Kulcsindikátorok. 6.b.1.a. egy tanulóra jutó számítógépek száma (K) 6.b.1.e

Kulcs- és benchmarking indikátorok

Kulcsindikátorok Kulcsindikátor megnevezése

Mutató számítása

6. b) A közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerű adatok szakképző iskola 9.évfolyamára A szakképző iskolába jelentkezettek és a felvettek jelentkezők és felvettek aránya – aránya. Szakképző iskolába jelentkezőnek az számít, aki a „Jelentkezési lap” bármely helyén szakiskolát, vagy túljelentkezés (K) szakközépiskolát jelölt meg. Ezen tanulók számát kell viszonyítani a ténylegesen szakiskolába, vagy 6.b.1.a. szakközépiskolába felvett tanulók számához. Példa: A KIFIR szerint a szakmacsoportonkénti összesítés alapján a jelentkezők száma a 2004/2005-ös tanévre 528 fő volt. Az iskola 132 fő tanulót vett fel a szakképző intézménybe. A mutató számítása tehát: 528fő/132fő*100=400% egy tanulóra jutó számítógépek A mutatót úgy kell képezni, hogy csak azon számítógépek szerepeljenek az adatközlésben, melyet a száma (K) tanulók használhatnak. Tehát a tanáriban, irodákban lévő, vagy a tantermekben a tanárok által használt 6.b.1.e számítógépek nem tartoznak ide. Példa: Szakképzési tanulólétszám 112 fő. Tanulók által elérhető számítógépek száma 59db. A mutató számítása tehát: 59db/112fő=0,5db/fő iskolai tanműhelyben és külső Az összes szakképző iskolai tanuló gyakorlati gyakorlóhelyen eltöltött képzésének összesített óraszáma hogyan oszlik meg a gyakorlati órák aránya (6.b.2.m) belső és a külső képzőhelyek között. Belső képzőhelynek számít az iskolai tanműhely. Külső képzőhelynek számít az iskolán kívüli tanműhely (pl.: TISZK központi képzőhely), üzemi munkahelyek, kis- és magánvállalkozások (nem csoportos forma) Példa: Az adott tanév összes gyakorlati óraszáma: 980 óra, ebből: Belső képzőhelyen: 450 óra Külső képzőhelyen: 530 óra A mutató számítása tehát: Belső képzőhelyen: 450óra/980óra*100=46% Külső képzőhelyen: 530óra/980óra*100=54% 7. b) A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerű adatok A mutató számításához az igazoltan informatikai ismeretekkel rendelkező szakképző iskolában tanító pedagógusok számát kell figyelembe venni a szakképző iskola pedagóguslétszámához viszonyítva. Informatikai ismereteket igazolhat például: OKJ-s végzettség, ECDL-vizsga, informatikai végzettség stb.. Az adatot összesítve kell megadni, bontani nem kell. 1. oldal, összesen: 27


nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkező szakképzési pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (7.b.1.e)

szakos (7.b.2.b)

ellátottság

mértéke

a tanévben külső továbbképzésen résztvevő szakképző iskolai pedagógusok aránya a teljes szakképző iskolai pedagóguslétszámhoz viszonyítva (7.b.3.b)

belső továbbképzések óraszáma az összes pedagógiai

Példa: Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő Igazolt informatikai végzetséggel rendelkező pedagógus 12fő. Figyelem! Egy pedagógus esetén csak egy dokumentumot szabad figyelembe venni! A mutató számítása tehát: 12fő/18fő*100=66,7% A nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkező szakképzésben tanító pedagógusok száma a szakképzésben tanító pedagógusok létszámához viszonyítva adja meg a mutatót. Csak a C típusú nyelvvizsga számít (vagy annak megfelelő A és B típus együttesen). Az összesítésnél bármelyik fok (alap, közép, felső) és idegen nyelv figyelembe vehető, de ezeket nem bontva, hanem összesítve kell megadni. Példa: Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő Angol középfok C típus: 2 fő. Német alapfok C típus: 3 fő. Orosz alapfok C típus: 1 fő. Francia középfok A típus: 1 fő (nem vehető figyelembe) Francia középfok A+B típus: 1 fő. Összesen 7 fő végzettsége vehető figyelembe. A mutató számítása tehát: 7fő/18fő*100=38,9% Hatályos közoktatási törvény szerinti értelmezésben, csak a szakképzésre vonatkoztatva kell megadni. Példa: Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő. A törvényi előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkezik 17 fő. A mutató számítása tehát: 17fő/18fő*100=94,4% A tanév során külső továbbképzéseken - felsőfokú továbbtanulásban, képzésen, tanfolyamon - függetlenül attól, hogy akkreditált, vagy nem akkreditált rendszerben történt-e - részt vett szakképző iskolában tanító pedagógusok száma osztva a szakképző iskolai pedagógusok összlétszámával. A konferenciákon való részvételt jelen számításnál csak akkor kell figyelembe venni, ha a konferencia a pedagógus-továbbképzés rendszerében akkreditált, egyébként a konferenciák jelen esetben nem számítanak továbbképzésnek. Amennyiben egy kolléga több képzésen is volt, csak egyszer vehető figyelembe venni. Példa: Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő. Továbbképzésen részt vett pedagógusok száma:14 fő A mutató számítása tehát: 14fő/18fő*100=77,7% Az adott tanév során megvalósult belső továbbképzések összes óraszáma a részvétel figyelembevételével osztva 2. oldal, összesen: 27


tevékenységet végzők létszámához az intézmény pedagógiai tevékenységet végző munkatársainak számával. viszonyítva (7.b.3.g) Belső továbbképzés az, melynek lebonyolítása során külső előadót nem kérnek fel, függetlenül a képzés megvalósításának helyszínétől. Összetett intézmény esetében ez nem bontható szakképzésre, ezért teljes pedagógusszámmal kell kalkulálni. Példa: A tanév során 2 belső képzés volt. 5 munkaközösség vezető részére 3 órában és 30 fő részvételével 2 órában. Belső továbbképzések összes óraszáma: 5fő*3óra + 30fő*2óra = 75óra Pedagógiai tevékenységet végző munkatársak száma: 60 fő A mutató számítása tehát: 75 óra/60fő=1,25 óra/fő átlagosan egy szakképző Adott tanévben a szakképzésben tanító pedagógusok iskolában tanító pedagógus továbbképzésére fordított összeg a szakképzésben tanító összlétszámához viszonyítva. A továbbképzésére fordított éves pedagógusok továbbképzésre fordított összegbe a pedagógus önrésze összeg (7.b.3.i) nem számítható bele. Példa: 2004/2005 tanév 1.800.000Ft/72fő=25.000Ft/fő jutalmazott szakképző iskolai Az adott tanévben jutalmazott – pénzjutalom, utalvány, pedagógusok száma a szakképző tárgyi jutalom – szakképző iskolai pedagógusok száma a iskolai pedagóguslétszámhoz szakképző iskolai pedagóguslétszámhoz viszonyítva. Példa: viszonyítva (7.b.4.c) Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő Jutalmazottak száma: 9 fő A mutató számítása tehát: 9fő/18fő*100=50% egy főre jutó betegnapok száma A mutató számításánál a szakképzésben tanító pedagógusok összesített betegnapjainak számát kell (7.b.4.i) viszonyítani az összes szakképzésben tanító pedagógusok létszámához. Példa: Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő. Betegnapok száma: 115nap A mutató számítása tehát: 115nap/18fő=6,3nap team-munkában résztvevő A szakképzésben tanító pedagógusok részvételi aránya intézmény bármely team-munkájában a szakképző iskolai pedagógusok az tanító pedagógusok létszámának száma a szakképzési szakképzésben pedagóguslétszámhoz viszonyítva figyelembevételével kell képezni a mutatót. Ha egy pedagógus több teamben is részt vesz, azt csak egyszer (7.b.7.e) kell figyelembe venni. Példa: Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő. Team munkában résztvevők száma 9 fő. A mutató számítása tehát: 9fő/18fő *100=50%

3. oldal, összesen: 27


8. Az intézmény társadalomra gyakorolt hatásainak eredményei az iskola által elnyert díjak, A mutató számításánál nem egyéni kitűntetések, díjak, kitüntetések és elismerések száma elismerések figyelembevétele szükséges, hanem az iskolát, mint szervezetet érintő elismerések (8.3.a) összegyűjtése. Ezek lehetnek helyi, régiós és országos díjak (pl.: regionális minőségdíj, KMD, Shiba-díj stb.), továbbá bármilyen területen (pl.: sport, kultúra, közélet, szakma stb.) Elismerések körébe tartozhat egy pozitív hangvételű cikk is például egy környezetvédelmi akció stb. után). Példa: 15 eset/év 9. a) Az intézmény kulcsfontosságú eredményei külső ifjúságvédelmi szervek eljárásába kerülő szakképzős diákok aránya az összes szakképzős tanulólétszámhoz viszonyítva (9.a.1.e)

a lemorzsolódás mértéke a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (9.a.2.b)

adott szakmát megkezdett és befejezett tanulók aránya (9.a.2.c)

érettségit adó képzésen továbbtanuló diákok száma a

Az adott tanév során külső ifjúságvédelmi eljárás alá vont szakképzésben tanulók száma a szakképzésben résztvevő tanulók teljes létszámához viszonyítva. Ilyen lehet például az állami gondozás, a pártfogói felügyelet, gyermekjóléti szolgálat eljárása, rendőrségi eljárás, gyógyszer-, drog-, alkohol elvonás stb. Példa: Szakképzési tanulólétszám 112 fő. Eljárás alá vont tanulók száma 4 fő A mutató számítása tehát: 4fő/112fő*100=3,5% Lemorzsolódott tanulónak tekintendő az a szakképző iskolai tanuló, aki év közben elhagyta az intézményt (családi okok és költözés miatt távozókat ne vegyék figyelembe). A lemorzsolódási mutatót tanévenként kell számolni. A lemorzsolódás mértékét a szakképzésben résztvevő tanulók létszámához kell viszonyítani. Példa: A 2004/2005-ös tanévben a 9. évfolyamon 4 fő, a 10. évfolyamon 6 fő, a 11. évfolyamon 2 fő, a 12. évfolyamon 2 fő morzsolódott le. Az iskola szakképzésben részvevő tanulóinak száma 426 fő volt az októberi statisztika szerint. A mutató számítása tehát: (4+6+2+2fő)/426fő*100=3,28%. A mutatót az intézményben oktatott szakmánként kell képezni oly módon, hogy a szakképző iskolát adott szakon megkezdett tanulók számát, ugyanabban a szakmában végzett tanulók létszámához viszonyítjuk. Példa: Nőiruha-készítő szakmát 24-en kezdtek el tanulni, és ebből 20-an fejezték be. A mutató számítása tehát: 20fő/24fő*100=83,3% Bármilyen - saját intézményen belüli vagy kívüli – érettségit adó intézménybe felvett tanulók aránya az



végzett szakiskolás diákok adott tanévben végzett, szakmát szerzett tanulók számához viszonyítva. számához viszonyítva (9.a.2.g) Példa: A 2004/2005-ös tanévben 112 tanuló szerzett szakmát a szakiskolában. Közülük 12-en saját intézményükben tanulnak tovább érettségit adó képzésen, 8-an más érettségit adó intézményben folytatják tanulmányaikat. A mutató számítása tehát: (12+8fő)/112fő*100=17,8% elhelyezkedés a végzett szakképző Az elhelyezkedési mutatót a végzést követő 6 hónapon iskolai tanulók arányában belül elhelyezkedett és az előző tanévben szakmát szerzett szakképző iskolai tanulók arányából számítjuk. (9.a.2.m) Példa: A végzett szakképző iskolás tanulók körében végzett felmérés szerint 172 tanuló helyezkedett el a végzést követő 6 hónapon belül. Az előző tanévben szakmát szerzett tanulók száma 210 tanuló. A mutató számítása tehát: 172fő/210fő*100=82% végzettségük szerint elhelyezkedő A szakképzés befejezését követő 6 hónapon belül saját szakképző iskolai tanulók aránya szakmájában elhelyezkedők száma, az előző tanévben szakképzésben szakmát szerző tanulók számához (9.a.2.n) viszonyítva. Szakmánkénti bontásban szükséges megadni a mutatót. Példa: Karosszérialakatos: 10 fő végzett, ebből 6 fő helyezkedett el a karosszérialakatos szakmában. A mutató számítása tehát: 6fő/10fő*100=60% 9. b) Az intézmény kulcsfontosságú eredményeit alátámasztó számszerű adatok országos kompetenciamérés Az utolsó országos kompetenciamérés eredményei intézményi és szakterületi - humán, műszaki, agrár és eredményei (K) gazdasági-szolgáltatási -, bontásban a matematikai eszköztudás és az olvasás-szövegértés készségek 9.b.2.d vonatkozásában. Példa: Matematika: Az Ön iskolájának eredménye:487 Az eredmény alapján helyezés: 6. Olvasás: Az Ön iskolájának eredménye:485 Az eredmény alapján helyezés: 5. Gazdasági-szolgáltatási szakterület: Matematika: 408 Olvasás-szövegértés: 418 projektmódszer szerinti Azon tanulókat kell a mutató számításánál figyelembe oktatásban részt vett szakképző venni, akik az adott tanév során részt vettek a keretében valamely projekt iskolai tanulók aránya a projektoktatás szakképző iskolai megvalósításában. tanulólétszámhoz viszonyítva Példa: Tanulólétszám a szakiskolában: 112 fő (9.b.2.f)



Projektoktatásban részt vett tanulók száma: 44 fő A mutató számítása tehát: 44 fő/112 fő*100=39,28%



az intézmény által szervezett Az előző befejezett tanévben az intézmény által - iskolán belül, és/vagy iskolán kívül- megrendezett szakmai szakmai bemutatók száma (K) bemutatók száma. Példa: 9.b.3.b 3 alkalom/év egy szakképző iskolában tanító Az adott tanév októberi statisztikájában rögzített pedagógusra jutó szakképző pedagógus és tanulólétszám alapján számítandó a mutató. iskolai tanulók száma (9.b.4.b) Szakképzésben tanító pedagógus: közismereti, szakmai tanár és szakoktató szakközépiskolában és szakiskolában. Összetett intézményben áttanítás esetén a létszámadatok számításakor szakképzésben tanító pedagógusnak számít, aki az összes óraszámának legalább 50%-át a szakképzésben végzi. (pl.: az a közismereti tanár, aki óráinak legalább 51%-át szakképzésben, maximum 49%át gimnáziumban végzi, „szakképzésben tanító pedagógus“ létszámba számítandó jelen adatközlés során Példa: Szakképzésben tanító pedagógus létszám: 56 fő Tanulólétszám a szakképző iskolában:650 fő A mutató számítása tehát: 650fő/56fő=11,6 tanuló/pedagógus



egy tanteremre/csoportteremre Átlagosan egy héten megtartott órák száma osztva a tantermek, csoporttermek számával. jutó heti órák száma (K) Összetett intézmény esetén a szakképzésre vonatkozóan külön nem számítható, így a teljes intézményre 9.b.5.f vonatkozóan szükséges megadni. A testnevelés órákkal és tornateremmel kérjük, ne számoljanak, mivel itt mérettől függően több óra is tartható egy időben. Példa: 300 heti tanóra/10 tanterem = 30 heti óra/tanterem egy tanulóra jutó, nem Az intézmény összes – nem a fenntartói támogatásból költségvetési forrásból szerzett származó - bevétele (kivéve költségvetési forrás) osztva a teljes tanulólétszámmal. Bevétel pl.: piacra gyártott bevétel (9.b.6.c) termék, pályázati pénzek, szakképzési hozzájárulás, bérbe adott létesítmények stb.. Összetett intézmény esetén teljes intézményre kell vizsgálni. Példa: Költségvetésen kívüli bevétel: 88.370.000 Ft Teljes tanulólétszám: 850 fő A mutató számítása tehát: 88.370.000Ft/850 tanuló=103.964 Ft/tanuló egy tanulóra jutó pályázaton Az adott tanévben az intézmény által a pályázati forrásból megvalósított fejlesztések összegének egy nyert fejlesztési összeg (9.b.6.d) tanulóra eső része. Ez lehet az iskola által elkölthető pályázati pénz, vagy pályázaton nyert gép, illetve eszköz is, melyek értéke meghatározható. A befolyt összegeket, átvett eszközök értékét befejezett tanévre kell összesíteni. Összetett intézmény esetén teljes intézményre kell vizsgálni. Példa: 2004/2005 tanév 48.700.000Ft/850tanuló=57.294Ft/tanuló szemléltető eszközök beszerzésére Az adott tanévben beszerzett szemléltető eszközök bruttó fordított egy tanulóra jutó összeg összköltsége az iskola teljes tanulólétszámához viszonyítva. A szemléltető eszközök alatt az elméleti és (9.b.6.j) gyakorlati oktatásnál használt, témakörhöz illeszkedő szemléltető eszközökön kívül (pl.: makett) az audiovizuális (pl.: Projektor, TV, DVD stb.) eszközöket is értjük. Összetett intézmény esetén teljes intézményre kell vizsgálni. Példa: Új szemléltetőeszközök értéke: 7.250.000Ft Teljes tanulólétszám: 850 fő A mutató számítása tehát: 7.250.000Ft/850tanuló=8.529Ft/tanuló szakmai eszközök, gépek Az adott tanévben beszerzett szakmai képzéshez használt beszerzésére fordított egy eszközök, gépek bruttó összköltsége az iskola teljes szakképző iskolai tanulóra jutó tanulólétszámához viszonyítva. Összetett intézmény esetén teljes intézményre kell vizsgálni. összeg (9.b.6.k) Példa: 8. oldal, összesen: 27


Új szakmai eszközök, gépek értéke: 19.300.000Ft Teljes tanulólétszám: 850 fő A mutató számítása tehát: 19.300.000Ft/850tanuló=22.706Ft/tanuló



Benchmarking indikátorok

Benchmarking megnevezése

indikátor Mutató számítása

6. b) A közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerű adatok a kötelező eszköz és Az intézmény leltározott eszközeinek és felszereléseinek felszerelésjegyzék előírásaihoz száma a kötelező eszközjegyzékben előírtakhoz képest. képest való felszereltség (6.b.1.c) Ha olyan eszköze is van az intézménynek, mely nem szerepel a kötelező eszközjegyzékben, azt ennél e mutatónál nem kell figyelembe venni. Példa: Az eszközjegyzékben megnevezett, és az intézményi leltárban szereplő tételek száma: 2825 db. Az eszközjegyzék szerinti szükséges tételek száma 3314 db. A mutató számítása tehát: 2825 db/3314 db*100=85,2% egy tanteremre jutó audio-vizuális A mutató számításánál az audio-vizuális eszközök leltárban rögzített számát kell az összes tanterem eszközök száma (6.b.1.d) számához viszonyítani. Példa: Tantermek száma 12. Audio-vizuális eszközök száma 51 db. A mutató számítása tehát: 51/12 = 4,2db a hálózatba kötött számítógépek Az intézményben működő összes számítógéphez aránya az összes számítógéphez viszonyítva kell megadni a hálózatban működők számát. Példa: viszonyítva (6.b.1.f) Összes számítógép száma 73 db. Hálózatba kötött gépek száma: 70 db. A mutató számítása tehát: 70 db/73 db*100=95,8% az intézményi számítógépek és az Az intézmény összes számítógépeinek számát kell az Internet csatlakozások aránya intézményben található azon számítógépek számához viszonyítani, amelyekről elérhető az Internet. (6.b.1.g) Példa: Összes számítógép száma 73 db. Azon számítógépek száma, amelyekről elérhető az Internet: 3 darab. A mutató számítása tehát: 3 darab/73 darab*100=4,1% az iskolakönyvtár éves A mutató számításánál a jelenlegi könyvtári egységek gyarapodásának mértéke (6.b.1.j) számát kell osztani az előző tanév könyvtári egységeinek számával. A gyarapodás mértékét százalékban kell megadni. Példa: 2006/2007: 2.500 könyvtári egység 2005/2006: 2.198 könyvtári egység A mutató számítása tehát: (2.500/2.198*100)-100=13,74%





munkaruhára, védőfelszerelésre fordított összeg a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (6.b.1.k)

második szakmát szerzett tanulók aránya a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (6.b.2.f)

a gyakorlati képzésben együttműködő munkáltatók aránya az oktatott szakmák számához viszonyítva (6.b.2.j)

gyakorlati férőhelyek aránya a szakképzős tanulólétszámhoz viszonyítva (6.b.2.k)

Az intézmény által az utolsó lezárt gazdasági évben munkaruhára, védőfelszerelésre fordított összeg osztva a szakképző iskolai tanulók létszámával. Példa: Az utolsó lezárt gazdasági évben munkaruhára, védőfelszerelésre fordított összeg: 1.412.000Ft A szakképző iskola tanulólétszám: 112 tanuló A mutató számítása tehát: 1.412.000 Ft/112 tanuló=12.607 Ft/tanuló Azon tanulók száma, akik második szakmát szereztek az intézményben az iskola összes szakiskolai tanulójához viszonyítva. Példa: Szakiskolai tanulók összlétszáma 112 fő. Közülük 14-en szereztek második szakmát. A mutató számítása: 14fő/112fő*100=12,5% A mutató számításához a szakképzésben oktatott szakmák számát és azon munkáltatókat kell figyelembe venni, akik külső gyakorlóhelyet biztosítanak. Példa: Oktatott szakmák száma 8. Együttműködő munkáltatók száma 5. A mutató számítása tehát: 5/8*100=62,5% A mutató számításánál szakmák oktatásához rendelkezésre álló, használatban lévő gyakorlati férőhelyek számát kell viszonyítani az adott tanévben a tanulók létszámához. Példa: Szakképzési tanulólétszám 112 fő. Gyakorlati férőhelyek száma: 93. A mutató számítása tehát: 93/112f ő*100=83%

7. b) A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerű adatok egyetemre/főiskolára járó A mutató számításánál azon szakképzésben tanító munkatársak száma a munkatársi pedagógusokat kell figyelembe venni, akik az adott tanévben bármely rendszerű –nappali, levelező, stb. – létszámhoz viszonyítva (7.b.1.b) egyetemi vagy főiskolai képzésben vesznek részt. Példa: Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő. Egyetemi/főiskolai képzésben résztvevők száma: 3 fő A mutató számítása tehát: 3 fő/18 fő*100=16,6% a pedagógiai végzettséggel A mutató számításánál a pedagógiai végzettséggel rendelkező szakoktatók az összes rendelkező szakoktatók számát kell, a szakoktatók szakoktatóhoz viszonyítva összlétszámához viszonyítani. Példa: (7.b.1.c) Összes szakoktató: 10 fő. Pedagógiai végzettséggel rendelkező szakoktató: 9 fő





óralátogatások száma a pedagógiai tevékenységet végzők létszámához viszonyítva (7.b.2.d)

óralátogatások száma a megtartott órák számához viszonyítva (7.b.2.e)

értékelő megbeszélésen résztvevő munkatársak aránya a teljes munkatársi létszámhoz viszonyítva (7.b.2.f)

egynél több felsőfokú végzettséggel rendelkező, szakképző iskolában tanító munkatársak száma a teljes szakképzési pedagógusi létszámhoz viszonyítva (7.b.3.c)

szakértői tevékenységet folytató szakképző iskolai pedagógusok aránya az összes szakképző iskolában tanító pedagóguslétszámhoz viszonyítva (7.b.3.d)

A mutató számítása tehát: 9fő/10fő*100=90% Adott tanévben látogatott - igazgató, igazgató-helyettes, munkaközösség-vezető - szakképzési órák száma a szakképzésben tanító pedagógusok létszámához viszonyítva. Az óralátogatásokat nem kell bontani (elméleti, gyakorlati), azokat összesítve kell megadni. Példa: Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő. Szakképzésben látogatott órák száma: 45 óra A mutató számítása tehát: 45óra/18fő=2,5 óra/fő A szakképzésben tanító pedagógusoknál történt óralátogatások száma a szakképzésben magtartott összes órák számához viszonyítva, adja a mutatót. Példa: Szakképzésben tartott összes órák éves összege: 2461 óra Az adott tanévben a szakképzésben látogatott órák száma: 45 óra. A mutató számítása tehát: 45 óra/2461 óra*100=1,8% Az adott tanévben az intézmény belső teljesítményértékelési rendszerében lezajlott, a munkatárs éves munkáját értékelő megbeszélések száma a teljes munkatársi létszámhoz viszonyítva. Példa: Teljes alkalmazotti létszám 49 fő. Értékelő megbeszélésen részt vettek száma: 23 fő. A mutató számítása tehát: 23 fő/49 fő*100=46,9% A mutató számításánál azon főállású, szakképzésben pedagógiai tevékenységet végzők számát kell figyelembe venni, akik több diplomával, és/vagy felsőfokú képzést igazoló bizonyítvánnyal rendelkeznek a teljes főállású, szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva, az adott tanévben. Példa: Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő. Egynél több felsőfokú végzetséggel rendelkezik 2 fő. A mutató számítása tehát: 2fő/18fő*100=11,1% A mutató számításához a szakértői tevékenységet folytató, szakképzésben tanító pedagógusok számát kell megadni a szakképzésben tanító pedagógusok létszámához viszonyítva. Csak a szakképzésben tanító pedagógusok és a szakközépiskola és/vagy szakiskola irányítását végző vezetők körében végzett szakértői tevékenységet kell figyelembe venni. Példa: Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő.





külföldi tanulmányúton résztvevő szakképzői pedagógusok aránya (7.b.3.e)

egy főre továbbképzések (7.b.3.h)

jutó

külső óraszáma

munkaügyi jogviták aránya (7.b.4.d)

kilépő pedagógusok száma (kivéve nyugdíjazás) a dolgozói létszámhoz viszonyítva (7.b.4.e)

Szakértői tevékenységet 3 fő végez közülük. A mutató számítása tehát: 3fő/18 fő*100=16,7% A mutató megadásakor a szakképzésben tanító pedagógusok közül azok számát kell a szakképzésben tanító pedagógusok összlétszámához viszonyítani, akik az adott tanévben valamilyen külföldi tanulmányúton vettek részt. Ha valamely pedagógus több tanulmányúton is részt vett, csak egyszer kell számítani a létszámba. Példa: Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő. Külföldi tanulmányúton rész vettek száma 15 fő. A mutató számítása tehát: 15 fő/18 fő*100=83,3% A mutató számításához az adott tanévben azon külső továbbképzések óraszámát kell összegezni, melyeken a kollégák részt vettek. A viszonyításhoz azt a kollégát, aki több továbbképzésen vett részt annyiszor kell figyelembe venni, ahány továbbképzés résztvevője volt. Példa: 30 órás akkreditált továbbképzés 5 fő 120 órás akkreditált továbbképzés 1 fő 40 órás tanfolyam 4 fő 20 órás tanfolyam 3 fő 120 órás másoddiplomás képzés 1 fő Összesen 14 fő vett részt továbbképzésen, 330 órában. A mutató számítása tehát: 330 óra/14 fő=23,5 óra A munkaügyi jogviták aránya a teljes pedagóguslétszámhoz viszonyítva. Munkaügyi jogvitának számít, ha a panaszos foglalkoztatásával kapcsolatos panaszát írásban is rögzíti, függetlenül attól, hogy az intézményen belül, vagy kívül kerül nyilvánosságra. A jogvitákat súlyosságuk (pl.: perek, panaszok) szerint nem kell bontani, azokat összesítve kell megadni az utolsó befejezett tanévre vonatkoztatva. Példa: Pedagógiai tevékenységet végző munkatársak száma: 56 fő Esetek száma 2 eset A mutató számítása tehát: 2eset/56fő*100=3,5% A mutató számításánál - a nem nyugdíjazás miatt - a szakiskolát, szakközépiskolát elhagyó pedagógusok számát kell megadni a szakképzésben tanító pedagógusok létszámához viszonyítva. Az iskola elhagyásának okait nem kell feltüntetni, az adatot összesítve kell megadni. Példa: Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő.





kilépő pedagógusok száma (beleértve a nyugdíjazást is) a dolgozói létszámhoz viszonyítva (7.b.4.f)

engedélyezett álláshelyek és a betöltött álláshelyek aránya (7.b.4.g)

óraadó pedagógusok (7.b.4.h)

aránya

alkalmazottak éves átlagjövedelme (7.b.5.a)

bruttó

jutalom bruttó összegének aránya az összes bruttó munkabérhez (7.b.5.b)

egy alkalmazottra jutó számítógépek száma (7.b.5.e)

Kilépők száma: 3 fő A mutató számítása tehát: 3fő/18fő*100=16,6% A mutató számításánál a szakiskolát, szakközépiskolát elhagyó pedagógusok számát kell megadni a szakképzésben tanító pedagógusok létszámához viszonyítva. Az iskola elhagyásának okait nem kell feltüntetni, az adatot összesítve kell megadni. Példa: Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő. Kilépők száma: 5 fő A mutató számítása tehát: 5 fő/18 fő*100=27,7% A fenntartó által engedélyezett, számított álláshelyek és a ténylegesen betöltött álláshelyek számát kell figyelembe venni a mutató számításakor. Példa: Engedélyezett álláshelyek száma 19. Betöltött álláshelyek száma 18. A mutató számítása tehát: 18/19*100=94,7% A mutató számításánál a szakképzésben tanító óraadó pedagógusok számát kell a szakképzésben tanító összes pedagógus számához viszonyítani. Példa: Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő. Óraadó pedagógus a szakképzésben 2 fő. A mutató számítása tehát: 2 fő/18 fő*100=11,1% Az intézményben munkaviszonyban dolgozók (pedagógus és nem pedagógus) számára kifizetett bruttó bér, osztva az átlagos állományi létszámmal. A mutatót teljes intézményre kell számolni. Példa: A 2004/2005 tanévben kifizetésre került 178.500.000 Ft bruttó bér jellegű kifizetésként. A tanévben az átlagos állományi létszám 82 fő volt. A mutató számítása tehát: 178.500.000Ft/82fő=2.176.829Ft/fő A mutató számításánál az éves jutalom bruttó összegét viszonyítjuk az alkalmazottak éves bruttó munkabérének összegéhez. Példa: Éves bruttó munkabér: 95.340.520 Ft Éves jutalom összege: 4.789.400 Ft A mutató számítása tehát: 4789400 Ft/95.340.520 Ft*100=5% Ebben az esetben a szakképzésben tanító pedagógusok, az irodai alkalmazottak, vagy más alkalmazottak által használt számítógépek számát kell megadni. A tanáriban, irodákban lévő, vagy a tantermekben a





egy szakképző iskolai pedagógusra jutó túlórák száma (7.b.6.a)

egy szakképző iskolai pedagógusra jutó helyettesítések száma (7.b.6.b)

a team munkában résztvevő szakképző iskolai pedagógusok számára biztosított órakedvezmények száma (7.b.7.f)

tanárok által használt számítógépek számát kell viszonyítani a szakképzésben tanító pedagógusok az irodai alkalmazottak egyéb alkalmazottak összlétszámához. Példa: Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő Irodai alkalmazottak: 2 fő Egyéb alkalmazottak: 1 fő A tanárok, irodai alkalmazottak által használt számítógépek száma: 14 db. A mutató számítása tehát: 14 db/(18 3) fő=0,6 db/fő A mutató számításánál az adott tanévben elszámolt túlórák számát kell viszonyítani a szakképzésben tanító pedagógusok számához. Példa: Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő. Elszámolt túlórák éves összege: 272 óra A mutató számítása tehát: 272 óra/18 fő=15,1 óra/fő A mutató számításánál az adott tanévben a helyettesített tanórák számát kell viszonyítani a szakképzésben tanító pedagógusok számához. Példa: Szakképzésben tanító pedagógus 18 fő. Helyettesített tanórák száma: 451 óra A mutató számítása tehát: 451 óra/18 fő=25 óra/fő A szakiskolai pedagógusok közül az adott tanévben valamilyen feladat teljesítése érdekében team munkában résztvevő pedagógusok és a számukra biztosított havi órakedvezmények aránya. Ha egy pedagógus több team munkájában is részt vesz csak egyszer kell figyelembe venni. Példa: Teamekben dolgozó szakiskolai pedagógusok száma: 9 fő Számukra biztosított havi órakedvezmény összesen 4 óra A mutató számítása tehát: 4 óra/9 fő=0,4 óra/fő

8. Az intézmény társadalomra gyakorolt hatásainak eredményei 9. a) Az intézmény kulcsfontosságú eredményei vizsgaeredmények (B) 9.a.2.a

szakmánként Az év végi szakmai gyakorlati és elméleti vizsgák eredménye szakképesítésenként megadva. Amennyiben szakiskolai képzésen kívül szakközépiskolai képzés is folyik az intézményben, akkor külön kell megadni a szakiskolai és a szakközépiskolai szakmai gyakorlati és elméleti vizsgák eredményeit.




indikátor Mutató számítása Példa: Fodrász szakon: Szakmai elmélet: 3,8 Szakmai gyakorlat: 4,6





SZKTV-n országos döntőbe jutó tanulók aránya a szakiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B) 9.a.2.d Szakmacsoportos szakmai előkészítő Érettségi Tantárgyak Versenyen (SZÉTV) országos döntőbe jutó tanulók aránya a szakközépiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B) 9.a.2.e Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen (OSZTV) országos döntőbe jutó tanulók aránya a szakközépiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B) 9.a.2.f

Az adott tanévben SZKTV versenyen országos döntőbe jutott szakiskolai tanulók száma a szakiskola teljes tanulólétszámához viszonyítva. Példa: A 2004/2005-ös tanévben összesen 3 tanuló jutott az SZKTV országos döntőjébe, a szakiskolai tanulólétszáma 324 volt. A mutató számítása tehát: 3fő/324fő*100=0,92% Az adott tanévben Szakmacsoportos szakmai előkészítő Érettségi Tantárgyak versenyen országos döntőbe jutott szakközépiskolai tanulók száma a szakközépiskola teljes tanulólétszámához viszonyítva. Példa: A 2004/2005-ös tanévben összesen 4 tanuló jutott az SZÉTV országos döntőjébe, a szakközépiskolai tanulólétszáma 350 volt. A mutató számítása tehát: 4fő/350fő*100=1,14% Az adott tanévben Országos Szakmai Tanulmányi versenyen országos döntőbe jutott szakközépiskolai tanulók száma a szakközépiskola teljes tanulólétszámához viszonyítva. Példa: A 2004/2005-ös tanévben összesen 1 tanuló jutott az SZÉTV országos döntőjébe, a szakközépiskolai tanulólétszáma 350 volt. A mutató számítása tehát: 1fő/350fő*100=0,28%

9. b) Az intézmény kulcsfontosságú eredményeit alátámasztó számszerű adatok egy szakképző iskolai tanulóra A szakképzésben érintett tanulólétszám és a haladási naplóba bejegyzett igazolatlan órák éves összege alapján jutó igazolatlan órák száma (B) számoljuk a mutatót. Példa: 9.b.1.b Tanulólétszám: 112 fő Igazolatlan órák száma az adott tanévben összesen: 42 óra A mutató számítása tehát: 42 óra/112 fő=0,375 óra/fő egy szakképző iskolai tanulóra A szakképzésben érintett tanulólétszám és a haladási jutó fegyelmező bejegyzések naplókba bejegyzett fegyelmező intézkedések figyelmeztetők, intők, megrovások - összege alapján száma egy tanévben (B) számoljuk a mutatót. Példa: 9.b.1.d Tanulólétszám: 112 fő Bejegyzett fegyelmező intézkedések összesen: 56 db A mutató számítása tehát: 56 db/112 fő=0,5 db/fő egy szakképző iskolai tanulóra A szakképzésben érintett tanulólétszám és a haladási jutó dicsérő bejegyzések száma naplókba bejegyzett dicsérő bejegyzések összege alapján számoljuk a mutatót. egy tanévben (B)





Példa: 9.b.1.e Tanulólétszám: 112 fő Dicsérő bejegyzések összesen: 73 db A mutató számítása tehát: 76 db/112 fő=0,6 db/fő magatartás jegyek Az adott tanév végén a magatartás jegyek átlaga évfolyamonkénti átlaga a évfolyamonként a szakképző iskolában. Példa: szakképző iskolában (B) 9. évfolyam: 4,0 10. évfolyam: 3,8 Stb. 9.b.1.f szorgalom jegyek évfolyamonkénti Az adott tanév végén a szorgalom jegyek átlaga átlaga a szakképző iskolában (B) évfolyamonként a szakképző iskolában. Példa: 9. évfolyam: 3,6 9.b.1.g 10. évfolyam: 3,2 Stb.





az összes bukások aránya a A szakképző iskolai évfolyamokon az év végi összes szakképző iskolai bukás száma a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva. tanulólétszámhoz viszonyítva (B) Példa: Szakképző iskolai tanulók összlétszáma 112 fő. Közülük a különböző tantárgyakból és évfolyamokon 9.b.2.a összesen 34 bukás volt. (Ha valamelyik tanuló több tantárgyból bukott, akkor az annyiszor 1 bukásnak számít, ahány tantárgyból bukott.) A mutató számítása tehát: 34 bukás/112fő-100=30,3% a több tantárgyból bukott Az iskolai évfolyamokon év végén bukott szakképző szakképző iskolai tanulók aránya iskolai tanulók és a közülük több tantárgyból bukottak az összes szakképző iskolában száma alapján képezzük ezt a mutatót. (Itt most nem a darabszámát kell összegyűjteni megbukott tanulóhoz viszonyítva bukások évfolyamonként, hanem a bukott tanulók számát, majd (B) közülük azokat, akik több tantárgyból buktak.) Példa: 9. évfolyamon 8 fő bukott, közülük 2 fő 3 9.b.2.b tárgyból.10. évfolyamon 12 fő bukott, közülük 3 fő 2 tantárgyból, és 3 fő 3 tantárgyból 11. évfolyamon 1 fő bukott 1 tantárgyból. Összesen tehát 21 tanuló bukott meg, közülük 8-an több tantárgyból. A mutató számítása tehát: 8fő/21fő*100=38% PISA mérés eredményei az A legutóbbi PISA vizsgálatban érintett szakképző intézményben mérési iskolai tanulók eredményeit kell bemutatni mérési területenként. csoportonként (B) Példa: Olvasás-szövegértés: 417 pont 9.b.2.c Matematika: 476 pont Természettudomány: 432 pont





intézmény tantárgyfelosztásában szereplő, egy szakképző iskolai tanulóra Az jutó csoportbontásban megtartott csoportbontásban tanított tantárgyak éves összes óraszáma és a csoportbontásban tanított tanulók órák száma (B) számának figyelemvételével kell számolni a mutatót. A csoportbontásban tanított tantárgyak éves óraszámát 9.b.2.e duplán kell számítani. Ha például az idegen nyelvet csoportbontásban tanítja az intézmény és az éves óraszám 96, akkor a számításnál ez a tantárgy 192 órával fog szerepelni. És így tovább, a többi, csoportbontásban oktatott tantárgy esetében is. Példa: Tantárgyanként és évfolyamonként összesen 2426 órát tartanak csoportbontásban. Tanulólétszám a szakiskolában: 112 fő. A mutató számítása tehát: 2426 óra/112 fő=21,6 óra/fő a szakkörökön résztvevő Az intézmény által szervezett szakkörökön résztvevő szakképző iskolai tanulók száma a tanulók összlétszáma a szakiskolai tanulólétszámhoz szakképző iskolai viszonyítva. Ha egy tanuló több szakkör munkájában is részt vesz, akkor annyiszor kell figyelembe venni, ahány tanulólétszámhoz viszonyítva (B) szakkör munkájában részt vesz. Példa: 9.b.2.g A tanulók összlétszáma 112 fő. Közülük a szakkörökre beírt tanulók összlétszáma a szakköri naplók alapján összesen 54 fő. A mutató számítása tehát: 54fő/112fő*100=48,2% a felzárkóztató foglalkozáson Az intézmény által bármilyen keretben szervezett, résztvevő szakképző iskolai dokumentált létszáma azon tanulóknak, akik tanórán tanulók száma a szakképző iskolai kívüli felzárkóztató foglalkozáson vesznek részt a szakiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva. Ha egy tanuló tanulólétszámhoz viszonyítva (B) több tantárgyból is kap felzárkóztató foglalkozást, akkor annyiszor kell figyelembe venni, ahány felzárkóztató 9.b.2.i foglalkozáson részt vesz. Példa: Szakiskolai tanulók összlétszáma 112 fő. Közülük különféle felzárkóztató foglalkozásokon résztvevő tanulók dokumentált létszáma összesen 42 fő. A mutató számítása tehát: 42fő/112fő*100=37,5%





a felzárkóztató foglalkozáson részt vett szakképző iskolai tanulók közötti bukások aránya (B) 9.b.2.j

sportversenyen 1-3. helyezést elért szakképző iskolai tanulók aránya a sportversenyen indulókhoz viszonyítva (B) 9.b.2.k

igényelt EuroPass mobilitási igazolványok száma a szakképző évfolyamokon tanulók létszámához viszonyítva (B) 9.b.2.m kiállított EuroPass bizonyítványkiegészítő dokumentumok száma a szakképesítést szerzett tanulók arányában (B) 9.b.2.n

bázisiskolai, vagy gesztorintézményi szerepek száma (B), 9.b.3.a

Az összes felzárkóztató foglalkozáson részt vett szakiskolai tanuló összlétszáma, és a közülük megbukott tanulók bukásainak darabszáma alapján számoljuk a mutatót. Példa: Felzárkóztató foglalkozásokon részt vettek száma 42 fő. Közülük összesen 8-an buktak meg, 2 fő 2 tantárgyból. Tehát a bukások száma összesen 10. A mutató számítása tehát: 10 bukás/42fő*100=23,8% A mutató számításánál az adott tanévben minden, nem intézményi szintű sportversenyen induló tanuló összes számát, és a versenyeken elért 1-3. helyezések összes számát kell figyelembe venni. Példa: Városi, és országos versenyen az adott tanévben a következő sportágakban és létszámmal vettek részt tanulók: Labdarúgás: 26 fő Kézilabda: 18 fő Atlétika: 12 fő Kosárlabda: 15 fő Asztalitenisz: 7 fő Aerobik: 13 fő Összesen: 91 fő Elért eredmények:1. helyezés: 12. helyezés 53. helyezés: 8 A mutató számítása tehát: (1 5 8)/91*100=15,3% Az iskola, vagy bármely tanulója által igényelt EuroPass mobilitási igazolványok száma a szakképző iskolában tanuló diákok számához viszonyítva.(www.europass.hu) Példa: EuroPass mobilitás igazolványt igényelt 7 fő A szakképző iskola tanulólétszáma 650 fő 7fő/650fő*100=1,07% Adott évben szakképesítést szerző tanulók milyen arányban kaptak bizonyítványukhoz EuroPass bizonyítvány kiegészítő dokumentumot. (www.europass.hu) Példa: EuroPass bizonyítvány-kiegészítő dokumentumot kapott 112 fő Az előző tanévben szakmát szerzett tanulók száma 210 tanuló. A mutató számítása tehát: 112fő/210fő*100=53,33% Az adott tanévben vállalt bázisintézményi, vagy gesztorintézményi szerepek száma. Ilyen feladatnak számít, ha a szervezet intézményközi együttműködésben, vagy tapasztalatok átadásában vesz részt és ez projektszerű tevékenységet jelent. Tehát az egyszeri felkérést - például egy előadás megtartására ne számítsák a mutatóhoz. Példa: 2006/2007. Leonardo projekt (2005-2008) és SZFPII




az intézmény által konferenciák száma (B)


tartott

9.b.3.c más szervezetekkel közösen indított fejlesztési projektek száma (B) 9.b.3.d szakmai publikációk száma a szakképzésben (B) 9.b.3.e

a versenyeredmények és az elérésükre fordított plusz órák aránya (B) 9.b.4.a

egy szakképző iskolában tanító pedagógusra jutó szakképző iskolai tanulók száma a közismereti tárgyak esetében, kivéve idegen nyelv (B) 9.b.4.c

Horizontális együttműködés (2006-2011) A mutató számítása tehát: 2 alkalom Azon konferenciák számát kel megadni, melyeket az intézmény az adott tanévben saját szervezésben tartott meg. Példa: 2 konferencia/év A tanév során más intézményekkel együttműködve indított, vagy folyamatban lévő fejlesztési projektek száma. A fejlesztési projekt lehet helyi, központi, vagy EU projekt. Példa: 2 fejlesztési projekt /év A szakképzésben tanító pedagógusok által megjelentett publikációk számát kell megadni az adott tanévben. Publikációnak számít a helyi vagy szakmai újságban, folyóiratban, az intézményi, vagy egyéb honlapon megjelentett cikk, beszámoló, elemzés, tanulmány, vagy megjelentetett könyv. Példa: 8 publikáció/év A mutató számításához először össze kell gyűjteni, hogy adott tantárgyban/szakmában és adott évfolyamon milyen versenyek voltak – helyi, regionális, országos -, ahol a tanulók az 1-6. helyezés valamelyikét elérték. Utána összesíteni szükséges azon tanórán kívüli foglakozások óraszámát, amit az adott tantárgyi, vagy szakmai versenyre való felkészítésre fordított az intézmény. Ezt az óraszámot viszonyítjuk az adott tantárgy vagy szakmai oktatására fordított éves óraszámhoz. Példa: Versmondó verseny: A városi versenyen 9. évfolyamon 3 tanuló volt az 1-6. helyezettek közt. Az ő felkészítésükre az intézmény 12 órát fordított szakköri formában. Az első helyezett bejutott az országos döntőbe is, az ő felkészítése további 6 órát jelentett. A magyar irodalom tantárgy éves óraszáma 94 óra. A mutató számítása tehát a 9. évfolyamon a versmondó versenyre való felkészítés tekintetében: (12+6óra)/94óra*100=19,1% A fenti számítási mód figyelembevételével a pedagógusok számát a közismereti tantárgyat tanító pedagógusok tekintetében kell megadni a tanulói összlétszámhoz viszonyítva. Példa: Szakképzésben közismereti tárgyat tanító pedagógusok száma: 10 fő. Tanulólétszám a szakképző iskolában:112 fő





egy szakképző iskolában tanító pedagógusra jutó szakképző iskolai tanulók száma az idegen nyelvek esetében (B) 9.b.4.d

egy szakképző iskolában tanító pedagógusra jutó szakképző iskolai tanulók száma a szakmai gyakorlati oktatásban (B) 9.b.4.e

A mutató számítása tehát: 112tanuló/10pedagógus=11,2 tanuló/pedagógus A fenti számítási mód figyelembevételével a pedagógusok számát az idegen nyelvet tanító pedagógusok tekintetében kell megadni a tanulói összlétszámhoz viszonyítva. Példa: Szakképzésben idegen nyelvet tanító pedagógusok száma: 4 fő. Tanulólétszám a szakiskolában: 112 fő. A mutató számítása tehát: 112fő/3fő=28fő A fenti számítási mód figyelembevételével a pedagógusok számát a szakmai gyakorlati oktatást végző pedagógusok, szakoktatók tekintetében kell megadni a tanuló összlétszámhoz viszonyítva. Példa: Szakképzésben a szakmai gyakorlati oktatást végző pedagógusok, szakoktatók száma: 8 fő. Tanulólétszám a szakképző iskolában: 112 fő A mutató számítása tehát: 112fő/8fő=14 tanuló/pedagógus





egy szakképző iskolában tanító pedagógusra jutó szakképző iskolai tanulók száma a szakmai elmélet oktatásában 9.b.4.f

a szakképző iskolai osztályok átlaglétszáma évfolyamonként (B) 9.b.5.a

az egy tornateremre osztályok száma (B)

jutó

9.b.5.b

egy tanteremre száma (B)

jutó

tanulók

9.b.5.c

a szaktantermek aránya az összes tanteremhez viszonyítva (B) 9.b.5.d

étkező kihasználtsága (B) 9.b.5.e

A fenti számítási mód figyelembevételével a pedagógusok számát a szakmai elméleti oktatást végző pedagógusok tekintetében kell megadni a tanuló összlétszámhoz viszonyítva. Példa: Szakképzésben a szakmai elméleti oktatást végző pedagógusok száma: 12 fő. Tanulólétszám a szakképző iskolában: 112 fő A mutató számítása tehát: 112fő/12fő=9,3 tanuló/pedagógus A szakképző iskolai évfolyamok osztálylétszámai az adott tanév októberi statisztikájában szereplő létszám adatok alapján kell figyelembe venni. Példa: 9. évfolyam 9.a: 25 fő *** 9.b: 28 fő *** 9.c: 26 fő *** stb. A mutató számítása tehát: (25+28+26fő)/3=26,3fő Az intézmény tornatermeinek számát az osztályok számához viszonyítjuk. Példa: Az intézmény tornatermeinek száma: 2 Az osztályok száma: 8 A mutató számítása tehát: 8 osztály/ 2 tornaterem= 4 osztály/tornaterem Tanteremnek az minősül, amely helyiséget az októberi statisztikában tanteremként jelöl az intézmény. Ezt a számot kell viszonyítani a szakképzésben tanulók létszámához. Példa: Szakképzési tanulólétszám 112 fő. Tantermek száma 12. A mutató számítása tehát: 112 fő/12 tanterem=9,3 fő Az intézmény szaktantermeinek – fizika-kémia előadó, informatika terem, stb. – számát az összes tanteremhez kell viszonyítani. Példa: Tantermek száma 12. Szaktantermek száma 4. A mutató számítása tehát: 4/12*100=33,3% Az étkezőférőhelyeinek száma az iskolai étkezést igénybe vevő tanulók napi átlagos számához viszonyítva. Példa: Az étkező férőhelyeinek száma: 25 fő. Az étkezést igénybe vevő tanulók száma naponta átlagban 74 fő. A mutató számítása tehát: 74 fő/25 férőhely*100=296%





az intézmény éves költségvetése Az intézmény teljes költségvetése. Példa: 985.370.000 Ft. (B) 9.b.6.a a költségvetés egy tanulóra jutó Az intézmény teljes költségvetése osztva a tanulói létszámmal - októberi jelentés alapján. része (B) Példa: 2003-2004. tanévben a teljes költségvetés 9.b.6.b 985.370.000Ft. A tanulók létszáma az októberi jelentés szerint 850 fő volt. A mutató számítása tehát: 985.370.000/850=115.925 Ft.





megírt Adott tanévben a nyertes pályázatok száma, osztva a benyújtott pályázatok számával. Összetett intézmény esetén teljes intézményre kell vizsgálni. 9.b.6.e Példa: 4nyertes/7megírt*100=57,1% személyi kifizetések aránya a Az intézményben munkaviszonyban dolgozók számára teljes költségvetéshez viszonyítva kifizetett bruttó bér, osztva az adott tanév teljes költségvetésével. (B) Példa: A 2003-2004. tanév átlagos alkalmazotti létszáma 82 fő 9.b.6.f volt, a kifizetett bruttó bérjellegű költség 178.500.000 Ft. míg a költségvetés 985.370.000 Ft volt. A mutató számítása tehát: 178.500.000 Ft/985.370.000Ft*100=18,11% karbantartási és felújítási Az intézményben a karbantartásokra, felújításokra költségek aránya a teljes fordított költségek, osztva az adott tanév teljes költségvetésével. költségvetéshez viszonyítva (B) Példa: A 2003-2004. tanévben karbantartásra 12.350.000Ft-ot, 9.b.6.g felújításra 24.650.000 Ft-ot fordítottunk, míg a költségvetés 985.370.000 Ft volt. A mutató számítása tehát: (12.350.000Ft+24.650.000 Ft) /985.370.000 Ft. *100=3,65% az eszközök karbantartására, Az adott gazdasági év költségvetéséből az oktatáshoz működtetésére fordított összeg a szükséges eszközök, felszerelések karbantartására teljes költségvetéshez viszonyítva fordított tényleges összeg az éves költségvetés arányában. (B) Példa: Az intézmény éves költségvetése 324.578.000 Ft 9.b.6.h Karbantartásra fordított összeg: 1.325.000Ft A mutató számítása tehát: 1.325.000Ft/324.578.000Ft*100=0,4% az épület karbantartására Az adott gazdasági év költségvetéséből az épület fordított összeg a teljes karbantartására fordított tényleges összeg az éves költségvetés arányában. költségvetéshez viszonyítva (B) Példa: Az intézmény éves költségvetése 324.578.000 Ft. 9.b.6.i Az épület karbantartására fordított összeg 24.000.000Ft. A mutató számítása tehát: 24.000.000 Ft./324.578.000 Ft.*100=7,3% szakmai eszközök, gépek Az adott tanévben beszerzett szakmai képzéshez beszerzésére fordított éves összeg használt eszközök, gépek bruttó összköltsége az iskola éves költségvetéséhez viszonyítva.. a költségvetés arányában (B) Példa: Új szakmai eszközök, gépek értéke: 19.300.000Ft 9.b.6.l Az intézmény teljes költségvetése: 985.370.000 Ft. nyertes pályázatok és pályázatok aránya (B)




indikátor Mutató számítása A mutató számítása tehát: 19.300.000Ft/985.370.000 Ft*100=1,96%


Kulcsindikátorok. 6.b.1.a. egy tanulóra jutó számítógépek száma (K) 6.b.1.e

Recommend Documents