BELVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSEK A KÖTIVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN – HATÁSUK A BELVÍZVESZÉLYEZTETETTSÉG ALAKULÁSÁRA
Elő Előadó adó: Horvá Horváth Bé Béla Szolnok, 2012.10.04.
KÖTIVIZIG műszaki ig.h. ig.h.
A KÖTI-VIZIG működési területe 7180 km2 , 7 megyében 106 települést érint. Elhelyezkedéséből adódóan, az Alföld közepén a vízkárok általi veszélyeztetettsége jóval az országos átlag fölött van. A jellemző adatok a következő ábrában szemléletesen mutatják ezt.
KÖTIVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETE A terület 2/3-a árvíz által veszélyeztetett ►
Folyó Folyószakasz Tisza
186,2 km
Zagyva ►
Kiskö Kiskörei Ví Vízlé zlépcső pcső; TISZATISZA-TÓ (Kiskö (Kiskörei Tározó rozó) 127 km2 és öntö ntözőrendszerei (Nagykunsá (Nagykunsági, Já Jászsá szsági, Tiszafü Tiszafüredi)
►
TIKEVIR – Körös-völgyi ví vízpó zpótlá tlás
►
3 árví rvízi tá tározó rozó elké elkészü szült:
7 megye 4 régió 106 település
(Tiszaroffi, Já Jásztelki, Borsó Borsóhalmi)
7 VGT ►
5 NP 3 KTVF
89,7 km
2 árví rvízi tá tározó rozó készü szül: (HanyiHanyi-tiszasü tiszasülyi, lyi, Nagykunsá Nagykunsági)
►
28.429 ha kezelt terü terület, ebbő ebből 2.689 ha véderdő derdő
Fontosabb létesítmények • • • • • • •
Terü Terület nagysá nagysága: Árví rvízvé zvédelmi fő fővédvonal: – Ebbő Ebből fö földmű ldmű: Mentesí Mentesített árterü rterület nagysá nagysága: Elő Előírás szerinti kié kiépítettsé tettség: Belví Belvízcsatorna hossza: Vízpó zpótló tló rendszer hossza: Szivattyú Szivattyú telepek össz. ssz. kapacitá kapacitása
km2
7 180 630,77 km 572,5 km 3 710 km2 1 115,1 km 140,3 km 114,36 m3/s
7,7 % 15,0 %
Orszá Országos adat 93 286 km2 4 220 km
17,7 % 52 % 13,2 % 32,7 %
21 100 km 2 62 % 8 500 km 428 km
Az árvízvédelmi töltések megépülése előtt a Tisza völgy mintegy 2/3-a rendszeresen vízjárta terület volt. De hogy ez ma sincs másképp, azt jól mutatja ez a montázs, ami 18 év műhold felvételeinek feldolgozásával készült, és amely a vizsgált időszakban és ebben a térségben észlelt elöntéseket mutatja be. Kísérteties a hasonlóság!
Ahhoz, hogy objektív adatokra támaszkodó információk segítségével minősíteni tudjuk védelmi létesítményeink állapotát, illetve a védett értékek veszélyeztetettségét, egy több elemből álló minősítési rendszert dolgoztunk ki, belvízvédelmi szakaszaink, valamint az egyes települések belterülete vonatkozásában. A minősítés egyik pillére az alapállapotra vonatkozik és olyan szempontok alapján történik, mint a létesítmények fenntartottsága, aktuális vízszállító képessége, a vízgyűjtő terület belvíz veszélyeztetettsége (Pálfai), a szivattyútelepi kockázat mértéke, valamint a csatornát terhelő egyéb igénybevételek hatása. A minősítés másik pillére a belvízvédemi készültség időszakában követi le a védelmi szakasz aktuális helyzetét. Ebben a minősítési rendszerben az alapállapoton túl olyan szempontok kerülnek figyelembevételre, melyek az aktuális védekezési munkákat, belvízi elöntést és az egyéb védekezésre kötelezett szervezetek beavatkozásait is figyelembe veszik. A minősítések táblázatosan és grafikai úton is (térkép) megjeleníthetőek. Érdekessége a minősítési rendszernek, hogy tényleges védekezési szituációban a szakszerű beavatkozás eredményeként 1-1 védekezési szakasz besorolása átmenetileg javulhat is az alapállapothoz viszonyítva.
VÉDELMI SZAKASZOK BELVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉGE Védelmi fokozatok szintjének és tartósságának értékelésével történt a pontozás + öntözés hatásának figyelembe vétele. 1.
Belvízcsatornák fenntartási hiánya
2.
Belvízcsatornák becsült vízszállító képessége
3.
Kivitelezés alatti beruházások hatása
4.
Dr. Pálfai féle veszélytérkép területarányosan súlyozott átlaga
5.
Belvízvédelmi fokozatok szintje és a napok száma alapján készített mutató
6. Belterületi csapadékvíz bevezetés
hatása 7. Szivattyútelepei kockázat 8.
Öntözés hatása ÉRTÉKELÉS (pontszámok alapján)*: erősen veszélyeztetett közepes veszélyeztetett: mérsékelten veszélyeztetett nem veszélyeztetett
>20 15-20 10-15 0-10
pont pont pont pont
Értékelés: területi adottság mellett több olyan szempont a vizsgálat tárgya, amely a belvíz elvezetését befolyásolja. 1.
Belvízcsatornák fenntartási hiánya
2.
Belvízcsatornák becsült vízszállító képessége
3.
Kivitelezés alatti beruházások hatása
4.
Dr. Pálfai féle veszélytérkép területarányosan súlyozott átlaga
5.
Belterületi csapadékvíz bevezetés hatása
6.
Szivattyútelepei kockázat
7.
Aktuális védelmi fokozat
8.
VGT-k aktuális védelmi fokozatai
9.
Védelmi szakasz önkormányzatainak aktuális belvíz-veszélyeztetettsége
ÉRTÉKELÉS (pontszámok alapján)*: erősen veszélyeztetett 10. Szivattyúzási tevékenység30<
11.
pont közepes veszélyeztetett: 25-30 pont Védelmi szakasz területi elöntés mérsékelten veszélyeztetett 20-24 pont nem veszélyeztetett < 20 pont viszonya a maximális elöntéshez
A települések vonatkozásában ugyanez a megközelítés módja, mindössze a minősítéshez alapul vett szempontok változnak annak megfelelően, ahogy a belterület pillanatnyi állapotának jellemzője azt megkívánja.
TELEPÜLÉS BELVÍZ-VESZÉLYEZTETETTSÉGE „időben állandó”elemeit megtartva (alapállapot)
Értékelése: pontozással történik heti aktualizálással
1. Területi belvíz-veszélyeztetettség (Dr. Pálfai féle veszélyeztetettségi térkép alapján)
1. Területi belvíz-veszélyeztetettség
2. Belterületi vízrendezés kiépítettsége
2.
Érvényes önkormányzati belvízvédelmi fokozatok
3. Befogadók állapota (VIZIG, társulati kezelésű)
3.
Érvényes társulati belvízvédelmi fokozatok
4. Belterületi elöntés megjelenése az elmúlt védekezési időszakban
4.
Belterületi vízrendezés kiépítettsége
5.
Befogadók állapota (társulati kezelésű)
6.
Befogadók állapota (VIZIG kezelésű)
7.
Belterületi elöntés mértéke
8.
Talajvíz helyzete
9.
Fakadóvíz, szivárgóvíz veszélyeztetettség
5.
Fakadóvíz, szivárgóvíz veszélyeztetettség
(Dr. Pálfai féle veszélyeztetettségi térkép alapján)
10. Belterületi belvíz elvezetés érdekében végzett munkák
Egy-egy fejlesztés előkészítése során nem csak a fejlesztéssel érintett létesítmény múltját és jelenlegi paramétereit kell ismerni, hanem meg kell tudnunk határozni azokat a célokat, melyeket el kívánunk érni. Az alábbi szempontokat tartjuk a célmeghatározásnál a leghangsúlyosabbnak: - a fejlesztés eredménye legyen fenntartható - integrálódjon az érintett térség vízgazdálkodási rendszerébe - legyen víztakarékos és a helyi vízforrások minél nagyobb mértékű helybentartását szolgálja - legyen komplex, vegye figyelembe a létesítménnyel szemben jelentkező és jövőben várható komplex igényeket - kezelje egyenlő súllyal a vízmennyiségi és vízminőségi kérdéseket.
VÍZGAZDÁLKODÁSI FELADATOK • FENNTARTHATÓ, INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁS és VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS • BELVÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZVISSZATARTÁS • ÁRVÍZVÉDELEM NEM SZERKEZETI MÓDSZEREINEK ERŐSÍTÉSE – ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS • TERÜLETI JELENLÉT ERŐSÍTÉSE és TERVEZHETŐ KÖZMUNKA • VÍZMENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK INTEGRÁLT KEZELÉSE
A belvízvédelmi szakaszok főműveinek kapacitása a vízjogi engedélyes állapotokhoz képest meglehetősen alacsony, 46-78%-ig terjedő. Ezek a számok egyszerre árulkodnak az alacsony hatékonyságú fenntartásról, a szükséges rekonstrukció elmaradásáról és a csatornák műszaki elavulásáról. A következő ábrán feltüntettük azokat a teljesítőképességi mutatókat is, melyek az egyes főműveken végrehajtott fejlesztések eredményeként jöttek létre. (ezek piros számmal szerepelnek)
VÉDELMI SZAKASZOK FŐMŰVEINEK HOSSZA (km) ÉS VÍZSZÁLLÍTÓ KÉPESSÉGÉNEK SÚLYOZOTT %-A 4 10.04.
132,350 km
3 10.03.
64 %
10.06.
84%
75,264 km
10.05.
61 %
31,629 km 75 %
10.08.
143,154 km 76 %
10.07.
90%
91,017 km 53 %
191,982 km 10.02.
10.09.
131,779 km
46 %
61 %
1
10.10. 71,172 km
67 %
10.01.
79%
97,444 km 78%
85%
2 15,293 km 66 %
65%
5
A továbbiakban egyenként röviden bemutatom azokat a főművi fejlesztéseket, melyek 2007-2012 között a KÖTIVIZIG működési területén EU-s forrásból valósultak meg. Elsőként indult és fejeződött be a Kőrös-éri főcsatorna fejlesztése. A fejlesztés elsődlegességét leginkább az motiválta, hogy megindult Nagykőrös belterületi csapadékhálózatának és szennyvízrendszerének teljes kiépítése, amely üzembe helyezése után megduplázza a Kőrös-érbe vezetendő csapadék és használt vizek mennyiségét. A komplex fejlesztés a többlet igénybevétel befogadói hátterének biztosításán túl megteremti a lehetőségét a csatorna és a Tisza folyó közti korlátozott időtartamú hosszirányú átjárhatóságnak, a csatorna torkolati, közel 3km-es szakaszán a part menti vízjárta laposok szabályozott elárasztásának és egy későbbi, a teljes csatornát végigkisérő tározósor kialakításának.
1.KŐ ÜTEM RÖS-ÉRI CSATORNA
2. ÜTEM
3. ÜTEM
4. ÜTEM
A Harangzugi főcsatorna fejlesztése egy 35 éves adósságot pótolt, hiszen ez a munka már a Nagykunsági főcsatorna építésekor esedékessé vált, mindezidáig azonban váratott magára. A komplex fejlesztés magában foglalja a meder távlati igényeket is kielégítő vízszállító képességének kiépítését, 4 db egyedi kialakítású vízvisszatartó műtárgy megépítésével, a medret kísérő természetes völgyek tározóvá történő alkalmassá tételét, valamint a következőkben bemutatandó kettes ütemű fejlesztés befogadói hátterét. A mellékelt térképszelvényen ábrázoltuk a csatorna torkolati szakaszán kialakítható tározó fantáziaképét, melyben minimális beavatkozás után mintegy félmillió m3 víz lenne visszatartható.
HARANGZUG-I CSATORNA
A Harangzugi főcsatorna fejlesztése II. ütemeként került sor a Nagykunsági főcsatorna szivárgóinak fejlesztésére. E létesítmények műszaki kialakítása olyan módon lett átalakítva, hogy az általuk összegyűjtött szivárgó víz, melyet korábban költséges gépi átemeléssel juttattunk vissza a főcsatornába, mostantól gravitációs úton folyik be a Harangzugi főcsatornába, hogy ott ökológiai vagy gazdasági célra hasznosulhasson. A fejlesztés eredménye az is, hogy a vízgyűjtő terület belvízmentesítésébe a szivárgó átemelő telepei a korábbinál nagyobb mértékben bekapcsolhatóvá váltak.
NAGYKUNSÁGI SZIVÁRGÓ
A Millér főcsatorna fejlesztése szintén egy több ütemből álló program első része. A fejlesztés fő kiváltó oka a kettős működés (belvízelvezetés és öntözővíz szétosztás) egyre súlyosbodó zavarain túl a Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó megépítése, illetve annak későbbi üzembe helyezése esetén a megváltozó vízkormányzási feltételekre történő felkészülés. Az I. ütemű fejlesztés a főcsatorna medrét teljes hosszában érintette, általa kiépült a távlatokban is elegendő mederkapacitás, a hidraulikailag optimális helyeken lehetővé vált a csatorna vízszintjének finom beállításra is képes szabályozása. Külön említést érdemel, hogy az egyébként is nagy szelvényű csatorna (torkolati vízszállító képessége 10m3/s) szelvénybővítése egy oldalról történt meg, így a természeti értékekben – védett növények, hüllők, madarak – bővelkedő part érintetlen maradt. Ma, mintegy 2 évvel a medermunkák befejezése után a csatorna egy vízben bővelkedő, igazi élővíz képét mutatja.
MILLÉR CSATORNA
1. A Milléri fejlesztés II. üteme arra a három, a Millér főcsatorna végszelvényébe becsatlakozó vízfolyásra terjed ki, melyek a Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározóval közvetve is érintkeznek. A beavatkozás elsődleges célja azoknak a vízkormányzó műtárgyaknak a megépítése volt, melyek ahhoz szükségesek, hogy az árvízlevezető funkcióval kibővült összes igénynek, az érintett 3 csatorna egy időben is képes legyen megfelelni. E fő cél mellett természetesen jelentősen javult a két alapfunkció, úgy mint a belvíz elvezetés és öntözővíz szétosztás adottsága is. A műszaki kialakítás már olyan távlati elképzeléseket is figyelem vett, mint a Jászsági főcsatorna zagyvai ágának tervezett megépítése.
TISZASÜLYI 28 – CSÁTÉS - 22 CSATORNÁK
Az ún. „Nagykörűi” medence főcsatornája, a Doba főcsatorna túl azon, hogy 5 település kül-és belvizeit kell elvezetnie, valamint öntöző és használt vízzel is terhelt, vízgyűjtő területén kiváló adottságokkal rendelkezik egy nagy befogadó képességű tározó kialakítására is. Ennek a tározónak az ötlete már a VTT-ben is megjelent, mint Nagykörűi tájgazdálkodási tározó. A csatorna fejlesztésének befejeztével, mivel az ehhez szükséges vízkormányzó műtárgyak elkészültek, a tározó megépülése után arra is lehetőség lenne, hogy az összegyűjtött belvizek igen jelentős részét a Tiszába történő költséges átemelés helyett a tározóba vezessük.
DOBA CSATORNA
1999 júliusában a Dél-hevesi térségben néhány nap alatt több mint 300 mm csapadék hullott, melynek következtében a Hanyi főcsatorna szinte teljes vízgyűjtő területét árvízszerű elöntés sújtotta. A csatorna fejlesztése az akkori események feldolgozása és a szükséges hidraulikai vizsgálatok elvégzése után, az azokban leírtak alapulvételével készült el. A mértékadónak tekinthető víztömeget lényegesen meghaladó, rendkívüli belvízhullámok levezethetősége érdekében a projekt arra törekedett, hogy a meder felsőbb szelvényeiben szabályozhatóvá váljon a lefolyás, a torkolati szakaszon jelentősen növekedjen a kivezethető vízmennyiség, a középső szakaszon pedig megszüntesse a kritikus szűkületeket. (Egy vízleadó műtárggyal úgy került kiváltásra a Sajfoki főcsatorna kereszteződésében lévő szivornya, hogy ezzel az átvezető vízmennyiség megduplázódott.)
HANYI-ÉRI CSATORNA
A Dél-hevesi térség másik főcsatornájának, a Sajfoki főcsatornának a fejlesztése ugyancsak az 1999-es események következtében vált aktuálissá, prioritását erősítette az a tény is, hogy a csatorna mintegy 6 km torkolati szakasza a közben megépült Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó területére esik. Olyan műszaki megoldást kellett keresni, mely a jelenleginél rugalmasabb üzemeltetést tesz lehetővé. Ennek érdekében átépítettük a főcsatornát a Tisza-tó jobb parti szivárgóval összekötő vízi utat (5-120.sz. csatorna), amelyen keresztül szükség esetén a főcsatorna vize a szivárgó két elektromos átemelő telepére vezethető, ugyanakkor nyári vízhiányos időszakban a szivárgóban összegyűjtött vizek gravitációsan átkormányozhatóak a főcsatorna medrébe. Mintegy járulékos elemként jelentős modernizálási és energiahatékonyságot javító fejlesztések is történtek a projekttel érintett három szivattyú telepen.
SAJFOKI CSATORNA
A Hortobágy-Berettyó jobb parti öblözetének két főcsatornája, a Kakat és a Villogó csatornák egymással több ponton is összeköttetésben állnak, a kettős működésű funkcióikat mintegy szimbiózisban töltik be. A Kakat főcsatorna komplex fejlesztésének elsődleges célja ezért azon túl, hogy a vízgyűjtőjét terhelő többletvizek kezelésére alkalmassá váljon, az volt, hogy az előzőekben említett 2 funkció a két csatorna vonatkozásában minél hatékonyabban szétválaszthatóvá váljon, oly módon, hogy az öntözés üzemelés súlypontja a Villogó, a belvízmentesítés súlypontja a Kakat csatornára helyeződjön át. A projekt megteremtette a két irányú (Telekhalom és Mirhó) vízelvezetés lehetőségét , valamint kiépültek a lefolyás szabályozás és tározás megvalósítására alkalmas műtárgyak is.
KAKAT CSATORNA
A következő két kép mintegy összefoglalásként a fentiekben ismertetett 9 fejlesztés főbb paramétereit mutatja be. Jól látszik rajtuk, hogy a közel 4 milliárd értékű befektetés a VIZIG működési területének mintegy 30%-át érintette, segítségével 2400 km2 hatásterületen 40 település számára épült ki a teljes befogadói háttér. Ezek a települések azok, melyek esetében a belterületi csapadékvíz elvezető hálózat teljes kiépítése feltétel nélkül támogatható.
BELVÍZRENDSZEREK ÉS VÍZPÓTLÓ FŐMŰVEK
Projekt költség (mFt)
KÖTI-KÖVIZIG csatorna hossz (km)
KÖTI-KÖVIZIG szivattyútelep (db)
Hatásterület (km²)
Települések száma (db)
031/a Kőrös-éri 063/a 063 MesterszállásBartapuszta 028 028 Dobai 027 027/b Milléri 025 025/b Hanyi 025 025/a Sajfoki 061 061/c Kakati 027 027/a Tiszasülyi Nagykunsági-főcsatorna
Benyújtás éve
031
Régió
Belvízöblözet száma, neve
Belvízrendszer száma
2007-2013. KÖZÖTTI FEJLESZTÉSI TERVEI
KöM
2007.
999
40,3
1
444
4
ÉA
2008.
389
15,6
0
248
4
ÉA ÉA ÉM ÉM ÉA ÉA ÉA
2008. 2008. 2008. 2010. 2010. 2010. 2010.
246 346 296 475 499 324 359
16,7 36,9 40,7 46 54 22,5 80,52
0 0 0 3 0 0 0
181 273,4 304,5 251,1 414 297,4 -
5 5 7 4 4 3 4
3 933
353,6
4
2413,4
40
13,98
1
Összesen:
064
064/d AlcsiTenyő-Kengyeli
ÉA
2011.
400
90
1
Lezárva:
9 projekt
Előkészítés alatt: 1 projekt
PROJEKTEK ÁLTAL ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK Jászapáti
Átány
Jászkisér
Erdőtelek
Jászszentandrás
Heves Hevesvezekény Pély Tarnaszentmiklós Tenk
Besenyszög Jászladány Sarud Tiszanána Csataszög Hunyadfalva Kőtelek Tiszasüly
Bánhalma Kisújszállás Kenderes Kunhegyes
Jászkarajenő Kétpó
Kocsér Nagykőrös
Kétpó
Tiszajenő
Kuncsorba Mesterszállás Mezőhék
Kuncsorba Mezőhék Örményes
Németmet-ér menti lá látké tkép
