KUMULATÍV NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS A SZOB-DÉLI ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI DUNA SZAKASZRA 4. MELLÉKLET

KUMULATÍV NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS A SZOB-DÉLI ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI DUNA SZAKASZRA 4. MELLÉKLET a „Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról” tárgyú projekt KÖRNYZETI ÉRTÉKELÉS fejezetéhez

Trans-European Transport Networks "TEN-T" (Hungarian section of the Priority Project No. 18)

Program:

TEN-T

Tagállam:

Magyarország

Kedvezményezett: NFM

Projekt felelős: KKK

Budapest, 2011. november hó

Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról az Európai Unió TEN-T forrásból támogatott projekt keretében Kumulatív Natura 2000 hatásbecslés a Szob-Déli országhatár közötti Duna szakaszra ZÁRÓJELENTÉS

Készítették: IPICON Kft. – Dr. Ijjas István és Ijjas István Zsolt a VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium munkatársai Dr. Csányi Béla Szalóky Zoltán György Ágnes Irma Szekeres József és Szabó Gábor és Rédly László műszaki tervezők anyagainak és szakértői segítségének felhasználásával

Budapest, 2011. november 15.

3

TARTALOMJEGYZÉK A NATURA 2000 HATÁSBECSLÉSEK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA...... 1 1.

BEVEZETÉS ................................................................................................................. 3 1.1 A kumulatív NATURA 2000 hatásbecslés elvégzéséhez alkalmazott módszertan ..... 4 1.2 A kumulatív NATURA 2000 hatásbecslés lényege, helye és szerepe a tervezési folyamatban ..................................................................................................................... 14 1.3 SKV-KHV-VKI 4.7 teszt és NATURA 2000 hatásbecslés ......................................... 17 1.3.1 A Szob-Déli országhatár között a hajóút paramétereit javító beavatkozás sorozatra készített terv Stratégiai Környezeti Vizsgálata .................................................................. 17 1.3.2 A Szob-Déli országhatár közötti beavatkozás sorozatra készített terv megvalósíthatóságának vizsgálata a VKI teszt és a Natura 2000 teszt elvégzésével ... 17 1.4 A kumulatív hatásbecslés végrehajtásának módszertana ......................................... 18

2.

A HAJÓÚT PARAMÉTEREINEK JAVÍTÁSÁHOZ TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK VÁRHATÓ HATÁSAI A NATURA2000 JELÖLŐ FAJOKRA ÉS ÉLETTERÜKRE ................................................................................................... 19

3.

A HAJÓÚT PARAMÉTEREINEK JAVÍTÁSÁHOZ TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK VÁRHATÓ KUMULATÍV HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE .. 29 3.1 A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú halakra vonatkozó kumulatív hatásbecslés ..................................................................................................................... 29 3.2 A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú halakra vonatkozó kumulatív hatásbecslés eredményei ................................................................................................. 30 3.3 A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú vízi makrogerinctelenekre vonatkozó kumulatív hatásbecslés.................................................................................. 33 3.3.1

A kutatás módszertana ......................................................................................................... 34

3.3.2

Védett fajok a hazai Duna-szakaszon ................................................................................ 34

3.3.3

Kumulatív hatások becslése ................................................................................................ 35

3.4 A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú makrogerinctelenekre vonatkozó kumulatív hatásbecslés eredményei .............................................................. 37

5

A NATURA 2000 HATÁSBECSLÉSEK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA 1) A Duna hajózhatóságának javításával foglalkozó tanulmány készítői a Szob-Déli országhatár közötti Duna szakaszon tervezett beavatkozásokra, illetve azok csoportjaira vonatkozóan elvégezték a Natura2000 területekre vonatkozó rendelkezésekben előírt Natura 2000 hatásbecslést. Ezek a Környezeti Hatástanulmányokban megtalálhatók. A tervezés következő fázisában az egész Duna szakaszra kumulatív Natura2000 hatásbecslés készült, amelynek a módszerét és megállapításait ez a zárójelentés ismerteti. A tervezés során a tervezők törekedtek a tervezési szerződésben előírt feltételeknek megfelelő, környezeti szempontból legkisebb beavatkozást jelentő megoldások megkeresésére. Annak érdekében, hogy Natura 2000 jelölőfajokra és a vízbázisokra gyakorolt esetleges káros hatást kizárják egyes helyeken esetekben a hajóutat áthelyezték, szűkebb hajóutat és egyéb, a hatásokat megengedhető mértékűre csökkentő, illetve megszüntető intézkedéseket írtak elő a beavatkozások megvalósítása és működtetése során. A vizsgálatok a Natura2000 területeket védő jogszabályokban előírt módon igazolták, hogy a hajóút paramétereinek javításához tervezett, környezeti szempontból legkedvezőbb beavatkozások („A”változat) a vizsgált Natura 2000 jelölőfajok és életterük állapotát és a hozzájuk csatlakozó Natura 2000 területek jelölőfajainak és azok életterének állapotát nagy valószínűséggel nem fogják rontani megvalósításuk közben, után és a jövőben sem, és nem fogják akadályozni az állapotuk javítására a természetmegőrzési tervekben azonosított intézkedések megvalósítását sem. Ezt a megállapítást nagyszámú és újszerű módszerekkel végzett alapos helyszíni vizsgálattal és az eredmények sokoldalú elemzésével támasztották alá. A Natura 2000 hatásbecslésekről a beavatkozásokra illetve beavatkozások csoportjaira vonatkozó Környezeti Hatástanulmányok, a kumulatív Natura 2000 hatásbecslés eredményeiről pedig ez a jelentés számol be, amely a Stratégiai Környezeti Vizsgálat záródokumentumaként készülő Környezeti Értékelés melléklete lesz. 2) A VKI 4.7 tesztnek és a Natura 2000 hatásbecsléseknek is az volt az eredménye, hogy a tervezett beavatkozásoknak se helyi, se kumulatív értelemben nem lesz jelentős hatása a vizek, a víztestek, a Natura 2000 jelölőfajok és életterük állapotára és nem veszélyeztetik a vízbázisokat. Ezért azokat a vizsgálatokat és igazolásokat nem kellett elvégezni, amelyeket a VKI 4.7 teszt és a Natura 2000 hatásbecslés azokra az esetekre írnak elő, amikor a tervezett beavatkozásoknak jelentős negatív környezeti hatása lehet. 3) A tervezők figyelembe vették az Országos Környezetvédelmi Tanács állásfoglalásában megfogalmazott megállapításokat és a tervezési folyamat során a kormányzati intézmények szakértőitől és a társadalomtól kapott észrevételeket. Az észrevételekre adott válaszokkal és a figyelembe vételük módjával a záródokumentumok (KÉ 6. melléklet) foglalkoznak. Az észrevételek és javaslatok hatására a 2010 eleje óta eltelt időszakban a tervezők nagyon sok ökológiai mintavételt és elemzést végeztek a hajóút paramétereinek javításához tervezett beavatkozások környezeti szempontból való elfogadhatóságának igazolásához. Alkalmazták az ICPDR, a Duna Bizottság és a Nemzetközi Száva Vízgyűjtő Bizottságnak a fenntartható hajóút tervezést megalapozó Közös Nyilatkozatának irányelveit (KÉ 6. melléklet), a fenntartható hajóút tervezésnek Európában és világszerte most alakuló jó gyakorlatát, megkeresték a tervezői szerződésben előírt hajóút paramétereket a legkisebb környezeti beavatkozással biztosító tervváltozatot („A” változat).

1

1.

BEVEZETÉS

A hajóút paramétereit javító beavatkozások tervezését és a tervek elfogadásával kapcsolatos döntési folyamatot nehezíti az a nagyon fontos változás, hogy a fenntartható fejlődés érdekében felértékelődtek a környezet- és természetvédelmi szempontok, és az ezek érvényesítéséhez életbe lépett jogszabályoknak megfelelő tervezés módszertana és gyakorlata még csak most van kialakulóban. A fenntartható hajóúttervezés „jó gyakorlatának” bevezetését segítő módszertani útmutatók még csak napjainkban készülnek, és nagyon kevés mintapéldát lehet csak találni a módszertan gyakorlati alkalmazására. Különös nehézséget jelentett a hajóút paramétereit a Szob – Déli országhatár közötti szakaszon javító beavatkozások tervezésében az, hogy beavatkozás sorozatról van szó, amely esetén a kumulatív hatások is jelentősek lehetnek, és az ilyen esetekben alkalmazandó módszertanra vonatkozóan csak különösen kevés információt lehet találni. A hajóút paramétereit javító beavatkozások környezeti szempontból való megvalósíthatóságát a jelenleg érvényes jogszabályok szerint Stratégiai Környezeti Vizsgálattal (SKV), Környezeti Hatásvizsgálattal (KHV), valamint az ezekhez szükséges VKI 4.7 teszttel és Natura 2000 Hatásbecsléssel kell igazolni. A figyelembe veendő előírásokat sokféle módon összefüggő jogszabályok tartalmazzák. Ezért nehéz ma olyan beavatkozásokat tervezni, amelyek megfelelnek egy ilyen bonyolultan összefüggő előírás-rendszernek, és ezért nehéz a környezeti értékelés is. Az infrastrukturális projektek környezeti hatásainak vizsgálatát előíró komplex jogi követelmények eredményeképpen Németországban kombinált hatásvizsgálati mechanizmust javasoltak és alkalmaznak, és ennek a szövetségi víziutakon való alkalmazásához útmutatót dolgoztak ki (BMVBS 2007). A dunai hajóút Szob és a Déli-országhatár közötti szakaszának paramétereit javító beavatkozások terveihez minden érintett szakaszra, illetve a szakaszok vízrajzi, ökológiai, vízrajzi stb. szempontból összefüggő csoportjaira részletes környezeti hatásvizsgálatok készültek, amelyek tartalmazzák az EU (és a hazai) jog által előírt NATURA 2000 hatásbecsléseket is. Ezek a hatásbecslések a kumulatív hatásokkal nem, vagy csak nagyon érintőlegesen foglalkoztak. Ez a jelentés röviden összefoglalja a beavatkozásonként, illetve beavatkozás csoportonként készített Natura 2000 hatásbecslések megállapításait és a kumulatív hatásvizsgálatokhoz készült külföldi, illetve nemzetközi útmutatók alapján különös súllyal foglalkozik a kumulatív hatásokkal. A hasonló jellegű projekt sorozatok kumulatív hatásainak vizsgálatára világszerte kevés példát lehet találni. A vizsgálatnak csak a múlt század utolsó évei óta alakul a gyakorlata, és azóta készülnek csak útmutatók a kumulatív hatásvizsgálatok elvégzéséhez. Magyarországon nem találtunk példát az útmutatókban tárgyalt mélységű és részletességű kumulatív hatásvizsgálatokra. Az útmutatók ajánlásaiból levonható az a következtetés, hogy a jelen tervezés esetében a tervezők által vizsgált Duna-szakaszokra kidolgozott részletes környezeti hatásvizsgálatok alapján, különálló, részletes jelentést célszerű készíteni a kumulatív hatásokról, és ennek a jelentésnek az összefoglaló megállapításait bele kell fogalmazni a vizsgált teljes Duna-szakaszra vonatkozó Stratégiai Környezeti Vizsgálat keretében készülő Környezeti Értékelésbe.

3

1.1

A kumulatív NATURA 2000 hatásbecslés elvégzéséhez alkalmazott módszertan

Nagyon fontos és nagy kihívás a környezeti szempontok érvényesítése. A tervezők jelentős energiát fektettek abba, hogy megfeleljenek ennek a kihívásnak. Az EU szakértői kialakítottak egy olyan jogi szabályozó-rendszert, amely biztosítja a környezeti célok teljesítését, de ugyanakkor a gazdasági szempontok figyelembe vételét is. Ilyen nagy projektek esetén, mint a hazai Duna szakasz, illetve a Duna teljes hajózható hossza, de még rövidebb szakaszok esetén se alkalmazta tudomásunk szerint eddig senki a gyakorlatban, hajózással kapcsolatos feladatok megoldására az EU vonatkozó jogszabályainak előírásait. Nincs pontos, jól kialakult módszertana annak, hogyan és milyen ütemezésben kell az SKV-ra, a KHV-ra, a VKI 4.7 és a Natura 2000 Hatásbecslésre vonatkozó előírásokat alkalmazni, úgy, hogy ezek a leghatékonyabban biztosítsák a környezeti célok elérését, de ugyanakkor a gazdasági fejlődés igényeinek kielégítését is. A feladat elvégzéséhez szerzők alaposan tanulmányozták a feladat megoldására felhasználható, külföldön kidolgozott módszereket, és ezekből kiválasztották azokat, amelyek a Szob- Déli országhatár között a hajóút paramétereit javító beavatkozások tervezési és döntési folyamatában felhasználhatók a kumulatív NATURA 2000 hatásbecslés elvégzéséhez. Ez a jelentés a NATURA 2000 hatásbecslésre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésével, a hajóút paramétereinek javításához a Szob – Déli országhatár szakaszra tervezett beavatkozások megvalósíthatóságával foglalkozik a NATURA 2000 területekre vonatkozó előírások szempontjából. A fenntartható hajóút tervezéshez az EU szintjén (EC 2011.április) készülő és a Duna vízgyűjtő szintjén (ICPDR 2010.július) már befejezett kézikönyvek tartalmazzák jelenleg a legújabb és legfontosabb általános ismeretet és ajánlásokat, valamint sok hasznos útmutatást a gyakorlati alkalmazáshoz is. A VKI 4.7 teszt és a kumulatív NATURA 2000 Hatásbecslés elvégzéséhez és a Környezeti Hatásvizsgálatok keretében az egyes beavatkozásokra, illetve beavatkozás csoportokra vonatkozóan ezek tartalmazták szerzők számára a legfontosabb általános alapismereteket. Az egyes részfeladatok megoldásában ezeken kívül sok egyéb kézikönyv, útmutató és segédlet ajánlásait felhasználták. Ezekre a vonatkozó jelentés-részekben utalnak. A VITUKI által vezetett konzorcium a hajózhatósággal foglalkozó tervek készítése során Duna-szakaszonként (beavatkozás csoportonként) társadalmi vitákat szervezett. A jelentés készítői több fórumon részt vettek, meghallgatva a tervezőknek, a helyi lakosságnak és képviselőinek, valamint az országos és helyi környezet- és természetvédő szervezetek képviselőinek a véleményét. A jelentés készítésekor a fórumokon szerzett tapasztalatokat is figyelembe vették. A tervezési folyamat iránt érdeklődő társadalmi csoportok közül a WWF Magyarország kapcsolódott be a legintenzívebben a konzultációs folyamatba. Ebben – egyebek között – terjedelmes, nagy munkát és érdeklődést tükröző, fontos kérdéseket, megállapításokat és módszertani ajánlásokat tartalmazó tanulmányokkal vett részt. Ezeket a tervezők tanulmányozták és a megvalósítható, illetve a szerződésük szerint az elvégzendő feladatok körébe tartozó számos javaslatot figyelembe is vettek. A WWF európai szakértőinek fontos szerepük volt a fenntarthatóság szempontjainak megfelelő Közös Nyilatkozat és a fenntartható hajózás jó gyakorlatával foglalkozó EC és ICPDR (PLATINA) útmutató kidolgozásában is. A NATURA 2000 hatásbecsléshez a készülő EC útmutató fogalmazza meg a legfontosabb alapelveket és tennivalókat (ennek kéziratában szerzők sok hasznos segítséget találtak). A jelentés első fejezetei a kumulatív NATURA 2000 Hatásbecslésre vonatkozó előírásokkal, a tervezési és döntési folyamatban betöltött helyével és szerepével foglalkoznak. A

4

további fejezetekben a teszt rész- és végeredményeit a feladat megoldási lépéseinek, illetve résztesztjeinek megfelelő bontásban tárgyaljuk. A megoldás lépései és résztesztjei megfelelnek a vonatozó jogszabályok – és természetesen elsősorban a NATURA 2000 Hatásbecslésre vonatkozó jogszabályok – előírásainak, és a feladat megoldásához az EU-ban, valamint egyes EUn kívüli országokban készített útmutatókban megfogalmazott értelmezéseket és ajánlásokat is figyelembe veszik. Ez a kumulatív Natura 2000 hatásbecslésről szóló jelentés nem ismétli meg azt, amit a beavatkozási helyekre, illetve beavatkozási hely csoportokra készített KKHV jelentések tartalmaznak, hanem elsősorban a kumulatív elemekkel és ennek megfelelően a VKI szerinti víztestekre vonatkozó VKI szerinti vizsgálatokkal való kapcsolatokkal foglalkozik. A hajóút paramétereit javító beavatkozások tervváltozatai: 1) A tervezett DHP nem valósul meg („PN” változat), ugyanakkor elfogadva és fenntartva a jelenlegi morfológiai állapotot, a hajózás csak jelentős tér- és időbeli korlátozásokkal lehetséges.Program nélküli változat. 2) Hajóút áthelyezéses és helyenként csak szűkebb hajóutat és egyirányú közlekedést biztosító változat (”A” változat): az alapváltozat módosítása a hajóút áthelyezésével, egyes szakaszokon kisebb hajóút szélességgel és a kisvízi időszakokban csak egyirányú közlekedés biztosításával, a kisebb környezeti beavatkozás és a vízbázisok fokozott védelme érdekében. A többi jellemző megegyezik az alapváltozattal. 3) Hajóút áthelyezéses változat („B” változat): az alapváltozat módosítása a hajóút áthelyezésével, a kisebb környezeti beavatkozás és a vízbázisok fokozott védelme érdekében, a többi jellemző megegyezik az alapváltozattal 4) Hajóút áthelyezéses, helyenként szűkebb hajóutat és csak egyirányú közlekedést biztosító változat, évente legalább 240 napig biztosítja a hajóút paramétereit („C” változat): az alapváltozat módosítása a hajóút áthelyezésével, egyes szakaszokon kisvízi időszakokban csak egyirányú közlekedéssel, kisebb hajóút szélességgel, a hajóút paramétereinek legalább évente 240 napig történő biztosításával. Ez a változat nem biztosítja a tervezési szerződésben előírt hajóút paramétereket. A konzultációk során kapott észrevételek hatására készült. 5) Alapváltozat („D” változat): a 2007-es tervben kidolgozott, a tervezési megbízásban szereplő hajóút paramétereknek megfelelő beavatkozások (2,5 méteres merülési mélység, 2,7 – 2,8 méteres vízmélység), mindenhol kétirányú hajóközlekedés lehetséges, évente legalább 300 napig. A tervezett beavatkozási változatok legfontosabb jellemzőit mutatja a 1.1. táblázat. A táblázatban megadott munkamennyiségekből jól látható, hogyan törekedtek a tervezők a 2007-es tervhez viszonyítva a hajóút szerződésben előírt paramétereit a legkisebb beavatkozással biztosító, környezetvédelmi szempontból legkedvezőbb, „A” változat megkeresésére. A tervezés során készült részletes anyagokból kiderül, hogy ezeken kívül is sok műszaki változatot vizsgáltak a kisminta- és matematikai modellvizsgálatok során, de azok közül csak a jónak ítélt változatokkal foglalkoztak tovább. A tervezők által környezeti szempontból legjobbnak ítélt „A” változat és a 2007-es tervben javasolt „D” változat összehasonlítását mutatja a 1.2. táblázat. A táblázat néhány szóval

5

utal arra, hogy a fenntartható hajóút tervezés „jó gyakorlatának” milyen módszereit alkalmazták ahhoz, hogy a környezeti szempontból legkedvezőbb megoldást megkeressék a tervezési szerződésben előírt hajóút paraméterek biztosításához. A táblázatban olvasható megjegyzések arra is utalnak, ha az elvégzendő munkamennyiségek azért különböznek, mert részletesebb, illetve újabb felméréseket végeztek 2007 óta, vagy a modellvizsgálatok eredményei miatt nem lehetett úgy kialakítani a hajóutat, ahogyan azt 2007-ben tervezték. Az 1.3.táblázat bemutatja, hogy a 2007-es tervben és most hol terveztek beavatkozásokat a hajóút paramétereit javító beavatkozások környezetében a mellékágak állapotának javítása érdekében. A táblázat utal arra, hogy mi volt a beavatkozások fő célja a mellékágakban, milyen természetvédelmi illetve környezeti haszon származik a beavatkozásokból, és hogy mi az oka annak, hogy a 2007-es és a jelenlegi tervben szereplő beavatkozások munkamennyisége különbözik. Az 1.4 táblázat a főági beavatkozási helyek lehatárolását mutatja. A bemutatott jellemzőkből jól nyomon követhető, hogyan keresték a tervezők a fenntartható hajóút tervezés „jó gyakorlatának” módszereit alkalmazva, a műszaki igényeket kielégítő, környezeti szempontból elfogadható tervváltozatot. Összességében megállapítható az, hogy a tervezők minden olyan tervváltozatot igyekeztek azonosítani és megvizsgálni, amelyek vizsgálata a szerződésben előírt feltételek és a fenntartható hajóút tervezés jó gyakorlatára vonatkozó kézikönyvekben, a környezeti szempontok figyelembe vételére vonatkozóan megfogalmazott ajánlások alapján, elvárható volt ahhoz, hogy a hajóút paramétereit javító beavatkozásokkal kapcsolatos döntések megalapozottak lehessenek.

6

1.1 táblázat A tervezett beavatkozási változatok legfontosabb jellemzői

hajózási akadály

száma 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

„A" változat: „B" változat: kivitelezésre javasolt környezeti hatásokra hajóút paraméterekre optimalizált változat optimalizált változat (2011) mederanyag mederanyag új kőmű építés + új kőmű építés + hajóút eltávolítás hajóút eltávolítás meglévő kőmű meglévő kőmű szélesség és szélesség és módosítása módosítása elhelyezés elhelyezés

neve [m] [m3] (db) Dömösi szűkület 180 19 800 Dömösi gázló 120 36 800 Visegrádi szűkület 180 3 800 Vác I.-II. szűkület 150 16 000 Sződligeti szűkület 180 2 500 Gödi gázló 150 53 000 Árpád-hídi gázló 2x90 58 900 Budafoki gázló 120 53 700 4 Százhalombattai szűkület 2x90 5 450 Dunafüredi szűkület 150 20 800 Ercsi szűkület 180 7 500 Kulcsi gázló 150 13 200 Dunaújvárosi gázló 180 18 100 4 Kisapostagi szűkület 180 17 200 Kisapostagi gázló 180 68 300 2 Dunaföldvári gázló és jégmegállásra hajlamos hely 150 13 800 2+2 Solti gázló 150 26 200 8+2 Solt alsó gázló 150 34 200 3+3 Bölcskei szűkület 120 1 Hartai jégmegállásra hajlamos hely 180 1+1 Paksi szűkület 180 0+2 Barákai gázló 180 730 6+2 Kovácspusztai gázló 180 13 120 4 Siótoroki jégmegállásra hajlamos hely 180 1 Korpádi szűkület 180 11 060 3+3 Koppányi szűkület 180 2+1 Bajai szűkület és jégmegállásra hajlamos hely 180 200 0+4 Sárospart 1. szűkület 180 830 1+4 Sárospart 2. szűkület és jégmegállásra hajlamos 180 15 950 0+3 hely Szeremlei szűkület 180 220 2+4 Mohácsi szűkület 180 1 600 0+2 ÖSSZESEN 512 660 44+33 Ebből kőmű bontásából származó kőanyag 27 550

[m3]

3 320

810 2 820 8 660 21 350 5 000 1 850 2 030 5 800 25 470 20 890 830 21 810 34 300 33 900 13 250 17 500 4 500 224 090

[m] 180 120 180 180 180 180 2x90 180 180 180 180 180 180 180 180 150 150 150 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180

[m3] 19 800 36 800 3 800 60 000 5 000 86 000 58 900 86 000 54 000 44 000 9 000 34 000 55 000 17 200 68 300 13 800 26 200 34 200

2 200 730 13 120 11 060

830 15 950 220 20 000 776 210

7

(db)

[m3]

"C" változat: "D" változat: 240 napos hajózási idényt biztosító a 2005-2007-es tanulmány szerint preferált változat (SKV szerint) változat mederanyag mederanyag új kőmű építés + új kőmű építés + hajóút eltávolítás hajóút eltávolítás meglévő kőmű meglévő kőmű szélesség és szélesség és módosítása módosítása elhelyezés elhelyezés [m]

180

2

1 500

2 2

1 500 2 820

2+2 8+2 3+3 1+1 2 1+2 6+2 7 1 4 4+1 1+5 1+4 1+6 2+4

8 660 21 350 5 000 4 600 3 260 5 100 25 470 27 210 830 29 140 36 890 7 532 33 900 15 550 17 500

50+32

247 812

180 180 180 180

[m3]

(db)

[m3]

2 960

1 350 3 280 880 160

150

1

8 630

1

1 850

1 850

[m] 180 100 180 180 180 180 2x90 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180

[m3] 28 000 96 000 7 000 60 000 5 000 86 000 122 000 86 000 54 000 44 000 9 000 34 000 55 000 5 000 87 000 15 600 29 000 29 000

200 1 600 400 10 000 4 800 20 000 400 4 800 220 20 000 914 020

(db)

[m3] 1

245 000

2

1 500

2

1 500

0+1

1 500

11 7 2 2 1+2 3+6 6 1 7 2+2

16 700 12 600 4 600 1 600 5 100 3 000 6 300 300 11 200 24 300

0+4 0+3 1+3

7 800 2 000 4 700

58+21

349 700

1.2 táblázat „A” változat és a 2007-es tervben javasolt jobbnak ítélt változat összehasonlítása

hajózási akadály

száma

„A" változat: kivitelezésre javasolt környezeti hatásokra optimalizált változat (2011) mederanyag új kőmű építés + hajóút eltávolítás meglévő kőmű szélesség és módosítása elhelyezés

neve

[m]

[m3]

01

Dömösi szűkület

180

19 700

02

Dömösi gázló

120

36 800

03

Visegrádi szűkület

180

3 900

04 05

Vác I.-II. szűkület Sződligeti szűkület

150 180

16 000 2 500

06

Gödi gázló

150

53 000

07

Árpád-hídi gázló

2x90

58 900

08

Budafoki gázló

120

53 700

09

Százhalombattai szűkület

2x90

5 450

10

Dunafüredi szűkület

150

20 800

11 12 13

Ercsi szűkület Kulcsi gázló Dunaújvárosi gázló

180 150 180

7 500 13 200 18 100

14

Kisapostagi szűkület

180

17 200

15 16 17 18

Kisapostagi gázló Dunaföldvári gázló és jégmegállásra hajlamos hely Solti gázló Solt alsó gázló

180 150 150 150

68 300 13 800 26 200 34 200

19

Bölcskei szűkület

20 21

Hartai jégmegállásra hajlamos hely Paksi szűkület

(db)

"A" és "D" változatok mederanyagáthelyezési- és kőmunka mennyisége közötti különbség oka

[m3]

4

3 320

4

810

2 2+2 8+2 3+3

2 820 8 660 21 350 5 000

120

1

1 850

180 180

1+1 0+2

2 030 5 800

8

"D" változat: a 2005-2007-es tanulmány szerint preferált változat mederanyag új kőmű építés + hajóút eltávolítás meglévő kőmű szélesség és módosítása elhelyezés [m]

hajóútterv optimalizálása részletesebb mederfelmérés, hajóútterv optimalizálása részletesebb meder- és feküfelmérés, hajóútterv optimalizálása hajóút szűkítés és áthelyezés, vízbázisvédelem hajóútterv optimalizálása, hajóút áthelyezés részletesebb mederfelmérés, hajóútterv optimalizálása, hajóút szűkítés és áthelyezés hegy-völgy irányú hajóút nyomvonal korrekciója részletesebb mederfelmérés, hajóútterv optimalizálása, hajóút szűkítés és áthelyezés 2x90m-es hegy-völgy irányú hajóút nyomvonal szétválasztás hajóút szűkítés és áthelyezés a löszfal és a vízbázis miatt hajóút áthelyezés hajóút szűkítés és áthelyezés hajóút áthelyezés részletesebb mederfelmérés, hosszabb szűkületes szakasz hajóút áthelyezés hajóút áthelyezés részletesebb mederfelmérés részletesebb mederfelmérés hajóút szűkítés kulturális örökségvédelmi szempontok miatt részletesebb mederfelmérés részletesebb mederfelmérés

[m3]

(db)

180

28 000

100

96 000

180

7 000

180 180

60 000 5 000

180

86 000

2x90

122 000

180

86 000

180

54 000

180

44 000

180 180 180

9 000 34 000 55 000

180

5 000

180 180 180 180

87 000 15 600 29 000 29 000

180 180 180

200

[m3] 1

245 000

2

1 500

2

1 500

0+1

1 500

11 7

16 700 12 600

2

4 600

2 1+2

1 600 5 100

hajózási akadály

száma

neve

„A" változat: kivitelezésre javasolt környezeti hatásokra optimalizált változat (2011) mederanyag új kőmű építés + hajóút eltávolítás meglévő kőmű szélesség és módosítása elhelyezés [m] [m3] (db) [m3]

22

Barákai gázló

180

730

6+2

25 470

23 24 25 26 27 28 29 30 31

Kovácspusztai gázló Siótoroki jégmegállásra hajlamos hely Korpádi szűkület Koppányi szűkület Bajai szűkület és jégmegállásra hajlamos hely Sárospart 1. szűkület Sárospart 2. szűkület és jégmegállásra hajlamos hely Szeremlei szűkület Mohácsi szűkület ÖSSZESEN

180 180 180 180 180 180 180 180 180

13 120

4 1 3+3 2+1 0+4 1+4 0+3 2+4 0+2 44+33

20 890 830 21 810 34 300

11 060 200 830 15 950 220 1 600 512 960

33 900 13 250 17 500 4 500 224 090

9

"A" és "D" változatok mederanyagáthelyezési- és kőmunka mennyisége közötti különbség oka

a vízszintváltozást minimalizáló, a vízhasználatot egyeztető műszaki megoldás részletesebb mederfelmérés részletesebb mederfelmérés modellvizsgálat eredménye modellvizsgálat eredménye hajóút áthelyezés részletesebb mederfelmérés részletesebb mederfelmérés részletesebb mederfelmérés hajóút áthelyezés

"D" változat: a 2005-2007-es tanulmány szerint preferált változat mederanyag új kőmű építés + hajóút eltávolítás meglévő kőmű szélesség és módosítása elhelyezés [m] [m3] (db) [m3] 180

1 600

3+6

3 000

180 180 180 180 180 180 180 180 180

400

6 1 7 2+2

6 300 300 11 200 24 300

0+4 0+3 1+3

7 800 2 000 4 700

58+21

349 700

10 000 4 800 20 000 400 4 800 220 20 000 914 020

1.3 táblázat Mellékágak állapotának javítása érdekében tervezett beavatkozások

hajózási akadály

D változat: a 2005-2007-es tanulmány szerint preferált változat

a főmederbeli beavatkozásokhoz mederanyag kapcsolódó eltávolítás mellékág neve

száma neve 01

Dömösi szűkület

02 03

Dömösi gázló Visegrádi szűkület

04

05

Vác I.-II. szűkület

mellékágak zárásainak megnyitása és a mellékág 79 000 természetvédelmi célú kotrása

Sződligeti szűkület

Égető-szigeti mellékág


Gödi gázló

07 08

10

Árpád-hídi gázló Budafoki gázló Százhalombattai szűkület Dunafüredi szűkület

11

Ercsi szűkület

12 13

Kulcsi gázló Dunaújvárosi gázló

kőmű építés mederanyag eltávolítás összesen bontásból

[m3]

Torda-szigeti mellékág

06

09

tervezett beavatkozás

„A" változat: kivitelezésre javasolt környezeti hatásokra optimalizált változat (2011)

Gödi mellékág

Beavatkozások céljai

[m3]

3 500

Természetvédelmi

Természetvédelmi, környezetvédelmi hasznok

Halak számára menekülő útvonal biztosítása dunai kisvíznél

Mederanyag áthelyezési- és kőmunka mennyisége közötti különbség oka

A részletes élővilág-védelmi felmérés nem indokolta a teljes mellékág nagy vízhozamot biztosító átkotrását.

Természet- és vízbázisvédelmi szempontok miatt nem lesz beavatkozás.

13 800

10

Természetvédelmi és települési érdek

Halak számára menekülő útvonal biztosítása dunai kisvíznél és élőhely bővítés

A 2007-es tanulmány nem tartalmazta (későbbi önkormányzati kezdeményezés).

hajózási akadály



száma neve 14


15

Kisapostagi gázló

16

17

Solti gázló

18

Solt alsó gázló

19

Bölcskei szűkület Hartai jégmegállásra hajlamos hely Paksi szűkület Barákai gázló

20 21 22 23 24 25

kőmű építés


mederanyag eltávolítás összesen bontásból

[m3]

Apostagi mellékág

Dunaföldvári gázló és jégmegállásra hajlamos hely

„A" változat: kivitelezésre javasolt környezeti hatásokra optimalizált változat (2011)

Solti mellékág

Kéményesi-Duna

mellékágak zárásainak megnyitása és a mellékág 82 000 természetvédelmi célú kotrása mellékágak zárásainak megnyitása és a mellékág 367 000 természetvédelmi célú kotrása



[m3]

580

31 200

140 000

Kovácspusztai gázló Siótoroki jégmegállásra hajlamos hely Korpádi szűkület

11

50



A meglévő védett fajok és élőhelyek megtartása

A részletes élővilág-védelmi felmérés szerint a nagyobb mértékű beavatkozás biológiai károkozással járt volna.

Komplex célok: vízhasználatok (öntözés, horgászat) jobbítása, távlati vízbázis védelme, természetvédelmi állapotjavítás

Az élőhelyek megtarthatók, a vízbázis szűrőréteg iszaptalanítása megtörténik

Részletes iszapfelmérés és a rehabilitációs célok megváltozása.

A korábban részben rehabilitált mellékágban a vízátfolyás biztosítása

A korábbi rehabilitáció előnyeinek megőrzése, fejlesztése, pangóvizek kizárása, vízi élőhelyek bővülése

Részletes iszapfelmérés, a korábban rehabilitált szakasz részletes felmérése és a rehabilitációs célok megváltozása.

Az értékes vízi élőhelyek 50 abiotikus feltételeinek javítása

hajózási akadály



száma neve 26

Koppányi szűkület

27

Bajai szűkület és jégmegállásra hajlamos hely

28

Sárospart 1. szűkület

29

Sárospart 2. szűkület és jégmegállásra hajlamos hely

30

31

Szeremlei szűkület

Mohácsi szűkület ÖSSZESEN

„A" változat: kivitelezésre javasolt környezeti hatásokra optimalizált változat (2011) kőmű építés


mederanyag eltávolítás összesen bontásból

[m3]

[m3] mellékágak zárásainak megnyitása és a mellékág természetvédelmi célú kotrása

Vén-Duna


78 000



2 200

A mellékág frissvíz utánpótlásának, 2 200 vízellátásának javítása, vízátfolyás biztosítása iszapeltávoltás

A meglévő védett fajok és élőhelyek megtartása, illetve új élőhelyek kialakítása

Részletesebb iszapfelmérés a D változatban megadott mennyiség, egy becsült mennyiség

4 500

A mellékág frissvíz utánpótlásának, 2 800 vízellátásának javítása, vízátfolyás biztosítása iszapeltávoltás


Részletesebb iszapfelmérés a D változatban megadott mennyiség, egy becsült mennyiség


A 2007-es tanulmány nem tartalmazta (későbbi nemzeti parki kezdeményezés).

230 000 Kádár-Duna

mellékágak zárásainak megnyitása és a mellékág természetvédelmi célú kotrása

Szeremlei Duna

Szabadság-sziget

95 000

Iszapeltávoltás, a mellékégban megrekedő vízmennyiség növelése a meder mélyülése által

59 000 mellékágak zárásainak megnyitása és a mellékág 613 000 természetvédelmi célú kotrása 1 843 000

A főág és a mellékág közötti vízmegosztás megoldott. A mellékág rehabilitációja időközben LIFE projekt keretében megkezdődött 421 080

12

6 750

5 050

1.4 táblázat A főági beavatkozási helyek lehatárolása

Főági beavatkozási hely (vízjogi engedélyes dokumentáció szerint) Megnevezése Dömösi szűkület Dömösi gázló Visegrádi szűkület Vác I. és Vác II. szűkület Sződligeti szűkület Gödi gázló Árpád-hídi gázló Budafoki gázló Százhalombattai szűkület Dunafüredi szűkület Ercsi szűkület Kulcsi gázló Dunaújváros Kisapostagi szűkület Kisapostagi gázló Dunaföldvári gázlócsoport Solti felső gázló Solti alsó gázló Bölcskei szűkület Hartai jégmegállásra hajlamos hely Paksi szűkület Barákai gázló Kovácspusztai gázló Korpádi szűkület Koppányi szűkület Bajai szűkület és jégmegállásra hajlamos hely Sárospart 1. szűkületek Sárospart 2. szűkület és jégmegállásra hajlamos hely Szeremlei szűkület Mohácsi szűkület

13

Beavatkozási terület lehatárolás (fkm) 1701,2 - 1701,0 1698,9-1697,8 1694,6 - 1695,25 1683,053 - 1678,833 1675,564 - 1674,797 1668,429 - 1666,744 1653,108 - 1651,0 1639,110 - 1637,060 1623,726 - 1622,795 1619,125 - 1617,702 1616,936 - 1615,035 1591,770 - 1591,250 1582,971 – 1578,487 1570,115 - 1568,627 1567,516 - 1563,534 1561,546 - 1558,611 1558,450 - 1557,002 1556,042 - 1554,550 1551,5 - 1550,5 1548,0-1546,0 1530,5-1529,5 1522,0-1521,5 1.512,5-1.511,6 1493,9-1492,9 1483,1-1482,5 1480,1-1479,1 1475,5-1474,5 1472,5-1471,5 1469,0-1468,0 1451,6-1450,7

1.2 A kumulatív NATURA 2000 hatásbecslés lényege, helye és szerepe a tervezési folyamatban A biodiverzitás és a természetmegőrzés két legfontosabb EU jogszabálya a Madárvédelmi Irányelv (2009/147/EK) és az Élőhely-védelmi Irányelv (92/43/EC). Ezek érvényesítésének legfontosabb eszköze a Natura 2000 Hálózat, amely egyben az EU hozzájárulását is biztosítja az ENSz Biológiai Változatosságra vonatkozó Egyezménye „Visszaszámlálás 2010 (Countdown 2010)” célkitűzéseinek az eléréséhez. A Natura 2000 Hálózat részei a Natura 2000 területek, amelyek Különleges Madárvédelmi Területek és/vagy Különleges Természetmegőrzési Területek. A Natura 2000 területekre vonatkozó előírások megszabják azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a Natura 2000 területeken olyan beavatkozást végezzenek, amelynek negatív természeti hatása lehet (1.1 ábra):  „Amennyiben a természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának kedvezőtlen eredménye ellenére valamely elsődlegesen fontos, társadalmi vagy gazdasági jellegű közösségi érdekre figyelemmel - alternatív megoldás hiányában - mégis végre kell hajtani egy tervet vagy programot, a tagállam minden szükséges kiegyenlítő intézkedést megtesz a Natura 2000 hálózat általános egységességének megóvása érdekében. A tagállam az elfogadott kiegyenlítő intézkedésekről értesíti a Bizottságot.  Amennyiben az érintett természeti terület elsődleges fontosságú természetes élőhely típust foglal magában és/vagy veszélyeztetett faj élőhelyéül szolgál, kizárólag az emberi egészséggel, a közbiztonsággal vagy a környezet szempontjából elsődlegesen fontos előnyökkel kapcsolatos, továbbá - a Bizottság véleménye szerint - a közérdek kényszerítő indokain alapuló szempontokat lehet érvényesíteni.” (Élőhely-védelmi Irányelv, 6. cikkely 4. pont)  „A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon.”  „A felügyelőség a terv kidolgozója, illetve a beruházás engedélyese részére a Natura 2000 területek egységességének, valamint az élőhelyek és a fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, illetve elérése érdekében a várható kedvezőtlen hatással arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladat elvégzését írja elő az érintett vagy más területen.” A hatásbecslés során alkalmazandó lépéseket mutatja be az 1.2 ábra.

14

1.1 ábra: A 6(3) és (4) cikk szerinti eljárás folyamatábrája (a Bizottság 6. cikk módszertani útmutatója alapján)

A projekt közvetlen kapcsolatban van, vagy szükséges a hely természet megőrzési céljai végrejatásához?

1. szint: Előzetes vizsgálat

Nem

Igen

A tervezett projekt valószínűsíthetően jelentős hatással van az élőhelyre? Igen

Nem

2. szint: Natura 2000 Hatásbecslés Természetmegőrzési célok szerinti hatásbecslés A tervezett projekt újratervezése enyhítő intézkedésekkel vagy a projekt elveteset

Nem

Lehet arra következtetni, hogy a tervezett projektnek nincs káros hatása?

Igen

Nem Igen

Vannak alternatív megoldások? Nem

3. szint: Kivételek- 6.4 cikk

Található a területen kiemelt élőhely, vagy faj? Nem

Vannak kiemelt közérdekű, fontos okok?

Nem

Nem engedélyezhető

Igen

Igen

Vannak az emberi egészséggel, vagy biztonsággal kapcsolatos, illetve fontos környezeti hasznok?

Nem

Engedélyezhető egyéb fontos közérdekből, a Bizottsággal történő egyeztetést követően. Kompenzációs intézkedések szükségesek.

Igen

Engedélyezhető megfelelő kompenzációs intézkedésekkel és a Bizottság informálásával

forrás: EU Útmutató a belvízi vizi szállítás és NATURA 2000 kapcsolatáról

15

Engedélyezhető

1.2 ábra: A Natura 2000 Hatásbecslés során alkalmazandó lépések

A vizsgált terület lehatárolása

A NATURA 2000 helyek megőrzésére vonatkozó célkitűzések azonosítása

A becslés során figyelembe veendő élőhelyek és fajok meghatározása: A fajok és élőhelyek projekt tevékenységre való érzékenységének vizsgálata

Konzultációk: illetékes hatóságokkal és érintettekkel

Meglévő információk, adatsorok, vizsgálatok

Információk más tervekről és projektekről

A természetes élőhelyekre, fajokra, ökológiai rendszerre és funkciókra való hatások becslése

Megelőző és csökkentő intézkedések tervezése Monitoring tervezése

A helyek sértetlenségével kapcsolatos hatások meghatározása

forrás: EU Útmutató a belvízi vizi szállítás és NATURA 2000 kapcsolatáról

16

1.3

SKV-KHV-VKI 4.7 teszt és NATURA 2000 hatásbecslés

A fenntartható hajóút tervezéshez az EU szintjén (EC 2011.április) és a Duna vízgyűjtő szintjén (Platina 2010.július) készített legújabb és legfontosabb útmutatók szerint a hajóút paramétereit javító beavatkozások tervéhez – és így a Szob-déli országhatár szakaszon tervezett beavatkozások tervéhez – kapcsolódó döntésekhez, a szakaszon tervezett egész beavatkozás sorozatra SKV-t, az egyes beavatkozásokra, illetve beavatkozás csoportokra KHV-t kell végezni. Ezek részeként vagy mellékleteként a víztestekre VKI 4.7 tesztet, a NATURA 2000 területekre pedig NATURA 2000 hatásbecslést kell lefolytatni. Ezeket a vizsgálatokat iteratív módon kell végezni, figyelembe véve a vizsgálatok végzők kapcsolatait és egymásra gyakorolt hatásait.

1.3.1 A Szob-Déli országhatár között a hajóút paramétereit javító beavatkozás sorozatra készített terv Stratégiai Környezeti Vizsgálata A feladat megoldásával foglalkozó útmutatók és az interneten található külföldi példák alapján a VKI 4.7 tesztjéről, valamint az egész vizsgált Duna-szakaszra vonatkozó kumulatív NATURA2000 Hatásbecslésről készülő jelentés az SKV (Környezeti Értékelés) melléklete lesz, és az SKV-t lezáró Környezeti Értékelésbe a két jelentésnek a beavatkozásokkal kapcsolatos döntésekhez szükséges legfontosabb megállapításai kerülnek bele.

1.3.2

A Szob-Déli országhatár közötti beavatkozás sorozatra készített terv megvalósíthatóságának vizsgálata a VKI teszt és a Natura 2000 teszt elvégzésével

A hajóút paramétereinek javításához tervezett beavatkozások a vizek állapotára gyakorolt hatásairől a tervben igazolni kell azt, hogy ezek a hatások az EU vonatkozó irányelvei szerint elfogadható mértékűek, és hogy a tervező mindent megtett a kedvezőtlen hatások csökkentése illetve megszűntetése érdekében. A vizek állapotára vonatkozó előírásokat az EU Víz Keretirányelve és természetvédelmi irányelvei (a Madarak Irányelv és az Élőhelyek Irányelv) szabják meg. Az irányelvekben megfogalmazott előírások betartásának legfontosabb ellenőrző eszközei az új infrastrukturális beruházások esetén a VKI 4.7 teszt és a Natura 2000 Hatásbecslés (amely a Madarak Irányelv és az Élőhelyek Irányelv előírásainak betartását ellenőrzi). Ezek az irányelvek különböző módokon védik a vizek állapotát. Ezért össze kell egyeztetni az irányelvek alapján megfogalmazott célkitűzéseket és az elérésükhöz tervezett intézkedéseket. Ehhez ismerni kell az irányelvek közötti kapcsolatot. Ezzel foglalkozik az Európai Bizottság Környezeti Főigazgatósága által készíttetett magyarázó dokumentum (European Commission DG Environment, 13 November 2009). A dokumentumnak a dunai hajóút paramétereit javító beavatkozások tervezésében figyelembe veendő legfontosabb megállapításait foglalja össze az 1.1. melléklet. A tervezett beavatkozásokra, illetve beavatkozás csoportokra Környezeti Hatásvizsgálatok készültek, amelyekbe beépítették a NATURA 2000 hatásbecsléseket. A hatásbecslések készítése óta a tervezők részletes megfigyeléseket végeztek a halpopulációra és a vízi makrogerinctelenekre vonatkozóan. Ezek alapján megvizsgálták azt, hogy az új megfigyelések miatt kell-e valamit változtatni a korábban készült hatásbecslések eredményeiben. A Hatásbecslések készítése óta megváltozott a NATURA 2000 területekre vonatkozó jogszabály is. Ennek a hatásait is figyelembe kellett venni. A legfontosabb feladat az egyes beavatkozási helyekre vagy csoportokra készített NATURA2000 hatásbecslések kiegészítése volt az esetleges kumulatív hatások vizsgálatával. Az egész vizsgált Duna szakaszra tervezett beavatkozás sorozatra vonatkozó kumulatív NATURA2000 Hatásbecslésről jelentést kellett készíteni, különös tekintettel a kumulatív hatásokra, a Szob – Déli országhatár közötti szakaszon és a kapcsolódó Duna17

szakaszokon. Különös figyelemmel foglalkoztak a VKI 4.7 teszt és a NATURA 2000 hatásbecslés kapcsolatával és szem előtt tartották a kétféle teszt közötti hasonlóságot és különbségeket. Ezekre a jelentésben felhívják a figyelmet. A fenntartható hajóút tervezésre vonatkozó legfontosabb útmutatók és az interneten található külföldi példák alapján szerzők azt javasolják, hogy az SKV-nek legyen melléklete az érintett víztestek VKI 4.7 tesztjéről, valamint az egész vizsgált Duna-szakaszra vonatkozó kumulatív NATURA2000 Hatásbecslésről készülő jelentés, és az SKV-t lezáró Környezeti Jelentésbe a két jelentésnek a beavatkozásokkal kapcsolatos döntésekhez szükséges legfontosabb megállapításai kerüljenek bele. A VKI 4.7 tesztről és a Natura2000 hatásbecslésről készülő jelentés javaslatokat tesz arra, hogy milyen megállapítások és ajánlások kerüljenek bele az SKV Környezeti Értékelésbe. A fenntartható hajóút tervezéshez kidolgozott Kézikönyv (ICPDR 2010) rámutat arra, hogy politikák, stratégiák és országos jelentőségű tervek esetén SKV-t kell lefolytatni, egy-egy folyószakaszra vonatkozó projektek esetén pedig KHV-t. A Kézikönyv megállapítja, hogy sokszor nehéz megállapítani azt, hogy milyen típusú vizsgálatot kell végezni, mert ezt sok tényező befolyásolja. Általánosságban megállapítja, hogy a hajóút fejlesztés tervezésekor mindkét módszer alkalmazására szükség lehet és arra is utal, hogy a VKI 4.7 tesztet és az Élőhely-védelmi Irányelvben előírt vizsgálatokat mindkét esetben el kell végezni. Arra is figyelmeztet, hogy könnyen előfordulhat az, hogy a részletes tervezés során a tesztek más eredményt adnak, mint korábban. Általánosságban utal arra a Kézikönyv, hogy a VKI 4.7 teszt és az Élőhely-védelmi Irányelv alapján végzett teszt, illetve annak eredményei mindig részei kell, hogy legyenek a hatásvizsgálati folyamatnak. A Kézikönyv összefoglalója az SKV és a KHV szerepéről és alkalmazásának módjáról a hajóút paramétereinek javításához szükséges beavatkozások tervezésében igazolta azt az alapkoncepciót és módszert, amelyet VITUKI és az általa vezetett konzorcium alkalmazott. Többek között rámutat arra, hogy a tervváltozatok közül általában csak a részletes tervek kidolgozása után lehet választani, mert korábban nem állnak rendelkezésre a választáshoz szükséges adatok.

1.4

A kumulatív hatásbecslés végrehajtásának módszertana

Szerzők az interneten elérhető, a kumulatív vizsgálatokkal általánosságban foglalkozó útmutatók közül, a Kanadai Környezeti Vizsgálati Hivatal által ajánlott útmutatót találták a gyakorlati alkalmazásra legalkalmasabbnak: CEA WG - AXYS (February 1999): Cumulative Effects Assessment Practicioners Guide, Prepared by: Cumulative Effects Assessment Working Group – AXYS Environmental Consulting Ltd.; Prepared for: Canadian Environmental Assessment Agency Az Útmutató legfontosabb része az 5. fejezet, amely őszinte és reális képet ad a kumulatív hatások vizsgálatának helyzetéről, és hasznos alapelveket és tanácsokat fogalmaz meg a vizsgálat elvégzéséhez. Fontosak az elfogadható kumulatív hatásvizsgálat kritériumai és az ellenőrző lista is. Az Útmutatóban megfogalmazott kulcskérdések, megállapítások, ellenőrző kérdések és ajánlások jó alapot jelentenek a hatásvizsgálatok végzéséhez. Szerzők fontosnak tartják az Útmutató bevezetőjében megfogalmazott őszinte megállapítást arról, hogy a kumulatív hatások vizsgálatának módszertana folyamatosan fejlődik, sok még a tisztázatlan kérdés, a projektek tervezése azonban folyik, és így a jelenlegi ismereteink szerinti legjobb gyakorlatot (vagy

18

szerényebben, a kialakulóban lévő jó gyakorlatot) kell alkalmazni. Ehhez az útmutató segítséget ad. Az Európai Unióban is készült egy útmutató a kumulatív hatások vizsgálatához: Walker – Johnston (May 1999): Guidelines for the Assessment of Indirect and Cumulative Impacts as well as Impact Interactions, EC DG XI Az EU Útmutató jelentős mértékben felhasználja a feladat megoldásához különböző országokban készült útmutatók ajánlásait, a tárgyalt módszertan gyakorlati alkalmazásához azonban nem ad olyan jó segítséget, mint a kanadai útmutató. 2.

A HAJÓÚT PARAMÉTEREINEK JAVÍTÁSÁHOZ TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK VÁRHATÓ HATÁSAI A NATURA2000 JELÖLŐ FAJOKRA ÉS ÉLETTERÜKRE

A kumulatív hatások vizsgálatához közreadott útmutatók ajánlásai alapján első lépésben szerzők elkészítették az egyes beavatkozások, illetve beavatkozási hely csoportok várható hatásainak a listáját a környezeti hatásvizsgálati tanulmányokban ismertetett Natura2000 hatásbecslések alapján (2.1. táblázat). A következő lépésben a 2.2 táblázatban összefoglalták a hatásbecslésekben javasolt intézkedéseket a beavatkozások kivitelezése illetve működése során esetleg jelentkező negatív hatások megelőzésére. A vízi makrogerinctelenek és a halak esetén a hatásbecslések felhívták a figyelmet olyan bizonytalanságokra, amelyek kedvezőtlen esetben azt jelenthetik, hogy a beavatkozásoknak negatív hatásai lesznek a Natura 2000 jelölőfajokra, illetve az életterükre. Ezért a VITUKI Hirobiológiai Laboratóriuma nagyszámú mintavételt és elemzést végzett a bizonytalanságok eloszlatása érdekében.

19

2.1. táblázat Várható hatások összegzése a hatásbecslési dokumentumok alapján Tervezett beavatkozások helyszíne 01. Dömösi szűkület 1701,0-1700,0 fkm

02. Dömösi gázló 1698,9-1697,8 fkm

03. Visegrádi szűkület 1695,1-1694,8 fkm

Várható hatások - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló – „Az elmúlt évek kutatásai nem igazolták jelenlétét. A kotrás populációs szinten nem okoz jelentős káros hatást az esetlegesen előforduló állományra.” - Halak: leánykoncér, balin, halványfoltú hüllő, selymes durbincs, magyar bucó - „A mederanyag Dömösi gázlói balparti elhelyezése idejének korlátozását javasoljuk a tárgyév márciustól június végéig terjedő időszakában, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt. A kivitelezéssel járó műszaki tevékenységek semmi esetre se érintsék a beavatkozás hatásterületének jobb partján húzódó természetes élőhelyeket, hogy az ottani őshonos és védett fajok állományi ne sérülhessenek.” - Kétéltűek, hüllők: kockás sikló, kecskebéka – „A mederanyag balpart közeli elhelyezése a Dömösi gázló rendezése során kialakított szűkítőmű mögött az egyedeket elvben károsíthatják, zavarhatják, de ez populációs szinten nem jár jelentős hatással. Időbeni korlátozást az esetlegesen fennálló kismértékű negatív hatások miatt tavasztól őszig javaslunk.” - Madarak: kárókatona, kerceréce, vándorsólyom, kis bukó, nagy bukó – „Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a tervezési területen november 1. és június 30. között, mert ellenkező esetben a kimutatott fajokra nézve zavaró hatás lép fel.” - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, garda, halványfoltú hüllő, selymes durbincs, magyar bucó – „A potenciálisan jelenlévő reofil jelölő fajok állományainak kímélete, zavarásának elkerülése érdekében a beruházást a szaporodási időszak után, a nyugalmi időszak megkezdése előtt, kb. július 1. – november 1. közötti időszakban indokolt elvégezni.” - Madarak: vándorsólyom, jégmadár, fekete harkály, örvös légykapó – „A fajokra a tevékenység alkalmi, kismértékű zavarást gyakorolhat, ezért a költés biztonsága érdekében javasolt a munkálatokat a fészkelési időszakon kívül (lehetőleg július és október között) végezni.” - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló – „2005. év óta a beavatkozási területről és a beavatkozás hatásterületéről nincs előfordulási adata a fajnak, azonban potenciálisan előfordulhat. A kotrás populációs szinten nem okoz jelentős káros hatást az esetlegesen előforduló állományra. Javasolható, hogy a kivitelezéssel járó műszaki tevékenység minél kisebb térbeni kiterjedésű legyen, hiszen a kisvízi időszakban a parthoz közeli zónában védett fajok élnek. Ez kiemelten fontos a kotrási anyag tervezett bal parti (Dömösi gázló szűkítőműve mögötti) elhelyezésekor.” - Halak: dunai ingola, leánykoncér, halványfoltú hüllő, selymes durbincs, magyar bucó – „A mederanyag Dömösi gázlói balparti elhelyezése idejének korlátozását javasoljuk a tárgyév márciustól június végéig terjedő időszakában, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt. A kivitelezéssel járó műszaki tevékenységek semmi esetre se érintsék a beavatkozás hatásterületének jobb partján húzódó természetes élőhelyeket, hogy az ottani őshonos és védett fajok állományai ne sérülhessenek.” - Kétéltűek, hüllők: kockás sikló, kecskebéka – „A mederanyag balpart közeli elhelyezése a Dömösi gázló rendezése során kialakított szűkítőmű mögött az egyedeket elvben károsíthatják, zavarhatják, de ez populációs szinten nem jár jelentős hatással. A mederanyag elhelyezésére vonatkozóan időbeni korlátozást az esetlegesen fennálló kismértékű negatív hatások miatt tavasztól őszig javaslunk.” - Madarak: kárókatona, kerceréce, nagy bukó, kis bukó, darázsölyv, fekete gólya, barna rétihéja, hamvas küllő, fekete harkály, közép fakopáncs, örvös légykapó, tövisszúró gébics, vándorsólyom – „Az átvonuló és telelő vízimadárfajok tekintetében, a jelentős zavaró hatás elkerülése érdekében a november és június közötti periódust mindenképpen kerülni kell a kivitelezés során.” 20

Tervezett beavatkozások helyszíne 04. Váci szűkület 1680,5-1679,8 fkm

05. Sződligeti szűkület 1675,5-1675,0 fkm

06. Gödi gázló 1667,4-1666,7 fkm

Várható hatások - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló – „A tervezett beruházás a jelölő fajra – az élőhelyén végzett kotrás miatt – jelentős negatív hatást gyakorol. A negatív hatás márciustól júliusig tartó időkorlátozással tolerálható mértékre csökkenthető. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre. Torda szigeti mellékági áttöltést teljesen el kell távolítani.” - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, halványfoltú hüllő, szivárványos ökle, réticsík, selymes durbincs, magyar bucó – „Állományaikra a beruházás kismértékben negatív hatással lehet, amennyiben az a márciustól június végéig tartó időszakban kerül kivitelezésre. Javasolt kivitelezési tilalmi idő március elejétől június végéig. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre.” - Madarak: kárókatona, vetési lúd, kerceréce, nagy bukó, kis bukó – „A vonuló és telelő vízimadárfajokat a tervezett tevékenység elsősorban a zavarással veszélyeztetheti, a madárfajok háborítatlansága érdekében a munkálatok november 1. és március 31. közötti időbeli korlátozásának előírását javasoljuk.” - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló – „A tervezett kotrási területeken védett makrogerinctelen fajokat nem detektáltunk, s az itt élő állományok csekély nagyságúak, valamint természetes úton történő utánpótlásuk lehetősége fennáll. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlényegyüttesekre.” - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, garda, halványfoltú hüllő, selymes durbincs, magyar bucó – „A reofil jelölő fajok populációi esetében a beruházás kismértékben negatív hatással lehet, amennyiben az a márciustól június végéig tartó időszakban kerül kivitelezésre. Javasolt kivitelezési tilalmi idő március elejétől június végéig. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre.” - Madarak: kárókatona, kerceréce, nagy bukó, kis bukó – „Az átvonuló és telelő vízimadárfajok tekintetében, a jelentős zavaró hatás elkerülése érdekében a november és március közötti periódust kerülni kell a kivitelezések zajos fázisainak végzése során.” - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló – „A meder középső területén védett makrogerinctelen fajokat nem detektáltunk, az itt élő állományok csekély nagyságúak, és természetes úton történő utánpótlásuk lehetősége fennáll. Javasoljuk azonban operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlényegyüttesekre.” - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, garda, halványfoltú hüllő, selymes durbincs, magyar bucó – „A reofil jelölő fajok populációi esetében a beruházás kismértékben negatív hatással lehet, amennyiben az a márciustól június végéig tartó időszakban kerül kivitelezésre. Javasolt kivitelezési tilalmi idő március elejétől június végéig. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre.” - Madarak: kárókatona, kerceréce, nagy bukó, kis bukó – „Az átvonuló és telelő vízimadárfajok tekintetében, a jelentős zavaró hatás elkerülése érdekében a november és március közötti periódust kerülni kell a kivitelezések zajos fázisainak végzése során.”

21

Tervezett beavatkozások helyszíne 07. Árpád hídi gázló 1653,0-1651,8 fkm

08. Budafoki gázló 1638,7-1637,3 fkm 09. Százhalombattai szűkület 1623,7-1622,8 fkm

10.-11. Dunafüredi szűkület 1619,1-1617,7 fkm Ercsi szűkület 1616,9-1615,0 fkm

12. Kulcsi gázló 1590,7-1590,1 fkm

Várható hatások - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló – „Közvetlenül a beavatkozási területen lévő két kereszt-szelvényben nem találtunk védett makrogerinctelen fajokat. A jövőben javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre.” - Halak: balin, garda, halványfoltú hüllő, márna, széles durbincs, selymes durbincs, magyar bucó – „A mederszabályozás és a kivitelezésével járó munkák károsan nem befolyásolják a természetes partok és a kövezések halállományait, amennyiben azokat a szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt a március-június közötti időszakban).” - Halak: leánykoncér, balin, garda, halványfoltú hüllő, márna, széles durbincs, selymes durbincs, magyar bucó, német bucó – „A mederszabályozás és a kivitelezésével járó munkák károsan nem befolyásolják a természetes partok halállományait, amennyiben azokat a szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt a március-június időszakban).” - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló –„Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre. Az operatív monitoring a hajóútjavítástól függetlenül javasolható tevékenység.” - Halak: leánykoncér, balin, halványfoltú hüllő, márna, széles durbincs, selymes durbincs, tarka géb, magyar bucó, német bucó – „A mederszabályozás és a kivitelezésével járó munkák károsan nem befolyásolják a természetes partok és a kövezések halállományait, amennyiben azokat a szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt a március-június közötti időszakban). Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre.” - Kétéltűek, hüllők: vöröshasú unka, mocsári teknős – „Jelen projekt tervezett építési munkái (kotrások) időszakosan jelenthetnek egyed szintű zavarást a Duna parti övezetében előforduló fajok egyedeire. Ezek a munkák azonban várhatóan nem jelentenek populációs szintű hatást egyetlen fajra sem.” - Madarak: kárókatona – „A hatásterület madárfajai közül a tervezett tevékenység érintheti a kárókatona állományát. Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a hatásterületen november 1. és február 28. között." - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló –„A hajóút rendezése céljából végrehajtott mederrendezés kismértékű hatással lesz a makrozoobenton állományra. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre.” - Halak: balin, leánykoncér, halványfoltú hüllő, selymes durbincs, széles durbincs, tarka géb, magyar bucó, német bucó – „A mederszabályozás és a kivitelezésével járó munkák károsan nem befolyásolják a természetes partok és a kövezések halállományait, amennyiben azokat a szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt a március-június közötti időszakban). Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre.” - Madarak: kárókatona – „A hatásterület madárfajai közül a tervezett tevékenység érintheti a kárókatona állományát. Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a hatásterületen november 1. és február 28. között." - Halak: leánykoncér, balin, garda, halványfoltú hüllő, márna, széles durbincs, selymes durbincs, magyar bucó, német bucó, vágó csík – „A mederszabályozás és a kivitelezésével járó munkák károsan nem befolyásolják a terület halállományait, amennyiben azokat a 22

Tervezett beavatkozások helyszíne

13. Dunaújvárosi gázló 1583,0-1578,5 fkm

14.-15. Kisapostagi szűkület 1570,1-1568,6 fkm Kisapostagi gázló 1567,5-1563,5 fkm

16-18. Dunaföldvári gázló és jégmegállásra hajlamos hely 1561,0-1559,7 fkm Solti gázló 1558,5-1557,5 fkm Solti (alsó) gázló 1555,8-1554,8 fkm

Várható hatások szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt a március-június időszakban).” - Madarak: sarki búvár, kis kárókatona, nagy kócsag, rétisas – „A vonuló és telelő vízimadárfajokat a tervezett tevékenységek elsősorban a zavarással veszélyeztethetik. Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a hatásterületen november 1. és február 28. között.” - Halak: leánykoncér, balin, halványfoltú küllő, selymes durbincs, márna, magyar bucó, német bucó – „A mederszabályozás és a kivitelezésével járó munkák nem befolyásolják károsan a terület halállományait, amennyiben azokat a szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt március-június időszakban).” - Madarak: kis kárókatona, nagy kócsag, rétisas – „Madárvédelmi szempontból az itt telelő vízimadárfajok telelésének háborítatlansága érdekében a munkálatok november 1. és február 28. közötti időbeli korlátozásának előírását javasoljuk.” - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló – „A mellékág végigkotrását a viszonylag természetközeli állapotok miatt nem javasoljuk. Támogatjuk az „A” verzió kivitelezését.” - Halak: leánykoncér, balin, garda, halványfoltú küllő, márna, selymes durbincs, német bucó, vágó csík – „A mederszabályozás és a kivitelezésével járó munkák nem befolyásolják károsan a terület halállományait, amennyiben azokat a szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt március-június időszakban).” - Madarak: kis kárókatona, nagy kócsag – „Madárvédelmi szempontból az itt telelő vízimadárfajok telelésének háborítatlansága érdekében a munkálatok október 1. és február 28. közötti időbeli korlátozásának előírását javasoljuk.” - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, széles durbincs, selymes durbincs, magyar bucó, német bucó – „Törekedni kell a beavatkozások minimalizálására, ill. azok kivitelezése nem javasolt a szaporodási időszakban és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási periódus alatt (március-június).” - Kétéltűek, hüllők: dunai tarajosgőte, vöröshasú unka - „A Solti- és a Kéményesi-mellékág rehabilitációja esetén, a kotort mederiszap lerakási helyein nem zárható ki előfordulásuk, egyed szintű pusztulásuk, a populációk természetvédelmi helyzetét ez várhatóan nem rontja. Indokolt időbeli korlátozás előírása március 15 és június 30 között. A korlátozás időtartamának csökkentése a beavatkozást megelőző aktuális felméréssel, a korlátozás konkrét szaporodó helyekre szűkítésével megoldható.” - Madarak: kis kárókatona, kis kócsag, nagy kócsag, barna kánya, rétisas – „Madárvédelmi szempontból az itt telelő vízimadárfajok telelésének háborítatlansága érdekében a munkálatok november 1. és június 30. közötti időbeli korlátozásának előírását javasoljuk.”

23

Tervezett beavatkozások helyszíne 19-20. Bölcskei szűkület 1551,5-1551,4 fkm Hartai jégmegállásra hajlamos hely 1548,0-1546,0 fkm

21. Paksi szűkület 1530,5-1529,5 fkm

22. Barákai gázló 1522,0-1521,5 fkm

Várható hatások - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló – „Mivel a beavatkozás területén és a hatásterületén nem, csak a hatásterület közelében (de azon kívül) fordul elő, ezért a beavatkozás hatásterületén belül potenciálisan előforduló állomány csökkenés nélkül képes elviselni a beavatkozás hatásait. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre” - Halak: leánykoncér, balin, garda, halványfoltú küllő, selymes durbincs, magyar bucó, német bucó – „A beavatkozási munkálatok idejének korlátozását javasoljuk a tárgyév márciustól június végéig terjedő időszakában, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre.” - Madarak: kerceréce, kárókatona, kis bukó, jégmadár, fekete harkály, örvös légykapó – „Madárvédelmi szempontból a jelentős zavaró hatás elkerülése érdekében a munkálatok november és június közötti időkorlátozásának előírása javasolt.” - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló – „Javasoljuk, hogy a kivitelezéssel járó víziforgalmi tevékenység minél kisebb térbeni kiterjedésű legyen, hiszen a kisvízi időszakban a parthoz közeli zónában védett fajok lehetnek jelen. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre.” - Halak: dunai ingola, balin, garda, halványfoltú küllő, márna, selymes durbincs, magyar bucó, német bucó – „A beavatkozási munkálatok idejének korlátozását javasoljuk a tárgyév márciustól június végéig terjedő időszakában, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre.” - Madarak: kerceréce, kárókatona, tőkés réce – „Madárvédelmi szempontból javasolt a zavaró hatás elkerülése érdekében a munkálatok november 1. és június 30. közötti időkorlátozása.” - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló – „Kompenzációs javaslatként felmerülhet olyan vízi gerinctelen fajok relokációja, amelyek korábban előfordultak a hatásterületen, de mostanra megszűntek.” - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, halványfoltú küllő, selymes durbincs, magyar bucó – „A beavatkozási munkálatok idejének tiltását javasoljuk a november 1-től július 15-ig terjedő időszakban, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt, valamint a nyugalmi és vermelési időszak miatt.” - Kétéltűek, hüllők: kockás sikló, kecskebéka – „A jelenlegi élőhelyi adottságok és a tervezett beavatkozások várható hatása alapján a projekt ezen a helyszínen nagy valószínűséggel nem okoz számottevő negatív hatást a kétéltűek és hüllők populációiban. Térbeni korlátozásként a parti övezet zavartalanságának érdekében a műszaki kivitelezés, deponálás lehetőség szerinti csökkentése lehet indokolt..” - Madarak: kerceréce, kárókatona, barna kánya, fekete harkály, örvös légykapó – „Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a tervezési területen november 1. és június 30. között. A hullámtéri erdők károsodását el kell kerülni, azokon munkaterület, felvonulási hely létesítése esetlegesen sem lehet.”

24

Tervezett beavatkozások helyszíne 23-24. Kovácspusztai gázló 1512,5-1511,6 fkm Siótorok jégmegállásra hajlamos hely 1499,0-1497,0 fkm

25. Korpádi szűkület 143,9-1492,9 fkm

26-27. Koppányi szűkület 1483,1-1482,5 fkm Bajai szűkület 1480,0-1479,5 fkm és jégmegállásra hajlamos hely 1482,0-1480,0 fkm

Várható hatások - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, halványfoltú küllő, selymes durbincs, magyar bucó – „A beavatkozási munkálatok idejének tiltását javasoljuk a november 1-től július 15-ig terjedő időszakban, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt, valamint a nyugalmi és vermelési időszak miatt. A Kovácspusztai gázló beavatkozási terület bal partjának és a Siótoroki jégmegállásra hajlamos hely beavatkozási terület jobb partjának védelme szintén indokolt a ritka és fokozottan védett fajok jelenléte miatt.” - Madarak: fekete gólya, rétisas, sarki búvár, tőkés réce, kis bukó, nagy bukó, jégmadár, kerceréce, kárókatona, barna kánya, fekete harkály, örvös légykapó – „Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a tervezési területen október 1. és június 30. között, valamint a tevékenységek semmilyen formában ne érintsék a hullámtéri erdőterületeket.” – Nemzetközi jelentőségű madárélőhely - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló – „Kompenzációs javaslatként felmerülhet olyan vízi gerinctelen fajok relokációja, amelyek korábban előfordultak a hatásterületen, de mostanra megszűntek.” - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, garda, halványfoltú küllő, selymes durbincs, széles durbincs, vágódurbincs, magyar bucó, szivárványos ökle – „A beavatkozási munkálatok idejének tiltását javasoljuk a tárgyév november 1-től július 15-ig terjedő időszakban, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt, valamint a nyugalmi és vermelési időszak miatt.” - Madarak: fekete gólya, rétisas, tőkés réce, barátréce, kis bukó, nagy bukó, jégmadár, kerceréce, fekete harkály, örvös légykapó – „Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a tervezési területen november 1. és június 30. között, valamint a tevékenységek semmilyen formában ne érintsék a hullámtéri erdőterületeket.” – Nemzetközi jelentőségű madárélőhely - Vízi makrogerinctelenek: sárgalábú folyami szitakötő, kecskerák – Vén Duna: „Kerülni kell a márciustól júniusig tartó kotrási beavatkozást. Ugyanakkor a javuló vízellátás a mellékág mint élőhely javulását hozza. Javasoljuk, hogy a kivitelezéssel járó víziforgalmi tevékenység minél kisebb térbeni kiterjedésű legyen, hiszen a kisvízi időszakban a parthoz közeli zónában védett fajok lehetnek jelen. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre.” - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, halványfoltú küllő, selymes durbincs, magyar bucó – „A beavatkozási munkálatok idejének korlátozását javasoljuk a márciustól június végéig terjedő időszakban, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre.” - Madarak: fekete gólya, rétisas, sarki búvár, tőkés réce, barátréce, kis bukó, nagy bukó, jégmadár, kerceréce, kárókatona, barna kánya, fekete harkály, örvös légykapó – „Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a tervezési területen november 1. és június 30. között, valamint a tevékenységek semmilyen formában ne érintsék a hullámtéri erdőterületeket.” – Nemzetközi jelentőségű madárélőhely

25

Tervezett beavatkozások helyszíne 28-30. Sárospart I szűkület 1475,5-1474,5 fkm Sárospart II szűkület 1472,6-1471,0 fkm és jégmegállásra hajlamos hely 1472,0-1476,0 fkm Szeremlei szűkület 1469,0-1468,0 fkm 31. Mohácsi szűkület 1451,6-1450,7 fkm

Várható hatások - Halak: leánykoncér, balin, garda, halványfoltú küllő, márna, selymes durbincs, széles durbincs, magyar bucó – „Sárospart 1., 2. és a Szeremlei szűkület esetében javasoljuk a beavatkozások idejének korlátozását a tárgyév márciustól június végéig terjedő időszakában, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése, illetve november 01 és március 01 között a téli nyugalmi időszak miatt. A Kádár Duna esetében javasoljuk a keresztgát megnyitását, amellyel a mellékág vízterei, vízi élőhelyei újra tartósabb összeköttetésbe kerülnének a főággal. Az összeköttetés hosszú távú biztosításával a mellékág újra szerepet kapna a dunai halállomány sokszínűségének fennmaradásában és a megújulásában.” - Madarak: nagy kócsag, kis kócsag, fekete gólya, rétisas, kerecsensólyom, sarki búvár, tőkés réce, barátréce, kis bukó, nagy bukó, jégmadár, kerceréce, kárókatona, barna kánya, fekete harkály, örvös légykapó – „Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a tervezési területen november 1. és június 30. között, valamint a tevékenységek semmilyen formában ne érintsék a hullámtéri erdőterületeket.” – Nemzetközi jelentőségű madárélőhely - Vízi makrogerinctelenek: vízicsiga (Borysthenia naticina), folyami szitakötők (Gomphus vulgatissimus és G. flavipes), kecskerák – „A kotrással és anyagvisszahelyezéssel a közvetlen környezetükben élő állatok egyedei károsodhatnak a munkálatok során, azonban a munkaterület kis kiterjedésére tekintettel ennek hatása elenyésző. Javasoljuk, hogy a kivitelezéssel járó víziforgalmi tevékenység minél kisebb térbeni kiterjedésű legyen, hiszen a kisvízi időszakban a parthoz közeli zónában védett fajok lehetnek jelen. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre.” - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, halványfoltú küllő, széles durbincs, selymes durbincs, magyar bucó, német bucó – „A beavatkozási munkálatok idejének korlátozását javasoljuk márciustól június végéig terjedő időszakban, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre.” - Madarak: tőkés réce, kárókatona, jégmadár, fekete harkály, örvös légykapó – „Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a tervezési területen november 1. és június 30. között.”

26

2.2. táblázat Javaslatok és várható hatások összegzése a hatásbecslési dokumentumok alapján Gerinctelenek Tervezett beavatkozások helyszíne 01. Dömösi szűkület 1701,0-1700,0 fkm 02. Dömösi gázló 1698,9-1697,8 fkm 03. Visegrádi szűkület 1695,1-1694,8 fkm 04. Váci szűkület 1680,5-1679,8 fkm 05. Sződligeti szűkület 1675,5-1675,0 fkm 06. Gödi gázló 1667,4-1666,7 fkm 07. Árpád hídi gázló 1653,0-1651,8 fkm 08. Budafoki gázló 1638,7-1637,3 fkm 09. Százhalombattai szűkület 1623,7-1622,8 fkm 10.-11. Dunafüredi szűkület 1619,1-1617,7 fkm Ercsi szűkület 1616,9-1615,0 fkm 12. Kulcsi gázló 1590,7-1590,1 fkm 13. Dunaújvárosi gázló 1583,0-1578,5 fkm 14.-15. Kisapostagi szűkület 1570,1-1568,6 fkm Kisapostagi gázló 1567,5-1563,5

Szárazföldi makrogerinctelenek

Vízi makro-gerinctelenek

-

-

-

-

-

- a kivitelezési tev. minél kisebb térbeni kiterjedésű legyen - o.m. - Torda szigeti mellékági áttöltést teljesen el kell távolítani - o.m. +a mellékági vízellátást javító beavatk. pozitív hatású lehet

- o.m. - időkorlát: márc.1-jún. 30.

Madarak

Emlősök

- mederanyag bal parti elhelyezésének - időbeli korlát: nov.1-jún. 30. idöbeli korlátozása tavasztól - őszig

-

- időbeli korlát: nov.1-jún. 30.

-

-

- mederanyag bal parti elhelyezésének - időbeli korlát: nov.1-jún. 30. idöbeli korlátozása tavasztól - őszig - időbeli korlát: nov.1-márc. 30.

-

-

- időbeli korlát: nov.1-márc. 30.

-


-

- időbeli korlát: nov.1-márc. 30.

-


-

-

-

- időkorlát: márc.1-jún. 30.

-

-

-

- o.m. - időkorlát: márc.1-jún. 30. - időszakos zavarás, de nem jelentős

- időbeli korlát: nov.1-febr. 28

-


-


-


-


-


-


-

- mellékág végigkotrása nem javasolt, - időkorlát: márc.1-jún. 30. „A” verzió jav.

-

- időbeli korlát: okt.1-febr. 28.

-

- o.m.

-

- o.m.

-

- o.m. hajóútjavítástól függetlenül

-

- o.m.

-

-

-

-

-

- mederanyag bal parti elhelyezésének időbeli korlátozása márc.1-jún. 30. - időbeli korlátozás: márc.1-jún. 30. - időkorlát: márc.1-jún. 30.

Kétéltűek, hüllők


-

-

Halak

27

Gerinctelenek Tervezett beavatkozások helyszíne 16-18. Dunaföldvári gázló és jégmegállásra hajlamos hely 1561,0-1559,7 fkm Solti gázló 1558,5-1557,5 fkm Solti (alsó) gázló 1555,8-1554,8 fkm 19.-20. Bölcskei szűkület 1551,5-1551,4 fkm Hartai jégmegállásra hajlamos hely 1548,0-1546,0 fkm 21. Paksi szűkület 1530,5-1529,5 fkm 22. Barákai gázló 1522,0-1521,5 fkm 23.-24. Kovácspusztai gázló 1512,5-1511,6 fkm Siótorok jégmegállásra hajlamos hely 1499,0-1497,0 fkm 25. Korpádi szűkület 1493,9-1492,9 fkm 26-27. Koppányi szűkület 1483,1-1482,5 fkm Bajai szűkület 1480,0-1479,5 fkm és jégmegállásra hajlamos hely 1482,0-1480,0 fkm 28-30. Sárospart I szűkület 1475,5-1474,5 fkm Sárospart II szűkület 1472,6-1471,0 fkm és jégmegállásra hajlamos hely 1472,0-1476,0 fkm Szeremlei szűkület 1469,0-1468,0 fkm 31. Mohácsi szűkület 1451,6-1450,7 fkm

Szárazföldi makrogerinctelenek

Halak

Vízi makro-gerinctelenek -


Kétéltűek, hüllők

Madarak

Emlősök

- időkorlát: márc. 15-jún.30.


-

-

- o.m.


-


-

- o.m.


-


-

-

- kompenzációs javaslat a vízi gerinctelen fajok relokációja

- időkorlát: nov.1-júl. 15. - időkorlát: nov.1-júl. 15.

-

- kompenzációs javaslat a vízi - időkorlát: nov. 1- júl. 15. gerinctelen fajok relokációja - o.m. +javuló vízell. a mellékág, mint - o.m. - időkorlát: márc.1-jún. 30. élőhely javulása

parti övezetre a műszaki kivit., - térbeli korlát: hullámtéri erdő deponálás térbeli korlátozása időbeli korlát: nov.1-jún. 30. +a szabályozási művek hatása a parti - időbeli korlát: okt.1-jún. 30. övezetben lévő fajokra kedvező lehet

-

+a szabályozási művek hatása a parti - időbeli korlát: nov.1-jún. 30. övezetben lévő fajokra kedvező lehet - térbeli korlát: hullámtéri erdő időbeli korlát: nov.1-jún. 30.

-

-

-

-

- keresztág megnyitása időkorlát: márc.1-jún. 30. -

-

-

- térbeli korlát: hullámtéri erdő időbeli korlát: nov.1-jún. 30.

-

-


-

-

- o.m. - a kivitelezési tev. minél kisebb - o.m. - időkorlát: márc.1-jún. 30. térbeni kiterjedésű legyen

o.m.= Javasolt operatív monitoringgal nyomon követni a Duna ökológiai változásait az adott fajok szempontjából

28

3.

A HAJÓÚT PARAMÉTEREINEK JAVÍTÁSÁHOZ TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK VÁRHATÓ KUMULATÍV HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE

A hajóút paramétereit javító beavatkozások várható rövidebb és hosszabb távú hatásainak értékeléséhez a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során használt értékelés eredményével összemérhető módon értékelni kellett az érintett víztestek jelenlegi állapotát és meg kellett becsülni a beavatkozások alkalmazásának rövid távú és hosszú távú hatásait a vizek állapotára. A tervezett beavatkozások, illetve beavatkozás csoportok környezeti hatásvizsgálatokhoz szükséges vizsgálatok jelentős részét és a kumulatív, az egész érintett Duna szakaszra vonatkozó Natura2000 hatásbecsléshez szükséges további nagy mennyiségű helyszíni vizsgálatot és azok eredményeinek értékelését is a VITUKI Hidrobiológia Laboratóriuma végezte Dr.Csányi Béla vezetésével. Nevezett a vizsgálatokban felhasználta az állapotértékelésben a Duna teljes hosszán szerzett tapasztalatait, így például az ICPDR Monitoring and Assessment szakértőcsoportjában, az ICPDR teljes hosszán végzett Duna-misszió szakmai vezetőjeként, és a közelmúltban Románia felkérésére az Al-Dunán végzett halbiológiai felmérések irányítójaként szerzett tapasztalatokat is. A Hidrobiológia Laboratórium legújabb és legfontosabb tanulmányai a víztestek jelenlegi állapotának értékelésével és a beavatkozások várható hatásaival kapcsolatban:  Csányi Béla, György Ágnes Irma, Szalóky Zoltán, Szekeres József (2011. augusztus) Dömös-Mohács Duna-szakasz környezeti hatásvizsgálatok, tényállás tisztázás, vízi élőhelyek összefoglaló kutatási dokumentáció a természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú halfajok elterjedésére és ívó helyeinek meghatározására vonatkozóan, VITUKI Nonprofit Kft. – Hidrobiológia Laboratórium  Csányi Béla (2011. október) A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú vízi makrogerinctelenek elterjedésére vonatkozó kumulatív hatásbecslés, VITUKI Nonprofit Kft. – Hidrobiológia Laboratórium

3.1

A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú halakra vonatkozó kumulatív hatásbecslés

A környezeti hatásvizsgálatok elvégzéséhez olyan környezet-, élővilág-, valamint természetvédelmi vizsgálatok, ill. adatok szükségesek, korábban még nem állt rendelkezésre, irodalmi adatok formájában sem. Hiányos volt a korábbiakban az az adatbázis, amelynek alapján a tervezett beavatkozások hatását prognosztizálni lehetne. Ez a megállapítás főleg a halakra vonatkozott. Ezért a téma adatbázisának bővítése érdekében a legújabb vizsgálat keretében olyan kutatási programot hajtottak végre, amely tudományos értelemben nemzetközi szinten is hiánypótló, illetve eredményei alapján alkalmas arra, hogy a hajózás feltételeit javító projekt érdekében tervezett beavatkozások vízi környezetre gyakorolt hatását megbízhatóan lehessen becsülni. A ritka és védett, valamint a NATURA 2000 jelölőfajok élő- és ívóhelyeinek felderítéséhez kiegészítő, vagyis az ívási időszakot is felölelő, a mélységi zónához tartozó vízterületeken folytatott halászat is szükséges a bizonyító erejű adatok gyűjtéséhez, hiszen a partközeli elektromos halászat adatai a halfajok mélyebb vízi elterjedéséről, abundancia-viszonyairól egyáltalán nem adnak információt. Olyan mélyvízi halászati módszer azonban, amely különösen a kisméretű halfajok hatékony megfogására irányul, Magyarországon nem állt rendelkezésre.

29

A természetvédelmi szempontból jelentős halfajok pontosabb elterjedésével és ívó helyeinek felderítésével kapcsolatban ezért olyan újszerű módszertant dolgoztak ki a Hidrobiológia Laboratóriumban, amely  a mélyebb vízterek halállományából is képes mintát venni;  magában foglalja az ívási időszakot is, amikor azok a bizonyító erejű adatok nyerhetők, amelyek alapján meg lehet válaszolni a Natura 2000 területek veszélyeztetettségére vonatkozóan kérdéseket. A munkaprogram megvalósítása során arra törekedtek, hogy a vizsgált Duna-szakasz jellegzetes, szakasz-típusra nézve reprezentatív részeiről gyűjtsenek olyan mélységi halászati adatokat, amelyek segítségével természetvédelmi szempontból megnyugtató módon lehet jellemezni a halállomány szerkezetében mutatkozó esetleges különbségeket. A természetvédelmi szempontból fontos halfajok dunai elterjedésének feltárása a korábbiakban (valamint a nemzetközi tudományos gyakorlatban) a part menti víztér elektromos halászatával valósult meg. A halfaunisztikai vizsgálatok döntő többsége az Európai Unió tagországaiban a part menti sekély vízterek felmérésére irányul, az EU halászati mintavételi szabvány - balesetvédelmi megfontolásokból - csak a nappali halászatot javasolja, és egyáltalán nem tér ki a sekély- és a mélyebb folyózónák halszerkezetének összehasonlítására. A Hidrobiológia Laboratórium kutatási tapasztalatai alapján azonban egyértelműen megállapítható, hogy a nappali időszakban folytatott elektromos halászattal csupán töredéke kerül elő az éjjel kimutatható halfajoknak. Ezért éjszakai mintavételeket is végeztek. A mintavételek eredményeit a főági beavatkozási helyekre és a közöttük lévő folyószakaszokra kétféle szempont szerint értékelték: 1) Vizsgálták az abiotikus tényezők (esetleges) megváltozásának hatásait a fajösszetételre, és a fajszerkezetre. Az alábbi abiotikus tényezők adatait a Környezeti Hatás Tanulmányokhoz mellékelt, a fizikai kisminta vizsgálatokról és 1D matematikai modellvizsgálatok eredményeiről szóló jelentések alapján vették figyelembe. Az abiotikus tényezők a következők: o a mederanyag változása o a vízsebesség változása o a vízmélység változása o a vízminőség változása. 2) Vizsgálták az egyes NATURA2000 jelölő halfajok elterjedésének (élőhelyek és ívóhelyek) és mennyiségi viszonyainak változását, alakulását a vizsgált folyószakaszokon.

3.2

A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú halakra vonatkozó kumulatív hatásbecslés eredményei

A halászati mintavételi program eredményeit összefoglalva megállapítható, hogy a Dömös-Mohács szakaszon a NATURA 2000 és védett fajok elterjedése a tervezett beavatkozások léptékében nem lokalizálható. Napszakos, évszakos, illetve egyéb (táplálkozás, szaporodás, vándorlás, hidrológiai jelenségek miatt bekövetkező, stb.) okok következtében helyüket állandóan változtathatják, előfordulásuk tehát alkalomszerű és egyenletes a folyam hossz- és kereszt-szelvénye mentén egyaránt. A beavatkozási területeken előfordulnak, azonban zavarás esetén onnan elmenekülhetnek a folyam mentén rendelkezésre álló potenciális más élőhelyekre és később, a zavarás megszűntével visszatérhetnek. Nem lehet tehát kijelenteni egyik fajjal kapcsolatban sem, hogy kizárólag a beavatkozási területeken fordulnának elő, illetve ívnának, hiszen ezekre a célokra a vizsgált Duna-szakaszon számtalan egyéb helyszín is rendelkezésükre áll. Ezt az eddigi, rendelkezésünkre álló előfordulás-adatok egyértelműen alátámasztják. 30

Kijelenthető tehát, hogy a tervezett beavatkozások, tevékenységek térbeli együttes hatásai nem befolyásolják károsan a dunai hal-együttesek természetvédelmi szempontból kiemelt tagjait. A geometriailag – és időlegesen, esetenként a mederanyagot tekintve is –megváltozó mederviszonyokkal, az áramlási sebességgel és a vízmélységgel kapcsolatban megállapítottuk, hogy nem volt kimutatható szignifikáns kapcsolat az említett abiotikus változók és a vizsgált védett halfajok elterjedése között. Egyes halfajok (pl. német bucó) egyaránt előfordulnak a homokos, apró kavicsos és durva kavicsos mederalzaton, ami azt mutatja, hogy stabil állományaik a teljes magyarországi Duna-szakaszon megtalálhatók. Mindezekből is azt a következtetést lehet levonni, hogy a tervezett beavatkozások várhatóan nem fogják állományaikat károsítani. A Duna halállománya jelenlegi tudásunk szerint nem mondható gazdagnak. Számos antropogén hatás gyérítette az elmúlt másfél évszázad során: jelentős ártéri élő- és ívóhelyeket számoltak fel (folyamszabályozás), toxikus szennyezések léptek fel (iparosodás, intenzív mezőgazdasági termelés), s ezek következtében a természetes utánpótlásban maradandó károk jelentkeztek. A gyér halállományra nézve fokozott horgászati/halászati nyomás nehezedik, és a hajózás valamint a hajóforgalom növekedése miatt is jelentkezhetnek károk. A Hidrobiológiai Laboratórium szakértőinek véleménye szerint azonban a korábbi árterek és vízrendszerek elvesztéséhez képest a hajózásnak elhanyagolhatók a hatásai. Jelenlegi tudásuk alapján valószínűsítik, hogy a tervezett beavatkozások nem fogják növelni a Duna vízi élőlényegyütteseit, köztük a halállomány tagjait érő negatív hatásokat.” A projekt keretében tervezett beavatkozások típusainak hidrológiai és morfológiai hatásai a vízsebesség és a meder mélységének lokális változásában, valamint a mederanyag (aljzat) összetételének minőségi átalakulásában nyilvánulhatnak meg. A végzett vizsgálatok szerint mindhárom tényező várható változásainak mértéke a korrelációs elemzésekben felhasznált adatok intervallumain belül esik. A felmérések során a vízsebesség 0 és 138 cm/sec között változott. Ebben a tartományban, a nagyobb tömegességben és előfordulási gyakoriságban észlelt NATURA 2000 jelölő fajok egyike sem mutatott szignifikáns kapcsolatot a vízsebességgel. A Duna keresztszelvényében egy adott időpontban is vannak ekkora különbségek a vízsebességben. Ezért az áramlás, illetve a vízsebesség megváltozásával kapcsolatban megállapítható, hogy a tervezett beavatkozások következtében lokálisan megváltozó vízsebesség viszonyok nem lesznek hatással a vizsgált jelölőfajokra. Az elemzésekbe vont mintavételi egységekhez rendelhető vízmélységek 1,3 m és 11,1 m között változtak. A korrelációs vizsgálatok eredményeképpen megállapítható, hogy a jelölő fajok ebben a tartományban nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a vízmélységgel. A vízmélység megváltozásával kapcsolatban megállapítható, hogy a tervezett beavatkozások következtében kialakuló mélységi viszonyok lokális átrendeződései nem lesznek hatással a jelölőfajokra. A mederanyag (aljzat) összetételének minőségi változásai térben szűk területűek és időben várhatóan csak átmenetiek. A beavatkozások műszaki megvalósítását követően, a Duna vízjárásának következtében a mederanyag felső rétege hamar visszarendeződik (várhatóan egy hidrológiai cikluson belül, vagyis egymást követő jelentős vízhozam változásokat követően), újra a beavatkozás területére jellemző összetételűvé válik. Ennek köszönhetően a beavatkozások időlegesen fennálló mederanyag szerkezet módosító hatása ellenére sem várható az adott területre jellemző dunai halállomány szerkezetében hosszú távú és negatív irányú

31

változás, sem pedig a NATURA 2000 fajok jövőbeni természetvédelmi helyzetének romlása. A jelenlegi ismereteik és eddigi halászati tapasztalataik birtokában a Hidrobiológia Laboratórium szakértői megállapították, hogy mindezen felsorolt változások a ritka előfordulású NATURA 2000 jelölő fajokra nézve sem fognak számottevő káros hatást gyakorolni. A projekt keretében tervezett tevékenységek együttes hatásainak figyelembe vétele mellett, a halbiológiai felmérések adatainak értékelése alapján, a dunai fajok és a NATURA 2000 jelölő fajok állományainak fennmaradási lehetőségei várhatóan nem fognak romlani. Felmerült az a kérdés, hogy milyen hatást gyakorolnak, a megváltozott mederviszonyok a jelen lévő Natura 2000 jelölő és védett fajok  élő- és szaporodási helyére  szaporodási képességére  egyedfejlődésére az alábbi szempontok szerint: a. a mélységviszonyok és az aljzat minőségének várható változásai következtében, b. a megnövekedett forgalmú hajóút, és az ezzel járó hullámzás következtében.” Az intenzív halászati mintavételi program, tehát a nappal végzett mélységi, valamint az éjszaka végzett part menti halászati mintavételek eredménye összesen 348 db 500 m-es mintavételi egység volt. Ez összesen 174 folyam km meghalászott hosszt, 46 kimutatott fajt, ezeknek közel 40 ezer példányát jelenti. Ennek a tetemes adatmennyiségnek a részletes elemzésével sem lehet pontosan lehatárolni az egyes halfajok kis léptékű, speciális élőhelymozaikokra bontott ívó-területeit. Ehhez nyilván máig ismeretlen, nem kidolgozott módszerekre, és nem utolsó sorban több éves kutatási programokra lenne szükség. Ennek ellenére a fogásstatisztikai adatok arra engednek következtetni, hogy a vizsgált Duna-szakasz potenciális ívóhelye az előkerült halfajoknak. Előfordulásuk a Duna mentén eléggé egyenletesnek mondható, másrészt jelenlegi ismeretink szerint a folyam mentén rengeteg, olyan kis térléptékű, mozaikszerű élőhely van, amely abiotikus sajátosságai alapján tökéletesen megfelel az halak ívása céljára. Ezért ki lehet jelenteni, hogy a projekt keretében tervezett tevékenységek együttes hatásai (változó meder- és vízsebesség-viszonyok, az alzat szemcseösszetételében bekövetkező lokális változások) sem befolyásolják károsan a jelölő fajok élő- és szaporodási helyeit, szaporodási képességét. A halfajok egyedfejlődésük korai fázisában (juvenilis korcsoport, amely a fajra jellemző úszóképesség kialakulása előtti időszakot jelenti), érzékenyebben reagálnak az őket érintő környezeti változásokra. A legtöbb halfaj ebben a stádiumban elsősorban a kevésbé áramló, gyorsabban felmelegedő, táplálék-szervezetekben gazdagabb víztereket részesíti előnyben. A tervezett lokális beavatkozások hatásai az ilyen környezeti feltételekkel leírható víztereket dunai léptékben nem befolyásolják károsan. A projekt keretein belül számos mellékág rehabilitációját tervezik. A rehabilitációk egyik fő, a természetvédelem szempontjából is fontos célja, hogy a feltöltődött, ezért vízátfolyás volumenében, idejében és gyakoriságában izolálódó mellékágak és a főág között újra tartósabb (kis vizes időszakban is) kapcsolatot alakítsanak ki. Az összeköttetés mértékének fokozása a mellékágak szerepének jelentőségét emeli, mivel a halak ivadékai a főággal tartósabb kapcsolatban lévő mellékágakban kedvezőbb környezeti feltételeket találhatnak a növekedésükhöz. A

32

visszakapcsolt mellékágak ezért rehabilitációjukat követően újra fontos szerepet tölthetnek be a természetes dunai halállomány fenntartásában, illetve megújulásában. A program célja a Duna magyarországi szakaszán található hajózhatósági akadályok (gázlók, szűkületek) és jégmegállási helyek megszüntetése. Ennek eredményeképpen várhatóan fokozódni fog, elsősorban a teherszállító hajók jelenléte a hazai Duna szakaszon. A fokozódó hajóforgalom intenzívebb hullámverést okozhat a folyó parti zónájában. Jelenlegi ismereteink szerint a halak sikeres ívását követően a vízfolyás sekély, parti zónájában, a helyenként tömeges ivadék állományban a hullámverés mortalitást okozhat. Célzott kutatómunka hiányában ennek részletei, mértéke a hazai Duna szakaszra vonatkoztatva nem ismeretesek. A feltételezett mortalitás csökkentése érdekében azonban célszerű a nagy hullámverést okozó hajók sebességének korlátozása (a hullámverés mértékének csökkentése érdekében) abban a szűk nyári időszakban, amikor még az ivadék gyenge úszó képességének következtében nem képes a hullámok által okozott hirtelen és irányát tekintve nem természetes, part felé és onnan visszairányuló intenzív vízmozgások elől kitérni. Az egyedfejlődés eme korai kritikus szakaszában a túlélés esélyét a hajóforgalomtól mentes mellékágak rehabilitációja szintén fokozhatja, biztosítva a fajok fennmaradási lehetőségeit. Felmerült az a kérdés is, hogy a kotort anyagból származó betöltés érint-e értékes élővagy telelő helyet? Például a Vác I.-II. szűkület és a Gödi gázló területéről kotort anyag elhelyezése az 1680+750 – 1680+050 fkm-ek között történik, a hajóúton kívüli medermélyület területén, a Szentendrei-sziget felőli oldalon elhelyezkedő két terelőmű között. A két sarkantyú közötti víztér fajkészlete változatos, megtalálhatóak itt a vízáramlást kevésbé kedvelő és kedvelő fajok egyaránt, amely a víztér változatos vízáramlási és mederanyag összetétel tulajdonságainak köszönhető. Az észlelt fajok alapján azonban az élőhely fajkészlete és természetvédelmi értéke átlagosnak mondható, annak ellenére, hogy a terület élőhelye több védett és jelölőfajnak is, pl.: a selymes durbincsnak, a törpecsíknak, a gardának és a fokozottan védett magyar bucónak. A tervezett betöltés helyének medre mély, iszappal és növényi törmelékkel jellemezhető anyag fedi, amely a lassú áramlási viszonyokra utal. Ezért a terület környezeti jellemzői alapján alkalmas lehet a dunai halak telelőhelyének. Ennek ellenére a kikotort anyag elhelyezése lehetséges, mivel a terület jellemzői (amelyek alkalmassá tehetik telelőhely számára) mederanyag kitermelés eredményeképpen jöttek létre.

3.3

A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú vízi makrogerinctelenekre vonatkozó kumulatív hatásbecslés

A VITUKI Hidrobiológiai munkacsoportja Szob és a Déli országhatár között, összesen 31 szakaszon (beavatkozási helyen) helyszíni felméréseket végezett a vízi makrogerinctelen élőlényegyüttes feltárása céljából. A munkaprogram megvalósítása során e Duna-szakasz jellegzetes, szakasz-típusra nézve reprezentatív részeiről történtek part közeli, litorális, valamint mélységi makrogerinctelen mintavételek. Ezen eredmények alapján természetvédelmi szempontból megnyugtató módon jellemezték a védett és a természetes vízi makrogerinctelen állományok szerkezetében mutatkozó jellegzetességeket. Minden beavatkozási helyen Részletes Környezeti Hatásvizsgálat készült, amelyekben – többek között – a tervezett beavatkozásoknak a természetvédelmi szempontból kiemelkedő makrogerinctelen fajokra vonatkozó hatásait különkülön elemezték a vizsgált hazai Duna-szakaszon. Ebben a fejezetben az eddigi összegyűjtött eredmények alapján megvalósított összegző elemzés, vagyis a tervezett beavatkozások ezen élőlény-együttesekre gyakorolt kumulatív hatásainak becslése található. Mivel a 80-as évek közepétől csak a Szigetköz-Budapest Duna-szakaszra vonatkozó eredmények születtek (Csányi 1994), így a főváros alatti magyar Dunáról az első részletes

33

felmérésre csak 1995-1996-ben került sor, amelyet a Német Szövetégi Környezetvédelmi Minisztérium finanszírozott (a Budapest-Déli országhatár között, VITUKI 1997). A munka 22 szelvényben végzett felvétel, hat szezonális mintavétel során gyűjtött, összesen 142 minta, közülük 116 litorális, 26 sodorvonalban végzett kotrás eredményeit foglalta össze. Négy évvel később az alsó magyarországi Duna-szakaszon történt felmérés a volt Jugoszlávia területének felmérésével együtt részletes hidrobiológiai adatokat szolgáltatott a Paks alatti szakasz vízi makrogerincteleneiről (Csányi 2000). Az első nemzetközi Duna-expedíció (JDS1) 2001-ben (ICPDR 2002), az AquaTerra FP6 EU projekt 2004-ben (Slobodnik és mtsai 2005), valamint a második nemzetközi Duna-expedíció (JDS2) pedig 2007-ben valósult meg (Graf és mtsai 2008). Ezek tekinthetők az nemzetközi Duna-felméréseknek. A VITUKI Hidrobiológiai munkacsoportjának eredményei, amelyeket a 2008-2011 között végzett részletes helyszíni vizsgálatok során gyűjtött, a Duna magyarországi szakaszára vonatkozó eddigi legrészletesebb adatsornak tekinthetők. A korábbi fontosabb nemzetközi vizsgálatok, valamint ezen részletes eredmények alapján lehetőség nyílik olyan kumulatív hatás-becslésre, amely a tervezett beavatkozások összegzett ökológiai következményeinek előre jelzését jelenti a vízi makrogerinctelenek társulás-szerkezeti mutatói segítségével.

3.3.1

A kutatás módszertana

A folyamkutatás módszertani nehézségei miatt a lelőhely-adatokat a korábbi nemzetközi projektek során fokozatosan továbbfejlesztett mintavételi eljárások segítségével gyűjtötték. A módszertani továbbfejlesztésben a VITUKI kulcsszerepet játszott, mivel a felsorolt nemzetközi vizsgálatokban végig részt vett. Így került sor a pari régió élővilágának felmérését követően a mélységi zóna részletes vizsgálatára is, amely segítségével a folyam térben elkülönülő élőhelyeit egyformán vizsgálni lehet. Az eljárást, vagyis a Duna kereszt-szelvény mentén történő mélységi mintavételének mederkotráson alapuló vizsgálatát a VITUKI kutatócsoportja kidolgozta. A vízi makrogerinctelenek állományait így olyan, a jelenleg ismert legalkalmasabb mintavételi módszertan segítségével térképezték fel, amely a parti sekély vizű zóna biológiai állapota mellett a mélyebb vízi életterek bentonikus élővilágáról is megfelelően részletes információt szolgáltatnak. A mélységi mintavételi módszert nemcsak a vízi makrogerinctelenek, hanem a halak kimutatására is sikerült a munkacsoportnak kidolgoznia, s kivitelezésében az elmúlt időszakban számos, a Dunán (pl. a romániai Al-Duna) és egyéb nagy folyókon (Tisza, Dráva) végzett felmérések során megfelelő jártasságra tett szert (VITUKI 2000, ICPDR 2002, CSÁNYI & PAUNOVIC 2006, SZEKERES et al. 2009). A Duna lábalható/gázolható mélységű víztereiben, tehát a sekély vizű parti zónájában egy egyszerű eljárást, a folyó medrének felkavarásán és keverő mozdulatokkal történő összehálózásán alapuló keverő-hálózó mintavételt (ún. „Kick and Sweep”módszer) alkalmazták. A folyam mély, nem lábalható vízterei esetében vízi jármű segítségével történő mintavételi eljárás alkalmazására volt szükség.

3.3.2 Védett fajok a hazai Duna-szakaszon A 31/2004.(XII.30) KvVM rendelet „A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól” 8. § (4). bekezdése a következőket tartalmazza: "A vizsgálati monitorozó program célja a határérték-túllépések, illetve az állapotváltozások ismeretlen okainak, a rendkívüli szennyezések mértékének és hatásainak vizsgálata, továbbá információgyűjtés ott, ahol operatív monitorozás még nem működik, valamint információgyűjtés a szükséges intézkedési tervek készítéséhez. A vizsgálati monitorozás gyakoriságát úgy kell megválasztani, hogy az megbízható és pontos adatokat nyújtson." 34

A beavatkozások hatásainak becslésekor természetvédelmi szempontból fel kell tárni, hogy az adott térségben milyen védett státuszú fajok találhatók Az eddigi helyszíni felmérések szerint a Duna Szob-déli országhatár közötti szakaszán tizenegy védett faj fordul elő. A kimutatott védett fajok a vízicsigák, a kagylók, a magasabb rendű rákok, valamint a rovarok lárva stádiumú példányai, azon belül a szitakötők és a bogarak csoportjába tartoznak. Közülük az Unio crassus NATURA 2000 jelölő faj is. A hozzá hasonló státuszú Theodoxus transversalis jelenlétét a hazai Dunán eddig nem sikerült senkinek sem igazolnia, bizonyítható előfordulása csak a bulgár-román Duna-szakaszon van (JDS2, Graf és mtsai 2008). A többi védett faj többé-kevésbé ritka, a magyar Dunán azonban számos helyszínen rendszeresen kimutatható.

3.3.3 Kumulatív hatások becslése A vízi makrogerinctelenekre vonatkozó részletes felmérés alapján három beavatkozás-típus lehetséges hosszú távú ökológiai hatásait kellett becsülni:  Mederanyag eltávolítás és elhelyezés;  Terelőművek (párhuzamművek, sarkantyúk) építése;  Mederanyag depónia kialakítása. A tervezett beavatkozások közül a mederanyag eltávolítása a sodorvonal környezetében, a mélyvízi régióban történik. Korábbi adatsorok (JDS1, AquaTerra, JDS2), valamint a 2008-2011 közötti a kutatócsoport saját helyszíni vizsgálatai alapján is azt lehetett tapasztalni, hogy az előkerült védett taxonok élőhelyei kizárólag abban a zónában helyezkednek el, amely az év során előforduló legkisebb vízálláskor a litorális, sekély régiót alkotja. A megnövekedő vízhozamok és a magasabb vízállások az újabb partszakaszok elöntését okozzák, amelyek benépesülése lassú, hiszen csak a jó mozgásképességű fajok képesek az újonnan elárasztott területeket hamar elfoglalni. A magas vízálláskor tapasztalható litorális zóna vizsgálata tehát nem reprezentatív. A kis vízállás parti zónája tehát az a jól definiálható sáv, amely vizsgálata a legeredményesebb. Ennek a mindenkori helyzetét az aktuális vízállás és az évi legkisebb vízállás közötti mélységkülönbséggel lehet jellemezni: az aktuális vízállás és a legkisebb vízállás közötti mélység határozza meg pontosan azt a zónát, amelyet meg kell keresni, és amelyből az adott vízállás-feltételek mellett a leginkább reprezentatív mintát kell venni. Az adatok alapján jól látható, hogy a nagyobb mélységekben, ahol erősebb áramlás, jelentékenyebb hordalék-mozgás, tehát nehezebb életfeltételek uralkodnak, csupán néhány taxon kis abundanciájú állományai mutathatók ki. Ezek a taxonok számos esetben nem őshonos állatok. A mederkotrásos mintavételek eredményei szerint egyértelműen kimutatható, hogy az ázsiai gömbkagyló (Corbicula fluminea), amely nagymértékű mozgásképességgel rendelkezik, jól elviseli sodorvonalban uralkodó életfeltételeket, hiszen sok helyen raja kívül szinte semmilyen egyéb gerinctelen élőlény nem mutatható ki. A hajózóút kotrása nem érint fajokban és egyedekben gazdag élőlény-együttessel jellemezhető életteret, mivel a beavatkozás, a kotrás a gyéren benépesült mélységi zóna középső, kis kiterjedésű területein történik. Az eddigi ismeretek birtokában azonban már meg lehet nyugtatni az invázív fajok terjedésével kapcsolatban aggodalmaskodókat: A gömbkagyló-populáció mérete tapasztalataink szerint rohamos csökkenésnek indult a 2010/2011 telét követő időszakban, mert ez a kagylófaj nagyon kevéssé tűri a hideget. Szó sincs tehát arról, hogy ezek az invázív fajok rövidesen átveszik az őshonos fajok helyét a Dunában, csupán azt lehet megfigyelni, hogy állományai

35

stabilizálódnak, jelenlétüket pedig az ökológiai állapot meghatározásában feltétlenül figyelembe kell venni. Az elmondottal alapján tehát a meder kotrása nem érint élőlényekben gazdag, sűrűn benépesült területeket. A meder középső, mélyvízi régióiban az áramlási feltételek kotrás nélkül is a mederanyag folyamatos átrendezését idézik elő, különösen a nagyobb árhullámok során. Ennek következtében pedig azt is ki lehet jelenteni, hogy a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesre a mederkotrás nem lesz lokálisan káros hatással, s ezen keresztül a vizsgált magyarországi szakaszon összegzett káros hatásokkal sem kell számolni. Terelőművek (sarkantyúk, párhuzamművek) tervezett építésével, bővítésével kapcsolatban megállapítható, hogy a Duna eddigi szabályozása során számos ilyen jellegű beavatkozás történt már. Ezek a létesítmények a Duna hozzáférhető élőhelyeinek fenntartásában ma már alapvetően meghatározó szerepet játszanak. Köztük elsődlegesen a nagyméretű bazaltkövekből álló partvédelmi kőszórásokat fontos kiemelni. A medererózió ellen alkalmazott partvédelemi kőszórás szilárd felületű alzatot jelent a bevonatlakó szervezeteknek. Létrehozásuk nem okozza a fauna elszegényedését, csupán lokálisan eltérő fajösszetételt idézhet elő. Meg kell jegyezni, hogy a kőszórások, mint élőhelyek pontos vizsgálati módszerei problematikusak. Nehéz jól kivitelezni a mintavételt. Az eddigi tapasztalatok azonban arra utalnak (pl. a Duna 1992-ben történt Dunacsúnyi elterelése miatt szárazra került partvédelmi kőszórás közvetlen vizuális vizsgálata Rajkánál), hogy a kövek között gazdag élőlény-együttes található (kagyló-fajok, rovar-lárvák). A párhuzamművek, kőszórások lábazatánál emellett mindenhol megtalálható a többékevésbé természetes folyófenék, amely élőhelyként változatlanul hozzáférhető. Példaként említhető a budapesti Duna Erzsébet-híd pesti hídfője, ahol a nemzetközi kikötő pontonjának közelében a kőszórás tövében húzódó, kisvíz idején mintegy 1 m vízmélységben lévő sóderpadon a közönséges folyami szitakötő (Gomphus vulgatissimus) lárvája rendszeresen kimutatható. Néhány egyéb szakaszon (pl. a Margit-sziget mentén) a sárgalábú folyami szitakötő (Gomphus flavipes) található, ugyancsak a kőszórások tövében lévő természetes mederfenéken. A terelőmű (egyéb neve: sarkantyú) a másik olyan szabályozási mű, amely szintén rendszeresen megtalálható számos ponton a folyam mindkét partján. A terelőmű a különböző vízállás- és vízhozam-viszonyoknak megfelelően különbözőképpen viselkedik a vízi élőlényegyüttesekre nézve, aszerint, hogy miképpen befolyásolja a víztömeg elosztását és az áramlási feltételeket. Nagy vízálláskor átbukik rajta a víztömeg, ilyenkor az alvízi oldalon, közvetlenül a kőgát mögött tekintélyes medermélyülések (> 10 m) is kialakulhatnak. Kis vízszintkor viszont alatta kiterjedt limányos feltöltődő területek alakulnak ki, amelyeken számos olyan faj telepedhet meg, amely nem kifejezetten kedveli a vízáramlást. A terelőtöltés végén kifejlődött nagy mélységű gödör a vermelési időszakban bizonyos halfajok számára kétségtelenül fontos. Két terelőtöltés között pedig egy jellegzetes mederszukcessziós sor ismerhető fel: a mélyület, az ezt követő durva kavics-frakció, valamint az egyre csökkenő szemcse-összetételű zátony, ahol az erős áramlást kedvelőktől a limányt kedvelő fajegyüttesek mind előfordulnak. Sok ilyen periodikusan váltakozó élőhely-sorozat esetében találtuk meg például az Unio crassus (NATURA 2000 jelölő) kagylófajt is, mindig a durva és közepes kavics-frakció közötti átmeneti régióban.

36

3.4 A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú makrogerinctelenekre vonatkozó kumulatív hatásbecslés eredményei Összefoglalva a terelőtöltésnek a vízi élőhelyekre, ezen keresztül pedig a vízi makrogerinctelenekre gyakorolt hatásait, megállapítható, hogy jelenléte ugyan megváltoztatja az eredeti áramlási viszonyokkal jellemezhető természetes partok élőhely-típusait, de egyúttal számos olyan élőhely-mozaik jön létre, amely az áramláskedvelő és a csökkent áramlást igénylő taxonoknak egyaránt megfelel. A jövőben érdemes lenne ennek az áramlás-gradienseknek a finomabb léptékű tanulmányozása, hiszen az eredmények a környezeti hatások pontosabb becslését tennék lehetővé. Végül megállapítható, hogy a kikotort mederanyag elhelyezésének ökológiai hatásai akkor lennének károsak, ha a depónia területe a korábban vázolt leginkább benépesült kisvízi parti zónába esne. Ennek elkerülése a tervezés egyszerű feladata, hiszen a térbeni korlátozások az elmondottak alapján megnyugtató módon tisztázhatók, és erre az egyes beavatkozási helyekre vonatkozó környezeti hatástanulmányok egyértelműen utalnak is. A VITUKI Hidrobiológia Laboratóriumának szakértői az előbbiekben összefoglalt elemzések eredményei és a jelenlegi ismereteik, a rendelkezésre álló adatok és a helyszíni vizsgálatok tapasztalataik birtokában megállapították, hogy a tervezett beavatkozások a ritka előfordulású NATURA 2000 jelölő és egyéb védett státuszú fajokra nézve sem fognak számottevő káros lokális, illetve káros kumulatív hatást gyakorolni . A Duna hajózhatóságának javításával foglalkozó projekt keretében tervezett tevékenységek együttes hatásairól is megállapítható a hidrobiológiai felmérések makrogerinctelen adatainak értékelése alapján, hogy a védett dunai folyami fajok és a NATURA 2000 jelölő fajok állományainak fennmaradási lehetőségei várhatóan nem fognak romlani.

37

1. függelék A Víz Keretirányelv és a Természetvédelmi Irányelvek (Madárvédelmi Irányelv és Élőhely-védelmi Irányelv) közötti kapcsolat figyelembe vétele a hajóút paramétereit javító beavatkozások tervezésében Forrás: European Commission DG Environment (13 November 2009) Links between the Water Framework Directive (WFD 2000/60/EC) and Nature Directives (Birds Directive 79/409/EEC and Habitats Directive 92/43/EEC), Frequently Asked Questions Rövidítések: Birds and Habitats Directives (BHD) – Madárvédelmi Élőhely-védelmi Irányelv (MEI) Water Framework Directive (WFD) – Víz Keretirányelv (VKI)

A hajóút paramétereinek javításához tervezett beavatkozások vizek állapotára gyakorolt hatásáról a tervben igazolni kell azt, hogy ezek a hatások az EU vonatkozó irányelvei szerint elfogadható mértékűek, és hogy a tervező mindent megtett a kedvezőtlen hatások csökkentése illetve megszűntetése érdekében. A vizek állapotára vonatkozó előírásokat az EU Víz Keretirányelve és természetvédelmi irányelvei (a Madarak Irányelv és az Élőhelyek Irányelv) szabják meg. Ezek az irányelvek különböző módokon védik a vizek állapotát. Ezért össze kell egyeztetni az irányelvek alapján megfogalmazott célkitűzéseket és az elérésükhöz tervezett intézkedéseket. Ehhez ismerni kell az irányelvek közötti kapcsolatot. Ezzel foglalkozik ez a fejezet, amely az Európai Bizottság Környezeti Főigazgatósága által készíttetett magyarázó dokumentumra épül (European Commission DG Environment, 13 November 2009). A dokumentumnak a dunai hajóút paramétereit javító beavatkozások tervezésében figyelembe veendő legfontosabb megállapításai a következők: 1) A hajóút paramétereinek javításához szükséges beavatkozások tervezésekor foglalkozni kell azokkal a Natura 2000 területekkel, amelyeken víztől függő, európai közösségi jelentőségű védett fajok vagy élőhelyek találhatók. Ezeken a területeken érvényesíteni kell a VKI és a MEI célkitűzéseit is. A VKI 6. cikke előírja, hogy el kell készíteni a védett területek leltárát. Ennek tartalmaznia kell minden „víztől függő Natura 2000 területet”, amelyen valamilyen európai közösségi jelentőségű védett faj vagy élőhely található. Azoknak a védett területeknek, amelyek nemzeti jelentőségűek, nem kell szerepelniük a leltárban, mert a MEI csak az európai közösségi jelentőségű fajokra és élőhelyekre vonatkozik. A tervezéshez fel kell használni a VKI előírásainak megfelelően készített leltárban szereplő adatokat, illetve azokkal egyeztetni kell a tervező által összegyűjtött adatokat. Ha a hajóút paramétereinek javításához szükséges beavatkozások olyan védett területeket is érintenek, amelyeken nemzeti jelentőségűként azonosított fajok és élőhelyek is vannak, ezeket a területeket is figyelembe kell venni a tervezéskor. 2) A hajóút paramétereinek javításához szükséges beavatkozások tervezésekor a VKI és a MEI előírásainak megfelelő célkitűzéseket is figyelembe kell venni. A MEI az európai közösségi jelentőségű, víztől függő fajok és élőhelyek védelmét írja elő a Natura 2000 területeken. A VKI előírja minden felszíni víz jó ökológiai és jó kémiai állapotának biztosítását és ez a Madarak és Élőhelyek Irányelv által védett, víztől függő fajokra és élőhelyekre is vonatkozik. A VKI nem változtatja meg azokat a célokat, amelyeket a MEI alapján el kell érni, de közös keretet biztosít a VKI és a MEI által előírt intézkedések végrehajtásához a víztől-függő Natura 2000 területeken. Az irányelvek céljai hasonlóak és összefüggenek. Különös figyelmet és koordinációt kíván az, amikor ugyanazon a területen kell alkalmazni mindkét irányelv céljait. A

39

vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a VKI és a MEI előírásainak megfelelő célkitűzéseknek és az elérésükhöz szükséges intézkedéseknek is szerepelniük kell. 3) A hajóút paramétereinek javításához szükséges beavatkozások tervezésekor a VKI-ben és a MEI-ben előírt célok közül a legszigorúbbat is teljesíteni kell. A VKI előírásai szerint akkor, ha egy víztestre több irányelv ír elő célkitűzéseket, a legszigorúbbat is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy előfordulhat az, hogy a vízgyűjtőgazdálkodási tervben kiegészítő intézkedéseket kell alkalmazni a MEI-ben előírt célkitűzések teljesítéséhez. A VKI és a MEI céljainak eléréséhez szükséges intézkedéseket jól kell koordinálni és be kell építeni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe. 4) Ha a VKI-ben előírt célkitűzések és az Élőhely Irányelvben a Natura 2000 területekre vonatkozó célkitűzések teljesítésének határideje különböző, akkor a korábbi határidőt kell betartani. A VKI előírásai szerint a víztől-függő Natura 2000 területekre vonatkozó célkitűzéseket is 2015ig kell elérni. A MEI nem ad meg határidőt a célkitűzések elérésére, de az Élőhely Irányelv szerint a Natura 2000 területekre vonatkozó célkitűzéseket hat éven belül kell teljesíteni a kijelölés után. Ha a két határidő különbözik, akkor a korábbi határidőt kell betartani. 5) A MEI nem írja elő azt, hogy mikorra kell teljesíteni a célkitűzéseket, így a határidő 2021-re vagy 2027-re való elhalasztását a VKI-ben előírt indoklással a védett területekre is alkalmazni lehet. 6) A Natura 2000 területek nagyobbak és kisebbek is lehetnek a víztesteknél. Fontos és meglehetősen nehéz feladat az, hogy a víztestekre és a Natura 2000 területekre vonatkozó célkitűzéseket és az elérésükhöz tervezett intézkedéseket összehangoljuk. A VKI és a MEI között lényeges különbség az, hogy a VKI minden felszíni víz védelmét, jó állapotba helyezését írja elő, a MEI viszont csak az európai közösségi jelentőségűnek kijelölt, vizektől függő fajok és élőhelyek védelmével foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy a VKI és a MEI nem ugyanazokra a terület egységekre vonatkoznak. A VKI tervezési egységeinek, a víztesteknek a kijelölése szubjektív dolog, nincsenek a VKI-ben olyan előírások, amelyek pontosan megszabnák a víztestek kijelölésének módját. 7) A VKI és a MEI különböző módszerekkel védik a vizes élőhelyeket. A VKI és a MEI összhangban vannak egymással, mert mindkettő elősegíti a vizes élőhelyek védelmét és állapotának javítását, de a célja az irányelveknek nem mindig ugyanaz. Ezt a hajóút paramétereinek javításához szükséges beavatkozások tervezésekor figyelembe kell venni. A VKI nagy újdonsága az, hogy nemcsak a fizikokémiai, hanem a hidrobiológiai tulajdonságokat is figyelembe véve minősíti a vizek állapotát. A vízinövények és állatok kiválasztott csoportjait használja indikátorként a vizes élőhelyek általános összetételének és funkcionálásának jellemzésére. A VKI-ben előírt állapot értékelés nem terjed ki a vízi állatokra, a kétéltűekre, a vízhez kötődő madarakra, illetve a vízhez kötődő, de nem a vízben élő állatokra (mint például a hód és a vidra), pedig számukra is nagyon fontos az egészséges vízi környezet. A VKI a MEI-vel

40

ellentétben nem egyes fajokat véd, hanem azokat a vizes élőhelyek ökológiai állapotának indikátoraként használja. 8) Az Élőhely Irányelv nincs tekintettel minden a vízben található élőlényre, a VKI pedig nem foglalkozik azzal, hogy valamilyen különleges élőlény van-e vagy nincs a vízben. Ezt a különbséget a hajóút paramétereit javító beavatkozások tervezésekor figyelembe kell venni. Az Élőhely Irányelv fő célja az, hogy a védett fajok és élőhely típusok kedvező természet megőrzési helyzetben legyenek és a hosszú távú fennmaradásuk biztosított legyen Európában. A VKI-ben előírt „jó ökológiai állapot” a felszíni vizekkel összefüggő vizes élőhelyek jó állapotát jelenti. Az ökológiai állapot értékelése víz-típus függő. Minden felszíni vizet víztípusokra kell osztani és meg kell határozni a zavartalan állapotukat jelentő referencia feltételeket. Az ökológiai állapotot a típus-függő referencia feltételektől való eltéréssel kell mérni. A referencia feltételeknek vannak fizikokémiai és hidromorfológiai elemei is. 9) Vannak olyan esetek, amikor a VKI-ben előírt jó ökológiai állapot vagy potenciál nem elégséges a MEI célkitűzéseinek teljesítéséhez Egy víztest jó ökológiai állapota vagy potenciálja általában hozzá fog járulni a víztől függő Natura 2000 területeken található fajok és élőhelyek jó természetmegőrzési állapotához. Az Élőhely Irányelv élőhely típusokra vonatkozó 1. melléklete és a fajokra vonatkozó 2. melléklete szigorúbb követelményeket írhat elő a jó természetmegőrzési állapotra, mint a VKI-nek a jó ökológiai állapotra vonatkozó előírásai. Vannak például olyan vízinövények, amelyek alacsonyabb nitrogén koncentrációt igényelnek a vízben, mint ami a jó ökológiai állapothoz általában szükséges. Ebben az esetben a VKI 4.2 cikke szerint az alacsonyabb értéket kell célállapotnak tekinteni. A jó természetmegőrzési állapot biztosítása a jó ökológiai állapoton kívül mástól is függ. Lehet, hogy az emberi tevékenységek által okozott terhelések (pl. a túlhalászat, vagy a túrizmus) veszélyeztetik az élőhelyeket és a fajokat. Az is fontos tény, hogy a jó természetmegőrzési állapot nem mindig kötődik a fajok vagy élőhelyek állapotához egy adott helyen, hanem a biogeográfiai régiónak egy ország területére eső teljes részére vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az európai közösségi jelentőségű fajokra és élőhelyekre vonatkozó kedvező természetmegőrzési helyzetet az egyes Natura 2000 területeken különböző szintű természetmegőrzési helyzet biztosításával lehet elérni. A VKI végrehajtásakor ez azt jelenti, hogy a MEI célkitűzései víztestenként különbözhetnek attól függően, hogy az ország hatáskörrel rendelkező hatóságai milyen helyhez fűződő követelményeket határoznak meg. 10) Nincs közvetlen összefüggés a VKI-ben figyelembe vett referencia feltételek és a MEI által védett területek között. Ezt a hajóút paramétereit biztosító beavatkozások tervezésekor figyelembe kell venni. A VKI szerinti referencia feltételek olyan feltételeket jelentenek, amikor a vizeket csak nagyon kis emberi tevékenységekből származó terhelések érik, azaz a vizek kiváló állapotban vagy közel természetes állapotban vannak. Előfordulhat az, hogy egy VKI szerinti referencia helyen nincsenek a MEI által védett fajok vagy élőhelyek. Az is lehet viszont, hogy a MEI véd egy területet, mert védett fajok és élőhelyek vannak rajta, ugyanakkor ez a terület nem tekinthető a VKI szerinti referencia helynek a vizet érő emberi tevékenységekből származó terhelések miatt.

41

11) A VKI önmagában nem engedi meg az eltérést a MEI követelményeitől. A VKI előírásainak fontos része az, amely kivételes célok alkalmazását teszi lehetővé a fenntartható vízhasználatok és a vízvédelem kiegyensúlyozása érdekében. A VKI jól megindokolt esetekben megengedi  a határidő elhalasztását,  kevésbé szigorú célok megfogalmazását,  a vizek állapotának időszakos romlását,  a vizek állapotának új módosulását és  új, fenntartható fejlesztéseket. A kivételek alkalmazását a VKI nagyon szigorú feltételekhez köti. Ezek közül egyes feltételek figyelembe vételét a MEI is megengedi.  Ha egy kivétel alkalmazása jelentős mértékben befolyásolná a természetmegőrzési állapotát egy madár vagy élőlény fajnak, vagy természetes élőhelynek, akkor az csak akkor alkalmazható a VKI kivételekre vonatkozó előírásai alapján, ha az Élőhely Irányelv 6.3 és 6.4 cikkének előírásai teljesíthetők.  Ha egy kivétel alkalmazása nem befolyásolná jelentős mértékben a megőrzési állapotát egy madár vagy élőlény fajnak vagy természetes élőhelynek, annak összhangban kell lennie azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a Tagállam az Élőhely Irányelv 6.2 cikke vagy a Madarak Irányelv 4.1 és 4.2 cikke alapján bevezet. 12) Nem kell minden olyan Natura 2000 terület esetén elérni a kedvező természetmegőrzési állapotot, amelyet egy adott faj vagy élőhely védelmére kijelöltek, de a kedvező természetmegőrzési állapotot el kell érni a biogeográfiai régiónak az ország területére eső részén a teljes természetes összetétel (fajok) vagy kiterjedési terület (élőhely) szintjén. A VKI 4.3 cikke szerint erősen módosítottnak lehet tekinteni egy víztestet akkor, ha  annak a víztestnek a hidromorfológiai paramétereinek a megváltoztatása, amelynek el kellene érnie a jó ökológiai állapotot, jelentős kedvezőtlen hatása lenne olyan emberi tevékenységekre, mint például a hajózás (beleértve a kikötői berendezéseket is) és az árvízvédelem, és  az erősen módosított víztest által szolgált hasznos célkitűzések ésszerűen nem érhetők el más olyan módon, amely környezeti szempontból jelentősen jobb megoldás, műszakilag megvalósítható és nem aránytalanul költséges. A MEI nem alkalmaz az erősen módosított víztesthez hasonló koncepciót, de vannak olyan előírásai, amelyek lehetővé teszik a gazdasági és szociális követelmények figyelembe vételét (pl. az Élőhelyek Irányelv 6.3 és 6.4 cikke). Az Élőhelyek Irányelv meghatározza azt az eljárást, amellyel a fontos közérdek figyelembe vehető, beleértve a szociális és gazdasági szempontokat is. 13) A VKI és a MEI is megengedi azt, hogy szociális és gazdasági okok miatt bizonyos feltételek teljesülése esetén kivételes célkitűzéseket alkalmazzunk, de az eljárásban különbségek vannak. Az Élőhelyek Irányelv megengedi kompenzációs intézkedések alkalmazását, a VKI 4.7 (d) cikke viszont annak igazolását kívánja, hogy nincs olyan környezeti szempontból kedvezőbb megoldás, amellyel ugyanaz a cél elérhető, amely technikailag megvalósítható és nem aránytalanul költséges. Az Élőhelyek Irányelv 6.3 cikke előírja azt az eljárást, amit akkor kell követni, ha egy terv vagy projekt veszélyeztetheti egy Natura 2000 terület sértetlenségét. Ha az előzetes vizsgálatok szerint a terv vagy projekt hatásai veszélyeztetik, vagy veszélyeztethetik a Natura 2000 területet, akkor az Élőhely Irányelv 6.4 cikke alapján kell eljárni és igazolni kell azt, hogy  a terv vagy projekt által szolgált célt nem lehet más, kisebb negatív hatású, vagy kedvezőtlen hatást nem okozó változattal elérni és  a terv vagy projekt fontos közérdeket szolgál, beleértve a szociális és gazdasági természetű szempontokat is.

42

A VKI által lehetővé tett kivételes környezeti célkitűzéseknek az alkalmazása nem teszi lehetővé a Madarak és az Élőhelyek Irányelvben előírt célkitűzésektől való eltérést. 14) A VKI és a MEI végrehajtását koordinálni kell. A koordinálást a tervezés lehető legkorábbi stádiumában meg kell kezdeni, nehogy a félreértések nehezítsék a későbbi tervezést.

43

2. függelék

A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú vízi makrogerinctelenek elterjedésére vonatkozó kumulatív hatásbecslés

Megrendelő:

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 1024 Budapest, Lövőház u. 39.

Projekt:

„TANULMÁNYOK A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRÓL” 18. SZÁMÚ EU TEN-T TÁMOGATÁSÚ PROJEKT

Konzorcium:

VITUKI Kft. – AQUAPROFIT Zrt. – TÉR-TEAM Kft. – VTK INNOSYSTEM Kft.

Konzorcium vezető:

VITUKI –Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1.

Engedélyes:

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT 1024 Budapest, Lövőház utca 39.

KHT generáltervező:

TÉR-TEAM Mérnök Kft. 1094 Budapest, Páva u.6.

KÉSZÍTETTÉK: DR. CSÁNYI BÉLA hidrobiológiai laboratóriumvezető VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium SZALÓKY ZOLTÁN hidrobiológus VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium GYÖRGY ÁGNES IRMA hidrobiológus VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium

Budapest, 2011. november

45

BEVEZETÉS A Szob-Déli országhatár közötti Dunán a víz makrogerinctelen élőlény-együttes feltárása céljából, összesen 31 szakaszon (beavatkozási helyen) olyan részletes helyszíni felméréseket végeztünk, amelyek célja a Duna e szakaszán található vízi makrogerinctelen élőlény-együttes jellemzése, ezen belül pedig az itt kimutatható NATURA 2000 jelölőfajok és egyéb védett státuszú fajok felmérése volt. A munkaprogram megvalósítása során e Duna-szakasz jellegzetes, a szakasz-típusára nézve reprezentatív részeiről történtek part közeli, litorális, valamint mélységi makrogerinctelen mintavételek. Eredményeink mintegy 50 kereszt-szelvény bal és jobb part menti (litorális), valamint több mint 250 mélységi kotort minta feldolgozása alapján álltak össze. Ezen adatok segítségével jellemeztük faunisztikai és természetvédelmi szempontból a védett és a természetes vízi makrogerinctelen állományok szerkezetében mutatkozó jellegzetességeket. Minden beavatkozási helyen Részletes Környezeti Hatásvizsgálat készült, amelyekben – többek között – a tervezett beavatkozásoknak a természetvédelmi szempontból kiemelkedő makrogerinctelen fajokra vonatkozó hatásait külön-külön elemeztük a vizsgált hazai Dunaszakaszon. Jelen dokumentum az eddig összegyűjtött eredmények alapján megvalósított összegző elemzés, amely tulajdonképpen egy általános alapállapot-felmérés, valamint a tervezett beavatkozások kumulatív hatásainak becslése a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre nézve. Mivel a 80-as évek közepétől csak a Szigetköz-Budapest Duna-szakaszra vonatkozó eredmények születtek (Csányi 1994), így a főváros alatti magyar Dunáról az első részletes felmérésre csak 1995-1996-ben került sor, amelyet a Német Szövetégi Környezetvédelmi Minisztérium finanszírozott (a Budapest-déli országhatár között, VITUKI 1997). A munka 22 szelvényben végzett felvétel, hat szezonális mintavétel során gyűjtött, összesen 142 minta, közülük 116 litorális, 26 sodorvonalban végzett kotrás eredményeit foglalta össze. Négy évvel később az alsó magyarországi Duna-szakaszon történt felmérés a volt Jugoszlávia területének felmérésével együtt részletes hidrobiológiai adatokat szolgáltatott a Paks alatti szakasz vízi makrogerincteleneiről (Csányi 2000). Az első nemzetközi Duna-expedíció (JDS1) 2001-ben (ICPDR 2002), az AquaTerra FP6 EU projekt 2004-ben (Slobodnik és mtsai 2005), valamint a második nemzetközi Duna-expedíció (JDS2) pedig 2007-ben valósult meg (Graf és mtsai 2008). Ezek tekinthetők a legjelentősebb nemzetközi Duna-felméréseknek. A VITUKI Hidrobiológiai munkacsoportjának eredményei, amelyeket a 2008-2011 között végzett részletes helyszíni vizsgálatok során gyűjtött, a Duna magyarországi szakaszára vonatkozó eddigi legrészletesebb adatsornak tekinthetők. A korábbi fontosabb nemzetközi vizsgálatok, valamint ezen részletes eredmények alapján lehetőség nyílik olyan kumulatív hatás-becslésre, amely a tervezett beavatkozások összegzett ökológiai következményeinek előre jelzését jelenti a vízi makrogerinctelenek társulás-szerkezeti mutatói segítségével. ANYAG ÉS MÓDSZER A folyamkutatás módszertani nehézségei miatt a lelőhely-adatokat a korábbi nemzetközi projektek során fokozatosan továbbfejlesztett mintavételi eljárások segítségével gyűjtötték. A módszertani továbbfejlesztésben a VITUKI kulcsszerepet játszott, mivel a felsorolt nemzetközi vizsgálatokban végig részt vett. Így került sor a pari régió élővilágának felmérését követően a mélységi zóna részletes vizsgálatára is, amely segítségével a folyam térben elkülönülő élőhelyeit egyformán vizsgálni lehet. Az eljárást, vagyis a Duna kereszt-szelvény mentén történő mélységi mintavételének mederkotráson alapuló vizsgálatát a VITUKI kutatócsoportja kidolgozta. A vízi makrogerinctelenek állományait így olyan, a jelenleg ismert legalkalmasabb mintavételi 47

módszertan segítségével térképeztük fel, amely a parti sekély vizű zóna biológiai állapota mellett a mélyebb vízi életterek bentonikus élővilágáról is megfelelően részletes információt szolgáltatnak. A mélységi mintavételi módszert nemcsak a vízi makrogerinctelenek, hanem a halak kimutatására is sikerült munkacsoportunknak kidolgoznia, s kivitelezésében az elmúlt időszakban számos, a Dunán (pl. a romániai Al-Duna) és egyéb nagy folyókon (Tisza, Dráva) végzett felmérések során megfelelő jártasságra tett szert (VITUKI 2000, ICPDR 2002, Csányi & Paunovic 2006, Szekeres et al. 2009). A Duna lábalható/gázolható mélységű víztereiben, tehát a sekély vizű parti zónájában egy egyszerű eljárást, a folyó medrének felkavarásán és keverő mozdulatokkal történő összehálózásán alapuló keverő-hálózó mintavételt (ún. „Kick and Sweep”módszer) alkalmaztunk. Ezt szabványosított nyeles háló (Standard Pond Net) segítségével kell végezni. A - megközelítőleg 25 cm x 25 cm-es - fémkeretre szerelt nyeles háló névleges szembősége 1 mm. A folyam mély, nem lábalható vízterei esetében vízi jármű segítségével történő mintavételi eljárás alkalmazására van szükség. A mélyvízi meder kotrásos mintavételére használt kotróberendezés nyílása egy egyenlő oldalú fogazott vas háromszög, melynek oldalai 30 cm-esek. Az enyhén kihajlított fogak olyan szögben állnak, hogy az a kotrás, vagyis a vízszintes vontatása esetén a mederfenéknek kb. 5 cm vastag felső rétegét tudja összegyűjteni. A kotrókeret sarokpontjaiból előreirányuló három, 60 cm hosszúságú vasrúd elöl találkozik, s e ponton csatlakoztatható a vontató lánc és a kötél. A kotró hátrafelé egy 500 µm lyukátmérőjű, műanyag szita hálóanyagból készült 1 m hosszú zsákban végződik. A zsák hátulja nyitott, azt minden egyes mintavétel előtt műanyag gyorskötözővel megfelelő hosszúságban (kb. 50 cm) lezárjuk. A mederkotró 1 cm vastag műanyag vontatókötele egy kb. 2 m hosszú nehéz vaslánccal kezdődik, s bár a motorcsónakból a kötél ferdén fut le a mederfenékig, a lánc tömegénél fogva a vonatást vízszintes irányba kényszeríti. A berendezés mederfenéken, folyásirányban történő vontatásával a zsák megtelik a mederanyaggal, amely az állatokat tartalmazza, s amely ezután kiemelhető a vízből. A kitermelt mederanyagot megfelelő nagyságú, sorszámmal ellátott vödrökbe helyezzük, majd partra szállítjuk. Az adott kereszt-szelvényben mindig a jobb parttól kezdjük a mintavételt és azok számozását (római számok I-től VI-ig). A zsák meghatározott térfogata megszabja a belekerülő hordalékanyag mennyiségét. A kotrással vett minta megközelítőleg 10 l térfogatú, amely nagyjából 0,25 m 2 felületről származik. A kotort minta térfogatát helyszíni jegyzőkönyvben rögzítjük. A minták tehát mennyiségüknél (térfogatuknál) fogva kvantitatív módon összehasonlíthatók egymással, így a módszer alkalmas mennyiségi adatértékelésre is. A mederkotrás munkafázisait az 1. ábra mutatja. A makrogerinctelen mintavétel (kotrás, illetve part menti keverő hálózás) pontjain GARMIN GPSMAP 60 CSx készülékkel rögzítettük a koordinátákat, és ultrahangos mélységmérővel feljegyeztük a vízoszlop magasságát (a mintavételi ponton mért vízmélységet). A felszínre hozott mederanyagot a helyszínen átmostuk, az ilyen módon csökkentett minta mennyiséget tartósítottuk, az élőlények rendszertani azonosítására laboratóriumban került sor sztereo mikroszkóp segítségével.

48

1. ábra Motorcsónakból történő mederkotrás munkafázisai

VÉDETT FAJOK A HAZAI DUNA-SZAKASZON A 31/2004.(XII.30) KvVM rendelet „A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól” 8. § (4). bekezdése a következőket tartalmazza: "A vizsgálati monitorozó program célja a határérték-túllépések, illetve az állapotváltozások ismeretlen okainak, a rendkívüli szennyezések mértékének és hatásainak vizsgálata, továbbá információgyűjtés ott, ahol operatív monitorozás még nem működik, valamint információgyűjtés a szükséges intézkedési tervek készítéséhez. A vizsgálati monitorozás gyakoriságát úgy kell megválasztani, hogy az megbízható és pontos adatokat nyújtson." A beavatkozások hatásainak becslésekor természetvédelmi szempontból fel kell tárni, hogy az adott térségben milyen védett státuszú fajok találhatók (1. táblázat). Az eddigi helyszíni felmérések szerint a Duna Szob-déli országhatár közötti szakaszán tizenegy védett faj fordul elő. A kimutatott védett fajok a vízicsigák, a kagylók, a magasabb rendű rákok, valamint a rovarok lárva stádiumú példányai, azon belül a szitakötők és a bogarak csoportjába tartoznak. Közülük az Unio crassus NATURA 2000 jelölő faj is. A hozzá hasonló státuszú Theodoxus transversalis jelenlétét a hazai Dunán eddig nem sikerült senkinek sem igazolnia, bizonyítható előfordulása csak a bulgár-román Duna-szakaszon van (JDS2, Graf és mtsai 2008). A többi védett faj többékevésbé ritka, a magyar Dunán azonban számos helyszínen rendszeresen kimutatható. Két Gomphida-faj (Onycogomphus forcipatus, Ophiogomphus cecilia) nem került elő az alapállapot-felméréskor, csak 1994-ben regisztráltuk Zebegény térségében jelenlétüket. A lárvák megjelenése a folyam mentén rendkívül ritka és egyenetlen, hiszen speciális élőhely-mozaikokhoz kötött. Kimutatásuk a tavaszi időszakban a legvalószínűbb, a kikelt imágók és a lárvabőrök sokkal könnyebben azonosíthatók, mint a víztérben élő lárváké.

49

1. táblázat. A Szob-déli országhatár közötti Duna-szakaszon az alapállapot-felmérés során kimutatott védett státuszú vízi makrogerinctelen fajok listája Védettségi kategória V V V V V V, N2 V V V V V,N1,N2

Faj neve Astacus leptodactylus Borysthenia naticina Epitheca bimaculata Fagotia acicularis Fagotia esperi Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Potamophilus acuminatus Pseudanodonta complanata Theodoxus danubialis Unio crassus Közösségi jelentőségű állat- és növényfajok, amelyek megőrzéséhez különleges természetmegőrzési területek kijelölése szükséges Közösségi jelentőségű szigorú védelmet igényelő állat- és növényfajok A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet által védett állatfajok

N1 N2 V

A 2. táblázatban foglaljuk össze a vizsgált hazai Duna-szakasz védett makrogerinctelen taxonjainak hossz-szelvény menti előfordulását.

Dunafüred Ercsi Rácalmás Kulcs Dunaújvároas Dunaföldvár Solt Bölcske Harta Baráka Korpád Sió-torok Kováspuszta Baja Mohács alatt Hercegszántó

Árpád-híd Budafok Százhalombatta

Faj neve

Göd

táblázat. A Szob-déli országhatár közötti Duna-szakasz védett makrogerinctelen taxonjainak előfordulása

Szob Dömös Visegrád Vác Sződliget

2.

Astacus leptodactylus Borysthenia naticina

1 1

1

1

1

1 1 1 1 1

Epitheca bimaculata

1

1

1 1

1

1 1

1

Fagotia acicularis

1 1 1

1 1

1

1 1

1

Fagotia esperi

1 1 1

1

1

1 1

1

Gomphus flavipes

1 1 1

1 1

1

Gomphus vulgatissimus

1

1 1

1

1

1

Potamophilus acuminatus

1 1

1

1

1

1

1 1

1

1

1

1

Pseudanodonta complanata

1

Theodoxus danubialis

1 1 1

1 1

1

Unio crassus Kimutatott védett taxonok száma

1

1 1

1

1

8 4 7

6 7

7 2 2

1 1 1

50

1

1 1

0 3 0

1

0 3

1 5

1 4

1 2

1 4

1 0

1 2 4

Négy vizsgált szakaszon nem sikerült védett taxont kimutatnunk: Százhalombatta, Ercsi, Rácalmás, Kovácspuszta. E helyeken megtalálható volt az adott szakaszra jellemző makrogerinctelen élőlény-együttes, csupán a kiemelkedő természeti értékkel bíró taxonok nem kerültek elő. Megállapítható, hogy Budapest környezete, Dunaújváros, Bölcske, a Sió-torok, valamint Baja térsége nem bővelkedik védett taxonokban. Összességében kiemelkedően értékes szakasznak bizonyult a Budapest feletti Duna Szob és Göd közötti szakasza, Dunaföldvár-Solt térsége, valamint a déli országhatár környezete. A felsorolt szakaszok egymástó jellegükben eltérnek, hiszen a felső szakasz a folyam valódi, magyarországi, erős sodrású, durva mederanyaggal jellemezhető középső szakasza, amely ma már sem Németországban, sem Ausztriában nem fordul elő ilyen természetes formájában. Jellemző védett faj-együttesét a Fagotia acicularis, F. esperi, Thedoxus danubialis vízicsigák, az Unio crassus tompa folyami kagyló és a folyami szitakötő-fajok (Gomphus flavipes, G. vulgatissimus) alkotják, vagyis a szakasz ilyen formán tehát unikális, kiemelkedő természeti értéket képvisel. Megjegyezzük, hogy Zebegény térségében 1994-ben mind a négy Gomphus-fajt (G. flavipes, G. vulgatissimus, Onicogomphus forcipatus, Ophiogomphus cecilia) kimutattuk. A folyam Dunaföldvár-Solt közötti térsége a közép- és alsó szakasz lassú átmeneti zónáját reprezentálja, ahol az említett fajok még szórványosan előfordulnak, de számos, az alsó szakaszra jellemző taxonokal együtt (Borysthenia naticina, Gomphus-fajok, Pseudanodonta complanata, Astacus letodactylus). A legalsó magyarországi Duna-szakasz típusában már a szerbiai/román/bulgár alsó szakaszhoz hasonlítható, amely azzal jellemezhető, hogy az áramlás gyengébb, a görgetett hordalék frakciója homokban gazdag, s emiatt általában hiányoznak a középső-felső szakasz jellegzetes áramláskedvelő, többnyire a szilárd alzat meglétét igénylő puhatestű taxonjai. A meder középső mélyebb régiójában védett taxonok nem találhatók. A 2008-2011 közötti részletes állapot-felmérés során csupán egyetlen esetben sikerült védett makrogerincteleneket a mélyebb vízterekben kimutatnunk. Szob szelvényében, amely kívül esik a dömösi beavatkozás helyszínén, az Unio crassus NATURA 2000 jelölőfaj egyetlen példányát, valamint a védett Theodoxus danubiális két példányát sikerült megtalálnunk a bal parttól mintegy 200 m-re 4,5 m mélységben, a kotort mintában! A két fajnak meglátásunk szerint ma Magyarországon kisméretű populációi élnek. Ez a sodorvonalbeli előfordulásuk példa nélküli, s egyben jól jelzi, hogy a szobi Duna-szelvény, eddigi tapasztalataink szerint is, a leginkább érintetlen hazai Duna-szakaszt reprezentálja. A MAKROGERINCTELENEK LEGFONTOSABB ÉLŐHELYEI A DUNÁBAN Az eddigi részletes helyszíni vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a Duna leggazdagabb makrozoobenton élőlény-együttesei zónaszerűen népesítik be a folyam medrét. A maximális méretű állományok, illetve a legsűrűbben benépesített vízi zónák mindenütt azokon a mederszakaszokon találhatók, amelyek az éves kis vízállások alkalmával a part menti (litorális) zónát alkotják, vagyis kisvízi viszonyok alkalmával is állandóan víz alatt maradnak. Az ennél magasabban fekvő zónában nem állandó a vízborítás, emiatt a mederrész benépesülése sokkal gyérebb, s a benépesülés dinamikája az egyes élőlény-csoportok mobilitásától, aktív mozgásképességétől, valamint a magasabb vízállás tartósságától függ. A hirtelen bekövetkező vízszintcsökkenéseknek az ebben a zónában élő korlátozott mozgásképességgel rendelkező fajokra nézve katasztrofális hatásai lehetnek (2. ábra).

51

2. ábra A hirtelen apadás télen tömeges kagyló-pusztulást okozhat a Duna mentén A katasztrófa többféleképpen játszódhat le az évszak és a szárazra kerülés tartósságának függvényében. Az ábrán látható kagyló-populáció túlnyomó többségét az Unio tumidus alkotja. A téli elején történt vízszintcsökkenéskor az állatok szárazra került példányai azért pusztultak el, mert az éjszakai -6 Co hőmérséklet során belefagytak az üledékbe. A csekély vízborítás viszont már időlegesen megakadályozta ezt, így a szerencsésebb példányok a fagypont alatti hőmérsékletet elkerülve túlélhették a vízszint-csökkenés által okozott katasztrófát. A bemutatott példa azt illusztrálja, hogy a természetes vízszintváltozások milyen nagymértékű hatást gyakorolnak a litorális zóna makrogerinctelen szervezeteire, amelyek állományai mindezek ellenére stabil populációkat alkotnak a Duna mentén. Ezek alapján állítjuk azt, hogy a tervezett kotrási beavatkozásoknak semmi ilyen károsító hatását nem lehet valószínűsíteni erre az élőlényegyüttesre nézve.

52

Nem fagyos időszakokban a kagylópopuláció túlélési esélyei jobbak. Ilyenkor a száraz időszak hossza jelenti a kulcskérdést a kagylók és egyéb lassú mozgású szervezetek esetében. A sikeres túlélés szempontjából okvetlenül előnyt élveznek azok az állatok, amelyek aktív és hatékony mozgásukkal ezt a hirtelen megváltozott feltétel-együttest képesek tolerálni, mert vissza tudnak kerülni a víz borította mederbe és populációik megmaradnak. A folyami szitakötőfajok (Gomphidae) lárvái aránylag jó mozgásképességgel rendelkeznek. A két ritka faj (Onycogomphusa forcipatus, Ophiogompus cecilia) eddigi megfigyeléseink szerint olyan kicsiny élőhely-mozaikokban szeret lenni, mint például a mederben lévő nagyobb kövek mögött elhelyezkedő, esetleg csak időlegesen kialakuló áramlási holtterek, szedimentációs foltocskák, amelyek meglehetősen ritkák a Duna-meder mentén. Emellett hordalékfán és vízbe hullott faágakon is megtalálhatók. Az Ophiogomphus cecilia imágója kifejezetten kötődik az erdők jelenlétéhez is, amelynek a feltételei a Duna-kanyarban adottak. A két gyakoribb faj (Gomphus vulgatissimus, G. flavipes) – szintén a vízmélységtől függetlenül - sem a durva mederanyagú területeken fordul elő, hanem olyan homokos-iszapos fenékrészeken, ahol be tudják ásni magukat az üledék felső rétegébe. Tekintettel arra tehát, hogy az erősebb áramlás elragadja a finom szemcséjű üledéket a mederfenékről, a szitakötő lárvák csak a szedimentációs területeken fordulnak elő. A középső magyarországi Duna-szakaszon, amelyet tehát sóder alzat jellemez, a Gomphus-fajok csak olyan típusú élőhely-mozaikokban telepednek meg, amelyek akár a sekély vizű parti zónában, akár pedig a mélyvízi limányos területeken csekély áramlásúak, és ennek következtében iszapos-homokos élőhelyekkel rendelkeznek. Jellegzetes szerkezetű élőhelyek váltakoznak a magyarországi Duna-szakaszon ott, ahol kőszórások, valamint terelőművek, sarkantyúk vannak. Ezek a létesítmények a Duna hozzáférhető élőhelyeinek fenntartásában ma már alapvetően meghatározó szerepet játszanak. Köztük elsődlegesen a nagyméretű bazaltkövekből álló partvédelmi kőszórásokat fontos kiemelni. A medererózió ellen alkalmazott partvédelemi kőszórás szilárd felületű alzatot jelent a bevonatlakó szervezeteknek. Létrehozásuk nem okozza a fauna elszegényedését, csupán lokálisan eltérő fajösszetételt idézhet elő. Meg kell jegyezni, hogy a kőszórások, mint élőhelyek pontos vizsgálati módszerei problematikusak. Nehéz jól kivitelezni a mintavételt. Az eddigi tapasztalatok azonban arra utalnak (pl. a Duna 1992-ben történt Dunacsúnyi elterelése miatt szárazra került partvédelmi kőszórás közvetlen vizuális vizsgálata Rajkánál), hogy a kövek között gazdag élőlény-együttes található (kagyló-fajok, magasabb rendű rákok, köztük a tízlábú rákok, valamint rovar-lárvák). A párhuzamművek, kőszórások lábazatánál emellett mindenhol megtalálható a többékevésbé természetes folyófenék, amely élőhelyként változatlanul hozzáférhető. Példaként említhető a budapesti Duna Erzsébet-híd pesti hídfője, ahol a nemzetközi kikötő pontonjának közelében a kőszórás tövében húzódó, kisvíz idején mintegy 1 m vízmélységben lévő sóderpadon a közönséges folyami szitakötő (Gomphus vulgatissimus) lárvája rendszeresen kimutatható. Számos egyéb szakaszon (így a Margit-sziget mentén is) a sárgalábú folyami szitakötő (Gomphus flavipes) előfordulása bizonyított, ugyancsak a kőszórások tövében lévő természetes mederfenéken. A terelőtöltés (egyéb neve: sarkantyú) a másik olyan szabályozási mű, amely szintén rendszeresen megtalálható számos ponton a folyam mindkét partján. A terelőtöltés a különböző vízállás- és vízhozam-viszonyoknak megfelelően különbözőképpen viselkedik a vízi élőlényegyüttesekre nézve, aszerint, hogy miképpen befolyásolja a víztömeg elosztását és az áramlási feltételeket. Nagy vízálláskor átbukik rajta a víztömeg, ilyenkor az alvízi oldalon, közvetlenül a kőgát mögött tekintélyes medermélyülések (> 10 m) is kialakulhatnak. Kis vízszintkor viszont

53

alatta kiterjedt limányos feltöltődő területek alakulnak ki, amelyeken számos olyan faj telepedhet meg, amely nem kifejezetten kedveli a vízáramlást. A terelőtöltés végén kifejlődött nagy mélységű gödör a vermelési időszakban bizonyos halfajok számára kétségtelenül fontos. Két terelőtöltés között pedig egy jellegzetes mederszukcessziós sor ismerhető fel: a mélyület, az ezt követő durva kavics-frakció, valamint az egyre csökkenő szemcse-összetételű zátony, ahol az erős áramlást kedvelőktől a limányt kedvelő fajegyüttesek mind előfordulnak. Sok ilyen periodikusan váltakozó élőhely-sorozat esetében találtuk meg például az Unio crassus (NATURA 2000 jelölő) kagylófajt is, mindig a durva és közepes kavics-frakció közötti átmeneti régióban. KUMULATÍV HATÁSOK BECSLÉSE A makrogerinctelenekre vonatkozó részletes felmérés alapján három beavatkozás-típus lehetséges hosszú távú ökológiai hatásait kell becsülni:  Mederkotrás;  Terelőművek (párhuzamművek, sarkantyúk);  Mederanyag depónia. A tervezett beavatkozások közül a meder kotrása a sodorvonal környezetében, a mélyvízi régióban történik. Korábbi adatsorok (JDS1, AquaTerra, JDS2), valamint a 2008-2011 közötti saját helyszíni vizsgálataink alapján is azt lehetett tapasztalni, hogy az előkerült védett taxonok élőhelyei kizárólag abban a zónában helyezkednek el, amely az év során előforduló legkisebb vízálláskor a litorális, sekély régiót alkotja. A megnövekedő vízhozamok és a magasabb vízállások az újabb partszakaszok elöntését okozzák, amelyek benépesülése lassú, hiszen csak a jó mozgásképességű fajok képesek az újonnan elárasztott területeket hamar elfoglalni. A magas vízálláskor tapasztalható litorális zóna vizsgálata tehát nem reprezentatív. A kis vízállás parti zónája tehát az a jól definiálható sáv, amely vizsgálata a legeredményesebb. Ennek a mindenkori helyzetét az aktuális vízállás és az évi legkisebb vízállás közötti mélység-különbséggel lehet jellemezni: az aktuális vízállás és a legkisebb vízállás közötti különbség határozza meg pontosan azt a zónát, amelyet meg kell keresni, és amelyből az adott vízállás-feltételek mellett a leginkább reprezentatív mintát kell venni. Adataink alapján jól látható, hogy a nagyobb mélységekben, ahol erősebb áramlás, jelentékenyebb hordalék-mozgás, tehát nehezebb életfeltételek uralkodnak, csupán néhány taxon kis abundanciájú állományai mutathatók ki. Ezek a taxonok számos esetben nem őshonos állatok. A mederkotrásos mintavételek eredményei szerint egyértelműen kimutatható, hogy az ázsiai gömbkagyló (Corbicula fluminea), amely nagymértékű mozgásképességgel rendelkezik, jól elviseli a sodorvonalban uralkodó életfeltételeket, hiszen sok helyen raja kívül szinte semmilyen egyéb gerinctelen élőlény nem mutatható ki. Az eddigi Részletes Környezeti Hatásvizsgálati Dokumentációkban részletesen kifejtettük, hogy a hajózóút kotrása nem érint fajokban és egyedekben gazdag élőlény-együttessel jellemezhető életteret, mivel a beavatkozás, a kotrás a gyéren benépesült mélységi zóna középső, kis kiterjedésű területein történik. Ennek tömör illusztrálására egy 2010 februárjában végzett sodorvonalbeli kotrás eredményeit idézzük. A Korpádi-kanyar több mint 10 méteres mélységében végzett mintavétel eredményei a 2. ábrán láthatók.

54

3. ábra. A korpádi szelvény mélységi zónájában talált makrozoobenton taxonok relative gyakorisága (2010 február 10; összegyedszám = 173) A jövevény Corbicula fluminea állománymérete meghatározó a Korpádi sodorvonalban, hiszen az összes előkerült egyednek csaknem 90 %-át alkotja,. a juvenilis/adult egyedek aránya pedig megközelítőleg 50/50 %. Érdekes, hogy a két Dreissena-faj szintén nem tekinthető őshonosnak a hazai faunában, s a Dreissena bugensis jelenleg is terjed a Duna mentén. Az eddigi ismereteink birtokában azonban már meg lehet nyugtatni az invázív fajok terjedésével kapcsolatban aggodalmaskodókat: A gömbkagyló-populáció mérete tapasztalataink szerint rohamos csökkenésnek indult a 2010/2011 telét követő időszakban, mert ez a kagylófaj nagyon kevéssé tűri a hideget. Szó sincs tehát arról, hogy ezek az invázív fajok rövidesen átveszik az őshonos fajok helyét a Dunában, csupán azt lehet megfigyelni, hogy állományai stabilizálódnak, jelenlétüket pedig az ökológiai állapot meghatározásában feltétlenül figyelembe kell venni. Az elmondottal alapján tehát megállapítható, hogy a meder kotrása sehol nem érint élőlényekben gazdag, sűrűn benépesült területeket. A meder középső, mélyvízi régióiban az áramlási feltételek kotrás nélkül is a mederanyag folyamatos átrendezését idézik elő, különösen a nagyobb árhullámok során. Ennek következtében pedig ki lehet jelenteni, hogy a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesre a mederkotrás nem lesz lokálisan káros hatással, s ezen keresztül a vizsgált magyarországi szakaszon összegzett káros hatásokkal sem kell számolni. Mivel ezeken a területeken védett makrogerinctelen fajokat nem detektáltunk, s az itt fellelhető, nem védett fajokból képzett állományok csekély nagyságúak, elsősorban invázív, vagy nem őshonos fajokból áll. s az őshonos fajok természetes úton történő utánpótlásuk lehetősége fennáll, Úgy gondoljuk, hogy mederkotrásnak a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesre gyakorolt kumulatív hatásai is elhanyagolhatóak, vagyis a kotrás ezt a vízi élőlénycsoportot egyáltalán nem befolyásolhatja károsan. Összefoglalva a kőszórások, terelőművek (sarkantyúk, párhuzamművek) vízi élőhelyekre, ezen keresztül pedig a vízi makrogerinctelenekre gyakorolt hatásait megállapítható, hogy jelenlétük ugyan megváltoztatja az eredeti áramlási viszonyokkal jellemezhető természetes partok élőhely-típusait, de egyúttal számos olyan élőhely-mozaik jön létre, amely az áramláskedvelő és a csökkent áramlást igénylő taxonoknak egyaránt megfelel. Ezen művek tervezett építésével, bővítésével kapcsolatban megállapítható, hogy a Duna eddigi szabályozása során számos ilyen jellegű beavatkozás történt már. A jövőben érdemes lenne ennek az áramlás-gradienseknek a

55

finomabb léptékű tanulmányozása, hiszen az eredmények a környezeti hatások pontosabb becslését tennék lehetővé. Végül megállapítjuk, hogy a kikotort mederanyag elhelyezésének ökológiai hatásai akkor lennének károsak, ha a depónia a teljes kisvízi parti zónára kiterjedne. A 3. táblázatban látható az egyes beavatkozási helyekhez tartozó mederanyag-depóniák elhelyezésével kapcsolatos információ. Megállapítható, hogy a Dömös és Visegrád helyszínek mederanyagát a bal parton helyezik el egy kőszórásos mélyvízi szakasz mentén, amely nem rendelkezik kifejezett litorális zónával. A Vác, Sződliget és Göd helyszíneken kikotort anyag depóniája szintén mélyvízi zónába kerül a jobb parthoz közel, Vác térségében, így ezeken a helyszíneken sem befolyásolja a depónia a parti zónát. Az Árpád-hídi gházló anyagát elszállítják a Dunakeszi Ivóvízbázis térségébe, a Budafoki gázló anyaga ipari part elé kerül, amelynek élővilága rendkívül szegényes, (védett makrogerinctelen taxont nem mutattunk ki itt). A Kulcsi alsó gázló mederanyaga sziget mentén kerül elhelyezésre, amelynek zónája a hajózási kisvízszint alatt 20 cm-rel kerül kialakításra. A Dunaújváros, Kisapostag és Dunaföldvár térségében végzett kotrás terméke a medernek olyan zónájába kerül, amely 2 m-rel van a hajózási kisvízszint alatt, tehát jóval beljebb található, mint a part menti sekély litorális zóna. Megállapítható, hogy a mederanyag elhelyezése szinte minden kulcsfontosságú, vagyis a leggazdagabb part menti élővilággal rendelkező helyszínen (a Duna-kanyar, a Vác-Budapest szakasz, illetve a Dunaföldvár helyszínek) a folyammedernek abban a sávjába kerül a tervek szerint, amely mélyebb zóna, mint általában a kis vízálláshoz tartozó, gazdag makrogerinctelen élőlény-együttessel jellemezhető parti zóna. Ezáltal elkerülhető, hogy a legnépesebb sáv a lerakott mederanyag alá kerüljön. 3. táblázat. A Dömös-Solt főági beavatkozási helyszínek lerakási depóniáinak adatai Helyszín Lerakási depó Tervezett főági Kotort anyag lerakási helye (tender tervi csoport; max. felszíne a kotrás (fkm) LOT) HKV alatt (m) mennyisége (m3) Dömösi szűkület 1699+104-1697+462 (balpart) kőszórásos part mellé HKV-0,5 19 700 Dömösi gázló 36 800 Visegrádi szűkület 3900 Vác I.-II. szűkület 1680+700-1680+100 (jobbpart) mederbe HKV-1,0 16 000 Sződligeti szűkület 2 500 Gödi gázló 53 000 jobb part 20 270 elszállítás a Dunakeszi kavicsrakodóra, vagy a Árpád-hídi gázló Szabadkikötő III. medence feltöltése bal part 38 620 1637+150-1638+300 (balpart) ipari kövezett part HKV-0,5 ill. Budafoki gázló 53 700 mellé HKV-1,6 Százhalombattai 1615+450-1614+950 (jobbpart) sarkantyúközbe HKV-0,5 5 450 szűkület részben kövezett part mellé Dunafüredi szűkület 20 800 Ercsi szűkület 7 500 Kulcs (alsó) gázló 1591+250–1590 „szigethízlalás” HKV-0,2 13 200 Dunaújvárosi gázló 1580+300-1579+850 (balpart) mederbordák közé HKV-1,7 - HKV-2,0 18 100 Kisapostagi szűkület 1566+9001-1566+000 (balpart) mederbe HKV-2,0 85 500 Kisapostagi gázló Dunaföldvári gázló 1558+300-1557+300 (jobbpart) mederbe HKV-2,8 13 800 Solt felső gázló 1554+650-1553+700 (jobbpart) sarkantyúk közé HKV-0,2 26 200 Solt alsó gázló 34 200

A frissen leterített hordalékmezők a későbbiekben újra be fognak népesülni, ha ezen a területen nem történik nagymértékű hordalékmozgás, illetve –átrendeződés. Tekintettel arra, hogy a Dunán gyakran előfordul, hogy jelentős nagyságú mederrészeken átrendeződik a hordalék, így

56

az újranépesedés természetes körülmények között is gyakorta lejátszódik (pl. a rendszeresen előforduló tavaszi-nyár eleji zöldár idején, de egyéb periodikusan megjelenő nagy vizek idején is). Igen jól illusztrálja az újranépesedés jelenségét, hogy a visegrádi szelvényben a jobb parton, ahol hatalmas beavatkozások történtek (1996), a meder-elterelés és visszaalakítás után mintegy 13 évvel újra megjelent az Unio crassus NATURA 2000 jelölő kagylófaj populációja. A Duna-mederbe visszahelyezett mederanyag tehát újra benépesedhet, ha az áramlási és hordalékmozgási feltételek kedvezőek lesznek, hiszen a hordalék-transzport, a mederanyag átrendeződése a leginkább maghatározó kényszerfeltételek a bentikus makrogerinctelen élőlény-együttes megjelenése, populációik stabil fennmaradása szempontjából. ÖSSZEFOGLALÁS Jelenlegi ismereteink, vagyis a korábbi adatok és eddigi helyszíni vizsgálati eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy mindezen felsorolt beavatkozások a ritka előfordulású NATURA 2000 jelölő és egyéb védett státuszú fajokra nézve sem fognak számottevő káros lokális, illetve káros kumulatív hatást gyakorolni. A tervezett projekt keretében tervezett tevékenységek együttes hatásainak figyelembe vétele mellett, a hidrobiológiai felmérések makrogerinctelen adatainak értékelése alapján, a védett dunai folyami fajok és a NATURA 2000 jelölő fajok állományainak fennmaradási lehetőségei várhatóan nem fognak romlani. Fokozott figyelmet kell fordítani a beavatkozások megkezdésekor a VKI szempontrendszere alapján kialakított operatív monitoring végrehajtására, amelynek egyaránt ki kell terjednie a fontosabb vízi élőlény-együttesekre, így a makrogerinctelenekre és a halakra is. IRODALOM Csányi B. (1994) Macrozoobenthon community of the upper Hungarian Danube. Miscellanea Zoologica Hungarica,Tom.9. 1994. pp. 105-116. VITUKI (1997) Hydrobiological survey of the Hungarian Danube between Budapest and Mohács (1659,2-1447 river km). Technical Report, VITUKI, Budapest. VITUKI (2000) Study on Bioindicators, Inorganic and Organic Micropollutants in Selected Bioindicator Organisms in the River Danube and its tributaries. Final Report of the ICPDR/VITUKI, Budapest 2000, 1-59. Graf, W., Csányi, B., Leitner, B., Paunovic, M., Chiriac, G., Stubauer, I., Ofenböck, T. & F. Wagner (2008). Macroinvertebrates. In: Liška,I.,Wagner, F., Slobodník, J. (Eds.): 2nd Joint Danube Survey. Final Scientific Report, ICPDR – International Commission for the Protection of the Danube River, Wien, pp. 41-53. ICPDR (2002) Joint Danube Survey. Technical Report of the ICPDR – International Commission for the Protection of the Danube River, Wien, p. 261. Slobodník, J., Hamchevichi, C., Liška, I., Shearman, A., Csányi, B., Makovinská, J., Paunović, M., Tóthová, L., Stahlschmidt-Allner, P., Allner, B. (2005). Final report on sampling, chemical analysis and ecotoxicological studies - . Project no. 505428 (GOCE), AquaTerra - Integrated Modelling of the river-sediment-soil-groundwater system; advanced tools for the management of catchment areas and river basins in the context of global change, Integrated Project,Thematic Priority: Sustainable development, global change and ecosystems, Deliverable No.: BASIN 5.11, May 2005, pp. 148. Szekeres J., Molnár M., Csányi B. & Szalóky Z. 2009: A Duna rajkai és szobi keresztszelvényeinek makrozoobenton vizsgálata mélységi kotort minták alapján. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 20: 209-218. 57

3. függelék

A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú halak elterjedésére vonatkozó kumulatív hatásbecslés

Megrendelő:

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 1024 Budapest, Lövőház u. 39.

Projekt:

„TANULMÁNYOK A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRÓL” 18. SZÁMÚ EU TEN-T TÁMOGATÁSÚ PROJEKT

Konzorcium:

VITUKI Kft. – AQUAPROFIT Zrt. – TÉR-TEAM Kft. – VTK INNOSYSTEM Kft.

Konzorcium vezető:

VITUKI –Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1.

Engedélyes:

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT 1024 Budapest, Lövőház utca 39.

KHT generáltervező:

TÉR-TEAM Mérnök Kft. 1094 Budapest, Páva u.6.

KÉSZÍTETTÉK: DR. CSÁNYI BÉLA hidrobiológiai laboratóriumvezető VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium SZALÓKY ZOLTÁN hidrobiológus VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium GYÖRGY ÁGNES IRMA hidrobiológus VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium

Budapest, 2011. november

59

Tartalomjegyzék ELŐZMÉNYEK ................................................................................................................. 63 BEVEZETÉS ...................................................................................................................... 66 IRODALMI ÁTTEKINTÉS .............................................................................................. 67 ANYAG ÉS MÓDSZER ..................................................................................................... 68 EREDMÉNYEK ................................................................................................................ 70 A Dömösi-szakasz (lásd a 2.1 sz. térképlapot)................................................................ 75 A Váci-szakasz (lásd a 2.2 sz. térképlapot) ..................................................................... 79 Az Ercsi-szakasz (lásd a 2.3 sz. térképlapot) .................................................................. 84 Az Kulcsi-szakasz (lásd a 2.4 sz. térképlapot) ................................................................ 88 A Paksi-szakasz (lásd a 2.5 sz. térképlapot) ................................................................... 93 A Bajai-szakasz (lásd a 2.6 sz. térképlapot) .................................................................... 97 A Mohácsi-szakasz (lásd a 2.7 sz. térképlapot) ............................................................ 102 ÉRTÉKELÉS .................................................................................................................... 105 A NATURA 2000 jelölő és védett halfajok előfordulása és élőhely-térképei .................110 A dunai ingola (Eudontomyzon mariae).............................................................................................110 A leánykoncér (Rutilus pigus) ...........................................................................................................111 A balin (Aspius aspius) ......................................................................................................................112 A garda (Pelecus cultratus) ..................................................................................................................113 A halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) .......................................................................................114 A szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) .............................................................................................115 A törpecsík (Sabanejewia aurata) ......................................................................................................116 A réticsík (Misgurnus fossilis) .............................................................................................................116 A vágó csík (Cobitis elongatoides).......................................................................................................117 A széles durbincs (Gymnocephalus baloni) ........................................................................................117 A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser)................................................................................118 A magyar bucó (Zingel zingel)...........................................................................................................119 A német bucó (Zingel streber) ...........................................................................................................120 A NATURA 2000 jelölő és védett halfajok potenciális ívóhelyeinek-térképi ábrázolása 121 ÖSSZEFOGLALÁS .......................................................................................................... 124 IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................... 127 FÜGGELÉK ..................................................................................................................... 129 Helyszínrajzok jegyzéke: 1. Általános helyszínrajz 2.1-2.7 Részletes kutatási helyszínrajzok

61

Előzmények A Dömös-Mohács közötti Duna szakaszon meglévő hajóút javítási helyszínekre 20102011-ben készített hatásvizsgálati dokumentációkkal kapcsolatban kapott hatósági tényállás tisztázási előírásokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze. (Csak azokat az előírásokat közöljük, amelyek a természetvédelmi szempontú kutatásra, kiegészítésekre vonatkoznak.) Helyszín

Engedélyezési eljárás megnevezése hatásvizsgálati

Hatósági levél iktatószáma

Hatósági levél kelte

Dömösi KTVF: 6916-25/2010. 2010.10.18. szűkület 1. „A Natura 2000 jelölő és védett halfajok beavatkozási területen lévő élő és ívóhelyeinek, valamint az érintett fajok hatásterületen lévő potenciális ívóhelyeinek térképi megjelenítése.” 2. „A Duna hajózhatóságának javítása megnevezésű kiemelt projekt keretében tervezett tevékenységek – jelen eljárásban különösen a Visegrádi szűkület, Dömösi szűkület és Dömösi gázló rendezés – együttes hatásainak figyelembe vételével kell meghatározni a fajok fennmaradási lehetőségeit, tekintettel arra, hogy a folyamrendezés a védett és Natura 2000 fajok élő- és szaporodási helyét a Duna szakaszon több helyen érinti.” Dömösi hatásvizsgálati KTVF: 4405-3/2011. 2011.07.04. szűkület KTVF: 4405-2/2011. 2011.03.03. 1. „A Felügyelőség számára megküldött Natura 2000 hatásbecslési dokumentációból és a kiegészítő dokumentációkból hiányzik a Natura 2000 jelölő és védett halfajok beavatkozási területen lévő élő- és ívóhelyeinek, valamint az érintett fajok hatásterületen lévő potenciális ívóhelyeinek tavaszi, ívási időszakban történő vizsgálata és az eredmények térképi megjelenítése.” 2. „A megküldött dokumentációk nem adnak egyértelmű választ arra, hogy a „Duna hajózhatóságának javítása” megnevezésű kiemelt projekt keretében tervezett tevékenységek térbeli együttes hatásai befolyásolhatják-e károsan, és ha igen, milyen mértékben a Natura 2000 jelölő fajok jövőbeni természetvédelmi helyzetét.” 3. „A megküldött dokumentációk nem adnak egyértelmű választ arra sem, hogy a várható további, fenntartó mederkotrások időbeli összegződő hatásával kell-e számolni a Natura 2000 jelölő fajok jövőbeni természetvédelmi helyzetét tekintve.” 4. „A várhatóan megnövekedett forgalmú hajózás Natura 2000 jelölő, védett és fokozottan védett halfajokra gyakorolt lehetséges hatásainak vizsgálatokkal alátámasztott elemzését egyik megküldött tanulmány sem tárgyalja.” 5. „A megküldött dokumentációk alapján a Felügyelőségnek nem volt lehetősége vizsgálni olyan alternatív megoldás-változatokat, melyekben a környezet- és természetvédelmi szempontok erőteljesebben jutnának érvényre.” Dömösi gázló vízjogi KTVF: 5602-5/2010. 2010.11.05. 1. „A Natura 2000 jelölő és védett halfajok beavatkozási területen lévő élő- és ívóhelyeinek, valamint az érintett fajok hatásterületen lévő potenciális ívóhelyeinek térképi megjelenítése.” 2. „A Duna hajózhatóságának javítása megnevezésű kiemelt projekt keretében tervezett tevékenységek – jelen eljárásban különösen a Visegrádi szűkület, Dömösi szűkület és Dömösi gázló rendezés – együttes hatásainak figyelembe vételével kell meghatározni a fajok fennmaradási lehetőségeit, tekintettel arra, hogy a folyamrendezés a védett és Natura 2000 fajok élő- és szaporodási helyét a Duna szakaszon több helyen érinti.” Visegrádi

hatásvizsgálati

KTVF: 6894-18/2010.

63

2010.10.18.

Helyszín

Engedélyezési eljárás megnevezése



szűkület 1. „A Natura 2000 jelölő és védett halfajok beavatkozási területen lévő élő és ívóhelyeinek, valamint az érintett fajok hatásterületen lévő potenciális ívóhelyeinek térképi megjelenítése.” 2. „A Duna hajózhatóságának javítása megnevezésű kiemelt projekt keretében tervezett tevékenységek – jelen eljárásban különösen a Visegrádi szűkület, Dömösi szűkület és Dömösi gázló rendezés – együttes hatásainak figyelembe vételével kell meghatározni a fajok fennmaradási lehetőségeit, tekintettel arra, hogy a folyamrendezés a védett és Natura 2000 fajok élő- és szaporodási helyét a Duna szakaszon több helyen érinti.” Visegrádi hatásvizsgálati KTVF: 4394-2/2011. 2011.03.18. szűkület 1. „A Felügyelőség számára megküldött Natura 2000 hatásbecslési dokumentációból és a kiegészítő dokumentációkból hiányzik a Natura 2000 jelölő és védett halfajok beavatkozási területen lévő élő- és ívóhelyeinek, valamint az érintett fajok hatásterületen lévő potenciális ívóhelyeinek tavaszi, ívási időszakban történő vizsgálata és az eredmények térképi megjelenítése.” 2. „A megküldött dokumentációk nem adnak egyértelmű választ arra, hogy a „Duna hajózhatóságának javítása” megnevezésű kiemelt projekt keretében tervezett tevékenységek térbeli együttes hatásai befolyásolhatják-e károsan, és ha igen, milyen mértékben a Natura 2000 jelölő fajok jövőbeni természetvédelmi helyzetét.” 3. „A megküldött dokumentációk nem adnak egyértelmű választ arra sem, hogy a várható további, fenntartó mederkotrások időbeli összegződő hatásával kell-e számolni a Natura 2000 jelölő fajok jövőbeni természetvédelmi helyzetét tekintve.” 4. „A várhatóan megnövekedett forgalmú hajózás Natura 2000 jelölő, védett és fokozottan védett halfajokra gyakorolt lehetséges hatásainak vizsgálatokkal alátámasztott elemzését egyik megküldött tanulmány sem tárgyalja.” Vác I.-II. hatásvizsgálati KTVF: 39890-29/2010. 2010.11.03. szűkület KTVF: 39890-28/2010. 2010.10.29. 1. „A Natura 2000 jelölő és védett halfajok beavatkozási területen és hatásterületen lévő potenciális élő- és ívóhelyeinek pontos térképi lehatárolása (további mintavételek alapján).” 2. „Vizsgálni kell, hogy a növekedő forgalmú hajóút, és az ezzel járó hullámzás a jelen lévő Natura 2000 jelölő és védett fajok élő- és szaporodási helyére, szaporodási képességére, egyedfejlődésére milyen hatást gyakorol.” 3. „Vizsgálni kell, hogy a kotort anyagból származó tervezett betöltés érint-e értékes élővagy telelőhelyet.” 4. „A 2,2 +/- 2 cm-es vízszintcsökkenés a Duna mért legkisebb vízállása esetén mekkora területtel csökkenti a vízzel borított területet a beavatkozással érintett szakasz hosszszelvényében és az milyen hatással jár.” 5. „Vizsgálni kell a víz sebességének 5 cm/s-mal való csökkenése milyen hatással lesz a reofil halfajokra.” 7. „A Duna hajózhatóságának javítása megnevezésű kiemelt projekt keretében tervezett tevékenységek – jelen eljárásban különösen a Váci szűkületek, Sződligeti szűkület és a Gödi gázló rendezés – együttes hatásainak figyelembe vételével kell meghatározni a fajok fennmaradási lehetőségeit, tekintettel arra, hogy a folyamrendezés a védett és Natura 2000 fajok élő- és szaporodási helyét a Duna szakaszon több helyen érinti.”

64

Helyszín




Vác I.-II. KTVF: 9445-1/2010. 2011.02.16. szűkület 1. „Be kell mutatni a kotrással érintett területet (főág, mellékág, a kotort anyag lerakásának tervezett helyszíne), ismertetni kell a kotrást megelőző és az elérni kívánt mederállapotot, valamint a jelenlegi és a tervezett kotrás utáni mederanyag összetételét, vastagságát és elhelyezkedését szövegesen és helyszínrajzon, illetve szelvényeken ábrázolni kell.” Sződligeti hatásvizsgálati KTVF: 39891-25/2010. 2010.11.03. szűkület KTVF: 39891-24/2010. 2010.10.29. 1. „A Natura 2000 jelölő és védett halfajok beavatkozási területen és hatásterületén lévő potenciális élő- és ívóhelyeinek pontos térképi lehatárolása (további mintavételek alapján).” 2. „Vizsgálni kell a növekedő forgalmú hajóút, és az ezzel járó hullámzás a jelenlévő Natura 2000 jelölő és védett fajok élő- és szaporodási helyére, szaporodási képességére, egyedfejlődésére milyen hatást gyakorol.” 3. „Vizsgálni kell, hogy a kotort anyagból származó tervezett betöltés (kompenzációssziget) érint-e értékes élőhelyet.” 5. „A Duna hajózhatóságának javítása megnevezésű kiemelt projekt keretében tervezett tevékenységek – jelen eljárásban különösen a Váci szűkületek, Sződligeti szűkület és a Gödi gázló rendezés – együttes hatásainak figyelembe vételével kell meghatározni a fajok fennmaradási lehetőségeit, tekintettel arra, hogy a folyamrendezés a védett és Natura 2000 fajok élő- és szaporodási helyét a Duna szakaszon több helyen érinti.” Sződligeti szűkület

hatásvizsgálati

KTVF: 9175-3/2011.

2011.02.16.

-

-

-

Gödi gázló

hatásvizsgálati

KTVF: 39889-28/2010. 2010.11.03. KTVF: 39889-27/2010. 2010.10.29. 1. „A Natura 2000 jelölő és védett halfajok beavatkozási területen és hatásterületén lévő potenciális élő- és ívóhelyeinek pontos térképi lehatárolása (további mintavételek alapján).” 2. „Vizsgálni kell a növekedő forgalmú hajóút, és az ezzel járó hullámzás a jelenlévő Natura 2000 jelölő és védett fajok élő- és szaporodási helyére, szaporodási képességére, egyedfejlődésére milyen hatást gyakorol.” 3. „Vizsgálni kell, hogy a kotort anyagból származó tervezett betöltés érint-e értékes élővagy telelőhelyet.” 4. „A 2,2 +/- 2 cm-es vízszintcsökkenés a Duna mért legkisebb vízállás esetén mekkora területtel csökkenti a vízzel borított területet a beavatkozással érintett szakasz hosszszelvényében és ez milyen hatással jár.” 5. „Vizsgálni kell, hogy a víz sebességének 5 cm/s-mal való csökkenés milyen hatással lesz a reofil halfajokra.” 7. „A Duna hajózhatóságának javítása megnevezésű kiemelt projekt keretében tervezett tevékenységek – jelen eljárásban különösen a Váci szűkületek, Sződligeti szűkület és a Gödi gázló rendezés – együttes hatásainak figyelembe vételével kell meghatározni a fajok fennmaradási lehetőségeit, tekintettel arra, hogy a folyamrendezés a védett és Natura 2000 fajok élő- és szaporodási helyét a Duna szakaszon több helyen érinti.” Gödi gázló

hatásvizsgálati -

KTVF: 1672-3/2011. -

2011.02.16. -

Árpád-hídi gázló

hatásvizsgálati -

KTVF: 1298-10/2011. -

2011.02.15. -

65

Helyszín




Százhalombattai KTVF: 589-12/2011. 2011.02.17. szűkület 1. „A Natura 2000 jelölő és védett halfajok beavatkozási területen lévő élő és ívóhelyeinek, valamint az érintett fajok hatásterületen lévő ívóhelyeinek térképi megjelenítése.” 2. „Vizsgálni kell, hogy a beruházás következtében megváltozott mederviszonyok a jelenlévő Natura 2000 jelölő és védett fajok élő- és szaporodási helyére, szaporodási képességére, egyedfejlődésére milyen hatást gyakorol az alábbi szempontok szerint: a. a mélységviszonyok és az aljzat minőségének várható változásai következtében, b. megnövekedett forgalmú hajóút, és az ezzel járó hullámzás következtében.” 4. „A Duna hajózhatóságának javítása megnevezésű kiemelt projekt keretében tervezett tevékenységek – jelen eljárásban különösen a százhalombattai szűkület, a dunafüredi és ercsi szűkületek – együttes hatásainak figyelembe vételével kell meghatározni a fajok fennmaradási lehetőségeit, tekintettel arra, hogy a folyamrendezés a védett és Natura 2000 fajok élő- és szaporodási helyét a Duna szakaszon több helyen érinti. Jelentős hatás esetén szükséges alternatívák vizsgálata, illetve kompenzáló intézkedések megfogalmazása.” Dunafüredi, Ercsi szűkület

hatásvizsgálati

KTVF: 343-14/2011.

2011.01.27.

-

-

-

Dunafüredi, hatásvizsgálati KTVF: 343-18/2011. 2011.02.17. Ercsi szűkület 1. „A Natura 2000 jelölő és védett halfajok beavatkozási területen lévő élő és ívóhelyeinek, valamint az érintett fajok hatásterületen lévő ívóhelyeinek térképi megjelenítése.” 2. „Vizsgálni kell, hogy a beruházás következtében megváltozott mederviszonyok a jelenlévő Natura 2000 jelölő és védett fajok élő- és szaporodási helyére, szaporodási képességére, egyedfejlődésére milyen hatást gyakorol az alábbi szempontok szerint: a. a mélységviszonyok és az aljzat minőségének várható változásai következtében, b. megnövekedett forgalmú hajóút, és az ezzel járó hullámzás következtében.” 4. „A Duna hajózhatóságának javítása megnevezésű kiemelt projekt keretében tervezett tevékenységek – jelen eljárásban különösen a százhalombattai szűkület, a dunafüredi és ercsi szűkületek – együttes hatásainak figyelembe vételével kell meghatározni a fajok fennmaradási lehetőségeit, tekintettel arra, hogy a folyamrendezés a védett és Natura 2000 fajok élő- és szaporodási helyét a Duna szakaszon több helyen érinti. Jelentős hatás esetén szükséges alternatívák vizsgálata, illetve kompenzáló intézkedések megfogalmazása.”

Bevezetés A Szob-Déli országhatár közötti Duna-szakaszon a folyamatos hajózást akadályozó gázlók, szűkületek és jégmegállásra hajlamos helyek meghatározását 2005-2007 között a VITUKI vezette konzorcium végezte el az Európai Bizottság TEN-T programjának pénzügyi támogatásával. A munka célja a Duna-Majna-Rajna víziúton (VII. közlekedési folyosó) meglevő hajózási akadályok kiváltására vonatkozó megalapozó tanulmány elkészítése volt. A projekt eredményeként összesen 31 szakaszon (beavatkozási helyen) adódott olyan hajózási akadályt, ahol a folyam a nemzetközi egyezményekben rögzített hajóút paramétereknek nem felel meg, a 94%-os tartósságú jégmentes vízhozamhoz tartozó felszíngörbe alatt mélységi, vagy szélességi korlátozással kell számolni. A megalapozó tanulmányban kimutatott hajózási akadályok kiváltásának érdekében a projekt 2009ben új TEN-T támogatási szerződés alapján folytatódott a beavatkozási helyekre készítendő környezeti hatásvizsgálatok és vízjogi létesítési engedélyes tervek elkészítésével.

66

A környezeti hatásvizsgálatok elvégzéséhez olyan környezet-, élővilág-, valamint természetvédelmi vizsgálatok, ill. adatok szükségesek, amelyek egy része a KHT-dokumentációk készítésekor még nem állt rendelkezésre, irodalmi adatok formájában sem. Hiányos volt a korábbiakban az az adatbázis, amelynek alapján a tervezett beavatkozások hatását prognosztizálni lehetne. Ez a megállapítás főleg a halakra vonatkozott. Ezért a téma adatbázisának bővítése érdekében a jelen vizsgálat keretében (az alábbiakban részletezett) olyan kutatási programot hajtottunk végre, amely tudományos értelemben véve hiánypótló, illetve eredményei alapján alkalmas arra, hogy a DHP projekt érdekében tervezett kotrási beavatkozások vízi környezetre gyakorolt hatását megbízhatóan lehessen becsülni. A ritka és védett, valamint a NATURA 2000 jelölőfajok élő- és ívóhelyeinek felderítéséhez kiegészítő, vagyis az ívási időszakot is felölelő, a mélységi zónához tartozó vízterületeken folytatott halászat is szükséges a bizonyító erejű adatok gyűjtéséhez, hiszen a part-közeli elektromos halászat adatai a halfajok mélyebb vízi elterjedéséről, abundancia-viszonyairól egyáltalán nem adnak információt. Olyan mélyvízi halászati módszer azonban, amely különösen a kisméretű halfajok hatékony megfogására irányul, Magyarországon nem állt rendelkezésre. A természetvédelmi szempontból jelentős halfajok pontosabb elterjedésével és ívó helyeinek felderítésével kapcsolatban ezért olyan újszerű módszertant dolgoztunk ki, amely ● a mélyebb vízterek halállományából is képes mintát venni; ● magában foglalja az ívási időszakot is, amikor azok a bizonyító erejű adatok nyerhetők, amelyek alapján meg lehet válaszolni a természetvédelmi hatóság által feltett kérdéseket. A munkaprogram megvalósítása során arra törekedtünk, hogy a vizsgált Duna-szakasz jellegzetes, szakasz-típusra nézve reprezentatív részeiről gyűjtsünk olyan mélységi halászati adatokat, amelyek segítségével természetvédelmi szempontból megnyugtató módon lehet jellemezni a halállomány szerkezetében mutatkozó esetleges különbségeket. A vizsgált Duna szakaszok lehatárolását a mellékelt 1. sz. helyszínrajzon mutatjuk be.

Irodalmi áttekintés A folyóvízi halak, ill. hal-együttesek állomány-dinamikájában bekövetkező változások szervezett keretek között végzett kutatásának és monitorozásának nincsenek hosszútávra visszanyúló hagyományai a Duna magyarországi szakaszán. Az MTA Magyar Dunakutató Állomás kutatási prioritásai között elsősorban a nagyobb mellékágrendszerek (Szigetköz, Gemenc) halállományának monitorozása szerepelt (áttekintés lásd Guti & Erős, 2002; Guti, 2007). A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében jelenleg végzett felmérések pedig csupán Vác-Göd (1668-1681 fkm) és Baja (1476-1483 fkm) térségére vonatkozóan nyújtanak folyamatos információt a halfauna összetételéről és időbeli változásairól. Annak ellenére, hogy a közelmúltban több közlemény is megjelent, amely a Duna főágát halfaunisztikai, halászatbiológiai és ökológiai szempontból elemzi (pl. Sallai, 2001; Guti, 2002; Györe & Józsa, 2005; Erős & mtsai, 2005, 2008), még mindig igen hiányos ismeretekkel rendelkezünk a halegyüttesek szerveződéséről a Duna magyarországi szakaszán. Az egyes fajok és élőhelyük abiotikus jellemvonásai közötti kapcsolatok megismerésének legfontosabb eleme a fajok élőhely használatának jellemzése. Kevés hazai tanulmány foglalkozott részletesen az egyes fajok élőhely használatának számszerűsítésével. A vizsgálatok elsősorban patakokban élő halfajok (Erős & mtsai, 2003), illetve a szigetközi halivadék élőhely használatának megismerésére irányultak (Copp & mtsai, 1994; Guti, 1996). A Szigetközben végzett hal – élőhely használat kapcsolatok elemzésén kívül csupán néhány dolgozat foglalkozik behatóan dunai halfajok élőhely használat mintázatával. Erős & mtsai (2005) a ponto-

67

kaszpikus eredetű inváziós gébfajok mennyisége és az élőhely abiotikus sajátosságai közötti kapcsolatokat elemezték és rámutattak a hasonlóságokra és különbségekre a fajok élőhely használatában. A 2007. évben, térben intenzív mintavétel keretében tanulmányozták a halállomány összetételét és a halfajok élőhely használatát a Duna litorális zónájában, a GönyűBudapest (1786-1665 fkm) közötti szakaszon (Tóth & mtsai, 2007). Korábbi munkáikban részletesen tárgyalták a természetes és mesterséges partszakaszok halállomány összetételében mutatkozó különbségeket (Erős & mtsai, 2008a), valamint természetvédelmi szempontból megkülönböztetett – az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelvének függelékeiben jegyzett – halfajok elterjedését és gyakoriságát (Tóth & mtsai, 2007). A halfaj közösségek élőhely választását és használatát a Duna Gönyű és Budapest közötti szakaszán vizsgálták részletesebben, kitérve a monitoring tevékenység és élőhely védelmi javaslatokra (Erős & mtsai, 2008b). A Duna halállományának kutatása tehát több évtizedes múltra tekint vissza. Kevés azonban az olyan tudományos irodalom, amelyeknek a környezeti változók, azon belül is a hidrológiai és morfológiai tényezők hatásainak leírása lenne a fő célja.

Anyag és módszer Hatósági kötelezésre a vizsgálati tematika részletezését a TM299-2.1-1/2011. sz. levélben adtuk át a hatóság számára 2011. januárban. A vizsgálati tematika két Duna szakaszra vonatkozott (a Szob-Budapest közötti, és a Budapest-Dunaföldvár közötti Duna szakasz). Az élőhelyek komplexebb és hosszabb szakaszra kiterjedő vizsgálati igénye miatt a felméréseket kiterjesztettük a déli országhatárig. A természetvédelmi szempontból fontos halfajok dunai elterjedésének feltárása a korábbiakban (valamint a nemzetközi tudományos gyakorlatban) a part menti víztér elektromos halászatával valósul meg. A halfaunisztikai vizsgálatok döntő többsége az Európai Unió tagországaiban a part menti sekély vízterek felmérésére irányul, az EU halászati mintavételi szabvány - balesetvédelmi megfontolásokból - csak a nappali halászatot javasolja, és egyáltalán nem tér ki a sekély- és a mélyebb folyózónák halszerkezetének összehasonlítására. Eddigi kutatási tapasztalataink alapján azonban egyértelműen megállapítható, hogy a nappali időszakban folytatott elektromos halászattal csupán töredéke kerül elő az éjjel kimutatható halfajoknak. Éjszaka ugyanis a halak a part menti víztereket keresik fel, s emiatt a mintavétel hatékonyága jóval magasabb a nappaliéhoz képest, valamint a fogási adatokból jól látható az egyes fajok előfordulásában, tömegességének alakulásában fennálló különbségek, illetve jellegzetességek. Ezért a halfajok parti sávban való kimutatására a parti halászatot alkalmaztuk. A felmérések a Magyarországon elfogadott európai szabványok ajánlásainak figyelembevétele mellett folytak (MSZ EN 14011: 2003 és a MSZ EN 14962: 2006). A parti halászatok a teljes sötétség beállta után csónakról Hans Grassl 65II GI ill. 64II GI típusú szákos aggregátoros halászgépekkel történtek, 153 darab, egyenként 500 m-es szakaszon (FÜGGELÉK 1. táblázat). Az értékeléshez felhasznált adatok 2007-2010 évi időszak felméréseiből származnak. Mivel a szákos mintavevő eszköz és az általa indukált elektromos mező tulajdonságai csak a sekély vizű, part menti halászatot teszik lehetővé, és így módszer a hajózóút mélyebb víztereiben reprezentatív mintavételhez egyáltalán nem alkalmazható, a főágban, a folyó mélyebb víztereiben (vízmélység > 2 m) saját fejlesztésű elektromos húzóhálóval végeztünk élőhely-feltérképező halászatot 2010 őszén 70 szakaszon (FÜGGELÉK 2. táblázat).

68

Tavasszal a Natura 2000 jelölő és védett halfajok ívóhelyeinek húzóhálós feltérképezése, 2011. április 27-e és július 15-a között, 125 szakaszon nappal történt. (FÜGGELÉK 2. táblázat). A felméréseket Hans Grassl 65II GI típusú halászgéppel végeztük. Minden felmérés egyenáram használatával történt, az parti halászat esetében az áramerősség 13-15 A és a feszültség 440-500 V, a húzóhálózás alkalmával 15-36 A és 280-400 V volt. A mintavételi helyeken a helymeghatározás GARMIN gyártmányú GPS készülék segítségével történt, a koordinátákat minden esetben az Egységes Országos Vetület (EOV) rendszer szerint tároltuk. A halak és az élőhelyeik kapcsolatának leírása érdekében, a halak élőhelyére jellemző változókat a terepen, mintavételi alegységenként, egységes terepi jegyzőkönyvekben rögzítettük. A mélységi halászatok során ezek a következők: az aljzat jellege és összetétele, a víz mélysége és a vízsebessége voltak, ezeket minden egyes 500 m-es szakaszon 3-szori ismétlésben mértük. Az elektromos húzóháló (rövidítve: ekece) használatát az 1. ábra mutatja be. A 1. helyszínrajz a mintavételi helyek átnézeti térképét illusztrálja. Az egyes fajok elterjedési mintázatának vizsgálatához Spearman-féle rangkorrelációs elemzéseket végeztünk. A korrelációs vizsgálatokhoz a 2011-ben végzett, meder élőhelyeinek vizsgálataiból származó adatokat használtuk fel (125 mintavételi egység). Az elemzésekhez biotikus változóként a mintákban gyakran előforduló fajok mennyiségi adatait, valamint a projekt keretében tervezett tevékenységek következtében várható hatások miatt esetlegesen megváltozó abiotikus változókat, a vízsebességet, a mélységet és a mederanyag jellegét (homok, apró kavics, kavics, kő, márga) használtuk fel 500 m-es mintavételi alegységenként.

jelző bója

zsákháló

rozsdamentes fémkeret anód-katód kábel, húzókötél

1. ábra: Az elektromos kece mintavétel közben

69

Eredmények A mélységi elektromos húzóhálóval 2010-ben 70 db mintavételi egységet vizsgáltunk, 2011 tavaszán pedig összesen 125 db 500 m hosszú halászati egységen végeztünk felméréseket, nappali időszakban a Duna Szob-déli országhatár közötti szakaszán. Lásd az 1. sz. helyszínrajzot és a 2.1-2.7 sz. helyszínrajzokat. Összesen 26 keresztszelvény halászatát végeztük el, szelvényenként általában 5, illetve 6 db 500 m-es szakaszt vizsgáltunk. A kereszt-szelvény vizsgálatok között találhatók olyan rendhagyó esetek, amikor az egy szelvényhez tartozó mintavételi egységeket térben át kellett helyezni egy közeli, de a beavatkozással nem teljesen egybe eső, környezeti jellegzetességeiben nem különböző helyre, ahol a mintavételek biztonságosan lebonyolíthatók voltak (pl.: Ercsi és Százhalombatta térségében). A mintavételi egységek ilyen jellegű térbeli eltolásának indoka, hogy az alkalmazott mintavételi módszerből eredően a sziklás-márgás felületű, vagy bedőlt fákkal, farönkökkel, esetenként emberi tevékenységből eredő egyéb akadályokkal (különböző roncsok, hulladékok) tarkított mederben a mintavevő eszközt nem lehet sem hatékonyan, sem biztonságosan használni az állandó elakadás-beszakadás veszélye miatt. A mintavételi egységek eltolása a statisztikai elemzésekben nem okozott bizonytalanságot, mivel az új célterületek a Duna azonos jellegzetességekkel leírható és azonos halállománnyal rendelkező szakaszán kerültek kijelölésre. A mélységi mintavételek során kimutatott összes halegyed száma 5950, amely összesen 34 halfaj között oszlik meg. A mélységi területek leggyakoribb halfaja a bentikus élőhelyet kedvelő, idegenhonos feketeszájú géb (Neogobius melanostomus, 38 %) volt. Magas és közel azonos gyakorisággal került elő az őshonos, fokozottan védett, Natura 2000 jelölőfaj, a német bucó (Zingel streber, 16 %) és a karikakeszeg (Abramis bjoerkna, 15 %). Jelentős hányadot tett ki továbbá a védett, szintén jelölő halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus, 8 %) (2. ábra, 1. táblázat).

70

Neogobius melanostomus Zingel streber Abramis bjoerkna Gobio albipinnatus Alburnus alburnus Gymnocephalus schraetser Barbus barbus Abramis sapa Abramis brama Zingel zingel Sander lucioperca Gymnocephalus baloni Neogobius kessleri Neogobius gymnotrachelus Leuciscus idus Rutilus rutilus Gymnocephalus cernuus Vimba vimba Neogobius fluviatilis Chondrostoma nasus Sabanejewia aurata Rutilus pigus Sander volgensis Abramis ballerus Silurus glanis Carassius gibelio Cyprinus carpio Aspius aspius Proterorhinus marmoratus Pelecus cultratus Esox lucius Acipenser ruthenus Lota lota Leuciscus cephalus

39% 16% 15% 8%

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

2. ábra A mélységi mintavételek összesített fogás-statisztikai eredményei: a Duna Dömös-Mohács közötti mélyvízi szakaszain kimutatott fajok és relatív gyakoriságaik. 1.

táblázat A húzóhálós mintavételek összesített mélységi fogás-statisztikai eredményei: a Duna Dömös-Mohács mélyvízi szakaszain kimutatott fajok, természetvédelmi besorolásuk, relatív gyakoriságaik

(rövidítések: vvf – védett, veszélyeztetett fajok; fvf – fokozottan védett fajok; HD II. – Habitat Direktíva II. mellékében szereplő fajok; HD IV. - Habitat Direktíva IV. mellékében szereplő fajok; HD V. - Habitat Direktíva V. mellékében szereplő fajok; Nat2000 – a Natura 2000 terület jelölő fajai) TAXON rel.gyak. vvf fvf HD II. HD IV. HD V. Nat2000 Abramis ballerus

0.08

Abramis bjoerkna

15.11

Abramis brama

1.34

Abramis sapa

1.36

Acipenser ruthenus

0.03

Alburnus alburnus

4.66

71

TAXON

rel.gyak.

Aspius aspius Barbus barbus

0.05

Carassius gibelio

0.07

Chondrostoma nasus

0.29

Cyprinus carpio

0.05

vvf

fvf

HD II. HD IV. HD V. Nat2000 ■

■

1.97

■

■

Esox lucius

Gobio albipinnatus Gymnocephalus baloni

8.29

■

■

0.96

■

■

Gymnocephalus cernuus

0.40

Gymnocephalus schraetser

4.03

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■ ■

■

Leuciscus cephalus Leuciscus idus

0.50

Lota lota

0.02

Neogobius fluviatilis

0.35

Neogobius gymnotrachelus

0.87

Neogobius kessleri

0.91

Neogobius melanostomus

38.94

Pelecus cultratus

0.03

Proterorhinus marmoratus

0.03

Rutilus pigus

0.15

Rutilus rutilus

0.40

Sabanejewia aurata

0.15

Sander lucioperca

0.99

Sander volgensis

0.08

Silurus glanis

0.07

Vimba vimba

0.35

Zingel streber Zingel zingel

16.35

■

■

1.04

■

■

Sum egyedszám

5950

808

1035

1848

34

5

2

9

Sum fajszám

■ ■

■

57

433

1839

1

6

8

A part menti elektromos halászatot sekély vízben végeztük, a főágban minden esetben a teljes sötétség beállta után. Összesen 44 faj 34568 egyede került a mintákba, a Duna Dömös-Mohács közötti, 153 db, egyenként 500 m-es, összesen 76,5 km hosszan halászott, part menti szakaszairól. A vizsgált terület leggyakoribb halfajai a széles elterjedésű, Magyarország nagyobb folyó, ill. álló vizeiben közönséges küsz (24%) és karikakeszeg (19%). Ezeket követi, a Dunában terjeszkedőben lévő, ponto-kaszpikus eredetű feketeszájú géb (14%). Nagy arányban vesz részt a fogásokban még a védett, Natura 2000 jelölő halványfoltú küllő (6,8%) és selymes durbincs (4,3%), valamint a szintén széles elterjedésű, őshonos ragadozó halfajunk, a süllő (3,9%) (3. ábra, 2. táblázat).

72

Alburnus alburnus Abramis bjoerkna Neogobius melanostomus Gobio albipinnatus Gymnocephalus schraetser Sander lucioperca Rutilus rutilus Lota lota Leuciscus idus Neogobius kessleri Chondrostoma nasus Aspius aspius Vimba vimba Leuciscus cephalus Neogobius gymnotrachelus Abramis brama Neogobius fluviatilis Carassius gibelio Abramis sapa Gymnocephalus baloni Barbus barbus Perca fluviatilis Rutilus pigus Sander volgensis Cyprinus carpio Esox lucius Proterorhinus marmoratus Gymnocephalus cernuus Zingel zingel Pseudorasbora parva Pelecus cultratus Silurus glanis Rhodeus sericeus Zingel streber Lepomis gibbosus Sabanejewia aurata Eudontomyzon mariae Scardinius erythrophthalmus Leuciscus leuciscus Cobitis elongatoides Abramis ballerus Anguilla anguilla Misgurnus fossilis Ameiurus melas

24% 19% 14%

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

3. ábra A part menti mintavételek összesített fogás-statisztikai eredményei: a Duna Dömös-Mohács közötti szakaszain kimutatott fajok és relatív gyakoriságaik.

73

2. táblázat A part menti mintavételek összesített fogás-statisztikai eredményei: a Duna Dömös-Mohács szakaszán kimutatott fajok, természetvédelmi besorolásuk, relatív gyakoriságaik

(rövidítések: vvf – védett, veszélyeztetett fajok; fvf – fokozottan védett fajok; HD II. – Habitat Direktíva II. mellékében szereplő fajok; HD IV. - Habitat Direktíva IV. mellékében szereplő fajok; HD V. - Habitat Direktíva V. mellékében szereplő fajok; Nat2000 – a Natura 2000 terület jelölő fajai) TAXON rel.gyak. vvf fvf HD II. HD IV. HD V. Nat2000 Abramis ballerus

0.01

Abramis bjoerkna

19.19

Abramis brama

1.04

Abramis sapa

0.62

Alburnus alburnus

24.11

Ameiurus melas

0.00

Anguilla anguilla

0.01

Aspius aspius

2.01

Barbus barbus

0.55

Carassius gibelio

0.77

Chondrostoma nasus

2.29

Cobitis elongatoides

0.02

Cyprinus carpio

0.33

Esox lucius

0.31

Eudontomyzon mariae Gobio albipinnatus

0.02 6.78

Gymnocephalus baloni

0.60

Gymnocephalus cernuus

0.21


4.30

Lepomis gibbosus

0.05

Leuciscus cephalus

1.27

Leuciscus idus

2.88

Leuciscus leuciscus

0.02

Lota lota

3.00

Misgurnus fossilis

0.00

Neogobius fluviatilis

0.93

Neogobius gymnotrachelus

1.17

Neogobius kessleri

2.78


14.44

Pelecus cultratus

0.07

Perca fluviatilis

0.47

Proterorhinus marmoratus

0.24

Pseudorasbora parva

0.14

Rhodeus sericeus Rutilus pigus

0.06

■

■

0.36

■

■

Rutilus rutilus

3.06

Sabanejewia aurata

0.03

■

■

Sander lucioperca

3.88

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

74

■

■ ■

■

■

■

■

■ ■

■

TAXON

rel.gyak.

vvf

fvf

HD II.

Sander volgensis

0.34

Scardinius erythrophthalmus

0.02

Silurus glanis

0.06

Vimba vimba

1.32

Zingel streber Zingel zingel

0.05

■

■

0.20

■

■

Sum egyedszám Sum fajszám

HD IV.

HD V.

Nat2000

■ ■

■

34568

4196

95

5010

207

2586

5001

44

8

3

13

1

6

12

A Dömösi-szakasz (lásd a 2.1 sz. térképlapot) A területen összesen 9 helyen történt mintavétel (3. táblázat), ebből 13 alszakaszt és 6500 m-t tett ki az parti, illetve 38 alszakaszt és 13600 m-t a mélységi, húzóhálós halászat. Tavasszal a meder élőhelyei leggyakoribb fajának a német bucó és a feketeszájú géb bizonyult, azonos előfordulási gyakorisággal a mintákban (32 %) (4. ábra). A két módszerrel kapott Natura 2000, ill. védett fajok relatív gyakoriságait a 5. ábra, míg 1000 m-re standardizált egyedszámait a 6. ábra tartalmazza. Az összevont húzóhálós adatok (2010 és 2011) alapján, a német bucó relatív gyakorisága 43 %-ot ért el, tehát a kifogott egyedek közel felét adta, és a kiemelt fajok (Natura 2000, ill. védett) közül a halványfoltú küllő bizonyult a második leggyakoribbnak, több mint 8 %-os relatív gyakorisággal. A standardizált egyedszáma alapján a halványfoltú küllő fordult elő legnagyobb számban (24/1000 m) a Natura 2000 jelölő, ill. védett halfajok közül a területen, míg a selymes durbincsot és a német bucót azonos egyedsűrűségben (9/1000 m) mutattuk ki (2.1 helyszínrajz). 3. táblázat Az elektromos halászatok mintavételi alegységei részletesen, megadva a vizsgálatok időpontját, a szakaszok helyét, kezdő és vég koordinátáit, hosszát, ill. az adatok gyűjtőjét (forrás: VITUKI: VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium, DINPI: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) és az alkalmazott módszert (ehg: szákos elektromos halászat, ekece: húzóhálós elektromos halászat

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

dátum

terület

mintavétel kezdetének koordinátái (EOV Y)

2007.07.20 2007.07.20 2007.07.20 2007.07.20 2007.07.20 2007.08.21 2007.08.21 2007.08.21 2009.10.06 2009.10.06 2009.10.06 2009.10.06 2009.10.07

Dömös Dömös Dömös Dömös Dömös Kismaros Kismaros Verőce Visegrád Visegrád Visegrád Visegrád Visegrád

640606 639460 639994 639871 639105 645264 647704 649709 643857 643830 643981 643574 643800

75

mintavétel kezdetének koordinátái (EOV X)

mintavétel hossza (m)

forrás

módszer

269073 269881 269962 270600 271648 273564 275306 274694 270974 271134 271469 271733 272344

500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500

DINPI DINPI DINPI DINPI DINPI DINPI DINPI DINPI DINPI DINPI DINPI DINPI DINPI

ehg ehg ehg ehg ehg ehg ehg ehg ehg ehg ehg ehg ehg

14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51

dátum

terület


2010.11.18 2010.11.18 2010.11.18 2010.11.18 2010.11.18 2010.11.18 2010.11.18 2010.11.18 2010.11.18 2010.11.18 2010.11.19 2010.11.19 2010.11.19 2010.11.19 2010.11.19 2010.11.19 2010.11.19 2010.11.23 2010.11.23 2010.11.23 2010.11.23 2010.11.23 2010.11.23 2010.11.23 2010.11.23 2010.11.23 2010.11.23 2010.11.23 2011.05.05 2011.05.05 2011.05.05 2011.05.05 2011.05.05 2011.05.05 2011.05.05 2011.05.05 2011.05.05 2011.05.05

Dömös Dömös Dömös Dömös Dömös Dömös Dömös Dömös Dömös Dömös Dömös Dömös Dömös Dömös Dömös Dömös Dömös Visegrád Visegrád Visegrád Visegrád Visegrád Visegrád Visegrád Visegrád Visegrád Visegrád Visegrád Dömös Dömös Dömös Dömös Pilismarót Pilismarót Pilismarót Pilismarót Pilismarót Pilismarót

639402 639453 639435 639487 639531 639621 639691 639743 639252 639280 640923 640926 641222 641280 641354 641520 642616 643648 643622 643972 644085 643934 644284 644994 645342 645195 645281 645605 639453 639513 639584 639685 639152 639191 639303 639403 639503 639537

76



forrás

módszer

270341 270334 270416 270416 270440 270443 270315 270501 271353 271433 268753 268791 269074 268683 268768 268652 269278 271366 271121 271556 271918 272380 273008 273382 273759 274228 274076 273494 269998 270049 270235 270200 272198 272183 272267 272351 272276 272198

300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 500 300 300 300 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500

VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI VITUKI

ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece ekece

Zingel streber

32%


32%

Vimba vimba Barbus barbus Abramis brama Abramis bjoerkna Leuciscus idus Gymnocephalus schraetser Abramis sapa Zingel zingel Sander lucioperca

Gobio albipinnatus Rutilus rutilus Rutilus pigus Proterorhinus marmoratus Neogobius fluviatilis

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

4. ábra A Dömösi-szakaszon tavasszal végzett húzóhálós halászat során előkerült halfajok és relatív gyakoriságaik

77

Dömös Zinzin 43,4%

Zinstr Sabaur Rutpig Rhoser

Pelcul Misfos Gymsch Gymbal

Gobalb Eudmar Cobelo Aspasp 0

2

N=2780 3.

4

6

8

rel. gyakoriság (%)

10

12

14

N=272

ábra A Dömösi-szakaszon előforduló Natura 2000, ill. védett halfajok relatív gyakoriságai

A mélységi mintavételek kékkel, a parti mintavételek zöld színnel vannak jelölve; az ábra alján színes négyzetben az összes egyedszám látható. (Rövidítések: Zinzin: magyar bucó, Zinstr: német bucó, Sabaur: törpe csík, Rutpig: leánykoncér, Rhoser: szivárványos ökle, Pelcul: garda, Misfos: réti csík, Gymsch: selymes durbincs, Gymbal: széles durbincs, Gobalb: halványfoltú küllő, Eudmar: dunai ingola, Cobelo: vágócsík, Aspasp: balin)

78

Dömös Zinzin Zinstr Sabaur Rutpig Rhoser

Pelcul Misfos Gymsch Gymbal

Gobalb

23

Eudmar Cobelo Aspasp 0

2

N=428

4

6

8

10

st. egyedszám (egyed/1000 m)

12

14

N=20

6. ábra A Dömösi-szakaszon előforduló Natura 2000, ill. védett halfajok 1000 m-re standardizált egyedszámai.

A mélységi mintavételek kékkel, a parti mintavételek zöld színnel jelölve; az ábra alján színes négyzetben az standardizált összes egyedszám látható. (Rövidítések: Zinzin: magyar bucó, Zinstr: német bucó, Sabaur: törpe csík, Rutpig: leánykoncér, Rhoser: szivárványos ökle, Pelcul: garda, Misfos: réti csík, Gymsch: selymes durbincs, Gymbal: széles durbincs, Gobalb: halványfoltú küllő, Eudmar: dunai ingola, Cobelo: vágócsík, Aspasp: balin)

A Váci-szakasz (lásd a 2.2 sz. térképlapot) A területen összesen 7 helyen történt mintavétel (4. táblázat), ebből 48 alszakaszt és 20800 m-t tett ki az parti, illetve 38 alszakaszt és 15400 m-t a mélységi, húzóhálós halászat. A meder élőhelyei leggyakoribb fajának a német bucó és a feketeszájú géb bizonyult tavasszal (7. ábra), a német bucó a mintába került egyedek közel felét tette ki (45 %). A két módszerrel kapott Natura 2000, ill. védett fajok relatív gyakoriságait a 8. ábra, míg 1000 m-re standardizált egyedszámait a 9. ábra tartalmazza. Az összevont húzóhálós adatok alapján, a német bucó relatív gyakorisága meghaladta az 50 %-ot, tehát a kifogott egyedek több mint felét adta. A kiemelt fajok közül a halványfoltú küllő bizonyult a második leggyakoribbnak, több mint 6 %-kal, míg az parti halászatok során a leggyakoribb faj volt, relatív gyakorisága meghaladta a 12 %-ot. A standardizált

79

egyedszáma alapján a halványfoltú küllő (60/1000 m) fordult elő legnagyobb számban a Natura 2000 jelölő, ill. védett halfajok közül a területen, ezt pedig a német bucó (35/1000 m), majd a selymes durbincs (21/1000 m) követte (2.2 helyszínrajz). 4. táblázat Az elektromos halászatok mintavételi alegységei részletesen, megadva a vizsgálatok időpontját, a szakaszok helyét, kezdő és vég koordinátáit, hosszát, az adatok gyűjtőjét (forrás: VITUKI: VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium, DINPI: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) és az alkalmazott módszert (ehg: szákos elektromos halászat, ekece: húzóhálós elektromos halászat

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

Dátum 2010.09.15 2010.09.15 2010.09.15 2010.09.15 2009.09.14 2009.09.15 2009.09.14 2007.08.22 2009.09.14 2007.08.22 2010.05.07 2010.05.07 2010.05.07 2007.08.22 2010.05.07 2007.08.22 2007.08.22 2007.08.21 2007.08.19 2007.08.19 2007.08.19 2007.08.19 2007.08.19 2007.08.18 2007.08.18 2007.08.18 2007.08.18 2007.08.18 2007.08.18 2010.05.05 2010.05.05 2010.05.05 2010.05.14 2010.05.05 2010.05.14 2010.05.14

terület Dunakeszi Dunakeszi Dunakeszi Dunakeszi Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Szentendre Szentendre Szentendre Szentendre Szentendre Szentendre Szentendre Szentendre Szentendre Szentendre Szentendre Sződliget Sződliget Sződliget Sződliget Sződliget Sződliget Sződliget

mintavétel kezdetének koordinátái (EOV Y) 654796 655255 654916 655610 655165 655591 655728 655810 655456 655488 656065 656064 656090 655661 656159 656069 656117 654818 652307 652545 653317 653302 653429 652727 652432 652023 652029 645441 647269 656584 656176 656591 656617 656115 656654 656671

mintavétel kezdetének koordinátái (EOV X) 254024 255357 255839 258326 258169 258331 259019 259325 259516 259790 260362 260628 260653 260924 261009 262464 264206 271825 258211 258970 262829 263050 266611 269733 269744 271141 271143 273335 273512 266315 266452 266982 267160 267281 267373 267543

80

mintavétel hossza (m) 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 300 300 100 500 300 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 300 500 300 500 500 500

forrás módszer VITUKI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg DINPI ehg DINPI ehg DINPI ehg DINPI ehg DINPI ehg DINPI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg DINPI ehg VITUKI ehg DINPI ehg DINPI ehg DINPI ehg DINPI ehg DINPI ehg DINPI ehg DINPI ehg DINPI ehg DINPI ehg DINPI ehg DINPI ehg DINPI ehg DINPI ehg DINPI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg

37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80

Dátum 2010.04.29 2010.04.30 2010.05.06 2010.05.06 2010.05.06 2010.05.06 2010.05.06 2010.04.29 2010.04.29 2010.04.29 2007.08.21 2007.08.21 2010.08.26 2010.09.02 2010.09.02 2010.09.04 2010.09.04 2010.09.04 2010.09.04 2010.09.04 2010.09.04 2010.09.04 2010.09.15 2010.09.15 2010.09.15 2010.09.15 2010.09.15 2010.09.15 2011.05.04 2011.05.04 2011.05.04 2011.05.04 2011.05.04 2011.05.04 2011.05.04 2011.05.06 2011.05.06 2011.05.06 2011.05.06 2011.05.06 2011.05.06 2011.05.06 2011.05.06 2011.05.03

terület Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Göd Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Göd

mintavétel kezdetének koordinátái (EOV Y) 655639 655828 654918 654975 654804 654691 654481 654244 654807 653937 651985 651301 655723 655490 656109 655480 655428 655755 655755 655786 656141 655901 655163 655365 655465 655422 655530 655199 652338 652326 652414 652486 653137 653179 651985 655806 655851 655958 656000 656020 656234 654832 654734 655525

mintavétel kezdetének koordinátái (EOV X) 269749 270347 270784 270808 270827 270935 271234 271788 271851 272023 273628 274728 261315 259636 261192 259599 259313 261561 261574 261449 261204 260218 258207 258152 259346 259326 258147 257753 273434 273405 273664 273549 272869 272955 274422 269411 269361 269315 269445 269511 269070 271764 271427 259551

81

mintavétel hossza (m) 500 500 100 100 200 200 100 500 500 500 500 500 200 300 300 300 300 200 200 200 300 300 300 300 300 300 300 300 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500

forrás módszer VITUKI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg VITUKI ehg DINPI ehg DINPI ehg VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece

81 82 83 84 85 86

Dátum 2011.05.03 2011.05.03 2011.05.03 2011.05.03 2011.05.03 2011.05.03

terület Göd Göd Göd Göd Göd Göd

mintavétel kezdetének koordinátái (EOV Y) 655567 655666 655570 655637 655545 656080

mintavétel kezdetének koordinátái (EOV X) 259600 259608 259062 259026 258293 261362

mintavétel hossza (m) 500 500 500 500 500 500

forrás módszer VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece VITUKI ekece

Zingel streber

45%


20%


8%

Gobio albipinnatus Abramis bjoerkna Barbus barbus

Alburnus alburnus Leuciscus idus Zingel zingel Vimba vimba Neogobius fluviatilis

Chondrostoma nasus Abramis brama Neogobius gymnotrachelus Abramis sapa Neogobius kessleri

Rutilus pigus Sander lucioperca Sabanejewia aurata Pelecus cultratus Lota lota

Gymnocephalus cernuus Abramis ballerus

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

7. ábra A Váci-szakaszon tavasszal végzett húzóhálós halászat során előkerült halfajok és relatív gyakoriságaik

82

Vác Zinzin 50,3%

Zinstr Sabaur Rutpig

Rhoser Pelcul Misfos Gymsch Gymbal Gobalb Eudmar

Cobelo Aspasp 0

2

4

6

8

10

12

14


N=1062

N=9518

8. ábra A Váci-szakaszon előforduló Natura 2000, ill. védett halfajok 1000 m-re relatív gyakoriságai.

A mélységi mintavételek kékkel, a parti mintavételek zöld színnel jelölve; az ábra alján színes négyzetben az összes egyedszám látható. (Rövidítések: Zinzin: magyar bucó, Zinstr: német bucó, Sabaur: törpe csík, Rutpig: leánykoncér, Rhoser: szivárványos ökle, Pelcul: garda, Misfos: réti csík, Gymsch: selymes durbincs, Gymbal: széles durbincs, Gobalb: halványfoltú küllő, Eudmar: dunai ingola, Cobelo: vágócsík, Aspasp: balin)

83

Vác Zinzin 35

Zinstr Sabaur Rutpig

Rhoser Pelcul Misfos Gymsch

18

Gymbal Gobalb

55

Eudmar

Cobelo Aspasp 0

2

4

6

8

10

12

14


N=69

N=458

9. ábra A Váci-szakaszon előforduló Natura 2000, ill. védett halfajok 1000 m-re standardizált egyedszámai.


Az Ercsi-szakasz (lásd a 2.3 sz. térképlapot) A területen összesen 2 helyen történt mintavétel (5. táblázat), ebből 15 alszakaszt és 7500 m-t tett ki az parti, illetve 24 alszakaszt és 11750 m-t a mélységi, húzóhálós halászat. A meder élőhelyei leggyakoribb fajának a német bucó (27 %), a halványfoltú küllő (19 %), a feketeszájú géb (17 %) és a karika keszeg (14 %) bizonyult (10. ábra). A két módszerrel kapott Natura 2000, ill. védett fajok relatív gyakoriságait a 11. ábra, míg 1000 m-re standardizált egyedszámait a 12. ábra tartalmazza. Az összevont húzóhálós adatok gyakoriságai megegyeztek a tavaszi eredményekkel. A standardizált egyedszáma alapján a halványfoltú küllő (30/1000 m) fordult elő legnagyobb számban a Natura 2000 jelölő, ill. védett halfajok közül a területen, ezt pedig a német bucó (11/1000 m), majd a balin (9/1000 m) követte (2.3 helyszínrajz).

84

5. táblázat Az elektromos halászatok mintavételi alegységei részletesen, megadva a vizsgálatok időpontját, a szakaszok helyét, kezdő és vég koordinátáit, hosszát, ill. az adatok gyűjtőjét (forrás: VITUKI: VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium, DINPI: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) és az alkalmazott módszert (ehg: szákos elektromos halászat, ekece: húzóhálós elektromos halászat Dátum

terület


1

2010.09.21

Ercsi

638056

206628

500

DINPI

ehg

2

2010.09.21

Ercsi

638105

207575

500

DINPI

ehg

3

2010.09.21

Ercsi

638439

208122

500

DINPI

ehg

4

2010.09.21

Ercsi

639513

208932

500

DINPI

ehg

5

2010.09.21

Ercsi

639792

209748

500

DINPI

ehg

6

2010.09.21

Ercsi

639868

210640

500

DINPI

ehg

7

2010.09.21

Ercsi

639689

211730

500

VITUKI

ehg

8

2010.09.21

Ercsi

639960

212667

500

VITUKI

ehg

9

2010.09.21

Ercsi

640663

213405

500

VITUKI

ehg

10

2010.09.21

Ercsi

639967

214685

500

VITUKI

ehg

11

2010.09.21

Ercsi

640331

215622

500

VITUKI

ehg

12

2010.09.16

Százhalombatta

640355

217256

500

VITUKI

ehg

13

2010.09.16

Százhalombatta

641729

219069

500

VITUKI

ehg

14

2010.09.16

Százhalombatta

642290

222548

500

VITUKI

ehg

15

2010.09.16

Százhalombatta

642835

224821

500

VITUKI

ehg

16

2011.05.10

Százhalombatta

642505

221143

500

VITUKI

ekece

17

2011.05.10

Százhalombatta

642559

221155

500

VITUKI

ekece

18

2011.05.10

Százhalombatta

642850

221119

500

VITUKI

ekece

19

2011.05.10

Százhalombatta

642809

221081

500

VITUKI

ekece

20

2011.05.10

Százhalombatta

642749

221073

500

VITUKI

ekece

21

2011.05.10

Százhalombatta

642587

220909

500

VITUKI

ekece

22

2011.05.10

Százhalombatta

642999

224053

500

VITUKI

ekece

23

2011.05.10

Százhalombatta

642956

224047

500

VITUKI

ekece

24

2011.05.10

Százhalombatta

642866

224117

500

VITUKI

ekece

25

2011.05.10

Százhalombatta

642779

224250

500

VITUKI

ekece

26

2011.05.10

Százhalombatta

642738

224341

500

VITUKI

ekece

27

2011.05.10

Százhalombatta

642682

224337

500

VITUKI

ekece

28

2011.05.11

Ercsi

640269

215404

500

VITUKI

ekece

29

2011.05.11

Ercsi

640256

215343

500

VITUKI

ekece

30

2011.05.11

Ercsi

640184

215408

250

VITUKI

ekece

31

2011.05.11

Ercsi

640457

214433

500

VITUKI

ekece

32

2011.05.11

Ercsi

640424

214398

500

VITUKI

ekece

33

2011.05.11

Ercsi

640386

214336

500

VITUKI

ekece

85



forrás

módszer

Dátum

terület




forrás

módszer

34

2011.05.11

Ercsi

639422

209728

500

VITUKI

ekece

35

2011.05.11

Ercsi

639542

209963

500

VITUKI

ekece

36

2011.05.11

Ercsi

639609

209975

500

VITUKI

ekece

37

2011.05.11

Ercsi

639677

209981

500

VITUKI

ekece

38

2011.05.11

Ercsi

639746

210026

500

VITUKI

ekece

39

2011.05.11

Ercsi

639784

210045

500

VITUKI

ekece

Zingel streber

27%

Gobio albipinnatus

19%


17%

Abramis bjoerkna

14%

Barbus barbus

9%

Alburnus alburnus Abramis brama Rutilus pigus Sander lucioperca Leuciscus idus

Neogobius kessleri Gymnocephalus cernuus Abramis sapa

Zingel zingel Vimba vimba Pelecus cultratus

Neogobius fluviatilis Chondrostoma nasus

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

10. ábra Az Ercsi-szakaszon végzett tavaszi húzóhálós halászat során előkerült halfajok és relatív gyakoriságaik

86

Ercsi Zinzin

26,9%

Zinstr Sabaur Rutpig Rhoser Pelcul

Misfos Gymsch Gymbal 19,2%


2

N=3310

4

6

8


10

12

14

N=453

11. ábra Az Ercsi-szakaszon előforduló Natura 2000, ill. védett halfajok relatív gyakoriságai.


87

Ercsi Zinzin

Zinstr Sabaur Rutpig Rhoser Pelcul

Misfos Gymsch Gymbal Gobalb

23


2

N=441

4

6

8

10

12


14

N=39

12. ábra Az Ercsi-szakaszon előforduló Natura 2000, ill. védett halfajok 1000 m-re standardizált egyedszámai.


Az Kulcsi-szakasz (lásd a 2.4 sz. térképlapot) A területen összesen 9 helyen történt mintavétel (6. táblázat), ebből 28 alszakaszt és 12500 m-t tett ki az parti, illetve 34 alszakaszt és 13900 m-t a mélységi, húzóhálós halászat. Tavasszal a meder élőhelyei leggyakoribb fajai, közel azonos gyakoriság értékekkel a német bucó (26 %), a küsz (24 %) és a karika keszeg (21 %) voltak. A feketeszájú géb (8 %), a halványfoltú küllő (8%) és a márna (7 %) szintén közel azonos gyakorisággal fordult elő a mintákban (13. ábra). A két módszerrel kapott Natura 2000, ill. védett fajok relatív gyakoriságait a 15. ábra, míg 1000 m-re standardizált egyedszámait a 14. ábra tartalmazza. Az összevont húzóhálós eredmények alapján már csak kisebb részesedésben volt jelen a német bucó (16 %), azonban a halványfoltú küllő összesített gyakorisága megközelítette a 10 %-ot, míg az parti mintákban a kiemelt fajokat

88

tekintve ebből a fajból fordult elő a legtöbb, megközelítőleg 9 %-os relatív gyakorisággal. A standardizált egyedszáma alapján a halványfoltú küllő (42/1000 m) fordult elő legnagyobb számban a Natura 2000 jelölő, ill. védett halfajok közül a területen, ezt pedig a selymes durbincs (13/1000 m), a balin (11/1000 m), majd a német bucó (9/1000 m) követte (2.4 helyszínrajz). 6. táblázat Az elektromos halászatok mintavételi alegységei részletesen, megadva a vizsgálatok időpontját, a szakaszok helyét, kezdő és vég koordinátáit, hosszát, ill. az adatok gyűjtőjét (forrás: VITUKI: VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium, DINPI: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) és az alkalmazott módszert (ehg: szákos elektromos halászat, ekece: húzóhálós elektromos halászat Dátum

terület


1

2010.09.23

Dunaújváros

643183

180219

500

DINPI

ehg

2

2010.09.23

Dunaújváros

643441

183968

500

VITUKI

ehg

3

2010.09.23

Dunaújváros

643789

184397

500

VITUKI

ehg

4

2010.09.23

Dunaújváros

643282

184488

500

VITUKI

ehg

5

2010.09.23

Dunaújváros

643634

184907

500

VITUKI

ehg

6

2010.09.23

Dunaújváros

643372

185525

500

DINPI

ehg

7

2010.09.22

Dunaújváros

644263

186121

500

DINPI

ehg

8

2010.09.22

Dunaújváros

644257

186648

500

DINPI

ehg

9

2010.09.24

Kisapostag

640494

169142

500

DINPI

ehg

10

2010.09.24

Kisapostag

641230

169774

500

DINPI

ehg

11

2010.09.24

Kisapostag

640895

170129

500

DINPI

ehg

12

2010.09.24

Kisapostag

641577

170366

500

DINPI

ehg

13

2010.09.24

Kisapostag

641159

170550

500

DINPI

ehg

14

2010.09.24

Kisapostag

642209

171237

500

DINPI

ehg

15

2010.09.22

Kulcs

642043

189977

500

DINPI

ehg

16

2010.09.22

Kulcs

641642

190273

500

DINPI

ehg

17

2010.09.22

Kulcs

640494

190563

500

VITUKI

ehg

18

2010.09.22

Kulcs

640044

190920

500

VITUKI

ehg

19

2010.09.22

Kulcs

639250

191477

500

VITUKI

ehg

20

2010.09.22

Kulcs

638130

193383

500

VITUKI

ehg

21

2010.09.22

Kulcs

637988

193936

500

VITUKI

ehg

22

2010.09.23

Rácalmás

642602

184054

200

DINPI

ehg

23

2010.09.23

Rácalmás

642475

184681

200

DINPI

ehg

24

2010.09.23

Rácalmás

642489

185220

200

DINPI

ehg

25

2010.09.23

Rácalmás

642486

185456

200

DINPI

ehg

26

2010.09.23

Rácalmás

642554

185671

200

DINPI

ehg

27

2010.09.22

Rácalmás

643722

186802

500

DINPI

ehg

28

2010.09.22

Rácalmás

643718

187297

500

DINPI

ehg

29

2010.09.22

Kulcs

639834

191150

300

VITUKI

ekece

89



forrás

módszer

Dátum

terület


30

2010.09.22

Kulcs

639921

191137

300

VITUKI

ekece

31

2010.09.22

Kulcs

640247

191198

300

VITUKI

ekece

32

2010.09.22

Kulcs

641081

190620

300

VITUKI

ekece

33

2010.09.23

Rácalmás

642512

184599

300

VITUKI

ekece

34

2010.09.23

Rácalmás

642580

184151

300

VITUKI

ekece

35

2010.09.24

Rácalmás

642549

186847

300

VITUKI

ekece

36

2010.09.24

Rácalmás

642530

185569

200

VITUKI

ekece

37

2010.09.24

Dunaújváros

642743

183620

300

VITUKI

ekece

38

2010.09.24

Dunaújváros

642500

182444

300

VITUKI

ekece

39

2010.09.24

Dunaújváros

642684

181130

300

VITUKI

ekece

40

2011.04.27

Kulcs

639560

191468

300

VITUKI

ekece

41

2011.04.27

Kulcs

639636

191487

300

VITUKI

ekece

42

2011.04.27

Kulcs

639597

191564

300

VITUKI

ekece

43

2011.04.27

Kulcs

639652

191597

500

VITUKI

ekece

44

2011.04.27

Kulcs

639670

191642

500

VITUKI

ekece

45

2011.04.27

Kulcs

639962

191541

500

VITUKI

ekece

46

2011.04.28

Kulcs

640433

190725

500

VITUKI

ekece

47

2011.04.28

Kulcs

640484

190727

500

VITUKI

ekece

48

2011.04.28

Kulcs

640490

190809

500

VITUKI

ekece

49

2011.04.28

Kulcs

640522

190874

500

VITUKI

ekece

50

2011.04.28

Kulcs

640636

190892

300

VITUKI

ekece

51

2011.04.28

Kulcs

640723

190925

500

VITUKI

ekece

52

2011.04.28

Kulcs

642193

189369

500

VITUKI

ekece

53

2011.04.28

Kulcs

642252

189432

500

VITUKI

ekece

54

2011.04.28

Kulcs

642311

189496

500

VITUKI

ekece

55

2011.04.28

Kulcs

642304

189582

500

VITUKI

ekece

56

2011.04.28

Kulcs

642352

189656

500

VITUKI

ekece

57

2011.04.29

Dunaújváros

642462

182747

500

VITUKI

ekece

58

2011.04.29

Dunaújváros

642536

182756

500

VITUKI

ekece

59

2011.04.29

Dunaújváros

642607

182694

500

VITUKI

ekece

60

2011.04.29

Dunaújváros

642687

182746

500

VITUKI

ekece

61

2011.04.29

Dunaújváros

642750

182726

500

VITUKI

ekece

62

2011.04.29

Dunaújváros

642801

182693

500

VITUKI

ekece

90



forrás

módszer

Zingel streber

26%

Alburnus alburnus

24%

Abramis bjoerkna

21%


8%

Gobio albipinnatus

8%

Barbus barbus

7%

Gymnocephalus schraetser Abramis sapa

Abramis brama Zingel zingel Leuciscus idus Rutilus pigus Gymnocephalus baloni Chondrostoma nasus

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

13. ábra A Kulcsi-szakaszon végzett tavaszi húzóhálós halászat során előkerült halfajok és relatív gyakoriságaik

91

Kulcs Zinzin 16,1%

Zinstr Sabaur Rutpig Rhoser Pelcul Misfos Gymsch Gymbal


2

4

6

8

10

12

14


N=803

N=5251

14. ábra A Kulcsi-szakaszon előforduló Natura 2000, ill. védett halfajok relatív gyakoriságai.


92

Kulcs Zinzin Zinstr Sabaur Rutpig Rhoser Pelcul Misfos Gymsch Gymbal

Gobalb

36


2

4

6

8

10

12

14


N=58

N=420

15. ábra A Kulcsi-szakaszon előforduló Natura 2000, ill. védett halfajok 1000 m-re standardizált egyedszámai.


A Paksi-szakasz (lásd a 2.5 sz. térképlapot) A területen összesen 4 helyen történt mintavétel (7. táblázat), ebből 15 alszakaszt és 7500 m-t tett ki az parti, illetve 16 alszakaszt és 8000 m-t a mélységi, húzóhálós halászat. Tavasszal a meder élőhelyei leggyakoribb a faja feketeszájú géb volt, amely kis híján a minta felét alkotta. További közel 40 %-ot a karikakeszeg és a küsz tett ki (16. ábra). A két módszerrel kapott Natura 2000, ill. védett fajok relatív gyakoriságait a 17. ábra, míg 1000 m-re standardizált egyedszámait a 18. ábra tartalmazza. Az összesített húzóhálós fogásokban az egyedek 16 %-a német bucó volt, illetve több mint 9 %-a halványfoltú küllő. A parti halászatok során utóbbi hányada, még nagyobb volt, több mint 11 %, emellett a selymes durbincs több mint 6 %-os gyakorisággal fordult elő. A standardizált egyedszáma alapján a halványfoltú küllő (35/1000 m) fordult elő legnagyobb

93

számban a Natura 2000 jelölő, ill. védett halfajok közül a területen, ezt pedig a selymes durbincs (22/1000 m), majd a balin (7/1000 m) követte (2.5 helyszínrajz). 7. táblázat Az elektromos halászatok mintavételi alegységei részletesen, megadva a vizsgálatok időpontját, a szakaszok helyét, kezdő és vég koordinátáit, hosszát, ill. az adatok gyűjtőjét (forrás: VITUKI: VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium, DINPI: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) és az alkalmazott módszert (ehg: szákos elektromos halászat, ekece: húzóhálós elektromos halászat Dátum

terület


1

2010.05.10

Bölcske

645430

153671

500

VITUKI

ehg

2

2010.05.10

Bölcske

645450

155659

500

VITUKI

ehg

3

2010.10.21

Dunaföldvár

644481

159261

500

VITUKI

ehg

4

2010.10.27

Dunaföldvár

643901

159308

500

VITUKI

ehg

5

2010.10.27

Dunaföldvár

643083

160536

500

VITUKI

ehg

6

2010.10.27

Dunaföldvár

642999

160879

500

VITUKI

ehg

7

2010.10.27

Dunaföldvár

643275

161426

500

VITUKI

ehg

8

2010.10.21

Dunaföldvár

642740

162112

500

VITUKI

ehg

9

2010.10.21

Dunaföldvár

641979

162163

500

VITUKI

ehg

10

2010.10.27

Dunaföldvár

640367

164303

500

VITUKI

ehg

11

2010.05.10

Harta

646808

150973

500

VITUKI

ehg

12

2010.05.10

Harta

647130

151807

500

VITUKI

ehg

13

2010.05.11

Paks

636159

139032

500

VITUKI

ehg

14

2010.05.11

Paks

635351

139873

500

VITUKI

ehg

15

2010.05.11

Paks

635865

140586

500

VITUKI

ehg

16

2011.05.17

Paks

637884

136003

500

VITUKI

ekece

17

2011.05.17

Paks

637921

135980

500

VITUKI

ekece

18

2011.05.17

Paks

637974

136048

500

VITUKI

ekece

19

2011.05.17

Paks

638073

136081

500

VITUKI

ekece

20

2011.05.17

Paks

638181

136098

500

VITUKI

ekece

21

2011.05.17

Paks

638219

136161

500

VITUKI

ekece

22

2011.05.18

Paks

638515

130717

500

VITUKI

ekece

23

2011.05.18

Paks

638473

130603

500

VITUKI

ekece

24

2011.05.18

Paks

638321

130655

500

VITUKI

ekece

25

2011.05.18

Paks

638349

130646

500

VITUKI

ekece

26

2011.05.18

Paks

638148

130722

500

VITUKI

ekece

27

2011.05.18

Paks

637308

137035

500

VITUKI

ekece

28

2011.05.18

Paks

637338

137012

500

VITUKI

ekece

29

2011.05.18

Paks

637562

136939

500

VITUKI

ekece

30

2011.05.18

Paks

637312

137468

500

VITUKI

ekece

31

2011.05.18

Paks

637343

137548

500

VITUKI

ekece

94



forrás

módszer

Neogobius melanostomus Abramis bjoerkna

49% 27%

Alburnus alburnus

10%

Gymnocephalus baloni Abramis brama Gymnocephalus schraetser Neogobius kessleri

Gobio albipinnatus Abramis sapa Zingel streber Sabanejewia aurata

Sander lucioperca Leuciscus idus Silurus glanis Barbus barbus

Aspius aspius Zingel zingel Neogobius gymnotrachelus Gymnocephalus cernuus

Cyprinus carpio Chondrostoma nasus Abramis ballerus

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

16. ábra A Paksi-szakaszon végzett tavaszi húzóhálós halászat során előkerült halfajok és relatív gyakoriságaik

95

Paks Zinzin 16,1%

Zinstr Sabaur Rutpig Rhoser Pelcul Misfos Gymsch

Gymbal Gobalb Eudmar Cobelo Aspasp 0

2

4

6

8

10

12

14


N=2311

N=2340

17. ábra A Paks-szakaszon előforduló Natura 2000, ill. védett halfajok relatív gyakoriságai. A mélységi mintavételek kékkel, a parti mintavételek zöld színnel jelölve; az ábra alján színes négyzetben az összes egyedszám látható. (Rövidítések: Zinzin: magyar bucó, Zinstr: német bucó, Sabaur: törpe csík, Rutpig: leánykoncér, Rhoser: szivárványos ökle, Pelcul: garda, Misfos: réti csík, Gymsch: selymes durbincs, Gymbal: széles durbincs, Gobalb: halványfoltú küllő, Eudmar: dunai ingola, Cobelo: vágócsík, Aspasp: balin)

96

Paks Zinzin Zinstr Sabaur Rutpig Rhoser Pelcul Misfos Gymsch

19

Gymbal Gobalb

33


2

4

6

8

10

12

14

st. egyedszám (egyed/1000m)

N=289

N=312

18. ábra A Paksi-szakaszon előforduló Natura 2000, ill. védett halfajok 1000 m-re standardizált egyedszámai.


A Bajai-szakasz (lásd a 2.6 sz. térképlapot) A területen összesen 7 helyen történt mintavétel (8. táblázat), ebből 24 alszakaszt és 10800 m-t tett ki az parti, illetve 27 alszakaszt és 11300 m-t a mélységi, húzóhálós halászat. A meder élőhelyei leggyakoribb faja a karika keszeg (27 %) volt. Jelentős hányadot tett ki feketeszájú géb (14 %), valamint a halványfoltú küllő (12 %) és a selymes (11 %) is. A német bucó mindössze 3 %-os relatív gyakorisággal került elő (19. ábra). A két módszerrel kapott Natura 2000, ill. védett fajok relatív gyakoriságait a 20. ábra, míg 1000 m-re standardizált egyedszámait a 21. ábra tartalmazza. A parti mintákban a kiemelt fajokat tekintve a selymes durbincsból fordult elő a legtöbb, valamivel több, mint 6 %-os relatív gyakorisággal. A felmérés során erről és a mohácsi szakaszról sikerült első ízben kimutatni a kecsegét a húzóhálós halászat során. A standardizált egyedszáma alapján a selymes durbincs (51/1000 m) fordult elő legnagyobb számban a Natura

97

2000 jelölő, ill. védett halfajok közül a területen, ezt pedig a halványfoltú küllő (19/1000 m), majd a balin (10/1000 m) követte (2.6 helyszínrajz). 8. táblázat Az elektromos halászatok mintavételi alegységei részletesen, megadva a vizsgálatok időpontját, a szakaszok helyét, kezdő és vég koordinátáit, hosszát, ill. az adatok gyűjtőjét (forrás: VITUKI: VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium, DINPI: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) és az alkalmazott módszert (ehg: szákos elektromos halászat, ekece: húzóhálós elektromos halászat Dátum

terület


1

2009.08.15

Baja

639315

91515

500

DINPI

ehg

2

2009.08.15

Baja

639733

91754

500

DINPI

ehg

3

2009.08.15

Baja

640081

92067

500

DINPI

ehg

4

2009.08.15

Baja

639423

92205

500

DINPI

ehg

5

2009.08.15

Baja

640570

94179

500

DINPI

ehg

6

2009.08.16

Baja

639956

96024

500

DINPI

ehg

7

2009.08.16

Baja

639714

96495

500

DINPI

ehg

8

2010.10.14

Baja

639605

96919

500

VITUKI

ehg

9

2009.08.16

Baja

639574

96976

500

DINPI

ehg

10

2010.10.14

Baja

639177

98593

500

VITUKI

ehg

11

2010.10.14

Baja

639371

99639

500

VITUKI

ehg

12

2009.08.16

Baja

639382

99719

500

DINPI

ehg

13

2009.08.16

Baja

639431

100210

500

DINPI

ehg

14

2010.10.13

Gemenc

638367

95252

300

VITUKI

ehg

15

2010.10.13

Gemenc

638320

95926

300

VITUKI

ehg

16

2010.10.13

Gemenc

638674

96364

300

VITUKI

ehg

17

2010.10.13

Gemenc

638560

96489

300

VITUKI

ehg

18

2010.10.13

Gemenc

638822

96944

300

VITUKI

ehg

19

2010.10.13

Gemenc

638990

97116

300

VITUKI

ehg

20

2010.10.28

Sárospart

634050

90390

500

VITUKI

ehg

21

2010.10.28

Sárospart

633795

91055

500

VITUKI

ehg

22

2010.10.28

Sárospart

634573

91784

500

VITUKI

ehg

23

2010.10.28

Sárospart

635787

91838

500

VITUKI

ehg

24

2010.10.28

Sárospart

636521

91919

500

VITUKI

ehg

25

2010.10.13

Gemenc

638327

96140

300

VITUKI

ekece

26

2010.10.13

Gemenc

638918

97059

300

VITUKI

ekece

27

2010.10.14

Gemenc

638353

95372

300

VITUKI

ekece

28

2010.10.14

Gemenc

638507

96463

300

VITUKI

ekece

29

2010.10.14

Baja

639384

99498

300

VITUKI

ekece

30

2010.10.14

Baja

639509

99410

500

VITUKI

ekece

31

2010.10.29

Sárospart

637316

91569

300

VITUKI

ekece

32

2010.10.29

Sárospart

637346

91670

300

VITUKI

ekece

98



forrás

módszer

Dátum

terület


33

2010.10.29

Sárospart

637805

91685

300

VITUKI

ekece

34

2010.10.29

Sárospart

635666

91770

300

VITUKI

ekece

35

2010.10.29

Sárospart

634058

90156

300

VITUKI

ekece

36

2010.10.29

Sárospart

633117

87953

300

VITUKI

ekece

37

2011.07.14

Baja

640086

106121

500

VITUKI

ekece

38

2011.07.14

Baja

640120

106076

500

VITUKI

ekece

39

2011.07.14

Baja

640212

106088

500

VITUKI

ekece

40

2011.07.14

Baja

640314

106043

500

VITUKI

ekece

41

2011.07.14

Baja

640440

106175

500

VITUKI

ekece

42

2011.07.14

Baja

639627

104836

500

VITUKI

ekece

43

2011.07.14

Baja

639643

104768

500

VITUKI

ekece

44

2011.07.14

Baja

639760

104748

500

VITUKI

ekece

45

2011.07.14

Baja

639843

104797

500

VITUKI

ekece

46

2011.07.14

Baja

639856

104694

500

VITUKI

ekece

47

2011.07.15

Baja

639710

92271

500

VITUKI

ekece

48

2011.07.15

Baja

639763

92239

500

VITUKI

ekece

49

2011.07.15

Baja

639802

92071

500

VITUKI

ekece

50

2011.07.15

Baja

639676

91849

500

VITUKI

ekece

51

2011.07.15

Baja

639750

91824

500

VITUKI

ekece

99



forrás

módszer

Abramis bjoerkna

27%


14%

Gobio albipinnatus

12%


11%

Abramis sapa Sander lucioperca

Zingel streber Neogobius gymnotrachelus Abramis brama

Gymnocephalus cernuus Zingel zingel Rutilus rutilus

Neogobius fluviatilis Gymnocephalus baloni

Neogobius kessleri Barbus barbus Leuciscus idus

Chondrostoma nasus Sander volgensis Carassius gibelio

Abramis ballerus Cyprinus carpio Alburnus alburnus

Silurus glanis Sabanejewia aurata

Proterorhinus marmoratus Esox lucius Aspius aspius

Acipenser ruthenus

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

19. ábra A Bajai-szakaszon végzett húzóhálós halászat során előkerült halfajok és relatív gyakoriságaik

100

Baja Zinzin Zinstr Sabaur Rutpig Rhoser Pelcul Misfos Gymsch Gymbal Gobalb Eudmar Cobelo Aspasp

0

2

4

6

8

10

12

14


N=734

N=7610

20. ábra A Bajai-szakaszon előforduló Natura 2000, ill. védett halfajok relatív gyakoriságai A mélységi mintavételek kékkel, a parti mintavételek zöld színnel jelölve; az ábra alján színes négyzetben az összes egyedszám látható. (Rövidítések: Zinzin: magyar bucó, Zinstr: német bucó, Sabaur: törpe csík, Rutpig: leánykoncér, Rhoser: szivárványos ökle, Pelcul: garda, Misfos: réti csík, Gymsch: selymes durbincs, Gymbal: széles durbincs, Gobalb: halványfoltú küllő, Eudmar: dunai ingola, Cobelo: vágócsík, Aspasp: balin)

101

Baja Zinzin Zinstr Sabaur Rutpig Rhoser Pelcul Misfos Gymsch

44

Gymbal Gobalb

15

Eudmar Cobelo Aspasp

21 0

2

4

6

8

10

12

14


N=65

N=705

21. ábra A Bajai-szakaszon előforduló Natura 2000, ill. védett halfajok 1000 m-re standardizált egyedszámai.


A Mohácsi-szakasz (lásd a 2.7 sz. térképlapot) A területen összesen 1 helyen történt mintavétel (9. táblázat), ebből 10 alszakaszt és 5000 m-t tett ki az parti, illetve 18 alszakaszt és 8400 m-t a mélységi, húzóhálós halászat. Tavasszal a meder élőhelyei leggyakoribb faja a halványfoltú küllő (42 %) volt, valamint a karikakeszeg (28 %), a selymes durbincs (12 %). A német bucó itt is csak 12 %-os relatív gyakorisággal került elő (22. ábra). A két módszerrel kapott Natura 2000, ill. védett fajok relatív gyakoriságait a 23. ábra, míg 1000 m-re standardizált egyedszámait a 24. ábra tartalmazza. A halványfoltú küllő parti mintákból számított relatív gyakorisága jóval kevesebb volt a húzóhálós, nem érte el az 1 %-ot sem, míg az parti mintákban a kiemelt fajokat tekintve a selymes durbincsból fordult elő a legtöbb, valamivel több, mint 12 %-os relatív gyakorisággal. A standardizált egyedszáma alapján a selymes durbincs (59/1000 m) fordult elő legnagyobb számban a Natura 2000 jelölő, ill. védett

102

halfajok közül a területen, ezt pedig a halványfoltú küllő (19/1000 m), majd a balin (10/1000 m) követte (2.7 helyszínrajz). 9. táblázat Az elektromos halászatok mintavételi alegységei részletesen, megadva a vizsgálatok időpontját, a szakaszok helyét, kezdő és vég koordinátáit, hosszát, ill. az adatok gyűjtőjét (forrás: VITUKI: VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium, DINPI: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) és az alkalmazott módszert (ehg: szákos elektromos halászat, ekece: húzóhálós elektromos halászat Dátum

terület


1

2010.11.11

Mohács

626015

69471

500

VITUKI

ehg

2

2010.11.11

Mohács

625186

69793

500

VITUKI

ehg

3

2010.11.11

Mohács

624871

70113

500

VITUKI

ehg

4

2010.11.11

Mohács

624367

70696

500

VITUKI

ehg

5

2010.11.11

Mohács

624516

71115

500

VITUKI

ehg

6

2010.11.10

Mohács

622210

73423

500

VITUKI

ehg

7

2010.11.10

Mohács

621980

74980

500

VITUKI

ehg

8

2010.11.10

Mohács

622711

76057

500

VITUKI

ehg

9

2010.11.10

Mohács

623757

76751

500

VITUKI

ehg

10

2010.11.10

Mohács

622955

76832

500

VITUKI

ehg

11

2010.11.11

Mohács

624468

70564

300

VITUKI

ekece

12

2010.11.11

Mohács

624706

70391

300

VITUKI

ekece

13

2010.11.11

Mohács

625079

70030

300

VITUKI

ekece

14

2011.07.13

Mohács

626368

69247

500

VITUKI

ekece

15

2011.07.13

Mohács

626337

69130

500

VITUKI

ekece

16

2011.07.13

Mohács

626273

69050

500

VITUKI

ekece

17

2011.07.13

Mohács

626186

69064

500

VITUKI

ekece

18

2011.07.13

Mohács

626138

69038

500

VITUKI

ekece

19

2011.07.13

Mohács

628511

66059

500

VITUKI

ekece

20

2011.07.13

Mohács

628541

66085

500

VITUKI

ekece

21

2011.07.13

Mohács

628547

66159

500

VITUKI

ekece

22

2011.07.13

Mohács

628692

66164

500

VITUKI

ekece

23

2011.07.13

Mohács

628584

66205

500

VITUKI

ekece

24

2011.07.13

Mohács

624847

70730

500

VITUKI

ekece

25

2011.07.13

Mohács

624776

70685

500

VITUKI

ekece

26

2011.07.13

Mohács

624770

70545

500

VITUKI

ekece

27

2011.07.13

Mohács

624626

70569

500

VITUKI

ekece

28

2011.07.13

Mohács

624452

70621

500

VITUKI

ekece

103



forrás

módszer

Gobio albipinnatus

42%

Abramis bjoerkna

28%

Zingel streber

12%


12%

Zingel zingel

Neogobius melanostomus Sander lucioperca Abramis sapa Gymnocephalus baloni Carassius gibelio Alburnus alburnus Acipenser ruthenus

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

22. ábra A Mohácsi-szakaszon végzett húzóhálós halászat során előkerült halfajok és relatív gyakoriságaik

Mohács Zinzin

Zinstr Sabaur Rutpig Rhoser Pelcul Misfos Gymsch Gymbal 41,6%

Gobalb Eudmar Cobelo

Aspasp 0

2

N=2161

4

6

8


104

10

12

14

N=315

23. ábra A Mohácsi-szakaszon előforduló Natura 2000, ill. védett halfajok relatív gyakoriságai


Mohács Zinzin

Zinstr Sabaur Rutpig Rhoser Pelcul Misfos Gymsch

54

Gymbal 16

Gobalb Eudmar Cobelo

Aspasp 0

2

N=432

4

6

8

st. egyedszám (%)

10

12

14

N=38

24. ábra A Mohácsi-szakaszon előforduló Natura 2000, ill. védett halfajok 1000 m-re standardizált egyedszámai.


ÉRTÉKELÉS Az értékelés a főági beavatkozási helyekre és a közöttük lévő folyószakaszokra vonatkozik. Az értékelés szempontjai az alábbiak:  Az abiotikus tényezők (esetleges) megváltozásának hatásai a fajösszetételre, és a fajszerkezetre. Az alábbi abiotikus tényezők adatait a korábban átadott KHTdokumentációkhoz melléklet fizikai kisminta vizsgálatok és 1D matematikai

105

modellvizsgálatok eredményei alapján közöljük. Az abiotikus tényezők a következők: o a mederanyag változása o a vízsebesség változása o a vízmélység változása o a vízminőség változása. 

Az egyes NATURA2000 jelölő halfajok elterjedésének (élőhelyek és ívóhelyek) és mennyiségi viszonyainak változása, alakulása a vizsgált folyószakaszon.

Az abiotikus tényezők alakulását a főági beavatkozások előtt és után, az alábbi táblázatokkal ismertetjük. Látható a 10. sz. táblázat adataiból, hogy a beavatkozások után visszaáll az „eredeti” mederanyag. 10. sz. táblázat: A mederanyag változása a főági beavatkozási helyeken létesítményBeavatkozási hely Mederanyag beavatkozás Mederanyag beavatkozást jegyzéki szám megnevezése előtt követően 2.1 Dömösi szűkület homokos kavics homokos kavics 2.2 Dömösi gázló homokos kavics és andezit andezit* 2.3 Visegrádi szűkület homokos kavics homokos kavics 2.4-2.5 Vác I.-II. szűkület homokos kavics homokos kavics 2.6 Sződligeti szűkület homokos kavics homokos kavics 2.7 Gödi gázló homokos kavics márga* 2.8 Árpádhídi gázló homokos kavics homokos kavics, agyag* 2.9 Budafoki gázló homokos kavics mészkő* 2.10 Százhalombattai szűkület homokos kavics homokos kavics 2.11 Dunafüredi szűkület homokos kavics homokos kavics 2.12 Ercsi gázló homokos kavics homokos kavics 2.13 Kulcsi gázló homokos kavics homokos kavics 2.14 Dunaújvárosi gázló homokos kavics homokos kavics 2.15 Kisapostagi szűkület homokos kavics homokos kavics 2.16 Kisapostagi gázló homokos kavics és márga márga* 2.17-3.1 Dunaföldvári gázló homokos kavics és márga márga* 3.2 Solt felső gázló homokos kavics homokos kavics 3.3 Solt alsó gázló homokos kavics homokos kavics megjegyzés: * A meder anyagának megváltozására csak lokálisan, a hajóúton belüli kotrási helyeken lehet számítani, ahova idővel újabb görgetett hordalék érkezik. Hosszútávon – az élőhelyek vonatkozásában – tehát nem érzékelhető a mederanyag-változás hatása.

Az abiotikus tényezők között vizsgált vízsebesség változás eredményét a 11. sz. táblázatban közöljük. A közölt szelvények az adott beavatkozási hely teljes főági területéből azt a szelvényt jelentik HKV (DB04) esetén, ahol a legnagyobb a nedvesített mederszelvény változás (tehát a legnagyobb a vízsebesség eltérés) adódik. A táblázat „változási” oszlopának adataiból látható, hogy a vízsebesség változások %-os eltérése a beavatkozás után nem jelentősek. (Megjegyezzük, hogy a meder élőhelyeinek halbiológiai felmérései 2011 tavaszán közelítőleg szintén a kisvizes időszakban készültek.) Az abiotikus tényezők közöl a vízmélység megváltozását a 12. sz. táblázatban mutatjuk be.

106

11. sz. táblázat: A kisvízi szelvény-középsebesség változása a főági beavatkozási helyeken Beavatkozási hely Dömösi szűkület Dömösi gázló* Visegrádi szűkület Vác I.-II. szűkület Sződligeti szűkület Gödi gázló Árpádhídi gázló Budafoki gázló Százhalombattai szűkület Dunafüredi szűkület Ercsi gázló Kulcsi gázló Dunaújvárosi gázló Kisapostagi szűkület Kisapostagi gázló Dunaföldvári gázló Solt felső gázló Solt alsó gázló

szelvény megnevezése Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa Beavatkozás felső határa Beavatkozás alsó határa

szelvény (fkm) 1701+050 1700+170 1699+600 1697+000 1695+250 1694+600 1683+053 1678+833 1675+564 1674+797 1668+429 1666+744 1653+108 1651+000 1639+110 1637+060 1623+726 1622+795 1619+125 1617+702 1616+936 1615+035 1591+770 1589+570 1582+971 1578+487 1570+115 1568+627 1567+516 1563+534 1561+546 1558+611 1558+450 1557+002 1556+042 1554+550

vízsebesség beavatkozás előtt (cm/s) 77 79 101 102 89 102 97 78 121 80 111 74 93 83 108 104 87 91 92 96 94 91 95 100 100 84 74 99 93 127 113 114 98 88 92 94

vízsebesség változás beavatkozás után (%) (cm/s) 77 0 79 0 99 -2 94 -9 88 -1 100 -2 87 -10 73 -6 108 -11 72 -10 93 -16 68 -8 92 -1 93 12 114 6 86 -17 93 7 95 4 109 18 106 10 105 12 85 -7 91 -4 100 0 102 2 78 -7 79 7 98 -1 92 -1 121 -5 105 -7 115 1 111 13 100 14 102 11 103 10 max. növekmény 18 max. csökkenés -17 átlagos változás 0

megjegyzés: *A Dömösi gázló esetében a beavatkozást megelőző és a célállapot sebességmérése eltérő vízhozamra (1385 m3/s és 1040 m3/s) készült. A többi helyszín esetében a HKV (DB04) vízhozamra vonatkoznak a megadott sebességek.

107

12. sz. táblázat: Szelvénybeli átlagos vízmélység (H) változása a főági beavatkozási helyeken Beavatkozási hely megnevezése

Referencia szelvény*

H beavatkozás előtt (m)

H beavatkozás után (m)

Hnöv (%)

Dömösi szűkület

1700+550

2.51

2.58

2.7

Dömösi gázló**

1698+600

2.90

2.08

-

Visegrádi szűkület

1694+950

2.73

2.77

1.3

Vác I.-II. szűkület

1680+050

2.02

2.13

5.4

Sződligeti szűkület

1675+350

2.64

2.66

0.8

Gödi gázló

1667+100

2.21

2.36

6.8

Árpádhídi gázló

1652+700

2.32

2.42

4.1

Budafoki gázló

1638+600

2.13

2.26

6.3

Százhalombattai szűkület

1623+250

2.52

2.71

7.5

Dunafüredi szűkület

1618+400

2.02

2.13

5.5

Ercsi gázló

1616+400

2.64

2.67

1.2

Kulcsi gázló

1590+350

2.39

2.45

2.5

Dunaújvárosi gázló

1580+550

2.65

2.68

1.2


1569+400

2.96

3.06

3.2

Kisapostagi gázló

1564+800

2.49

2.53

1.6

Dunaföldvári gázló

1559+700

2.62

2.71

3.3

Solt felső gázló

1557+750

2.25

2.35

4.2

Solt alsó gázló 1555+000 2.07 2.21 6.7 megjegyzés: *A referencia szelvények a főági beavatkozási helyek azon szelvényei, melyeknél a beavatkozások (kotrás és lerakás) a maximális szelvénybővülést eredményezik. **A Dömösi gázló esetében a beavatkozást megelőző és a célállapot értékeket eltérő vízhozam mellett (1385 m3/s és 1040 m3/s) határozták meg.

A jelen dokumentáció az élőhelyek abiotikus tényezői közül azért nem érinti a vízminőségi változásokat, mert ezek a kotrás hatására csak a kivitelezés alatti felkeveredés által, időlegesen jönnek létre. E változás a napi kiviteli munka befejeztével megszűnik. A kivitelezéskor felkeveredett mederanyag-szemcsék (lokálisan jelentkező és rövid ideig tartó) vízminőségi hatásai – ezen keresztül a halakra – gyakorolt következményei gyakorlatilag nem jelentkeznek. (Lásd még az átadott KHT dokumentációk „felszíni víz” fejezeteit.) A fogás-statisztikai adatokat elemezve kitűnik, hogy a két alkalmazott halászati mintavételi módszer kitűnően kiegészíti egymást, hiszen egyes fajok foghatósága egy-egy módszerrel adott esetben más és másnak bizonyult. Az ábrázolt fajok tekintetében, a német bucó egyértelműen nagyobb gyakorisággal és mennyiségben volt kimutatható a mélységi módszerrel, és jól látható, hogy a faj aránylag nagy számban fordul elő a vizsgált folyószakaszok mélységi mederterületein. Ez a faj, kizárólag a parti halászati módszer alkalmazásával nehezebben kimutatható, így valószínűsíthetjük, hogy az ezt megelőzően (2011 előtt) végzett kutatások alapján történt becslések, jóval alábecsülték valós állományát. Az egyes Natura2000 jelölőfajok elterjedési mintázatának, környezeti feltételeinek meghatározásához Spearman-féle rang-korrelációs elemzéseket végeztünk. Az elemzésekhez biotikus változóként a mintákban gyakran előforduló fajok mennyiségi adatait, valamint a projekt keretében tervezett tevékenységek következtében várható hatások miatt esetlegesen megváltozó

108

abiotikus változókat, a vízsebességet, a mélységet és a mederanyag jellegét (homok, apró kavics, kavics, kő, márga) használtuk fel 500 m-es mintavételi alegységenként. (13. táblázat). A Spearman rangkorreláció értékei 1 és -1 között változhatnak, ahol 1 pozitív, míg -1 negatív kapcsolatot jelent az adott faj és a vizsgált abiotikus változó között. A korreláció szignifikáns, ha p értéke 0,05 alatt van. Az első oszlopban az elemzésbe vont minták száma látható. Három Natura2000 jelölőfaj esetében volt elegendő az egyedek száma a Spearman-féle rangkorreláció elvégzéséhez, ezek elemzésével megvizsgálhattuk az egyedek előfordulása és az abiotikus változók kapcsolatát. Ennek eredménye a 13. táblázatban látható. 13. táblázat Spearman-féle rang-korreláció számítása halfajok egyedszámadatai és abiotikus változók között. Érvényes mintaszám

Spearman szám

szabadsági fok t (N-2)

p

szignifikáns kapcsolat (p<0.05)

Gobalb & mélység

86,00

0,210881

1,9772203

0,0512965

nem

Gobalb & sebesség

85,00

0,0869166

-0,7948561

0,4289643

nem

Gobalb & iszap

86,00

0,1125215

-1,0378674

0,3023102

nem

Gobalb & homok

86,00

0,368952

3,6381804

0,0004729

igen

Gobalb & apró kavics

86,00

0,1926389

1,7992656

0,0755678

nem

Gobalb & kavics

86,00

0,3594263

-3,5301013

0,000677

igen

Gobalb & kő

86,00

0,1152154

-1,0630461

0,2908076

nem

Gobalb & márga

86,00

0,0450358

-0,413179

0,6805284

nem

Gymsch & mélység

39,00

0,0329505

-0,2005389

0,8421574

nem

Gymsch & sebeség

39,00

0,0777252

-0,4742187

0,6381307

nem

Gymsch & iszap

39,00

-0,252247

-1,5856333

0,1213333

nem

Gymsch & homok

39,00

0,3455297

2,2397244

0,0312029

igen

Gymsch & apró kavics

39,00

0,1420898

-0,8731575

0,388209

nem

Gymsch & kavics

39,00

0,1478079

-0,9090656

0,3691993

nem

Gymsch & kő

39,00

0,3146694

-2,0164942

0,0510505

nem

Gymsch & márga

39,00

0,1122215

0,6869561

0,4963937

nem

Zinstr & mélység

92,00

0,1960595

-1,8967968

0,0610619

nem

Zinstr & sebesség

91,00

0,1026337

0,9733845

0,3330004

nem

Zinstr & iszap

92,00

0,0567018

0,5387871

0,591364

nem

Zinstr & homok

92,00

-0,327404

-3,2872027

0,0014441

igen

Zinstr & apró kavics

92,00

0,2550214

-2,5020756

0,0141534

igen

Zinstr & kavics

92,00

0,4226475

4,4241557

2,706E-05

igen

Zinstr & kő

92,00

0,235666

2,30052

0,0237298

igen

Zinstr & márga

92,00

0,0739845

-0,7038072

0,4833698

nem

Taxon & abiotikus változó

Az adatok elemzése arra a következtetésre vezet, hogy a vizsgált három NATURA 2000 jelölő halfaj előfordulása és az áramlási sebesség, valamint a vízmélység között nincs szignifikáns kapcsolat.

109

A NATURA 2000 jelölő és védett halfajok előfordulása és élőhely-térképei A NATURA 2000 jelölő fajok, illetve a védett halfajok Duna menti elterjedését, a mélységi és part menti halászati mintavételi adatok alapján olyan módon tüntettük fel, hogy grafikusan ábrázoltuk az egyes fajoknak a vizsgált Duna-szakaszon fogott össz-egyedszámához viszonyított relatív gyakoriságát. A fajonként bemutatott grafikonokat térképhez csatolva minden egyes fajra vonatkozóan jól látható, hogy mely nagyobb vizsgált Duna-szakaszról milyen tömegességben voltak kimutathatók a kérdéses halfajok. Ezeket az ún. élőhely-térképeket tanulmányozva jól felismerhető, hogy bár a rendelkezésre álló szűk időintervallum és nem túl sok adat ellenére a halfajok gyakorlatilag a teljes Duna-szakaszon élnek, kimutathatók. Előfordulás-adataik elemzése alapján az is látszik, hogy nem kötődnek kifejezetten egyetlen mélységhez, vagy áramlási sebesség-tartományhoz vagy adott mederanyag összetételhez sem, a kereszt-szelvény bármely pontján megjelenhetnek, hiszen aktívan mozgó, jó úszóképességgel rendelkező szervezetek. Az élőhely-térképeket a 2.1-2.7 sz. helyszínrajzok mutatják be, az előfordulás-adatok részletes értékelése az előző alfejezetben szerepel.

A dunai ingola (Eudontomyzon mariae) Életmódjáról, környezetével szemben támasztott igényeiről ma is keveset tudunk. A Duna vízrendszerében őshonos, a dévér zónától a folyók felsőbb régiójáig előfordulhat. Szaporodási feltételeit a folyók felsőbb régiójában találja, homokos mederrészekhez kötődve. Eltűnőben lévő ősi állatcsoport képviselőjeként és a vízminősséggel szemben támasztott érzékenysége miatt fokozott védelemre szorul. Szaporodási időszak: március – május. A Duna és ártere (HUDI20034) és a Gemenc (HUDD20032) nevű Natura 2000 terület jelölő faja (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet). Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100.000,- Ft (4. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez) A Habitat Directive II. mellékében szereplő faj (Council Directive 92/43/EEC). Ez a fokozottan védett, ritka faj elsősorban a homokos-iszapos folyómedrekből került elő, mely a főág beavatkozási és hatásterületeire nem jellemző, ill. ilyen területeknek inkább kialakulása várható az újonnan megépülő terelőművek mögött, mely ez esetben akár kedvezhet is főági terjedésének, állományának. Az azonban kitűnik, hogy a teljes vizsgált Duna-szakaszon megtalálható (25. ábra). A főági beavatkozások várhatóan nem fogják károsan befolyásolni állományát.

110

25. ábra A dunai ingola élőhely-térképe a Duna mentén (zöld=part menti halászat)

A leánykoncér (Rutilus pigus) Tipikus környezetét a folyók sebesebb sodrású, kavicsos és sóderes medrű, üledéktől mentes szakaszai adják. A Duna vízrendszer középső szakaszának endemikus faja. Egyes szerzők szerint a folyók gyors áramlású részein a köves-kavicsos mederben ívik, ugyanazon a területen ahol a paduc, a pénzes pér és a márna (Povž & Ocvirk, 1990). Az ivadék állományai jellemzően a folyók sekélyebb, sebesebb sodrású, sóderes medrű parti területein fordulnak elő. Szűk elterjedésű és ritka faj, amely a szennyezésekre és a folyóvizek hosszirányú átjárhatóságának korlátozottságára érzékeny, ezért törvényeink védik. Szaporodási időszak: március – május. A Duna és ártere (HUDI20034) és a Tolnai Duna (HUDD20023) nevű Natura 2000 terület jelölő faja (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet). Védett és veszélyeztetett faj, eszmei értéke 10.000,- Ft (2. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez). A Habitat Direktíva II. és V. mellékében szereplő faj (Council Directive 92/43/EEC). A leánykoncér 117 példányát fogtuk meg az parti, 9 példányát pedig a nappali mélységi mintavétel során. Jellegzetes víz közt élő halfaj, amely ritkasága ellenére a teljes magyar Duna-szakaszon kimutatható. A 26. ábrán a faj relatív gyakoriságát összes egyedének %-ában adtuk meg, ami megmutatja, hogy az adott halfajra nézve az egyes szakaszokon tapasztalt előfordulások hogyan viszonyulnak egymáshoz.

111

Relatív gyakoriság (%)

80

Rutilus pigus

N=117

N=9

60 40 20 0 Dömös

Vác

Ercsi

Kulcs

Paks

Baja

Mohács

26. ábra A leánykoncér élőhely-térképe a Duna mentén (zöld=part menti halászat; kék=nappali, mélységi halászat)

A balin (Aspius aspius) A Duna vízrendszer középső szakaszának tipikus, őshonos, áramlás kedvelő faja. A folyók márna zónájában és attól lefelé gyakori. Megtalálható a gyorsabb és a lassúbb áramlású vízterekben egyaránt. Szaporodási időszaka: március közepe - május eleje. A Duna és ártere (HUDI20034), a Tolnai Duna (HUDD20023), a Gemenc (HUDD20032) és a Béda-Karapancsa (HUDD20045) nevű Natura 2000 terület jelölő faja (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet). A Habitat Direktíva II. és V. mellékében szereplő faj (Council Directive 92/43/EEC). Ezt a víz közti életmódú, illetve a víz felszíne közelében táplálkozó ragadozó halat a mélységi halászati módszerrel alig sikerült kimutatnunk (mindössze két példányt fogtunk), az part közeli, felszíni víztérben azonban számos példánya előfordult (27. ábra). Jól látható, hogy a teljes magyar szakaszon elterjedt halfaj, populációját jelenlegi tudásunk szerint sem a mederkotrás, sem pedig az egyéb, part menti terelőművek, illetve a fenékbordák kiépítése nem fogja károsan befolyásolni.

112


40

Aspius aspius

N=696

30 20 10 0 Dömös

Vác

Ercsi

Kulcs

Paks

Baja

Mohács

27. ábra A balin élőhely-térképe a Duna mentén (zöld=part menti halászat)

A garda (Pelecus cultratus) Nagyobb állóvizekben és bővizű folyók dévér és márna zónájában (Borne, 1878) találja meg életfeltételeit. Ívása csapatos, amelynek céljából folyóvizek nem túl gyors mélyebb szakaszait keresi fel. A Duna vízrendszer középső szakaszának őshonos hala. Intoleráns faj, érzékenyen reagál a környezetét érintő változásokra. Szaporodási időszak: május. A Duna és ártere (HUDI20034) és a Gemenc (HUDD20032) nevű Natura 2000 terület jelölő faja (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet). A Habitat Direktíva II. és V. mellékében szereplő faj (Council Directive 92/43/EEC). A garda egyedeit többnyire az parti halászatok során sikerült kimutatnunk, mivel elsősorban a nyíltvízi élettáj lakója. Összesen 36 példánya került elő a sekélyvízi halászatok alkalmával, a mélységi elektromos kecézés csupán 2 példányát fogta meg. Ennek ellenére látható, hogy a faj a Duna számos vizsgált szakaszán megtalálható (28. ábra). Bár jelenleg még aránylag kevés adat áll rendelkezésre, úgy gondoljuk, hogy hazai populációját sem a mederkotrás, sem pedig az egyéb, part menti terelőművek, illetve a fenékbordák kiépítése nem fogja károsan befolyásolni.

113


50

Pelecus cultratus

N=36

40 30 20 10 0 Dömös

Vác

Ercsi

Kulcs

Paks

Baja

Mohács

28. ábra A garda élőhely-térképe a Duna mentén (zöld=part menti halászat)

A halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) A Duna vízrendszer középső szakaszának őshonos, stabil populációkkal rendelkező reofil faja. Leginkább a folyók dévér zónájában találja meg életfeltételeit, ahol gyakorinak mondható. Környezetével szemben viszonylag toleráns, a folyók lassúbb áramlású víztereiben is előfordul. Több országban eltűnő és veszélyeztetett státuszú. Védettségét szűk elterjedése indokolja. Szaporodási időszak: május – június. A Duna és ártere (HUDI20034) és a Gemenc (HUDD20032) nevű Natura 2000 terület jelölő faja (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet). Védett és veszélyeztetett faj, eszmei értéke 10.000,- Ft (2. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez). A Habitat Direktíva II. mellékében szereplő faj (Council Directive 92/43/EEC). Annak ellenére, hogy a halványfoltú küllő elsősorban a bentikus élőhelyek halfaja, jóval több példányt mutattunk ki az parti sekélyvízi halászatok alkalmával (2344 példány), mint nappal, a mélyvízi mintavételkor (375 példány). Az parti fogási eredmények alapján látható, hogy Budapest felett jelentős méretű populációja él, viszont a mélységi eredmények alátámasztják azt, hogy az alsó magyarországi Duna-szakaszon is jelentős számban fordul elő a faj (29. ábra). Tekintettel arra, hogy a vizsgált szakaszon mindenütt előkerült, nyugodtan kijelenthető, hogy sem a térben korlátozott kiterjedésű mederkotrás, sem pedig az egyéb, part menti terelőművek, illetve a fenékbordák kiépítése nem fogja állományait károsan befolyásolni. A Spearman-féle rang-korrelációból látható, hogy előfordulása elsősorban a kavicsos, ill. homokos, alapvetően a magyar Duna szakaszra jellemző aljzattípusokhoz köthető, ezekkel szignifikáns pozitív korrelációt mutat (13. táblázat). Azonban a többi vizsgált abiotikus paraméterhez nem köthető előfordulása, így várhatóan sem a kotrások következtében, sem a terelőművek hatására bekövetkező vízsebesség, ill. vízszint változások nem fogják állományait befolyásolni.

114


60 50 40 30 20 10 0

Gobio albipinnatus

N=2344

Dömös

Vác

Ercsi

Kulcs

N=375

Paks

Baja

Mohács

29. ábra A halványfoltú küllő élőhely-térképe a Duna mentén (zöld=part menti halászat; kék=nappali mélyvízi halászat)

A szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) Ikráit nagy testű kagylók belsejébe helyezi. Előfordulása ezért erősen kötődik azon vízterekhez, ahol a kagylók stabil állományokat alkotnak. A Duna vízrendszer középső szakaszának nem ritka őshonos faja, elsősorban a csendesebb, ill. álló jellegű, homokos-iszapos medrű vízterek lakója. Elterjedési területének számos régiójában állományai ritkulóban vannak, amely indokolja a védettségét. Szaporodási időszak: április vége - július eleje A Duna és ártere (HUDI20034) nevű Natura 2000 terület jelölő faja (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet). Védett és veszélyeztetett faj, eszmei értéke 2.000,- Ft (2. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez). A Habitat Directive II. mellékében szereplő faj (Council Directive 92/43/EEC). A szivárványos öklét kizárólag a parti menti halászatok alkalmával, és azok közül is elsősorban a mellékágakból sikerült kimutatni, aránylag alacsony gyakorisággal (30. ábra). Mivel előfordulása elsősorban az állóvizű, ill. lassan áramló területekre jellemző a tervezett beavatkozások várhatóan nem fogják állományát befolyásolni.

115


80

Rhodeus sericeus

N=18

60 40 20 0 Dömös

Vác

Ercsi

Kulcs

Paks

Baja

Mohács

30. ábra A szivárványos ökle élőhely-térképe a Duna mentén (zöld=part menti halászat)

A törpecsík (Sabanejewia aurata) Áramláskedvelő faj, amely főként nagyobb folyóink paduc-, márna- és dévérzónájában él. A dévérzónában a kemény aljzatú sodrottabb szakaszokon, gyakran a folyó sodorvonalában tartózkodik szívesen, a homokos szélvizekben is előfordul. Szaporodási időszaka: április – június, ikrájukat víz alatti növényekre rakják. Egyes kutatók szerint nem őshonos halunk, de természetes bevándorló. A Duna alsó szakaszáról érkezett vizeinkbe, és jelenleg is terjedőben van. De az is elképzelhető, hogy korábban is itt élt vizeinkben, csak nem figyeltek föl rá. (Harka és Sallai, 2004). Természetvédelmi szempontból értékes halunk ezért védett és veszélyeztetett faj, eszmei értéke 10.000,- Ft (2. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez). A Habitat Direktíva II. és V. mellékében szereplő faj (Council Directive 92/43/EEC). A törpecsíkot az elektromos kecével nem sikerült kimutatni a Duna főágában, néhány példánya a part menti halászat során került elő (31. ábra). Állományait a Duna főágában végzett, térben korlátozott kiterjedésű beavatkozások várhatóan nem fogják érinteni.

A réticsík (Misgurnus fossilis) Tipikus állóvízi (kifejezetten pangó vizeket kedvelő) halfaj, amely jól tolerálja az oxigénhiányos környezetet is. A nagy vízrendezési munkálatok előtt nagyon gyakori halunk volt, ma már azonban előfordulása ritkaságszámba megy. Nagy folyók ártereiben, a Duna mentén a feliszapolódott mellékágakban fordul elő. Természetvédelmi szempontból értékes halunk ezért védett és veszélyeztetett faj, eszmei értéke 2.000,- Ft (2. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez). A Habitat Direktíva II. mellékében szereplő faj (Council Directive 92/43/EEC). A Duna és ártere (HUDI20034), a Tolnai Duna (HUDD20023), a Gemenc (HUDD20032) és a Béda-Karapancsa (HUDD20045) nevű Natura 2000 terület jelölő faja (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet).

116


Kulcs és Baja térségében, mellékágban egy-egy példánya került elő. A réticsíkot az elektromos kecével nem sikerült kimutatni a Duna főágában. Állományait a Duna főágában végzett, térben korlátozott kiterjedésű beavatkozások várhatóan nem fogják érinteni.

60 50 40 30 20 10 0

Sabanejewia aurata

N=9

Dömös

Vác

Ercsi

Kulcs

Paks

Baja

Mohács

31. ábra A törpecsík élőhely-térképe a Duna mentén (zöld=part menti halászat)

A vágó csík (Cobitis elongatoides) Egymástól nagyon különböző környezetben is képes megélni. Nagyobb és kisebb folyóinkban, patakjainkban és állóvizeinkben egyaránt előfordul, az iszapos medrű vizekben gyakori. Íváskor a ritkás növényzetű nyugodt vizeket keresi fel. Szaporodási időszak: április- június. A Cobitis elongatoides valószínűleg csak a Duna vízrendszerében él. A Duna és ártere (HUDI20034), a Béda-Karapancsa (HUDD20045) és a Gemenc (HUDD20032) nevű Natura 2000 terület jelölő faja (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet). Védett és veszélyeztetett faj, eszmei értéke 2.000,- Ft (2. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez). A Habitat Direktíva II. mellékében szereplő faj (Council Directive 92/43/EEC). A vágócsík a törpecsíkhoz hasonlóan szintén nem volt kimutatható a Duna főágában a kecével, de a part menti halászatok során is csak egy példánya került elő a főágból, és csupán további 5 példánya mellékágakból. Állományait a Duna főágában végzett, térben korlátozott kiterjedésű beavatkozások várhatóan nem fogják érinteni.

A széles durbincs (Gymnocephalus baloni) A márna- és dévérzóna áramláskedvelő hala. Ívása április és május folyamán több részletben játszódik le, amihez kavicsos-sóderes mederfeneket részesíti előnyben. Őshonos halunk, amelyet korábban a Duna-vízrendszer bennszülött fajának tartottak, de kiderült, hogy a Fekete- és Kaszpi-tenger medencéjének más folyóiban is él. Szűk elterjedési területe indokolja védettségét.

117

Védett és veszélyeztetett faj, eszmei értéke 2.000,- Ft (2. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez).


A széles durbincs minden vizsgált Duna-szakaszon előfordult az parti sekélyvízi halászatok alkalmával, a mélyvízi halászattal azonban csak az Kulcsi-Dunaszakasztól lefelé került elő (32. ábra). A paksi előfordulási maximum a melegvíz-csatorna torkolata alatti halászat eredménye, ahol egyéb halfajok is kiugróan magas egyedszámban jelentek meg (17. ábra). A széles durbincs állományait jelenlegi ismereteink szerint a Duna főágában végzett, térben korlátozott kiterjedésű beavatkozások nem fogják károsan befolyásolni.

100

N=207

Gymnocephalus baloni

N=48

80 60 40 20 0 Dömös

Vác

Ercsi

Kulcs

Paks

Baja

Mohács

32. ábra A széles durbincs élőhely-térképe a Duna mentén (zöld=part menti halászat; kék=nappali mélyvízi halászat)

A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) Áramlás kedvelő faj a folyók jelentősebb vízhozamú szakaszain találja meg életfeltételeit. Szaporodásához gyorsabb sodrású kavicsos medrű folyószakaszokat keres fel. A Duna vízrendszer középső szakaszának őshonos és bennszülött faja. Kiemelt természeti értékét Duna vízrendszeréhez kapcsolható szűk elterjedési területe és a vízminősség romlására való érzékenysége magyarázza. Szaporodási időszak: április – május. A Duna és ártere (HUDI20034) és a Tolnai Duna (HUDD20023) valamint a Gemenc (HUDD20032) nevű Natura 2000 terület jelölő faja (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet). Védett és veszélyeztetett faj, eszmei értéke 10.000,Ft (2. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez). A Habitat Direktíva II. és V. mellékében szereplő faj (Council Directive 92/43/EEC). A selymes durbincs a teljes vizsgált Duna-szakasz mindenütt gyakori halfaja, amelyből az alsó magyarországi szakaszon fogtunk több példányt mindkét módszerrel (33. ábra). Mivel minden szakaszon kimutatható, az eddigi adatok alapján várhatóan, állományait sem a főágban végzett, térben korlátozott kiterjedésű mederkotrás, sem pedig az egyéb, part menti terelőművek, illetve a fenékbordák kiépítése nem fogja károsan befolyásolni.

118


A Spearman-féle rang-korreláció alapján kizárólag a homokos aljzattal mutatott pozitív korrelációt (13. táblázat), így várhatóan sem a kotrások következtében, sem a terelőművek hatására bekövetkező vízsebesség, ill. vízszint változások nem fogják állományait befolyásolni.

40


N=1485

N=157

30 20 10 0 Dömös

Vác

Ercsi

Kulcs

Paks

Baja

Mohács

33. ábra A selymes durbincs élőhely-térképe a Duna mentén (zöld=part menti halászat; kék=nappali mélyvízi halászat)

A magyar bucó (Zingel zingel) Tipikus folyóvízi hal, igényli a nagy víztereket. A Duna vízrendszer középső szakaszának őshonos és bennszülött faja. A folyó feliszapolódott területeit elkerüli. Szaporodásához igényli a gyors sodrású kavicsos, homokos medret. Kiemelt természeti értékét szűk elterjedése és specifikus élőhely választása indokolja (HARKA és SALLAI, 2004). Szaporodási időszak: április – május. A Duna és ártere (HUDI20034) és a Tolnai Duna (HUDD20023) valamint a Gemenc (HUDD20032) nevű Natura 2000 terület jelölő faja (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet). Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100.000,- Ft (4. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez). A Habitat Direktíva II. és V. mellékében szereplő faj (Council Directive 92/43/EEC). A magyar bucóból megközelítőleg kétszer annyi példányt fogtunk a part menti halászatok során, mint a mély vízterületeken. Ráadásul a part közeli, sekélyvízi mintavételek alapján elsősorban a felső szakaszokon bizonyult gyakoribb halfajnak. Az elektromos húzóhálóval sikerült szignifikáns jelenlétét igazolni az alsó magyarországi Duna-szakaszon is (34. ábra), így jól látható, hogy a magyar bucó az egész vizsgált Duna-szakaszon biztonsággal kimutatható, illetve megtalálható. Jelenlegi tudásunk alapján kijelenthető, hogy várhatóan a magyar bucó állományait a térben korlátozott kiterjedésű főági beavatkozások nem fogják károsan befolyásolni.

119


50

Zingel zingel

N=68

N=35

40 30 20 10 0 Dömös

Vác

Ercsi

Kulcs

Paks

Baja

Mohács

34. ábra A magyar bucó élőhely-térképe a Duna mentén (zöld=part menti halászat; kék=nappali mélyvízi halászat)

A német bucó (Zingel streber) Erősen kötődik a folyók gyors sodrású, kavicsos medrű részeihez. Előfordul kisebb vízfolyások dombvidéki szakaszain is, nem ragaszkodik a nagyobb vízhozamú alsóbb régiókhoz, mint a magyar bucó. Ikráit a folyók gyorsabb áramlású, sóderos mederrészein helyezi el. Elterjedése igen szűk, a Duna vízrendszer középső szakaszának őshonos és benszülött faja. Élőhelye a mederrendezések és duzzasztók építésével folyamatosan szűkül. Ezek figyelembe vételével a faj fokozott védelemre szorul. Szaporodási időszak: március – május. A Duna és ártere (HUDI20034) és a Gemenc (HUDD20032) nevű Natura 2000 terület jelölő faja (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet). Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100.000,- Ft (4. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez). A Habitat Directiva II. mellékében szereplő faj (Council Directive 92/43/EEC). A német bucót a korábbi, part menti halászati eredmények alapján ritka fajnak gondolták. Jelen munka part menti felmérései során is csupán 19 példányát tudtuk kimutatni, s ezek elsősorban a Váci-szakaszról kerültek elő (35. ábra). Jóval nagyobb egyedszámban sikerült kimutatnunk a mélységi elektromos halászat során, és ez alapján feltételezzük, hogy a német bucó a Duna teljes vizsgált szakaszán nagy gyakorisággal fordul elő. Ezzel a mintavételi módszerrel összesen 565 példányt regisztráltunk. A Spearman-féle rang-korrelációból látható, hogy a Magyarországi Duna-szakaszon előforduló jellemző mederanyag típuson előfordul, ezekkel szignifikáns pozitív korrelációt mutat (13. táblázat). Egyedül a homokos mederrel mutatott szignifikáns negatív korrelációt, melyet valószínűleg a továbbra is alacsony mintaszám magyaráz, mivel tapasztalataink szerint nagy számban fordul elő a Duna alsó, szinte kizárólag homokos szakaszain is. Ezen felül az is kitűnik, hogy előfordulása nem köthető a többi vizsgált abiotikus változóhoz, így várhatóan sem a kotrások következtében, sem a terelőművek hatására bekövetkező vízsebesség, ill. vízszint változások nem fogják állományait károsítani, sem befolyásolni.

120


100

Zingel streber

N=19

N=565

80 60 40 20 0 Dömös

Vác

Ercsi

Kulcs

Paks

Baja

Mohács

35. ábra A német bucó élőhely-térképe a Duna mentén (zöld=part menti halászat; kék=nappali mélyvízi halászat)

A NATURA 2000 jelölő és védett halfajok potenciális ívóhelyeinek-térképi ábrázolása A 14. táblázatban a NATURA 2000 jelölő halfajok ívó példányainak előfordulás-adatai szerepelnek. öszesen négy faj ívó egyedeit sikerült a halászati mintavétel során kimutatnunk a vizsgált Duna-szakaszon. 14. táblázat NATURA 2000 jelölő halfajok ívó példányainak előfordulás-adatai Dunaszakasz megnevezése Dömös

Vác

Alminták helyszíne

Alminták Átl. G. G. Z. zingel Z. streber helye Vízmélység albipinnatus schraetzer egyedszám egyedszám (fkm) (m) egyedszám egyedszám

Dömös

1700

2.6

1

Dömös

1700

2.9

1

Vác

1684

2.1

1

Vác

1684

4.2

Vác

1678

3.5

1

Vác

1678

4.1

1

Vác

1678

3.1

2

Göd

1670

2.6

2

Göd

1668

3.2

6

Göd

1668

2.8

1

1

121

Dunaszakasz megnevezése

Ercsi

Kulcs

Paks

Alminták helyszíne

Alminták Átl. G. G. Z. zingel Z. streber helye Vízmélység albipinnatus schraetzer egyedszám egyedszám (fkm) (m) egyedszám egyedszám

Százhalombatta

1627

4.3

1

Százhalombatta

1627

3.8

2

Ercsi

1617

2.1

1

Ercsi

1617

3.3

8

Ercsi

1612

5.8

1

Kulcs

1592

2.7

1

Kulcs

1592

5.0

1

Kulcs

1591

1.7

1

Kulcs

1591

3.0

3

Kulcs

1591

3.0

1

Kulcs

1591

3.5

4

Kulcs

1589

3.4

1

Kulcs

1589

4.2

1

Kulcs

1589

3.8

2

Kulcs

1589

4.2

4

Dunaújváros

1581

2.5

1

Dunaújváros

1581

2.7

1

Dunaújváros

1581

3.4

2

Dunaújváros

1581

2.3

1

Paks

1526

3.7

1

Paks

1524

1.3

1

Paks

1519

5.0

1

Összes egyed száma

27

2 1

2

30

1

A halványfoltú küllő (27 egyed), valamint a német bucó (30 egyed) ívó példányai számos Dunaszakaszon előfordultak. A Dömös-Paks közötti Duna-szakaszon összes kimutatott példány százalékában tehát a halványfoltú küllő több, mint 16 %-a, a német bucónak pedig mintegy 6 %-a volt ívó (ikrás, vagy leívott nőstény) egyed. Nem ismerets, hogy az egyes fajok ivararéánya milyen a Duna-menti populációban. Ha 50-50 %-os arányt tételezünk fel, akkor ezek a mennyiségek megduplázódnak. Az intenzív halászati mintavételi program ellenére sem sikerült feltárnunk az egyes halfajok kis léptékben is lehatárolható ívó-területeit. Ehhez nyilván máig ismeretlen, nem kidolgozot módszerekre, és nem utolsó sorban több éves kutatási programokra lenne szükség. Ennek ellenére adataink arra engednek következtetni, hogy a teljes hazai vizsgált Duna-szakasz potenciális ívóhelye az előkerült (beleértve a többi fajt is) halfajoknak. Az előforduláok a Duna mentén eléggé egyenletesnek modhatók (FÜGGELÉK 1. és 2. táblázat), másrészt pedig ismeretin szerint a folyam mentén rengeteg, olyan kis térléptékű, mozaikszerű élőhely van, amely abiotikus sajátoságai alapján tökéletesen megfelel az halak ívása céljára. A következőkben térképen ábrázoljuk az említett négy halfaj potenciális ívóhelyeit (36, 37 és 38 .ábra).

122

Halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus)

36. ábra A halványfoltú küllő potenciális ívóhelyei a Dunán

ikrás

ikrás

leívott Német bucó (Zingel streber) 37. ábra A német bucó potenciális ívóhelyei a Dunán

123

Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) a váci szakaszról

Magyar bucó (Zingel zingel) a kulcsi szakaszról

38. ábra A selymes durbincs és a magyar bucó potenciális ívóhelyei a Dunán ÖSSZEFOGLALÁS A halászati mintavételi program eredményeit összefoglalva megállapítható, hogy a DömösMohács szakaszon a NATURA 2000 és védett fajok elterjedése a tervezett beavatkozások léptékében nem lokalizálható. Napszakos, évszakos, illetve egyéb (táplálkozás, szaporodás, vándorlás, hidrológiai jelenségek miatt bekövetkező, stb.) okok következtében helyüket állandóan változtathatják, előfordulásuk tehát alkalomszerű és megállapításaink szerint egyenletes a folyam hossz- és kereszt-szelvénye mentén egyaránt. A beavatkozási területeken előfordulnak, azonban zavarás esetén onnan elmenekülhetnek a folyam mentén rendelkezésre álló potenciális más élőhelyekre és később, a zavarás megszűntével visszatérhetnek. Nem lehet tehát kijelenteni egyik fajjal kapcsolatban sem, hogy kizárólag a beavatkozási területeken fordulnának elő, illetve ívnának, hiszen ezekre a célokra a vizsgált Dunaszakaszon számtalan egyéb helyszín is rendelkezésükre áll. Ezt az eddigi, rendelkezésünkre álló előfordulás-adatok egyértelműen alátámasztják. Kijelenthető tehát, hogy a tervezett beavatkozások, tevékenységek térbeli együttes hatásai nem befolyásolják károsan a dunai halegyüttesek természetvédelmi szempontból kiemelt tagjait. A geometriailag – és időlegesen, esetenként a mederanyagot tekintve is – megváltozó mederviszonyokkal, az áramlási sebességgel és a vízmélységgel kapcsolatban megállapítottuk, hogy nem volt kimutatható szignifikáns kapcsolat az említett abiotikus változók és a vizsgált védett halfajok elterjedése között. Egyes halfajok (pl. német bucó) egyaránt előfordulnak a homokos, apró kavicsos és durva kavicsos mederalzaton, ami azt mutatja, hogy stabil állományaik a teljes magyarországi Duna-szakaszon megtalálhatók. Mindezekből is azt a következtetést lehet levonni, hogy a tervezett beavatkozások várhatóan nem fogják állományaikat károsítani. A Duna halállománya jelenlegi tudásunk szerint nem mondható gazdagnak. Számos antropogén hatás gyérítette az elmúlt másfél évszázad során: jelentős ártéri élő- és ívóhelyeket számoltak fel (folyamszabályozás), toxikus szennyezések léptek fel (iparosodás, intenzív mezőgazdasági

124

termelés), s ezek következtében a természetes utánpótlásban maradandó károk jelentkeztek. A gyér halállományra nézve fokozott horgászati/halászati nyomás nehezedik, s a hajózás és a hajóforgalom megnövekedése emiatt szintén fokozottan érvényesül. Véleményünk szerint azonban a korábbi árterek, vízrendszerek elvesztéséhez képest a hajózásnak elhanyagolhatók a hatásai. Jelenlegi tudásunk alapján valószínűsíthető, hogy a tervezett beavatkozásoknak nem lesz további jelentős káros hatása a Duna vízi élőlény-együtteseire, köztük a halállomány tagjaira. Az „Előzmények” fejezetben részletesen beidézett KTVF-tényállás tisztázási felszólításokra adott kérdések összefoglalása:  „Meg kell határozni a fajok fennmaradási lehetőségeit, a projekt keretében tervezett tevékenységek együttes hatásainak figyelembe vételével.” A projekt keretében tervezett beavatkozások típusainak hidrológiai és morfológiai hatásai a vízsebesség és a meder mélységének lokális változásában, valamint a mederanyag (aljzat) összetételének minőségi átalakulásában nyilvánulhat meg. Mindhárom tényező várható változásainak mértéke a korrelációs elemzésekben felhasznált adatok intervallumain belül esik. Felméréseink során a vízsebesség 0 és 138 cm/sec között változott. Ebben a tartományban, a nagyobb tömegességben és előfordulási gyakoriságban észlelt NATURA 2000 jelölő fajok egyike sem mutatott szignifikáns kapcsolatot a vízsebességgel. Ezért az áramlás, illetve a vízsebesség megváltozásával kapcsolatban megállapítható, hogy a tervezett beavatkozások következtében lokálisan megváltozó vízsebesség viszonyok nem lesznek hatással a vizsgált jelölőfajokra. Az elemzésekbe vont mintavételi egységekhez rendelhető vízmélységek 1,3 m és 11,1 m között változtak. A korrelációs vizsgálatok eredményeképpen megállapítható, hogy a jelölő fajok ebben a tartományban nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a vízmélységgel. A vízmélység megváltozásával kapcsolatban megállapítható, hogy a tervezett beavatkozások következtében kialakuló mélységi viszonyok lokális átrendeződései nem lesznek hatással a jelölőfajokra. A mederanyag (aljzat) összetételének minőségi változásai térben szűk területűek és időben várhatóan csak átmenetiek. A beavatkozások műszaki megvalósítását követően, a Duna vízjárásának következtében a mederanyag felső rétege hamar visszarendeződik (várhatóan egy hidrológiai cikluson belül, vagyis egymást követő jelentős vízhozam változásokat követően), újra a beavatkozás területére jellemző összetételűvé válik. Ennek köszönhetően a beavatkozások időlegesen fennálló mederanyag szerkezet módosító hatása ellenére sem várható az adott területre jellemző dunai halállomány szerkezetében hosszú távú és negatív irányú változás, sem pedig a NATURA 2000 fajok jövőbeni természetvédelmi helyzetének romlása. Jelenlegi ismereteink és eddigi halászati tapasztalataink birtokában kijelenthetjük, hogy mindezen felsorolt változások a ritka előfordulású NATURA 2000 jelölő fajokra nézve sem fognak számottevő káros hatást gyakorolni. A projekt keretében tervezett tevékenységek együttes hatásainak figyelembe vétele mellett, a halbiológiai felmérések adatainak értékelése alapján, a dunai fajok és a NATURA 2000 jelölő fajok állományainak fennmaradási lehetőségei várhatóan nem fognak romlani. 

„milyen hatást gyakorolnak, a megváltozott mederviszonyok a jelen lévő Natura 2000 jelölő és védett fajok • • •

élő- és szaporodási helyére szaporodási képességére egyedfejlődésére

125

az alábbi szempontok szerint: a. a mélységviszonyok és az aljzat minőségének várható változásai következtében, b. a megnövekedett forgalmú hajóút, és az ezzel járó hullámzás következtében.” Az intenzív halászati mintavételi program, tehát a nappal végzett mélységi, valamint az éjszaka végzett part menti halászati mintavételek eredménye összesen 348 db 500 m-es mintavételi egység. Ez összesen 174 folyam km meghalászott hosszt, 46 kimutatott fajt, ezeknek közel 40 ezer példányát jelenti. Ennek a tetemes adatmennyiségnek a részletes elemzésével sem lehet pontosan lehatárolni az egyes halfajok kis léptékű, speciális élőhelymozaikokra bontott ívó-területeit. Ehhez nyilván máig ismeretlen, nem kidolgozott módszerekre, és nem utolsó sorban több éves kutatási programokra lenne szükség. Ennek ellenére a fogás-statisztikai adatok arra engednek következtetni, hogy a vizsgált Dunaszakasz potenciális ívóhelye az előkerült halfajoknak. Előfordulásuk a Duna mentén eléggé egyenletesnek mondható, másrészt jelenlegi ismeretink szerint a folyam mentén rengeteg, olyan kis térléptékű, mozaikszerű élőhely van, amely abiotikus sajátosságai alapján tökéletesen megfelel az halak ívása céljára. Ezért ki lehet jelenteni, hogy a projekt keretében tervezett tevékenységek együttes hatásai (változó meder- és vízsebességviszonyok, az alzat szemcseösszetételében bekövetkező lokális változások) sem befolyásolják károsan a jelölő fajok élő- és szaporodási helyeit, szaporodási képességét. A halfajok egyedfejlődésük korai fázisában (juvenilis korcsoport, amely a fajra jellemző úszóképesség kialakulása előtti időszakot jelenti), érzékenyebben reagálnak az őket érintő környezeti változásokra. A legtöbb halfaj ebben a stádiumban elsősorban a kevésbé áramló, gyorsabban felmelegedő, táplálék-szervezetekben gazdagabb víztereket részesíti előnyben. A tervezett lokális beavatkozások hatásai az ilyen környezeti feltételekkel leírható víztereket dunai léptékben nem befolyásolják károsan. A projekt keretein belül számos mellékág rehabilitációját tervezik. A rehabilitációk egyik fő, a természetvédelem szempontjából is fontos célja, hogy a feltöltődött, ezért vízátfolyás volumenében, idejében és gyakoriságában izolálódó mellékágak és a főág között újra tartósabb (kis vizes időszakban is) kapcsolatot alakítsanak ki. Az összeköttetés mértékének fokozása a mellékágak szerepének jelentőségét emeli, mivel a halak ivadékai a főággal tartósabb kapcsolatban lévő mellékágakban kedvezőbb környezeti feltételeket találhatnak a növekedésükhöz. A visszakapcsolt mellékágak ezért rehabilitációjukat követően újra fontos szerepet tölthetnek be a természetes dunai halállomány fenntartásában, illetve megújulásában. A program célja a Duna magyarországi szakaszán található hajózhatósági akadályok (gázlók, szűkületek) megszüntetése. Ennek eredményeképpen várhatóan fokozódni fog, elsősorban a teherszállító hajók jelenléte a hazai Duna szakaszon. A fokozódó hajóforgalom intenzívebb hullámverést okozhat a folyó parti zónájában. Jelenlegi ismereteink szerint a halak sikeres ívását követően a vízfolyás sekély, parti zónájában, a helyenként tömeges ivadék állományban a hullámverés mortalitást okozhat. Célzott kutatómunka hiányában ennek részletei, mértéke a hazai Duna szakaszra vonatkoztatva nem ismeretesek. A feltételezett mortalitás csökkentése érdekében azonban célszerű a nagy hullámverést okozó hajók sebességének korlátozása (a hullámverés mértékének csökkentése érdekében) abban a szűk nyári időszakban, amikor még az ivadék gyenge úszó képességének következtében nem képes a hullámok által okozott hirtelen és irányát tekintve nem természetes, part felé és onnan visszairányuló intenzív vízmozgások elől kitérni. Az egyedfejlődés eme korai kritikus szakaszában a túlélés esélyét a

126

hajóforgalomtól mentes mellékágak rehabilitációja szintén fokozhatja, biztosítva a fajok fennmaradási lehetőségeit. 

„A kotort anyagból származó betöltés érint-e értékes élő- vagy telelő helyet”– Vác I-II. és Göd esetében A Vác I.-II. gázlók és a Gödi gázló területéről kotort anyag elhelyezése az 1680+750 – 1680+050 fkm-ek között történik, a hajóúton kívüli medermélyület területén, a Szentendreisziget felőli oldalon elhelyezkedő 2 terelőmű között. A két sarkantyú közötti víztér fajkészlete változatos, megtalálhatóak itt a vízáramlást kevésbé kedvelő és kedvelő fajok egyaránt, amely a víztér változatos vízáramlási és mederanyag összetétel tulajdonságainak köszönhető. Az észlelt fajok alapján azonban az élőhely fajkészlete és természetvédelmi értéke átlagosnak mondható, annak ellenére, hogy a terület élőhelye több védett és jelölőfajnak is, pl.: a selymes durbincsnak, a törpecsíknak, a gardának és a fokozottan védett magyar bucónak. A tervezett betöltés helyének medre mély, iszappal és növényi törmelékkel jellemezhető anyag fedi, amely a lassú áramlási viszonyokra utal. Ezért a terület környezeti jellemzői alapján alkalmas lehet a dunai halak telelőhelyének. Ennek ellenére a kikotort anyag elhelyezése véleményünk szerint lehetséges, mivel a terület jellemzői (amelyek alkalmassá tehetik telelőhely számára) mederanyag kitermelés eredményeképpen jöttek létre.

IRODALOMJEGYZÉK 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet: a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről. 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről. BORNE, M. 1878: Wie kann man unsere Gewasser nach den in ihnen vorkommenden Fischarten classifizieren und welche Fische sind am besten geeignet, die verschiedenen Arten von Fischwassern ertragreich zu machen? Circul. Deutsch: Fischerei Ver., 4: 89-93. COPP, G. H., GUTI, G., ROVNY, B., ČERNY, J. 1994: Hierarchical analysis of habitat use by 0+ juvenile fish in Hungarian/Slovak floodplain of the Danube. Environmental Biology of Fishes 40: 329-348. Council Directive 92/43/EEC on the Conservation of natural habitats and of wild fauna and flora. ERŐS, T., BOTTA-DUKÁT, Z., GROSSMAN, G. D. 2003: Assemblage structure and habitat use of fishes in a Central-European submontane stream: a patch based approach. Ecology of Freshwater Fish 12: 141-150. ERŐS T. & GUTI G., 1997: Kessler-géb (Neogobius kessleri GÜNTHER, 1861) a Duna magyarországi szakaszán – új halfaj előfordulásának igazolása. Halászat 90: 83-84. ERŐS, T., SEVCSIK, A. & TÓTH, B. 2005: Abundance and night time habitat use patterns of PontoCaspian gobiid species (Pisces, Gobiidae) in the littoral zone of the River Danube, Hungary. Journal of Applied Ichthyology 21: 350-357. ERŐS, T., TÓTH, B., SEVCSIK, A. & SCHMERA, D. 2008a: Comparison of fish assemblage diversity in natural and artificial rip-rap habitats in the littoral zone of a large river (River Danube, Hungary) International Review of Hydrobiology 93: 88-105. ERŐS T., TÓTH B., SEVCSIK A. 2008b: A halállomány összetétele és a halfajok élőhely használata a Duna litorális zónájában (1786-1665 fkm) – monitorozás és természetvédelmi javaslatok. Halászat 101/3: 114-123. FREEDMAN, J. A., STECKO, T. D., LORSON, B. D., STAUFFER, J. R., 2009: Development and Efficacy of an Electrified Benthic Trawlfor Sampling Large-River Fish Assemblages. North American Journal of Fisheries Management 29: 1001–1005. GUTI G. 1995: A szigetközi vízterek halállományának rehabilitása a bősi vízlépcső üzembe helyezését követően (programjavaslat). Halászat 88: 59-61.

127

GUTI G. 1996: Species composition of juvenile (0+) fish assemblages in the Szigetköz floodplain of the Danube. Tiscia 30: 49-54. GUTI G. 1997: A halivadék állományok dinamikája a szigetközi hullámtéren a bősi vízlépcső üzembe helyezését követően. Hidrológiai Közlöny 77/1-2: 55-56. GUTI G. 1999: Syrman-géb (Neogobius syrman) a Duna magyarországi szakaszán. Halászat 92: 30-33. GUTI G. 2002: Significance of side-tributaries and floodplains for Danubian fish populations. Archiv für Hydrobiologie Suppl. 141 (Large Rivers 13): 151-163. GUTI, G., ERŐS, T., SZALÓKY, Z., TÓTH, B. 2003: A kerekfejű géb, a Neogobius melanostomus (Pallas, 1811) megjelenése a Duna magyarországi szakaszán. Halászat, 96: 116-119. GUTI G. 2007: Halbiológiai Kutatások. – NOSEK J., OERTEL N. szerk: „A Dunának, mely múlt, jelen, s jövendő…” 50 éves az MTA Magyar Dunakutató Állomása (1957-2007) Dandera Bt, Erdýkertes 83-95. GUTI G. & ERŐS T. 2002: Halbiológiai kutatások. In FEKETE G. ET AL. (szerk) 2002: Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve (1952-2002). Akaprint Nyomdaipari Kft. 335-350. GYÖRE K. & JÓZSA V. 2005: A magyarországi Duna szakasz halfaunája, a középső és az alsó szakasz halászatbiológiája, halgazdálkodása. Halászatfejlesztés 30: 209-269. HARKA Á. & SALLAI Z., 2004: Magyarország halfaunája. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas. pp. 269. MSZ EN 14011:2003: Vízminőség. Halak mintavétele elektromos halászati módszerrel. Magyar Szabvány. MSZ EN 14962:2006: Water quality - Guidance on the scope and selection of fish sampling methods. Magyar szabvány. POVZ, M. & OCVIRK, A. 1990: Breeding and restocking of Danubian roach, Rutilus pigus virgo (Heckel). J. Fish Biol. 37(Suppl. A): 245-246. R PROGRAM: R version 2.1.0.1. (2009-12-14) SALLAI Z. 2001: Adatok a Duna Neszmély és Süttő közötti szakaszának halfaunájáról. A Puszta 18: 57-76. SZABÓ, T. 2001: A paduc (Chondrostoma nasus L.) közép-európai állományának értékelése természetvédelmi szempontból. Halászat 94: 11-13. SZENTESI, Á. & TÖRÖK, J. 1997: Állatökológia. – Egyetemi jegyzet. Kovásznai Kiadó, Budapest. pp. 364. TÓTH B., SEVCSIK A., ERŐS T. 2007: NATURA 2000 fajok előfordulása a Duna hazai szakaszán. Agrártudományi Közlemények Suppl. Pisces Hungarici II. 83-94. TÓTH J. 1979: Vízgazdálkodási beavatkozások hatásának vizsgálata a természetesvízi élőhelyek módosulására a Dunán végzett kutatások és összegyűjtött adatok alapján. Kézirat, pp. 29.

128

FÜGGELÉK 1. táblázat Part menti elektromos halászatok mintavételi alegységei részletesen, megadva a vizsgálatok időpontját, a szakaszok helyét, kezdő és vég koordinátáit, hosszát, ill. az adatok gyűjtőjét (forrás), VITUKI: VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium, DINPI: DunaIpoly Nemzeti Park Igazgatóság mintavétel mintavétel kezdetének kezdetének mintavétel dátum terület forrás koordinátái koordinátái hossza (m) (EOV Y) (EOV X) 1 2007.07.20 Dömös 639105 271648 500 DINPI 2

2007.07.20

Dömös

639871

270600

500

DINPI

3

2007.07.20

Dömös

639460

269881

500

DINPI

4

2007.07.20

Dömös

640606

269073

500

DINPI

5 6

2007.07.20 2007.08.18

Dömös Szentendre

639994 645441

269962 273335

500 500

DINPI DINPI

7

2007.08.18

Szentendre

647269

273512

500

DINPI

8

2007.08.18

Szentendre

652023

271141

500

DINPI

9 10

2007.08.18 2007.08.18

Szentendre Szentendre

652029 652432

271143 269744

500 500

DINPI DINPI

11

2007.08.18

Szentendre

652727

269733

500

DINPI

12

2007.08.19

Szentendre

652545

258970

500

DINPI

13

2007.08.19

Szentendre

652307

258211

500

DINPI

14 15

2007.08.19 2007.08.19

Szentendre Szentendre

653429 653302

266611 263050

500 500

DINPI DINPI

16

2007.08.19

Szentendre

653317

262829

500

DINPI

17

2007.08.21

Göd

654818

271825

500

DINPI

18

2007.08.21

Kismaros

645264

273564

500

DINPI

19 20

2007.08.21 2007.08.21

Kismaros Vác

647704 651301

275306 274728

500 500

DINPI DINPI

21

2007.08.21

Vác

651985

273628

500

DINPI

22

2007.08.21

Verőce

649709

274694

500

DINPI

23

2007.08.22

Göd

656117

264206

500

DINPI

24

2007.08.22

Göd

656069

262464

500

DINPI

25

2007.08.22

Göd

655661

260924

500

DINPI

26

2007.08.22

Göd

655488

259790

500

DINPI

27

2007.08.22

Göd

655810

259325

500

DINPI

28

2009.08.15

Baja

640570

94179

500

DINPI

29 30

2009.08.15 2009.08.15

Baja Baja

640081 639733

92067 91754

500 500

DINPI DINPI

31

2009.08.15

Baja

639315

91515

500

DINPI

32

2009.08.15

Baja

639423

92205

500

DINPI

33

2009.08.16

Baja

639431

100210

500

DINPI

129

dátum

terület


34

2009.08.16

Baja

639382

99719

500

DINPI

35 36

2009.08.16 2009.08.16

Baja Baja

639574 639714

96976 96495

500 500

DINPI DINPI

37

2009.08.16

Baja

639956

96024

500

DINPI

38

2009.09.14

Göd

655456

259516

500

DINPI

39

2009.09.14

Göd

655165

258169

500

DINPI

40

2009.09.14

Göd

655728

259019

500

DINPI

41

2009.09.15

Göd

655591

258331

500

DINPI

42

2009.10.06

Visegrád

643857

270974

500

DINPI

43

2009.10.06

Visegrád

643830

271134

500

DINPI

44

2009.10.06

Visegrád

643981

271469

500

DINPI

45 46

2009.10.06 2009.10.07

Visegrád Visegrád

643574 643800

271733 272344

500 500

DINPI DINPI

47

2010.04.29

Vác

654244

271788

500

VITUKI

48

2010.04.29

Vác

653937

272023

500

VITUKI

49

2010.04.29

Vác

654807

271851

500

VITUKI

50 51

2010.04.29 2010.04.30

Vác Vác

655639 655828

269749 270347

500 500

VITUKI VITUKI

52

2010.05.05

Sződliget

656115

267281

500

VITUKI

53

2010.05.05

Sződliget

656591

266982

500

VITUKI

54

2010.05.05

Sződliget

656176

266452

300

VITUKI

55

2010.05.05

Sződliget

656584

266315

500

VITUKI

56

2010.05.06

Vác

654975

270808

100

VITUKI

57

2010.05.06

Vác

654918

270784

100

VITUKI

58

2010.05.06

Vác

654804

270827

200

VITUKI

59

2010.05.06

Vác

654691

270935

200

VITUKI

60

2010.05.06

Vác

654481

271234

100

VITUKI

61

2010.05.07

Göd

656159

261009

300

VITUKI

62

2010.05.07

Göd

656090

260653

100

VITUKI

63

2010.05.07

Göd

656064

260628

300

VITUKI

64

2010.05.07

Göd

656065

260362

300

VITUKI

65

2010.05.10

Bölcske

645450

155659

500

VITUKI

66

2010.05.10

Bölcske

645430

153671

500

VITUKI

67

2010.05.10

Harta

647130

151807

500

VITUKI

68

2010.05.10

Harta

646808

150973

500

VITUKI

69

2010.05.11

Paks

635865

140586

500

VITUKI

70

2010.05.11

Paks

635351

139873

500

VITUKI

71

2010.05.11

Paks

636159

139032

500

VITUKI

130



forrás

dátum

terület


72

2010.05.14

Sződliget

656617

267160

300

VITUKI

73 74

2010.05.14 2010.05.14

Sződliget Sződliget

656654 656671

267373 267543

500 500

VITUKI VITUKI

75

2010.09.15

Dunakeszi

655610

258326

500

VITUKI

76

2010.09.15

Dunakeszi

654916

255839

500

VITUKI

77

2010.09.15

Dunakeszi

655255

255357

500

VITUKI

78

2010.09.15

Dunakeszi

654796

254024

500

VITUKI

79

2010.09.16

Százhalombatta

642835

224821

500

VITUKI

80

2010.09.16

Százhalombatta

642290

222548

500

VITUKI

81

2010.09.16

Százhalombatta

640355

217256

500

VITUKI

82

2010.09.16

Százhalombatta

641729

219069

500

VITUKI

83 84

2010.09.21 2010.09.21

Ercsi Ercsi

640331 639967

215622 214685

500 500

VITUKI VITUKI

85

2010.09.21

Ercsi

640663

213405

500

VITUKI

86

2010.09.21

Ercsi

639960

212667

500

VITUKI

87

2010.09.21

Ercsi

639689

211730

500

VITUKI

88 89

2010.09.21 2010.09.21

Ercsi Ercsi

639868 639792

210640 209748

500 500

DINPI DINPI

90

2010.09.21

Ercsi

639513

208932

500

DINPI

91

2010.09.21

Ercsi

638439

208122

500

DINPI

92

2010.09.21

Ercsi

638105

207575

500

DINPI

93

2010.09.21

Ercsi

638056

206628

500

DINPI

94

2010.09.22

Kulcs

637988

193936

500

VITUKI

95

2010.09.22

Kulcs

638130

193383

500

VITUKI

96

2010.09.22

Kulcs

639250

191477

500

VITUKI

97

2010.09.22

Kulcs

640044

190920

500

VITUKI

98

2010.09.22

Kulcs

640494

190563

500

VITUKI

99

2010.09.22

Dunaújváros

644257

186648

500

DINPI

100

2010.09.22

Dunaújváros

644263

186121

500

DINPI

101

2010.09.22

Kulcs

641642

190273

500

DINPI

102

2010.09.22

Kulcs

642043

189977

500

DINPI

103

2010.09.22

Rácalmás

643718

187297

500

DINPI

104

2010.09.22

Rácalmás

643722

186802

500

DINPI

105

2010.09.23

Dunaújváros

643634

184907

500

VITUKI

106

2010.09.23

Dunaújváros

643282

184488

500

VITUKI

107

2010.09.23

Dunaújváros

643789

184397

500

VITUKI

108

2010.09.23

Dunaújváros

643441

183968

500

VITUKI

109

2010.09.23

Dunaújváros

643372

185525

500

DINPI

131



forrás

dátum

terület


110

2010.09.23

Dunaújváros

643183

180219

500

DINPI

111 112

2010.09.23 2010.09.23

Rácalmás Rácalmás

642554 642486

185671 185456

200 200

DINPI DINPI

113

2010.09.23

Rácalmás

642489

185220

200

DINPI

114

2010.09.23

Rácalmás

642475

184681

200

DINPI

115

2010.09.23

Rácalmás

642602

184054

200

DINPI

116

2010.09.24

Kisapostag

640895

170129

500

DINPI

117

2010.09.24

Kisapostag

640494

169142

500

DINPI

118

2010.09.24

Kisapostag

641577

170366

500

DINPI

119

2010.09.24

Kisapostag

641230

169774

500

DINPI

120

2010.09.24

Kisapostag

642209

171237

500

DINPI

121 122

2010.09.24 2010.10.13

Kisapostag Gemenc

641159 638990

170550 97116

500 300

DINPI VITUKI

123

2010.10.13

Gemenc

638822

96944

300

VITUKI

124

2010.10.13

Gemenc

638674

96364

300

VITUKI

125

2010.10.13

Gemenc

638560

96489

300

VITUKI

126 127

2010.10.13 2010.10.13

Gemenc Gemenc

638320 638367

95926 95252

300 300

VITUKI VITUKI

128

2010.10.14

Baja

639371

99639

500

VITUKI

129

2010.10.14

Baja

639177

98593

500

VITUKI

130

2010.10.14

Baja

639605

96919

500

VITUKI

131

2010.10.21

Dunaföldvár

641979

162163

500

VITUKI

132

2010.10.21

Dunaföldvár

642740

162112

500

VITUKI

133

2010.10.21

Dunaföldvár

644481

159261

500

VITUKI

134

2010.10.27

Dunaföldvár

640367

164303

500

VITUKI

135

2010.10.27

Dunaföldvár

643275

161426

500

VITUKI

136

2010.10.27

Dunaföldvár

642999

160879

500

VITUKI

137

2010.10.27

Dunaföldvár

643083

160536

500

VITUKI

138

2010.10.27

Dunaföldvár

643901

159308

500

VITUKI

139

2010.10.28

Sárospart

636521

91919

500

VITUKI

140

2010.10.28

Sárospart

635787

91838

500

VITUKI

141

2010.10.28

Sárospart

634573

91784

500

VITUKI

142

2010.10.28

Sárospart

633795

91055

500

VITUKI

143

2010.10.28

Sárospart

634050

90390

500

VITUKI

144

2010.11.10

Mohács

622955

76832

500

VITUKI

145

2010.11.10

Mohács

623757

76751

500

VITUKI

146

2010.11.10

Mohács

622711

76057

500

VITUKI

147

2010.11.10

Mohács

621980

74980

500

VITUKI

132



forrás

dátum

terület




forrás

148

2010.11.10

Mohács

622210

73423

500

VITUKI

149 150

2010.11.11 2010.11.11

Mohács Mohács

624516 624367

71115 70696

500 500

VITUKI VITUKI

151

2010.11.11

Mohács

624871

70113

500

VITUKI

152

2010.11.11

Mohács

625186

69793

500

VITUKI

153

2010.11.11

Mohács

626015

69471

500

VITUKI

2. táblázat Mélységi húzóhálós elektromos halászatok mintavételi alegységei részletesen, megadva a vizsgálatok időpontját, a szakaszok helyét, kezdő és vég koordinátáit, hosszát, ill. az adatok gyűjtőjét (forrás), VITUKI: VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium, DINPI: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság dátum

terület

1

2010.08.26

Göd

mintavétel kezdetének koordinátái (EOV Y) 655723

2

2010.09.02

Göd

655490

3

2010.09.02

Göd

4 5

2010.09.04 2010.09.04

6

mintavétel kezdetének koordinátái (EOV X) 261315


forrás

200

VITUKI

259636

300

VITUKI

656109

261192

300

VITUKI

Göd Göd

655480 655428

259599 259313

300 300

VITUKI VITUKI

2010.09.04

Göd

655755

261561

200

VITUKI

7

2010.09.04

Göd

655755

261574

200

VITUKI

8

2010.09.04

Göd

655786

261449

200

VITUKI

9

2010.09.04

Göd

656141

261204

300

VITUKI

10

2010.09.04

Göd

655901

260218

300

VITUKI

11

2010.09.15

Göd

655163

258207

300

VITUKI

12

2010.09.15

Göd

655365

258152

300

VITUKI

13

2010.09.15

Göd

655465

259346

300

VITUKI

14

2010.09.15

Göd

655422

259326

300

VITUKI

15

2010.09.15

Göd

655530

258147

300

VITUKI

16

2010.09.15

Göd

655199

257753

300

VITUKI

17

2010.09.22

Kulcs

639834

191150

300

VITUKI

18

2010.09.22

Kulcs

639921

191137

300

VITUKI

19

2010.09.22

Kulcs

640247

191198

300

VITUKI

20

2010.09.22

Kulcs

641081

190620

300

VITUKI

21

2010.09.23

Rácalmás

642512

184599

300

VITUKI

22

2010.09.23

Rácalmás

642580

184151

300

VITUKI

23

2010.09.24

Rácalmás

642549

186847

300

VITUKI

24

2010.09.24

Rácalmás

642530

185569

200

VITUKI

133

dátum

terület

25

2010.09.24

Dunaújváros


26 27

2010.09.24 2010.09.24

Dunaújváros Dunaújváros

642500 642684

28

2010.10.13

Gemenc

29

2010.10.13

30



forrás

300

VITUKI

182444 181130

300 300

VITUKI VITUKI

638327

96140

300

VITUKI

Gemenc

638918

97059

300

VITUKI

2010.10.14

Gemenc

638353

95372

300

VITUKI

31 32

2010.10.14 2010.10.14

Gemenc Baja

638507 639384

96463 99498

300 300

VITUKI VITUKI

33

2010.10.14

Baja

639509

99410

500

VITUKI

34

2010.10.29

Sárospart

637316

91569

300

VITUKI

35

2010.10.29

Sárospart

637346

91670

300

VITUKI

36 37

2010.10.29 2010.10.29

Sárospart Sárospart

637805 635666

91685 91770

300 300

VITUKI VITUKI

38

2010.10.29

Sárospart

634058

90156

300

VITUKI

39

2010.10.29

Sárospart

633117

87953

300

VITUKI

40

2010.11.11

Mohács

624468

70564

300

VITUKI

41

2010.11.11

Mohács

624706

70391

300

VITUKI

42

2010.11.11

Mohács

625079

70030

300

VITUKI

43

2010.11.18

Dömös

639402

270341

300

VITUKI

44

2010.11.18

Dömös

639453

270334

300

VITUKI

45

2010.11.18

Dömös

639435

270416

300

VITUKI

46

2010.11.18

Dömös

639487

270416

300

VITUKI

47

2010.11.18

Dömös

639531

270440

300

VITUKI

48

2010.11.18

Dömös

639621

270443

300

VITUKI

49

2010.11.18

Dömös

639691

270315

300

VITUKI

50

2010.11.18

Dömös

639743

270501

300

VITUKI

51

2010.11.18

Dömös

639252

271353

300

VITUKI

52

2010.11.18

Dömös

639280

271433

300

VITUKI

53

2010.11.19

Dömös

640923

268753

300

VITUKI

54

2010.11.19

Dömös

640926

268791

300

VITUKI

55

2010.11.19

Dömös

641222

269074

300

VITUKI

56

2010.11.19

Dömös

641280

268683

300

VITUKI

57

2010.11.19

Dömös

641354

268768

300

VITUKI

58

2010.11.19

Dömös

641520

268652

300

VITUKI

59

2010.11.19

Dömös

642616

269278

300

VITUKI

60

2010.11.23

Visegrád

643648

271366

300

VITUKI

61

2010.11.23

Visegrád

643622

271121

300

VITUKI

62

2010.11.23

Visegrád

643972

271556

300

VITUKI

134

dátum

terület

63

2010.11.23

Visegrád


64 65

2010.11.23 2010.11.23

Visegrád Visegrád

643934 644284

66

2010.11.23

Visegrád

67

2010.11.23

68



forrás

300

VITUKI

272380 273008

300 300

VITUKI VITUKI

644994

273382

300

VITUKI

Visegrád

645342

273759

500

VITUKI

2010.11.23

Visegrád

645195

274228

300

VITUKI

69 70

2010.11.23 2010.11.23

Visegrád Visegrád, Szente-D

645281 645605

274076 273494

300 300

VITUKI VITUKI

71

2011.05.17

Paks

637884

136003

500

VITUKI

72

2011.05.17

Paks

637921

135980

500

VITUKI

73

2011.05.17

Paks

637974

136048

500

VITUKI

74 75

2011.05.17 2011.05.17

Paks Paks

638073 638181

136081 136098

500 500

VITUKI VITUKI

76

2011.05.17

Paks

638219

136161

500

VITUKI

77

2011.05.18

Paks

638515

130717

500

VITUKI

78

2011.05.18

Paks

638473

130603

500

VITUKI

79

2011.05.18

Paks

638321

130655

500

VITUKI

80

2011.05.18

Paks

638349

130646

500

VITUKI

81

2011.05.18

Paks

638148

130722

500

VITUKI

82

2011.05.18

Paks

637308

137035

500

VITUKI

83

2011.05.18

Paks

637338

137012

500

VITUKI

84

2011.05.18

Paks

637562

136939

500

VITUKI

85

2011.05.18

Paks

637312

137468

500

VITUKI

86

2011.05.18

Paks

637343

137548

500

VITUKI

87

2011.04.27

Kulcs

639560

191468

300

VITUKI

88

2011.04.27

Kulcs

639636

191487

300

VITUKI

89

2011.04.27

Kulcs

639597

191564

300

VITUKI

90

2011.04.27

Kulcs

639652

191597

500

VITUKI

91

2011.04.27

Kulcs

639670

191642

500

VITUKI

92

2011.04.27

Kulcs

639962

191541

500

VITUKI

93

2011.04.28

Kulcs

640433

190725

500

VITUKI

94

2011.04.28

Kulcs

640484

190727

500

VITUKI

95

2011.04.28

Kulcs

640490

190809

500

VITUKI

96

2011.04.28

Kulcs

640522

190874

500

VITUKI

97

2011.04.28

Kulcs

640636

190892

300

VITUKI

98

2011.04.28

Kulcs

640723

190925

500

VITUKI

99

2011.04.28

Kulcs

642193

189369

500

VITUKI

100

2011.04.28

Kulcs

642252

189432

500

VITUKI

135

dátum

terület

101

2011.04.28

Kulcs


102 103

2011.04.28 2011.04.28

Kulcs Kulcs

642304 642352

104

2011.04.29

Dunaújváros

105

2011.04.29

106



forrás

500

VITUKI

189582 189656

500 500

VITUKI VITUKI

642462

182747

500

VITUKI

Dunaújváros

642536

182756

500

VITUKI

2011.04.29

Dunaújváros

642607

182694

500

VITUKI

107 108

2011.04.29 2011.04.29

Dunaújváros Dunaújváros

642687 642750

182746 182726

500 500

VITUKI VITUKI

109

2011.04.29

Dunaújváros

642801

182693

500

VITUKI

110

2011.05.04

Vác

652338

273434

500

VITUKI

111

2011.05.04

Vác

652326

273405

500

VITUKI

112 113

2011.05.04 2011.05.04

Vác Vác

652414 652486

273664 273549

500 500

VITUKI VITUKI

114

2011.05.04

Vác

653137

272869

500

VITUKI

115

2011.05.04

Vác

653179

272955

500

VITUKI

116

2011.05.04

Vác

651985

274422

500

VITUKI

117

2011.05.05

Dömös

639453

269998

500

VITUKI

118

2011.05.05

Dömös

639513

270049

500

VITUKI

119

2011.05.05

Dömös

639584

270235

500

VITUKI

120

2011.05.05

Dömös

639685

270200

500

VITUKI

121

2011.05.05

Pilismarót

639152

272198

500

VITUKI

122

2011.05.05

Pilismarót

639191

272183

500

VITUKI

123

2011.05.05

Pilismarót

639303

272267

500

VITUKI

124

2011.05.05

Pilismarót

639403

272351

500

VITUKI

125

2011.05.05

Pilismarót

639503

272276

500

VITUKI

126

2011.05.05

Pilismarót

639537

272198

500

VITUKI

127

2011.05.06

Vác

655806

269411

500

VITUKI

128

2011.05.06

Vác

655851

269361

500

VITUKI

129

2011.05.06

Vác

655958

269315

500

VITUKI

130

2011.05.06

Vác

656000

269445

500

VITUKI

131

2011.05.06

Vác

656020

269511

500

VITUKI

132

2011.05.06

Vác

656234

269070

500

VITUKI

133

2011.05.06

Vác

654832

271764

500

VITUKI

134

2011.05.06

Vác

654734

271427

500

VITUKI

135

2011.05.10

Százhalombatta

642505

221143

500

VITUKI

136

2011.05.10

Százhalombatta

642559

221155

500

VITUKI

137

2011.05.10

Százhalombatta

642850

221119

500

VITUKI

138

2011.05.10

Százhalombatta

642809

221081

500

VITUKI

136

dátum

terület

139

2011.05.10

Százhalombatta


140 141

2011.05.10 2011.05.10

Százhalombatta Százhalombatta

642587 642999

142

2011.05.10

Százhalombatta

143

2011.05.10

144



forrás

500

VITUKI

220909 224053

500 500

VITUKI VITUKI

642956

224047

500

VITUKI

Százhalombatta

642866

224117

500

VITUKI

2011.05.10

Százhalombatta

642779

224250

500

VITUKI

145 146

2011.05.10 2011.05.10

Százhalombatta Százhalombatta

642738 642682

224341 224337

500 500

VITUKI VITUKI

147

2011.05.11

Ercsi

640269

215404

500

VITUKI

148

2011.05.11

Ercsi

640256

215343

500

VITUKI

149

2011.05.11

Ercsi

640184

215408

250

VITUKI

150 151

2011.05.11 2011.05.11

Ercsi Ercsi

640457 640424

214433 214398

500 500

VITUKI VITUKI

152

2011.05.11

Ercsi

640386

214336

500

VITUKI

153

2011.05.11

Ercsi

639422

209728

500

VITUKI

154

2011.05.11

Ercsi

639542

209963

500

VITUKI

155

2011.05.11

Ercsi

639609

209975

500

VITUKI

156

2011.05.11

Ercsi

639677

209981

500

VITUKI

157

2011.05.11

Ercsi

639746

210026

500

VITUKI

158

2011.05.11

Ercsi

639784

210045

500

VITUKI

159

2011.05.03

Göd

655525

259551

500

VITUKI

160

2011.05.03

Göd

655567

259600

500

VITUKI

161

2011.05.03

Göd

655666

259608

500

VITUKI

162

2011.05.03

Göd

655570

259062

500

VITUKI

163

2011.05.03

Göd

655637

259026

500

VITUKI

164

2011.05.03

Göd

655545

258293

500

VITUKI

165

2011.05.03

Göd

656080

261362

500

VITUKI

166

2011.07.13

Mohács

626368

69247

500

VITUKI

167

2011.07.13

Mohács

626337

69130

500

VITUKI

168

2011.07.13

Mohács

626273

69050

500

VITUKI

169

2011.07.13

Mohács

626186

69064

500

VITUKI

170

2011.07.13

Mohács

626138

69038

500

VITUKI

171

2011.07.13

Mohács

628511

66059

500

VITUKI

172

2011.07.13

Mohács

628541

66085

500

VITUKI

173

2011.07.13

Mohács

628547

66159

500

VITUKI

174

2011.07.13

Mohács

628692

66164

500

VITUKI

175

2011.07.13

Mohács

628584

66205

500

VITUKI

176

2011.07.13

Mohács

624847

70730

500

VITUKI

137

dátum

terület

177

2011.07.13

Mohács


178 179

2011.07.13 2011.07.13

Mohács Mohács

624770 624626

180

2011.07.13

Mohács

181

2011.07.14

182



forrás

500

VITUKI

70545 70569

500 500

VITUKI VITUKI

624452

70621

500

VITUKI

Baja

640086

106121

500

VITUKI

2011.07.14

Baja

640120

106076

500

VITUKI

183 184

2011.07.14 2011.07.14

Baja Baja

640212 640314

106088 106043

500 500

VITUKI VITUKI

185

2011.07.14

Baja

640440

106175

500

VITUKI

186

2011.07.14

Baja

639627

104836

500

VITUKI

187

2011.07.14

Baja

639643

104768

500

VITUKI

188 189

2011.07.14 2011.07.14

Baja Baja

639760 639843

104748 104797

500 500

VITUKI VITUKI

190

2011.07.14

Baja

639856

104694

500

VITUKI

191

2011.07.15

Baja

639710

92271

500

VITUKI

192

2011.07.15

Baja

639763

92239

500

VITUKI

193

2011.07.15

Baja

639802

92071

500

VITUKI

194

2011.07.15

Baja

639676

91849

500

VITUKI

195

2011.07.15

Baja

639750

91824

500

VITUKI

138

KUMULATÍV NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS A SZOB-DÉLI ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI DUNA SZAKASZRA 4. MELLÉKLET

Recommend Documents