KÖSZÖNTŐ Neves évfordulót ünnepel hazánk, a Cseh szlovák Szocialista Köztársaság. Társadalmunk dicső történelmi napokra emlékezik, a Szlovák Nemzeti Felkelés 40; évfordulójára. Arra a fel kelésre, amelyben a fasizmus elleni harc csú csosodott hazánkban, a felkelésre, amelyben a szlovák nép fiai mellett a barbarizmus ellen harcoltak a szovjet emberek, a csehek, a ma gyarok és más nemzetek haladó go ndolkodású képviselő
is. Amikor hát e neves évfordulóra
emlékezünk, elsősorban, a forradalmiságra és az internacionalizmusra gondoljunk, mint az SZNF na is élő szellemi örökségére. A CSEMADOK Központi Bizottsága és a társ rendező szervek is e nagy évforduló jegyében rendezik meg a gyermek színjátszó csoportok, kisszínpadok, bábcsoportok, a vers- és próza mondók I-III
kategóriájának központi verse-
nyét. Reméljük, versenyünk magas színvonalú t lesz és így méltóképpen járulunk hozzá az SZNF megünnepléséhez. Annál is inkább, mert
a felkelés internacionalista hagyományai arra köteleznek bennünket, hogy tiszta szívből és őszintén ápoljuk, fejlesszük nemzetiségünk kulturális életét, úgy dolgozzunk, hogy újabb
szellemi értékeket hozzunk létre. Természetesen szeretnénk azt is, hogy • versenyző gyerekek jól érezzék magukat a Csalló köz szívében, ha olyan élményekkel távoznánk, amelyek egész életükre elkötelezik őket nemze tiségünk kulturális életének gazdagítására, gyarapítása mellett. Hiszen ezzel az egységes csehszlovák szocialista kultúra támogatóivá, fejlesztőivé is válnának. Kívánunk minden verszenyzőnek, a Dunamenti Tavasz résztvevőinek sikerekben gazdag élménye ket, s azt,hogy az áltáluk magas szinten kép viselt művészeti ágazatoknak szerezzenek további híveket.
A rendezőség
Weöres Sándor VERS A SZÍNHÁZRÓL Amikor a f ü ggyöny felgördül, a térb e n az ember eltörpül , figye l m e s nézések többszázabehatol színpad odvába. Ott benn tünemények suhognak, lámpás éjszakában ragyognak, a színek fémessé szépülnek, szavakból paloták épülnek. Nem szűnik a játék vonzása, távozóban nézünk egymásra ■ert egymásban látjuk a jámbort, aki a játékban király volt.
Kulcsár Ferenc ÉDESANYA - S ZO Mikor én az anyanyelvvel játszom, pipacstenger lángjai közt látszom: nyárfavirág-könny ű vagyok, ■int a páva, sétálgatok.
Mikor én az anyanyelvvel játszom, •e
zöld fűtenger habjai közt látszom fényes tollú tűzmadárra várok,
a kerek világ szép szívében állok.
A IX. Dunamenti "Tavasz bíráló bizottsága'
A gyermek színjátszó csoportok és a kis szí npadok versenye: Elnök: Bodnár Gyula, az Új Szó kulturális rova tának munkatársa Tagok: Fehér Mikulás, a Trnavai Gyermekszínház rendezője, Kopócs Tibor, képzőművész, a MATESZ díszlettervezője, Tóth László, költő, a MATESZ lektora, Dráfi Mátyás, a MATESZ színművésze A bábegyüttesek versenye: Elnök: Dr.Szőke István, a Szlovák Állami Szín ház Bábegyüttesének rendezője Tagok: Suba Emil, a Kassai Szlovák Állami Szín ház Bábegyüttesének dramaturgja, Chyznay Ján, a Nyitrai Bábszínház ren dező je,Koppová Brigita, a bratislavai Népművelési Intézet munkatársa, Kopócs Tibor, képzőművész, a MATESZ díszlettervezője A versmondók versenye: Elnök:
Szilvássy József, az Új Szó kulturális rovatának vezetője,
Ev.c.bl.56l/84/OOS
Tagok: Zalabai Zsigmond, irodalomKritiKus, ■Petrécs Anna, a MATESZ színművésze Varsányi Marika, a MATESZ színművésze Tóth Elemér, koltő, a Tábortűz munkatársa A prózamondók versenye: Elnök: Bodnár Gyula, az Űj Szó kulturális rovtának munkatársa Tagok:
Kmeczkó Mihály, a MATESZ dramaturgja Németh Ica, a KATESZ színművésze Boráros Imre, a MATESZ színművésze Grendel Lajos, író, a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője
A mai nap szereplői 1984. május
23.
V ersmondók:
I.kategória Fürst Pál, Racska Gábor, Sulci Péter Daru Marica Huszanyik Katalin Lakatos Andrea Aszonyi Judit, Újlaki Krisztián II. kategória Kása Mónika, Papp Erzsébet, Szarka Klaudia, Jarábik Balázs, Lengyel Stefánia, Nagy Renáta, Szcsuka Mária, Bencsík Erika,
Sv.ő.bl.583/84/OOS
III« kategória Nacsog Daniela, Nyúl Péter, Sárpi Andrea, Szabó Erzsébet, Pál Eszter, Zatykó Ferenc, Lakatos Annamária, Bodó Ferenc. Prózamondók: I, kategória Pajser Ingrid, Török Judit, Sulci Péter, Vincze Emőke, Vas Marianna, Súth Krisztián, Bacskai Csilla, Adamkó Andrea«
II«kategória Wurszter Olívia, Heged ű s Andrea, Bohorák Sándor,
Stubendek Katalin, Hacsi Krisztina, Bohó Beáta, Papp Szilárd, DÓci Sándor*
III.kategória Reicher Éva, Keszegh Tímea, Csekeli Emőke Ollé Szilvia, Varga Mária, Nozdrovicki Katalin, Barkó Zsolt, Varga Éva.
Ev.c.bl.58V0VOOS
HÁROM KÖLTŐ MŰHELYÉBŐL /Nyilatkozatok a gyermekirodalomról/
0\
Az alábbiakban a csehszlovákiai magyar gyermekirodalom három jelentő s kepviselője nyilatkozik. J1 ■ 1 ■ ■■ || ■ ■■ ■ ■ ■ — ■ ■■■■ ■ ■M J W M m, j ■ ■. Dénes Gvörgynek. Kulcsár Ferencnek es Tóth Laszló nak ez évben .jelenik meg gyermekeknek szóló kö tete. Munkájukról, terveikről, általános világ látásukról így vallanak: Dénes György:
A gyermeknél kezdődik a felnőtt. Jól mondot ta Móricz Zsigmond, hogy amit az ember 10 éves koráig átél - elég egy életre. Ebben az életsza kaszban zúdulnak a legmaradandóbb benyomások az emberre, ekkor ismerkedik a világgal, ekkor legérzékenyebb a lélek. És ekkor gyúrható a legjob ban. Mi köze mindennek a gy ermekirodalomhoz? Az, hogy az irodalom sokat tehet a gyermekek jelle mének, szociális, esztétikai érzékének, anya nyelvének, világlátásának stb. kialakításában, fejlesztésében, A csehszlovákiai magyar irodalom az elmúlt évtizedekben kevesett tett a hazai magyar gyer mekek szépérzékének fejlesztésében, Annál örVendezetesebbhogy ma már egyre több írónk fog lalkozik a gyermekirodalommal. A hazai gyer eklíra is most kezd virágozni. Reméljük, nem érik fagyok. jómagam több-kevesebb sikerrel írtam a gyermekeknek, leginkább a Kis Építő kérésére, ösztönzésére. Sok versen, mesém jelem ekrovatában, egy gyermekverseskötetem is megjelent Tücsökhegedül címnél tíz éve. Most, tavasszal jelenik meg második gyermekversesköteten, a Pipitér,
JÓ a gyermekeknek írni. Hasznát jobban le mérhetjük, mint a felnőtteknél. A gyermek tel jes szívéből, őszintén örül a szép versnek, vagy mesének. Igyekeztem szép, jó verseket ír ni nekik, nem mindig sikerült. Első kötet et sok bírálat érte. Remélem, az a második jobb lesz. De én inkább a harmadikban bízom, amely most készül, alakul. Hiába, "fel kell nőni a gyermekekhez", hogy elfogadják az író írásait, verseit, mert, ha kivetik magukból - régen rossz a gyermekirodalom napszámosának. Hogy mit szeret a gyermek? Mindent, ami játékos, ami nyitogatja fantáziáját, ami érde kes, tanulságos, ami szép, vagy amit annak tart és ki tudja még mi izgatja, érdekli, és még verseinben, meséimben csak a természetnél, állatvilágnál tartok, de érzem, hogy ez Kevés, világunk a technikáé, itt kellene erősíte ni. Végül még annyit, nagyon hasznos az éven ként megrendezett Dunamenti Tavasz. Sokat ad a gyermekeknek, a hazai kis magyaroknak: színt, élményt, lelki, felüdülést, s zórakozást,sok-sok vidám percet.
Kulcsár Ferenc: Három felnőtteknek szánt verseskönyvem is megjelent már /1972, 1975» 1979/ , s még mindig nem gondoltam arra, hogy esetleg a gyermekek számára is írnom kellene, Külső ösztönzést nem kaptam, belső kényszert pedig egyszerűen nem éreztem. így történt, hogy harmincévesen, kül ső "nyomásra", Zalabai Zsigmond irodalomkri tikus és szerkesztő felkérésére kezdtem el gyerekirodalommal is foglalkozni. Igaz, ekkor már "könnyű" volt a dolgom, mert a külső öszEv.c.bl.58l/84/00S
tönzéshez szinte automatikusan párosult a belső ösztönzés is, mégpedig a gyerekeim révén. Kis fiam is kislányon segítségével egyik napról a másikra fölfedeztem a lelkemben szunnyadó gyere ket, s már nem volt egyéb dolgom, mint ezt a fel ébresztett gyereket beszéltetni, pontosabban összebarátkoztatni a gyerekeimmel, s az ő hárma létükből: játékaikból felfedezéseikből, minden napi örömeikből, civakodásaikból "maguktól" csillantak élt) a versek. Ezért van, hogy az én gyerekverseim zöme a gyermeklélek tükre nem a külső világot írja le a felnőtt szeméből és tu dásával, hanem belülről, a gyermek lelkéből, gondolkodásából, tapasztalásából építkezik. Úgy látom, úgy tudom, hogy a gyermeklélek egy hatal mas és csodálatos mesepalota, amelyben minden megtörténhet, pontosan úgy, ahogy a valóságban és mégis másképpen* Egy gyerekekkel való beszél getésem során megkérdeztem őket, el tudják-e képzelni, hogy lakik bennük valaki illetve va lakik, s habozás nélkül igennel válaszoltak, a legcsodálatosabb meselényeket sorolták fel,akik bennük laknak, s kalandokra, titokzatos utazá sokra, varázslatokra, huncutságokra stb. kaphatók. •* Később a gyerekversek mellett szép észre vétlenül mesék is születtek bennem, így azokat is papírra vetettem, S arra a kérdésre, vajon a csehszlovákiai magyar gyermekirodalomnak az általánosan van e megkülönböztető, sajátos jegye is, azt feleltem, hogy igen, van. Például mi? Például a szülőföld versbe, mesébe emelése, fe leltem, S hogy ezt magam és mások előtt bizo nyossá tegyem, fogtam magam és hosszú-hosszú, kalandos utazást tettem a múltba, szülőföldem, a Bodrogköz népének történelmébe, a mit tagad jam, izgalmas utazás volt. Meg hasznos is,mert amit tapasztaltam e múltba-utazás során, az épülésemre, gazdagodásomra szolgált. Ezt a tör-
ténelmi kalandot írtam meg - a honfoglalástól egészen századunk elejéig — 9— 12 éves gyere kek számára rövidebb hosszabb mesenovellákban. A könyv ősszel jelenik a Madách kiadónál, cí me: A kígyókő. M A terveim? Ahogyan nőnek a gyerekeim, a lelkemben élő gyerek is velük cseperedik. Élettapasztalatuk, érz elemviláguk, életlátásuk vál tozik alakul, s gondolom, gazdagodik is. Ezt követem figyelemmel, ezt /is/ írom mostanában, s szeretnémírni, még inkább a jövendőben, hogy irodalmunkból olyannyira hiányzó kamaszversek gyűjteményét tehessen a közös asztalra.
Ev.c.bl.585/34/OOS
Tóth László Első pillantásra a sokféleség jellemzi azt a mesekönyvemet, mely Lyuk az égen ez
címmel
évben jelenik meg a Madách Könyvkiadónál.
S ez a vállalt sokféleség bizonyos értelemben föltehetően előző mesekönyvem, az Akombákom ellenpólusává avatja majd. Verseket és meséket, alig néhány soros és tizenöt-húsz oldalas mun kákat, tréfás rögtönzéseket és nagyobb ívű kom pozíciókat, nyelvi játékokat és lírai hangula tokat, a nonszenszhez közel hajló írásokat és mesefeldolgozásokat, igaz és kitalált történeteket , kiscsoportos óvodásoknak és tizenkéttizenhárom éves iskolásoknak szóló olvasmányokat egyaránttalálhat az olvasó ebben a könyvben. Bízom azonban abban, hogy
ettől a sokféleség
től nem válnak eklektikusakká, következetlenek ké és követhetetlenekké ezek az írásain* El képzelésem szerint ugyanis e sokféleségnek egységes látásmódot, egésszé összeálló világot kellene takarnia* Szeretném, ha egy egész sor általam birtokolt forma, kifejező eszköz segít ségével a lehető legtöbbet mondhatnék el arról, amit én a gyerekek világáról tudok, s annyit a gyerekek világáról feltételezek. Tehát tulajEv.Ő.bl*586/8V0OS
dönképpen a mag a m világáról, hiszen a gyerekek ug y a n a b b a n a v i l á g b a n , g o n d o k közepette élnek,mint
örömök
a felnőttek. Ily képpen
vallom hát azt is, hogy a gyermek
dalom felada-
tai,céljai sem térnek el különösebben az iroda lométól általába n
gyermekirodalomnak is első
sorban irodalomnak kell lennie m indenféle egyéb funkciója sajátossága csak ezután következik. A gyermekolvasó nen tanítványa az írónak,hanen partnere,s ha szabad így mondanom :alkotótársa Shaáltalábanvalamivel az író többet tud is a vi lágról gyermek olvasójánál-, bizonyos,hogy van nak dolgok,amelyekről a gyermek tud többet az írónál. Megaztán ha töbet nem is, a gyermek ese tében mást tud a világról, mint a felnőtt. S ezt a mást mindenkinek,így az írónak is tiszteletben kell tartania,el kell fogadnia. Mindezt azért mondtam el, mivel nagyjából efféle töprengések képezik új meséskönyven írásainak "előtörténetét" ezek állnak a Lyuk az égen verseinek és meséinek a hátterében. S ilyen meggondolások alapján válo gattam csehszlovákiai nagyár írótársaim munkáiból annak a meseantológiának az anyagát is,amely A nullók városa
címmel ez év első napjaiban került
a könyvesboltokba.Sőt Ezek a szempontok vezé relnek új nunkámban is, amellyel épp ezekben a napokban foglalkozom. Ez pedig ismét egy váló-
gatás, ezúttal a felszabadulás utáni csehszlo vákiai magyar gyermekirodalon legjobb alkotásai ból, amelyet Hogyan kell repülni?
munkacímmel
ugyancsak a Madáchnak kínáltam föl, s melynek megjelenése a kiadó tájékoztatása szerint a jövőévben várható. Ugyanekkor a Ml a d é letánál egy leporelló-fordításom áll megjelenés előtt: Jan Carek színekről szóló kis versikéit ültettem át magyarra Színes világ címmel.
Dénes György KÓR ISFABOL, FURULYA kőrisfa, kőrisfából furulya, aki fújja, megtanulja, az embernek mi a búja« Fa, kőrisfa, kőrisfából 1 furulya, aki fújja estelente, egymagában ül merengve. Fa, kőrisfa kőrisfából furulya, aki fújja, égbe szárnyal aranytollú tűzmadárral*
Kulcsár Ferenc VOLT EGYSZER, HOL NEM VOLT Egyszer volt,hol nem volt, ott volt, ahol nem volt, s ott se volt, ahol volt, volt egyszer, hol nem volt, annak is legszélén, fűszálacska élén, élt egyszer két katica: Kicsike meg Nagyika« Egy szép napon útra keltek eget szeltek,ködöt nyeltek, s túl az óperencián, ott, hol él a szép hiány, arra, hol a semmi fénylik, a nincsen meg feketéllik, * a levegő kapuján átszálltak, láthatatlanná váltak« Volt egyszer, hol nem volt, ott se volt, ahol volt, s ott volt, ahol nem volt, volt egyszer, hol nem volt,««
Tóth László KÉT HAZUDÓS 1 Kőművest épít a ház, a gyümölcsfa gyereket ráz* Gazdasszonyt fűz akása, ebédjét fiára várja*
2 Megorrolt rám a cipőm, mert szandált vettem, fölhúzta az orrát és úgy ment el mellettem*
KISZÁMOLÓ Egy fej, két fej, három fej, négy fej, öt fej... Tokfej.
Versenyen kívüli műsorok a fesztivál folyamán Hagyománnyá vált már, hogy a Dunamenti Tavasz megnyitásaként a verseny résztvevői megkoszorúzzák az elesett hősök emlékművét. így lesz ez ebben az évben is. Ezt követően a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának
tiszteletére adnak műsort
a dunaszerdahelyi gyerekek. A versenyen kívüli műsorok elsősorban a táborba összpontosulnak, ahol vetélkedők lesz nek, táncházat is rendezünk, diszkóban szóra kozhatnak a gyerekek, kocsi kirándulás vár rá juk és m ég néhány meglepetés. Reméljük, jól si kerül majd a tábornyitás és - bontás, ami újdon ság lesz, mint ahogy az is, hogy a zsűri a fel lépéseket követően rögtön kiértékeli a versenyt s táborban ki is osztjuk a díjakat. Immár második éve sikeresen dolgozik együtt a Dunamenti Tavasz szervezésében a Szo cialista Ifjúsági Szövetség tének
Pionírszerveze-
Szlovákiai Központi Bizottsága és a
CSEMADOK Központi Bizottsága. Ennek eredménye többek között az is, hogy a tábor lakói talál kozhatnak a SZISZ PSZ SZLKB magyar nyelvű lap jának, a Tábortűznek a szerkesztőségével. Ebben
Ev.c.~bl75 62/84/008
az évben is lesz ilyen találkozó, s reméljük, «
;a tavalyihoz hasonlóan sikeresen tudjuk megva- l ó s í t a n i . Annál is inkább, mert ebben az évben a Tábortűz szerkesztősége által meghirdetett {rajzkiállítás is a táborba vándorol, hogy a "szép szó" kis művészei minél alaposabban mégis merkedhessenek hasonló korú képzőművész társaik érzelem- és gondolatvilágával. Ebben az évben is megjelenik
| j i
a Dunaszerda é
helyi Járási Népművelési Központ gondozásában a Fürge Irka, amelybe természetesen a fesztivál minden résztvevője megírhatja megalapozott vé leményét egy-egy előadásról, rendezvényről. És lesz még bábkészítés, ügyességi verseny Ki mit tud? és még sok minden.
'
Szenk Sándor A MOGYORÓ Vasárnap volt, sütött a nap, úgyhogy kellemes idő Ígérkezett*
A kis rozsdabarna mókus elindult, hogy valami harapnivalót kerítsen. Talált egy mogyo rót* Ámde mert aznap minden olyan másnak és ünnepinek mutatkozott, a mogyoró sem akármilyen mogyoró volt. Kerek nyílás látszot rajta, és beszélt* Amikor a kis rozsdabarna mókus hazafe lé vitte a magas lucfenyőn lévő odújába, így szólt hozzá reszkető hangján 0 •
- Ne törj fel mindjárt, várj még egy kicsit* Én ugyanis a héjban még most nődögélek * - Várok,hát hogyne várnék - mondta a mókus*0
Elvégre vasárnap van« ragyog a nap, és igencsak %
kellemes az idő* A mogyoró meg különben is jobb ha nagy« mintha kicsi* és türelmesen várt* A mogyoróból azalatt furcsa neszek hallat szottak: mindenféle recsegés-ropogás* A mókusun kat ez persze nem hagyta nyugodni, így hát megkérdezte: - Mondd csak, mogyorócska, megnőttél már? A mogyoró azonban így felelt: - Hég nem* Még egy darabka hiányzik belOlem*
És ahányszor csak megkérdezte, a mogyoró mindig újra meg újra kibeszélte magát, míg egyszercsak dói lett* Ekkor azonban a mókusunknak már elfogyott a türelme, nem kérdezett többé semmit, hanem egyszerűen feltörte a mogyorót. De mi ez? A magocskának se híre, se hamva, a mogyoróhéjban viszont, mint valami helyre kis bolcsőben, elé» gedetten nyújtózkodik egy kövér kukac* Huncutul hunyorog» és fuvolázó hangon így szól az ámul%
dozó mókushoz
v
• Te is szereted a mogyorót? Mert én rettenete sen* Különösen ilyenkor, vasárnap, amikor ragyo góan sut a nap» és egyáltalán, olyan kellemos ♦
és idő.
Kis épít« 1983
Kulcsár Ferenc A CSÖND ES A GYEREKEK Ha a felnőttek arra játszanak, hogy "Csönd legyen!", azonnal látni lehet, hogy ahány gye rek csak van a világon, az mind másféle. Mert a "Csönd legyen!" kiáltásra az egyik gyerek rögtön elhallgat, a másik kuncog, a harmadik sunnyog, a negyedik visszabeszél, az ötödik hátba veri a hatodikat, s erre a hetedik bre kegni kezd, mint a béka. Szóval nincsen béke, A nyolcadik gyerek azt mondja? —
Nem hallottátok? Csönd legyen!
Erre a kilencedik fölmászik az ágyra és kukkerozik: —
Látlak bennetekeeet! Bee! —
rikolto zza
/ felnőttek újra szólnak: —
Gyerekek, csönd legyen!
De csönd nem lesz sohasem. Világos, Mert ha csönd lenne, akkor nem lennénk gyerekek. Ha viszont nem lennének gyerekek, akkor meg mindig csak csönd lenne. De hát a csönd egy lyukas garast sem érne, ha nem lennének gyerekek.
Világos. Ezért egyszerűen meg kell mondani a felnőt teknek, hogy ha már mindenáron csöndet szeretné nek, akkor azt nem a gyerekektől kérjék nekik ilyenük nincsen
mert
Soha nem is volt, soha
nem is lesz. Szóval, ha af elnőttek valamilyen okból csöndet akarnak, akkor a tudomásukra kell hozni hogy a csönd elbújt vagy elköltözött valahova, ismeretlen helyen tartózkodik, s aki látni,vagy «
izé, hallani, akarom mondani, nem hallani sze retné, annak addig kell keresnie, amíg meg nem találja. Egy biztos, ha a csönd valóban elment va lahova, akkor könnyen rá lehet bukkani. Mert valahovának lennie kell valahol.
A VERS-ÉS PRÓZAMONDÓK ORSZÁGOS VERSENYÉNEK GYŐZTESEI______________________________________ Vers I, kategória l. Racska Gábor 2• Sulci Péter 3 . Lakatos Andrea Kaszonyi Judit /TÁBORTŰZ - kü l ö n d í j II. kategória l.Jarábik Balázs 2.Papp Erzsébet 3.Szcsuka Mária Szarka Klaudia
T A B ORTUZ - különdíj/
III, kategória l.Nyúl Péter 2.Sárfi Andrea 3.Boda Ferenc Lakatos Annamária /TABORTUZ - különdíj/ Próza 1. kategória I.Bacskai Csilla 2.Sulci Péter 3.Török Judit Keiser Ingrid /TABORTUZ - különdíj/
II.kategória Stubendek Katalin 2. Hegedűs Andrea 3. Dohorák Sándor Dóczi Sándor /TÁBORTŰZ- különdíj/ III,kategória 1. Barkó Zsolt t
2 . Keszegh Tímea
Nozdrovichi Katalin Varga Mária
/TÁBORTŰZ - különdíj/
F!v.ö#b l . 6 5 V 8 V O O S
A pedagógiai bábjátékról "Hozzon a gyermeknek mindenki amit tud; Játékotfzenét,örömet" Kodály... E nemes gondolat jegyében szeretnék - a teljesség igénye nélkül - rövid áttekintést ad ni járásunk bábmozgalmának id őben nem hosszú ám mégis gazdag történetéről, megkülönböztetett fi gyelmet szentelve a bábozás nevelt) jellegű ré szére a p e d a g ó g i a i b á b j á t é k r a. A JNK igazgatósága és munkatársai már 1970 -ben felismerték, hogy a bábjáték nemcsak a gyermekek szórakoztatásának nemes eszköze, hanem igen nagy a pedagógiai jelentősége is. Az a gyermek, aki a bábjátékon keresztül megsze reti a színházat,felnőtt korában is igényli azt. A folyamatos rendezőképzés eredményeképpen ke rült sor 1973-ban a'Magyar Bábegyüttesek Sereg szemléjére Dunaszerdahelyen. Szlovákia egész területéről összesereglett csoportok között olyan kiválót is üdvözölhettünk, mint a kassai GLÓBUSZ. A dunaszerdahelyi járást a legkiválób bak a Százszorszép és a Nyírfácska képviselte, /rendezők: Marták Katalin és Vígh Katalin/. Vendégegyüttesként a Győri Tanítóképző bábcso portja szerepelt. Ez a jól sikerült találkozó biztosítéka volt bábmozgalmunk további fejlő désének, a Dunamenti Tavasz megalapozásának. 1975 -től folyamatosan megrendezik a gyermekcso portok országos versenyét, a Dunamenti Tavaszt. A seregszemlével bábmozgalmunk fejlődése nem áll meg, ellenkezőleg tovább szélesedik, az egyre-másra alakult csoportok színre lépésével. Ez a körülmény megkövetelte a szakmai továbbkép zés magasabb szintre való emelését. Ezért terem tettünk kapcsolatot Dr.Szöke István és Suba Emil Ev.c.bl.b52/SVOOS
bábszínházi szakemberekkel, akik biztosították a bábcsoportvezetők magas szinttű , szisztematikus továbbképzését országos szinten. Az országos tanfolyam elvégzése után kapcsolódik be - mindjárt magas szinten - a bábmozgalomba G Gaál Ida tanítónő, akinek Pipitér bábcsoportja a már említett két bábcsoport mellett a legran gosabb rendezvényeken képviseli járásunk báb mozgalmát, mint pl.Zilinán, Martinban, a Jókainapokon és később a Dunamenti Tavaszon - melynek résztvevője volt a Micimackó bábcsoport is, A II. Dunamenti Tavaszon a járási népművelési központ első ízben rendezi meg a Pedagógiai báb játékot, Az iskolaügyi szakosztály vezetője,tanfelügyelői, valamint Jarábik Gabriella és T örök Mária módszertani tanácsadó - és sokan mások elsőként ismerték fel e kezdeményezés szükséges ségét és adtak segítséget e hasznos mozgalom ki bontakozásához, Természetesen többen segítettek járásunkon kívüliek is, Elsősorban Mészey Gézáné a Győri Tanítóképző bábcsoportjának vezetője mindenki Irénke nénije; Dr,Szőke István neves bábszakember és Suba Emil a Kassai Állami Báb színház műv észe, Álljon itt azok neve is, akik járásunkban a legtöbbet tettek a mozgalomért:Bődó Viktória, Elek Ilona, Harris Rebeka, Kálmán Teréz, Kiss Katalin, Kondé Mónika, Magyarics Anna, Miklós iéival Mária, Molnár Irén, Szalay Rozália, Valacsay Franciska, Valacsay Natália, Zelinka Margit és sokan mások, A pedagógusok felismerték azt a fontos tényt, hogy a gyermekek nevelésében nagyon fontos szerepe van a művészi élménynek. Ez a felismerés tettekre sarkallta őket,1979-ben megalakul az első felnőtt bábcsoport, amely 1980-tól tevékenységét a JNK támogatásával végzi Tagjai azok az óvónők, akik óvodájukban is hoz záértéssel használják a bábut, mint nevelési eszközt. Csoportos munkájuk célja továbbfejlesz-
teni szakmai ismereteiket, s játékukkal mód szertanilag segíteni járásunk többi bábcsoport ját. Sikeres bemutatkozásuk 1982 -ben és 1983-ban volt a jókai napokon, 1980-ban az V.Dunamenti Tavaszon a Pedagógiai bábjáték eseménysorozata után Dr.Mészáros Vincéné a pedagógiai bábjáték neves budapesti szakértője így nyilatkozott: "A bábjáték országhatárokon túlnőve, az egyete mes emberi kultúrának is jelentős része, a mű velődés fontos egyetemes eszköze. Ezeknek a gon dolatoknak a jegyében jelentett számomra sokat az V,Dunanenti Tavasz rendezvénysorozata s ezen belül a pedagógiai bábjátékos szeminárium,amely nek élményét örömmel viszem magammal," /Fürge Irka/, Végezetül, köszönet illeti mindazokat,akik odaadó munkájukkal a bábozás ilyen magas szint re való emelésén fáradoznak. Kívánjuk, hogy e nemes tevékenységüket a jövőben is gyümölcsözően folytassák. Szabó Jolán
Ev, ő, bl, 653/84-/OOS
Tóth Elemér TEGNAPELŐTT KISKEDDEN Fussunk, fussunk, hű-hej, tegnapelőtt, kiskedden, megnyílt az új műh ely, Kipi-kepi szikra ssáll, korm os kovács ka lapál pitykét, patkót, csillagot, nézz az égreott ragyog Fussunk, fussunk, ék-mék tegnapelőtt, kiskedden, megnyílt az új pékség, Digi-dagite knő , tál, a lisztes pék táncot jár— kiflit, lángost kerekít, néz az égre! ott virít.
VIGYE EL A KÓKU /Jegyzet A mu llók városa o.mesekönyvhöz/ Most A mullók városáról mondok egyet-mást nektek. No, nem a mesét mondom el, azt megírta Kulcsár Fercnc
mullók városa című mese könyv
ben, amely nemrégiben jelent m eg a Madách Könyv kiadónál. Ismeritek? Ha nem , sürgősen nézzetek utána, vegyétek meg leitekkel
vagy vetessétek meg a szü
mert azt nektek írták a csehszlo-
vákiai magyar írók, köztük nagyon sok fiatal író, akiknek
ez az első mese-bemutatkozása.
Nagyon várják a véleményeteket. Tudjátok-e, hogy kik azok a mullók? Én csak annyit árulok el róluk, hogy éjszakai tün dérek, akik az álmokat hordják szét a gyermekek nek, A ti ágyatok fölött is megjelennek minden éjjel.
Ha
közelebbről
Meg
akartok ismerkedni
velük, bizony el kell olvasnotok a könyvet. És azt tudjátok-e, hogy a víz miért van? Nem, ugye? Hát, hogy foly ósdit játsszon! A fo lyó
miért van? Ezt sem tudjátok. Ha a könyvben
elolvassátok Somos Péter Miértmese című meséjét mindent megtudtok. Még azt is, hogy az iskola miért van. Ev. c.bl. 575/8V O O S
A könyvben egyébkínt tizenhat író ötvenöt mesé jét találjátok. Sok-sok sziporkázó ötlet ben gyönyörködhettek. Figyeljétek meg a nyel vet: gazdag és tömör! Komoly, nagy vállakozás volt a csehszlová kiai magyar írók legjobb meséinek összegyű jtése és kiadása Mutatja gyermekirodalmunk ere jét és nagykorúsodását. Csak dicséret illeti Tóth László szerkesztőt, akinek a szerkesztői munkáján kívül modern meséi mindenképpen út mutatók gyermekirodalmunk mű velői előt t.
A már
említetteken kívül Soóky László, Fülöp Antal, Kovács Magda, Kendi Mária meséi és Vajkai Mik lós mesefeldolgozásai tetszettek a legjobban. A könyv képanyagát Szabó Erzsébet készítette: ötletesen és bájosan. Talán ha nagyobb teret kap, a könyv még színesebb is lehetett volna. Mindez azonban csak akkor igaz, ha nektek is ez a véleményetek. Azt hiszem, nem fogtok csalódni... Nosza, siessetek a könyvesboltok ba, talán még nem késő... Aki pedig nem megy el, azt vigye elakóku. Hogy ki ez a szörnyű alak? Megtudhatjátok ezt is
könyvből. /Mészáros K./
A mai nap műsora - 1984. m á jus 24-, A szarvai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola “Csibészek" Bábegyüttese bemutatja a NEM ÉREM EL A KILINCSET című összeállítást, Összeállította és rendezte: Csépi Zsuzsa Szereplők: Ambrus Gábor, Herberger Zsolt, Horváth Zsanett, Orbán Ala , Szitás Erika, Molnár Rita, Kovács Ágnes, Bánky Péter, Both Júlia, Petykó Terézia, Szitás Mónika, Pammer Rita Már régóta próbálkozik az iskola igazga tósága és vezetősége létrehozni egy ütőképes gárdát, amely a "szép szó" művészetének szeretetére tanítaná meg a gyerekeket, tudatosítva, hogy a színházi művészetek fontos nevelni esz közök, különösen a gyermekeknél. Azon kívül, hogy növeli a gyerekek esztétikai érzékét, a helyes nyelvhasználatára is tanít, de legfon tosabb szerepe a gyermekek egyéniségének fej lődésében van, A hosszas próbálkozásoknak végre megszüle tett az eredménye: Szarván megalakult a bábegyüttes, amely mindjár
Kv,Ő.bl,563/3V0eS
sikeresen szerepelt a járási versenyben, s a válógató bizottság is érettnek tartotta arra,hogy részt vehessen az együttes a központi versenyen, Előadásmódjuk a bábjátszás modernebb, a profi színpadokon egyre gyakrabban használt irányza tait követi. Hogy milyen sikerrel? Azt döntse el a dunaszerdahelyi közönség, bár maga a tény, hogy bemutatkozhatnak a Dunamenti Tavasz közön ségének kezdő együttes létükre, igazán nem lebe csülendő teljesítmény. A Perbenyiki Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Mályvácska Bábegyüttese bemutatja A HÁROM BUTA KISKACSA című bábjátékát. Szerző: E.Zelienka Rendezte: Godzsák Lajosné Ügyelő: Fctyko Ilona Szereplők: Szabó Henriette, Molnár Henriette, Szilágyi Angéla, Stefko Mónika, Bodnár Csaba, Illés Edit, A csoport csak alkalomszerűen dolgozik, munkájuk még nem rendszeres, bár rendezőjük hosszabb ideje kísérletezik a bábjátszás meg-
kedveltetésével szű kebb hazájában. Egyelőre tanévnyitókra vagy egyéb iskolai ünnepségekre készítenek műsort, céljuk nem a versenyzés, ha nem az, hogy a gyerekek ízelítőt kapjanak a sza bad idő eltöltésének e hasznos és szórakoztató formájából. Versenyen első alkalommal vesznek részt, s hogy milyen sikerrel, azt bizonyítja részvételük az országot seregszemlén. Létük és szereplésük a Dunamonti Tavaszon mindannyiunk számára öröm, mert egy fehér folt tű nik el általa bábjátszásunk térképéről, hiszen ez a színházi műfa j a Bodrogközben mindezidáig nem tudott meghonosodni. Kívánjuk, hogy a Mályvácska példáját egyre több bodrogközi iskola —
pedagógus és gyermek —
kövesse a jövőben!
A Marcelházi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és a Művelődési Ház Prücsök Bábegyüttes A NAPOS-HOLDAS PARIPA című népmese feldolgozást mutatja be Szerző: Illyés-Soóky Rendezte: Gál Lívia Szereplők: Trencsík Katalin, Keszeg Tímea, Czibor Károly, Fábrik Andrea,Keszegh Zoltán, Pifkó András,Feller Ferenc, Ev.c.bl.56V8VOOS
Mészáros Zsolt, Kélazdy Péter, Szabó Kati, Senkár Kati, Kornis Margit,Péntek Erika, Senkár K atika, Németh Nóra, Jankulár Heni, Dobrocsányi Judit, Lévai Margit, Szabó Róbert, Meaza Mari, Polovic Ilonka, Zsidek Anett, Szabó Erika, Tóth Renáta, Baranai Attila 1979-ben alakult
ál Lívia csoportja Mar-
celházán, ahol férjével Soóky Lászlóval együtt abban az idő ben még felnőtt és gyermek kisszínpadot is vezettek, ráadásul úgy, hogy mindhárom együttes a hazai m agyar színjátszó mozgalom élvonalába tartozott* A mai napig két Prücsök létezik, hiszen a kisszínpadi csoport is dol gozik
sőt vendégként jelen is lesz a Dunamenti
Tavaszon. A bábegyüttes nem szorítkozik a versenyek re való felkészülésre, hanem otthon és a kör nyező falvakban szerepel iskolákban, óvodákban, s
m esedélutánokon, terjesztve, fejlesztve szín házi hagyományainkat. Mindemellett azonban a versenyeket sem becsülik le, sőt több szép si kert értek már el a Dunamenti Tavasz központi versenyein, többször
állhattak a győzelmi do
bogón. A csoport egyik legnagyobb erénye,hogy
szereplői szívesen játszanak, s tudnak is fel szabadultan, örömmel szerepelni a színpadon. 0
A Dunaszerdahelyi Komensky utcai Magyar Tanítá si Nyelvű Alapiskola Százszorszép Bábegyüttese bemutatja A HAROM PILLANGÓ című összeállítást. Szerző: Marták Katalin Rendező: Pápay Ilona, Marták Katalin Zenei munkatárs: Bulajcsik Rozália Szereplők: Szabó Emese, Kulcsár Nóra, Szabó Szilvia, Szabó tünde, Kenyeres Erzsébet, Varga Éva, Pőthe Lajos, Néneth Szilvia, Szabó Tünde, Sipos Szilvia és mások. A Százszorszép bábegyüttes már évek óta résztvevője a Dunamenti Tavasznak, rendszeres, céltudatos munkájuk eredménye, hogy többszörös győztesei az országos versenynek. A mostani csoport, ebben az összetételben második éve dolgozik együtt. Tavaly ők voltak az első ka tegória győztesei. A rendezők általában öná lló összeállításokat visznek színre, figyelembe Ev.c.bl.565/8V/OOS
véve a szereplők életkori sajátosságait. Szíve sen nyúlnak a népmesékhez,
népköltészethez,
népdalokhoz és nephagyonányainkhoz. Szép kivite lezésű bábujaikat maguk tervezik és készítik, hozzáértéssel, nagy-nagy szeretettel, így müsoraik nemcsak szívet-lelket melengetőek, hanem szemet gyönyörködtetőek is. Tudjuk, ők a Dunamenti Tavaszon — nyelven szólva —
sport
a hazai pálya minden előnyét
élvezik, egyben azonban velük szemben támasz tott követelmények is nagyobbak, mert hazai kö zönségük szigorúbb szemmel méri őket. Kívánjuk, h o gy ebben az évben se okozzanak csalódást!
A Komáromi Béke utcai Magyar Tanítási Nyelvű alapiskola Napsugár Bábegyüttese bemutatja az A VILÁG LEGSZEBB LÁNYA Szerző: Iványi Mária Bábszínházra alkalmazta és rendezte: Szép Erzsébet Zenei munkatárs: Zsákovics László Szereplők:
Básti Péter, Petrécs, Tamás, G úth Artúr, Haulitusz Mária, Horváth Vera, Juhász Mária,Haris Szilvia, Gunda Tímea, Farkas
Zenóbia, Szkukálek Tímea, Knyázsik Mária, Fekete Mónika, Berecz Mónika, Hotová Andrea, Matalics Jana, Csóka Adrianna, Lénárt
Lívia, Boura Ka
talin, Szalai Helga, Szabados Mónika Közel tíz éve aratja nagyobbnál nagyobb sikereit a Napsugár együttes, amelynek vezető je, Szép Erzsébet bátor kezdeményezéséről is ismert a műfajban. Mostani együttesével csak második éve dolgozik együtt, pontosabban a "nemzedekváltás
következtében egy fiatal, kevés
tapasztalattal és jó értelemben vett rutinnal rendelkezi gárda köszönti a Dunam enti Tavasz közönségét. Szép Erzsébet és csoportja igényes feladat ra vállalkozott akkor, amikor A világ legszebb lánya című alkotást színre vitte, hiszen maga a m ese is igényes, ugyanakkor a megoldások, amelyeket választottak, szintén többfajta adott sággal rendelkező szereplőket igényelnek. Az élő játék, a kettős paraván használata, színkombinációk stb. teszik nehézzé a szereplők dolgát. A járási és a kerületi versenyen nyúj tott teljesítményük arra enged következtetni, hogy kellemes perceket szereznek majd a dunaFv.ű.bl.5b?/S‘ r/OOS
szerdahelyi nézőknek A Zselizi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Hóvirág Bábegyüttese bemutatja a BORSÓHERCEGNO
című mesét. Szerző: Andersen - P, Relli Rendező: Bélák Tiborné, Szimondel Tiborné Szereplők: Valkovics Gábor, Tóth Krisztina, Géczy Ildikó, Nagy Géza, Juhász Éva, Nyustyin Andrea, Tóth Andrea, Duba Szilvia, Dulai Henriette, Verebes Gyöngyvér, Juhász Andrea, Csicsman Diana, Pólya Attila, Benyák Ildikó, Trnavszky Katalin, Trnavszky Mária. A csoport 1979 tavaszán alakult, neve is
ebből ered: az első tavaszi virágot
válasz
tották jelképül« Hogy ezzel arra is utalni akartak-e, hogy a zordabb körülmények közt is élnie, virágoznia kell a játékos embernek — kicsiben, nagyban egyaránt — , ki tudja? A kezdetkor mindenesetre tizenkilencen voltak, M a a csoport negyven fős. Ez tette lehetővé, hogy az idei tanévben munkához láthasson a ki csik bábegyüttese is az iskolában. A játékot,
a rendszeres próbákat nagyon szeretik a szerep lők, s nagy örömüket lelik a bábukészítésben. A Hóvirág már nem első alkalomnál vesz részt az országos seregszemlén, s szívesen jönnek a Csallóközben, gyarapodni tudásban, élményekben és sikerekben, gyönyörködtetni gyerkek és fel nőtt néző közönséget.
A Füleki Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola %
Pitypang Bábegyüttese bemutatja a KÉT BORS ÖKRÖCSKE című bábjátékot Szerző: Hites László Rendezte: Bede Mária Dászlettervező
Valko Mária
Szereplők: Fehér Mária, Bojtos Éva, Perenssei Renáta, Kovács Gabriella, Varga Mónika, H®rcaeg Tamás, Benesik Beáta Balázs Sándor A füleki Pitypang az egyik legrégibb báb együttese hazai magyar gyermekmozgalmunknak. Immár tizenhárom éve működik, kezdetben - tíz éven keresztül - Vassányi Zsuzsanna vezetésével, az utóbbi három évben pedig a két lelkes napS v . c .bl,
/COS
kö zis padagógus irányításával. Bede Mária és V alkó Mária, a mostani vezetők vélemaénye sze rint m á sdlagos az, hogy a csoport különböző versenyeken induljon. A fontos, hogy állandóan, s lehetőleg jó körülmények között próbálhasson az együttes, hogy minél több mesét, alkotást tanuljon meg s mutasson be az iskolákban, óvo dákban. Ebben az évben is három műsoruk van, hiszen az amatőr bábjátszásnak, mint általában minden amatőr művészeti mozgalomnak népművelői fel adatai is vannak. Az együttes korábban már szerepelt a Dunamenti Tavaszon, az utóbbi években a járási versenyeken ért el szép sikereket: kétszer má sodik, egyszer harmadik helyezést. A csoport tagjai bíznak abban, hogy az ismert népmeseát dolgozással Dunaszerdahelyen is sikeresen sze repelnek.
Soóky László A MADARAK A mama háza fölött a madarak szárnyukkal magérintik az eget mégmielőtt kezéra szállnának körberöpülika világot s az ereszt.
KÖRTEFÁN a s z a r k a Csilingel a körte billeg a farka de biz ez nem körte hanem egy vén szarka körtefán a szarka? mit keresett rajta ellopott egy körtét jól nézd meg a röptét.
PEDAGÓGUS ÉS GYERMEK VISZONYA T E L J E S Í T E T SZITUÁCIÓKBAN
A gyerme k fejlődésében különböző fázisok kal találkozunk. Meg a mindennapi szóhasználat ban is megkülönböztetünk csecsemőt, kisgyerme ket, iskolás gyermeket és ifjút. Ezekkel a fo galmakkal a különböző életkorok relatíve egy séges testformáit, másrészt magatartás és tel jesí tménytípusait jelöljük. Már az ókortól kezd ve ismeretes a gyermek és ifjúkori fázisok meg különböztetése, sőt a későbbi koré is. Ugyan csak régi követelmény, hogy a nevelésnek /peda gógusoknak, szülőknek/ figyelembe kell vennie az életkori sajátosságokat is. A fejlődés lépcsőzetessége azt mutatja, hogy az élet bizonyos periódusaiban a fejlődés menete hirtelen és gyors, más periódusokban vi szont lassú lefolyású, így például a testma gasság növekedése nem folyamatos, lassú és gyors fejlődési periódusokat figyelhetünk meg benne. A pszichofizikai funkciók egyik fázisában olyan meghatározott funkciós forma uralkodik, amely a végén leépül /pl. a konkrét szemléletes gon dolkodás/ és egy másik új funkciós formának ad helyet /pl az absztrakt-logikus gondolkodás nak/. A fejlődési fázisoknak megfelelően a gyer mek játékszínvonala is változik.A gyermek já tékát irányítáni színvonalának megfelelően. A játék a fejlődést igen lényegesen meghatározó főtevékenységek egyike, az aktivitásnak olyan sajátos formája melyben a gyermek a maga sajátos módján kerül kapcsolatba környezetével és annak követelményeivel. A játék a gyermek személyiségének nemcsak a testi és intellektuális, hanem esz-
tétikai és jellembeli-szociális oldalait is be folyásolja. A nevelőnek erre is figyelnie kell, megkell teremtenie a gyermek számára a játék időbeli és térbeli lehetőségeit, pedagógiailag alkalmas és fejlődési fokának megfelelő játékszereket kell rendelkezésére bocsátania, és a gyermeki játék tartalmát ügyesen úgy kell irá nyítania, hogy a nevelési cél megvalósuljon Mind a játék, mind pedig a különböző fel adatok megoldása esetén az igényszintet úgy kell beállítani, hogy egyensúlyba legyen a gyer mek életkori sajátosságaival és jellembeli tu lajdonságaival. Hogy a pedagógus a megfelelő igényszintet kialakítsa ismerni kell a gyermek személyiségét és azt a pszichoszociális légkört melyben felnevelkedett. Amennyiben az igényszint alacsonyabb a gyermek képességeihez képest, a kitű zött feladatot gyorsan teljesíti, és feltá ratlanok maradnak azok a területek, melyeken kúV letben tehetségesen bontakozna ki. így a játék és feladatmegoldás személyiségre gyakorolt fej lesztő hatása is elmarad. Ha az igényszintet túl magasra tesszük, nem véve figyelembe a gyer mek életkori sajátosságait és lélektani tulaj donságait, ha az igényszint eléréséhez nem épí tünk ki megfelelő utat és minden vonatkozásban a legmagasabb teljesítményre ösztökéljük, a gyer meknek megrázó kudarcélményben lesz része. A gyakori sikertelenség nyomasztólag hat az önértékelésre, és az így elbátortalanított gyer mek végül aktíve is kitér a feladat elől,ezzel azután a kiesések még nagyobbak lesznek. Ez a folyamat így egy "végtelen csavarrá" válhat, ezért nagyon fontos, hogy a kudarcot ame iy az zal fenyeget, hogy krónikussá válik, idejeko rán felismerjük és megfelelő segítséggel m eg szüntessük« A gyermeket feladathelyzetben lélektani szempontból is figyelnünk kell. Va nnak olyan
gyermekek, akik fclelési helyzetben /vizsga helyzetben/ annyira szoronganak, hogy a töké letesen elsajátított anyagot sem képesek vissza adni. Ezt a fajta szorongást a szakirodalom debilizáló szorongásnak nevezi. Az ilyen gyerme ket a pedagógusnak szorongástól meg kell sza badítani, fel kell oldani a te ljc sítményszituáció miatt kialakult gátlásokat, különben a várt erednény elmarad. A másik csoportba tartoznak azok a gyermekek, akik kevésbé jó képességeik ellenére is feladatszituációban kitünően teljesítsnek, Az itt lévő szorongás pozitívan hat a teljesítményre, mintegy facilitálva a memóriá ban lévő ismeretek összességét, ezért nevezi a szakirodalom facilitáló szorongásnak. E két lélektani tula jdonság figyelembevételével a pedagógus javithatja a gyermek teljesítményé nek színvonalát. Az igényszintet felállító pedagógusnak a kudarcot megélt gyermeket nem szabad magára hagy nia. Fáradozásaiban biztatni, segíteni kell, ha mással nem legalább bátorítással. Ellenkező eset ben a kudarcot vallónak, a játékba, álmokba va ló visszavonulás, az álsikerekbe menekülés lesz az egyedüli kiút, pl, szemtülenség , bohóckodás, szájhő sködés, vagy a kiválóbbakon való bosszú állás, stb, A kudarcot követő ilyen téves reak ciók nemcsak, hogy nem kívánatosak, hanem a tel jesítmények egyre fokozódó gyengülését vonják ma guk után. Eddig kimodottan a, gyermekről volt szó, a gyermek életkori sajátosságairól, lelki tulajdon ságairól, stb, de nem beszélt ünk a pedagógus személyiségéről, és arról a nevelési módszerrel, melyet a gyermekkel szemben alkalmaz. Egyes or szágokban a pedagógiai pályára készülök pszicho lógiai alkalmassági vizsgálaton mennek keresz t ül, abból az elvből kiindulva, hogy a gyermek hez való viszony, a gyermek nevelésére való
”V, c.bl,579/84/OOS
beállítottság, mind tudatos, mint tudatalatti szinten pozitív motivációjú legyen. Egy svájci pedagógus kifejti, hogy mint bár ki más, a nevelő is bizonyos szükségleteinek kie légítésére törekszik munkája révén. 0 három pe dagógus típust kölönböztet meg, A zsarnok tí pusú nevelőt, kinek múltjában többnyire szomorú emlékeket találunk. Gyermekkori megalázásainak kompenzációja vagy reakcióképző dménye a hatalom vágy, amely azonban gyávasággal párosul. Tulaj donképpen felnőtteken szeretne zsarnokoskodni, de ahhoz nincs bátorsága ezért megy nevelőnek. Az érzelmes típusú pedagógust aki a gyermekek hez túlfűt ött emóciókkal kötődik, ezért hajla mos a kivételezésre, egyes "kedvencek" előnybe részesítésére, mások elutasítására. Egész maga tartását a viszontszeretetre, népszerűségre törek vés jellemzi, A harmadik nevelőtípus rendelke zik a vezetés tehetségével. Nem maga az eszményi tökéletesség, de közvetíteni tudja az eszménye* két. Szigorúan ragaszkodik a követelményekhez, de elnéző a gyermeki hibák megítélésében, Nem keltelek benne szorongást a gyermek ösztönös tö rekvései. Egy másik német pedagógus is hangsúlyozza a nevelői személyiség meghatározó szerepét az oktató-neve Itt munka szempontjából. Két fő neveltőtípust különböztet meg: a teljesítményre törő, "dominatív" típust, amely hajlamos a parancso lásra, szidásra és agresszióra, valamint a gyer mekek igényeit szem előtt tartó "demokratikus" típust, amely rugalmasabb, nyitottabb, belső biztonság és kiegyensúlyozottság jellemzi. Fel hívja a figyelmet arra, hogy a nevelés folyamata dinamikus kölcsönhatásokból áll, és e hatások alól a pedagógus épp úgv nem tudja magát kivon ni mint a gyermek. A kölcsönhatások e feszültségmezejében mindkét részről könnyen következte het be indulatáttétel, amely téves reagálá s o k
félreértésekhez ve zethet. A nevelői magatartási nodcll annál haté konyabb, minél inkább képes azonosulni a gyer mekkel /beleélni nagát annak helyzetébe/ és minél inkább képes a gyerkeket azonosulásra késztetni. A v e senyhelyzetben nyújtott pozitív ered mények szempontjából a fennt felsorolt lélek tani jelenségeket ajánlatos figyelembe venni mind a pedagógus mind a gyermek részéről. Tud nunk kell azt, hogy versenyek alkalmával mindig csak az első három nyer, vagy jut tovább, A ver senyző tanulóktól csak 3 kkor követeljünk magas teljesítményt, ha komoly áttekintésünk van egy verseny általános színvonaláról és mi magunk is lelkiismeretes munkával készítettünk fel ő ket a fent felsorolt /és még sok egyéb/ lélektani tényező figyelembevételével. Gyakran megtörté nik az a helyzet, hogy egy versenyre bekerülni nagyobb élményt jelent /az ott kialakult kon taktusok a nagy tanulási lehetőségek és a ta pasztalatszerzések miatt/, mint kikényszeríte ni /sokszor etikai szempontból elítélendő mó don, lejáratva a versenyszellemet/ tanulóink ból m indenáron egy jobb helyezést. hoz emocionális
Dr. Bordás Sándor
Ev.ő.bl. 580/84/OOS
Kulcsár Ferenc BOLONDOS MESE Ahányszor gyerekkoromban megkérdezték, mi leszek, ha nagy leszek, mindig azt feleltem, hogy ember. S ez úgy-ahogy sikerült is, mert ma már egy harminchárom éves ember vagyok. A fülem akkora, amekkora, s a hajam sem fe ketébb, mint amilyen sötét*. Es a kezem? Hát az is pontosan olyan hosszú, hogy hosszabb is lehetne, ha nem lenne rövidebb. De kissé elkalandoztam, inkáb folytatom ott, ahol abba sem hagytam.. Szóval, már nagy vagyok, sa az eszem tokja telis-tele van mindenféle limlommal. Ezt szok tam szorgalmassan rendezgetni, amikor a fülem botjára támaszkodva kisétálok a közeli erdőbe, pihenni, madárdalt hallgatni. A friss levegőn elég hamar megéhezem, ilyenkor térdem kalácsát megszegem, s jóízűen eszegetem. Amikor jóllaktam, megmászom hátam gerincét, s onnan gyönyör ködöm a tájban. Általában este tájban érek ha za, kulcscsontommal kinyitom lakásom ajtaját megvacsorazom; estére már nem kell sokat ennem, hát csak a vállperecemből szoktam csipegetni. *
Azután lefekszem, s a sötétben a körmöm holdjá— álmodozom, míg el nem nyom az álom. S ezt a mesét álmomban kitalálom.
A bábegyüttesek
országos
VERSENYÉNEK
GYŐZTESEI
I,Kateg ória l,Százszorszép-Dunaszerdahely /rendező Marták Katalin,Pápay Ilona/ 2,Prücsök-
Marcelháza
3« Mályvácska-Perbe nyi k
/rendező :Gál Lívia/ /rendező:Godzsák Lajosné/
A Tábortűz». különdíját a szarvai Csibészek Báb-
együttes kapta, rendező : Csépi Zsuzsa«
II.Kategória 1« Napsugár - Komárom
/rendezb:Szép Erzsébet/
2« Hóvirág
/rendezte :Bélák Tiborné, Szimondel Tiborné/
- Zselíz
3. Pitypang - Fülek
/rendező: Bede Mária/
,"vV « / \T V..
I
t
Í: i t • • v i \ *
V
Ev.£.bl.ó55/84/OOS
V
Tóth László A KONYHÁBAN
1 — Anyu, mondd, mi l«lt( anyu, mondd, mi lelt? —— Nincsen lába a lábasnak, mégis lába kelt,% 2 r% a kása, f*ua kása» ebédre épp és csak ez
f«, f», kész lesz, a fB*
3 Fülel a fazék, fülel a fazék: "Mi pitteg? Ki pattog?" Hát a tttz* Az ég» Rotyog a leves, rotyog a leves* Az f® a fazékban* Htt, de finom lesz* 4 — Anyu* adj ebbftl, adjál, még ebbftl, hisz kolbász mosolyog a bablevesből* 5 Táncolj, fakanál, táncolj, fakanál, készül a vacsora, hogy is álhatnál!
A mai nap mű sora - 1984 május 25« A Nagykaposi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Kikelet gyermek színjátszó csoportja bemutatja a LUDAS MATYI című néptanmesét /átdolgozta M.Molnár László Rendező: S.Puhalla Margit, Vajda Lászlói M.Molnár László Zenei munkatárs:Urbán Judit Technikai személyzet: Szabó Erzsébet, Molnár Sarolta súgó:
Lekk Aranka
Ügyelt):
Kendy Aliz
Szerepltek:Barkó Zsolt, Miczák Ildikó, Kendy Agnes
, Simon tünde, Lejko Tünde,
Szabó Enikó, Ocsenás Barna, Kovács Zoltán, Koltő Attila, Kaszonyi Ju dit, Leczo Natália, Csizmár Andrea, Kaliora Gabriella, Dudás Krisztina, Czettt Erika, Lak Zsuzsa, Hornyák Tünde, Hajdúk Emese, Pctoczky Andreq Kocsis Mária, Literaty Lívia, Varjassi Amália, Matyi Éva, Balogh
Ev.ö.bl.569/8VOOS
Andrea« Jakab Krisztina, Bérezik Tünde, Szatmári Beáta. A csoport 1983 őszén
alakult kísérletképpe
Létrehozói arra volta kíváncsiak,hogy az Ung-vi déken sikerül-e meghonosítani ozt a műfajt. A csoport magvát az egykor eleven munkát kifej tett gyermek tánccsoport vezetője
képezi, aki a
táncos-énokes hagyományokat igyekszik a "szó művészetének1' világába is belevinni, A Ludas Matyi ezért is van tele zenés, táncos betétek kel. A járási versenyen a csoport első lett, az Erdélyi János-napokon pedig több mint öt száz ember előtt léptek fel, s felnőtteknek is nagy sikerrel adták elő darabjukat. A biztató jelekhez egy továboi is felsorakozott: a Ki kelet résztvevője a IX« Dunamenti Tavasznak. S jó szórakozást ígér minden nézőjének...
A Sídi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Botjta elő adja a Misi A lma cimű mesét Szerző: Romhányi József Rendezte: Gaál Valéria Technikai munkatársak: Mihály Róbert, Darabos István ügyelők: Kozm a
Erzsébet, Péter Ágnes
Szereplők:Varga Csaba, Kuzma Henike, Mihály Károly, Babay Beáta, Kurunczi Ibolya, Kurunczi Tibor, Kurunczi Blanka, Lukács Tamás, Seszták István,Dropka Tibor, Zsíros József és mások Hosszú éveken át hiába várt a Dunamenti Tavasz közönsége a közép-szlovákiai kerület csoportjaira, nem jelentkeztek. Az a néhány együttes, amelyik dolgozott, megelégedett az alkalmi műsorok szerkesztésével, de komolyabb alkotói munkát nem végeztek. Mígnem tavaly, mint a fehér holló, megjelent Dunaszerdahelyen a füleki Kazincz kisszínpad, s úgy látszik - egyelőre -, hogy megtört a jég, hiszen a lo sonci járásban az évben hét együttes jelent kezett a versenybe, A színvonalról tanúskodjék az, i.ogy két együttes is eljutott a központi
Ev.~.bl.57 0/84/OOS
verseny be. A sídi csoport
1980-ban
alakult, azóta
összesen háromszor értek el helyezést a járási versenyen, s szorgalmuk gyünölcse,
hogy ezúttal
a központi versenyen is részt vehetnek. A szor galmuké, mert a sídi gyerekek rendezőjük vezeté sével hetente kétszer is próbálnak, lelkesen odaadóan, ápolva így anyanyelvünket, nemzeti ségünk kultúráját. Fellépéseikkel remélhetőleg további híveket szereznek iskolájuknak,a szín játszó mozgalomnak, nemzetiségünk kultúrájának. Mert munkájukban ezt tartják a legfontosabbnak, bár örülnek a versenyeken elért sikereknek is.
Az Alsószeli Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola ✓
Pejkó Színpada előadja A KIS KAKAS GYEMANT FÉLKRAJCÁRA c í MU
népmesét
Szerző: Arany László Rendezte: Haraszti Mária ügyelő: Pukkai Ilona Alsószeliben a színjátszásnak nagy hagyo mányai vannak, éppen ezért érdekes, hogy a gyér
mekszínjátszás csak két éve lelt táptalajra a faluban. Annál érdekesebb körülmények között, hiszen ezekben az években éppen a felnőttek nem jeleskednek a szép szó terjesztésében. Az elmondottakból nagyjából az is kitűnik, hogy a szeli együttes még nem ismerheti és so ha nem köszönhette a közeli csallóközi közön ség. A szeli gyerekek nagyon bíznak abban, hogy ez az első bemutatkozás sikeres lesz, a szabb időre kibérelik maguknak a dunaszerdahelyi gyerekek szívét. Az együttes vezetői arra törekszenek,hogy a csoporttagok kreatív, alkotói készségét fej lesszék. Team-munkának is nevezhető munkafor májuk, a gyerekek egymást kiigazítva, a figu rák legjellemzőbb vonásainak megformálásában is közösen döntve alakítják műsorukat. Ilyen módszerrel alkották meg mostani előaadásukat is, s bízunk abban, hogy a módszer jónak bi zonyul, az előadás sikeres lesz.
E v . c . b l . 5 7 1 /3 4 /0 0 3
A Zenei Magyar Tanítási NyolvU Alapiskola Ját szani jó Kisszlnpada bemutatja A KIS KAKAS GYÉMÁNT FÉLKRAJCÁRJA című
mesét.
Szerző: Arany László / dolgozta és rendezte: Csuka Gyuláné Súgó: Füle Lajos Szereplők: Szkurák György, Éliás Pál, Ham erlik László, Szkurák Tamás, Bakus Tamás Vörös Zsolt, Bartakovics Rajaund, Vincze Renáta Játszani jó! S egy olyan kisiskolában,ahol a gyerekek azt a fajta játékot, amelyet a szín-, padi szereplés jelent, nem ismerték, sokat tesz, ha együtt játszik-szerepel harminchárom kisdiák. Csuka Gyuláné tavaly még a szenci Pöttömszínpad rendezőjeként
aratott nagy-nagy sikert a Duna-
menti Tavaszon, ősztől azonban munkahelyet változtatott, s odaadását
dicséri, hogy csoportot
országos döntős csoportot tudott kovácsolni ily rövid idő alatt új tanítványaiból. A zonciak kezdők, de a játék, a közös mun
ka ás alkotás öröme már ébredezik ösztöneikben, A kibontakozáshoz kívánunk nekik er\St,kitartást., nézőinknek pedig kellemes élményeket.
A Királyhelmeci Magyar Tanítási Nyelvű Alap iskola Bodrogközi Aprószínpada bemutatja a KENDERKŐC CSÁSZÁR ÚJ RUHÁJA című mesejátékot. Szerző: Andersen—
M.Molnár László
Rendező: Nádasdi Jánosné Díszletterv: Bysztránszky Jánosné Szereplők: Miklós Ivetta, Pusztai Andrea, Kovács Magda, Csorosz Eleonora, Szúnyog Zsuzsa, Bernáth L.,Mihálik Csaba, Francsák Róbert, Rácz Kornél^ Bernáth Róbert, Leczo Zoltán, Iski Krisztina, Nádasdi Péter, Nádasdi János, Demeter Erzsébet, Szabó Angéla, Takács László A csoport 1982-ben alakult, fb feladaté» nak az anyanyelv ápolását és művelését tartja. S hogy milyen erőt és kitartást ad az együtt -játszás egy ilyen fiatal esoportnak is, arra It bizonyítékf hogy még abban az esztendőben har— madik
1helyezést
szereztek a kerület gyermek
színjátszó együtteseinek versenyében.
1983-ban
is új műsort tanultak be, mellyel már kerüle ti elsőként jutottak el egészen az országos döntőig, s a Dunanenti Tavaszon lettek bar—
Ev.c.bl.572/8V OOS
madikok, A Bodrogköz
centrumában a művelkedő
szín
játszásnak eléggé gazdag hagyománya van, felnőtt csoportjaik gyakori vendégei voltak a JÓkai-napoknak,. A Bodrogközi Aprószínpad ezt a hagyo mányt akarja erősíteni a gyermekmozgalomban. S hogy mit tesz mindezért, arról most itt, a Csallóköz szívében ad számot. A Füleki Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Ka zinczy Kisszínpada bemutatja AZ ÍME AZ EMBERKE címő darabot Szerző: Jean Effel-Madách Imre Rendezte: Szabó Klára Koreográfus: Kovács Irén Ugyelő: Kasza Erika Szereplők: Farkas Barna, Elek Gábor, Tóth Zoltán , PÓczos Iván, Balázs Zsuzsa, Perencsel; Renáta, Kleibean Hilda, Pintér Zsófia Varga Mónika, Bartko Ferenc, Szabó Csaba, Czene Ingrid, Kovács Gábriella
A füloki alapiskolában egyre inkább rájön nek arra, hogy a szabad idő helyes kihasználásá nak alapjait gyermekkorban kell lerakni, s arra
is, hogy a művészetek szeretetére aktív munká val kell nevelni a gyerekeket. Mindezt termé szetesen azzal a pedagógiai céllal, hogy tisz-' tességes, becsületes, a kornak megfelelő látó körrel és széles tudással rendelkező gyerekek kerüljenek ki az iskolából. Nem is csoda hát, hogy az iskolát két együttes képviseli a Dunamenti Tavaszon* A Kazinczy kisz ínpadnak több éves múltja van, ám a mostani gárda teljesen új, az 1983-84 -es tanévben alakult csak. Mindez azonban nem látszik az együttesen, hasznosan használták ki a korábbi együttes tapasztalatait. Hiszen első szereplésükkel osztatlan sikert arattak tanuló társaik és szüleik előtt. Ennek hatásá ra beneveztek a Dunamenti Tavasz járási for dulójába, s mindjárt győztesei is lettek ennek a versenynek. Hogy hogyan tovább? Itt, Dunaszerdahelyen is sikeresen szerepelhetnek, de az eredménytől függetlenül céljuk tovább dol gozni, újabb darabokat eljátszani, tovább bő víteni tudásukat, műveltségüket. Szép cél!
Ev.ő, bl.57 3/8V O O S
A Som orjai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Napsugár gyermek színjátszó csoportja bemutatja VIDAM VÁSÁR
°
című kisszínpadi összeállítást. Szerző: Hayos Sándorné Rendezte: Károlyi Lajosné, Szabó Györgyné, Hennyey Istvánná Díszletterv: Sípos Jánosné Zenei munkatárs: Szabó Györgyné A csoport 1983 szeptemberében alakult az zal a céllal, hogy népi gyermekjátékokat, népszokásokat gyűjtsenek
össze, dolgozzanak fel
és mutassanak be színpadon. Az alakulás Óta eltelt r övid idő alatt iskolai és városi ren dezvényeken léptek fel, mindig nagy sikert arat va .Ennek egyik titka tán éppen az, hogy a cso port ötvennégy vidám, élettel teli kis tagja szívből fakadó őszinteséggel játszik és élvezi a játékot, A Vidám vásár népi mondókákból és gyermekjátékokból szerkesztett színpadi kom— pozíció, s mivel főszereplői nincsenek, vagy éppen azért, mert
ebben a műsorban mindenki
főszereplő, eltekintünk a sok-sok név felsoro lásától, Reméljük azonban,hogy a somorjai gyer-
kőcök így is jól érzik majd masukat Dunaszerieholyen, s fergeteges játékkal örvendeztetik meg a közönséget. A Párkányi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Hahota Színjátszó csoportja előadja A KIRÁLY PAHTALLÓJA című darabot Szerző: Pákolitz István Kendőzték: Keszegh Pál, Vincze Éva Zenei munkatárs: Filakovszky Péter Koreográfia: Vincze Éva, Filakovszky Katalin Ügyelő: Bognár Éva A «söpört 1984# február 2-án alakult. E z a mesejáték az első közös munkánk. Néhány já tékos kedvű pedagógus spontán játékra vállal kozott néhány játékos kedvű gyerekekkel. Ebből alakult ki az előadás, amellyel bejártuk a Pár kány környéki falvakat. Elsősorban azért, hogy a na még csak passzív figyelő gyereksereg ked vet kapjon a színjátszáshoz, ahhoz a játékformához, amely játékosságában is figyelmet hor doz; a közösséghez szólás, a nevelesi szándék kötelező fegyelmezettségét, ugyanakkor mégis játék, amely
minden ember életének éltető eleme
E v .c .b l.574/84/OOS
kell hogy legyen.” így vall saját csoportjuk ról a Hahota vezetősége, az ország egyik leg nagyobb magyar tanítási iskolájának néhány pél dásan dolgozó pedagógusa és tanulója. Csak annyit teszünk hozzá,hogy a párkányi iskolában sok ilyen kisközösséget alkotó, vezető pedagó gus és gyerek van, amit a Dunamenti Tavasz is igazol, de más művészeti ágazatokban meghirde tett versenyek is.
Kulcsár Ferenc H IM A L Á J A Ott, ahol a Himalája fekszik, minden jégnek, minden hónak tetszik. A jégnek, a hónak bizony tetszik ott, ahol a Himalája fekszik. Ott9 ahol a Himalája áldogál, temérdek hó, temérdek jég éldegél. A hó és a jég boldogan éldegél ott, ahol a Himalája álldogál.
K URJANTÓ Mennyi kongó fej, mennyi bongó fal, aj, aj, aj!
Töltsünk, terítsünk, teliből merítsünk, hej, hej, hej!
Az Irodalmi Szemle júniusi számáról Egyetlen irodalmi és kritikai folyóira•»•
•tunk , az Irodalmi Szemle júniusi száma a gyer meknap jegyében szerveződött. Ezt állapíthat tuk meg az előzetes tartalomjegyzék alapján, amelyet a folyóirat szerkesztője, Kulcsár Fe renc bocsátott rendelkezésünkre, A vállalkozás sikerét és jó színvonalát jelzi, hogy a szép irodalmi anyag a csehszlovákiai magyar gyemnek irodalom kiváló szerzőinek verseiből, meséiből állt össze; hogy csak néhányat említsünk kö zülük: Kovács Magda, Rácz Olivér, Keszeli Fe renc, és Kmeskó Mihály mesékkel, Kulcsár Fe renc, Dénes György, Zs. Nagy Lajos gyermekver sekkel szerepel az összeállításban. Helyet kaptak a fiatal szerzők munkái is, Soóky Lászl ó K e n d i Mária, Bettes István és Barak László ver sei, valamint Czakó József meséje. A júniusi szám leendő olvasói, bizonyára jó szívvel fogadják majd a csehszlovákiai ma gyar gyermekek verseit, Németh Imre megzenesí— tett verseit és végül, de nem utolsó sorban Finta László, A lusta Királyság című mesejá tékját. A Fórum rovatban elolvashatjuk majd azt az ankétot, melyben Aich Péter,Batta György, Ev.c.bl.57?/8VOOS
Bodnár Gyula, Dénes György, Dusza István, Fonod Zoltán, Grondel Ágota és Rácz Olivér nyi latkozik a gyermekirodaimat érintő aktuális 4
kérdésekről. A folyóirat kritikai rovatában Grendel
Ágota, Dusza István, Bodnár Gyula és Aich Pé ter ír Gál Sándor, Tóth Elemér, Moyzes Ilona és Soóky László könyveiről. Végül a Figyelő ben* Kilencvennkilenc megzenésített gyermekvers címmel, Barak László jegyzetét olvashatjuk Dobi Géza, Fű ben Tücsök muzsikál című munkájá ról. A júniusi szám illusztrációit, stílusosan, csehszlovákiai magyar gyerekek rajzaiból és bábjaiból válogatták. - kar -
Csicsay Alajos A SZ ARKALÁB TÖRTÉNETE Valamikor réges régen élt Csallóközben egy szegény ember. Ugyan mit nem mondok! Nem hogy egy szegény ember élt Csallóközben, hanem sokt csakhogy az én szegény emberem abban különbözött a többitől, hogy neki foldecskéje is volt, ami ből tisztességesen éldegélhetett volna* Igen, ha az a fold más egyebet is termett volna a madár nyomnál. Hogy miféle dolog az a madárnyom, én bi zony nem tudtam, csak sejtettem, hogy olyasvala mi, mint más mesékben az ökörnyom, ha éppen nem haszontalanabb. Azt viszont, hogy létezett,min denki elhiheti, mert a tulajdon fülemmel hallottam magától a szegény embertől Ugyanis egyszer nagy apám jó reggelt helyett így köszönt rá: - Mit termett a földed János? Mire szegény ember: - Mi egyebet termett volna idén is, mint madár nyomot - O, ó sajnálkozott nagyapám - Hát mit vetettél bele? - én ugyan semmit, hanem a szarka. 0 szórta szét rajta az öszön a lábnyomát, s most annyi kelt belőle , mint még soha. Meg is hívnám István bátyá mat, ha rossz néven nem venné, segítsen learatni. No, erre nagyapám is megpederte kétarasznyi bajuszát, mert sok mindent aratott már ő világ életében, de szarkanyomot bizony még nem - Hát majd csak lesz valahogy öcsém - biztatta a szegény embert, aztán tisztelete jeléül-e, vagy csak hogy a huncutság kirepüljön alóla, megemelte a kalapját. Hanem a beszélgetés nekem igencsak fúrta az oldalamat. Alighanem - véltem - a madárnyom jó fajta növény, ha a két ember annyira örvendezik neki. Másnap rászedtem nagyapámat, tekintenénk meg János bátyám szarkanyom-ga'bonáját. Ki is mén-
tönk a mezőre hármasban, Hát mit látunk! Min denütt egyforma sárga gabona virít, csak egye dül János bátyám földje borult gyönyörű kékbe. Akár a májusi ég. - Igen egyforma - csóválta nemtetszően a fejét nagyapó. Hanem ahogy közelebbről szemügyre vettük a termést, azért, hogy csak én is mondjak vala mit, hát mondtam: - Itt ez a rengeteg virág, úgy látom valóban a szarka nyomai, de hol van maga a szarka? - Hol, hát belebújt a földbe. - Keresd meg csak hékás! - bökött mellbe nagy apám a pipája szárával, ami beillett volna jobbhiján petrencefának. Meg is nyaklottam tőle ele get. Hogy el ne essek, megkapaszkodtam egy bo kor szarkanyomban, s ahogy fogtam, kis is sza kítottam tövestül, de bizony a szarkát nem lel tem alatta. Nekiveselkedtem és téptem, szaggattam a rengeteg szarkanyomot, de a madár csak nem akart elő bújni, Ám mikor már csak egy maréknyi maradt kinyűvetlen a millióm gazból, átröppent fölötten éktelen cserregéssel a madár. Szemem szám megállt a csodálkozástól. No, meg a kezem is, - Az anyád ne sirasson - rikkantottam - te aztán jól kibabráltál velem, A lábaid mind kiszaggat tam, mégis kicsúsztál a markomból, - Lámcsak, most'találtad el komám - nevetett rajtam János bátya, - Nem szarkanyomot nyűttél te, hanem szarkalábot. Igen hasznos munka volt, mondhatom. Én meg mérgemben, mivel a szarka lóvá tette a markomban levő gyomot a földhöz csaptam, s ott hagytam a két szegényembert a fa árnyékában hüsölni. Ugye, mondanom sem kell, hogy nagyapám volt a másik szegény ember csak abban különbözött János bátyámtól, hogy neki még földecskéje sem volt,ami legalább szarkalábot teremjen. Szabad Földműves 1983
Mária Stevková C C batű a cica farka. Majd »»átveti haragja. Csengőt tett rá agy egérke és azután kinevette. Cin! Cin!
Krista Benűova m it
ugatott
bundás
Uhu,egyet mondok uhu a d j á l csontot! Nem ettette még, uhu, na, éhes vagyok, mint a kutya!
František Rojcek A SZAPPAN 0
Fura sereg, bizony mondom, a kényes s zappanhad, bár annyi kosát megesznek Bő. egyre soványabbak.
Jozef Pavlovié HARM AT Fölébredtem, s kiskertemben ezer igazgyöngyöt leltem. De már nincsenek azóta. Hová tűntek? A szél tudja.
NARANCS Ragyog egy kis napocska, idebent a szobában, s eme napban tizenkét édes holdat találtam.
T A L Á L Ó S KERDES Nincs erősebb nálam, hátamon a házam. Mi az?
Tóth Láss!
0\
/Csiga/
A színjátszók országos versenyének győztesei 1. kategória 1. PEJ KO - A Is ószeli
/rendező : Haraszti Má ria/
2, NAPSUGÁR - SOMORJA
/ rendezte : Károlyi Lajosné, Szabó Györgyné, Hennyey Istvánné/
3. JATSZANI JO - Zonc
/rendező : Csuka Gyuláné/
II. kategória 1. HAHOTA - Párkány
/rendezte : Keszegh Pál. Vincze Éva
2. KaZINCZY KISSZÍNPAD- Fűlik /rendező :Szabó Klára/ 3. BODROGKÖZI APROSZÍNPAD - Királyhelmec /rendező : Nádasdi Jánosné/
A GYERMEKZSURI DÍJAIT A PÁRKÁNYI SZÍNJÁTSZÓK is A ZSELÍZI BÁBOSOK KAPTÁK ! ! !
Kes'/oli Ferenc TUDOD-E
>
Van-e a tónak feneke, tóban a béka brekeg-e ? Úszkál-e benne kecsege, ezüstös teste kecses-e? Béka a hallal cseveg-e hullám a babbal fecseg-e? Gémgége vajon
gágog-e,
s kelepel-e a vén kele? Három katona sereg m
párnájuk vajon nyereget? és a királyuk lengyelt, rés-e a lovuk kengyele? Öreg napóra ketyeg-e, aranyos láncon fityeg-e? Lovashintónak kereke négyszögletes-e, kereke? Aranycsöröge csörög-e , pipázó török hörög-e? •
•
ó l b a n a z e m s e röfög-e, tejfölös edény köcsög-e? Harang kötele zsineg-e, ilyen színű a cinege? •••vajon a választ tudod-e? Tudod-e, tudod—«, tudódé?
Fű ben tücsök muzsikál" A Bratislavai Kerületi Pedagógiai Intézet gondozásában látott napvilágot tavaly ezzel a címmel egy figyelemre méltó kiadvány, amely szlovákiai magyar költők 99 megzenésített ver sét tartalmazza. A szerzőt - Dobi Gézát - nemes gondolat vezérelte, amikor munkához látott. A dalos füzet - nevezzük így
az óvodák és alap
iskolák zenei neveléséhez kiegészít
tananyag
nak szánt összeállítást - eltszavában kifejti, hogy valamikor az ének végigkísérte az embert egész életén, így fejezték ki őseinke örömüket, bánatukat, vágyaikat. Ma sem mondhatunk le a dalról, az éneklésből fakadó élményszerzés ember formáló
szerepéről. Azt is jól látja Dobi Géza,
hogy óvodáinkban és iskoláinkban az értékes ha zai magyar gyermekvers mellül hiányzik a gyer mekdal. Ez a felismerés váltotta ki Csontos Vilmos, Dénes György, Feasó Pál, Gál Sándor, Göm öri Kovács István, Gyurcsó István, Gyüre Lajos, Keszeli Ferenc, Kulcsár Ferenc, Petrik József, Simkó Tibor, Tóth Elemér, Tóth László, Varga Imre és Verseghy Erzsébet költik gyermek versei megzenésítésének ötletét. A füzet anyagát értékelve az a mérvadó szem Ev.c.bl*576/84/00S
pont, hogy megszületett a saját forrásokból táplálkozó szlovákiai gyermekdalszerzés első jelentős teljesítménye. Igaz, a szerző ízesebb forrásokból is meríthetett volna, de a versanyag egészében könnyen elsajátítható, változa tos a zenei képességek fokozatos fejlesztésé hez alkalmas dalok megszerkesztéséhez jó ala
pot szolgáltat. Ismerve a hazai gyermekkórus -mozgalom lehetőségeit, érdemes volna néhány kórusfeldolgozással megpróbálkozni; esetleg a képzettebb énekesek ennél "nehezebb" anyaggal is megbirkóznának. A dalos füzet kapcsán kínálkozó lehetősé geket továbbgondolva könyvkiadásunk is felfi gyelhetne a gyűjteményre, sőt
egy színvonalas
hanglemezfelvétel sem tűnik megvalósíthatatlan vállakozásnak. Egyenlőre persze az a legfonto sabb, hogy minél több pedagógus, zeneoktató, mű sorszerkesztő ismerje meg és alkalmazza a munkájában a legsikerültebb darabokat. Mertahogy azt Dobi Géza szerző célul tű zi
ha a
dalokból egyet-egyet hallhatunk majd óvodáink ban, iskoláinkban,valamilyen kulturális,társa dalmi, iskolai, rendezvényen, munkája nem volt hiábavaló. A kiadványt egyébként Szilva József kedves illusztrációi teszi még színesebbé, Ka.nojy.ics György
Tóth László HÁROM BESZÉLGETÉS Első — Nem láttalak már rég, van talán egy perce is. Merre jártál azóta, hogy el sem mozdultál? — Nagyon messze. — Az ajtón is túl? — Azon azért innen. — - Mégis hol? — Az a hely nincsen. — és mit láttál? — Mindent, ami nincs. — És milyen volt? — Olyan, amilyen nem. — Hát az hogy lehet? —- Csak a szememet hunytam be. — Behunyom é n i s. Látod? Azt látom. Csak téged nem. — Mert nem is vagyok itt. — Hát hol vagy? Nagyon messze. — Az ajtón is túl? — Azona még innen. — Mégis hol? — Az a hely nincsen. — Hit látsz? — Azt, ami nincs. — Hát az milyen? Olyan , amilyen nem. Második — — —— —
Mondj egy. számot Mit akarsz vele? Semmit. Mi lesz, ha nem mondok? Semmi.
Akkor mondok. A tizenkettő jó lesz? Jó. Tizenkettő. Miért ennyit mondtál? Nem mindegy? De. Mégis mondtál eppen tizenkettőt? Nem tudom. Tudnod kell, ha mondtad. Ugyan mit? Hogy miért mondtad. Hiszen te mondtad, hogy mondjak egy számot Én? Igen, te. Lehet. De mondj egy másikat. Már mondtam egyet. Nem elég? Nem. Miért? Mondj tizenhármat. Vagy százat. Amennyit akarsz. Nem mondok. Akkor elmegyek. Veled megyek. Hova? Ahova te. Én? Hiszen nem megyek sehova. Te mondtad hogy mész. Az nem én voltam. Inkább mondok egy számot jó . Mondj egyet. Tizenkettő. Miért ennyit mondtál? Mondj egy másikat...
Harmadik — —— ~ —— — —
Alszol? Még nem. És te? Én sem. Mesélhetnél valamit. Miről meséljek? Mindegy.
—
— — — — — — — — ■— — — — — — — — — — —
JÓ, Akkor arról mesélek, hogy egyikünk sem tud elaludni. Miert éppen erről? Hogy elaludjunk. Es ettől elalszunk? Lehet. De az is lehet, hogy nem? Az is lehet. Nem jobb volna hát, ha olyan mesét mondanál, amitől biztosan elalszunk? Talán jobb volna. Csak nem jut eszembe olyan. Nekem eszembe jutott egy. Elmondjam? Ha akarod. Nem alszol még? Hát te? Én már alszom. Már a mesének a gondolatától is elaludtam. Én is. Miről álmodsz? Arról, hogy nem tudok elaludni. És te? Ugyanarról. Akkor mesélhetnél valamit. Miről meséljek? Mindegy. Jé. Akkor arról mesélek, hogy egyikünk sem tud elaludni***
«
A Madách .jelenti
A Madách Könyvkiadó kiadói tervének össze állításakor nem feledkezik meg az ifjúságról, a gyermekekről sora, A cseh és szlovák fordításirodalmi szerkesztőség évről évre mintegy hat-nyolc könyvet jelentet meg az óvodás korú, kisiskolás és serdültebb gyermekolvasók számára. A cseh és szlovák nyelvből fordított müvek szám- és müfajbeli megoszlását azonban meglehetősen befo lyásolja az eredeti mUvek kínálata,valamint a magyarországi könyvpiac választék által meg szabott kereslet. n Kiadónk 1983-ban szlovák szerzőtől csupán egy ifjúsági könyvet jelentetett meg — Eliska Jolínková Hogyan utazntunk.hogyan utazunk című müvét. Ez az alapiskolák felső tagozatosai szá mára íródott, s a színes képanyaggal vonzóbbá tett könyv a földünket behálózó utak, a völgye ket, folyókat, vizeket átívelő hidak is a föld alatt futó alagutak történetét követi nyomon a történe l e m h a j n a l á t ó l m i k o r az ősember elő ször vágott az őserdőben, először használta hídlő a vihar által kidöntött fa szakadékot átíve lő törzsét, vagy vájt homokkőbe alagutat temet kezési helyül - egészen napjainkig, a kontinen seket összekötő autópályák, tengerszorosokat átívelő, több kilométer hosszú hídóriások és a föld gyomrában kanyargó közlekedési alagutak és fölé alatti városok koráig. A cseh irodalomból legkisebbeknek ajánljuk a Lukesová-Kudlácok szerzőpáros Jo reggelt. Aranyhajú című könyvét, amely egy kisfiú egy napját, szükebb környezetének felfedezését, a tárgyakkal való ismerkedését meséli el, termé szetesen sok-sok színes rajzzal illusztrálva Aranyhajú ’’felfedező útját".
Ev.£.bl.587/8VOOS
Het éven felüli olvasóknak szánja Hogyan kereste az ördög a pokol nyílását c-ímü mese köny vé t az ismert meseíró, VáclavCt vrtok. A huszon négy összefüggő történetet tartalmazó kötet fő hőse egy ördög, aki egy verekedés alkalmával a pokolból a világba pottyant,és sehogy sem talál ja a visszavezető utat Segítőivel., Zsálya anyu val és a gyönyörű Marcsikával együtt hihetetlen kalandokat él át, s amikor már-már úgy tűnik, minden remény odalett, váratlanul "megnyílik a föld", s ördögünk visszatalál a többi sátánfajzathoz. A történelmi írásokat kedvelő fiatalok nyil ván örömmel fogadják Miroslav Stingl: Indián tűz című könyvét. Szerzője évek óta kutatja Amerika őslakosainak életét, történelmét, és könyveiben sok érdekes felfedezést tett már köz kinccsé. Legújabb könyvében a latin-amerikai in diánok életével, szokásaival és történelmével ismerkedhetünk meg. A szerző szinte megdöbbentő müvészi hiteleséggel írja le az indiánok hősi harcát, amelyet ötszáz éve vívnak fehér elnyomóik ellen, és bepillanthatunk békés hétköznapjaikba is. Josef Kleibl: A dám nyomában című már másod— szóra jelent meg magyar kiadásban, ezúttal át dolgozva és kibővítve a legfrisebb kutatások eredményeivel« Kleibl az ember fejlődésének egyes állomásaival ismerteti meg olvasóit, a mindenkori Ádám életének egyes szakaszait kö vethetjük nyomon a majomembertől a homo sapien sig. A szórakoztatva ismereteket terjesztő mü vek számát gyarapítja a kiadó 1984benmegjelent Jozef Galata: Miért? Hogyan? c.könyve. Ez az öt letesen illusztrált kis könyv a kissikolásoknak kínál érdekes olvasmányt, a 7-10 évesek kíván csiságát elégíti ki azzal, hogy szemléltető „
módon, játsz c. ismerteti meg velük olyan hét köznapi, de napjainkban nélkülözhetetlen tárgyak szerkezetét és működési elvét, mint amilyen az ébresztőóra, vasaló, telefon, magnó. Az olimpiai játékok születéséről és fejlő déséről, az ókori olimpiák történetéből és az újkori olimp iai játékok létrejöttéről szól Vojtech Zamurovský Elő olimpia című könyve, a ma embere elé is példaképül allítva az ókori görögök ideálját — a ka lokagathia "ép test ben ép lélek" — a test és a szellem harmonikus fejlődés ének eszméjét. Ezt az ifjúság számára íródott ismeretterjesztő kiadványt számos kora beli rajz, képzőművészeti alkotást ábrázoló fo tó,fényképfelvétel és történelmi áttekintést nyújtó táblázat teszi, még élvezetesebbé. Janr. SimulČÍková; A nyakigláb című regények közre-adásával kiadónk a 12-14 éveseknek kínál olvasnivaló. Az év második felében megjelenő könyv alapjain az első gimnazista, félárva Erika történetével — iskolai és családi életé nek eseményeivel, ébredező szerelmével — is merkedhet meg a fiatal olvasó. Miden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat majd számot Štefan Guláš -.Dusan Leščinský A vitorlás hajók története QÍmll, szakszeri!, színvonalas ábrákkal illusztrált könyve. A vitor lások szerkezeti felépítését, a történelem során a földkerekség különböző pontjain használatos számtalan változatukat, a történelmi események ben változatos szerepet játszó, nagy hírre-névre szert tett hajókat és napjainkban is haszná latos "leszármazottaikat" ismerhetik meg belőle a műszaki dolgok és a történelmi kalandok iránt egyaránt érdeklődő kamasz olvasók. Vladimír Ferko? ördögborda című könyve, ne ly az év utolsó négyedében kerül majd a bol tokba, teljesen más környezetbe vezeti- el a kis olvasót. A szerző gyermekkora elevenedik meg. *
!3v.5.bl.588/84/OOS
előttünk, egy drótosok lakta kis szlovák helyi falu vil ága a harmincasévekben. A hosszabb-rövidebb lírai történeteket olvasva a főhős kis fiúval együtt olyan élményekben lehet részünk— Szent Iván napi tű zugrás, kosárfonás, rákászás, gyógynövénygyű jtés, karácsonyi népszokások , amelyek a mai gyerokek számára már teljesen ismeretlenek. A legkisebbek körében čtvrtek Václav:Moha és Páfrány című könyve számíthat a legnagyobb sikerre, hiszen a könyv kút csetlő-botló hösét a gyerekek jól ismerik a tévé képernyőjéről. Mohával és Páfránnyal lépten-nyonon történik valami rendkívüli és mulatságos eset, de sze rencsére a sűrű erdőben, ahol élnek, mindig akad néhány jó barát, akiknek a segítségével kilábalnak a bajból. A matematikát és a logikus gondolkodást kedvelő gyerekek nyilván örömmel fogadják a kö~ zeljövüben megjelenő Sakksulit /szerzOje Ve selý J. és Veselá I./, amely a népszerű játék rejtelmeiben, a sakkozás művészetébe vezeti be olvasóit. Az ismert szerzőpáros szellemes versi kékbe szedi a sakkjáték elemi szabályait,játé-_ kosán, mesélve villantja fel a mélyebb összefüg géseket, s már az első lépésektől önfegyelemre logikus gondolkodásra nevel. A könyv szerves részét alkotják Karel Franta színes illusztrációi, amelyek szemléltetően, ötletesen segítik a sakk játék szabályainak rögzítését. Jana Stroblová: A mezők titkai című köny vét, amely az év végén jelenik meg a termeszet, titkai iránt érdeklődő 10-13 éves tanulóifjúság nak ajánlja a kiadó. A rendkívül gondosan és öt letesen szerkesztett könyv erdő, mező növényés állatvilágával ismerteti meg olvasóit egy kisdiák élményeinek és megfigyeléseinek tükré ben. S ami külön érdeme, nemcsak szakszerű ismereteket nyújt, hanem a természetvédelem
fontosságára is figyelmeztet. Ugy véljük, a Madách Könyvkiadó e helyütt ízelítőül felsorolt könyvei — csakúgy, mint többi ifjúsági kiadványa — között minden kor osztály találhat kedvére való, érdeklődésinek megfelelő olvasmányt Az eddig oogjclent,vala mint az ezután megjelenő könyvek a könyvesbol tokban negvásárolhatók.
Bartha Mária és Illés Anna
Kulcsár Ferenc ÉN NEM TUDOM, TALÁN . Én ne tudom, talán túl érzékeny vagyok, de néha félek még tlépni Is. Elgondolom, mindenféle kis bogarak járnak a porban, a fűben, s rájuk lépek, eltaposom őket.
Valami baj lehet velem? Anyutól nem merem megkérdezni Aputól sem. Senkitől.
Nekem kell valahogy a végére járnom.
Tóth Elemér VAN NEKEM Van nékem egy paripám , által úszik a Rimán. Ugy nyargal a világba - iha-hó földet sem ér a lába. Van nékemegy szekerem , kilenceüllős kereken. Elé fogom a lovam - iha-hó! szekerezek boldogan. Van nékam egy kalapom , ha akarom lakapom. Jobbra, balra köszöntök - iha-hó _- _ míg Hanvára bezörgök*
KISZÁMOLÓ őc-póc,
Inc-pinc,
gonbóc,
Lőrinc,
háron
báron
pokróc*
bőring*
Ost, fast
Tyúk,Iád,
katlan,
sas, strucc.
nád, sás,
fogj nag,
%
paplan*
ha tudást
