős volt, 988, az gazdaságokhoz tartozók száma 2313. Alacsony a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás ágazatban tevékenykedők száma is, a működő vállalkozások mindössze 4,2%-a.
5
3.2. Társadalom Kunszentmiklós lakónépessége a 2001-ben 9103 fő volt, 2006-os adatok alapján 8883 fő volt. A lakónépesség tekintetében 1997 óta alig volt változás 2006-ban, két fővel nőtt. 1997-től 2003-ig nőtt a lakónépesség majd csökkenésnek indult a 2003. évi 9105 főről. Az elmúlt 10 évet tekintve az állandó lakosságszám 2001-ig nőtt azóta folyamatosan csökken, 2006-ban 8880 fő volt (azóta is csökkenő tendenciát mutat 2008. január 01-én 8821 fő). A város lakossága öregszik: Öregedési index: a 14 éven aluli korosztályhoz viszonyított 60 éven felüliek aránya 2006-ban: 138,89 %, 2001-ben csak 106,38% volt. A lakosságból a nők aránya kismértékben nagyobb, 51,4%. A népesség csökkenésének csak az egyik oka, hogy a születések száma az elmúlt 10 évben 2000. kivételével minden évben alatta maradt a halálozások számának. A másik ok az elvándorlás: az elvándorlások száma az elmúlt években meghaladta a bevándorlások számát. A vándorlási különbözet 2005-ben és 2006-ban is 40 fő felett volt, a természetes fogyás 2005-ben 58 fő, 2006-ban 27 fő. A lakosság képzettség elmarad az országos átlagtól, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 38,1% a 15-59 éves korosztályból, a 25 év felettiek csak 6,2 %a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az aktív korú népesség foglalkoztatási rátája mindössze 49,6%, így magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 46,3% és a foglalkozatott nélküli háztartások aránya 43,1%. A 2006. évi adatok alapján a település munkanélküliségi rátája 9,9%, 557 fő álláskeresőt tartottak nyilván, tartósan munkanélküliek aránya 55,66%, a pályakezdő álláskeresők aránya 12,39% volt. Az álláskeresők képzettségét vizsgálva: általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 37,88%, szakmunkás és szakiskolai végzettségű 30,34%-uk, szakközépiskolai és gimnáziumi végzettségű 15,8%-uk, felsőfokú végzettségű 2,87%. 13,11% nem végezte el az általános iskolát sem. Megállapítható, hogy a munkanélküliek között jelentős a szakképzetlenek aránya (50,99%). A 25 év alatti álláskeresők aránya 27,15%, 26-40 évesek aránya 40,73%, a 40 év felettiek aránya 32,12%. A munkaerő-piaci helyzet súlyosságát ugyanis nemcsak a munkanélküliek magas száma, hanem az is jelzi, hogy az érintettek többsége hosszú ideig marad munka nélkül. A tartós munkanélküliek többsége esetében nagyon kevés az esély, az önálló (támogatás nélküli) elhelyezkedésre. Jellemző 6
és figyelmeztető adat, hogy a munkanélkülivé válók többsége már nem először kerül a nyilvántartásba, tehát visszatérő. Kialakult egy réteg, mely, ha talál is munkát, akkor is csak rövid ideig tudja megtartani állását. Az életkor növekedésével a tartós munkanélküliség valószínűsége is nő. Az elhelyezkedés szempontjából a leginkább veszélyeztetettek az aluliskolázottak, a fiatal pályakezdők, a GYES-ről, GYED-ről visszatérők, illetve az 50 éven felüliek. A város komoly munkahely hiánnyal küzd. A következő táblázatban az látható, hogy Kunszentmiklós Város illetékességi területén a rászorultak milyen pénzbeli ellátásokat és milyen arányban vettek igénybe.
2004
2005
2006
2007
Időskorúak járadéka
15
19
22
22
Ápolási díj
52
63
46
54
Átmeneti segély
382
389
Aktív korúak rendszeres szociális segélye
245
239
193
203
Lakásfenntartási támogatás
14
14
75
84
Köztemetések száma
1
5
0
4
239
242
253
214
267
248
132
90
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
811
750
587
573
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
33
18
16
28
Közgyógyellátás alanyi jogon (betegség miatt)
202
Közgyógyellátás normatív vagy méltányossági jogon (szoc. rászorultság miatt)
Az elmúlt években a szociális törvény alapján adható támogatások jelentősen megnőttek. Az ellátások összefüggnek a lakosság romló egészségi állapotával és a munkanélküliséggel. A város lakás állománya 3493 db, melynek több mint negyede 28,6%-a alacsony komfort fokozatú.
7
3.3. Közszolgáltatások Az önkormányzati adatszolgáltatás alapján Kunszentmiklós Város Önkormányzata a közoktatási feladatok közül helyben látja el az óvodai nevelést, az 1-4 évfolyamos általános iskolai oktatást, az 5-8 évfolyamos általános iskolai oktatást. Az óvodai ellátást a Varga Domokos Általános Művelődési Központ, három feladatellátási helyen egy beóvodázási körzetben végzi. Az általános iskolai ellátást is a Varga Domokos Általános Művelődési Központ biztosítja, három feladatellátási helyen egy beiskolázási körzetben. A városban 1997. óta működik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, melynek fenntartója Kunszentmiklós Város Önkormányzata. 2005. július 1-e óta mikrotérségi társulás keretében Kunpeszéren és Tasson is az intézmény látja el ezen feladatokat. Bölcsőde a városban nem található, családi napközit egy egyesület működtet. A 0-3 éves gyermekek napközi elhelyezése csak részben megoldott, további férőhelyek megteremtése szükséges. Házi gyermekfelügyelet a településen nem található, bár igény jelentkezik iránta. Hasonlóképpen családok átmeneti otthona sem található a településen. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Kecskeméten működik, a nevelési tanácsadó Kalocsán van. Ide nehezen vagy egyáltalán nem tudnak elmenni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, a szakemberek nem jönnek ki helyben elvégezni a vizsgálatokat. A városban működő Egységes Pedagógiai Szakszolgálat az ÁMK tagintézménye. Kunszentmiklóson és a mikrotérségben ellátja a korai fejlesztést, a fejlesztő felkészítést és a logopédiát, valamint az integrált SNI gyermekek habilitációs-rehabilitációs óráit is biztosítja. Az SNI-s gyermekek fejlesztése az óvodában is megtörténik. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek DIFER vizsgálata szintén. Az egyes ellátási formákat városunk önkormányzata a saját intézményeivel biztosítja, úgy mint Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat valamint Egyesített Szociális Intézmény. A város önkormányzata az ellátási kötelezettségen felül biztosítja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást valamint két ápolást-gondozást biztosító bentlakásos intézményt is fenntart az Időskorúak Otthonát valamint a Fogyatékosok Otthonát.
8
3.4. Kultúra, közművelődés A városban 2 múzeum és 1 közművelődési intézmény található. a statisztikai adatok alapján alacsony a közművelődési intézmény kihasználtsága a 2006-ban a rendszeres művelődési foglalkozások száma 144 db, ahol mindössze 288-an vettek részt. 2006-ban a város 5 kulturális rendezvényt szervezett, ezeken 1400-an vettek részt.
3.5. Egészségügy A városban az alapellátás megoldott 5 felnőtt háziorvos és két gyermek háziorvos működik, megfelelő a védőnői és a fogászati ellátási is. Ügyeleti ellátás is működik. A városban a mentőállomáson 1 mentőautó áll szolgálatban. A járóbeteg szakellátás szolgáltatási színvonala alacsony, mindössze 3 féle szakellátás érhető el, 22 szakorvosi órában. A lakosság a hiányzó szakellátásokat Kecskeméten veheti igénybe. A fekvőbeteg ellátás területileg a kecskeméti Megyei Kórházhoz tartozik.
3.6. Közműellátottság A város minden utcája ellátott vezetékes vízzel, árammal, közvilágítással és vezetékes gázzal, az utcák csak 38 százaléka szilárd burkolatú, jelentős a burkolatlan utak száma a Déli városrészben, Tasskertesen, de még a Városközpontban is. A lakások 86,1%-a van bekapcsolva a közműves ivóvízellátásba, ugyanakkor csupán 15,6%-a van csatornázva. A legnagyobb problémát a szennyvíz csatorna kiépítettlensége jelenti, csak a Városközpont egyes részein és a Petőfi lakótelepen megoldott.
9
4. A városrészek területi megközelítésű elemzése A város városrészi felosztásánál 6 városrész került azonosításra.
1. Városközpont 2. Petőfi lakótelep, Ipari Park 3. Tasskertes 4. Szécsi telep 5. Déli városrész 6. Külterületek A Városközpont és Tasskertes városrészben került azonosításra anti-szegregációs intézkedési tervben megjelenítendő szegregált terület.
10
Mutató megnevezése
Kunszentmiklós összesen 9 103
4 035
Déli városrész 1 553
920
Szécsi telep 449
18,8
19,9
19,9
18,5
61,2
60,5
60,5
20,0
19,6
38,1
Városközpont
Petőfi ltp.
Tasskertes Külterület
Antiszegr.ter._1. Antiszegr.ter._2. Tasskertes Városközpont 248 950
1 445
701
21,2
15,4
15,5
27,0
30,1
67,7
63,9
61,9
55,3
61,3
57,6
19,6
13,8
14,9
22,7
29,1
11,7
12,3
39,3
32,9
26,2
35,5
42,6
54,6
77,6
65,5
6,2
7,3
7,8
6,1
3,3
4,8
2,2
0,0
2,4
3 493
1 467
602
405
154
544
321
67
261
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
28,6
28,9
25,6
9,4
21,4
20,0
74,8
31,3
41,8
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
46,3
48,1
40,4
37,4
44,3
48,7
59,0
78,3
68,0
24,5
26,6
19,7
15,4
17,8
27,6
35,8
66,5
52,8
49,6
48,3
54,8
59,2
51,8
46,3
37,3
21,7
30,1
43,1
44,8
38,6
31,2
33,1
47,6
57,1
67,2
57,2
9 053
3 936
1 587
923
452
1 467
688
241
895
Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db)
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
11
4.1. Városközpont A város legnagyobb népességű területe, a lakosság 44,35-a él itt. A lakó népességen belül közel azonos a 0-14 évesek és a 60 év felettiek aránya. Ez annak köszönhető, hogy a városrészben található a legnépesebb szegregált terület, ahol a lakosság 23,5%-a él. Ez hatással van a képzettségi mutatókra is, a városi átlagtól magasabb, 39,3% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező 15-64 évesek aránya, viszont magasabb 7,3% a felsőfokú végzettségű lakosok aránya. A város lakásállományának 42%-a található ebben a város részben, amelynek 17,8%-a a szegregátumban van. A lakások komfort fokozata is elmarad a városi átlagtól, amit szintén a szegregátumban található jelentősebb számú alacsony komfort fokozatú lakás eredményez. A városi átlagot kismértékben meghaladja a rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A városrész minden szempontból központi területe Kunszentmiklósnak. Itt találhatóak a város középiskolái, az általános iskola két feladatellátási helye, az óvoda egy feladatellátási helye, a művelődési központ, könyvtár, múzeumok, a városi sportcsarnok, uszoda és strand, az Egészségügyi Központ és az alapellátás rendelői, gyógyszertárak, a köz-és államigazgatási intézmények nagy része, Polgármesteri Hivatal, Okmányiroda, Gyámhivatal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Bíróság, Városi Ügyészség, Körzeti Földhivatal, a szociális ellátás intézményei, a kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatások nagy része ide koncentrálódik. A közterek, parkok száma és kiterjedése viszonylag nagy a város méretéhez viszonyítva, állapotúk megfelelő. SWOT analízis Erősségek Magas népességszám Közigazgatási koncentrációja
és
közszolgáltatási
Gyengeségek Alacsony komfort fokozatú lakások nagy száma funkciók Hiányos közmű ellátottság Utak, járdák hiánya, rossz állapota
Kiskereskedelmi és vendéglátási vállalkozások Közösségi közlekedés feltételinek hiányosságai nagy száma
Turisztikai fogadási feltételek hiánya
Pénzügyi és ingatlan szolgáltatások területi Közterületek, parkok eloszlása kedvezőtlen koncentrációja
Közszolgáltatások alacsony színvonala 12
Lehetőségek
Veszélyek
Turizmus, termálturizmus fellendülése Pénzügyi,
lehetőségek
megjelenésével
a
szolgáltatások városközpont veszít vonzerejéből
kereskedelmi
Parkolási gondok
kínálatának bővülése Pályázati
Bevásárlóközpontok
a
városrehabilitáció, Szegregáció tovább fokozódása
turizmus, közszolgáltatások fejlesztése területén
4.2. Petőfi lakótelep, Ipari Park A lakótelepen a lakosság 22,8% él. Kedvező a korösszetétele, a népességen belül itt a legalacsonyabb a 60 éven felüliek aránya, fiatalos városrész. Jellemző a nagyvárosias jellegű társasházas beépítettség. A városrészben kedvezőek a képzettségi mutatók, a legalacsonyabb, jóval a városi átlag alatti a csak általános iskolai végzettségűek aránya, a városi átlagnak megfelelő a diplomások aránya. A lakásállomány 11,6%-a található a városrészben, itt legjobb a lakások komfort fokozata, a lakások mindössze 9,4%-a alacsony komfortú. A városi átlaghoz képest magas a foglalkoztatottak aránya, alacsony a foglalkoztatott nélküli háztartások és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak aránya. A városrészben található a rendőrkapitányság, háziorvosi rendelő, óvodai feladatellátási hely, az alapvető kereskedelmi ellátás megfelelő. A városrészhez tartozó Ipari Park a város megfelelő infrastruktúrával rendelkező ipari területe. Kihasználtsága ma még alacsony. A befektetés ösztönzés, vállalkozások betelepítése a város vezetés egyik stratégiai célkitűzése. SWOT analízis Erősségek
Gyengeségek
Kedvező korösszetétel
Utak, járdák hiánya, rossz állapota
Megfelelő színvonalú lakás állomány
Közösségi közlekedés feltételeinek hiányosságai
Megfelelő közműellátottság
Közterületek, parkok eloszlása kedvezőtlen
Foglalkoztatottak magas aránya
Nem épültek ki megfelelő közösségi terek
Városon belül kedvező fekvése
Alacsony a vállalkozások száma az Ipari
Lakófunkciónak
megfelelő
kiskereskedelmi Parkban
ellátottság Befektetésre alkalmas területek 13
Lehetőségek
Veszélyek
Fejlesztésekkel a városrész vonzóbb területé Parkolási gondok válhat
Fejlesztések elmaradása esetén a városrész
Új vállalkozások betelepítésével új munkahelyek vonzereje csökken jönnek létre
4.3. Déli városrész A város második legnépesebb területe, a lakosság 38,5%-a él itt. A korösszetétele pontosan megegyezik a Városközpont korösszetételével, a városi átlagtól magasabb a 0-14 évesek aránya és alacsonyabb a 60 éven felüliek aránya. Alacsony az aktív korúakon belül a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya és itt a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya. A lakásállomány 17,2%-a található itt, ezek 25,6%-a alacsony komfort fokozatú. A
városi
átlagtól
magasabb
a
foglalkoztatottak
aránya,
alacsonyabb
a
rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A városrész a kisvárosokra jellemző falusias beépítettségű övezete a városnak. A lakófunkciónak megfelelően élelmiszer kiskereskedések és kisipari szolgáltatások találhatóak a városrészben. SWOT analízis Erősségek
Gyengeségek
Kedvező korösszetétel
Utak, járdák hiánya, rossz állapota
Megfelelő színvonalú lakás állomány
Közműellátottság hiánya
Foglalkoztatottak magas aránya
Közösségi közlekedés feltételeinek hiányosságai
Lakófunkciónak
megfelelő
kiskereskedelmi Nem épültek ki megfelelő közösségi terek
ellátottság
Alacsony a vállalkozások száma
Beépítésre alkalmas területek
A városrész elhelyezkedése a városon belül periférikus
Lehetőségek
Veszélyek
Fejlesztésekkel a városrész vonzóbb területé Fejlesztések elmaradása esetén a városrész válhat
vonzereje csökken
14
4.4. Szécsi telep A város legkisebb népességű része a lakosság 5%-a él itt. A városrészben a legmagasabb a 0-14 éves korosztály aránya és alacsony a 60 éven felüliek aránya. A városi átlag alatti a csak általános iskolai végzettségű aktív korúak aránya, viszont a diplomások aránya alacsonyabb, jóval a városi átlag alatt, 3,3%. A lakás állomány 4,4 %-a található itt, ezek 21,4%-a alacsony komfort fokozatú. A városi átlag felett van a foglalkoztatottak aránya, ennek megfelelően alacsonyabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A városrész a kisvárosokra jellemző falusias beépítettségű övezete a városnak. A lakófunkciónak megfelelően élelmiszer kiskereskedések és kisipari szolgáltatások találhatóak a városrészben. SWOT analízis Erősségek
Gyengeségek Utak, járdák hiánya, rossz állapota
Kedvező korösszetétel Lakófunkciónak
megfelelő
kiskereskedelmi Közműellátottság hiánya
ellátottság
Közösségi közlekedés feltételeinek hiányosságai
Beépítésre alkalmas területek
Nem épültek ki megfelelő közösségi terek Alacsony a vállalkozások száma A városrész elhelyezkedése a városon belül periférikus
Lehetőségek
Veszélyek
Fejlesztésekkel a városrész vonzóbb területé Fejlesztések elmaradása esetén a városrész válhat
vonzereje csökken
4.5. Tasskertes A lakosság 15,9%-a él ebben a város részben. Korösszetétele kedvezőtlen, elöregedő a népessége, annak ellenére, hogy a lakosságának mintegy 17%-át kitevő, szegregált területen élők korstruktúrája lényegesebben kedvező. A városi átlagot meghaladó a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező aktív korúak aránya és alacsonyabb a diplomások aránya. A város lakás állományának 15,57%-a található itt. A szegregált terület épületeinek alig 1/3-a, a városrész lakásállományának 20% az alacsony komfort fokozatú.
15
Alacsony a foglalkoztatottak aránya, magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A városrész a Budapest-Kelebia vasúti fővonal mellett fekszik, így a város vasút állomása is itt található. Az 51. számú főközlekedési útról ez a városrész érhető el először. A városrészben található közszolgáltatások: óvodai, iskolai feladatellátási hely, háziorvosi rendelő, gyógyszertár. A városrész határon található a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kunszentmiklósi Kirendeltsége. Valamint ebben a városrészben épült fel a város első bevásárló központja. A városrész rendelkezik több beépítésre alkalmas ipari területtel is. A városrész a kisvárosokra jellemző falusias beépítettségű övezete a városnak. A lakófunkciónak megfelelően élelmiszer kiskereskedések és kisipari szolgáltatások találhatóak a városrészben. SWOT analízis Erősségek Lakófunkciónak
Gyengeségek kiskereskedelmi Öregedő lakosság
megfelelő
Utak, járdák hiánya, rossz állapota
ellátottság Beépítésre
alkalmas
ipari,
kereskedelmi Közműellátottság hiánya
területek
Közösségi közlekedés feltételeinek hiányosságai
Jó közlekedési megközelítési lehetőségek
Nem épültek ki megfelelő közösségi terek Alacsony a vállalkozások száma A városrész elhelyezkedése a városon belül periférikus Alacsony végzettségű, tartósan munkanélküli népesség
Lehetőségek További
szolgáltatók
betelepülése
Veszélyek a Szegregáció tovább fokozódása
bevásárlóközpont közelében
16
4.6. Külterületek A lakosság 7,7%-a él, ezen a városrészen többségük 61%-uk Kunbábony település részen. A lakosság nagy mértékben elöregedő, a városrész korstruktúrája a legkedvezőtlenebb, itt a legnagyobb a 60 éven felüliek aránya és a legalacsonyabb a 0-14 évesek aránya. A képzettségi mutatók is kedvezőtlenek a többségében mezőgazdasági termeléssel foglalkozó alacsony iskolai végzettségű lakosok miatt. Itt a legmagasabb, jóval a települési átlagot meghaladó legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (54,6%), és nagyon alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya is. A város lakásállományának 9,2%-a található a külterületeken, közel 3/4-ük alacsony komfort fokozatú a közmű ellátottság hiányában. A foglalkoztatottsági mutatók szempontjából a város legrosszabb helyzetű területe. A külterület hat kisebb-nagyobb településeszét, tanyát foglal magába. SWOT analízis Erősségek Természeti környezet
Gyengeségek Öregedő lakosság Infrastruktúra hiánya Közműellátottság hiánya A
lakásállomány
¾-e
alacsony
komfort
fokozatú Közösségi közlekedés feltételeinek hiányosságai Nem épültek ki megfelelő közösségi terek Alacsony a vállalkozások száma A városrész elhelyezkedése a városon belül periférikus Alacsony végzettségű, tartósan munkanélküli népesség Lehetőségek Nő a falusi, ökoturizmus iránti kereslet
Veszélyek Hátrányos
helyzetű
lakosság
számnak
növekedése Bűncselekmények számának növekedése
17
5. Stratégia 5.1. Hosszútávú jövőkép A város hosszú távú jövőképe egy olyan a lakóit megtartani képes kisváros, amely a lakosságának magas szintű életminőségek biztosít.
5.2. Jövőbeli fejlesztési irányok A célok kijelölésénél nagy hangsúlyt fektettünk a lakosság véleményére. Kérdőíves felmérésünkben kiderültek azok a problémák, amelyek a város lakóit leginkább foglalkoztatják. Ebből kerültek meghatározásra a tematikus és városrészi specifikus célok. Tematikus célok: D Munkahelyek teremtése, vállalkozásösztönzés D Városi közszolgáltatások minőségének, elérhetőségének javítása D A természetes környezet védelme, az épített környezet megőrzése D A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása D A lakókörzetek infrastruktúrájának fejlesztése Városrészi célok: Városközpont D Közterületek parkok rekonstrukciója D Középületek rekonstrukciója D Termál-, gyógyturizmus kínálatának fejlesztése D Egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása, bővítése D Kulturális és közösségi élet fejlesztése D Teljes közmű kiépítés, szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése D Utak, járdák, kerékpárutak fejlesztése D Közösségi közlekedés feltételeinek javítása D Szociális és foglalkoztatási programok D Szociális bérlakások minőségének javítása
18
Petőfi lakótelep és Ipari Park D Munkahelyteremtés D Vállalkozások betelepítése az Ipari Parkban D Utak, járdák, kerékpárutak fejlesztése D Teljes közmű kiépítés Déli városrész, Szécsi telep D Utak, járdák, kerékpárutak fejlesztése D Teljes közmű kiépítés, szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése Tasskertes D Közösségi közlekedés feltételeinek javítása D Szociális és foglalkoztatási programok D Szociális bérlakások minőségének javítása D Utak, járdák, kerékpárutak fejlesztése D Teljes közmű kiépítés, szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése Külterületek D Megközelíthetőség feltételeinek javítása D Közmű ellátottság javítása D Természeti értékek megőrzése D Mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása D Falusi, ökoturizmus feltételeinek megtermtése
5.3. Koherencia, konzisztencia A településrendezési terv a települési területfelhasználási egységek és övezeti előírások által szabja meg a város területfelhasználási rendjét és szerkezetét. Településrendezési terv az Integrált Városfejlesztési Stratégiával teljes mértékben összhangban van, módosítást nem igényel. A fejlesztési elképzelések megvalósításának az adott területen érvényben lévő terület-felhasználási egységek,
és lehetséges funkciók
adnak
alapot.
Az integrált városfejlesztési
stratégia 19
megvalósulása és megvalósíthatósága, ezért összefügg a településrendezési tervvel, és befolyással is bír az abban foglaltakra. A jelenlegi és a várható funkciók az Országos Településrendezési és Építési
Követelményekről
(OTÉK)
szóló
253/1997.
Kormányrendelet
terület-felhasználási
egységekre vonatkozó szabályai alapján kerültek kialakításra. A célrendszer konzisztenciája A kitűzött célok együttesen, egymásra épülve szolgálják a város fejlődését a város egészét és a városrészeket tekintve is. Mivel a város az egyes városrészekkel együtt alkot egy egységet a magasabb rendű célok elérése csak az alsóbb szintű célok teljesülésével valósul meg.
6. 2007-13 során fejleszteni kívánt akció területek Három akcióterület kerül kijelölésre: 1. Városközpont 2. Ipari Park 3. Tasskertes 2008-ban tervezett és benyújtott pályázatok: Pályázat címe
Pályáztató szervezet
Pályázat
megnevezése
egyedi
Városrész
Összes
Igényelt
költség
támogatás
azonosító száma 90 db iskolai munkaállomás csomag (PC);
Oktatási és Iskolafejlesztés Kunszentmiklóson
Kulturális
TIOP-1.1.1-
Minisztérium
07/1-2008-
Támogatáskezelő
0813
Igazgatósága
9 db tantermi Városközpont
csomag; 2 db szavazó csomag; 2 db alkalmazás szerver csomag
20
ÁMK felújítás
Petőfi ltp. Óvoda nyílászárócseréje Magyar-Madjar találkozó Kunszentmiklós Bösztörpusztán Közösségi Közlekedés Feltételeinek javítása Kunszentmiklóson Városháza tetőfelújítása
Szennyvízelvezetés és tisztítás
Magyar Regionális
DAOP-
Fejlesztési és
4.2.1/2F-
Urbanisztikai Kht.
2008-0038
Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács
Városközpont
DA-HÖF
Petőfi
CÉDE 2008
lakótelep
Magyar
2008-TU-
Gazdaságfejlesztési
DAL-2-08-04-
Központ
7
Külterület
408.116.000
367.304.400
Ft
Ft Költségvetés készítése folyamatban
6.000.000 Ft
Városközpont,
DARFÜ Dél-alföldi Regionális
DAOP-3.2.1-
Tasskertes,
59.908.048
Fejlesztési
2008-0005
Petőfi
Ft
53.917.243 Ft
Lakótelep
Ügynökség Kht. Műemléki és Régészeti Szakmai
3.000.000 Ft
A1000N6820
Városközpont
Kollégium Környezetvédelmi
KEOP-
és Vízügyi
1.2.0/1F-
Minisztérium
2008-0028
17.698.127 Ft
12.000.000 Ft
város
145.000.000
123.250.000
egészterülete
Ft
Ft
Városközpont
2.500.000 Ft
300.000 Ft
2008. évben megrendezésre kerülő
Bács-Kiskun
rendezvények
Megyei
támogatása (XIV.
Önkormányzat
Szentmiklósi Napok
További tervek a 2007-13 időszakra A Városközpontban, amely az elsődleges akcióterület, a városi funkciók erősítése, közterületi, a kulturális, a közösségi, a közigazgatási és a gazdasági funkció fejlesztése, emellett szociális lakás rehabilitáció, képzési és foglalkoztatási programok megvalósítása a cél a 2007-13-as időszakban. Az Ipari Parkban új vállalkozások betelepítése és munkahely teremtése a cél.
21
Tasskertes egy részét érintő akció területen szociális lakás rehabilitáció, képzési és foglalkoztatási programok megvalósítása a cél.
22
7. A stratégia megvalósíthatósága Ingatlangazdálkodási terv
Tájékoztató az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokról Az önkormányzat tulajdonában 49 db lakásbérlemény van, plusz 1 db csereingatlan. Önkormányzati tulajdonú lakások S.sz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
Cím Petőfi ltp. B ép A. I.em. 1. Petőfi ltb. B ép A lcs. I.em. 4. Petőfi ltp. B ép A lcs. III. em. 8. Petőfi ltp. B ép. B lcs. II. em. 15. Petőfi ltp. B ép. C lcs. I. em. 21. Petőfi ltp. B. ép. C lcs. III. em. 25. Petőfi ltp. C ép. A lcs. III. em. 10. Petőfi ltp. I ép. A lcs. I. em. 3. Petőfi ltp. I. ép. C lcs. III. em 33. Kossuth L. u. 4. fsz. 1. Kossuth L. u. 4. fsz. 2. Kossuth L. u. 4. I. em. 3. Kossuth L. u. 4. I. em. 4. Kossuth L. u. 4. I. em. 5. Gál S. u. 10/1. Gál S. u. 10/2 Gál S. u. 10/3.
Városrész Petőfi ltp. Petőfi ltp. Petőfi ltp. Petőfi ltp. Petőfi ltp. Petőfi ltp. Petőfi ltp. Petőfi ltp. Petőfi ltp. Városközpont Városközpont Városközpont Városközpont Városközpont Déli városrész Déli városrész Déli városrész
Szoba sz. 3 3 1 2 2 3 1 3 2 2,5 1,5 2,5 1,5 2,5 1,5 1,5 1,5
Alapter. 70 70 38 54 54 70 36 70 54 66 52 66 52 66 50 50 50
Bérlő kijelölés/használó Rendőrség 2009. 06. 08. Rendőrség 2013. 01. 31. Rendőrség Önkormányzat Ügyészség Virágh Gedeon Szakközép mentőállomás
Szerz.hat.idő 2010. 09. 14. határozatlan 2010. 08. 31. határozatlan 2012. 02. 15. 2009. 06. 30. 2008. 07. 31.
ÁMK ÁMK
2010. 11. 30. 2012. 08. 31.
Rendőrség 2013. 01. 31.
2008. 04. 01. 2012. 11. 30. 2008. 08. 31. 2009. 12. 31. határozatlan
ÁMK Rendőrség 2013. 01. 31. Egészségügy
23
18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28
Kálvin tér 10. I. em. 1. Kálvin tér 10. I. em. 2. Kálvin tér 10. II. em. 1. Kálvin tér 10. II. em. 2. Kálvin tér 10. II. em. 3. Kálvin tér 10. III. em. 4. Kálvin tér 10. III. em. 5. Gárdonyi G. u. 3. Szappanos L. u. 5. Rákóczi u. 3. Petőfi ltp. XII. ép. C lcs. II. em.
Városközpont Városközpont Városközpont Városközpont Városközpont Városközpont Városközpont Tasskertes Városközpont Városközpont Petőfi ltp.
2 2 1 2 1 2 2 3 4 2 2
80 80 54,12 76,36 55,62 63,65 62,90 100 128 55 55
29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50
Rákóczi u. 35/1 Rákóczi u. 35/2 Rákóczi u. 35/3 Rákóczi u. 35/4 Rákóczi u. 35/5 Rákóczi u. 38/2 Rákóczi u. 38/2 Liszt F. u. 31/1 Liszt F. u. 31/2 Liszt F. u. 31/3 Liszt F. u. 32/1 Liszt F. u. 32/2 Liszt F. u. 32/3 Liszt F. u. 29/1 Liszt F. u. 29/2 Kinizsi u. 2/B Kinizsi u. 2/A Bankos K. u. 9/1 Bankos K. u. 9/2 Bankos K. u. 9/3 Bankos K. u. 9/4 Felsőszenttamás 8/a
Városközpont Városközpont Városközpont Városközpont Városközpont Városközpont Városközpont Tasskertes Tasskertes Tasskertes Tasskertes Tasskertes Tasskertes Tasskertes Tasskertes Tasskertes Tasskertes Városközpont Városközpont Városközpont Városközpont Tasskertes
2 2 1 1 2 2 1,5 1 1 1 1 1 1 2 2 3 3 1 2 1 2
77 60 53 38 39 80 61 42 42 42 42 42 42 50 50 52,5 52,5 42 51 40 68
Gyógyszertár Gyógyszertár Ref. Koll. 2009. 06. 30. ÁMK Rendőrség 2013. 06. 30. Rendőrség 2013. 06. 30. Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Rendőrség Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Önkormányzat Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Önkormányzat szoc. Szoc. otthon
2011. 07. 31 2011. 11. 30. 2012. 06. 30. 2008. 09. 30. 2008. 08. 31. 2010. 12. 31. 2013. 02. 01. 2012. 02. 28. határozatlan 2009. 04. 05. 2011. 11. 30. határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan 2004. 06. 14. határozatlan Jogcím nélküli határozatlan 2009. 02. 01. 2008. 12. 23. 2008. 12. 30. határozatlan 2008. 12. 30. 2011. 05. 31. határozatlan 2008. 12. 31. határozatlan 2008. 03. 31
24
A lakások általános állapota: -
Petőfi ltp.: 9 db lakás (2 db jelenleg üres) Általánosságban elmondható, hogy a lakások berendezései (konyhabútor, gáztűzhely, gáz vízmelegítő) elhasználódtak. A lakások ablakai is az időnkénti festés ellenére rossz állapotban vannak. A lakások burkolatai kielégítő állapotban vannak.
-
Kossuth L. u. 4.: 5 db lakás A lakások berendezései (konyhabútor, gáztűzhely, gáz vízmelegítő) – 1 lakás kivételével – elhasználódtak, cserére, pótlásra szorulnak. Az épület külső része felújításra szorul, a tetőburkolat néhány helyen javítást igényel, az ereszcsatornát ki kell tisztítani.
-
Gál S. u. 10.: 3 db lakás Az épület cserépburkolatával van probléma, gyakran kell javítani, pótolni, a cserép elhasználódott.
-
Kálvin tér 10.: 7 db lakás A lakások állapota jó, nem igénylenek felújítást.
-
Rákóczi u. 35.: 5 db lakás A tető javítása megtörtént. A homlokzat és ereszcsatorna javításra szorul. Pótolni kellene a szerkezeti elemeket (fiókváltók, székoszlopok). A melléképület felújításra szorul. A korábbi beázások miatt 1 lakás belső felújításra szorul (a mennyezet leszakadt, a belső burkolat elkorhadt.) A szükséglakás is felújításra szorul a beázások miatt.
-
Rákóczi u. 38.: 2 db lakás A homlokzat, tetőhéjazat és ereszcsatorna felújításra szorul. A lakások nyílászárói elhasználódtak. a tetőhéjazat egy része kicserélésre került.
-
Liszt F. u. 31-32.: 6 db lakás A lakások lelakottak. Valamennyi lakás belső burkolata és fürdőhelyisége felújításra szorul. A nyílászárók is elhasználódtak. A tetőhéjazat kisebb, az ereszcsatornák felújításra szorulnak. A 32 számnál a kerítés teljesen hiányzik (nem is volt). 3 bérlőnél kilakoltatást kezdeményeztünk.
-
Liszt F. u. 29. : 2 db lakás 2003-ban lettek átadva a lakások. Az egyik különösen lelakott. A lakások külseje nem tükrözi a korukat. Az egyik lakásnál az ereszcsatorna felújításra szorul.
-
Kinizsi u. 2.: 2 db lakás 2003-ban lettek átadva a lakások. Az egyik különösen lelakott. Külsejük nem tükrözi a korukat.
-
Bankos K. u. 9.: 4 db lakás Az épület tetőhéjazata és külső homlokzata felújításra került. A nyílászárók felújításra szorulnak.
-
Szappanos L. u. 5.: családi ház 25
A Felső Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete bérli, napköziként üzemelteti. A Képviselő-testület kijelölte értékesítésre. A tetőhéjazata felújításra szorul. -
Felsőszenttamás 8/a: tanya és gazdasági épület Külső-belső felújításra szorul. A Képviselő-testület kijelölte értékesítésre. Jelenleg bérlő lakik benne. A bérlő részletfizetésre szeretné megvásárolni. Nem lakás céljára szolgáló ingatlanok
-
Kálvin tér 6. : 3 db üzlethelyiség Mindháromnak van bérlője. Felújítást nem igényelnek.
-
Bankos K. u. 9.: 2 db ingatlan Az egyik ingatlannak van bérlője. A piactéri ingatlan külső-belső felújításra szorul beleértve a tetőszerkezetet is. A Képviselő-testület kijelölte értékesítésre, de érdemi érdeklődő nem volt.
-
Kossuth L. u. 60. Az épület külső-belső felújításra szorul beleértve a vizesblokkot, ereszcsatornát. A tetőfedés néhány helyen javításra szorul. A Képviselő-testület kijelölte értékesítésre, az érdeklődők az árat szeretnék csökkenteni.
-
Rákóczi u. 11. (volt zeneiskola) A homlokzat különösen az alsó részén felújításra szorul. A palafestés javítása és tisztítása szükséges, az udvari folyosórész néhány helyen beázott. A Képviselő-testület kijelölte értékesítésre.
-
Endrédy u. 4.: kultúrház Felújítás alatt áll az ingatlan.
-
Endrédy u. 2.: irattár A tetőborítás fele kicserélésre került. Belül a vakolat omlik, az épület nyirkos, dohos, nincs szellőzése.
-
Kálvin tér 6.: volt bíróság Felújítás, átalakítás alatt áll az ingatlan.
-
Damjanich u. 10.: Gyámhivatal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat A fő- és melléképület tetőhéjazata felújításra szorul. A bádogozások és fémlemezfedések javítása is szükséges.
-
Kossuth L. u. 7.: TOURINFORM Iroda A palahéjazat tisztítása szükséges. A timpanon oromzatdeszkája cserére szorul.
A város forgalomképtelen ingatlanai: Egészségügyi Központ Orvosi rendelők Okmányiroda Iskolák Óvodák 26
Sportcsarnok
Nem fejlesztési jellegű tevékenységek Tervalku A tervalku az a városfejlesztési eszköz a helyi önkormányzat kezében, amellyel ösztönözheti a magántőke részvételét a közösségi célú fejlesztési programok megvalósításában ennak kereteit a szabályozási terv illetve a helyi építési szabályzat megfelelő részében helyi rendeletekben rögzíteni kell. Városi marketingstratégia A városi marketingstratégia a település versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárásában, a településről alkotott kép javításában hivatott közreműködni A marketingstratégia célcsoportjai: Helyi lakosság és a vonzáskörzethez tartózó települések lakossága; A városban befektetni szándékozó vállalatok, gazdasági társaságok; A városban működő gazdasági társaságok, vállalkozások. Városba látogató turisták; Magántőke mozgósítása önkormányzati kedvezményekkel A helyi gazdasági szervezetek, vállalkozások együttműködési, beruházási szándékai, a befektetők vonzása fokozható helyi kedvezmények felkínálásával: •
kedvezményes árú önkormányzati tulajdonú telekbiztosítás
•
adókedvezmények, az iparűzési adó meghatározott idejű mérséklése vagy elengedése az ingatlanadó
mérséklésével
(megfelelve
az
uniós
és
hazai
adószabályoknak)
új
munkahelyteremtő beruházások esetén, •
a fejlesztési területeken működő vállalkozásoknak tartós bérletre tett ajánlat az önkormányzat részéről.
27
Partnerség A Integrált Városfejlesztési Stratégia egyik legfontosabb követelménye, továbbá maga a stratégia megvalósulásának biztos alapja a különböző szakmai és lakossági fórumok bevonása a fejlesztési elképzelések kialakításába, a fejlesztési célok megvitatásába és megvalósításába. Egyeztetés történt a következő csoportokkal: szakmai szervezetekkel (önkormányzati képviselők, közigazgatási intézmények, iskolák, művelődési központ, szociális intézmények), ∙ civil szervezetekkel ∙ gazdaság szervezetek (legfontosabb cégek, vállalkozók) ∙ lakossággal
28
