KULTURÁLIS STRATÉGIA RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

KAZINCBARCIKA ÉS VONZÁSKÖRZETE TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

230/2010. (06.18.) sz. Ökt. határozat melléklete

KULTURÁLIS STRATÉGIA RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

2 0 0 9-2014

Alsószuha, Alsótelekes, Bánhorváti, Berente, Dédestapolcsány, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőtelekes, Jákfalva,

Felsőnyárád, Imola,

Kánó,

Izsófalva,

Kazincbarcika,

Kurityán,

Mályinka,

Nagybarca,

Ormosbánya,

Mucsony, Ragály,

Rudabánya, Rudolftelep, Sajógalgóc, Sajóivánka,

Sajókaza,

Szuhafő,

Szuhakálló, Tardona, Trizs, Vadna, Zádorfalva, Zubogy

Készítette: Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Iroda 1

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezető……………………………………………………………………………...3 1.1 A program jogszabályi háttere ……………………………………………………….3 1.2 A program célja……………………………………………………………………..4 1.3. A program célja, várható eredménye…………………………...…………………….4 1.4 A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei……………………………….........5 2. Általános helyzetkép…………………………………………………………..………6 2.1 Statisztikai kistérség, többcélú társulás ……………………………………………….6 2.2 Demográfiai adatok……………………………………………………………………6 2.2.1 Születések számának változása a kazincbarcikai kistérségben 2001-2008……..8 2.2.2. A 0-17 évesek aránya a lakossághoz viszonyítva 2008-ban …………….........9 2.3 A regisztrált álláskeresők száma, és az összlakossághoz viszonyított aránya 2008-ban …………………………………………………………………………..10 2.4 A Kistérség település-szerkezete és közlekedési viszonyai …………………………10 2.4.1. Infrastruktúra ………………………………………………………………......10 2.4.2 Településszerkezet ……………………………………………………………...11 2.4.3 A Kistérség közlekedési helyzete ……………………………………………...11 3. Közművelődési intézmények jellemzői a kistérségben ……………………………12 3.1. A feladatellátás jellemzői …………………………………………………………...12 3.2. Közművelődési intézmények a kistelepüléseken …………………………………...12 3.3. Közművelődési intézmény Kazincbarcikán…………………………………………15 3.4. Az intézményekben megforduló látogatók száma (2008) a kistelepüléseken…..15 3.5. Az intézményekben megforduló látogatók száma (2008), Kazincbarcikán ……16 3.6. Az intézmények dolgozóinak száma a kistelepüléseken (2008) ………………..16 3.7. Az intézmények dolgozóinak száma Kazincbarcikán (2008) …………………..17 3.8. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség …………………………………17 4. Közművelődési intézmények a Kistérségben ………………………………………17 4.1. Bevezető gondolatok ………………………………………………………………..17 4.2. A Kistérséghez tartozó településeken működő közművelődési és közgyűjteményi intézmények feladatai …………………………………………...17 5. A közművelődés kistérségi fejlesztési lehetőségei ………………………………....34 6. A kistérség közművelődésének összefoglaló SWOT analízise……………………………...41 6.1 Célok, beavatkozások, intézkedések…………………………………………………............42 6.2 Prioritások……………………………………………………………………………………42 6.3 A kistelepülési intézményhálózat fejlesztésének alternatívái………………………………..42 6.3.1 Jelenlegi intézményi hálózat változatlan működtetése………………………………….....42 6.4 A kistérségi mikrokörzeti központok hosszú távú kialakításának lehetősége (2014)…….....43 6.4.1 A mikro-térségi szerkezet előnyei ………………………………………………………...45 6.4.2 A mikro-térségi szerkezet kialakításának veszélyei…………………………………….....45 6.4.3 Összefoglalás ……………………………………………………………………………...45

2

6.4.4 A terv felülvizsgálatára vonatkozó szabályok …………………………………………….45 6.4.5 A terv nyilvánosságára vonatkozó szabályok ………………….………………………….45 Legitimáció ……………………………………………………………………………………...47

1. Bevezető A kistérség polgárainak a kulturálódás alapvető érdeke és joga. A lakosság komfortérzetének megteremtése korszerű kultúra, és ennek igénybevételi lehetőségei nélkül elképzelhetetlen. Európaiságunk értelme és záloga a minőség és a pluralitás. Az intézményfenntartásnak és az önkormányzati támogatásnak ezen elvek érvényesítését kell szolgálniuk. A piaci viszonyok kialakulásának korában óvni kell azokat a kulturális értékeket, amelyekre a piac törvényszerűségei nem érvényesíthetők. A közművelődés terén segíteni kell az egyéni kezdeményezéseket, az önszerveződő csoportokat, egyesületeket, alapítványokat, a kiemelkedő tehetségeket. A kultúrát az emberi lét megjelenési formájaként is értelmezve, olyan döntési mechanizmusok kialakítása szükséges, amelyek lehetővé teszik a mindennapi élet környezetének, a kistérségnek kulturált ki- és átalakítását. Legyen ennek első lépése ez a program. Kazincbarcika és vonzáskörzete számottevő örökséggel rendelkezik. Jelentősek e térség kulturális hagyományai, melyek elsősorban a bányászat kulturális örökségében, a népművészet területén nyilvánulnak meg. A települések önállóvá válásától, a rendszerváltozás következtében megalakult önkormányzatok egyre erőteljesebben és markánsabban alakították ki helyi, részben speciális tevékenységüket. Meghatározó szerepet játszik a Kazincbarcikán található Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ tevékenysége, amely kulturális szakmai módszertani segítséget, programkínálatot nyújt a környező településeknek. Az együttműködést kezdetben, az 1985-ben megalakított Városkörnyéki Közművelődési Alap, majd utódja, az 1990-ben létrejött Kazincbarcika és Térsége Közművelődési Társulás segítette. A Társulás az önkormányzatokkal kötött társulási szerződés alapján működött. 2004-ben megalakult a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás, amelynek kiemelt feladata a közművelődés feltételeinek javítása.

1.1 A program jogszabályi háttere o

o

o

o o

Az Alapvető Jogok Chartájának Preambuluma kimondja a tagállamok kulturájának nemzeti identitásának megőrzését, tiszteletben tartását: „Európa népei mind szorosabb uniójuk létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékekre alapított békés jövőben”. Az Európai Unióról Szóló Szerződés és Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés Egységes Szerkezetbe Foglalt Változata: „Az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális, sokszínűségét, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget.” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 1949. évi XX. Törvény 70/F. § bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.” A (2) bekezdés szerint: „A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.” A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény. A Magyar Kormány Nemzeti Stratégiai Jelentés a szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról (2006-2008) szóló jelentésében kitér a kulturális javak védelmére: „A kulturális javakhoz való hozzáférés érdekében folytatódik a Közkincs program, amely a könyvtári szolgáltatások és a közművelődés infrastrukturális lehetőségeit teremti meg, illetve javítja a hátrányos helyzetű térségekben. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer a könyvtári rendszer egésze által biztosított dokumentumokat és információs szolgáltatásokat juttatja el a falvakba és kistelepülésekre. Az önálló könyvtárépület mellett könyvtári szolgáltató helységek kialakításával, illetve mozgókönyvtár (könyvtárbusz) üzemeltetésével történhet a szolgáltatások fogadása.”

3

o

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális stratégiájában prioritásnak tekinti az élethosszig tartó tanulást (LLL) és a kreativitást. A közművelődés kulcs szerepet játszik az egész életen át tartó tanulás, a „Lifelong-learning, (LLL)” területén. A felnőttképzés közművelődési intézményekben szervezett formális, nonformális és informális alkalmai az Európai Unió által is kiemelten támogatott közművelődési tevékenységek, melyek intézményi háttere alapvetően adott Magyarország kistelepülésein, hátrányos helyzetű térségeiben egyaránt. Az itt megszerezhető munkaerő piaci rehabilitációhoz és a sikeres alkalmazkodáshoz szükséges kompetenciák rövid-, közép- és hosszútávon egyaránt, hozzájárulnak a gazdasági versenyképesség javításához, a kulturális autizmus (kulturális szegénység) fokozatos felszámolásához. A kreativitás és önkifejezés (amatőr tevékenységek, népművészeti hagyomány) közösségei, alkotói, az öntevékeny alkotók és közösségek működésének, társadalmi elfogadásának segítése, a kultúra iránti fogékonyság érdekében a kreativitás önmegvalósítást és életértelmezést biztosító képességének kibontakoztatása, a helyi társadalomra és a munkaerőpiacra gyakorolt kedvező hatásainak bemutatása.

1.2 A program elkészítésének indokai A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. §-nak (1) bekezdése a települési önkormányzat kötelező feladatává tette a helyi közművelődési tevékenység szervezését, koordinálását, irányítását. A törvény tehát a közművelődésre vonatkozóan a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében felsorolt önként vállalt feladatot kötelezővé tette. A Kazincbarcikai Kistérségben eddig nem készült tényfeltáró vizsgálat, hosszabb távra szóló kulturális program. A kulturális program elkészítésének legfontosabb indoka az, hogy támpontokat nyújtson a kistérség közművelődési feladatellátásához. 2008.-ban készült „Kistérségi kulturális érték leltár” címmel egy szakmai anyag, amely tartalmazza a Kazincbarcika Kistérség helyzetelemzés és fejlesztési program egyszerűsített változatát. Célszerű, hogy ez az anyag a program megalkotása során felhasználásra kerüljön, mert egyrészt a térség közművelődésének aktuális helyzetét elemzi, másrészt értékes támpontot ad a program elkészítéséhez.

1.3 A program célja, várható eredménye Segítséget adjon a helyi közművelődési feladatellátás színvonalas ellátásához, amely összhangban áll a magasabb szintű jogszabályi követelményekkel, a helyi igényekkel, körülményekkel, elvárásokkal. A program elkészítéséhez szükséges a kistérség valamennyi települése vonatkozásában összegyűjtött, tényszerű, hiteles, értékelhető adatbázis létrehozása. A megalkotandó programnak konkrétan és logikusan elő kell írnia a kistérség közművelődéssel kapcsolatos feladatvállalását. A program elkészítése szükséges ahhoz, hogy a térség középtávú közművelődési politikájához megfelelő iránymutatást nyújtson, behatárolja az elkövetkező 5 év feladatait az aktuális helyzet alapján. A programnak, amennyire lehetséges, le kell írnia a jövőbeni szándékolt állapothoz vezető utat, a kezdeti sürgető lépéseket, a távlati célokat. A program tehát nem csupán iránymutatás, hanem a szükségletek, a feladatok, a megoldási módozatok számbavétele oly módon, hogy a meglévő értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók, és a város kultúrájának sokszínű fejlődési tendenciái továbbra is biztosíthatók legyenek. A program várható eredménye: o Az együttműködés és a közös gondolkodás előtérbe kerül o A rendezvények, programok térségi szintű összehangolása megvalósul o Az erőforrások koncentrálódása javul o A kulturális területfejlesztés előtérbe kerül o Sikeres fejlesztési program humán erőforrások, és humán infrastruktúra fejlesztésével megvalósul o A kistérség szellemi, kulturális értékeinek ismertté tétele növekszik o A térségben élők szellemi, mentális állapota javul o A közösségek aktívabbá válnak

4

o

A kistérség kulturális identitás tudatának erősödése

1.4. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei: a) A közművelődéshez kapcsolódó jogok érvényesítése során az egyenlő bánásmód követelményeit meg kell tartani. b) A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. c) Mindenkinek joga, hogy: - megismerhesse a kulturális örökség javait, és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret formálásában, valamint az ezek védelmével kapcsolatos ismereteket a könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján, - igénybe vegye a könyvtári ellátás rendszerét, a közművelődési intézmények szolgáltatásait, - műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa, közművelődési jogai érvényesítése céljából közösséget hozzon létre, d) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy közművelődési jogairól, azok gyakorlásának helyi lehetőségeiről folyamatosan tájékoztatást kapjon különösen a helyi média, sajtó útján.

5

2. Általános helyzetkép 2.1 Statisztikai kistérség, többcélú társulás A Borsod-Abaúj-Zemplén Megye észak-keleti részén található Kazincbarcikai Kistérséget a Szlovákérchegységben eredő Sajó folyó osztja ketté. Dél-nyugati irányból a Bükk hegység, északról az Aggteleki Karszt határolja. A két tájegység nyugati felén található a Lázbérci Tájvédelmi Körzet. Gyönyörű természeti környezettel, megkapó patakvölgyekkel, a történelem megannyi emlékével találja magát szembe az idelátogató. Ez a vidék már az őskorban is lakott volt, és az emberré válás útján is jelentős szerepet játszott. Régészeti kutatások bizonyítják a tízmillió évvel ezelőtt élt Rudapithecus Hungaricus jelenlétét. A honfoglalás előtt errefelé döntő többségben szlávok éltek. A régió árucsere központjai a Sajóvölgyében alakultak ki, melyek közül a legjelentősebb a XV. században mezővárosi rangra emelt Sajókaza volt. A kistérség lakosságszáma jelenleg 62.618 fő. A települési önkormányzatok többsége korán felismerte, hogy az aprófalvas településszerkezetből adódó problémákra megoldást csak hatékony együttműködés hozhat, ezért már 1998-ban szövetséget alakítottak, majd a területfejlesztési törvényben foglaltak szerint területfejlesztési társulást hoztak létre 2004. május 19-én. Az előzmények után természetes módon következett a többcélú kistérségi társulás megalakítása a közszolgáltatások, kötelező feladatok színvonalasabb, eredményesebb ellátása érdekében. A társulás létrejöttekor (2005. november 30-án) a kistérségben lévő települések közül mind a 33 csatlakozott, 66 ezer fős lakossági lélekszámmal, benne Kazincbarcika várossal. A társulást az önkormányzati törvény szerint alapították, majd a 2004. évi CVII. törvény szerint került átalakításra. A társulás intézménye a Munkaszervezet 2005 júliusában alakult meg. A statisztikai kistérség 33 településből állt, ez a szám Aggtelek 2008. január 1-jével történő kiválása miatt 32-re csökkent. Területi tagoltságból adódóan szükséges volt a mikro térségi szintű feladat ellátás megszervezése. A mikro térségeken belül alakultak intézményfenntartó társulások az alapfokú oktatásra, egészségügyi ellátásra, szociális, családsegítő – gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokra, illetve egyéb közösségi rendezvények szervezésére. A társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács. Dönt többek között a társulási megállapodást érintő kérdésekről, a stratégiai feladatok meghatározásáról, együttműködési megállapodások megkötéséről, pályázatok benyújtásáról. A társulás hatáskörébe tartozó feladatok: települési önkormányzatok kötelező és önként vállalt oktatási, egészségügyi, szociális feladataiban az együttműködés koordinálása, segítése, a költségvetési szervek belső ellenőrzése, az önkormányzatok érdekképviselete, a mozgókönyvtári feladatok ellátása, területfejlesztési projektek végrehajtása. Kazincbarcika a szerepkörének megfelelő teljes közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport intézményi ellátottsággal rendelkezik, és a kistérség gazdasági központja. A kistérség szolgáltatási szervezeti és döntési rendszere magán viseli azon kistérségek jellegzetességeit, ahol aprófalvas a településszerkezet, és egy nagyobb város található. A felmerülő anomáliák oka a szolgáltatások és az infrastrukturális fejlettség jelentős eltérése. 2.2 Demográfiai adatok A Kazincbarcikai Kistérségben sok alacsony lélekszámú település található. A jelenlegi és a jövőbeni tendencia is azt mutatja, hogy a településeken születő gyermeklétszám folyamatosan csökken. Ezért az önkormányzatok közoktatási feladataikat társult formában látják el. Az emberi erőforrások tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye az országos átlagnál gyengébb pozíciókkal rendelkezik. Ez az iskolai végzettség és a tudományos kutatás mutatószámaira egyaránt érvényes. Az általános, közép- és felsőfokú végzettségűek megyei aránya elmarad a régió átlagától. A kistérség a legtöbb mutató tekintetében a megyei átlag alatt van a humán erőforrás területén, az általános iskolai végzettség tekintetében hasonló mutatókkal rendelkezik, mint a megye és a régió. A kistérség lakosságszám csökkenésének mértéke 2004 és 2008 között 4,8 %-os volt, települési szinten 5 % feletti volt Alsószuha, Bánhorváti, Berente, Izsófalva, Kánó, Mályinka, Szuhafő, Trizs és Zádorfalva településeken, 10 %-nál rosszabb volt az eredmény Mályinkán.

6

A lakosságszám legalább 5%-kal növekedett Alsótelekesen, Felsőkelecsényben és Jákfalván. A táblázat szemlélteti az egyes településeken lakók számának változását: település

Település lakossága

Változás (2004-hez viszonyítva, %)

2004

2005

2006

2007

2008

Alsószuha

512

494

491

478

479

93,6

Alsótelekes

159

161

169

169

172

108,2

Bánhorváti

1 668

1 637

1 607

1 582

1 565

93,8

Berente

1 055

1 065

1 043

1 035

1 060

100,5

Dédestapolcsány

1 671

1 656

1 644

1 630

1 582

94,7

Dövény

309

304

310

301

308

99,7

Felsőkelecsény

416

419

437

439

439

105,5

Felsőnyárád

1 063

1 055

1 081

1 078

1 067

100,4

Felsőtelekes

866

857

849

841

837

96,7

Imola

119

117

114

116

115

96,6

Izsófalva

1 980

1 971

1 946

1 901

1 860

93,9

Jákfalva

481

501

501

520

536

111,4

Kánó

193

185

182

176

174

90,2

Kurityán

1 798

1 776

1 756

1 762

1 757

97,7

Mályinka

613

594

578

555

532

86,8

Mucsony

3 467

3 444

3 464

3 440

3 405

98,2

Nagybarca

1 001

990

972

988

980

97,9

Ormosbánya

1 907

1 907

1 900

1 921

1 862

97,6

Ragály

704

707

702

712

691

98,2

Rudabánya

3 081

3 050

3 008

2 955

2 932

95,2

Rudolftelep

809

815

803

785

771

95,3

Sajógalgóc

393

398

408

397

397

101,0

Sajóivánka

612

614

610

611

598

97,7

Sajókaza

3 414

3 416

3 365

3 313

3 275

95,9

Szuhafő

199

202

192

177

180

90,5

Szuhakálló

1 131

1 133

1 084

1 099

1 109

98,1

Tardona

1 160

1 124

1 146

1 143

1 144

98,6

Trizs

285

278

274

270

260

91,2

Vadna

617

624

634

630

629

101,9

Zádorfalva

525

516

498

482

483

92,0

Zubogy

615

609

613

610

612

99,5

kistelepülések

33 480

33 258

33 021

32 116

31 811

95,0

Kazincbarcika

32 907

32 602

32 297

31 859

31 392

95,4

Kistérség

66 387

65 860

65 318

63 975

63 203

95,2

7

Lakosság sz ámának változ ása (2004-2008) 70000 60000 50000

fő

40000 30000 20000 10000 0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

év K is település

K is térs ég

K az inc barc ik a

A fenti grafikon a lakosság számának változását mutatja be 2004 és 2008 között kistelepülési, kazincbarcikai és kistérségi bontásban. A grafikonból látható, hogy a kistérség népessége stagnál. 2.2.1. Születések számának változása a kazincbarcikai kistérségben 2001-2008 Születések száma Település

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Alsószuha

7

5

7

9

5

5

5

7

5

Alsótelekes

2

2

2

1

1

4

0

2

1

Bánhorváti

16

12

15

16

n.a.

6

8

9

5

Berente

11

7

16

9

11

9

16

4

8

Dédestapolcsány

10

7

12

6

10

8

12

7

12

Dövény

2

3

4

2

2

0

0

6

2

Felsőkelecsény

5

2

4

2

4

3

5

2

3

Felsőnyárád

13

11

8

5

11

10

10

8

10

Felsőtelekes

6

9

6

15

8

9

9

10

8

Imola

1

1

1

1

2

0

1

0

1

Izsófalva

23

18

21

23

20

23

20

24

19

Jákfalva

7

8

5

2

13

13

10

8

10

Kánó

1

2

2

2

1

2

2

0

0

Kurityán

25

18

19

13

18

13

20

17

14

Mályinka

6

3

2

5

3

1

6

2

3

Mucsony

37

33

40

29

30

38

21

24

22

Nagybarca

13

14

13

14

9

10

8

10

5

Ormosbánya

14

29

34

31

27

27

23

17

15

Ragály

12

5

8

5

7

4

10

4

6

Rudabánya

27

33

34

29

29

30

41

28

35

Rudolftelep

13

8

10

8

7

3

3

4

6

Sajógalgóc

6

4

7

6

4

5

2

5

2

Sajóivánka

10

11

7

3

2

6

5

2

5

Sajókaza

55

69

40

63

64

43

72

60

53

Szuhafő

1

1

3

2

0

1

0

0

2

Szuhakálló

9

8

9

14

15

10

11

10

12

Tardona

12

3

6

13

6

6

11

8

8

Trizs

1

2

0

3

3

0

1

2

2

Vadna

7

4

7

7

4

12

5

7

8

Zádorfalva

7

7

6

7

5

3

8

8

6

Zubogy

5

4

6

3

9

7

5

2

6

Települések

364

343

354

348

330

311

350

297

294

Kazincbarcika

323

311

272

297

299

267

279

216

254

Kistérség

687

654

626

645

629

578

629

513

548

8

S z ületések sz áma a kistérségben (2000-2008) 800 700 600 500 fő

A táblázatból látható, hogy kistérségi és kistelepülési szinten a születések száma ingadozást, és ezzel együtt csökkenést mutat, amit a következő grafikon is alátámaszt.

400 300 200 100 0 1998

2000

2002

2004

2006

2008

2010

év Település ek

K is térs ég

2.2.2. A 0-17 évesek aránya a lakossághoz viszonyítva 2008-ban Az alábbi táblázat szemlélteti a 0-17 éves korosztály arányát az egyes települések viszonylatában. település

lakosság (2008)

0-17 év

település

lakosság (2008)

0-17 év

117

arány [%] 24,4

Ormosbánya

1862

402

arány [%] 21,6

Alsószuha

479

Ragály

691

128

18,5

Alsótelekes

172

35

20,3

Bánhorváti

1565

280

17,9

Rudabánya

2932

667

22,7

Berente

1060

251

23,7

Rudolftelep

771

166

21,5

Dédestapolcsány

1582

262

16,6

Sajógalgóc

397

99

24,9

Dövény

308

71

23,1

Sajóivánka

598

122

20,4

Felsőkelecsény

439

96

21,9

Sajókaza

3275

894

27,3

Felsőnyárád

1067

210

19,7

Szuhafő

180

29

16,1

Felsőtelekes

837

180

21,5

Szuhakálló

1109

250

22,5

Imola

115

20

17,4

Tardona

1144

200

17,5

Izsófalva

1860

404

21,7

Trizs

260

46

17,7

Jákfalva

536

157

29,3

Vadna

629

126

20,0

Kánó

174

24

13,8

Zádorfalva

483

122

25,3

Kurityán

1757

357

20,3

Zubogy

612

106

17,3

Mályinka

532

70

13,2

Települések

31811

6782

21,3

Mucsony

3405

672

19,7

Kazincbarcika

31392

5421

17,3

Nagybarca

980

219

22,3

Kistérség

63203

12203

19,3

A fenti táblázat adataiból megállapítható, hogy a 0-17 éves korosztály aránya a kistérségben 19,3 %, a kistelepüléseken 21,3 %. Kazincbarcikán 17,3 %. Viszonylag magas, 29,3%-os ez az arány Jákfalván, 20 % alatti Bánhorváti, Dédestapolcsány, Felsőnyárád, Imola, Kánó, Kazincbarcika, Mályinka (13,2 %!), Mucsony, Ragály, Szuhafő, Tardona Trizs, és Zubogy településeken. Kazincbarcika a 1970-80-as években a „fiatalok városa” címet kapta, napjainkban viszont a városi társadalom elöregedése a jellemző. A települések közül Mályinka (532 fő) ebben a statisztikában a legkedvezőtlenebb képet mutatja, Jákfalva (536 fő) pedig leggyorsabban emelkedő tendenciát mutatja a fiatal korosztály arányát illetően. Az adatok összevetéséből megállapítható, hogy a számolt arányok nincsenek összefüggésben a települések nagyságával.

9

2.3 A regisztrált álláskeresők száma, és az összlakossághoz viszonyított aránya 2008-ban lakosságszám (2008)

település

Alsószuha

479

Alsótelekes

172

Bánhorváti

1565

Berente

1060

Dédestapolcsány

1582

Dövény

308

Felsőkelecsény

439

Felsőnyárád

1067

Felsőtelekes

837

Imola

115

Izsófalva

1860

Jákfalva

536

Kánó

174

Kurityán

1757

Mályinka

532

Mucsony

3405

Regisztrált munkanélküliek Száma arány (2008) [%] 11,5 55 12,2 21 7,9 123 6,3 67 10,2 162 11,7 36 10,5 46 8,0 85 11,1 93 12,2 14 7,8 146 13,2 71 5,7 10 8,8 155 3,4 18 8,5 288

település

lakosságszám (2008)

Nagybarca

980

Ormosbánya

1862

Ragály

691

Rudabánya

2932

Rudolftelep

771

Sajógalgóc

397

Sajóivánka

598

Sajókaza

3275

Szuhafő

180

Szuhakálló

1109

Tardona

1144

Trizs

260

Vadna

629

Zádorfalva

483

Zubogy

612

Kistelepüléseken

31811

Kazincbarcika

31392

Kistérségben

63203

Regisztrált munkanélküliek 7,8 76 9,2 171 13,5 93 10,3 302 11,2 86 5,3 21 9,0 54 8,1 264 11,1 20 8,0 89 6,8 78 10,4 27 8,4 53 12,4 60 7,0 43 2817 8,85 2387 5214

7,6 8,25

A kapott adatok alapján kiugróan magas a regisztrált munkanélküliek aránya Ragályon (13,5%) és Jákfalván (13,2 %), legalacsonyabb Mályinka (3,4%) és Sajógalgóc (5,3%) településeken. Összességében elmondható, hogy a kistelepüléseken élő regisztrált munkanélküliek aránya csekély mértékben tér el a kistérségi aránytól. A Kistérségben jelentős azoknak a személyeknek a száma, akik regisztrált munkanélküliek, illetve járadékban, rendszeres szociális segélyben részesülnek. A program készítésekor figyelemmel kell lenni az itt lakó emberek szociális, anyagi és kulturális helyzetére is, hiszen a közművelődés egyik célja, hogy segítséget nyújtson az embereknek a hátrányaik leküzdésében. A Könyvtáraknak és egyéb közművelődési színtereknek fontos feladata, hogy ön-, továbbképző tanfolyamokat szervezzen a lakosság számára. 2.4 A Kistérség település-szerkezete és közlekedési viszonyai 2.4.1

Infrastruktúra

Az infrastrukturális helyzet értékelésénél előre kell bocsátani azt a tényt, hogy a statisztikai mutatók tekintetében Kazincbarcika Város helyzete javítja a kistérség ellátottságát. Részben ennek köszönhető, hogy a kistérség általános infrastrukturális helyzete némileg kedvezőbb képet mutat az országos átlagnál. A ’90-es években a kommunális szolgáltatások köre és kiterjedtsége jelentősen változott. Mindenhol kiépült a vezetékes vízhálózat és a települések több, mint felében a vezetékes gázhálózat is van. A közüzemi

10

vízhálózatba bekötött lakások aránya 2003-ban meghaladta térségi szinten a 86%-ot. Az előbbi értéktől azonban elmarad a csatornázottság aránya. A kazincbarcikai kórház térségi feladatokat lát el, itt 2004. évben kezdődött meg az a kórház felújítási program, az állami támogatás a teljes rekonstrukció kb. 45 %-át teszi ki. 2009. március 1-jétől a Kórház üzemeltetési jogát a Debreceni Egyetem vette át.

2.4.2

Településszerkezet

A kistérségre az aprófalvas településszerkezet jellemző, melyből néhány település Kazincbarcika agglomerációs övezetében helyezkedik el. Az aprófalvas jelleget híven tükrözi az a tény, hogy a kistérség 32 települése lakosság száma az alábbi táblázat szerint oszlik meg: Lakosság száma [fő] Települések száma [db] 2.4.3

0-500 10

500-1000 10

1000-5000 11

5000 < 1

A Kistérség közlekedési helyzete:

Közlekedés Egy, a környező térségektől függő, szerény belső potenciálokkal rendelkező térség esetében a közlekedési feltételek biztosítottságának kiemelt jelentősége van. A közlekedéspolitika legfontosabb feladata, hogy elősegítse a fenntartható fejlődést, javítsa az életkörülményeket, valamint a térségi megközelíthetőséget a versenyképesség fokozása érdekében. A közlekedéspolitikai célok megvalósítása során rendkívül fontos az ágazati és területi célok összehangolása, valamint a közlekedésnek más ágazatokkal (pl. gazdasággal, turizmussal) történő szinergiájának vizsgálata. A legfontosabb szakpolitikai prioritások konkrétan tartalmazzák a területfejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulást, ezen belül a területi felzárkózás elősegítését. A fenntarthatóság fogalma a GDP és a közlekedési igények, a gazdasági növekedés és a közlekedési teljesítmények közötti kapcsolatot jelentik oly módon, hogy a közlekedési teljesítmények lassabban növekedjenek, mint a gazdaság. A területi versenyképesség, valamint az életminőség egyenlőtlenségeinek mérséklése érdekében a különböző térségi szinteken eltérő fejlesztéseket kell alkalmazni, azonban minden szintnek prioritása, az elérhetőség javítása. Ennek alárendelve történhet az országos közúthálózat korszerűsítése, a regionális és települési, valamint a hálózati jelentőségű egyes önkormányzati külterületi utak kialakítása. Közúti közlekedés: A térséget a szomszédokkal a Sajó folyó völgyében kiépített, 26-os számú főközlekedési útvonal és vasútvonal köti össze. Ezek Miskolc és Szlovákia (Bánréve) felé jelentenek közvetlen összeköttetést. A térség belső részeiből és peremvidékeiből is ezeken keresztül érhetők el az említett centrumok. Jelentős a 26-osra keresztirányú, Tardona - Kazincbarcika –

11

Mucsony - Aggtelek és a vele párhuzamosan húzódó Szuhafőig tartó alsóbbrendű utak forgalma is. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye közúthálózati végponttelepülései és a közülük legkedvezőtlenebb helyzetű három zsákfalu-csoport elhelyezkedését, valamint a települések főútvonalaktól való távolságát mutatja be. A térkép alapján látható, hogy a kistérség településszerkezete a három fő közlekedési útra, és az ezek leágazásai mentén alakult. A már korábban kialakított intézményfenntartói társulások is többségében e sajátosságokat figyelembe vették. Ez sem jelenti azonban azt, hogy a rendkívül kedvezőtlen településszerkezet ne okozna aránytalanságokat az egyes közművelődési intézmények megközelíthetőségében.

3. Közművelődési intézmények jellemzői a kistérségben 3.1. A feladatellátás jellemzői A kazincbarcikai kistérség közművelődése az országosan ismert tendenciákkal jellemezhető (népességszámfogyás, kihasználatlan kapacitások, egymás ellen ható rövid távú fejlesztések) azzal a különbséggel, hogy a kistérségben a gazdasági, demográfiai, infrastrukturális hátrányok az országos tendenciáknál is súlyosabbak. Számtalan kihívással kell szembenéznie az ágazat egészének. A folyamatosan csökkenő lakosságszám teszi gazdaságtalanná az ágazatot, hiszen a kistérségre is jellemző, hogy jelentős kihasználatlan kapacitással működnek az intézmények. A fentiekből következik, hogy az intézmények között a „társulás” ellenére kevés a valós szakmai kapcsolat, egymás melletti fejlesztéseiket elszigetelten, így többszörös energiával végzik. A területi széttagoltság természetes velejárója, hogy a kultúra valamennyi foka nehezen finanszírozható. Az intézmények szakmai és pénzügyi elszámoltathatósága eddig csekély eredményeket tud felmutatni. Sem reális és megbízható mérési mutatók, sem a szükséges mérési eszközök nem állnak ehhez rendelkezésre. 3.2. Közművelődési intézmények a kistelepüléseken: Település

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója

Közművelődési intézmény neve

Közintézmény típusa

Alsószuha Alsótelekes Bánhorváti

Művelődési Ház

Berente

Berentei Általános Művelődési (Művelődési Ház int. egység)

szakfeladat Központ ÁMK.

Művelődési Ház

Dédestapolcsány Kis Benjámin Művelődési Ház

Alapítvány

Általános Művelődési Központ Művelődési Ház

Dövény

Községi Könyvtár

mozgókönyvtár

Klubkönyvtár

Imola

Művelődési Ház

mozgókönyvtár

Művelődési Ház

Izsófalva

Izsó Miklós Művelődési Ház és Könyvtár

Önállóan működő

Művelődési Ház

Felsőkelecsény Felsőnyárád Felsőtelekes

12

Település

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója

Közművelődési intézmény neve

Közintézmény típusa

Jákfalva Kánó

Községi Könyvtár

Kurityán

Kurityáni Műv. Ház és Könyvtár Közhasznú mozgókönyvtár Egyesület Teleház mozgókönyvtár

Művelődési Ház

Mucsony

Mucsonyi Általános Művelődési Központ – Önállóan működő Petőfi Sándor Műv. Ház és Könyvtár

Nagybarca

Tollas Tibor Művelődési Ház

Önállóan működő

Általános Művelődési Központ Művelődési Ház

Ormosbánya

Községi Önk. Műv. Ház és Könyvtár

Önállóan működő

Mályinka

mozgókönyvtár

Klubkönyvtár

Teleház

Ragály Rudabánya

Gvadányi József Művelődési Ház és Önállóan működő Könyvtár József Attila Művelődési Ház, Bányász (alapítvány) Kultúráért Alapítvány

Művelődési Ház

Sajókaza

Radvánszky Béla Kultúrház és Könyvtár

Önállóan működő

Művelődési Ház

Szuhafő

Kultúrotthon

Önállóan működő

Szuhakálló

Egressy Béni Könyvtár, Kult. és Sport Közp. Önállóan működő Fiókkönyvtára gazdálkodó Községi Könyvtár és Művelődési Ház Önállóan működő

Rudolftelep

Művelődési Ház

Sajógalgóc Sajóivánka

Tardona

és Többfunkciós intézmény Művelődési Ház

Trizs Vadna

Göőz Pál Művelődési Ház és Könyvtár

Önállóan működő

Művelődési Ház

Zádorfalva Zubogy

1

Intézmények száma

Művelődési Ház

Internetes közösségi tér

e-Mo. Pont

Galéria

Tájház

Múzeum

Alsószuha

1

1

1

0

0

0

0

Alsótelekes

1

0

0

1

0

0

0

Bánhorváti

2

1

0

0

1

1

1

Berente

2

1

1

1

1

0

1

Dédestapolcsány

4

1

1

1

0

1

0

Dövény

1

1

1

1

0

0

0

Felsőkelecsény

1

0

1

1

0

0

0

1

Készült a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus adatbázisa alapján

13

1

Intézmények száma

Művelődési Ház

Internetes közösségi tér

e-Mo. Pont

Galéria

Tájház

Múzeum

Felsőnyárád

1

1

1

1

1

0

0

Felsőtelekes

4

1

1

0

1

0

0

Imola

2

1

0

0

0

0

0

Izsófalva

2

2

2

1

1

1

1

Jákfalva

0

0

0

0

0

0

0

Kánó

2

1

0

0

0

0

0

Kurityán

1

1

1

0

0

0

0

Mályinka

2

1

1

0

0

0

0

Mucsony

3

2

3

1

2

2

2

Nagybarca

2

1

1

0

1

1

0

Ormosbánya

1

1

0

0

1

0

0

Ragály

2

1

0

0

1

1

1

Rudabánya

3

1

1

0

1

0

1

Rudolftelep

1

1

1

1

0

0

0

Sajógalgóc

2

1

1

0

1

1

1

Sajóivánka

1

1

1

0

1

0

0

Sajókaza

2

1

1

1

1

1

1

Szuhafő

1

1

1

0

1

0

0

Szuhakálló

1

1

1

0

0

0

0

Tardona

4

1

1

1

0

1

1

Trizs

1

1

1

0

0

0

0

Vadna

2

1

0

1

1

0

0

Zádorfalva

1

1

1

1

0

0

0

Zubogy

0

0

1

0

0

0

0

Összesen 31 település

41

24

21

8

14

8

8

14

3.3. Közművelődési intézmény Kazincbarcikán: Intézmény

Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ

Kazincbarcika

Intézmények száma 5

Feladatellátási hely

Tevékenységi köre

Művelődési Ház

Színház, mozi, művészeti és szakmai előadások, konferenciák, szabadtéri kulturális programok, fesztiválok stb.

Városi Könyvtár

Könyvkölcsönzés, folyóiratok, internet

Gyermekek Háza

Kézműves foglalkozások

Gyermekkönyvtár

Gyermekkönyvek kölcsönzése

Kisgaléria

Időszakos kiállítások

Művelődési Ház 1

Internetes közösségi tér 1

e-Mo. Pont 1

Galéria

Tájház

Múzeum

1

0

0

3.4. Az intézményekben megforduló látogatók száma (2008) a kistelepüléseken A közművelődési intézményben megfordulók száma életkor szerint Település

Intézmény

3-6 éves

7-30 éves

31-65 éves

65 év feletti

Összesen

Művelődési Ház

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

0

63

5

11

79

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Alsószuha Alsótelekes Bánhorváti

Dédestapolcsány

Berentei Általános Művelődési Központ (Művelődési Ház int. egység) Kis Benjámin Művelődési Ház

Dövény

Községi Könyvtár

Berente

Felsőkelecsény Felsőnyárád Felsőtelekes Imola

Művelődési Ház

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Izsófalva

Izsó Miklós Művelődési Ház és Könyvtár

600

2500

6000

2000

14

0

0

0

14

30

100

50

60

240

20

35

25

10

90

600

5500

8000

3000

17100

Jákfalva Kánó

Községi Könyvtár

Kurityán

Kurityáni Műv. Ház és Könyvtár Közhasznú Egyesület

Mályinka

Községi Könyvtár

Mucsony Nagybarca Ormosbánya

Mucsonyi Általános Művelődési Központ – Petőfi Sándor Műv. Ház és Könyvtár Tollas Tibor Művelődési Ház és Könyvtár Községi Önk. Műv. Ház és Könyvtár

Ragály Rudabánya

Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár

15

József Attila Művelődési Ház, Bányász Kultúráért Alapítvány

368

2240

1850

856

5314

Radvánszky Béla Kultúrház és Könyvtár

80

800

610

190

1680

Szuhafő

Kultúrotthon

15

35

40

15

105

Szuhakálló

Egressy Béni Könyvtár, Kult. és Sport Közp. Fiókkönyvtára

Tardona

Községi Könyvtár és Művelődési Ház

10

70

150

15

245

Göőz Pál Művelődési Ház és Könyvtár

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Rudolftelep Sajógalgóc Sajóivánka Sajókaza

Trizs Vadna Zádorfalva Zubogy

3.5. Az intézményekben megforduló látogatók száma (2008), Kazincbarcikán A közművelődési intézményben megfordulók száma életkor szerint 3-6 éves

7-30 éves

31-65 éves

65 év feletti

Összesen

A település lakosságszáma

3400

14500

27200

18300

63400

31392

3.6. Az intézmények dolgozóinak száma a kistelepüléseken (2008)

A közművelődési intézményben dolgozók száma Dolgozók száma Főfoglalkozású Részfoglalkozású Végzettségek

Település Alsószuha Alsótelekes

Intézmény

Bánhorváti

Művelődési Ház

1

1

0

Berente

Berentei Általános Művelődési Központ (Művelődési Ház int. egység)

4

4

0

Dédestapolcsány

Kis Benjámin Művelődési Ház

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Dövény Felsőkelecsény Felsőnyárád

Községi Könyvtár

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Imola

Művelődési Ház

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Izsófalva

Izsó Miklós Művelődési Ház és Könyvtár

2

2

0

1 fő egyetem/főiskola 1 fő szakirányú középisk.

1

n.a.

n.a.

n.a.

1 fő egyetem/főiskola 2 fő egyetem/főiskola 1 fő középiskola 1 fő szakmunkás

Felsőtelekes

Jákfalva Kánó

Községi Könyvtár

Kurityán

Kurityáni Műv. Ház és Könyvtár Közhasznú Egyesület

Mályinka

Községi Könyvtár

Mucsony

Mucsonyi Általános Művelődési Központ – Petőfi Sándor Műv. Ház és Könyvtár

Nagybarca

Tollas Tibor Művelődési Ház és Könyvtár

Ormosbánya

Községi Önk. Műv. Ház és Könyvtár

2

1

1

1 fő egyetem/főiskola 1 fő gimnázium

1

1

0

Szakirányú középiskola

16

Ragály Rudabánya

Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár

3

2

1

1 fő egyetem/főiskola 1 fő középiskola 1 fő kisegítő

Rudolftelep

József Attila Művelődési Ház, Bányász Kultúráért Alapítvány

1

1

0

Szakirányú középiskola

Radvánszky Béla Kultúrház és Könyvtár

4

4

0

2 fő egyetem/főiskola 1 fő középiskola 1 fő 8 általános iskola

Szuhafő

Kultúrotthon

1

n.a.

n.a.

Megbízási díjjal

Szuhakálló

Egressy Béni Könyvtár, Kult. és Sport Közp. Fiókkönyvtára

Tardona

Községi Könyvtár és Művelődési Ház

1

0

0

1 fő szakközépiskola

Göőz Pál Művelődési Ház és Könyvtár

1

1

0

n.a.

Sajógalgóc Sajóivánka Sajókaza

Trizs Vadna Zádorfalva Zubogy

3.7. Az intézmények dolgozóinak száma Kazincbarcikán (2008)

A közművelődési intézményben dolgozók száma Dolgozók száma Főfoglalkozású Részfoglalkozású 34

34

0

Végzettségek 15 fő egyetem/főiskola 2 fő középiskola 17 fő érettségi

3.8. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség A közművelődési intézmények infrastrukturális ellátottsága a legtöbb intézménynél átlagos, illetve annál gyengébbnek mondható, csak néhány településen tekinthető megfelelőnek.

4. Közművelődési intézmények a Kistérségben 4.1. Bevezető gondolatok A Kistérség gazdag történelmi múlttal rendelkezik, sok, a magyar történelemben, irodalomban jeles személyiség gyökerei, munkássága ehhez a tájhoz kötődik. A településeken őrzik, ápolják nagyjaink emlékét. A kis településeken a hagyományőrző rendezvények széleskörű összefogással valósulnak meg, a települések életének minden fontos intézménye, szervezete részt vesz a megvalósításban. A programok sokszínűségét a helyi és a környéken működő művészeti csoportok, alkotók és meghívott előadók biztosítják. A rendezvények széles korosztályt szólítanak meg az óvodástól a nagyszülőkig. A tehetséggondozó és ismeretterjesztő programelemek is fontos részei a rendezvénysorozatnak.

17

4.2. A Kistérséghez tartozó településeken működő közművelődési és közgyűjteményi intézmények feladatai A Kistérségben működő települési intézményeknek a jövőben is a település és a Kistérség lakóinak értékközpontú kulturális információs bázisként kell működniük. Közösségbarát intézményt kell kialakítani, amelyre jellemző az otthonos berendezés, megfelelő hangulat, minden korosztály befogadását elősegítő, értékközvetítő közösségi tér. Tevékenységét az elkötelezett minőség az igényes programválasztás, az építő-fejlődő munka és igényesség határozza meg. Legfontosabb feladatok a közművelődés területén: o A közművelődési szolgáltatás ƒ Kistérségi közművelődési dokumentációs bázis működtetése ƒ Kistérségi közművelődési statisztikai adatok gyűjtése, elemzése, továbbítása ƒ Rendszeres információs kiadvány készítése és terjesztése ƒ Műsorszolgáltatás, körműsorok biztosítása ƒ Közművelődési szakmai képzés, továbbképzés rendszerének működtetése ƒ Szellemi műhelyek, szakmai táborok működtetése ƒ Nemzetközi és hazai tapasztalatcserék, konferenciák, tanácskozások, kiállítások szervezése ƒ Hangzó és videó anyagok rögzítése, másolása ƒ Helyi rendezvényekhez reklám és propagandaanyag készítése ƒ Kölcsönzés: szemléltető, audiovizuális eszközök, kiállítási anyagok stb. ƒ Kiadványok megjelentetése és forgalmazása ƒ Sokszorosítási szolgáltatás o A közművelődési szakmai tanácsadás ƒ Helyszíni konzultáció, szakértői felmérés, véleményezés, elemzés, fejlesztő tevékenység ƒ Helyszíni szakmai minősítés, értékelés ƒ Kistérségi tanácskozás, értekezlet, konferencia, fórum az aktuális tennivalókról ƒ Bemutatók, tapasztalatcserék, tréningek, tanfolyamok, szakmai napok, táborok szervezése ƒ Szakirodalom ajánlása ƒ Kiadványok, hangzó és videó anyagok készítése és ajánlása a kistérség kulturális értékeiről, hatékony és bevált közművelődési kezdeményezéseiről és tevékenységéről ƒ Kistérségi és helyi tömegkommunikációs hírek kínálata aktuális közművelődési kérdésekről, lehetőségekről, civil kezdeményezésekről o A kultúra és a túrizmus együttműködésének fejlesztése Kazincbarcika Város és a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fejlesztési programjai kiemelt figyelmet fordítanak a turizmus fejlesztésére. A program alapelvként fogalmazza meg, hogy kistérségi összefogással olyan turisztikai programot kell kialakítani, melyek hozzájárulnak a kistérség gazdasági fejlődéséhez, a térség megismertetéséhez. E célkitűzéshez a kultúrának olyan kistérségi rendezvényekkel kell hozzájárulnia, melyek nemzetközi, országos, megyei vonatkozásban is az épített örökség és a természeti adottságokon túl felkelti az érdeklődők figyelmét. o

Intézményi bővítés, felújítás Ennek megvalósítása céljából igénybe kell venni a különböző pályázati lehetőségeket, a pályázatokhoz szükséges önerők biztosítása indokolt. Az intézmények állagmegóvása, korszerűsítése, felújítása és bővítésén túl szükséges fejleszteni az intézmények műszaki, technikai felszereltségét (hangosító és világosító berendezések stb.)

o

Szakmai tevékenység fejlesztése A szakmai tevékenység fejlesztése érdekében ugyancsak szükséges felhasználni és igénybe venni a különböző pályázati lehetőségeket. Minden településen el kell érni, hogy a közművelődési intézményben szakképzettséggel

18

rendelkező dolgozók végezzék a közművelődési feladatokat. A színvonalas szakmai munka érdekében szükséges megvalósítani a folyamatos továbbképzés és önképzés rendszerét, a témakörben elismert szakértők, előadók bevonásával. Kazincbarcikán az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ többcélú intézményként működik. Fenntartója Kazincbarcika Város Önkormányzata. Az intézmény meghatározó szerepet tölt be a Kistérség kulturális életében. 2007-től mozgókönyvtári tevékenységet lát el a Kistérség településeinek többségén. A közművelődési intézmény állapota jó, tárgyi felszereltsége közepes, akadály-mentesítése részben megtörtént. Az intézmény fenntartása stabilnak mondható, IKSZT alapú technikai fejlesztése egyáltalán nem történt meg. Az intézmény nyitva tartása 66 óra/hét. Rendszeresen megszervezett rendezvények: o Újévi hangverseny o Borsodi Művészeti Fesztivál o Sajó-völgyi Nemzetközi Folklór Fesztivál o Korzók o KASZA Fesztivál o Ifjabb Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztivál o Városi Diáknap o Városi Ballagás o Szakmai fórumok, o Író-olvasótalálkozók o Tanfolyamok szervezése (virágkötészet, patchwork) o Magyar Kultúra Napja o Nemzeti ünnepek o Kazincbarcikai Vásár o Fesztiválok o Bányász Fúvószenekarok Találkozója o Nyári Olvasótáborok o Farsangi Játszóház Sorozat o Valentin Napi Játszóház o Játszóházak o Kazincbarcikai Majális o Városi Gyermeknap o Kazincbarcikai Korzó o Kézműves Tábor o Népművészeti Tábor o Kazincbarcikai Diákparádé o Teréz Napi Vásár o Adventi Játszóházak o Egyházak Karácsonya o Szilveszteri Szabadtéri Buli Az intézmény kiemelt feladatának tekinti a tehetséggondozást, a kistérség óvodásai és az általános iskolásai számára lehetőséget biztosít a tehetséggondozó versenyeken való részvételre. Ezek: o Szabó Zoltán Szépkiejtési Verseny o Petőfi Sándor Vers- és Prózamondó Verseny o Egressy Béni Nemzetközi Szavalóverseny o Gyermek Ki, Mit Tud? o Ovis Gála

19

Az intézményen belül működő Gyermekek Háza alkotóház által szervezett játszóházi foglalkozások biztosítják a gyermekek számára a szabadidő hasznos eltöltését. Többféle kézműves szakkör és alkotóműhely fejleszti a gyermekek, tanulók kreativitását, kézügyességét, megismerteti őket a népi hagyományokkal és népi kismesterségekkel (origami, gyöngyfűzés, csipkeverés, tűzzománc, bőrművesség, fazekasság, fafaragás stb.). Felnőttek és pedagógusok részére a Gyermekek Háza képzési színhely, ahol módszertani kézműves foglalkozásokat és képzési programokat biztosítanak az érdeklődők számára. Az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ a kistérség gyermekei és tanulói számára hosszú évek óta, minden évben megszervezi az óvodás és általános iskolás bérletes előadássorozatot, mely a korcsoportnak megfelelő értéket közvetít. A középiskolások részére bérletes hangverseny előadások szervezésére kerül sor. A város és a kistérség lakosainak számára hagyományosan megrendezésre kerül a felnőtt bérletes előadássorozatot, többféle művészeti ágban (színház, hangverseny, filmvetítés, könnyűzenei koncertek stb.). Az alábbi művészeti csoportok működnek a településen: o Kazincbarcikai Ifjúsági Mazsorett Együttes o Galagonya Citerazenekar o Fáklyafüst Verséneklő Kör o Izsó Miklós Képzőművészeti kör o Kamera Fotókör Az intézmény idegenforgalmi fejlesztéseként Tourinform iroda működik. Kazincbarcikán az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ szolgáltatásain kívül egyéb számtalan lehetőség segíti a kistérség lakóinak kikapcsolódását, pihenését. A városi strandfürdő, az uszoda, a jégpálya, a sport központ létesítményei a szabadidő hasznos eltöltésében, az egészség megőrzésében segíti a kistérség lakóit. A város kiváló természeti szépségű helyen fekszik, területén óriási parkok, zöldfelületek találhatók, ahol a város lakosai szabadidejüket tölthetik. Ezek közül a területek közül kiemelkedik a Csónakázó tó és környéke, amely a város megalapításától kezdve várja a pihenni vágyókat. Itt található egy csónakázásra és horgászatra egyaránt alkalmas tó, kikapcsolódásra alkalmas parkok, az Európai Uniós szabályoknak megfelelő játszótér 2009. május 1-jén került átadásra. A terület alkalmas nagyobb rendezvények lebonyolítására is. Itt kap helyet például a vándorcirkusz és a majális. A városban négy egyház képviselteti magát (baptista, görög katolikus, református és római katolikus), jelentős hitéleti munkát végezve. Ennek keretében számos programot szerveznek (karácsonyi koncertek, előadások, egyéb rendezvények, vallási ünnepek) nem csak a felekezet tagjai, hanem valamennyi érdeklődő számára. Kazincbarcika városának hat testvértelepülése van (Burgkirchen, Knurów, Nagyszentmiklós, Rimaszombat, Swidnica és Técső), akikkel igen szoros kulturális kapcsolatot ápol a város. Ennek köszönhetően a testvértelepüléseket mindig szívesen látják a térségi kulturális rendezvényeken. A kultúra és a közművelődés szerves részét képezik a településen a közszolgálati televíziók és a jelentősebb folyóiratok. Ezek közül kiemelkedik a Kazincbarcikai Városi Televízió (KVTV), a Diák TV és a Mozaik című havi lap, amelyek segítségével a város és a kistérség lakossága rendszeresen tájékozódhat a legfrissebb kulturális hírekről, rendezvényekről, eseményekről. A megyei fenntartású Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény székhelye Kazincbarcikán van, tanszakai 16 településen működnek. Az iskolai művészeti nevelést kiegészítve nevel önkifejezésre, alkotásra, a művészetek befogadására és nem utolsó sorban a szakirányú továbbtanulásra. Az iskola oktatómunkája célés feladatrendszerét, a tanszakok tantárgyait, óratervét és az iskolai miliőt tekintve országosan is példaértékű nevelést végez.

20

Az intézmény számos térségi programnak ad otthont, növendékeik országos és nemzetközi versenyeken kimagasló eredményeket érnek el. A Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma jelentős szerepet tölt be a Kistérség közéletének fejlesztésében, az egyesületek, alapítványok munkájának segítésében, tevékenységük koordinálásában. A Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma 1996-ban alakult meg. A Fórum alapvető célja a Kazincbarcikán és a kistérségében működő civil szervezetek összefogása, érdekképviselete. Szolgáltatásaival elősegíti a civil szervezetek és közösségek megerősödését. Kapcsolatot épít és tart fenn regionális, országos és nemzetközi szinten. Együttműködést kötött a Társulással, létrehozták a Közkincs Kerekasztalt. Széleskörű együttműködést alakított ki az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központtal.

A kistelepüléseken működő közművelődési intézmények: Alsószuha: A településen mozgókönyvtári szolgáltatási hely működik, heti 6 órás nyitva tartással. Alsótelekes: A településen nincs könyvtári szolgáltatás. Bánhorvátiban a Berkes János Művelődési Ház és Könyvtár működik. Fenntartója Bánhorváti Község Polgármesteri Hivatala. A közművelődési intézmény állapota jó, tárgyi felszereltsége szintén jónak mondható, akadály-mentesítése részben megtörtént. Az intézmény fenntartása stabil, IKSZT alapú technikai fejlesztése részben megtörtént. Az intézmény nyitva tartása 40 óra/hét. Rendszeresen megszervezett rendezvények: o Magyar Kultúra Napja o Majális o Bánhorváti Népdalkör Találkozó o Borsodi Művészeti Fesztivál o Falunap o Bányászzenekarok és Mazsorett Együttesek országos találkozója o Öregek Napja o Mikulás házhoz megy o Bánhorváti Krumplis Lángos Fesztivál Az alábbi művészeti csoportok működnek a településen: o Bánhorváti Gyermek Néptánc Együttes o Bánhorváti Népdalkör o Szivárvány Zenekar A településen mozgókönyvtári szolgáltatás működik, heti 35 órás nyitva tartással. Kazinczy Gábor, Kazinczy Ferenc unokaöccse Bánfalván aktív irodalmi munkásságot fejtett ki, életének utolsó 14 évét a Platthy-kastély falai között töltötte. Kortársai: Jókai Mór, Egressy Gábor, Lévay József, Kemény

21

Zsigmond, Arany János, Petőfi Sándor, Tompa Mihály elismerték munkásságát és többször meglátogatták Bánfalván. A település idegenforgalmi fejlesztést tervez. Berentén Általános Művelődési Központ működik, amely önálló jogi személy. Az intézményt a Berentei Önkormányzat tartja fenn. A közművelőségi intézmény állapota és tárgyi feltétele jó, akadálymentesítése részben megtörtént. A közművelődési intézmény fenntartása stabil alapokon nyugszik, IKSZT alapú technikai fejlesztése egyáltalán nem történt meg. Az intézmény nyitva tartása 40 óra/hét.

Rendszeresen megszervezett rendezvények: o Borsodi Művészeti Fesztivál o Sajó-völgyi Folklór Fesztivál o Augusztus 20-i rendezvény o Versmondó verseny o Kórustalálkozó o Karácsonyi rendezvény o Gyermeknapi rendezvény, Szüreti felvonulás, Falunapi rendezvény (a közoktatási intézményben megvalósult program) Az alábbi művészeti csoportok működnek a településen: o Rozmaring Dalkör o Mazsorett Csoport Idegenforgalmi fejlesztést a település tervez, jelenleg is folyik a dédesi vár bástyáinak feltárása és megerősítése. A településen mozgókönyvtári szolgáltatás működik, heti 12 órás nyitva tartással. Dédestapolcsányban Kis Benjámin Művelődési Ház, amelyet a KBK Közalapítvány tart fenn. A közművelőségi intézmény állapota és tárgyi feltétele is egyaránt rossz, akadály-mentesítése egyáltalán nem történt meg. A közművelődési intézmény fenntartása gyenge alapokon nyugszik, IKSZT alapú technikai fejlesztése egyáltalán nem történt meg, de pályázatot nyújtottak be a cím elnyerésére. Idegenforgalmi fejlesztést a település nem tervez. A dédestapolcsányi temetőben áll Lajos Árpád síremléke, aki a miskolci Herman Ottó Múzeum neves néprajzosmúzeológusa volt, kinek munkássága, gyűjtő munkája eggyé forrt a Bán-völgyével. Végakarata szerint temették ebbe a temetőbe. Lajos Árpád egész életén át tudományos munkásságával és közéleti tevékenységével mindvégig igyekezett életre kelteni a múlt népi kultúráját és annak hasznos örökségével táplálni a kulturális tömegmozgalmat. A dédestapolcsányi általános iskola 2006. szeptember 29-e óta Lajos Árpád nevét viseli. A településen mozgókönyvtári szolgáltatási hely működik, heti 12 órás nyitva tartással. Dövény:

22

A településen mozgókönyvtári szolgáltatás működik, heti 18 órás nyitva tartással. Felsőkelecsény: A településen nincs könyvtári szolgáltatás. Felsőnyárád: A településen nyilvános könyvtár működik.

Felsőtelekes: A településen mozgókönyvtári szolgáltatás működik, heti 16 órás nyitva tartással. Imolán művelődési ház működik, amelynek fenntartója a Községi Önkormányzat. A közművelőségi intézmény állapota átlagos, tárgyi feltétele közepes, akadálymentesítése egyáltalán nem történt meg. A településen mozgókönyvtári szolgáltatás működik, heti 6 órás nyitva tartással. Izsófalván az Izsó Miklós Művelődési Ház önállóan működik, amelynek fenntartója a Nagyközségi Önkormányzat. A közművelődési intézmény állapota jó, tárgyi feltétele közepes. Akadálymentesítése részben megtörtént. A közművelődési intézmény fenntartása stabilnak mondható, IKSZT alapú technikai fejlesztése részben megtörtént. Az intézmény nyitva tartása 40 óra/hét. Az intézmény több nyertes pályázaton eredményesen szerepelt, a támogatást felújításra, eszközbeszerzésre fordították. Rendszeresen megszervezett rendezvények: o Kiállítások o Klubestek, bálok o Ismeretterjesztő előadások o Izsó Miklós Emlékhét o Gyermekműsorok o Irodalmi estek o Vetélkedők, községi rendezvények o Kiállítások, előadások, vetélkedők, bemutatók, játékok – közoktatási intézményekben megvalósult programok Az alábbi művészeti csoportok működnek a településen: o Aerobic, egészségügyi torna o Mazsorett Csoport (kis, közép és haladó szint) o Honismereti foglalkozások, játszóház o Énekkar

23

Az intézmény rendelkezik szakmai fejlesztési tervvel. Idegenforgalmi fejlesztést a település nem tervez. A településen mozgókönyvtári szolgáltatás működik, heti 40 órás nyitva tartással. Jákfalva településen közművelődési intézmény nem, de mozgókönyvtári szolgáltatás működik, heti 10 órás nyitva tartással. Kánó település Kultúrházzal rendelkezik, azonban az nem működik. Nemzeti ünnepek megünnepléséhez, választási rendezvények, illetve termékbemutatók lebonyolítására használják az épületet. A településen mozgókönyvtári szolgáltatási működik, heti 9 órás nyitva tartással. Kurityánban működik művelődési ház és könyvtár is, amely fenntartója egy közhasznú egyesület. Az intézmény önálló jogi személy. A közművelődési intézmény állapota rossz, a felújítását 2010-re tervezik. A tárgyi feltétel közepes, akadálymentesítés egyáltalán nincs megoldva. A közművelődési intézmény fenntartása közepesnek mondható, IKSZT alapú technikai fejlesztése nem történt meg. Az intézmény nyitva tartása 40 óra/hét. Az intézmény több nyertes pályázaton eredményesen szerepelt. Rendszeresen megszervezett rendezvények: o Ifjúsági klubrendezvény o Nyugdíjas klubnap o Játszóházak o Tavaszi és őszi sportnap o Gyermeknap o Kulturális kirándulás o „Házhoz megy a Mikulás” Az alábbi művészeti csoportok működnek a településen: o Nyugdíjas klub o Ifjúsági Klub A településen két civil szervezet működik. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Szövetsége, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Nyugdíjasok Egészségmegőrző Egyesülete Idegenforgalmi fejlesztést a település nem tervez. A településen mozgókönyvtári szolgáltatás működik, heti 40 órás nyitva tartással. Mályinkán teleház működik a Községi Önkormányzat fenntartásában. A Teleház állapota átlagos, tárgyi feltétele közepes. Akadálymentesítése és az IKSZT alapú technikai fejlesztése nem történt meg. Az intézmény nyitva tartása igény szerint történik. Rendszeresen megszervezett rendezvények:

24

o o o o o

Asztalitenisz verseny Idősek Napja Farsangi és szüreti bál ünnepségek énekkari próbák

Az alábbi művészeti csoportok működnek a településen: o Énekkar Idegenforgalmi fejlesztési tervek között szerepel a Teleház vizesblokkjának kiépítése és egy kilátó megépítése. A településen mozgókönyvtári szolgáltatás működik, heti 6 órás nyitva tartással. Mucsony településen a Kalász László Általános Művelődési Központon belül működik a Petőfi Sándor Művelődési Ház, amelynek fenntartója a Nagyközségi Önkormányzat. A közművelőségi intézmény állapota jó, ugyanígy tárgyi feltétele is. Az akadálymentesítés részben megtörtént. A közművelődési intézmény fenntartása stabilnak mondható, IKSZT alapú technikai fejlesztése biztosított. Az intézmény nyitva tartása 40 óra/hét. Az intézmény több nyertes pályázaton eredményesen szerepelt. Rendszeresen megszervezett rendezvények: o Nemzeti ünnepek megszervezése o Nemzetiségi napok o Idősek napja o Társadalmi rendezvények o Hagyományőrző rendezvények o Daloskörök találkozója o Egészséges Életért Mozgalom rendezvényei o nemzeti ünnepek, színi előadások, színházlátogatás, Tánc Világnapja, nagyközségi rendezvények, Kalász Napok (közoktatási intézményekben megvalósult programok) Az alábbi művészeti csoportok működnek a településen: o Hagyományőrző Pávakör o Aerobic testépítés o Tánccsoport o Játszóház o Internet klub Az intézmény rendelkezik szakmai fejlesztési tervvel (Közművelődési Program), mely az intézményi Pedagógiai Közművelődési Program része. Kulturális civil szervezetek: o Nyugdíjas Klub A település tervez idegenforgalmi fejlesztést. Az Önkormányzat tulajdonában lévő Falumúzeum felújításra vár. Ez szolgálja – a Művelődési Házzal együtt – a nagyközségbe látogatók hagyományainak bemutatását (ruszin emlékek). A településen nyilvános könyvtár működik.

25

Az általános iskola 1999-ben vette fel a József Attila-díjas pedagógus-költő, Kalász László nevét. A településen hagyománnyá vált, hogy minden évben, február 2. és 16. között rendezvénysorozattal tisztelegnek a névadó előtt. Nagybarcán a Kecskési Tollas Tibor Művelődési Ház és Könyvtár működik, fenntartója a Községi Önkormányzat. Az intézmény önállóan működik. A közművelőségi intézmény állapota nem megfelelő, ugyanígy a tárgyi feltétele is hiányos. Az akadálymentesítés egyáltalán nem történt meg. A közművelődési intézmény fenntartása közepes, IKSZT alapú technikai fejlesztése részben megoldott. Az intézmény nyitva tartása 20 óra/hét. Az intézmény 2009-ben pályázott, de a pályázat sikertelen volt. Rendszeresen megszervezett rendezvények: o Kecskési Tollas Tibor Szavalóverseny o Jótékonysági bálok (Egyház, sport, asszonykórus) o Idősek Napja Az alábbi művészeti csoportok működnek a településen: o Borostyán Asszonykórus Az intézmény nem rendelkezik szakmai fejlesztési tervvel. Idegenforgalmi fejlesztést a település nem tervez. A településen mozgókönyvtári szolgáltatási hely működik, heti 6 órás nyitva tartással. Tollas Tibor költő 1920. december 21-én Nagybarcán született. Tiszteletére, szülőházában a település emlékházat rendezett be és a művelődési ház is a költő nevét viseli. Hagyomány, hogy Nagybarcán minden évben megrendezik a Tollas Tibor szavalóversenyt. Ormosbánya településen a Községi Önkormányzat Művelődési Ház és Könyvtár működik, fenntartója a Községi Önkormányzat. Az intézmény önállóan működik. A közművelődési intézmény állapota átlagos, a tárgyi feltétele közepes. Az akadálymentesítés részben megoldott. A közművelődési intézmény fenntartása stabil, IKSZT alapú technikai fejlesztése részben megoldott. Az intézmény nyitva tartása 40 óra/hét. A településen minden lehetőséget megragadnak sikeres pályázatok benyújtására, de sajnos ezek mintegy fele nyert. Rendszeresen megszervezett rendezvények: o Bányásznap o Ormosi Majális o Országos kórustalálkozó o A Vidék Tehetségeinek Könnyűzenei Fesztiválja o Ormosi Karácsony o Vállalkozók jótékonysági bálja o Könyvtár, játszóház, nemzeti ünnepek előkészítése, szavalóverseny, táncoktatás, számítástechnikai oktatás, bálok – a közoktatási intézményekben megvalósult programok. Az alábbi művészeti csoportok működnek a településen:

26

o o o o o o o

Fiatalok Ormosbányáért Öntevékeny Ifjúsági Csoport Tömegsport jellegű Sportklub Fotó- és Videó klub Amatőr Költők Irodalmi Klubja Bányász Hagyományőrző Együttes Pom-Pom Zenei Klub Internet- és Klub Könyvtár

Az intézmény rendelkezik szakmai fejlesztési tervvel, az abban foglaltakat az intézmény pályázatok függvényében, folyamatosan valósítja meg. Idegenforgalmi fejlesztést a település nem tervez. A településen mozgókönyvtári szolgáltatási hely működik, heti 12 órás nyitva tartással. Ragály: A településen mozgókönyvtári szolgáltatás működik, heti 6 órás nyitva tartással. Ragály község történelmi nevezetessége, hogy a településen élt Balassi Bálint családja, a Balassa-kastély – ami manapság a polgármesteri hivatalnak ad helyet. A kastély épületében található az állandó Balassi-kiállítás is. A ragályi általános iskola 2004-ben vette fel Balassi Bálint nevét, amivel a céljuk az volt, hogy az iskola tanulói minél többet tudjanak meg a költő életéről, munkásságáról, költészetéről. Hagyománnyá vált, hogy az iskola minden évben, a költő születésnapjára emlékezve kétnapos programsorozatot szervez (Balassi napok). A település rendszeresen megrendezett eseményei: - Farsangi rendezvények (iskolában, óvodában) - Március 15-ei ünnepség - Anyáknapi megemlékezés - Kézművestábor szervezés határon túli testvértelepüléssel Várhosszúrét (Szlovákia) - Gyermeknapi megemlékezés - Falunap megrendezése - Gömör - Tornai fesztiválon való részvétel (Gömöri lakodalmas bemutató) - Idősek estélye - Mikulás látogatása a településen hintóval - Karácsonyi ünnepség (iskolában, óvodában) - Állandó Balassi kiállítás a Balassa kastélyban. A település idegenforgalmi fejlesztést tervez. Rudabányán található a Gvadányi József Művelődési Ház. Fenntartója a Városi Önkormányzat. Az intézmény önállóan működik. A közművelődési intézmény állapota jó, a tárgyi feltétele közepes. Az akadálymentesítés egyáltalán nem történt meg. A közművelődési intézmény fenntartása stabil, IKSZT alapú technikai fejlesztése részben megoldott. Az intézmény nyitva tartása 40 óra/hét. Az intézmény több nyertes pályázaton vett részt, a támogatást közművelődési programokra és az intézmény felújítására fordították.

27

Rendszeresen megszervezett rendezvények: o Kiállítások o Vetélkedők o Ismeretterjesztő előadások, bemutatók o Szórakoztató rendezvények, közéleti események, o Gvadányi Emlékhét o Múzeumi nap o Gyermekműsorok, kirándulások, tárlatvezetések – a közoktatási intézményekben valósulnak meg Az alábbi művészeti csoportok működnek a településen: o Énekkar o Népi tánc o Mazsorett o Színjátszó kör Az intézmény rendelkezik közművelődési szakmai fejlesztési tervvel. Idegenforgalmi fejlesztést a település tervez. A településen nyilvános könyvtár működik. Rudabánya irodalmi nevezetessége, hogy 1725. október 16-án itt született Gvadányi József író, akinél magyarabb érzésű ember kevés volt történelmünkben. Művei között találunk történelmi, hadtörténeti és politikai tárgyú műveket. A helyi általános iskola Gvadányi József nevét viseli. Rudolftelepen a József Attila Művelődési Ház, Bányász Kultúráért Alapítvány működik. Fenntartója alapítvány. A közművelődési intézmény állapota átlagos, a tárgyi feltétele közepes. Az akadálymentesítés teljes mértékben megoldott. A közművelődési intézmény fenntartása közepes, az önkormányzat csak csekély mértékben tud hozzájárulni az intézmény költségeihez. Az intézmény nyitva tartása 47 óra/hét. Az alapítvány jelentős összegeket (közel 5 M Ft évente) pályázott meg sikeresen a közművelődési intézmény működtetésére. Rendszeresen megszervezett rendezvények: o Március 15-i ünnepségek o Területi Szavalóverseny o Május 1-jei ünnepségek o Gyermeknap o Augusztus 20-i rendezvények o Bányásznap - Falunap o Október 23-i rendezvény o Télapó ünnepség o A Falu Karácsonya o Játszóházi foglalkozások o Szórakoztató rendezvények o Farsang o Szüreti Bál o Szilveszter

28

Az alábbi művészeti csoportok működnek a településen: o Irodalmi és Művészeti Szakkör o Mazsorett csoport o „Aranyeső” Népdalkör o Nyugdíjas Klub Az intézmény nem rendelkezik közművelődési szakmai fejlesztési tervvel. Idegenforgalmi fejlesztést a település nem tervez. A településen mozgókönyvtári szolgáltatási hely működik, heti 20 órás nyitva tartással. Sajógalgóc A településen mozgókönyvtári szolgáltatás működik, heti 6 órás nyitva tartással. Sajóivánka A településen mozgókönyvtár működik, heti 30 órás nyitva tartással. Sajókazán a Radvánszky Béla Kultúrház és Könyvtár működik. Fenntartója a Községi Önkormányzat, önállóan működő, összevont, komplex intézmény. A közművelőségi intézmény állapota jó, a tárgyi feltétele jó. Az akadály-mentesítés egyáltalán nem történt meg. A közművelődési intézmény fenntartása stabil, IKSZT alapú technikai fejlesztése biztosított. Az intézmény nyitva tartása 50 óra/hét. Az intézmény évente kb. 2-3 millió Ft-ot nyert pályázaton, közművelődési programokra és az intézmény felújítására fordítottak. 2009-ben az intézmény elnyerte az IKSZT Címet. Rendszeresen megszervezett rendezvények: o Magyar Kultúra Napja o Téli Színházi Esték o Radvánszky Nap o Március 15.: fáklyás felvonulás és koszorúzás o Író-olvasó találkozók o gyermeknap o Kazai Falunapok Szentivánkor o Nyári Színházi Esték o Nemzetközi Folklórfesztivál o Bányász Fúvószenekarok és majorettek találkozója o Szent István-napi vígságok (Népdalkörök és néptánc-együttesek találkozója o Sajómenti Csillagok – ifjú tehetségek gálája o Idősek estje o Hagyományőrző szüreti felvonulás o Karácsonyi Programok, a Falu Karácsonya o Közoktatási intézményekben megvalósult közművelődési feladatok: ƒ Kézműves órák havi rendszerességgel, a jeles napok keretében az osztályok rajz, technika vagy honismeret óráiba beépítve

29

ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

Közös projekthét Színházlátogatások Mesejátékok bemutatása Író-olvasó találkozók szervezése a 10-12 éves korosztálynak Falu Karácsonya az óvodásokkal

Az alábbi művészeti csoportok működnek a településen: o Praktika Asszonyklub o Sajómenti Civilek Egyesülete o Faluvédő Egyesület Akkord Művészeti Társulás o Média + Kistérségi Alapítvány Az intézmény rendelkezik közművelődési szakmai fejlesztési tervvel. Tervük az IKTSZ kialakítása, különös tekintettel az ifjúsági közösségek és terek erősítése, kultúra közvetítésük kiemelt feladata a ma élő képzőművészek alkotásainak közkinccsé tétele, kiállítás-szervezéssel. A község halmozottan hátrányos helyzetét figyelembe véve cél az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása és a felnőttképzés. Dolgoznak a közösségfejlesztés stratégiáján is. Idegenforgalmi fejlesztést a település tervez. A településen mozgókönyvtári szolgáltatási hely működik, heti 39 órás nyitva tartással. A Radvánszky család legjelentősebb személyisége a sajókazai ágból származó Radvánszky Béla, aki nemcsak koronaőri tisztségében volt híres, hanem széleskörű tudományos és társadalmi tevékenységet is kifejtett, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Érdeklődése kiterjedt a tudomány és a művészet szinte minden ágára. A család könyvtárát impozáns méretűre fejlesztette, a könyvek elhelyezése céljából a sajókazai kastélyt egy könyvszárnnyal bővítette. Kortársainak véleménye szerint Radvánszky nagy műveltségű, ugyanakkor szerény, a feltűnést kerülő művelődéstörténész volt. Szuhafőn Kultúrotthon működik, fenntartója a Községi Önkormányzat. A közművelődési intézmény állapota átlagos, a tárgyi feltétele rossz. Az akadálymentesítés részben megoldott. A közművelődési intézmény fenntartása közepes. IKTSZ alapú fejlesztés egyáltalán nem megoldott. Az intézmény költségvetése teljes egészében az önkormányzati támogatástól függ. Az intézmény nyitva tartása 12 óra/hét. Rendszeresen megszervezett rendezvények: o Farsang o Március 15-i ünnepségek o Anyák Napja o Augusztus 20-i ünnepség o Október 23-i megemlékezés o Idősek Napja o Mikulás ünnepség o Karácsonyi ünnepség Az intézmény nem rendelkezik közművelődési szakmai fejlesztési tervvel. Idegenforgalmi fejlesztést a település nem tervez. A településen mozgókönyvtári szolgáltatási hely működik, heti 6 órás nyitva tartással.

30

Szuhakálló település közművelődési intézménnyel nem rendelkezik, de szabadtéri rendezvények lebonyolítására ideális helyszín a Kastélykert szabadtéri színpada. A Gárdonyi Géza Tagiskola tornaterme kulturális rendezvények (nemzeti ünnepek, idősek estje, jótékonysági bálok stb.) lebonyolítására rendelkezésre áll, melynek állapota, tárgyi felszereltsége jó. A településen mozgókönyvtár működik, heti 12 órás nyitva tartással. Rendszeresen megszervezett rendezvények: o o o o o o

Pünkösd, Kulturális és Sportnapok Bányászfúvózenekarok és Mazsorett Csoportok Országos Találkozójának szuhakállói rendezvénye Nemzeti ünnepek Idősek Estje Jótékonysági bálok Falukarácsony

Tardona településen a Községi Könyvtár és Művelődési Ház működik. Fenntartója a Községi Önkormányzat. Az intézmény önállóan működő. A közművelődési intézmény állapota átlagos, a tárgyi feltétele közepes. Az akadálymentesítés egyáltalán nem történt meg. A közművelődési intézmény fenntartása közepes, teljes mértékben az önkormányzat támogatásától függ. IKTSZ alapú fejlesztés nem történt meg. A település történelmi múlttal rendelkezik. Jókai Mór a Forradalmi Ifjak egyik vezető alakja volt, aki többek között Tardonán is bujdosott. Ennek emlékére alakították ki a Jókai-házat, ahol a híres költő életébe nyerhetünk bepillantást. Az intézmény nyitva tartása 6 óra/hét. Közoktatási intézményekben megvalósult közművelődési programok: o fotókiállítások o előadások o bemutatók Az intézmény nem rendelkezik közművelődési szakmai fejlesztési tervvel. Idegenforgalmi fejlesztést a település nem tervez. A településen mozgókönyvtári szolgáltatási hely működik, heti 6 órás nyitva tartással. Trizs A településen mozgókönyvtár működik, heti 10 órás nyitva tartással. Vadna Vadna településen a Göőz Pál Művelődési Ház és Könyvtár működik, fenntartója Vadna Község Önkormányzata. Főállású művelődésszervezőt alkalmaznak. Az intézményen belül került kialakításra a Teleház, amely E-Magyarország szolgáltatást is ellát. Az intézmény nyitvatartási ideje: 53 óra/hét. A közművelődési intézmény állapota közepes. 2009-ben elnyerte az IKSZT címet, várhatóan a címmel járó támogatás segítségével az épület teljesen megújul. A Művelődési Ház állandó kiadványa a „Vadnai Krónikás” negyedévente jelenik meg. A helyi lap mentes a politikától, a vadnai embereknek készül, és róluk szól.

31

Az intézmény szerkesztésében jelent meg Göőz Pál néptanító (1918-1962) összegyűjtött verseit tartalmazó „Az idő kereke” c. kötet és „A száz év pillanatai” c. fotóalbum. A fényképeken a község élete elevenedik meg 1880tól, melyek az állandó kiállításon is megtekinthetők. Vadna fenntartásában működik a Faluház is, amely a civil szervezeteknek ad otthont:

Községünkért és Egymásért Alapítvány -Őszirózsák Nyugdíjas Klub -Vadna Községért Alapítvány -Vadnai Polgárőr és Bűnmegelőzési Egyesület -Vadna Tv. -Vadnai Várkör -Vöröskereszt Vadnai Alapszervezete Amatőr Művészeti Csoportjaik: -Őszirózsák Asszonykórus -Víg Menyecskék Tánccsoport Rendszeresen megrendezett rendezvényeik: -Alapítványok Farsangi Bálja -Együttes emlékezés a Nemzeti Ünnepen, világháborús Hősök Emléktáblájának koszorúzása. -Húsvéti játszóház -"Kazai István Emlékverseny-Testvérfalvak Labdarúgó Tornája" -Vadnai Várnapok! -Folklórfesztivál. -Kórusok találkozója. -Bányász-nap -Idősek estélye -Köszönet-party Köszönhetően a faluban lévő Vadna Park Üdülőközpontnak az idegenforgalom viszonylag jelentős.

A településen mozgókönyvtár működik, heti 40 órás nyitva tartással. Zádorfalva A településen mozgókönyvtár működik, heti 6 órás nyitva tartással. Zubogy A településen mozgókönyvtár működik, heti 12 órás nyitva tartással.

Összegezve A kulturális intézmények állaga tárgyi feltételei – kevés kivétellel – nem felelnek meg az elvárásoknak. Az épületek nagy része felújításra szorul, a szakmai eszközök (számítógépek, másolók stb.) pedig elavultak, vagy hiányoznak, az infrastrukturális fejlesztést nagymértékben segítette a mozgókönyvtári szolgáltatás.

32

A kistérség közművelődési intézményeiben többségében szakirányú végzettséggel rendelkezők dolgoznak. A közművelődési intézmények fejlesztése, korszerűsítése elengedhetetlen a települési kulturális közösségi élet fejlesztéséhez, közösségi központ kialakításához. A tapasztalat az, hogy a magasabb lakosságszámú településeken – főleg ott, ahol az intézményt szakirányú végzettséggel rendelkező szakember vezeti – az önkormányzati támogatáson felül jelentős pályázati forrásokat tudnak lehívni, melyeket a közművelődési programok szervezésére és az intézmény működésére használják fel. Valamennyi települési önkormányzat a közoktatási intézményei által szervezett programokhoz segítséget nyújt, biztosítja a program sikeres lebonyolításához szükséges infrastruktúrát, feltételeket. A közművelődésben nagy szerepet töltenek be a településeken található egyházak. Európai kultúráról nem lehet kereszténység nélkül beszélni, hisz az európai, de nem túlzás, hogy a világ-műveltséget is meghatározza a kereszténység. Magyar népünk első királyunk, Szent István óta keresztény. A kereszténység nemcsak a templomon belüli hitéleti tevékenységet jelenti. Évszázadokon keresztül az egyház képviselte és biztosította a közoktatást, a művelődést. Ezek gazdasági és kulturális hatása pótolhatatlan a mai európai kultúra számára. A térség templomai helyt adnak különféle hangversenyeknek, koncerteknek, előadásoknak, rendezvényeknek. A városokban és a Kistérségben működő kulturális tevékenységet is folytató civil szervezetek, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokkal jelentősen bővítik a Kistérség közművelődési és kulturális életét. Programkínálat Az elmúlt években, mennyiségben és minőségben is fejlődött a kistérség kulturális élete a közművelődési intézmények sokrétű, sokszínű, gazdag kulturális szolgáltatásokkal és programokkal várják a látogatókat többségében a települési önkormányzatok által fenntartott közművelődési intézményekben. Az intézményeknél az elmúlt időszakban állagmegóvás, bővítés, felújítás, valamint a műszaki-technikai fejlesztés vonatkozásában előrelépés történt a különböző pályázatok révén. A településeken zajló rendezvénysorozatok (folklórfesztiválok, falunapok, bányász napok stb.) erősítik a településen élők lokálpatriotizmusát, identitástudatát, a bányász hagyományok őrzését és fennmaradását. Kazincbarcika Város központi szerepe a kulturális élet területén is meghatározó, az évek óta színvonalasan megrendezésre kerülő, sokszínű rendezvények a kistérség lakói közül sokakat vonzanak. Közművelődési tevékenység Kazincbarcika Város és a Kistérség településeinek önkormányzatai folyamatosan figyelemmel kísérik a Kistérség szellemi, kulturális életének alakulását, fejlődését. Az önkormányzatok elsődleges feladatai: o o o

művelődési értékrend kialakítása, feltárása, támogatása fejlesztő-szolgáltató feladatellátás, koordináció, közreműködés tájékoztatás, az információáramlás biztosítása

33

Ebből kiindulva az önkormányzatok az elmúlt időszakban: o o o o o

kialakították és bővítették a kulturális kezdeményezések támogatásának rendszerét elősegítették a felhalmozott szellemi tőke mozgósítását, szerepet vállaltak a kistérség közös kezdeményezései összehangolásában, kereteinek, irányainak egyeztetésében hozzájárultak az információáramlás megalapozásához és fejlesztéséhez közreműködtek a nemzetközi, országos, megyei és kistérségi kulturális rendezvények támogatásában és lebonyolításában a közművelődési feladatok ellátása érdekében hatékony partneri és szakmai kapcsolatot alakítottak ki az ágazati minisztériummal, szakmai szervezetekkel, intézményekkel

5. A KÖZMŰVELŐDÉS- KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI: A tudásalapú társadalom kialakulásához nélkülözhetetlen a területi kulturális egyenlőtlenségek csökkentése, a közművelődési feladatellátás területfejlesztési mintákhoz igazodó intézményesülése. A kistérségünkben a következő programokba való bekapcsolódást tervezzük, illetve valósítjuk meg. A területi széttagoltság miatt mikro-körzeti szinteket építettünk be.

5.1. „Közkincs-program” – beavatkozás a kulturális vidékfejlesztés komplex megvalósítására, a helyi, kistérség, megyei és regionális közművelődési feladatellátás területein. A többfunkciójú kulturális alapellátó intézmények: Fejlesztésükkel elkerülhetővé válnak a párhuzamos finanszírozások; gazdaságos, értékközvetítő, partnerközpontú, környezetfüggő helyi szolgáltatást eredményeznek. Fejlesztésük előnye: hálózati rendszerben költséghatékony működés, gazdaságos működtetés. Az integrációs lehetőségeket elsősorban azokon a településeken kell kihasználni, ahol a feladatok ellátása hiányos, vagy színvonaluk nem korszerű, esetleg párhuzamos financiális keretek között történik. Előtérbe kell helyezni a feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra, az információs kommunikációs technika korszerű fejlesztését. 5.2 „Kell egy hely - a közművelődéshez” beavatkozás az önkormányzati közművelődési feladatellátás feltételeinek javítására. Cél, hogy a helyi önkormányzatok kötelező közművelődési feladatellátásához Magyarország minden településén álljon rendelkezésre közművelődési intézmény, illetve a közművelődési tevékenységekhez alkalmas közösségi színtér, amely rendelkezik a feladatellátáshoz szükséges korszerű és megfelelő adottságokkal. 5.3 „Egy fedél alatt” - beavatkozás az ÁMK-k fejlesztésére. A beavatkozás célja a kulturális alapszolgáltatások hatékony biztosítása, a partnerségből adódó szinergikus hatások érvényesítése, a hozzáadott érték növelése, egyben a hatékony, költségracionális működéssel az erőforrások koncentrálása, a települések, városrészek 34

életerejének, népességmegtartó képességének fokozása, a művelődési alapellátáshoz való jog, mint alkotmányos jog gyakorlásának biztosítása. Az ÁMK-típusú intézménybe integrálható funkciók – közoktatás, közművelődés, felnőttképzés, informatika –, és az esélyegyenlőséget, településfejlesztést szolgáló egyéb ellátások költség-hatékonyan tervezhetők, és az összehangoltan végzett tevékenységek eredményességi mutatói megfelelnek a központi normáknak és a helyi közösség elvárásainak. 5.4 „Együtt a térben – Összetartozunk” beavatkozás a többcélú kistérségek közművelődési feladatellátása területén. A beavatkozás célja: a közművelődési tevékenységek és szolgáltatások területén tapasztalható esélyegyenlőtlenségek csökkentése, a többcélú kistérségi összefogásban megvalósuló közművelődési tevékenységek fenntartásának, működési feltételeinek, programkínálatának javítása, a közművelődés területfejlesztéssel összhangban lévő intézményi struktúrájának a kialakítására.

5.5 „Együtt Európában – Együtt Magyarországon” Beavatkozás a határon túli magyar kultúráért: 1. őrzött magyar szellemi és tárgyi kulturális örökség feltárása, védelme, reprezentációja; 2. alkotó művészek, művészeti intézmények értékteremtő munkájának ösztönzése, alkotásaik reprezentációja; 3. kisebbségben élő magyar közösségek anyanyelvű kultúrájának, kulturális intézményeinek, szervezeteinek és közművelődési tevékenységének fenntartása, fejlesztése, rehabilitációja. A célok teljesülésével formálódó jövőkép szerint megvalósul a regionális magyar kulturális értékek és közösségek integrálódása Magyarország kulturális vérkeringésébe. A magyar kulturális intézmények a kor színvonalán működnek, a magyar kulturális szakemberek és civil művelődésszervezők korszerű tudással rendelkeznek. Az anyanyelvű kulturális szórványosodás folyamata lelassul, megáll.

5.6 „Építő közösségek”. Életmód – Művelődés - Életminőség A beavatkozás célja az általános műveltség növelése, a kulturális szocializáció minőségi fejlesztése, a társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdők életvezetési problémáinak segítése, a felnőtt korú népesség bevonása és fogékonnyá tétele a minőségi kultúra iránt, amely erősíti a tanulási készséget, a nyitottságot, a kulturáltságot és felkészít a demokratikus társadalmi viszonyok közötti együttélés normáira, mintáira, az öntudatos és aktív állampolgári létre. Ennek keretében kiemelt figyelmet szükséges fordítani az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés esélykiegyenlítésére, a beavatkozás során gondoskodni kell arról, hogy mindenkihez eljussanak a felnőttképzési lehetőségek, a közművelődési intézményekben működő szakkörök, klubok, bemutatók, kampányok, vetélkedők előadások és más együttlétek alkalmain megszerezhető atipikus (nem formális) kompetenciák.

35

o Az oktatási és képzési rendszerek elérhetőségét, az öntudatos és aktív állampolgári léthez, a kreativitáshoz és üzleti kompetenciákhoz való hozzáférést javító, segítő pályázatok. o A távoktatás bővítését célzó programok. o A kulturális intézményekben, a készség- és képesség-, illetve közösségfejlesztő programok. o Az életvezetési problémák megoldását segítő programok, szakmai kezdeményezések, közösségek. o Az új szakmák elsajátítása iránti igényt kialakító és a hátrányos helyzetű rétegek esélyeit javító közösségi együttlétek. A célkitűzések megvalósulásában különösen fontos és nélkülözhetetlen a partnerség erősítése az országos szakmai intézményekkel, a civil és az érdekvédelmi szervezetekkel egyaránt.

Aktív időskor beavatkozás az időskorúak közművelődésének szakterületén. A beavatkozás célja, hogy az idős korban végzett művelődési tevékenységekkel és igénybe vett szolgáltatásokkal során az inaktív évek a személyiség életútján kreatív energiákat felszabadító, új kompetenciák elsajátítására alkalmas, tevékeny életszakasz legyen. Melynek eredményeként o nő a harmonikus életvezetésű időskorúak száma, o csökken az állami költségvetés kiadása e korosztály egészségügyi és szociális ellátásában, indokolt az így felszabaduló források közösségi-művelődési célokra történő átcsoportosítása, o gazdagabb lesz a generációk, így a közösségek együttműködése, mentális egészsége a mindennapi életben, o sikerül újabb nagyszámú igénybevevőt bevonni a közművelődés ellátó rendszerébe. Adottságok: a tevékeny időskor kreatív megszervezése a fejlett európai demokráciák egyik átfogó társadalmi programja. A jóléti szolgáltatások eredményeként ezekben az országokban – és fokozatosan hazánkban is – jellemző a nagyszámú nyugdíjas korosztály tartós társadalmi jelenléte. o az élethosszig tartó tanulást, művelődést, képzést elősegítő alkalmak szervezése, az ehhez szükséges kiegészítő anyagok elkészítése, o a közösségi együttlét változatos formáinak biztosítása, o a személyes fontosság, méltóság megnyilvánulási alkalmainak a megteremtése, a helyi közéleti aktivitás elősegítése, o a jó vagy viszonylag kedvező egészségi állapot megőrzéséhez szükséges prevenciós kompetenciák elsajátítása, o a generációk közötti együttműködések elősegítése, egymás jobb megismerésének, az egymás iránti szolidaritás fejlesztése, o az egyéni képességekhez igazodó sajátos művészeti, tudományos képzési alkalmak szervezése, az önkifejezés változatos formáinak szervezése, o a tudatos életvitel formálása,

36

a nyugdíjasok jövedelméhez igazodó, sokszínű kulturális kínálat biztosítása, a közlekedési lehetőségek javítása, a közösségi alkalmak elérésének javítása, az otthonlétre kényszerülők társasági, művelődési igényeinek kielégítése, az időskori kreativitás kibontakozását elősegítő programokhoz, terápiákhoz, utazásszervezésekhez, formális és informális tanulási alkalmakhoz, csoportformákhoz szükséges anyagok, tematikák, segédletek elkészítése, o a fenti tevékenységeket szervező, vállaló intézmények és civil szervezetek támogatása.

o o o o

A célkitűzések megvalósulásában különösen fontos és nélkülözhetetlen a partnerség erősítése az országos szakmai intézményekkel, a civil és az érdekvédelmi szervezetekkel egyaránt, különösen az Idősügyi Tanáccsal. A Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás támogatásával működik a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Szépkorúak Egyesülete, mely a kistérség nyugdíjas klubjait fogja össze.

5.8 „Kreatív ifjúság” beavatkozás az ifjúság iskolán kívüli szabadidős tevékenységének, kultúrájának fejlesztésére. A beavatkozás célja, hogy minél korábbi életkorban kialakuljon a kultúra iránti fogékonyság, annak érdekében, hogy később javuljanak a művelődési, önalakítási, munkavállalási esélyek. A kultúra iránti érzékenységet gyermekkorban kell megalapozni, hogy igénnyé váljon a műveltség, és alapkészséggé legyen az alkotás, elsajátítás és a befogadás. További cél a környezettudatos életszemlélet mind korábbi életszakaszban való kialakítása. A mai Magyarország társadalmi viszonyai között a gyerekek jelentős részének kevés az esélye, hogy a kultúrát örömforrásnak, hasznos segítőtársnak, a teljes élet részének élje meg. A beavatkozás célul tűzi ki, hogy minél több gyerek és fiatal minél változatosabb formában részesüljön a kultúra befogadásának és művelésének élményében. A törekvés fókuszában azok legyenek, akiknél a családi-társadalmi háttér ezt önmagától nem teremti meg, akiknél a mobilizációs esélyek az utóbbi évtizedben minimalizálódtak.

A program megvalósítása érdekében szoros együttműködés szükséges az oktatás és a kultúra intézményei között. A gyerekek kulturális szocializációjának minőségi fejlődése a kulturális ágazat, az oktatásügy és az ifjúságpolitika közt stratégiai szövetséget és együttműködést követel meg, amelyek gazdagabbá, színesebbé és hatékonyabbá teszik mind az iskolai, mind az iskolán kívül a gyerekeket érő kulturális hatásokat. o A közművelődési intézmények, kulturális civil szervezetek részére gyermekek, fiatalok szünidejének értékes, tartalmas eltöltéséhez tematikus programok megvalósítását segítő pályázatok kiírása. o Speciális igényű fiatalok művelődésének animálását segítő képzések támogatása a közművelődési intézményekben.

37

o A gyerekeknek és fiataloknak készülő színvonalas alkotások, a befogadói attitűdöket fejlesztő közművelődési programok létrejötte. o A kulturális és ifjúsági intézmények családbarát és speciális igénynek megfelelő programjai. o Hátrányos helyzetű, speciális ellátási igényű gyermekek hangversenytermi, színházi, és kiállítás látogatási lehetőségeinek szervezése. o A „tanulás megtanulásának” kompetenciáját, ezzel az élethosszig tartó tanulás alapkészségeit elsajátító, ezt elősegítő közművelődési programok. o A környezettudatos nevelés területén az iskolai oktatást kiegészítő, nonformális képzéseket folytató zoopedagógiai programok. o Igényes multimédiás oktatási anyagok készítése. 5.9 „Kul-túra” - beavatkozás a kulturális turizmus, a környezettudatos életszemlélet, a környezetvédelem szakterületein. Tartalom: A kulturális turizmus összefoglaló fogalom, a kulturális értékek szerteágazó területei közül a turisztikai hasznosításba beleértendők a kulturális örökség elemei csakúgy, mint a nemzet jelenkori kultúráját, művészetét, természeti kincseit bemutató programok, rendezvények és az egyházi - vallási helyszínek, programok. A kistérségben kastély, várrom, kúria, kolostorrom, előember lelőhely, nemzeti park, források, kilátók, tavak és túraútvonalak találhatók. Hasznosításuk egyik legjobb módja a turizmusba való bevonásuk szálláshelyként, múzeumként. A megtérülés bizonytalansága illetve hosszúsága miatt azonban külön kezelést igényelhetnek. A rendezvények közül kevés a garantált program. Nemzetközi vonzerőt jelentő, országimázst meghatározó rendezvények hiányoznak a kínálatból. A hazai turisztikai piacon alacsony számban vannak jelen az olyan komplex és újszerű megoldásokat alkalmazó termékek, amelyek különleges vonzerőkkel, önállóan is vonzó kínálatot jelentve csábítják a turistákat. Pl.: témaparkok. Fontos tudatosítani a helyi lakosságban, hogy hagyományaik, helyi értékeik továbbéléséhez sok esetben a turizmus az egyetlen eszköz. Az épített értékek tudatos, átgondolt hasznosításán keresztül az adott helyszínek többletbevételekhez juthatnak. Ez anyagi bázist biztosít az értékek fenntartásához és fejlesztéséhez, így elérhető, hogy a jelenleg fokozatosan romló értékek megújuljanak és hozzájáruljanak a helyi lakosság önbecsüléséhez is. E folyamatban a közművelődési intézményeknek kiemelt szerepe van. A kistérségben kiemelt területként kell kezelni a kulturális turizmusnál 38

szűkebben értelmezett örökségi vonzerőkre támaszkodó turisztikai infrastrukturális fejlesztéseket A kulturális turizmus másik kiemelt területét képezik a kistérségben a fesztiválok. Ezek a nagyrendezvények elsősorban a kulturális örökség értékeire, hagyományaira, valamint kortárs művészeti értékekre építenek, és vonzó programot jelentenek mind a belföldi, mind pedig a az esetleges külföldi turisták számára. Fontos cél, hogy a kistérségben legyen legalább egy olyan, kiemelkedő rendezvény, amely minden turista számára elsődleges vonzerőt jelent.

A kistérség rendelkezik turisztikai fejlesztési programval.

5.10 „Egyedül nem megy” - program a közművelődési civil szervezetekkel való együttműködés stabilizálására. Cél: A közművelődési civil szervezetek és intézmények együttműködésének fejlesztése; ahol mód és igény van rá, részvételük elősegítése a helyi társadalom kohéziójának erősítésében. A kistérség szoros kapcsolatot alakított ki a Kazincbarcikai Egyesületek Fórumával. Tartalom: a civil szervezeteknek sajátos helye van a helyi társadalom azonosságtudatának formálásában, a társadalmi összetartozás erősítésében, a helyi közösségek önállóságának kialakításában.. A helyi és országos civil szervezetek sokféle köz- és közhasznú feladatot látnak el: o biztosítják az állampolgárok közéletbe való bekapcsolódását, o keretet adnak a különböző érdeklődésű csoportok szerveződéséhez, közösségi programok generálói, o elősegítik a partnerség és hálózatosodás társadalmi kohéziót erősítő létrejöttét, o hozzájárulnak a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációjának megvalósulásához, o jelentős szerepük van a nemzeti érzés, a hazaszeretet kialakításában és megtartásában, a magyarság kulturális örökségének értő ápolásában, o elősegítik a kulturális entitások autonómiájának kialakulását, érvényesülését, o a többszörösen hátrányos rétegek körében elősegítik a visszatérést a munkaerőpiacra. A civil szektor néhány problémájának felsorolása érzékelteti a tevékenységek sikeres ellátásának a korlátait. Ezek közé tartozik az intézményesülés hiánya, a stabil működési feltételek hiánya, a programokhoz szükséges források esetlegessége, az önfenntartó képesség alacsony színvonala, a nyilvánosság elérésének számos, de mindenekelőtt pénzügyi akadálya, a média érdektelensége.

39

5.11 Esélyt a munkára beavatkozás a munkaerő piaci orientációjú felnőttképzések szakterületén. A beavatkozás célja, hogy a közművelődési intézmények és feladatellátók képessé és alkalmassá váljanak a munkaerő-piaci irányultságú, általános célú, nyelvi és szakmai kísérleti felnőttképzést segítő szolgáltatások kínálatára, képzések szervezésére, a képzéseket követően a résztvevők munkaerő-piaci és egyéb kompetencia-változásának vizsgálatára. Feladat, hogy az intézmények minőségileg is bővítsék a munkaerő-piaci irányultságú, általános célú, nyelvi és szakmai kísérleti felnőttképzést segítő szolgáltatások kínálatát, elősegítve a célcsoportok közvetlen elérését. Ennek érdekében kistérségnek, támogatni szükséges a felnőttképzési konzultációs helyek kialakítását, az e-learninget támogató munkatársak ki- és továbbképzését, a tanulási szükségletek felmérését, képzettségi és munkaerő-piaci helyzetértékelés elkészítését, a közművelődési intézmények munkatársainak ki- és továbbképzését, a módszer - és helyi képzési program-fejlesztést, a létező tananyag sajátos helyi igényekhez való adaptálását és munkaerő-piaci irányultságú általános célú és/vagy nyelvi és/vagy szakmai kísérleti képzés tervezését, beindítását. 5.12 „Innovatív szakszerűség” - beavatkozás a közművelődésben dolgozók általános képzésének és szervezett továbbképzésének területein. Cél, hogy a közművelődés szakemberei folyamatosan, korszerű és adaptálható ismeretekhez jussanak továbbképzéseiken és megfelelő kínálati piac határozza meg a keresletet. A közművelődésben dolgozó szakemberek idegen nyelvi-kommunikációs és digitális kompetenciáinak erősítése a teljes képzési vertikumban. Feladat: Megfelelő koordinációval garanciákat kell beépíteni a felsőoktatás rendszerébe a kultúraközvetítő szakma értelmiségi utánpótlása, tudományos kutatása és fejlesztése érdekében. Továbbképzési programok akkreditálása a stratégia pilléreinek valamennyi részterületéről. A kulturális menedzserképzés tematikájának megújítása, a projekt generáló és -tervező szakismeret tartalmaival. A normatív támogatás fokozatos növelése, a legjobb szakemberek bevonása a képzésekbe.

40

6. A kistérség közművelődésének összefoglaló SWOT analízise

Veszélyek

Lehetőségek

Gyengeségek

Erősségek

A SWOT analízis során figyelembe veendő fontosság, megfelelés vizsgálat: Fogyasztói oldal kiemelkedő közművelődési, művészeti tevékenység - színvonalas, könyvtári szolgáltatás - tárgyi és írott örökség megfelelő védelme - kiemelkedő értékeket képviselő kiadványok - kistérségi együttműködés - civil szervezetek együttműködési - hiányos információs rendszer -szakmai tájékoztató és elemző periodikák megjelenésének ad hoc jellege

Szervezet, működés - társadalmilag fontos, törvényileg kötelező intézmények működtetése - kiépült ellátó szervezet - hagyományos rendezvények - erős civil szféra - közepes technikai feltételek - szervezeti együttműködés hiányai munkamegosztás hiánya - párhuzamosságok

- szorosabb együttműködés az idegenforgalommal - információs és kiszolgáló egységek bővítése - PR tevékenységek erősítése - a kulturális turizmusban rejlő lehetőségek jobb és koordináltabb kihasználása - közönyösség és érdektelenség - befelé fordulás

- regionális, kistérségi együttműködés fokozása rendszeres koordináció - középtávú tervben foglalt bővítések, felújítások újítások, szakmai innovációk fogadtatásának kiszámíthatatlansága - épületek állagának romlása

41

Pénzügyi feltételek - önkormányzati önerő biztosítása pályázathoz - önálló kezdeményezésekből átvett be-folyt pénzeszközök - jogszabályi hátteret biztosító települési közművelődési rendeletek - pályázatok megjelenésének, tartalmának kiszámíthatatlansága - alacsony költségvetési, fejlesztési keret - támogatás és szponzorálás esetlegessége

Személyi feltételek - képzett vezetés, munkatársak - felkészült társadalmi aktív hálózat - elismert szaktekintélyek - folyamatos képzés, továbbképzés

- marketing ismeretek és nyelvtudás hiányosságai - esetenkénti szakmai sovinizmus - szakmai innováció befogadásának ellenőrzése - média kapcsolatok - állami és EU-s pá- - marketing és PR lyázatokon való rész- tevékenység kibontavétel kozása - új támogatók, szpon- - nyelvtanulás zorok körének bővítése - munkatársak motívációinak erősítése - támogatások, szakmai - rutinszerű szervezés feladatokra kiírt pályá- fásultság, zatok csökkenése túlterheltség - utólagos finanszírozású támogatási rendszer

6.1. Célok, beavatkozások, intézkedések A kistérségben hosszútávon fenntartható, források igénybe vételére alkalmas, együttműködésen alapuló közművelődési szerkezet kialakítása

Célok Idősek bekapcsolása a közművelődésbe Közművelődési intézmények és a közoktatási intézmények kapcsolatának erősítése A civil szféra és az alacsony végzettséggel rendelkezők esélyeinek javítása A kultúr turizmus fejlesztése

Beavatkozások területe

Intézkedések

Nyugdíjas klubbok

Adatbázis kialakítása

Közoktatási és közművelődési szakemberek együttes képzése

Közös eseménynaptár készítése

Közmunka programokba a civil szféra bevonása, a felnőttoktatás előtérbe helyezése

Közös pályázatok

Prioritások meghatározása

Mikro-körzeti megbeszélések

6.2. Prioritások A kistérségi célok és fejlesztő célú beavatkozások az alábbi prioritásokkal • A kistérség sajátos térszerkezete, az úthálózat specialitásai közművelődési mikro- körzeti központok erősítését igénylik. • A kistérségi közművelődéssel kapcsolatos célok •

A lakosságszám alakulásának, irányainak, mértékének folyamatos vizsgálatát, értékelésését teszik szükségessé.

6.3. A kistelepülési intézményhálózat fejlesztésének alternatívái 6.3.1. Jelenlegi intézményi hálózat változatlan működtetése: Előnye: • Kialakult szervezetek vannak. • A társult intézmények szakmai munkája kialakult, illetve kialakulóban van • Kialakulóban vannak a fenntartói megállapodások Hátránya: • Pályázati esélyek kisebbek • Egyes intézmények, intézményegységek fenntarthatósága költségvetési okok miatt veszélyben • Nehéz megvalósítani a költségeket jelentősen csökkentő munkaerő gazdálkodási lépéseket A fentiek alapján egyértelműen látható, hogy a jelenlegi intézményi szerkezet nem garantálja a közművelődés hosszútávon fenntartható fejlődését a kistelepüléseken. Jelentős számú településnek kell folyamatosan megküzdeni az intézmény finanszírozási problémáival, valamint a 21. sz. szakmai

42

követelményeinek megfelelő közművelődési szolgáltatás feltételeinek a biztosításával. Ezek alapján célszerűnek látszik az elkövetkező években az intézményhálózat átszervezésének az átgondolása. 6.4. A kistérségi mikrokörzeti központok hosszú távú kialakításának lehetősége (2014) Közművelődési mikroközpontok kialakítása a Kazincbarcikai Kistérségben:

A kistérség település szerkezet, a már kifejtett közlekedési viszonyokat és a már kialakult mobilitási irányokat figyelembe véve a kazincbarcikai kistérségben öt integrációs központ (közművelődési mikrotérség) kialakítása látszik célszerűnek, az alábbi térképnek megfelelően.

A kistérségben kialakítható intézményi struktúra: a) •

Kazincbarcikai mikrotérség: Központ: Kazincbarcika

b) •

Rudabányai mikrotérség Központ: Rudabánya Társult települései: o Alsótelekes o Felsőtelekes o Imola o Kánó o Ragály

•

o o o o

43

Szuhafő Trizs Zádorfalva Zubogy

c) Izsófalvi mikrotérség • Központ: Izsófalva • Társult települései: o Alsószuha o Felsőnyárád o Mucsony o Ormosbánya

o o o

d) Bánhorváti mikrotérség • Központ: Bánhorváti • Társult települései: o Dédestapolcsány o Mályinka o Nagybarca

o o o

e) Sajókazai mikrotérség • Központ: Sajókaza • Társult települései: o Sajóivánka o Dövény

o

44

Rudolftelep Kurityán Szuhakálló

Tardona Berente Vadna

Jákfalva

6.4.1. A mikro-térségi szerkezet előnyei: • • •

Viszonylag egyenletesen fedi le a kistérséget Az egyes településekről viszonylag gyorsabban elérhető a mikro-térség központja, ezáltal biztosítható a közművelődési szolgáltatások gyors elérése. A létrejövő integrációkban a már jelenlevő innovációk kiterjesztésével szinte az összes közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás elérhetővé válik. 6.4.2. A mikro-térségi szerkezet kialakításának veszélyei:

• • •

A jelenlegi települések közt néhányan azt érezhetik, hogy hátrányosan érintet intézményüket az átszervezés Egyes intézmények presztízs veszteségként élhetik meg az átszervezést. Nem toleráns integrációs központ esetén, a kistelepüléseken közművelődési szolgáltatás végrehajtásakor a helyi érdekek sérülhetnek. 6.4.3. Összefoglalás:

A fejlesztési szakasz végére a Kazincbarcikai kistérségben 2014. végére öt integrációs központ köré csoportosulva látják majd el hatékonyan a közművelődési feladatokat. 6.4.4 A terv felülvizsgálatára vonatkozó szabályok: A tervet két évente, szükség esetén felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatra javaslatot tehetnek: • A Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás tagjai • Közművelődési intézmények vezetői • Települési önkormányzatok 6.4.5 A terv nyilvánosságára vonatkozó szabályok: A kazincbarcikai kistérség Programja az alábbi nyilvános fórumokon érhető el: • El kell helyezni minden település Polgármesteri Hivatalában • A települések könyvtáraiban • Fel kell tenni a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás hivatalos honlapjára.

45

Akcióterv 2010-2014 Cselekvési program neve Közkincs program

Megvalósítás szintje kistérségi

Cselekvési program megvalósítása folyamatos

Elérni kívánt cél

Megvalósítás tervezett ideje komplex 2010-2014

kulturális vidékfejlesztés megvalósítása Kell egy hely egyéni mikrokörzeti szintű döntés önkormányzati közművelődési 2010-2012 alapján feladatellátás feltételeinek javítása Egy fedél alatt egyéni az újonnan megalakuló ÁMK- az ÁMK-k fejlesztése 2010-2014 k esetén Együtt a térben kistérségi folyamatos az esélyegyenlőtlenség csökkentése 2010-2014 Együtt Európában – Együtt kistérségi a pályázat megjelenését a határon túli kultúra ápolása, a kulturális 2010-2012 Magyarországon követően örökség védelme, reprezentációja Életmód-Művelődéskistérségi a pályázat megjelenését az általános műveltség növelése 2010-2013 Életminőség követően Aktív időskor kistérségi folyamatos (megvalósító a az idősek és a fiatalok művelődésének 2010-2014 Kazincbarcika és segítése Vonzáskörzete Szépkorúak Egyesülete) Kreatív ifjúság egyéni folyamatos a szabadidő hasznos eltöltésének segítése 2010-2014 Kultúra kistérségi folyamatos a kulturális turizmus, a környezettudatos 2010-2014 életszemlélet erősítése Egyedül nem megy egyéni, mikrokörzeti, folyamatos a civil szervezetekkel való együttműködés 2010-2014 kistérségi stabilizálása Esély a munkára mikrokörzeti, folyamatos munkaerő-piaci felnőttképzések 2010-2014 kistérségi

46

Legitimáció A Kulturális Stratégia Rövidtávú Operatív Programot (2009-2014) a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 2010. április 21-én 5/2010. (IV. 21.) sz. Területfejlesztési Tanácsi határozatával elfogadta.

Kazincbarcika, 2010. április 21.

____________________ Szitka Péter Társulási Tanács Elnöke

47

Legitimáció A

Kulturális

Stratégia

………………………..

Rövidtávú

település

Operatív

Képviselő

Programot

testülete

______________________________ ……………. település polgármestere

48

a

2010…………………-

én…………………../2010. (__.__.) sz. határozatával elfogadta.

……………………….., 2010…………………………..

(2009-2014)