Kultúrális Minisztérium Tudományos Koordinácios Bizottság megbízásából végzett közművelődés - kutatás Zárójelentése. Levendel Ádám. u»

Kultúrális Minisztérium Tudományos Koordinácios Bizottság megbízásából végzett közművelődés - kutatás Zárójelentése

Levendel Ádám

Színházbaj árási

MAGYAR SZÍNHÁZI

szokások

INTÉZET

1979 ••u».

f Levendel Ádám SZÍNHÁZBA 3ÁRÁSI SZOKÁSOK

Magyar Színházi Intézet Budapest

1979

SZÍNHÁZBA DÁRÁSI SZOKÁSOK /Kutatási

beszámoló/

\ Készült a "Közművelődés helyzete és fejlődésének távlatai" cimü KM tárcaszintű főirány a Magyar Szinházi

Témavezető

Intézetben

Almási Miklós egyetemi tanár

A vizsgálat vezetője

Munkatársak:

keretében,

Levendel Ádám szociológus

Békés Ferenc

kandidátus

Gimes Katalin

szoc iológus

Pécsi 3úlia

szoc iológus

Schultz Katalin

szociológus

Vécsei Pál

szociológus

Zsiros Mária

szociológus

A kiadásért felelős a Magyar Szinházi Intézet igazgatója

ISBN 963 7601 51 1 Készült 1979-ben, a Magyar Szinházi Intézet sokszorositó üzemében /1253 Budapest pf. 23./ A/4-es formátumban, 300 példányban, 26 A/5-ös iv terjedelemben Felelős vezető

dr. Osváth László gazdasági

igazgató

TARTALOMOEGYZÉK oldal BEVEZETÉS A vizsgálatról: célok és eredmények - madártávlatból

5

I. A színházba járás demográfiai5, kulturális háttere

20

II. A színházbérlet kérdései III. Színházak közönsége

33 44

IV. Színészek-Szerzők-Rendezők

64

V. ízlések és színdarabok

71

VI. Kulturális ismeretszint

84

VII. Vélemények és a szinházjegyek VIII. Vélemények a színészről és a színészi pályáról FÜGGELÉK

89 96 119

A Minta

1. sz. melléklet

121

Kérdőív

2. sz. melléklet

128

1967. évi színházi hatásvizsgálat ismertetése

3. sz. melléklet

16-4

Kódutasitás

4. sz. melléklet

^74

Színészek-Szerzők-Rendezők

5. sz. melléklet

190

Színházba járási

szokások

Magyar Távirati Iroda Magyar Közvéleménykutató Szolgálat Oelentése /1947/ 6. sz. melléklet

198

BEVEZETÉS

A vizsgálatról: célok és eredmények A Magyar Színházi Intézet

madártávlatból

1978-ban előkészített

zamosan induló és több'pontjában összekapcsolódó a Színészek helyzetéről és a Színházba A z előbbi a színészek véleményének

vizsgálatot:

járási szokásokról«

tükrében kívánja majd be-

mutatni annak a sajátos társadalmi csoportnak életüket

két, párhu-

a helyzetét,

meghatározó munkáját, önképüket, amely a közönség,

a társadalom szélesebb nyilvánosságának

reflektorfényében

van. A jelenleg kézben tartott kutatási beszámoló a "Színházba járási szokások" témakörben, 1979-ben, kérdőíves

adatfel-

vétel során nyert ismeretek első szemrevételezése, egy elemzőbb feldolgozást

megelőző gyors, sokszor nyers

információk

bemutatása. Mi az a jelenség, melyet a "Színházba járási szokások" cim fed? Egy adott kultúrát és annak fejlődésdinamikáját

nemcsak

a javak termelése, értékszintje, elterjedtsége jellemzi, hanem azok a befogadási aktusok is, melyek "átveszik" a "kínálatból" ezeket az értékeket

és objektivációkat, melyek tehát

a fogyasztás sajátosan jellemző rendjével, s többek között az itt kialakuló szokásokkal irhatok lentkeznek, változnak.

le. Mert szokásként

je-

Van, aki naponta végignézi a könyv-

kirakatokat, hogy újdonságra vadásszon, mintegy

hobbija

a

könyvgyűjtés, és van aki akkor lép be a könyvüzletbe, ha baráti társaságban többször is találkozott már egy mü címéveltémájával, s ez felkeltette érdeklődését, informálódási

igé-

nyét stb. S ezt a két különböző szokást sokféle tényező motiválhatja: társadalmi helyzet, nevelődés, kulturáltsági elérendő szociális

fok,

pozíció, munkaköri leterheltség foka stb.

5

A kulturális szokások tehát többé-kevésbé jól körülhatárolható választásokon alapuló emberi magatartások, melyek a társadalomban az értékek elosztását a kultúra

befogadójának

oldaláról, annak viszonylag állandósult preferenciáiban öltenek testet. Azért hangsúlyozzuk a "nagyjából1; a "viszonylag" megszóritásait, mert az egyén fogyasztói gyakorlaiábon kialakult szokásokból természetesen ki is lehet

lépni, más-

képp is választhat, mint ahogy "általában" szokásai alapján - mégis olyan megfogható magatartási kört képez, melynek mentén egy-egy időszak társadalmi szükséglete és egyéneinek értékfogyasztását

motiváló egyéb tényezői /életkor, családi

állapot, munka/ összemérhető a kinálat

terjedésével.

A "szinházba járási szokások" ebbe a jelenségkörbe

tartoz-

nak, s a következő kérdésekre segitenek feleletet adni: el jut-e az a műsorpolitikai, szinházkultúra által termelt

ér-

téktömeg a fogyasztóhoz, hol vannak a fehér foltok, hol mutatkozik eltérés kinálat és fogyasztás között? Ez a kérdés jelentős mértékben segit körülirni azt az állandó visszatérő alkotói, müsorstratégiában gondolkodó művészi és kultúrpolitikai "ismeretlent", hogy mennyiben van jelen - tehát nemcsak az eljátszott

aktuálisan

müvek oldaláról tekintve -

egy-egy szinház, stilus, eszmei vonulat vagy érték, a társadalom értékfogyasztói magatartásában, tudatában. Milyen közvetítők segítik, ill. fékezik a színházi értékek

terjedését,

felszívódását a közönségben, egyáltalán: bővül-e /hol, milyen földrajzi, életkorbeli, foglalkozási stb. megoszlásban/ •

a színházzal kapcsolatba kerülő népesség számaránya. Mind a művészi törekvésben,

mind a kulturális stratégia kialakí-

tásában döntő kérdés ezeknek az értékeknek expanziója: hol lehetséges a befogadói kapcsolat mezejét tágitani? A színházaknak - szempen pl. a filmművészet vagy a televízió közegével - itt technikai korlátai is vannak: találhatók

színházak-

kal el nem látott körzetek, egy adott szinház nézőtere véges befogadóképességű. Mégis, döntő fontosságú annak empirikus áttekintése, hogy vajon ezeket a lehetőségeket sikerült-e ki-

6

használni, tehát, hogy a szinház teljes

kapacitásával

lesz-e közvetitője az értékeknek, vagy félházzal játszik; melyek azok a korosztályok, foglalkozási vagy kulturális blokkok, melyek viszonylag távol állnak még a szinháztól. /Ami nem jelenti azt, hogy egy realitásokban gondolkodó kulturális stratégia arra akarna törekedni, hogy

mindenki

"kötelezően" járjon szinházba. A cél egy olyan értékkinálat, mely vonzó, és az, hogy olyan egyéb, az egyén preferenciáit befolyásoló tényezőket épitsünk be a kultúra egészébe, az életmódba, oktatásba stb., melyek szorosabb kapcsolatot tudnak kialakitani e speciális elsajátitási formákkal. De a szokásvizsgálat

metszeti

képet nyújt arról is,

amiről egyébként vagy csak makroszinten /költségvetési évben készitett országos statisztikai

összefoglalókból/,

vagy mikrőszintén, egy-egy szinház bevételi tervéből, egyegy darab "kelendőségének" mutatóiról kaphatunk. A szokások, mikor jelzik a "rendszeresen", "néha" vagy "egyáltalán nem" szinházba

látogatók eloszlását, preferenciáik vál-

tozásait, egyben arról is adnak némi tájékoztatót, ami a makro és

mikro

megközelités között helyezkedik el ós ami

mindkettőből hiányzik; ezek az adatok ugyanis csak nézőszámokat tükröznek - jóllehet ugyanaz az egyén többször is megfordulhat egy vagy több szinházban. Ott tehát kimarad a mélyebb bontás: kik, miért maradnak ki a szinházi

ellátott-

ságból, kik miért preferálnak egy műfajt, tendenciát. Itt már közelebb jutnak az egyénhez: anyagi és kulturális

le-

hetőségeinek egymáshoz viszonyitott szerkezetéhez, érdeklődési köréhez, izlésmode 11jéhez, de közelebb a rétegekhez, csoportokhoz is, akiknél az ellátatlanság eddig nem ismert, új jelensége tünt fel: a szellemi szükségletek

kieléqitett-

ségének "fehér foltja". E fogalmon eddig a szinházi előadásokkal el nem látott földrajzi körzeteket

jelöltük. Most

kiderült, hogy van ennek egy minőségi mozzanata is: az ellátottságon belüli minőségigény

kielégitetlensége. /Vidéki

7

színházba járók között igen magas azok száma, akik tudják mi a jó szinház, éppen hol található - csak valamilyen

oknál

fogva - távolság, körülményes megközelítés stb. nem kerülhetnek vele rendszeresen kapcsolatba./ Ezt a minőségigényt, sem a makro sem a mikrovizsqálat

nem tudta eddig

kimutatni.

S végül: innen kaphatunk némi kitekintést a szinház és a kultúra egészének viszonyéra, az egyes ágazatok

egymáshoz

való viszonyán belüli átrendeződésekre. Elsősorban a tévé hatását próbáltuk bemérni, egyéb vizsgálatainkkal

összevet-

ni, s főképp csak a pozitívan motiváló tényezőket

számbaven-

ni, De - szinte melléktermékként

- igy derül valamivel több

fény a szinház-kultúra presztizsfogyasztási értékének

csök-

kenésére. Eddig is tudtunk róla, most legfeljebb a befogadás oldaláról, több tényező függvényében kapunk erről dokumentáltabb

képet.

A vizsgálat lepőek".

itt közölt eredményei csak néhány ponton "meg-

Alapcélkitűzésünk

az volt, hogy a köztudatban élő

értékbefogadási képet korrigáljuk, illetve az egyébként is sejtett fogyasztási kultúrát empirikus adatokkal próbáljuk bemérni, s a sejtelmekből tudás szintjére emelni ket. Minimálprogrammal

ítéletein-

indultunk, mégis az a meggyőződés ve-

zetett bennünket, hogy számos olyan feltételezés él a szinházkultúra fogyasztásával kapcsolatban, melynek tényeit, s főképp e tények változásait csak megközelítően, sőt tévesen "tudjuk", s erre épülő stratégiánk ennek

olykor

megfelelően

nem rendelkezik azzal a hatékonysággal, mint amivel egy megalapozott, tényszerűségében is tisztázott összkép alapján . képesek

lennénk.

Mégsem csak az "ez van" tényeit akartuk feltárni. Ezt a szokásvizsgálatot

először - az akkor még gyerekcipőben

járó

vizsgálati módszerekkel, Székely György dr. vezetésével, a Magyar Színházi Intézet

1967-ben végezte, és 1978-ban arra

voltunk kíváncsiak, hogy mennyiben módosult a kép a közbeeső tiz év alatt. S bár tudatában voltunk annak, hogy számos ponton összemérhetetlenek az adatok /új szerzők, színházak 8

léptek be, demográfiai változások történtek, ideológiaiművészi köznyelvbéli feltételek módosultak, a televizióval való ellátottság ebben az évtizedben érte el telítettségi szintjét stb./ f

mégis kísérletet akartunk tenni egy hozzá-

vetőleges trendvizsqálatra: a "honnan hová" kérdésre kerestünk néhány

ponton választ, azaz; milyen fejlődési /vissza-

fejlődési/ tendenciákat mutat az elmúlt tiz év színházba járási szokásait motiváló, befolyásoló közege? Persze tudatában voltunk annak, hogy egy ilyen többváltozós függési rendszerben történő fejlődés trendvonalait csak néhány ponton lehet - valószínűségi értékkel - meghatározni. Mégis az öszszehasonlitás néhány fontosabb értékmutató esetében eredményesnek mondható. 1967-ben a legérdekesebb vizsgálati

ered-

mény a közönség értéktudatának átalakulása volt : ekkor kerültek fel a preferencialisták élére Shakespeare ós Katona Dózsef, valamint ekkor értek el előkelő helyezést a mai magyar darabok szerzői is - az addig listavezető operett műfaj közkedvelt darabjaival, ill. szerzőivel szemben. Ez a trend azóta megerősödött, jóllehet differenciálódott. Egyfelől markánsabb lett az Örkény István, Sütő András, Szabó Magda által fémjelzett magyar dráma vezető helyzete az élmezőny középső fokozataiban, másfelől

a "szórakoztató-zenés"

műfa-

jokon belül is létrejött egy - lassúbb - preferenciaváltozás. A kettő egymásra vetitve azt mutatja, hogy ma legalábbis már nincs kizáró ellentét e két szinházi műfaj, köznyelv, izlés között. Azaz: megnyílnak az "átjárók". A többféle izlésmodell együttélésére, mint tipikusan átmeneti dási jelenségre az un. konzisztencia tudtunk empirikusan bizonyíthatóan

mutatók

kulturáló-

segítségével

rámutatni. /Ld. az V. fe-

jezet./ Ugyanakkor a magasabb kulturális értékeket hordozó müvek tényleges fogyasztása ma is más képet mutat - tehát az érték-tudat és az értékválasztói gyakorlat

között. /Mit

tart értékesnek, és mi az amit maga is megnéz./ Egy másik változás - melyre e bevezetőben csupán utalhatunk - a színház vonzerejének "hordozóközeg"-ében

mutatko-

zik. Mig az 1967-es vizsgálatban a színház-egész, ill. a 9

darab fejtette ki a vonzerő nagyobb hányadát, addig ma már - feltehetően a tévénézés egyik következményeként nészegyéniség

- a szi-

lépett előtérbe, és megjelent - a korábban

alig szereplő - rendezőegyéniség

is, mint orientáló tényező.

A szinészegyéniség teljesítményének, értékminőségének

bemé-

rése különben nagyjából hiven tükrözi az értékhierarchiát, ami feltehetően a tévé hatása: sok oldaláról ismerik meg a művészeket, a kvalitásairól alkotott tényezőktől függ, mint

kép immár nem véletlen

korábban.

Ez utóbbi körülmény arra mutat, hogy a szinházkultúra nyelve" /játékstílus, jelrendszer, hatásmechanizmusok

"köz-

keze-

lése/ sokkal jobban felszívódott a köztudatba, mint amiről a tiz évvel korábbi felmérés tanúskodott. Ha a televíziós színházi közvetítések valóságos értékrögzitő hatásával szemben szkeptikusak is vagyunk - sokkal felszínesebb

hatással

dolgozik, az élmény nem járja át a nézőt, nem olyan

maradan-

dó, mint az élő színházé -, mégis úgy látjuk, hogy a köznyelvi kompetencia terjedésében jelentős szerepet játszott, s feltehetően még további kihasználható lehetőségei is vannak. /S ez a tény már a "közérthetőség" sokat vitatott

kérdéskö-

réhez is tud adni újabb fogódzókat, amennyiben a színházi köznyelv újítási kísérletei - valószínűleg - hamarabb tudnak felszívódni a közönségben, ha ebben a televízió is segít a színháznak./ Amint

látjuk, a színházba járási szokások vizsgálata, bár

szociológiai fogalmakkal és módszerekkel dolgozik, egy sor olyan kérdésre kinál választ, ami az un. "befogadás esztétikát" érinti: a művészeti alkotások hatásának társadalmi felszívódási folyamatainak feltételeihez ad empirikus kat, azaz kiindulási pontokat

fogódzó-

ugyanennek a jelenségkörnek

elmélet i megközelítése számára. Hiszen ez a vizsgálat sem állt meg annak leírásánál, hogy hol vannak a színházzal való érintkezés társadalmi közvetítői, motívumai és határai, hanem izlésmodelleket, ismeretszintet, s ezzel bizonyos értékorientációs indexeket

10

is megpróbált kutatni. /Igaz: megköze-

ütő

eszközökkel, majdnem békaperspektívából. De azzal a

feltételezéssel, hogy ez a kutatási tipus a jövőben folytatódni fog./ S ezek a kérdések és válaszok rendkivül termékenyek a befogadás-esztétika napjainkban induló

kutatásai

számára. Mig korábban inkább mü-cent rikus módon képzeltük el az esztétikát, s csak nagy általánosságban

tekintettünk

a befogadóra mint a kultúrát és művészetet alakitó tényezőre - úgy a befogadás-esztétika áthelyezi a hangsúlyt, talán az előbbi korszak korrekciójaként, erősebben a befogadóra - a mi esetünkben: a nézőre, a potenciális vagy valóságos szinházba járóra - és azt kutatja, hogyan épül be a mü által közvetitett világkép, értékrend, katartikus hatás, köznyelviség az egyén köznapi életmódjába, s hogyan ösztönzi - esetleg - a művészettel való kapcsolataink

bővitett

újratermelésére. De ezen az ösvényen továbbhaladva arra is kiváncsi, hogy milyen visszacsatolási lehetőségei vannak a befogadói elvárásoknak, sőt a müvek hatásának, a müvek utóélete által felkeltett értékszükségleteknek a művészetek irányába. Azaz: vezeti-e a művész kezét müveinek hatása, a befogadói közeg alakulása. A szokásvizsgálat e kérdésekhez - ha közvetetten is - számos ponton kinál alapanyagot: akár az izlés-, ill. ismeretszint, akár az iró-szinész-rendező munkáját értékelő adatok feldolgozását vesszük, akár a színészi élet modellről alkotott képet, vagy a mü és előadás befogadói környezetének szociológiai összetételét - mindenütt találunk ilyen termékeny impulzusokat. Ezek közül itt csak néhányat

említek.

A színész, mint emiitettük, meghatározó motívumként

szere-

pel a szinházba járási szokásokat alakitó szellemi

tényezők

között. Mégis, a színészi életmódról megfogalmazott

érték-

itéletekből nemcsak az derült ki, hogy magasra becsülik jövedelmét, s ugyanakkor elismerik, hogy sokat dolgoznak, hanem az is, hogy megszűnt az a korábban tapasztalható orientáló mode11-szerepük, mely a karrier, a nyilvánosság, a siker stb. fogalmainak egyik hordozójává emelte ezt a müvész-

11

társadalmat. Ennek a változásnak számos oka és következménye van, ezek közül csak egyet, a művészi befogadást érintő változást emelnénk ki. Azzal, hogy a szinész társadalmi

szere-

pét valóságosabb szinekben látják, hogy demisztifi'kálódott ez a státus, egyben megnyilt annak a lehetősége is, hogy egyegy előadás kettős esztétikai összetevőjét / a z irodalmi anyagot és a szinházi produkciót/ külön-külön és egymásra való hatásukban is értékelni tudják. Nem biztos, hogy ez ma már megtörténik - de ebbe az irányba nyitott ez a változás. /Erre mutat az a.körülmény

is, hogy már számszerű nagyságban ir-

ható le azok száma, akik több rendezői felfogásban is megnéznek egy-egy müvet. Ezek tábora sem érte el korábban a szignifikáns nagyságot./ Egy ilyen befogadói magatartás

érzékenyeb-

ben tud már reagálni a komplex művészi hatásokra, az áttételesebb jelrendszerre, üzenetre

is.

A másik ilyen továbbmutató szociológiai természetű

ered-

mény a szinházak törzsközönségének, ill. a szinházba járók szellemileg

legdinamikusabb magjának körűlirhatósága. A vizs-

gálatból kiderült, hogy a "közepes" jövedelmű középréteg alkotja a rendszeresen szinházba járók magvát, szemben

korábbi

feltételezésünkkel, melyben a szinházat fenntartó törzsközönséget a magasabb fizetési kategóriákban, értelmiségi fogyasztói rétegekben kerestük. Kiderült, hogy itt a középrétegek ama csoportja az értékhordozó, mely tabb - legalábbis szellemileg

mobilitásirányul-

de kulturális

önformálásá-

nak prioritást ad az anyagi körülmények javitásával Kicsit különvéleményemet

fogalmazom a vizsgálatban

szemben. résztve-

vőkétől, mikor feltételezem egy ilyen dinamikus "mag"

jelen-

létét, mégis megkockáztatom, a rendelkezésemre álló adatok "virtuális meghosszabbitásával". Nemcsak azt értem ugyanis e dinamikus közönségmag

fogalmán, hogy a 4ooo Ft körüli jöi vedelemmel rendelkezőktől nyerjük a legtöbb információt, hogy ezek között volt a legelterjedtebb /korábban/ a bérletforma, ma a gyakoribb szinházlátogatás, hanem azt is, hogy könyv van ugyan

birtokukban

/az l-loo kategóriába

kevesebb tartoznak/,

de azt alaposan ismerik. Nem okvetlenül értelmiségiek, sok12

féle szociális háttér áll mögöttük, közös jellemzőjük azonban a felfelé törekvés, egy szellemileg szociálisan

maga-

sabb lépcsőfokot akarnak elérni, és tudatosan készülnek ennek megvalósításéra. Viszonylag

fiatalabbak /19-29 év közöt-

tiek/, amikor még nincs gyerekük és könnyebben eljutnak a színházba. Értékrendjüket

nemcsak a szocialista

müveltség-

ideál formálta, hanem családi, közösségi, lakóhelyi áttételen keresztül a hagyományos középosztály ma is továbbélő müveltség-modelljének átvétele és a szellemi mobilitás

igé-

nye - együtt. /Ezért vidéken is megtalálható ez a mag, az érettségizett

kategóriától a szellemi munkásig, sokféle fog-

lalkozási ágban./ És hangsúlyozni szeretném - kicsit a vizsgálatban szereplő elemző feldolgozással szemben, saját értelmezésemre támaszkodva

adat-

hogy ez a csoport, s egyálta-

lán a színházba járók magvát alkotók tábora nem értelmiségi -jelenség . Az értelmiség /iskolázottság és szociális kedés, foglalkozás stb. mutatóival körülírva/

elhelyez-

természetesen

igen fontos befogadási értékhordozó. De ez a dinamikus csoport a szakmunkások

legjavát, a szellemi tevékenységet

tatók alacsonyabb kategóriájának egy hányadát

foly-

is magába fog-

lalja. E csoport számára a szinház nemcsak szórakozás, hanem kulturális és társadalmi mobilitási szükséglet. /Ami ott kezdődik, hogy egy társaságban, ahová a társadalmi

rétegzett-

ség alacsonyabb szintjéről került be, meg akar szólalni, és ott végződik, hogy kiharcolt új társadalmi státuszának, foglalkozásának szellemileg

is meg tud felelni./ Ennek a mag-

nak erősebb jelenléte segit feljönni egy-egy színházat, segít tartóssá tenni egy sikert, gyengébb képviselete

fullaszt-

ja be az újítási kísérleteket. A további vizsgálatok

egyik

feladata lenne ennek a kulturális tömbnek közelebbi

felku-

tatása, értékrendjének, szociológiai összetevőinek

elemzése.

A befogadás-esztétika számára kulcsfontosságú "kereszt összefüggés" : nem rétegspecifikus jelenség, hanem több társadalmi rétegből, kulturális mintából, társadalmi törekvésből tevődik össze, igy az innen érkező impulzusok fontos meghatározói egy-egy színházi vagy irodalmi törekvésnek, túl

azon,

13

hogy e dinamikus mag minden élő szinházi kultúra és köznyelv hordozója, olykor avantgardja. Nálunk ez a jelenség a "közepesen fejlett" gazdasági szint elérésével £ünt

fel.

1967-ben még nem lehetett sejteni kialakulását, és bár jelenlétéről a társadalmi Struktúra egyéb,

mobilitásvizsgála-

taiból tudunk, de szellemi fogyasztásában való

részvételé-

nek sajátságáról itt kaptuk az első jelzést. /Ismétlem: igen feltételes formában, majdnem az

előszó-iró

magánvélemé-

nyeként csupán.../ S végül a befogadás-esztétika

számára igen fontos támpont

az az affinitás-mutató, melyből kiderül, hogy a modern magyar szerzőkkel a főiskolát végzettek csoportja tart kontaktust, mig a modern zettségűek /a fenti

külföldiekkel

nagyobb

a középiskolai vég-

dinamikus mag jelentős hányada tarto-

zik ide/ állnak szorosabb kapcsolatban. A célpublikum

fogal-

mának kialakitásáná1 jól jönne ennek tudomásulvétele: a rétegspecifikus propagandától a rendezés, a müsorpolitika meghatározásáig. De a holnap kulturális stratégiáját

is befo-

lyásolni fogja ez a különbség. A vizsgálat

legfontosabb eredménye a szinházba járók fej -

lett értéktudata. Ez két ponton jelentkezett: nagyjából helyesen Ítélik meg a szinházak latának és értékének

művészi színvonalának, kíná-

rangsorát, tudják, melyik szinház van

hullámvölgyben /1978-ban a Nemzeti, Madách/ és hová érdemes eljárni - akkor is, ha helyi kötöttségeik miatt /vidéken laknak/, rendszeresen nem tudnak eljutni ezeknek a produkcióknak megtekintésére. A szerzők rangsorolása is megközelíti a valóságos arányokat, jóllehet is be kell számitanunk. A z értéktudat

itt már a tévé hatását fejlődése talán a leg-

szembetűnőbb eredménye az elmúlt évnek: akkor még igen magas százalékban találomra neveztek meg vezető és közepes

,

színházakat, most a "találati arány" minőségi javulást mutatott. Ez a jelenség azonban a színházak

müsorpolitikája

és játékkultúrája, érdekessége és sokszínűsége számára is új követelményszintet

14

jelent. Igaz, hogy még jelenleg is

tart a szinházi "boom", de ma már csak a legjobb produkcióknak van tartós sikere - ez tükröződött

a vizsgálatban

is.

Feltehető, hogy ez a láthatatlan konkurrencia a továbbiakban tudatos szinvonalemelkedést

fog igényelni a visszaesett

szinházakt ól. A korábbi vizsgálatokban /az 1967-es, 6000-en a színházról c. felmérésben és később, az 1976-ban közzétett

Ifjúság

és szinház c. kutatási jelentésben/ úgy tünt, hogy a színházba járók voltaképp egy állandó, kb. 30-40 OOO-es nagyságrendű állandó csoport köré kristályosodnak. A jelen vizsgálat arra mutatott, hogy ez a "mag" ma is megtalálható, de jóval nagyobb "holdudvarra1"

rendelkezik. Nem változott a "szin-

ház szerelmeseinek" és esetlegesen szinházba járók

kettős-

sége, de az utóbbi javára megnyílt az állandó "mag" zártsága. Ez a nyitás természetesen ma sem igen jelentős, a szinház ennyiben ma is viszonylag zárt közönségcsoporttal

érint-

kezik, de 10-15 %-os bővüléssel lehet számolnunk a "magot" illetően és a holdudvar, tehát az általuk indukált

kulturá-

lis érdeklődés pedig ennek kétszerese. A tényleges

szükség-

letek jelenleg nehezen megközelíthetőek: a szinházak dási lehetőségei korlátozottak, a megkérdezettek "illendő"-nek vélt neveket-cimeket biztosoknak, s valószínűnek

befoga-

olykor az

diktálták be a kérdező-

látszik, hogy a műsor sem annyi-

ra találja el már az új igényeket, hogy mindig tudja biztosítani a telt házakat. Mivel ez utóbbi következtetésünk

csu-

pán feltételezés, további kutatások tárhatnák fel ezeknek az új szükségleteknek, kulturális igényeknek szerkezetét és irányát.

Almási Miklós

15

Néhány szóban a vizsgálat datgyüjtést

"történetéről". A tényleges a-

két próbafelvétel előzte meg. 1978 december e-

lején Veszprémben 50 főt, 1979 februárjában Budapesten

is-

mét 50 főt kérdeztünk meg, a végső formánál hosszabb és lazább szerkezetű kérdőivvel. A végleges kérdőiv

kialakításá-

ban felhasználtuk a kérdezőbiztosok jelentéseit A végleges kérdőiv /melyet az alapmegoszlás

is.

százalékaival

közlünk a Függelékben/ kialakulása után 1979 áprilisában és májusában folytattuk

le a felvételt. A minta I. leírásban

közöljük a kiválasztási szempontokat

és a települések

ará-

nya it. A Budapestet és az állandó társulattal rendelkező tiz vidéki várost kiegészítettük Egerrel és Székesfehérvárral. /E mellett több szempont szól, amire a későbbiekben

kité-

rünk ./ A tervezett

1000 fős minta teljes egészében - a menetköz-

beni folyamatos korrekciók eredményeként /mint ezt a minta II. leírásában bemutatjuk/ - értékelhető formában A felvételhez kiképzett, gyakorlott

kérdezőbiztosokat

kalmaztunk. A z elkészült anyag 100 %-os

al-

kérdőiv-kontrollon

ment keresztül, melyet a kódolás /a Függelékben

mellékelt

kódutasitás alapján/ követett, és amelyet szintén rüen

elkészült.

teljeskö-

ellenőriztünk.

A z adatok feldolgozásához a Számgép Siemens

számitógépét

vettük giénybe, 1979 júniusában. A "színházba járási szokások" kérdőivének

összeállítása-

kor figyelembe vettük az ebben a kérdéskörben

megelőzőleg

végzett kutatásokat és a hozzáférhető statisztikai adatbázist . Másrészt az információ nyerésének olyan egyszerű

kérdői-

ven alapuló módszerére törekedtünk, amely hosszabb idő múlva és részeiben kisebb költséggel is megismételhető. Fontosnak érezzük felhívni a figyelmet erre a

16

"longitudinalitásra",

mert az adatok, a téma természetéből fakadóan, egy időszak alatti változásban mérve nyernek mélyebb értelmet. A kulturálódási szokások egyes részei külső változások miatt gyorsan átalakulnak, de a jelentős rész, mint ezt végül is láthattuk, hosszabb időn keresztül lényegében

mozdulatlanul

áll. A "hosszabb" meg a "gyorsan" persze kikerülése annak, hogy a szokás részeinek megnevezése nélkül egy vagy 30 évet mondjunk /becsüljünk/. A megelőző kutatások közül is ki kell emelnünk a "6000-en a szinházról" c. kutatást. /A kutatást a későbbiekben

kivo-

natosan ismertetjük./ Az 1967-ben készült felvételi módszer /általában a 60-as évek hazai közvéleménykutatásának

tech-

nikai szinvonala/ nem tette lehetővé az összevetések

mara-

déktalan véghezvitelét. Dilemmánkat, hogy megismételjünk az összevethet őségért vagy új bázist épitsünk ki, kompromisszumosán oldottuk meg, felmérve és vállalva természetesen azt a hibaforrást és "sutaságot", ami ilyenkor

mind-

jelentkezik.

A megismétlés és bázis kialakitás érvényesitésével és szükségszerű téma-mérsékléssel a következő blokkokat

alakitottuk

ki: I.

A szinházba járók és a nem járók kulturális amely hivatott

kiegésziteni a standard

háttere,

demográfiai

ismérveket. A mozi, hangverseny, múzeum, tv és rádió, a szinházról is cikkező hetilapok, a napi sajtó, a szinházi előadásokról megjelent cikkek olvasása, a kézi könyvállomány és maga a szinházba járás gyakorisága volt a mérés tárgya. Ezekből a kérdésekből

képeztünk

"kulturális indexet", amely hivatott az összes felsorolt fogyasztásnak mértékét egy számmal jellemezni. Az igy nyert érték alapján a sokaságot

praktikusan

három csoportra osztottuk: a magas /sokat

fogyasztók/,

•

a közepes /mérsékelten és egyenetlenül/ és az alacsony /alig fogyasztók/ "kulturális

index"-üekre.

17

II.

A színházbérlet

kérdésköre újra és újra vitát

téma. Erről próbáltunk néhány kérdésben

kiváltó

tényadatokat

szerezni. III. A szinház választás cimszó alatt jelöltük a 22 budapesti és 10 vidéki szinház "rendszeres" és az "egyáltalán járt" közönségének a megismerését. A z egyes vidéki szinházak minta arányai nem tették lehetővé, hogy egyenként

mélyebben is megismerjük jelenlegi vagy ré-

gebbi nézőit, igy az alapadatok után összevontan

néz-

tük őket. Megtehettük ezt azért is, mert jelentős különbséget, tendencia megfordulást nem tapasztaltunk az előtesztelések során és az alapsorok IV.

Pillanatfelvételt dezők"

készítettünk

elemzésekor.

"színészek-szerzők-ren-

témakörben.

Kik azok, akiket különösen szeretnek és kik azok, akikkel vagy "munkájukkal"

igyekeznek találkozni a színház-

ban? Tehát egy passzívabb és egy aktívabb szintet próbáltunk V.

is

mérni.

ízlések és színdarabok - témakörben a többször

látott,

a legutoljára látott és a régebbi színházi élményekre kérdeztünk. Milyen színdarabokra mennek /mennének/ a nézők igényeik és Ízlésük VI.

alapján?

Ismeretszint vizsgálattal próbáltunk képet nyerni válaszolóink tájékozottságáról a prózai és a zenés darabok körében. Technikájában egyszerű /cím és szerző párosítás/ módszert választottunk, amely a passzívabb

ismere-

teket is bevonja, ugyanakkor kissé "nehezítettük" a sorokat, hogy kellően

széthúzódjon.

VII. Néhány kérdéssel érintettük a színházjegy ár és támogatás kérdését, amely a bérlet mellett szinte vissza-víszsza térő téma a sajtóban.

18

VIII. A "vélemények a szinészről és a szinészi pályáról" már átvezetés is a "szinészkép"

kutatáshoz.

A Függelék tartalmazza a 1. minta

leirását,

2. a kérdőivet, 3. kiegészítve az alapmegoszlással /ahol a megkérdezettek száma nem 1000 fő volt, külön feltüntetjük a népességet, az "N"-t, a százalékolás

alapját/,

4. az 1967-es vizsgálat

ismertetését,

5. a kódutasitást, 6. a "szinészek-szerzők-rendezők" /l9-19/a-20-20/a-21-2l/a

kérdések/,

7. és végezetül egy 1947-es "a

'szinházi

válság' felderitésére végrehajtott leménykutatásról"

közvé-

szóló jelentést, ame-

lyet annak idején a Magyar Távirati Iroda Magyar Közvéleménykutató Szolgálata végzett .

19

I. A SZÍNHÁZBA OÁRÁS DEMOGRÁFIAI, KULTURÁLIS HÁTTERE In medias res: vegyük először szemügyre kik és milyen gyakran járnak szinházba Budapesten és a színházzal

rendel-

kező városokban. A közművelődés

1972-1976 /KSH

országon 1976-ban

1978/ adata szerint Magyar-

100 lakosra 59 színházi előadás jutott. Ez

az átlagszám elég megtévesztő

lehet a statisztikát

kevésbé

forgatók számára, hiszen korántsem jelenti, hogy a lakosság több mint fele lett volna színházban a tárgyévben. A

több-

ször szinházba járók "töltik" be a szinházba nem járók helyét . Mit tudhatunk meg a KSH idézett országos

felvételéből:

"A 10 éves és idősebb lakosok közül rendszeresen

szin-

házba járók

arányszáma...

...1964-ben

100 tiz éves és idősebb lakos közül 6

járt rendszeresen /havonként vagy havonta szinházba, 1974-ben

többször/

10.

...A szinházlátogatás gyakoriságát a lakóhely ge mellett

jelle-

leginkább a műveltségi színvonal és az é-

letkor differenciálja. A 15-29 éves korúak közül kerül ki a legtöbb szinházba

. 20

járó.

Szinházlátogatási gyakoriság

korcsoportonként

1. ŰZ. tábla /%-ban/ 100 fő közül Korcsoport

rit kábban

havonta és t öbbször

egyáltaIán nem

jár szinházba 15 évesnél f iatalabb

10

7

83

15 - 29 éves

20

8

72

30 - 49 éves

10

8

82

5

6

89

10

8

82

50 éves és idősebb összesen:

A 15-29 és a 30-49 éves korúak adják a színházlátogatók háromnegyedrészét, ugyanakkor a két korcsoport járási gyakoriságában te lepüléstipusonként ségek

szinházba

az alábbi különb-

tapasztalhatók: száz 15-29 éves korú közül: Budapest en

44

városokban

29

községekben

22 jár szinházba

száz 30-49 éves korú közül: Budapesten

36

vá r osokban

19

községekben

11 jár szinházba.

21

...A színházak nézőterein valamivel több a nő, mint a férfi. 1974-ben 100 színházlátogató közül 56... A színházi előadások látogatóinak kétötöde a szellemi foglalkozásúak

közül

kerül ki, 29 % nem mezőgazdasági fizikai dolgozó és 22 %-uk tanuló. A mezőgazdasági fizikai dolgozók az összes színházlátogatóknak 3 %-át

képviselik...

...Az egyes foglalkozási csoportokba tartozók

rendkívül

eltérő gyakoriságú színházlátogatása azt eredményezi, hogy a hivatásos színházak előadásain résztvevő nézők összetétele merőben eltér a lakosság foglalkozási így pl. a szellemi foglalkozásúak

struktúrájától,

részesedése a színházi e-

lőadások nézői között két és félszer nagyobb, mint az összlakosságban, a mezőgazdasági fizikai dolgozóké pedig csak ötödrésze annak. Ugyanakkor a nem mezőgazdasági fizikai dolgozók hasonló arányt képviselnek a nézőtereken, mint a lakosság

körében."

Ez a rendelkezésünkre álló statisztikai információ nyiség az ország /1972-76 közötti/ népességének

meny-

szinházba

já rásá ról. /Az eltelt idő kevéssé, a minta különbözőség erősen eltérő adatokat

fog jelenteni! Gondoljunk csak arra, hogy a né-

pesség kb. fele falun él, és ezeket jelenleg kizártuk a mintánkból!/ Térjünk rá saját adatainkra. 1979-ben a kijelölt 18 éven felüli népességének

városok

13 % - a /legalább/ havonta,

18 %-a évente többször /legalább háromszor/, 16 %-a évente egy-két alkalommal megy szinházba, 12 % mondta, hogy ennél ritkábban és 41 % - a hogy nem jár. Ez utóbbi két kategóriát a továbbiakban mint "aktivan nem járók"-at összevonjuk és "nem jár"-ként kezeljük. Először a demográfiai és néhány képzett változóval csoportosított

.22

adatokat

közöljük.

A szinházba járás gyakorisága a fontosabb

társadalmi-demog-

ráfiai változók szerint

2. sz. tábla

/%-ban/ Nem

100 havont a járó közül

100 évente legalább 3-szor járó közül

100 éven- 100 nem te lega- járó lább egy- közű 1 szer járó közű 1

A minta alapmegoszlása

Férfi

48

47

41

48

47

Nő

52

53

59

52

53

100

100

100

100

100

összesen:

Lakóhely

100 havonta járó közül

100 évente legalább 3-szor járó közül

100 éven- 100 nem te lega- járó lább egy- közű 1 szer járó közű 1

A minta a lapmegoszlása

Budapest

65

69

59

59

52

Vidéki /szinházza1 rendelkező városi/

35

31

41

41

38

100

100

100

100

100

összesen:

23

/ 2 . sz. táblázat

Iskolai végzet tség

0 - 7 osztályt végzet t

folytatása/

100 havonta járó közű 1

100 évente legalább 3-szor járó közül

100 éven- 100 nem te lega- járó lább egy- közű 1 szer járó közű 1

A minta alapmegoszlása

3

5

9

25

16

általánost

17

25

37

42

35

középiskolát

45

40

38

26

33

felsőfokú iskolát végzett

35

30

16

7

16

100

100

100

100

100

8

összesen:

Kulturális index

Alacs ony kulturális indexszel biró

100 havonta járó közül

100 évente legalább 3-szor járó közül

100 éven- 100 nem te lega- járó lább egy- közű 1 szer járó közű 1

A minta alapmegoszlása

1

4

8

22

14

Közepes kulturális indexszel biró

58

71

84

73

72

Maqas kulturális indexszel biró

41

25

8

5

14

100

100

100

100

100

Összesen : •i

24

/ 2 . sz. táblázat

Család i állapot

folytatása/

100 havonta járó közű 1

100 évente legalább 3-szor járó közül

100 éven- 100 nem A minta te legajáró alaplább egy- közül megoszszer járó lása közű 1

Házas

54

73

80

73

71

Nőt len, haj adon

28

15

8

8

12

Elvált

12

Özvegy

13 100

Összesen:

Foglalkozás

100 havonta járó közül

100

100 évente lega lább 3-szor járó közül

100

100

100

100 éven- 100 nem A minta te legajáró alaplább egy- közül megoszszer járó lása közű 1

Vezető, értelmiségi

32

26

15

Egyéb szellemi

32

25

32

Ipari, szolgált atás i szakmunkás

11

22

17

21

19

16

13

12

1

3

14

19

24

Egyéb fizikai

7

Tanuló

6

4

1

Nyugdij as

9

13

16

31

22

összesen: 100

100

100

100

100

25

/ 2 . sz. táblázat

folytatása/

100 havonta járó közül

100 évente legalább 3-szor járó közül

18-29 éves

29

27

18

14

19

30-39 éves

26

24

28

19

23

21

22

16

18

Élet kor

40-49 éves

16

100 éven- 100 nem te lega- járó lább egy- közül szer járó közű 1

A minta alapmegószlása

50-59 éves

22

14

15

17

16

60-69 éves

5

9

13

17

13

70 év felett i

2

5

4

17

11

100

100

100

100

100

ft összesen:

26

/ 2 . sz. táblázat

Saját j övedelem

folytatása/

100 havonta járó közül

100 évente legalább 3-szor járó közül

100 éven- 100 nem te lega- járó lább egy- közű 1 szer járó közű 1

A minta a lapmegoszlása

Nincs jövedelme

7

5

4

9

7

1 - 1999 Ft

4

7

10

20

14

2000 - 2999 Ft

16

18

25

21

21

3000 - 4299 Ft

31

33

32

30

31

23

25

20

14

18

19

12

9

6

9

100

100

100

100

100

4300 - 5599 Ft

5600 feletti j övedeÍme van összesen:

27

/ 2 . sz. táblázat

Otthoni könyvek

Nincs könyve, vagy 10-nél kevesebb

folytatása/

100 havonta járó közül

100 évente legalább 3-szor járó közül

100 évente legalább egyszer járó közül

100 nem A minta a lapjáró megoszközű 1 lása

2

2

5

16

10

11-100 könyv van

26

19

27

39

32

101-300 könyv van

18

28

37

27

28

301 és több könyv van

54

51

31

18

30

összesen:

100

100

100

100

100

Láthattuk, hogy

a minta az alapmegoszláshoz

kismértékű eltérést

képest

okoz. Kevéssel többször, de

ban nem eltérően járnak a nők szinházba. A KSH és a sajátunk

között

lévő minta különbség

nem

aktivitásvizsgálatai

legnagyobb - mint

jeleztük - a lakóhely szerint,az életkori adatok Egyértelmű, hogy a budapesti szinházba járás

mellett.

aktivitása

magasabb, mint a vidéki városoké, azonban a szinházzal delkező városok népessége megközeliti a szinházba járás

renté-

nyében a fővárosit, ahhoz közelebb is áll, mint a szinházzal nem rendelkező városoké. A z iskolai végzettség és a kulturális

index

differenciálja

legjobban a népesség szinházba járását és annak Más kultúra-fogyasztási

28

aktivitását.

kutatásokból tudjuk, hogy a képzett-

ség szintje a legdöntőbb

faktor.

A felsőfokú iskolát végzettek, illetve az ezzel

szorosan

összefüggő magas "kulturális index"-üek a gyakoribb színházlátogatókon

belül saját tényleges arányuknál

lényegesen

nagyobb számban fordulnak meg, mig a ritkán és nem járók között "alul reprezentáltak". Értelemszerűen

fordított a

helyzet a másik oldalon, az alacsony "kulturális ill. a 0 - 7 osztállyal jellemzett A

köztes kategóriák

index",

csoportokban.

is hibátlanul mutatják:a

és a kultúra fogyasztása hierarchikusan

képzettség

befolyásolja a szin-

házba járást. A z egyéb demográfiai faktorok - a családi állapot,

foglal-

kozás, életkor és jövedelem - tovább erősitik bennünk a kialakuló képet. A csaIádi élet által többnyire kevésbé látozott" /és fiatalabb/ hajadonok és nőtlenek ben, a házasok a mérsékeltebben

"kor-

intenziveb-

járók között dominánsan

sze-

repelnek . A z iskolai végzettség által többnyire lalkozás is a hierarchia részét

meghatározott

fog-

képezi. A z intenziven /ha-

vonta/ szinházba járók közel 2/3-a mintánkban foglalkozású, a nem járóknak viszont csak

"szellemi"

1/4-ét

adják.

A z élet kor alsó és felső sora és a köztük lévő kontinuitás érzékelteti, hogy a színházak felkeresése mint mint A

lehetőség a fiatalabb korcsoport okban

igény és

intenzivebb.

j övedé lemnél is látjuk, hogy a szinházlátogatás és ak-

tivitása erősen korrelál a saját jövedelem Fontos, hogy a minta alapmegoszlási sorát

növekedésével. is megnézzük az

adatok értelmezésénél, hogy érzékeljük, tényleges alatt vagy felett van-e egy-egy

arányuk

csoport.

Végül az iskolai végzettség és a kulturális index vessünk egy pillantást a saját

könyvvel rendelkezés

mellett táblá-

jára. Ez a változó jól jelzi a szinházba járás

meghatározott-

ságát, hiszen a havonta szinházba járók között

arányosan

1/9-ed eséllyel vesz részt akinek nincs vagy 10-nél

kevesebb 29

könyve van, és 8/9—del a 300 könyvnél többel

rendelkezők.

Vizsgáljuk meg, hogy aki különböző gyakorisággal szinházba

jár vagy nem jár, elmegy-e moziba, nézi-e a tv szinházi

közvetitését, hallgatja-e a rádióban közvetitett bokat, olvassa-e a sajtóban megjelenő szinházi

színdara-

kritikákat.

A moziba járás és szinházba járás között elég erős összefüggést találtunk. Ezt azért érezzük fontosnak

elöljáróban

hangsúlyozni, mert az adatok szemrevételezésekor első pillanatban meglepve tapasztaltuk, hogy a tv-ben szinházi

közve-

títés nézése és a rádióban a szinházi adás hallgatása nem mutat kiemelkedő összefüggést. A z adatok az értelmezhetőségi szint alatt mozognak. A szinházba nem járás és a tv-ben sem nézés között találtunk egy nem túl erős kapcsolatot, de a szinházba járás gyakorisága és a tv-ben való nézés gyakorisága között ezt az összefüggést megerősitő, kontrolláló kapcsolatra nem

leltünk.

A rádió esetében még a "nem fogyasztás"-ok sem térnek érdemlegessen el az alapsokaság

megoszlásától. /Lásd a 3.sz.

táblát ./ Mint

láthatjuk a moziba járás esetében következetesen vál-

tozik az eredeti alapsokaság és a gyakoriságok és a "nem járók"

egybeesnek.

VAlószinüsiti a levonható következtetést az a tény, hogy ha eltérő mértékben is, a mozi közönsége ugyanabban az irányban, azonos tendenciák mentén rétegződik, mig a tv és rádió egyenletesebben, az iskolától, kulturáltságtól bül szerzi közönségét, társadalmilag

függetleneb-

hierarchizálatlanabb.

Jelentősebb tehát a "járás", mint az, hogy a tv-közvetités szinház-e vagy más, illetve, hogy a rádió szinházt

"sugároz".

A "járás" mint aktivitás, a kimozdulás képességét és igényét is feltételezi. A tv és a rádió azonban fizikailag jelenlétet igényel csak. A befogadás aktivitást a

massmediák

passziv

igényel és

egyik alapvető problémáját éppen a film és a

szinházi közvetítések kapcsán szokták felemlegetni. Ezért is

30

1i Q. CO co cn r-i o -CO < CO 0)

CO r-4

00 1—1

•fi E l- N 0 -CO O CO 2 n E XI

CO

cn

11 +-• X) c •H -co CO ÜÍ ^ X) 1 1 C XI L 0 XI :0 > 0 :0 N

(M

O

CD i-l

CO LO

r—1 cn

Ö o 1—1 o o

f—l

i—l

CM

in

t i—1

CM

IT)

,-1

CM

CM <M

00 CM

i—I CM

cn CM

00 CM

(M

r—1

CO

o o

O O r—4

1—t

o o

o o

cn

r-s r-i

(—I

m

i—i

r-»

CM i—i

o

CO

cn CM

CD i—4

rv CO

o

CO

C—M1 r

CNJ r—1

00

CD

CM

in -co L -co •rCO x> N -co x c •H 0 N CO CO -0 a (0 a CO 4-o 0 N 0 CO -co CO 4-J :0 CO a o •M -co r-l •H N o E <

\

c CO XI 1 a?

\

CO I—I XI -co N 0

CO

r-i

11 PD C cn •H -CO CO QÍ -M -Q 1 1 C XI 10 XI :0 > 0 :0 N C\J HJL) i-> 4-> CO 1 L1 > 0 CCT)1 N 00 O 0 1- CO CO > 0 4-" CO CO N -0 X 4-> 0 1 i- CO C -CO X) o CD r-j-H C\J 4-« N 0 CD O X 4J E

00

ro

XI ro n 4J -co C X o c > «- H

ro -ro X r-)

u

CD

r-i o o

r-4

'Ol P 4J (i)

1 1 > 0 CCT11 N O 0 I- CO > 0 4-" coron -0 I p 11)^ 1 4- CO c -ro xí 0 r->H -K N CD 0 O X 4-» E 11 N 0 C CO N 0 D ® ® 1 E 1- N 0 -CO O CO z •!-> E XI

o o

1—1

^

r-1

XI XI o XI N X) i-CO CO0 -ro -ro 0 0 r-i 4E -> r-4 N 4-1 •i—i CO m c CO o c cn e 0 cn > 0 E 0 cn > 0 N 0 -co> CO-1 X -0 _l 0 - 0

o o

1—1

o o

1-1

••

c 0 CO 0 N CO 0 D

fogadhatjuk erős kétséggel, amikor a helyettesités, a helyettesíthetőség fogalmazódik Példa erre a Közművelődés /KSH "A televizióban

meg ezzel

kapcsolatban.

1978/ sugallta

szemlélet:

közvetitett színdarabokat

egy-egy

alkalommal több millióan nézik meg. A nézők jelentős részét a szinpadi művészet megismerése jából ez a lehetőség kielégiti. Korábbi

szempont-

reprezenta-

tív vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy 100 felnőtt lakos közül a televizióban

látott

23-nak teljes, 64-nek részben, 13-nak

előadás

egyáltalán

nem pótolja a szinházi előadáson való közvetlen

rész

vételt. Feltehetően legalább részben kielégit a szin házi közvetités, mivel a szinházba járó népesség az emiitett vizsgálat óta csökkent." A magunk részéről nem kivánunk elmélyülni ebbe az igen lé nyeges pszichológiai, szociológiai megközelítéseket kommunikációs

kérdésbe. Azonban adataink a helyettesités je

lenségét inkább cáfolni, mint megerősiteni Egyértelmű

igénylő

és erős kapcsolatot

látszanak.

találtunk a szinházról, e-

lőadásról szóló ismertetés, kritika olvasása és a szinházba járás közöt t: A havonta vagy többször

járók:

88 %-a

járók:

84 % - a

Az évente egy-két alkalommal járók:

76 %-a

A ritkábban és nem járók:

51 %-a

Az évente legalább háromszor

olvas az áIt ala olvasot t újságok valamelyikében a kérdéskör ről. A kérdés megfogalmazásánál tudatosan tágitottuk

ki a ha-*

tárt a kritikáról a szinházi élet egészére, általánosabb ér deklődés méréséhez kivántuk használni, erre az,adatok értei mezésénél figyelemmel kell lennünk.

32

i

II. A SZÍNHÁZBÉRLET A színházbérlet

KÉRDÉSEI

a szokásvizsgálat

egyik központi

jelen-

sége. Részint, mert a leghagyományosabb módon rögzíti a művészet viszonylagos gyakoriságát. Eredete jóval a szocialista tipusú szinház intézményének

kialakulása előtti korába

nyúlik vissza, hagyományos statushordozóból lassanként értéképitő intézmény, majd napjainkra újra problematikus köz lett. Birtoklásában már feltételeződik a szükségletek

esz-

kulturális

kielégítésének tervezése, előre való biztosí-

tása. Szokás-objektívé ló szerepe mellett azonban egyéb pozitív és negatív mozzanatok is szólnak mai

funkciójáról.

Többnyire egy /legfeljebb két/ színházhoz kötődve, annak törzsközönségét

alkotva ott a teljes évad kínálatát

tekint-

hetik át, tehát ők lesznek alanyai az adott szinház müsorstratégiájának, de intenzivebben élnek együtt a színházi műhellyel, vagy sehogy sem kapcsolódnak más színházakhoz, mert ilyen irányú szükségleteiket

kielégítettnek látják az

évi 5 - 7 előadás megtekintésével, s mert ez a kötöttség előbb-utóbb meg is határozza preferenciáikat /akár pozitív akár negatív értelemben/. /Pl. negatíve: átpártolnak

egy

másik színházhoz a következő évadban ./Szinházpolit i kai lag tekintve a bérletesek

tömege az a támasz, ami a folyama-

tos és zavartalan - magyarul: bukásmentes - szinházüzemet biztosítja: ami nem egyértelmű

jelenség.

A kulturális szocializáció folyamatában a bérlet két metszetben jelent pozitív tartalmú eszközt. A

tanulóifjúságnál

/18 év alatt is!/ és azoknál, akik szellemi szférában kednek mobilitásra /tehát egy-két re/, jóllehet

töre-

"lépcsővel" magasabb szint-

intézményesen szerzett műveltségük-tudásuk

eh-

hez még elegendő. /Pl. a korábban volt bérlete jelenleg nincs viszonylag magas arányszáma egy ilyen szellemi mobil

33

csoportról, múltjáról

vall./

E kiemelt szerep miatt, kérdőivünkben négy erre vonatkozó kérdés is szerepelt. Ezt a kérdéscsoportot házba járóknak figyelembe

csak a szin-

tettük fel. Eredményeinknél azt

mindenkor

vesszük.

A z emberek

igen sokféleképpen vélekednek a bérletről.

Hivei a jelenlegi jegyszerzési nehézségekre

hivatkoznak.

Számukra az e l s ő szempont a kedvenc egy vagy két a maga szinészgárdájával. Ezen kivül még a mellett szólhatnak a következők

szinház,

bérletvásárlás

is: nagycsaládosoknál

probléma odaadni valakinek a bérletet, ha tulajdonosa egy előadást

nem tud megnézni.

A szinház

nem egy-

szerelmeseinél,

akik úgyis majdnem mindent megnéznek előnyösebb egy vagy akár több bérletet

is venni. Végül azoknál, akik csak egy

színházzal rendelkező vidéki városban élnek, ahol ezért nincs túl nagy választási

lehetőségük, érdemes

bérletet

vásá rolni. A z ellenzők

táborát az jellemzi, hogy válogatni

a darabok, előadások

között, jobban szeretik

ot, mint a menüt. Valószinüleg nem szeretnek

akarnak

az b la cartehosszú

távon

előre tervezni, vagy körülményeik, munkájuk miatt nem nak. De ha valóban érdeklődnek egy előadás iránt, őket ban is sújtja a jegyszerzési probléma. így

tudjob-

előfordulhat,

hogy egy előadás közönsége olyan bérletesekből tevődik

ösz-

sze, akik "ha már úgyis van rá bérletem" alapon nézik meg a darabot, nem igazi érdeklődésből. A bérletet nál szempont

lehet az is - összefüggésben

nem vásárlók-

a választási i-

gényükkel - , hogy nem fogadják el a színházaknak azt a gyakorlatát, hogy a bérletben "árukapcsolást"

valósítanak

azaz 3-4 színvonalas mü mellé 1-2 gyengébb, általában koztató, zenés vígjátékot

meg, szóra-

kínálnak. Sőt előfordulhat, hogy

ez az arány "rosszabb", bizonyára sok bérlettulajdonos

örö-

mére. Ma úgy látszik, a színházaknak

még mindig gazdaságilag

szükséges előre biztosítani közönségüket. Mindebből 34

is

láthatjuk,

hogy mind a szinház, mind a néző szempontjából kérdéssel állunk

bonyolult

szemben.

Vizsgálatunk e részében a következő kérdésekre kerestük a választ: 1. Hány embernek van

bérlete?

2. Mennyi azoknak a száma, akiknek most nincs, de régebben volt

bérlete?

3. Hány megkérdezettnek nem volt soha bérlete? Továbbá a jelenlegi és a régebbi bérlettulajdonosoktól

meg-

tudakoltuk : 4. Hogyan jutott

bérlethez?

5. Megnéz vagy megnézett-e minden bérleti előadást? 6. Ha nem nézett meg valamilyen bérleti előadást: a/ milyen előadásról volt szó? b/ mi volt az oka, hogy nem ment el? Először abból az alapvető adatból kell kiindulnunk, hogy mintánk 54 %-a csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem jár szinházba. A szinházbérlet

kérdései iránt csak a szinházba-

járó 46 %-tól tudakozódtunk. Nézzük, kik tartoznak az emiitett 3 kategóriába: 1. Jelenleg nincs bérlete, de régebben volt a teljes minta 16 %-ának. Ha csak a szinházba járókat vesszük alapul, 33 %-uk tartozik

ide.

2. A teljes minta negyede sose vásárolt

bérletet,

de a szinházba járók 52 %-ának sem volt soha. 3. A vizsgálat

időpontjában a szinházzal

rendelkező

városi lakosság 6 %-ának van bérlete, a szinházba járóknak pedig 14 % - a

bérlettulajdonos.

Ezek az adatok azt mutatják tehát, hogy a bérlet nem terjedt el, vagy valamilyen okból nem vált be, hiszen a szinházba járó közönség több mint felének nem volt soha bérlete, 1/3-a pedig már nem vásárolja. Most nézzük meg az emiitett 9 bontásban, hogy kik tartoznak ebbe a 3 csoportba. 35

Nemek szerint Mint már tudjuk, valamivel több nő jár szinházba, mint férfi. A szinházba járó nők 38 %-ának volt régebben bérlete, mig a férfiaknál ez a szám csak 30

Ezzel

adatpár-

ral szemben viszont azt találjuk, hogy jelenleg a nők 12 %-a bérlettulajdonos, a férfiaknak pedig 15

%-a.

Bár nincsenek nagy eltérések, azt mindenképp

láthatjuk,

hogy ha a szinházba járásról nem is, de a bérlettel járó kötöttségről több nő volt kénytelen lemondani, mint

férfi,

valószinüleg a család, gyerekek, háztartás adta új megkötöttségek miatt. Ezt mutatja az is,

hogy a férfiak nagyobb

százalékának van ma bérlete. Életkor szerint x/ A KSH felmérése alapján ' a fiatalabb korosztályhoz tartozók inkább járnak szinházba, és bérletet is inkább vásárolnak. A z 50 év alattiak teszik ki a szinházlátogat ók 5/6-át, s a bérlettulajdonosok

7/8-át. Nézzük, hogy

támasztják

ezt alá a mi adataink? Eredetileg 6 korcsoportot állitottunk

fel, de egyszerűbb-

nek tünt ezt 3 korosztályra szükiteni: 60 éven felüli idősebbek; 40 és 60 közötti középkorúak; 40 év alatti

fiata-

labbak. Valóban jóval több fiatalabb jár szinházba, mint közép- és időskorú. Feltételezhetjük, hogyha a 10 éven felüli korcsoportot

is belevettük volna a mintánkba, a fiatal

szinházba járók száma még inkább megnövekedne. Gondoljunk csak a középiskolások bér let rendszerére . A bérlet tulajdonosoknál a helyzet hasonlóan alakul a KSH adataival. A különbség 1967-hez viszonyitva lassú

emelkedést

mutat. Davit a képen, ha figyelembe vesszük a tanuló korosztályok zömének /10-18 év/ mintánkból történő kizárását. A , KSH adataiból tudjuk, hogy a bérlettulajdonosok nuló! X/

36

Közművelődés 1972-76. /KSH

1978/

35

%

ta-

A 18 évnél idősebb kort reprezentáló mintánkban a 40 éven aluliak az összes bérlettulajdonosoknak a fele. A 60 éven felüliek a bérlettulajdonosok

11 % - a .

Családi állapot Kérdezetteink közül természetesen a házasok

rendelkeznek

jelenleg a legtöbb bérlettel /70 %/, ezt követi a hajadonok és nőtlenek csoportja /16 %/, azonban ez magában rejti, hogy a felnőtt népességnek ők adják az 5/6-át. Jelenleg van bérlete 100 házasra

6

100 hajadonra, nőtlenre

9

100 elváltra

5

100 özvegyre

4 bérlet

Régebben volt

jut.

bérlete

100 házasra

16

100 hajadonra, nőtlenre

20

100 elváltra

19

100 özvegyre

10

Mindkét táblánkban a házasok képviselik az átlagot. Lakóhely Megkérdezetteink budapesti vagy zömmel olyan vidéki városi lakosok, ahol van szinház. A bontásban erre a két csoportra osztottuk őket. Nézzük meg, hogy a bérlethez való viszonyuk hogyan változik? A vizsgálat időpontjában a fővárosi szinházba járók 10 % -ának, a vidékiek 21 %-ának van bérlete! Ezzel függ össze, hogy a vidékiek kevesebb százalékának nem volt soha

bérlete,

mint a budapestieknek. Ez alátámasztja a bevezetésben irt feltételezésünket, miszerint a csak egy szinházzal ző vidéki városok lakóinak jobban megéri bérletet hiszen egyébként

rendelkevásárolni,

is kevésbé válogathat az előadások

között.

37

Iskolai végzettség 100 bérlettulajdonos

közül /a népesség megoszlási

arányá-

hoz képest/ 0 - 7 osztályt 8

osztályt

végzett

középiskolát egyetmet

2

végzett

17

végzett

49

végzett

32

összesen:

100

Feltevésünk

szerint

a középiskolát

végzettek

magas százalékaránya a "felfelé törekvők" ama

viszonylag csoportját

képviseli, mely tudatos kulturálódási szándékból, ill. a megcélzott

társadalmi státushoz "illő" műveltségi szint

érésének vágyából tudatos önművelődés okán vásárol

el-

bérle-

tet . Mintánkban

egy 0 - 7 osztályos bérlettulajdonost

és kettőnek volt

régebben.

A szinházba változó gyakorisággal járók között lajdonos a 8 általános végzettségűek 9 % - a , a végzettek

16 % - a és az egyetemet

több alacsony

találtunk,

iskolázottságúnak

végzettek

bérlettu-

középiskolát

17 % - a . Dóval

nem volt soha sem bérlete:

akik 8 osztályt sem végeztek 88 % - b a n sohasem

vásároltak

bérletet, a másik póluson az egyetemet végzettek 41 % - a nem volt

sohasem

bérlettulajdonos.

A z alacsonyabban

iskolázottakat

bonyolult, de számukra nem ismert

többek között a nem bérletvásárlási

túl

procedura,

s az előre tervezni tudás hiánya vissza tartja a bérlettől. Foglalkozás

szerint

Adataink összefüggnek

az iskolai végzettséggel, hiszen

a fizikai dolgozóknak, akik kevésbé iskolázottak is csak 8 % - a bérlettulajdonos,

mig a szellemi foglalkozásúak

nya vezet 18 % - k a l . A szinházba járó vezető 16 % - a

38

bérletes.

ará-

értelmiségiek

A fizikai dolgozók azok, akiknek

leginkább nem volt soha

bérlete /68 %/ s régebben is kevesebben vettek /24 % / . 100 18 éven felüli bér lettulajdonos közül a vizsgált

városokban j elenleg

Vezet őj értelmiségi

27

Sze1lemi

35

Fizikai /iparban,

szolgáltatásban/

15

Háztartás beli

3

Tanú ló

2 18

Nyugdijas összesen:

100

Jövedelem A szinházba járás, a bérletvásárlás pénzbe kerül. Mennyire befolyásolja ez a különböző jövedelmi kategóriákba

tar-

t ozókat ? Adataink megoszlása azt mutatja, hogy a szinházba járás anyagi oldala is visszatartó erő a kisebb

jövedelműeknél.

Legkevésbé a nem kereső és alacsonyjövedelmüek,

legtöbbet

a legmagasabb jövedelműek járnak! Kik vesznek, ill. vettek közülük

bérletet?

A vizsgálat időpontjában bérlete van a nem kereső és alacsonyjövedelmüek 9 %-ának, a közepes jövedelműek gas 4300 Ft fölött keresők

15, a ma-

14 %-ának. Az 5600 Ft felettiek-

nél ez 22 % . 100 18 éven felüli bérlettulajdonos közül a vizsgált s okban:

váro-

je lenleg

Nincs jövedelme

3

Alacsony /1-1999 Ft/

5

Közepesen alacsony /2000-2999/

11

Közepes /3000-4299/

44

Közepesen magas /4300-5599/

16

Magas /5600 - és felett/

21

összesen:

100

39

Itt is feltűnik a közepes jövedelműek magas részvételi aránya: anyagi lehetőségeikhez képest "túlfogyasztanak": ők - mint az iskolai végzettség esetében is - az önmüvelők, kulturális mobilitásban résztvevők, a középréteg, melyre a bevezetőnkben

utaltunk.

Ismét meg kell jegyeznünk, hogy a foglalkozási és a jövedelmi adatok másképp alakulnak, ha 18 éven aluliaktól is tudakozódunk, hiszen a KSH 1976-os adatai szerint

100 bér-

letvásárló közül 35 nem kereső tanuló! Egyéb kulturálódási módok Elkészített

igénybevétele

kulturális indexünk azt mutatja, hogy a meg-

kérdezett jár-e és milyen gyakran moziba, hangversenyre vagy operába, múzeumba vagy kiállitásra, a tv és a rádió szinházi közvetitéseit

figyelemmel kiséri-e, olvas-e újság-

kritikát, könyveket stb. A "kultúrfogyasztás" lamennyi figyelembevételével állitottuk

mértékét va-

össze.

Feltételeztük, hogy minél magasabb szintet képvisel valaki, ez pozitiv korrelációban áll majd a szinházba

járás-

sal. Valójában a legtöbb szinházba járó,72 %-os arányuknak megfelelően, közepes "kultúrfogyasztó". Módosul-e a helyzet a bérletvásárlásnál? Annyiban igen, hogy a "legkulturáltabbak" 13 %-a,

és utána a még magas szinten állók 8 %-ának

van ma bérlete. A legkisebb kulturálisindexet

mutatóknak

lényegében nincs bérlete. A közepesek nem térnek el az átlagt ól. Mintánkban a Magas "kultúra fogyasztók" aránya 14 % , és 12 %-nak van bérlete. Közepes "kultúra fogyasztók" aránya 72 % és 6 %-nak van bérlete. A z alacsony "kultúra fogyasztók" aránya 14 % , és 1 %-nak van bérlete.

40

Régebben volt bérlete:

magas

30 %-nak

közepes

16 %-nak

alacsony

3 %-nak

Ez a "kultúra fogyasztáshoz"

kapcsolódó fiatalkori szo-

cializáció tartósságáról árulkodik és egyben a kulturálódási szokások lassú ós mérsékelt változására 100 18 éven felüli közül a vizsgált

utal.

bérlettulajdonos

városokban

magas "kultúra fogyasztó"

27

közepes "kultúra fogyasztó"

70

alacsony "kultúra fogyasztó"

3

Könyvek száma Végezetül a bérlet kérdését megnéztük a könyvállomány nagysága szerint is, amely összefügg az előző kulturális indexsze1. A kapott eredmények megintcsak logikusan kapcsolódnak az előzőekhez, kis módosulással. A könyvek száma - mint várható volt - pozitiv korrelációt mutat a bérletek

számával:

leginkább a 300-nál több könyvvel rendelkezők járnak szinházba, őket a 100 és 300 könyvvel rendelkezők

követik.

Az 50 könyvnél kevesebbel rendelkezők /az alsó negyed/ nem vesznek bérletet. A 100 és 300 könyvvel

rendelkezőknek

átlagos mértékben van színházbérletük /6 %/. E fölötti könyvvel rendelkezők kétszer annyian vásárolnak jelenleg

bérle-

tet . Az eddigiekben tehát megvizsgáltuk a bérlettel

rendelke-

zést a múltban és a jelenben. A következő ehhez kapcsolódó kérdésünk az volt, hogyan jutott

bérlethez?

Erre a kérdésre az a 221 ember válaszolt, akiknek van vagy régebben volt

bérlete.

41

1. Szinháznál vásárolta:

32 %

2. Munkahelyén

vásárolta:

39 %

3. Munkahelyén

kapta:

8 % 21 %

4. Egyéb módon:

100

összesen:

%

Tehát a legtöbb bérletet a munkahelyen szerezték, s csak 1/3 részük vásárolta szinháznál. Még kisebb lenne ez utóbbi arány, ha a középiskolás korosztályt

is belevennénk, akik

túlnyomó részben ugyancsak a munkahelyükön, az iskolában jutnak bérlethez. Arról nincsenek részletes adataink, hogy egyéb módon hogyan jutottak bérlethez. /Ide

tartozhatnak

azok, akik ajándékba kapták valakitől stb./ Feltettük a volt és a jelenlegi bérlettulajdonosoknak a kérdést is, hogy: Megnéz vagy megnézett-e minden

azt

bérleti

előadást? Sokan panaszkodnak ugyanis amiatt, hogy azért nehéz jegyhez jutni, mert a bérlettulajdonosok

töltik meg a nézőteret,

illetve sok esetben mégsem töltik meg, nem mennek el az előadásra, üresek a széksorok, jegy Nézzük, hogyan használják

mégsincs.

ki bérletüket

tulajdonosaik?

1. Minden előadást megnéz

67 %

2. Nem néz meg mindent

33 %

Tehát 2/3 részük mindent megnéz, az 1/3 rész pedig 1-2 vagy több bérleti előadást

is kihagy.

A bérlettel kapcsolatos informálódásunk utolsó kérdése az előadás "kihagyás" okait

42

kutatta.

A kihagyás főbb okai sorrendben: 1. Nem ért rá abban az időben 2. Nem érdekelte a darab 3. Már látta a darabot 4 . Lebeszélték

róla /kritika

is!/

5. Más ment el a bérlettel. Ugy tűnik téves volt az az elképzelés,miszerint,a "átruházhatósága"

csábitó lehet a bérletvásárlásnál, vagy

legalább is nem annyira, hogy a kihagyás okainak ben

mint

bérlet

lehetőség az 5-ik helynél előbbre

sorrendjé-

kerüljön.

összefoglalás A z 1967-es vizsgálat 4,8 % - b a n állapította meg a bérlettel rendelkezők számát a vizsgált lunk megállapított

településeken. A z álta-

6 %-ot becsléssel kiegészítettük a 10-18

éves korcsoporttal és úgy találtuk, hogy 7-7,5 százalékra tehetjük jelenleg a számukat. Ez az emelkedés elég nagy mértékű és egyértelműen utal arra, hogy jobb a szervezés és a kínálat, mint

12 évvel

korábban.

A különböző demográfiai bontásokban

tendencia

megfordulást

nem találtunk, továbbra is a vidékiek, a magasabb

iskolai

végzettségűek, a szellemi dolgozók vásárolnak nagyobb arányban bérletet és erős korrelációt lis formák

találunk az egyéb

kulturá-

fogyasztásával.

43

III. SZÍNHÁZAK KÖZÖNSÉGE A Függelékben /Kérdőiv/ közöljük a magyarországi szinházak listáját /17. kérdés/ és kérdésünk alapsorait, melyből kiderült, hogy Budapest és a szinházzal rendelkező vidéki városok felnőtt népessége együttesen milyen arányban jár rendszeresen, fordult elő egyáltalán és nem volt soha az egyes

szinházakban.

Kiegészítjük a kapott sorrendet /Statisztikai Évkönyv 1977. KSH

az 1977-es KSH adatokkal

1978/.

Tekintsünk végig a szinházakon, ismerkedjünk

közönségük

demográfiai összetevőivel, aztán figyeljük meg mit mutatnak ezek az adatok a budapesti és vidéki szinházak csoportosításában.

44

kettős

A 10 leggyakrabban /rendszeresen/ látogatott

budapesti

szinház sorrendje /24 szinházból/

4. sz. tábla

Melyikbe Melyikbe jár rend- járt egyáltaIán szeresen

Leqkevésbé nem Tat ogatott szinház sorrend

Lát oga- Befogatók dó készáma pesség szerint 1977

1977

Vigszinhéz

1

7

1

3

3

Madách

2

9

3

6

5

Erkel

3

5

5

1

1

Opera

4

3

4

3

2

Nemzet i

5

1

2

7

7

Pesti Szinház

6

14*/

10

11

9

Madách Kamara

7

11

9

13

12

Operett

8

4

6

5

4

József Attila

9

6

8

8

6

10

2

7

10

11

Vidám

A 10-nél magasabb számok azért szerepelnek, mert a vidéki megkérdezettek az országos sorrendben gondolkoznak, mivel saját városuk szinházát is beszámitják a látogatottsági sorrendbe.

45

Láthattuk, hogy azok a budapesti szinházak, amelyekbe a nézők rendszeresen járnak^eltérnek sorrendben azoktól, ahol az életükben már megfordultak. Olyan "hires", a fővárost is reprezentáló helyek, mint. a Nemzeti, az Operett vagy a Vidám Színpad, nevezetesség legükkel, mint "megfordulási" hely, lényegesen

jel-

előkelőbb

helyezést érnek el, mint a saját közönséget is kiépitő Vigszinház vagy Madách Szinház. A z Opera és az Erkel Szinház közönsége, mint a későbbiekben

látni fogjuk, stabil helye-

zését a sajátos műfajnak is köszönheti. A statisztikai

for-

rásból származó adatok kismértékű eltérései /látogatások valós száma/ magyarázható azzal, hogy a többi város és a községek népességét, valamint a 18 év alatti

korstruktúrát

is felöleli. A sorrendek értelmezéséhez szükségesnek

érez-

tük, hogy a befogadó képesség sorrendjét is megadjuk, mivel az ismert jegy-vásárlási nehézségek is befolyásolják a szinház megválasztását. Azért sem tekinthetjük a sorrend

kiala-

kulását függetlennek a befogadóképességtől, mert az összes budapesti szinházat figyelembe véve az első tiz szinház magába foglalja a legmagasabb férőhely-szám azonos sorrendjét. A látogatottsági sorrend viszonylag

pontos

értékhierar-

chia: a szinházba járók pontosan tudják értékelni az egyes szinházak működését, játékszinvonalát , darabválasztékát. Ez arra mutat, hogy - szemben az 1967-es vizsgálattal - jóval erősebb a tudatos értékszelekció,

legalábbis a szinházba

járók tudatában: esztétikai Ítéletük a valóságos tényeket tükrözi, látogatásaik, ha nem is állnak ezzel az Ítélettel egyenes arányban, de arra épülnek. /Vidékiek esetében: tudják, hol van a legjobb szinház, de helyi kötöttségük csak ritkán jutnak el oda.../ Az értéktudat

miatt

fejlődése fon-

tos tény: az esztétikai kultúra terjedését jelzi, s egyben nehezebb "versenyfeltételeket"

kinál a szinházak számára.

A közönség naprakész értékeléssel "tudja" melyik szinház javul, illetve romlik, hol találhat egyenletes

teljesít-

ményt. A korábban tapasztalt ad hoc választással szemben 46

itt már tudatosabb preferenciának

lehetünk

Ha az első 5 vidéki szinház sorrendjét

tanúi.

tekintjük, úgy

amit a látogatások számáról, a befogadóképességről mondtunk, itt is fennáll. A szinházba járási sorrendeket a település nagysága is befolyásolja. /Lásd 5. sz. tábla./ Vizsgáljuk meg néhány budapesti szinház közönségét a fontosabb demográfiai változók szerint, mindenekelőtt a szinházba járás gyakoriságénak

alapján.

A havonta járók és az évente többször mint háromszor a szinházakat

felkeresőket

összevontuk és a "rendszeresen jár"

az egyes szinházakba vagy csak az életében "már volt ott" két csoportjában nézzük meg, hogy a látogatási sorrend hogyan alakul /%-ban

megadva/.

/A sort a Thália Szinházzal bővitettük, a kamara színházakat és az Erkel Színházat azonban kivettük az elemzésből./

47

A

rendszeresen látogatott első 5 vidéki szinház sorrendj e

5. sz. tábla Melyikbe Melyikbe Legkejár rend- járt e- vésbé szeresen gyáltanem lálán togatott szinház s orrend

Lát ogatás ok száma szerin t

1977 Miskolci Szinház

1

Pécsi Szinház

2

Szegedi Szinház

3

Debreceni Szinház

5

Kecskeméti Szinház

6

48

6

A szinh. bef ogadóképessége szerinti sorrend 1977

4

4

4

3

8

8

1

3

1

5

6

8

6

4

5

2

5

3

1

A szinházba járás gyakorisága 8 fővárosi szinháznál

6. sz. tábla /%-ban/ Rendszeresen járók

Egyált alán járt

Évi 3 alkalomná1 gyakrabban jár színházba

Évi 3 al- Havont a kalomnál jár gyakrabban jár szinházszínházba ba

Nem járt

Legalább 3 alkalommal évent e szinházba megy

1-2szer megy szinházba

Vígszínház

41

31

26

28

41

Madách Szinház

39

31

29

31

44

Opera

23

42

34

36

55

Nemzet i Szinház

22

50

27

28

47

Dózsef Att ila Szinház

16

39

44

46

58

Operett Szinház

16

41

32

44

50

Thália Szinház

13

39

48

47

74

Vidám Színpad

13

42

46

44

54

A sorrend változatlan maradása a rendszeresen a szinházat megkeresők között olyan erős, hogy még akkor sem mozdul, ha csak a legmagasabb "színházi fogyasztók" csoportját

vizsgál-

juk. Ez ismét arra mutat, hogy nemcsak kialakult, de meg is merevedett a közönség tudatában az egyes színházak

teljesít-

ményét minősítő értékhierarchia. Ennek pozitív szerepét már 49

emiitettük, negativuma viszont, hogy az újonnan

felfutó

együttesek, újjászervezett és művészi minőségben minőségileg jobbat produkáló szinházak hosszú időn át az "élközönséget" vonzzák, a korábban kialakult zervatív jellegű, s fékezi igazi

"értékbesorolás"

kon-

közönségkapcsolataikat,

/Mint pl, az új Nemzeti Szinház esetében. Aminek

empirikus

adataira a felmérés elkészítésekor még nem tudtunk

rákér-

dezni,/ A színházakat gyakran /több mint 3 alkalommal évente/ meglátogatóknak 41 % - a tehát, mint láttuk, rendszeresen jár a Vígszínházba és ha a "havonta jár" csoportot ban jár oda

nézzük 50 % -

rendszeresen.

A z "egyáltalán" megfordult a színházakban

kategóriánál

viszont azt tapasztaltuk, hogy a gyakoriság

növekedéssel

nem emelkedik, sőt két kivételtől eltekintve éppen elég jelentősen csökken a %-os arány. Pl. a Vígszínház esetében a havonta járók 24 % - a előfordul, de nem megy évente legalább egyszer el, az évi legalább háromszor járók 37 %-a és akik csak 1-2-szer mennek el szinházba évente,48 % - b a n a Vígszínházba

is megfordultak.

Ha figyelembe vesszük azt az információt, amelyet a tábla "nem jár"

adataiból nyerünk, bizonyítottnak

tekinthet-

jük, hogy pl. a Vígszínház foglalja el a szinházba járók között a rangsor első helyét. Minél szenvedélyesebben

jár

valaki szinházba, mentül jobban beépül életébe, annál valószínűbb, hogy a jegy vásárlásánál preferálja a Vígszínházát. Ez a megállapítás azonban csak a nagyobb csoportra

jellemző

- a közönség "éllovasaira", tehát a szinházi stilus változásaira is érzékeny, újat kereső hányadára nem sikerült

rá-

kérdezni . A havonta szinházba járóknak budapesti és vidéki megoszlása lényeges különbséget

nem mutat. Ezért a Vígszínház

és a Madách Szinház esetében feltételezzük, hogy a budapesti intenziven szinházba járók mellett a színházrajongó vidé-

50

kiek is szép számmal találhatók a nézőtér soraiban. A "Rendszeresen jár" budapesti szinházba vidéki már csak 1 %-on belüli arányban

található.

A "Oárt már" a vidékiek közül valamelyik fővárosi színházban? Nemzeti Szinházban

15

Operában

13

Madách

12

Szinházban

Vigszinházban

11

Vidám Szinpadon

10

Operett

Szinházban

8

Dózsef Attila Szinházban

5

Thália Szinházban

4

% % % % % % % %

A vizsgálódásba bevont kilenc budapesti szinház rendszeresen eljáró közönségét

iskolai végzettségük szerint

portosítva úgy találtuk, hogy a 0 - 7 osztályt

cso-

végzetteknek

egyik szinházba sem jár 1-2 %-nál nagyobb hányada.

51

A z egyes színházakat

látogatók aránya

iskolai végzettség szerint

7. sz. tábla

Iskolai végzettség Szinház 8. osztály

Közép

Felső

Nemzeti Szinház

5

8

19

Madách Szinház

6

18

35

Thália Szinház

4

3

11

Oózsef Attila Szinház

5

9

5

Vidám Szinpad

4

6

7

Vigszinház

6

19

35

Opera

3

9

20

Operett

9

7

4

52

Az egyes színházakat látogató közönségből 100 rendszeresen járó néző iskolai végzettség szé rint i megoszlása

8. sz. tábla

/%-ban/ 0-7 osztályt v

é

8. ált.

g

z

közép felső isko- iskolát lát e

t

összesen

t

Nemzeti Szinház

3

21

35

41

100

Madách Szinház

1

14

43

42

100

Thália Szinház

5

31

21

43

100

József Attila

2

30

50

18

100

Vidám Szinpad

5

32

40

23

100

Vigszinház

3

14

17

39

100

Opera

3

14

40

43

100

Operet t

4

47

38

11

100

53

Láthattuk, hogy az egyes színházaknak - két irányból is megfigyelve - elég jellegezetesen eltérő alapján bártan karakteresnek jelenlevő

egyéb

ismereteink

is nevezhető, a rendszeresen

közönsége.

A Nemzetinek, Madáchnak, Vignek, Operának felfelé ivelő, és a 0 - 7 osztályt végzettek elhagyásával az Operettnek

is.

A József Attilának és a Vidám Szinpadnak jól értelmezhető a "közép" vgézettségüeket csúcsositó

közönsége.

Fontos felhivnunk a figyelmet, hogy a közönség

ilyetén

való strukturálódása hosszabb folyamat eredményeként

megy

végbe és a szinház egész művészeti koncepcióján túl döntően a tradiciók hatnak szelektáló

érvénnyel.

A z életkori bontások képe megegyezik az iskolai végzettséggel. Kevésbé meredekek a görbék és laposabbak a csúcsok, mikor a foglalkozás szerint választjuk szét a vizsgált házak

szin-

közönségét.

Térjünk vissza a szinházak teljes listájához és különitsük el budapesti és vidéki szinházak csoportjára. A meghatározott népesség 46 %-a jár szinházba legalább évi egy alkalommal, ennek 12 %-a

még nem volt egyáltalán

budapesti

szinházban. /Később láthatjuk, hogy ezek mind a vidékiek közül kerültek ki!/ Ez:a havonta szinházba járók az évente legalább 3-szor járók

8 %-a

az évente egyszer-kétszer járók

20 % - a

nem volt budapesti

54

9 %-a

szinházban.

1

9. sz. tábla /%-ban/ A havonta

s z i n h á z b a évente 3x

évente 1x2

járnak 1 - 5

szinházban volt Budapesten

5

8

9

szinházban volt Budapesten

5

14

9

11 - 15 szinházban volt Budapest en

11

11

9

16 - 20 szinházban volt Budapesten

4

4

6 - 1 0

/Két válaszolónk állitotta, hogy az összes budapesti színházban járt és ezek vidékiek

voltak./

A szinházba legalább évi egy alkalommal járók 44 % - a nem járt vidéki szinházban. Ez:a havonta szinházba járók

38 %-a

az évente legalább háromszor járók

47 % - a

az évente járók

46 % - a .

egyszer-kétszer .

55

10. sz. tábla
1 szinházban vidéken

volt

2 szinházban vidéken

volt

3 szinházban vidéken

volt

4 - 5 szinházban volt vidéken

10

11

11

5

6

1

1

3

1

1

1

6 - 1 0 szinházban volt vidéken

/Itt

1

is két válaszolónk

szinház-

voltak./

budapestiek 49 % - a járt budapesti szinházban, ez azt

jelenti, hogy minden budapesti szinházba városának valamelyik szinházában. Azt az évente legalább egyszer szinházat vagy több szinházban

56

1

1

mondta, hogy minden vidéki

ban járt már és ezek is vidékiek A

Évente legalább egyszer járók

járt.

járó

megfordult

is megtudhattuk, hogy felkeresők 92 % - a 6

11. sz. tábla /%-ban/ 1-5

6-10

11-15

Budapesti szinházat

összesen

N

16-22

?"\ jart

felkeresők

Budapesti szinházban járt

8

35

45

12

48

13

3

1

100

Vidéki szinházban járt

A vidéki szinházba járóknak 35 %-a nem volt

35

100

budapesti

szinházban. Nézzük meg, hogy forditva mi a helyzet, a vidéki színházakat milyen arányban és mértékben keresik meg a fővárosiak és a vidékiek. A budapesti szinházba járók 65 %-a nem járt még vidéki szinházban, és 5 %-a

a vidéki

szinházba járóknak is csak a

fővárosi szinházakat

látogatta.

12. sz. tábla A-ban/ 1

2

3

4-5

6-10

Nem járt

Vidéki szinházban járt Budapesti szinházba járó Vidéki szinházba járó

17

9

5

3

1

65

57

24

7

4

3

5

57

Láthatjuk, hogy a vidékiek több mint fele csak egy vidéki szinházban volt, ez kizárólag a lakóhelyén lévő szinházat jelenti és negyede még egy szinházban volt, ez gyakran szabadtéri játékon való részvételt jelent, és itt Szeged volt a leggyakrabban meglátogatott

hely.

A budapesti és a vidéki szinházakat

a népesség

arányában

látogatják a férfiak és nők. Különbség inkább a gyakoriságban szinházakat

jelentkezik. A

budapesti

felkereső nők aránya még kevésbé mutatja, a vi-

déki szinházak közönségén már élesebben jelentkezik, hogy a kevesebb szinházat

látogatóknál a nők, a több szinházat

lá-

togatóknál a férfiak száma domináns. A vidéki szinházba járó közönség női résztvevői 37 %-ban látogatnak meg egynél több szinházat, mig a férfiak 52 % ban. A háromnál több szinházat 2/3-ra A z

látogatóknál az arány

1/3-

növekszik.

életkor bontás megerősiti, hogy az életkor

növekedé-

sével és csökkenésével változik a szinházba járási kedv. A 70 év felettiek csoportjától a 18-29 évesekig haladva, egyegy szinházban nagyobb és nagyobb arányban fordultak meg a korcsoportok. Természetesen

az a tény, hogy egy hosszabb

életpálya több alkalmat teremt arra, hogy több szinházba is eljusson az egyes néző, jelentkezik a számokban. Azonban az tűnik fel, hogy a középkorúak jártak a legtöbb helyen, aztán a fiatalok és az idősek /70 év felettiek/ jóval kisebb számban. A budapesti

szinházba járóknál kiegyenlítettebb a kép. A

3 vagy több vidéki színházlátogatásnál a fiatalok jobban leszakadnak és 70 év felettit nem is találtunk a mintánkban.

58

3 vagy több vidéki szinházban megfordult a színházlátogatók 70 év feletti részének

0 %-a

60-69 év közötti részének

14 %-a

50-59 év közötti részének

30 %-a

40-49 év közötti részének

25 %-a

30-39 év közötti részének

15 %-a

18-29 év közötti részének

10 %-a

Ez azt jelenti, hogy a 3 - vagy több vidéki szinházban megfordultak 6 %-a

60-69 év közötti

27 %-a

50-59 év között

29 %-a

40-49 év között

23 %-a

30-39 év között

15 %-a

18-29 év között

Ugyanezt az arányt nézzük 10 vagy több budapesti szinházná 1: 3 %

70 év feletti

8 %

60-69 éves

21 %

50-59 éves

20 %

40-49 éves

27 %

30-39 éves

21 %

18-29 éves

A szinházba járást és igy értelemszerűen a szinházak togatásának, az előfordulásoknak gyakoriságát

lá-

legjobban az

iskolai végzettség határozza meg.

59

A

budapesti szinházba végze ttség

járók,iskolai

szerint

13. sz. tábla . /%-ban/ 1-5

6-10

11-15

16-22

összesen

szinházban voltak 0 - 7 osztályt végzett

52

32

16

8 osztályt végzett

30

34

28

8

100

középiskolát végzett

23

34

35

8

100

felsőfokú végzett

19

23

42

16

100

iskolát

100

A középső érték a 0 - 7 osztályt végzett szinházba

járók-

nál 1-5 szinháznál van, a 8 osztályt és középiskolát

vég-

zetteknél a 6-10 szinház közötti területnél, a felsőfokú iskolai végzetteknél a 11-15 szinház "cellájában" tó.

60

találha-

A vidéki szinházakat

látogató szinházba járók, iskolai

végzettség

szerint

14. sz. tábla /%-ban/ 1

2

3 vagy több

összesen

szi nházban voltak 0 - 7 osztályt

8 osztályt

végzett

középiskolát

felsőfokú végzet t

Tehát

végzett

végzett

iskolát

81

13

6

100

68

21

11

100

61

23

16

100

33

36

31

100

minél magasabb iskolai végzettségű valaki, annál

nagyobb a valószínűsége, hogy meglátogat egyáltalán szinházat

és ugyanigy nő a meglátogatott vidéki

vidéki

szinházak

száma. Végezetül megnéztük, hogy a "Kulturális mely mint az előzőekből tudjuk az iskolai

fogyasztás", végzettséggel

szorosan együtt változik, hogyan csoportosítja járókat a meglátogatott

szinházak

a szinházba

tekintetében.

61

A

budapesti színházakat

látogatók a "Kulturális

index"

szerint

15. sz. tábla A-ban/

alacsony

1-5

6-10

41

35

18

6

100

25

33

35

7

100

23

25

36

16

100

11-16

16-22

szinházban járt

szinten

fogyasztják a kulturális

java-

kat közepes szinten fogyasztják a kulturális

java-

kat magas szinten fogyasztják kulturális kat

62

a java-

A vidéki színházakat

látogatók a kulturális

index szerint

16. sz. tábla /%-ban/

Kulturális

index

vagy több 3 szinházban járt

össze-

1

2

alacs ony

80

20

-

100

közepes

55

25

20

100

magas

52

29

19

100

A Budapesten szinházba

járó alacsony

kulturális

sen

indexüek

csoportja átlagosan 6 - 7 , a közepes indexüek 9-10, a magas szinten állók A vidéken

11-16 közötti szinházban fordultak

lévő színházak

meg.

közül átlagosan /bár jól

ható az eltérés és annak iránya/ egyet

lát-

látogat minden

"kul-

turális index" csoport.

63

IV. SZÍNÉSZEK - SZERZŐK - RENDEZŐK A színházba járási szokásokról sokat árul el a színészekre, szerzőkre és rendezőkre vonatkozó kérdések

eredmé-

nye . Kérdőivünkben hat ilyen kérdés szerepel: 19.

Mondjon olyan színészeket, akiket ön különösen szeret?

19/a.

Van-e olyan színész, akit

igyekszik minden szerepé-

ben megnézni? 20.

Említsen olyan szerzőket, akiknek a darabjait vesen

20/a.

megnézi!

Van-e olyan szerző, akinek igyekszik minden darabját

21.

szí-

megnézni?

Tudna olyan rendezőket

mondani, akiknek

szívesen

megnézi a rendezéseit? 21/a.

És van-e olyan rendező, akinek igyekszik rendezését

A

minden

megnézni?

legnagyobb vonzerő a szinházban a felmérés

tanúsága

szerint: a szinész. 2 0 4 színészre adták le voksukat a né' i zők, összesen

1400-at / 1 9 . kérdés/ /Az ily módon összeál-

ló népszerűségi lista hasonlít a kívánságműsorokban

leggyak-

rabban kért művészek sorrendjével./ A lista élén Ruttkai Éva áll /100/. Őt követi Darvas Iván /84/, Bessenyei Ferenc / 7 2 / , Sinkovits Imre /71/, Huszti Péter /70/, majd jóval kevesebb szavazattal következnek a többiek. Észrevehető, hogy a népszerűség egyenes arányban áll a szinész szereplésének gyakoriságával, ide értve elsősorban a televizió > műsorait, ahol a listavezetők csaknem naponta láthatók, a nézők pedig általában nap mint nap nézik a televíziót, mig szinházba azok is kevesebbet járnak, akik rendszeres színházlátogatók . 64

A kétszer vagy egyszer emiitettek részben újabban

keve-

sebbet szereplők, részben pedig nevük a néző utolsó kiemelkedő szinházi vagy televiziós élménye kapcsán merül fel. Figyelemre méltó, hogy a vidéki szinészek nagy hányada szerepel a kétszer vagy egyszer emiitettek között, mégpedig a helyi közönség emlitése folytán, akik számukat

tekintve az

országos mintának csak kis részét teszik ki. Meg kell még jegyezni, hogy a vidéken foglalkoztatott

szinészek

kevesebbnek van alkalma televiziós produkcióban

közül

részt ven-

ni. A 19/a.kérdésre adott válaszok szerint jóval kevesebb szinész kedvéért megy a néző szinházba, mint ahányat általában kiemelkedőnek tart. Az élmezőny szinte azonos az előzőével, ezúttal viszont mindössze 74 név szerepel és 260 az összes emlités száma. A kérdés tulajdonképpen jóval inkább kötődik a reális viszonyokhoz, mint az előző, ezért is eshet ki olyan kedvencek neve, akik egyszerűen

földraj-

zi távolság /más vidéki társulat, fővárosi társulat/ miatt csak a televízióban hozzáférhetők. Inkább szerepelnek itt a helybeli szinházban

játszók.

A szerző /20. kérdés/ - úgy látszik - vonzerőben csak a szinész után következik. 70 szerzőt sorolnak fel a válaszadók. /362 néző ad egyáltalán választ./ A legnépszerűbb ezek szerint: Shakespeare /53/, Örkény /23^, Sütő /17/ stb. /Lásd Függelék

5.

sz. melléklet./ Látjuk, színpadon gyak-

ran előadott szerzőkről van szó: nehéz megállapítani, vajon a tetszési fok, a szokás vagy az illendőség teszi az első helyre Shakespeare-t. Megintcsak fogyatkozik a létszám a 20/a, válaszaiban, azonban itt valamelyest jobban igazolódik a többi válaszból is kirajzolódó valóságos igény. Kálmán Imre sokkal előbbre kerü1, helyezését tekintve, mint az előző kérdésben és vele együtt a zenés játék, az operett egyéb szerzői is: Lehár Ferenc, Fényes Szabolcs, Huszka 3enő, a műfaj

legkedveltebb

képviselői. 65

A kérdések sorrendjével eszerint

megegyezik a vonzási

sorrend: a népszerűségi listán összesen 51 rendező kap helyet. A z élmezőny igy alakul:, Várkonyi Zoltán /39/, Kazimir Károly /2l/ f Szinetár Miklós /2l/. /Nem tekintjük teljesen véletlennek Várkonyi Zoltán kiugró pontszámát, egyébként is nagy népszerűségéhez nyilván hozzájárult az a tény is, hogy éppen a kérdezés időpontja előtt pár nappal hunyt el./ Azok a rendezők, akiknek minden rendezését

megnézné a

színházlátogató, csak 23-an vannak. Kissé változott

is a

felállás: a 3. helyre Zsurzs Éva került, feltehetőleg

si-

keres televiziós sorozatai miatt, amelyekkel nézőszám szempontjából aligha vetekedhetnek a legszinvonalasabb

szinházi

előadások. A z összes emlités

itt 34, tehát újabb

tés, hogy a szinházba járást

nem elsősorban a rendező ne-

ve, személye

megerősí-

szabályozza.

Tanulságos, hogy a válaszok hogyan oszlanak meg a kulturális index, a szinházba járás gyakorisága és a főbb demográfiai változók

szerint.

A kulturális index növekedésével venc szinészüket, szerzőjüket

egyenesen arányos a ked-

emiitők

száma.

19. kérdés kedvenc szinészt

20. kérdés kedvenc szerzőt

e m 1 i t magas "kultúra fogyasztók"

79 %

53 %

közepes "kultúra fogyasztók"

43 %

21 %

alacsony "kultúra fogyasztók"

12 %

3 %

A z adatok egyben rávilágítanak, hogy a "szerzők"

emlitése

minden csoportosított adatban alacsonyabb, mint a "szinészek" megnevezése, a mérték azonban jelentősen módosul és fentről lefelé haladva erősödik, amely az ismeret fokára vall. Ha a "magas kultúra fogyasztókhoz" 66

nehézségi

hozzáadjuk

azt a 19 %-ot, akik nem járnak szinházba és nem tettük fel a kérdést, akkor az derül ki, hogy szinészt mindenki tud emliteni, szerzőt a 3/4-ük. A rendezőkről emlitést - néhány esettől eltekintve - a magas "kulturális index"-el rendelkezők csoportjától kap* tunk. "Alacsony" csoportbelitől egyet sem. Nézzük meg, hogy az iskolai végzettség, ami szoros összefüggést mutat a kulturálódás minden formájával, az ismeretekkel, hogyan bontja a "szinész-szerző-rendező"

említése-

ket .

17. sz. tábla

Iskolai végzet tség

A-ban/ /19 . k ./ /19/a.k./ /20.k./

/20/a.k./ /21. k./

Kedvenc Szinészt, Kedvenc szinészt akit min- sze rzőt den sze- emlit emlit repben szívesen megnéz, említ

Szerzőt, akinek minden darabjót megnézi, emlit

Kedvenc rendezőt emlit

0 - 7 osztályt /16 %/

14

6

3

4

1

8 általánost /35 % /

34

17

13

12

3

középiskolá t /33 % /

54

23

30

21

3

73

23

50

26

5

főiskolát, egyet emet végzet t /16 %/

.

A z emliteni tudás tovább erősiti azt, hogy a színházról, alkotott képben a szinész-szerző-rendező sorrend

minden

csoportosításban megtalálható, mértéke, szóródása sorban haladva növekszik.

»

67

A Lakóhely szerint az előbbi összefüggés jelentkezik, azonban a különbségek következetességük sen

ellenére is lényege-

mérsékeltebbek.

18. sz. tábla /%-ban/

Lakóhely

Szinészt, Kedvenc Kedvenc szinészt akit min- sze rzőt emlit den sze- emlit repben megnez, emlit

Szerzőt, Kedvenc akinek rendezőt emlit minden darabját megnez, emlit

Budapest /62 % / Vidéki város ok /38 % /

47

19

26

18

3

39

16

18

13

3

A z életkori bontások is megerősitik ezt a képet. A 18-39 éves korosztály emlit mindenütt a legmagasabb számban, és a sorrend sehol sem változik meg. A kor növekedésével egyenletesen csökken az emlitések száma. 70 év felettieknél ez ugrásszerűen és minden kérdésnél csökken. /Kedvenc

szinészt

is csak 14 % - u k emlit./ Minden ismeret- és véleménykérdés, különösen annak

aktivitása /emlités, megfogalmazás, megne-

vezés/, mindaz ami iskolától, foglalkozástól,

társadalmi

státusztól függ / a férfiaknál ér el magasabb arányt. Kivételnek tekinthetjük a kultúra mindennapibb

68

sikjait.

Ezzel a kivétellel

találkozhatunk. amikor kérdéskörün-

ket a nemek szerint nézzük meg: 19. sz. tábla /%-ban/ Nem

Kedvenc szinészt emlit

Kedvenc szerzőt emlit

Kedvenc rendezőt emlit

Férfi

/47 % /

41

21

13

Nő

/53 % /

46

24

18

A csökkenés iránya és annak mértéke arányos mindkét nemnél. A szinházba járás gyakorisága szerint vizsgálva az emliteni tudást, egyértelműen bizonyosodik be, hogy a kedvenc szinész említésében a gyakoriság alig játszik szerepet /havontától évi l-ig haladva 94-ről 92 %-ra mozdul csak/. A tábla többi része - mint láthatjuk - hasonló az előbbiekhez . 20. sz. tábla A-ban/

Szinházba járás gyakorisága

Kedvenc szerzőt e m

1

i

Kedvenc rendezőt t

Havonta jár

62

40

Évente legalább 3-szor

49

36

Évente legalább 1-szer

38

27

69

Végezetül megvizsgáltuk a kérdések

"kereszttábláit".

A "kedvenc" szinész-szerző-rendező sorrend /19-20-21-es kérdések/ kumulált

kör formában rendeződik. Mindenki, aki

kedvenc rendezőt emlit, emiitett szerzőt is, és minden szerzőt emlitő megnevezett szinészt

is.

Eltér ettől az aktivitásra utaló /l9/a-20/a-21/a/

kér-

dések képe. A válaszolók itt erősen differenciálnak. A z , aki olyan rendezőt emiitett, akinek minden rendezését igyekszik megnézni, fele részben emlit csak olyan szerzőt, akinek minden darabjára kiváncsi és háromnegyed részben szinészt, akinek alakításáért

elmegy szinházba.

/Az emiitett 6 kérdés teljes listáját a Függelék-ben megt aláihat j uk./

70

V. IZLESEK ES SZÍNDARABOK A z eddigiek során láthattuk, hogy a színházlátogatás

té-

nye és gyakorisága is rendkívül erősen differenciált az egyes társadalmi rétegek, csoportok között. Képet

kaptunk

arról, hogy ezek a csoportok milyen gyakran járnak szinházba, de még nincsenek információink arról, hogy igényeik és Ízléseik alapján milyen tipusú színdarabokat

látogatnak, me-

lyek jelentenek számukra maradandó élményt, s milyen műfajok, előadások azok, amelyeket kedvezően minősitenek, értékelnek. Ezekre a kérdésekre próbáljuk a következőkben

meg-

adni a választ, amelyekhez lehetőségünk van több oldalról is közeliteni. Előre kell bocsátanunk azonban azt is, hogy az igény-és izlésstruktúra természetesen erősen befolyásolja azt, hogy milyen darabot néznek meg az emberek akár többször is, és melyek jelentenek számukra maradandó élményt. Ezeken a tényezőkön kivül azonban a szindarabok

kinálati

s e vonatkozásban a fővárosi és a vidéki

struktúrája,

lehetőségek

ti meglehetősen nagy különbség is sokszor eleve az igények maradéktalan

közöt-

behatárolja

kielégítését.

A z igények és izléstipusok egyik sajátossága

lehet az,

hogy milyen tipusú darabok találkoztak annyira a nézők tetszésével, hogy azokat esetleg többször is megnézték. A szinházba járó kérdezettek közel fele / 4 7 % / úgy nyilatkozott, hogy ilyen eset vele nem fordult elő. A többször is megnézett műfajok között az operett és zenés játék vezeti a sort 13 %-kal, majd a klasszikus magyar és a klasszikus külföldi szinmü következik 9-9 % emlitési aránnyal. A z operettet

lé-

nyegesen többen emiitették e kérdés kapcsán a vidéki városokban élők közül /20 %/, mint a fővárosiak, ahol ez az arány csak 9 % volt. A z iskolai végzettség szintjét

figye-

71

lembe véve, az egyes csoportok között nem abban

mutatkozott

meg a különbség, hogy a magasabb végzettségű kérdezettek gyobb arányban emiitettek volna többször is megnézett

na-

szín-

darabokat, hanem ezek műfaji megoszlásában. Mégpedig oly módon, hogy az alacsonyabb iskolázottságú emberek

szinte

kizárólag csak operettet vagy zenés játékot néztek meg több alkalommal is, mig a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező csoportokban szinte minden műfaj azonos emlitési aránnyal szerepelt, s az operettnek nem volt egyáltalán kiemelt helyzete. Hasonló jellegű megoszlást talhattunk az életkor szerint

tapasz-

is, ahol az operettet - mint

várható volt - elsősorban az idősebb szinházba járók emiitették. A színházlátogatás gyakorisága azonban már mindkét vonatkozásban differenciálta e kérdésre adott

válaszokat.

A több alkalommal is megtekintett színdarabok műfaji megoszlása a színházba

látogatás gyakorisága

szerint

A-ban/ Havonta

Évente Évente egy-két többször alkalommal

klasszikus magyar szinmü

28

19

16

modern magyar szinmü

13

15

4

klasszikus szinmü

20

20

19

8

8

9

opera

10

10

12

operett, zenés játék

21

28

40

100

100

100

külföldi

modern külföldi szinmü

összesen: 0 nem volt többször megnézett darab

72

37 %

40 %

54 %

Látható, hogy egyrészt a szinházba látogatás gyakoriságának növekedésével emelkedik azok aránya, akik egy színdarabot több alkalommal is megnéztek, másrészt

lényeges

eltérések vannak az emiitett darabok műfaji megoszlásában is. A gyakori színházlátogatások elsősorban klasszikus magyar szinmüveket

tekintettek meg többször, de viszonylag

magas a modern magyar darabok emlitési aránya is. A színházlátogatások gyakoriságának csökkenésével az operettek emlitési aránya egyre dominánsabbá válik, s ez jelzi azt - mivel tudjuk, mely társadalmi rétegek tartoznak

elsősor-

ban az igen ritka színházlátogatók közé -, hogy milyen erősen különbözik a törzsközönség és az alkalmi színházzal

kapcsolatos

látogatók

izlés- és igényvilága. Fel kell

hivni a figyelmet ezen kivül arra is, hogy van két, viszonylag kis létszámú csoport, akik függetlenül a gyakoriságtól, ragaszkodnak bizonyos műfajokhoz. Az adatokból kiderül, hogy ezek elsősorban az operakedvelők és a klasszikus külföldi darabok nézői. Emiitettük korábban, hogy a fővárosi és a vidéki szinházak között fennálló, többek között a müsorválaszték letén is megmutatkozó eltérések lényegesen

terü-

befolyásolhat-

ják a szinházlátogatási szokásokat. Ha ehhez hozzávesszük az esetenként

igen nagy színvonalbeli különbségeket

is -

sajnos ezt igen nehéz szociológiai módszerekkel mérni -, nem csodálkozhatunk azon, hogy a vidéki

színházlátogatók

10 %-ának legutolsó szinházi élménye fővárosi szinházhoz fűződik, mig a budapesti színházlátogatók közül csak 2 %-ot tesz ki a vidéki szinházba ruccanók aránya. Mindkét csoportnál az utolsó szinházi élmény, közel azonos arányban és többségben /63 és 68 %/, drámai szinházhoz fűződik. A zenés szinházakat e kérdés kapcsán a budapestiek 22 % - a , !

a vidékiek

11 %-a emiitette. A z egyetlen lényeges

ség az utoljára látott darab műfaji megoszlását

különb-

tekintve

a fővárosiak és a vidékiek között az volt, hogy a fővárosiak nagyobb arányban néztek meg modern külföldi szinmüve-

ket /22 %/, mint a vidéken lakók /II % / . Ebben

nyilvánva-

lóan a müsorkinálat eltérő szerkezete is közrejátszott. Tovább árnyalja a szinházlátogatók preferenciáiról alkotott képet az életkorból adódó sajátosságok

figyelembevé-

tele. Itt egyrészt azt tapasztalhatjuk, hogy az életkor emelkedésével növekszik az utolsóként

látott szinházi dara-

bok között / 3 0 év alattiaknál 9 % , a 60 éven

felülieknél

26 % / az operett emlitési aránya, másrészt pedig a fiatalabb korosztályoknál valamivel erőteljesebben vannak jelen a modern magyar drámák, szinmüvek. A z itt tapasztalt

ten-

denciákat erősitik meg az iskolai végzettség szerinti adatok is.

Az utolsó szinházi élmény műfaji megoszlása iskolai végzettség szerint 22. sz. tábla

/%- ban / 8 ált.*/ -nál ala csonyabb

8 álta - közép- főisko iskola la , elános gyetem

klasszikus magyar szinmü

13

9

3

3

modern magyar szinmü

13

14

23

39

6

6

8

11

13

12

22

19

6

6

8

6

. 6

5

7

3

38

38

17

8

kabaré, esztrád

0

2

1

1

egyéb

5

8

11

10

100

100

100

100

klasszikus szinmü

külföldi

modern külföldi szinmü vigjáték, komédia opera operett, zenés játék

összesen: . *' 74

Ennél a csoportnál az elemszám rendkivü1 alacs ony , 16 fő volt.

Annyiban, amennyiben az utolsóként

látott szindarab mű-

faji jellegzetessége utal a szinházi preferenciákra és az izlés sajátosságaira, megállapítható, hogy e vonatkozásban éles különbségek vannak az alacsony, legfeljebb 8 általános iskolát végzettek, a középiskolát végzettek és főiskolát, egyetemet végzett színházlátogatók között. Az operettek és a zenés játékok által képviselt izlésértékek döntő többségében az alacsony iskolázottságú csoportokra

jellemzők,

míg a másik végletet jelentő csoportoknál a modern magyar és külföldi prózai darabok iránt mutatkozik meg a legnagyobb érdeklődés. Hasonló eredményeket

kaptunk akkor is, ha a

színházlátogatás gyakorisága figyelembevételével az utolsóként

vizsgáljuk

látott darabok műfaji megoszlását. A gyakori

színházlátogatók elsősorban a modern magyar és a modern külföldi előadásokat

tekintették meg, mig a ritkán szinházba

járók az operetteket, zenés játékokat

emiitették.

Ooggal feltehető azonban az a kérdés, hogy mennyire mond lényegeset és mennyire esetleges az, hogy ki milyen darabot tekintett

meg utoljára. Más szóval milyen mértékben van je-

len akár egy konkrét színházlátogatás esetében az izléskultura maga, s mennyiben más külső tényezők, vagy a véletlen hatásával kell ebben az esetben számolnunk. Már maga az a tény is, hogy egyes társadalmi csoportok, mint láttuk, hasonlóképpen "viselkedtek", illetőleg különböztek más társadalmi csoportok "viselkedésétől", megerősítheti megalapozottságát.•További

eredményeink

adalékokat szolgáltathat

az, ha szemügyre vesszük a müfajválasztés

ehhez

konzisztenciáinak

mértékét, amit jelen esetben a többször megnézett

darabok

és a legutoljára látott darab műfajának kapcsolatával mértünk.

75

Műfaj-konzisztencia klasszikus magyar

szinmü

0,03

modern magyar szinmü klasszikus külföldi

mutatók

0,27

0,12

szinmü

modern külföldi szinmü

0,17

opera

0,11

operet t

0,25

A modern magyar szinmünél és az operettnél mutatkozó átlagosnál nagyobb értékek alátámasztják azt az elképzelésünket, hogy - figyelembe véve a korábbi eredményeket

is -

a műfaji választások nem .minden megfontolás nélkül valók, s nem véletlenül adódnak

igy vagy úgy /ha a véletlennek

tudnánk be az utolsó szinházlátogatás

műfaji

akkor az operettnél például csak 0 , 1 3 értéket na

megoszlását, kellett

vol-

kapnunk/. így azután nem csodálkozhatunk azon, hogy a megtekintett

darab a nézők több mint 90 %-ának tetszett, s különbségeket legfeljebb csak abban találhatunk, hogy a magasabb kolázottságú csoportok tetszésüket

konkrét

tényezőkkel is

megtudták indokolni /legtöbbször a jó szinészi játékra vatkoztak/, mig az alacsonyabb iskolázottsággal szinházlátogatók

tetszése

is-

hi-

rendelkező

többnyire általános szinten ma-

radt . Tovább léphetünk a szinházi előadásokkal nyek és izlésminták

kapcsolatos

igé-

elemzésében azzal, ha arról az előadás-

ról kérünk információkat, amelyik a szinházlátogatók

számá-

ra az elmúlt 2-3 évben a legkiemelkedőbb szinházi élményt jelentette. Itt újra fel kell hivnunk a figyelmet

arra, hogy

a vidéki szinházlátogatók

élményt,

10 % - a jelölt meg olyan

amely budapesti szinházhoz kapcsolódott, vidéki a fővárosiaknak

pedig csak 2 % - a

szinházat

emiitett. A műfaji össze-

tételt tekintve e két réteg közötti eltéréseket

ismét csak

abban összegezhetjük, hogy a budapesti szinházlátogatók rabban emiitettek

76

gyak-

modern magyar szinmüveket / 3 l % / , valamint

ritkábban az operettet /12 %/, mint a vidéki szinházba járók /23 % és 26 % / . Az elmúlt évek legnagyobb szinházi élményének műfaji megoszlása az eddigi eredményekhez képest bizonyos más képet

mértékig

mutat.

Az elmúlt évek legnagyobb szinházi élményének

műfaji

összetétele iskolai végze t tség szerint 23. sz. tábla

/%-ban/ 8. ált.* 7 8 álta -nál ala- lános csonyabb

klasszikus magyar szinmü

közép- főiskola, iskola egyetem

0

4

6

4

modern magyar szinmü

18

27

28

32

klasszikus szinmü

18

6

15

26

modern külföldi szinmü

9

12

21

14

vigjáték

9

6

3

6

opera

9

8

6

12

28

35

16

4

kabaré

9

2

0

0

egyéb

0

0

5

2

külföldi

operett, zenés játék

A csoportba mindössze 11 fő tartozik.

77

A z operett helyzetét a korábbi eredményeknek

megfelelően

a fenti adatok is megerősitik, amennyiben e műfajhoz tartozó darabok főként az alacsonyabb iskolázottságú

csopor-

tokban jelentettek kiemelkedő szinházi élményt. Látható viszont másrészről az, hogy az iskolai végzettség

emelkedésé-

vel nem is annyira a modern magyar darabok emlitési aránya emelkedik, hanem elsősorban a klasszikus külföldi színmüveké, ami azt jelenti, hogy a kiemelkedő élményt

jelentő

darabok sorába e két műfaj szinte egyenrangúan van jelen, különösen a főiskolát és egyetemet végzettek

körében.

Ebben az esetben is érdemes áttekinteni a müfaj konzisztencia mutatókat, mégpedig mind a többször megnézett, mind pedig az utolsóként

látott szindarab

vonatkozásában.

Műfaji konzisztencia mutatók az elmúlt évek kiemelkedő

szinházi

élményéhez viszonyitva Többször Utoljára megnézett szinházi előadás klasszikus magyar szinmü

0,17

0,00

modern magyar szinmü

0,16

0,30 0,13

vigjáték

0,60 0,16 0,00

opera

0,42

0,06

operet t

0,55

0,40

klasszikus szinmü

külföldi

modern külföldi szinmü

Látható, hogy a kiemelkedő szinházi

0,33 0,09

élmények több műfaj e-

setében - mint például a klasszikus külföldi szinmüvek f

az

operák és az operettek - szoros kapcsolatban vannak a több alkalommal megtekintett előadások műfajával, néhány esetben pedig teljesen elválnak attól. Mindezek kapcsolata, az utoljára látott szinházi előadás műfajával, megerősiti az eltérő igények és izlésminták

78

létezését, s ha a korábbi

elemzésekre gondolunk - bizonyos valószínűséggel

ezekhez

konkrét társadalmi csoportokat, rétegeket

rendel-

is hozzá

hetünk. Megerősíthetjük az eddig elmondottakat azzal kapcsolatban is, hogy mit jelent a fővárosi szinházi előadás a vidéki városi lakosság számára, ha figyelembe vesszük azt, hogy a vidéki szinházlátogatók 22 %-ának élete nagyobb szinházi élményét budapesti előadás jelentette. A fővárosiak 3 % - a jelezte hasonló élmény átélését vidéki szinházban. S mint ahogyan ez talán várható is volt, a vidékiek ezt az élményt erősebben kötötték az operett vagy zenés játék műfajához /40 %/, mint a budapestiek /29 % / . Vizsgáljuk meg ezt a kérdést kissé részletesebben, mivel itt a kérdezettek életének legnagyobb, legjelentősebb szinházi élményéről van szó, s talán az izlés- és igénypreferenciák is itt mutatkoznak meg

legtisztábban.

79

\

c CO XI 1

1 CO CO CO 3 T-> C XI

CD r-l

CD

r-l r-4

CD

CO

K in i-l

O

CM

o o 1-1 /

<0 HO N o 1—1 (0 r-4 cn o 4(0 CO -CO 1-1 N (0 o CD CD E •H •r-> CO 4- 4-J o c E •H > 0 C N -0 CO E r-l -0 •H N -CO JZ c •H N (0 x> -Q CD CD SO 4-1 C CD r-l 0 •1-1 O) <0 r-l

<

1 -H !_ i-l CO 0 4J X> N CD -CO -CO 1 CD "O -CD CD C 0 3 CD E 4-> CD 1 4-J -CO CO O -M 4-> 4-> C 0 i-l Z3 -Q C E 1 C E CD -Y -CO CO N CO :3 1 1 4-1 0 r-l C 0 •H5 - N N 0 CD H 0 4J E -O 0 _Q 0 0 N -0 r-l r-l 0 >, CO > CD 1 - -r-l SO E 4-J i-l 0 0 -r-l N 4-J CD 0 -0 >-0 0

in

CO r-4

in

o

00 r-l m

o

O

o o r-l

o

m .-4

in •-I

00

o

IV

in in

o

o

o o 1-1

CD i-l

CO

in

o

in

CO

CO CD

o

in

o o r-l

rv

CD r-v r-4 CO

CM

r-4 o o 1-1

CO i-l XI -CO 4-J •

•

(M

r-l i—l

CD

r-l

O OJ 1 c •rl N 0

N CO

80

in

CO > O) CO E 0 3 •r4 N 0 0 CO 1-1 o JC E

cn

CO CM

in

t

00 i—l

CO CM

O

t

o o I—l

CD

CD CM

00 i—i

in

CD

00

O

00

o o 1-1

o E C •H N 0 l_ CO > CD CO E C 0 "O o E

•H "O r-4 :0 4— i-l a

:3 E C •H N 0 •H "O i-l :0 4i—l a

0 3 4-J •H -0 4-> -0 c 4-> N O L. -Q 0 E i_ -0 CO 0 1 _ 0 -0 0 •r-J 0 C 0 XI > 0 -i-l TD CD 0 CD r-i N O •H Q. Q- 0 O O 0 0 E >

£

0 0 0 N 0 0 D

A vezetők és értelmiségiek

többsége számára életük leg-

nagyobb szinházi élményét klasszikus prózai darabok és modern külföldi színmüvek jelentették. A z egyéb szellemi dolgozóknál és az alsószintű vezetőknél azonban már megjelenik számottevő súllyal az operett

is, amely a munkások minden

csoportjában, de különösen a betanitott

és segédmunkások

kö-

rében szinte egyeduralkodó. Hasonlóan magas az operettek által nyújtotta kiemelkedő élmény említése a háztartásbeliek körében és a nyugdijasoknál is - kiegészítve a klasszikus prózai darabokkal. Nagy élményt az opera elsősorban a szakmunkásoknak, a háztartás belieknek és az alsószintű vezet őknek, egyéb szellemi dolgozóknak jelentett. Tekintsük át most az adatokat az iskolai végzettség szintje szerint. A legjelentősebb szinházi élmény iskolai végzettség szerint 25. sz. tábla

/0/ 8 ált. 8 álta-nál ala- lános csonyabb

közép- főiskois kola la , egyet em

klasszikus magyar szinmü

8

16

13

17

modern magyar szinmü

4

6

11

6

klasszikus külföldi szinmü

4

12

22

29

modern külföldi szinmü

0

5

10

15

vígjáték

3

6

3

5

opera

10

19

15

11

operet t

69

41

21

10

kabaré

0

1

0

0

egyéb

2

1

5

7

100

100

100

100

összesen:

81

A klasszikus külföldi szinmü emlitési gyakorisága lóképpen meredeken emelkedik az iskolai végzettség

hasonnöveke-

désével, éppúgy, mint azt az elmúlt 2 - 3 év szinházi élményének elemzésénél láttuk. Feltehetően ennek az is oka lehet, hogy ez a két élmény sokszor egyugyanazon vonatkozik. A z operett térnyerése az alacsony

előadásra iskolázott-

ságú csoportokban hasonlóképpen nem új eredmény, csupán megerősíti az eddigi elemzések

helytállóságát.

Tekintsük át végül a színházlátogatók élete

legnagyobb

szinházi élményének műfaji kapcsolatait a már eddigiekben elemzett más szinházi élményekkel.

Konzisztencia

mutatók

t öbbször látott előadás

utoljára látott előadás

0,38

0,37

0,05

modern magyar szinmü

0,20

0,09

0,23

klasszikus szinmü

0,35

0,25

0,02

modern külföldi szinmü

0,11

0,13

0,14

opera

0,12

0,09

0,11

operett

0,55

0,64

0,29

az elmúlt 2-3 év szinházi élménye

klasszikus szinmü

magyar

külföldi

A konzisztencia mutatók elsősorban az operett

műfajánál

mutatnak szoros kapcsolatot, de jelentős az erősségük a klasszikus prózai szinmüvek műfajában is. Mindezek az eredmények arra utalnak, hogy a szinházlátogatók jelentős ' része nem kötődik csak egy műfajhoz, hanem feltehetőleg az egymáshoz közelálló műfajok iránt egyaránt érdeklődik. Korábbi elemzésünk alapján joggal feltételezhetjük, hogy ezek a szinházlátogatók 82

főként a magasabb iskolai végzettségű.

szellemi foglalkozású, fiatalabb korosztályok tagjaiból állnak. Más a helyzet az operettel, mivel ez a műfaj egy meghatározott társadalmi csoport szinte kizárólagos szinházi igényét elégiti ki. Tudjuk, hogy ezek elsősorban az alacsony iskolai végzettségű munkások - többnyire az idősebb korosztályokból.

83

VI. KULTURÁLIS

ISMERETSZINT

A z ismeretszint mérés elméleti és módszertani

problémái-

val e kutatási beszámolóban részletesebben nem célszerű foglalkozni, akit e téma érdekel más kutatásokban és a szakirodalomban bőven talál információt Nagyobb problémát jelent, hogy a kérdőív

összeállításakor

az aktualitás előtérbe állításával, azzal a szemponttal, hogy csak olyan müvek kerültek a kérdőívre, amelyeket a színházak az utóbbi egy-két évben műsorra tűztek, háttérbe szorult az a szempont, hogy az ismeretszint

mérésére

nehézségű kérdésekkel, jól működő mérőműszert, lehessen

megfelelő

kérdés-skálát

kidolgozni.

így bár logikusan a kérdőív készítője arra gondolhatott, hogy az aktualitás a könnyítés irányába hat, sőt az alkalmazott kérdezési technika is /a színdarabokat

össze kellett

párosítani a szerzőkkel/, mégis az következett be, hogy a módszertani szempont elhanyagolása következtében igen nehéznek bizonyult mind a prózai, mind a zenés darabok

szerzőire

irányuló kérdéslista. Ennek következtében, bár háromféle ismeretszintet

is számoltunk, mindhárom igen alacsony

lett.

A drámaíró ismeretszint 24 %-osnak, a zeneszerzői

ismeret-

szint szintén 24 %-osnak, a szintetikus kulturális

ismeret-

szint is alig magasabbnak, mint 26 %-osnak

bizonyult.

Ez - bár az összehasonlítás az eltérő időpont, minta, téma és mérőműszer miatt amúgysem lehetséges - az eddigi ismeretszint kutatásokban a legalacsonyabbnak

tekinthető.

Lásd például Békés Ferenc; Adalékok az ismeretek méréséhez, struktúrájához és tipológiájához /kandidátusi diszszertáció, 1978/

84

Ráadásul egy 1964-es vizsgálatban, ahol 15 drámairó és 12 zeneszerző ismeretéből alakitottal< ki kulturális ismeretszintet, 42 %-os volt.*/ Erősen valószínűtlen, hogy az 1964. évi ország os reprezentatív felmérés /amelynek mintájában tehát a községi népesség is szerepelt, szemben az 1979. évi szinházba

járási

szokás felmérésével, ahol csak fővárosi és a vidéki városi lakosok kerülhettek a mintába/ adatai alapján számitott turális ismeretszint

15 év alatt egy kvalifikáltabb

ségben ilyen mértékben csökkent

kul-

népes-

volna.

Amennyiben a későbbiekben sor kerül a jelen kutatás megismétlésére, célsze rünek látszik a jelenlegi kérdések métlése mellett egy alkalmasabb skála beállitása Mindenesetre az érdeklődők számára - az egyes adott jó válaszarányokat

megis-

is. kérdésekre

- befejezésképpen ismertetjük a

három ismeretszintnél kialakult

sorrendben.

Békés Ferenc - László György: A rádióhallgatóság alapvető jellemzői /1971. sokszorosítás/. /A számitások a Kérész Gyula - László György 1964. évi izlésfelmérésének szekundér elemzésén alapulnak./

85

II. A "zeneszerzők" ismeretszintben szereplő

kérdések

Jó válasz aránya /%-ban/ 1. Brecht

/Egy fő az egy fő/

3

2. Illyés Gyula

/A

5

3. Sarkadi

/Oszlopos

Imre

kegyenc/

8

Simeon/

/Üvegcipő/

10

5. Sütő András

/Csillag a máglyán/

13

6. Csokonai

/özvegy

14

4 . Molnár

Ferenc

Karnyóné/

7. Szakonyi Károly /Adáshiba/

16

8 . Csehov

/Sirály/

18

9. Ibsen

/Peer G y n t /

25

10. Shakespeare

/Ahogy

26

11. Örkény

/Tóték/

30

12. Moliere

/Tartuffe/

34

13. Vörösmarty

/Csongor és T ü n d e /

43

14. Móricz

/Uri muri/

50

15. Kat ona

/Bánk

62

x/

86

István

tetszik/

bán/

A szerzők egy színdarabját és szerző nevét a kérdezettnek "párosítani".

kellett

II. A "zeneszerzők"

ismeretszintben szereplő

kérdések

Jó válasz aránya /%-ban/

1. Alban Berg

/Lulu/

2. Loewe

/My

3. Ránki

/Egy szerelem éjszakáj a/

9

fair

Lady/

14

három 16

4. Jacobi

/Sybill/

21

5. Mozart

/Don Juan/

25

6. Verdi

/Álarcosbá 1/

27

7 . l<á Imán

/Cirkuszhercegnő/

27

8. Wagner

/A Rajna

28

9. Szokolay

/Vérnász/

30

/A kékszakállú herceg vára/

45

10. Bartók

kincse/

87

II.

A"zeneszerzők"i s m e r e t s z i n t b e n

szereplő

kérdések

•ó válasz aránya /%-ban/ 1. Brecht

/Egy

fő az egy

fő/

2 . Illyés

/A

3. Alban Berg

/Lulu/

4 . Molnár

/Üvegcipő/

10

5. Loewe

/My

14

6 . Ránki

/Egy szerelem éjszakája/

kegyenc/

3 5 9

fair Lady/ három

16

7 . Csehov

/Sirály/

18

8. Oacobi

/Sybil1/

21

9 . Mozart

/Don Ouan/

25

10. Shakespeare

/Ahogy

26

11. Kálmán

/Cirkuszhercegnő/

27

12. Verdi

/Álarcosbál/

27

13. Wagner

/A Rajna

28

14. Örkény

/Tóték/

30

15. Szokolay

/Vérnász/

30

16. Moliere

/Tartuffe/

34

17. Vörösmarty

/Csongor és T ü n d e /

43

18. Bartók

/A kékszakállú vá ra/

45

19. Móricz

/Uri

2 0 . Katona

/Bánk

88

tetszik/

kincse/

herceg

muri/

50

bán/

62

VII. VÉLEMÉNYEK A SZÍNHÁZJEGYEK ÁRÁRÓL*^ A szinházba járási szokások vizsgálatánál szükségesnek tartottuk megtudakolni az emberektől, hogy mennyire gondolkoznak reálisan olyan konkrét, gyakorlati

kérdésekről,

mint a szinházjegy ára, az állami támogatás mértéke. Ugyanakkor érdekelt bennünket ezzel kapcsolatos

véleményük

is. Ezek a válaszok a szinházhoz való viszony egyik fontos, nem elhanyagolható oldalára mutatnak

rá.

A színházjeggyel kapcsolatos kérdések 5 részből álló blokkot alkotnak, melyet valamennyi megkérdezettnek

fel-

tettünk, feltételezve, hogy ezekről a kérdésekről a szinházba nem járóknak

is van mondanivalójuk, sőt esetleg az

itt kapott válaszok adhatnak magyarázatot a szinházhoz való negativ

viszonyukra.

A z 5 kérdés a következő volt: 1. Körülbelül mennyibe kerül egy átlagos

szinházjegy?

2. Ezt sokallja, megfelelőnek vagy kevésnek

tartja?

3. Tudomása szerint a bevétel fedezi-e a szinház költségeit? 4. Hány forint állami támogatást kap egy átlagos szinházjegy? 5. Helyesnek tartja-e, hogy az állami költségvetésből támogatják a színházjegyeket?

x/

A kérdéskör részletesebb elemzését lerövidítettük, mivel a kutatás óta a színházjegyek árának emelése következtében az információ értéke és aktualitása csökkent, inkább csak, mint adalék érdekes a hiedelmek alakulásához.

89

Vizsgáljuk meg eredményeinket

kérdésenként!

1» Körülbelül mennyibe kerül egy átlagos

színházjegy?

10-20 Ft között becsülte

13 %

20-30 Ft között becsülte

43 %

30-40 Ft között becsülte

23 %

40 Ft fölött becsülte

8 %

Nem tudott válaszolni

13 % összesen:

Tehát az embereknek

100 %

kb. fele becsülte meg reálisan a

jegyek árát. Valamivel több viszont azok aránya, akik többet mondanak a valóságos árnál. Nézzük, kik hogyan vélekednek az árakról. A férfiaknak

lényegesen nagyobb hányada tudott árat mon-

dani /férfiak 63 % - a , nők 37 % - a / . Általában a nők gyakrabban tippelnek a valóságosnál nagyobb összegre. A jegyek á rát a nők 30 Ft-ra, a férfiak 25 Ft-ra

becsüli.

Megállapítható volt továbbá, hogy az idősebbek, az alacsonyabb iskolázottságúak és kis jövedelmű

kérdezettek kö-

rében a többi réteghez viszonyítva nagyobb a válaszolni nem tudók aránya. Továbbá az idősebbek, á 8 általános

alatti

végzettségűek és az alacsonyabb jövedelműek magasabb árakat jelöltek

meg.

A társadalmi-demográfiai mutatók szerint megosztva a kérdezetteket, tehát szembetűnő, hogy azok a rétegek

becsülik

túl a színházjegy árát, amelyek nagy valószínűséggel azonosíthatók a szinházba ritkán vagy egyáltalán nem

járókkal.

Ezért vizsgáljuk meg, hogyan módosítja az ármegjelölést az 4

hogy a kérdezett jár-e szinházba, tehát

tapasztalata alapján

valószínűleg,

nyilatkozik.

A jegy árát nem ismerők 78 % - a természetesen a szinházba nem járókból adódik. További 11 % évi egy alkalomnál ritkábban jár. Elenyésző azoknak a száma, akik járnak 90

szinházba.

mégsem tudtak válaszolni. Érdekes azonban, hogy a nagyobb konkrét tapasztalattal rendelkező rendszeres színházlátogatóknál is elég gyakori az alul- és a felülértékelés. A havonta járók 15 % - a 1-20 Ft-ra tippel, s közülük 31 % gondol 31-50 Ft-ra. A ritkábban és a szinházba egyáltalán nem járóknál kicsit polarizáltabb az eloszlás, kevesebb a középérték. 2. Drága-e a szinházjegy? Megkérdeztük, hogy a szinházjegy áraként megnevezett

ösz-

szeget a kérdezett sokallja, megfelelőnek találja, vagy kevesli. A válaszok a következőképpen 9 % 84 % 7 %

alakultak:

sokallotta megfelelőnek

találta

keveselte.

Az emberek nagy része a színházjegyeket

megfelelő áron

kaphatónak találta. Azt tapasztaltuk, hogy azok a rétegek válaszoltak nagyobb arányban úgy, hogy sokallják a szinházjegy árát, amelyek a valóságos ár feletti összegre

tippel-

tek, s akikről feltételezzük, hogy nem igen járnak szinházba . A leggyakrabban szinházba járók 12 % - a kevesli a jegyárakat, tehát bár így is elég sokat költhetnek színházra, hajlandók lennének még többet áldozni rá. A másik véglet: A szinházba nem járók 13 %-a drágállja a jegyeket, tehát tartózkodásukban bizonyos mértékig valóban szerepet játszik az anyagi oldal. Leginkább az évi 1-2 alkalommal járók tartják megfelelő árunak a jegyeket /92 %-uk/. /Érdekes, hogy az évente többször, minimum háromszor járók

11 %-a is sokallja

az árat, talán mert ők nem "mániákusak", de eleget

járnak

ahhoz, hogy ezt megérezze pénztárcájuk. Egy-két ilyen kivételtől eltekintve azt találjuk, hogy a szinházba járás gyakoriságával nő az elégedettség a jegyek árával./

91

3 . Tudomása szerint a bevétel fedezi-e a szinház A kérdésre nem tudott

költségeit?

18 %

válaszolni

Igennel válaszolt:

12 55'

Nemmel válaszolt:

69 %

Nézzük most csak a válaszolók

arányait

Igennel válaszolt:

15 %

Nemmel válaszolt:

85 %

Tehát a mintánk több mint 2/3-a tisztában van a valósággal: a bevétel nem fedezi a szinházak A társadalmi-demográfiai dezetteket, azt

mutatók szerint megosztva a kér-

tapasztaltuk, hogy a válaszolni nem tudók kö-

zött a többi réteghez képest iskolai végzettségűek Ugyanezeknek

költségeit.

magasabb a nők, az alacsonyabb

és az alacsonyabb jövedelműek

aránya.

a rétegeknek az esetében magasabb volt azok a-

ránya, akik úgy vélik, hogy a bevétel fedezi a szinház költségeit . 4. Hány forint állami támogatást

kap egy átlagos

színház-

jegy? Ezt a kérdést csak a minta 69 % - á n a k tettük fel, tehát azoknak, akik az előző kérdésre azt válaszolták, hogy tük a bevétel nem fedezi a szinház így megint

költségeit.

nőtt a válaszolni nem tudók

Nem tudott válaszolni:

aránya: 53 %

1 és 10 Ft közötti összeget

mondott:

11 %

10-20 Ft közötti összeget

mondott

:

16 %

20-30 Ft közötti összeget

mondott

:

10 %

30-40 Ft közötti összeget

mondott

:

3 %

40 Ft feletti összeget

mondott

:

7 %

92

szerin-

Ha csak a válaszolók megoszlását, azt a 46 %-ot nézzük, táblánk

igy alakul:

1 és 10 Ft közötti összeget

23

mondott:

10-20 Ft közötti összeget mondott

:

34 %

20-30 Ft közötti összeget mondott

:

20 %

30-40 Ft közötti összeget

:

8 %

:

15 %

mondott

40 Ft feletti összeget mondott

Az átlagos támogatás mértéke válaszolóink szerint 22 Ft. Meglepő az, hogy miközben a megkérdezettek nagy része tisztában volt azzal, hogy a bevétel nem fedezi a szinházak költségeit, ugyanakkor milyen kis összegre tippelte a támogatás mértékét. A válaszolók több mint a fele kevesebbnek gondolja a támogatást, mint maga az átlagos szinházjegy

ára

Pedig a támogatás mértéke ennél jóval több. A válaszolni nem tudók itt elsősorban a nők, az idősebbek, az alacsony iskolai végzettségűek és kis jövedelműek között vannak nagyobb arányban. A támogatás mértékét a férfiak és felsőfokú végzettségűek becsülik inkább túl. Végül kiváncsiak voltunk, hogy akik a különböző összegű átlagos szinháziegyet mondták, mekkorának gondolták az átlagos színházjegyre nyújtott támogatás összegét? Kiderült, hogy akik olcsónak mondták az átlagos szinházjegy árát, hajlamosabbak voltak a támogatás mértékét is túlzottan alul becsülni, akik pedig nagyobb átlag jegyárat véltek, a támogatás összegét is inkább

túlbecsülték.

Jellemző tendencia, hogy nagy százalékban tartják megegyezőnek a támogatást a jeggyel, azaz úgy gondolják, hogy támogatás nélkül minden jegy kétszer annyiba kerülne. Ez a tendencia azonban csak másodlagos, amellett, hogy a legtöbb csoportnál a támogatás mértékét

kevesebbnek

gondolják

az átlagárnál. A támogatásra vonatkozó válaszokból - bármely

összefüg-

gésben is néztük - azt a következtetést vonhatjuk le, hogy

93

az emberek erről jóval kevésbé tájékozottak, mint pl. a színházjegy áráról, vagy arról, hogy a bevétel fedezi a költségeket. összességében elmondhatjuk, hogy a magasabb iskolai végzettségűek, a magasabb jövedelműek, a gyakrabban

szinházba

járók, a jegyárról reálisabban gondolkodók stb. nem közelitették meg sokkal jobban a valóságos támogatást, ami azt mutatja, hogy általános jelenség a kérdésről való

tájéko-

zat lanság. 5. Helyesnek

tartja-e, hogy az állami

költségvetésből

támogatják a színházjegyeket? A kérdésfeltevés módja, az "állami költségvetésből"

való

elvétel hangsúlyozása tudatosan volt kissé provokatív, ugyanis sokak számára a kérdés tudatosíthatja azt, hogy a színházak támogatása mástól, véleménye szerint

fontosabb-

tól vonhat el jelentős összegeket. Ha valóban ezt érzi ki, ez új oldalról mutathat

rá a színházhoz való viszonyára.

Ha ugyanis helyteleníti, akkor ez nem csak azt jelenti, hogy mást fontosabbnak tart, hanem azt is, hogy

"sajnálja"

a színháztól a támogatást. Nézzük a kapott

arányokat:

Nem volt véleménye:

25 %

Helyesnek tartja:

62 %

Helyteleníti:

13 %

Ha csak a válaszolók arányában

nézzük:

Helyesnek tartja:

82 %

Helyteleníti:

18 %

Mindenképp megnyugtatónak tarthatjuk ezt az arányt, hiszen több embernek nincs kifogása a támogatás ellen - ami esetleg valóban mástól von el - , mint ahánynak ez érdeke, mivel rendszeresen vagy kevésbé rendszeresen, de szinházba jár. A társadalmi-demográfiai

94

mutatók szerint megosztva a

kérdezetteket, azt tapasztaltuk, hogy a vélemény

nélküliek

inkább a nők, az idősebbek, az alacsony iskolai végzettségűek és a kis jövedelműek közül kerültek ki. Megállapíthattuk továbbá, hogy a dotációt inkább a nők, az 50 év felettiek, a 8 általános alatti végzettségűek, valamint a közepes és magas jövedelműek helytelenítik a többi réteghez viszonyítva valamivel nagyobb arányban. Végezetül megvizsgáltuk, hogy a különböző mértékű

támoga-

tásra tippelők közül kik helyeslik a támogatást? A különböző támogatásösszeget

mondó 9 csoportban a helyes-

lők aránya 87 %-tól a 67 %-ig terjed. 87 %-ban azok helyeselték a támogatás létét, akiknek fogalmuk sem volt

mérté-

kéről, nem válaszoltak az előző kérdésre! Őket követik 83 %-ban a 10 Ft alatti támogatást mondók: ilyen kis támogatást ne irigyeljünk már a színházaktól! - gondolják. Ezután két csoport 82 %-ban helyesli a támogatást: a 11-15 Ft-ra és a 41-50 Ft-ra gondolók. Legkevésbé, 67 %-ban helyeslik a szinházjegy állami dotációját, akik 31-35 forintos támogatást

tippeltek.

Mindenesetre azt láthatjuk, hogy nincs kimutatható pozitiv korreláció a támogatás összegének csökkenése /vagy növekedése/ és a helyeslés aránya

között.

Túlnyomórészt valamennyi csoport helyeselte, s ez azt mutatja, hogy nincs általános ellenszenv a szinház "intézménye" ellen az emberekben.

95

VIII. VÉLEMÉNYEK A SZÍNÉSZRŐL ÉS A SZÍNÉSZI PÁLYÁRÓL Megfigyelhető, hogy a társadalomban kialakult si presztizs-hierarchia

foglalkozá-

több tényező kölcsönhatásának

méke. Az egyes foglalkozások elhelyezkedését

ter-

nem csupán o-

lyan - viszonylag jól megérthető - tényezők alakitják, mint pl. a jövedelem, hanem olyan tényezők is amelyek egzakt módon igen nehezen mérhetők. Ilyenek például a társadalmi megbecsülés, társadalmi fontosság, az uralkodó ideológiai törekvésekben megnyilatkozó értékek, valamint a közvéleményben kialakuló értéktényezők. Ezek természetesen nem statikus jellegűek, hiszen pl. a szinész társadalmi presztizse nem mindig volt olyan nagy, mint

napjainkban.

A z egyes foglalkozásokról a közvéleményben kialakult tehát, nem kizárólag

kép

racionális megfontolások terméke, ha-

nem tapasztalat, vagy vélt magatartási formák általánosításából táplálkozó sztereotipiák együttese. Ez utóbbiak szerepe különösen olyan foglalkozások

megítélésében játszik

jelentős szerepet, amelyek a foglalkozások

presztizs-rang-

sorában a szélső pólusokon foglalnak helyet. Ilyen kozás a színészi pálya is, melynek megítélésekor de főleg konzisztens képet a közvélemény

foglal-

egységes,

részéről nem vár-

hatunk. Az előnyös tulajdonságok, pozitív értékek hangsúlyozása mellett könnyű elképzelnünk olyan negatív

tulajdon-

ságok előfordulását

megítélé-

is, amelyek más foglalkozások

sénél súlyosan esnek latba. A mi esetünkben azonban sokszor igen erős toleranciával találkozhatunk, amely a "más mércével való mérés" sajátos jelenségére utal. Ezek a közvéleményből "kitermelődött"

és szentesitett kiváltságok

- mint látni fogjuk - koránt sem teszik egyértelműen

azonban köve-

tendő foglalkozássá a színészi pályát, hiszen sokan gyermekükkel szemben már nem lennének olyan mértékben toleránsak;

96

saját környezetükben esetleg jelentősebb

más értékeknek

tulajdonítanak

szerepet.

E gondolatokból kiindulva próbáljuk meg felvázolni azt a képet, amelyet a megkérdezettek a szinészről, a szinészi pályáról kialakítottak. Személyes kapcsolata egy szinészszel csak az emberek kisebb részének van - többek között ez is táplálja a sokszor szinte misztikus sztereotipiákat a szinészek munkájáról, életmódjáról, s részben

magyarázza

azt a nagy érdeklődést amely a szinészek magánélete iránt megnyilvánul. A vizsgálat során az emberek 32 % - a mondta, hogy személyesen ismer szinészt vagy szinészeket ; ezt az arányt azonban kissé magasnak tarthatjuk, hiszen az "ismer" kifejezés valószínűleg sokszor a "találkoztam", "láttam"

kapcsolatra

szorítkozik, s az esetek jelentős részében az illető szinész a megkérdezettről ityár nem mondaná ugyanezt. Ezt az arányt nem differenciálja

lényegesen sem a nem, sem a lakóhely, an-

nál inkább viszont az iskolai végzettség szintje. Míg a nyolc általánossal sem rendelkezők mindössze 16 % - a , addig a középiskolával rendelkezőknek 33 % - a , a főiskolát vagy egyetemet végzettek közel fele, 45 % - a válaszolta, hogy személyesen ismeri valamelyik szinészt. Hasonlóképpen

magasabb

a személyes kapcsolatra utaló válaszok aránya az igen gyakori szinházba járók csoportjánál / 4 4 %/, mint azok körében, akik nem járnak színházba /23 %/, de ez jórészt

visszave-

zethető arra, hogy a gyakori szinházba járók igen jelentős része a főiskola és egyetemi végzettséggel rendelkezők

közül

kerül ki. Mivel az emberek többségének kialakult véleménye van a szinészi pályáról, ez arra utal, hogy itt a másodlagos, közvetett információk alapvetően meghatározó

jelentőségűek.

A szinész munkájáról, a szinészi pályáról kialakult zeléseket, értékeléseket

elkép-

oly módon kíséreltük meg feltárni,

hogy annak előnyei, illetve hátrányai iránt érdeklődtünk: valójában mit értékelnek előnyként és mit hátrányként.

97

A megkérdezettek

16 %-a határozottan állította, hogy a

szinészi pályának nincs semmilyen előnye; 30 % - u k ezt az előnyt az ismertségben, népszerűségben, s az átlagosnál jobb társadalmi kapcsolatokkal való rendelkezésben tehát olyan tényezőkben, amelyek a szinészt tik, kiemelik az átlagemberek

látta,

megkülönbözte-

ismeretlenségéből. A

szinész

által végzett munka érdekességét, a szinészek érdekes, eredményes életét 22 % emiitette a pálya előnyeként. Ennél valamivel kevesebben jelölték meg az anyagi előnyöket /18 %/, 14 % pedig a fentiekbe be nem sorolható, egyéb tényezőket emiitett. Már ebből az adatsorból is következtethetünk arra, hogy az emberek jelentős része nem

különöseb-

ben ismeri a szinészi pályát, sokszor a felszinen mozgó, s megszokottól eltérő jellemzőknek tulajdonit

megkülönböz-

tető szerepet /népszerűség, érdekes munka/. Ezeknek nagy

ré-

sze a sztereotipiák szintjén tartozik hozzá a szinészi pálya képéhez, éppúgy, mint a pálya hátrányaként a kérdezettek 37 % - a által emiitett túlfeszített

munka, a népszerű-

ségből adódó gondok a magánéletben, amelyet 22 % , és az átlagostól eltérő, túlfeszített, nehéz élet, amelyet

15 %

jelölt meg a szinészi pálya hátrányaként. /A fentiektől eltérő egyéb hátrányokat

14 % emiitett./ Itt is meglehetősen

alacsony / 1 2 %/ volt azoknak az aránya, akik szerint a szinészi pályának semmilyen hátránya sincs. A szinészi pályáról alkotott

kép előnyös és hátrányos vo-

natkozásainak érzékelésében az életkor bizonyult ciáló tényezőhek,

ami arra utal, hogy némileg más kép él

a színészről, a szinészi pályáról a fiatalabb ban, mint az idősebbekben.

98

differen-

korosztályok-

A szinészi pálya előnyeiről alkotott

vélemények

életkor szerint

26. sz. tábla . /%-ban/ 18-29 éves

30-39 éves

40-49 éves

50-59 éves

70 és több éves

60-69 éves

anyagi előnyök

20

25

24

25

31

37

népszerűség

48

49

41

40

35

44

érdekes munka, élet

32

26

35

35

34

19

100

100

100

100

100

100

Összesen:

A különbség lényegében abban fogalmazható meg, hogy az idősebbek számára jelentősebbek az anyagi előnyök /a színészeknek sok pénzük van/, mig a fiatalabbak inkább a szinészek munkájának és életének érdekességét

hangsúlyozzák.

A szinészi pálya hátrányait illetően ez a differenciáltság már nincs jelen az egyes korosztályok

között. Egységes

képet alkotnak ezekről a hátrányokról, amelyek közül legjelentősebbnek a túlfeszített munkát tartják, s ez arra utal, tisztában vannak azzal, hogy a siker és a népszerűség, valamint a magas jövedelem elérése kemény munkát

követel.

Amig a szinészi pálya előnyeinek megfogalmazása az alacsonyabb iskolázottságú emberek számára sem jelentett

külö-

nösebb gondot /ez azt támasztja alá, hogy a szinészi foglalkozásokról minden társadalmi rétegben találhatunk

többé-

kevésbé kialakult és elterjedt véleményeket, sztereotipeket/, a pálya hátrányainak érzékeléséhez és megfogalmazásához már

99

szükséges volt bizonyos végzettség, illetve

differenciál-

tabb gondolkodás. A szinészi pálya hátrányairól alkotott az iskolai végzettség

vélemények

szerint

27. sz. tábla /%-ban/ 0-7 8 ált. közép- főiskola, osztály végzetts. iskola egyetem túlfeszített

munka

31

38

39

37

14

19.

24

25

nehéz, túlfeszített éle tmód

13

12

18

19

egyéb hátrány

21

13

10

13

nincs hátrány

21

9

6

100

100

a népszerűség

gondjai

Összesen:

100

100

A z iskolai végzettség szintjének emelkedésével

elsősor-

ban a magánélet népszerűségéből eredő gondjaira utaló válaszok aránya emelkedik, s ez a különbség megmarad is, ha a hátrányokat nem érzékelők válaszaitól

akkor

eltekintünk.

Látható, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségű

csoportok-

ban inkább olyan kép él a színészekről, amelyben nincs helye a hátrányoknak, s legfeljebb az intenziv munka jelenik meg mint hátrány nagyobb arányban. Ezek az emberek úgy érzik, hogy mivel a szinész élete mentes azoktól a problémáktól, hátrányoktól, amelyek saját mindennapi életük

része

/nehéz életkörülmények, viszonylag alacsony jövedelem/, igy a szinészi pályának /saját helyzetükkel mért/ hátrányai 100

nincsenek, vagy pedig egészen más szférában találhatók. A differenciáltabb, magasabb iskolai végzettségű

csoportok

a hátrányokat jobban érzékelik, de nemcsak magasabb iskolai végzettségük

következtében, hanem azért is, mert é-

letviszonyaik, problémáik nem egy vonatkozásban a szinészek

közösek

nehézségeivel.

101

A szinészi pálya előnyeiről és hátrányairól alkotott vélemények

kapcsolata

28. sz. tábla A

szinészi

pá lya előnyei

/%-ban/ A

szinészi pálya hátrányai

túlfeszített mun-

magánélet nehéz problémái élet

Nincs hátrány

öszszesen

anyagi előnyök

50

21

20

9

100

népszerűség, kapcsolat ok

43

32

17

8

100

érdekes munka

42

24

24

10

100

nincs előnye

37

25

10

28

100

anyagi előnyök

25

17

23

16

népszerűség, kapcsolatok

36

44

34

22

érdekes munka

24

23

33

20

nincs előnye

15

16

10

42

100

100

100

100

anyagi előnyök

11

4

4

2

21

népszerűség, kapcsolat ok

15

12

6

3

36

érdekes munka

11

6

6

2

25

7

4

2

5

18

44

26

18

12

100

összesen:

nincs előnye összesen:

102

A megkérdezettek mindössze 5 %-a állitotta, hogy a szinészi pályának nincs sem előnye, sem hátránya. A z adatokból kitűnik, hogy sokkal valószinübb az, hogy ha az emberek az előnyöket tagadják, érzékelik a pálya hátrányait, mig, ha a hátrányokat tagadják, az előnyökről is nehezebben alkotnak képet. Azoknak, akik úgy vélték, hogy a szinészi pályának nincsenek hátrányai, 42 %-a előnyöket sem tudott emliteni, m á s szóval a hátrányok tagadása

egyáltalán

nem jár automatikusan együtt az előnyök fokozottabb hangsúlyozásával. A szinészi pálya előnyeit nem érzékelők azonban inkább megfogalmazzák annak hátrányait is. A túlfeszített munka hátrányét az emberek egyrészt az anyagi előnyök elismerésével, másrészt a népszerűséggel és a munka érdekes jellegével kompenzálják. Figyelemreméltó továbbá az is, hogy a népszerűséget előnyként érzékelő emberek része látja ennek problematikus vonatkozásait

nagy-

is, azaz a

magánéletnek a népszerűségéből, az ismertségből eredő problémáit. Azok tehát, akik határozott véleményt alkottak a szinészi pálya előnyeiről és hátrányairól, a legtöbb esetben nem gondolkodtak

egyoldalúan.

A szinészi pálya hátrányaként

legtöbben a túlfeszített

munkavégzést jelölték meg. Ennek fényében érdemes egy pillantást vetni azokra az eredményekre, amelyek a szinész napi munkájának nagyságára

vonatkoznak.

Napi hány órát dolgozik egy szinész? 6 óra és kevesebb

6 %

7-8 óra

13 %

9-10 óra

29 %

11-12 óra

28 %

13 és több óra

24 %

összesen: Ezeknek a becslésszerü véleményeknek

100 megoszlásából kide-

rül, hogy az emberek többségének tudatában a szinész szinte egész nap dolgozik. A kérdezetteknek több mint 50 %-a sze103

rint a napi munkaidő a szinészek körében a tizenegy órát is jóval meghaladja. A napi munkaidőre vonatkozó vélemények a közvéleményben meglepően egységesek; a vizsgálatba bevont demográfiai változók /iskolai végzettség, kor, nem stb./ lényeges differenciáltságot

nem

okoznak.

Vajon mennyire jövedelmező ez a túlfeszített

munka? Meny

nyit jelentenek azok az anyagi előnyök, amelyek az emberek egy része szerint együttjárnak a szinészi munkával? Az átlagosnál magasabb jövedelem konkrétan mennyit jelent az em berek elképzelése szerint? Ezekre a kérdésekre

próbálunk

választ keresni a szinészek becsült havi jövedelmének elem zésével. A szinészek jövedelme között természetesen nagy különbségek vannak, de azokat a tényezőket, amelyek az eltéréseket

okozzák nem vehettük figyelembe. Kivétel azonban

itt is van, mivel a

vizsgálatunk során külön kértünk véle

ményt a budapesti és a vidéki szinészek jövedelméről, s mindkét esetben tudatosítottuk, hogy hires, vezető színészekről van szó. A havi jövedelem becslések elemzése arra is módot ad, hogy megvizsgáljuk milyen összefüggés van a becsült összegek és a saját jövedelem között, illetőleg a szinészek jövedelmének megítélésekor milyen eltérések vannak az egyes társadalmi csoportok

között.

Nézzük meg először azt, milyen különbséget

tesznek az em

berek a fővárosi és a vidéki szinészek jövedelme

104

között.

A vezető szinészek havi jövedelmének becs lése 29. sz. tábla /%-ban/ Budapest i szinész

Vidéki szinész

5000 Ft alatt

11

26

5001-7000 Ft

17

26

7001-10 000 Ft

33

30

10 001-15 000 Ft

16

10

15 001 Ft

23

8

100

100

és több

összesen:

A különbségek - mint látható - igen lényegesek, s irányuk valószinüleg megfelel a valóságos helyzetnek. A z adatokból kiderül, az emberek úgy vélik, hogy a vidéki hires szinészek igen nagy kereseti hátrányban vannak a fővárosi szinészekkel szemben. A megkérdezettek

több mint fele úgy vél-

te, hogy még egy hires vidéki szinész sem keres többet havi hétezer forintnál, mig a budapesti vezető szinészek havi jövedelmét 39 96-uk jóval 10 000 forintnál magasabbra becsülte. Természetesen nincsenek pontos adataink a fővárosi és a vidéki szinészek kereseti viszonyairól, de az adatok azt sugallják, hogy az emberek jelentős része ezeket a jövedelmeket meglehetősen

alulbecsüli.

105

A szinészek jövedelmének

becslése a kérdezett

jövedelme

szerint

30. sz. tábla Egy fővárosi vezető szinész havi keresete

saját

A-ban/ A 2000 Ft alatt

kérdezett

saját

jövedelme

5600 Ft 2000300043002999 Ft 4299 Ft 5599 Ft és több

5000 Ft alatt

19

16

13

5

0

5001-7000 Ft

31

24

17

10

6

7001-10 000 Ft

33

31

37

32

24

10 001-15 0 0 0 Ft

9

14

15

20

24

15 001 Ft és több

8

15

18

33

46

100

100

100

100

100

összesen:

Egy hires vidéki havi keresete

szinész

5000 Ft alatt

43

36

28

17

5

5001-7000 Ft

28

27

30

30

20

7001-10 000 Ft

19

27

26

33

43

10 001-15 000 Ft

7

5

9

11

26

15 001 Ft és több

3

5

7

9

6

100

100

100

100

100

összesen:

106

'

Minden jövedelmi kategóriában szembetűnő a fővárosi és a vidéki szinész keresetének becslése közötti különbség. Emellett az is nyilvánvaló, hogy a becslések nagysága mindkét esetben nagyon erősen függ a megkérdezett saját

fizetésének

nagyságától. Látható például, hogy a fővárosi szinész havi keresetét a legmagasabb fizetésű kérdezettek 70 %-a

tizezer

forinton belül becsülte, mig ez az arány a legalacsonyabb keresetű kérdezettek csoportjában mindössze 17 % volt. Még szembetűnőbb a kapcsolat a vidéki szinész lakított elképzeléseket

keresetéről kia-

elemezve. A legalacsonyabb

fizetési

kategóriába tartozó emberek közel fele /43 % / a hires vidéki szinész havi jövedelmét 5000 Ft alatt becsülte! Ez az arány a magas keresetűeknél csak 5 % volt. Általánosságban megfogalmazhatjuk

tehát, hogy minél magasabb a kérdezettek

saját havi jövedelme, annál magasabb a szinészek. keresetéről adott becslésük. A tényleges alulbecslés tehát nem érinti a követelménynek azt az elfogadott, szinte sztereotip nézetét, hogy a szinészek nagyon sokat keresnek. Csupán a "sokat" jelentésében lényeges a különbség. /A becslés értéke a fővárosi vezető szinész esetében pedig két-, vagy két és félszerese a saját

jövedelemnek./

V

Hasonló jellegű és irányú összefüggés mutatható ki a szinészek fizetésének becslése és az iskolai végzettség

szintje

között is, bár már koránt sem olyan szorossággal.

107

A szinészek jövedelmének becslése iskolai

végzettség

szerint 31. sz. tábla Egy fővárosi vezető szinész havi keresete

5 0 0 0 Ft alatt

'

/%-ban/

1-4 5-7 8 á l t . középosztály osztály is kola iskola

főiskola, egyetem

0

20

15

10

5

5001-7000 Ft

24

27

21

17

7

7001-10 000 Ft

46

37

34

33

28

10 001-15 0 0 0 Ft

15

8

13

18

19

15 000 Ft és több

15

8

17

22

41

100

100

100

100

100

5000 Ft alatt

33

37

27

27

13

5001-7000 F t

33

31

25

27

27

7001-10 0 0 0 Ft

17

20

33

30

33

0

6

7

11

17

15 001 Ft és több

17

6

8

5

10

összesen:

100

100

100

100

100

Összesen:

Egy vidéki hires szinész havi keresete

10 001-15 0 0 0 Ft

108

A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a fővárosi és a vidéki szinész havi keresetének összegét magasabbnak vélik, mint az alacsonyabb

lényegesen

iskolázottsággal

rendelkező kérdezettek. A főiskolát vagy egyetemet tek 60 % - a havi 10 000 Ft-nál többre becsülte egy

végzetbudapes-

ti vezető szinész keresetét, mig ez az arány a középiskolát végzetteknél már alacsonyabb: 40 % , A 8 általánost végzetteknél pedig 30 % volt. Hasonló jellegű összefüggés eredményezi jórészt azt is, hogy a férfiak jóval magasabb keresetet becsültek - különösen a fővárosi szinész esetében

mint a nők. A

nak a nőknél általában magasabb havi jövedelme

férfiak-

okozhatja

tehát azt, hogy például 48 %-uk havi tizezer forintnál magasabb keresetet gondolt egy vezető budapesti szinész számára, mig a nőknél ez az arány csak 27 % volt. A vizsgálat során külön kértünk becslést a fővárosi és a vidéki szinész keresetére, érdemes tehát

megvizsgálnunk,

hogy van-e eltérés e vonatkozásban a fővárosban

lakók és a

vidéki városokban élők között.

109

A

szinészek j övedelmének becs lése lakóhely sze rint

32. sz. tábla /%-ban/ Budapest i lakosok

Vidéki lakos ok

Havi kereset vidéki szinész

fővárosi szinész

fővárosi szinész

vidéki szinész

5000 Ft alatt

10

23

13

32

5001-7000 Ft

15

24

23

32

7001-10 000 Ft

32

33

33

27

10 001-15 000 Ft

17

12

13

7

15 000 Ft és több

26

8

18

2

100

100

100

100

összesen:

Látható, hogy mind a budapesti, mind pedig a vidéki városok lakói lényeges különbséget

tartanak a fővárosi és a

vidéki szinész keresete között. Ezen túl azonban az is megfigyelhető, hogy a budapesti lakosok még a vidéki szinész keresetét is magasabbra becsülik, mint a vidéki városokban élő megkérdezettek. Lehetséges, hogy a saját jövedelmi viszonyok közötti eltérésen túl ezt az összefüggést az is magyarázza, hogy a budapesti

lakosok számára a fővárosi sziné-

szek keresete a kiindulási alap, a vidéken élőknél pedig a saját városukban élő szinészek jövedelme, illetőleg az arról kialakit ot t

elképzelések.

A szinészekről kialakult elképzeléseknek vannak belső és külsődleges jelei, amelyek az ismertséget, népszerűséget erősen befolyásolják. Azt a kérdést, hogy külsődleges jegyek

110

mennyire tartoznak a szinészről kialakitott kérdéssel

képhez, azzal

próbáltuk megközelíteni, hogy fontosnak

a

tartják-e

az emberek, hogy egy szinész, vagy szinésznő szép legyen? Feltehető volt az is, hogy a szépséget /bár e fogalom teljességgel bizonytalan/ az emberek elsősorban a szinésznő képéhez érzik tartozónak, s ezt a feltevést az eredmények is igazolják azzal, hogy a szépséget a szinésznő számára a megkérdezettek 44 % - a , a szinész számára pedig 30 %-a

tartotta

fontosnak. Figyelemre méltó természetesen az is, hogy a többség ezt a külső tényezőt egyik esetben sem itélte fontosnak. Annál meglepőbb viszont, hogy e kérdésben nem volt

különb-

ség a férfiak és a nők véleményei között: mindkét nemhez tartozó kérdezettek egyenlő arányban vélték fontosnak a szépséget mind a szinésznő, mind pedig a szinész számára. Családi állapot szerint azonban már lényeges differenciákra bukkanhatunk. A szépség megitélése családi állapot szerint 33. sz. tábla

/%-ban/ A szépség fontos a szinésznő számára

a szinész számára

házas

44

30

nőt len, hajadon

35

24

elvált

43

25

62

45

44

30

özvegy

•

Át lag :

Mindkét esetben az özvegyek tartják

leginkább

fontosnak

a szépséget a szinész számára, legkevésbé pedig a nőtlen, illetőleg hajadon

megkérdezettek.

111

E vonatkozásban, éppúgy, mint ahogyan azt a férfiak és a nők esetében tapasztaltuk, a lakóhely szerint sem mutatkoznak lényeges eltérések. A budapesti és a vidéki városokban élők közel egyenlő arányban Ítélték fontosnak a vizsgált

té-

nyezőt . Tovább folytatva a demográfiai tényezők szerepének elemzését,, az életkor esetében komoly meghatározottságot

fedez-

hetünk fel. A szépség megítélése életkor szerint 34. sz. tábla /%-ban/ A szépség fontos a színésznő számé ra

a szinész számára

18-29 éves

24

15

30-39 éves

42

24

40-49 éves

47

35

50-59 éves

48

34

60-69 éves

52

35

70 éves és több

64

50

44

30

Ätlag s

A fiatal és az idősebb generációk szinészképe e tényező kapcsán is élesen különbözik egymástól. A z életkor emelkedésével mind a színésznő, mind pedig a színész esetében egyre nő azoknak az aránya, akik a szépséget fontosnak 112

tartják.

Ez a szinésznő esetében már 60 éven felül a többséget jelenti, a szinész esetében pedig a 70 éven felüliek

körében

is épphogy eléri az 50 %-ot . Ugy tűnik, hogy a fiatalabbak, de különösen a 30 éven aluliak túlnyomó többsége számára a szépség egyáltalán nem tartozik hozzá a színészekről kialakított

képhez.

Az iskolai végzettség szintje hasonló módon erősen megosztja a kérdezettek véleményét a szépség

fontosságáról.

A szépség megitélése iskolai végzettség

szerint

35. sz. tábla

/%-ban/ A szépség fontos a a szinész számá ra

szinésznő számá ra 8 általános alatt

71

58

8 általános

52

37

középiskola

33

19

főiskola, egyetem

27

14

iskola

Át lag:

30

44

Elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettséggel

rendelke-

ző emberek tartják fontosnak a szépséget a szinészek ra, mig a szinészi megjelenést, munkát megitélő magasabb iskolázottságú

számá-

differenciáltabban

rétegek nem

tulajdonítanak

annak különösebb fontosságot. Ha a szinházba járás gyakoriságát figyelembe véve vizsgáljuk a szépség tényezőjének

tu-

lajdonított jelentőséget, azt tapasztalhatjuk, hogy ezt

leg-

inkább fontosnak azok tartják, akik nem járnak

szinházba,

113

s ahogy emelkedik a szinházba járás gyakorisága, úgy csökken e tényezőnek tulajdonit ott jelentőség. A szinésznő számára fontosnak tartja a szépséget például a havonta szinházlátogatók 28 % - a , mig a szinházba nem járók 55 % - a . összességében a megkérdezettek 28 %-a alakitott

ki olyan

szinészképet, amelyben a szépség tényezője fontos szerepet játszik, s 52 % azoknak az aránya,

akiknek a szinészekről

alkotott értékelésükbe a vizsgálat tanulságai szerint ez a tényező egyáltalán nem játszik befolyásoló

szerepet.

Az eddigi elemzésből kimaradt az értékelés, a minősités szempontja. Ezt kiséreljük meg most felvázolni, azzal, hogy megvizsgáljuk: szerencsés ember-e a szinész a közvélemény és az egyes társadalmi csoportok Ítélete szerint. A

megkér-

dezettek jelentős része /38 % / minden előny és pozitiv tulajdonság ellenére nem tartja azt az embert

szerencsésnek,

aki szinészként dolgozik. Akik viszont szerencsésnek, irigylésre méltónak tartják a szinészek helyzetét, elsősorban dekes munkájukkal, sikeres életükkel indokolták

ér-

véleményü-

ket, másodsorban pedig a népszerűség előnyeivel. A z anyagi előnyöket

mindössze 5 % emiitette véleménye indoklására. E

kérdés meg it élésében nem mutatkozott

különbség a fővárosi

és a vidéki városi lakosok között, életkor szerint

azonban

igen. Szerencsés embernek a szinészt elsősorban az idősebbek tartják: a 60 éven felüliek csoportjában ezek aránya 61 % volt. A 30 éven aluliak közel fele /46 %/ viszont nem tartotta a szinészeket

szerencsés

embereknek.

A z iskolai végzettség emelkedésével pedig csökkent a szinészeket szerencsés embernek látti végzettségűek

vailók

aránya: a 8 általános a-

76 % - a , a főiskolát végzetteknek pedig

47 % - a tartozott ebbe a csoportba. Ezekből a tendenciákból valószinüsithető, hogy azok a csoportok, akik differenciáltabban képesek megitélni a szinészek helyzetét, nemcsak a felszinen mozognak, s nemcsak az eléggé elterjedt

sztereo-

típiákban gondolkoznak, a kétségkivül meglévő előnyök ellenére sem tartják irigylésre méltónak azokat az embereket.

akik színészként

dolgoznak.

Hasonlóképpen a színészi pálya minősítéséhez tartozik az a momentum is, amely azokat a reakciókat érinti, amelyek a gyerek esetleges szinészi pályaválasztásához

kapcsolód-

nak. Vizsgá lat.unk eredményei szerint az emberek 43 %-a fogadná pozitívan gyermekének ezt a döntését, 15 % - a kifejezetten negatívan Ítélné meg, 6 % vegyes érzelmekkel, 30 % pedig közömbösen fogadná. Lakóhely szerint ebben az esetben sem találtunk lényeges véleménykülönbségeket, az iskolai végzettség szintje azonban ismét lényeges differenciáló erőnek

bizonyult.

Vélemények a gyerek szinészi pályaválasztásáról

iskolai

végzettség szerint

36. sz. tábla

/%-ban/ 8 ált . alat t

8 ált . iskola

középiskola

f őis kola , egyetem

Pozitív

fogadtatás

67

52

42

40

Negatív

fogadtatás

14

13

20

23

19

35

38

37

100

100

100

100

Közömbös

fogadtatás összesen:

Megfigyelhető, hogy az iskolai végzettség

emelkedésével

nem is annyira az elutasító vélemények, hanem a közömbösség fogadtatására utaló reakciók aránya nő igazán jelentősen. Ez azt jelenti, hogy a magasabb iskolázottságú csoportok a pályaválasztást

illetően sokkal

társadalmi

liberálisabbak,

a pályaválasztási döntést a gyerekre bízzák. A z alacsony iskolázottságú rétegekben a szinészi pálya választása

lénye-

gesen pozitivabb fogadtatást

kapna.

Az esetleges pályaválasztási döntés megitélése

természe-

tesen összefügg azzal, hogy hogyan értékelik az emberek a szinészi pályát és munkát. A z alábbi táblázat ezt a kapcsolatot

szemlélteti.

A pályaválasztás fogadtatása és a szinész megitélése 37. sz. tábla

A - b an/

»

A

pályaválasztás megitélése

A szinész megitélése pozit iv

negat iv

összesen

közömbös

szerencsés, az anyagi előnyök miatt

70

13

17

100

szerencsés, érdekes munkája miatt

65

9

26

100

szerencsés, a népszerűsége miatt

61

21

18

100

nem szerencsés

28

23

49

100

szerencsés, az anyagi előnyök miatt

10

4

5

szerencsés, érdekes munkája miatt

40

14

21

szerencsés, a népszerűsége miatt

20

18

8

nem szerencsés

30

64

69

100

100

100

összesen:

i

116

Egyrészt

látható, hogy azok, akik a szinész megítélésében

az anyagi előnyöket hangsúlyozzák, a legnagyobb arányban fogadnák pozitivan, ha gyerekük a szinészi pályát

választa-

ná. Közel hasonló arányú a pozitiv fogadtatás azokban a csoportokban is, amelyek munkája és népszerűsége miatt szerencsés embernek a szinészeket. Az adatokból kitűnik, hogy a szinészi pálya választását

tartják

másrészről

negativan, vagy

közömbösen fogadók nagy többsége nem is tartja a szinészeket szerencsés, irigylésre méltó embereknek.

-

*

-

összefoglalva azt mondhatnánk, hogy a háború előtti, de még az 1967-es vizsgálatban is lappangva szereplő életmódmodell képző szerep halványulóban van; a szinész ugyan a társadalmi érdeklődés fókuszában áll, de korántsem az a vonzereje, mint korábban. Ez pozitiv vetületben annyit jelent, hogy a társadalmi értékelésekben nagyobb szerepet kapnak részint a tényleges értékek megvalósításai, részint demisztifikálódott a színészekről alkotott kép. /Ezt elősegíti az is, hogy nálunk nincs sztárkultusz./ A valóságos értékek nagyobb szerepe az életmódban és a kulturális - ha csak következtetésként

közvéleményben

is vetjük fel - a társadalmi tu-

datban fontos átstrukturálódásra

utal.

117

FÜGGELÉK

1. sz. melléklet

A

MINTA I.

A kutatás képviseleti mintájának meghatározásánál, a mintavételi technika kiválasztásánál kettős követelmény re juttatására törekedtünk. A kutatás egyaránt

érvény-

feladatának

tekinti a színházlátogató népesség szinházba járási szokásainak, s azzal kapcsolatos attitűdjeinek, valamint a szinházba nem járó, illetve csak ritkábban és rendszertelenül járó népesség színházművészettel kapcsolatban kialakult véleményének és a szinházba nem járás okainak

feltárását.

•elzett követelmények együttes érvényre juttatása

módszer-

tanilag akkor a legvalószínűbb, ha az egyszerű véletlen tavételi technikát választjuk, s a vizsgálat nak az ország egész népességét

min-

alapsokaságá-

tekintjük. Azonban jelen e-

setben az egyszerű véletlen mintavételi technika csak rendkivül nagy elemszámú képviseleti minta meghatározása esetén alkalmazható. Következik ez abból, hogy az ország népességének

csak

mintegy 10 % - a jár gyakrabban, s mintegy 8 %-a ritkábban a szinházba, s igy csak igen nagy képviseleti arány

mellett

lokalizálható kellő számú színházlátogató. A véletlenszerűség ellen szól még, hogy a szinházlátogató népesség - a szinházak térbeli elosztásából következően - térben igen koncentráltan helyezkedik el. A kutató szerv pénzügyi erőforrásai, technikai feltételei a kutatás méreteit, a minta nagyságát

behatárolták. A feltételek figyelembevételével a

képviseleti minta nagyságát

1000 főben rögzitettük. A vélet-

lenszerűség, a teljes körű reprezentativitás és a finanszírozható, technikailag

lebonyolítható nagyságú

képviseleti

minta követelményeinek elvileg még akkor is eleget

lehetne

tenni, ha a társadalmi nyilvántartás regisztrálná a szinház121

látogató népesség nevét, lakóhelyét, pontosabban

lakóimét,

szinházba járásának gyakoriságát, a szinházlátogatás helyét, s továbbá néhány alapvető társadalmi

jellemzőjét.

Természetesen a társadalmi nyilvántartás a jelzett

infor-

mációk feltárására márcsak azért sem vállalkozik, hogy az ország színházlátogató népességét a színházlátogatástól ne riassza vissza. A z előbbiekben ismertetett okok és az 1000 fős mintanagyság eleve irányt szabott a mintavételnek. Szükségszerűen - hogy a mintában elegendő számú

színházlátogató

legyen - a mintát azokból a településekből kellett választani, melyekben állandó szinház, illetve színtársulat

mű-

ködik. E mellett szól még az az igény is, hogy a minta, illetve az adatfelvételezés eredményei legyenek

összevethetők

és hasonlíthatók az 1960-as évek közepén végzett azonos célkitűzésű és bár nagyobb mintanagyságú, de ugyancsak a színházzal, illetve állandó társulattal rendelkező népességét feltérképező kutatás

települések

eredményeivel.

A mintavételnél abból a feltételezésből indultunk ki, s ezt bizonyos makrostatisztikai információk is megerősítették, hogy a színházlátogatók

elsősorban azokból a települé-

sekből rekrutálódnak, melyekben szinház, illetve állandó társulat működik. A közművelődési adattár szerint a színházlátogatásoknak csupán 8 % - a realizálódik a községekben, és az adattárban közölt, a szinházba járók társadalmi rétegződését

feltáró, a különböző társadalmi rétegek szinház-

ba járásának gyakoriságát ra alapozott

ismertető táblázatban

foglaltak-

becslésünk szerint a községi lakosok közül

csak minden 20. lakos jár szinházba, s csak minden 40. tekinthető rendszeres színházlátogatónak. A választott vételi technikából következően a minta

minta-

reprezentativitása,

belső rétegződése csak ex post, tehát az adatfelvételezést )

követően ismerhető meg. Ennek ellenére, ugyancsak a mintavételi technikából következően már ma is megállapítható, hogy a minta minden bizonnyal alulreprezentálja a színházzal, illetve állandó társulattal nem rendelkező városok,

122

illetve falvak színházlátogató népességét, valamint általában - lakóhelytől függetlenül - a szinházba nem járó, alacsonyabb társadalmi státuszú

rétegeket.

A konkrét mintavétel a következők szerint történt: a mintatelepüléseknek a személyi mintában képviselt arányát népességarányosan határoztuk meg, azzal a megszorítással, hogy az alapsokaságból kirekesztettük a gyermekkorú séget. A mintatelepülések

népes-

közül csak Budapest és az 5 me-

gyei város esetében ismertük 15-X éves korú népesség

1977.

január 1. számát, a többi településnél becsülni voltunk kénytelenek. A becslés a lakónépesség

1977. január 1. szá-

mán és a 15-X éves korú népességnek az 1970. évi Népszámlálás szerinti arányán alapszik. A becslési eljárás azt a feltételezést foglalja magában, hogy 1970 és 1977 között a népesség konstruktúrája - vizsgálatunk szempontjából - csak elhanyagolható mértékben változott. A 13 mintaváros megfigyelt, illetve becsült, 1977. január 1—i népességszámát aggregáltuk, s ezt követően a mintatelepüléseknek a településcsoport népesség-összesenjében viselt arányával megegyezően a mintasokaságot a következőek

kép-

szétosztottuk,

szerint:

123

Település neve

1977.1.1. 1977.1.1. Népesség 15-X éves száma népesség száma

Budapest

2o8l696

1749748

1749 748

0,6166

617

Debrecen

191918

151808

151808

0,0539

54

Miskolc

203393

162237

162237

0,0572

57

Pécs

165326

133025

133025

0,0468

47

Szeged

173343

140344

140344

0,0495

49

Győr

121930

94458

94458

0,0333

33

15-X éves korú népesség arénya 19 70

Becsült érték 15-X éves korú né-' pesség 1977.1.1. száma aránya

Minta népesség széma

Békéscsaba

64085

82 ,90

53126

0,0187

19

Eger

58382

80 ,29

46875

0,0165

16

Kaposvár

71042

80 ,23

56997

0,0201

20

Kecs kémét

92741

78 .62

72913

0,0257

26

Székesfehér vár

98737

79 .12

78121

0,02 75

27

Szolnok

73692

79 ,08

58276

0,0205

21

Veszprém

51308

76 ,78

39934

0,0139

14

13 város összesen:

344762 7

Országos összesen:

10625269

8412582

Ebből városokj:

3319848

2597373

községek:

5223713

4065469

124

2837322

1,000

1,000

A budapesti minta nagysága indokolté tette a mintarész területi tagolását, melynek megoldására a kerületi differenciálás

látszott

legkézenfekvőbbnek. A kerületi mintaa-

rányok meghatározásánál á települési mintánál

ismertetettel

azonos módon jártunk el.

Színháztudományi minta:

Budapest

Kerü let

Minta

Kerekítve

I.

13,57

14

II.

31,47

31

III.

33,94

34

IV.

22,21

22

V.

16,04

16

VI.

22 ,83

23

VII.

30,85

31

VIII .

35,79

36

IX.

28,38

28

X.

25,30

25

XI.

52 ,46

52

XII .

24,68

25

XIII.

42 ,57

43

XIV.

53,063

53

XV.

34,55

35

XVI.

20,36

20

XVII.

16,04

16

XVIII.

25,30

25

XIX .

30,85

31

XX .

30 ,85

31

XXI.

23,45

23

XXII .

14,81

15 összesen:

617

A mintavétel második lépcsőjénél, a mintaszemélyek

kivá-

lasztásánál szigorúan ragaszkodtunk az egyszerű véletlen mintavételhez. A mintaszemélyeket a mintatelepülésekben

lévő 125

népességnyilvántartás

kartotékrendszeréből a véletlenszá-

mok táblázata segítségével meghatározott választottuk

kulcsszám

szerint

ki.

II. Az adatfelvételt

követően, ha korlátozott

pontossággal

is, de már mód nyilt a kutatási eredmények, illetve a mintavétel megbízhatóságának, érvényességének A megbízhatósági vizsgálat pontosságát

ellenőrzésére.

elsősorban az korlá-

tozza, hogy a jelen kutatás során vizsgált

13 város egyet-

len, a kérdőívben foglalt indikátorára sem készült az 1970. évi népszámlálás óta teljes körű adatfelvétel, s ezért az ellenőrzésnél becslésekre, országos tendenciáknak a vizsgálati sokaságra vetitésére kellett hagyatkóznunk. A mintaellenőrzés az iskolázottság, a korstruktúra és a foglalkozási szerkezet elemzésére terjedt ki, illetve e három indikátor kiválasztott

rétegeire. A z ellenőrzéshez az 1970.

évi népszámlálásból kigyűjtöttük a 13 vizsgált város korstruktúráját jellemző adatokat, továbbá a 18-X éves korú népességből legalább az érettségizettek

arányát, a 25-X

éves korú népességből a felsőfokú végzettséggel

rendelke-

zők arányát és a szellemi foglalkozású aktiv keresők arányát. A z előbbiekben

felsorolt adatokat

az ország

és a városok aggregátumára is kigyűjtöttük. A

egészére

frissebb /1979

évi/ statisztikai adatközlés csak az országos adatokat

köz-

li, s azok közül is az iskolázottságra és a foglalkozási szerkezetre utaló adatok becsültek. A mintatelepülések adatainak becslésekor feltételeztük, hogy az eltelt 9 év során a strukturális különbségek nem módosultak és az arányváltozás üteme azonos volt. Tehát például hogy az iskolázottságban

feltételeztük,

1970-ben mért területi

egyenlőtlen-

ség változatlan maradt. 1970-ben országosan a 18 éves korú népességnek %-a

15,6 %-a,

a vizsgált városokban pedig 27,51

érettségizett vagy annál magasabb iskolázottsággal

ren-

delkezett. A Statisztikai Hivatal általunk tovább vezetett becslése szerint 1979-ben az ország megfelelő korú 126

népessé-

gének már közel 22 %-a

legalább érettségizett, s ennek meg-

felelően a mintavárosokban az iskolázottsági szint már mintegy 43 %-ra kellett, hogy emelkedjék. A 13 város egészét jellemző becsült adatok és az adatfeívételezés

eredménye-

képpen kapott adatok között vizsgálatunk szerint nincs szignifikáns eltérés. A ténylegesen meglévő különbségek

egy-

részt az ellenőrzéshez felhasznált adatok becslésének számlájára Írhatók, másrészt a jelen kutatással szemben

támasz-

tott megbízhatósági követelmények figyelembe vételével megengedhetők. A minta ellenőrzése szerint a képviseleti minta kielégítő megbízhatósággal reprezentálja a vizsgálni kivónt sokaságot, s ebből következően a felvétel során kapott statisztikai eredmények elemzésre, tendenciák levonására jól alkalmazhatók.

127

2. sz. melléklet

MAGYAR SZÍNHÁZI

INTÉZET

Budapest,1..Krisztina

krt.57.

/sorszám/

K É R D Ő Í V /A válaszadás

önkéntes/

ALAPSOROK

Kérdezés helye: Kérdezés kezdete: 19

hó

nap....... óra . perc

Interjú hossza: Kérdező neve:

128

perc

A Magyar Szinházi Intézet a Kulturális Minisztérium Közművelődési Kutatási Főirány

keretében

vizsgálatot végez, hogy

néhány kérdésben megismerje a lakosság véleményét, kulturális szokásait. Ez alkalommal az országban mindenfelé járnak

munkatársaink

és sok száz emberrel beszélgetnek ezekről a témákról. Válaszadóinkat - mint önt is - véletlenszerűen ki és a kapott ismereteket

választottuk

névtelenül, statisztikai

módsze-

rekkel dolgozzuk fel. Az eredmények - reméljük - az illetékesek és a lakosság hasznára válnak. - x 1. Szokott-e moziba

járni? Milyen

igen

gyakran?

1 - hetente

9 %

2 - havonta egyszerkétszer 3 - évente

többször

4 - egyszer egy évben vagy ritkábban

5 - nem

22 % 22 % 11 %

36 %

0 X

129

Szokott-e hangversenyekre vagy operába járni igen

»

Milyen

gyakran?

1 - hetente 2 - havonta egyszer kétszer 3 - évente

többször

4' - egyszer egy évben vagy ritkáb ban 5 - nem

74 %

0 X -

Szokott-e múzeumba vagy kiállitásra járni? igen

Milyen gyakran? 1 - hetente 2 - havonta egyszer kétszer 3 - évente

többször

4 - egyszer egy évben vagy ritkáb ban

5 - nem

35 %

Szokott ön tévét

nézni?

igen

Milyen

gyakran?

1 - minden

adásnapon

71 %

2 - hetente

többször

17 %

3 - hetente kétsze r

egyszer-

4 - havonta egyszerkétsze r 5 - nem

6 %

2 %

4 %

0 X

tovább a 6. kérdésre !

A szinházi közvetítéseket igen

nézi-e a tévében? Milyen

gyakran?

igen, gyakran. t öbbször igen, ritkán /1-2 évent e/ igen, kideríthetetlen gyakoriság 5 - nem 0

63 % 4 % 19 %

14 %

-

X -

131

6 . Szokott-e ön rádiót

hallgatni?

igen

Milyen

gyakran?

1 - minden nap

5 - nem 0

83 %

2 - hetente

többször

3 - hetente kétszer

egyszer-

4 - havonta kétszer

egyszer-

8 % 3 % 1

5 %

-

X -

tovább a 8.

7. És szokott-e a rádióban szinházi közvetitést

igen

»

Milyen

kérdésre

hallgatni?

gyakran?

igen, gyakran. t öbbször igen, ritkán /1-2 évente/ igen, kiderithetetlen gyakoriság

5 - nem 0 X -

132

%

54 %

26 % 2 % 18 %

8. Szokott-e ön hetilapot

olvasni?

1 - igen

89 %

5 - nem

11 %

0 X

tovább a 10. kérdésre !

9. Olvassa-e az

• • Milyen gyakran? 1 - minden héten 2 - havonta egyszerkét szer 3 - ennél ritkábban 5 - nem szokta 1

%

2

3

5

4 %

8 %

78 %

%

14 %

58 %

91. Élet és Irodalom

10

92. Film-Szinház-Muzsika

18 %

93. Uj Tükör

14 %

7 %

11 %

68 %

94. Rádió és Televizió Újság

64 %

3 %

2 %

31 %

10

0

X

133

10. Szokott-e napilapot

olvasni?

Országos napi" lapot

Megyei lapot

igen

Milyen

Milyen gyakran?

gyakran?

1 -naponta 2 -hetentetöbbször 3 -hetente egyszerkétszer

32 %

1 -naponta

1 %

2 -hetente többször

7 %

2 %

3 -hetente egyszerkétszer

5 %

4 -havonta többször

2 %

5 -ennál ritkábban

2 %

4 -havonta t öbbször 5 -ennél ritkábban -nem

1 % 64 %

-nem

6 - nem 0 X -

KÉRDEZŐ! Ha a 91., 92., 93. és 10. kérdésnél egyaránt "nem" a válasz, tovább a 12. kérdésre !

134

61 %

23 %

11. Szokott-e szinházról, előadásokról ismertetést, kritikát olvasni az ön által olvasott

újságokban?

1 - igen

63 %

5 - nem

33 %

0 - Adathiány

4 %

X -

12. Szokott-e könyveket

igen

^

olvasni?

Milyen gyakran tölti idejét, vagy szakit időt

olvasásra?

1 - minden nap

25 %

2 -. hetente többször

15 %

3 - hetente egyszerkétszer 4 - havonta többször

12 % 16 %

5 - évente egy-két alkalommal 6 - ritkábban 7 - nem szokott

12 % 3 % 17 %

0 X -

135

13. Szokott-e szinházba

járni? Milyen

igen

gyakran?

1 - /legalább/ havonta 2 - évente

többször

/legalább háromszor/ 3 - évente egy-két kalommal 4 - ennél 41 %

13 %

18 %

al16 % 12

ritkábban

%

5 - nem tovább a 29 kérdésre

0 X -

14. Van-e

színházbérlete? Régebben

nincs

X -

136

1 - igen, volt

16 %

2 - nem

24

6 %

3 - van 0 - szinházba nem

volt-e?

járók

54 %

15. Hogyan jutott a bérlethez? 1 - színháznál vásárolta

7

2 - munkahelyén vásárolta

9 %

3 - munkahelyén

2 %

kapta

4 %

4 - egyéb módon, mégpedig: 0 - Nincs, nem volt

%

78 %

bérlete

X -

16. Megnéz-e minden bérleti

1 - igen 2 - nem

előadást?

15 % 7 % 161. Melyiket és miért nem? - nem ért rá abban az időben - nem érdekli a darab

2 %

- már látta a darabot

1 %

-

lebeszélték /kritika is/

- egyéb

0 - nincs, nem

2 %

1 % 1 %

78 %

X -

137

17.

Ezek közül a szinházak

Színházba nem jár 54 %

közül

melyikbe jár rendszeresen /legalább évent e egyszer/

melyikbe járt egyáItalán?

1

2

nem volt soha

3

Nemzeti Szinház

7 %

23 %

16 %

Katona József Szinház*^

2 %

17 %

27 %

14 %

16 %

16 %

Madách Szinház Kamaraszínháza

7 %

16 %

23 %

Thália Szinház

4 %

16 %

26 %

Mikroszkóp Szinpad

2 %

12 %

32 %

József Attila Szinház

5 %

18 %

23 %

2 %

44 %

4 %

41 %

Józsefvárosi Szinház

3 %

43 %

Ódry Szinpad

6 %

40 %

Madách Szinház

Ját ékszin Vá rszinház

%

1

Radnóti Miklós Szinpad

1

%

6 %

39 %

Vidám Szinpad

4 %

20 %

22 %

14 %

17 %

15 %

Pesti Szinház

7 %

13 %

26 %

Opera

8 %

19 %

19 %

Erkel Szinház

8

%

18 %

20 %

Operett

6

%

19 %

21 %

Vigszinház

Szinház

Kamara Varieté

1

%

14 %

31 %

Budapesti Gyermekszinház

1

%

9 %

36 %

*/ Jelenleg a Fővárosi Művelődési Házban. 138

/I7. kérdés

folytatása/ melyikbe jár rendszeresen

melyikbe nem volt járt J . n s o h a

/legalább évente egyszer/

Állami Bábszinház

1

2

2 %

14 %

30 %

2 %

44 %

József Attila Szinház Kamaraszinháza III. kerületi Ifjúsági Művelődési Ház

3

Debereceni Szinház

2 %

5 %

39 %

Pécsi Szinház

3 %

4 %

39 %

Kecskeméti Szinház

1 %

4 %

41 %

Szolnoki Szinház

1 %

2 %

43 %

Győri Szinház

1 %

2 %

43 %

Kaposvári Szinház

1 %

3 %

42 %

Veszprémi Szinház

1 %

2 %

43 %

Miskolci Szinház

3 %

3 %

40 %

Békés megyei

1 %

2 %

43 %

2 %

7 %

37 %

Szinház

Szegedi Szinház

Egyéb /amatőr/ szinház, mégpedig:

Egy amatőr szinházban

4 %

6 %

36 %

Kettő vagy több amatőr szinházban

1 %

3 %

42 %

'

X -

139

18. Kivel megy leggyakrabban

szinházba?

1 - családtaggal, házastárssal 2 - munkatárssal,

iskolatárssal

34 % 2 %

3 - baráttal, ismerőssel

7 %

4 - egyedü1

2

5 - egyéb, mégpedig:

1

0 - Szinházba nem járók

% %

54 %

X -

19. Mondjon olyan szinészeket, akiket ön különösen szeret: - emlit

43 %

2 - nincs ilyen

3 %

0 - szinházba nem jár

tovább a 20. kérdésre

54 %

X -

19/a. Van-e olyan szinész, akit igyekszik minden szerepében megnézni? 1 - igen

Ki/k/ az/ok/?

2 - nincs ilyen

25 %

0 - Szinházba nem járók

51 %

X - Nincs kedvenc szinésze

140

18 %

3 %

20. Emlitsen olyan szerzőket, akiknek a darabjait

szivesen

megnézi:

-emlit

23 %

20 %

2 - nincs ilyen 0 - Szinházba nem járók

t ovább a 21. kérdés re

X - Adathiba

54 % 3 %

20/a. Van-e olyan szerző, akinek igyekszik minden darabját megnézni?

1 - igen

Ki/k/ az/ok/?

6 %

2 - nincs ilyen

19 %

0 - Szinházba nem járók

54 %

X - Nincs kedvenc

21 %

szerzője

21. Tudna olyan rendezőket mondani, akiknek szivesen

meg-

nézi a rendezéseit?

- emlit 2 - nincs ilyen 0 - Szinházba nem járók X - Adathiba

tovább a 22. kérdésre!

141

21/a. És van-e olyan rendező, akinek igyekszik rendezését

minden

megnézni?

1 - igen

Ki/k/ az/ok/?

J %

2 - nincs ilyen

14 %

0 - Szinházba nem járók

54 %

X - Adathiba - Nincs kedvenc

3 % rendezője

26 %

22. Volt-e olyan színdarab, amelyet ön többször is megnézett? 1 - igen

>• Melyik /melyek/ volt az és miért látta többször is? - klasszikus

magyar

szinmü

5 %

- modern magyar szinmü

2 %

- klasszikus külföldi szinmü

4 %

- modern szinmü

2 %

külföldi

- opera

2 %

- operett, zenés játék

6 %

- egyéb, meghatározhatatlan

4 %

2 - nem volt ilyen

21 %

0 - Szinházba nem járók

54 %

X -

142

25 %

23. Figyelemmel kiséri-e általában a szinházak hogy hol mit

műsorát,

játszanak?

1 - igen

25 %

2 - csak egyes szinházakét, mégpedig

9 % 3 - nem

12 %

0 - Szinházba nem járók

54 %

X -

24. Előfordul-e, hogy felhivják a figyelmét darabra? Ki szokott javaslatot

egyik-másik

tenni egy előadás meg-

tekintésére? 1 - családtag, házastárs

9 %

2 - barát, ismerős

9 %

3 - munkatárs, iskolatárs

16 %

4 - nem fordul elő

7 %

5 - egyéb, mégpedig

5 %

0 - Szinházba nem járók

54 %

X -

143

25. Mikor volt legutóbb szinházban?

1-2 hónapja

23

-

3-4 hónapja

5

-

5-6 hónapja

6

-

7-8 hónapja

3

-

9-10 hónapja

3

-

11-12 hónapja

3

-

17-18 hónapja

3

% % % % % % %

54

%

18

% % % % % % % % % %

0 - Szinházba nem járók X

-

Melyik szinházban mit

látott?

Szinház: .Budapesti drámai Budapesti zenés

6

Budapesti egyéb

4

Vidéki drámai Vidéki zenés

2

Vidéki egyéb

2

Egyéb

1

Nem

3

tudja

A darab cime: klasszikus magyar tragédia

144

10

2

modern magyar tragédia

9

klasszikus külföldi tragédia

3

modern külföldi tragédia

7

vigjáték, komédia

3

opera

2

operett, zenés játék

8

% % % % %

kabaré, esztrád

4

%

egyéb

4

nem tudja

8

% %

NEM JÁR SZÍNHÁZBA

54

%

Mi volt a véleménye az előadásról?

KÉRDEZŐ! Részletesen a darabról, a rendezőről, a szinészi játékról!

- tetszett általában

13 %

- tetszett a szinészi játék,

16 %

rendezés, vagy egyéb - megoszló vélemény

5 %

- nem tetszett

4 %

- egyéb értelmes dimenzió

1 %

- értelmetlen, karakter nélküli vélemény

1 %

- nem tudja

6 %

- Szinházba nem járók

54 %

0 X -

145

28. Most gondoljon egy olyan előadásra, amelyet az elmúlt 2-3 évben látott, és önnek kiemelkedőbb szinházi élményt jelentett! Kérem mondja el, mi volt ez ,és miért érezte

jelentősebbnek! KÉRDEZŐ! Részletesen a darabról, a rendezőről, a szinészi játékról!

Szinház: Budapesti drámai

16 %

Budapesti zenés

4 %

Budapesti egyéb Vidéki drámai

5 %

Vidéki zenés

1 %

Vidéki egyéb

1 %

Nem tudja

19 %

A darab címe:

19

% % % % % % % % %

7

%

17

% %

klasszikus magyar tragédia

1

modern magyar tragédia

8

klasszikus külföldi tragédia

5

modern külföldi tragédia

5

vigjáték, komédia

1

opera

2

operett, zenés játék

4

egyéb

1

nem tudja tetszett

általában

tetszett a szinészi játék, rendezés stb. megoszló vélemény

1

•

nem tetszett 1

egyéb értelmes vélemény értelmetlen vélemény nem tudja ázba nem járók 146

1 54 %

19

% % %

Csak attól, aki nem jár szinházba!

Régebben járt-e szinházba? 1 - igen

Mi az oka annak, hogy mostanában nem jár? - munka, tanulás, egyéb elfoglaltság

8 %

- gyerek, családi helyzet

12 %

- betegség, öregség, fáradtság

12 %

- egyedüllét, /egyedül nem szeret/

1 %

- messze van a szinház, közlekedés

1 %

- anyagi okból

1 %

- nem kedveli a szinhézat, tv

kielégiti

- egyéb okokból

"

4 % 4 %

- régebben nem járt

11 %

- szinházba járók

46 %

tovább a 31. kérdésre!

0 X -

147

30. Arra kérem, gondoljon a régebbi szinházi

emlékeire.

Mi volt az az előadás, amit élete legjelentősebb szinházi élményének tekint? Kérem, mondja el, miért tekinti annak! KÉRDEZŐ! Részletesen a darabról, a rendezőről, a szinészi játékról! Szinház; Budapesti dráma

21 %

Budapesti zenés

15 %

Budapesti egyéb

2 %

Vidéki drámai

10 %

Vidéki zenés

3 %

Vidéki egyéb Egyéb

3 %

Szinházba járók A darab cime:

46 %

klasszikus magyar tragédia

6 %

modern magyar tragédia

4 %

klaszikus külföldi tragédia

10 %

modern külföldi tragédia

4 %

vigjáték, komédia

2 %

opera

9 %

operett, zenés játék

18 %

kabaré, esztrád egyéb

1 %

Szinházba járók

46 %

tetszett általában tetszett a szinészi játék, rendezés megoszló vélemény

17 % stb.

32 % 1 %

nem tetszett egyéb értelmes válasz

2 %

értelmetlen válasz

1 %

egyéb

1 %

Szinházba járók

148

46 %

31» Az emberek sok mindent mondanak a szinházról. Ezeken a kártyákon felsorolunk néhányat közülük. Kérem mindegyikről mondja meg, hogy mennyire ért vele egyet. Teljesen egyetértek

Nagyobb részben egyetértek

3101. A z a jó szinház, ami kikapcsolódást nyújt.

68 %

18 %

3102. A régi drámairók jobban ismerték az ember problémáit, mint a maiak.

23 %

17 %

3103. Dobban szeretem a zenés, énekes előadásokat, mint a prózait.

39 %

11 %

68 %

3104. A z a jó a szinházban, hogy leköti a figyelmemet.

3107. Nem szeretem, ha ré gi korban játszódó darabot mai öltözet ben adnak elő.

5 %

6 %

3 %

13 %

17 %

19 %

11 %

20 %

16%

7%

4%

20 %

23 %

12 %

34 %

27 %

25 %

6

%

8

%

49 %

9 %

17 %

10

%

15

%

3105. A z az előadás, amel y művészileg magas 25 % szintű, csak kevés ember számára érthető. 3106. A jó szinházi játék számomra feledteti a darab gyengéit.

Nem tu- Nagyobb Egyáldom el- részben talán dönteni nem ér- nem tek értek egyet egyet

20 %

5%

20 %

149

Teljesen egyetértek

3108. A z a jó szinház, amely nevelni, formálni akarja az emberek gondolkodását. 3109. A legtöbb néző a kulturális élményért megy szinházba. 3110. A darab határozza meg, hogy melyik előadást nézem meg. 3111. A jó szinházi előadás komoly | dolgokkal foglalkozik.

Nagyobb részben egyet értek

Nem tudorn eldönteni

Nagyobb részben nem értek egyet

Egyáltalán, nem értek egyet

62 %

17 %

10 %

6 %

5 %

41 %

22 %

19 %

11 %

7 %

60 %

18 %

14 %

5

32 %

22 %

17 %

17

12 %

15 %

24 %

16 %

31 %

3112. A z az előadás," amelyet magas művészi szinvonalúnak 14 neveznek, legtöbbször értelmetlen.

%

%

3 %

32. Körülbelül mennyibe kerül egy átlagos szinházjegy? Ft

33. Ezt ön

-

1 - sokallja

11-15 Ft

2 %

-

16-20 Ft

11 %

-

21-25 Ft

13 %

-

26-30 Ft

30 %

2 - megfelelőnek 67 % vagy 3 - kevésnek tartja? , 5 % 0 - nem tudja 21 %

mm

31-35 Ft

10

-

36-40 Ft

13 %

-

41-50 Ft

6 %

-

1-10 Ft

-

-

51 vagy több nem tudja 150

%

2% 13 %

X -

7 %

34, Tudomása szerint a bevétel fedezi-e a szinház

költsé-

geit?

1 - igen

12 %

tovább a 37, kérdésre!

2 - nem 0 - nem

69 % tudja

19 %

X -

35. Hány forint állami támogatást

kap egy átlagos

szinház-

jegy Ft

- 1-10 Ft -

11 %

11-15 Ft

7 %

- 16-20 Ft

9 %

- 21-25 Ft

4 %

- 26-30 Ft

6 %

- 31-35 Ft

1 %

- 36-40 Ft - 41-50 Ft - 51 v. több 0 - nem tudja

2 % 3 % 4 % 53

X -

36. Helyesnek tartja-e, hogy ,az állami költségvetésből mogatják a szinházi

1 - igen 2

-

nem

0 - nem tudja

tá-

jegyeket?

62 % 13 % 25,%

X -

151

37. Ezen a listán színdarabokat soroltunk fel. A

kártyákra

pedig szerzők nevét irtuk fel. Kérem párosítsa a müveket és a szerzőket!

Kártya

szám

Nem tudja

11

Bánk bán

62 %

5 %

33 %

23

Adáshiba

16 %

6 %

78 %

14

Tartuffe

34 %

5 %

61 %

8

A hazug

5 %

7 %

88 %

24

Csongor és Tünde

43 %

13 %

44 %

2

Egy fő az egy fő

3 %

3 %

94 %

17

Tóték

30 %

9 %

61 %

19

Ahogy

26 %

4 %

70 %

3

Sirály

18 %

4 %

78 %

22

Csillag a máglyán

13 %

7 %

80 %

6

A z öreg hölgy

18 %

8 %

74 %

21

Oövőre veled

4 %

2 %

94 %

10

A

5 %

11 %

85 %

1

Nem félünk a farkastól

6 %

6 %

88 %

20

Sosem lehet tudni

5 %

4 %

91 %

13

Mózes

26 %

3 %

71 %

9

Peer Gynt

25 %

5 %

70 %

15

Uri muri

50 %

3 %

47 %

7

Egy őrült

26 %

11 %

63 %

4

özvegy Karnyóné

14 %

5 %

81 %

18

Oszlopos Simeon

8 %

3 %

89 %

16

Üvegcipő

%

3 %

87 %

5

Házmesters irat ó

9 %

4 %

87 %

12

Bernarda Alba háza

18 %

6 %

76 %

152

tetszik

látogatás a ugyanitt

kegyenc

naplója

10

38. Ezen a listán zenés szinpadi müveket soroltunk fel. A kártyák a zeneszerzők nevét tartalmazzák. Kérem, az előbbihez hasonlóan rakják össze őket!

Kártya szám

Nem tudja

8

Don Duan

25 %

13 %

62 %

12

A Rajna kincse

28 %

5 %

67 %

11

Álarcosbál

27 %

%

63 %

2

A kékszakállú vá ra

45 %

7 %

48 %

10

Vérnász

30 %

5 %

65 %

3

Lu lu

9 %

9 %

82 %

1

West-Side Story

26 %

5 %

69 %

7

My fair

14 %

9 %

77 %

6

A mosoly

44 %

11 %

45 %

4

Sybill

21 %

14 %

65 %

5

Cirkuszhercegnő

27 %

12 %

61 %

9

Egy szerelem három éjszakája

16 %

7 %

77 %

herceg

Lady országa

10

0 X -

153

39. A szinházról mondott kijelentésekből ismét néhány kártyát adok önnek át. Kérem mindegyikről mondja meg, hogy mennyire ért egyet vele.

Teljesen egyetértek 3901. A szinházak közönsége az iskolázottabb emberek közül kerül ki. 3902. A z úgynevezett "művészi" előadások általában unalmasak. 3903. A jó rendezés feledteti a darab gyengéit . 3904. Az a jó szinházi előadás, ahol sokat lehet nevetni. 3905. Az a jó szinház, ami elgondolkoztatja az embert . 3906 . A szinháznak nem az a feladata, hogy nevelje az embereket. 3907. A z a baj a színházzal, hogy legtöbbször unatkozom, nem köt le.

26 %

16 %

Nem tu- Nagyobb Egyáldom el- részben Ián dönteni nem ér- nem tek értek egyet egyet

31 %

13 %

17 %

13 %

16 %

26 %

18 %

24 %

37 %

25 %

13 %

9 %

8 %

25 %

20 %

13 %

20 %

22 %

46 %

30 %

11 %

8 %

5 %

14 %

16 %

13 %

21 %

36 %

7 %

8 %

17 %

17 %

51 %

20 %

20 %

21 %

26 %

3908. A legtöbb ember azért megy szinházba, 10 hogy dicsekedhessen vele, vagy kiöltözköd r hessen . 154

Nagyobb részben egyetértek

%

/ 3 9 . kérdés

folytatása/

Teljesen egyetértek

3909. A z előadás színvonalát szerintem elsősorban a rendezés dönti el.

23 %

3910. A szinházak közönsége nem csak a leg műveltebb emberek " 59 % közül kerül ki.

40. Ismer ön személyesen

Nagyobb részben egyetértek

Nem tudom eldönteni

Nagyobb részben nem értek egyet

26 %

25 %

16 %

23 %

10 %

5 %

Egyállán ném értek egyet

10

%

3 %

szinészt?

1 - igen

32 %

2 - nem

68 %

0 X -

41. Milyen előnye vannak a szinészi

pályának? 6 %

- anyagi - ismertség,

kapcsolatok

- érdekes munka, eredményes élet

18 % 14 %

-

1+2+3

2 %

-

1+ 2

5 %

- 1+3

2 %

- 2+3

2

- nincs

14 %

- egyéb

14 %

- nem

23 %

0 -

tudja X -

155

42. És milyen hátrányai - túlfeszitett

vannak? munka

- ismertség, magánélet nehézségei

26 % 11 %

- túlfeszitett, nehéz, eltérő élet

9%

- 1+2+3

1 %

- 1+2

5 %

- 1+3

1 %

- 2+3

2 %

- nincs hátránya

11 %

- egyéb

12 %

- nem tudja

22 %

0 X -

43. Mit gondol, napi hány órát dolgozik egy szinész? - 1 - 4 óra

1 %

- 5-6 óra

5 %

- 7-8 óra

12 %

- 9 - 1 0 óra

25 %

- 11-12 óra

24 %

- 13-14 óra

9 %

- 15-16

9 %

- 17 vagy több

3 %

- nem órát emlit

4 %

- nem tudja

3 %

0 X -

156

44. Mit gondol, mennyit keres havonta egy budapesti vezető szinész? Ft - 1000-5000 Ft

9 %

- 5001-7000 Ft

14 %

- 7001-10 000 Ft

27 %

- 10 000-15 000 Ft

13 %

- 15 000-20 000 Ft

9 %

- 20 000 felett

9 %

- nem tudja

19 %

0 X -

45. És egy hires vidéki szinész? Ft 1000-5000 Ft

20 %

5001-7000 Ft

20 %

7001-10 000 Ft

23 %

10 001-15 000 Ft

8 %

15 001-20 000 Ft

4 %

20 000 Ft felett

2 %

nem tudja

24 %

0 X -

157

46. Fontos-e, hogy egy szinésznő szép

legyen?

1 - igen

44 %

2 - nem

54 %

0 - nem tudja

2

%

X -

47. Fontos-e, hogy egy szinész szép

legyen?

1 - igen

30 %

2 - nem

65 %

0 - nem tudja X -

48. Szerencsésnek tartja-e azt az embert, aki szinészként dolgozik? Miért:

1 - igen

- igen, anyagi előnyök

3 %

- igen, ismertség, kapcsolat

9 %

- igen, érdekes munka

17 %

- igen, 1+2+3 - igen 1+2

1 %

- igen, 1+3

1 %

- igen, 2+3

2 %

- egyéb

20 %

- nem

38 %

- nem tudja 2 - nem 0 158

X

9 %

49. Mit szólna /szólt volna/, ha gyermeke a szinészi pályát

választaná?

- előnyös fogadtatás

43 %

- hátrányos fogadtatás

15 %

- megoszló fogadtatás

6 %

- közömbös fogadtatás

30 %

- 1-2-3-4 besorolhatatlanok

2 %

- nem tudja

4 %

159

Befejezésül néhány statisztikai adatot kérdezek meg: SZEMÉLYI ADATOK:

1. Neme:

1 - nő

53 %

2 - férfi

47 %

1 - központ

16 %

2 - belterület

61 %

3 - kült erület

21 %

2. Lakóhelye:

3. Lakása:

4. Születési év:

160

18-29 év

19 %

30-39 év

23 %

40-49 év

18 %

50-59 év

17 %

60-69 év

13 %

70 -X év

11 %

Foglalkozás:

Házastárs: N = 700

vezető, értelmiségi

14 %

14 %

alsószintű vezető

24 %

24 %

ipari, szolgáltatási szakmunkás

19 %

24 %

ipari, szolgáltatási betanitott munkás

8 %

11 %

mezőgazdasági fizikai

6 %

4 %

HTB, eltartott

6 %

4 %

tanuló

2 %

1

ipari, szolgáltatási segédmunkás

i-

nyugdijas

22 %

adathiány

2 %

%

19 %

Havi .jövedelem:

1-1999

Ft

14 %

- 2000-2999

Ft

21 %

- 3000-4299

Ft

31 %

- 4300-5599

Ft

18 %

- 5600-X

Ft

- adathiány Legmagasabb iskolai 1 - nincs

9

%

7

%

végzettsége:

iskolája

2 - 1-4 osztály

3 %

3 - 5-6-7 osztály

13 %

4 - 8

35 %

általános / 4 polgári/

5 - középiskola

33 %

6 - főiskola, egyetem

16 %

8. Van-e önöknek

televíziójuk?

1 - van

96 % *

2 - nincs

4 %

0 X -

9. Van-e önöknek

rádiójuk? 99 %

1 - van

1

2 - nincs

%

0 X -

10. Vannak-e könyvek az önök /az iskolai tankönyveken - vannak

otthonában? kivül/ Kb. hány darab? 1 - 10 vagy

6 - nincs 0 X -

162

kevesebb

5 %

2 - 11 - 50

15 %

3 - 51 - 100

17 %

4 - 101- 300

28 %

5 - 301 és több db.

30 % 5 %

11. Mi az ön családi állapota? 1 - nős, férjezett, vagy élettárssal él

71 %

2 - nőtlen, hajadon

12 %

3 - özvegy

9 %

4 - elvált, különélő

8 %

X 12. Kérem sorolja fel mindazokat, akikkel ön közös háztartásban él.

Családi állása a kérdezetthez viszonyítva

Születési Foglalkozása Szokott-e szinházba járni éve 1 - igen

1

Kérdezett

2

Házastárs /N= 700/

3

4

2 - nem

x

x /külön lapon/

36 %

44 %

1-ik Gyermek /N=535/

53 %

47 %

2-ik Gyermek /N=244/

48 %

52 %

5 6 7 8 9 10

*

*

*

KÖSZÖNÖM A BESZÉLGETÉST !

163

3. sz. melléklet

A Z 1967. ÉVI SZÍNHÁZI HATÁSVIZSGÁLAT

ISMERTETÉSE

Módszer: A

reprezentatív vizsgálat

kb. 6000 emberre terjedt

jelenlegi gyakorlattól eltérően itt nem egyes, személyeket gálat már

kérdeztek

ki. A

különálló

meg, hanem teljes családokat. A

nem felnőtt mintával történt, hanem a 10 éven

vizs-

felüliek

válaszoltak.

Kérdőives módszert

alkalmaztak, a kérdőiveket

a kérdező-

biztosok töltötték ki a kérdésekre adott szóbeli válaszok alapján. A kérdezettek A vizsgálat I.

fővárosi és vidéki városi

témái, a kérdőiv fő

kérdéscsoportjai:

Személyes adatok: kor, nem iskolázottság, foglalkozás, családi

II.

lakosok.

jövedelem,

háttér.

Színházi szokások: szinházba járás gyakorisága, a tv szinházi közvetítésének a szinházi propaganda

megtekintése,

bérlet,

figyelemmel kisérése, a szin-

házba járás indítékainak

sorrendje, véleménye

sze-

rint elég gyakran jár-e szinházba, mik az akadályozó tényezők, a tv he lye11es iti-e a színházat,

szereti-e

a színházat. III.

Emlékezetes szinházi élmény: 3 színdarab és 3 előadás kiemelése, 3 kedvenc

rendező, színész és szí-

nésznő kiemelése, más szinházi alkotó IV.

A szinjátékkal

kapcsolatos

bevétele: a szinmüvészet

említése.

ismeretterjesztés

valamely ágát

igény-

müvelte-e

amatőrként; olvas-e szakirodalmat; emeljen ki kedvenc színikritikust; elégedett-e a szinházi teivel; milyen szinházi

ismeretterjesztési

ismeremódszert

választana. V.

164

A legutóbb megtekintett

előadás értékelése: egy tet-

sző jelenet, figura, alakitás kiemelése; összehasonlítás egy másik hasonló előadással. VI.

Vélemények darabokról, előadásokról egy megadott lista alapján. Á lista a remekműtől a giccsig 25 darabot tüntetett

fel. 3 kérdésre kellett

válaszol-

ni: Látta-e vagy nem. Értékelje a darabokat az iskolai osztályzatoknak megfelelően 1-től 5-ig. Melyik előadás tetszett a leginkább és melyik a legkevésbé . Vizsgálati I.

eredmények:

Személyes adatok: A z emiitett alapvető adatok mellett családokban

megvizsgálták a

levő fontosabb kulturális

tömegcikkek

meglétét is. A tömegkommunikációs eszközök támogatói is, és "vetélytársai"

ugyanis

is a szinháznak.

Megkérdezték: Van-e rádió, tv, lemezjátszó, magnó; hány könyve van a családnak; vásárolnak-e

rendsze-

resen napi-, heti-, havilapot, szaklapot, olvassák-e ezeket

rendszeresen.

Eredmények: A megvizsgáltak 21 %-a csak

rádióval

rendelkezik, 39 %-uknak van rádiójuk és tévéjük is. Mind a négy eszközzel a személyek 5 %-a

rendel-

kezik. 2,7 % egyikkel sem bir. Minnél nagyobb a család, annál több a tömegkommunikációs

eszköz.

A családok 10 %-ában nincs könyv, 18 %-ában 50 könyvnél kevesebb van. 15 % 50-100 könyvvel

rendelkezik,

8 %-nak van 100-150 könyve és ugyancsak J3 %-nak 150-200 könyve. 200-250 könyve 2,4 % - n a k , 250-500 könyve 14 %-nak van. A könyvek száma összefügg az iskolai végzettséggel, foglalkozással, jövedelem-, mel. A személyek 71 %-a él olyan családokban, ahol mindannyian olvasnak napilapot.

165

II

Szinházi szokások: A 9 kérdésre adott válaszok főbb adatai: A z utolsó színházlátogatás éve. A nek csak 48 %-a

volt a vizsgálat

megkérdezettekévében

szinházban.

A régebben és rendszertelenül szinházba járók a kérdezettek 4 4 %-át teszik ki. A 7,9 %-a

megkérdezettek

sosem volt szinházban. A szinházba járás

gyakorisága az iskolai végzettséggel pozitiv

korre-

lációban van. 100 megvizsgált

közül a szinházba járók aránya és

az egy főre jutó megtekintett darabok átlagos száma 100 megvizsgált

közül 60 szinházi, 23

operaelőadá-

son vett részt. Egy résztvevő átlagosan 4,7 szinházi, 3,3 operaelőadást

látott.

A budapestiek nem járnak többet szinházba, mint a vidékiek, ez derült ki, bármilyen

összefüggésben

vizsgálták. A színházlátogatás gyakorisága iránti igény. A szin házba járók negyedévenként egyszer mennek átlagosan szinházba. A vágyak nem esnek messze a gyakorlattól a megkérdezettek fele havonta egy alkalomnál gyakrabban nem menne szinházba. Minden 5. ember elégedett a szinházba járása gyakoriságával. A megkérdezettek több mint fele nincs ezzel megelégedve. Minél alacsonyabb az iskolai végzettsége /s ezzel együtt persze minél kevesebbet jár szinházba/, annál elégedetlenebb a szinházba járása val. A fizikai dolgozóknak csak 18 %-a

gyakoriságáelégedett

ez

zel. A budapestiek a legkevésbé elégedettek szinházba já rásuk

gyakoriságával.

A tv az élő szinházi élménynek - ez itt ismét rült - nem konkurrenciája. A tv szinházi

kide-

közvetíté-

seit is inkább azok nézik, akik gyakrabban járnak 166

szinházba. Minél gyakrabban járnak szinházba, annál elégedettebbek a gyakorisággal. A gyakoribb szinházba járás akadályai. 29,3 %

időhiány

9,8 %

anyagi ok

9,0 %

inkább a tv-ben nézik meg.

Nagyon kevesen hivatkoztak egyébre: egészségi

ok,

nem tud jegyet kapni, nincs megfelelő darab, meszsze van a szinház, nem megfelelő a szinház, nem ismeri a műsort. Szinház-, operabérlettel

rendelkezők.

A megkérdezetteknek csak 4,8 %-a bir valamilyen bérlettel, 87,2 %-ának nincs bérlete. A

nyugdijasoknak

van a legkevesebb bérletük, a középiskolás korcsoportnak a legtöbb. A magasabb jövedelmi kategóriájuaknak

inkább van

bérlete. A vidéki városokban inkább váltanak tet, mint

bérle-

Budapesten.

A megkérdezettek 70 %-ának sosem volt

bérlete. A

fizikai dolgozóknál 80 % ez a szám. A kérdezettek 20 % - a régebben rendelkezett tel, de a vizsgálat

időpontjában nem.

bérlet-

Gyakoriak a

bérletmegszakitások. Csak 4,4 % nem szakitotta meg soha a bérletét. A bérletmegszakitások

oka: minden

második bérletet időhiány miatt szakitanak meg. A többi ok megoszlik /anyagi; kifogás a szinvonal ellen; tv vásárlás/. A szinházba járási inditékok

hierarchiája.

Téma:

38,5 %

Műfaj :

23,0 %

Szinész:

9,4 %

Rendező:

1.0 %

167

7. Színházlátogatás és tv nézés

korrelációja.

A megkérdezettek 20 % - a nem nézett

tv-t. 2 2 % vallot-

ta, hogy számára a tv szinházi közvetítései helyettesitik az élő szinházi előadást. 9,7 % számára nem lehetséges ez a helyettesítés. A két szélső csoport között helyezkedik el az uralkodó "részben", "is-is" válasz . A legfiatalabb és a legidősebb korcsoportok

számára

inkább helyettesíti a tv a szinházat. Ugyanez igaz az iskolázatlanabbakra

is.

Minél gyakoribb szinházba járó valaki, annál kevésbé hajlamos arra, hogy a két élményt

helyettesítse.

8. Szereti-e a szinházat? A megkérdezettek 44,6 % - a egyértelműen igennel válaszolt. Csak 5,3 %-uk nem szereti a szinházat. 40,5 % részben

szereti.

Arra a kérdésre, hogy a szinházat jobban szereti-e mint mást, 38,8 % válaszolt

igennel. 27,7 % más kul-

turális területet részesit

előnyben.

Mi derült ki a következő kérdésből: Amennyiben a szinházat kevésbé szereti, és valamilyen más tényezőt kedvel, melyik az? Még mindig a mozi a legerősebb ellenlábas, ezután az olvasás következik. A tv-vel mint kulturális ellentényezővel csak 2 %

számolt.

A magasabb iskolázottságúak és a nem fizikai dolgozók jobban szeretik a szinházat.

168

A propaganda eszközök választási

sorrendje:

a/ Tv-Hiradó:

ZI,1 %

b/ Napi- és hetilapok:

24,4 %

c/ Szinházi jegyzetek a tvben:

16,4 %

d/ Rádió:

11,0 %

e/ Müsorplakát:

8,7 %

f/ Szinházi műsor:

7,0 %

A tv tehát közel felét nyújtja a szinházi propagandának. Minden 5. ember nem kiséri figyelemmel a szinházi propagandát. Külön megvizsgáltuk a műsorfüzetek

olvasottságát.

A megkérdezettek 85,8 % - a nem olvasott tet, s csak 5,8 % válaszolt III.

műsorfüze-

igennel.

Emlékezetes szinházi élmény Azon túl, hogy milyen darabokat, előadásokat

tekin-

tettek nagy élménynek, két speciális kérdés merült fel a feldolgozás során: 1. Da_ra_b va£y_e_lőadás? Ezt a két értékelő szempontot a nézők sok esetben nem állitották szembe. A megkérdezettek 20 %-ánál egy mü és ennek előadása összeesett. 37 % nem válaszolt a kérdésre. 2. Az_e_mlék_é_le_t kor a A legemlékezetesebb szinházi élményeknek csak 6 % - a keletkezett a vizsgálat évében, 1967-ben. Majd:

1966: 10,5 %

1965:

9,7 %

1964:

1963:

5,4 %

6,7 %

Mindez azt mutatja, hogy a régebbi élmények nem pusztulnak el. Több mint 2 évtizedes élményt is a kérdezettek 8,2 %-a mondott. Általában minél idősebb volt a kérdezett, annál régebbi élményt emiitett. 169

Színházon

kivüli érdeklődés a színház iránt.

Ebbe a kérdéscsoportba 6 kérdés tartozott. A válaszokból kapott adatok a következők: 1. Mü_kedvelők_ A megkérdezettek 93,7 %-a

semmiféle műkedvelő te-

vékenységben nem vett részt. Legtöbben 4,2 %

szín-

játszó, 0,4 % bábos, 0,1 % tánc és balett, 1,4 % pedig egyéb műkedvelő társulatban vett

részt.

2. Mit_ .olvajsnak^ JiaJ;l£at^n£k_a_szi£ház£Óil?_ A Film Szinház Muzsikát a megkérdezettek 18 %-a rendszeresen, 36 %-a alkalomszerűen

olvassa. A napi-

és hetilapok szinházi rovatait rendszeresen 23 % , alkalomszerűen 33 % A megkérdezettek

olvassa.

7 %-a szinházi szakkönyvet

is ol-

vas. Szinházról szóló előadásokat 5 % hallgat. A rádió szinházi előadásait lomszerűen 35 %

14 % , alka-

hallgatja.

A tv szinházi előadásait lomszerűen 35 %

rendszeresen

rendszeresen 25 % , alka-

nézi.

14 % semmit nem vesz igénybe. Ezek közül mit tartanak a

legfontosabbnak?

Sorrend : Tv; Film, Szinház, Muzsika; napi- és hetilapok ide vágó cikkei; rádió; szakkönyvek. 15,7 % semelyiket nem tartja hasznosnak, 13,6 % nem ismeri ezeket. 3. Elég_ed_et_t-e £zÍnh,ázi__Í£m_er_eteivej;?_ Mindössze 23,8 % volt elégedett. Részben elégedett 29,2 % . 37 % kifejezetten elégedetlen szinházi ismereteivel. Tehát kb. minden második ember nek tartja szinházi

kevés-

ismereteit.

Az idősebbek általában elégedettebbek, bár ugyanakkor kevesebbet

is tudnak.

Az alacsonyabb iskolázottsógúak

is elégedettebbek.

Ugyanez igaz a ritkábban szinházba járókra is! 4. Ho£yan_bőviten£ szinházi_ismereteit? A megkérdezettek 64,5 %-a

egyik meglevő szinházi

ismeretterjesztő formában sem venne

részt.

Szinházról szóló előadás sorozaton 6,6 % venne részt, szinházzal foglalkozó cikkgyűjteményt

elol-

vasna 7,3 % , Szakkönyvet csak 3,2 % . Viszont

egy-

szerre több formát is vállalna 9,5 % . A 20-34 évesek vállalkoznak mindenre

inkább.

Az alacsonyabb iskolai végzettségűek között a vállalkozó

kisebb

kedv.

V. A legutóbb megtekintett előadás értékelése Sem ez, sem a III. kérdéskörhöz tartozó emlékezetes szinházélmények nincsenek részletesen

kidolgozva.

VI. Izlésvizsgálat Vélemény 25 darabról, ill. előadásról. A vizsgálat e részénél arra voltak kiváncsiak, hogy milyen volt ezeknek a daraboknak a hatása, mit ért az embereknek, mely rétegeknek mi tetszett, mit választottak megnézésre. A bevezetőben hogy a listán szereplő müvek között

megállapítják, természetesen

van értékkülönbség, de ez objektiven nem meghatározható, a darabokat nem lehet rangsorolni, főleg akkor nem, ha azok előadását is figyelembe A darabok kiválasztásának A vizsgálatot

vették.

szempontjai:

megelőző 10 éven belül sikert

el; minden műfaj és kor képviselve

érjen

legyen.

Semleges sorrendben közölték a listát a megkérdezettekkel. 3 kérdést kaptak: látták-e vagy sem; ha látta, tetszett-e; melyik tetszett a legjobban és a legkevésbé.

171

Eredmények: 1. A z elterjedtség, kelendőség

sorrendje

Az elterjedt sorrend teljesen megváltozott, legtöbben a Csárdáskirálynőt, majd a Bánk Bánt ták, a legkevesebben a Helytartót

lát-

és a Becketet.

Ezt persze befolyásolta, hogy hány szinház tűzte műsorra, milyen időben történt a vizsgálat 2, A müvek

stb.

terjedésének_rét_egződé£e

Végig veszik mind a 25 darabnál, hogy kik látták elsősorban. Kiderült, hogy főleg 6 réteg vesz részt a müvek terjedésében: a mániákusok; a nem fizikai dolgozók; a gimnáziumi és technikumi érettségivel rendelkezők, az egyetemet és főiskolát végzettek; a 20-24 évesek. Ezek mind bizonyos iskolázottsági szinvonalat

je-

lent enek. 3. A jmüveJ< orszá_g os_á t _ l a g - 2 tá_ly z a t_a_ Minden darab mindenféle osztályzatot

kapott. A

legnagyobb átlagot, 4,7-et Az Ember

tragédiája

kapta, de a legalacsonyabb, az Optimista dia is 3,6-os átlagot ért

tragé-

el.

A z eredmények azt mutatják, hogy a tetszés nem feltétlenül kapcsolódik

műfajhoz,

szinjátéktipus-

hoz. A magyar klasszikus szinmüvek vezető pozícióban vannak. A szocialista müvek lemaradnak. De a müvek többségét magasra értékelik, tehát az embereknek tetszenek az előadások, jól érzik magukat a szinházban. 4. Az_e_gy_es_rnüvek_é rt já ke 1 és_én_e k_ kia_l aJ^u^lá^ a_ Közlik mind a 25 műnél: a bemutatás évét, helyeit, előadás-, és látogatószámait; a mü

előadásával

kapcsolatos jellegzetes tudnivalókat; hogyan alakult ki a mü átlagosztályzata.

172

A további feldolgozásnál 3 csoportra

osztották

a müveket: prózai müvek; operák; vidám zenés müvek. Kiderült, hogy a múlt alkotásai országszerte kedveltebbek, mint a századunk második harmadától kezdve készült müvek, függetlenül attól, hogy prózai, vidám zenés darabokról vagy operáról van-e szó. Igen népszerűek a vidám, zenés darabok, mely azt i

imutatja, hogy a társadalom átlagizlése nagyon lassan változik. Külön jellemeztek 4 réteget: 20 - 24 éves korosztály: a régi müvek itt is vezetnek, de a kortárs szinmüvek is felzárkóznak a klasszikusok

mellé.

45 - 59 éves korosztály: alapvetően a múlt értékeire támaszkodnak. Fizikai dolgozók: az országos átlaghoz igazodnak, de értékelésükben pozitiv helyet kapnak a prózai és ezzel együtt a modern müvek. Egyetemet és főiskolát végzettek: a klasszikusok mellett a mai drámairodalomból a nyugati szerzőket magasabbra értékelik, mint a szoc.real. müveket; elutasitják az operettet. összegzés: Elterjedtségben a klasszikusok és a vidám, zenés darabok vezetnek. A középmezőnyben vannak a romantikus müvek és az operák. A legkevésbé terjednek századunk realista alkotásai. A müvek értékelésénél is hasonló a helyzet, s úgy tűnik, hogy amikor a modern müveket, köztük a szocialista realista müveket utasitják el, akkor a szemlélet, a mondanivaló idegen tőlük. Politikai nevelésre és az általános műveltség emelésére van szükség - vonják le a végkövetkeztetést . 173

4. sz. melléklet

SZÍNHÁZBA 3ÁRÁSI SZOKÁSOK Kódutasitás 1. KÁRTYA Pozició;

Kérdés sorszé ma

1-4

sorszám

U t a s i t á s ÖNKÓD

5

kártyaszám

6

l.k.

ÖNKÓD

7

2. k .

ÖNKÓD

8

3. k.

ÖNKÓD

9

4 . k.

ÖNKÓD

5 . k.

1 - igen, gyakran, többször

10

2 - igen, ritkán /1-2 évente/ 3 - igen, kideríthetetlen

gyako-

riság 5 - nem

11

6. k.

ÖNKÓD

12

7 . k.

1 - igen, gyakran, többször 2 - igen, ritkán /1-2 évente/ 3 - igen, kideríthetetlen

gyako-

riság 5 - nem 13

8.k.

ÖNKÓD

14-17

9 .k.

ÖNKÓD /soronként/

18

10. k.

Megyei lap

ÖNKÓD /Ha nem olvas 6-os/

19

10. k.

Országos napi lap

ÖNKÓD / H a nem olvas 6-os/

20

11.k.

ÖNKÓD

21

12. k.

ÖNKÓD

174

Pozició:

Kérdés sorszáma

U t a s i

t á s

22

13.k.

ÖNKÓD

23

14.k.

ÖNKÓD

24

15.k.

ÖNKÓD

25

16.k.

ÖNKÓD

26

161.k.

1 - nem ért rá abban az időben 2 - nem érdekelte a darab 3 - már látta a darabot 4 - lebeszélték /kritika

is/

5 - más ment el a bérlettel 6 - egyéb 7 - nem emlékszem, nem tudom 27-60

17.k.

ÖNKÓD /soronként/ /Az amatőr színházból az első 2 . kódolandó, ha nincs 0./

61

18. k.

62

19. k.

63

19/a.k,

64

20. k.

65

20/a.k,

66

21.k.

67

21/a.k,

68

22.k.

ÖNKCD 1 - emlit

színészt

2 - nincs

ilyen

1 - igen 2 - nincs

ilyen

1 - emlit

szerzőt

2 - nincs

ilyen

1 - igen 2 - nincs ilyen 1 - emlit

rendezőt

2 - nincs

ilyen

1 - igen 2 - nincs

ilyen

1 - igen /egyéb,

meghatározhatat-

lan/ 2 - nem volt

ilyen

3 - klasszikus magyar szinmü 4 - modern magyar szinmü 5 - klasszikus külföldi szinmü 6 - modern külföldi szinmü

175

Pozició:

Kérdés sorszáma

U t a s i t á s 7 - opera 8 - operett, zenés játék 9 - kabaré, esztrád

69

23.k.

ÖNKÓD

70

24.k.

ONKÓD /több válasz esetén 5/

71

25.k.

1 - egy-két

72

26.k,

nőnapja

2 -

3 - 4 hónapj a

3 -

5-6 hónapj a

4

-

7-8 hónapj a

5 -

9 - 1 0 hónapj a

6 -

11-12 hónapj a

7 -

13-14 hónapja

8 -

15-16 hónapj a

9 -

17-18 hónapja vagy

SZÍNHÁZ 1 - Budapesti

drámai

2 - Budapesti

zenés

3 - Budapesti

egyéb

4 - Vidéki drámai 5 - Vidéki

zenés

6 - Vidéki

egyéb

7 - egyéb

73

26.k,

A darab cime 1 - klasszikus

magyar

tragédia,

szinmü 2 - modern magyar

tragédia,

szinmü 3 - klasszikus külföldi

tragédia,

szinmü 4 - modern külföldi szinmü 176

tragédia,

Pozició:

Kérdés sorszáma

U t a s i

t á s

5 - vigjáték, kabaré 6 - opera 7 - operett, zenés játék 8 - kabaré, esztrád 9 - egyéb,

74

27.k.

meghatározhatatlan

Véleménye 1 - tetszett

általában

2 - tetszett a szinészi játék, a rendezés vagy

egyéb

3 - megoszló vélemény 4 - nem

tetszett

5 - egyéb értelmes

dimenzió

6 - értelmetlen, karakter

nélküli

vélemény 7 - egyéb

75

2 8 . k.

SZÍNHÁZ 1 - Budapesti drámai 2 - Budapesti zenés 3 - Budapesti egyéb 4 - Vidéki drámai 5 - Vidéki zenés 6 - Vidéki egyéb 7 - egyéb

76

28.k.

A darab cime 1 - klasszikus magyar

tragédia,

szinmü 2 - modern magyar

tragédia,

szinmü 3 - klasszikus külföldi

tragédia,

szinmü 4 - modern külföldi

tragédia,

szinmü 177

Pozició:

Kérdés sorszáma

U t a s i 5 - vígjáték,

t á s

komédia

6 - opera 7 - operett, zenés játék 8 - kabaré, esztrád 9 - egyéb,

77

28.k.

meghatározhatatlan

Véleménye 1 - tetszett

általában

2 - tetszett

a szinészi játék, a

rendezés v. egyéb 3 - megoszló vélemény 4 - nem

tetszett

5 - egyéb értelmes

dimenzió

6 - értelmetlen, karakter

nélküli

vélemény 7 - egyéb

78

29.k.

ÁTKÓDOLÁS! 1 - munka, tanulás, egyéb

elfog-

laltság 2 - gyerek, családi helyzet 3 - betegség, öregség,

fáradtság

4 - egyedüllét /egyedül nem szeret/ 5 - messze van a szinház, kedési

közle-

probléma

6 - anyagi okokból /drága, nincs rá pénze/ 7 - nem kedveli a színházat, tv

kielégíti

8 - egyéb

okokból

9 - régebben nem járt /eredeti 2-es/

178

Pozició:

79

Kérdés sorszáma 30.k.

U t a s i

t á s

SZÍNHÁZ 1 - Budapesti drámai 2 - Budapesti zenés 3 - Budapesti egyéb 4 - Vidéki drámai 5 - Vidéki zenés 6 - Vidéki egyéb 7 - egyéb

80

30.k.

A darab cime 1 - klasszikus magyar

tragédia,

szinmü 2 - modern

magyar

tragédia,

szinmü 3 - klasszikus külföldi

tragédia,

szinmü 4 - modern külföldi

tragédia,

szinmü 5 - vigjáték, komédia 6 - opera 7 - operett, zenés játék 8 - kabaré, esztrád 9 - egyéb,

meghatározhatatlan

179

II. KÁRTYA Pozició

Kérdés sorszáma

1-4

sorszám

5

kártyaszám

6

30. k.

U t a s i t á s

Vélemény 1 - tetszett

általában

2 - tetszett a szinészi a rendezés vagy 3 - megoszló 4 - nem

játék,

egyéb

vélemény

tetszett

5 - egyéb értelmes

dimenzió

6 - értelmetlen, karakter nélküli vélemény 7 - egyéb

7-18

31. k,

ÖNKÓD /soronként/

19

32.k,

1 - 10 Ft vagy

kevesebb

2 - 11-15 Ft 3 - 16-20 Ft 4 - 21-25 Ft 5 - 26-30 Ft 6 - 31-35 Ft 7 - 36-40 Ft 8 - 41-50 Ft 9 - 51 Ft vagy

20

33.k,

ÖNKÓD

21

34.k,

ÖNKÓD

22

35. k,

1 - 10 Ft vagy 2 - 11-15 Ft 3 - 16-20 Ft 4 - 21-25 Ft 5 - 26-30 Ft 6 - 31-35 Ft

180

több

kevesebb

Pozició:

Kérdés sorszáma 35.k./folyt/

U t a s i

t á s

7 - 36-40 Ft 8 - 41-50 Ft 9 - 51 Ft vagy

több

23

36. k.

ÖNKÓD

24-47

37.k.

1 - jó válasz /soronként dó/

kódolan

2 - rossz válasz

48-59

38.k.

1 - jó válasz /soronként dó/

kódolan

2 - rossz válasz

60-69

39.k.

ÖNKÓD /soronként/

70

40.k .

ÖNKÓD

71

41.k.

1 - anyagi

előnyök

2 - ismertség,

kapcsolatok

3 - érdekes munka, eredményes é let 4 - 1+2+3 5 - 1+2 6 - 1+3 7 - 2+3 8 - nincs előnye 9 - egyéb,

besorolhatatlan

181

Pozició: 72

Kérdés sorszáma 42.k.

U t a s i t á s 1 - túlfeszített

munka

2 - ismertség, magánélet

nehéz-

ségei 3 - túiteszitett, nehéz, eltérő é let 4 - 1+2+3 5 - 1+2 6 - 1+3 7 - 2+3 8 - nincs hátránya 9 - egyéb 73

43.k.

besorolhatatlan

1 - 1-4 2 - 5-6 3 - 7-8 4 - 9-10 5 - 11-12 6 - 13-14 7 - 15-16 8 - 1 7

vagy több

9 - nem órát 74-76

77-79

44.k.

45.k.

100 Ft-onként

kódolandó

/Ha tól-ig-et

mond, átlag!/

Ha besorolhatatlan, nem összeg = 000/

80

182

46. k.

emlit

ÖNKÓD

III . KÁRTYA Pozició

Kérdés sorszáma

U t a s i t á s

1-4

sorszám

5

kártyaszám

6

47.k.

ÖNKÓD

7

48.k.

ÁTKÓDOLÁS ! 1 - igen, anyagi

előnyök

2 - igen, ismertség,

kapcsola-

tok 3 - igen, érdekes munka, eredményes élet 4 - igen,

1+2+3

5 - igen,

1+2

6 - igen,

1+3

7 - igen, 2+3 8 - igen, egyéb,

besorolhatat-

lan 9 - nem tartja

szerencsésnek

/kérdőiv 2-es kód/

8

49. k.

1 - előnyös

fogadtatás

2 - hátrányos

fogadtatás

3 - megoszló

fogadtatás

4 - közömbös

fogadtatás

5 - 1-2-3-4 besorolhatatlan 9

l.Sz.A.

ÖNKÓD

183

Pozició:

10-11

Kérdés sorszáma 2.Sz.A.

U t a s i

t á s

01 - Budapest 02 - Miskolc 03 - Debrecen 04 - P é c s 05 - Szeged 06 - Győr 07 - Kaposvár 08 - Békéscsaba 09 - Szolnok 10 - Kecskemét 11 - Veszprém 12 - Eger 13 - Székesfehérvár

12

3.Sz.A.

ÖNKÓD

13-14

4.Sz.A.

Születési év utolsó két száma kódolandó /Ha ismeret len, 79-es/

15

5.Sz.A.

Foglalkozás 1 - vezető, értelmiségi 2 - a l s ó szintű vezető /közvetlen termelés irányitó/ egyéb szellemi 3 - ipari, szolgáltatási munkás

szak-

4 - ipari, szolgáltatási nított munkás

beta-

5 - ipari, szolgáltatási

segéd-

munkás 6 - mezőgazdasági 7 -

htbeltartott

8 - tanuló 9 - nyugdíjas

184

fizikai

Pozíció:

16-17

Kérdés sorszáma 6. Sz.A.

U t a s í t á s Jövedelem 100 Ft-onként

kódolandó

/nincs, nem besorolható - 00 9900 vagy több

- 99/

18

7. Sz.A.

ÖNKÓD

19

8. Sz .A .

ÖNKÓD

20

9. Sz.A.

ÖNKÓD

21

10. Sz.A.

ÖNKÓD

22

11. Sz .A .

ÖNKÓD

23-24

12. Sz.A.

Házastárs születési éve /utolsó két szám kódolandó, ha nincs, 79-es/

25

12. Sz.A.

Házastárs

foglalkozása

1 - Vezető,

értelmiségi

2 - alsó szintű vezető /közvetlen termelés egyéb

irányító/,

szellemi

3 - ipari, szolgáltatási

szak-

munkás 4 - ipari, szolgáltatási nított

beta-

munkás

5 - ipari, szolgáltatási

segéd-

munkás 6 - mezőgazdasági

fizikai

7 - htb., eltartott 8 - tanuló 9 - nyugdíjas

26

12. Sz.A,

Házastárs: 1 - jár szinházba 2 - nem jár

185

Pozició:

27-30

Kérdés sorszáma 12. Sz.A.

U t a s i

t á s

1. gyerek születési éve, foglalkozása, szinházba

járása,

/ l á s d . házastárs 23-26 poz./ 31-34

12. Sz.A.

2 . gyerek

35-38

12. Sz.A.

3. gyerek

39-42

12. Sz.A,

4. gyerek

43

12. Sz.A

Gyerekek

44-47

12. Sz.A.

A p a születési éve,

száma /9 vagy több 9-es/

foglalkozása,

szinházba járása / l á s d . házastárs 23-26

48-51

12. Sz.A.

Anya születési éve, szinházba

pozició/

foglalkozása,

járása / l á s d . házastárs 23-26

pozició/

52-55

12. Sz.A.

1. Egyéb együttélő rokon születési éve, foglalkozása, szinházba járása /lásd házastárs 23-26 pozició/

56-59

12. Sz.A.

2. Egyéb együttélő rokon születési éve, foglalkozása, szinházba járása /lásd házastárs 23-26 pozició/

60

12. S2 .A.

Együttélő

rokonok

száma

/Kérdezett kivételével összes t 9 - n é l több - 9 - e s /

186

Átkódolások és összevont /képzett/ kódok K

épzés:

17. kérdésnél 127-148 pózició illetve

Budapesti szinházak

149-158 pozició

Vidéki szinházak

"rendszeresen" és "egyáltalán" poziciók száma:

1 + 2-es

0 - 2 2

illetve

0 - 1 0

lehetséges.

Átkódolás 44. ill. 45. kérdés.

/274-276 ill. 277-279 pozició/

10-5000 =

1

5300-7000 =

2

7500-10000 =

3

10500-15000 =

4

15500-20000 =

5

22000- felett =

6

Átkódolás Születési év /313-•314 pozició/ /értelme: 70 év felett/

86-99 ill 9 - 0

= 1

19-10

= 2

60-69 év

29-20

= 3

50-59 év

39-30

= 4

40-49 év

40-49

= 5

30-39 év

50-61

= 6

18-29 évesek

187

Át kódolás Jövedelem

/316-317 pozició/ 0

= 0

1-1999 Ft

=1

2000-2999 Ft

=2

3000-4299 Ft

= 3

4300-5599 Ft

= 4

5600 feletti jövedelem

= 5

Képzés Kulturális

index

13 "Kulturális fogyasztásból képezzük, hogy egy számmal jellemezni tudjuk a kulturális javak fogyasztását, hátteréül a szinházba járási szokásoknak. Képezzük; a Moziba járás gyakorisága gyakorisága

/ 2 .kérdés/

Múzeum lát. gyakorisága

/ 3 .kérdés/

Tévénézés

/4.kérdés/

Hangverseny

gyakorisága

Szinházi közvetités a

nézése /5 .kérdés/

tv-ben

Rádió hallgatás

/6 .kérdés/

Szinházi közvetités hallgatása a rádióban

/7.kérdés/

Élet és Irodalom olvasás gyakorisága

/9/1.kérdés/

Film' Szinház Muzsika olvasás gyakorisága

/9/2.kérdés/

Uj Tükör olvasás

/9/3.kérdés/

gyakorisága

Rádió és TV Újság olvasás gyakorisága

/9/4.kérdés/

Könyvolvasás

/12.kérdés/

gyakorisága

Szinházba járás

188

/ I . kérdés/

gyakorisága

/13.kérdés/

Minden kérdésnél csak az 1. és 2 . gyakoriságot vesszük figyelembe, a többi lehetőség egyöntetűen 3-, A maximális pontszám érték = 3 9

: 4 = /I/O

/semmit sem "fogyaszt" vagy csak igen ritkán/ A minimális pontszám érték = 1 3

: 4 = 3

/mindent és a legnagyobb gyakorisággal

fogyaszt/

3 és /!/ 0 között helyezkedhet el a sor. A felvétel során azonban 5 ós 0 között találtunk ahol:

az 5- és 6

válaszolókat;

= a magas

7- és 3

= a közepes

9 - és 0

= az alacsony

kulturális

szint.

189

5. s z . melléklet

SZINÉSZEK-SZERZOK-RENDEZŐK 19.kérdés Névszám:

204

Emlitésszám:

1400

Ruttkai Éva

100

Major Tamás

12

Darvas Iván

84

Avar

11

Bessenyei Ferenc

72

Sulyok Mária

11

Sinkovits

71

Kútvölgyi Erzsébet

10

Huszti Péter

70

Lehoczky Zsuzsa

10

Latinovits Zoltán

44

Latabár

Lukács Sándor

42

Piros

A l m á s i Éva

40

Buj tor István

8

Sztankay

34

Bulla Elma

8

Tolnay Klári

33

Harsányi Gábor

8

Haumann Péter

30

Kabos

8

Mensáros

30

Somogyvári

Páger Antal

27

Béres

Gábor Miklós

26

Honthy

Básti

25

Koltai Róbert

7

Bodrogi Gyula

24

Sinkó

7

Gobbi Hilda

22

Szemes Mari

7

Schütz IIa

20

Váradi Hédi

7

Halász Oudit

18

Várkonyi Zoltán

7

Kállai Ferenc

18

Venczel Vera

7

Márkus

18

A g á r d i Gábor

6

Kozák András

17

Berek Kati

6

Psota Irén

16

Hof i Géza

6

Kern András

15

Kálmán

6

Töröcsik

15

Varga Gyula

6

12

Bitskey T i b o r

5

Imre

István

László

Lajos

László

Mari

Bárdy György

190

István

Kálmán

Ildikó

László Rudolf

Ilona Hanna

László

György

9 9

8 7 7

19/a kérdés 5

Andorrai Péter

2

Garas Dezső

5

Balázsovits Lajos-

2

Kazal

5

Csomós Mari

2

Koncz Gábor

5

Dénes Piroska

2

Németh

5

Dómján Edit

2

Rátonyi Róbert

5

Galambos Erzsi

2

Bilicsi Tivadar

4

Dobba Gabi

2

Fehér Tibor

4

Kabos Gyula

2

Feleki Kamill

4

Kalocsai Miklós

2

Inke László

4

Kárpáti Tibor

2

Duhász Dácint

4

Kertész Péter

2

Németh

4

Király

2

Pécsi Sándor

4

Kovács Dózsef

2

Zenthe

Ferenc

4

Körtvélyessy Zsolt

2

Bánffy György

3

Lorán Lenke

2

Benkő Gyula

3

Mester

2

Csákányi

3

Molnár Piroska

2

Drahota Andrea

3

Moór Mariann

2

Házy Erzsébet

3

Nagy Gábor

2

Hegedűs D . Géza

3

Őze

2

Iglódi István

3

Péter Gizi

2

Kállay

Ilona

3

Pogány Dudit

2

Kibédi Ervin

3

Poór Péter

2

Mezey Mária

3

Ráday

2

Oszter Sándor

3

Szakáts Miklós

2

Papp Dános

3

Simándy Dózsef

2

Pécsi Ildikó

3

Szerencsi Éva

2

Sass Sylvia

3

Székely Tibor

2

3

Szirtes Ádám

2

Szabó Gyula

3

Tahi Tóth

2

Szakács Eszter

3

Ujlaky

Tomanek

3

Vass Éva

2

Vajda László

3

Vogt

Károly

2

Voith Ági

3

Balázs Samu

1

Esztergályos

Cecilia

László Marika

Sándor

László

Sunyovszky

Szilvia

Nándor

Levente

István

Lajos

Imre

László

László

2

191

19/a kérdés Bálint András

Komáromi Éva

Bánsági Ildikó

Kovács

Károly

Benkő Péter

Kovács

Kolos

Berdán Vali

Kovács Zsuzsa

Berkes Dános

Köllő Bori

Bódis Irén

Körmendi

Bodnár Erika

Lőte

Cseh Mária

Lukács Margit

Csizmadia

László

Dános

Attila

Madaras József

Dávid Kiss Ferenc

Makláry

Dayka Margit

Mátrai Márta

Dunai Tamás

Mécs Károly

Egri István

Melis György

Farády

Mészáros Ági

István

Zoltán

Fekete Gizi

Nagy Dános

Gombos Kati

Oláh

Gózon Gyula

Oszvald

Göndör Klára

Pándi

Gregor József

Péva

Győri Emil

Rácz Tibor

Gyurkovics Mária

Radnay György

Harmat Albert

Rajhona Ádám

Heller Tamás

Réti József

Helyei

Ronyecz Mária

László

György Marika

Lajos Ibolya

Holl István

Sáfár A n i k ó

Horváth

Gyula

Sárosdi Dezső

Horváth

Sándor

Solti

Horváth

Tivadar

Sütő Irén

Ilosfalvy

Róbert

Bertalan

Szabó Sándor

Káldy Nóra

Szalma

Kelen Péter

Szatmáry

Keres Emil

Szegedi Erika

Kincses

Szentirmai Éva

Veronika

Kiss Manyi

192

László István

Szilágyi Tibor

19/a kérdés Szuhay

1

Tordy Géza

.1

Tóth Dózsef

Balázs

Tábori Nóra Takács Klára

1

Tánczos Tibor

1

Török Dózsef Újhelyi Olga

Tatár Endre

1

Uri István

Timár Béla

1

Varga Magda

Timár CJózsef

1

Zentay Anna

19/a

kérdés

Névszám:

74

Emlitésszám:

260

Darvas

Iván

31

Agárdi Gábor

2

Ruttkai Éva

22

Fehér Tibor

2

Bessenyei Ferenc

20

Gobbi Hilda

2

Huszti Péter

18

Harsányi Gábor

2

Sinkovits

15

Koltai Róbert

2

Lukács Sándor

11

Kútvölgyi Erzsébet

2

Latinovits Zoltán

10

Mensáros

2

Imre

László

Páger A n t a l

8

Nagy At t ila

2

Bodrogi Gyula

7

Pécsi

Ildikó

2

Haumann Péter

6

Psota

Irén

2

Tolnay

Klári

6

Simándy Dózsef

2

Gábor Miklós

5

Somogyvári Rudolf

2

Hofi Géza

5

Szerencsi Éva

2

Almási Éva

4

Venczel Vera

2

Kabos

László

4

Benkő Péter

Kozák András

4

Bilicsi Tivadar

Básti Lajos

3

Bodor Tibor

Garas Dezső

3

Csákányi

Kazal László

3

Dávid Kiss Ferenc

Sztankay

István

3

Dénes Piroska

Töröcsik

Mari

3

Dómján Edit

3

Halász Dudit

Varga Gyula

László

193

19/a kérdés Harmat Albert

Maros Gábor

Hézy Erzsébet

Mezey Mária

Hegedűs D . Géza

Nagy Gábor

Holl István

Németh Marika

Honthy Hanna

Németh

Iglódi István

Oláh

Juhász Jácint

Oszter Sándor

Kabos Gyula

Poór

Kállai Ferenc

Schütz IIa

Kern András

Solti

Kibédi Ervin

Sunyovszky

Latabár Kálmán

Székely Tamás

Lehoczky Zsuzsa

Tordy Géza

Mádi Szabó Gábor

Váradi Hédi

Major Tamás

Zenthe Ferenc

Sándor

György

Péter

Bertalan Szilvia

20. kérdés Névszám: Emlitésszám:

70 362

Shakespeare

53

Örkény

23

Berkesi András

9

Sütő András

17

Mesterházi

9

Katona József

13

Molifere

9

Shaw

13

Lehár Ferenc

8

Csurka István

12

Miller, A .

8

Kálmán Imre

12

Illés Endre

7

Németh

12

Verdi

6

Szabó Magda

12

Szakonyi Károly

5

Brecht

11

Williams, T.

5

Csehov

11

Erkel Ferenc

4

11

Huszka Jenő

4

Molnár Ferenc

11

Illyés Gyula

4

Déry Tibor

10

Jacobi

4

Madách

194

István

László

Imre

Lajos

Viktor

20. kérdés Ibsen

4

Bartók

Móricz Zsigmond

4

Becket t

Schiller

4

Bereményi Géza

Dosztojevszkij

3

Bernstein

Fejes Endre

3

Dario Fo

Fényes Szabolcs

3

Dobozy

O'Neill

3

Eisemann Mihály

Dürrenmatt

2

Eörsi

Goldoni

2

Fehér Klára

Gorkij

2

Gyula G a á l Dános

Galgóczi Erzsébet

2

Kardos G . György

Gogol

2

Kellér Dezső

Gyurkó László

2

Kertész Ákos

Hernádi Gyula

2

Kolozsváry G. Em

Krúdy Gyula

2

Mándy

Maugham

2

Mozart

Puccini

2

Páskándi Géza

Raffai Sarolta

2

Sánta Ferenc

Szokolay Sándor

2

Sarkadi

Tamási Áron

2

Strauss,D .

Ábrahám Pál

1

Thurzó Gábor

Achard, M .

1

20/a

Béla

Imre

István

Iván

Imre

kérdés

Névszám: Emlitésszám:

33 73

Shakespeare

12

Örkény

Sütő András

7

Cseh ov

Németh László

5

Dürrenmatt

Kálmán Imre

4

Illés Endre

Shaw

4

Moliére

Szabó Magda

4

Brecht

Lehár Ferenc

3

Bulgakov

Miller, A .

3

Déry Tibor

István

20/a kérdés Doszt oj evszkij

1

Molnár Ferenc

Fényes Szabolcs

1

Móricz Zsigmond

1

Gogol

1

O'Neill

1

Huszka Jenő

1

Osborne

1

Illyés Gyula

1

Sándor György

1

Karinthy Ferenc

1

Sarkadi Imre

1

Kellér Dezső

1

Strauss, Johann

1

Mándy Iván

1

Szakonyi Károly

1

Mesterházi

1

Lajos

21. kérdés Névszám:

51

Emlitésszám

194

Várkonyi Zoltán

39

Makk Károly

2

Kazimir Károly

21

Seregi László

2

Szinetár Miklós

21

Székely Gábor

2

Ádám Ottó

14

Ascher Tamás

Major Tamás

12

Barlay Gusztáv

Zsurzs Éva

12

Békés András

Iglódi István

9

Benedek Árpád

Ruszt József

7

Bodrogi Gyula

Jancsó Miklós

6

Brook, Peter

Vámos László

6

Csiszár Imre

Marton László

5

Eck Imre

Valló Péter

4

Egri István

Horváth Tivadar

3

Fábri Zoltán

Kerényi Imre

3

Gosztonyi János

Kern András

3

Györkös József

Marton Endre

3

Gyurkó László

Marton Frigyes

3

Horvai István

Zsámbéki Gábor

3

Horváth Ádám

Illés István

2

Kalmár Tibor

196

20. kérdés Komlós János

Mikó András

Koós Iván

Paál István

Legyei György

Sik Ferenc

Lj ubimov

Szirtes Tamás

Lovas Edit

Szűcs János

Mátrai Ottó

Vas Károly

Mészáros Márta

21/a

kérdés

Névszám:

23

Emlitésszám:

34

Kazimir Károly

3

Iglódi

Várkonyi Zoltán

3

Illés

Zsurzs Éva

3

Kerényi Imre

Horváth

2

Komlós János

Major Tamás

2

Mikó András

Marton

2

Paál István

Szinetár Miklós

2

Ruszt

Vámos László

2

Seregi

Csiszár

1

Szirtes Tamás

Giricz Mátyás

1

Szűcs János

Gosztonyi János

1

Valló Péter

Tivadar

László

Imre

István István

József László

Várady György

6. sz, melléklet

6/194 7

MAGYAR TÁVIRATI IRODA Magyar Közvéleménykutató

Szolgálat

De lent és a "Szinházi válság"

felderitésére végrehajtott

kö/véle-

ménykutatásról Tekintettel arra, hogy a napi és a szinházi sajtó az utóbbi időben igen sokat foglalkozott

a szinházak gyenge

látogatásával és sok sajtóorgánum kifejezett szinházi válságról irt, Nagy-Budapest séget, miben látja ennek

területén megkérdeztük a közönokát?

Elsőnek feltettük a kérdést: "Véleménye szerint szinházi válság oka?" /Lásd

mi a

I.a. és I.b. táblázat./

I .a. táblázat Véleménye szerint mi a szinházi válság gazdasági helyzet szinpadi alkotások

oka?

66,0 szellemi

tartalma

16,5

mozik konkurrenciája

11,2

egyéb

6,0

nincs válasz

0,3

100,0 Összátlagban a közönség 2/3 része a gazdasági helyzetben látja a szinházak rossz üzletmenetének

okát. Csak ki-

sebb százalék vélekedik úgy, hogy a szinre hozott

szinpadi

alkotások tárgyköre vagy nivója oka a pangásnak. Kb. 11 % úgy gondolja, hogy a mozik konkurrenciájában ok •

198

keresendő az

VIII.a. táblázat

Férfi

Nő

értei - kispol- munkás értelmiség gár miség

kispol- munkás gár

54,4

61,2

75 ,8

66,0

68,9

78,5

szinpadi alkotások szellemi tartalma

23,7

20,3

10,1

20,1

12,4

7,6

mozik konkurrenciáj a

12,3

14,6

10,1

5,6

11,3

10,1

egyéb

8,5

3,9

4,0

8,3

7,4

2,7

nincs válasz

1,1

gazdasági helyzet

100,0 A gazdasági helyzet

1.1 100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

mint motívum elsősorban a munkásoknál

érvényesül, kisebb mértékben a kispolgároknál és az értelmiségieknél. Ennek megfelelően az értelmiségiek és kispolgárok nagyobb mértékben

látják a szinházi válság

gukban a szinházi alkotásokban, illetőleg

okát

ma-

előadásokban,

mint a munkások. A

második kérdésben

igyekeztünk

hatolni, hogy: "Milyen darabokat

a közönség

Ízlését

kipu-

akar látni a magyar szín-

padon?" /Lásd H . a .

és II.b. táblázatot/

199

II .a. táblázat Milyen darabokat akar látni a magyar

szinpadon?

komoly darabokat, komoly mondanivalóval

47,3

könnyebb fajsúlyú mulattató játékokat

40,2

könnyűt- is, komolyat

11,6

is

nincs válasz

0,9 100,0

Általánosságban többen szeretik a komoly darabokat

komoly

mondanivalóval, mint a könnyebb fajsúlyú mulattató játékokat. Közel 12 % a komolyabb és könnyebb műfajt egyaránt

ked-

veli. II.b. táblázat

Férfi érteimiség

Nő

kispol- munkás gár

érteimiség

kispol- munkás gár

komoly darabokat, komoly

62,3

44,0

41,0

18,0

44,2

53,5

19,3

10.7

3,4

0,4

1,1

2,1

100,0

100,0

66,4

42,3

23,2

21,0

43,0

76,3

10,5

13,5

mondanivalóva 1 könnyebb fajsúlyú mulattató játékokat könnyűt

is,

komolyat

is

nincs válasz

100,0

2,1 100,0

0,3

0,5

100,0

100,0

A komoly műfaj leginkább az értelmiségieket vonzza, a kispolgárokat

és munkásokat

kevésbé; e műfaj iránt a mun-

kások csoportjában a nők mutatnak aránylag 200

legkisebb érdek-

lődést . Ennek megfelelően a könnyebb mulattató műfaj hivei nagyobb számban találhatók a munkások és kispolgárok mint az értelmiségiek

közt,

közt.

A következő három kérdésben a közönség véleményét a szinházi birálat

tekintetében puhatoltuk ki. A

harmadik

kérdés igy hangzott: "Milyennek tartja a magyar

szinházi

birálatot?" /Lásd: III. táblázat./

III. táblázat Milyennek

tartja a magyar szinházi

jó

17,9

közepes

46,1

rossz

21,4

egyéb

7,5

nincs válasz

7,1

birálatot?

100,0 Aránylag

legtöbben, az összes megkérdezetteknek

fele, a szinházi bírálatokat 18 % jónak és kb. 21 %

közel

közepesnek itéli meg, kb.

rossznak.

A negyedik kérdésben azt vizsgáltuk, hogy: "Milyen hatása van a kritikának a közönségre?" /Lásd. IV.a. és IV.b. táblázat ./ IV.a. táblázat Véleménye szerint a kritika a közönséget befolyásolja nem

befolyásolja

25 .4 8 .9

neveli

19 .8

nem

14 ,7

neveli

általában szinházba

lelkesíti a járásra

23 ,3

általában elriasztja a szinházba járástól

6 .8

egyéb, nincs válasz

1 ,1 100 ,0 201

A különböző választipusokat

egybevetve

megállapíthatjuk,

hogy a többséget valamilyen módon befolyásolják a szinházi bírálatok, amennyiben kb. 25 % vallja, hogy

befolyásolja,

kb. 20 % neveli a közönséget és kb, 23 % , hogy általában lelkesiti a szinházba járásra. Ezzel szemben csak kb. 9 % vallja, hogy a kritika nem befolyásolja, kb, 13 % , hogy nem neveli a közönséget és kb. 7

hogy általában

tartja a szinházba járástól. Társadalmi megoszlás jából alig mutatkoznak lényeges

távolszempont-

eltérések.

IV-,b. táblázat Nő

Férfi értelmiség

kispolgár

munkás

értel- kispol- munkás gár miség 21,7

26,0

8,3

8,8

10,0

18,4

17,8

20,3

19,3

13,1

15,3

17,2

12,5

14,3

23,3

21,2

29,2

22,5

6,0

8,8

6,9

5,6

6,1

0,6

0,1

0,7

1.2

0,9

1,8

100,0

100,0

100,0 100,0 1

100,0

100,0

befolyásolja

27,4

nem befolyásolja

8,5

8,2

9,7

neveli

19,2

22,0

nem neveli

16,0

általában lelkesiti a szinházba járásra

21,3

27 ,3

általában elriaszja a szinház:- 7,0 ba járástól

25,9

27,3

21,3

egyéb, nincs válasz

A z előbbi mérlegelő és objektiv megnyilatkozásokra

tö-

rekvő kérdéssel szembeállítya,az ötödik kérdésben a közönség szubjektív véleményét

kérdeztük: "Ön a sajtókritika

figyelembevételével vagy attól függetlenül választja ki azt a darabot, amelyet megnéz?" /Lásd V.a. és V.b. táblázat./ 202

VIII.a. táblázat ön a sajtókritika

figyelembevételével, vagy attól

fügetlenül választja ki azt a darabot, amelyét megnéz? a kritika figyelembevételével

40,4

kritikától függetlenül

57,6

egyéb, nincs válasz

2,0

100,0 A többség, közel 58

azt vallja, hogy a kritikától füg-

getlenül választja ki a megnézendő darabokat és csak valamivel több mint 40 % , hogy a kritika A

kritika figyelembevétele mellett

figyelembevételével.

nyilatkoznak

aránylag

legnagyobb százalékban, nemtől függetlenül a kispolgárok, mig az értelmiségiek és munkások csak kisebb százalékban vallják, hogy a kritika befolyásolja

őket

elhatározásukban.

V.b. táblázat

Férfi érteimiség a kritika

Nő

kispol- munkás gár

értei- kispolmiség gár

munkás

fi-

gyelembevéte-

38,6

54,1

36,2

36,8

41,8

35,0

61,0

44,2

59,0

63,5

57,5

60,0

0,4

1,7

4,8

0,7

0,7

5,0

100,0

100,0

100,0

100,0 100,0

100,0

lével a

kritikától

függetlenü1 egyéb, nincs válasz

203

A hatodik kérdésben megkérdeztük; "Véleménye szerint

mi-

lyen természetű darab váltaná ki a közönség fokozottabb érdeklődését?" /Lásd VI.a. és VI.b. táblázat./ A z eredmények érdekes összehasonlítást

tesznek

lehetővé

a második kérdéssel. Ott, ahol a közönség szubjektiv

kíván-

ságait puhatoltuk, többen mondták, hogy komoly darabot

sze-

retnek, mint ahányan a hatodik kérdésnél a könnyebb műfaj mellett döntöttek. Mindazonáltal amikor a közönségtől úgyszólván tanácsot kértünk, hogy mit kellene tenni, hogy többen látogassák a színházakat, a többség mégis azt javasolta, hogy vidám, könnyű műfajú darabokat játszanak a szinházak. Ez az eltérés

lélektanilag egészen könnyen

magyarázható.

A többség szubjektiv kívánsága a komoly darab, mégis objektive a megkérdezettek többsége úgy érzi, hogy a könnyű műfajjal mégis könnyebb kasszasikert elérni. A komoly műfaj ok közül a megkérdezettek igen sokféle tárgyú darabot

sorolnak

fel és a vélemények szóródása igen nagy. Ez is magyarázatul szolgál, hogy miért ad a közönség a második kérdésre

látszó-

lagosan más választ, mint a hatodik kérdésre, a könnyű műfajt ugyanis könnyebb egy gyűjtőfogalom alá vonni, mert hiszen ott a főszempont a könnyű szórakozás, a nevetés, könnyű zene hallgatása. Ezzel szemben a komoly műfaj

tekintetében

lényegesen jobban megoszlanak a vélemények és mivel az Ízlések meglehetősen differenciáltak, könnyen megérthető az a tény, hogy ha valamely darab komoly tárgyú, még nem jelent feltétlenül vonzerőt, mert lehet, hogy tárgya a színházlátogató érdeklődésén kivül esik. A könnyű műfajnál ez a szempont nagyjában elesik, hiszen nem tárgy vagy tartalom a fontos, hanem csak az, hogy a darab szórakoztató és mulatságos legyen.

204

VIII.a. táblázat

Véleménye szerint milyen természetű darab váltaná,ki a közönség fokozottabb

vigjáték, bohózat,

érdeklődését?

operett,

problémamentes, könnyű műfaj

47,4

politikamentes

társadalmi dráma

13,3

komoly, de nem naturalista darab

4,0

történelmi darabok

4,0

az emberi problémákat

tárgyaló

darabok

3,0

modern problémákkal

foglalkozó

darabok

3,0

klasszikus darabok

2,6

érdekes, izgalmas, drámai

feszültségű

darab

2,2

a parasztsággal foglalkozó darabok

2,1

politikai szinezetü

társadalmi

probléma

2,0

irodalmi szinvonal

1,7

a magyarsággal

foglalkozó darabok

magas erkölcsi szinvonal egyéb nem tudja, nincs válasz

1,0 0,6

100,0 4,5 8,6

205

Vl.b.

táblázat

Férfi értelmiség

Nő -

kispol- munkás gár

értelmiség

kispol- munkás gár

vigjáték,bohóza t operett, problémamentes , könnyű műfaj

37,6

49,9

52,0

39,4

53,9

52,0

politikamentes társadalmi dráma

18,4

11,4

2,0

13,3

15,3

13,4

komoly, de nem naturalista darab

6,1

3,1

3,3

7,4

2,8

1,6

történelmi bok

4,4

2,7

4,6

3,3

2,1

7,8

az emberi probl émákat tárgyaló darabok

4,1

6,3

1,3

2,3

1.7

2,2

modern problémákkal foglalkozó darabok

4,4

3,6

2,0

3,3

3,5

-

klasszikus darabok

4,1

1,2

0,6

4,7

2.4

2,2

érdekes,izgaIma s drámai feszültségű darabok

1,6

3,1

-

6,8

0,7

2,2

a parasztsággal foglalkozó dara bok

2,0

3,1

6,7

-

0,3

1,6

politikai szine " zetü darabok

0,4

-

12,0

1,3

0,7

0,5

irodalmi vona 1

4,1

0,6

3,3

0,7

-

1,3

1,3

1,3

2,2

dara -

szin-

a magyarsággal foglalkozó dara bok 206

0,4

1,5

-

Vl.b. táblózat /folyt./

Férfi értelmiség

kispolgár

Nő munkás

értei - kispol- munkás gár miség

magas erkölcsi szinvonal

—

0,5

-

2,7

0,3

0,5

egyéb

5,6

6,3

2,0

4,1

5,3

2,2

nem tudja, nincs válasz

6,8

7,3

11,6

6,8

9,0

11,6

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

A társadalmi megoszlás szerinti gyébként

mindkét

vélemény megoszlás e-

kérdésben fedi egymást, amennyiben az ér-

telmiségiek inkább helyezik előnybe a komoly műfajt, mint a kispolgárok és azok inkább, mint a munkások. Mig az előbbi kérdésben a közönség véleményét a belső tartalom tekintetében puhatoltuk, következő, hetedik désünkben az előadásra vonatkozóan

kér-

kértünk véleménynyilvá-

nításokat: "Véleménye szerint milyen előadás váltaná ki a közönség fokozottabb érdeklődését?" /Lásd VII. táblázat./

207

VIII.a. táblázat Véleménye szerint

milyen előadás váltaná ki a közönség zottabb

foko

érdeklődését?

jó rendezés

10,9

jó szinészi összmunka, jó játék

8,3

jó szinészek

8,0

látványos, mutatós, jó

kiállitás,

szép diszlet

7,5

egyes szinházak

játékstílusa

szerinti előadás

4,8

jó zene

3,5

egyes szinészek

személye és stilusa

3,5

jó szereposztás

3,3

szinvonalas, tartalmas

3,1

énekes, táncos produkció

2,5

a darabnak megfelelő játékstílus

2,4

kosztümös

1,4

egyéb

6,9

nem tudja, nincs válasz

33,9

100,0 Eltekintve attól, hogy 34 % erre a kérdésre nem ad

konkré

választ, a vélemények szóródása meglehetősen nagy. Ebből ar ra lehet következtetni, hogy a közönség általában nem ki egy olyan ismérvet, amely a többiek minálna. Aránylag

legtöbb súlyt

lényegesen

fektetnek a jó

a jó "játékra és az egyes jó szinészek ges szempontnak

fölött

látszik a látványos

ragad

rendezésre,

felléptetésére.

Lénye

kiállitás, a szép dísz-

letek. A következő két kérdésben a közönség

opera

látogatásait

puhatoltuk. Megkérdeztük: "Volt már Ön / L á s d . VIII.a. és VIII.b.

208

valaha az Operában?"

táblázat./

do

VIII.a. táblázat Volt már ön valaha az Operában? igen

77,2

nem

22,0

nincs válasz

0,8

100,0 A túlnyomó többség - közel 72 % - igennel válaszolt. Kb. 27 % azt vallja, hogy még sohasem volt az Operában. VIII.b. táblázat

Férfi érteimiség igen nem

munkás

értei- kispolmiség' gár

munkás

96,1

83,5

52,7

94,5

85,2

51,2

3,9

15,4

46,0

3,8

14,3

48,0

1,1

1,3

1,7

0,5

0,8

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

nincs válasz

100,0 _J A z értelmiségiek ban. A

kispolgár

Nő

között alig akad, aki még nem volt Operá-

kispolgári nők és férfiak kb. 84 %-a volt már valaha

az Operában, a munkás férfiak és munkásnők kb. 52 % - a . A kilencedik

kérdésben azt puhatoltuk: "Jár-e

az Operába?" /évenként

legalább

rendszeresen

hatszor/

/Lásd IX.a. és IX.b. táblázat/

209

VIII.a. táblázat

•ár-e rendszeresen az Operába? /évenként

legalább

hatszor/

igen

21,9

nem

76,3

nincs válasz

1,8

100,0 IX.b. táblázat

Férfi értelmiség

Nő

kispol- munkás gár

értel- kispol- munkás gár miség

igen

36,4

19,0

0,7

29,5

17,1

9,1

nem

62,3

79,9

85,0

69,0

81,4

90,9

1.3

1.1

5,3

1.5

1.5

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

nincs

A

válasz

rendszeres operalátogatók

ki és ezek, aránylag

a lakosság

kb. 22 % - á t

-

100,0 teszik

legnagobb mértékben az értelmiségiek

közül kerülnek ki. K b . minden hatodik munkás tartozik a rendszeres

kispolgár és minden

operalátogatók

közé.

210 p

11.

összefoglalás A közönség 2/3 részének véleménye szerint a szinházi válság okai a gazdasági helyzetben

keresendők és csak

kisebb

mértékben okolhatók maguk a szinházak. Elég sokan az okot a mozik versenyében

látják.

Valamivel többen állitják, hogy komoly darabokat nek látni, mint ahányan

könnyebb fajsúlyú

szeretné-

mulattató darabo-

kat, Mindazonáltal többen gondolják, hogy a szinházak üzletmenetét

könnyebb fajsúlyú darabok játszásával

lehetne

megjavitani, mint ahányan ezt komoly műfajú darabok val gondolják

adásá-

elérni,

A szinházi birálatot közepesnek

rossz

közel az összes megkérdezettek

találja, közel ugyanannyian vannak, akik

zetten jónak, kifejezetten

fele

kifeje-

rossznak találják, A többség úgy

véli, hogy valamilyen formában a szinházi birálat

feltétle-

nül hatással van a közönségre. Ennek ellenére csak 40 % állitja, hogy a sajtókritika figyelembevételével ki azt a darabot, amelyet Nagy-Budapest

választja

megnéz.

lakosságának közel 72 %-a

volt már valaha

Operában. A rendszeres operalátogatók - akik évente lább hatszor mennek Operába - azonban csak a nek 22 %-át teszik

lega-

megkérdezettek-

ki.

Budapest, 1947, április

23,

Magyar Közvéleménykutató

Intézet

211