Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda/levelezési cím: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5. Sz.: 11 / 2016.

KUNMADARAS NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (Az egykori repülőtér területén különleges büntetésvégrehajtási terület kijelölése)

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

Szolnok, 2016. Október hó


Aláírólap Kunmadaras nagyközség településrendezési tervének módosításához

2



3


TARTALOMJEGYZÉK Kunmadaras nagyközség Településrendezési terv módosításának Alátámasztó munkarészéhez Szöveges munkarészek 1. Előzmények 1.1. Bevezetés 1.2. Településrendezési leírás 1.3. Környezeti, társadalmi, gazdasági vizsgálat 1.4. Magasabb rendű tervekkel való összhang 1.5. Normatív területfelhasználás és normatív szabályozás 2. Szakági munkarészek 2.1. Közlekedési javaslat 2.2. Víziközmű fejlesztési javaslat 2.3. Energia közműfejlesztési javaslat 2.4. Hírközlési javaslat 2.5. Környezetalakítási javaslat Biológiai aktivitásérték 2.6. Tájrendezési javaslat

4

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása 1. Előzmények 1.1. Bevezetés Kunmadaras Nagyközség jelenleg hatályos településrendezési tervét (teljes közigazgatási területre vonatkozó településrendezési terv) a Kiszelovics és Társa Kft készítette, és 2015.ben került jóváhagyásra. A településszerkezeti tervet 227/2015.(XI.26.) számú KT határozattal, a helyi építési szabályzatot pedig a 21/2015.(XII.01.) számú ÖK rendelettel hagyta jóvá Kunmadaras Nagyközség Önkormányzatának Képviselő - testülete. A Képviselő - testület településfejlesztési döntéssel határozta el, hogy módosítja a településrendezési tervet a börtönépítés, mint kiemelt kormányzati beruházás megvalósítása érdekében. A településrendezési terv módosítása önkormányzati és állami érdekből történik. A büntetésvégrehajtási intézet megvalósítása a 258/2016 (VIII.31.) Korm. rendelet a büntetés – végrehajtási intézetek férőhely – bővítési programjához kapcsolódik, az új börtönépítési beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 1§(1) bekezdése g.) pontja nevesíti Kunmadaras 042/16 hrsz-ú területet. A készülő településrendezési terv módosítás tartalmában és egyeztetési eljárásában a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet előírását figyelembe véve készül. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet alapján a településrendezési eszköz egyeztetési eljárása: tárgyalásos eljárás. A tervezés megindítása előtt a település a partnerségi egyeztetésről határozatot hozott, melyben a településrendezési eszköz egyeztetésében résztvevők tájékoztatásának módját, eszközeit, a javaslatok, vélemények dokumentálását, továbbá a nyilvánosság biztosítását szolgáló intézkedéseket határozta meg. A településrendezési terv módosítása a településszerkezeti tervet és leírást, szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot érinti. A településrendezési terv módosítással érintett terület: 1. számú fejlesztési terület Kunmadaras beépítésre szánt területén, az egykori szovjet repülőtér területének egy részén, telekalakítási eljárással megosztott 042/16 hrsz-ú terület

5


Tervezéssel érintett terület elhelyezkedése a közigazgatási területen

Tervezéssel érintett terület elhelyezkedése az egykori repülőtér területen

6


Záradékolt földhivatali vázrajz A településrendezési terv módosítása a tervezéssel érintett terület földhivatali térképmásolatának digitalizálásával, a változási vázrajz felhasználásával készült, a jelenleg hatályos digitális terv felhasználásával.

Szakági alátámasztó munkarészek: 1.

Tájrendezési

Szaktervező bevonásával készült, a jelenlegi és a tervezett állapot és a hatályos terv figyelembevételével.

2.

Környezetalakítási

Szaktervező bevonásával, a jelenlegi és a tervezett állapot és a hatályos terv figyelembevételével készült.

3.

Közlekedési

Szaktervező bevonásával készült, a jelenlegi és a tervezett állapot és a hatályos terv figyelembevételével készült.

4.

Közművesítési

5.

Elektromos

Víziközmű szaktervező bevonásával készült.

energia Szaktervező bevonásával készült a jelenlegi és tervezett

7


6.

közmű

állapot figyelembevételével.

Hírközlési

Szaktervező bevonása nélkül készült a jelenlegi és tervezett állapot figyelembevételével.

A szakági alátámasztó munkarészek a módosítás tartalmának megfelelően víziközműtervező, tájtervező, környezetalakítási, közlekedési és energiaközmű szaktervező bevonásával készültek. Az alátámasztó munkarészekhez felhasználásra került a jelenleg hatályos településrendezési terv alátámasztó munkarésze.  Módosítás általános célja: Kunmadaras Nagyközség Önkormányzat képviselőtestülete jelen tervmódosítással a képviselőtestület által elfogadott hatályos településrendezési terv módosítását a jelenleg hasznosítás nélküli egykori repülőtér területének egy részén a büntetésvégrehajtási intézet megvalósítása céljából módosíttatja. 1. számú fejlesztési terület

 A terület jelenleg nem beépített, mezőgazdasági művelés nélküli terület

tervezési terület

tervezési terület

A módosítással érintett terület Kunmadaras külterületének, beépítésre szánt különleges repülőtér területén található. A terület a nagykiterjedésű repülőtér 2. sz. portájáról megközelíthető belső feltáróút melletti terület. A terület a településszerkezeti terven különleges beépítésre szánt repülőtér területbe sorolt, azonban a településrendezési terv készítésekor nem ismert fejlesztési cél miatt nem került szabályozásra. Környezetében az egykori szovjet katonai repülőtér nagykiterjedésű területe található. A terület mellett halad el

8

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása a 3401. számú Kunmadaras – Karcag országos mellékút és a Tiszafüred – Karcag nem villamosított vasúti mellékvonal.

227/2015 (XI.26.) számú KT határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv kivonata a tervezéssel érintett terület és környezete vonatkozásában.

 Várható hatások elemzése: A megvalósuló büntetésvégrehajtási intézet a jelenleg alulhasznosított területet rendezi a település munkahelyteremtési szándékával és a térség elhelyezkedési problémáinak javításával összhangban új munkahelyeket teremt és jelentős beszállítói kört foglalkoztat. Jelen tervmódosítással megvalósuló területfelhasználás a lakókörnyezetre negatív hatással nincs, a természeti környezetet a beruházás károsan nem befolyásolja.  Normativitás vizsgálata: Az egykori szovjet repülőtér területe jelenleg is különleges beépítésre szánt területbe sorolt, ily módon az új területhasználat a normativitást nem befolyásolja. A terv feldolgozásának technikai részletei: Kunmadaras rendezési terv módosítása, tekintettel arra, hogy a megosztás még nem záradékolt és felvezetett a térképre, így a megosztási vázrajz alapján készült.

9

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása A tervhez felhasználásra került a Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. (vezető településtervező: Kiszelovics Ildikó) által készített hatályos településrendezési terv

Új, beépítésre szánt területek kijelölésének vizsgálata Jelen tervmódosítás új, beépítésre szánt területet nem jelöl ki. Tervezési előzmények, magasabb szintű tervek A rendezési terv módosítása során a tervezés alapjául szolgáltak: -

Országos Területrendezési Terv (OTrT) (2013. évi módosítása)

-

Jász – Nagykun – Szolnok Megye Területrendezési Terve (MTrT - jóváhagyott, 2011. évi módosítása)

-

Jóváhagyott Településszerkezeti terv (jóváhagyva a 227/2015. (XI.26.) számú Képviselő – testületi határozattal, Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat a 21/2015. (XII.01.) számú rendelettel)

Kunmadaras nagyközség elhelyezkedése

10


1.2. Településrendezési leírás 1.2.1 Regionális, kistérségi kapcsolatok Kunmadaras Jász – Nagykun – Szolnok megye keleti részén, a történelmi Nagykunság északi szegletében, nem messze a Hortobágytól található. A legközelebbi városok: Kunhegyes és Karcag távolsága 14 illetve 16 km, Tiszafüred pedig 21 km – re fekszik a településtől. Szolnoktól a 4 sz. és 34 sz. főközlekedési utakról közelíthető meg 74 km távolságban. A Karcag – Tiszafüredi vasútvonal révén kapcsolódik be az országos vasúti közlekedési rendszerbe. A település igazgatási területének szomszédjai: - Északon: - Keleten: - Délen: - Nyugaton:

Nagyiván, Tiszaörs, Tiszaszentimre Nádudvar (Hajdú – Bihar Megye) Karcag (Berekfürdő), Kunhegyes Abádszalók, Tomajmonostora

A megyeközponttal, Szolnokkal jó a közúti kapcsolat, a menetrendszerinti autóbuszjáratok sűrűsége több irányba is megfelelő, Karcagon, Tiszafüreden, Kunhegyesen és Abádszalókon át több nagyváros felé (Szeged, Miskolc, Eger, Szolnok) kapcsolata van. Vasúton a megyeszékhelyről Karcagi átszállással lehet megközelíteni. Intézményhálózatának tekintetében középfokú ellátását Karcaggal és Kunhegyessel kiegészítve, felsőfokú ellátottságának biztosítására Szolnok és Debrecen vehető igénybe. Az ország távolabbi településeinek megközelítése jó közúti kapcsolatainak köszönhetően nem okoz gondot (Budapest, Debrecen, stb.). Szomszédos településeinek megközelítése országos főúton és országos mellékutakon történik.

11

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása 1.2.2. Természeti adottságok Kunmadaras Jász – Nagykun Szolnok Megye keleti részén, a Tiszafüred – Kunhegyesi sík nevezetű kistájon helyezkedik el. A település igazgatási területe: 153,64 km2. A kistáj Hajdú-Bihar és Jász - Nagykun - Szolnok megye területén helyezkedik el. Területe 900 km2. Magyarország kistáj kataszterében azonosító száma: 1.7.21 Települések: 1. Abádszalók, 2. Berekfürdő (Karcag), 3. Egyek, 4. Kunhegyes, 5. Kunmadaras, 6. Tiszaderzs, 7. Tiszafüred, 8. Tiszagyenda, 9. Tiszaigar, 10. Tiszaörs, 11. Tiszaörvény, 12. Tiszaroff, 13. Tiszaszentimre, 14. Tiszaszőlős 15. Tomajmonostora Domborzati adatok: A kistáj 87 és 98 m közötti tengerszintfeletti magasságú, fluviálisan átmozgatott lösziszapos üledékekkel fedett egykori hordalékkúp síkság. A felszín legnagyobb része alacsonyártéri és ármentes síkság. A felszínbe némi változatosságot az ÉÉNy – DDK-i csapású, löszös homokkal fedett buckák visznek. Ezek Tiszafüred - Kunmadaras, Tiszaszentimre - Abádszalók - Kunhegyes között fordulnak elő. A garmadák magassága 2-5 m. A Tisza holocén kori többszöri mederváltozásának emlékei a különböző feltöltődöttségi állapotban levő morotvák. Földtani adottságok: A kistájon csak pleisztocén végi és holocén üledékek vannak a felszínen. Legidősebb képződmény a felsőpleiszocén (későglaciális) futóhomok, amelyet 0,5 - 2 m vastag homokos lösz fed. Ény - on az újholocén öntésképződmények a jellemzők (iszap, iszapos homok, agyag), a buckaközi mélyedéseket lápi agyagok töltik ki. Legnagyobb területet az egykori hordalékkúpra (ezt az Északi-középhegységből érkező patakok építették) települt lösziszapos képződmények foglalják el. A holocén folyamán a Tisza jórészt az egész kistájat bekalandozta, és a homokbuckákat letarolta s a löszös képződményeket sok helyen áttelepítette. Hasznosítható nyersanyagai közül a tiszafüredi, kunmadarasi téglaagyag (3 Mm3) és a tiszafüredi, egyeki homokelőfordulások (0,2 Mm3) emelhetők ki. Éghajlat: Mérsékelten meleg-száraz éghajlatú terület. Az évi napfénytartam 1950 és 2000 óra között változik, úgy, hogy a DNy-i részek élvezik a több napsütést. A nyári időszakban kb. 800, télen 180-190 órán át süt a Nap átlagosan. Az évi középhőmérséklet É-on 9,8 - 9,9 OC, D-en ennél magasabb, 10,0 - 10,2 OC. A vegetációs időszak átlagos hőmérséklete 17,0 OC. Ápr. 10 után már 10 OC fölött van a napi középhőmérséklet. A legmelegebb nyári napok hőmérsékleteinek átlaga Ény - on 34,7 OC, máshol 35,0 OC körül van; a téli leghidegebb minimumok átlaga pedig –17,5 OC. A csapadék évi összege 520 és 550 mm közötti, de a középső területen (Kunmadaras térsége és attól D-re) kevéssel meghaladja az 550 mm-t.

12

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása A vegetációs időszak csapadéka 320-330 mm. Az egy nap alatt lehullott legtöbb csapadék 114 mm (Abádszalók). A hótakarós napok átlagos száma 33-34, az átlagos maximális hóvastagság 15-16 cm. Az ariditási index 1,28 - 1,35, a középső vidéken 1,25 körül alakul. Leggyakoribb szélirány az ÉK-i, utána a Ny-i és DNy-i következik, s az átlagos szélsebesség 2,5 m / s körüli. Vízrajz: Önálló vízfolyás nélküli terület, csak belvízcsatornái vannak, amelyek részben a Tisza, részben a Hortobágy-Berettyó felé vezetnek. Az egész területet harántolja a Kisköreitározóból induló Nagykunsági-főcsatorna. Szélsőségesen száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. Lf = 0,5 l/s. km2; Lt = 3% Vh = 150 nm/év Sajnos a csatornák vízjárásáról nincsenek adatok. Ezek vízvezetését mesterségesen irányítják a befogadók vízállása szerint. Vízbő időszak a hóolvadáson túl igen kevésszer adódik, kivéve a csapadékos éveket. Vizük általában II. osztályú. A nagykunsági-főcsatornával kapcsolatban a belvízrendszer egyes csatornáit öntözésre is átalakították. A belvízi csatornahálózat hossza meghaladja a 300 km-t. Számos (22) tavának nagyobb része mesterséges halastó és tározó (15), 1045 ha összfelülettel. A talajvíz Kunhegyestől Ny-ra 4-6 m között, K-re 2 m felett, máshol 2-4 m között áll. Mennyisége nem számottevő. A keménysége is csak a D-i tájrészen nagyobb, ahol gyakran a 45 nkO - ot is meghaladja, míg É-on csak 25-35 nkO között van. A rétegvíz mennyisége 1 - 1,5 l/s. km2 között van. A számos artézi kút átlagos mélysége 100200 m közötti, vízhozamuk pedig mérsékelt, 100 l/p. alatti. De a nagyobb mélységekből jelentős vízhozamok is nyerhetők. A sok hévizes kútból jelentősebbek: Berekfürdő (Karcag; 55 OC, nátriumkloridos, jódos, brómos gyógyvíz), Kunhegyes (58 OC), Kunmadaras (60 OC), Tiszafüred (48 OC), Tiszaőrs (51 OC), Tiszaroff (51 OC) hévizei. A nagykunsági-főcsatorna 22,5 m3/s vízhozammal enyhíti a vízhiányt, főleg öntözése révén. Növényzet: A kistáj növényföldrajzi vonatkozásában az Alföld flóravidék (Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásának része. A jellegzetesebb potenciális erdőtársulások a fűz ligeterdők, a tölgykőris - szil ligeterdők, a sziki tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek. A sziki rétek számos helyen fellelhetők. Felbukkan a sziki saláta, a réti őszirózsa, a villás boglárka, stb. Az erdészetileg hasznosított területeken elsődlegesen fiatalkorú, lágy- és keménylombos erdők találhatók. A mezőgazdasági területhasznosítás főnövényei a búza (20-35 q/ha), az őszi árpa (20-25 q/ha), a kukorica (35-70 q/ha) és a rizs (10-25 q/ha). Talajok: A talajtakaró tarka. A tizenegy talajtípus közül a löszön kialakult, mezőgazdaságilag is hasznosítható csernozjom jellegű homoktalajok foltjai összesen 6%-ot, az alföldi mészlepedékes csernozjomok 1% - ot, a nagyobb összefüggő területeket borító réti csernozjomok 26% - ot tesznek ki. A kistáj területének 51%-át öt szikes talajtípus borítja. A mélyben sós és mélyben szolonyeces réti csernozjomok 9 ill. 3%-nyi területet borítanak és még lényegében kedvező adottságúak. Igen jelentős (18%), főként a hortobágyi területtel határosan, a réti szolonyecek kiterjedése.

13

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Az igen gyenge termékenységű sztyepesedő réti szolonyecek ugyancsak kiterjedtek (18%). A kedvezőbb termékenységű szolonyeces réti talajok 3%-os területi részaránnyal fordulnak elő. E két talajtípuson a mezőgazdasági termelés csak melioratív talajjavítással folytatható, ill. tartható fenn. A kistáj mezőgazdasági hasznosíthatóságát a szikesség korlátozza. Tájtipológiai összegzés: Mérsékelten meleg, száraz éghajlat mellett igen nagy a terület vízhiánya. A területet két nagyobb tájtípusra és egy azokat színező, a homokos folyóhátakra korlátozódó típusra oszthatjuk. A kistáj K-i fele valamivel egységesebb felszínű, de holtmedrekkel tagolt magasártéri síkság, amelynek réti, réti öntés és termőképesebb szikes talajai a talajvíz állásának a hatását tükrözik. Ahol a felszín valamivel magasabb, a réti csernozjom is megjelenik. Valamennyi felsorolt talajtípus fő hasznosítási formája a szántóföld, de az időszakosan nedves laposokban a rétek és legelők is elterjedtek. Az erdők főleg telepített akácosokból és itt-ott lösz- és sziki tölgyes csoportokból állnak. A kultúrsztyep jelleg meghatározó. A táj vízhiányát enyhíti, a termelés biztonságát szolgálja a Nagykunsági-főcsatornára támaszkodó öntözőrendszer kiépülése.

1.2.3 Népesség, demográfia Forrás: VÁTI, TEIR adatbázis Kunmadaras népességszáma (forrás: TEIR) Év Állandó népesség Állandó népesség férfiak Állandó népesség nők Lakónépesség év végén

2000 6187

2001 6175

2002 6158

2003 6066

2004 6064

2005 6051

2006 5953

2007 5894

2008 5872

2009 5878

2010 5854

2011 5819

2012 5785

3116

3100

3092

3051

3041

3030

2975

2962

2943

2946

2941

2918

2898

3071

3075

3066

3015

3023

3021

2978

2932

2929

2932

2913

2901

2887

5970

5922

5850

5803

5778

5722

5641

5894

5507

5456

5424

5295

5559

Az állandó és a lakónépesség száma 1960-90 között nagyobb mértékben csökkent, majd a 2000-es években egy lassú folyamatos fogyási tendenciát mutat, amely 2007-től lelassult. Jelen tervmódosítás a népesedési folyamatot érinti. A tervmódosítás eredményeként létrejövő büntetésvégrehajtási intézet az elitéltek és a személyzet együttes számát tekintve kb. 1700 fővel növeli a lakónépesség számát. Ez a lakónépesség szám emelkedés a területen belül értendő, azonban a népesedési folyamatokat az egész településre vetítve nem lehet előre jelezni.

1.2.4 Foglalkoztatás

14


A népesség gazdasági aktivitása az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, és Kunmadarason ez a kistérségi illetve a megyei adatok alatt van. A foglalkoztatottak nagyobb hányada eljár a településről dolgozni. A környék nagyobb foglalkoztatói: Karcag Ipari Parkban a Penny Logisztikai központ, valamint a távolabbi munkaerő foglalkoztató nagyobb vállalkozások (Jászplasztik Kft. - Jászberény, Samsung Jászfényszaru). A mezőgazdasági idénymunkák idején, főleg bejáróként Kerecsend térségében - ahol gomba és szőlőtermesztés folyik - több fő alkalmi munkából él. A településen a közmunkaprogramba bevont lakosok száma 900 körüli. a közmunkaprogramban a repülőtér területén bozótgyérítést, mezőgazdasági termesztést, belvízelvezető árok karbantartást, utak karbantartását, parkgondozást végeznek. Jelenleg a foglalkoztatottak nagyobb része a szolgáltatásban, míg jelentős hányada a kereskedelemben, iparban és a mezőgazdaságban, kisebb része pedig a vendéglátásban dolgozik. A munkanélküliek száma és aránya mind az országos, mind a megyei, mind a kistérségi átlaghoz képest nagyon magas. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a településen 1037 fő vallotta magát roma származásúnak. Ez a szám inkább 1500-2000 körül mozog. A problémát velük kapcsolatban az jelenti, hogy az iskolai végzettségük alacsony, kevés közöttük akinek szakmája van, a társadalomba való beilleszkedésük nem megfelelő, így a munkaerőpiacon való elhelyezkedésük szinte reménytelen. Itt termelődik újra leginkább a munkanélküli generáció. Megoldást az jelenthetne, ha minél tovább az iskolarendszer keretén belül lehetne tartani őket, illetve alternatív jövedelemszerzési lehetőségeket biztosítanának számukra és természetesen mindennek előkészítésébe, a megvalósítás folyamatába is be tudnák vonni őket. Munkanélküliek (regisztrált álláskeresők 2008-tól) száma és végzettsége (Forrás: TEIR) Év Regisztrált munkanélküli Regisztrált munkanélküli férfiak Regisztrált munkanélküli nők Szoc. jöv. pótló tám. részesültek Reg. munkanélküli 8.osztálynál kevesebb v. Reg. munkanélküli 8.oszt végzett Reg. munkanélküli SzakmunkásKépzőt v. Reg. munkanélküli Szakiskolát végzett Reg. munkanélküli érettségizett

2000 500

2001 502

2002 428

2003 579

2004 638

2005 682

2006 674

2007 775

2008* 890

2009 709

2010 682

2011 1127

2012 1006

324

316

258

363

377

398

391

460

506

387

348

612

526

176

186

170

216

261

284

283

315

384

322

334

515

480

255

84

10

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

73

75

45

96

94

89

96

111

113

83

88

121

107

225

238

204

286

321

350

335

414

471

339

347

576

507

135

123

125

136

147

168

168

163

197

161

136

243

209

13

13

12

11

13

18

15

20

29

26

15

37

40

51

49

38

48

61

57

56

65

73

94

85

137

130

15

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Reg. munkanélküli Főisk. végzett Reg. munkanélküli Egyetemet végzett

3

4

4

1

2

0

4

2

6

6

10

12

12

0

0

0

1

0

0

0

0

1

0

1

1

1

Nyilvántartott álláskeresők és regisztrált munkanélküliek száma 2008-tól- 2014-ig (Forrás Jász-Nagykun - Szolnok Megyei Munkaügyi Központ) 2008.év Hó Fő

01 816

02 831

03 756

04 743

05 474

06 767

07 777

08 767

09 757

10 734

11 827

12 890

02 934

03 963

04 896

05 925

06 891

07 925

08 926

09 846

10 665

11 629

12 709

02 928

03 799

04 852

05 674

06 832

07 782

08 814

09 767

10 766

11 728

12 682

06 07 1103 907

08 988

09 902

10 775

11 799

12 1127

05 959

06 997

07 927

08 919

09 913

10 919

11 915

12 1006

05 724

06 695

07 747

08 765

09 786

10 790

11 807

12 660

05

06

2009.év Hó Fő

01 896

2010.év Hó Fő

01 888

2011.év Hó Fő

01 02 03 04 05 1190 1181 1153 1103 944

2012.év Hó Fő

01 02 03 04 1157 1058 1007 980

2013.év Hó Fő

01 02 03 04 1119 1143 1082 756

2014.év Hó

01

02

03

04

16

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Fő

932

950

658

653

763

667

A munkanélküliséggel kapcsolatos adatokat befolyásolja a szociális védőháló változása. A rendszerváltás után jelent meg a munkanélküliség. A regisztrált munkanélküliek a munkanélküli járadék időszakán túl, amennyiben munkát nem találtak szociális jövedelempótló támogatásban részesülhettek. Az időközbeni jogszabályi változások miatt 2008-tól regisztrált álláskeresőkről beszélünk, akik rövid ideig álláskeresési járadékot kaptak, majd szociális helyzetüktől függően kaphattak támogatást illetve közhasznú munkát kellett végezniük. Az utóbbi évek újabb változásokat hoztak és különböző területeken közmunkásként foglalkoztatják az álláskeresőket. Kunmadarason jellemzően az álláskeresők zöme fizikai dolgozó, alacsonyabb iskolai végzettséggel. Jelen tervmódosítás érinti a foglalkoztatást. A tervmódosítás eredményeként megvalósuló büntetésvégrehajtási intézetbe már megkezdték a toborzást. A hivatásos és az egyéb szolgáltató tevékenységet végző személyzet jelentős munkavállalót érint, akik közül a nem speciális szakképzést igénylő munkakörökbe a település és a közvetlen környék munkavállalói elhelyezkedési lehetőséghez juthatnak. Ezáltal a településen a foglalkoztatás esélyei nagymértékben növekednek. 1.2.5 Lakóterület, lakáshelyzet A település lakásállományát vizsgálva megállapítható, hogy a több, mint 60 éve épült lakások százalékos aránya magas, tehát bontás miatt felszabaduló telkekkel kell számolni, valamint a régi, de jobb állagú lakásállomány felújítására, átépítésére is számítani lehet. A településen az eladó ingatlanok száma mellett, számolni kell az avulás miatt felszabaduló telkekkel, továbbá beépítetlen lakótelek is található a településen. Jelen településrendezési terv módosítás, a különleges büntetésvégrehajtási terület kijelölése, közvetlenül a lakóterületre hatást nem gyakorol. Ugyanakkor hosszútávon számolni kell a munkavállalás miatt jelentkező lakhatási igénnyel és egy külön tervmódosítás során, igényfelmérést követően lakóterület kijelölése válhat szükségessé. 1.2.6. Intézmények, intézmény területek Kunmadaras intézmény-ellátottsága a nagyközség ellátási színvonalának felel meg. A közigazgatásban, a kiskereskedelemben és a szolgáltatási ágazatban, a nagyközségre jellemző intézmények többsége (pl.rendőrség, áruházak, szakboltok, pénz- és biztosítóintézetek, posta, polgármesteri hivatal) megtalálhatók. Az oktatási intézmények (általános iskola, óvoda) a településen jelentkező jelenlegi igényeket kielégítik. A művelődési intézmények (Művelődési ház, könyvtár) rendelkezésre állnak. Jelen tervmódosítás közvetetten hat az intézményekre. A tervmódosítás eredményeként megvalósuló büntetésvégrehajtási intézet esetlegesen Kunmadarason letelepedő dolgozói és családtagjai az intézményeket helyben veszik igénybe. A folyamatok során számolni kell az óvoda, iskola esetleges kapacitásbővítésével. 1.2.6. Ipar, iparterületek, gazdasági területek

17


A nagyközség gazdaságára jellemző, hogy nagy gyár, munkaerő foglalkoztató üzem a településen nem található. A közepes és kisebb vállalkozások elsősorban a mezőgazdasághoz köthető tevékenységet folytatnak. Emellett élelmiszer termék előállítással kapcsolatos vállalkozás és fémipari vállalkozás is működik a településen. Vállalkozások (Forrás: VÁTI - TEIR) Év Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált Egyéni Vállalkozás Működő vállalkozások Működő Kft Működő Rt Működő szövetkezet Működő Mg szövetkezet Működő Betéti Társaság Működő Egyéni Vállalkozás 0 és ismeretlen számú főt foglalkoztató működő váll. 1-9 főt foglalkoztató vállalkozás 10-19 főt foglalkoztató vállalkozás 20-49 főt foglalkoztató vállalkozás 50-249 főt foglalkoztató vállalkozás 250 fő felett foglalkoztató vállalkozás

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 219

225

228

229

223

226

223

214

474

498

514

527

168

178

179

173

167

170

163

155

399

416

426

n.a.

195

192

198

196

186

146

137

n.a.

125

130

130

n.a.

14 1 8

15 1 4

14 1 4

20 1 3

22 0 2

17 0 1

16 0 1

27 0 4

20 0 1

24 0 1

26 0 1

n.a. n.a. n.a.

5

3

3

1

1

1

1

1

1

1

1

n.a.

16

16

19

22

23

15

17

26

14

17

15

n.a.

154

154

158

149

138

112

102

155

89

88

87

n.a.

133

126

130

124

34

0

1

36

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

50

55

58

61

142

135

129

167

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

4

4

4

5

3

5

4

7

1

2

2

n.a.

5

4

4

3

4

4

2

3

2

2

1

n.a.

3

3

2

3

3

2

1

1

1

1

1

n.a.

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

n.a.

Kunmadaras nagyközség nagyobb munkaerő foglalkoztatói (Forrás: Önkormányzat, 2014. évi adatok) Sorszám

Név

Cím

Tevékenység

1.

3.

AGRO - PETROL Kft.

Kunmadaras, Vasvári Pál út 13. Kunmadaras, Karcagi út 18. Karcag, Madarasi út 2493

Mezőgazdasági termelés

2.

AGRO - HA - VA - NA Kft AGRO - HAMO Kft.

18

Mezőgazdasági termelés Mezőgazdasági termelés


4.

Bata Kft.

5. 6.

Cédrus patika Kft. COOP Star Zrt

hrsz. Kunmadaras, Budai Nagy Antal út 14. Kunmadaras, Kálvin út 12. Jászberény, Ady E. út 22.

7.

DIGI Kft.

Budapest, Váci út 35.

8.

ÉPVILLSZER Kft.

9.

Guba és Guba Kft

Szolnok, Mészáros L. út 10. Kunmadaras, Karcagi út 49

10.

KIS - CSICSI Kft

11. 12.

KLÉDEN - SZOL Kft. KUN - AGRO - FARM Kft

13.

KUN - KÖZMŰ Globál Kft.

14.

Kunmadarasi Mg Kft.

15. 16. 17. 18.

Kunmag Kft. Lévai és Lévai Bt. Madarasi Kenyér Kft. Magyar Posta Zrt.

19.

Magyar Telekom Nyrt.

20.

Nagy - Famíves Bt.

21.

Nagyajtósi Mg. Kft.

22. 23. 24. 25.

OTP Bank Nyrt. Palóc Nagykereskedelmi Kft. Provident Zrt. S- Riders Kft.

26. 27.

Sárkány Modul Kft Sebex Hungary Kft.

28. 29.

Semsei Ker. és Szolg. Kft TIGÁZ Zrt.

30.

Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet Bérmanager Bt.

31. 32. 33. 34.

Bofker Kft. DUKA ÉP -TÉ Kft. E.On Energiaszolgáltató Krt.

Kunmadaras, Karcagi út 26. Kunmadaras, Kálvin út 49. Kunmadaras, külterület 0441/5 hrsz Karcag, Kálmán utca 8.. Kunmadaras, Állami Gazdaság, Tanya 0375/15 Kunmadaras, Külső 11. Kunmadaras, Fűzfa út 1. Kunmadaras, Kálvin út 11. Budapest, Dunavirág út 26. Budapest, Krisztina körút 55. Kunmadaras, Nagy S. út 18. Kunmadaras, Csokonai út 36. Budapest, Nádor út 16. Salgótarján, Ipari Park, Park út 9. Budapest, Bajcsy út 42-46 Kunmadaras, Repülőtér 042 hrsz. Karcag, Kórház út 8. Kunmadaras, Kálvin út 2630 Kunmadaras, Csikay út 16 Hajdúszoboszló, Rákóczi út 184. Tiszafüred, Kossuth tér 17. Kunmadaras, Karcagi út 47/a Debrecen, Horgász út 56. Kunmadaras, Tópart út 65. Győr, Kandó K. út 11-13

Jelen tervmódosítás az iparterületeket nem érinti.

19

Cukrászati termék előállítás, forgalmazás Gyógyszer kereskedelem Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem Telekommunikáció értékesítés Épületvillamossági szerelés Építő és tüzelőanyag kereskedelem

Mezőgazdasági termelés

Mezőgazdasági termelés Mezőgazdasági termelés Élelmiszer előállítás Értékcikk és ajándék értékesítés telekommunikáció

Mezőgazdasági termelés Egyéb monetáris közvetítés Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem Egyéb monetáris közvetítés

fémmegmunkálás Vezetékes gázszolgáltatás Egyéb monetáris közvetítés

Energiaszolgáltatás

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása 1.2.7. Külterület, mezőgazdasági üzemi területek A település külterületének egy része mezőgazdasági, szántó terület, ahol intenzív művelés folyik. A külterületi nagyobb gazdálkodók a Kunmag Kft, Nagyajtósi Mezőgazdasági Kft, Kunmadarasi Mezőgazdasági Kft. mellett több gazdálkodó tulajdonában vannak a mezőgazdasági területek. Jellemzően szántóföldi kultúrákat, búza, kukorica, árpa, repce termesztenek. A település jellemzően mezőgazdasági település, ahol a mezőgazdasági termesztés és az ezekhez kapcsolódó állattenyésztés, terményfeldolgozás építményei a kül- és belterületen megtalálhatók. A településen működő nagyobb mezőgazdasági vállalkozások a következők: 

Kunmag Kft Fő tevékenysége: növénytermesztés, kereskedelem, mezőgazdasági szolgáltatás. Foglalkoztatottak száma: 55-60 fő



Nagyajtósi Mg Kft. Fő tevékenysége: növénytermesztés, kereskedelem, mezőgazdasági szolgáltatás. Foglalkoztatottak száma: 15 - 20 fő



Kunmadarasi Mg Kft. Fő tevékenysége: növénytermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági szolgáltatás. Foglalkoztatottak száma: 15 fő

Kunmadaras Nagyközség ingatlan - nyilvántartási területi kimutatása a Karcagi Járási Hivatal, Járási Földhivatala 2014. augusztus 4-i adatszolgáltatása alapján. Művelési ágak Szántó Rét Szőlő Kert Gyümölcsös Legelő Nádas Erdő Kivett Halastó Fásított terület Összesen

Fekvések területe ha/m2 Belterület Külterület Zártkert 5.8554 7081.1135 86.5421 192.5671 72.1815 49.2447 14.2549 35.4827 24.6460 3489.7507 132.8626 15.4436 396.1438 347.3507 3380.6853 0.1114 31.1820

7173.5110 192.5671 72.1815 49.2447 49.7376 3514.3967 132.8626 411.5874 3728.1474 31.1820

393.2957

15355.4180

Földrészletek darabszáma:

14718.5599

243.5624

Belterület: 2568 Külterület: 2166 Zártkert: 1791 -------------------------------------------Összesen: 6525

20

Összesen


Jelen településrendezési terv módosítás a külterületi egykori szovjet repülőtér területét érinti. A terület kivett külterületi ingatlan. A módosítással érintett terület hasznosítás nélküli, a területen mezőgazdasági művelés nem folyik.

1.2.8. Turizmus Kunmadaras idegenforgalmi turisztikai kínálata jelenleg nem széleskörű. A repülőtér területén évente megrendezendő gyorsulási versenyek és egyéb rendezvények jelentenek turisztikai szempontból kiemelt eseményt. A település szállásférőhely nincs.

Jelen tervmódosításnak a turizmusra hatása nincs. 1.9. A településrendezési terv módosítással érintett terület és környezete (Kunmadarasi repülőtér) A fejezet a TERRA Stúdió Megvalósíthatósági Tanulmánya felhasználásával készült. A repülőtér története Építését még a németek kezdték meg a II. világháború vége felé. A háborút követően, 1947 októberében a magyar honvédség kezelésébe és használatába került. A légi bázison vadász- és bombázórepülő ezred is állomásozott. Az 1956 októberi eseményeket követően, a megszállással egy időben a szovjetek vették birtokba a repülőteret és kiemelt hadászati objektummá fejlesztették. Az 1991. évi szovjet csapatkivonás után a kunmadarasi repülőtér kezelése előbb a Kincstári Vagyonkezelő Szervezethez (KVSZ), majd jogutódjához az ÁPV Rt.-hez került. A repülőtér tulajdonjogát 2003 elején kapta meg a Kunmadarasi Önkormányzat. A repülőtér elhelyezkedése A repülőtér Kunmadaras belterületétől délre, délnyugatra, a települési közigazgatási határtól mintegy 1,7 km-re fekszik, a 3417 sz. mellékút és a Karcag-Tiszafüred vasútvonal mellett, mely keletről határolja. A repülőtér területét északról a mintegy 1000 lakást tartalmazó lakótelepi és laktanya épületegyüttes, délről és nyugatról mezőgazdasági területek övezik. Jelenleg egyetlen bejárati ponton közelíthető meg, a vasútvonal biztosító berendezés nélküli keresztezésével. Tengerszint feletti magassága kb. 95 m. A repülőtér határától 7-8 km-re, északkeletre fekszik a Hortobágyi Nemzeti Park területe. A repülőtér hasznosításánál kiemelt figyelmet kell fordítani a természetvédelmi érdekek érvényesülésére. Területe

21

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Ingatlan-nyilvántartási adatok szerint –- Karcagi Földhivatal, 2002. okt. 17.-i tulajdoni lap szerint: Hrsz.

Terület (m2)

Művelési ág

042 043/4 0111/2 070/2 0462/14 0492/2

734.4264 25.6469 10.7306 0.2062 7.5593 1.0260

repülőtér (műv.-i ágból kivett) repülőtér (műv.-i ágból kivett) repülőtér (műv.-i ágból kivett) repülőtér, rádióállomás (műv.-i ágból kivett) repülőtér, rádióállomás (műv.-i ágból kivett) repülőtér, rádióállomás (műv.-i ágból kivett)

Kunmadarason 0141/10 0116/5 Kunhegyessel

779.5954 1.3801 0.0100 780.9855

rádióállomás – Kunhegyeshez tartozik Kunhegyeshez tartozik

A repülőtérhez funkcionálisan hozzátartozó 0141/10 és 0116/5 hrsz.-ú terület Kunhegyes közigazgatási területéhez tartozik, de az ottani önkormányzat nem igényelte vissza az államtól e területeket. Ezt nekik kell kezdeményezni írásban, mivel a jogszabály alapján Kunmadarasnak nem adható oda térítésmentesen, csak Kunhegyesnek. Meg kell vizsgálni azt, hogy ténylegesen szükséges-e a terület bevonása, vagy a légi irányítás új technológiája mellett nélkülözhető a polgári célú hasznosítás során. Ha azonban szükséges a repülési funkcióhoz, akkor meg kell kérni Kunhegyestől a területre vonatkozó kezelőjogot. Biztonság A repülőtér kapujánál éjjel-nappal portaszolgálat végzi feladatát, miközben folyamatos őrzésvédelem alatt áll a terület. Belépés csak külön, a bérlőknek és a területen dolgozóknak kiállított behajtási engedéllyel lehetséges. Bár a repülőtér területe teljesen körbekerített, a kerítés mégsem képes betölteni funkcióját, mert több helyen, kisebb-hosszabb szakaszokon hiányzik, kiszaggatták. Így az illetéktelen behatolás megakadályozása gyakorlatilag lehetetlen, igaz túl sok mozdítható érték nincs már a területen, hiszen azokat korábban már elhordták. Elérhetőség A társadalmi-gazdasági környezet fejezetben Kunmadaras, illetve a repülőtér közlekedési, elérhetőségi viszonyai részletesen bemutatásra kerülnek, ezért itt csak a legfontosabbak jelennek meg. A repülőtér helyszínének kiválasztásakor a katonai, légi közlekedési szempontok teljesülése volt a fő cél. Emiatt elsődleges volt a kíváncsi szemek elől történő elrejtése, ami természetszerűleg a repülőtér elérhetőségét is nagymértékben befolyásolta. Ennek eredményeképp az objektum az ország egyik legalacsonyabb település- és népsűrűségű területére került. Fontos telepítési tényező volt ugyanakkor a vasúti kapcsolat megléte, mely fontos kiszolgálója volt a hadi szállításnak. Természetesen, ami jó volt katonai szempontból, az a polgári célú hasznosítás tekintetében egyértelműen hátrányos. A repülőtér építését ugyan nem a szovjetek kezdték meg, mégis geopolitikai helyzete révén kiemelt szerepet kapott részükről, hiszen bár jól „elrejtett” volt a repülőtér, mégis viszonylag közel fekszik a stratégiai fontosságú ellátási, utánpótlási útvonalhoz, a Záhony határátkelőhöz vezető vasúti fővonalhoz és a 4. sz. főúthoz.

22

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása A repülőtér közúton történő elérhetősége a fenti okok folytán nem ideális, azonban a hazánkra jellemző viszonylag kis távolságok leküzdése az időtartam szempontjából nem tekinthetők jelentősnek. A repülőtér egy óra körüli idővel elérhető a Szolnok-Füzesabony-DebrecenFüzesgyarmat négyszög területéről. A Tiszán lévő kevés átkelési lehetőség, híd miatt a repülőtér nyugati irányú hatásterülete szűkebb, ugyanakkor a Tisza menti idegenforgalmi területek fél óra alatt elérhetők. Az időben legközelebbi határátkelőhely (90 perc) a magyarromán határszakaszon lévő Ártánd, ahol jelentős nemzetközi közúti és vasúti határforgalom zajlik. A repülőtér mintegy 2,5 km hosszú iparvágánnyal csatlakozik (két pontos leágazással) a Karcag-Tiszafüredi vonalhoz. A kárelhárítási munkák során az iparvágányt jelentős hosszban fel kellett szedni, a visszahelyezés költségeire az ÁPV Rt. kötelezettséget vállalt. A MÁV, mint az iparvágány tulajdonosa és kezelője rendszeresen ellenőrzi a használaton kívüli szakaszt. A repülőtér hasznosítása megköveteli az iparvágány mihamarabbi visszaépítését. Építmények Elöljáróban fontos megemlíteni, hogy a repülőtér önkormányzati tulajdonba adás-vételi folyamat során elkészült egy komplett, az objektum valamennyi építményére kiterjedő állapotfelmérés, mely tartalmazza azok megnevezését, funkcióját, építészeti-statikai állapotát és további hasznosításának (bontás, felújítható) lehetőségét. Ez fontos alapdokumentuma a repülőtér hasznosításának és fejlesztésének. A repülőtéri épületek és építmények területileg és funkciójukat tekintve két jól elkülönülő csoportra bonthatók. A repülőtér északi területén került kialakításra a laktanya, illetve lakótelep épületegyüttese, mely gyakorlatilag egy kisvárosként működött, minden szükséges funkcióval (pl. óvoda, iskola, művelődési ház, sportcsarnok stb.) ellátva. A közel 1000 lakásban (33 épületben 976 lakás) – volt olyan időszak, mikor – 16 000 ember élt, vagyis Kunmadaras népességének mintegy háromszorosa.

Sajnos a szovjetek kivonulását követően az épületek legnagyobb része az enyészet és a rongálás áldozata lett. Jelenlegi állapotuk összehasonlíthatatlanul rosszabb, mint 1991-ben volt. A 80-as években, magyar szabvány alapján épült lakóépületek a terület legjobb állapotban megmaradt és gazdaságosan még felújítható és hasznosítható épületei. A lakóterület részeként 3 db KIJEV-i típusú, nem szabványos lakóépület is megépítésre került. Mivel ezen épületek bontási költségei tetemesek, ezért minden erre vonatkozó ajánlatot alaposan mérlegelni szükséges. 23


A repülőtér működéséhez szükséges, szovjet kivitelezésű katonai objektumok legtöbbjét hasznosítási szempontból jelenleg nem lehet figyelembe venni, hiszen azok állapota akadályozza hasznosításukat, funkcióval való megtöltésük csak felújításukat követően lehetséges. Egyes épületek még gazdaságosan felújíthatók, miközben a legjobb állapotú néhány épületet jelenleg is bérlők hasznosítják, illetve az aláírt szerződések értelmében a jövőben hasznosulnak.

A repülőtér legsajátosabb építményei a repülőgépek tárolására épített, földdel fedett hangárok vagy bunkerek. A masszív, statikailag jó állapotú építmények hasznosítására jelenleg is van példa, értelemszerűen tárolási (gépek, mezőgazdasági termékek) funkcióra használják őket. Ezen objektumok felújítása (beázások megszüntetése, kapumozgatás megoldása stb.) gazdaságosan kivitelezhető. A polgári repülési célú hasznosítás keretében a bunkerek valós funkciójukat kaphatják vissza. A 72 db 270, 360 és 500 m2 alapterületű bunkerek hatalmas tárolókapacitást jelentenek, mely potenciális lehetőséget teremt raktározási, logisztikai szolgáltatások végzéséhez. Műszaki paraméterek A fel- és leszállópálya 2500 m hosszú és 70 m széles. A pályaszerkezet 1983. évi felújítása során a régi burkolatra 22 cm vastag betonréteg került. A pálya állapota jelenleg is kiváló, alkalmas bármely repülőgép-típus fogadására.

24

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása E pályától délre, párhuzamosan húzódik a 2500 x 100 m-es füves tartalékpálya. Az északi oldal bunkereinek megközelítését szolgáló gurulóutak hossza 6300 m, a délieké 3500 m, szélességük jellemzően 18 m. A gurulóutak állapota egyes szakaszokon felújításra szorul, mert a betonlapok illesztésénél kinőtt a fű, a dudva. Mivel a repülőtér közelében magas építésű építmény nincs (csak a hidroglóbusz), ezért a biztonságos repülési magasság a körzetben 450 m. A repülőtér ICAO szerinti minősítése: 4D kategória (4-es a pályaméretek és „D” a fogadható repülőgép-méret alapján) A fogadható mértékadó repülőgépnek tekinthető pl. az Airbus320200 típus. Infrastrukturális ellátás, közművek A repülőtér működésének idejében teljes infrastrukturális ellátással rendelkezett, melyet jórészt a szovjetek építettek ki nem magyar szabvány alapján. A repülőtér teljesen önellátó volt a víz- és hőenergiaellátás terén, csupán az elektromos áramot kapta az országos hálózatról két oldali betáplálással. Ugyanakkor a keletkező szennyvizet eleinte állítólagos saját tisztítóművekben kezelték (helyük ismeretlen), a helyiek elmondása szerint valóságban a földekre vezették ki, később a Kunmadarason kiépített szennyvíztisztítóba történt az elvezetése és kezelése. A föld alatt kiépült infrastrukturális hálózatok nyomvonaláról és állapotáról (mivel titkosan kezelték) nincsenek, illetve hiányosak az információk. Az elmúlt mintegy 25 év során használaton kívül voltak, állagmegóvás értelemszerűen nem történt. Valószínűsíthetően a hasznosítás során a régi rendszerek használhatatlanok lennének, ezért a közművek terén gyakorlatilag a „0-állapotról” szükséges indulni. Valószínűsíthető, hogy a meglévő vezetékek feltárása, felújítása költségesebb lenne, mint újak építése, s ez az elektromos rendszerre is vonatkozik! Villamos energia A teljes repülőtéri rendszer megbízhatatlan, nem üzembiztos, hasznosítási szempontból gyakorlatilag alkalmatlan jelen állapotában. A repülőtér önkormányzati tulajdonba adásával a villamos energia rendszerelemei is az önkormányzathoz kerültek, minden karbantartási és további fejlesztési feladattal egyetemben. A terület szolgáltatója a TITÁSZ. A repülőtér ellátása a 20 kV-os TITÁSZ tulajdonú hálózatról történik. Korábban biztonsági szempontok miatt két oldali betáplálás (Karcag ill. Tiszafüred felől) volt, mostanra a karcagi betáplálás maradt üzemképes. A csatlakozási ponton igénybe vehető legnagyobb teljesítmény 160 kVA (3 fázis, 20 kV). A 380/220 V-os üzemi feszültség előállítása két lépcsőben történt: a központi trafóházban (69. jelű épület) 3 db 630 kVA-es, 20/10 kV-os trafójára (csak egy üzemképes belőlük) 10 kV-os belső körhálózat épült ki, melyhez 10/0,4 kV-os alállomások (21 db) csatlakoznak, melyekből már csak 8 db működőképes. A bázison összesen 25 db, lényegében véve üzemképtelen lemezházas trafó van, mindegyik hangárcsoportnak, illetve fontosabb létesítménynek egy-egy darab. (A reptéri rendszer részét képezte még 27 db 250 kVA-es VHTR, 2 db 125 kVA-es OTR, 1 db 400 kVA-es VHTR és 1 db 2x250 kVA-es 3 törzsű OTR) A repülőtérnek korábban lekötött energiakontingense volt, ez most az önkormányzatot illeti. A kontingens rendelkezésre állása szükséges ahhoz, hogy fejlesztési hozzájárulás nélkül lehessen fejleszteni a reptéren.

25

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Vízellátás A vízellátás rendszerelemei is az önkormányzathoz kerültek, ezzel a karbantartás és a további fejlesztés az önkormányzat feladata. A repülőtérnek teljesen önálló vízellátó rendszere van, mely mélyfúrású rétegvízi kutakból (120-280 m, többsége üzemképtelen), belső vezetékes hálózatból (nyomvonala, átmérője, anyaga, hossza ismeretlen), egy hidroglóbuszból (nincs vízjogi engedélye, üzemképtelen) és 2 db 50 m3-es víztározóból állt. Jelenleg egy kutat (K-57 jelű) és hozzákapcsolódó vízellátó rendszert használnak.

Egy 1995. évi emlékeztető szerint a KÖTIVIZIG nyilvántartása alapján 16 db kút létesült a reptéren, melyből 10 db volt a helyszínen azonosítható. Ebből 1 kerítésen kívüli kút az önkormányzathoz került. A fennmaradó, csupán vízjogi engedélyszámmal rendelkező 9 db kút 4 önálló vízellátó rendszert alkot. Hatósági előírás szerint a kutak üzemeltetéséhez vízjogi üzemeltetési engedély beszerzése szükséges. Ennek érdekében ütemezetten történik a kutak bevizsgálása és beüzemelése. Első ütemben 3 kút (K-57 jelű a laktanya területén; K-71 jelű a reptéri kazánháznál; K-73 jelű a reptéri főút végén a halastónál) felülvizsgálatára, kútgépészeti és vízmintavételi munkáira került sor. A kivitelező vállalat nyilatkozata szerint a K-73 jelű kút alacsony vízhozama miatt nem kerültek végleges beépítésre a szükséges berendezések. A másik kettő esetében ez megtörtént. A vízmintavételi eredmények szerint a két bevizsgált kút vízminősége nem ivóvíz-minőségű, mert az arzén, vas és mangántartalma többszörösen meghaladja a határértéket! A vizsgálatokat végző szakértő véleménye szerint ipari víznek kis jóindulattal alkalmas lehet, de a repülőtér ivóvízellátását a meglévő kutakról, még azok üzembe helyezésével és bevizsgálásával sem látja biztosíthatónak, mert a rétegvíz valószínűsíthetően mindenhol rossz minőségű. Itt szükséges megemlíteni, hogy Kunmadaras vezetékes ivóvíz-rendszere, valamint a repülőtér önálló rendszere sajátos összefüggésben van. Kunmadarason a fúrt kutakon alapuló vízellátás mennyisége és minősége sem megfelelő, ezért a repülőtér rácsatlakoztatása a települési rendszerre, illetve arról történő ellátása csak újabb kutak fúrásával, a meglévő, 90 %-ban elavult azbesztcement hálózat cseréjével és vízminőséget javító berendezések telepítésével lenne csak megoldható, igen költséges módon. A vízminőséget javító technológia telepítésére az önkormányzat megtette az első lépéseket, elkészültek rá a tervek. Végül is mind a település, mind a repülőtér egészséges vízellátása érdekében szükséges a víztisztító berendezések telepítése.

26

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Ebből következik, hogy a repülőtéren meglévő kutakról vízminőségük miatt nem ajánlatos a települési hálózat betáplálása. Ugyanakkor a megtisztított vizet adó települési hálózat állapota és kapacitása miatt további nagymértékű fejlesztés szükséges a repülőtér ellátásához, vagy másik megoldásként kínálkozik a repülőtéri kutakra is hasonló víztisztító berendezések telepítése. A repülőtéren külön rendszerű tüzivíz-hálózat fali tűzcsapokkal is kiépült, mely jelenleg szintén üzemképtelen. Csapadék- és szennyvízelvezetés A csapadék- és szennyvízelvezetés rendszerelemei is önkormányzati tulajdonban vannak, ezért azok karbantartása, esetleges fejlesztése az önkormányzat feladata. Az 1967-70 között létesült csatornahálózat nyomvonala, átmérője, anyaga, hossza ismeretlen. A repülőtér 3 db helyi szennyvíztisztítóval rendelkezett, helyük ismeretlen. Az épületek többsége csatlakozik a belső rendszerhez. A meglévő csatornahálózat állapota szintén ismeretlen, feltárása költséges lenne, de emellett célszerű volna tesztelni a rendszert egy-egy kiemelt szakaszon az elszivárgás mérésével. A repülőtéren történő helyi kezelés a Kunmadarason épült szennyvíztisztító üzembehelyezésével megszűnt. A repülőtérről kimenő főgyűjtő szennyvízcsatorna – átemelő szivattyú közbeiktatásával - a települési hálózatra van rákötve. A települési hálózat kiépítése azonban elsősorban a repülőtér szennyvízének elvezetését szolgálta (kiépítettsége csupán 2,1 %, gravitációs rendszerű 3 átemelővel), ezért a közüzemi csatornahálózatba bekötött lakások aránya Kunmadarason nem éri el a 10 %-ot. Eközben a meglévő hálózat (7,8 km) a Kunhegyesi úton mindössze 373 m hosszú, nyomott rendszerű hálózati elemmel bővült az utóbbi években. A csatornahálózat kiépítettségének hiánya, s a repülőtér működésének megszűnése következtében a 2800 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító kihasználtsága 7 % körül mozog. A szennyvíziszapot a karcagi hulladéklerakóba viszik. A csapadékvíz elvezetés a belső utak mentén földárkokban történik. A kifutópályát zárt vízelvezető árok övezi mindkét oldalon. A szennyezett csapadékot először a nyíltszíni tárolóba vezetik, majd a szántóföldekre kerül. Hőellátás A pakura és olajalapú kazánokra kiépített távfűtési rendszer használhatatlan, újbóli használatához teljes átépítése lenne szükséges. A föld fölött futó távhővezetékek azonban felújíthatók és rendszerbe állíthatók, mint ahogy azt az egyik, gázerőművet építő befektető tervezi is. A hőellátást korábban biztosító kazánok üzemképtelenek. Az említett befektető is korszerű, hatékonyabb gázkazánok telepítésében gondolkodik. A repülőtér egyéb szétszórt épületeiben általában saját olajtüzelésű kazánok voltak, néhol széntüzelésre rendezkedtek be. A kályhák mindenhol hiányoznak. Gázellátás A repülőtér területén jelenleg nincs vezetékes gáz kiépítve. Kunmadarason azonban a vezetékes gáz hozzáférhető (bekötési arány közel 60 %-os). A településre nagyközépnyomású vezeték (10bar) szállítja a gázt, ahonnan középnyomású vezetéken jut el a gáz

27

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása a repülőtérig, pontosabban a laktanya határáig. Az ottani gázcsonkról lehetséges a repülőtér ellátása, ám az elégséges kapacitás elérése érdekében bővíteni kell a gázátadót. Jelenleg tartályos gázellátás működik a repülőtéren, a 146 sz. épületben elhelyezve. Telekommunikáció A repülőtéri főállomás (59/327-430) a parancsnoki épületben található. Emellett az egyik bérlő további 10 fővonalat használ. A repülőtér területén van ugyan kiépített telefonkábel, illetve 104 érpáros belső kommunikációs hálózat. A rendszer azonban működésképtelen és felújítása is indokolatlan, mert nem szabványos. A szolgáltató MATÁV, ezért nem köti vissza a rendszerébe. Kunmadaras távközlése 5x2-es fénykábelen alapul. Az ISDN hozzáférés biztosított, de a nagysáv-szélességű ADSL még nem hozzáférhető a településen. Környezeti állapot A repülőtér hasznosításának és fejlesztésének egy másik kiemelt korlátozó tényezője a területen lévő környezetszennyezés ártalmatlanítása. A környezetvédelmi felügyelőség határozata alapján a terület „C” minősítésűvé vált. A kárelhárítás befejezéshez szükséges költségek összesen 400 millió Ft-ra tehetők. A 2003-ra tervezett kifizetés 150 millió Ft volt. A Nemzeti Kármentesítési Program keretében a 2304/1997. (X.8.) Kormányhatározat jóváhagyta az állami felelősségi körbe tartozó környezetkárosodások elhárítását szolgáló kármentesítési programot, amelynek részeként a "társasági privatizációs alprogram", valamint a "volt szovjet laktanyák alprogram" tartozik az ÁPV Rt. felelősségi körébe. A végrehajtásra a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvény biztosított forrást az ÁPV Rt. kiadásai között. A Környezetvédelmi Felügyelőség a mentesítést követő 4 évre a talaj és a talajvíz szennyezettségének megfigyelését írta elő. Új technológia alkalmazása kellett a hatóság által előírt határérték eléréséhez. Előzményként megemlítendő, hogy a repülőtér környezetvédelmi, tűzszerészeti és vegyvédelmi állapotát a Környezetgazdálkodási Intézet 1996-ban ellenőrizte. Eszerint akkor már a tűzszerészeti mentesítés megtörtént, a vegyvédelmi mentesítés 1997-ben fejeződött be. Hasznosítás, befektetési szándékok A repülőtér önkormányzati tulajdonba adása előtt is már több vállalkozás bérelt különböző építményeket, de komolyabb befektetés nem történt. A repülőtér egyes területeit, felépítményeit bérlők használják, érvényes bérleti szerződések alapján, melyet az önkormányzat átvett és kezel. A bérlők listája természetesen rendelkezésre áll, aktualizálása folyamatos.

1.3. Környezeti, társadalmi, gazdasági vizsgálat A településrendezési terv módosítással érintett terület jelenleg különleges repülőtér területbe sorolt jelentős kiterjedésű terület. A terület földhivatali megosztását követően kialakuló különleges büntetésvégrehajtási terület jelentős kiterjedésű, a repülőtér területén belüli útról

28

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása megközelíthető. A zárt objektumban olyan tevékenység, amely a környezetre nézve káros kibocsátással, vagy egyéb káros környezeti hatással járna nem tervezett. A tervezéssel érintett terület jelenleg felhagyott, növényzettel részben borított terület, mely alulhasznosított, így a funkcióváltással a terület és környezete rendezetté válik. A tervezéssel érintett terület a belterülettől távolabb helyezkedik el, így a társadalomra nézve közvetlen hatása nincs. A társadalomra, gazdaságra nézve a munkahelyteremtési lehetőség miatt pozitív hatású. A területhasználat változása miatt káros környezeti hatás nem keletkezik. A környezet terhelése fent leírtak alapján negatívan nem változik. 1.4. Magasabb rendű tervekkel való összhang Kunmadaras nagyközség tervezéssel érintett területe Kunmadaras nagyközség Településrendezési tervének módosítása során a jelenleg különleges repülőtér területbe sorolt egykori szovjet katonai repülőtér területének megosztás után kialakuló útkapcsolattal rendelkező telkén különleges büntetésvégrehajtási terület tervezett. A településrendezési terv módosítás kapcsán a településszerkezeti terven jelölt fő terület felhasználási kategória – különleges, beépítésre szánt terület – nem változik, csak a terület funkciója módosul, így a 2015-ben jóváhagyott településrendezési tervben szereplő magasabbrendű tervekkel való összhang munkarésze változatlanul továbbra is érvényes. Fentiek alapján nem került kidolgozásra a magasabbrendű tervekkel való összhang igazolása.

Nyilatkozat a Megyei Övezetekhez való megfelelésről Kiszelovics Ildikó (vezető településtervező, TT-1-16-0238), mint Kunszentmárton város településrendezési tervének tervezője a fent leírtak alapján nyilatkozom, hogy az általam készített, 2015-ben jóváhagyott településszerkezeti terv az 1996. évi XXI. Törvény alapján figyelembe veszi a magasabbrendű terveket. Jelen tervmódosítás a településszerkezeti terv kijelölt területfelhasználási kategóriáját - különleges , beépítésre szánt terület – nem változtatja meg, így Kunmadaras nagyközség településszerkezeti terv módosítása megfelel a település közigazgatási területére vonatkozó Megyei Területrendezési tervi előírásoknak.


……………………………. Kiszelovics Ildikó vezető településtervező TT-1-16-0238

29

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása 1.5. Normatív területfelhasználás és normatív szabályozás A módosítással érintett terület esetén területfelhasználási változás történik ugyan, azonban a fő területfelhasználás (különleges, beépítésre szánt terület) azonos, csak funkcióbeli különbség jön létre. Mivel a tervezési terület különleges, minden egyéb területfelhasználástól különböző terület, így normativitásról nem beszélhetünk. 1.6. Új beépítésre szánt területek kijelölése A településrendezési terv módosítás jelenlegi beépítésre szánt területre vonatkozik, csak kategórián belül történik változás, így új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre. Földminőség védelem A terület kivett terület, így a földminőség védelem nem releváns.

2. SZAKÁGI MUNKARÉSZEK

2.1 Közlekedési javaslat Ez a Településrendezési terv Közlekedési tervrésze a tervezés időszakában érvényben lévő és kötelezően alkalmazandó „A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei„ című e-UT-02.01.41(ÚT 2-1.218/2003.) számú Útügyi Műszaki Előírás , valamint a „Szintbeni közúti csomópontok méretezése és tervezése” című e-UT-03.03.21.(ÚT 2-1.214/2004.) számú Útügyi Műszaki Előírás alapján készült.

Kunmadaras nagyközség a JNK. Szolnok megye északnyugati részén terül el. A környezettel lévő kapcsolatot a 34. számú Tiszafüred - Fegyvernek országos másodrendű főút, valamint a 3401 jelű Karcag-Kunmadaras, valamint a 3219 Kunmadaras- Tiszaszentimre összekötő út biztosítja.

30


Kunmadaras és térsége közlekedési hálózata (Forrás: Jász - Nagykun - Szolnok megye közúti térképe (ÁKMI Kht, 2001)) 1.15.2. Közúti közlekedés Az országos közutak hálózata: Az országos közúthálózat részeként az alábbi utak érintik a nagyközséget: A 34. sz. főút a belterület keleti szélénél éri el a nagyközséget, jelenleg a centrum felé halad északkeleti irányba, majd Észak felé továbbhaladva hagyja el a települést. A 34. sz. főút átkelési szakaszán (a Kunhegyesi úton) a beépítési szélesség átlagosan 24,00 m. A 3401. számú összekötő út Észak – Dél irányba halad a 34. sz. főútból kiindulva és teremt közúti kapcsolatot Karcag várossal. A 3219. számú összekötőút a belterület keleti részén a szintbeli vasúti átjárótól északnyugat felé a vasúttal párhuzamosan halad és éri el Tiszaszentimre községet.

31

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Az érintett négy állami kezelésű országos közúton a 2012. évben mért közúti forgalomszámlálási adatok alapján az alábbi értékek mutathatók ki: 34. sz. Tiszafüred – Fegyvernek másodrendű főút: Az átlagos napi forgalom (ÁNF): 2734 jármű/nap, a MOF:281 E/óra volt a 2012. évben. A számlálás a 21+600 km. szelvényben történt. A járműtípusonkénti megosztás: 2012. évben: Személygépkocsi Autóbusz

2027-ben:

E/nap

MOF

1346 j/nap x 1,55 = 2086 j/nap x 1,0 = 2086 x 0.15 = 313 E/óra 23 j/nap x 1,020 = 23 j/nap x 2,5 = 59 x 0,15 =

9 E/óra

Tehergépkocsi 413 j/nap x 1,350 = 557 j/nap x 2,5 = 1394 x 0,15 = 209 E/óra Motorkerékpár Kerékpár Lassú járművek

68 j/nap x 0,970 = 79 j/nap x 0,8 = 550 j/nap x 1,07 =

588 j/nap x 0,3 =

43 j/nap x 1,468 =

2443 j/nap

63 x 0,15 =

63 j/nap x 1,0 =

3396 j/nap

9 E/óra

176 x 0,15 = 63 x 0,15 =

3841 E/nap

26 E/óra 9 E/óra

575 E/óra

A fentiek alapján várható forgalomnagyság a 2027. évben: -

az átlagos napi forgalom (ÁNF): 3396 E/nap

-

a mértékadó óraforgalom (MOF): 575 E/óra

A megengedett forgalomnagyság 1 400 E/óra egy forgalmi sávra, így az útpálya jelenlegi geometriai kialakítása meg fog felelni a 2027. évig a várható forgalomnagyságnak. 3401. jelű. Karcag - Kunmadaras összekötő út: A forgalomszámlálási adatok szerint a 2012. évben az alábbi értékek voltak mérhetőek: A számlálás helye a 17+500 km. szelvényben volt. Az átlagos napi forgalom: 3943 j/nap, a MOF:396 E/óra volt. Járműtípusonkénti megosztás: 2012. évben: Személygépkocsi

2027-ben:

E/nap

MOF

2293j/nap x 1,516 = 3476 j/nap x 1,0 = 3476 x 0,15 = 521

E/óra

32

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Autóbusz

75 j/nap x 1,08 =

81 j/nap x 2,5 =

202 x 0,15 = 30

E/óra Tehergépkocsi

483 j/nap x 2,5 = 1207 x 0,15 =181 E/óra

357 j/nap x 1,352=

Motorkerékpár

66 j/nap x 0,940=

62 j/nap x 0,8 =

50 x 0,15 =

7

E/óra Kerékpár

576 j/nap x 1,000 =

576 j/nap x 0,3 =

173 x 0,15 =

26

35 j/nap x 1,294 =

45 j/nap x 1,0 =

45 x 0,15 =

7

E/óra Lassú járművek E/óra 3402 j/nap

4723 j/nap

2531 E/nap

380 E/óra



-


A megengedett forgalomnagyság 1 400 E/óra egy forgalmi sávra, így az útpálya geometriai kialakítása meg fog felelni a 2022. évig a várható forgalomnak. 3219. jelű Tiszaszentimre – Kunmadaras összekötő út: A forgalomszámlálási adatok szerint a 2012. évben az alábbi értékek voltak mérhetőek: A számlálás helye a 0+000 km. szelvényben volt. Az átlagos napi forgalom: ÁNF=609 j/nap, a mértékadó óra forgalom MOF=73 E/óra volt a 2012. évben. Járműtípusonkénti megosztás: 2012. évben:

2027-ben:

E/nap:

Személygépkocsi

374j/nap x 1,482 = 554 j/nap x 1,0 = 554 x 0,15 =

Autóbusz

12 j/nap x 1,008 =

Tehergépkocsi

41 j/nap x 1,236 =

Motorkerékpár

10 j/nap x 0,912 =

12 j/nap x 2,5 =

30 x 0,15 =

51 j/nap x 2,5 = 127 x 0,15 = 9 j/nap x 0,8 =

7 x 0,15 =

MOF: 83 E/óra 5 E/óra 19 E/óra 1 E/óra

Kerékpár

29 j/nap x 1,000 =

29 j/nap x 0,3 =

9 x 0,15 =

1 E/óra

Lassú járművek

43 j/nap x 1,236 =

53 j/nap x 1,0 = 53 x 0,15 =

8 E/óra

509 j/nap

708 j/nap

A fentiek alapján várható forgalomnagyság a 2027. évben: 33

780 E/nap

117 E/óra

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása -


-

a mértékadó óraforgalom (MOF):117 E/óra

A megengedett forgalomnagyság 1 400 E/óra egy forgalmi sávra, így az útpálya geometriai kialakítása meg fog felelni a 2027. évig a várható forgalomnak.

A fenti vizsgált országos közutak közül a 34. számú másodrendű főút az osztályba sorolás szerint: - a külterületet tekintve:

Tervezési osztály: K.IV. Környezeti körülmény: A Tervezési sebesség: 90 km/óra

- a belterületet tekintve:

Tervezési osztály: B.IV. Hálózati funkció: b Környezeti körülmény: C Tervezési sebesség: 50 km/óra

Kunmadaras nagyközség belterületén található 4 számjegyű országos összekötő közút az osztályba sorolás szerint: - a külterületet tekintve:

Tervezési osztály: K.V. Környezeti körülmény: A Tervezési sebesség: 80 km/óra

- a belterületet tekintve:

Tervezési osztály: B.V. Hálózati funkció: b Környezeti körülmény: C Tervezési sebesség: 40 km/óra

A belterületen a többi út a helyi Önkormányzat kezelésében lévő úthálózatot képezi. A helyi Önkormányzat kezelésében lévő úthálózat: A nagyközség belterületén a gyűjtő utak hívatottak a lakó utak közúti forgalmát az országos úthálózat útjaihoz vezetni.

34

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása A kiépített gyűjtő utak: Kunhegyesi út, Karcagi út, Bajcsy Zsilinszky út és a Lenkei János út. Az osztályba sorolás szempontjából a gyűjtő utak a B.V. tervezési osztályú, a hálózati funkció: C, a környezeti körülmény: C, a tervezési sebesség: 40 km/óra. A többi út a lakóutak kategóriájába sorolható, egységesen a lehetőségnek megfelelően 12,00 m nagyságú szabályozási szélességgel. A lakó utak osztályba sorolásukat tekintve a tervezési osztályuk jele: B.VI. , hálózati funkciójuk : d, környezeti körülmény: C, a tervezési sebesség: 30 km/óra.

Kiépítettség: Kunmadaras nagyközségben a belterület útjainak 60%-a kiépített szilárd burkolatú út. Csomópontok: A meglévő szintbeni közúti csomópontok geometriai kialakítása a forgalomszámlálási adatok szerint megfelelőek, sem körforgalom, sem külön szintű csomópontok kialakítása nem szükséges. A település legforgalmasabb csomópontjai a Kunhegyesi út – Karcagi meglévő csomópont, valamint a Kálvin út – Őrsi úti csomópont. Geometriai kialakításuk megfelelő, a szabad rálátás az előírások szerinti távolságokról biztonságos. A felszorzott forgalomnagysági értékek szerint a meglévő csomópontok kialakítása a forgalomnagyságot tekintve meg fog felelni a várható forgalmi igényeknek. Töltőállomások: A település határában az Északi irányban egy Üzemanyagtöltő állomás található. Vízi közlekedés: A városban és környékén vízi közlekedésre alkalmas álló- és folyó vizek nem találhatóak. Légi közlekedés: Kunmadarason a volt katonai repülőtér bázisa jelenleg légi közlekedési célokra nem üzemel. A térség fejlesztésének egy kulcskérdése a repülőtér hasznosításának már több mint egy évtizede húzódó kérdése. A Kunmadaras külterületén fekvő katonai célra épített 35

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása ingatlanegyüttes két területrészből áll: a repülőtérből és felépítményeiből, illetve a csatlakozó laktanyából, amely 976 lakást tartalmaz. A repülőtér Kunmadarastól délnyugatra, két km-re helyezkedik el. Kelet felől a Karcag-Tiszafüred vasútvonal határolja, déli és nyugati irányból mezőgazdasági területek övezik. A terület iparvágánnyal kapcsolódik a vasútvonalhoz. Közúti kapcsolatát a 3401. j. összekötő út biztosítja, ami dél felé Karcagon keresztül a 4. sz. főúthoz észak felé pedig Kunmadarason a 34. sz. főúthoz kapcsolódik . A repülőtér és a kapcsolódó építmények 780,8 hektáros területen helyezkednek el. KözépEurópa egyik legnagyobb felszállópályája 2500x70 méteres. Ehhez egy 6500x18 m és egy 3500x18 m méretű gurulóút kapcsolódik. A repülőtér építése a II. világháború alatt kezdődött, 1956-ig a magyar hadsereg, majd a szovjet hadsereg használta. A repülőtéren történt beruházások részben magyar, részben szovjet kivitelezésben valósultak meg. A szovjet hadsereg kivonulása óta a repülőtér használaton kívül van, őrzéséről gondoskodnak. A szovjet csapatok kivonulása után a repülőtér a Magyar Állam tulajdona lett, az ÁPV Rt. volt a vagyonkezelő. A repülőtér tulajdonviszonyai 2002-ben rendeződtek, amikor a 2308/2002. (X. 10.), az egyes honvédelmi célra feleslegessé vált, állami tulajdonú ingatlanok térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló Korm. határozat lehetővé tette, hogy Kunmadaras önkormányzata megszerezze a repülőtér tulajdonjogát a magyar államtól foglalkozáspolitikai és iparfejlesztési célra. Jelenleg a repülőtér a kunmadarasi önkormányzat tulajdonában van. Közösségi közlekedés Közúti Kunmadaras nagyközség lakói a környező településekre közúton egyéni- és tömegközlekedési eszközökön juthatnak el. Az autóbuszjárat a helyi igényeknek teljesen megfelel. Az autóbusz közlekedést kiszolgáló buszmegálló helyeknél a településen belül öbölben vannak elhelyezve a tömegközlekedési járatok megállóhelyei. A megállóhelyek az előírásnak megfelelő – kb. 500m – távolságra találhatóak egymást követően. A nagyközségben kiépített autóbusz pályaudvar nem található. A környező községekbe történő eljutást a helyközi autóbuszjárat biztosítja, amely Tiszafüred, Karcag és Szolnok irányába közlekedik. A vonat- és autóbusz közlekedés a menetrendet tekintve jól összehangolt.

Kötöttpályás A települést érinti a 103. sz. Karcag – Tiszafüred vasútvonal egyvágányú, nem villamosított mellékvonal. Az engedélyezett tengelynyomás 200 kN, az engedélyezett sebesség 60 km/óra, állandó sebességkorlátozás van érvényben jelenetős hosszban (40 km/óra). A vasútvonal Karcagot, Berekfürdőt, Kunmadarast és Tiszafüredet érinti. A vasútvonal kapcsolatot biztosít Karcagon a 100. sz. fővonalra Budapest, valamint Debrecen – Nyíregyháza – Záhony felé. Tiszafüreden a 108. sz. Debrecen – Füzesabony vonalra van átszállási lehetőség. A személyvonatok átlagos kihasználtsága jó (50-70 %). A kunmadarasi repülőtérnek és a térség több üzemének (Karcag, Kunmadaras, Tiszafüred) közvetlen iparvágány csatlakozása van a vonalra. A 2001.évi adatok szerint a vonalon elsősorban gabonaféléket szállítanak. A havonta 36

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása szállított árumennyiség kb. 2500-3000 tonna. A vonalon alkalmazott biztosítóberendezések elavultak s több helyen szükség lenn az utaskiszolgáló létesítmények felújítására (Karcag, Karcag-Ipartelep, Berekfürdő). A

nevezett

vasútvonal

környezetében

az

országos

településrendezési

és

építési

követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben meghatározott távolságon belül építményt elhelyezni csak az illetékes közlekedési hatóság szakhatósági hozzájárulása mellett lehet, melyhez a szükséges előzetes vasúti üzemeltetői véleményt a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság Területi Igazgatósága adja ki. A vasútvonal korrekciójának elkészültek a tervei, mely szerint az új nyomvonal figyelembe veszi a lakott területek légszennyezéssel kapcsolatos védelmét. A kiépítés még nem kezdődött el. A közút-vasút szintbeli keresztezésénél az érvényes rendeletben (20/1984 KM rendelet) meghatározott látási háromszög területén az út és a vasút szintjétől számított 50 cm-nél magasabb építményt elhelyezni, valamint 50 cm-nél magasabb fát, növényzetet ültetni, termeszteni nem szabad. Kerékpáros és gyalogosközlekedés Az országos kerékpárút fejlesztési koncepcióban Kunmadaras nagyközséget érinti a Kunhegyes Tiszaörs, valamint a Karcag - Kunmadaras közötti tervezett kerékpárutak,

melyek majdan

csatlakoznak a Tisza folyó árvédelmi töltésén létesítendő kerékpárúthoz. A tervezés időszakában a településen belül kiépített kerékpárút nem található. Az összekötő utak belterületi szakaszain a gyalogosok útpályán történő átvezetéseinél kijelölt gyalogos átkelőhelyek nincsenek , nem is indokoltak, beleset még nem történt. Úgy a burkolt, mint a burkolatlan utcákban a gyalogos közlekedés érdekében kiépített szilárd burkolatú járdák találhatóak.

Parkolás Kunmadaras belterületén az élelmiszer boltnál 20db., a Polgármesteri Hivatal mellett 10 db. a Művelődési ház mellett további 10 db személygépkocsi parkoló épült ki. A település belterületén az egyéb helyeken a keresztmetszeti elrendezés és a csekély forgalomnagyság lehetővé teszi az útpadkán történő megállásokat, várakozásokat.

37

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Tervezéssel érintett területre vonatkozó közlekedési javaslat: A tervezéssel érintett terület Kunmadarason a volt szovjet repülőtér területén található. A terület megközelítése a 3401 jelű Kunmadaras – Karcag országos mellékútról történik a meglévő kiépített útcsatlakozással rendelkező 2. számú portánál. A 3401 jelű országos mellékút párhuzamosan halad a Tiszafüred- Karcag nem villamosított vasúti vonallal, így a meglévő útcsatlakozás a meglévő vasúti átjárón keresztül éri el a 2. sz. portát. A repülőtér területén belül a tervezéssel érintett terület telekhatára mintegy 170 méterre található, így a telekre történő kapubejáró portától történő távolságára előírás nem szükséges. Javasoljuk a repülőtér területén belüli útnak, amennyiben közútként kerül kiszabályozásra 16,00 méter szabályozási szélességet. A burkolatszélességre minimum 7, 00 métert javaslunk, 10,00 méteres lekerekítő ívekkel. Javasoljuk fenti utat a leírt paraméterekkel kialakítani. A területre vonatkozó parkolóigénynek megfelelő parkolóhelyeket telken belül kell kialkítani!

Repülőtér bejárat (2.sz. porta)

Karcag – Tiszafüred nem villamosított vasútvonal 38


3401. jelű országos mellékút meglévő csomópontja 3401. jelű összekötő út: Az átlagos napi forgalom (ÁNF): 3289 jármű/nap, azaz 3870 E/nap volt a 2014. évben. A számlálás a 8+000 km. szelvényben történt. A járműtípusonkénti megosztás: 2014. évben:

2029-ben:

E/nap

MOF

Személygépkocsi

2155 j/nap x 1,340 = 2888 j/nap x 1,0 =

2888 x 0,15 = 433 E/óra

Autóbusz

96 j/nap x 1,033 =

248 x 0,15 = 37 E/óra

Tehergépkocsi

935 j/nap x 1,327 = 1241 j/nap x 2,5 =

3102 x 0,15 = 465 E/óra

Motorkerékpár

58 j/nap x 1,078 =

62 j/nap x 0,8 =

50 x 0,15 =

8 E/óra

Kerékpár

0 j/nap x 1,000 =

0 j/nap x 0,3 =

0 x 0,15 =

0 E/óra

Lassú járművek

45 j/nap x 1,330 =

60 j/nap x 2,5 =

150 x 0,15 = 22 E/óra

3289 j/nap

4350 j/nap

6438 E/nap

99 j/nap x 2,5 =

965 E/óra


az átlagos napi forgalom (ÁNF): 4350 j/nap

-


A megengedett forgalomnagyság 1000 E/óra egy forgalmi sávra, így az útpálya jelenlegi geometriai kialakítása meg fog felelni a 2029. évig a várható forgalomnagyságnak.

Előírások a tervezéssel érintett területekre vonatkozóan:

39

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Új építmények környezetének tervezésekor a tűzoltógépjárművek közlekedésére és üzemeltetésére a területet és az utat biztosítani kell.

nem

rendszeres

A közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges a közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. törvény 42/A§-a értelmében külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához. A településrendezési terv módosítás megvalósításakor a munkálatok során az érintett építményekhez vezető utakat szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek közlekedésére és működtetésére, valamint a közterületi tűzcsapokat állandóan hozzáférhetően kell tartani , azokat eltorlaszolni még ideiglenes jelleggel sem szabad az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM. rendelet 72.§ (8) bekezdése alapján.

2.2 Víziközművek fejlesztési javaslata

Kunmadaras térségének vízrajza Közműellátási adatok (Forrás: TEIR):

40


KUNMADARAS

2014.

Lakásállomány (db) Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások aránya (ellátottság) Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km) Üzemelő közkifolyók száma (db) Az összes szolgáltatott ivóvíz mennyisége (1000 m3) Háztartásoknak szolgáltatott ivóvíz mennyisége (1000 m3) Közüzemi szennyvíz-elvezető rendszerbe bekapcsolt ingatlanok száma (db) Közüzemi szennyvíz-elvezető rendszerbe bekapcsolt lakások aránya (ellátottság) Közüzemi szennyvíz-elvezető csatornahálózat hossza (km) Közüzemi szennyvíz-elvezető csatornahálózatban elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) A településről közvetlenül a szennyvíztisztító telepre szállított folyékony hulladék (szennyvíz) mennyisége (1000 m3) A háztartásokból a közüzemi szennyvíz-elvezető csatornahálózatban elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3) Háztartási gázfogyasztók száma (db) Az összes gázfogyasztók száma (db) Gázellátó hálózatba bekapcsolt lakások aránya (ellátottság) A teljes gázvezeték hálózat hossza (km) Háztartási villamos energia fogyasztók száma (db) Villamos energia hálózatba bekapcsolt lakások aránya (ellátottság) Az összes villamosenergia-fogyasztó száma (db) A kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza (km)

2074 2074 100,00% 31,9 21 131 124,2 125 6,03% 10,5 56,1 13,4 13,2 1346 1449 69,86% 47,6 2089 ~100% 2235 35,4

2.2.1. VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZELLÁTÁS (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz-, termálvíz hasznosítás) Belterületi vízellátás: Kunmadaras ivóvízzel teljesen ellátott település, a nagyközség lakásainak 100%-a rendelkezik vízbekötéssel. A településen önálló vízmű üzemel, amely a Kántor u. 4. szám alatt található.

41

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása A vízmű üzemeltetője jelenleg a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Karcagi üzemegysége (5300 Karcag, Kisújszállási út 24.). A víznyerés jelenleg 3 db mélyfúrású vízműkútból történik. A régi II. számú kút már nincs használatban, eltömedékelésre került. A vezetékes ivóvízhálózat a településen teljesen kiépült. A lakások közel 100%-a rendelkezik ivóvíz bekötéssel, a lakosság elenyésző hányada használja a közkifolyókat. A település vízigénye átlagosan 400, csúcsban 600 m3/d. A háztartásoknak szolgáltatott ivóvíz mennyisége 143 000 m3 (2010-es adat). A közüzemi vízhálózat hossza 33,7 km, többnyire körvezetékes kialakítású, de találhatók ágvezetékek is, jellemzően a település szélein. Az elosztóhálózat 80-200 mm átmérőjű csővezetékekből áll. A hálózaton 54 db közkifolyó üzemel. A vízellátó hálózat puffer kapacitását és a hálózati nyomást egy 50 m3 térfogatú víztorony biztosítja, amelynek a teljes felújítása 2003. évben történt meg. A 2010-2011. években a település részt vett az Észak-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programban, amely során a teljes vízellátó rendszere rekonstrukcióra került. A vezetékhálózat több mint 50%-át korszerű PVC csövekre cserélték. Emellett a vízműtelep is teljes rekonstrukción esett át, modern ivóvízkezelő berendezést (technológiát) építettek be. A rekonstrukciót követően a vízmű kapacitása: Q=840 m3/d. Kutak fontosabb műszaki adatai: Kút azonosító Kataszteri

Építés éve: Talpmélysége: Vízhozam:

száma:

száma:

I. számú kút

B-61

1958

105,2 m

140 l/p

III. számú kút

B-70

1968

140 m

450 l/p

V. számú kút

K-81

1999

140 m

1000 l/p

A régi II. számú kút már nincs használatban, 1997-ben eltömedékelésre került. Korábban komoly gondokat okozott a településen a kitermelt ivóvíz magas arzéntartalma, amely a vonatkozó jogszabályban (201/2001 (X. 25.) Kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről) meghatározott paramétereket is meghaladta. Az új vízkezelési technológia létesítése után sem sikerült az ivóvíz minőségi jellemzőit minden paraméter tekintetében a határértékek alá csökkenteni.

42

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Az ivóvízminőség-javító program részeként egy új kutat (VI. sz. kút) is fúrtak, amely mélységi kialakításával egy mélyebben fekvő "tisztább" vízadó réteget csapol meg. A 220 m talpmélységű VI. számú kút szintén a vízmű területén épült meg 2012. évben, a korábbi kutak közelében. Kitermelhető vízhozama 700 l/p, vízminősége pedig megfelelő. Normál üzemben csak a VI-os kútból történik kitermelés, de a nyári csúcsfogyasztás időszakában az I-es kutat is be lehet kapcsolni. Jelenleg tehát

a

nagyközség fogyasztói

minden

követelményt

kielégítő

ivóvizet

fogyaszthatnak. A vízvezeték hálózat közel 50%-át jelenleg is elavult azbesztcement csővezetékek alkotják, amelyek átlag életkora meghaladja a 40 évet. Cseréjük mindenképpen indokolt és szükséges lenne. A pangó vizek elkerülése és a biztonságosabb vízellátás érdekében, ahol lehetőség van rá, mindenképpen az ágvezetékek kövezetékké alakítását javasoljuk. Körvezetékes ivóvízhálózat kialakításával a bakteriális vízminőség jelentős javulása várható.

Az Önkormányzat 2014-ben elkészíttette a VI. sz. vízműkút hidrogeológiai lehatárolását. A modellezési eljárás, valamint a számítások azt mutatják, hogy a meghatározott térbeli hidrogeológiai védőidomnak nincs felszíni metszete. Így tehát a jogszabály szerint, a kút körüli 10 m sugarú területet kell védőterületként nyilvántartani.

Külterületi vízellátás: Kunmadaras külterületén jelentősebb vízellátó-rendszereket csak a hajdani Kunmadarasi Kossuth Mgtsz. létesített az üzemegységeiben és a telepein. Ezeket a vízműveket jelenleg a Tsz. utódai, illetve a bérbevevők üzemeltetik. A kunmadarasi volt katonai repülőtér területén egykor teljesen kiépített közműhálózatok üzemeltek, beleértve természetesen a vízellátást is. Mára ezek a rendszerek teljesen tönkrementek, működésképtelenek.

43


A kunmadarasi települési vízmű az 50 m3-es víztoronnyal A reptér hasznosítása esetén, annak szociális vízellátása a közüzemi hálózatról - a fenti fejlesztések figyelembevételével - biztosítható. Ipari- és tűzivízigények kielégítésére a régi, reptéri mélyfúrású kutak alkalmasak lennének, a szükséges vízminőségi és -mennyiségi vizsgálatok elvégzése után. Amennyiben fenti célra nem használják őket, akkor javasoljuk figyelőkútként való hasznosításukat. Vízellátás fejlesztési javaslat a tervezéssel érintett területre: Kunmadaras nagyközség külterületén az egykori szovjet katonai repülőtér területének egy részén tervezik megvalósítani a büntetés-végrehajtási területet, amely jelen településrendezési terv módosítás tárgya. A tervezett létesítmény 1000 férőhelyes, a kiszolgáló személyzet összes létszáma kb 750 fő. A terület előzetes kalkuláció szerinti vízigénye 700 m3/nap, amely a település jelenlegi vízigényénél (400-600 m3/nap) is jelentősen magasabb. A települést ellátó vízmű jelenleg csak a települési igényeket tudja kielégíteni. Ekkora kapacitásnövelés csak új kutak létesítésével, a hozzá kapcsolódó vízkezelő és gépészeti berendezések bővítésével, illetve megépítésével, valamint a szükséges vízellátó rendszer (vízvezeték hálózat és műtárgyai) teljes körű megvalósításával biztosítható. Másik lehetőségként a tervezéssel érintett területen saját vízmű, és vízellátó rendszer létesítését javasoljuk. A területen jelenleg meglévő kutak esetlegesen felhasználhatóak, amennyiben a kapacitásbeli és vízminőségi vizsgálatok során megfelelnek. Ha a kutak állapota, vagy egyéb tényezők miatt közüzemi, illetve intézményi ivóvízellátásra nem

44

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása alkalmasak, akkor új vízműkutakat kell létesíteni, a régieket pedig szakszerűen el kell tömedékelni. A meglévő hidroglóbusz állapotának felmérését el kell végezni. Valószínűsíthetően, a teljes rekonstrukciót követően a tervezett vízellátó rendszerben üzemeltethető lehet. Fenti lehetőségeket megvizsgálva, a gazdaságossági és egyéb műszaki szempontokat figyelembe véve választható ki a terület vízellátásának megoldása. A fejlesztések megvalósításakor a kapcsolódó hatályos jogszabályok előírásait figyelembe kell venni!

Hidroglóbusz a volt szovjet laktanya területén

A településrendezési terv módosítása során az alábbi hatályos jogszabályokat és előírásokat kell figyelembe venni: •

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az

ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről különös tekintettel a település ivóvízbázisára és a strandi kutakra. •

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés

rendjéről

45

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása • 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről •

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti

víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről •

27/2004. (XII.25.) „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő

települések besorolásáról" KvVM rendelet A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormány rendelet alapján: A tervezési területen több szakaszban folyt, és még jelenleg is folyik talaj és talajvízszennyezéssel kapcsolatos kármentesítési eljárás, műszaki beavatkozás. A reptér egy részét képező 042/16. hrsz-ú ingatlan beépítésével kapcsolatosan felhívjuk a Tisztelt Önkormányzat figyelmét arra, hogy tárgyi ingatlanon véleményünk szerint meg kell vizsgálni az esetleges talaj és talajvízszennyezést, mielőtt az építkezés elkezdődne. A kármentesítési eljárásokról a területileg illetékes vízvédelmi hatóság ad felvilágosítást. A fejlesztéssel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmet a felülvizsgált Vízgyűjtőgazdálkodási Terv (VGT2) alapján: Magyarország 2015. december 22-én közzétett Vízgyűjtő-gazdálkodási tervét (továbbiakban: VGT2) a közigazgatási egyeztetést követően a Magyar Kormány 2016. március 9-én elfogadta. A terv elfogadását a Kormány a Magyar Közlöny 2016. évi 44. számában megjelent 1155/2016. (111.31.) Korm. határozatban kihirdette. Az Európai Unió vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek célja, hogy 2021-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. Az általános célkitűzések között szerepel: - a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, -

a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú

védelmével - a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével. - a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, -

az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak

mérséklése. A felszíni és felszín alatti víztestek állapotértékelésének eredményét, a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT2) foglalják össze.

46

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása A felszín alatti vizek védelméről rendelkező 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint: „Alapvető célkitűzésként legkésőbb a Kvt.-ben meghatározott időpontig el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minőségi állapot követelményeinek. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995 évi LIII. tv. 18. §, (5) , és (7) bekezdése alapján: (5) A környezet igénybevételét és használatát úgy kell megszervezni és végezni, hogy a vizek állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések teljesüljenek, így különösen: a) a felszíni és a felszín alatti vizek állapota ne romoljon, b) a felszíni és felszín alatti vizek jó állapota a külön jogszabály szerinti környezeti követelmények teljesítése révén megvalósuljon, (7) A jó állapot eléréséhez szükséges intézkedéseket vízgyűjtő gazdálkodási tervben kell meghatározni. Kunmadaras település vízgyűjtő-gazdálkodási szempontból a Nagykunság tervezési alegység területén található. Az aljzattól a felszín irányába haladva a pt.2.2 jelű Észak-Alföld porózus termál, a p.2.9.2. jelű Jászság, Nagykunság nevű porózus, és az sp.2.9.2. jelű Jászság, Nagykunság nevű sekély porózus víztestekbe sorolt törmelékes üledékes képződmények települnek. Kunmadaras település vízgyűjtő-gazdálkodási szempontból történő jellemzéséhez fontosnak tartjuk a következő érintettséget bemutató táblázat információinak figyelembe vételét: Érintett tervezési alegység, víztest vízgyűjtő terület megadása Kunmadaras területén:

A környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések azok, amelyek a jó állapot/potenciál eléréséhez vagy megtartásához szükségesek. Az ún. általánosan alkalmazott intézkedések alkalmazását a meglévő vagy a VGT2 részét képező kidolgozandó jogszabály nem a környezeti célkitűzéshez köti, hanem a feltételeket általánosan fogalmazza meg (pl. 47

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Szennyvíz Program, Nitrát Akcióprogram, illegális tevékenységek megszüntetése), tehát ezeket az intézkedéseket alkalmazhatják olyan víztestek esetében is, ahol a környezeti célkitűzés ezt nem igényelné. Természetesen az intézkedés ebben az esetben is hozzájárul a víztest állapotának javításához, csak ennek mértéke a környezeti célkitűzés elérése szempontjából nem jelentős. Az építésre tervezett területen, illetve környezetében a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben kijelölt felszíni víztest nem található. Vízgazdálkodási létesítmény érintettsége esetén a lent hivatkozott jogszabályi hátteret kell figyelembe venni, a létesítmény vagyonkezelőjének/Üzemeltetőjének hozzájárulása mellett.  a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Komi. rendelet  a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VH. 21.) Korm. rendelet.

2.2.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS, - ELHELYEZÉS

Belterületi szennyvízelvezetés: A településen 2007. évben kezdődött a szennyvíz-tisztító telep bővítésének beruházása. A beruházás során a telep alkalmassá vált a települési folyékony hulladék befogadására és tisztítására is. Egyelőre azonban a rendelkezésre álló tisztító kapacitásának csak egy része kerül kihasználásra, az alacsony szintű csatornázottság és rácsatlakozási arány következtében. A 2008. évben üzembe helyezett tisztító telep üzemeltetője a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Karcagi üzemegysége (5300 Karcag, Kisújszállási út 24.). A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a szennyvíztisztító telep és a szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetéséhez az 1965-11/2008-as számú határozatában adott vízjogi engedélyt. A település 6600 m gravitációs és 300 m kényszeráramoltatású nyomott szennyvízcsatornával rendelkezik. A nyers szennyvíz az utolsó szennyvízátemelőtől 2400 m hosszúságú nyomott vezetéken keresztül jut ki a szennyvíztisztító telepre.

48

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása A csatornázott településrészek a Kálvin u., Karcagi u., Kunhegyesi u., és a Semmelweis utcák. A nyomóvezeték a Kunhegyesi út mentén található. Állapota miatt felújítást igényel. A gravitációs hálózat szennyvizeinek továbbításában három átemelő vesz részt, melyek a következők: - Kálvin úti (I. számú átemelő), - Kossuth téri (II. számú átemelő), - Karcagi úti (III. számú átemelő) A településen jelenleg a közműolló nagymértékben nyitott, az ivóvízhálózatba bekötött lakások kb. 6%-a csatlakozott rá a szennyvízelvezető rendszerre (2014-es adat). Azon településrészek lakosságánál, ahol még nem épült ki a szennyvízcsatorna hálózat, illetve a lakosok nem kötöttek rá a kiépült szennyvízcsatorna hálózatra, de ivóvízbekötéssel rendelkeznek, ott szükségszerűen folyékony hulladék (szennyvíz) is keletkezik. A csatornázatlan településrészekről szippantó autókkal szállítják el az összegyűjtött szennyvizet, amely a kunmadarasi szennyvíztelepen kerül leürítésre, majd megtisztításra. A nagyközségi szennyvíztisztító telep 125 m3/d mennyiségű szippantott szennyvíz fogadására alkalmas. A 2014. évben összesen 13 400 m3 szippantott szennyvizet szállítottak be a telepre (Forrás: TEIR). A települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos célokat, alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap a helyi szennyvíztisztító-telepen kerül iszap-szikkasztó ágyon ideiglenes lerakásra. A községi szennyvíztisztító telep helyszíne: Kunmadaras, külterület hrsz: 0442/2, kapacitása 250 m3/d. A szennyvíztisztító telepen kibocsájtott tisztított szennyvíz befogadója az I-8-1-d számú belvízcsatorna, a bevezetés helye a 6+050 km szelvénynél van. A tisztítótelep kapacitása:

Qd = 125 m3/d (csatornán érkező szennyvíz), Qd = 125 m3/d (települési szippantott szennyvíz), Qösszes = 250 m3/d ( = 4170 LEÉ )

Szennyvíztisztítási technológia:

49

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Eleveniszapos biológiai tisztítás, biológiai nitrogén és foszforeltávolítással, a keletkező rácsszemét és fölösiszap víztelenítésével. A közcsatornán elvezetett biológiailag is tisztított szennyvíz mennyisége a 2014. évben összesen 56 100 m3 volt (Forrás: TEIR). Az alkalmazott szennyvíztisztítási technológia révén a tavasz-nyár-őszi időszakban megfelelően tisztított szennyvíz kerül a befogadóba. Viszont a téli időszakban a telep nem működik megfelelően, mivel a beérkező szennyvíz hőfoka igen alacsony. Ezért a hidegebb időszakban rendszeresen előfordul határérték túllépés foszfor, nitrogén, BOI, KOI tekintetében. Emiatt minden évben bírságot kell fizetni a telep üzemeltetőjének. A nagyobb arányú vezetékes (kevésbé tömény) szennyvíz fogadása valószínűleg csökkentené vagy akár meg is szüntetné ezt a problémát. Kunmadaras Nagyközség szennyvízcsatornázása- és tisztító telepének korszerűsítése”KEOP7.1.0/11-2012-0037 - című projekt: 2011. február 10-én, az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a Pályázati Felhívás a Környezet és Energia Operatív Program KEOP 7.1.0/11 Derogációs víziközmű projektek előkészítése című konstrukcióhoz. Így Kunmadaras Nagyközségnek is lehetősége nyílt a szennyvízcsatornázásra és tisztítótelepének korszerűsítésére. A

település

csatornahálózatának

bővítését

elválasztott

rendszerű

gravitációs

csatornahálózattal, szükség szerint nyomóvezetékekkel és szennyvízátemelők kiépítésével tervezik megvalósítani. A szennyvíztisztító telep jelenlegi tisztító kapacitásának bővítése szükséges, a tervezett csatornahálózat bővítésből adódó megközelítőleg 1500 bekötés terhelésének megfelelően. Továbbá szükséges a meglévő technológia rekonstrukciója, fejlesztése is. A tervezett tisztítási technológia totáloxidációs, elveniszapos eljárás iszapstabilizációval, nitrifikációval, denitrifikációval, részleges biológiai foszforeltávolítással, különös tekintettel a befogadóra előírt tisztítási paraméterekre. Kunmadaras település szennyvíz terhelése az agglomerációs rendelet szerint: 5644 LE. A település szennyeződés érzékenységi besorolását a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet alapján a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet hirdette ki, ez alapján a település szennyeződés érzékenységi besorolása: „érzékeny”. A település ivóvízbázisa nem tekinthető sérülékenynek, jelenleg nincs kijelölt hidrogeológiai védőterülete az ivóvízbázisnak. 50


A meglévő gravitációs csatornák állapota megfelelő, funkciójukat el tudják látni, ezért ezek áttervezése, átépítése nem indokolt, a projektben nem valósul meg. A Kunhegyesi úton a meglévő nyomóvezetékek az 1980-as évek végén készültek azbesztcementből. A vezetékek több helyen már elöregedettek, az azbesztcement pedig környezetére káros hatású, valamint a házi átemelők üzemeltetése mind a lakosság, mind az üzemeltető számára jelen állapotában problémát okoz. A csatornahálózat bővítés műszaki kialakítása a meglévő rendszerhez igazodva történik. A korszerű szennyvíztisztító telep kialakítására a terület rendelkezésre áll, ahol biztosított a befogadó és a kapcsolódó infrastruktúra is, mely költséghatékonyabb megvalósítást eredményez. A szennyvíztisztító telep vonatkozásában - az akár tartósan is magas talajvízállással jellemezhető településen - a természetközeli szennyvíztisztítás megvalósítását kizárták a vízbázisok védelme érdekében. A tervezett szennyvízhálózat fejlesztés a település belterületi utcáit érinti. Az érintett szakaszok részben a régebben kialakult központ kanyargósabb, szűkebb utcáiban, részben az újabb rendezettebb lakóterület szélesebb, egyenes utcáiban találhatóak. Az előzetes vizsgálatok és a megvalósíthatósági tanulmány is azt mutatta, hogy gravitációs rendszerű gyűjtőhálózat kiépítése a legcélravezetőbb, ugyanis ez a megoldás a legjobban illeszthető a meglévő rendszerhez és a település domborzati adottságaihoz. Másrészt ez a rendszer a lehető legkevesebb gépészeti egységet igényli, szemben például a nyomás alatti vagy vákuumos szennyvízelvezetéssel. A területi adottságok és az üzemeltetői vélemények sem indokolják nyomás alatti rendszer megépítését. Csak néhány helyen, a legindokoltabb esetekben kerül sor házi átemelők alkalmazására. A projekt során, a meglévő szennyvízcsatorna hálózaton a megengedett rekonstrukció összegkeretig felújítási munkák is szerepelnek a tervekben. A tervezett szennyvíztisztító telep a meglévő telep területén kerül elhelyezésre, mivel ott elegendő terület áll még rendelkezésre, valamint a befogadó és az egyéb infrastruktúra is adott.

A

felmérések

alapján

a

meglévő

szennyvíztisztító

telep

egyes

egységei

felhasználhatóak, esetleg kisebb felújítások szükségesek. Megmarad a végátemelőtől a szennyvíztisztító telepre vezető NÁ 200-as 2400 m nyomóvezeték. 51

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása A szennyvíztisztító telep rekonstrukció utáni tervezett kapacitása 450 m3/d. A projekt során megvalósuló szennyvízgyűjtő rendszer és szennyvíztisztító létesítmény Kunmadaras Nagyközség Önkormányzatának tulajdonába kerül. Az Önkormányzat tájékoztatása szerint, a projekt jelenleg a műszaki előkészítés és a közbeszerzési eljárás fázisában van. Szennyvízelvezetési és tisztítási javaslat a tervezéssel érintett területre: A tervezéssel érintett terület napi szennyvízkibocsátása az előzetes információk szerint 700m3/nap. A tervezett létesítmény szennyvízelvezetésének és -tisztításának megoldására két alternatíva van: vagy külön szennyvíztisztító telep létesül, vagy a települési szennyvíztelep kapacitását kell lényegesen megnövelni. Az alternatívák közötti választást a gazdaságossági és műszaki megvalósíthatósági feltételek döntik el. A szennyvizek elhelyezésekor figyelembe kell venni a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről előírásait. A fejlesztések megvalósításakor a kapcsolódó hatályos jogszabályok előírásait figyelembe kell venni!

2.2.3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS A Nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti részén, a Nagykunság északi szegletében található, nem messze a Hortobágytól. Közigazgatási területe: 15 364 ha. Belterülete: 388 ha. Külterülete: 14 976 ha. Beépített területe: 300 ha. A település lakosainak a száma: 5321 fő (2015. január 1-ei KSH statisztikai adat). A település lakásállománya: 2074 db (2014. évi KSH statisztikai adat), (Forrás: TEIR).

52

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Kunmadaras közigazgatási területe a Hortobágyi belvízrendszerben, a Német-éri belvízöblözetben helyezkedik el. Az érintett öblözet befogadója a Német-éri főcsatornán keresztül a Hortobágy-Berettyó főcsatorna. A községi belvízrendszer északi része a Mirhó-Kisfoki Vízgazdálkodási Társuláshoz, míg a déli része a Nagykunsági Vízgazdálkodási Társuláshoz tartozik. A belvízrendszer befogadója a Kunmadaras Nagyfoki I.-8-c jelű Vékony-éri-csatorna. Az innen kiszivattyúzott belvíz főfogadó csatornája a Nagyfoki I.-8. jelű csatorna 11+300 km szelvénye. A területen a változó domborzat mellett a sík jelleg és a viszonylag alacsony fekvés az uralkodó, ahol a több éves tapasztalatok alapján a belvíz megjelenésével fokozottan számolni kell. A területen jellemzően /nagyrészt/ rossz vízbefogadó képességű, erősen víztartó talajok találhatók. Kunmadaras belterülete mélyfekvésű, tagolt, intenzív csapadék hatására a korábbi belvizes években jelentős épületkárok keletkeztek. A település belvizét kb. 21 km hosszúságú nyílt, valamint 1,4 km hosszú zárt csatornarendszer gyűjti össze és vezeti a Vékony-éri csatornába. A község belterületi vízrendezésére a 70-es években készültek tervek, melyek alapján a meglévő csapadékcsatorna hálózat kivitelezésre került. A település 70-80 %-án kiépítették az elvezető rendszert. A csatornák elenyésző része zárt, többségük nyílt, burkolatlan földmedrű árok. A legtöbb helyen csak szikkasztóárkok találhatók. A belterület két önálló vízgyűjtőterületre osztható, melyek közül az 1. számú főgyűjtőhöz tartozó terület a nagyobb. Ez a csatorna a település D-i részéről indul, majd a K-i részén összegyűjtve a csapadékvizeket halad É-i irányba, ahol a Mirhó-Kisfoki VGT kezelésében lévő I-8-c jelű Vékony-éricsatornába köt be. A 2. számú főgyűjtő a település nyugati részéről gyűjti össze a felszíni vizeket és vezeti szintén a Vékony-éri-belvízcsatornába. A kora tavaszi és késő őszi belvizes időszakban a befogadók magas vízszintje hátráltatja a csapadék és belvizek községből történő kivezetését. Súlyosabb esetekben egyes mélyfekvésű területek időszakosan víz alá kerülnek. A befogadó magas vízszintje azonban az öntözési időszakban is problémákat okozhat - különösen nyári záporok, zivatartok esetén -, hiszen a Vékony-éri csatorna öntözési idényben öntözővizet szállít, és ezért a mértékadó vízszint felett üzemel. A belterületi vízelvezető rendszerek önkormányzati tulajdonban és kezelésben vannak.

53

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása A belvízvédelmi feladatokat ellátó közerő a Madarasi Településellátó Beruházó és Szolgáltató Szervezet (5321 Kunmadaras, Kossuth tér 1.). A megépült belterületi csapadékvíz-elvezető rendszert - összhangban a települési belvízvédelmi tervvel és a belterületi csapadékvíz-elvezetési tervvel - folyamatosan karban kell tartani. Tekintettel a település fokozott belvíz-érzékenységére, a belterületi csapadékvízelvezető rendszer bővítését folytatni szükséges. A belterületi csapadékvíz-elvezetésre a település T/4501 vksz.-on kapott vízjogi létesítési engedélyt, mely alapján - pályázatok útján a település hiányzó csatornái megépíthetők. Kunmadaras a Dr. Pálfai Imre féle belvíz veszélyeztetettségi mutató alapján az erősen belvíz veszélyeztetett kategóriába tartozik, ezért a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése különösen nagy jelentőséggel bír a település fejlődése szempontjából. A nagyközség csapadékvíz-elvezetésében jelentős szerepe van a D-i és Ny-i részeken húzódó záportározóknak, melyekre építési tilalmat kell elrendelni. A tározók és a csapadékcsatornák folyamatos karbantartásáról az önkormányzatnak gondoskodni kell. Javasoljuk megvizsgálni a záportározók jóléti hasznosításának lehetőségét is. Fejlesztési javaslat a tervezéssel érintett területre: A fejlesztéssel érintett terület csapadékvíz- és belvíz elvezetését meg kell oldani! Az utak, utcák burkolatának felújításával párhuzamosan a vízelvezető rendszerek rekonstrukcióját is meg kell oldani. Az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalevet, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) tilos a nyílt felszínű, illetve a zárt csapadékvíz-elvezető csatornákba, felszíni vizekbe, felszín alatti vizekbe, valamint a talajba, és ásott kutakba juttatni. A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében, a csapadékvíz szikkasztásánál a 219 / 2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait, a felszíni vizek minőségének védelme érdekében, a felszíni vízbe történő bevezetéskor, pedig a 220 / 2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. A csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. Csapadékvíz az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető!

54

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása A meglévő rendszerek folyamatos karbantartásáról, - a medrek kotrásáról, az átereszek és zárt csatornák tisztításáról, valamint az árokpartok kaszálásáról - gondoskodni kell. A csapadékvizek zavartalan lefolyását mindenkor biztosítani kell. A belterületi védekezési terv, illetve vízkár-elhárítási terv évenkénti rendszeres felülvizsgálatát és aktualizálását el kell végezni. A tározók és a csapadékcsatornák folyamatos karbantartásáról az önkormányzatnak gondoskodni kell. Javasoljuk megvizsgálni a záportározók jóléti hasznosításának lehetőségét is. A fejlesztések megvalósításakor a kapcsolódó hatályos jogszabályok előírásait figyelembe kell venni!

Településrendezési terveknél figyelembe veendő jogszabályok:  83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról.  A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében, a csapadékvíz szikkasztásánál a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait, a felszíni vizek minőségének védelme érdekében, a felszíni vízbe történő bevezetéskor, pedig a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait kell betartani.  120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról  1995. évi LVII. törvény a Vízgazdálkodásról 4.-6.,8.-10.,12.§  10/1997. VILI7. KHVM rendelet az árvíz és belvízvédekezésről  232/1996 (XII.26.) kormányrendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól 4.§(l)-(2). bek., 13. §  253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről  36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rend. módosításáról  7001/2002. (2002.01.) FVM-KöVim irányelv Az árvíz és belvíz által veszélyeztetett települések ár- és belvízveszély ellen hatásosabb védelmet nyújtó településrendezési eszközeinek elkészítéséhez és módosításához  147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról

2.2.4. VÍZRAJZI VESZÉLYEZTETETTSÉG 2.2.4.1. ÁRVÍZVESZÉLYES TERÜLETEK

55


Kunmadaras nagyközség közigazgatási területén nem találhatóak árvízveszélyes területek, és árvízvédelmi létesítmények sem. A települések ár-és belvíz veszélyeztetettségi besorolását a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet határozza meg a legveszélyeztetettebb településrész helyzete alapján. A rendelet Kunmadaras települést a nem veszélyeztetett települések közt tartja nyilván.

2.2.4.2. BELVÍZVESZÉLYES TERÜLETEK A települések ár-és belvíz veszélyeztetettségi besorolását a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet határozza meg a legveszélyeztetettebb településrész helyzete alapján. A rendelet Kunmadaras települést a nem veszélyeztetett települések közt tartja nyilván. A büntetés végrehajtási intézet tervezett helye: Kunmadaras beépítésre szánt területén, az egykori szovjet repülőtér területének egy részén a telekalakítási eljárással létrehozott 042/16 hrsz-ú ingatlan. A tervezett beruházás KÖTIVIZIG vagyonkezelésében lévő belvízvédelmi, illetve mezőgazdasági vízhasznosítási művet, árvízvédelmi létesítményt nem érint. A beépítésre tervezett terület belvizeinek befogadója a V-II-6 jelű csatorna. A terület korábbi hasznosításának, funkciójának megszűnésével a vízelvezető létesítmények részben, vagy teljesen megszűntek. Az új igények figyelembe vételével a csapadékvíz és belvíz elvezetést újra meg kell tervezni, összhangban a település belvízelvezetési tervével és igényeivel. A vízilétesítmények megvalósítása vízjogi létesítési engedély köteles! A tervezéssel érintett területen - a rendelkezésünkre álló információk szerint, - nem találhatóak belvízveszélyes területek

2.2.4.3. MÉLY FEKVÉSŰ TERÜLETEK A települések ár-és belvíz veszélyeztetettségi besorolását a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet határozza meg a legveszélyeztetettebb településrész helyzete alapján. A rendelet Kunmadaras települést a nem veszélyeztetett települések közt tartja nyilván. A tervezéssel érintett területen - a rendelkezésünkre álló információk szerint, - nem találhatóak mély fekvésű területek

2.2.4.4. ÁRVÍZ ÉS BELVÍZVÉDELEM A települések ár-és belvíz veszélyeztetettségi besorolását a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet határozza meg a legveszélyeztetettebb településrész helyzete alapján. A rendelet Kunmadaras települést a nem veszélyeztetett települések közt tartja nyilván. A büntetés végrehajtási intézet tervezett helye: Kunmadaras beépítésre szánt területén, az egykori szovjet repülőtér területének egy részén a telekalakítási eljárással létrehozott 042/16 hrsz-ú ingatlan. A tervezett beruházás KÖTIVIZIG vagyonkezelésében lévő belvízvédelmi, illetve mezőgazdasági vízhasznosítási művet, árvízvédelmi létesítményt nem érint.

56

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása A beépítésre tervezett terület belvizeinek befogadója a V-II-6 jelű csatorna. A terület korábbi hasznosításának, funkciójának megszűnésével a vízelvezető létesítmények részben, vagy teljesen megszűntek. Az új igények figyelembe vételével a csapadékvíz és belvíz elvezetést újra meg kell tervezni, összhangban a település belvízelvezetési tervével és igényeivel. A vízilétesítmények megvalósítása vízjogi létesítési engedély köteles! A tervezéssel érintett területen - a rendelkezésünkre álló információk szerint, - nem találhatóak árvíz és belvízvédelmi szempontból veszélyeztetett területek.

2.3 Energia közműfejlesztési javaslat Villamosenergia ellátás A közigazgatási területen 120 kV-os és 20 kV-os nagyfeszültségű elektromos légvezeték található. Ezek nyomvonala a külterületi térképen feltüntetésre került. Tulajdonosuk az TITÁSZ RT. A gerincvezeték a Karcag és Tiszafüred alállomást kapcsolja össze. A külterületi mezőgazdasági létesítményekhez, lakott helyekhez 20 kV-os leágazó vezeték épült. A belterületi elektromos 1 kV-os hálózat túlnyomó részben légvezetékes kiépítésű. Hossza 34,6 km. A belterületi fejlesztéseknél a konkrétan megvalósításra tervezett fejlesztések energiaigénye dönti el, hogy a meglévő 20 kV-os hálózat és transzformátor állomások elegendőek e a megvalósításra tervezett létesítmény energiaigényének ellátására. Ezt mindenkor az áramszolgáltatóval történő egyeztetés során kell tisztázni. A településen az áramszolgáltató 2374 fogyasztót tart nyilván, melyből a lakossági energiafogyasztók száma 2176 db. Közvilágítási lámpatestek száma 592, amelyből 357 db HGL típusú lámpa. A közvilágítás korszerűsítését az elkövetkezendő években napirendre kell tűzni. A meglévő HGL típusú lámpákat compact fénycsövekre kell kicserélni a megvilágítási szint figyelembe vételével. Év Háztartási vill. energia fogyasztók száma Háztatások részére szolgáltatott vill. energia (1000kWh)

2000 2319

2001 2337

2002 2355

2003 2287

2004 2177

2005 2166

2006 2170

2007 2164

2008 2163

2009 2154

2010 2136

2011 2127

2012 2108

4758

5167

5395

4504

4134

4389

4485

3891

4332

4855

4554

4255

3909

57


Fejlesztés: Jelen településrendezési terv módosítás a volt szovjet katonai repülőtér területének egy részén valósul meg. A tervezési területen mintegy 1000 fő befogadóképességű büntetésvégrehajtási intézet tervezett. A tervezett létesítmény igényelt villamos energiaellátását a tervezési terület közelében lévő 22kV-os szabadvezeték hálózatról lehet megoldani új leágazó 22kV-os vezeték és új 22/04kV-os transzformátor állomás létesítésével lehet megoldani. A területen jelenleg található Transzformátor állomás nem tudja kielégíteni a létesítendő objektum energiaigényét és az jelenleg a tervezési területtől jelentős távolságra van, ezért van szükség új - a létesítmény közelében – transzformátor állomás létesítésére.

Védőtávolságok: 20/04 transzformátor állomás esetén a belterületen 2,5 m 0,4 kV-os csupasz szabadvezeték kül- és belterületen 1 m 0,4 kV-os szigetelt szabadvezeték kül- és belterületen 0,5 m 0,4 kV-os földkábel kül- és belterületen 1,0 m Tilalmak a biztonsági övezetben 0,4 –20-220kV-os földfeletti vezeték és 20/0, 4kV-os transzformátor állomás esetén Tilos: oszlop, torony, önálló tartószerkezet, állványzat elhelyezése benzin, gáz, olajtartály elhelyezése 4 m-nél magasabb növényi kultúra, gémeskút, sorompó telepítése magasles, lőtér létesítése nem éghető anyag 2m-nél magasabb depóniában (siló, víztartály, építőanyag, termény… stb.) tárolása tűz- és robbanásveszélyes anyag (nád, tűzifa, …stb.) tárolása tűz- és robbanásveszélyes anyagok égetése. 0,4 – 20kV-os földben elhelyezett vezeték esetén Tilos: bármilyen végleges épületet, építményt, berendezést (az alapozást is) oly módon elhelyezni, hogy a biztonságos üzemelést, üzemzavar elhárítást akadályozza. Ideiglenes épületet, építményt, berendezést előzetes hozzájárulás nélkül létesíteni. Olyan tevékenység végzése, mely a föld alatti vezeték folyamatos és biztonságos üzemét veszélyezteti, (savas, lúgos anyagok földre öntése)

58

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Fokozottan tűz – és robbanásveszélyes anyag tárolása, égetése Talajba ágyazott műtárgy, oszlop stb. ásás nélküli kibontása Korlátozások biztonsági övezetben 0,4 – 20 – 220 kV-os föld feletti vezeték esetén épületre szerelt antenna csak külön előírások betartásával létesíthető épületek teraszain, erkélyein korlátozással feszíthető ki zsinór (ruhaszárító) Munkavégzés csak meghatározott feltételek mellett végezhető Külön előírás szerint létesíthető fémszerkezet, fém szőlőkordon, fémkerítés, fém öntözőberendezés Korlátozott a mezőgazdasági öntözés, a fa és növényzet telepítése Épületek, építmények csak az üzembentartó külön engedélye, szabványok betartása mellet létesíthető 0,4 – 20kV-os földben elhelyezett vezeték esetén talajszint illetve burkolatot megbontó, vagy a talaj alá hatoló tevékenység csak az üzemeltető hozzájárulásával végezhető. A felsorolások nem teljesek, csak azok a biztonsági övezetre vonatkozó tilalmak és korlátozások kerültek be, melyek az épített környezettel, illetve a terület hasznosításával összefüggésben vannak A település rendezési tervének megvalósításakor a meglévő vezetékekre, transzformátorállomásokra a 122/2004. (X.15.) GKM rendelet – a villamosművek biztonsági övezetéről – előírásai betartandók! Védőtávolságok: Védőtávolság tekintetében betartandók a 122/2004-es GKM rendelet előírásai. A közcélú villamos hálózatok biztonsági övezetében csak olyan gyümölcs- vagy egyéb fa telepíthető, illetve akkor hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában fa vagy növényzet esetében Kisfeszültségnél 1,25m 1-35 kV névleges feszültség között 2 méternél 100-200 kV névleges feszültség között 3 méternél jobban annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetőt A település rendezési tervének megvalósításakor a meglévő vezetékekre, transzformátorállomásokra a 122/2004. (X.15.) GKM rendelet – a villamosművek biztonsági övezetéről – előírásai betartandók! Az alábbi előírásokat a tervezés során figyelembe kell venni, a kivitelezés során be kell tartani:

59

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása  az érvényben lévő vonatkozó szabványokat (MSZ 151; MSZ 13207/2000; MSZ 7487/2-80; MSZ 447:1988),  382/2007. (XII.23.) Korm. Rendelet az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról,  122/2004. (X.15.) GKM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről.

Gázellátás Külterületi hálózat: A települést ellátó gázvezeték a Berekfürdői gázátadó állomástól jön nagy-középnyomású, 6 bar-os vezeték, mely TIGÁZ tulajdon. Az elmúlt években egy másik vezetékrendszer is megépült, amely 25 bar-on való üzemelésre alkalmas, de jelenleg 10 bar-on üzemel és 8 települést lát el. A település D-i részén a Karcagi út mellett telepített nyomásszabályozó állomás található, ami két szabályozó egységet foglal magába. A szabályozó állomás GAZELÁN típusú. A települést ellátja egy GRDB 100 6/3 szabályozó. A volt termelőszövetkezeti telephely felé GRBC 150 6/0,03 szabályzó van és a település belterületén a Bocskai úton GRBC 100 3/0,03 körzeti szabályozó található. Belterületi hálózat: A települési elosztó hálózat közép és kisnyomású rendszerből áll. A középnyomású vezeték KPE anyagú és az elmúlt évek rekonstrukciója során került beépítésre, míg a kisnyomású rendszer régebbi építésű HZ, ÜPVC és acél anyagú. A településen 1322 lakossági, 91 db 20 m3/h alatti, 5 db 20-100 m3/h között és 1 db teljesítménydíjas fogyasztó található. A belterületen 18150 fm elosztó vezeték és 6503 m leágazó vezeték található. Jelen tervmódosítás az egykori szovjet katonai repülőtér területének egy részén tervezett különleges büntetésvégrehajtási terület kijelölésére vonatkozik. A terület földgáz teljesítményigénye kb. 600m3/h. A földgázellátás külön célvezeték építésével megoldható. A közigazgatási és a belterületen tervezett településfejlesztési célkitűzések megvalósításánál a létesítményektől az alábbi védőtávolságokat kell figyelembe venni :

Vezeték típusa Középnyomású vezeték 3 bar

Létesítmény Lakóépülettől szennyvíz vezetéktől vízvezetéktől üreges földalatti műtárgytól telefon földkábeltől elektromos földkábel

60

Védőtávolság 4,0 m 1,0 m 0,7 m 2,0 m 0,5 m 0,5 m


Új utcanyitás, telekkiosztás, építési engedély kiadásánál, ill. egyéb közmű létesítésénél figyelembe kell venni az MSZ 7048/3-83. ill. az azt módosító Szabványügyi Közlöny 2002. augusztus 01. (Sz. K.8.) számában közzétetteket, továbbá az MSZ 7487/2-80 szabványokban foglaltakat.

CH ipari létesítmény Kunmadaras igazgatási területén a MOL RT tulajdonában lévő Kunmadaras I, Kunmadaras II., Kunmadaras III., Kunmadaras IV. CH bányatelkei találhatók, melyek a külterületi térképlapon feltüntetésre kerültek. Az egyes bányatelkeken több, egymással összeköttetésben lévő CH kút található. A telkeken lévő kutak tulajdonjoga rendezés alatt áll, további tulajdonosuk vagy a MOL RT, vagy a Kincstári Vagyonigazgatóság lesz.

Kunmadaras nagyközség közigazgatási területét az alábbi bányatelkek érintik: - Kunmadaras I. - földgáz bányatelek - Kunmadaras II. - földgáz bányatelek - Kunmadaras III. - földgáz bányatelek - Kunmadaras IV. - földgáz bányatelek A település közigazgatási területén főként aleurit található a felszín közelében, valamint a területen földgáz bányatelkek vannak. Szénhidrogén ásványi nyersanyagok szempontjából, potenciális ásványi nyersanyag kutatásra váró készletek vannak a település területén. A módosítással érintett területeken nyilvántartott, működő szilárd ásványi nyersanyag lelőhely nem található.

2.4 Hírközlési javaslat Kábel Televízió: A településen kábeltelevíziós hálózat nem épült ki. Az önkormányzattól kapott információ szerint a képviselőtestület foglalkozott már ennek megvalósításával és későbbi kiépítését elhatározta.

61

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása A rendszer központját a település központi belterületén javasoljuk kiépíteni. A kivitelezés közterületi új oszlopsor elhelyezésével, valamint a TITÁSZ oszlopok szerződés alapján történő felhasználásával oldható meg. Telefonellátás: a./ Helyközi hálózat: A település külterületén két hírközlési kábel található. Mindkettő a MATÁV Debreceni Igazgatóságához tartozik, mely a helyközi távbeszélő hálózatot üzemelteti. Az Igazgatóság Martfűi Üzemétől kapott térképvázlat szerint az 5 x 2-es fénykábel a település D-i oldalán a Karcagi úttal párhuzamos nyomvonalon, a jobb oldalán lép be a közigazgatási területbe és éri el a település belterületének D-i szélét. A kábel a Kossuth tér 1. szám alatt lévő telefonközponthoz csatlakozik, majd innen Kunhegyes irányába a Kunhegyesi út jobb oldalán hagyja el a közigazgatási területet. A közigazgatási területen még egy távközlési kábelrendszer található, mely hagyományos DM 14 x 4-es földkábel. A Karcagi út jobb oldalán az úttal párhuzamos nyomvonalon éri el a települést, majd Lenkei és a Karcagi úton keresztül éri el a Kossuth tér 1. szám alatti telefonközpontot. A telefonközponttól kétfelé ágazik, az egyik a fénykábellel közel azonos nyomvonalon, Kunhegyes irányában található, míg a másik a Kálvin János út mellett lép ki a településről. b:/ helyi hálózat: A helyi hálózat központja a Kossuth tér 1. szám alatti épületben elhelyezett ARK típusú telefonközpont. Rendeltetése az optikai hálózat és a helyi hálózat között teremt kapcsolatot. A telefonközpont kapacitása jelenleg 1280 állomás üzemeltetését teszi lehetővé. A belterületi hálózat légvezetékkel és föld alatti kábellel épült meg nagyelosztós rendszerben. Elosztó hálózatok száma 7 db. A föld alatti hálózat alépítményekbe, és közvetlenül földbe fektetett hálózatból áll. Föld alatti kábelhálózat hossza 67500m. Alépítményi csőhálózat hossza 9900 m. Légkábel /légvezeték/ hossz 56800 m Légvezeték tartóoszlopok száma 650 db. Magánelőfizetők száma 950 db. Közületi előfizetők száma 65 db. Nyilvános telefonállomások: 1. Munkácsy M. út, 2. Alkotmány út 4. 3. Bajcsy Zs. Út 271.

62

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása 4. Kunhegyesi út 5. Karcagi út 49. 6. Bem József út 1. 7. Csikay J. út 22. 8. Kálvin út 76/b. 9. Karcagi út 40. 10. Kunhegyesi út 27. 11. Őrsi út 29. Év Távbeszélő fővonal száma Nyilvános távbeszélő állomás száma

2000 1198

2001 1107

2002 1038

2003 n.a.

2004 973

2005 913

2006 866

2007 811

2008 n.a.

2009 780

2010 703

2011 831

2012 887

12

12

12

n.a.

10

7

6

6

n.a.

6

3

3

3

A helyi telefonhálózat és központ kapacitása bővíthető. A meglévő központ jelenlegi kihasználtsága mintegy 70 %-os, a közeljövőben bővítése nem indokolt. c./ kábel nélküli telefonellátás: A település közigazgatási területén átjátszó állomás vezeték nélküli telefonrendszer részére egy db WESTEL torony található a vízmű területén és egy PANNON a település Ny-D-NY-i határán. A település belterületi határán más /PANNON, VODAFON/ átjátszórendszerek létesítésére igény esetén területet kell biztosítani. d./ mikrohullámú rendszer: A település közigazgatási területén mikrohullámú rendszer miatti magassági korlátozás nincs. Védőtávolság Telefon földkábel kábeltelevízió földkábeltől 0,5 m Telefon földkábel minden más létesítménytől általánosan 1,50 m Vezeték nélküli hírközlés A vezeték nélküli hírközlés a város több pontjában üzemel, mind belterületi, mind pedig külterületi részeken. Általános irányelvek Azon ingatlanok esetében, amelyek más övezeti besorolás alá kerülnek és nyomvonalas Magyar Telekom Nyrt. létesítmény található rajtuk, a Magyar Telekom szolgalmi, illetve vezeték jog bejegyzéséhez – legkésőbb az adott ingatlan elidegenítéséig – az Önkormányzat hozzájárulását kell kérni.

63


Amennyiben ezen ingatlanok nem Önkormányzati tulajdonúak, úgy a Magyar Telekom Nyrt. szolgalmi jog bejegyzés iránti kérelemmel él. Olyan terület esetében, melyen útalakítás vagy telek kialakítás szerepel és a területen Magyar Telekom Nyrt. által üzemeltetett nyomvonal vagy alépítmény található, és ezen létesítmények a területen tervezett építmények, műtárgyak területére, illetve a tervezett út nyomvonalába esnek, a távközlési nyomvonal kiváltásáról és biztonságba helyezéséről gondoskodni kell. A kiváltást a közműegyeztetési eljárás során az út, vagy a terület beruházójának szükséges kezdeményeznie és a kiváltáshoz szükséges költségek fedezetét biztosítania. Az elektronikus hírközlési építmények vonatkozásában a 2003. évi C. törvény 94.§. (1) alapján: „a településtervezésénél, rendezésénél utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.” A postai létesítmények vonatkozásában pedig a 2003. évi CI. törvény 40.§. (1) alapján: „a településtervezésénél, rendezésénél utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell a postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét. Az elhelyezés területét a 253 / 1997 (XII.20.) Korm. rendelet 26.§ (1) bekezdése szabályozza, további műszaki iránymutatást az MSZ 7487 számú szabvány ad, míg az elhelyezés engedélyezésének feltételeit a 29 / 1999. (X. 6.) KHVM rendelet határozza meg. Jelen településrendezési terv módosítás az egykori szovjet repülőtér területén kijelölt különleges büntetésvégrehajtási területre vonatkozik. A fejlesztéssel érintett terület telefonellátása megoldható.

64


2.5 Környezetalakítási javaslat 2.5.1.Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Jelen településrendezési terv módosítás a kunmadarasi egykori szovjet katonai repülőtér egy részén tervezett különleges büntetésvégrehajtási intézet kijelölésére vonatkozik. Kunmadaras rendelkezik környezetvédelmi programmal, amelyet Kunmadaras Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 2011 októberében hagyott jóvá. A rendelet elnevezése ill. száma a következő: 211/2011 (X.27.) képviselő-testületi határozat a település Környezetvédelmi Programjának és a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálata. A Nemzeti Környezetvédelmi Programmal és a Megyei Környezetvédelmi Programmal összefüggésben a Települési Környezetvédelmi Program környezeti célkitűzési a következők:    

a település légszennyezésének csökkentése; a település csatornázottságának fejlesztése; a szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése; a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget, közérzetet és környezetet veszélyeztető szint alá történő csökkentése;  a zöldfelületek fejlesztése, mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban;  környezetkímélő mezőgazdasági technológiák támogatása az agráriumban;  a települési rendezési tervek és minden egyéb, természetes élőhelyet esetlegesen érintő tervek környezet-szempontú összehangolása. Kunmadaras város Magyarország keleti részén, az Észak - Alföldi Régióban, Jász Nagykun - Szolnok Megyében, a Karcagi Járás területén található. A település külterülei részeivel együttesen a történelmi Nagykunság északi szegletében, a Hortobágyot érintve fekszik. Közigazgatási területe: 15 364 ha. A környező településektől távolsága közúton: Kunhegyestől 14 km, Karcagtól 16 km, míg Tiszafüredtől 21 km. Szolnoktól a 4. számú és a 34. sz. főközlekedési utakról közelíthető meg. A karcagTiszafüred vasútvonal révén kapcsolódik be az országos vasúti közlekedési rendszerbe. A megyeközponttal, Szolnokkal jó a közúti kapcsolat, a menetrendszerinti autóbuszjáratok sűrűsége több irányba is megfelelő. Vasúton a megyeszékhelyről karcagi átszállással lehet megközelíteni a települést. A lenti ábrán Kunmadaras kül- és belterületi része látható.

65


Kunmadaras település Jász – Nagykun Szolnok Megye keleti részén, a Tiszafüred – Kunhegyesi sík nevezetű kistájon helyezkedik el. A kistáj Hajdú-Bihar és Jász - Nagykun - Szolnok megye területén helyezkedik el. Területe 900 km2. Magyarország kistáj kataszterében azonosító száma: 1.7.21

Települések: 1. Abádszalók 2. Berekfürdő (Karcag) 3. Egyek 4. Kunhegyes 5. Kunmadaras 6. Tiszaderzs 7. Tiszafüred 8. Tiszagyenda 9. Tiszaigar 10. Tiszaörs 11. Tiszaörvény 12. Tiszaroff 13. Tiszaszentimre 14. Tiszaszőlős 15. Tomajmonostora 66

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Domborzati adatok: A kistáj 87 és 98 m közötti tengerszintfeletti magasságú, fluviálisan átmozgatott lösziszapos üledékekkel fedett egykori hordalékkúp síkság. A felszín legnagyobb része alacsonyártéri és ármentes síkság. A felszínbe némi változatosságot az ÉÉNy – DDK-i csapású, löszös homokkal fedett buckák visznek. Ezek Tiszafüred - Kunmadaras, Tiszaszentimre - Abádszalók - Kunhegyes között fordulnak elő. A garmadák magassága 2-5 m. A Tisza holocén kori többszöri mederváltozásának emlékei a különböző feltöltődöttségi állapotban levő morotvák. Földtani adottságok: A kistájon csak pleisztocén végi és holocén üledékek vannak a felszínen. Legidősebb képződmény a felsőpleiszocén (későglaciális) futóhomok, amelyet 0,5 - 2 m vastag homokos lösz fed. Ény - on az újholocén öntésképződmények a jellemzők (iszap, iszapos homok, agyag), a buckaközi mélyedéseket lápi agyagok töltik ki. Legnagyobb területet az egykori hordalékkúpra (ezt az Északi-középhegységből érkező patakok építették) települt lösziszapos képződmények foglalják el. A holocén folyamán a Tisza jórészt az egész kistájat bekalandozta, és a homokbuckákat letarolta s a löszös képződményeket sok helyen áttelepítette. Hasznosítható nyersanyagai közül a tiszafüredi, kunmadarasi téglaagyag (3 Mm 3) és a tiszafüredi, egyeki homokelőfordulások (0,2 Mm3) emelhetők ki. Éghajlat: Mérsékelten meleg-száraz éghajlatú terület. Az évi napfénytartam 1950 és 2000 óra között változik, úgy, hogy a DNy-i részek élvezik a több napsütést. A nyári időszakban kb. 800, télen 180-190 órán át süt a Nap átlagosan. Az évi középhőmérséklet É-on 9,8 - 9,9 °C, D-en ennél magasabb, 10,0 - 10,2 °C. A vegetációs időszak átlagos hőmérséklete 17,0 °C. Ápr. 10 után már 10 °C fölött van a napi középhőmérséklet. A legmelegebb nyári napok hőmérsékleteinek átlaga Ény - on 34,7 °C, máshol 35,0 °C körül van; a téli leghidegebb minimumok átlaga pedig –17,5 °C. A csapadék évi összege 520 és 550 mm közötti, de a középső területen (Kunmadaras térsége és attól D-re) kevéssel meghaladja az 550 mm-t. A vegetációs időszak csapadéka 320-330 mm. Az egy nap alatt lehullott legtöbb csapadék 114 mm (Abádszalók). A hótakarós napok átlagos száma 33-34, az átlagos maximális hóvastagság 15-16 cm. Az ariditási index 1,28 - 1,35, a középső vidéken 1,25 körül alakul. Leggyakoribb szélirány az ÉK-i, utána a Ny-i és DNy-i következik, s az átlagos szélsebesség 2,5 m / s körüli. Vízrajz: Önálló vízfolyás nélküli terület, csak belvízcsatornái vannak, amelyek részben a Tisza, részben a Hortobágy-Berettyó felé vezetnek. Az egész területet harántolja a Kisköreitározóból induló Nagykunsági-főcsatorna. Szélsőségesen száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. Lf = 0,5 l/s. km2; Lt = 3% Vh = 150 nm/év Sajnos a csatornák vízjárásáról nincsenek adatok. Ezek vízvezetését mesterségesen irányítják a befogadók vízállása szerint. Vízbő időszak a hóolvadáson túl igen kevésszer

67

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása adódik, kivéve a csapadékos éveket. Vizük általában II. osztályú. A nagykunsági-főcsatornával kapcsolatban a belvízrendszer egyes csatornáit öntözésre is átalakították. A belvízi csatornahálózat hossza meghaladja a 300 km-t. Számos tavának nagyobb része mesterséges halastó és tározó, 1045 ha összfelülettel. A talajvíz Kunhegyestől Ny-ra 4-6 m között, K-re 2 m felett, máshol 2-4 m között áll. Mennyisége nem számottevő. A keménysége is csak a D-i tájrészen nagyobb, ahol gyakran a 45 nk° - ot is meghaladja, míg É-on csak 25-35 nk° között van. A rétegvíz mennyisége 1 - 1,5 l/s. km2 között van. A számos artézi kút átlagos mélysége 100-200 m közötti, vízhozamuk pedig mérsékelt, 100 l/p. alatti. De a nagyobb mélységekből jelentős vízhozamok is nyerhetők. A sok hévizes kútból jelentősebbek: Berekfürdő (Karcag; 55 °C, nátriumkloridos, jódos, brómos gyógyvíz), Kunhegyes (58 °C), Kunmadaras (60 °C), Tiszafüred (48 °C), Tiszaörs (51 °C), Tiszaroff (51 °C) hévizei. A nagykunsági-főcsatorna 22,5 m3/s vízhozammal enyhíti a vízhiányt, főleg öntözése révén. Növényzet: A kistáj növényföldrajzi vonatkozásában az Alföld flóravidék (Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásának része. A jellegzetesebb potenciális erdőtársulások a fűz ligeterdők, a tölgy-kőris - szil ligeterdők, a sziki tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek. A sziki rétek számos helyen fellelhetők. Felbukkan a sziki saláta, a réti őszirózsa, a villás boglárka, stb. Az erdészetileg hasznosított területeken elsődlegesen fiatalkorú, lágy- és keménylombos erdők találhatók. A mezőgazdasági területhasznosítás főnövényei a búza (2035 q/ha), az őszi árpa (20-25 q/ha), a kukorica (35-70 q/ha) és a rizs (10-25 q/ha). Talajok: A talajtakaró tarka. A tizenegy talajtípus közül a löszön kialakult, mezőgazdaságilag is hasznosítható csernozjom jellegű homoktalajok foltjai összesen 6%-ot, az alföldi mészlepedékes csernozjomok 1% - ot, a nagyobb összefüggő területeket borító réti csernozjomok 26% - ot tesznek ki. A kistáj területének 51%-át öt szikes talajtípus borítja. A mélyben sós és mélyben szolonyeces réti csernozjomok 9 ill. 3%-nyi területet borítanak és még lényegében kedvező adottságúak. Igen jelentős (18%), főként a hortobágyi területtel határosan, a réti szolonyecek kiterjedése. Az igen gyenge termékenységű sztyepesedő réti szolonyecek ugyancsak kiterjedtek (18%). A kedvezőbb termékenységű szolonyeces réti talajok 3%-os területi részaránnyal fordulnak elő. E két talajtípuson a mezőgazdasági termelés csak melioratív talajjavítással folytatható, ill. tartható fenn. A kistáj mezőgazdasági hasznosíthatóságát a szikesség korlátozza. Tájtipológiai összegzés: Mérsékelten meleg, száraz éghajlat mellett igen nagy a terület vízhiánya. A területet két nagyobb tájtípusra és egy azokat színező, a homokos folyóhátakra korlátozódó típusra oszthatjuk. A kistáj K-i fele valamivel egységesebb felszínű, de holtmedrekkel tagolt magasártéri síkság, amelynek réti, réti öntés és termőképesebb szikes talajai a talajvíz állásának a hatását tükrözik. Ahol a felszín valamivel magasabb, a réti csernozjom is megjelenik. Valamennyi felsorolt talajtípus fő hasznosítási formája a szántóföld, de az időszakosan nedves laposokban a rétek és legelők is elterjedtek. Az erdők főleg telepített akácosokból és itt-ott lösz- és sziki

68

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása tölgyes csoportokból állnak. A kultúrsztyep jelleg meghatározó. A táj vízhiányát enyhíti, a termelés biztonságát szolgálja a Nagykunsági-főcsatornára támaszkodó öntözőrendszer kiépülése. Felszíni és felszín alatti vizek A település önálló vízművel rendelkezik (Kunmadaras, Kántor u. 4.). A víznyerés jelenleg 3 db mélyfúrású vízműkútból történik. A vezetékes ivóvízhálózat a településen teljesen kiépült. A lakások közel 100%-a rendelkezik ivóvíz bekötéssel, a lakosság elenyésző hányada használja a közkifolyókat. 2010-2011. évben a település részt vett az Észak-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programban, amely során a teljes vízellátó rendszere rekonstrukciója megvalósult. A vezetékhálózat több mint 50%-át KPE csövekre cserélték. Emellett a vízműtelep is teljes rekonstrukción esett át, modern ivóvízkezelő berendezést építettek be. Külterületi vízellátás Kunmadaras külterületén jelentősebb vízellátórendszereket csak a hajdani Kunmadarasi Kossuth Mgtsz létesített az üzemegységeiben és a telepein. Ezeket a vízműveket jelenleg a Tsz utódai, illetve a bérbevevők üzemeltetik. A kunmadarasi volt katonai repülőtér területén egykor teljesen kiépített közműhálózatok üzemeltek, beleértve természetesen a vízellátást is. Mára ezek a rendszerek teljesen tönkrementek, működésképtelenek. A tervezéssel érintett terület vízellátása a repülőtér területén meglévő kutak felújításával, és az ivóvíztisztítási technológiai korszerűsítésével történhet. A kút vizsgálatok alapján, ha olyan eredmény lesz, hogy a kutakban nincs elegendő víz, akkor új kutakat kell létesíteni. Másik megoldás a települési vízműhálózat bővítésével lehetséges, de itt is meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi kutak el tudják-e látni az új jelentősen megnövekedett vízigényeket. A repülőtéren belüli vízvezeték hálózat minőségét is felül kell vizsgálni, hogy a megnövekedett vízigényeket hidraulikusan elbírja-e szállítani mennyiségileg és minőségileg egyaránt. Szennyvízelhelyezés és tisztítás A település 6600 m gravitációs és 300 m kényszer áramoltatású nyomott szennyvízcsatornával rendelkezik. A nyers szennyvíz az utolsó szennyvízátemelőtől 2400 m hosszúságú nyomott vezetéken keresztül jut ki a szennyvíztisztító telepre. Kunmadaras Nagyközségben a települési folyékony hulladék-kezelési és szállítási közszolgáltatást a Madarasi Településellátó, Beruházó és Szolgáltató Szervezet végzi. A 2010. évben 16890 t települési folyékony hulladékot gyűjtöttek be és kezeltek a helyi szennyvíztisztító telepen. Szennyvíziszapból 31,9 t keletkezett a tisztítótelepen.

69

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása A szennyvíztisztító telepen kibocsájtott tisztított szennyvíz befogadója az I-8-1-d számú belvízcsatorna, a bevezetés helye a 6+050 km szelvénynél van. Kunmadaras Nagyközség szennyvízcsatornázása- és tisztító telepének korszerűsítése” KEOP-7.1.0/11-2012-0037 - című projekt keretében tervezési fázisban van a település szennyvízcsatorna hálózata és a szennyvíztisztító telepe. A kivitelezést megelőző tervezési munkák eredményeként a hálózat kiépítésének eljárása piros FIDIC, míg a telep építésének eljárása sárga FIDIC alapján történne. A tervezéssel érintett terület szennyvízelvezetése és tisztítása, a meglévő települési szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötéssel és a szennyvíztisztító telep kapacitásbővítésével megoldható. Természetesen itt is, mint az ivóvíz esetében, meg kell vizsgálni a régi - tervezési területen belüli – szennyvízcsatorna csőrendszerének állapotát kamerázással, az eredmények kiértékelése után el kell dönteni, hogy milyen mértékű rekonstrukciós munkák szükségesek.

Vízrendezés, vízhasznosítás Belterületi vízrendezés A település belvizét kb. 21 km hosszúságú nyílt, valamint 1,4 km hosszú zárt csatornarendszer gyűjti össze és vezeti a Vékony-éri csatornába. A község belterületi vízrendezésére a 70-es években készültek tervek, melyek alapján a meglévő csapadékcsatorna hálózat kivitelezésre került. A település 70-80 %-án kiépítették az elvezető rendszert. A csatornák elenyésző része zárt, többségük nyílt, burkolatlan földmedrű árok. A legtöbb helyen csak szikkasztóárkok találhatók. A belterület két önálló vízgyűjtőterületre osztható, melyek közül az 1. számú főgyűjtőhöz tartozó terület a nagyobb. Ez a csatorna a település D-i részéről indul, majd a K-i részén összegyűjtve a csapadékvizeket halad É-i irányba, ahol a Mirhó-Kisfoki VGT kezelésében lévő I-8-c jelű Vékony-éricsatornába köt be. A fejlesztéssel érintett területen a megnövekedett burkolt felületek miatt, többlet csapadékvíz mennyiség terheli a csapadékvíz elvezető árkokat, mivel eddig ez a vízmennyiség a zöld területeken elszikkadt. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a fejlesztéssel érintett területen van-e lehetőség a csappadékvíz szikkasztására, vagy valamilyen formájú helyben tartására, amely az aszályosabb időben öntözővízként felhasználható. Másik lehetőség a települési csapadékvíz hálózatba történő csatlakozás, ebben az esetben viszont meg kell vizsgálni, hogy elbírja-e a meglévő rendszer a többlet vízmennyiséget. Vízkárelhárítás Kunmadarason helyezkedik el a volt szovjet katonai repülőtér. A repülőtér területén a 90-es évek elején feltáró vizsgálatokat végeztek a szénhidrogénnel szennyezett területek lehatárolására és a későbbi kármentesítések előzetes felméréséhez. Kilenc helyen volt szénhidrogén-szennyezés, ezen belül három területen jelentős úszó szennyezés volt. 922.500

70

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása m3 szennyezett talajban 1.133 m3 kötött és 240 m3 úszó szénhidrogén volt. A területen 94.212 m3 kevert (kommunális és veszélyes) hulladék és 14.062 m3 építési törmelék került felmérésre. A környezeti kár 6.310.561 eFt volt. A kárelhárításra az igen nagy mértékű kerozinszennyezés miatt veszélyeztetett berekfürdői vízbázis védelme és a település déli széle elszennyeződésének megelőzése érdekében volt szükség. Az előzetes és kiegészítő felmérés eredményeit figyelembe vevő kiviteli tervek 6 db szénhidrogénnel szennyezett terület mentesítésére készültek el ("A", "B", "C", "E", "F", "I" jelű területek). A rendszer 12 db fázis szétválasztó aknából és mintegy 12 km összhosszúságú drénrendszerből állt. A szennyezett területet körbevették egy 3,5-4,0 m mélységbe telepített övszivárgóval. A terület belsejében létesített kettős funkciójú nyeletőmegcsapoló drénrendszer a mobilizált úszó szénhidrogént és szennyezett vizet egy fázisszétválasztó aknába vezette. Az aknában összegyűlt folyadék felszínén úszó szénhidrogént lefölöző Scavanger szivattyúval választották külön és tartálykocsiban, illetve hordóban tárolták. Az oldott szénhidrogént tartalmazó vizet az "A", "B", "C", "E", "F" területekről a Turbulenta típusú levegőztető berendezésen kezelték. A tisztított vizet nyelető drének segítségével forgatták vissza a talajvízbe. A rendszer hatékonyságának ellenőrzéséreb30 db 8 m mélységű talajvízfigyelő és 2 db 30 m mélységű rétegvízfigyelő kutat alakítottak ki. A rendszeres ellenőrzésbe bevonták a már meglévő 18 db talajvízfigyelő fúrást is. Az úszó szénhidrogén letermelésének nyomon követésére szénhidrogén-figyelő fúrásokat készítettek (összesen 22 db-ot). A vállalkozó a területről 1992. december 15-ig 80 m3 úszó kerozint távolított el, kb. 30.000 m3 szénhidrogénnel szennyezett vizet levegőztetett át Az úszó szénhidrogén letermelési hatásfoka mindenütt nagyobb, mint 70 %, de egyes területeken elérte a 100 %-oz is. A kármentesítés II. ütemében a rendszer további üzemeltetése mellett további 37 db monitoring kutat fúrtak. Az 1992-ben elkészült kutakkal együtt összesen 59 db monitoring kútban, heti gyakorisággal szénhidrogén- és vízszintméréseket végeztek a kivitelezés teljes ideje alatt. A munkába vett területekről 1993 december 15-ig, a munka befejezéséig további 35.900 liter kerozint szállítottak el, a kitermelés közben 33.370 m3 vizet levegőztettek. (forrás: Dr. Endrédy István: A szovjet csapatok kivonása Magyarországról és a környezeti károk felszámolásának története). A repülőtér területén 2006-ban újabb kármentesítés zajlott, melynek során megtörtént a talajban kötött szénhidrogén szennyezés, ex situ eltávolítása, biodepóniába rendezése, betonbontás, betondarálás mobiltörőgéppel, törmelék eltakarítás, és terület helyreállítása. Kunmadaras nagyközség rendelkezik települési vízkárelhárítási tervvel, amely 2013 szeptemberében került jóváhagyásra a polgármester, a vízügyi szakaszmérnökség és a katasztrófavédelem által. 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról jogszabály szerint: Kunmadaras az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. A kockázatos anyagok elhelyezése, felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetése engedély köteles tevékenység, mely csak az illetékes környezetvédelmi

71

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása felügyelőség által kiadott engedély, illetve a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. Fontos talaj és a felszín- és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos hatályos jogszabályok betartása ill. betartatása! Élővíz folyásba, kutakba, csapadék csatornába hulladékot és szennyvizet bevezetni tilos! Jelen településrendezési terv módosítással megvalósuló büntetésvégrehajtási intézet a felszín alatti vízminőségvédelmet károsan nem befolyásolja! Levegőtisztaság és védelme Imissziós méréseket Kunmadarason nem végeztek, levegőtisztaság-védelmi panaszok nem jelentkeztek. Jelentős légszennyező anyag kibocsátás, illetve olyan telephely, amely ilyet kibocsátana, nincs a nagyközségben. Külön levegőtisztaság védelmi intézkedések nem szükségesek. Kunmadarast az országos közúthálózatba első sorban a 34. sz. II. rendű főút kapcsolja, amely egyrészt a megyeszékhely Szolnok felé, másrészt pedig északi irányba biztosít összeköttetést. Emellett nagy jelentőségű még a 3401 jelű, települést Karcaggal összekötő közút is. A település D-i határán lévő 3219 jelű összekötőút Tiszaszentimre felé vezet. A nagyközség félúton a Tiszafüred-Karcag 103 sz. vasútvonal mentén fekszik. A település belterületén egy üzemanyagtöltő állomás üzemel az Őrsi úton. Ipari tevékenységből nem származik levegőtisztaság-védelmi jogszabály által előírt határértéket meghaladó káros légszennyező anyag kibocsátás. A levegőtisztaság-védelmi szempontból meg kell említeni azokat a mezőgazdasági telepeket ill. vállalkozásokat, amelyek por emissziót (gabona szárítók), ill. bűzhatást (intenzív állattartás) okoztak ill. okoznak. A település külterületén a következő állattartó telepek helyezkednek el: -

Kunmag Kft. géptároló, gépjavító (0441/4 hrsz.),

-

volt Sulymosi Kft. (jelenleg: KUN-AGRO-FARM Kft.) baromfitelep 10.000 -12.000 csirke (0441/5 hrsz.),

-

Kunmadarasi Mg. Kft. növénytermesztés, állattenyésztés szarvasmarha telep (0375/5 hrsz.),

-

Metykó telep növénytermesztés (0414/2 hrsz.),

-

Mikus Dezső telepe növénytermesztés (0293/2 hrsz.),

-

Tóth S. - reptérhez tartozó terület állattartás (0464/8 hrsz.),

72

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása -

Kunmag Kft. fácán nevelde (0116/2 hrsz.),

-

magántulajdon halastó (0254/1 hrsz.)

-

Hortobágyon legeltetett juhok (Berczi Imre és Szalai Imre)

-

Szürkemarha gulya (Semsei Imre)

-

Szarvasmarha gulya a Hortobágyon

-

Szél - tanya: tejelő szarvasmarha és juhtelep

-

Metyko major: szarvasmarha és juhtelep

A települési környezetvédelmi rendelet szabályozza a belterületi állattartást építési övezetenként, meghatározva a létszámkorlátokat és a védőtávolságokat. A levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok előírásait be kell tartani ill. tartatni! A büntetésvégrehajtási intézet kivitelezése során keletkezhet pontszerű emisszió a porterhelés által, amely a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokban leírtak betartásával csökkenthető. Jelen településrendezési terv módosításával megvalósuló büntetésvégrehajtási intézet a levegő tisztaságát károsan nem befolyásolja! Zaj- és rezgésterhelés Települési zajforrások: -

Közlekedés, Ipar, Kereskedelem, Szórakozás, Építkezés, Háztartási tevékenység.

A legjelentősebb zajforrás a településen a 34. számú II. rendű közlekedési út a településen áthaladó szakasza. A zajhatástól védendők az emberi tartózkodásra szolgáló épületek, közterületek. A rendezési terv készítése során fontos szempont, a területi funkciók, telepítések olyan meghatározása, hogy a megengedett határérték feletti zajterhelés ne keletkezzen. A zaj- és rezgés védelemmel kapcsolatos jogszabályok előírásait be kell tartani ill. tartatni! Jelen településrendezésiterv módosítással megvalósuló büntetésvégrehajtási intézet a zaj és rezgésvédelmet károsan nem befolyásolja!

73


Sugárzás védelem A közigazgatási területen 120 kV-os és 20 kV-os nagyfeszültségű elektromos légvezeték található. Tulajdonosuk az Tiszántúli Eon nyRT. A gerincvezeték a Karcag és Tiszafüred alállomást kapcsolja össze. A külterületi mezőgazdasági létesítményekhez, lakott helyekhez 20 kV-os leágazó vezeték épült. A település külterületén két hírközlési kábel található. Mindkettő a Magyar Telekom Debreceni Igazgatóságához tartozik, mely a helyközi távbeszélő hálózatot üzemelteti. Az egyik az 5 x 2-es fénykábel a település D-i oldalán a Karcagi úttal párhuzamos nyomvonalon, a jobb oldalán lép be a közigazgatási területbe és éri el a település belterületének D-i szélét. A kábel a Kossuth tér 1. szám alatt lévő telefonközponthoz csatlakozik, majd innen Kunhegyes irányába a Kunhegyesi út jobb oldalán hagyja el a közigazgatási területet. A másik DM 14 x 4-es földkábel. A Karcagi út jobb oldalán az úttal párhuzamos nyomvonalon éri el a települést, majd Lenkei és a Karcagi úton keresztül éri el a Kossuth tér 1. szám alatti telefonközpontot. A telefonközponttól kétfelé ágazik, az egyik a fénykábellel közel azonos nyomvonalon, Kunhegyes irányában található, míg a másik a Kálvin János út mellett lép ki a településről. A település közigazgatási területén átjátszó állomás vezeték nélküli telefonrendszer részére egy db Magyar Telekom torony található a vízmű területén és egy Telenor a település Ny-D-NY-i határán. A Kálvin János úton található egy Vodafon átjátszó bázis állomás. A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének mérésére épült ki hazánkban az országos sugárzásfigyelő rendszer, melynek legfontosabb eleme a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a műszerek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás, az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. A dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra (nSv/h). A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 50 - 180 nSv/óra körül ingadozik. A mérőállomásokról beérkező jeleket folyamatosan figyelik. A figyelmeztető szint 250 nSv/óra. Ez a szint a valós veszélyt jelentő szint töredéke, nem jelenti azt, hogy az állomás közelében lévők veszélyben lennének, csak a szakembereket figyelmezteti a kivizsgálás megkezdésére. A 250 nSv/óra alatti háttérsugárzás természetes és semmiféle veszélyt nem jelent. Kunmadarason nincs háttérsugárzást mérő berendezés, a legközelebbi Kisújszálláson és Szolnokon található. A katasztrófavédelem honlapján az aktuális adatsorok mindenki számára elérhetőek és megtekinthetőek (www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=monitor_nbiek_terkep). Hulladékkezelés Kunmadaras hulladékgazdálkodásra vonatkozó helyi önkormányzati 13/2014 (VIII.1.) számú rendelettel rendelkezik.

74

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása A hulladékgazdálkodás körébe tartozik a települési szilárd kommunális hulladék és a kommunális szennyvíz gyűjtése és elhelyezése. A kommunális hulladékok gyűjtését és szállítását a tiszafüredi NHSZ Tisza Nonprofit Kft. végzi jelenleg. A településen éves szinten 485 t kommunális hulladék keletkezik. A lakosság a keletkező hulladékot 120 l-es hulladékgyűjtő-edényzetben tárolja. A hulladékok elszállítása heti rendszerességgel napokon történik. A településen 6 darab szelekív-hulladékgyűjtő sziget lett kialakítva, a főbb csomópontokon, ahol a boltok és egyéb intézmények látogatottsága miatt többen veszik igénybe a gyűjtőedényzeteket. A szigeteken lévő edényzeteket havi rendszerességgel ürítik, illetve a telítődésnek megfelelően. A települési felhagyott kommunális hulladéklerakó a 0444 és a 0446/64 hrsz.-ú területeken található, melynek tulajdonosa Kunmadaras Nagyközség Önkormányzata. A lerakó nem rendelkezik megfelelő műszaki védelemmel, így a bezárás alá lett helyezve. A hulladéklerakót átmeneti rétegrenddel 2014-ben rekultiválták. A KEOP-os pályázat keretében a lerakó platója átmeneti réteget kapott, míg a rézsűk végleges lezáró rétegrendet kaptak. Az építési-bontási hulladékot, a lakosság az építkezésnél használja fel. A termelésből származó veszélyes hulladékok kezeléséről és ártalmatlanításáról a termelő köteles gondoskodni. A helyi jogalkotásnál a közösségi hulladékgazdálkodási politikának a magyar jogi szabályozásba beépült alapelveit kell követni, melyek a következők:     

megelőzés elve, elővigyázatosság elve, megosztott felelősség elve, szennyező fizet elve, közelség elve,

valamint a közösségi környezetvédelmi szabályozásának megfelelően harmonizált hazai jogszabályok követelményeit szükséges figyelembe venni. A hulladékokkal és a hulladékgazdálkodással összefüggő törvények és a hozzá kapcsolódó rendeletek betartása ill. betartatása fontos feladat! A kivitelezés során keletkező kommunális és veszélyes hulladékok gyűjtését és szállítását a hatályos környezetvédelmi (hulladékgazdálkodási) jogszabályokban előírtak szerint kell végrehajtani!

75

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Jelen településrendezési terv módosítással megvalósuló büntetésvégrehajtási intézet területén az előzetes számítások szerint heti 20m3 kommunális hulladék keletkezik. Javasoljuk a területen belül a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését, valamint a konyhai hulladék tekintetében a komposztálás megvalósítását. A szelektíven nem gyűjthető kommunális hulladékot a települési hulladék szolgáltatást végző szervezet szállítja el. Vizuális környezetterhelés A vizuális környezetterhelés témakörében a fényszennyezettség, valamint az illegális hulladéklerakás kerül kifejtésre. Ma már egyre több információnk van arra vonatkozóan, hogy a fényszennyezés érzékenyen érinti a természeti környezetet, az élővilág jelentős részét, az éjszakai tájképet, ráadásul egészségügyi kockázatot is jelent. A vizuális környezetterhelés Kunmadarason nem jellemző, leginkább a különböző méretű és stílusú reklámtáblák okozzák. A település arculatát adó városmagban és a kaputérségben minél figyelemfelkeltőbb formában próbálják az érdeklődést elérni a reklámtábla kihelyezői, amely időnként komoly ellentmondásban van a település táji-, épített adottságaival. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosítása (211/2012. [VII. 30.] Korm. rendelet) definiálta a fényszennyezés fogalmát, valamint megalkotta a fényszennyezés kivédésére szolgáló építési szabályrendszert. Árvízvédelem Kunmadaras környezetében nem található vízfolyás, így a település árvíz szempontjából nem veszélyeztetett. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Kunmadarason fennálló környezetvédelmi konfliktust az ez évben átmenetileg rekultivált hulladéklerakó végső lezárása okoz ill. fog okozni. A bel- és külterületi részeken a belvíz okoz problémát, amely elvezetése csökkentené a környezetvédelmi konfliktust helyzetet. A település szennyvíz csatornával való ellátása a talaj és talajvíz szennyezést csökkentené, ill. szüntetné meg. A volt szovjet laktanya területének hasznosítása szintén kedvezően hatna a vizuális környezetre és a táj- és természetvédelemre (hasznosítástól függően).

Természetvédelem A fejlesztési terület környezete nem áll védelem alatt! Megújuló energiaforrások alkalmazása o Napkollektorok beépítésével csökkenthető az energiafelhasználás. o Csapadékvíz hasznosítása: 1. öntözővízként tározással,

76

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása 2. szürkevízként történő hálózatba történő bevezetéssel, (megfelelő előtisztítás után WC öblítésére esetleg mosásra), o Geotermikus energiák használata.

Biológiai aktivitásérték

Biológiai aktivitásérték számítás A 18/2010. (V.13.) NFGM rendelettel módosított 9/2007. (IV.3.), a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló ÖTM rendelet szerint

Jelen településrendezési terv a beépítésre szánt, különleges repülőtér területét, különleges , beépítésre szánt büntetésvégrehajtási területbe sorolja. Új, beépítésre szánt terület kijelölése nem történik, így a biológiai aktivitásérték kimutatás nem szükséges. Ásványvagyon védelme Az ásványvagyon védelme, valamint az illegális ásványi nyersanyag kitermelés megakadályozása érdekében az igazgatási területen tervezett építkezésekhez csak legális kitermelőhelyekről származó ásványi nyersanyag használható fel.

2.6 Tájrendezési javaslat Természeti adottságok Kunmadaras igazgatási terülte az Alföld egyik legszárazabb területén Jász-Nagykun Szolnok megye északkeleti részén található. Külterületére jellemző nagykunsági táj: az enyhén hullámos síkság, melynek kisebb részei mélyedésekkel, szikes laposokkal mozaikszerűen tagoltak. A mélyfekvésű laposokhoz agyagos, illetve szikes területek kapcsolódnak, a szikes pusztákon vakszik és szikér is látható. (Fokozottan védett területek pl.: a Bogárzó, Nagy-füves puszta legelői) A települést körbevevő talajok jellemzően agyagos vályog és réti csernozjomok és mélyben sós változataik, valamint a vízjárta területeken réti öntés talaj.

77

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Tájhasználat, tájszerkezet

Kunmadaras Jász- Nagykun- Szolnok megyében a Karcag, Tiszafüred, Kunhegyes által határolt „háromszög” közepén az említett településektől közel azonos távolságra fekvő nagykunsági település. A változatos külterületű mozgalmas történelmű község közlekedési csomópont: a települést és a külterületét átszelő 34. számú főközlekedési út a Tiszafüreden áthaladó 33. számú főközlekedési utat köti össze a Karcagon, illetve Fegyverneken áthaladó 4. számú főközlekedési úttal. A település táji életét, környezetét meghatározza a természetvédelemhez szorosan kötődő változatos, természeti értékekben dús táji környezet (Hortobágyi Nemzeti Park legelői, szikes pusztái, vízállásos területei), és az itt található elhagyott, az állam tulajdonában, kezelésében lévő hajdani szovjet, katonai repülőtér és a területén megtalálható, katonai betonépítmények, néptelen lakóházak világa. Táji megjelenés, tájképi jellegzetesség Kunmadarast változatos megjelenésű külterület jellemzi. A volt folyó-kanyarulatok gyűrűszerűen övezik a település belterületét, meghatározva a községet körbeölelő tanyák, zártkertek, gyümölcsösök és erdőterületek nagyságát, formáját, elrendeződését. Felszíni domborzatát a községtől északkeleti irányban húzódó mozgalmas, szélformálta dombok sora és egyedi, környezetükből kiemelkedő felszíni alakulatok: kunhalmok alkotják. Délről volt folyómeder kanyarulatok, mélyedések (Nagyüllő, Üllőlapos, Kisüllő, Bereg), északról mélyebb kiszáradt folyómeder-maradvány (Oktalan, Csordajárás) övezik a települést. A vakszikek jellegzetes elemei a szikes zonációrendszernek, nagy tájképi jelentőségük van Kunmadaras határában is. A szikfoltok, nagyobb kiterjedésű, összefüggő hálózatokba rendeződő szikes felületek (szikerek) jellemzik a hortobágyi pusztai tájat. A vakszikek egy része üde mézpázsitosokból jönnek létre intenzív legeltetés és az azt kísérő erős taposás hatására. A község védett legelőinek különleges, „kiemelkedő” táji látványa az állatok itatását biztosító gémeskutak. A település külterületét határozott sugárirányú vonalas létesítmények: utak és belvízelvezetőés öntöző csatornák, valamint a település körül körkörös elhelyezkedésű különböző nagyságú és minőségű „növényfoltok” jellemzik. Erdők, erdősávok és mélyfekvésű vízállásos területek nádasai, valamint a kertségeket körülölelő fasorok lombfelületei. Meghatározó táji eleme a település külterületének majd harmadát uraló volt katonai repülőtér és az azt kiszolgáló épület és építmény együttes. Az egybefüggő mezőgazdasági területek (szántóföldek) és az igazgatási területen áthaladó közlekedési utakról is jól látható a nyugati, és a keleti határában fel-felbukkanó jelentős méretű gazdasági majorok. Mezőgazdasághoz kapcsolódó ipari létesítmények, terménytároló silók határozzák meg a táj látványát a község déli határában. A település természeti adottságai

78

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Az enyhén hullámos síkság kisebb részei mélyedésekkel, szikes laposokkal mozaikszerűen tagoltak. A mélyfekvésű laposokhoz agyagos, illetve szikes területek kapcsolódnak. A talajok jellemzően agyagos vályog és réti csernozjomok és mélyben sós változataik, valamint réti öntés talaj. A település nyugati részén jobb minőségű (SZ1-SZ2 minőségi besorolású) talajok, míg a keleti oldalon inkább a kevésbé jó minőségű talajok (SZ4-SZ5 minőségi besorolású) fordulnak elő. Éghajlata, vízrajza Kunmadaras közigazgatási területe mérsékelten meleg-száraz éghajlattal jellemezhető. A község természeti adottságait fentebb részletesen ismertettük. Kunmadaras igazgatási területén természetes és mesterséges vízfolyások, állóvizek, időszakosan vízborította területek is megtalálhatók. Jelentős a belvízzel veszélyeztetett területek aránya a mélyebb területeken. A volt anyagnyerőhelyeken (volt vályogvető gödrök), alacsonyabb fekvésű mezőgazdasági területeken vízállásos, nádas terület teszi mozaikossá a külterületet. ( Nagyivánnal, Tiszaőrssel és Karcaggal szomszédos határrészek) Növényzet A község igazgatási területe az Alföld flóravidéke (Eupannonicum) a Tiszántúli flórajárásba tartozik. Természetes növénytársulásai a sziki tölgyesek, tatárjuharos lösztölgyesek (Aceritatarico-Quercetum roburis), sziki rétek. A terület potenciális erdőtársulásai között a szárazabb területeken pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris), üdébb termőhelyeken a borokfüzesek, a fűzligetek, és a tölgy-kőris-szil ligeterdők jellemzők. Kunmadaras természetvédelem mel nem őrzött területein az eredeti vegetáció az idők során nagyrészt megsemmisült, helyét agrárkultúrák foglalták el. Nagyrészt a mezőgazdasági kultúr-táj unalmassá egységesített, mesterséges társulásai határozzák meg a település flóráját. (szántóföldek, ültetvény jellegű puhafás, keményfás erdők-erdősávok) Tájhasználat értékelése Jelenleg elsősorban a mezőgazdasági tájhasználat (szántóföldi művelés, legelőgazdálkodás, kertgazdálkodás), természetvédelmi célú, és a korábbi katonai célú, jelenleg különleges, egyedi tájhasználatú terület a repülőtér határozza meg a község tájhasználatát. Kisebb jelentőségűek az ipari-, és szolgáltatási célú gazdasági tevékenységek, az erdőgazdálkodás, és a vízgazdálkodás alá eső területek hasznosítása. Különleges tájhasználat Kunmadaras külterületén két különleges, egyedi és a település életében meghatározó tájhasználati tevékenység található. A volt orosz katonai repülőtér és környéke. A település délnyugati határából 700 hektárnyi területet kihasító repülőteret (Nagymező) 1944-ben a német hadsereg építette a falu határában, amit a háború végétől a szovjet hadsereg vett birtokba. Később a kunmadarasi repülőtérhez 1951-ben egy új felszállópályát építettek a Magyar Légierő igényei szerint. A repülőtéren 1956 és 1991 között szovjet csapatok állomásoztak, majd az orosz csapatok távoztával az ÁPV Rt. bérbeadással, valamint a Honvédelmi Minisztérium hasznosítja a repülőteret, amely a közhasználat elől elzárt hatalmas füves terület, melyet fasorok, erdősávok határolnak helyenként. Kiszolgáló létesítményei volt repülőgép silók földépítményei és az azt benövő bozót, erdősődő újulat határozzák meg a tájképet. 79

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Sajátságos, hogy a bozótok és a háborítatlan füves térség az ornitológusok, madármegfigyelők számára ritkaságnak számító érdekes madárfajok költéséhez nyújtanak búvóhelyet. Kunmadaras Nagyivánnal, Nádudvarral szomszédos határát (Nagylegelőt) a Hortobágyi Nemzeti Park területébe tartozó, a korábbi bombatér határozza meg. Ez a terület szintén közhasználat elől elzárt hatalmas füves puszta, melynek domborzatát az itt folytatott katonai gyakorlatok (bombatölcsérek) hullámos, rombolt felületté alakították. Az itt maradt lövedékek, fel nem robban szerkezetek, robbanásveszélyes hulladékok hatástalanítása már részben megtörtént, részben pedig folyamatban van. Kunmadaras külterületének keleti határát a volt Füredi útnak nevezett Észak-Dél irányban haladó földút (hajdani kereskedő útvonal) osztja ketté. Ez a földút a nyugati határvonala a Hortobágyi Nemzeti Park Jász-Nagykun-Szolnok megyei területének. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Az alföldi táj képét változatossá tevő, az élővilág számára menedéket nyújtó szegélyek a külterületet behálózó csatornarendszer mentén, telek (mezsgye) határokon és külterületi utak mentén alakultak ki. Tájképi szempontból értékesek a szántóművelés síkjából kiemelkedő kunhalmok, homokhalmok, tanyák, a hozzájuk tartozó tanyafásítások, hagyományos gazdasági épületek, tájfásítások, mezővédő erdősávok, dűlőutak menti fasorok, vízállásos, mocsaras területek, egykori morotvák, anyagnyerő-helyek maradványai. A megmaradt ősgyeppel fedett területek akár a szántóföldi kultúrákhoz, akár az összterülethez viszonyítjuk alacsony arányúak, ezért természetvédelmi, tájvédelmi szempontból igen értékesek. Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a település igazgatási területe a tájképvédelmi terület övezetébe sorolt. (Csordajárás, Kunkápolnási mocsarak, Nagy-füves, Nagy lapos, stb.)

Kunmadaras tájképileg is meghatározó építészeti értékei:  A református templom és a templomtornya. A kereszthajós templom kelet-nyugati fekvésű, tengelyének nyugati homlokzata előtt áll a 33 m magas tornya  Kossuth-Emlékház: A község keleti részén a Bibó I. utca 1. sz. alatt XVIII. századvégi népi lakóház áll. Az itt látható kiállítás betekintést ad a nagyközség régi életébe is a bemutatott tárgyak alapján. A „kunkapitányi ház” a Hortobágy nyugati szélén Kunhegyes-Madaras-Debrecen közötti ősi kereskedelmi út mentén fekszik. A helyi hagyomány szerint Kossuth Lajos 1849 július végén itt szállt meg, amikor Görgeyvel való találkozóra sietett. A lakóház ma Kossuth- tájház.  Községháza (eklektikus stílusban épült) a Karcagra vivő út és a 34. számú főút csomópontjánál lévő teret uralja.  1865-ben épült, 2000-ben felújított Hatházi tanya épülete.

80

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett területek, értékek, emlékek A település igazgatási területén a Hortobágyi Nemzeti Park védett területei a Kun-kápolnási mocsarak, Bogárzó, valamint európai jelentőségű, országos jelentőségű természetvédelmi területek egyaránt megtalálhatóak. (Az egyes védelmi célú területek átfedésben vannak egymással.) Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a község igazgatási területe a védett természeti terület övezetébe (HNP területei), a védett természeti terület védőövezetébe (Kunmadaras teljes igazgatási területe), és a természeti terület övezetébe sorolt (kisebb terület tiszaőrsi határszélen). Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek a Natura 2000 területek . Az európai közösségi jelentőségű, természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó, (kihirdetett, illetőleg a korábban kijelölt területeken előforduló), valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, és az ott élő állatok és növények élőhelyének megóvása, a biológiai sokféleség fenntartásához, a biodiverzitás megőrzéséhez szükséges szabályok megállapítása, betartatása a település közigazgatási területén. (45/2006 XII. 8. KvVM Rendelet megerősítette a kijelölt területek védelmét.) Kunmadaras külterületén a Különleges madárvédelmi területek Hortobágy (HUHN10002) az alábbi helyrajzi számokon nyilvántartottak: 0509/8, 0509/9, 0517/1, 0517/2, 0518, 0519, 0520, 0521, 0522, 0523, 0524, 0525/1, 0525/2, 0526, 0527/1, 0527/2, 0528/17, 0528/18, 0528/19, 0528/2, 0528/4, 0528/5, 0528/6, 0528/7, 0529/1, 0529/10, 0529/11, 0529/12, 0529/3, 0529/4, 0529/5, 0530, 0531, 0532, 0533, 0534, 0535, 0536, 0537, 0538 Kunmadaras határában a Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek Hortobágy (HUHN20002) az alábbi helyrajzi számú területek: 0517/1, 0517/2, 0518, 0519, 0520, 0521, 0522, 0523, 0524, 0525/1, 0525/2, 0526, 0527/1, 0527/2, 0528/17, 0528/18, 0528/19, 0528/2, 0528/4, 0528/5, 0528/6, 0528/7, 0529/1, 0529/10, 0529/11, 0529/12, 0529/3, 0529/4, 0529/5, 0530, 0531, 0533, 0534, 0535, 0536, 0537, 0538. Kecskereki Puszta és környéke (HUHN20145) 062/2, 062/3, 062/5, 062/7, 062/8, 062/9 Országos jelentőségú védett területek, nemzeti park A Hortobágyi Nemzeti Park területe Hortobágy (HUHN20002) 0517/1, 0517/2, 0518, 0519, 0520, 0521, 0522, 0523, 0524, 0525/1, 0525/2, 0526, 0527/1, 0527/2, 0528/17, 0528/18, 0528/19, 0528/2, 0528/4, 0528/5, 0528/6, 0528/7, 0529/1, 0529/10, 0529/11, 0529/12, 0529/3, 0529/4, 0529/5, 0530, 0531, 0533, 0534, 0535, 0536, 0537, 0538. Kunmadaras határában az égbenyúló, végeláthatatlan fűtengert, a Hortobágy legjellegzetesebb tájképét a kunmadarasi határt a karcagi határtól elválasztó Német-éri csatorna töltéséről lehet legteljesebb mértékben belátni. A töltésen futó földútról is látható, hogy a magasabb „padkásodott” terepfelszín szikes, füves társulásai és a mocsarasodó, alacsonyabb mélyedések sásos-zsombékos növénytársulásai mozaikosan váltják egymást.

81

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Az itt élő állatok- és növénytársulások nemzetközi jelentőségét tükrözi, hogy a Nemzeti Park egész területe Bioszféra rezervátum. A természeti értékek gazdagságának megőrzése mindnyájunk érdeke, ezért a Nemzeti park területét övezetekre osztották és kihelyezett táblákkal jelzik ezt az arra haladóknak. Az ugynevezett B-zónás (kísérővel látogatható, illetve ellenőrzéssel, szerződés alapján nomád módón legeltethető) terület található a Német-éri csatorna és a volt Füredi út által közbezárt területen. Ennek szomszédságában fokozottan védett kopár-száraz puszta 200 hektáros magterülete található (Bogárzó-magterület). Kelet felé haladva a Kunkápolnási mocsarak az A-zónához tartozó (szigorúan nem látogatható) védett vizes élőhelyül szolgáló hatalmas kiterjedésű területe húzódik. Ide vonatkozó jogszabály még a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről, és az 1996, évi LIII. Törvény a természet védelméről. Ex-lege (a tövény erejénél fogva) védett területek Kunhalmok A kunhalom gyűjtőfogalomba tartoznak a sírhalmok (kurgánok), tellek (lakódombok), őrhalmok és határhalmok a Természetvédelmi Törvény 23.§ hatályba lépése -1997. január 1.óta védettek, a kunhalom fogalom meghatározása csak a törvény 2003-ban történt módosításával : „a kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak”. A kunhalmok tájképi értékkel, élővilág védelmi értékkel (a terület természetes állapotára jellemző növénytársulások pl.: löszpusztagyep, a természetes, vagy azok különböző mértékben degradált maradványai, valamint az ezekhez kötődő állatvilág maradhattak fenn a területükön). A kunhalmok rendkívül sok értékes információt rejtenek magukban (természettudományos jelentőség). Geomorfológiai, természetföldrajzi, talajtani, paleoökológiai, növénytani, állattani, szempontú vizsgálatok lehetősége, megismerése és elemzése. Fentieken kívül a kunhalmok természetesen kultúrtörténeti, régészeti, néprajzi stb. jelentőséggel is rendelkeznek, amelyek feltárásával, megőrzésével a kulturális örökségvédelem szakterülete foglalkozik (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat). Varga Sándor Frigyes a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye földrajzi leírásában így írta: „Kúnmadaras körül 5 kunhalmot találunk: Kettőshalom, Köveshalom, Vagyúróhalom, Nagyfüveshalom és Zöldhalom”. Jelenleg Kunmadaras igazgatási területén található kunhalmok: Bogárzó - halom Bogárzó-nak nevezett részen a település keleti, Nagyivánnal határos területén található. Nagy-füves – halom Karcagi határrészen, a Nagylegelőn található. Pincés – halom Berekfürdővel határos határhalom. Ecse – halom Karcagi határrészen, a Nagylegelőn található a Német-éri csatorna mellett.

82


Kunmadaras település védett madárfajai:  Barátcinege: - hazánkban elterjedt faj, fészkelőhelye: tölgyerdők, elegyes erdők, gyümölcsösök, városszéli kertek  Barázdabillegető: hazánk egész területén megtalálható, víz melletti létesítményeknél, építkezéseken, tavakon vagy kiterjedt nádasokban egyaránt fészkel  Barna rétihéja: - elterjedése foltszerű- fészkelőhelyei a nádasok  Bölömbika: - hazánkban a kisebb-nagyobb mocsarakban, nádasokban elterjedt a jellegzetes hangú madár  Bíbic: - előszeretettel fészkel a talajra  Búbos pacsirta: - hazánkban elterjedt, fészkelő helyei: nyílt, rövid füvű élőhelyektől kezdve a kórós növényekkel benőtt területekig, parlagon, füves ugaron, homokon, ligetes helyeken, jószágállás szomszédságában is előfordul  Búbos vöcsök: - hazánkban gyakori vízimadár, nyílt víz és a záródó gyékényes vagy nádas közötti átmeneti zónában költ  Búbosbanka: - hazánkban a nyílt területeken elterjedt medárfaj, mely laza homok- és vályogtalajokhoz kötődik, vonzódik a külterjes mezőgazdasági műveléssel hasznosított területekhez, előfordul külvárosi, falusi kertekben, öreg gyümölcsösökben, szőlőkben, ligeterdőkben, dűlőutak melletti fasorokban, ártéri erdők idős füzeseiben  Csíkosfejű nádiposzáta: zsombékos, szikes mocsárréteken költ  Csóka: - hazánk sík- és dombvidékein megtalálható, fészkelő helye az erdőzóna határától, a mozaikos szerkezetű, ligetekkel tarkított füves biotópokban, mezőgazdaságilag művelt tájakon  Dankasirály: - hazánkban a természetes tavakon és halastavakon található meg, nádszigeteken, széki sásfoltokban, zsombékon költ  Daru: - hazánk vizes területeit kedveli, mocsarak, tőzeglápok, zsombékos rétek, nyíresek, nagyobb erdőségek tisztásai, füves sztyeppek is a kedvelt élőhelyeihez tartoznak  Egerészölyv: dombvidéken és síkvidéken egyaránt előfordulhat. Erdős területeken mindenütt költ, kisebb számban a folyók menti erdőkben is fészkel.  Énekes rigó: - hazánkban elsősorban a domb- és hegyvidékek madara, de előfordul a síkvidéki és folyó menti erdőkben. Fészkelő helye: dús aljnövényzetű, tisztásokkal tarkított lomberdőket kedveli  Erdei fülesbagoly: - hazánk sík- és dombvidékein egyaránt előfordulhat mezőgazdasági területek közelében, ligeterdőkben, nagyobb erdőtagok szegélyein, ártéri erdőkben, fasorokban, egyedülálló fákon, bokrosokban, lakott területeken, parkokban, temetőkben is.  Fehér gólya: - hazánkban 250 m magasságig, megfelelő helyen, mindenütt költ fészkelő helyként az emberi környezetben választja  Gulipán: - időszakos vizek környékének lakója  Nagykócsag: - időszakos vizek környékének lakója, költőpárjainak száma növekedett.

83

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Kunmadaras település védett növényfajai:      

tündérrózsa: - mocsarak, mélyebb vizeinek lakója kolokán: - hajdan kiterjedt mocsaraink közönséges növényfaja volt, mára visszaszorult sziksófű: - sótűrő növény sziki őszirózsa: - sótűrő növény macskahere: - löszmaradványok jellegzetes növénye ligeti zsálya: - löszös talajokon fordul elő, kunhalmok jellegzetes növénye

Kunmadaras település védett, és jellegzetes pusztai állatfajai:  ürge: - mókusokkal rokonságban lévő növényevő emlős, a puszta nagy ragadozó madarainak fő tápláléka  szongáriai csellőpók: - igazi pusztai állat, éjszaka jár vadászni földalatti lakóüregéből  przezawalski vadlovak: - száraz pusztai élőhely ideális számára, kutatási céllal kerültek a Hortobágyra  szürkemarha  rackajuh  bivaly Kunmadaras település egyedi tájképi elemei:  Gémeskutak: - Hortobágyi Nemzeti park területén a legeltetett állatok deleltetésekor és esti itatására szolgáló jellegzetes szerkezetű kutak  szikér: - szikes legelők jellegzetes mikro-formája Ökológiai hálózat Az ökológiai folyosók folytonossága biztosításának jelentősége, a település határában mozaikosan elhelyezkedő természeti területeket, élőhelyeket (nedves réteket, vízpartokat, erdőfoltokat) fasorokkal, mezővédő erdősávokkal összekötve, ezek a védett területek helyi ökológiai hálózatot alkotnak. Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a nagyközség igazgatási területe az ökológiai (zöld) folyosó ( Sziget, Csordajárás, HNP területe, Nagy-Szik, Berek- és Csonka-dűlő, Kisüllő a karcagi út mentén, Hatházi-major Üllő-lapos, Hármas) övezetébe sorolt. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése  Védett természeti érték megőrzése és az egyéb tájhasználat: A kunhalmok pusztulása végzetesen felgyorsult. A kunhalmokat veszélyeztető, emberi tevékenységből adódó káros hatások közül az alábbiak emelhetők ki. - Intenzív mezőgazdasági művelésből adódó káros hatások: a kunhalmokat (a halomtest épségét és magasságát) a legtöbb esetben és legnagyobb mértékben a szántásból a mélyművelésből, és egyéb mezőgazdasági talajmunkákból adódó erózió pusztítja. A

84

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása szántás a halomtest deformációjához, relatív magasságának, ezáltal tájképi jelentőségének fokozatos és állandó csökkenéséhez, végső soron a halom eltűnéséhez vezet. - A kunhalmok élővilágát veszélyeztetik a környezetében végzett növényvédelmi, tápanyag utánpótlást biztosító munkálatok, másrészt a beerdősítés, befásítás, illetve beépítés miatt szűnnek meg, illetve változik meg maradandóan vegetációjuk. - Anyagnyerő helyként való használat: sok esetben a kunhalom (és a természetvédelmi szempontból értékes élőhely) roncsolását a halom-test anyagának elhordása okozza. Sok kunhalmot egyszerűen homokbányaként használtak/használnak. - Túllegeltetés gyeppel borított kunhalmokon: az összefüggő gyep felszakadozását, természetvédelmi szempontból jelentős élőhely degradációját, gyomosodását, a tájképi érték csökkenését, a halom-test gyorsabb pusztulását idézheti elő. - Infrastruktúra fejlesztés káros hatásai: a közlekedési hálózat fejlesztése, csatornák, vezetékhálózatok létesítése során kunhalmok sérülhetnek, tűnhetnek el. Korábban több kunhalom esett áldozatul e tevékenységeknek. - Illegális leletkeresés, ásatás: e tevékenységgel nem csak a kunhalmok kultúrtörténeti, régészeti értékei károsodnak, semmisülnek meg, s éri kár nemzeti kulturális örökségünket, hanem a halom-testet, a kunhalmon előforduló értékes élőhelyeket, valamint a kunhalom tájképi értékét is károsítják az elkövetők.  Védett természeti érték megőrzése és az egyéb tájhasználat: a falusi turizmus, ökoturizmus, jelentősége és a fokozottan védett területek nem látogatható, vagy csak kísérővel látogatható területei  Kerékpáros turizmus, lovas-turizmus és a fokozottan védett területek nem látogatható és csak kísérővel látogatható területek, illetve a volt veszélyessége  Berekfürdő, Tiszaörs-fürdő gyógyfürdői fejlődő turizmusa és a Kunmadarason lévő szálláshelyek minősége, illetve a szálláshelyek hiánya,  Volt katonai objektumok, (repülőtér, bombatér) és természetjárók, ökoturisták, kerékpáros túrázók, madármegfigyelők csendes természetjárása és az aktív motorsport (gyorsulási versenyek) „egymásmellettisége”:  Természetvédelem alá eső területek, gyepfelületek fenntartása, valamint az állattartás és a mezőgazdasági művelés szomszédsága (Nagyfüves, Bogárzó)

A települési zöldfelületi rendszer elemei Kunmadaras zöldfelületi rendszere a közlekedési utak csomópontjában található zöldfelületi központból (településszintű közparkok), az innen kiinduló széles, utat kísérő fasorokból álló „zöldfolyosókból” (Kálvin utca, Karcagi út), és a település belterületi határán lévő jelentős zöldfelületi elemekből (sportpálya, kegyeleti park, temető, erdőfolt épül fel. A település központja egyben a nagyközség zöldfelületi központja is. A település biológiailag aktív felületeinek nagysága jelentős. Ezen belül a klasszikus értelemben vett, a lakosságot szolgáló, minőségi zöldfelületek aránya a község területéhez képest kicsi. Az utóbbi években a településközpont rehabilitálásra, revitalizálására kiírt európai uniós pályázatok hatására és a kunmadarasi lakosság összefogásával a meglévő zöldfelületek új funkciókkal bővültek. (pl.: a volt közlekedési park helyén szabadidőpark létsült).

85


Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Egy település zöldfelületi rendszerét területi és hálózati elemek alkotják. Területi elemek a közhasználatú zöldfelületek és a jelentős zöldfelületű intézmények és a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények kertjei megjelenésükben, területi nagyságukban, és a település életében betöltött szerepükben igen eltérőek. A zöldfelületi rendszer hálózati elemei a város utcái és az utcákat kísérő növényzet. A település zöldfelületi rendszerének hármas funkciója van: ökológiai-, használati érték, és vizuális-esztétikai jelentősége van. A település ökológiai adottságai javításának leglényegesebb eszköze az ültetett növényzet. A zöldfelület előnyösen módosítja a helyi klíma alakulását. Előnyösen befolyásolja a település hő- és vízháztartási viszonyait, valamint a levegő szennyezettségének és a zajhatások mértékét is csökkenti. A zöldfelületek vizuális, esztétikai hatása: a dekoratív növényzettel borított közparkok, közkertek, a fásított utcák hozzájárulnak a kedvező településkép kialakításához. (pl.: elfedik az előnytelen megjelenésű területrészeket, ipari, gazdasági használatú, vagy a rombolt területeket). A belterületi utakat kísérő széles zöldsáv, a nagy telekméretű ingatlanok kertjei, a hegyes szögben találkozó utcák zöld növényzettel fedett „csomópontjai” (háromszög alakú terek) a zöldfelületi rendszer különleges elemeit jelentik. Zöldfelületi „elemként” megjelennek még a rendezetlen, rombolt területeken lévő ápolatlan területek növénytársulásai is (pl.: a volt anyagnyerő-hely a belterületen) és a települést északról keretező Okatalani erdő. Zöldfelületi ellátottság értékelése Kunmadaras zöldfelületi ellátottsága a biológiai aktivitás tekintetében megfelelő. Ezt elősegítik a településközponthoz szervesen kapcsolódó a község belső részeiben lévő nagyméretű telkek növény-együttesei, és a széles utakat kísérő növényzet, a volt és jelenlegi kegyeleti parkok, sírkertek, valamint a belterületen lévő erdősült területek. Használati érték szerint már nem megfelelő a települési zöldfelületi elemek jelentős hányada. A zöldfelületek nagy része zöldfelületi szempontból „kihasználatlan”. A község különböző területrészein kisebb-nagyobb felületeken, „csak” fenntartási munkákat végeznek (gyepkaszálás, szemétgyűjtés) és nincs zöldfelületi „szerepe, feladata, funkciója” az adott területnek. (hegyes szögben találkozó utcasarkok háromszög alakú füves zöldterületei). Vizuálisesztétikai és ugyanakkor használati értéke is és zöldfelületi jelentősége a településközponthoz kapcsolódó szabadidőpark felújított zöldfelületének, illetve a Kossuth-térhez kapcsolódó dekoratív közparkoknak van jelenleg.

A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A zöldfelületi rendszer konfliktusai elsősorban a belterületet övező kihasználatlan, mélyfekvésű, rendezetlen nádassal fedett zöldterületek megjelenése, látványa és időszakos

86

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása vízzel borítottsága a poshadt víz szaga, valamint a környező lakóterületeken élők környezetével szembeni igénye közt alakulhat ki. Másrészt a községen áthaladó belvízelvezető csatornák és partjaik zöldfelületként történő fenntarthatósága (a kertek hátsó részén halad át), valamint vizuális romboló hatása van a szemét-halmoknak, és higiéniai jóérzést befolyásoló hatása van a különféle hulladékot hozó víz látványának. Harmadsorban a jelentős zöldfelületi elemként megjelenő rendezetlen temetők, kegyeleti parkok látványa és a közbiztonság között. Negyedrészt a településen élők nem megfelelő zöldfelület-használata miatt a korábban létesített játszóteret, baleset-megelőzés céljából le kellett bontani, s helyébe egy egyszerűbb, kezelhetőbb közparkot kialakítani, ezzel szemben igény lenne egy jól felszerelt játszótérre az iskolák közelében. Természeti értékvédelemre korábban javasoltak:  A Kálvin úton a korábban ipar-szövetkezet (ma Semex irodák) előtt tenyésző 80- 90 cm törzsátmérőjű hatalmas kocsányos tölgy (Quercus robur), illetve a gazdasági célú létesítmény területén lévő szintén terebélyes magas kőris (Fraxinus excelsior),  az Újvárosi temető-kegyeleti park területén lévő két jellegzetes feketefenyő (Pinus nigra), valamint  a Csillag utcában látható nagy hársfa (Tilia).  A Kossuth-tér idős fái: hárs, magas kőris, japánakác FEJLESZTÉSI TERÜLET Jelen településrendezési terv módosítás a volt szovjet katonai repülőtér egy részének különleges büntetésvégrehajtási területbe sorolására vonatkozik. Jelenlegi állapot: A tervezéssel érintett terület a 2. sz. porta közelében a területen belüli szilárd burkolatú útról megközelíthető. A terület növényzettel fedett, használaton kívüli.

87


Tervezett fejlesztés: A területen 1000 férőhely befogadására alkalmas büntetésvégrehajtási intézet és egyéb foglalkoztatók, kiszolgáló és járulékos épületek valósulnak meg. Tájrendezési javaslat a módosítással érintett területre A büntetés végrehajtási intézmény jellegétől és a fogvatartottak foglalkoztatásának módja szerint (pl.: mezőgazdasági művelés- egynyári kertészeti növények termesztése) az épületek körüli, és közötti területeken növénytelepítés és környezetalakítás a börtön biztonsági előírásainak megfelelően történjen. Az elítéltek tartózkodási helye, valamint a határoló kerítések mellett nyílt, kilátást és beláthatóságot, áttekintést, ellenőrzést biztosító terep kialakítása (gyepfelület) szükséges. Az elítéltek tartózkodási helyén kívül eső területeken: a fogadó részen, a parkoló körül az arra alkalmas meglévő növényzet (felgallyazott fák) megtartása, kiegészítése célszerű. Javasolt két lombkoronaszint (gyep, talajtakaró cserje, alacsony évelő növények, valamint magastörzsű fák) és alkalmazása, hogy a fedett megközelítést, a rejtőzést, álcázást ne segítsék elő. A táji környezethez és a termőhelyi viszonyokhoz alkalmazkodó őshonos fafajok telepítése javasolt.

2.7 Örökségvédelem Jelen településrendezési terv módosítás a külterületi egykori szovjet katonai repülőtér területének egy részén tervezett különleges, büntetésvégrehajtási intézet megvalósítására vonatkozik. A területen védett épület, építmény, továbbá nyílvántartott régészeti lelőhely nem található. A fejlesztési területek kijelölése során a régészeti lelőhelyek területének elkerülése javasolt. A Kötv. 9.§ és 10.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján ugyanis a régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembe vételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrízni. Továbbá a Kötv 19.§ (1) - (3) bekezdése szerint a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, a régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás, valamint a Kötv 23/F§(6) bekezdésében foglalt eset kivételével - a 10.§ (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében az elvégezendő földmunka vagy a nyílvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált.

88

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása Amennyiben a nyílvántarott régészeti lelőhely által érintett területen kerül sor a földmunkával járó beruházásra, akkor a régészeti lelőhely által érintett ingatlanon tervezett beruházások engedélyezési eljárásaiban az Örökségvédelmi hatóság szakhatóságként vesz részt, vagy bizonyos eljárások keretében szakértőként kirendelt szervként szakvéleményt ad. Amennyiben a tárgyi ingatlanon tervezett beruházások Kötv 7§ 20. pontja alapján nagyberuházásnak minősülnek, akkor a Kötv 23/c § (1) bekezdése szerint előzetes régészeti dokumentációt kell készíttetni a beruházások vonatkozásában. A Kötv 23/C§(5) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentáció készítése során - a jogszabályokban meghatározott kivételekkel - próbafeltárást kell végezni, amely nem a megelőző feltárás része. Az előzetes régészeti dokumentációt a beruházások engedélyezési eljárásai keretében szükséges benyújtani. A terv megvalósítása során, bármilyen földmunka végzésekor, ha esetlegesen régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes szolnoki Damjanich János Múzeumot értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni. Leletek előkerülésekor A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény vonatkozó előírásait be kell tartani. A kivitelezési munkák során esetlegesen előkerülő régészeti leletek feltárását biztosítani kell. Jelen tervmódosítással érintett terület – térbeli elhelyezkedése folytán – nincs hatással a kulturális örökség egyéb elemeire.

89

Kunmadaras Nagyközség Településrendezési Tervének Módosítása. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft

Recommend Documents