VÁCI PIÁR III. évfolyam 7. szám
A váci Piarista Gimnázium diáklapja
2003. március 26.
Rövid életrajz Kıváry atyáról Kıváry Károly 1923. május 10-én született Rákospalotán. Mivel édesapja tanító volt, ezért az elemi iskoláit és az elsı négy középiskolai évét különbözı intézményekben végezte. Az utolsó négy gimnáziumi tanévét töltötte csak egy helyen, Szegeden a piaristáknál, ott is érettségizett 1940ben. Érettségi után jelentkezett a Piarista Rendbe. A Vácott eltöltött noviciátusi év után került a Kalazantinumba, majd pedig a Pázmány Péter Tudományegyetemre, matematika-fizika szakra. 1947. június 22-én szentelték pappá. 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, ezért ı is lelkipásztori feladatokat látott el; elıször az Örökimádás, majd pedig a Kıbányai Lengyel lelkészségeken. Amikor 1952-ben a lelkipásztori szolgálatot sem engedélyezték már számára, akkor kezdett el tanítani rendfınöki engedéllyel. Elıször Pesterzsébeten, a Kossuth Lajos Gimnáziumban egy évet, majd ezután a Bagi Ilona Gimnáziumban tíz évet, 1963-tól pedig a Fazekas Mihály Gimnáziumban oktatott. Itt a speciális matematikai osztályokat tanította és emellett a vezetı tanári feladatokat is ellátta. Amikor 1991-ben Vácott újra indult a Piarista Gimnázium, akkor elfogadta Jelenits István tartományfınök felkérésére az igazgatói feladatot.
1999-ben átadta a vezérbotot a fiatalabbaknak, ettıl kezdve csak a matematika tanítását folytatta tovább. 80 évesen is aktív tagja volt a tantestületnek: matematika fakultációt tanított, verseny szakkört tartott, lelkipásztori feladatokat látott el a diákok között. Öt évtizedes nevelıi munka állt mögötte. Mondhatjuk azt, hogy három generációt nevelt, oktatott, hiszen elsı tanítványainak nemcsak gyermekeit, hanem már unokáit is tanította. Az évtizedek során kiváló tanárokat és tudósokat formált emberré. Nemcsak a matematika oktatásában, hanem a tudományos életben is tevékeny részt vállalt. 1964 óta tagja volt a Bolyai Társulatnak, ahol 1975-tıl egészen 1993-ig az alelnöki tisztet is betöltötte. Áldozatos munkáját különbözı kitüntetésekkel ismerték el. 1968-ban és 1983ban Beke Manó emlékdíjat kapott. 1997. június 1jén Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntette ki. 2001 decemberében pedig öt évtizedes munkáját a Rácz László életmő díjjal ismerték el. Nyeste Pál ig. - Gutbrod András igh.
Oroszi Balázs temetési beszéde Nincs olyan diák a végzettek, és még a mostaniak között sem, aki ne ismerte volna Kıváry Károly tanár urat. Mi, diákok csak Karcsi bácsi, Kavics bácsinak neveztük. A diákok mindig adnak a tanároknak valamilyen becézı nevet. De kedves becézı nevet csak olyan ember kap, akire a diákok valamiért felnéznek, akit valamiért tisztelnek, és akit szeretnek. Kıváry atyát mindenki szerette. Végtelen jámborsága, szelídsége, ugyanakkor szigorú komolysága mindannyiunkat megérintett. Még azokat is, akiket
nem is tanított soha. Akik nála voltak beszélgetésen a szóbeli felvételi során, azoknak az a rövid idı is elég volt ahhoz, hogy örökre a szívükbe zárják Kıváry Károly tanár úr szavait és alakját. És azok, akiket tanított, soha nem fogják ıt és óráit elfelejteni. Nagyszerően tanított. A matematikaórákon minden feladatba rejtett valamiféle tréfát. A feladatot nemcsak egyszerően felolvasta, hanem átfogalmazta nekünk, beletett egy kis humort, ami
Váci Piár vette figyelembe. Pontosan tudta mindannyiunkról, hogy közülünk ki mennyire szereti a matematikát, ki az, aki foglalkozik a matematikával. İket segítette és vezette a matematika felfedezésében. Akiknek pedig nem mentek a példák, azokat végtelen türelemmel oktatta, és ha meglátta a diákban a szándékot, az akaratot, ha látta, hogy a diák szenved, akkor segített, és megadta a jobb osztályzatot. Még most is elıttem van alakja, amint dudorászva sétál az iskola folyosóján, merev tekintettel, tiszteletet parancsoló léptekkel közeledve felém. Odaérve hozzám, mindig csak ennyit mondott: „Meg fogsz bukni!” Kedvesen-szigorúan figyelmeztetı mondata még most is ott cseng mindannyiunk fülében: „Meg fogsz bukni!” Figyelmeztetett bennünket, hogy tanuljunk, mert különben tényleg meg fogunk bukni. De vajon ezzel a mondatával csak a matematikára gondolt? Egyáltalán, csak az iskolai tantárgyakra gondolt? Az egész élet egy vizsga, a megmérettetések nem érnek véget az érettségivel, vagy a diplomával. Az elıttünk álló élet összes nagy vizsgájára mindig készülni kell. Igen. Erre gondolhatott. Kıváry atya az élet feladatát hibátlanul oldotta meg, s most az utolsó vizsga elé állott. İ biztosan nem fog megbukni. Ahogyan egyik piarista öregdiákunk fogalmazott: Kıváry Károly utolsó vizsgáján szerzett bizonyítványa: kitőnı. A Jóisten nyugtassa békességben!
mindig felvidított bennünket, és így minden feladatnak vidáman tudtunk nekikezdeni, még a legnehezebbeknek is. A száraz, tudományos matematikai jelöléseknek új neveket adott. Tanítványai közül melyikünk ne emlékezne az ellentmondó eredménybe belevágó villámra, vagy a nullát szimbolizáló krumplira, melyet jókedvően a tudásunknak is hívott. Minden órán megpróbálta velünk újra felismertetni a nagy matematikai tételeket. Vezetett bennünket a felismerésben. Olyan feladatokat hozott, amelyekkel igyekezett fölkelteni érdeklıdésünket egy téma iránt, ezáltal velünk próbálta fölfedeztetni az összefüggéseket. A matematikát nem a szokásos módon tanította, a tankönyvet ritkán használtuk. Az ı tankönyve a fejében volt. Ebbıl tanított bennünket, sokkal könnyebben, gyorsabban és érthetıbben, mint akármelyik nyomtatott könyvbıl. Bármilyen kérdésünk is volt, rögtön tudta rá a választ. Az órákon azonban nemcsak matematikát tanított. Óriási matematikai tudásán kívül csak csodálkozni tudtunk hatalmas mőveltségén. A fakultáción tréfásan néha franciául, németül vagy angolul kérdezte, hogy értjük-e a feladatot. Sokszor különbözı versekbıl idézeteket mondott némelyik példához. Szeretett volna minél jobb matekosokat faragni belılünk, és ezért nagyon sokat tett. Még élete utolsó éveiben is délutánonként több órás matematika-szakkört tartott, a délelıtti órán megírt dolgozatokat már délutánra kijavította, és megbeszélte velünk a feladatokat. Habár dolgozatokat írtunk, ı sohasem az osztályzatot tartotta fontosnak. Visszatekintve most már látom, hogy az év végi értékelésnél nem az évközi jegyeket és az esetlegesen félresikerült dolgozatok jegyeit
Oroszi Balázs 12.B
Observantia severa aut vita voluptaria? szakra a világi élvezetekrıl, megláthatjuk az élet szépségét. Itt a böjti idıszak, amelyet én magam sem szoktam igazán megtartani. Azért kicsit próbáljuk a napjainkat mégis úgy alakítani, hogy az elkövetkezendı pár hétben legyen olyan fél órácska, amelyben a Mindenható Atyára gondolunk! Menjünk el egy templomba, és gondolkodjunk el azon, mink van, amit nem Istentıl kaptunk! Ha valamit is kaptunk – márpedig mindent csak kaptunk –, akkor viszonozzuk ezt legalább egy hálaadó imádsággal! Kissé közhelynek tőnhet az a szó, hogy böjtölés, de ha megfosztjuk magunkat bármi élvezettıl
Mindennapjainkban egyre elveszik az egymás iránti tisztelet, megbecsülés. Nézzünk magunkba, mint diák! Hol kap szerepet életünkben a szent rend (a hierarchia) bármilyen szinten is? Nem biztos, hogy tudunk értelmes választ adni. Aki bepillantást nyerhetett egy olyan életbe, ahol a család abszolút a hierarchiára épül – itt gondolok a Szt. Bernát és Szt. Benedek alapította rendre –, az látja meg igazán a tiszta valóságot. Alázat? Tudjuk egyáltalán, mi az? Az emberek valami távoli, elvont fogalomként könyvelik el ezt a szót, a diákok nagy része azt mondaná erre, hogy hagyjanak már békén ilyen dolgokkal. Én mégis azt mondom, hogy ha lemondunk csak egy idı2
Váci Piár dog életünk elıszobája. Csak erre azt mondja egy „jó piarista diák”, hogy mi van, ha mégsem vár ránk az örök boldogság, és így kimaradunk sok jó dologból, miközben vallásosan élünk? Igen. Ez a tény, sokan ennyire vallásosak tudnak lenni, ennyire tudnak hinni. Ha majd elmegyünk nagyszombaton a húsvéti vigília misére, akkor figyeljünk annak az énekelt szövegnek az értelmére, melyet – ahol van – a diakonus énekel, mely éneket Exsultetnek hívunk, vagyis húsvéti öröméneknek, mely a tőzszentelést követi. („Az égben immár ujjongva zengjen az angyalok kórusa…”) Akinek felemelı érzés lesz ez az ünnepi liturgia, az biztosan „jól böjtölt”, akinek viszont nem, az készüljön a következı évre, hogy akkor valóban átélhesse a húsvét misztériumát.
is a nagyböjti idıben, sokkal inkább megtanuljuk értékelni mindazt, amink van, egy gyönyörő ünneppé válik számunkra a húsvét. A keleti egyházban erısebb a feltámadásba vetett hit. Nálunk miért nincs ez így? Hát azért kedveseim, mert ık szegények, mi meg nem! Nekünk sok mindenünk megvan, ami nekik nincs, ezért kezdünk egyre inkább vasárnapi hívıkké válni. Mindennapjainkból kiesik az imádság, nem gondolunk arra, hogy miért is élünk. Megszületünk, élünk egy pöttyet, majd meghalunk és kész? A közelmúltban hallottam éppen, hogy „Viva la muerte!”, azaz éljen a halál. Inkább véget akarunk vetni földi életünknek, mert fogalmunk sincs mi az értelme? Nem kell a „Memento mori” árnyékában élnünk, de figyelmezzünk a húsvét szent titkára, arra, hogy a mostani életünk tulajdonképpen egy olyan rövidke idı, mint egy szerzetes számára a posztuláns-idıszak; egy olyan rövidke idı, mely a tulajdonképpeni bol-
Lesták András 12.B
Miért érdemes élni? Bölcs negyedikeseket kérdeztünk az élet értelmérıl. Íme egy-két "szösszenet":
•
• Minden ember valami maradandót akar alkotni az életében. • A céltalan emberek a pillanatnyi örömöket keresik, azt mondják, hogy az életnek nincs sok értelme. Hát nem is csodálom, ha ezt mondják. Szerintem érdemes élni, célokat keresni és azokat elérni. Legyen ez a cél egy könyv elolvasása, egy iskola elvégzése. Ezek által, a tudományok által a világ szépségét, Isten szeretetét tapasztalhatjuk meg. Ez az Isten felé törekvés az élet értelme, és persze, hogy bejussunk az örök Boldogságba. • Hogy legyenek az embernek gyermekei, s tudjon azokról gondoskodni. Sokan ezt hülyeségnek tartják, de szerintem ez a legfontosabb. • A családért, a nıkért, a szórakozásért. • Sokak szerint a pénzért, a hivatásért, a testi gyönyörökért vagy Istenért. Szerintem ezeket a megfelelı arányban kell vegyíteni. • Valaki mással érdemes élni, egy társsal, akivel megoszthatjuk örömeinket, bánatainkat. • Ez erre adott válasz sokszor hangulatfüggı: olykor "semmiért", olykor "mindenért". Sze-
•
• • •
•
3
rintem mindenképpen érdemes élni: pl. a szerelemért, a szeretetért, a barátokért stb. Kaja + pia + nık + buli = ÉLET. Számomra ezt jelenti az élet manapság. Most még így fogom fel. Nem akarok még megkomolyodni, mert még tanulok és nincs feleségem, gyerekem. A nık és a bulik fontosak számomra. Ám a család melegétıl semmi sem fontosabb. Úgy gondolom, hogy minden embernek van valami célja e földön. Aki okosabb, az tanuljon, hogy tenni tudjon az emberiségért. Aki kevésbé okos, az pedig dolgozzon, hogy a közvetlen környezete, pl. a városa szebb, tisztább legyen. Az örömökért érdemes élni. Rossz a világ, de ha egyenként jobbá tesszük, jobb lesz. Érdemes? Szerintem csak úgy érdemes élni, hogy észre vesszük az élet apró örömeit. Máshogy kibírhatatlan lenne az élet. Minden percnek, napnak meg van a maga szépsége és értelme, csak meg kell találni. Néha ez persze nehéz… Mert sok boldogságban lehet részünk. Persze rengeteg bánat és csalódás is ér minket, de ezt kárpótolhatja az öröm. Mindenkinek más okoz nagy örömet, pl. egy lány szerelme, buli, barátok.
Váci Piár •
Nagy Attila győjtése
Minden újra élt nap egy új csoda. Az ember élete nem más, mint küzdelem. Ezért a küzdelemért (a keresztünkért) érdemes élnünk.
Mi fán terem a "lelkigyakorlat"? Az egész Loyolai Szent Ignáccal kezdıdött, aki a 16. században megalakította a jezsuita rendet. Elıtte semmiféle lelkigyakorlatot nem tartottak a civil emberek számára, aki érdeklıdött, annak ott volt a szerzetesi élet, ami akkoriban nagyon népszerő volt. Fiatal korában léha életet élt, de Pamplona várának védelme közben ágyúgolyó találta el a lábát, sokáig lábadozott, és sok vallási témájú könyvet elolvasott. Úgy döntött, hogy életét Jézus hirdetésének szenteli majd. A szentföldre nem tudott eljutni, de helyette egy Mária kegyhelyre zarándokolt, ott meggyónt, aztán Manresában remetéskedett egy éven keresztül. Itt alkotta meg a lelkigyakorlat vázlatát, egy 30 nap és egy 8 nap hosszúságút. Ezek amolyan kampányszerő megtérésekre voltak tervezve. A 30 napos felépítésének részlete: 1. hét: a gıg visszatartása, a bőnös ember leleplezése, 2. hét: felépíti az új személyiséget. Késıbb a jezsuiták nagy szerepet vállaltak a rekatolizációban, és fıként az elıkelı családokat térítették vissza a katolikus hitre.
Mint azt mindannyian tudjátok, minden nagyböjtben az iskolában is szokott lenni lelkigyakorlat. Ezeknek nem az a célja, hogy beüljünk a templomba aludni egyet, hanem igyekszünk megérteni a pap szavait, és ami fontos számunkra, azt megjegyezni. Tudom, hogy furcsa, de nem árt papírt és tollat vinni, és a lényeges dolgokat lejegyzetelni. Nagy hatással lehet az emberre a hatalmas hívısereg is, fıleg ha az emberrel egykorúak, ilyen, például a nagymarosi ifjúsági találkozó, de akár egy hittanos tábor is jó lehet. Manapság már nemcsak ünnepek elıtt, fıleg nagyböjtben – bár mindenképpen ekkor a legjobb és leghatásosabb -, hanem máskor is tartanak lelkigyakorlatokat. Cserkészcsapatunk vezetısége is szokott lelki hétvégéket tartani, felkészülve az ünnepekre és segítséget kérni Istentıl a gyerekek vezetéséhez. A lelkigyakorlatnak tehát nagyon fontos szerepe van hívı életünkben, leginkább így húsvét elıtt a nagyböjtben. Makk Dániel 12.A
Lelkiség: kisgyerekek levelei Istenhez Hittanórán mesélték, hogy mit csinálsz. Ki végzi a munkád, amikor szabadságra mész? (Bill)
Ahelyett, hogy hagyod, hogy az emberek meghaljanak, és mindig újakat kelljen csinálni, miért nem tartod meg azokat, akik most vannak? (Jane)
Honnan tudtad, hogy Te vagy Isten? (Catherine) Kedves Isten! Ki rajzolja a határokat az országok köré? (Nan)
Kedves Isten! A jelmezbálon ördögnek fogok öltözni. Nem baj? (Marine)
Kedves Isten! Az állatok is Téged használnak, vagy van nekik valaki más? (Nancy)
Kedves Isten! Tényleg láthatatlan vagy, vagy ez csak egy trükk?
Kedves Isten! Elmentem egy esküvıre, és csókolóztak a templomban. Ez O.K.? (Neil)
Kedves Isten! Ilyennek tervezted a zsiráfot vagy csak véletlenül alakult így? (Norma)
Kedves Isten! Kedves Isten! 4
Váci Piár Nekem a Miatyánk a kedvencem. Egybıl megírtad vagy sokat kellett törnöd a fejed? Ha én írok valamit, mindig újra kell írnom. (Lois)
Kedves Isten! Ha vissza kell jönnünk, és újra meg kell születnünk, hadd ne legyek Jennifer Horton, mert ıt utálom. (Denise)
Isten! Az rendben van, hogy több vallást teremtettél, de nem zavarodsz néha össze? (Arnold)
Kedves Isten! Ha nekem adod Aladdin lámpáját, bármit Neked adok, amit csak akarsz, kivéve a pénzem és a sakkészletem. (Raphael)
Kedves Isten! Coe Atya a barátod, vagy csak üzleti kapcsolatotok van? (Donny)
Kedves Isten! Azt szeretném, ha nem lenne bőn és azt szeretném, ha nem lennének háborúk. (Tim)
Kedves Isten! Te tudsz a dolgokról, mielıtt feltalálják ıket? (Charles) Komolyan gondoltad, hogy csak azt szabad tenni másokkal, amit magunknak is szeretnénk? Ha igen, akkor megvigasztalom a kisöcsémet. (Darla)
Kedves Isten! Lehet, hogy Káin és Ábel nem ölte volna egymást annyira, ha külön szobájuk lett volna. Nálunk ez mőködik a bátyámmal. (Larry)
Kedves Isten! Amikor az elsı embert készítetted, az is úgy mőködött, mint mi? (Tom)
Kedves Isten! Szeretném, ha pont olyan lennék, mint Apu, csak egy kicsit kevesebb szırrel. (Sam)
Kedves Isten! Nagypapa azt mondja, hogy Te már akkor is voltál, amikor ı kisfiú volt. Milyen régi vagy? (Jack)
Kedves Isten! Várom a tavaszt, de még mindig nem jött. Ne felejtsd el! (Mark)
Kedves Isten! Köszönöm a kistestvért de én egy kiskutyáért imádkoztam. (Joyce)
Értem nem kell aggódnod, mindig jól körülnézek. (Dean) Kedves Isten! Szerintem a főzıgép a legnagyobb találmányod. (Ruth)
Kedves Isten! Hogyhogy az utóbbi idıben nem találtál fel egy új állatot se? Csak a régiek vannak. (Johnny)
Kedves Isten! Néha még akkor is gondolok rád, amikor nem imádkozom. (Elliot)
Kedves Isten! Kérlek, tegyél még egy ünnepet a karácsony és a húsvét közé. (Ginny)
Kedves Isten! Lefogadom, hogy nagyon nehéz neked mindenkit szeretni az egész világon. Mi csak négyen vagyunk a családban, és mégse megy.
A nyaralás alatt végig esett. Apa nagyon mérges volt, és olyan dolgokat mondott Rólad, amit nem szabad. Remélem nem fogod bántani. (A barátod nem mondom meg, ki vagyok)
Kedves Isten! A bátyám elmondta, hogy hogyan születünk. Nem hangzik valami jól. (Marsha)
Kérlek küldj nekem egy pónilovat. Eddig még sose kértem semmit. Utánanézhetsz. (Bruce)
Kedves Isten! Ha vasárnap figyelsz a templomban, megmutatom az új cipımet. (Mickey)
Kedves Isten úr! Jobb lenne, ha az emberek nem jönnének szét olyan könnyen. Rajtam három öltés van és kaptam injekciót is. (Janet)
Isten! 900 évig szeretnék élni, mint az a pasas a Bibliában. Szeretettel: Chris
Kedves Isten! Hogy lehet, hogy régen annyi csodát mőveltél, most pedig nincs egy se? (Seymour)
Kedves Isten! 5
Váci Piár Hogy vagy? Jól? Én is jól vagyok. Anyukámnak 5 lánya és egy fia van. Én vagyok az egyik. (Nancy)
(Daniel) Kedves Isten! Fantasztikus, hogy a csillagok mindig jó helyre kerülnek. (Jeff)
Kedves Isten! Sosem érzem magam egyedül, amióta hallottam Rólad. (Nora)
Kedves Isten! Szerintem senki sem lenne jobb Isten, mint Te. Csak azt akartam, hogy tudd. Nem csak azért mondom, mert Te vagy Isten. (Charles)
Azt tanultuk, hogy Edison csinálta a fényt. De a hittanórán azt mondták, hogy Te csináltad. Biztos vagyok benne, hogy ellopta az ötleted. (Donna) Kedves Isten! Ha nem hagytad volna, hogy a dinoszaurusz kihaljon, nem lenne országunk. Jól csináltad. (Jonathan)
Kedves Isten! Nem gondoltam, hogy a narancssárga megy a lilával, amíg kedden nem láttam, a naplementét, amit te készítettél. Klassz volt. (Eugene)
Kedves Isten! Szeretlek, mert mindent megadsz, amire szükségünk van, de miért úgy találtad ki, hogy meg kell halnunk?
N.A. "győjtése"
Az idei szalagavató E szó hallatán szerintem mindenkinek más jut az eszébe: ruhapróba, táncpróba, zenei próba, versmondó próba… de az tény, hogy eme híres ceremóniára a résztvevık – jó esetben már ısz óta – készülnek, élén a negyedikesekkel és a táncosokkal. Ha jól láttam, a háromnegyed iskola megtisztelte jelenlétével a márc. 1-jén lezajlott ünnepséget, de akinek nem volt alkalma megnézni a színvonalas mősorokat, igyekszem szárazon, röviden és velısen visszaadni az eseményeket. A szalagavató a „1999–2003 Váci Piarista Gimnázium” feliratú kék selyemszalagok megszentelésével kezdıdött a két osztályfınök, Murányi Tibor és Nemes György közremőködésével. Utána tradicionális módon a szalaggal rendelkezı öltönyös fiatalemberek különbözı magasságú és hajszínő, de egyaránt roppant csinos és rózsaszín habcsókokat vezettek be maguk mellett a tornaterembe, és zenére lágyan ide-oda libbentették ıket, különbözı formációkkal. Ez volt a keringı. Ferenczi tanár úr keményen befogta a 12. Bseket egy Carmina Burana-ból vett dalgyőjtemény megtanulására, amiben a férfias énekhangokon kívül rengeteg hangszer is szerepet kapott, a doboktól kezdve a csellón át egészen a triangulumig. Ez a jól begyakorolt egyórás mősor követte a táncolókat. Rengeteg negyedikes szavalt el egy szép verset vagy ütögetett/fújt valamilyen hangkiadó eszközt. Gombai Gábor és Rózsa Gergı kezelte a színpad elıterében az ütıs hangszereket; Lesták
András és a 10. B-s Brezovich István meg fújta trombitán a talpalávalót. Oroszi Balázs is beleadott mindent furulyajátékába, Kovács Zoli a szintetizátort szólaltatta meg, sıt a 9.B-s SzászVadász Ünige csellója is bezengte az egész termet, valamint az én mikroporttal kihangosított hegedőm is. Ferenczi tanár úr felesége, Anikó néni is besegített néhány fúvós hangszerrel. Faragó Balázs énekhangja és Mandl Peti meg Sumandán Gábor latin nyelven énekelt veszekedése is elkápráztatta a közönséget. Enyedi tanárnı is asszisztált tiszta énekével az egyik számban, meg Remig tanár úr is, aki jellegzetes mély, búgó férfihangjával egy külön tapsot is kiváltott a közönségbıl. A színpadon a díszlethez hő hangulat uralkodott; ugyanis az kocsmának volt berendezve: a fiúk a büfébıl lehurcolt pultokon támasztották fejüket a mikrofonok felé, mialatt Matus Iván lélekerısítıként egy kis vízzel megszuttyantott bort öntött társai poharába. Ezután Magyari Zoli és egy "külsıs" harcostársa vonult be élethő gladiátorcuccban, vagyis bádogbödön sisakban és igazi pléh mellvérttel. Megvárták a kellı hatást, majd egy találó zenére hitelesen elıadták sorozatos kardcsapásaikkal, hogy egymást jöttek megölni. Még ma is élnek. A következı mősorszám történelmileg egy kicsit elırébb nyúlt a gladiátoroknál, ugyanis ez a néptánc volt: a fiúk Ludas Matyi-féle gúnyában ropták a színpadon játszó vonóshármas zenéjére, a 6
Váci Piár és egyszercsak… belépett Nagy Márk, mint Mick Jagger, és gyönyörően vitte a szólamot, mialatt a hegedőm is szóhoz jutott. Mohos Miki saját fantáziadús és dallamos szerzeménye meg a Republic: 16 tonna címő szám átdolgozott változatának elıadása után az emberek boldogítását a Vörösbort ittam az este c. népdallal zártuk, melyben a „szokásos” felállás mellett Faragó Balázs is beállt trombitálni. İ, ha éppen nem trombitált, énekelt, méghozzá a népdal latin átköltését adta elı, Matus Iván meg oroszul dalolt, végül Mohos Miki is csatlakozott a magyar variáció bemutatásához. Gombai Gábor és kis csapata adott elı ezután pár ismert dalocskát Rózsa Gergıvel, mint hivatásos dobossal és Krómer Ádámmal meg Péter Ádámmal, mint basszusgitárosokkal. Gábor velük együtt pengette gitárját és énekelt rengeteg ismert számot, pl. Red Hot Chili Pepperrs: The Zephyr Song, de egy saját számát is eljátszotta, melyben Gergı immár a szintetizátoron asszisztált. A színpad aljánál csápoló tömeg „Vissza! Vissza!” kurjongatásából egyre inkább „Toszka! Toszka!” lett. Nemes atya vette a lapot, és rövid kéretés után elénekelte az egyénien összemixelt Hunyadi László c. darabot. Hatásos befejezés. Aki ott volt, aki nem, szerintem ez a szalagavató szuperül sikerült, szóval az alsós évfolyamok tanulhatnak belıle...
lányok meg egyenkétcopfba font hajjal forogtakpörögtek, ami során kivillant pár ezer alsószoknyájuk. Az elsı félidıt a 12. A osztály néhány fiúja fejezte be egy, a valóságot talán egy kicsit felnagyító tanárparódiájával. E pár negyedikes önmagát alakította, mialatt Murányi tanár úr fitogtatta matektudását az egész táblát betöltı képlet felírásával, és kimutatta foga fehérjét két tankönyvnyi házi feladat feladásával és egy irodalomtankönyvön való ugrálással… Kiss László személyében. Egy félórás szünet után, és miután az összes hátralévı szereplıbe visszaállt a kézizzadás, térdremegés és gyomorgörcs ismét tánc következett. Ezúttal csupán két személy, méghozzá Mandl Peti és a 9. B-s Bartók Timi varázsolta el a szülıket, tanárokat és egyéb meghívottakat egy temperamentumos argentin tangóval. Joggal állíthatom, ez a szám az ünnepség egyik kuriózumához tartozott. Majd a szalagavató szellemisége egy kicsit könnyedebb mőfajba csapott át, és zenekarok sora követte egymást. Kezdésként Faragó Balázs trombitán, Oroszi Balázs harsonán, Magyari Zoli gitáron, Péter Ádám és Rózsa Gergely meg drumsetten adott elı egy kellemes kis dixiland muzsikával néhány külsıssel együtt, utána meg egy olyan együttes lépett színpadra, amiben szintén vendéghegedősként szerepeltem, és ehhez képest elég jól sikerültek a darabjaink. Elsıként Mohos Miki gitárja és Inczédy Koppány basszusgitárja sírt fel a The Rolling Stones: Angie címő feldolgozásában, majd Rózsa Gergı dobegyüttese diktálta az ütemet,
Gyurkovics Eszter 10.B
Cserkész-világtalálkozó Thaiföldön Bizonyára sokan hallottak róla, hogy két váci piáros fiú (Gyombolai Zsolt 11.A és Bodor Mihály 10.C) a karácsonyát és a szilveszterét jó messze töltötte el, méghozzá Thaiföldön dec.18 – jan.17-ig, egy cserkész világtalálkozón. Magyarországon 1933-ban rendeztek ilyet Gödöllın, most eme távoli országon volt a sor. Gyombolai Zsoltot kérdezgettük élményeirıl. - Mikor kezdtél el járni a cserkészetre? -Amikor általános iskolás voltam, harmadik osztályos koromban a váci cserkészek jöttek toborozni a sulinkba, és hívtak, hogy ismerkedjek meg ezzel a mozgalommal. A csapatunknak a Váci Re-
ménység Egyesület ad otthont, és a székházában kaptunk egy szobát, ahová összegyőlünk hetente egyszer ırsönként, vagyis 5-8 tagú csoportokként, és ott kezdıdik el minden az újoncpróbára való felkészüléssel a zöld nyakkendıért. Ezek alatt rengeteget játszottunk és sok érdekes dolgot tanultunk. Persze utána további próbákat kellett kiállnunk, és 16 éves korunk körül el kell dönteni, hogyan akarjuk folytatni: vagy ırsvezetık leszünk, akik kisebbekkel foglalkoznak, vagy ún. rover-cserkészek, akik szürke nyakkendıt kapnak, és onnantól kezdve önállóbban készülnek a felnıtt létre. A cserkészet ugyanis megtanítja, hogyan
7
Váci Piár ri Kontingens tagjaként. Az ottaniak már nagyon készültek erre és várták a 26.000 cserkészt 157 országból. Valóságos várost készítettek elı számunkra, (nekünk csak sátrainkat kellett felállítanunk.). A „sátorvárost” 4 kisebb „falura” osztották. Ezen belül helyezkedtek el az altáborok, aminek lakói az egyes ország képviselıi, szétszedve 30 fıs csoportokra. Célja, hogy a világ cserkészei találkozhassanak, megmutathassák magukat a többieknek és hogy megismerhessék egymást. De gyakorlatilag tapasztalatcsere is, mert beszélgethettünk különbözı nemzetek cserkészetének sikereirıl és problémáiról. Legfontosabb feladatunk volt kis hazánkat képviselni, ami, bátran állíthatom, teljes mértékben sikerült. A 78 fıs csapatunk Közép-Európa legnagyobb kontingensének számított, ugyanis többen voltunk, mint az osztrákok, csehek, vagy a lengyelek. A magyarok hírét már ismerte mindenki, hiszen nálunk is tartottak egy világtalálkozót még régen. Célkitőzés volt még nemzetközi kapcsolatok kiépítése is, ezek emailezés útján folynak. - Van különbség a magyar és a többi országok cserkészete között? - Természetesen; amit Lord Robert BadenPowell, a cserkészet angol alapítója megalkotott, azt Sík Sándor piarista átdolgozta, vallási alapokra helyezte. A többi nemzet fiataljai nem imádkoznak együtt minden reggel, este és étkezéseknél, még a zászlószertartás alatt sem. Sıt, más országoknál zászlófelvonás és -levonás sincs. A magyarok sokkal egységesebbek, összeszedettebbek, fegyelmezettek voltak, mint a többiek. - Milyen programokon vettél részt? - 30 napot töltöttünk ott, és ebbıl 12 napig tartott maga a dzsembori, ahol minden napunk elıre be volt osztva. Három olyan eseményt említenék, amin mind a 26.000 ember megjelent: a nyitóünnepség, az újévi ceremónia és a záróünnepség, és ezek során egy óriási arénában tömörültünk. Egy másik fajtája, a csúnya szóval mondva „kötelezı” program, de ezeken szívesen jelentünk meg és elég izgalmasan szervezték meg valamennyit. Ilyen volt pl. a Global Developement Village, magyarul a Világfejlıdés Faluja, ahol a világ problémáiról folytak angolul beszélgetések. Sokféle témát veséztünk ki, ezek közül ilyen a világbéke, a környezetvédelem, az egészségügy. Én ez utóbbiba lettem beosztva, és az AIDS megelızésérıl diskuráltunk Volt még ún. Community
éljünk helyesen; célja a vallási és erkölcsi alapon nyugvó életre való felkészülés, hogy pontos legyek. A cserkészet egyben egy életforma is, vagyis egy politikától és vallási hovatartozástól teljesen független ifjúsági mozgalom. A Cserkészek Világszövetsége (WOSM) az ENSZ után a második legnagyobb szervezet a Földön. - Hogyan értesültél a Dzsemboriról? - Egyik cserkésztársam és egyben évfolyamtársam mesélte 2001. decemberében, hogy a 20. Világdzsemborira keresnek jelentkezıket. Persze nem volt egyszerő bekerülni a csapatba. Az elıfeladatok leadása után márciusban a háromnapos válogató során számot kellett adnunk tudásunkról, rátermettségünkrıl. Az általános mőveltségtıl kezdve a talpraesettségünk, az angoltudásunk, de még az idegen nyelven való játékoktatásunk is érdekelte a vezetıséget. Az országos válogatón 160 emberbıl 70-nel dolgoztak továbbra is együtt, és készültünk a dzsemborira egy nyári felkészítıtábor és a hétvégi feladatok során, és ebbe immár én is beletartoztam. - Honnan tudtad meg, hogy belekerültél az elsı 70-be? - Azt az izgalmas pillanatot sose fogom elfelejteni: egy hétfıi napon kaptam meg a válaszlevelet. A szívem a torkomban dobogott; csak néztem a borítékot, és nem mertem kibontani. Aztán remegı kézzel végül is megtettem, és ott állt benne a jó hír. - Hogyan készültél fel az útra? - A legfontosabbnak az angoltudásom fejlesztését tartottam. Erre nem kaptunk elıírt feladatokat, ezt mindenkinek a lelkiismeretére bízták. Viszont sok kötelességünk akadt: a dzsemborin minden nemzet a saját országáról berendezhetett egy mini kiállítást, ezt itthon el kellett készítenünk, hasonlóan a két magyar táborkaput; az egyik a címerünket ábrázolta, a másik a jellegzetes csodaszarvasmotívumot hordozta. Ezeket konténerben küldtük ki jóval a találkozó elıtt. A megfelelı védıoltásokról gondoskodtunk. A szőkös anyagi lehetıségeink miatt szponzorokat kellett találnunk, kiutazása csak annak volt biztos, aki saját támogatóitól össze tudta győjteni a teljes részvételi díját. - Térjünk rá magára a dzsemborira! Mi is ez tulajdonképpen? - Ez a cserkészek világtalálkozója, amit az olimpiához hasonlóan négy éveként rendeznek meg a világ különbözı helyein. Én a 20. világtalálkozón vettem részt Thaiföldön a 78 fıs Magyar Dzsembo-
8
Váci Piár iszonyúan undorító szagú tengeri herkentyőket és husikat, amik egész finomak! „Nassként” meg mindenféle sütött és rántott lárvákat meg csótányokat ropogtatnak, ami szintén nem annyira rossz. Mi a „téli” évszakban jártunk ott, amikor a páratartalom „csak” 60%, és az átlaghımérséklet 30C. Nehezen szoktuk meg, hogy az életben maradáshoz napi 4-5 l folyadékot kellett meginnunk, és a napszúrás ellen is fedett fıvel kellett járnunk egész nap. Az egész országban angol mintájú a közlekedés, és az a rengeteg autó meg motor okozza a szmogot, hiszen Bangkok nagyobb, mint New York és többen lakják, mint Magyarországot. Egyik speciális jármővük az ún. tuk-tuk, ami egy bicikli meg egy autó keverékébıl születı háromkerekő járgány, és ez a kétütemő, háromszemélyes közlekedési eszköz taxiként funkcionál. - Tartod a magyar résztvevıkkel a kapcsolatot? - Mivel márciustól együtt készültünk és hétvégenként is együtt dolgoztunk, jól megismertem és megszerettem társaimat, tartom a kapcsolatot velük, bár mindenki az ország különbözı pontján lakik. - Hol lesz a következı világtalálkozó? - 2007-ben Angliában, addig pedig tartanak kisebb találkozókat. A 16-22 éves cserkészek most Portugáliába készülnek, köztük én is, ahol a magyarok központi feladata az EU-csatlakozás. 2004ben lesz egy rover-Dzsembori Taiwanon, készül Szlovákiában a Kárpát-medencében és környékén élı cserkészek számára egy találkozó, és 2005-ben rendezik meg Angliában a nagy világtalálkozó fıpróbáját. Gyurkovics Eszter 10.B
Work, vagyis közösségi, karitatív munka, ahol a helyieknek nyújtottunk, hogy nekik is legyen valami „hasznuk” a dzsemboriból, és hogy lássák, milyen jó is ez a cserkészet. Ezek általában iskolákhoz és az ifjúsághoz kapcsolódtak, pl. iskolaudvar berendezése, vagy a falak kifestése. A mi ırsünknek az olaszokkal, angolokkal és a thaiföldi cserkészekkel együtt egy buszmegálló építése volt a feladat, persze szakemberek segítségével. A Crossroads Of Culture, vagyis a Kultúrák Találkozása során minden cserkész az országának jellegzetességét mutatta be. A Face The Waves (Szemben a hullámokkal) program alatt alkalmunk adódott vitorlázni, búvárkodni, bambusztutajon utazni és kenuzni is. A találkozó elıtt eltöltöttünk három napot egy kis szigeten - ami egy nemzeti park is egyben -, és ott saját költségen aktívan pihenhettünk, hogy a találkozóra frissen, kipihenten érkezzünk. Ott töltöttük a karácsonyt, 11.000 km-re kis hazánktól - Mi módon különböztették meg a nemzetiségeket? - Minden országnak más az egyenruhája; a magyaroknak drapp ing és rövidnadrág, valamint zöld nyakkendı a színük, ez utóbbinak a szélén egy piros-fehér-zöld szegéllyel. - Mennyiben különbözik az ottani élet és kultúra a miénktıl? - Teljesen más a thai emberek gondolkodása és életmódja. A kenyeret ott nem ismerik, de az európaiak számára azt kaláccsal helyettesítették, de náluk a rizs az alapétel, aminek ugyan jó magas a tápértéke, viszont nem nınek meg tıle. Az utcán standokon sütögetik és árulják a kétes eredető,
Miért jobb az "új" Piár, mint a "régi"? - Nagyképőek (nem mintha egyesek nem lennének azok…). - És megtanulják tisztelni a lányokat, mielıtt elkezdik élni pici kis spártai életüket. Mivé is lenne a világ nık nélkül! Sok minden megváltozna, például a fiúk kik miatt szúrnák agyon ujjacskáikat egy szál rózsa kézbesítésével nınapkor – hogy maradjunk az aktualitásnál. És a fiúk hogyan tanulnák meg tisztelni a gyermeket szülı és nevelı nemet, ha azt se tudják, mikbıl áll egy femininum? Akkor már késı, ha jó esetben 18
Egy kicsit meg szeretnénk támadni egyik negyedikesünket (na jó, nem szó szerint, habár ki tudja…). Arra azért kíváncsi vagyok, miért tehetnek arról a lányok, hogy a fiúkat leszidja (a csöpp gyerek szavaival élve) a „diktátor”. Egyébként is: úgy kell a fiúknak! Másrészt: hajrá, Nagy Tanár Úr! Csak így tovább! És különben is, millió ok van arra, hogy miért jó a lányok jelenléte a suliban! A férfiak legalább nem lesznek: - Soviniszták.
9
Váci Piár igazán közmunkáztatják, pedig 1-2 „némbernek” nem ártana. Bár a lányoknak is ad Nagy tanár úr elvégezendı feladatokat, de ahelyett, hogy a 24 órás izzadásgátlójukat legyızve levelet söpörnek vagy havat lapátolnak, inkább a szobájukban csücsülve a Váci Piárba szánt, Petıfi-style-os négysoros kis verseiken törik a fejüket. Tisztelt Nagy Tanár Úr! Tessék a lányokat az eddiginél keményebben fogni, de a fiúkat 100szor jobban! Fıleg a negyedikeseket! (Persze nekik már úgyis mindegy!) Ja igen, mielıtt újra el nem felejtem: ez a pici fiú (akit nem említünk név szerint, de talán már így is tudjátok, ki az, mert a decemberei Piár 5. oldalára írt „Miért volt jobb a régi Piár?” címmel) hozzáállása kicsit negatív (talán akar még egy ideig ebbe a suliba járni, de hát ez csak rajta múlik). Valószínőleg pszichológiai szempontból „féltékeny”, hogy nem elıbb jöttünk mi, csajok! Egy szó, mint száz: fiúk, ne tekintsetek ránk úgy, mint egy fiúközösség megrontóira, elvileg mi is csak tanulni jöttünk ide (!!!!!!!!!). És nekünk is ugyanúgy meg kell fésülködni reggelenként és szép ruhát húzni magunkra, ahogy cikkünk alanyának (ki is sminkelnénk magunkat, de azt nem szabad), de lássátok be: azért valami színességet csak viszünk az életetekbe, nem?
évesen kilépnek a nagyvilágba mindenféle udvarlás és szerelmi bánat-hiánnyal szívükben? Ezeket igenis meg kell tapasztalni idıben, még akkor is, ha az utóbbi része nem túl kellemes. Persze ez nem jelenti azt, hogy csak a csinos piarista lányokkal lehet kezdeni mélyebb kapcsolatot, hiszen máshol is akadnak gimnazista lányok, csak nem ilyen szépek. De azt mindenképpen el kell sajátítani, hogy milyen a lányokkal a szimbiózis, hiszen ezt a tudományt nem nagyon tanítják sehol, és csak a leendı munkahelyen vizsgáztatnak belıle, ott is észrevétlenül kell számot adni a dolgokból. A fiúk körül lesznek véve lányokkal bárhol, pl. titkárnıkkel, és ha nem viselkednek velük úriember módjára, akár ki is rúghatják ıket. Ha nem lennének lányok, minden nap csicsergésektıl, nıi parfümillattól és nevetgélésektıl mentes lenne, és – gondoljatok bele – minden nap normálisan telne el! Gondolok itt a régi görögökre, akikrıl tizedannyi háborút kéne bemagolni, mivel a maradék kilenc-tized összecsapás nık miatt robbant ki. Ezért is született az a francia mondás, hogy „Keresd a nıt!” (Info: ez a kifejezés magyar, mert franciául nem tudom leírni). Meg egyébként is: nem a fiúké a világ! Mert mi tudjuk, hogy Isten csak azért teremtette elıször a férfit, mert minden remekmő elıtt kell egy piszkozat! De azért némileg igazat is kell adnom ennek a pici kis 12. B-s fiúnak abban, hogy a lányokat nem
Parnó Anett Kitti 9.A - Gyurkovics Eszter 10.B
Sport Ebben a számban számolunk be elsıként a sporteredményekrıl. Sajnos a lista még nem teljes, ugyanis ezek a kupák, versenyek még nem történtek meg, vagy folyamatban vannak. A Migazzi-kupa (foci) eredménye a következı: Idén az elsı helyet a 12.B, másodikat a 11.B, harmadikat a 10.C, és negyediket a 12.A csapata érte el. Az osztályok közötti kosárlabda verseny még most zajlik; ám a városi versenyeken iskolánk két fiú és egy lány csapattal indult. A fiúk 9-10-es, ill. 9-13-os korosztályokban indultak, és igen jól szerepelnek; míg a lányok idén elıször vesznek részt ilyen versenyen és a körülményekhez képest – nem mindig a saját korosztályukkal játszanak – jól telje-
sítenek. Jelenleg a visszavágók folynak, amelyeken csapataink inkább nyernek, mint veszítenek. Városi szinten még a fociban is részt veszünk, szintén 9-10, ill. 9-13 évfolyamok szerinti besorolásban. Szentendrén – a hagyományokhoz híven – ismét megrendezték a Ferences-kupát, melyen a lányok – saját korosztályukban – III. helyet, a fiúk a 9-10-es korosztályban IV. helyet, a 9-13-os korcsoportban III. helyet értek el. Iskolánk csapatai március 22-én várják „vissza” a szentendrei csapatot egy barátságos visszavágóra. Idén május végén Debrecenben – idısebb korosztály -, Veszprémben – fiatalabb korosztályrendezik meg a KIDS-et (Katolikus Iskolák Diák
10
Váci Piár Sportversenye), melyen az iskola egy 50-60 fıs csapattal fog részt venni több sportágban. Az ötödikes évfolyamosaink kispályás fociban II. helyet értek el, ami nagyon szép eredmény, ugyanis az ellenfelek között idısebbek is voltak.
Iskolán belüli sportverseny: Pingpong – folyamatban a döntıbejutásért. Magasugróverseny – valamikor tavasszal. Gratulálunk, és további sok sikert! Tobiás Bálint 10.B
Aranyköpések Meszlényi Lívia: • Figyeljünk át a másik táblára! • Nehogy rátok fogjátok! • Egy kicsit nem tudtad elolvasni! • Ketyegnek a percek! • Meglehetısen pontosan… • Paralelogramma: az egy nagy család • Azt akarjuk bebizonyítani, hogy be tudjuk bizonyítani… • Ha valaki túl sokat használja a kihúzót, utána nem tudja, hogy a lényegbıl mi a lényeg • Ez egy becsapós feladat. Amikor én is csináltam elıször, én is becsapódtam • Vegyél el onnan egy valamit • Most következik a következı feladat • Egyenes lesz az x tengely párhuzamos • Ötös vagy hatos feladat… vagy mit tudom én melyik • És akkor vegyük észre: a függvényünk siet • És ebbıl következik, na, mi következik ebbıl? • Tudom, hogy azt hiszitek, süket vagyok, de valójában nem vagyok süket • Föl lehet használni az egyenes rovátkáit • Nehezékes kiskocsi • Szorít az idı • A tankok nyilvánvalóan elıre lınek, kivéve mikor nem
•
Összetapadt roncsok mekkora sebességgel mennek tovább
Darvas Mátyás: • Megyünk az égboltba shoppingolni! • Kicsavarták Minerva agyát • Valamennyien képzett botanikusok vagyunk Nemes György: • Nem tesz jót az agysejteknek, ha állandóan kopogtatják a walkmann-el. • Megszorgalmasodtál? • Átmegy az utcán egy rondosz macskosz • Szentelési felár • Nıi hölgy • Magáncókmók • A 6. parancsolatot elkövetı anyukádat Hujbert T.: • Főcsomó legyek, ha itt van kötıjel Nagy A.: • Szerte foszolhatik • Ronaldínó (egy brazil focista) • Aki ebbıl nem ír ötöst, az nem késült Parnó Anett Kitti és Czinege Beatrix győjtése
Viccek Két szıke nı beszélget: - Hol születtél? - Kórházban. - Miért, beteg voltál?
Odaáll a barna nı: nekem van a világon a legszebb hajam. - "Hüpp", a tükör beszippantja. - Odaáll a fekete nı: nekem van a világon a legszebb hajam. - "Hüpp", a tükör beszippantja. - Odaáll a szıke nı: én úgy gondolom…
Van egy igazságmondó tükör. Aki hazudik, azt beszippantja. 11
Váci Piár -
"Hüpp", a tükör beszippantja.
Miért áll a szıke nı behúnyt szemmel a tükör elıtt? - Látni akarja, milyen amikor alszik. A szıke és a barna nı nézi a híradót. Éppen arról van szó, hogy egy férfi le akar ugrani a 10. emeletrıl. Azt mondja a barna: - Fogadjunk 50 centbe, hogy leugrik! - Jó! - mondja a szıke nı. 10 perc múlva a férfi leugrik. Odaadja a szıke nı a barnának a pénzt. - Nem fogadhatom el, mert láttam az 5-ös híradóban - mondja a barna. - Á, tedd csak el, én is láttam, de nem hittem volna, hogy még egyszer megteszi.
Jean, kérem! Igen, Uram? Fesse kékre a tetıt! Miért, Uram? Mert az idén Kékestetın akarok nyaralni…
-
Emlékszel még arra a fiúra az osztályunkból, aki olyan jól tudta utánozni a madárhangokat? Hát persze! És nem tudod mi lett vele? Talán elkapta egy macska…
-
Miért van a toalett-kacsa börtönben? Mert megölte a baktériumokat.
-
Miért jár a fa fogorvoshoz? Gyökérkezelésre.
Mi az: három betős, falusi élelmiszerüzlet? "Bót".
-
Mi az? Kicsi, piros és a sarokban van? Ribizli büntetésben.
-
Jean, ugye maga komornyik? Igen, Uram. Miért? Keresni fogok maga helyett egy vidámnyikot!
-
Mi a foglalkozása?! - üvölt rá az újoncra az ırmester. Bakteriológus vagyok. Ne cifrázza nekem! Mondja, hogy vasutas…
-
Diáktízparancsolat
Idegen érkezik a faluba, és megkérdez egy embert: - Nem ismer véletlenül egy Kovács János nevő férfit? - Nem! - Pedig itt lakik a faluban. Ha jól tudom, Lüke Jankónak is szokták hívni. - Ja, az én vagyok… -
-
1. Ha osztálytársad tanulni kezd véletlenül, az nem ok arra, hogy te magad is úgy cselekedj. 2. Amit ma megtehetsz, he halaszd holnapra, halaszd inkább holnaputánra, mert akkor már nem lesz szükséged rá. 3. A lustaság fél egészség. 4. Az a feladat, amely nem oldódik meg magától harminc nap alatt, nem érdemli meg, hogy foglalkozz vele. 5. Az iskola nem kocsma, hogy egész nap ott legyél. 6. A tanulás nemesíti az embert, de a társadalomnak nincs szüksége nemesekre. 7. Aki nem tanul, az nem hibázhat, ha pedig nem követ el hibákat, megérdemli a jutalmat. 8. Mindenkinek van valami hobbija, de nem szükséges, hogy az a tanulás legyen! 9. A tanulás élteti az embert, de a pihenésbe se halt még bele senki. 10. Ha szórakozni akarsz, vagy csak egyszerően unatkozol, vedd elı a Váci Piárt!
Sztankó Szandra 5.A Parnó Anett Kitti 9.A, Telegdy Mátyás 9.A
VÁCI PIÁR * nagyjából havonként megjelen• diáklap Fıszerkesztı: Nagy Attila O. Sch. P. * Szerkesztık: Gyurkovics Eszter 10.B, Tóbiás Bálint 10.B, Lesták András 12.B, Nábelek Anita 10.B, Czinege Beatrix 10.B, Parnó Anett Kitti 9.A, Szilágyi Artúr 10.A, Makk Dániel 12.A és még sokan mások.
12
