KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, ELLENJEGYZÉS, UTALVÁNYOZÁS, ÉRVÉNYESÍTÉS S Z A B Á L Y Z A T

.

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet 1139. Budapest, Hajdú utca 29.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, ELLENJEGYZÉS, UTALVÁNYOZÁS, ÉRVÉNYESÍTÉS SZABÁLYZAT

Készítette: …………………………………… Schläfferné Takács Veronika Pénzügyi osztályvezető

Iktatószám:

Budapest. 2011. január hó 01.

JÓVÁHAGYTA: Fáyné Hervai Mária igazgató

1/18. oldal

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék

2.

I. Általános előírások

3.

II. Kötelezettségvállalás

4.

III. Kötelezettségvállalás ellenjegyzése

8.

IV. Szakmai teljesítések igazolása

9.

V. Érvényesítés

9.

VI. Utalványozás

10.

VII. Utalvány ellenjegyzése

10.

VIII. Személyi feltételek

11.

IX. Záró rendelkezések

11.

MELLÉKLET: 12.

A.

Megismerési záradék a kötelezettségvállalási szabályzathoz Kötelezettségvállalás és szakmai teljesítést igazoló jogkörök

B/1

Utalványozási jogkör

14.

B/2

Utalványozás ellenjegyzés

15.

C.

Érvényesítés, ellenjegyzési jogkör

16-17.

D.

Kötelezettségvállalás ellenjegyzési jogkör

18-19.

2/18. oldal

13.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, ELLENJEGYZÉS, UTALVÁNYOZÁS, ÉRVÉNYESÍTÉS SZABÁLYOZÁSA A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat GESZ és a hozzátartozó önállóan működő intézmények (továbbiakban: költségvetési szerv) kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) készült Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.), valamint Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) alapján. A szabályzat hatálya a költségvetési szerv által vállalt fizetési, vagy más teljesítési kötelezettségre (kötelezettségvállalás), a pénzügyi teljesíthetőségre (kötelezettségvállalás ellenjegyzése), a szakmai teljesítésigazolásra, a teljesítés elrendelése előtt a kiadás jogosultságának, összegszerűségének, a fedezet meglétének, az előírt alaki követelmények betartásának érvényesítésére (érvényesítés), a kiadás teljesítésének elrendelésére (utalványozás), valamint az utalvány ellenjegyzésére terjed ki. Az Áht.-ban foglalt szabályozás szerint a költségvetési szerv feladatainak végrehajtását szolgáló, a kiadási előirányzatokat terhelő fizetési, vagy más teljesítési kötelezettségvállalása intézményvezető, vagy az általa megbízott személynek a hatáskörébe tartozik. Jelen szabályzat főbb irányainak meghatározásáért az Igazgató, a szabályzat elkészítésért, és aktualizálásáért a pénzügyi osztályvezető felelős. A szabályzatban foglaltak maradéktalan végrehajtásáért az Igazgató a felelős.

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A szabályzat kiadásának célja A szabályzat kiadásának célja, hogy a költségvetési szerv feladatainak szakszerű végrehajtásához kapcsolódó (pénzügyi) gazdálkodási feltételek biztosítása érdekében  a kötelezettségvállalás,  a kötelezettségvállalás ellenjegyzés,  szakmai teljesítésigazolás,  az utalványozás,  az utalványozás ellenjegyzése,  az érvényesítés rendjét egységesen, a jogszabályi előírásokkal összhangban szabályozza. 2. Jogszabályi előírások A szabályzat a következő jogszabályok figyelembevételével került összeállításra:  Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.),  Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.),  A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt) 3/18. oldal

 Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhszr.). 3. A szabályzat hatálya A kötelezettségvállalás személyi hatálya kiterjed a költségvetési szerv kötelezettségvállalásra jogosult vezetőire, illetve a kötelezettségvállalásban részt vevő és abban érintett valamennyi szervezeti egységre és személyre.

II. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS A kötelezettségvállalás a jóváhagyott kiadási előirányzatok terhére foganatosított olyan intézkedés, amely a jövőbeni fizetési kötelezettséggel jár. A költségvetésben meghatározott előirányzat önmagában nem kötelezi a jogosultságot gyakorlót a cselekvésre, hiszen az államháztartás gazdálkodásának egyik alapelve, hogy a kiadási előirányzatok felhasználása – szemben a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségével – csak a felhasználás jogosultságát foglalja magába. Kötelezettségvállalás dokumentumai: –

áru vagy szolgáltatás megrendeléséről elküldött és visszaigazolt megrendelés (egyoldalú jognyilatkozat)

–

szerződés (kétoldalú jogügylet)

–

kinevezés, és egyéb, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére tett jognyilatkozat

–

a közbeszerzési eljárásban közzétett ajánlati, részvételi felhívás, a pályázati kiírás, valamint az Önkormányzat illetve a Polgármesteri Hivatal által kiírt pályázat is, amennyiben nem kerül visszavonásra.

A költségvetési szerv a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével – kizárólag olyan kiadási előirányzatra vállalhat kötelezettséget, melynek bevételi oldala is megfelelően biztosított. A kötelezettségvállalás különösen a költségvetés végrehajtására tett olyan intézkedés, amelynek során az erre jogosult személy intézkedést tesz a munka, a szolgáltatás, az áruszállítás megrendelésére. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az elvégzett munka, a teljesített szolgáltatás, áruszállítás átvétele után az ellenértéket kiegyenlíti. Kötelezettségvállalás bizonylatai  kinevezési okirat, és egyéb a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére tett jognyilatkozatok (ide tartoznak pl. a megbízási szerződések). Ezeknek az okiratoknak az alapján lehet kötelezettségvállalásként nyilvántartásba venni az ún. rendszeres személyi juttatásokat, mivel ezek havi összegeit az okiratok tartalmazzák. A rendszeres személyi juttatások mellett a kinevezési okirat tulajdonost megilletik az ún. nem rendszeres személyi juttatások, melyek körét és mértékét különböző szabályzatok (pl. Közalkalmazotti szabályzat, stb.) tartalmazzák. Az ezekkel kapcsolatos és számítható kötelezettségvállalásokat is fel kell venni a nyilvántartásba, ilyenek:  a szerződés, megállapodás, (kétoldalú jogügylet)  az áru vagy szolgáltatás megrendeléséről elküldött és visszaigazolt megrendelés (egyoldalú jognyilatkozat), 4/18. oldal

 a kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználására tett és a határozat megjelenésétől számított 60 napon belüli intézkedés dokumentuma,  a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma. Előzetes kötelezettségvállalásnak minősül a közbeszerzési eljárás közzétett ajánlati, részvételi felhívása, a pályázat kiírása, amennyiben nem kerül visszavonásra. Kötelezettségvállalás nyilvántartása Az Ámr. 75. §-ában foglaltak szerint a költségvetési szervnek a kötelezettségvállalásokhoz olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege. A kötelezettségvállalás nyilvántartásának a következő kritériumoknak kell megfelelni:  az analitikus nyilvántartásnak meg kell felelnie a valódiság, világosság, folytonosság számviteli alapelveknek,  az analitikus nyilvántartás vezetése biztosítva legyen,  az évenkénti kötelezettségvállalásokat az analitikus nyilvántartáson belül el kell különíteni, az analitikus nyilvántartásba történő kötelezettségvállalások rögzítési időpontját a költségvetési szervnél egységesen kell meghatározni. Ez az időpont köthető a kötelezettségvállalás tényleges időpontjához (pl. szerződés aláírási időpontja), vagy a kötelezettségvállalás időpontjához. A számviteli alapelvek szerint egy kötelezettségvállalást kizárólag akkor lehet elismertnek tekinteni, ha az ellenjegyzés is megtörtént. Ennek megfelelően az analitikus nyilvántartásba történő rögzítés időpontjának meg kell egyeznie az ellenjegyzés időpontjával. A kötelezettségvállalásokat az ellenjegyzés megtörténtét követően lehet felvezetni a nyilvántartásba,  az analitikus nyilvántartásban a gazdasági eseményeknek és a kapcsolódó partnereknek beazonosíthatónak kell lennie,  az analitikus nyilvántartásnak a beszámoló kiegészítő melléklet kötelezettségvállalásokra vonatkozó adataihoz a megfelelő dokumentációs rendszert kell, hogy biztosítsa. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell  a kötelezettségvállalások halmozott éves állományát, havi bontásban,  az előző években vállalt tárgyévi kötelezettségvállalást,  a tárgyévben vállalt tárgyévi kötelezettségvállalást,  a tárgyévi előirányzat terhére vállalt következő évi kötelezettségvállalást,  a következő év(ek) előirányzatához kapcsolódó kötelezettségvállalást, évek szerinti bontásban,  a keretgazdák felsorolását,  a keretgazda által vállalható kötelezettségvállalásokat kiadási jogcímek szerinti bontásban,  a keretgazdák által vállalható kötelezettségvállalások összegét éves és havi bontásban,  a keretgazdák által vállalható szabad keret volumenét éves és havi bontásban,  a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,  a kötelezettségvállalás megnevezését,  a kötelezettségvállalás nyilvántartásba történő bejegyzés keltét,  a kötelezettségvállalás alapját képező dokumentum megnevezését, azonosító adatait,  a kötelezettségvállalás várható kifizetési határidejét,  a kötelezettségvállalás tényleges szakmai és pénzügyi teljesítésének időpontját,  a kötelezettségvállalás kivezetésének összegét • pénzügyi teljesítés esetén, • meghiúsulás esetén. 5/18. oldal

A kötelezettségvállalások analitikába történő bejegyzésénél a következő főbb esetek lehetségesek:  Eseti dokumentumok alapján, egyszeri kötelezettségvállalások: • a kölcsönök, • a pénzeszközátadások, • azon dologi kiadások, melyek nem a folyamatos teljesítésű szolgáltatások körébe tartoznak, • a nem rendszeres, illetve külső személyi juttatások.  Folyamatos teljesítésű szolgáltatások állományba vételénél a kiinduló dokumentum általában határozatlan időre szóló ún. keretszerződés, melyekre a fizikai, szakmai teljesítés költségvetési évben folyamatosan történik. Az analitikus nyilvántartásban ezeket a kötelezettségvállalásokat a tárgyévre vonatkozó költségvetési előirányzatok alapján lehet rögzíteni. Nyilvántartásba vételüket célszerű már év elején az elemi költségvetés jóváhagyását követően végrehajtani. Ebbe a körbe tartoznak: víz, gáz, fűtés, energia, kommunikációs szolgáltatások, szemétszállítás, takarítás, karbantartás, postai szolgáltatások, stb.  A rendszeres személyi juttatásokat és a havi kifizetéssel történő nem rendszeres személyi juttatásokat szintén éves összegben célszerű az analitikus nyilvántartásba felvenni. A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni a vállalni tervezett kötelezettségből adódó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan, vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között - az ésszerű gazdálkodás elvének betartásával - reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. A kötelezettségvállalás nyilvántartásának legalább a költségvetésben jóváhagyott előirányzatonkénti bontásban tartalmaznia kell a jóváhagyott előirányzatot, az időrendi sorrendben történt kötelezettségvállalás összegét, a teljesítések összegét tételenként és göngyölítve, a kötelezettségvállalással lekötött, de még nem teljesített előirányzatot és ezen kívül a szabad előirányzat összegét, melynek terhére még vállalható kötelezettség. A kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételét sorszámmal kell ellátni, amelyet a költségvetési szerv szerepeltet az utalványrendeletében. Kötelezettségvállalásra jogosultak köre (A. sz. melléklet) A kötelezettségvállalás a következő esetekre terjed ki, pl.:  beszerzéssel és karbantartással kapcsolatos, a vállalkozási, szállítási szerződésekkel kapcsolatosan,  fejlesztésekkel (karbantartásokkal) összefüggésben a kivitelezés során felmerülő pótmunkákkal (többletmunkákkal) kapcsolatosan,  a költségvetési szerv működését érintő irodaszer, egyéb eszközbeszerzéssel, valamint a meglévő eszközök, gépek javításával, továbbá a szakkönyvek, közlönyök megrendelésével kapcsolatosan, 6/18. oldal

 az egyes szervezeti egységek munkatársai kiküldetésével kapcsolatosan. Jogszabály eltérő rendelkezése miatt nem szükséges a kötelezettségvállalások értékének meghatározása és szabad fedezetének vizsgálata az Ámr. 72. § (11)-(12) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások esetében. Ezekben az esetekben a teljesített kifizetésekkel egyidejűleg kell a kifizetés összegét kötelezettségvállalásként nyilvántartásba venni és az előirányzat szabad keretét a kifizetés összegével csökkenteni. A kötelezettségvállalást a kifizetést elrendelő belső intézkedés dokumentuma tanúsítja. Kötelezettségvállalás főkönyvi könyvelése A költségvetési szerveknek az Áhszr. 9. számú mellékletének (számlakeret) 15. pontja alapján a főkönyvi könyvelésben a 0. nyilvántartási számlaosztályban kell könyvelnie a vállalt kötelezettségeket. A kötelezettségvállalások nyilvántartására vonatkozó főkönyvi számlák vezetésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: –

Ámr. előírásai

–

A főkönyvi számlákat legalább az adott évi költségvetési törvény kiemelt költségvetési előirányzatoknak megfelelő szerkezeti tagolásban, a közgazdasági osztályozási rendnek megfelelően kell megnyitni.

A főkönyvi könyvelésre jogszabály konkrét könyvelési módszereket nem határoz meg. A főkönyvi könyvelés során figyelembe kell venni azt, hogy a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás adataiból év végén a költségvetési szervnek össze kell állítania a költségvetési beszámoló 75. űrlapját. A kötelezettségvállalás könyvelése negyedévente: történik a 0. számlaosztályban. A költségvetési szerv a kötelezettségvállalások főkönyvi könyvelésére a „pénzügyileg nem teljesített kötelezettségvállalások kimutatása” módszert választotta és alkalmazza. Pénzügyileg nem teljesített kötelezettségvállalások kimutatása: év közben a kötelezettségvállalási számlákon csak a pénzügyileg nem teljesített kötelezettségvállalást kell kimutatni. A főkönyvi számlákon nyitó tételként kerülnek felvezetésre az előző években már felvállalt tárgyévi kötelezettségvállalások, amelyeknek forrása lehet az előző év(ek) maradványa, illetve a tárgyévi költségvetés. Szintén felvezetésre kerülnek a következő évek költségvetésére már az előző év(ek)ben vállalt kötelezettségek. . A GESZ-nél úgy kell a főkönyvi számlákat megnyitni, hogy az egyes évek kötelezettségvállalásai évenkénti bontásban elkülöníthetők legyenek. Növekedési jogcímek: –

nyitás,

–

tárgyévi kötelezettségvállalások,

–

a már vállalt és a főkönyvi számlákra felvezetett kötelezettségvállalások növelése,

–

a következő év(ek) költségvetésére tárgyévben vállalt kötelezettségek.

Csökkenési jogcímek: –

a kötelezettségvállalás meghiúsulása, 7/18. oldal

–

az eredeti kötelezettségvállalás összegének csökkenés,

–

pénzügyi teljesítések.

A 100 e Ft alatti kötelezettségeket ebben az esetben a 0. számlaosztályban nem kell nyilvántartani. Szabad előirányzat = módosított kiadási előirányzat – (kiadási teljesítési számlák egyenlege + kötelezettségvállalási számlák együttes összege) Az Ecostat rendszerben az analitikus nyilvántartás adataiból a program automatikus feladást készít a főkönyvi könyvelés felé. A főkönyv és az analitika egyeztetéséért pénzügyi előadó és a főkönyvi könyvelő felelős.

III. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELLENJEGYZÉSE Az ellenjegyzés a kötelezettségvállalás pénzügyi teljesíthetőségét igazolt érvényességi feltétel. Az ellenjegyzés az a művelet, amely mindenkor megelőzi a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételét. Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy  a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet,  bevétel biztosítja-e a fedezetet, az előirányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e,  a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat,  az arra jogosult vállalta-e a kötelezettséget,  a kötelezettségvállalás indokolt-e, s az – a szakmai és gazdasági követelményeket szem előtt tartva – hatékonynak, gazdaságosnak, szabályszerűnek minősül-e, tehát a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás megtörtént-e. Az ellenjegyző a meghatározott feladatok ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe. Az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt, ha nem ért vele egyet, illetve nem felel meg a feltételeknek, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre a kötelezettségvállaló írásban utasítja. Ez esetben az okmányt „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal köteles ellátni, s erről a költségvetési szerv köteles a felügyeleti szerv vezetőjét 3 munkanapon belül értesíteni. Ellenjegyzésre jogosult a GESZ igazgatója, valamint az önállóan működő intézmény vezetője, vagy az általuk írásban megbízott – pénzügyi szakképesítéssel rendelkező – dolgozó. Az ellenjegyzés a kötelezettségvállaláshoz hasonlóan csak írásban történhet, a kötelezettségvállalási okmány aláírásával, ahol az aláírás dátumának is kell szerepelnie. Kötelezettségvállalás ellenjegyzésre jogosultak köre (D. sz. melléklet és a GESZ igazgatója, valamint az önállóan működő intézmény vezetője által megbízott ellenjegyzők jegyzéke.)

IV. SZAKMAI TELJESÍTÉS IGAZOLÁSA A szakmai teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik.

8/18. oldal

A teljesítések igazolása alatt az elvégzett munka, szolgáltatás, a szállított áru átvételét értjük és ezt a tényt az okmányon aláírással is igazolni kell. Az ilyen feladatokkal megbízott dolgozónak arról kell meggyőződnie és ezt a tényt az okmányon aláírásával igazolnia, hogy  a szállított áru a megrendelés szerint hiánytalanul, megfelelő minőségben megérkezett-e,  a munka elvégzése előírásszerűen megtörtént-e,  a szolgáltatást nyújtó a vállalt kötelezettséget a megfelelő minőségben teljesítette-e,  a teljesítés a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás, illetve annak dokumentumainak alapján történt-e. A szakmai teljesítés igazolása a számlán történik. Szakmai teljesítés igazolásának lehetséges módjai: -

árubeszerzés esetében a szakmai teljesítést a számla mellékletét képező szállítólevél/bevételezési bizonylat stb. alapján kell elvégezni;

-

karbantartás esetében megbízott kötelezettségvállaláshoz tartozó kifizetéseknél a szakmai teljesítés igazolását az Angyalföld Újlipótváros-Vizafogó Vagyonkezelő Zrt. műszaki ellenőre által igazolt műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján lehet elvégezni;

-

olyan szolgáltatás esetében, amely keretszerződés alapján történik, és a vállalkozó meghatározott időszakonként számlát nyújt be, a szakmai teljesítés igazolását külön teljesítési igazoláson kell feltüntetni, amelyben rögzíteni kell az elvégzett feladatokat (amennyiben az adott hónapban elvégzett feladatok a szerződésből egyértelműen nem azonosíthatóak).

Szakmai teljesítés igazolására jogosultak köre: A. sz. melléklet.

V. ÉRVÉNYESÍTÉS Az érvényesítés az a művelet, amely alapján a kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése megtörténik. A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell  az összegszerűséget,  a fedezet meglétét, és azt,  hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az Áhszr., valamint az Ámr. előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. Érvényesítést a költségvetési szerv vezetője által megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségű és emellett pénzügyi-számviteli képesítésű dolgozó végezhet. Az érvényesítésnek – az „érvényesítve” megjelölésen kívül – tartalmaznia kell a megállapított összeget. Az érvényesítést végző és a szakmai teljesítést igazoló nem lehet azonos személy.

9/18. oldal

Amennyiben az érvényesítő az érvényesítés során a jogszabályok, illetve a költségvetési szerv belső szabályzatainak megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Érvényesítésre jogosultak köre: C sz. melléklet tartalmazza.

VI. UTALVÁNYOZÁS Az utalványozás a kötelezettségvállalás alapján beszerzett termékhez, vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó fizetési kötelezettség (kiadás) teljesítésének, a bevétel beszedésének, vagy elszámolásának elrendelése. Az utalványozás kiterjed minden, a költségvetési szervnél történő pénzmozgással járó tevékenységre. Utalványozni csak az érvényesített okmányon lehet. Az utalványozással és az ellenjegyző aláírásával válik az utalvány kifizetést elrendelő okmánnyá. A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon fel kell tüntetni  a rendelkezőnek és a rendelkezést végrehajtónak a megnevezését,  az „utalvány” szót,  a költségvetési évet,  a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlaszámát,  a fizetés időpontját, módját és összegét,  a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését,  a keltezést, valamint az utalványozó és ellenjegyző aláírását,  a kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vétel sorszámát. Nem kell tételesen utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján – befolyó bevétel beszedését. Továbbá nem szükséges utalványozni az európai uniós forrásokból nyújtott támogatások külön jogszabály szerinti lebonyolítási számláról történő kifizetését Utalványozásra jogosultak köre (B. sz. melléklet)

VII. UTALVÁNY ELLENJEGYZÉSE Az utalvány ellenjegyzése során a szabályzatban foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni, továbbá meg kell győződni arról, hogy a szakmai teljesítés igazolás és az érvényesítés megtörtént-e. Utalvány ellenjegyzésére a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult. Az utalvány ellenjegyzésére jogosultak körét a B. sz. melléklet tartalmazza. Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre az utalványozó írásban utasítja. Ez esetben az okmányt „az utalványozás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal kell ellátnia, és erről a utasító közvetlen felettesét három munkanapon belül értesítenie kell.

VIII. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 10/18. oldal

A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és ellenjegyző-ugyanazon személy nem lehet egy gazdasági eseménynél. Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult személlyel. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja), vagy a maga javára látná el.

IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A jelen szabályzat 2011. január 01. napjától lép hatályba. A tárgyra vonatkozó minden korábbi szabályozás hatályát veszti.

……………………………………… Fáyné Hervai Mária igazgató

11/18. oldal

Megismerési záradék A Kötelezettségvállalási szabályzathoz Jelen szabályzat 1 példányát átvettem, az abban foglaltakat megismertem, a szabályzat előírásait betartom: Név

Beosztás

12/18. oldal

Dátum

Aláírás

A./ melléklet

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS SZAKMAI TELJESÍTÉST IGAZOLÓ JOGKÖRÖK A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat GESZ kötelezettségvállalási és szakmai teljesítést igazoló jogköröket gyakorló dolgozóinak aláírás mintája:

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÓ, SZAKMAI TELJESÍTÉST IGAZOLÓ

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, SZAKMAI TELJESÍTÉS KÖLTSÉGHELY ELŐIRÁNYZAT

ÖSSZEGHATÁR:

ALÁÍRÁS MINTA:

Igazgató

GESZ

Kiadás – bevétel

Összeghatár nélkül

……………………………. Fáyné Hervai Mária

Számviteli osztályvezető

GESZ



……………………………. Borgulya Mónika

Pénzügyi osztályvezető

GESZ



……………………………. Schläfferné Takács Veronika

ISZK osztályvezető

GESZ



……………………………. Nagy Péter Az önállóan működő intézmények kötelezettségvállalásáról és szakmai teljesítésének igazolásáról a dokumentumok a GESZ Pénzügyi osztályán találhatók! A kötelezettségvállaló és ellenjegyző, az utalványozó és ellenjegyző, az utalványozó és érvényesítő egy gazdasági eseménynél nem lehet azonos személy !

Budapest, 2011. január hó 01.

13/18. oldal

B./ melléklet Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29.

UTALVÁNYOZÁSI ÉS UTALVÁNYOZÁS ELLENJEGYZÉSI JOGKÖR a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat GESZ utalványozási jogkört gyakorló dolgozóinak aláírás mintája: UTALVÁNYOZÓ

UTALVÁNYOZHATÓ KÖLTSÉGHELY

ELŐIRÁNYZAT

ÖSSZEGHATÁR:

ALÁÍRÁS MINTA:

Igazgató

Valamennyi költséghely














Valamennyi költséghely Munkabér és egyéb személyi jellegű ki és befizetések



……………………………. Nagy Attiláné

Pénzügyi ügyintéző

Valamennyi költséghely Pénztár



……………………………. Bereczki Ferencné


Valamennyi költséghely Pénztár



……………………………. Némethné Herkli Andrea

Valamennyi költséghely Munkabér és egyéb személyi jellegű ki és befizetések



……………………………. Sipiczkiné Farkas Éva

Bér- és Munkaügyi osztályvezető

bérszámfejtő

A kötelezettségvállaló és ellenjegyző, az utalványozó és ellenjegyző, az utalványozó és érvényesítő egy gazdasági eseménynél nem lehet azonos személy ! Budapest, 2011. január hó 01.

14/18. oldal

C./ melléklet Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29.

ÉRVÉNYESÍTÉS ÉS ELLENJEGYZÉSI JOGKÖR a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat GESZ érvényesítési és ellenjegyzési jogkört gyakorló dolgozóinak aláírás mintája: ÉRVÉNYESÍTŐ ÉS ELLENJEGYZŐ

ÉRVÉNYESÍTÉS ÉS ELLENJEGYZÉS KÖLTSÉGHELY

ELŐIRÁNYZAT

ÖSSZEGHATÁR:

ALÁÍRÁS MINTA:

Igazgató
























……………………………. Blázy Lászlóné Az önállóan működő intézmények ellenjegyzési jogkörével kapcsolatos dokumentumok a GESZ Pénzügyi osztályán találhatók ! A kötelezettségvállaló és ellenjegyző, az utalványozó és ellenjegyző, az utalványozó és érvényesítő egy gazdasági eseménynél nem lehet azonos személy !


15/18. oldal

C./ melléklet 2.oldal Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29.

ÉRVÉNYESÍTÉS ÉS ELLENJEGYZÉSI JOGKÖR a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat GESZ érvényesítési és ellenjegyzési jogkört gyakorló dolgozóinak aláírás mintája: ÉRVÉNYESÍTŐ ÉS ELLENJEGYZŐ


ELŐIRÁNYZAT

ÖSSZEGHATÁR:

ALÁÍRÁS MINTA:

Számviteli ügyintéző




……………………………. Bornemissza Julianna





……………………………. Domokos Éva





……………………………. Lőrinczy Erika

Az önállóan működő intézmények ellenjegyzési jogkörével kapcsolatos dokumentumok a GESZ Pénzügyi osztályán találhatók ! A kötelezettségvállaló és ellenjegyző, az utalványozó és ellenjegyző, az utalványozó és érvényesítő egy gazdasági eseménynél nem lehet azonos személy ! Budapest, 2011. január hó 01.

16/18. oldal

D./ melléklet Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELLENJEGYZÉSI JOGKÖR a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat GESZ érvényesítési és ellenjegyzési jogkört gyakorló dolgozóinak aláírás mintája: ÉRVÉNYESÍTŐ ÉS ELLENJEGYZŐ


ELŐIRÁNYZAT

ÖSSZEGHATÁR:

ALÁÍRÁS MINTA:

Igazgató
























……………………………. Blázy Lászlóné Az önállóan működő intézmények ellenjegyzési jogkörével kapcsolatos dokumentumok a GESZ Pénzügyi osztályán találhatók ! A kötelezettségvállaló és ellenjegyző, az utalványozó és ellenjegyző, az utalványozó és érvényesítő egy gazdasági eseménynél nem lehet azonos személy !


17/18. oldal

D./ melléklet 2.oldal Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELLENJEGYZÉSI JOGKÖR a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat GESZ érvényesítési és ellenjegyzési jogkört gyakorló dolgozóinak aláírás mintája: ÉRVÉNYESÍTŐ ÉS ELLENJEGYZŐ


ELŐIRÁNYZAT

ÖSSZEGHATÁR:

ALÁÍRÁS MINTA:





……………………………. Bornemissza Julianna





……………………………. Domokos Éva





……………………………. Lőrinczy Erika

Az önállóan működő intézmények ellenjegyzési jogkörével kapcsolatos dokumentumok a GESZ Pénzügyi osztályán találhatók ! A kötelezettségvállaló és ellenjegyző, az utalványozó és ellenjegyző, az utalványozó és érvényesítő egy gazdasági eseménynél nem lehet azonos személy ! Budapest, 2011. január hó 01.

18/18. oldal

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, ELLENJEGYZÉS, UTALVÁNYOZÁS, ÉRVÉNYESÍTÉS S Z A B Á L Y Z A T

Recommend Documents